Környezetvédelem a 19-21.században

Készítette: Molnár Ferenc,Tuba Máté

TartalomjegyzékA 19.századbanA 20.századbanA 21.századbanLevegővédelemTalajvédelemVízszennyezés2100-ra…Források

A 19.században Jóllehet a környezet megóvásának kérdése többször felmerült különböző korokban és helyeken a világban, a modern környezetvédelmi mozgalom kialakulása elválaszthatatlan az ipari forradalom által jelzett változásoktól. A nagy gyárak és a szénhasználat emelkedése óhatatlanul magával hozta az emelkedő légszennyezést, emellett az ipar által használt vegyi anyagokból származó szemét mennyisége is növekedésnek indult. Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863-ban hozták Nagy-Britanniában. Magyarországon már a 19. század második felében törvényekkel védték az erdőket, a vizek tisztaságát. A 20. század első felében is több hasonló rendelet jelent meg, hogy csak egy példát említsek: 1939-ben nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdőt.

Az ózdi vasgyár

Borsodmegyében 1865-ből.A Pannonia-gőzmalom Budán 1864-ben.

A resicai vasgyár egyik telepe 1865-ben.

A 20.századbanA hazai környezet állapotát befolyásoló főbb folyamatok:A környezetvédelem – mint intézményesült társadalmi tevékenység – Magyarországon csak az 1960-as, 1970-es évtizedben jelent meg. A tudatos környezetvédelmi cselekvés kialakulása a legfejlettebb országokban az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére tehető, amelyet főként a népességrobbanás, a gazdasági teljesítmények gyors növekedése, valamint az urbanizációs folyamatok következményei kényszerítették ki. Közülük a gazdasági tevékenység jár a legnagyobb környezetterheléssel. Az 1867-es kiegyezést követően az Osztrák–Magyar Monarchiában lendületet vett az árutermelő mezőgazdaság fejlődése és az iparosodás. A gyakran látványos eredményekkel járó gazdasági folyamatok jelentős környezeti változásokat okoztak, különösen a folyószabályozási munkálatok következményei voltak mélyrehatóak. (Az Alföldön pl. a Tisza szabályozásával vált lehetővé több mint 6 millió kataszteri hold földterület rendszeres mezőgazdasági művelésbe vonása.) A hazai környezet állapotának erősen romló tendenciái a II. világháború után bontakoztak ki, amelyeket gazdaság- és területfejlődési, valamint urbanizációs folyamatok váltottak ki.

A 20.században A nemzeti parkok születése: Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Bükki Nemzeti Park (1977) Aggteleki Nemzeti Park (1985) Fertő–Hanság Nemzeti Park (1991) Duna–Dráva Nemzeti Park (1996) Körös–Maros Nemzeti Park (1997) Balatoni-felvidéki Nemzeti Park (1997) Duna–Ipoly Nemzeti Park (1997) Őrségi Nemzeti Park (2002)

Magyar szürkemarha a vályúnál. (1937)

A 21.századbanA XX. század során, a korábbi évszázadokban nem tapasztalt sebességgel következtek be olyan változások, amelyek várhatóan az egész emberiség jövőjét jelentősen befolyásolják. Így pl. drámai mértékben megnőtt az energiafelhasználás, különösen a fosszilis energiahordozók használata. A bekövetkezett változások nemkívánatos környezeti hatásokkal is jártak. Tekintve, hogy a XXI. században az energiafelhasználás további drámai megnövekedése várható, indokolt az utóbbiakra fokozott figyelmet fordítani.A növekvő energiaigény kielégítésének - a közvetlen költségek tekintetében - jelenleg legolcsóbb módja a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozása. A fosszilis tüzelőanyagok használatát korlátozó megállapodások előnyös hatását (fejlett országok) messze túlkompenzálja a fejlődő országok növekvő levegőterhelése.Általánosan elfogadott az alternatív (nem fosszilis) energiaforrások elterjesztésének gondolata. Technikai-műszaki nehézségek, rövid távú gazdaságossági megfontolások stb. miatt ezek alkalmazása csak lassan terjed.Hazánk helyzete az energia-felhasználás tekintetében sajátos: gazdaságunk energia-hatékonysága rossz, épületeink hőszigetelése messze elmarad a kívánatostól és lehetségestől.

Levegővédelem

A társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsulása, a közlekedési igények kielégítése a levegőt sem hagyta érintetlenül. A kibocsátott szennyezőanyagok következtében mára a levegő minősége városainkban, a forgalmas utak közelében sok esetben nem megfelelő, veszélyeztetve az emberi egészséget, az épített és természeti környezetet. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése a globális éghajlatváltozással fenyeget. Saját felelősségünk, hogy tevékenységeinket úgy szervezzük meg, olyan módon folytassuk, hogy a lehető legkevesebb szennyezőanyag kerüljön a levegőbe.

