Tisztelettel és szeretettel köszöntjük minden kedves olvasón-kat Balatonakarattya alapításának 85 éves évfordulója alkalmábólezzel az ünnepi kiadvánnyal.

Akarattyát az 1920-as években az akkori módosabb középosz-tály alapította és építette föl, 1928-tól. Az elsõ világháború utániterületvesztések miatt megszûntek a nyaralási lehetõségek a hor-vátországi tengerpartokon, és attól kezdve vált egyre népszerûb-bé a Balaton, Budapest közelsége miatt is. Így alakultak meg afürdõ- és nyaralóközségek a Balaton körül, így jött létreAkarattya és pl. Balatonalmádinál Budatava.

1909-ben megépült az észak balatoni vasútvonal, ünnepélyesmegnyitása 1909. július 8-án volt, amivel lényegesen könnyebbévált a közlekedés Budapestrõl a Balatonra. Az ünnepélyes meg-nyitáson Ferenc József Habsburg császár és magyar király is résztvett, és utazott is a vonattal.

/A 95 méter hosszú akarattyai alagút 1908-1909-ben épült,hogy megtámassza a szakadó löszfalat./

1917-ben Budapest Fõváros 47 kat. holdat vásárolt a MagyarKatolikus Tanulmányi Alapból az Öreg tó, és a Csíkkerék men-tén, és 1922-tõl 1925-ig megépült a Fõvárosi Üdülõ /a mai Hon-véd Üdülõ elõdje/. Két épületben 300 férõhelyes, 80 szobás szál-loda várta a fõváros közalkalmazottait.

1928-ban megalakult a Balatonakarattyai Fürdõtelep Egyesü-let /elnök: dr. Balásy Antal, díszelnök: dr. Karafiáth Jenõ/ és azAkarattyai Villatelkek Intézõsége /Budapest, Báthori u. 12./ UhlAntal miniszteri tanácsos irányitásával.

1929-ben elkezdõdött a Magyar Katolikus Tanulmányi Alap bir-tokából vásárolt 47 kat. hold felparcellázása, és birtokba adása. Mais megvan az a félkör alakú épület az Ady Endre utca 21-ben /voltErdély utca/ ahol a karókat szétosztották a tulajdonosok között.

Ez volt az elsõ épület Akarattyán, ezzel is reklámoztákAkarattyát fürdõtelepként.

Az akkori parcellázásoknál az utcaneveket az elszakított ma-gyarországi területekrõl nevezték el:

Kolozsvár utca: ma Iskola utca, Erdély utca: ma Ady Endre ut-ca, Temesvár utca: ma Batsányi utca,

Selmecbánya utca: ma Köztársaság utca, Nagyvárad utca:maMátyás király utca, Kassa utca: ma Gyóni Géza út, Bácska utca: maToldi Miklós utca, Zenta utca: ma Szabadság utca.

A fõútvonalakat akkor is úgy hívták mint ma, mint pl. Rákócziút, Thököly út, Csaba utca, Bakony utca, Kisfaludy sétány, SzentIstván utca. (A teljesség igénye nélkül - lásd az 1930-as térképet)És még volt Kossuth utca, Jókai és Petõfi utca.

A parcellázások után egységes sodronyhálós vaskapuval ellá-tott bejárattal épültek a telkek, a jellegzetes félköríves tulipánosnagy és kiskapuk kerültek beépítésre, amelyek csak itt találhatókAkarattyán, sok még ma is megvan. /Stadler Mihály Rt, kerítés-gyár, Bp. Vl. ker. Teréz körút 43. készítette./

Gyümölcsfákat ültettek az utcákon, volt cseresznyés, meggyes,sárgabarackos utca, melyek megöregedve ma is megvannak.

Látványos, lendületes fejlõdésnek indult a település, megépülta templom, a vasútállomás, a Szépkilátás Vendéglõ, Posta és sokminden más.

A fejlõdést a II. világháború törte meg. 1944. december 6-ánérte el Akarattyát a háború, a Gáspár-telepen a Balaton utca körülkiépített Margit-vonalnál ádáz harcok dúltak, berobbantották azalagutat, a német haderõ itt akarta feltartóztatni a szovjet hadse-reget, végül az oroszok csak 1945. március 22-én tudták elfoglal-ni Akarattyát. Minden romokban állt, ép épület nem volt, mindenmozdíthatót elvittek a hadseregek.

A belövések, gránátok helyét nyomokban ma is lehet látni akerítéseken, épületeken.

1946-ban újjáépült az alagút, a közúti híd, 1947-ben megnyíltaz Állami Iskola a Thököly úton.

1948-ban a Veszprémi Földhivatal 42 családnak utalt ki ház-helyet, akkor alakult meg a mai Ságvári utcai területrészeAkarattyának.

1952-ben a balatonkenesei tanács államosításokkal elkezdtekiutalni a nyaralókat lakásoknak, és sok tulajdonos nem tudott le-jönni a nyaralójába.

Egyre nagyobb gondot jelentett a vízellátás, mindenhol csakkutak voltak, végül 1959-ben alakult meg az Akarattyai Törpe-vízmû Társulat, 1960-62-ben adták át a közkifolyós vízhálóza-tot.

Ekkor épült meg a strandok egy része. 1966-ban szélesítettékmeg a balatoni mûutat, a mai 71-es utat 6 méterrõl 9 méterre.

A rendszerváltásig szolid fejlõdés volt jellemzõ, inkább ma-gánerõs építkezéssel.

A rendszerváltás után 1989-ben megalakult újra a Balaton-akarattyai Fürdõtelep Egyesület, majd a Gáspár-telepi, és a Part-aljai Fürdõtelep egyesület.

Kiépült a vezetékes telefonhálózat, majd a gázhálózat.1992. január 23-án együttmüködési megállapodást kötött a

Balatonakarattyai Fürdõtelep Egyesület és a balatonkenesei Pol-gármesteri Hivatal a közös célok elérése érdekében.

1995-ben megalakult a Csatornázási Társulat a BalatonkeneseiBeruházó Viziközmû Társulattal, megindult a csatornázás, mely1997-ben fejezõdött be.

(Folytatás az 5. oldalon)

2013. október Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 3

Akarattya 85 éves

BevezetõMintegy öt évvel ezelõtt megkaptam olvasásra dr. Koltay

Józseftõl – aki régi családi akarattyás ismerõs – az általa írt tízkötetes helytörténeti gyûjteményt. Ekkor született a gondolat,hogy ezt az értékes könyvanyagot meg kell õrizni számítógé-pes digitális formában a jövõ számára. 2008-ban, mintegy 50év nyaralásai után végleg Akarattyára telepedtem, idõm lévénhozzáláttam a tetemes gyûjtemény köteteinek feldolgozásá-hoz. Végül is a 10 kötetnyi anyag digitalizálása elkészült, ésrendelkezésre áll. (A könyvformátum mellett dvd lemezen ismegtalálható a könyvtárban Akarattyán és Kenesén is.) Mind-eközben megéreztem az akarattyai krónikástevékenység szép-ségét, nagyon megtetszett. Lassan én is elkezdtem gyûjtöget-ni a régi akarattyai képeket, írásokat, relikviákat. Mindkétnagyapámnak Akarattyán volt nyaralója, tagjai voltak a Für-dõtelep Egyesületnek, így a családi archívumban felleltemrengeteg iratot, képeket, térképeket és leveleket.

Jelen összeállítás elsõ részében szemelvényeket gyûjtöttema korábbi, a 70, 75 és 80. évfordulóra megjelent írásokból. Amásodik részben igyekszünk számot adni a 80 éves évfordulóóta eltelt idõ legfontosabb eseményeirõl és Balatonakarattyaönálló településsé nyilvánításának fõbb mozzanatairól. Azönállósodás kronológiai összefoglalójával egyúttal szeretnénktájékoztatni az akarattyai lakosokat és nyaralókat a megala-kult Balatonakarattyai Részönkormányzat (BART) tevékeny-ségérõl.

Belátom, hogy nagyon nehéz dr. Koltay József nyomábalépni, mert õ ezt a tevékenységet nagyon magas színvonalonmûvelte, és ehhez bizony sok kitartás, precizitás szükséges.Miután azonban bírom ajánlását és bizalmát, remélem elfo-gadnak „kiskrónikásnak”.

Ily módon is szeretnék lelkesedésemmel, lokálpatriotizmu-sommal, tudásommal hozzájárulni Akarattya jövõjéhez.

Ránky Péter

4 Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 2013. október

1. Akarattya múltjából

Balatonakarattya 2013-ban ünneplialapításának 85. évfordulóját. 85 évegy ember életében nagy idõ, egy te-lepülés életében azonban csak igenrövid idõszaknak tekinthetõ. Ennekellenére elmondható, hogy a fiatalAkarattya már gazdag örökséggel, or-szágosan is példaértékû eredmények-kel büszkélkedhet.

A következõkben 10 pontban - ateljesség igénye nélkül - felvillantoknéhány számottevõ (kiemelkedõ)eredményt az elmúlt 85 év történeté-bõl, melyekre számos akarattyai üdü-

lõtulajdonos és állandó lakos feltétlenül büszke lehet.Néhány fontosabb eredmény (1929-2013)- Akarattya mintaszerû parcellázása (1929) és a Fürdõtelep

gyorsütemû kiépítése az 1930-1940-es években.- Számos ismert, híres személyiség, írók, költõk mûvészek, ál-

lami vezetõk, politikusok, sportolók vásároltak ingatlanokata 85 év alatt Akarattyán.

- A II. világháborús károk gyors helyreállítása közös összefo-gással.

- Az 1928-1948. idõszakban mûködõ Balatonakarattyai Für-dõtelep Egyesület eredményes mûködése.

- Széleskörû lakossági összefogással (1958-1961) a tör-pevízmû megépítése és folyamatos fejlesztése.

- Az 1989-ben újjáalakult két Akarattyai Fürdõtelep Egyesü-let hatékony mûködése a ’90-es években.

- Akarattya teljeskörû szennyvízcsatornázása a lakosság a helyiÖnkormányzat és az állam közös összefogásával (1996-2001).

- Több kisebb civil szervezõdés eredményes tevékenysége (aBercsényi Strand Lábteniszezõk Baráti Köre, NyugdíjasKlub, Faluszépítõ Egyesület).

- Az elmúlt néhány évben történt bátor és felelõsségteljes kez-deményezés az önálló Akarattyáért az indokolt elõrelépésérdekében.

- 2013-ban elkészült – hiteles (akarattyai) szerzõk, emlékezõkösszeállításában – a 13 kötetbõl álló Akarattyai Helytörténe-ti Gyûjtemény, mely példaértékû lehet több Balaton mentitelepülés fürdõegyesülete és önkormányzata számára is.

2. Köszönet

Ezúton mondok köszönetet azoknak a személyeknek, akik aHelytörténeti Gyûjtemény összeállításánál segítették munkámat,a kézirat elkészítésére és mielõbbi befejezésére biztattak.

Köszönöm- Taslár Tibor „õsakarattyásnak”, elsõ telepesnek, erkölcsi

és anyagi támogatását, hiteles emlékezéseit, aktív és fo-lyamatos közremûködését az értékes gyûjtemény elkészí-tésében.

- Gyõrfi Károlynénak, a városi Közmûvelõdési Intézményés Könyvtár vezetõjének, a Balatonkenesei Hírlap fõszer-kesztõjének folyamatos közremûködését és biztatását.

