készítette - mozaik kiadó · 2 elektromossÁgtan 7. osztály bevezetŐ ez a tanmenet a tíz...

Készítette:BONIFERT DOMONKOSNÉ DR.

főiskolai docensDR. MISKOLCZI JÓZSEFNÉ

gyakorló iskolai szakvezető tanár

Kiadó: Mozaik Oktatási Stúdió, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/b; Telefon: (62) 470-101;Felelős kiadó: a Kiadó ügyvezetője; Nyomdai előkészítés: Imosoft Kft.; Grafikus: Deák Ferenc;

Műszaki szerkesztő: Katona Csaba; Készült a Szegedi Kossuth Nyomda Kft.-ben;Felelős vezető: Gera Imre; 1998. június; Raktári szám: MS-9834

© COPYRIGHT MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ – SZEGED, 1998

2

ELEKTROMOSSÁGTAN7. osztály

BEVEZETŐ

Ez a tanmenet a tíz tanéves alapoktatás fizika tantárgyához készült a NAT általános és részle-tes követelményeiben megfogalmazott oktatási és képzési feladatok figyelembevételével, azalábbi tankönyvekre építve:

– TERMÉSZETISMERET 6. (Fizikai és kémiai alapismeretek). Szerzők: BonifertDomonkosné dr., dr. Halász Tibor, dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr.Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.

– FIZIKA 7., 8., 9., 10. Szerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. Halász Tibor, dr. KövesdiKatalin, dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr., Sós Katalin, Horváth BalázsMozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1997.

A tantárgyi tananyag feldolgozásának tervezésekor és ütemezésekor– A fizikai ismeretek elsajátítására, a megismerő tevékenység szempontjából alapvető kom-

petenciák fejlesztésére, a problémafelismerő és problémamegoldó képességek és készsé-gek megerősítésére és formálására helyeztük a hangsúlyt.

– A tanulói és tanári kísérletek elvégzésére, illetve bemutatására alapoztunk.– A rendelkezésre álló éves órakereten belül igyekeztünk megteremteni a gyakorlás, ellenőr-

zés lehetőségeit is.– Szem előtt tartottuk a kiegészítő tananyagrészek, az általános műveltséghez szükséges kör-

nyezetvédelmi, technikai, művelődéstörténeti kiegészítések feldolgozási lehetőségénekmegteremtését is.

Képzési feladatok a 7. tanévre:– Megismertetni a tanulókat a korpuszkuláris anyag és az elektromos mező kölcsönhatásából

származó változásokkal.– Kialakítani az elektromos töltés, áram, feszültség, ellenállás és elektromos munka és telje-

sítmény mennyiségi fogalmakat, mértékegységeiket és ezek összefüggéseit.– Jártasságot biztosítani az egyszerűbb elektromos kapcsolások elkészítésében, elektromos

mérőműszerek használatában, elektromosságtani feladatok megoldásában.– Megismertetni egyes elektromos fogyasztók működési elvét, gyakorlati jelentőségét.– Tudatosítani az ok-okozati kapcsolatok láncolatát elektromos jelenségeknél, illetve beren-

dezések működésénél.– Beláttatni, hogy környezetvédelmi és gazdasági okokból fontos az elektromos energiavál-

tozásokkal járó folyamatok mennyiségi vizsgálata, takarékosságra való törekvés.– Felhívni a figyelmet az elektromossággal kapcsolatos veszélyekre, a megfelelő biztonsági

szabályok betartására.

3

– Megismertetni az elektromosságtan tudománytörténeti vonatkozásait, különös tekintettel ahazai tudósokra.

E tanmenetben foglaltak megvalósításához szükséges segédletek a tankönyveken kívül:

– FIZIKA 7. MUNKAFÜZET. ElektromosságtanSzerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. Halász Tibor, dr. Kövesdi Katalin, dr. MiskolcziJózsefné, Molnár Györgyné dr., Sós Katalin, Horváth BalázsMozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.

– HOGYAN OLDJUNK MEG FIZIKAI FELADATOKAT? Szerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr.Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1992.

– FIZIKAI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE. Szerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. MiskolcziJózsefné, Molnár Györgyné dr. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1992.

– TUDÁSSZINTMÉRŐ FELADATLAPOK. FIZIKA 7., Elektromosságtan A/B változatSzerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr.Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1997.

A tanmenetben használt jelölések:Munkafüzet: , tanulókísérlet: , Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? ,Fizikai feladatok gyűjteménye: .

Összesített tematikus óraterv:A 7. tanévben évi minimum 56 óra szükséges a feldolgozásra szánt tananyag tanításához, ez

heti 1,5 fizika órát jelent. Amennyiben hetente 2 óra áll rendelkezésre a fizika tananyag feldolgo-zására, e tanmenetet gyakorló órákkal, speciális tananyagokkal, illetve a tankönyvi kiegészítőanyag tanításával bővíthetjük.

Javasolt óraszám-felosztás:Bevezető óra: 1 óra1. témakör: 17 óra2. témakör: 23 óra3. témakör: 13 óraIsmétlés: 2 óraÖsszesen: 56 óra

Didaktikai feladatok szerint csoportosítva:Új anyag feldolgozás: 29 óraFizika gyakorlat: 4 óraFeladatmegoldás, gyakorlás: 8 óraÖsszefoglalás: 4 óraÍrásbeli ellenőrzés és javítás: 8 óraBevezető óra és ismétlés, rendszerezés: 3 óraÖsszesen: 56 óra

4

A NAT témakörei az alapvizsgáig (tanévenként javasolt bontásban)

A NAT témakörei az alapvizsgáig (a Mozaikos tankönyvek feldolgozásában)

5

TANMENETI. AZ ELEKTROMOS MEZŐ ÉS AZ ELEKTROMOS ÁRAMJavasolt óraszám: 18 óra

Képzési feladatok:– Elektromos kölcsönhatások vizsgálatának segítségével anyagszerkezeti szempontból értel-

mezni és jellemezni a kétféle elektromos állapotot.– Megértetni, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője.– Észrevétetni, hogy az elektromos állapotú testek körül elektromos mező van, mely köl-

csönhatásra képes.– Megismertetni a különbséget az elektromos vezető ill. szigetelő anyagok között, felhívni a

figyelmet ezek gyakorlati jelentőségére.– Az elektromos áram és annak mennyiségi jellemzőjének, az áramerősségnek értelmezése.

Jártasságot kialakítani az ampermérő használatában.– Kapcsolási rajzok alapján egyszerű áramköröket összeállítani, ill. kapcsolási rajzokat készít-

tetni.– Kísérletek alapján felismertetni, hogy az elektromos mező munkavégzésre képes. Az elekt-

romos munka és elektromos feszültség fogalmát értelmezni. Jártasságot kialakítani a fe-szültségmérő használatában.

Óra A tanítási óraanyaga

Alapozó ismeretek,fogalmak, össze-

függések, törvényekKészségfejlesztéshez javasolttevékenységek és eszközök

Koordinációslehetőségek,kitekintések

1. Testek elektromos állapota1. Bevezető óra:

Miért tanulunk azelektromosságról?Emlékeztető: Elekt-romos jelenségek.Mágneses jelen-ségek.

Zsebteleptől a generáto-rig. Pozitív és negatívelektromos állapot.Az elektromos vonzásés taszítás.Az elektromos mezőenergiája. A mágneseskölcsönhatás megnyil-vánulása vonzásban éstaszításban

A 6. osztályban bemutatott, azelektromos és a mágneses me-zővel, a vonzással és a taszítás-sal kapcsolatos kísérleti eszkö-zök használata, a kísérleti ta-pasztalatok elemzése, újra ér-telmezése.

Motiváció az egészévi tananyaggal kap-csolatosan. Hálózatiárammal kísérleteznitilos, mert életveszé-lyes! Az elektromosárammal történő ta-karékosság védeke-zés a környezeti ká-rosodás ellen!

2. A testekrészecskéinekszerkezete.

Atom, molekula, elekt-ron, proton, neutron. Azatommag, az elektron-felhő. Az elektron és aproton mindig elektro-mos tulajdonságú,elektromos tulajdonsá-guk ellentétes, deegyenlő mértékű. Pozi-tív és negatív ion.A testek anyagánakszerkezete. A fémekszerkezete: „szabadelektronok”.

Szemléltetés: tankönyvi ésegyéb képanyag. Modellek.

Kémia.Tudománytörténetivonatkozások:az atomfogalomfejlődése.

6





3. Mi az oka a testekelektromosállapotának?Az elektromosmegosztás.

A testek elektromos ál-lapotának oka; a sem-leges test elektronszá-mának vagy egyenleteseloszlásának megválto-zása.A negatív elektromosállapot elektrontöbble-tet, a pozitív elektron-hiányt jelent.Az elektroszkóp.Az elektromos megosz-tás.

A negatív és a pozitív elektro-mos állapot kimutatása: bőr-üvegrúd, szőrme-műanyagrúdés elektroszkóp segítségével.(Szoros érintkezéssel megvál-tozik a testeken az elektronokszáma.) Elektroszkóp elektro-mos állapotba hozása negatívelektromos állapotú műanyag-rúd közelítésével. (Mezőhatás– az egyenletes töltéseloszlásmegszűnése.)Kiegészítő anyag: töltésszét-választás két elektroszkóppal.

Mindennapi tapaszta-lat: szoros érintkezésés a testekelektromos állapota.Az öblítőszerekantisztatizálószerepe.

4. Hogyan hasonlíthat-juk össze a testek e-lektromos állapotát?Részösszefoglalás:A testek szerkeze-téről és elektromosállapotáról tanultak.

Az elektromos töltés.A testek elektromos töl-tése.Az elektron és a protontöltése.A töltés jele és mérték-egysége.

Az elektroszkóp különbözőmértékű elektromos állapo-tának bemutatása.

Elektromos állapotelőállítása dörzsöléssel.

Tudománytörténetiérdekességek.

2. Az elektromos áram5. Vezető és szigetelő

anyagok.Kiegészítő anyag:a félvezetők.

Az anyagok az elekt-romos vezetés szem-pontjából elektromosvezetőkre és szigetelők-re csoportosíthatók.A földelés, mint azelektromos állapot meg-szüntetésének módja.A villámhárító „műkö-désének” elve.

Vezetők és szigetelőkbemutatása.Kísérletek elektroszkóppal.

A hibás szigeteléséletveszélyes!Vezetők és szigete-lők a technikában.Az emberi test és acsapvíz vezető. Azantisztatizálás meg-oldása járműveken.A földelés jelentősé-ge az elektromos esz-közök használatánál.

6. Az elektromos áram.Az áramerősség.Kiegészítő anyag:elektromosszikrakisülések.

Az elektromos áram fo-galma. Mit jelent a na-gyobb áramerősség?Az áramerősség kiszá-mítása, jele és mér-tékegységei.Az 1 A értelmezése.Kiegészítő anyag: elekt-romos jelenségek a lég-körben.

Elektromos áram létrehozásaelektroszkóppal, fém- és fapál-cával, ill. két elektroszkóppal.Kiegészítő anyag: a szikrakisü-lés bemutatása.

Védekezés a villám-csapás ellen!Tudománytörténetivonatkozások.Biológia.

7. Feladatokmegoldása: I, Q, tkiszámítása.

Az I, Q, t kiszámításakövetkeztetéssel és kép-lettel. Arányosösszefüggések két-kétmennyiség között, ha aharmadik állandó.Grafikonelemzés.

Gyakorló feladatlap35. oldal (1–7. feladatok).

87. oldal (492., 493., 494.feladatok).

Az áramerősségnagyságának szerepeaz elektromos balese-teknél!Matematika: egyenesés fordított arányos-ság. Grafikon készí-tése és leolvasása.

7


Alapozó ismeretek,fogalmak, összefüggések,

törvényekKészségfejlesztéshez javasolttevékenységek és eszközök


8. Az elektromosáramkör.Az áramforrások.Egyszerű áramforrá-sok. Mi a feltétele atartós elektromosáramnak?Áramköri jelölések.Kiegészítő anyag:Volta-elem, akku-mulátor.

Az áramforrás fogalma.Egyszerű áramforrások,galvánelemek. Az elekt-romos fogyasztók fogal-ma. A tartós elektromosáram feltétele. Fizikai éstechnikai áramirány.Néhány áramköri elemkapcsolási jele. Egyszerűáramkör kapcsolási rajza.

Ködfénylámpa villogtatásanegatív elektromos állapotúműanyag rúd mellett, éstartós világítása hálózatiáramforrásra kapcsolva.Különböző áramforrásokbemutatása. Áramkör össze-állítása, pl. elektrovarián.Kapcsolási rajzok bemu-tatása, elemzése. 3. oldal (1–2. feladat).

Környezetvédelem.(Az elhasznált ele-mek akkumulátorokgyűjtőhelyre történőleadása.)Technika tantárgy.Kémia tantárgy.

9. Az áramerősségmérése.Hogyan működik azampermérő?Az ampermérőhasználata.

Az áramjárta vezető mág-neses mezője, az elektro-mos áram mágneses hatá-sa. Az áramerősség-mérőműködésének magyará-zata. A méréshatár értel-mezése. Az ampermérőhelyes bekapcsolása azáramkörbe. Az amper-mérő kapcsolási jele.

Az áramjárta vezető mágne-ses hatásának kimutatása:egyszerű áramkör és iránytűsegítségével. Az ampermérőbemutatása, felépítésének is-mertetése. Különböző típusúampermérőkkel áramerősség-mérés (pl. demonstrációs, ta-nulókísérleti mérőműszerrel,ill. az elektrovarián.)

Technika.

10. Hogyan lehet fo-gyasztókat áram-körbe kapcsolni?Fogyasztók soroskapcsolása.Fogyasztók párhu-zamos kapcsolása.

A sorosan kapcsolt fo-gyasztók csak egyszerreműködtethetők, az áram-körben nincs elágazás, azáramerősség az áramkörbármely pontján egyenlő.A fogyasztók párhuzamoskapcsolásakor az áramkörfőágra és mellékágakraoszlik, a fogyasztók egy-mástól függetlenül is mű-ködtethetők, a főágbanmért áramerősség egyenlőa mellékágakban mért á-ramerősségek összegével.Az ampermérőt a fo-gyasztóval mindig so-rosan kell kapcsolni!Az ampermérőt fogyasztónélkül nem szabad áram-forráshoz kapcsolni.

Karácsonyfaizzók soros kap-csolásának bemutatása.Különböző fogyasztók áram-körbe kapcsolása: sorosan éspárhuzamosan. Azáramerősség mérése kétfogyasztó soros éspárhuzamos kapcsolásakor.Pl. elektrovarián.

A lakás világításirendszere. Technika.

11. Fizika gyakorlat:áramerősség-mérésa sorosan és párhu-zamosan kapcsoltfogyasztók áramkö-rében.Részösszefoglalás:a töltésről, az áram-erősségről, az áram-körről, és a fogyasz-tók kapcsolásáróltanultak.

4. oldal 1–3. fel-adat.

36. oldal gyakorló fel-adatlap 2. rész. (7–10. f.)

8





3. Az elektromos feszültség12. Az elektromos mező

munkája.Mitől függ az elekt-romos mezőmunkája?

Zárt áramkörben a sza-bad elektronok mozga-tásakor az áramforráselektromos mezője vég-zi a munkát. Egy válto-zatlan elektromos mezőmunkája egyenesen ará-nyos az átáramlott töl-téssel. Az áramkörben afogyasztón történt mun-kavégzés attól függ,hogy milyen mezővégzi a munkát, az adottelektromos mező me-lyik két pontja közötttörténik, és mennyi azátáramlott töltés.

A töltés átszállítás kimutatásaa „csillingelős” kísérlettel.Az elektromos mező munkájá-nak a fogyasztón bekövetkezőenergiaváltozásoknakösszehasonlítása: külön-különáramkörbe kapcsolt zseb- éskarácsonyfaizzón, valamintsorosan kapcsolt zseb- éskarácsonyfaizzón.

Különböző elektro-mos fogyasztók ésszerepük a háztartás-ban, ill. a techniká-ban.

13. Az elektromosfeszültség.Hogyan kell feszült-séget mérni?Az elektromos mezőmunkájának kiszá-mítása.

A feszültség fogalma.A feszültség jele, kiszá-mítása, mértékegysége.Az 1V értelmezése.A feszültségmérő áram-körbe kapcsolásánakhelyes módja.A W = Q × Ués a W = U × I × tösszefüggések értelme-zése.

Hálózati áramforrás és 40 W-os izzó áramkörében, ill. zseb-telep és zsebizzó áramkörébenáramerősség-mérés és összeha-sonlítás. Annak beláttatása,hogy egyenlő áramerősség ese-tén is lehet különböző az elekt-romos mező munkája, ha kü-lönbözők az áramforrások.Különböző típusú feszültség-mérők bemutatása. Feszültség-mérés fogyasztók és áramfor-rások kivezetései között.

Matematika: arányosösszefüggések.Tudománytörténetivonatkozások, érde-kességek.

14. Feladatokmegoldása: W, U, Qkiszámítása.

A W, U, Q kiszámításakövetkeztetéssel ésképlettel. Arányosösszefüggések két-kétmennyiség között, ha aharmadik állandó.

Matematika: kétmennyiség egyenesill. fordított arányos-ságakor a harmadikállandó mennyiségértelmezése annakfizikai tartalmában.

15. Fizika gyakorlat.A feladatmegoldásgyakorlása, a mérésieredmények alapjána végzett munkakiszámítása.

Annak beláttatása, hogyegyenlő feszültség ese-tén az átáramlott töltés-ből (ill. az áramerősség-ből) tudunk következ-tetni az elektromosmezők egyenlő idő alattvégzett munkájára. Haaz átáramlott töltések(ill. az áramerősségek)egyenlők akkor azösszehasonlítást a fe-szültségek alapjántehetjük meg.

5–6. oldal (1–3. fel-adat).

Technika.

9





16. A I. témakör rend-szerezése, összefog-lalása.

A testek elektromos ál-lapotáról, az elektromosáramról, az elektromosfeszültségről, a fogyasz-tók kapcsolásáról tanul-tak rendszerezése.

38. oldal gyakorlófeladatlap (néhány feladat).

Technika.

17. Témazáró dolgozatírása.

Tudásszintmérő feladatlapok 1.Az elektromos áram ésfeszültség

18. A témazáró dolgozatjavítása. Gyakorlásaz ellenőrzés tapasz-talatai alapján.

Video.

II. AZ ELEKTROMOS MEZŐÉS AZ ANYAG RÉSZECSKÉINEK KÖLCSÖNHATÁSAJavasolt óraszám: 23 óraKépzési feladatok:

– Megértetni, hogy a vezetők részecskéi akadályozzák a töltéshordozók egyirányú mozgását.– Megismertetni az elektromos ellenállás fogalmát, jelét, mértékegységét, vezetők ellenállá-

sának függését a vezető adataitól.– Mérési eredmények alapján Ohm-törvényének értelmezése és alkalmazása.– Az elektromos áram hatásainak felismertetése. A hő- , vegyi- és mágneses hatás gyakorlati

alkalmazásának bemutatása és értelmezése.– Az elektromos teljesítmény fogalmának kialakítása.– Numerikus feladatok megoldása (I, R, U, W, P témakörökben) következtetéssel és képlettel.– Hatásfok fogalmán keresztül takarékossági, gazdaságossági törekvésekre való utalás.



törvények

Készségfejlesztéshezjavasolt tevékenységek

és eszközök


1. Az elektromos ellenállás19. Az elektromos fo-

gyasztók ellenállása.Ohm törvénye Azelektromos ellen-állás kiszámítása.

Az elektromos ellenállás,mint tulajdonság. A nagyobbelektromos ellenállás értel-mezése. Ohm törvénye: adottfogyasztón az áramerősségegyenesen arányos a feszült-séggel. Az ellenállás kiszá-mítása, jele, és mértékegy-ségei. R = U / I, 1 Ù = 1 V/A.

7. oldal 1–2. feladat.Különböző „ellenállások”bemutatása.

Matematika: egye-nesen arányosmennyiségekhányadosa állandó.Történeti vonat-kozások.

20. Feladatokmegoldása: R, U, Ikiszámítása.

Az R, U, I kiszámítása követ-keztetéssel és képlettel. Ará-nyos összefüggések a mennyi-ségek között. Grafikonelemzés.

107–111. oldal. 93–102. oldal.

Matematika: egye-nes és fordított ará-nyosság. Grafikon-elemzés és készítés.

10



törvények


és eszközök


21. Vezetékekelektromosellenállása.

Annak beláttatása, hogy adottanyag esetén a vezeték ellen-állása a hosszúsággal egyene-sen, a keresztmetszettel for-dítottan arányos. A vezetékellenállása függ az anyagi mi-nőségtől és a hőmérséklettőlis. A fajlagos ellenállás fogal-ma, jele, mértékegysége.A vezeték ellenállásánakkiszámítása: R = r × l / A.

8. oldal 1–4. feladat.Az ellenállás „modelle-zése”

102. oldal (574., 575.feladat).

Az ellenállásszerepe a technikavilágában. Kémia.

22. Feladatmegoldó óra:a vezetékek elektro-mos ellenállásánakkiszámítása a vezetőadataiból.

Az ellenállás kiszámítása a r,l, A ismeretében. Az R = U / Iés az R = r × l / A összefüg-gések kombinálása.

Táblázathasználat. Matematika.

23. Több fogyasztó azáramkörben. A soro-san kapcsolt fo-gyasztók eredőellenállása. A pár-huzamosan kapcsoltfogyasztók eredőellenállása.

A sorosan kapcsoltfogyasztók „helyettesítő”ellenállásának értelmezése.Soros kapcsolásnál az eredőellenállás R = R1 + R2.Párhuzamos kapcsoláskor azeredő ellenállásmeghatározása és kiszámítása.R < R1, R < R2, R = U / Ifőág.A feszültségek alakulása afogyasztók soros éspárhuzamos kapcsolásakor:U = U1 + U2, ill. U = U1 = U2.

Sorosan kapcsolt 100 és200 Ù-os ellenálláshuzalokhelyettesítése 300 Ù-osellenálláshuzallal az elekt-rovarián. Az áramerősségmérése. Párhuzamosankapcsolt 100 és 200 Ù-oshuzalellenállások helyette-sítése az elektrovarián 60 Ù-os ellenállással, az áram-erősségek mérése.Feszültségmérések sorosanés párhuzamosan kapcsoltfogyasztókon.

Fogyasztók aháztartásban.Vegyes kapcso-lások alkalmazása atechnikában.

24. Fizika gyakorlat. 9. oldal 1–2. fel-adat, 10. oldal 1–2. feladat.

Áramerősség sza-bályzó ellenállások,pl. villamosok,színházak világí-tása. „Feszültség-osztó”-ellenállásműködése alapjánannak értelmezése,hogy a fogyasztókpárhuzamos kap-csolásakorU = U1 = U2.

25. Feladatmegoldó óra:sorosan és párhuza-mosan kapcsoltfogyasztókra vonat-kozóan U, I, Rkiszámítása.Kiegészítő anyag:1 / R = 1 / R1 + 1 / R2.

Gyakorló feladatlap40–42. oldal.

112–118. oldal.

103–110. oldal.

Matematika.

11



törvények


és eszközök


26. Összefoglalás a II.témakör elsőrészénekrendszerezése.

Ohm törvénye. A huzalokellenállása. A fogyasztókeredő ellenállása. U, I, Q, R-ről tanultak segítségével azelektromosságtani ismeretekrendszerezése. Az R, U, I ala-kulása a fogyasztók soros éspárhuzamos kapcsolásakor.

„Újszerű” kísérletekbemutatása és elemzése.

Takarékosság azelektromos energiá-val.


Tudásszintmérő feladat-lapok 2. Az elektromosellenállás

28. A témazáró dolgozatjavítása. Gyakorlásaz ellenőrzés tapasz-talatai alapján. Ki-egészítő anyag: azáramforrások kap-csolása, a mérőmű-szerek méréshatára.

A nehezebb anyagrészekgyakorlására „újszerű”tanuló kísérletek. Elemeksoros és párhuzamoskapcsolásának bemutatása.Kísérletek a sönt és azelőtét ellenállásra.

Technika.Környezetvédelmivonatkozások.

2. Az elektromos teljesítmény29. A teljesítmény. Annak értelmezése, hogy mit

jelent a gyorsabb energiavál-tozási folyamat? A teljesít-mény fogalma, jele,kiszámítása, mértékegységei.1 J/s = 1W.

11. oldal 1. feladat. Energiaváltozásisebességekértelmezése akülönböző folya-matoknál.Matematika.

30. A hatásfok. Hasznos energiaváltozás, azenergiaveszteség és a befek-tetett energia magyarázata.A hatásfok a gazdaságosságszempontjából jellemzi a fo-lyamatokat. Mit mutat meg ahatásfok? Jele, kiszámítása.A hatásfok mindig kisebb,mint 1, ill. 100%.

12. oldal 1. fel-adat.

Technika. Közleke-dés. Gazdaságos-ság-takarékosság.Matematika: kap-csolat a százalék-számítás és a ha-tásfokszámításközött.

31. Feladatok megol-dása: teljesítmény éshatásfokszámítások.

Arányos összefüggések a P, ∆E és ∆t között. Grafikonelem-zés. A P, ∆E, ∆t, ηkiszámítása

43. oldal gyakorlófeladatlap (1–4. feladat).

49–56. oldal. 78–79. oldal.

32. Az elektromos fo-gyasztók teljesítmé-nye. Milyenadatokat tüntetnekfel az elektromosberendezéseken?Mit mér a villany-óra?

Az elektromos energia-válto-zási folyamatok gyorsaságátaz elektromos teljesítményjellemzi. P = ∆E/∆t = U × Iösszefüggések vizsgálata.1 W = 1 V × A. A fogyasztóknévleges és tényleges teljesít-ménye. A villanyóra az elekt-romos munkát méri kWh-ban,a villanyszámlán ezt tüntetikfel. ∆E = P × ∆t, 1 Ws = 1J,1 kWh = 3600 kJ.

Különböző teljesítményűelektromos fogyasztók és avillanyóra bemutatása.A villanyszámla adatainakértelmezése.

Fogyasztók ahálózatban. Néhányelektromosfogyasztó névlegesteljesítménye.Takarékosság éskörnyezetvédelem.

12



törvények


és eszközök


33. Feladatok megoldá-sa: elektromos mun-ka és teljesítmény.Részösszefoglalás:teljesítmény és ha-tásfok.

Az elektromos munka ésteljesítmény különbö-zőségének mélyítése. ∆E, P, ∆t, U, I kiszámítása.1 Nm = 1 J = 1 Ws,1 J/s = 1 W = 1 V × A.

119–129. oldal. 113–128. oldal.

Matematika.Technika.

34. Fizika gyakorlat:elektromos munkaés teljesítmény.

Annak beláttatása, hogy soroskapcsolásnál a nagyobb ellen-állású fogyasztón, párhuzamoskapcsolásnál a kisebb ellenál-lású fogyasztónak nagyobb ateljesítménye, ill. ott nagyobbaz elektromos munka. A pár-huzamos kapcsolás előnye.

13–17. oldal 10.(Válogatás a feladatokközül, differenciáltformában történőfeldolgozás.)

3. Az elektromos áram hatásai35. Az elektromos áram

hőhatása.Elektromosmelegítőeszközök.Az olvadóbiztosíték.Az elektromosizzólámpa.

Az elektromos áramhőhatásának elemzése:létrejövő kölcsönhatások ésaz egyensúlyi állapot. Azenergiamegmaradás értelme-zése. Az elektromosmelegítőeszközök, az olvadó-biztosíték és az izzólámpafelépítése, működése.

Az elektromos áram hőha-tásának kimutatása.Melegítő eszközök,olvadóbiztosító, izzólámpabemutatása. A túláram és arövidzárlat keletkezésénekvizsgálata, kísérletibemutatása.

Az energiatakaré-kosság és az izzó-lámpa. A helyes ol-vadóbiztosíték-cse-re. A rossz szigete-lés tűz- és életve-szélyes! Balesetvé-delmi előírások.Tudománytörténetivonatkozások.

36. Az elektromos áramkémiai hatása.Áramvezetés folya-dékokban.Elektrolízis. Galván-elemek.

Az elektródák és az elektrolitfogalma. Az elektromos áramértelmezése elektrolitokban.A katód, az anód és azelektrolízis. A galvánelemekfelépítése, működési elve.

Annak bemutatása, hogy asók, savak, lúgok vizes ol-data vezeti az elektromosáramot. Az elektrolízis be-mutatása rézkiválasztással.A galvánelemek bemutatá-sa, áramkörbe kapcsolása.

Balesetvédelem:a csapvíz vezető!A környezet-szennyezésről!Kémia.Technika.Biológia.

37. Akkumulátorok.Az elektromos áramélettani hatása.

Az akkumulátor szerkezete,működési elve. Az emberitest vezető. Az elektromosáram élettani hatásánakkövetkezménye az emberiszervezetre. (Káros, ill.hasznos!)

Különféle típusú akkumu-látorok bemutatása.

Balesetvédelem!Elsősegélynyújtás.Tank. 83–84. Az el-használt akkumulá-tor környezetszeny-nyező. Akkumuláto-rok a közlekedésben

38. Az elektromos árammágneses hatása.Az áramjártaegyenes vezetőmágneses mezője.Az áramjárta tekercsmágneses mezője.A mágneses mezőszemléltetéseerővonalakkal.Kiegészítő anyag:a vasmag szerepe.

Az egyenes vezető és a te-kercs mágneses mezője. Azelektromágnes. Az elektro-mágnes mágneses mezőjénekerőssége függ az áramerős-ségtől, a menetszámtól és avasmagtól. Az erővonalak és„sűrűségük”. A rúdmágnes,az áramjárta tekercsmágneses mezőjénekszemléltetése erővonalakkal.A homogén mágneses mező.

Az áramjárta egyenes ve-zető és tekercs mágnesesmezőjének kimutatása,iránytű segítségével.Annak kísérleti igazolása,hogy az áramjárta tekercsmágneses mezőjének erős-sége függ a) az áramerős-ségtől, b) a vasmagtól,c) a menetszámtól. Az erő-vonalak „kimutatása” vas-reszelékkel.

Technikaivonatkozások.

13



törvények


és eszközök


39. A II. témakörmásodik részénekösszefoglalása,rendszerezése.

Az elektromos teljesítmény.Az elektromos áram hatásai.


Tudásszintmérőfeladatlapok 3.Az elektromos teljesítmény.Az elektromos áram hatásai.

41. A témazáró dolgozatjavítása. Gyakorlásaz írásbeliellenőrzéstapasztalatai alapján.

Video.

III. AZ ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES MEZŐKÖLCSÖNHATÁSAJavasolt óraszám: 15 óra

Képzési feladatok:– Az indukció jelenségének megfigyeltetése és elemzése egyszerű kísérletek alapján. Az in-

dukált áram és indukált feszültség kapcsolatának tudatosítása, mennyiségi viszonyok leírá-sa. Lenz-törvénye.

– A váltakozó áram fogalmának kialakítása, hatásainak vizsgálata. A generátor.– Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásainak ismertetése.– A transzformátor működésének bemutatása. Menetszám és feszültség közötti összefüggé-

sek vizsgálata le- és feltranszformáláskor, feladatmegoldások.– Az elektromos energiaszállítás megismertetése környezetvédelmi és gazdaságossági szem-

pontok figyelembevételével.– Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásainak ismertetése.





1. Az elektromágneses indukció42. Az elektromágneses

indukció jelensége.Az elektromágneses indukciólétrehozásának feltételei.Az indukált elektromos mező,az indukált feszültség, azindukált áram.

Ampermérőhöz kapcsolt te-kercs felé mágnesrúd közelí-tése, ill. tőle távolítása. Ue.elektromágnessel. Az induk-ció létrehozása az elektro-mágnes áramkörének nyitásá-val, ill. zárásával, valamint azáramerősség változtatásával.

Motiváció atémakörre.

14





43. Mitől függ azindukált feszültség?Az indukált áramiránya.

Az indukált feszültség nagy-sága függ a tekercs belsejébenlévő mágneses mező változá-sának gyorsaságától és atekercs menetszámától.Lenz törvénye.

Annak bemutatása, hogy amágneses mező változásánakgyorsasága nagyobb a tekercsbelsejében, ha gyorsabbanmozgatjuk ugyanazt a mág-nest, vagy erősebb mágnestugyanolyan sebességgel moz-gatunk. Az indukált feszült-ség nagyságának vizsgálata,sorosan kapcsolt, különbözőmenetszámú tekercsekkel.Lenz törvényének kísérletiigazolása.

Történetivonatkozások.Az energiameg-maradásvizsgálata.Önindukció.

2. A váltakozó áram és tulajdonságai44. A váltakozó áram.

A váltakozó áramúgenerátor.Kiegészítő anyag:egyfázisú,háromfázisú ésegyenáramú generá-torok.

A váltakozó áram és aváltakozó feszültségjellemzői. Az egyenáram.A generátor, a váltakozóáramú generátor felépítése,működése. A generátorokmeghajtása. A hálózati áramjellemzői.

Elektromágneses indukciólétrehozása forgatással.A generátor-modellbemutatása és működtetése.

Tudománytörté-neti vonatko-zások. Technika.

45. A váltakozó áramhatásai. A váltakozóelektromos áram;hőhatása, kémiai ha-tása, élettani hatása,mágneses hatása.

Az egyenáram hatásairól ta-nultak értelmezése váltakozóáramra, a megegyezőség és akülönbözőség felismertetése.A váltakozó áram effektívértéke. A 42V-nál nagyobbfeszültség életveszélyes!

Hőhatáson alapuló eszközökbemutatása. Grafikonelemzés.A váltakozó áramú tekercsváltakozó mágneses mezőjé-nek hatása vasra és iránytűre.

Kémia: vízbon-tás, galva-nizálás. Baleset-védelem!Váltakozó árama háztartásban.Tudománytörté-neti vonatkozá-sok.

3. Az elektromos áram mágneses hatásának gyakorlati alkalmazásai46. Az elektromotorok.

Kiegészítő anyag:váltakozó áramú,aszinkron,egyenáramúmotorok.

Az elektromotorok szerkezeteés működési elve. Kiegészítőanyag: az egyenáramú motor,a szinkron és az aszinkronmotor szerkezete és működésielve.

Elektromotor bemutatása.A motormodell működtetése.Az egyenáramú motormodelljének bemutatása ésműködtetése.

18. oldal 2. feladat.

Elektromotoroka köz-lekedésben.Környezetvédel-mi vonatkozá-sok.