TalajvédelemNemzeti kincsünk és természeti erőforrásaink között nagy értéket képviselnek talajaink, melyek jelenleg még viszonylag kedvező állapotban vannak. A talaj bizonyos szempontból szintén az élet hordozója, hiszen feltétele a jó minőségű, egészséges élelmiszer előállításának, valamint meghatározó szerepet játszik az embert körülvevő kellemes környezet kialakításában azáltal, hogy életteret biztosít a növényeknek, állatoknak – védelme és megőrzése az egészséges élet záloga.

VízszennyezésVízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során a víz főként emberi tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvé válik. A vízszennyezés a vízi állatokat és növényeket károsítja, vagy pusztítja el. Az állatokat akár fizikai módon is rongálhatja. (Pl.: a hulladékba belegabalyodnak). A víz szennyeződése több módon is történhet.Egyik lehetőség a mezőgazdaságban használatos szerek (gyomirtók és rovarirtók) túlzott mértékű adagolása. Ilyen esetekben főleg a talajban található víz szennyeződik. Ezen kívül a táplálékláncba is bekerülnek a káros anyagok. Ez a tápláléklánc egyre magasabb szintjein felhalmozódik, a csúcsragadozók szervezetébe már jelentős mennyiségű is bejuthat.Az esővíz szennyeződhet a különböző káros anyagok nitrogén-oxidok, kén-dioxid levegőbe jutásával. Ezen anyagok bejutnak az esővízbe, csapadékként lehullanak, és bekerülnek a talajba, folyókba, tengerekbe.

VízszennyezésA vizek jelentős szennyezői a gyárak. Ezek legfőképp úgy rontják a vízminőséget, hogy a korábban folyókból felhasznált vízbe termékek gyártása során szennyező anyagokat juttatnak, és azokat megtisztítás nélkül juttatják vissza a folyókba, tavakba.Szennyeződhet a víz a háztartási hulladékok vízbe öntésével.Nagyon jelentős károkat okozhat az olajszennyezés. Itt kőolaj, és kőolajszármazékok kerülnek vízbe, általában hajókból, melyek valamilyen módon megsérülnek. Az olaj a víz felszínén úszik, így elzárja a napfényt és gátolja a vízben élő élőlények gázcseréjét. Továbbá a madarak tollai szennyezettek lehetnek.Mérgező fémvegyületek is vízbe juthatnak, és ezzel komoly károsodást okozhatnak.Algásodáshoz, illetve egyéb károsodásokhoz vezethet a túl sok tápanyag vízbe kerülése.

2100-ra… A Föld lakossága eléri a 7 milliárdot; a növekedés a fejlődő

országokra esik; a vidéki lakosság a városokba fog költözni. Az egy főre eső GDP a fejlődő országokban nem tudja követni a

népességnövekedést. Az élelmiszertermelést csak a rovar- és növényirtószerek ésszerű

alkalmazásával ill. az öntözés fokozásával lehet növelni. A fejlődő országok ezt nem tudják biztosítani, így az alultápláltak száma megháromszorozódik.

A szilárd ásványi nyersanyagok fogyasztása drámaian nő, a lelőhelyek kimerülnek.

Az öntözés két - háromszorosára emeli a vízfogyasztást, amely hatalmas energiát emészt fel; vízhiányokat eredményez.

A világ erdővel borított területei 40%-kal csökkennek, a kivágott fák 90%-át eltüzelik (trópusi esőerdők!!!).

A termőföldek elmocsarasodása, az erózió, a toxikus sók öntözés miatti felhalmozódása, termőföldveszteség, elsivatagosodás.

A víztartalékok minősége romlik – járványos megbetegedések száma emelkedik.

2100-ra…

Az erdőirtás miatti erózió, iszap veszélyezteti a termőföldeket, településeket.

A szén és olaj használata savas eső kialakulását idézi elő, a keletkező CO2

légköri felmelegedést okoz. Az aeroszolok, hűtőfolyadékok

elvékonyítják az ózonréteget– bőrrák kialakulásához vezet.

A nukleáris hulladék biztonságos tárolása nem megoldott.

A szennyeződések és esőerdők irtása során az állatvilág búvóhelyeinek elvesztése az élővilág 2%-ának elvesztéséhez vezet.

Mindezek hangsúlyossá teszik a környezetvédelem fontosságát!

Forráshelyek:

Forráshelyek: