kepessegek

1. Testi és mozgásfejlődés

– A környezeti tevékenységgel a szabadban töltött időtartamot növeljük. A gyakori séták edzik a lelket, testet egyaránt. A szervezet alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz. A szabadban magasabb a levegő oxigéntartalma, növeli a tüdő kapacitását, javítja a többi életfunkciót, betegség megelőző.

– Erő-erőnlét: Dombra felmászás, legurulás, erdei séta, kirándulás.

– Állóképesség: Gyalog és kerékpáros túrával.

– Egyensúlyérzék, mozgáskoordináció: Farönkre fel és lelépés, átkelés a hídon.

– Nagymozgás, mozgáskoordináció: Élményszerző séta, kirándulás, járműre fel-leszállás, kerékpározás, kerti szerszámok használata.

– Ritmusos mozgás, mozgáskoordináció: Giliszta, hernyó, százlábú utánzása.

– Finommozgás: Bab-, búzaültetés, palántázás, madárkalács, termésbábok készítése, levélkoszorú, kukoricamorzsolás, virágnyílás utánzása két kézzel. A feldolgozás során alkalmazottfinommotorikus játékok, tevékenységek.

– Szem kéz koordináció: Falevelek gyűjtése, válogatása; aprítás, szeletelés, gyúrás, gömbölyítés; játékeszközök készítése; hógolyóval célba dobás; madáretető készítés, dióverés; sorba rendezések, válogatások stb.

– Szem-kéz-láb koordináció: Állatmozgások utánzása szabadban, teremben stb.

– Reakció készség: Madármegfigyelés, átkelés a zebrán.

2. Figyelem

– Önkéntelen figyelem: Azonnal felkeltik a fény és hangjelenségek, vizsgálódások, érdekes anyagok, tárgyak keresése, felfedezés stb.

– Szándékos figyelem: Vízzel, talajjal, levegővel kapcsolatos vizsgálódások. A figyelem szándékosságát a kisebb csoportokbantörténő tevékenységekkel biztosítjuk.

– Figyelem tartóssága: Az általa ültetett növény növekedésének figyelése, mérése, mozgó állatok kivárása.

– Figyelem-koncentráció: Tárgyak, élőlények, jelenségek megfigyelése – pl. fény-árny jelenség, egy virág alapos megismerése. Szabadban az időjárás elemeinek, napfény, hőmérséklet, csapadék, levegőmozgás napi megfigyelése – magukon észlelt hatások. Figyelem ráirányítása a megadott szempontok szerint (forma, nagyság, hely, időbeli változás, színe, mozgása). Séták távolságbeli hosszúságának növelésével.

– Megosztott figyelem: Szituációs játékok alkalmazásával.

3. Érzékelés, észlelés

– Vizuális észlelés

Látás: Rengeteg élmény és információ a természeti és társadalmikörnyezetből. Mozgó világ, felhő-les, állatok szemével látunk,fényképész, „Mi változott meg?” játék stb.

Perifériás látás: Mozgó állatok megfigyelésével.

Színérzék fejlesztése: Lombszíneződés, szivárvány, virágpompa,állatvilág megfigyeltetésével.

Szemmozgás fejlesztése: Látótér szűkítése, bővítése.

– Hallásérzékelés: Hangtérkép, világunk hangjai, zenélő kavicsok, madárhangok kottája, „Hol hallod?” játék stb.

– Tapintás (taktilis) érzékelés: „Mi van a zsákban?” játék, eltérő felületű anyagok – sima, érdes, szúrós, felmelegedés, lehűlés. Játékok: „Szobrászat”, „Vak karaván”.

– Ízérzékelés: „Mit kóstoltál?” játék.

– Szaglásérzékelés: Szimatoló, gyógyító növények, illatozó dobozok.„Minek az illatát érzed?” játék.

– Keresztcsatornák: Amit megízlelünk, meg is tapintjuk. Érzékszervek összekapcsolása.

– Időészlelés: Évszaknaptár, szülinapos hónapsoroló, hetek, napok, napszakok. A ciklikus ismétlődést érzékeltetjük, így megkönnyítjük az időben való tájékozódást.

– Térészlelés: Kirándulások, séták alkalmával, szenzitív játékokkal. Ismert és ismeretlen környezetben, tájékozódási pontokat adunk. Gyalogos közlekedés során, „Merre kanyarog az út?”. Irányok gyakorlása, jobb, bal.

– Testséma: Test koordinációjának, személyi zónájának alakítása, önmaga felismerése. Testünk projekt – „Milyen vagyok?”. Tükrös játék, „Érintsd meg…”, „Mondd meg, melyik testrészünkkel mit csinálunk?”. „Keresd meg!” játék. Babafürdetés. „Rajzoljuk le Katit!”. Árnyéktornával saját és társak árnyékának felfedezése, utánzása, elmozdulással kapcsolatos élményszerzés.

– Alaki, nagyságbeli, téri viszonyok: Fák, bokrok, virágok, termések. Állatvilág, akvárium, időjárás, séták és a gyalogos közlekedés, utak, házak, gépjárművek, piac, fonalak, ceruzák, kupakok.

Mértani formák felismerése, szűkebb és tágabb környezetükben.

Becslés, mérés – fák törzse, ágak vastagsága, fonalak, szalagok hossza stb.

– Céltudatos észlelés: Lényeges jegyek kiemelésével.

– Észlelés pontossága: Megfigyelés konkrét szempontok alapján a környezeti nevelés különböző helyszínein.

– Egészséges életmódra való képesség: Igénylik a szabadban való tevékenységeket, programokat, mozgást.

4. Emlékezet

– A kinesztetikus, vizuális és auditív emlékezet erősíti egymást, hat egymásra.

– Szándékos emlékezet (bevésés, megtartás, felidézés): Magatartási és illemszabályok megőrzése, zöld szabályok betartása, hulladékkezelés, energiatakarékosság, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok megtartása. Az óvoda és lakóhely ismerete segítségével.

A környezeti projekt két, vagy több hétig szerepel a csoportéletében (ONME). Az adott témában magasabb fokú azelmélyülés, mely az információ tárolását segíti elő. A gyermek többaspektusból is információkat, intellektuális érzelmeket, élményeket szerez. Fényképek segítik az előhívás folyamatát. A feldolgozásiszakasz játékai is alkalmasak memória fejlesztésre.

– Vizuális emlékezet: Események megfigyelése. Tárgyak, élőlények, apró változások megfigyelése a természetben. Részletes élményfelidézés a közös kirándulásról, sétáról.

– Akusztikus emlékezet: Közeli, távoli zajok megfigyelése. Természeti jelenségek hangjai (szél, dörgés, eső), tárgyak hangjainak megfigyelése (közlekedés), állatok, emberi hangok.

– Mechanikus emlékezet: Verstanulás, számolás, állatok megnevezése.

– Gondolati emlékezet: Állandó kirándulóhely eltérő évszakokban való megtekintése.

5. Képzelet

– Alkotó fantázia: Természetben fellehető anyagok sokoldalú felhasználása, pl. aszalás, szárítás, savanyítás, teakészítés, asztaldísz, illatzsák, festhetünk növénnyel, batikolás. Újrahasznosítási ötletek: újságpapír, kasírozás, bábjátékok, hangszerek, kézműves tevékenységek – változatos technikákkal. Terepasztal készítése állatokkal, növényekkel. Állatbölcső-madárfészek, madáretető készítése.

– Kreativitás: Felhőjátékok. Szivárvány színeinek keresése a természetben. Homokkép készítés. Fény és árnyjátékok napon, lámpafénynél. Nyomolvasás a hóban. Színkeverés. Természet elengedett kincseiből alkotás, pl. kövek, dióhéj, makk, gesztenye.

6. Gondolkodás

– Analizáló képesség: Megfigyelések, pl. növény részei, a gesztenye szúrós toktermésében sima mag van.

– Szintetizáló képesség: „Mi él a vízben?”, „Mi van az erdőben?”.

– Rész-egész viszony felismerése: Fontos, hogy a rész-egész viszonyok spontán észlelése tudatossá váljon az iskolába lépés idejére.

– Összehasonlítás: Termések, öltözékek, állatok, évszakok, növények, épített környezet, közlekedési eszközök hasonlóságai és különbözőségei. Mi a különbség? Különbségeket hamarabb észreveszik, mint az azonosságokat.

Becslések – mérések: Kavicsok, termények (rizs, bab) – könnyebb, nehezebb, vagy ugyanolyan súlyú. Több kavics, több, kevesebb, ugyanannyi gyufásdoboz. Melyik zacskóban van több doboz? Párosítás, számlálás, kis szám megnevezése.

Lefedések: Könyvek, szék ülőkéje – területmérés.

Tömegmérés: Sok, de könnyű, pl. egyik dobozban mák van, a másikban sárgaborsó.

Hosszúságméréshez mércének – melyik sál a hosszabb, amelyik mellé egy vonalba több gyufásdobozt tudtunk kirakni stb.

Térfogatmérés: Különböző formájú üvegekbe víz töltögetése, esőgyűjtés.

Osztályozás: Forma, méret, szín, anyag szerinti differenciálás. Másik gyermekkel, társával összehasonlítja magát, hasonlóságokatkeres.

– Rendező képesség: Terepasztal készítése. Sorba rendezés: mennyiségi tulajdonság alapján történő sorba állítás.Sorozatalkotások tízesével.

– Összefüggések felfogása: Fagyás-olvadás, melegedés-lehűlés hogyan hat az élők élettevékenységeire. Találós kérdések. Lábnyomok a hóban, elhullott állati szőr, toll – Kié lehet? A negatív környezet látványa, hatásai – Mi történhetett, mi okozta?

– Ítélőképesség: Élményszerző séta során.

– Környezettudatos gondolkodás: Megújuló energia felhasználás – szárítás, aszalás a napon, esővíz gyűjtése locsolásra. Talajvisszapótlás a komposztálóból. Bio megoldások a kiskertekben, mit mivel ültessünk vegyszerek nélkül. Ökológiai összefüggések – Mi kell a növények fejlődéséhez?

– Számfogalom: Séták, tevékenykedések során, virágok, levelek, kavicsok formai gazdagsága segítségével, kiskertbe ágyások készítése, palántázás stb.

– Problémamegoldó képesség: Önálló helyzetmegoldásokra való képesség fejlődik a séták, közös tevékenykedések folyamán – madáretető készítés (Hogyan? Miből?). A felmerülő problémára a gyermek keresi meg a megoldást. Helyzetfelismerő, döntési képességet formáló játékok: „Fecskék a dróton”, „Favágó”.