47. A transzformátor.Mitől függ aszekunderfeszültség?

Két tekercs közötti induktívkapcsolat. A transzformátorszerkezete és működési elve.Primer és szekunder tekercs,primer és szekunder menet-szám, primer és szekunder fe-szültség. Összefüggés atranszformátor megfelelőmenetszámai és feszültségeiközött: Nsz : Np = Usz : UpA szekunder feszültség füg-gése a primer feszültségtől ésa menetszámok arányától.

A váltakozó áram indukálóhatásának bemutatása kéttekercs segítségével. Az indu-kált áram erősségének növe-lése közös, ill. záró vas-maggal. A megfelelő fe-szültségek és menetszámokegyenes arányánakkimutatása a primer tekercsmenetszámának változta-tásával.

Matematika:arányosösszefüggések.Technika.

15





48. A transzformátorgyakorlatialkalmazása.Energiamegmaradása transzformátornál.

A fel- és a letranszformálás,valamint ezek gyakorlativonatkozásai. Az energia-megmaradás, a primer és aszekunder teljesítményekegyenlőségének értelmezése.A megfelelő feszültségek ésáramerősségek fordítottaránya: Up / Usz = Isz / IpA primer áramkör tel-jesítményét a szekunderáramkör terhelése határozzameg.

A csengőtranszformátor be-mutatása. A szekunder és aprimer oldal teljesítményénekkiszámítása a feszültség és azáramerősség mérésénekalapján.

A transzformá-tor hatásfoka,a veszteségekértelmezése.Gyakorlati vo-natkozások.

49. Feladatmegoldó óra:a transzformátor.

Psz, Pp, Isz, Ip, Usz, Up stb.kiszámítása. Arányosösszefüggések vizsgálata.

131–134. oldal. 131–136. oldal.


50. Az elektromostávvezeték-rendszer.

Az elektromos energiagazdaságos szállításánakfeltételei: az áramerősségcsökkentése a távvezetéke-ken. A távvezeték-rendszerfelépítése: generátor –transzformátor – távvezeték –transzformátor – fogyasztó.

A távvezeték-rendszermodellezése: annakkimutatása, hogy afeltranszformálás csökkenti aveszteséget. Kapcsolásirajzok készítése ésértelmezése.

A távvezetékmegközelítésetilos, mertéletveszélyes!Tudománytörté-neti vonatkozá-sok. Biológia.

51. Az elektromos árammágneses hatásánakgyakorlati alkalma-zásai. A távkapcsolóműködése. Hogyanműködik az elekt-romos csengő? Mia szerepe az automa-ta biztosítéknak?

A teheremelő elektromágnes,a távkapcsoló, az elektr. csen-gő és az automata biztosítékszerkezete, működési elve,szerepe a technika világábanés a mindennapi életben.

Az elektromágnes, atávkapcsoló, az elektromoscsengő, az automata biztosítóés ezek modelljénekbemutatása, működtetése.Kapcsolási rajzok készítése ésértelmezése. 18. o. 1.feladat.

Lakások bizto-sítórendszere.Az automata ésaz olvadóbizto-síték szerepe azáramkörben.

52. A III. témakörösszefoglalása.

Az elektromos és mágnesesmező kölcsönhatása.

46-47. o. gyakorlófeladatlap (néhány feladat).


Tudásszintmérő feladatla-pok 4. Indukció, váltakozóáram, transzformátor.

54. A témazáró dolgozatjavítása. Gyakorlása tapasztalatokalapján.

Video.

55. Év végiösszefoglalás.

Az elektromos áram, azáramerősség, az ellenállás ésa feszültség. Fogyasztókkapcsolása.

A balesetvédel-mi utasításokindoklása.

56. Év végi összefogla-lás. Az évi munkaértékelése.

Az elektromos áram hatásai.Az elektromos munka ésteljesítmény.

Hol hasznosít-hatók az elektro-mosságtani is-meretek?

16

HALADÓ MOZGÁS.ENERGIAVÁLTOZÁS8. osztály

BEVEZETŐ

Ez a tanmenet a tíz tanéves alapoktatás fizika tantárgyához készült a NAT általános és részle-tes követelményeiben megfogalmazott oktatási és képzési feladatok figyelembevételével, azalábbi tankönyvekre építve:

– TERMÉSZETISMERET 6. (Fizikai és kémiai alapismeretek). Szerzők: BonifertDomonkosné dr., dr. Halász Tibor, dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr.Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.

– FIZIKA 7., 8., 9., 10. Szerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. Halász Tibor, dr. KövesdiKatalin, dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr., Sós Katalin, Horváth BalázsMozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1997-99.

A tantárgyi tananyag feldolgozásának tervezésekor és ütemezésekor– A fizikai ismeretek elsajátítására, a megismerő tevékenység szempontjából alapvető kom-

petenciák fejlesztésére, a problémafelismerő és problémamegoldó képességek és készsé-gek megerősítésére és formálására helyeztük a hangsúlyt.

– A tanulói és tanári kísérletek elvégzésére, illetve bemutatására alapoztunk.– A rendelkezésre álló éves órakereten belül igyekeztünk megteremteni a gyakorlás, ellenőr-

zés lehetőségeit is.– Szem előtt tartottuk a kiegészítő tananyagrészek, az általános műveltséghez szükséges kör-

nyezetvédelmi, technikai, művelődéstörténeti kiegészítések feldolgozási lehetőségénekmegteremtését is.

Képzési feladatok a 8. tanévre:– Sejtések kialakítása a relativitás fogalmával kapcsolatban. A relatív helyzet és relatív

mozgás értelmezése gyakorlati példák segítségével.– Különleges mozgásfajták jellemzése dinamikus és kinetikai szempontok alapján.– Különböző folyamatok vizsgálatának segítségével az erő és energia domináns fogalmak

folyamatos érlelése, bővítése.– Jártasságok és készségek fejlesztése fizikai mérések és feladatmegoldások területén.– Munkavégzés és termikus kölcsönhatás közben bekövetkező energiaváltozások elemző

vizsgálata.– Az egyes témaköröknél aktuális tudománytörténeti és környezetvédelmi vonatkozások

ismertetése, különös tekintettel a hazai vonatkozásokra.

17

E tanmenetben foglaltak megvalósításához szükséges segédletek a tankönyveken kívül:

– FIZIKA 8. MUNKAFÜZET. Haladó mozgás. EnergiaváltozásSzerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. Halász Tibor, dr. Kövesdi Katalin, dr. MiskolcziJózsefné, Molnár Györgyné dr., Sós Katalin, Horváth BalázsMozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1998.

– HOGYAN OLDJUNK MEG FIZIKAI FELADATOKAT? Szerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1992.

– FIZIKAI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE. Szerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. MiskolcziJózsefné, Molnár Györgyné dr. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1992.

– TUDÁSSZINTMÉRŐ FELADATLAPOK. FIZIKA 8., Haladó mozgás. Energiaváltozások A/Bváltozat. Szerzők: Bonifert Domonkosné dr., dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr.Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1998.

A tanmenetben használt jelölések:MunkafüzetTanulókísérletHogyan oldjunk meg fizikai feladatokat?Fizikai feladatok gyűjteménye

Összesített tematikus óraterv:A 8. tanévben évi minimum 56 óra szükséges a feldolgozásra szánt tananyag tanításához, ez

heti 1,5 fizika órát jelent. Amennyiben hetente 2 óra áll rendelkezésre a fizika tananyag feldolgo-zására, e tanmenetet gyakorló órákkal, speciális tananyagokkal, illetve a tankönyvi kiegészítőanyag tanításával bővíthetjük.

Javasolt óraszám-felosztás:Bevezető óra: 1 óraIII. témakör: 12 óraIII. témakör: 22 óraIII. témakör: 18 óraÉv végi ismétlés: 3 óraÖsszesen: 56 óra

Didaktikai feladatok szerint csoportosítva:Új anyag feldolgozás: 30 óraFizika gyakorlat: 1 óraFeladatmegoldás, gyakorlás: 10 óraÖsszefoglalás: 4 óraÍrásbeli ellenőrzés és javítás: 7 óraBevezető óra és év végi ismétlés, rendszerezés: 4 óraÖsszesen: 56 óra

18

A NAT témakörei az alapvizsgáig (tanévenként javasolt bontásban)

A NAT témakörei az alapvizsgáig (a Mozaikos tankönyvek feldolgozásában)

19

TANMENETI. A TESTEK HALADÓ MOZGÁSA

Javasolt óraszám: 12 + 1 (bevezető óra)

Képzési feladatok:– Gyakorlati példák alapján megértetni a viszonylagosság fogalmát.– Megfigyelések és kísérletek alapján az egyenes vonalú egyenletes mozgás és a változó

mozgás kvalitatív jellemzése.– A sebesség és átlagsebesség meghatározása mind algebrai mind pedig grafikus úton.

Jártassági szint biztosítása numerikus feladatok megoldásában.


Alapozó ismeretek, fogalmak, össze-


Koordinációslehetőségek,

kitekintés

1. A hely és a mozgás1. Bevezető, ismétlő

óra.Motiváció az egészévi tananyaggal kap-csolatosan.Emlékeztető:A mozgás.Az erőhatás és az erő.

A mozgás, a sebesség,az erőhatás és az erő.Mozgásállapot.Mozgásállapot-változás.Az egyensúly.

A 6. osztályban e témakörbenbemutatott kísérletekfelelevenítése, az eszközökbemutatása.

6. osztály:Természetismeret:Fizika és kémia.

2. A hely és a mozgásviszonylagos.Mihez viszonyítjuka testek helyét ésmozgását?Miért alkalmazunkkoordináta-rendszereket?

A testek helyénekés helyzetének, anyugalomnak és amozgásnak viszony-lagossága. (Relatív).Vonatkoztatási rend-szerek.Koordináta-rendszerek.Inerciarendszerek.

Matematika:koordináta-rendszerek.Pontok helyénekmeghatározásakoordináta-rendszerben.

3. Haladó mozgás.A test pályája és azút.

Haladó mozgás.ForgómozgásA pálya (egyenes ésgörbe vonalú.)A pálya alakja viszony-lagos.Az út.Az út jele, mértékegysége.Az út kiszámításaa megfelelő pályarészekkülönbségeként.

Autóutak térképe. Földrajz:„kilométerkövek”.Technika:közlekedés.

20





kitekintés

2. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. A sebesség4. Az egyenes vonalú

egyenletes mozgás.A sebesség.

Az egyenes vonalúegyenletes mozgás;Ds ~ Dt.A sebesség fogalma,jele, kiszámítása,mértékegységei:1 m/s = 3,6 km/hMit mutat meg asebesség?A sebességvektormennyiség.

Kísérletek Mikola-csővel. 3. oldal 1., 2., 3. feladat.

Különböző meredekségűMikola-csőben a buborék „t”időtartam alatt, ill. 1, 2, 3, 4 salatt megtett útjának mérése.A buborék sebességénekmeghatározása.Grafikonkészítés.

Matematika:koordináta-rendszerek.Egyenes és fordítottarányosság.

5. Feladatmegoldó óra.A sebesség, az út ésaz idő kiszámítása.

Arányos összefüggések;v ~ s (t = áll.)v ~ 1/t (s = áll.)s ~ t (v = áll.)v = s/t ; s = v ⋅ t ;t = s/v

37. oldal (147. feladat).43. oldal (187. feladat).44. oldal (196. feladat).

11. oldal (1. feladat).14. oldal (3. feladat).15. oldal (4. feladat).17. oldal (6. feladat).

Matematika:Hányadosokváltozása;egyenletrendezés,mértékegységekátváltása.

3. Változó mozgás6. A változó mozgást

végző test sebes-sége.Átlagsebesség.Pillanatnyi sebesség.

A változó mozgásfogalma. Az átlagsebes-ség és a pillanatnyisebesség értelmezése.

Az 1. Gyakorló feladatlapkitöltése. 42. 43. oldal.

Matematika: az átlagfogalma.

7. Az egyenletesenváltozó mozgás.Az egyenletesenváltozó mozgásgyorsulása.

Az egyenletesenváltozó mozgás fogalmaDv ~ Dt.Mit értünk a gyorsabbsebességváltozáson?A gyorsulás fogalma,jele, kiszámítása, mér-tékegysége (1 m/s2).a = Dv/DtAz egyenletesenváltozó mozgásgyorsulása állandó.

Kísérletek lejtővel: 4. 5. oldal. (1–2. feladat).

2. „Az egyenletesen változómozgás”. A lejtőn szabadonleguruló golyó pillanatnyisebességének meghatározása,a „vízszintes szakaszon”1 s alatt megtett útból.Különböző meredekségű lejtő-kön leguruló golyók 1 s alattisebesség-változásainak össze-hasonlítása a tankönyvi sztro-boszkópos felvételek alapján.

Matematika:arányosság,grafikonkészítés éselemzés.Technika

8. A szabadon eső testmozgása.

A szabadesés fogalma.A szabadesés egyen-letesen változó mozgás.A nehézségi gyorsulás.g = 9,81 m/s2 ≈ 10 m/s2

Ólomgolyó és vele egyenlőtérfogatú papírgalacsinesésének megfigyeltetése. Aszabadesés vizsgálataejtőzsinórral s ~ t2

A súlytalanság mintszabadesés.

9. Feladatmegoldó óra.Az egyenletesenváltozó mozgásravonatkozóan;a, Dv, Dt számítás.

a = Dv/Dt ; Dv = a ⋅ Dt ;Dt = Dv/a

45. oldal (205. feladat).45. oldal (207. feladat).45. oldal (209. feladat).

26. oldal (11. feladat).

Matematika:az egyenletekrőltanultak.Grafikonkészítésés leolvasás.

21





kitekintés

10. Gyakorló óra. Változó mozgás.Egyenletesen változómozgás. Szabadesés.Gyorsulás. Feladatokmegoldása.

A 2. Gyakorló feladatlapkitöltése. 44. 45. oldal.„Változó mozgás. A gyorsulás.Az egyenletesen változómozgás.”

Matematika:arányosság;egyenletmegoldás;grafikus ábrázolás.

11. A I. témakörben(„A testek haladómozgása”) tanultakrendszerezése,összefoglalása.

12. Témazáró írása. Tudásszintmérő feladatlapok8. AB.1. Egyenes vonalú egyenletesmozgás. Az egyenletesenváltozó mozgás.

13. A témazáró javítása.Gyakorlás az ellen-őrzés tapasztalataialapján.

Videó

II. TÖMEG, LENDÜLET, ERŐJavasolt óraszám: 22 óra

Képzési feladatok:– Az eddig megismert tömeg- és erőfogalmak tartalmi bővítése.– Az erővektorok ábrázolásának, összegzésének elsajátítása, eredő erők meghatározása.– A sűrűség mint hányados jellegű mennyiség értelmezése, a fogalom mélyítése számításos

feladatok megoldása kapcsán.– A lendület és lendületváltozás értelmezése.– Különféle erőhatások vizsgálata, következményeiknek magyarázata ok-okozati

kapcsolatok vonatkozásában.– A nyomás mint hányados-jellegű fizikai mennyiség értelmezése, a fogalom mélyítése

gyakorlati példák és számításos feladatok megoldása kapcsán.– A súrlódási és közegellenállási jelenségek vizsgálata, hétköznapi jelenségek értelmezése.– Bolygók mozgásának szemléletes értelmezése. Mesterséges égitestek mozgásának

magyarázata.

22



törvények


és eszközök


kitekintés

1. A tehetetlenség törvénye és az inerciarendszer14. Emlékeztető:

A tehetetlenség és atömeg. Erő –ellenerő. Többerőhatás együtteseredménye. Atehetetlenségtörvénye és az iner-ciarendszer

A 6. osztályban tanultismeretek felelevenítése. Atehetetlenség törvénye. Azinerciarendszerek. Gyorsulóvonatkoztatási rendszer. Atehetetlenség törvényénekérvényességi határa van.(Csak inerciarendszerbenigaz!)

A 6. osztályban etémakörben bemutatottkísérletek eszközei.

Technika:közlekedés.

2. A tömeg fogalma15. Ütközés, szétlökés.

A tömeg dinamikaimérése.

Rugalmas anyag – rugalmasütközés. Rugalmatlan anyag –rugalmatlan ütközés. Két testkölcsönhatásakor;m2 : m1 = Dv1 : Dv2A tömeg dinamikai mérése:

v22

1∆

A rugalmas és arugalmatlan ütközésbemutatása.

6. oldal „Tömegmérés”(1-2. feladat).Golyók tömegének mérésekaros mérleggel, ill.összehasonlításasebességváltozásuk alapján.

Matematika:arányosságok

3. A sűrűség16. A sűrűség. A

sűrűség mintmennyiség.

A nagyobb sűrűség vagy– nagyobb tömeget (egyenlő– térfogat) jelent,– kisebb térfogatot (egyenlő– tömeg) jelent.Azonos anyagú, homogén tes-teknél; m ~ V; m/ V = áll.A sűrűség jele,mértékegysége, kiszámítása.r = m/ V 1 g/cm3 = 1000 kg/m3

Mit mutat meg a sűrűség?

7. 8. oldal(1– 4 feladat).„A sűrűség”. Térfogat- éstömegmérés; azonosanyagú különbözőtérfogatú testekre vonatko-zóan. Azonos anyagra vo-natkozóan;m/ V = áll., de különféleanyagoknál különböző.Táblázat-elemzés.

A sűrűségmérésjelentősége atechnikában.Kémia: pl. oldatoksűrűsége.

17. Feladatokmegoldása;ρ, m, V kiszámítása.

Arányos összefüggéseka r, m és V között:r ~ m (V = áll.)ρ ~ 1/ V (m = áll.)m ~ V (ρ = áll.)Grafikon-elemzés. Feladatokmegoldása.ρ = m/ V; m = ρ ⋅ V; V = m/ρ.