- Gyöngydeákné Takács Hajnalkának, a városi Könyvtárvezetõjének mindvégig lelkesítõ és bátorító szavait és azelkészült kötetekrõl adott hiteles és színvonalasértékelését.

- Ránky Péternek, Akarattya alapítója leszármazottjának,hogy vállalta és elkészítette a teljes kéziratról a DVD le-mezt és annak egy-egy példányát az akarattyai és a kene-sei könyvtár részére átadta.

3. Ránky Péter Akarattya új „krónikása”

Köszönöm Ránky Péternek, hogy – társadalmi tevékeny-ségemet 2013. évben véglegesen megszüntetve – kérésemreelvállalta a továbbiakban a „krónikás” szerepét. Meggyõ-zõdésem, hogy a feladat ellátásához kellõ adottságokkal és le-hetõségekkel rendelkezik. Személye garancia lehet arra, hogya gazdag akarattyai örökségbõl Akarattya alapításának 90.évfordulójára (2018-ra) is hiteles és színvonalas kiadvány ké-szüljön.

4. Befejezés

Legyen ez a rövid jubileumi emlékezés egy fõhajtás azokelõtt, akik sokat tettek Akarattyáért, a Balatonért, de már nemlehetnek közöttünk.

Üzenet Akarattya fejlesztéséért és a hagyományok megõr-zéséért tenni akaró fiatalabb generációnak:

„A helyi érdekeltek (akarattyai telepesek), civil szerve-zetek (szervezõdések), az önálló Akarattyai Önkormány-zat és az állam közös összefogásával, továbbá szorgalmasmunkával, kellõ szakmai felkészültséggel és korrektegyüttmûködéssel Akarattya fejlesztéséért, értékes hagyo-mányainak megõrzéséért” - tegyünk közösen!

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT,

BÉKÉS ÉS SIKERES ÉVEKET,

BALATONAKARATTYA!

Dr. Koltay József„õsakarattyás”

EMLÉKEZÉS 85 ÉV TÁVLATÁBÓL

(Folytatás a 3. oldalról)

1998-ban helyreállították az Állomás utcai mûemlék épületet/volt trafóház/.

2001-ben millenniumi szoboravató ünnepségen átadták a JövõKapuja szobrot a a Rákóczi parkban.

Meg kell említenünk a Gáspár telep történetét: Akarattyán csakmódosabb középosztálybeli köztisztviselõk vásárolhattak telkeket,legalább 400 négyszögöleseket. Akkor született meg az igény, hogy

kisebb telkeket is lehessen vásárolni, így fölvásárolták a balatonfõka-jári parasztok földjeit, és azt parcellázták föl 1933-tól. Az ötletet adóGáspár úr, Budapest fõépítésze emlékére nevezték el Gáspár telep-nek ezt a területet. A telkek tulajdonosainak nevét kalapból húzták ki.

Ezen rövid összefoglalóval a teljesség igénye nélkülszeretnénk Akarattya 85 éves történetének emléket állítani.

Enzsöl Gábor

2013. október Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 5

Akarattya történetérõlAkarattya földrajzi viszonyaiBalatonakarattya a Balaton keleti csücskén, a tó partjától

200-300 m távolságban emelkedõ mezõföldi fennsíkon fek-szik, ott ahol a fennsík DNy-i része meredek fallal szakad le aBalaton felé.

Akarattya az elsõ üdülõhely a tó északi partján. BabayKálmán református lelkész, író így fejezi ki csodálatát:

„Valami magasztos érzés az, amikor az utas a kincsesMezõföld felõl menve az akarattyai pusztát elhagyva a Matacstetejérõl, hol a „nagy fa” áll évszázadok óta, meglátja azt afenséges vizet, mely alatta csillogtatja a nap sugarait. Szebbpanoráma kevés tárul az emberi szem elõtt e világon, mint aBalaton látképe az akarattyai dombtetõrõl.”

A Kenese-Akarattya-Aligai magas partok a földtörténetiharmadkortól a pannonkorszak maradványai. A víz és a szélalakította ki a partvonalat. Kenesén jól látható a lösztakaró.Akarattyán a szél munkája miatt csak a mélyedésekben talál-ható. A tó vize gyakran kilépett a medrébõl, majd visszahúzó-dott. Az erõs szél elhordta a lejtõk lába alól a földet, így a partalátámasztása meggyengült, gyakran le is szakadt.

Cholnoky Jenõ földrajztudós a Balaton kutatásáról írtkönyvében ezt a jelenséget suvadásnak nevezi. A suvadás er-délyi szó, a hegylejtõ kifelé csúszik, a lejtõ része utána megy,elszakad az állva maradt faltól, valósággal „letottyan” kisséelferdülve. A vasút építésekor megbolygatták mindkét telepü-lésen a lejtõt és nem gondoskodtak arról, hogy a hullámok netámadják meg a hegy lábát. Így történhetett meg, hogy 1908húsvét vasárnapján az alagút pesti oldalán hatalmas omlás kí-séretében a vasút leomlott. A talajvíz összegyûlt a vízzáróagyagrétegnél. Ezután készítették a furatokat a hegy alá, amielvezette a vizet.

Lejtõsítették a pályaszakaszt kõhányásokkal, akácfák ülte-tésével próbáltak védekezni újabb omlás ellen. A magaspartpusztulása jelenleg is folyamatban van, gondoljunk csak az1998. év májusában bekövetkezett földomlásra.

A part oldalán gyönyörû látvány a szalmavirág és az árva-lányhaj. A tópart feltöltése után sajnos eltûnt a sás, a káka, demég a nád is pusztulóban van. A MÁV Gyermeküdülõ feletteltûnt a tátorján is.

Akarattya egyetlen nagyobb kiterjedésû erdeje a Matacs,amely 1960-ban 760 hold volt, telepített fenyvesekkel, akácfák-kal. Az építkezésekhez kivágták az õsfákat, a tölgyet a bükköt.Volt egy Wolf nevû bérlõ, aki igen sok fát eladott, így marad-hatott fenn az a mondás: „a Matacsot megette a farkas.”

Mostanában is fogy a fenyves. Helyén szebb villákat cso-dálhatunk és a turista csak találgathatja, hol is volt az az út,ami az õzikék etetõjéhez vagy az erdészházhoz vitt?

A 189 m magas Csitteny-hegy oldalában szõlõmûvelésfolyt, ma a kiskertekben a gyümölcsfák sokaságát és a kultúr-növények példás rendjét láthatjuk.

Akarattya a történelembenA Balaton vidékén már az õskori ember is élt. A tó nagy ki-

terjedésû berkei, nádasai kitûnõ menedéket nyújtottak. A ma-gasabb homokpartokban beásott vermeket fedeztek fel, ezek-ben csiszolt kõbõl készült fegyvereket, kalapácsokat, vésõket,parittyaköveket találtak.

A rómaiak is kedvelték a Balatont. Akarattyán a zsidóteme-tõ fölött találtak római kori sírokat. Hadi útjuk egyik elágazásavezetett Fûzfõ-Kenese-Akarattya-Siófok-Balatonkilitin át Pécsfelé. A rómaiakat a népvándorlók ûzték el. A hunok, gótok,avarok itt tartózkodásának emlékét õrzi a veszprémi múzeum.

Dr. Kis András az „1000 éves Kenese” címû könyvébõlmegtudhatjuk, hogy Géza fejedelem 990 körül a veszprémvöl-gyi görög apácáknak adományozta Knésa, Csitteny, Máma,Sándor falvakat. (Knésa szláv eredetû szó, úr, herceg tulajdo-nos.) 1109-ben Kálmán király egy peres ügyben felbontatja azeredeti görög nyelvû okiratot és ebbõl tudhattuk meg, hogy afalvak lakói udvarnok sorban éltek, földjük közös neve: TerraAkaratia. Az írásos emlékek Csittenyt, mint falut említik. Amonda szerint a Balaton keleti végén két földvár nézett szem-be egymással: Matacs, ahol a pogány Csitteny volt az úr ésMáma a keresztény Sándor vitézzel.

A fiatal Sándor szerelmes volt Csitteny vezér lányába, Ibolyá-ba. Ám apja másnak szánta. Kézfogóra gyûltek össze, amikorIbolya a tollazott nyílvesszõbõl kitépett egy fehér tollat és egyvérbemártottat tûzött be helyette. A véres tollú nyíl azt jelentet-te: „segíts!”. Nemsokára meg is jött a válasz égõ nyílvesszõvel:„megyek érted!”. A mámai földvár bástyájából lõtte fel Sándorúr és a szokott helyen, a Kútvölgy torkolatánál várta kedvesét.Hajnalra már össze is adta egy német pap az ifjú párt.

A matacsi várban nagy volt a szomorúság. A jelzõtüzek hí-rül adták: Csitteny verve van. Az õröket hiába faggatták, sen-ki sem látta az eltûnt kisasszonyt. Míg végre egy szolgáló lányvallotta be, hogy Sándor vitézhez szökött. A felbõszült apa há-rom napig ostromolta a mámai várat. A két vár ura szemtõlszembe vívta csatáját. A gyõztes Sándor lett. A menekülõ po-gányok között volt Vazul, Ibolya võlegényjelöltje, és hátbadöfte Sándort, akit a lovak patái tapostak halálra. Az ifjú öz-vegy apácafátylat öltött és könnyeibõl fakadt az Ibolya forrás.

Földrajzi névként találkozunk: Csitteny heggyel, Matacserdõvel, Sándor dûlõvel, Máma tetõvel. A négy falu földesuraia török uralomig a veszprémvölgyi apácák voltak. Az 1526-osmohácsi csata után a rendek keresték az egymásra találás le-hetõségét. Fõ céljuk volt megvédeni az országot a török és anémet fennhatóságtól.

1532. január elsejére Kenesére hívták össze a fõurakat,hogy e fontos dologban döntsenek. A gyûlés helyét „a nagyfa” köré tették. Eötvös Károly így írt róla: „Te láttad buká-sunkat: láttad lemenni a napot a magyar nemzet feje fölött.”

Az öreg szilfa másik le-gendája mindenki elõtt is-meretes: „Rákóczi Ferenckötötte hozzá a lovát és ittnyilvánította ki az országakarattyát.“ Õ azonbanmég a Dunántúlon sem járt,de kurucai annál inkább.Hosszúmezõnél 1707. feb-ruár 10-én gyõzelmes csa-tát arattak a császári csapa-tok felett.

A szilfa a halászoknak isfontos tájékozódási pontotjelentett. A vízrõl nézvelegmagasabb ágát összekö-tötték a tihanyi templomtornyával - egy képzeletbe-

li egyenessel - ez volt a víz felezõ vonala a zalai, a veszprémiés a somogyi halászoknak.

Ferdinand 1639-ben Kenesét, Mámát és Sándort a gyõri je-zsuitáknak adja. Itt már nincs szó Csitteny faluról. Tehát valószí-nû házaikat a törökök felégették és lakói Kenesére menekültek.

A „haldokló” Rákóczi szilfa a'70-es években

6 Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 2013. október

1773-tól a Vörösberényi Katholikus Tanulmányi Alapévolt a terület. Ismertebb bérlõi: gróf Zichy Károly, FiáthFerenc, Wolf család, Stern Imre, Zongor Gábor.