7. Érzelmek

– Szeretet, kötődés, élménybefogadás képessége: Tárgyak, személyek, helyszínek, lakóhelye között. Élőlényekkel pozitív érzelmi viszony. Negatív érzelmek feldolgozása a “nem szeretem”állatoknál. Nem bántom, másért hasznos.

– A természethez való pozitív viszony: A természeti szépségek megláttatása – évszak projektek-séták, képek, gyűjtőmunkák (levelek, termések, virágok), a természet védelme, „Hogyan vigyázzunk a környezetünkre?” (projekt), a környezet tisztántartása.

– A társadalmi környezethez való pozitív viszony: A szülőföld, emberek, hazai táj szeretete, érzelmi kötődés, „Szülőföldem”, „Hol élünk?” projekt. Környezetünk megfigyelése, műemlékek megfigyelése, ünnepeink, jeles napjaink, népszokások megismerése. Helyi néphagyományok, szokások megismerése, elsajátítása, érzelmi kötődés kialakítása. Helytörténeti kiállítás megismerése.

– Tárgyi kultúra értékeinek szeretete, védelme. Kultúránk megismerése, megszerettetése, védelme fontosságának ismerete.

– Esztétikai érzelmek: Szép meglátása a szűkebb és tágabbkörnyezetükben. A séták során rácsodálkozik a természetszépségére. Gyönyörködteti egy szép virág, egy kellemes dallam, vagy egy hangzatos vers ritmusa is. Megismerkedik a témáhozkapcsolódó verssel, dallal, mesével. Földtani képződményekfelszínen és alatta, építészeti alkotások, épületek, szobrok,képzőművészeti alkotások. Környezet esztétikája: rend, tisztaság,átlátható bútorozottság, színek, természetes anyagok.

– Erkölcsi-szociális érzelmek: Segítőkészség, együttérzés, örömszerzés, büszkeség, sajnálkozás, részvét, lemondás, másokiránti felelősség. A család témakör feldolgozásánál.Környezetszerető és védő magatartás kialakul.

– Intellektuális érzelmek: Az alkotás, a felfedezés, ráismerés,megismerés, azaz a tudás öröme. A séták során, a kisebbcsoportokban történő témafeldolgozás során. Nyitott, kíváncsi,érdeklődő, pl. szivárvány készül, fénytörés tükörrel, növényszínváltozása. Nagyító, rovarmegfigyelő használata.

8. Beszédfejlődés

– A környezeti neveléshez kapcsolódó mesék, versek, mondókák, találós kérdések, közmondások, dalok, dalos játékok, mind az anyanyelvi fejlődést szolgálják.

– Beszédkultúra: Az élményszerző séták folyamán fejlődik mondatalkotási képességük, kérdéskultúrájuk. Amit érzékel, lát képes megfogalmazni. Lehetőségük nyílik saját verbalitásukonkeresztül megosztani társaikkal megélt élményeiket.

Elsajátítja a helyes nyelvtani fordulatokat, kifinomultabb,árnyaltabb kifejezéseket, a tiszta artikulációt.

Névutó helyes alkalmazása. Hely és időhatározókat fejezzenek ki a séták, élményszerzések folyamán. Hol a doboz…, Tedd a dobozt…, halmazképzés, bontás, labirintusok építése.

Beszélgetés a családban és a közösen átélt élményekről. Határozó és szakkönyvek, gyermekkönyvek közös lapozgatása beszélgetéssel.

– Szókincsfejlesztés: A párbeszédek során a szókincs fejlesztése – szómagyarázat, kifejezésformák megismertetése. Élőlényeket, növényeket pontosan a nevén nevezzük, gyűjtő fogalmak helyett. Szókincsbővítést segítő játékok: állatfogó, virágfogó, színcápa, színhez kapcsolódó neveink, játék a nevekkel, virágnevek, fénynevek, ellentétpárok, relációk, állathangok utánzása, közlekedési játékok, mesélő természet, állatkerti séta.Néphagyomány útján fenn maradt állat és növény nevek pl. sárgarigó – aranymálinkó, vadgesztenye – bokrétafa.

– Ismeretei gazdagodnak: Természeti és társadalmi környezetről – növényekről, állatokról, emberi kapcsolatokról, hagyományokról.

9. Akarati fejlődés

– Szabálytudat, feladattudat: Élményszerző séta folyamán közlekedési szabályok elsajátítása. Környezeti játékok, múzeumlátogatás, kirándulás, baleset megelőzési szabályok, közlekedési szabályok megismerése, alkalmazása.

– Önállóság: Növénygondozás, kisállat gondozás, kerti munkálatok folyamatos tevékenységeiben. A feladatok egyéni vállalásával.

– Döntési készség: A kevésbé káros környezeti megoldás választása.

10. Szocializáció

– Kapcsolatteremtő képesség: Külső és belső környezetünkben élőkkel való pozitív érzelmi kötődés kialakítása. Az élményszerzős séták folyamán szűkebb és tágabb környezetükkel való megfelelő kommunikáció, kapcsolatteremtés. Elfogadja társait, együttes megfigyelést, keresést végeznek. Az óvodai programokon, környezeti eseményeken, zöld jeles napjaink projektekben megvalósuló tevékenységeiben.

– Segítik a kisebbeket, bajba jutott társukat.

– Kompromisszum készség: Projekt tervezett feladatainak elosztása, kerti munka során.

– Másság elfogadása, tolerancia: Annak is megfogjuk a kezét, aki nem a barátunk.

– Konfliktuskezelő technikák megismerése: Az óvónő ajánlásával, majd önállóan.

– Közösségi érzés: A gyermekekkel való közös élményszerű kiscsoportos tevékenykedés: dióverés, szüretelés, préselés, sütés, madáretető készítés.

– Mások iránti tisztelet és megbecsülés: A földön nincs hasznos vagy káros élőlény, csak odavaló van.

– Versenyszellem: Évszakok kínálta mozgásformákkal, környezeti játékokkal.

– Összetartozás erősítése: Bizalomjáték.

– Környezeti felelősségvállalás, cselekvési készség: Közös faültetés, kertkészítés, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás. A gyermek maga is alakíthatja környezetét.

– A kedvező érzelmi hatások segítik a szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, lehetőséget, teret ad én-érvényesítő törekvéseinek.

– A környezet szociális észlelésének fejlesztése: A társak, óvoda dolgozói, családtagok, változások.

A környezeti nevelésünk komplexen, rendszer szemléletben a teljes személyiség fejlesztését segíti.

Játék fejlesztő hatása


– Játék során a gyermek önmaga képes kielégíteni a mozgás aktivitás szükségletét.

– Nagymozgás, mozgáskoordináció: A mozgásos játékok elősegítik az elemi mozgások összerendezését, udvaron futkározás, labdázás, bújócskázás, domboldalon gurulás lefelé stb.

– Finommozgás: Sokféle játék ad lehetőséget a fejlődésére, rajzolás, gyurmázás, puzzle-játékok összerakása, vágás, építőjátékkal építés stb. A konstrukciós játékok jól fejlesztik a kézügyességet.

– Szem-kéz koordináció: Manipulációs, konstruáló játékok, kézimunka, barkácsolás, festés, rajzolás, kugli játék stb.

– Keresztcsatornák: Tapintásos játékok, „Erre csörög a dió” stb.

– Térérzékelés: A mozgásos játékok a térbeli tájékozódást jól szolgálják – irányfelismerés és iránykövetés, pl. „Házatlan mókus”. Építés közben is fejlődik a térérzékelés.

– Testséma kialakulása: A mozgásos játékok hozzájárulnak a testséma és a testtudat kialakulásához, megerősödéséhez. Több játék segíti a testen való tájékozódást, „Száll a lepke”, Butuska Balambér stb.

– Egyensúlyérzék: Mozgásos játékok segítik a fejlődését, pl. billegő rács, teknősbéka, csésze használata.

2. Figyelem

– Az érzéki tartalmakhoz tapadó figyelemtől az elvont gondolatokra való figyelés felé tart. Mindez összefüggésben van az általános értelmi fejlődéssel.

– Az önkéntelen figyelemtől a tudatos figyelem felé tart.

– Figyelem stabilitása: A figyelem iránya a szétszórt, labilis jellegű figyelemtől a figyelem stabilitásáig tart. Fejlődik a figyelem eltéríthetősége, a játék segíti a visszatalálást, a figyelmi váltások, egyeztetések kialakulását.

– Figyelem-koncentráció: A játék fejleszti a koncentrációt, a gyakran elterelődő figyelemtől a koncentrált figyelem felé halad, pl. memóriajáték, körmöcske, szarvacska, „Bohóc” kártya által.

– Megosztott figyelem: figyelem megosztás képessége fejlődik.

– Differenciált figyelem: fejlődik a szelektív figyelem.


– Mozgásos játékok segítenek az érzékszervi tapasztalatok szervezésében.

– Vizuális percepció: „Pillangóröptetés”, „Fények útja” stb.

– Vizuális zártság-egészlegesség: „Mi hiányzik?” stb.

– Vizuális időrendiség: Ismert mesék, mindennapi események képeinek sorba rendezése.

– Vizuális ritmus: Különböző minták folytatása, gyöngyfűzés.

– Vizuális memória: Egyszerű formák, minták kirakásával.

– Alak- és formaállandóság: Kirakó, mozaik, árnyjáték stb.

– Hallási érzékelés: „Erre csörög a dió”, „Kinek a hangját hallod?” stb.

– Tapintási érzékelés: Manipulációs gyakorló játékok során a gyerekek a tárgyakat tapogatják, nyomogatják, forgatják, rakosgatják egymásra, sorba, egymásba. Fejleszti a tapintási érzékelést: „Mi van a zsákban?” játék, „Ügyes boci” társasjáték stb.

– Mozgás és egyensúlyérzékelés: Minden mozgásos játék által.

– Térészlelés: Mozgásos játékok, körjátékok, versenyjáték irányokkal.

4. Emlékezet

– Az önkéntelen emlékezetből kialakul a szándékos emlékezet.

– Fejlődik a rövid idejű, középtávú és hosszú távú emlékezet is.

– Segíti a mechanikus emlékezet mellett a logikus emlékezetet – értelmezi a megjegyzendő dolgokat.

– A szerepjáték komplex, szerteágazó emlékezeti tevékenységet feltételez. A gyermek bevési és felidézi a szerepjátékok tartalmát, szabályait, az ehhez kapcsolódó szerepek jellegét. Konstrukciós játék is jól fejleszti az emlékezetet.

– Vizuális memória: „Mi hiányzik?” játék, kártya stb.