53. oldal (263. fela-dat).54. oldal (271. feladat).55. oldal (275. feladat).

63. oldal (44. feladat).65. oldal (46. feladat).72. oldal (49. feladat).73. oldal (50. feladat).

Matematika:– egyenletmegol-dás,– graf. ábrázolás,– arányoskövetkeztetés.

4. Lendület, lendületmegmaradás18. A lendület fogalma.

A lendület kiszámí-tása;feladatmegoldás.

Azonos feltételek mellettDv1 : Dv2 = m2 : m1m1 ⋅ Dv1 = m2 ⋅ Dv2m ⋅ Dv a mozgásállapotmegváltozására jellemző, m ⋅ v a mozgásállapotra.A lendület a testekmozgásállapotának dinamikaijellemzője: I = m ⋅ vMértékegység: kg ⋅ m/sA lendület vektormennyiség.

A dinamikaitömegmérésnél használtkísérleti eszközbemutatása.

Matematika:– arányokróltanultak,– vektorok.

23



törvények


és eszközök


kitekintés

19. A lendületmegmara-dásFeladatokmegoldása.

Zárt rendszer.A lendületmegmaradástörvénye.Feladatok megoldása,a lendületmegmaradás„alkalmazása.”

Kiskocsik szétlöketésemegfeszített rugóval, asebességváltozásokösszehasonlítása.Álló kiskocsinak – veleegyenlő tömegű – másikkiskocsi ütköztetése.

51. oldal (245.feladat).

34. oldal (17–18.feladat).

A „hatás-ellen-hatás” törvénye

5. Erőhatás, erő20. A lendületváltozás

és az erőHa F = áll.akkor DI ~ DtF nagyobb, ha:– DI nagyobb (Dt = áll.)– Dt kisebb (DI = áll.)F ~ DI/Dt → F = DI/DtMit mutat meg az erő?Az erő jele, kiszámítása,mértékegysége. 1 N = 1 kg ⋅ m/s2

Támadáspont, hatásvonal.

Az egyenletesen változómozgásnál végzett „lejtős”kísérlet felelevenítése.Kiskocsi gyorsítása 1, 2, 3nehezékkel, az 1 s alattisebességváltozásokösszehasonlítása.

102 cm3 víz súlya:Fs = 1 N.

21. Feladatokmegoldása;DI, DF, Dtkiszámítása.

F = DI/Dt ; DI = DF ⋅ DtDt= DI/DFDI = m ⋅ Dv

52. oldal (254.feladat).53. oldal (258. feladat).

36. oldal (20–21.feladat).

Matematika

22. Több erőhatásegyüttes eredménye.Az eredő erő.A közös hatásvonalúerők eredője.Az egymást metszőhatásvonalú erőkeredője.

Az eredő erő fogalma. Azeredő erő nagysága ésjellemzői:– egymást kiegyenlítő

erőhatásoknál,– két közös hatásvonalú,

ellentétes irányú, nemegyenlő nagyságúerőhatásnál,

– közös hatásvonalú,egyirányú erőhatásoknál,

– több közös hatásvonalúerőhatásnál. A paralelo-gramma-módszer.

Matematika:– vektorokról

tanultak,– paralelogramma

szerkesztése.

23. Gyakorló óra Tömeg, sűrűség, lendület,lendületváltozás, erő.Az eredő erő meghatározása.

3. Gyakorló feladatlap;„A sűrűség” 45. 46. oldal.4. Gyakorló feladatlap„Tömeg, lendület, erő”47. 48. oldal.Kivéve: 4–5. Feladat.

II. 5. „Az eredő erőkszerkesztése éskiszámítása.” 29. 30. oldal.

Matematika

24



törvények


és eszközök


kitekintés

24. Összefoglaló óra:„Tömeg, lendület,erő”.

A tömegről, a sűrűségről,a lendületről, a lendületvál-tozásról, a lendületmegmara-dásról, az erőről és az erőmeghatározásáról tanultakrendszerezése.

„Újszerű” kísérletekbemutatása, elemzése.Videó.

Technika:közlekedés

25. Témazáró írása. Tudásszintmérőfeladatlapok 8. AB: 2.Tömeg, sűrűség. Lendület,erő.

26. A témazáró javítása,gyakorlás azellenőrzéstapasztalata alapján.

Videó.

6. Különféle erőhatások és következményeik

27. Emlékeztető.Rugalmasalakváltozás.Rugalmas erő.

Különféle erőhatások. Merevtest. Rugalmas – rugalmatlanalakváltozások. A rugalmaserő mint az alakváltozás miattfellépő belső erők eredője.F~ Dl

8. 9. oldal.„A rugalmas erő”(1–2. feladat). A rugómegnyúlásánakösszehasonlítása F; 2F; 3Fesetén. Különböző erősségűrugók terhelése. (F = áll.)

Technika:különböző típusúrugók pl. aközlekedésieszközökben.

28. A nyomás.A nyomóerőés a nyomott felület.A nyomás kiszá-mítása.

Felületi erő, nyomott felület,nyomóerő.A testek egymáshoznyomódásának mértékenagyobb, ha;– A kisebb (F = áll.)– F nagyobb (A = áll.)A nyomás fogalma, jele,kiszámítása, mértékegysége.p = Fny/A1 N/m2 = 1 Pa

9. 10. oldal(1–2. feladat).„A nyomóhatás, anyomás”.Test nyomóhatásánakösszehasonlítása;a) F = áll. A1 < A2 < A3b) A = áll. F1 < F2 < F3

Technika:– szerszámok fizi-

kája,– közlekedés,– építkezés.

29. A nyomás növeléseés csökkentésea gyakorlatban.Feladatokmegoldása.

Arányos összefüggésekp, F, A között– p ~ F (A = áll.)– p ~ 1/ A (F = áll.)– F ~ A (p = áll.)A nyomás csökkentése– A nő (F = áll.)– F csökken (A = áll.)A nyomás növelése;– A csökken (F = áll.)– F nő (A = áll.)p, F, A kiszámítása– p = F /A; F = p ⋅ A;– A = F/p

75. oldal (51. feladat).79. oldal (53. feladat).



25



törvények


és eszközök


kitekintés

30. Súrlódás,közegellenállás.Csúszási súrlódás.Tapadási súrlódás.Gördülési súrlódás.Közegellenállás.

A súrlódási erő csökkenti azérintkező testek egymáshozviszonyított sebességét.Fsúrl. ~ FnyA súrlódási erő nagyságafügg az érintkező felületekérdességétől.A tapadási súrlódási erő és agördülési súrlódási erőnagysága. A közegellenállásjelensége. Mitől függ aközegellenállási erő?

10. 11. 12. oldal(1–3. feladat).„A súrlódás”. A súrlódásierő nagyságánakvizsgálata;– Fny változtatása,– a felület érdességének– változtatása.A tapadási súrlódási erőmérése.

Biológia.Technika

31. A gravitációs erőés a súly. A gravitá-ciós erő kiszámítása.A súly. Mi a súly-talanság? Azáltalánostömegvonzás tör-vénye.

F = m ⋅ aFg = m ⋅ gA gravitációs erő függése atestek földrajzi helyétől:– a tengerszintfeletti magas-– ságtól,– hogy a földfelszín melyik– részén van a test.A súly meghatározása.Fs = FgA súlytalanság nemhatásmentes állapot!Fg ~ m (ugyanazon a helyen!)(g = áll.)Fg ~ 1/r2

Az általános tömegvonzástörvénye.

12. oldal.„A gravitációs erő és asúly”. Nyugalomban lévőtest súlya egyenlőnagyságú a testre hatógravitációs erővel.

Űrhajózás –súlytalanság.Történetivonatkozások.

32. A bolygók mozgása.A mesterségeségitestek mozgása.

Geocentrikus világkép.Heliocentrikus világmodell.Kepler I., II., III. törvényeNewton munkássága.Mesterséges hold, bolygó,csillagközi szonda.

Matematika:ellipszis.Földrajz:a bolygók.

33. Összefoglaló,rendszerező óra:„Különféleerőhatások éskövetkezményeik”.

Újszerű kísérletekbemutatása és elemzése.

34. Témazáró írása. Tudásszintmérőfeladatlapok 8. AB: 3.Különféle erőhatások éskövetkezményeik.

35. Dolgozatjavítás. Videó: az űrhajózásról.

26

III. ENERGIA, MUNKA, HŐJavasolt óraszám: 18 + 3 (év végi ismétlés)

Képzési feladatok:– A munkavégzés közben bekövetkező energiaváltozások vizsgálata és mennyiségi

jellemzése.– A mozgási energia értelmezése, mennyiségi meghatározása. A lendület és mozgási energia

összehasonlítása.– Termikus kölcsönhatás közben bekövetkező energiaváltozások vizsgálata, mennyiségi

jellemzése. A hőmennyiség és fajhő fogalmak mélyítése kalorimetrikus egyenletekmegoldásával.