Az akarattyai fürdõtelep kialakulásaA fürdõtelep (üdülõtelep) kialakulása szorosan kapcsolódik

a vasútépítéshez.1846-ban a Kisfaludy gõzös vízre bocsátása után Pestrõl

szervezték az utasokat. Lepsényig jöttek vonattal, onnan lovaskocsival Kenesére. Már 1880-ban sürgették az Északi-Balato-ni vasútvonal megépítését, de csak a XX. század elején való-sult meg. Szorgalmazói: Kossuth Ferenc kereskedelmi mi-niszter és Bakó József kenesei református lelkész, ország-gyûlési képviselõ volt.

Eredetileg Veszprém-Almádi-Tapolca útvonal volt kitûz-ve. Az itt lakóknak a Székesfehérvár-Kenese-Almádi lett vol-na ideális. Hosszú tárgyalások után 1907-ben történt meg avasút közigazgatási bejárása. 1909 tavaszára elkészültek azõrházak, vasútállomások Vasdényey Pál tervei szerint. A vas-út ünnepélyes megnyitására 1909. július 8-án került sor. Avonat Akarattya pusztáról érte el a Balatont, ahol egy pilla-natra látható volt az aligai part, majd a Tikacson átnézveelénk tárult a tó.

A 95 m hosszú alagút megépítésére azért volt szükség,hogy az omló partot elkerülje a vasút. A Balaton-vidéki vas-út átadása után hatalmas tömegek utaztak el a tóra. Kenesekedvelt nyaralóhely lett. 1912. július 7-én adták át a falu köz-pontjában felépült 80 szobás Otthon Szállót. Elsõsorban avasút alkalmazottjai nyaraltak itt, de neves színészek, írók,festõk, híres közéleti személyiségek is látogatták. Felfigyel-tek a nagy kiterjedésû Balaton-partra, a szép fekvésûAkarattyára.

A fõváros 1917-ben 47 kat. holdat vásárolt a MagyarKatholikus Tanulmányi Alaptól az Öreg tó és a Csikerrétmentén. 1922-ben a rendezett területen elkezdõdik az építke-zés és három év múlva két épületben 300 férõhelyes, 80 szo-bás szálloda várja a fõváros közalkalmazottait. Ezzel egyidõben folytak a tárgyalások az akarattyai puszta felparcellá-zásáról. Endrey Walter úr ajándékozta a falumúzeumnak azta térképet, amit 1921-ben Lachnit Károly és Péchy Lajos ké-szített.

Az álom 1928-ra válik valósággá. Kisebb módosítások-kal, helyrajzi számokkal teleírt térképen Péchy Lajos közala-pítványi igazgató rajzolta le az Akarattyai Üdülõtelep õsimagját.

A Magyar Katholikus Tanulmányi Alapnak Balatonkeneseközség határában fekvõ birtokából vásárolta meg azAkarattyai Villatelkek Intézõsége Uhl Antal miniszteri taná-csos úr irányításával. Példás szervezettséggel intézõdtek adolgok, az igénybejelentésbõl a birtokbaadásig. Aki a vételár1/3-át befizette (ölenként 1 P 16 fillért), jogosult volt a szer-zõdés aláírására. A szerzõdés feleségre, gyermekre is átírha-tó volt.

A birtokbaadás 1929. április 28-án történt meg. Külön érte-sítést kapott minden érdekelt és a Keleti-pályaudvarról 7 óra30 perckor indultak.

1930-ban jelent meg a Balatonakarattyai Fürdõtelep telek-tulajdonosainak elsõ hivatalos jegyzéke.

Az egyesület tisztikara:Díszelnök: dr. Karafiáth Jenõ nyug. államtitkár, ország-

gyûlési képviselõElnök: dr. Balásy Antal államtitkár

Társelnökök: dr. Csilléry Béla miniszteri tanácsos, országgyûlési képviselõCsordás István gépészmérnök, MÁV üzletigazgató dr. Nagy Károly ny. fõkapitány-helyettes dr. Rády Andor püspöki fõtitkárSzabó Zoltán gazd. fõtanácsos, országgyûlési képviselõÜgyvezetõ ig.: dr. Pólya Antal m. királyi pénzügyi fõtanácsos Titkár: dr. Szakács Béla pénzügyi fogalmazóPénztáros: Batár László postaellenõr Ellenõr: Antal Béla postafõtiszt+27 bizottsági tag, és a 31 fõs felügyelõbizottság.

Az egyesület tagjának lenni minden telektulajdonosnak éstársnak kötelezõ volt. Alapító díjként 500 pengõt, tagfelvételidíjként 20 pengõt, rendes és pártoló tagdíjként 12 pengõt kel-lett évenként fizetni. A hozzájárulási díjat a közgyûlés hatá-rozta meg.

Havi részletfizetésre lehetõség nyílt, de ha valaki a naptáriév végéig nem teljesítette fizetési kötelezettségét, bíróságiúton behajtható volt - írja az 1936-os alapszabály. E szigorúpénzügyi szabályokkal és a tulajdonosok akarásával tudtákcsak megvalósítani céljaikat: a fürdõtelep fejlesztését, a telek-tulajdonosok érdekeinek képviseletét és védelmét a hitelekfelvételénél és az építkezéseknél.

Rendezett utakat építettek, fásítottak. A világítás, a vízve-zeték, a csatornahálózat építése is szerepelt terveik között. Delegfõbb feladat az üdülõvendégek kényelmének és szórakozá-sának biztosítása és a sportélet fejlesztése volt.

Az ideális környezetben, a mostani Bercsényi-strand fe-lett volt az elsõ kiépített, fürdõzésre, napozásra alkalmasstrand. A löszfal omlása tette szükségessé, hogy a tó vizéhezközelebb tegyék. Teniszpályák, vitorlásversenyek biztosítot-ták a pihenési idõ hasznos eltöltését és a sportolás lehetõsé-gét.

A II. világháború után csak rövid ideig mûködött még azEgyesület. Irodájuk Budapesten a VIII. kér. Baross utca 90.sz. alatt volt: „Balatonakarattya Fürdõtelep Egyesület üdülõ-hely” címen. 1948-ban (az Egyesület megszûnésének évé-ben) a tagdíj változatlanul 12 - csak nem pengõ, hanem - fo-rint.

Az államosítás, a villákba való beköltöztetés az 1950-esévekben már sokak elõtt ismert történet.

Az állandó lakosok száma az 1960-as évektõl lassan emel-kedett. Óvoda, iskola, postahivatal létesült Akarattyán. Ké-sõbb orvosi rendelõvel is gazdagodott a település.

Az 1957-ben alakult Balatoni Intézõ Bizottság (BIB)karolta fel Akarattyát, még a vízvezeték építése során. ABIB az akarattyai Lidó építésére 1962-ben 12 millió Ft-otbiztosított. Késõbb újabb parcellázások kezdõdtek. Járdák,új utak, szállodák, üdülõk épültek, várva a pihenni vágyó-kat.

Befejezésül: A gazdag zöld övezetben, a kis nyaralókban,családi házakban lakókat dicséri Pásztor Zoltán nóta- és zene-szerzõ, az egyesület barátja 1930-ban szerzett „Akarattya szó-zata”:

„Az akarat - mint vet arat,Föl rajta hát szent akarat!Fû, fa, virág, völgy, hegy, avar,Zúgja, zúgja: akarj magyar!Drága vagy Hon, ám ne feledd!Naggyá csak fiaidSzent akaratja tehet!“

2013. október Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 7

EmlékérmesekBalatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselô-

testületének 290/ 2008. (VII. 17.) számú határozata alap-ján „Balatonakarattyáért” emlékérmet adományozott a 80éves évforduló alkalmából a következõ személyeknek:

Posztumusz emlékérmet adomá-nyozott dr. Karafiath Jenõ részére.

Dr. Karafiath Jenô a Bala-tonakarattyai Fürdõtelep Egyesületörökös díszelnöke. Balatonaka-rattya alapító tagja, országgyûlésiképviselõ, kultuszminiszter, Buda-pest fõpolgármestere. Nevéhez fû-zõdik a jelenlegi Honvéd Üdülõ-nek, korábban Fõvárosi Tisztvise-lõk Üdülõjének kialakítása az1920-as években. Ez az üdülõ voltsokáig a Balaton egyik legszebbüdülõje, az akarattyaiak kedveltszórakozóhelye. Karafiath Jenõ

nemcsak a településért tett sokat, hanem a Balatonért is.

Posztumusz emlékérmet adományozott Kara Koppány okle-veles gépészmérnök részére.

Kara Koppány Okleveles gépészmérnök, az 1989-ben újjá-alakult Balatonakarattyai Fürdõtelep Egyesület elnöke. Hét évigállt az egyesület élén. A fürdõegyesület ebben az idõszakbanoly mértékben erõsödött, hogy a helyi önkormányzat is kellõ-en értékelte és támogatta mûködését. Ebben nagy szerepe voltKara Koppány elnök határozott egyéniségének, kitûnõ szerve-zõképességének, bölcs elõrelátásának és lelkes tenni akarásá-nak. Az elnök alkotó és sikeres tevékenységét a BalatonpartiFürdõegyesületek Szövetsége is kellõen értékelte és 1997-benBalaton-díjat adományozott részére.

Posztumusz emlékérmet adományozott Kodolányi János írórészére. Kodolányi János Baumgartner- díjas író. Több, mint há-rom évtizede távozott 70 évesen. Hosszú idõn át alkotottakarattyai otthonában, általában tavasztól õszig alkotott. Napsü-tésben szeretett dolgozni. A birtokot maga mûvelte. Semmi segít-ség, viszont rengeteg szõlõ és állatok. Miután a napi munkát el-végezte, éjjel kettõig olvasott. Tizenhat éves koráig karmesterakart lenni, de az orvoslás, az emberiség sorsa is rendkívüli mó-don foglalkoztatta. S hogy mégis író lett, kivételes szerencséje azutókornak. Hiszen szegényebb lenne az olvasó ormánsági, a pa-raszti világ tragikus elmaradottságának valósághû, sokszor kö-nyörtelenül naturalista ábrázolása nélkül, azon hõsök nélkül,akikben él a javításvágy. Barátjának mondhatja Móricz Zsigmon-dot is az Írók Gazdasági Egyesülete révén, amely zászlajára tûz-te a gondokkal küzdõ, keserû sorsú írók felkarolását. Hírességekváltak mindennapos látogatókká Akarattyán. Rajongott barátaikörében az esti beszélgetésekért, vitákért és legsikerültebb mûveiis itt, ebben az éltetõ környezetben születtek. Mindig azt mondta,hogy „az ember a gyermekeinek adja tovább a szeretetet”.

Posztumusz emlékérmet adományozott dr. Viszkey Mihályokleveles közgazdász részére.

Dr. Viszkei Mihály okleveles közgazda, a Balatonfõ Für-dõegyesület alapító elnöke. Több évtizedig dolgozott vezetõbeosztásban a Budapest Fõvárosi Tanács VB Tervosztályán,ahol értékes szakmai és közigazgatási gyakorlatot szerzett. Ajól felkészült és lelkes szakember nyugdíjasként szervezte

meg az egyesületet. Sokat köszönhetnek a kiváló szaktekin-télynek a Gáspártelepiek. Az általa vezetett egyesület alapítótagja volt a Balatonparti Fürdõegyesületek Szövetségének. Ér-tékes munkáját a partnerek valamennyien elismerték.

Emlékérmet adományozott Grosics Gyula labdarúgó olim-piai bajnok részére.

