EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI K AR

FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Vezetı: Dr. Gábris Gyula DSc egyetemi tanár

FÖLDRAJZ – METEOROLÓGIA PROGRAM

Vezetı: Dr. Nemes Nagy József DSc egyetemi tanár

Kincses Áron

A KÁRPÁT-MEDENCE EZREDFORDULÓ UTÁNI

MIGRÁCIÓS HÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATA

MAGYAR NÉZ İPONTBÓL

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

TÉMAVEZETİ:

LANGERNÉ DR. RÉDEI MÁRIA

HABIL. EGYETEMI DOCENS,

AZ MTA DOKTORA

TÁRSADALOM – ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI TANSZÉK

BUDAPEST

2010

1

I. Témaválasztás, célkit őzés Az utóbbi évtizedekben Európa migrációs szerepe felértékelıdött. Napjainkra a nyugat és dél-

európai államok többsége sokmilliós külföldön született lakossággal rendelkezik. A nemzetközi

vándorlás témája a fogyó nyugati társadalmak fenntarthatóságával, a gazdasági globalizációval,

vagy a klímaváltozással (környezeti migráció) kapcsolatosan is egyre többször elıtérbe kerül.

A magyar folyamatok aktualitásnak is számos oka van. A közép-európai országok a 90-es évek

rendszerváltozásai után a gazdasági felzárkózásnak és az integrációnak köszönhetıen rendre

befogadó térségekké váltak. Magyarország és a szomszéd országok életében ez a jelenség

merıben új helyzetet teremtett, mivel eddig inkább az elvándorlások voltak a jellemzık. Így a

migráció magyarországi kutatása, a befogadó helyzet biztonsági, haszonelvő továbbgondolása

nem tekint vissza hosszú múltra, fıként nem földrajzi nézıpontból. A legtöbben a környezı

országokból érkeznek hazánkba. Így a Magyarországot érintı migráció nem pusztán az elınyök

minél hatékonyabb kihasználása, a kockázatok mérséklése miatt lényeges, hanem mert a

határokon túl nyúló hatási folytán befolyásolja a magyar etnikumú népesség területi

elhelyezkedését a Kárpát-medencében. E kettısség, valamint a nemzetközi vándorlás

karakterisztikájának mélyebb megértése okán Magyarország számára különösen lényeges a

Kárpát-medencei migrációs küldı és fogadó területek feltérképezése, összekapcsolása, amely

eddig még nem történt meg.

A nemzetközi vándorlás témájának stratégiai fontosságát mutatja az Európai Unió bel- és

igazságügyi célkitőzései közt formálódó közös menekültügyi és bevándorlási politika, vagy a

Schengeni Egyezmény is (elsısorban a belsı határırizet megszüntetése és a külsı határok közös

ellenırzése). A hazai célok és az uniós közös politikák megalapozásához, hatékonyságának

növeléséhez szükséges a magyar migrációs helyzet áttekintése, melyben véleményem szerint a

földrajzi szemlélet kihagyhatatlan elem.

II. A dolgozat felépítése A dolgozat tematikáját tekintve két nagy részre – elméleti áttekintés, empirikus vizsgálat –,

szerkezetét tekintve öt fı szakaszra (fejezetre) osztható:

A bevezetés utáni elsı részben (2. fejezet) a nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése,

feldolgozása alapján kísérletet teszek a nemzetközi vándorlás általános kiváltó okainak,

2

hatásainak, differenciáló tényezıinek meghatározására, értékelésére és a II. világháború utáni

globális nemzetközi trendek rövid összefoglalására, értékelem hatásukat a hazai folyamatokra.

Az empirikus vizsgálatokat a rendelkezésre álló adatok bemutatásával kezdem, ahol

kulcsszerepet játszanak a területi migrációs (honnan−hová) mátrixok. A 3. fejezetben a

Magyarországot érintı nemzetközi vándorlás térbeli vetületeit elemzem. Bemutatom az

ezredforduló után Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok demográfiai, gazdasági,

területi jellemzıinek különbözıségét a már itt élıkhöz képest.

A 4. fejezetben a hazánkban élı migránsok bevándorlás elıtti települései, megyéi állnak az

analízis középpontjában. Így lehetıvé válik a szomszédos országokból hazánkba érkezık

jelenlegi és eredeti lakóhelyei közötti kapcsolatok elemzése, érintve a Kárpát-medencei

országoknak a Magyarországra vándorlások miatti népességváltozásait is 2001. és 2008. között.

A következı pontban (5. fejezet) a magyar céltelepülések Kárpát-medencei migrációs

összeköttetéseinek idıbeli, térbeli változásait elemzem az ezredforduló utáni években, valamint

az eloszlásuk jellemzıire igyekszem magyarázatot találni.

III. A felhasznált módszerek A kapcsolódó szakirodalmat minden fejezetnél áttekintettem. A nemzetközi vándorlás trendjeit

bemutató részben törekedtem a leginkább átfogó helyzetismertetésre. A forrásterületek vizsgálata

lehetıséget biztosított a Kárpát-medencei országok migrációs irodalmának megismertetésére,

mely több esetben hazai szemléletváltást indokolhat.

A dolgozat egyik újítása a vizsgálati szint. A forrás és célterületek részletessége olyan betekintést

nyújt Magyarország migrációs viszonyaiba, ami a hazai és nemzetközi földrajzi és migrációs

szakirodalomból is hiányzott. A dolgozatban a releváns magyar migrációs adatbázisok

(Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatbázisa, illetve ezen alapuló Központi Statisztikai

Hivatal adatállománya) 2001. január 1-jei és 2008. január 1-jei eszmei idıpontra vonatkozó

állományi adatait használtam. A konkrét elemzések alapjául szolgáló adatok nem voltak

közvetlenül elérhetıek, külön besorolásokra volt szükség, mely a disszertáció készítésének

szerves részét képezte. A területi migrációs adatmátrixok összeállítása elıtt és közben számos

problémával szembesültem. Az elsıdleges nehézséget az jelentette, hogy nem egy elıre megadott

települési listából válogathat a tartózkodási, bevándorlási, vagy letelepedési engedélyért

folyamodó külföldi állampolgár a születési helyének megadásakor. Így gépelési, helyesírási

3

hibák, különbözı nyelveken megadott településnevek, településrészek, különféle megadási

módok nehezítik a megfelelı besorolások megkeresését. A települési szintő adatok beazonosítása

után az adatok NUTS3 szintre integrálása közben szembesültem a következı nehézséggel. Ez a

területi osztályozási szint a legtöbb szomszédos országra rendelkezésre áll. Szerbia és Ukrajna

kivételt képeznek. Szerbia esetén a legvalószínőbb NUTS3 beosztást alkalmaztam, míg

Ukrajnában nem létezik ilyen beosztás. Az oblaszty szint integráltabb, a rajon pedig részletesebb

ennél. Mivel itt Ukrajnán belül leginkább Kárpátalját vizsgáltam, így a finomabb beosztást

alkalmaztam. A földrajzi adatmátrixba jelentıs mennyiségő társadalmi-gazdasági adatot – iskolai

végzettség, kor, foglalkozás, gazdasági aktivitás, stb. építettem be.

A területi adatok elemzése általánosan kereszttáblák és területi adatmátrixok segítségével történt.

A külföldiek magyar népességtıl való társadalmi-gazdasági jellegzetességeinek és a migráció

hatásainak elemzése során különféle relatív és parciális átlagokkal, eltartottsági, diszkrepancia

indexekkel számoltam. A népesség területi koncentrációjának számszerősítéséhez az elméleti

termodinamikában ismert statisztikus hımérsékletet értelmeztem. A Magyarországra vándorlás

miatt a szomszédos országok teljes és magyar etnikumú népességváltozásának NUTS3 szintő

meghatározásához pont, intervallum és aránybecsléseket alkalmaztam. A külföldiek

magyarországi állományi és áramlási adatai közötti kapcsolatot korrelációs és determinációs

együtthatókkal számszerősítettem, majd a helyzetpotenciál mutatók segítségével képet formáltam

arról, hogy a különbözı állampolgárságú külföldiek hogyan, milyen összetételben használják

hazánk területét, mint potenciális letelepedési célpontokat. A magyar települések Kárpát-

medencére kiterjedı migrációs hálózatainak vizsgálatához a hálózatelmélet eredményeit

használtam, illetve eloszlásvizsgálatokat végeztem.

Az eredmények bemutatásához a tematikus térképek ArcView, a diagramok Microsoft Excel

programmal készültek.

IV. Az eredmények, következtetések 1. Az értekezés széleskörő szakirodalmi hátterére támaszkodva kísérletet tettem a szomszédos

országokból Magyarországra irányuló nemzetközi vándorlás okainak, folyamatainak,

hatásainak komplexebb kontextusba helyezésére, melyben a földrajzi megközelítésnek

kiemelt szerepet szántam. Ennek elsı lépéseként a világban tapasztalható migrációs

trendeket, a vándorlást kiváltó okokat tekintettem át. Megállapítottam, hogy a II. világháború

4

óta Európa migrációs szerepe nagymértékben megváltozott. Egyrészt az európai migránsok

arányai jelentısen visszaszorultak a világban, másrészt Európa jelentıs befogadó térség lett,

ahol több migráns él, mint Észak-Amerikában. Magyarország a globális, kontinenseken

átívelı világmérető migrációban (a többi közép- európai országhoz hasonlóan) geopolitikai

helyzeténél fogva csak kisebb mértékben vesz részt. Hazánk célpont a Kárpát-medence

népessége számára, következésként inkább a kistávolságú nemzetközi vándorlások a

jellemzık.

2. Dolgozatban részletesen kifejtett elemzések alapján az ezredfordulót követı (Magyarország

felé irányuló) Kárpát-medencei vándorlásokat a következı fı okokkal magyarázom:

� a gazdasági viszonyok és a térszerkezet (át)alakulása, a rendszerváltást követı privatizációk,

munkanélküliség, regionális fejlettségbeli különbségek fokozódása; vállalkozások alapítása,

tıkebefektetések (gazdasági eredető motivációk),

� fiatal generációk tanulási célú (meghatározott ideig tartó, vagy tartós) kitelepülése, ingázása

(tanulási célú migráció, ingázás),

� etnocentrikus migráció (kontaktzóna),

� Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció (politikai és gazdasági motívumok).

3. Véleményem szerint a hazai migrációs folyamatok alakulására egyértelmő hatást fog

gyakorolni a közeljövıben a

� hazai népességfogyás, öregedı korstruktúra (push faktor),

� szomszédos országokban élı magyar nemzetiségőek (módosuló?) migrációs törekvései,

� a hazai gazdaság munkaerı szükséglete (pull faktor).

4. Kiemelt célom volt az ezredforduló utáni, Magyarországot érintı migrációs forrásterületek

feltárása és a fogadó területekkel való kapcsolatuk feltérképezése a nemzetközi vándorok

társadalmi, gazdasági tulajdonságaira kiterjedıen. A cél elérése érdekében egy komplex

migrációs honnan-hová vándorlási mátrixot készítettem, mely a nemzetközi migráció

tanulmányozása során eddig elérhetetlen volt. Így Magyarország migrációs helyzetét – a

lehetıségekhez mérten – olyan részletes területi szinten próbáltam meg föltárni, ami eddig a

szakirodalomból gyakorlatilag hiányzott.

5. A vándorlások magyar célterületeinek analízise alapján megállapítottam, hogy a határokon

átnyúló mobilitás hatása a rendszerváltás óta számottevı mértékben alakította a lakosság (és

az adófizetık) számát, fiatalító effektusával és szellemi tıke növekedésével az összetételét,

5

valamint koncentráltabb külföldi lakóhelyválasztás következtében a területi elhelyezkedését.

A külföldi állampolgárok által preferált területeken jelentısen befolyásolják a regionális

társadalmi-gazdasági folyamatokat. A nyelvi közösség ebben erıs motivációt jelent, így a

beilleszkedés sokkal egyszerőbb, a migrációnak nagyobbak az elınyei Magyarországra

nézve, mint általában más országokban.

6. A külföldiek területi elhelyezkedésérıl kimutattam, hogy domináns részük Budapesten és

Pest megyében él, míg kisebb hányaduk a határmenti kistérségekben, illetve a Balaton

környékén (1. ábra). Budapest globális célpontja a migránsoknak, ahol nem európai

állampolgárok többsége lakik. Minél messzebbrıl érkeztek a migránsok, arányukban annál

magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek és a fıváros válik elsıdleges célpontukká. A

migráció elsıdleges célterületei tehát a nagyvárosi centrumtérségek, ahol a kulturális-etnikai

sokszínőség jellemzı, illetve a munkalehetıségek széles spektruma áll rendelkezésre.

1. Ábra: A Külföldi állampolgárok 100 lakosra es ı aránya kistérségenként, 2008. január 1.

- 0.640.65 - 1.091.10 - 1.731.74 -

7. Eredményeim szerint a migránsok területi megoszlásában a keresetek regionális különbségei

mellett meghatározó szerepe van a célterületek térbeli fekvésének is. Az új lakóhely

választásában a gazdasági centrumterületek mellett a szomszédos fekvéső, határmenti – ez

esetben periférikus – térségek is fontos szerepet játszanak, azaz a migrációs hajlandóság a

gazdasági különbségekkel egyenes, míg a távolsággal – legyen az topográfiai, vagy kulturális

– fordított arányban áll. E határrégiókat a telephelyelméletek tradicionálisan hátrányos

területként szemlélték. A kedvezıtlen kép a globálissá váló piaci folyamatok és a regionális

integrációk korában megváltozott. A határrégiók egyre inkább aktív kontakttérré alakulnak

át. Ahogy Magyarország esetén Budapest migrációs centrum, úgy a határok mentén hasonló

karakterisztikával rendelkezı, lokális centrum területek emelkednek ki. Nevezetesen Szeged,

6

Debrecen és Nyíregyháza. A Balaton környéke leginkább a régi Európai Uniós

állampolgárokra jellemzı letelepedési hely, ahol sok a nyugdíjas.

8. A migráció Kárpát-medencei forrásterületeinek elemzése során minden ország esetében rövid

leírást adtam az adott ország migrációs potenciáljáról, a vándorlások területi

jellegzetességeirıl, demográfiai és gazdasági hatásairól, a magyar etnikum számáról,

elhelyezkedésérıl és a két ország közötti migráció múltjáról, érintve az etnocentrikus

migrációt, a schengeni határváltozásokat, az ingázások, cirkulációs migráció és a menekültek

kérdéskörét is. A forrásterületek vizsgálata során elkészítettem a szomszédos országokra az

elvándorlások települési térképeit (például a 2. ábra), majd országonként részletes elemzést

adtam iskolai végzettségek, korcsoportok szerint. Megállapítottam, hogy a migránsok a

forrás-országok határainak a közelébıl sokkal inkább a magyar határhoz közel telepszenek le

mint a máshonnan érkezık, valamint a kivándorlási területeknek is vannak központként

tekinthetı térségei.

2. Ábra: Magyarországon él ı román állampolgárok az elvándorlás települése szer int, 2008. január 1.

9. A migrációs forrásterületek analízise szerint a 2001. január 1-jei állapot alapján NUTS3

régiók szerint a romániai Hargita, Maros, Bihar, Kolozs megyékbıl érkeztek a legtöbben

Magyarországra. A vándorlások kumulált volumene egyöntetően növekedett 2008-ra,

melyben Erdély megırizte vezetı szerepét. Kovászna és Szatmár megyék növekvı

kibocsátásával a jelentıs romániai elvándorlási helyek területe kiszélesedett. Az erdélyi

emisszióhoz felzárkóztak a vajdasági Észak-Bácska és Észak-Bánság körzetei, valamint a

kárpátaljai Beregszászi járás is (3. ábra). Így a jelentıs küldı területek nagysága mellett a

helyzetükben is változás következett be. Fontos leszögezni, hogy átlagosan a nagyobb

7

volumenő emigráció a romániai megyékbıl nem feltétlenül okoz akkora népességfogyást,

mint a Vajdaság, vagy Kárpátalja határhoz közeli területein. Véleményem szerint az

ezredforduló óta az elvándorlás következtében a kárpátaljai magyarság fogyása vált

arányaiban a leggyorsabbá a Kárpát-medencében.

3. Ábra: Szomszédos országokból Magyarországra irán yuló vándorlások NUTS3 szinten, 2008. január 1.

# #

##

# ##

###

## ###

##

##

##

## # ### ##

### #

#

#

#

#

#

###

#

#

#

#

#

##

#

#

#

#

##

#

#S #

##S

#

#

#

#

#

#S#

#S

#

#

#

##

##

#

## #

#

##

#

# #S

#S

#

#

##

##

# #

## #

#

#

#

#

#

#

# ##

##

#

##

#

#

#

#

##S## #

#

#

#

#

#

# #

#

#

#

#

#

#

##

#

#

#

#

#

#

#

##S## #

##

##

#

##

#

#

# #

#

#

#

#

#

##

##

##

#

#

###

#S #

#

#S

Magyarok aránya (%) - 1,50 1,51 - 10,0010,01 - 15,0015,01 - 35,0035,01 - 50,0050,01 -

Magyarországon tartózkodó külföldiek száma az elvándorlás helye szerint

# 1 - 50# 51 - 250# 251 - 1000# 1001 - 2500

# 2501 - 50005001 - #S

Magyarországon tartózkodó külföldiekszáma a jelenlegi lakóhely szerint

# 1 - 1500# 1501 - 3000# 3001 - 5000# 5001 - 10000

#S 10001 -

10. A vándorlási mátrixok belsı tulajdonságai alapján 161 régióból a 19 magyar megyébe és

Budapestre történı vándorlások jelentıs, folyamatosan növekvı koncentrálódását találtam.