– Egyszerű termikus folyamatok kísérleti vizsgálata.– Halmazállapot-változások során bekövetkező belsőenergia-változások meghatározása.– Környezetvédelmi vonatkozások értelmezése halmazállapot-változáskor.– Hőerőgépek működésének ismertetése.



törvények


és eszközök


kitekintés

1. Energiaváltozás munkavégzés közben36. Emlékeztető.

Energia.Munkavégzés,munka.Az energiaváltozásokjellemzői.

Az energia fogalma, jele,mértékegysége.Munkavégzés, munka.W = DEW = F ⋅ sWe = Fe ⋅ hAz energiamegmaradástörvénye.A teljesítmény, mint azenergiaváltozási folyamat„sebessége”.P = DE/Dt 1 J/s = 1 WAz energiaváltozásifolyamatot gazdaságosságszempontjából a hatásfokjellemzi:h = DEh/DEö

A 6–7. osztályban etémakörben elvégzettkísérletek eszközei.

Biológia.Kémia.Technika.

37. Vektor- ésskalármennyiségek.Az energianövekedése éscsökkenésemunkavégzésközben.

A vektor- és askalármennyiségek jellemzői.Pozitív és negatív munka.

Golyó, laza rugónakütközik.

Matematika.

38. A mozgási energiakiszámítása.

Em ~ v2 (m = áll.)Em ~ m (v = áll.)E m vm =

2

13. oldal. „A mozgásienergia”.Lejtőn szabadon leguruló„csúszópapucsba” érkezőgolyó fékútjának mérésealapján a mozgási energiaösszehasonlítása.

Technika:közlekedés.Matematika:arányosságok.

27



törvények


és eszközök


kitekintés

39. Feladatokmegoldása: W, Em, F,s kiszámítása

W = F ⋅ sWe = Fe ⋅ h → h = We /FeEm = 1/2 m ⋅ v2

A lendület és a mozgásienergia összehasonlítása.

47. 48. oldal. Gyakorlófeladatlapok.„Tömeg, lendület, erőmozgási energia”.(4–5. feladat).


77. oldal(413. feladat).

Matematika:– grafikus kapcso-– latteremtés– mennyiségek kö-– zött,– egyenletmegol-– dások

2. Termikus kölcsönhatások

40. Emlékeztető: ahőmennyiség, afajhő. Melegítés,hűtés.

Termikus kölcsönhatás,belsőenergia-változás.Hőmennyiség, hő (Q).J; kJAz anyag fajhője.Melegítés – hőfelvétel.Hűtés – hőleadás.Qfelv. = QleadottHűléskor és melegítéskor –az anyag belsejébenlejátszódó változások.

A 6. osztályban bemutatott„fajhős” kísérletfelelevenítése.

Technika:háztartástan.Kémia

41. A hőmennyiségkiszámítása. A fajhő.

Adott anyagra vonatkozóan;DT ~ 1/m → m ⋅ DT = áll.Az m ⋅ DT anyagonkéntkülönböző. (Q = áll.)Q ~ m ⋅ DTQ / (m ⋅ DT) = áll.A fajhő értelmezése, jele,mértékegysége, kiszámítása.c = Q / (m ⋅ DT); J / (kg ⋅ °C)Q = c ⋅ m ⋅ DT

14. 15. oldal.„A fajhő”(1–3. feladat).m; 2 m; 3 m tömegű víz,ill. petróleum hőmérséklet-emelkedésének méréseegyenlő hőfelvétel esetén.Táblázatelemzés.

Matematika:– relációk,– hányados vált.,– egyenletmegol-– dás.

42. A hőmennyiség és afajhő meghatározása.Fizika gyakorlat.

Kaloriméter.Kalorimetrikus mérés.Qfelvett = QleadottAz energiamegmaradásc1 ⋅ m1 ⋅ DT1 = c2 ⋅ m2 ⋅ DT2(Kalorimetrikus egyenlet.)

15. 16. oldal.„A hőmennyiségkiszámítása”. Fémtest ésvíz kölcsönhatásakor a DTmérése alapján a leadott ésa felvett hő kiszámítása.

Balesetvédelem.Matematika:– egyenletren-– dezés,– egyenletmeg-– oldás.Technika:kalorimetria agyakorlatban.

43. Feladatmegoldó óra:A hőmennyiség,a fajhő, a tömeg ésa hőmérséklet-válto-zás kiszámítása.Kiegészítő anyag:Keverési feladatokmegoldásaegyenlettel.

Q = c ⋅ m ⋅ DTc = Q / (m ⋅ DT)m = Q / (c ⋅ DT)DT = Q / (c ⋅ m)



Matematika

28



törvények


és eszközök


kitekintés

3. Halmazállapot-változások

44. Emlékeztető:olvadás, fagyás.Párolgás, forrás,lecsapódás.Az olvadás és fagyásjellemzésehőmennyiséggel.

A „Természetismeret”tantárgy keretében tanultakfelelevenítése.Olvadáskor a hőfelvételhalmazállapot-változással jár.A Q/m az anyagra jellemző.Az olvadáshő jele,mértékegysége, kiszámítása:Lo = Q/m → Q = Lo ⋅ mA fagyáshő.Mit mutat meg az olvadáshő,ill. a fagyáshő?

A 6. osztályban – e téma-körben – elvégzettkísérletek eszközeinekbemutatása, a tapasztaltakelemzése.Grafikonelemzés.

Biológia.Földrajz.Kémia.Technika

45. A párolgás éslecsapódás.A forrás jellemzésehőmennyiséggel.

A párolgó folyadékkörnyezetétől hőt von el, alecsapódó gőz növelikörnyezetének energiáját.Forráskor – az anyagbelsejében – lejátszódófolyamat.A forráspont függ a külsőnyomástól.A Q/m jellemző az anyagra.A forráshő jele, kiszámítása,mértékegysége:Lf = Q/m; 1J/kgQ = Lf ⋅ mMit mutat meg a forráshő?

6. osztályban elvégzett – aforrással kapcsolatos –kísérlet eszközeinekbemutatása, atapasztalatok részleteselemzése. Grafikon-elemzés.

Földrajz.Biológia.Technika.Környezetvédelem

46. Feladatokmegoldása: Ahőmennyiségkiszámításahőmérsékletváltozáskor, ill. halmazállapot-változáskor.

Q = c ⋅ m ⋅ DTQ = Lo ⋅ mQ = Lf ⋅ m

85. oldal (483.feladat).

98. oldal (64. feladat).99. oldal (65. feladat).Hőtani grafikonok.

Matematika

47. Gyakorló óra:összetett hőtanifeladatok megoldása.

83. oldal(458. feladat).

100. oldal (66.feladat).Grafikon-elemzés.

Matematika

48. Földünk légköre.A csapadékképződés.

A száraz levegő alkotórészei.A troposzféra. A levegőpáratartalma. A harmatpont.Felhő, köd, harmat, dér,zúzmara. Hópelyhek, jégeső,dara, ónos eső.

Földrajz.Kémia.Környezetvédelem

29



törvények


és eszközök


kitekintés

4. A hőerőgépek49. A hőerőgépek.

A gőzgépek.A dugattyús gőzgép.A gőzturbina.

Erőgép – hőerőgép.A dugattyús gőzgépfelépítése, működése. Agőzturbina részei, működésielve.

A dugattyús gőzgép és agőzturbina modelljénekbemutatása.

Ipar, technika,közlekedés.Történetivonatkozások.

50. A gázgépek.A belsőégésűhőerőgépek.A Diesel-motor.A gázturbinák.A sugárhajtásúmotorok. A rakétamotorok.

Üzemanyag – munkahenger –égés. A belsőégésű motorfőbb részei. A 4 ütemrészletezése. A Diesel-motor,a sugárhajtású motor, arakétamotor működési elve.

A motor-modellekbemutatása.

Technika.Környezetvédelem

51. A hőerőgépek és akörnyezetvédelem.Gyakorlás.

51-55. oldal.Gyakorló feladatlap:„A fajhő”„Halmazállapot-változások”

Környezetvé-delem.Biológia.Kémia

52. Összefoglaló óra:III. Energia, munka,hő.

53. Témazáró írása. Tudásszintmérőfeladatlapok 8. AB: 4.„Energia, munka, hő”.

54. A témazáró dolgozatjavítása. Ismétlés:a III. témakörlegfontosabbismeretei.

Videó

55. Ismétlés: az I. és II.témakörben tanultlegfontosabbismeretek.

56. Ismétlés:környezetünk fizikusszemmel. Az évimunka értékelése.

készítette - mozaik kiadó · 2 elektromossÁgtan 7. osztály bevezetŐ ez a tanmenet a tíz...

Documents