Grosics Gyula labdarúgó olimpiai bajnok, az aranycsapat tag-ja, nyolcvanhatszoros magyar válogatott. Grosics Gyula a magyarlabdarúgás élõ legendája. Sportteljesítménye, életútja, emberi ma-gatartása és Akarattya iránt érzett szeretete példaértékû mindany-nyiunk számára. Így pihent Akarattyán: „Tudod, milyen nagysze-rû dolog a csendet hallgatni? Valójában mindennél beszédesebb.Amióta a nyaralónk megvan, legkedvesebb szórakozásom, hogyelmentem Akarattyára, bezártam magam mögött a kertajtót, leül-tem a partra, és néztem a vizet. A vadlibákat és a hattyúkat.“

Emlékérmet adományozott dr. Koltay József aranydiplo-más mérnök részére.

Dr. Koltay József: Négy évtizedes vízügyi szakmai tevé-kenysége a vízellátás és csatornázás szakterületeire terjed ki. Fon-tos munkát végzett a víziközmû társulatok szervezése és mûkö-dése érdekében. Az akarattyai törpe vízmû építésének elõkészí-tése és végrehajtása, a Társulat megszervezése is érdemei közétartozik. Szakmai elhivatottsága mellett folyamatosan publikál,ismertetõket, elemzéseket készít, több éven át a BalatonkeneseiHírlap szerkesztõségi tagja. Több tanulmánya idegen nyelven ismegjelent. Nemzeti kincsünk, a Balaton címmel értékes alkotásthozott létre a millennium évében, mely jelentõs részébenBalatonakarattyáról szóló írásokat tartalmaz. Munkássága, lokál-patriotizmusa, Balatonakarattyához való kötõdése példaértékû.

Emlékérmet adományozott Kiss Tamásné egyesületi elnökrészére.

Kiss Tamásné a Balatonakarattyai Fürdõtelep Egyesületnekmegalakulásától tagja, 1998-tól az egyesület elnöke. KissTamásné elnök aktívan és lelkesen, jól együttmûködve az önkor-mányzattal, a képviselõ-testület tagjaival, a részönkormányzattalés az egyesület tagságával 10 éve eredményesen és rutinosan vég-zi közérdekû tevékenységként az elnöki teendõket. Munkájánakés az egyesület tevékenységének elismerését jelenti, hogy tagja aBalatonparti Fürdõegyesületek Szövetség Elnökségének is.

Emlékérmet adományozott Taslár Tibor okleveles építész-mérnök részére.

Taslár Tibor: Akarattyai õslakos. Öt országos építészeti ní-vódíjat nyert. A Rákóczi fával szemben épített kápolna tetõszer-kezetét, kapuját és egyéb famunkáit édesapja készítette. A kör-nyéken jól ismerték a Taslár- féle csónakkölcsönzõt, ahol evezni,úszni tanult az akarattyai nyaralóifjúság. Jelentõs szerepet vállaltcsaládjával a II. világháború utáni újjáépítésben. Emberi magatar-tását, mélyen gyökerezõ hagyománytiszteletét és Akarattya sze-retetét bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt 10 év során erköl-csileg és anyagilag is folyamatosan segítette Akarattya történeté-nek feltárását, a fontosabb események leírását.

Emlékérmet adományozott Jaskó Ferenc nyugalmazottköztiszt viselõ részére.

Jaskó Ferenc az elsõ akarattyai telepesek egyike, 70 éveállandó lakos. Sokat tett a közjóért, az üdülõtelep folyamatosfejlesztéséért és szépítéséért, az akarattyai állandó lakosok ésaz üdülõ telep társak közötti együttmûködés megteremtésé-ért. Kivette részét a települést ért II. világháborús károk

8 Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 2013. október

helyreállításában, 1945-ben a közbiztonság megszervezésé-ben. Több évtizedig dolgozott a helyi közigazgatásban, a meg-szerzett szakmai tapasztalatokat Akarattyán jól tudta kamatoz-tatni. A közigazgatásban végzett munkáját több alkalommalkitüntetésekkel is elismerték. Aktív és lelkes alapítója volt aKertbarát Körnek, valamint a Faluvédõ Egyesületnek. Kezde-ményezõje, szervezõje és több társával együtt résztvevõje voltAkarattyán a 71-es út mentén felállított II. világháborús em-lékmûnek. Jaskó Ferenc több évtizeden keresztül nyújtott ér-tékes segítséget a közérdekû tevékenységekben.

Emlékérmet adományozott Vörös Gyula nyugdíjas klubve-zetõ részére.

Vörös Gyula feleségével együtt sokat tett az akarattyai kö-zösségi élet összekovácsolásáért. Hosszú éveken át vezette azAkarattyai Nyugdíjas Klubot, mely színtere volt a jóízû be-szélgetéseknek, találkozásoknak. Színvonalas elõadásokatszerveztek a klubban, gyakran jutottak el színházi mûsorokra,sokat kirándultak. Vörös Gyula közösségformáló tevékenysé-ge nyomán a nyugdíjas élet ma is aktív a településen, az õklubvezetõi példája ma is meghatározó.

EmlékezésekTaslár Tibor:Balatonakarattya fejlõdésérõlAkarattyát a Trianon traumájából újból talpra állt magyar