Megállapítottam, hogy 2001. január 1-jén Közép-Magyarország az erdélyi megyékbıl

érkezık számára volt leginkább vonzó. A szomszédos országokból Magyarországra tartó

teljes vándorlás közel 5%-a Hargita és Budapest között zajlott le, míg majdnem 4%-os a

részesedése Maros megye és a magyar fıváros közötti mozgásoknak. A határmenti

területeknek is nagy jelentısége volt. Az egymással határos megyék között intenzív

áramlások alakultak ki. A legjelentısebbek az Észak-Bácska, Észak-Bánát és Csongrád,

illetve a Beregszászi járás és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közti kapcsolatok. 2008-ra

Budapest és Pest megye szerepe felértékelıdött, míg Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg,

8

és némileg Csongrád migrációs helyzete gyengült (4. ábra). Ennek oka a határhoz közeli

forrás-települések migrációs „kimerülése” lehet. Véleményem szerint a késıbbiekben ezt

ellensúlyozhatja ezekben a régiókban az a volumenében még gyenge, de arányaiban jelentıs

növekedés, mely a határtól távolabbi területekrıl érkezık esetén figyeltem meg.

4. Ábra: Területi kapcsolatok a forrás és célrégiók között 2001 2008

11. A vándorlás földrajzi, honnan-hová mátrix típusú megközelítése lehetıséget biztosított

számomra a migrációs hálózatok tanulmányozására is. Dolgozatomban az áramlási és

állományi adatok összevetésébıl azt találtam, hogy a külföldiek tudatosan választanak

maguknak lakóhelyet, mégpedig nagy valószínőséggel azokban a kistérségekben, ahol

honfitársaik már nagyobb számban letelepedtek, segítve ıket a vándorlás folyamatában, a

munkahely keresésében, a lakhatás kérdésében. Így a migránsok területi elhelyezkedésének

magyarázatában a jövedelmek regionális különbségei mellett fontos szerep jut a fogadó

területek elhelyezkedésének, valamint a migráns hálózatoknak is.

12. Megállapítottam, hogy a szomszédos országok felıl Magyarországra tartó migráció magyar

települési kapcsolatai skálafüggetlen topológiát mutatnak. A migrációs települési

hálózatokban talált topológia oka, hogy a több kapcsolattal rendelkezı települések sokkal

vonzóbban a migránsok számára, mint a kevesebb fokszámúak. Több összeköttetéssel a

településbe jóval „beágyazottabb” a vándorlás. Nagyobb potenciális migráns népesség érhetı

el a hálózatokon családi, baráti, rokoni kapcsolatokon keresztül. Magasabb valószínőséggel

választ a vándorló népszerőbb, sok kapcsolattal rendelkezı települést, melyrıl így több

információ áll rendelkezésére, mint olyat, melyrıl keveset tud.

9

V. Témához kapcsolódó publikációs jegyzék

Könyv, könyvfejezet 1. Abkarovics Ildikó – Kincses Áron – Nagyné Forgács Eleonóra – Tarnai Balázs (2003):

Nemzetközi vándorlás idısorai 1990-2000. KSH Budapest, p.117. 2. Kincses Áron (2004): Magyar állampolgárság megszerzése, 2003. KSH Budapest, p.14. 3. Kincses Áron (2005): A területfejlesztési szempontból elméletileg legkedvezıbb nyomvonal

meghatározása. In: Tóth Géza (2005): Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban. KSH Budapest, pp. 125-129.

4. Kincses Áron (2005): Magyar állampolgárság megszerzése, 2004. KSH Budapest, p.14. 5. Kincses Áron (2006): Magyar állampolgárság megszerzése, 2005. KSH Budapest, p.9. 6. Halmi Erzsébet – Kincses Áron – Nagyné Forgács Eleonóra (2006): Nemzetközi vándorlás

1995-2005. KSH Budapest, p.112. Tanulmány, cikk 1. Tóth Géza – Kincses Áron (2007): Elérhetıségi modellek Tér és Társadalom, vol. XXI. no.