– Verbális memória: „Töltsük meg a tarisznyát” játék, meselánc stb.

5. Képzelet

– A játékban a képzelet nagy jelentőséggel bír. A szerepjátékokban, az ábrázoláskor, a konstruáló játékoknál, a mozgásos játékoknál egyaránt.

– A szerepjáték alapvető jellemzője a fantázia meghatározó szerepe. A szimbolikus játékban a gyermek képessé válik a belső reprezentálásra, a világ megkettőzésére – kettős tudat. Helyettesíti a dolgokat és a helyzeteket. Eltávolodik a saját konkrét cselekvésétől, fantáziája segítségével keres pótlást ott, ahol a valóság megértésében hézag van. Megjelenít, megeleveníti a gondolatokat, érzéseket.

– A tárgyak játékszituációnak megfelelő tulajdonságokkal való felruházása a fantázia nagyfokú működését igényli.

– Reproduktív képzelet: Mások észlelését, elképzelését látva, hallva maguk számára újra felépítik.

– Alkotó képzelet: Egy-egy kitalált történet eljátszása, bábozás stb.

6. Gondolkodás

– Analízis-szintézis: Az érzelmi szinkretizmusból átvált az értelmi szinkretizmusba, az érzelmi alapon való kiemelést felváltja az értelmi alapon való kiemelés a szemlélt dologból.

– Manipulációs, konstruáló játékok, kézimunka, barkácsolás közben tanulmányozza az elemek tulajdonságait, az egész és a részek viszonyát, rendez, módosít, alkot és újraalkot.

– Összehasonlítás: Építő játékok, szerepjátékok esetében.

– Általánosítás: Pl. szerepjátékok esetében.

– Fogalomalkotás: Fogalmai alakulnak, gazdagodnak a kísérletezgetések során.

– Problémamegoldás: A játék különböző problémák elé állítja a gyermeket, éppen ezért a fejlődési üteme gondolkodásának fejlődésével függ össze. A gyermek kísérletezik a tárgyakkal és helyzetekkel, problémákat old meg, újabb és újabb ötletei vannak. Minél kreatívabbak a gyerekek, annál többféle anyagot és többféle

módozatot használnak játékukhoz. Kiváló lehetőség a barkácsolás, és a konstrukciós játékok a problémameglátásra- és megoldásra.

– Kreativitás: Fejlődése a konstrukciós játék legfontosabb pedagógiai értéke. A kreativitást segíti az anyagok különböző megmunkálása, félkész elemekből elkészítendő önálló elképzelésen alapuló alkotás létrehozása.

– A játék fejleszti a gondolkodást, az ismeretek rendszerezését és segíti a szimbólumalkotás kialakulását.

7. Érzelmek

– Játék közben tapasztalatokat szereznek az érzelmek kifejezésével és átélésével kapcsolatban.

– Feszültségcsökkentő hatása van, ebből a feszültségcsökkentésből származik a játék öröme.

– Szerepjáték során életük kellemes mozzanatait újra átélhetik, kielégítetlen vágyaik beteljesülhetnek, félelmeik, szorongásaik, sérelmeik oldódhatnak, agresszióik, haragjuk szocializált formát nyerhetnek, újonnan szerzett ismereteiket életszituációk megteremtésével, újraalkotásával alkalmazhatják.

– Szerepjáték során beleéli magát a másik ember helyébe, így átéli és megjeleníti az eljátszott személy érzelmeit, viselkedését kiváltó indítékait. Olyan érzelmeket is képes így átélni, olyan helyzeteket is képes így megérteni, melyek még bonyolultak számára.

– A bábjáték eredményes lehet az agresszív élmények, sérelmek feloldására.

– Esztétikai érzelmek: Észreveszi és rácsodálkozik a szépre. Esztétikai érzéket fejlesztik pl. a konstrukciós játékok.

– Erkölcsi-szociális érzelmek: A segítőkészség, együttérzés, örömszerzés, büszkeség, sajnálkozás, részvét, lemondás, mások iránti felelősség, pl. szerepjáték, dramatizálás, bábozás hatására fejlődhet. A szerepek kölcsönös átélése nagymértékben hozzájárul az empátia képesség erősödéséhez, a segítőkészség fokozásához, a társak sikere feletti öröm érzéséhez.

– Intellektuális érzelmek: Örömet jelent az alkotás öröme. Intellektuális örömet jelent a felfedezés, ráismerés, megismerés, azaz a tudás öröme. A játék által játszva ismereteket szerezhet, gondolkodási műveleteket gyakorolhat, saját képességeit fejlesztheti, meglévő ismereteit alkalmazhatja, rendszerezheti, vagyis kíváncsiságát, intellektuális igényeit kielégítheti.


– A beszéd aktivitás szintje játék alatt ugrásszerűen megnő. Az új tevékenységekkel, személyekkel, tárgyakkal, ismeretekkel kitárul előtte a világ. Ezek gondolkodásra késztetik, ezáltal pedig beszédre.

– Beszédkészség : Begyakorolja a nyelvben előforduló hangok, hangcsoportok tiszta ejtését, helyes hangsúlyát, dallamának szépségét, ritmusát. Beszéde egyre folyamatosabbá válik, változatos mondatszerkesztésre képes. Beszéde szituatív jellegűből fokozatosan kontextusosba vált át.

– A szerepjáték kiválóan fejleszti a nyelvi és kommunikációs készségeket.

– A beszéd társas kapcsolataiban egyre nagyobb szerepet kap.

– Szókincsfejlesztés: Aktívan gazdagodik szókincse.


– Kitartás: Játékában egyre állhatatosabb, kitartóbb, jele hogy mind hosszabb és hosszabb ideig képes egyetlen dologgal foglalkozni.

– Szabálytudat: Szabályjátékban megjelenik a szabályokhoz való alkalmazkodás képessége, a szabályokat már akkor is betartja, ha azok számára nem kedvezőek. Pl. társasjátéknál, meg kell várnia, ha egyszer kimarad.

– Vezetői készség: Szerepjátékokban megtapasztalja az alá és fölérendeltségi viszonyokat.

10. Szocializáció

– A másokkal való játszás során tanulja meg a gyermek a társas együttélés szabályait és normáit. Megérti a mindennapi életet, megismeri a család és a közösség szerkezetét és működését. Megtanulja, hogyan alkalmazkodjon másokhoz, hogyan és milyen módon érvényesítheti saját akaratát.

– A szerepjáték mindig valamilyen társadalmi élményből fakad, eredetét tekintve tehát szociális jelenség. Valamilyen társadalmi ismeret, valamilyen társadalmi kapcsolat megléte vagy éppen hiányérzete hozza létre. Segít a szociális világ bonyolult rendszerének kitapogatásában. A szociális kapcsolatokat erősítő játékelemek: a szerep és a szabály.

– Társas kapcsolatok fejlődése: A szerepjáték jelentősége megmutatkozik a gyermekek közötti kapcsolatteremtő képességben, az együttes cselekvés képességében, a közösségi magatartás formáinak alakulásában. Alapvetően módosul interperszonális kapcsolata, egyre nagyobb szerepet kap a beszéd és ezáltal fejlődik egész szocializációja.

A mozgásos játék is kapcsolatteremtés forrása. Társas kapcsolatok keletkeznek, erősödnek a közös barkácsolás közben is.

– A szabályjáték növeli az akaraterőt, az önfegyelmet, a csapatjátékban a társas kapcsolatok megerősítését, a csapatok összetartozásának élményét, mindezzel megkönnyíti a szocializáció útját.

A gyermek megismerésének is és fejlesztésének is eszköze a játék.

Mese, vers, dramatikus játék fejlesztő hatása


– A mese eljátszása közben a gyermekek levezethetik a mozgásos feszültséget.

– Nagymozgás, mozgáskoordináció: Dramatizálás, a mesék eljátszása közben fejlődik. Bábjátéknála mozgás felkelti a gyermek figyelmét, a mozgásvágy utánzásra készteti, életre kelti a bábot, mozgása összerendezettebbé válik.

– Bábmozgás közben fejlődik a szem-kéz koordináció, finommotorika.

– Dramatikus játék hatására fejlődik mozgáskészségük, saját testükről alkotott képük, téri tájékozódásuk.

2. Figyelem

– Önkéntelen figyelem: A mesék erős önkéntelen figyelmet váltanak ki, a cselekmény követésével fejlődik az önkéntelen, majd a szándékos figyelem. A vers is alkalmas a figyelem fejlesztésére. A dramatikus játék során az adott instrukciók megfigyelésével fejlődik.

– Figyelem terjedelme: A jól megválasztott mesék hatására folyamatosan nő.

– Auditív figyelem a mese, vers hatására, a vizuális figyelem könyvek, illusztrációk nézegetése és dramatizálás közben fejlődik.


– Auditív percepció: Mesehallgatás közben fejlődik auditív differenciáló képességük.

– Auditív szeriális képesség fejlődése: Összekötik a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait.

– Akusztikus és vizuális észlelés: Dramatikus játék közben fejlődik látásuk, hallásuk.

– Látási, hallási, mozgásos percepció: Bábozás közben fejlődik.

– Idő- és térészlelés: A meseszövegek megalapozzák idő- és térszemléletének kialakulását, megerősítik a távolság, az irány, a nagyság és a forma észlelését.

– Testséma, téri orientáció: Mese eljátszása, bábozás, dramatizálás során fejlődik a térészlelés – jobb-bal differenciálás, téri helyzetek, viszonyok, irányhármasság stb.

4. Emlékezet

– Rövid és hosszútávú emlékezet: A megismert, megtanult versek, mesék felidézése.

– Auditív emlékezet: A mese szereplőinek, helyszínének és a mesecselekmény folyamatának felidézése, a szófordulatok, jellegzetes kifejezések felidézése, használata.

– Vizuális emlékezet – szerialitás: Képeskönyvek, lapozgatók nézegetése.

– Emlékezet terjedelme: A jól megválasztott mesék hatására nő, egyre kevésbé tárgyhoz kötött, a képek megjelenéséhez elegendők a szavak.

– A mozgással kísért verselés, mondókázás jó hatással van a memória fejlődésére.

Képzelet

– A mese hallgatása közben a gyermek kilép a valós világból és képzeletével – a kettős tudatával – átlép a mese világába. A mese cselekményével együtt él, fantáziája szabadon szárnyal.

– Belső képteremtés: A mesében-versben “bármi megtörténhet” motívum alapján. A vizuális ingerek nélküli belső képalkotás nélkül lehetetlen az olvasóvá válás.

– A mese során alkalmazott kellékek használata elősegíti a képzeleti képek előhívását.

– Produktív képzelet: Dramatikus játékban a képzeleti képekből építkezve kell eljutnia a gyermeknek a cselekmény-elgondolásig, majd a cselekményalkotásig. Ez már igazi alkotás, kreatív produkció. A szerep adta lehetőségek és a szövegek kiegészítése, bizonyos kifejezések, a taglejtés, a mimika, a mozdulatok, a tekintet, a különböző jellemek megformálása a produktív fantázia eredményei. Fejlődik a képzelet, kreativitás, mindez cselekvés útján, játék közben.

– A bábjáték fejleszti a reproduktív és produktív képzeletet. Később sikeresen működteti alkotó fantáziáját.

– A saját vers, rigmus, szójáték, vagy mese alkotása a képzelet fejlődését segíti elő.

5. Gondolkodás

– Analízis-szintézis: A mese nyomon követése során fejlődik.

– Összehasonlítás: Különbségek észrevétele, megfogalmazása pl. ellentétpárok.

– Rész-egész viszony: Képek egymáshoz tartozásának felismerése, pl. egy mese képi ábrázolása alapján.

– Ítéletalkotás: A mese segíti az ítélő- és megfigyelőképességet.

– Fogalomalkotás: A mese és a bábjáték átélése közben képszerű fogalmakat alkot.

– Összefüggések: Ok-okozati összefüggés – a mesékben, versekben levő események közötti kapcsolatok felismerése, analógiák megfogalmazása.

– Asszociációs képesség: A mesében lévő események közötti kapcsolatok, szabályszerűségek megfogalmazása során fejlődik.

– Mennyiségi és számfogalom: A meseszámok és egyéb mennyiségi meseelemek által (három gyermek, hét nap-hét éjszaka, tizenkét testvér, három nap egy esztendő, három, hét tizenkét fejű sárkány, a legkisebb, a legnagyobb, a középső, az Óperenciás tengeren túli messzeség stb.).

– Tér-idő orientáció: Az idő, a napok múlásának érzékeltetése, ma, holnap, viszonyok megnevezése a hét napjaiban, az évszakok jellegzetességei, a napszakok neveinek ismerete a mesékben, versekben elhangzottakkal kapcsolatban.

– Szerialitás: A jelenségek, események egymásutániságának felismerése auditív, vizuális, verbális területeken.

6. Érzelmek

– A gyermek elsősorban érzelmi okból szereti a mesét. Azonosul a mese valamely alakjával, átélése tökéletes, ezért rendkívül erőteljes a mese hatása, a mese nyújtotta megtisztulás. A mesehallgatáskor életbe lépő szimultán kettőstudat örömforrás: feszültségteremtő, feszültséghordozó és feszültségelvezető.

– Segíti a külvilág és a belső érzelmek megértését, elfogadását. Örömforrást, érzéki élményt jelent, ezáltal pontosabbá, sokrétűbbé válik az érzelmi élmények megfogalmazása. A mese eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, elismeri nehézségeit és ugyanakkor megoldásokat is javasol a problémák megoldására.

– A mesélés, verselés, képeskönyv nézegetés bensőséges helyzet, mely érzelmi biztonságot ad.

– A vers kapcsolatépítő, örömöt okozó, feszültségteremtő, hordozó és feloldó képessége a meséhez hasonlatos.

– A versnek nemcsak szövege, hanem dallama és ritmusa is van; versszakainak, sorainak száma, csoportosítása, szerkesztése, szótagszáma, rímei, mindezek komplex játéka önálló életet él. Így tehát nem kizárólag a tartalmi üzenet, hanem a vers, mint egész hat a gyermekre.

– A bábjáték segít bizonyos elfojtott vágyakat, ösztönöket, félelmeket kiélni, ezáltal a harmonikus én kialakításában nagy szerepe van.

– Drámajáték során oldódnak a gyermeki feszültségek. E tevékenység során ismeri meg a gyermek önmagát és a világot. Drámajáték hatására megtanulja rendezni konfliktusait, fejlődik humorérzéke, a másság elfogadására való képessége.

– Azonosul a mese szereplőivel, ezért a mesének döntő szerepe van a gyermek erkölcsi, érzelmi, esztétikai, intellektuális nevelésében.

– Esztétikai érzelmek: A mese, a vers megadja az önfeledt gyönyörködés örömét, felkelti a képek és szavak szépélményét. Esztétikai érzelmeket keltünk a szimbólumokkal, a vers, a mondóka ritmikájának kiemelésével, a hívóképek esztétikumával, a bábok, a díszlet esztétikájával, a felhasznált zene esztétikumával, a bensőséges hangulat megteremtésével.

– Erkölcsi-szociális érzelmek: Fejlődik a gyermek erkölcsi magatartása, igazodási pontokat kap a világról. Fejlődnek az érzelmek a pozitív és negatív tulajdonságok felismerésével, megértésével, erkölcsi tanulságok levonásával.

– Intellektuális érzelmek: A gyermek motivációját az olvasásra a személyes és közvetlen mesemondás hívja elő.


– A mese és a vers ráfigyelteti a kisgyermeket az emberi beszéd érdekességére. Szövege hangzásában, ritmusában, hangulatában, képi erőben messze felülmúlja hétköznapi beszédünket. Nem mindig világos, hogy miről szólnak a versek és a mondókák, értelmük a dallam, a ritmus, a mozgás mélységeiben vannak.

– Beszédészlelés, beszédmegértés, beszédprodukció fejlődik a mese, vers által.

– Verbális kifejezőkészség: A mesetudat és az empatikus képességek révén megjegyzik a mese jellegzetes nyelvi fordulatait, mondatpaneljeit, szövegrészleteit. Később ezek megjelennek a beszédben, a legkülönfélébb kommunikációs helyzetekben és tevékenységekben. A mese mintát szolgáltat az árnyalt stílusra, a párbeszédre, a tömör mondatalkotásra. A meseszövegek hatékony eszközei a kommunikációs kompetenciák fejlesztésének.

– Számtalan kommunikációs kifejezőeszközt sajátít el: Változatos igéket, erkölcsi fogalmak szóbeli kifejezéseit, a legkülönfélébb ragozott szóalakokat, mellékneveket, különösen jelzői funkcióban, időhatározókat, helyhatározókat, különleges mód és állapothatározokat, hangutánzó, hangulatfestő szavakat, indulatszavakat, szóismétléseket, ikerszókat, népies-régies kifejezéseket, népi szólásokat, állandó jelzőket, változatos mondatfajtákat, népmesei sztereotípiákat, népmesei hasonlatokat, kifejező, játékos neveket, udvariassági formulákat, helyes kapcsolatteremtésre figyelmeztető mesei tanácsokat.

– A bábjáték fejleszti a beszédbeli kreativitást. A bábjáték a megjelenítés áttétele – bábra irányuló kivetítés – segít a félszegebb gyermekek beszédgátlásának oldásában, és a prozódiai eszközök bátrabb használatára ösztönöz.

– Szókincsfejlesztés: Aktivizálható és passzív szókincs fejlődése új szavak megismerésével, a mesefordulatok, szófordulatok ismételgetésével, szinonima szavak használatával stb. Önálló gondolatok kifejezésével a dramatikus játékok során.

– Metakommunikáció: A dramatizálás fejleszti a mimetikus eszköztárat.

– A mese segíti a világ megismerését. A mese közvetíti a gyermekeknek a néphagyomány ápolását, évszakok szépségét, a környezet megszerettetését. Észrevétlenül juttat műveltség- és tudásgyarapodáshoz.


– Fejlődik az emberismeret.

– Kitartásra, megküzdésre, elszántságra ösztönöz.

– Fejlődik ítélőképességük.

– Fejlődik önuralmuk.

– Fejlődik kudarcviselésük, konfliktusfeloldásuk.

– Segíti az optimista életfelfogás és az önálló véleményalkotás készségeinek kialakulását.

– Oldja a szorongást, az indulatok feldolgozására tanít.

– Dramatikus játék hatására fejlődik önállósága.

9. Szocializáció

– A mesék olyan tudást közvetítenek, amely segíti a kultúrába való belenevelődést, a nyelvelsajátítást, a szocializációt, valamint az identitást is meghatározza.

– Társas kapcsolatok fejlődése: A mese és a vers az anyanyelv közegén át az emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van. A dramatizálás célja nem a szerepeltetés, hanem a közösségi magatartást kialakító tevékenység – a gyermekek érzelmi nevelése, a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése. A bábozásnak nagy kontaktusteremtő ereje van – megismertet a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás különböző módjaival.

– A mese segít a társadalmi szabályok és elvárások elsajátításában.

– A „mi tudat” erősítése: A közös játék örömével a dramatikus játék során.

– Személyes kompetenciák: A dramatikus játék fejleszti a befogadó képességet, önkifejezési képességet, előadói és szövegalkotó képességet. Erősíti a gyermek aktivitását, ön- és emberismeretét. Drámajáték során a társakkal, a környezettel átalakul a kapcsolata, ezen keresztül a magatartása is. Megtanulja önmaga elfogadását és elfogadtatását.

– A bábjáték kibontakoztatja a gyermek szabad önkifejezését.

Rajz, mintázás, kézimunka fejlesztő hatása


– Nagymozgások: Építésnél terek alakítása, rendezése; térben alakzatok létrehozása különleges anyagokból, tárgyakból, homok, hó, természetes anyagok használatával. Nagyméretű rajz aszfalton, homokban. Lépegetéssel képalakítás az udvaron.

– Finommotorika: Az építés, plasztikai munkák, képalakítás, kézimunka segítik a kéz finom mozgásának fejlődését, tökéletesedését, ezzel a szenzomotoros koordinációt – az érzékelés és a mozgás összerendeződését. E funkció megfelelő fejlettsége előfeltétele az iskolai írástanulásnak. Kialakul a helyes ceruzafogás, nyomaték, kezesség.

– Szem-kéz, szem-láb koordináció: textildúc, krumplidúc; nagyméretű rajz az aszfalton; felületfestés, festés ujjal, ecsettel, különböző anyagokkal; krétával, vízzel – lépegetéssel festés; nyomhagyás talppal, tenyérrel; plasztikai munkák, vágás, fűzés.

– Kar és kézizmok koordináltsága: Alkotó-alakító tevékenység által.

– Összehangolt mozgás: Eszközök használatával.

– Helyes testtartással a törzs, a tarkó és a nyak izmai fejlődnek.

– Egyensúlyérzék: Építés közben tapasztalatot szerez a stabilitás-labilitás, a test és a tárgyak egyensúlyának viszonyairól, vagy nagyméretű udvari rajzok esetében.

– Testséma fejlesztés: Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzet gyakorlása – építkezés, élő fa díszítése.

2. Figyelem

– Önkéntelen figyelem: A szép látványra a gyerek önkéntelenül felfigyel, az önkéntelen figyelem fejlődésével együtt fejlődik szándékos figyelme. Egy-egy újabb eszköz vagy anyag is felkeltheti érdeklődésüket.

– Figyelem-koncentráció: Komoly figyelemösszpontosítás szükséges egy-egy mű elkészítéséhez.

– Az alkotó-alakító tevékenységek egész sora szolgálja figyelme fejlesztését.

– Fejleszti a figyelmet a rajz, mintázás szokásrendszerének kialakítása, megtartása – eszközök, elhelyezés, technika.


– Analizátorok érzékenysége: A látás fejlesztése gazdagítja az érzékelést, fejlődik a látásélesség. A gyermek a rajzon, mintázáson stb. keresztül tapasztalja, részletesen figyelheti meg az ábrázolandó tárgy tulajdonságait.

– Tapintásos érzékelés: Alapvető gyurmázási technikák, ritmikus sorminta (várdíszítés), préselt falevélképek, természetes anyagok nyomata, géz képek, viaszkarc, bábkészítés termésekből, gyertyaöntés, gipszöntés, nemezelés, csuhéfigurák készítése, ismerkedés különféle anyagokkal.

– Szemmozgás: Pl. kézmozgás követése fűzéskor, vonal követése karcolás, homokrajz, gipszbe vésésnél, fonalragasztás.

– Vizuális ritmus: Építéskor – vizuális minták folytatása elemkirakással, papírragasztásnál, díszítéseknél, fűzésnél.

– Alaklátás, formaállandóság: Építés – alak, forma, méret motoros alakítása, részekből különféle alakzatok összerakása, préselt falevélképek, mintázás, krétával-vízzel lépegetéssel nyomhagyás, bábkészítés termésekből.

– Térpercepció: Építkezés – tér átrendezése, alapvető irányok megismerése, tér mozgásos megtapasztalása alapján síkba fordítja a teret. A térben és síkban történő tájékozódás sokoldalúan gazdagítják az észlelő funkciókat. Fejlődik a forma, tér, méret és tárgyak elhelyezkedésének felfogása. Kialakulnak az alapvető térbeli, nagyságbeli, formai, színbeli képzetek. Tudatosulnak az irányok, arányok.

– Alkotás közben vizuális, taktilis és motorikus észleléseket kapcsolunk össze.

– Fejleszti a valóság képekben való reprezentálódását.

4. Emlékezet

– Vizuális memória: Papírhajtogatás, dúc, gyöngyfűzés, szövés, mintázás fejlesztik.

– A kifejezés, megjelenítés tárgyával kapcsolatos előző emlékképek felidézése, főleg képekben elraktározott ismeretek felidézése.

– A már ismert technikák, munkafogások felidézése.

5. Képzelet

– Képzelet: Festés szabadon ujjal, ecsettel, szivaccsal, anyaggal; tenyérnyomat kiegészítése, kollázs, papírtépés, élő fa díszítése, monotípia, krétával-vízzel lépegetéssel, építés.

– Belelátás képessége: Krumplidúc, gyümölcsnyomatok, monotípia, foltfestés, üveglapot összenyomni, közötte festékkel, termésbábok, tenyérnyomok kiegészítése, foltok kiegészítése, fakéreg nyomat.

– Kompozíciós készség: Kollázs, montázs, bábkészítés, krétával-vízzel nyomhagyás, agyagozás, barkácsolás fejleszti.

– A belső képteremtésben igen komoly szerepet játszik az alkotó tevékenység.

– A meseélmények által keltett belső képek kivetítése.

6. Gondolkodás

– Analízis-szintézis: A valóság lényeges jegyeinek megértése, és annak ábrázolása.

– Ítéletalkotás: Esztétikai ítéletek megfogalmazása, azok szóbeli kifejezései.

– Összefüggések felismerése: A formai, aránybeli összefüggések felismerése és megismerése.

– Problémamegoldás: Az új tevékenység közben felmerülő problémamegoldás helyzetei, új megoldási módok keresése. Alkotó-alakító tevékenység során kísérletezik az anyaggal, téved és javít, elront és újrakezd. A vizuális nevelés összetettsége segít a gyermeknek a döntéshozatalban, a problémahelyzetekre segít megoldást találni. Kibontakoztatható a kreativitás.

– Alkotó gondolkodás: Kollázs, élő fa díszítése, barkácsolás stb.

7. Érzelmek

– A gyermeki rajztevékenység minden mozzanata, az ötlet megszületésétől a kivitelezés szakaszain át az elkészülésig önjutalmazó jellegű. A képalkotás különleges szellemi- és lelkiállapottal jár, könnyen elérhető örömforrás.

– A gyermekek rajza utal a lelkiállapotukra. Információkhoz juthatunk világ- és énképük fejlődéséről, tapasztalataikról, megismerhetjük félelmeiket, vágyaikat, fény derülhet kiemelkedő képességeikre ugyanúgy, mint a különböző területeken jelentkező zavarokra.

– Segíti a magasabb rendű érzelmek megjelenését, fejlődését.

– Esztétikai érzelmek: A szép látványra örömteli rácsodálkozás, a szépérzék fejlődése. Befogadásra való képességek alakítása. A kisgyermek munkája sajátos alkotó tevékenység, vizuális élményeit esztétikai érzelmekkel telíti.

– Esztétikai ítéletek: Helyes esztétikai ítéletek kialakítása, esztétikai ítélőképesség alapjainak lerakása. Az óvónő ítéletei ideálképzők, esztétikai mércéül szolgálnak.

– Erkölcsi-szociális érzelmek: Az alkotó tevékenységet erkölcsi érzelmek kísérik. Szociális érzelmek kiteljesednek. Az ünnepekhez kapcsolódó ajándékkészítés pozitív érzelmeket kelt.

– Intellektuális érzelmek: Az öröm, izgalom, lelkesedés tevékenységre ösztönöznek.


– Minden mozzanatban jelen van – beszédkapcsolat, látásélmények verbális közlése, tevékenységek során felmerülő kérdések, alkotás közben kialakuló párbeszédek, egymás munkáinak, alkotásainak véleményezése.

– A műalkotásokkal történő találkozás során kifejezik gondolatukat, élményeiket.

– Szókincsfejlesztés: Új kifejezések alkalmazásával, pl. technikák, térbeli, síkbeli viszonyok megnevezése.


– Feladattudat: Tudnak hosszabb-rövidebb ideig helyhez kötötten tevékenykedni, aktív résztvevőkké válni.

– Fontos szerepet játszik a képességek és jellembeli tulajdonságok között kialakuló kapcsolatrendszer fejlesztésében.

– Önbizalmat, határozottságot eredményezhet.

– Önértékelési képesség: Tudnak beszélni, véleményt formálni saját és társaik munkájáról.

– Önállósodását fejleszti.

10. Szocializáció

– Társas kapcsolatok fejlődése: Közös tevékenységek, együttes alkotó tevékenységek gazdagítják. Hatásfokozó sajátossága van.

– Közös és egyéni alkotások készítése közben képesek egymásra tekintettel lenni. Érdeklődéssel nézegetik egymás munkáját.

Az óvodapedagógus számára a gyermekrajz prognosztikus értékű lehet a majdani iskolai helytállás tekintetében is.

Ének, énekes játékok, zenehallgatás fejlesztő hatása


– Légzésfunkció: Az éneklés határozottan fejleszti a légzési kitérést és a vitális kapacitást.

– Az élénk mozgással járó tevékenységek (énekes játékok) erőteljes élettani ingert gyakorolnak a vérkeringésre, légző és anyagcsereszervekre, és kedvezően segítik elő azok működését. Erősödnek az ízületek, javul a testtartás.

– Nagymozgás, mozgáskoordináció: A dalos játékok változatos mozgásformái – járás, futás, tapsolás, guggolás, ugrás, forgás stb. – , a zene lüktetése hat a koordinált mozgásra.

– Finommozgás: A dalok lüktetésének, ritmusának érzékeltetése tapssal, ujjak összeütögetésével stb., hangszerek, eszközök használata közben fejlődik.

– Térérzékelés: Egész testükkel rajzolják be a térbe a vonalakat dalos játék közben.

– Egyensúlyérzék: Pl. ugrás félfordulattal, fél lábon szökdelés dalos játékoknál. A laza, de rugalmas járás, tapsolás, játékos mozdulatok a gyermek egyensúlyérzékét fejlesztik.

– Egyensúlyváltás: Kilépés, dobbantás, sarokkoppantás, zárás; forgás egyedül, társsal, egy kézzel, két kézzel.

– Mozgáskultúra fejlődése: Énekes játékoknál helyes testtartás, esztétikus, rendezett mozgás, segít a helyes mozgásritmus kialakításában.

2. Figyelem

– Önkéntelen figyelem: A zene rendkívül alkalmas arra, hogy felkeltse a gyermek önkéntelen figyelmét. A játékélmény miatt sokáig képesek játszani és végig figyelni.

– Figyelem stabilitása: Közös éneklés, ritmustapsolás során.

– Differenciált megfigyelés: Zenei hang felfogása, zenei összehasonlítás, megkülönböztetés (gyors-lassú, halk-hangos, magas-mély, dalfelismerés).

– Figyelem-koncentráció: Hangszínfelismerés.

– Megosztott figyelem: Egyenletes járás közben mondókázás, még nehezebb, ha közben a mondóka ritmusát tapsolja. Osztott figyelmet igényel a dalok éneklése, közben mozgás végzése.

– A figyelem fejlődése más tanulási folyamatokra is kiterjed.


– Analizátorok érzékenységének fokozódása: Az érzékszervek érzékenyebbé, az érzékszervek küszöbértékei differenciáltabbakká válnak a zenei érzékelés és észlelés három fő területén – hangszín, melódia és dinamika. Érzékeli a hangok sorának időbeli rendjét, egymáshoz való időértékviszonyát.

– Azonosságok és különbözőségek észlelése: Különböző hangszerek hangjai, társaik beszéd- és énekhangjának felismerése.

– Térészlelés: Énekes játékok közben a térben sok és sokféle tapasztalatot szerez a gyermek – sorformák, térformák, térbejárások, különböző alakzatok. Közben fejlődik kinesztetikus észlelésük is.

– Testséma fejlesztés: Ujjmondóka segítségével, egyenletes lüktetés közben valamely testrész megérintése. A körjátékok elősegítik az oldalirány tudatosítását is.

– A zenei nevelés során akusztikus, vizuális, taktilis és motorikus észleléseket kapcsolunk össze térben és időben.

4. Emlékezet

– A zenei emlékezőképesség a megőrzés és felidézés képességét foglalja magában.

– Jól fejleszti az emlékezetet: A dalok hallás utáni megtanulása, a dallam és a szöveg mellett a játékszabályok megőrzése az emlékezetben és felelevenítése. Intenzíven fejleszthetjük az emlékezetet dallam- és ritmusvisszhang játékokkal és dallambújtatással.

– Az emlékező-reprodukáló képesség és a belső hallás szorosan összefügg egymással, fejlődésével a gyermek képessé válik a dalfelismerésre.

– A kinesztetikus, vizuális és auditív emlékezet erősíti egymást, hat egymásra.

– Az emlékezeti teljesítményt növeli a személyiség aktív tevékenysége és az érzelmek jelenléte – ezt az énekes játékok testesítik meg leginkább.

5. Képzelet

– Zene hatására a gyermek képzelete működésbe lép, különböző képzettársítások jönnek létre.

– Képzeletét fejlesztik a játékos helyzetek, szerepvállalás az énekes játékokban.

– Belső halláshoz is szükség van a képzelőerőre.

– A gyermek zenei alkotókedvének is a képzelet az alapja – ismert dallamhoz új szöveg, ismert szöveghez új dallam kitalálása, különböző mozgásformák kitalálása, zenei kíséret improvizálása valamilyen hangszeren, vagy zenére mozdulatok improvizálása.

– A képzelet fejlesztése fontos eszköze az alkotó típusú személyiség formálásának.

6. Gondolkodás

– Analízis: Minden új zenei anyag, zenei ismeret kialakításának első lépcsőfoka. Pontosan kell megfigyelni, elsajátítani a szöveget, a dallamot és a mozgást.

– Szintézis: Motívumok dallammá kapcsolásához szükséges, vagy amikor a dal egy sorából, motívumából kell az egészet felismerni.

– Összehasonlítás: Azonosságok, különbözőségek felfogása, pl. hangmagasság, hangszín, dinamika esetében. Fogalomalkotás közben is ezt a gondolkodási műveletet alkalmazzák – gyors-lassú, magas-mély, halk-hangos.

– Kiegészítés művelete: Az improvizáció kezdő lépéseinél.

– Rendezés művelete: Dalokat dallam vagy ritmusmotívum szerint csoportosítjuk.

– Összefüggések felfogása: Fogalompárok kialakításánál az összefüggéseket cselekvéssel fejezi ki, pl. magas hangnál felteszi a kezét.

– Fogalomalkotás: A zenének sajátos fogalomköre van. A már említett fogalompárokon kívül a dalos játékok kapcsán felmerülő fogalmak pl. a páros-páratlan, számnevek, több-kevesebb. A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az olvasás-írás tanulásának. Matematikai relációkkal találkoznak – hosszabb, rövidebb, sor, pár stb.

– Számfogalom: Több játékban gyakorolják a számolást.

– Az elvont gondolkodás, a fogalmak megértése áttevődik a képzeletre, a belső képekre és a megérzésre. Pl. beszélünk a dal elejéről és végéről, ami térbeli elképzelést igényel, de azt a gyermeknek az elhangzás közben, az időtartamon kell megéreznie a dal elejét és végét.

– Az alkotói tevékenységet a gondolkodás irányítja.

7. Érzelmek

– Az érzelmi nevelésben a zene döntő tényező.

– A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, színesebbé, változatosabbá, mélyebbé teszi a gyermek érzelemvilágát.

– Pozitív érzelmi hatású, oldja a feszültséget, a gyermek érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válik. Növekszik az életkedv, függetlenül attól, hogy víg vagy szomorú zenét hall. A gátlásos gyermek legyőzi félelmét.

– Kiválóan alkalmas érzelmek kifejezésére, átadására, érzelmi kapcsolat kialakítására.

– Énekes játék közben az érzelmeket megtanulják kifejezni metakommunikációs úton is, megtanulnak figyelni egymás érzelmeire.

– Esztétikai érzelmek: A zene, mint esztétikai élmény esztétikai érzelmekkel jár, gyönyörködést, élvezetet vált ki.

– Erkölcsi-szociális érzelmek: A zene képes megfelelő erkölcsi értékrendet kialakítani. A magyarságtudatot, a haza szeretetének érzését alapozzuk meg a néphagyomány, elsősorban a játékdalok segítségével. Fejlődik az empátiás készségük.

– Intellektuális érzelmek: Serkentjük azokat az érzelmeket, melyek a tanulás iránti érdeklődésért felelősek. A zenei improvizálás kiváltja a felfedezés, alkotás örömét.


– A zenei nyelv szorosan kapcsolódik az anyanyelvhez ritmusban, dallamban, hangsúlyokban és szerkezetben.

– Az énekes játékok szövegét tagoltabban, lassabb tempóban, jól artikulálva ejtjük. A lassabb tempó miatt a gyerek pontosan meg tudja figyelni a szöveget. Segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. Kiválóan alkalmasak a hangzók gyakorlására. A hangzók helyes kiejtését segítik az örömteli játékban nem fárasztó ismétlések.

– A dalok egyenletes lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozgás elősegíti a folyamatos beszédet.

– Szókincsfejlesztés: Az új szavak pontos megértését segítik a dalokhoz kapcsolódó játék, mozgás.

– Ismeretei gazdagodnak: Természeti és társadalmi környezetről – növényekről, állatokról, emberi kapcsolatokról, hagyományokról.


– Szabálytudat, feladattudat: A szabályok be nem tartása kihat a játék menetére, ezért egymást is ösztönzik a szabályok betartására.

– Önállóság: Egy-egy szerep vállalása önálló tevékenység, bátorságot és határozottságot igényel.

– Vezetői készség: A szerep esetleg irányító, vezető készséget kíván.

– Fegyelmezettség: A dalos játék önként vállalt fegyelmezettséget jelent, mert kellemes érzéseket kelt. A játékszabályok elfogadása, a térforma betartása, az egyforma hangmagasság, a tiszta éneklés elérése a gyermek akaratát, önfegyelmét sokféleképpen formálja.

– Frusztrációs tolerancia: A gyermeknek ki kell várnia míg sorra kerül egy-egy játék során.

– A zene fékezheti az indulatokat, képes hatni megváltozásukra is.

10. Szocializáció

– Az énekes játékok nagyban elősegítik a szocializációt.

– Társas kapcsolatok fejlődése: Egy mosoly, gesztus, egy szerepválasztás is elég a kapcsolatfelvételre. A csoporthoz tartozás biztonságos érzése, az egyéni felelősség a közös éneklésért, szép mozgásért, növeli a gyermek társai iránti vonzalmát, kapcsolatigényét.

– Identitástudat kialakítása: Lányok az érzelmi többletet kívánó énekes játékokban, fiúk az erőgyűjtést biztosító küzdőjátékban lelik örömüket.

Csak a művészi értékű zene nevel igazán. A művészi érték nem mindig egyenlő azzal, amit a gyerek szeret.

Mozgás, mozgásos játékok fejlesztő hatása


– Testi fejlődés: Segíti a csontrendszer, izomrendszer megfelelő fejlődését, valamint a légző- és keringési rendszer teherbíró képességének növelését.

– Légzésfunkció: Helyes légzés hatására fejlődik a tüdő és szívkapacitás.

– Erő-gyorserő: Különböző járásmódok, járás közben jelre végrehajtott feladatok, különböző futások (belegyorsuló, belelassuló), páros küzdőjátékok, sorversenyek.

– Alaperő, ellenálló képesség: Járások, futások.

– Gyorsaság: Járások, futások (irányváltással, lassuló-gyorsuló), fogójátékok, futójátékok, sorversenyek, versengések.

– Állóképesség: Futások (különböző távolságú), fogók.

– Egyensúlyozó képesség: Állásban – különböző lábtartások, lábemelések, lendítések, ereszkedések, szökdelések, felugrások fordulattal. Járások – szélesebb vonalközben, vonalon, pad merevítőjén, ezek feladatokkal. Futás közben – irányváltások, szerre fel-és leugrások, sorversenyek, játékok (pl. szoborjáték). Különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások, pl. sánta róka, gólyaláb, kakasviadal, keljfeljancsi, verébszökdelés.

Az egyensúly fejlesztésének kiemelkedő szerepe van az idegrendszeri és pszichikus funkciók fejlődésében.

– Téri tájékozódás: Futások, járások feladatokkal, szökdelések, páros gyakorlatok, labda gyakorlatok, kötél gyakorlatok, fogójátékok.

– Ritmusképesség: Járások, sorozatugrások, labda dobása, leütése, padra fel-lelépés, labdajátékok.

– Reakcióképesség: Jelre változó helyzetből történő meghatározott cselekvések, elindulások, fogójátékok.

– Nagymozgás, mozgáskoordináció: A természetes mozgások előnyösen befolyásolják a mozgás összerendeződését, erősítik az izomrendszert – járások, futások, ugrások, dobások, gurulóátfordulás.

– Finommozgás: Fejlődnek a finommotorikus képességek, ami az írás elsajátításához nélkülözhetetlen. Az eszközhasználat további fejlesztési lehetőség – babzsák, labda, tornabot, pl. bot fogása alulról, felülről, marokkal, szalag fogása két ujjal, marokkal, labda gurítása ujjakkal.

– Szem-kéz, szem-láb koordináció: A különböző eszközökkel, szereken végzett gyakorlatok –labdavezetések, babzsák feldobása, elkapása, célbadobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célbaugrás.

– Szem-kéz-láb koordináció: Kúszások, csúszások, mászások, járások, futások, babzsákfogó, szabadítófogó, „Mókusok ki a házból” játék, mozgás eszközökkel.

– Elősegíti a helyes testtartást, megelőzi a tartáshibákat, a lábboltozatot érintő deformitásokat, pl. jelre végzett tartásos gyakorlatok, has erősítése, hát erősítése, páros gyakorlatok, szereken végzett gyakorlatok.

2. Figyelem

– Az egész mozgástevékenység a figyelemre épül, és közben fejlődik.

– Figyelem-koncentráció: Fejlődik az óvónő által bemutatott mozdulatok leutánzásával.

– Figyelem tartóssága: A figyelem időbeni hossza megfelelően kiválasztott gyakorlatok által fejlődik.

– Megosztott figyelem: Pl. páros gyakorlatok, gyakorlatok több társsal, „Házatlan mókus” játék – egyszerre kell figyelni társak mozgására, karikákra, szabályra.


– Fejlődik a gyermek észlelése, érzékelése (látás, hallás, tapintás, egyensúlyérzék, térérzékelés, irány érzék), mely nélkülözhetetlen a helyes kivitelű mozgáshoz, jó mozgáskoordinációhoz – futás feladattal, akadálypálya.

– Vizuális differenciálás képessége: A látásfejlődés kiemelkedő a mozgástevékenység során – dobás, labdajátékok, futó-fogójátékok.

Perifériás látás – futások szerteszét, kapcsolt feladatokkal, irányváltoztató futások, fogójátékok, babzsákfoglaló játék, „Gyertek haza ludaim” játék.

Szemfixáció – labdagurítás vonalon, célbadobás.

Keresztezett látás – keresztezett malomkörzés, lusta nyolcas, labdagurítás egyik pontból a másikba.

Alaklátás, formaállandóság: Gestalt látás (alaklátás) fejlődik – a rész-egész összefüggéseinek felismerése az írás-olvasás tanulásának alapfeltétele, pl. „Mókusok ki a házból”, szabadítófogó. Formaészlelés (forma, méret, nagyság, felület) fejlődik a testmozgás közbeni látási és tapintási észlelések eredményeképpen – forma alakítása mozgással, különböző alakzatok végigmozgása, csukott szemmel labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, karkörzés test előtt, mellett. A labdajátékoknál kiemelt jelentősége van a távolságbecslésnek, mélységészlelésnek és az irányok helyes megítélésének.

– Hallási differenciálás képessége: Utasítások megértése, futó-fogójátékok, csukott szemmel végzett gyakorlatok, játékok (pl. pattogó labda megtalálása csukott szemmel), feladatok jelre, rajtok, sípszó, taps, zene.

– Tapintásos érzékelés: A különböző kézi szerek használatával.

– Keresztcsatornák összerendezése: Kúszások, mászások, bújások.

– Térészlelés: A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével bővülnek a térről való ismeretek – szerre fel-lelépés, beugrás, belépés, bebújás, szobros játék.

Térészlelés kialakulása és stabilizálódása 5 – 7 éves korban a legintenzívebb, és elengedhetetlen feltétele az olvasás – írás tanulásának.

– Testséma: A gyermek számára vizuálisan és kinesztetikusan tudatossá válik, hogyan tölti be a teret a saját testével, és megtapasztalja annak határait. A lent és fent megkülönböztetésében a saját test részei nyújtanak vizuális támpontot, amelyet a gyermek fokozatosan átvisz a rajta kívül létező téri dolgok észlelésére. A térirányok szerinti tájékozódásban meghatározó lépés a domináns kéz felismerése. Testséma fejlesztés – szerekkel végzett gyakorlatok, padgyakorlatok, irányjátékok, akadálypályák.

– A látott, elvégzett és megnevezett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját.

4. Emlékezet

– Emlékezetük is fejlődik az óvónő által bemutatott mozdulatok leutánzásával.

– Fejlődik emlékezetük a mozgásos játékok felidézése, a hozzájuk kapcsolódó mozdulatok és szabályok felidézése által.

– Rövid távú vizuális memória: Pl. labdakeresés bekötött szemmel.

– Hosszú távú vizuális memória: Téri helyzetek felismerésével, játékos utánzó gyakorlatok többszöri alkalmazása után már bemutatás nélkül, utasításra, pl. éhes krokodil, füles köcsög, nagymadár, kismadár stb.

5. Képzelet

– Mozgás hatására a gyermek képzelete működésbe lép. Képzelete szorosan összefügg az észleléssel.

6. Gondolkodás

– A gondolkodási folyamatok a mozgás transzfer hatása révén fejlődnek.

– A gyermek a játékos mozgáshelyzetekben következtetéseket végez, s ezek alapján a cselekvés közben is javítja teljesítményét.

– Problémamegoldás: Pl. „Kerüld ki a széket!”.

– Elemi mennyiségi ismeretek: Versenyjátékok, feladatok végrehajtásának mennyisége, szökdelések, dobások mennyisége, fogójátékok (páros fogó, növekvő fogó) stb.

7. Érzelmek

– A mozgás döntő tényező az érzelmi nevelésben.A pozitív érzelmek oldják a feszültséget, az agy érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válik. A mozgás fékezi az indulatokat, levezeti őket.

– Esztétikai érzelmek: A szépen kivitelezett mozgás esztétikai élményt okoz.

– Erkölcsi-szociális érzelmek: A mozgás képes megfelelő erkölcsi értékrendet kialakítani.Mozgásos játékok során érzelmeik is fejlődik, hiszen megtanulnak egymás és saját sikereiknek örülni. A tolerancia, a megértés, a türelem, a segítségnyújtás, segítőkészség testgyakorlás közben fejlődnek.


– Minél többet mozog a gyerek, annál jobban fejlődik idegrendszere, és az agyban lezajló érési folyamatok, ezáltal képességei. Azáltal hogy segíti az agy érési folyamatait, hat a beszédfejlődésére is.

– A gyermek mozgását kifejező szóbeli megnyilatkozások – leveszem, ráülök, bebújok stb. – közben spontán módon bontakozik ki a beszédkedve, formálódik beszéd és kommunikációs készsége.

– Szókincsfejlesztés: Mozgás során tevékenységeit, észleléseit megnevezi, atestrészek, helyzetek, téri irányok, mozgások megismerésével, pontos és gyakori megnevezésével gyarapodik szókincsük.


– Szabálytudat, feladattudat: A szabályok be nem tartása kihat a játék menetére, egymást is ösztönzik a szabályok betartására.

– Önállóság: Egy-egy mozgásos játék határozottságot, bátorságot igényel.

– Vezetői készség: Egy-egy játék irányító, vezető készséget kíván.

– Fegyelmezettség: A mozgás bizonyos fegyelmezettséget követel, fejlődik önfegyelmük.

– Alkalmazkodó képesség: Megtanulnak ugyanabban a tempóban mozogni, járni. Kialakul a másság elfogadása.

– Mozgásos játékok során fejlődik kudarctűrő képességük – megtanulják elviselni a vereséget, pl. futóverseny.

– Fejlődik kitartásuk, akaraterejük, önbizalmuk.

10. Szocializáció

– A saját testének és mozgásos képességeinek megismerése segíti az éntudat fejlődését, a szociális én erősödését.

– Társas kapcsolatok fejlődése: A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek, megtanulják tolerálni, segíteni a kisebbeket. Csoportos játékok során javulnak az interperszonális kapcsolatok, a társas érintkezések.

– Együttműködés képessége: Futó-fogójátékok, különböző irányú járások, akadálypálya, versenyjátékok, sorversenyek, egyensúlyozó játékok.

– Alapvető viselkedési szabályok betartásának képessége: Sorversenyek, akadálypálya, járásgyakorlatok, labdajátékok, szerekkel végzett gyakorlatok, versenyjátékok, futó-fogójátékok.

– A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt – így tanulják meg ezeknek a kezelését. Alárendeltség és függés – játékos, bíró; tisztelet a felnőtt és egymás iránt – ellenfél és a teljesítmény; mozgásos szabályjáték során gondoskodás, felelősség – csapatkapitány; félelem és fájdalom leküzdése – gurulóátfordulás, szűk alagút.

A megfelelő mennyiségű, intenzitású mozgás nélkülözhetetlen a gyerekek testi, szellemi, lelki fejlődéséhez.

Zenés mozgásos percek fejlesztő hatása


– Erőteljes élettani ingert gyakorol a vérkeringésre, légző és anyagcsereszervekre, és kedvezően segítik elő azok működését. Erősödnek az ízületek, javul a testtartás.

– A sokszori gyakorlat ismétléssel fejlődik az erő, ügyesség, állóképesség. Állóképesség – a kb. 6 percig tartó intenzív testmozgás által. A zene élvezetesebbé teszi a mozgást, késlelteti a kifáradást.

– Nagymozgás, mozgáskoordináció: A változatos mozgásformák, a zene lüktetése hat a koordinált mozgásra.

– Finommozgás: Az eszközök alkalmazásával erőteljesebb fejlesztőhatást lehet elérni. Az eszköz fogása is készteti a helyes kivitelezését– apró elmozdulások az adott eszközzel, mozdulat kitartása ütemre.

– Szem-kéz koordináció: A különböző eszközökkel (kendő, szalag, karika) végzett mozgás fejleszti, pl. eszköz átvétele egyik kézből a másikba.

– Szem-láb koordináció: Nemcsak térben, de időben is összerendezendő mozdulatokkal.

– A két agyfélteke összehangolódása: Keresztirányú gyakorlatok esetében.

– Testséma fejlesztése: Testrészekre koncentrálás, egyre jobban megismeri és használja testét, egyre inkább képessé válik arra, hogy uralja a testét.

– Egyensúlyérzék: Egyensúly megtartása a tornagyakorlatok végzése során.

– Mozgáskultúra fejlődése: Helyes testtartás, esztétikus, rendezett mozgás, helyes mozgásritmus. A megfelelő tempó elősegíti a mozgás összeszervezését. A mozgás és a zene együttes átélése fejleszti a gyermek mozgáskultúráját.

2. Figyelem

– Önkéntelen figyelem: A zene rendkívül alkalmas arra, hogy felkeltse a gyermek önkéntelen figyelmét.

– Szándékos figyelem: Szándékosan kell figyelni az utánozandó felnőtt mozgását és azt pontosan végrehajtani.

– Figyelem-koncentráció: A zene segítségével a gyermek a motiváltság állapotában van a tevékenység végéig, így fejlődik figyelme. A szép mozgás kivitelezése nagyfokú figyelemkoncentrációt igényel. Figyelniük kell az utánzásra, eszközfogásra, zenére, mozgásra.


– A gyakorlatok végzése közben érzékszerveit folyamatos ingerhatások érik – változatos kézi szerek, fogásmódok, tapintás, látvány, zene. Akusztikus, vizuális, taktilis és motorikus észleléseket kapcsolunk össze térben és időben.

– Alaklátás fejlesztése: Pl. köralak megtartása, kialakítása.

– Izomérzékelés fejlesztése: Pl. hirtelen megállással.

– Ritmusérzék: A zene ütemére folyik a mozgás.

– Térérzékelés: Felmérik a megfelelő távolságot társaiktól, vagy a tárgyaktól.

4. Emlékezet

– A kinesztetikus, vizuális és auditív emlékezet erősíti egymást, hat egymásra. A többszöri ismétlés lehetőséget ad a tapintással, mozgással, látással és hallással kapcsolatos emlékek egyidejű felidézésére.

– Az emlékezeti teljesítményt növeli a személyiség aktív tevékenysége és az érzelmek jelenléte – mindezt ez a tevékenység megtestesíti.

5. Képzelet

– Zene hatására a gyermek képzelete működésbe lép, különböző képzettársítások jönnek létre. A zene hangulatához illő eszköz, mozdulatok tovább segítik a képzeleti képek kialakulását.

6. Gondolkodás

– Analízis-szintézis: Pontosan kell megfigyelni a dallamot, a mozgást és az eszköztartást, majd mindezt összekapcsolni.

7. Érzelmek

– Az érzelmi nevelésben a zene döntő tényező. A zene hozzájárul a megfelelő hangulat kialakításához, ezáltal a gyermek motiváltabb lesz az esztétikai mozgás kivitelezésére.

– A zene közvetlenül váltja ki az érzelmeket, színesebbé, változatosabbá, mélyebbé teszi a gyermek érzelemvilágát. Pozitív érzelmi hatású, oldja a feszültséget, a gyermek érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válik. Növekszik az életkedv, függetlenül attól, hogy víg vagy szomorú zenét hall.

– Kiválóan alkalmas érzelmek kifejezésére, átadására.

– Esztétikai érzelmek: A zene, a szép mozgás, mint esztétikai élmény esztétikai érzelmekkel jár, gyönyörködést, élvezetet vált ki. A zene hangulata, a kézi szerek használata esztétikai élményt nyújt.


– A zenei nyelv szorosan kapcsolódik az anyanyelvhez ritmusban, dallamban, hangsúlyokban és szerkezetben.

– A zene ritmusára végzett mozdulatokkal a gyermek ritmusérzéke fejlődik, amelynek fontos szerepe van a beszéd fejlődésében.

– A metakommunikációs eszközök száma bővül.


– Szabálytudat: A külső elvárások belsővé válnak, és a csoport tagjai egymástól is számon kérik a szabályok betartását.

– Fegyelmezettség: Önként vállalt fegyelmezettség kíséri a tevékenységet, mert kellemes érzéseket kelt. Önfegyelme egyre magasabb szintűvé válik, amely a csoport fegyelmezettségét eredményezi.

– A zene fékezheti az indulatokat, képes hatni megváltozásukra is.

– A rendszeres, céltudatos testedzés jótékonyan befolyásolja a gyermek érzelmi – akarati életét. Kitartóbbá válnak, a kötelességre törekszenek.Fejleszti önbizalmukat, akaratukat (én is ilyen szépen tudom).

– Monotónia tűrés: Ismétlődő mozdulatok folyamatos figyelemmel kísérése.

10. Szocializáció

– Társas kapcsolatok fejlődése: A csoporthoz tartozás biztonságos érzése, az egyéni felelősség a közös, szép mozgásért, növeli a gyermek társai iránti vonzalmát, kapcsolatigényét.

A munka fejlesztő hatása


– Erőnlét: Minden munkavégzés során a gyermek fizikális terhelése is megtörténik, pl. kerti munka, szüret, teremrendezés során.

– A nagymozgásokon keresztül jut el az apróbb finommotorikus mozgásig – pl. a szalvétatartó, tálka elhelyezése az asztalra, a szalvétatartó feltöltése, cipőfűző bekötése stb.

– Mozgáskoordináció: A munkafeladatok rutinosabb elvégzése során fejlődik.

– Ügyesség: Pl. terítés, foglalkozási eszközök kiosztása stb.

– Állóképesség: Könnyebb és nehezebb munkákat is szívesen vállalnak magukra.

2. Figyelem

– Figyelem-koncentráció: A munkavégzés nagyfokú koncentrációt igényel – eszközök helyes használata, célszerű sorrend betartása. Az összpontosítás a pontos, időre történő munkavégzés során sokat fejlődik.

– Eszközök, szerszámok helyes megtanulása közben célirányos figyelmük fejlődik.


– Percepció fejlődése: Az önmagával kapcsolatos feladatok elvégzése közben maga a mozgás köti össze a gyermeket a világgal, ebben fejlődnek érzékszervei és szerez tapasztalatokat az első jelzőrendszer síkján – pl. játékok elrakása, terítés során az eszközök fogása, elhelyezése az asztalon, teremrendezés során az asztalok áthelyezése, székek elhelyezése, a kerti munka során, levelek söprése, gereblye használata közben.

– Azonosságok és különbözőségek észlelése: Sokféle közegben fejlődik, pl. a kerti vagy egyéb barkács eszközök, különböző anyagok használata közben.

– Téri orientáció: A térérzékelés alapja a mozgás, a sebesség, és az irány érzékelése, pl. a játékok helye a polcokon, a különböző sarkok ismerete – hol mi található (művészeti sarkok, építő játékok helye, autók helye stb.). Kialakul a bal és jobb irány differenciálása, pl. terítés során az evőeszközök elhelyezése a tányér jobb és/vagy bal oldalán.

– Vizuális orientáció: Felelősök jelének elhelyezésével, pl. rajzasztal felelőse, mosdófelelős, stb. jelének kihelyezésével.

– Testséma fejlesztés: Önkiszolgálás közben kialakul a megfelelő testkép és testfogalom. Bal-jobb irányok megkülönböztetése, lateralitás kialakulása.

– Térbeli majd síkbeli helyzetek, viszonylatok észlelésének kialakulása.

4. Emlékezet

– A begyakorolt munkafolyamatok emlékezet útján érvényesülnek, és idéződnek fel. Így alakul ki a szokásszabályok elsajátítása, és berögződése.

– Dinamikusan fejlődik a sokféle teendő, a felelősök kiválasztási rendszerének, a szokások sorozatának, az eszközök állandó helyének stb. megjegyzése és felidézése által.

5. Gondolkodás

– Ok-okozati összefüggés: Látják munkájuk következményét, tisztában vannak vele, mi történhet, ha valami mulasztás történik munkavégzés közben. Tudják miért van szükség a gondozási teendőkre, a higiéniai szokások betartására, a kerti munkára stb.

– Tér-idő orientáció: A folyamatossággal, rendszerességgel fejlődik időészlelésük pl. mikor ki a napos, mosdófelelős.

– Szerialitás: A helyes munkavégzés sorrendjének, mikéntjének fejben tartása, esetleg önálló problémamegoldás során.

– Számfogalom, relációk: Több helyzetben gyakorolják – több, kevesebb, kisebb, nagyobb, párosítás, stb. pl. terítésnél.

– Feladat- és problémamegoldó gondolkodás: Idővel átlátják a munkafolyamat részelemeit, megértik azt, erősödik problémamegoldó gondolkodásuk, melyet képesek cselekvésben is megmutatni.

6. Érzelmek

– A munka sikeres elvégzése pozitív érzésekkel töltik el. Büszkék teljesítményükre, „ezt már én is tudom”. Maga a tevékenység öröme is lehet motiváló.

– Megjelennek a lelkiismereti funkciók, hiszen a felnőtt iránti szeretete, az ő megbecsülésük, elismerésük elnyerése arra sarkallja, hogy tevékenységeit minél eredményesebben, pontosabban végezze el.

– Esztétikai érzelmek: igényesség alakul ki bennük a rendezettség, a tisztaság, az esztétikum iránt.

– Erkölcsi-szociális érzelmek: A közösségért végzett munka által.


– Szókincsfejlesztés: A munkavégzés során használt eszközök, tevékenységek megnevezése, a munkavégzés elosztása során sokféle kifejezést használnak, melyek szókincsüket, kommunikációjukat fejleszti.

– Ismeretei gazdagodnak: Munka során megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat szereznek a természeti és társadalmi környezetükről.


– Feladattudat: Önként vállalt közösségi tevékenységek végzésével fejlődik. A tevékenység öröme, a siker iránti vágy, az elmarasztalástól való tartózkodás, a másoknak való segítségadási készség, a feladatvégzés számonkérése, a dicséret és a jutalom erősíti a gyermek feladattudatát.

– Minden munka csak akkor lesz eredményes, ha be is fejezzük azt. Az akarat fejlődik, ha egy problémahelyzetet nem hagyunk megoldatlanul és kitartóan keressük rá a megoldást.

– Megjelenik a célért vállalt munka – pl. faleveleket összegereblyézzük, lehet focizni.

– Tudnak önállóan munkát végezni. Személyükkel kapcsolatos minden teendőt önállóan végzik el, képesek mindennapi szükségleteiket önállóan kielégíteni. Önállósulási törekvésük egyre nagyobb, próbálják akaratuk, elképzeléseik szerint, egyedül irányítani az eseményeket. Az öncélú indítékok társadalmi indítékká válnak pl. önálló terítés előkészíti, hogy később megterítse az asztalt társainak.

– Akarati tulajdonságok formálása: Kitartás, céltudatosság, felelősségérzet, az elkövetett hiba vállalása, a jóvátételi szándék, kötelességteljesítés tudata.

– Az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, elérhető a gyermek számára. Ez az egyértelmű visszajelzés motiválja, ösztönzi és megerősíti a gyermeket.

9. Szocializáció

– A közösségért végzett munka közben személyes és közösségi tapasztalatokat szerez.

– Társas kapcsolatok fejlődése: Tevőlegesen segítenek egymáson és másokon, képesek másnak munkájukkal örömet szerezni. Hozzájárul a közösségért végzett tevékenység értelmének, szükségességének és örömének felfogásához, átéléséhez. Elősegítik a kapcsolatok színesebbé, bensőségesebbé válását.

– Átéli mások helyzetét, megtanul a másikhoz alkalmazkodni, szervezni, együtt érzővé válik. Kialakul az együvé tartozás érzése. Pl. közös ajándékkészítés, kisebbek segítése, felnőtt munkájának segítése.

– Segítik bírálati és önbírálati készségeinek kialakulását.

– Megfigyelik és elsajátítják a helyes és példaértékű emberi kultúrát. Megismerik és elismerik az emberi munka hasznát, értékeit, fontosságát.

– A munkamegosztás során megtanulnak dönteni, a feladatokat egymás között megosztani. Fejleszti a gyermek értékteremtő együttműködési képességeit.

– Segítőkészségüket sokoldalúan használhatják, ezáltal erősödik bennük a mások iránti felelősségérzet.

– Fejlődik belső fegyelmük.

– A jól elvégzett munka büszkeséggel tölti el a gyermeket, mely által fejlődik önbecsülésük, magabiztosságuk

kepessegek

Documents