3. pp. 51-87 2. Rédei Mária – Kincses Áron (2008): A szomszédból érkezı migránsok hatása a hazai

társadalmi és gazdasági különbségekre Közép-Európai Közlemények, vol. 1. no.1. pp. 7-16. 3. Illés Sándor – Kincses Áron (2008): Foreign Retired Migrants in Hungary In Hungarian

Statistical Review No 12, Vol 86. pp. 88-111. 4. Éva Gárdos – Annamária Sárosi – Áron Kincses – Eleonóra Nagy-Forgács (2008): Integrated

Database of International Migration Statistics with a Particular Attention to Linking Data Sources In Hungarian Statistical Review No 12, Vol 86. pp.75-87.

5. Kincses Áron (2008): Romanian citizens in Hungary, Geographical Phorum – Geographical Studies and Environment Protection, Year 7, No 7/2008, Craiova pp. 136-144.

6. Kincses Áron (2009): A Magyarországon élı külföldiek területi elhelyezkedése, 2006 Tér és Társadalom XXXIII. évf. 2009/1 pp. 119-131.

7. Kincses Áron (2009): Romanian international migrants in Hungary, Current Trends in Statistics in V6 regions, Czech Statistical Society, ISBN 978-80-904330-0-7 pp. 53-61.

8. Illés Sándor – Kincses Áron (2009): Cirkuláció és migráció Magyarország nemzetközi vándormozgalmában, Statisztikai Szemle 87. évfolyam: (7-8.szám) pp. 729-747.

9. Tóth Géza – Kincses Áron (2010): A hazánkba bevándorlók területi elhelyezkedésének vizsgálata. Tér és Társadalom XXIII. évf. 2009/4 pp. 61-82.

10. Karácsonyi Dávid–Kincses Áron (2010): Ukrán állampolgárok Magyarországon: nemzeti összetartozás és gazdasági kényszer, Területi Statisztika 2010. 13. évf. 3.sz. pp. 334-349.

11. Karácsonyi Dávid - Kincses Áron (2010): Az elvándorlás hatása a kárpátaljai magyarság helyzetére. Földrajzi közlemények 2010/1, szám (megjelenés alatt)

12. Tóth Géza- Kincses Áron (2010): Examining regional distribution of immigrants in Hungary, Migration letters, 2010/2 (megjelenés alatt)

13. Kincses Áron - Takács Zoltán (2010): Szerb állampolgárok Magyarországon, Területi Statisztika 2010.13. évf. 2.sz. pp. 182-197.

14. Kincses Áron (2010): Román állampolgárok Magyarországon, Közép-Európai Közlemények 2010/2. szám 3. évfolyam/2. szám No 9. (megjelenés alatt)

10

15. Kincses Áron – Rédei Mária (2010): Hungary at crossroad, The Romanian Journal of European Studies (RJES) No. 7-8/2009 (megjelenés alatt)

16. Tóth Géza – Kincses Áron (2010): Regional Distribution of Immigrants in Hungary, Hungarian Geographical Bulletin 2010/2 (megjelenés alatt)

Konferencia elıadások 1) Romanian citizens in Hungary. „Current trends in statistics in V6 region”, Czech Statistical

Society, Prága, 2008. szeptember 5-6. 2) A Magyarországon élı külföldi állampolgárok gazdasági hatása az ezredforduló után,

Magyar Regionális Tudományi Társaság, 2008. december 11-12, Gödöllı 3) Migration Situtation Between Hungary and Ukraine (Dr. Karácsonyi Dáviddal közös

elıadás). „Migration Challenges to the Visegrad Countries from Eastern Europe”, Visegrad workshop on migration and security, Budapest, ZMNE, 2009. október 19.

4) Globális migráció és magyar hatása. "Paradigmaváltás a 21. század statisztikájában?" Magyar Statisztikai Társaság és a Központi Statisztikai Hivatal közös konferenciájára, Budapest, 2010. január 29.

5) Kárpát-medencei migrációs forrásterületek vizsgálata magyar nézıpontból, 2001-2008; Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 2010. május 6.

6) Cirkuláris migráció Magyarországon. A KSH Népességtudományi Kutató Intézet és a Magyar Statisztikai Társaság közös konferenciája, Budapest, 2010. május 17.