nemzet középosztályának alkotó ereje hozta létre az 1920-asévek végén. Elsõ épülete az akarattyai fennsíkon egyedülállóRákóczi fával szemben épített kápolna volt. Ennek tetõszerke-zetét, kapuját és egyéb famunkáit apám készítette. A nyaralóte-lep az 1928-ban megalakult Fürdõegyesület irányításával gyorsütemben fejlõdött. Az 1930-as években már 3 strandja volt: aBercsényi-, Rákóczi- és a Bezerédj strandok. Ezek közül a leg-korszerûbb a Bercsényi strand volt étteremmel, büfével, vízisportfelszerelésekkel és egyéb szolgáltatásokkal. E mellett mû-ködött a Taslár féle csónakkölcsönzõ, ahol az ideérkezõket a 6tagú család evezni, vitorlázni, úszni, vízbõl menteni tanította és10-15 db csónakkal járult hozzá a Fürdõegyesület által mindennyáron augusztus 20-án – István királyunk tiszteletére – meg-rendezett víziparádéhoz. Akarattyán már a 30-as évek közepé-tõl 3 cserkészcsapat a tábortüzek mellett rendezett hangulatosmûsorokkal felváltva szórakoztatta az akarattyaiakat. A Fürdõ-egyesület és a környékbeli iparosok alkotó tevékenységénekköszönhetõen Akarattya az 1940-as évek elejére a Balaton kör-nyék egyik legszebb és legkellemesebb nyaralótelepévé fejlõ-dött. A magasparton épültek ki a Balaton környék leghosszabb(kb. 1500 m) és a legszebb Kisfaludy és Liszt Ferenc sétányok,amelyekrõl tiszta idõben a tó háromnegyedét, a fonyódi és a ba-dacsonyi hegyeket is láthatjuk. Erre még ma is büszke lehetAkarattya. A fejlõdést a II. világháború szakította meg. Nagymérföldkõnek számít Akarattya történetében, hogy a több mintnégy hónapig tartó heves harcok során lerombolt „fürdõtele-pet”, - közúti hidat, berobbantott vasúti alagutat, szétlõtt, illetvemegrongált épületeket, elektromos és telefonhálózatot, - a kb.30 helybeli lakos családnak és kb. ugyanennyi, a bombázásokelõl ide menekült villatulajdonosnak – nagy részben közmunká-ban – néhány év alatt sikerült újjáépíteni.

A vezetékes ivóvízhálózat kiépítésével (1960-62) újabb nagymérföldkõhöz érkezett Akarattya. Addig csak kb. minden 4. tel-ken volt ásott kút. Ezekbõl fárasztó munkával 15-20 m mélyrõlkellett vizet felhúzni. A vízellátás súlyos problémáját Koltay Jó-zsef mérnök és társai aktív közremûködésével – a Balaton-partifürdõhelyek közül elsõként – az 1960-as évek elején sikerültmegoldani. Koltay József nem csak a Törpevízmû Társulat szer-vezésében nyújtott jelentõs segítséget, hanem a beruházáshozszükséges támogatási összegek elõteremtésében is közremûkö-dött. A törpe vízmû üzembe helyezését követõen (1962) pedigaktív segítséget vállalt a vízmû folyamatos fejlesztéséhez szük-séges mûszaki és pénzügyi feltételek biztosításához. Akarattyajelentõsebb továbbfejlõdését a rendszerváltás tette lehetõvé. Et-tõl kezdve az önkormányzat, a polgármesterek és jegyzõk támo-gatásával az 1989-ben újjáalakult Balatonakarattyai Fürdõtelep

Egyesület lelkes közremûködésével – Nagy Ervin fõépítész ní-vós szakmai munkájával – Akarattyán több tucat impozáns épü-let, virágos parkok, terek, emlékmûvek kerültek megvalósításra.Jelentõs eredménynek tekinthetõ, hogy az elmúlt idõszakbanmegkezdõdött Akarattyán az úthálózat fejlesztése is. Remélhetõ-leg – a lakosság anyagi támogatásával – a program mérsékeltütemû gyorsításával lehet számolni. Ezzel Akarattya ismét a Ba-laton környék egyik legszebb, legkellemesebb, a pihenésre, ki-kapcsolódásra legalkalmasabb üdülõhelyévé válhat. Talán keve-sen tudják, hogy az akarattyai parton van a Balaton legtisztábbfürdõvize. Ezt nagy részben a számos kristály tiszta vizet kibo-csátó fenékforrás biztosítja. Ezért javaslom, hogy a Balaton Tör-vény végrehajtásánál az illetékesek ezt a ritka természeti adott-ságot is vegyék figyelembe, és ne tervezzenek ezeken a helyekennádast, illetve öböl feltöltéseket.

vitéz Ruszkay Endre:Emlékek a II. világháború elõtti idõszakból:Családi kötõdésünk Akarattyához a település kiparcellázásá-

nál jóval régebbi eredetû. Apám, Ruszkay István a MÁV Bala-toni Vasútépítési Felügyelõsége beruházó-mérnökeként 1907-1909 közt közremûködött az észak-balatoni vasútvonalakarattyai alagutat is magába foglaló megvalósításában. Késõbbrajta volt azon a vonaton, amely 1914. június 17-én a Kenese ésFüzfõ közti lösz partszakasz hatalmas, több százezer m3-es, las-san kialakuló leszakadásakor végül is a Balatonban kötött ki.1914 végén a MÁV Zágrábi Üzletvezetõsége apámnak „A Bala-tonkenese-Balatonalmádi állomás közti elcsúszott pályatestekrendkívül gyors helyreállításáért teljes elismerését fejezte ki…”.Nyilván a balatoni vasútépítés is szerepet játszott abban, hogy aparcellázás megkezdésekor õ is jelentkezett telekvásárlásra. El-sõ emlékeim a 30-as évek eleji akarattyai „bérleményes” nyara-lásokhoz kötõdnek, majd üdülõnk 1936-os megépüléséhez.

Az építésrõl csak annyit, hogy a kétszintes ház két hónapalatt készült el. Mindenütt folytak építkezések, mivel a har-mincas évek közepétõl komoly prosperitás kezdõdött el. Az1928-ban megalakult Fürdõtelep Egyesület Szabó Ernõ igaz-gató vezetésével minden téren serényen mûködött, szervezett.A kialakított mintegy 700 telek sodronyhálós kerítéseinek el-készítése is gyorsan megtörtént, gondolom annak is köszönhe-tõen, hogy az egyesület maga szervezte meg a Heinrich ésDeishsel cégekkel a megvalósítást. A kerítések nagyobb része70 év múltán ma is áll. A kor hangulatára jellemzõen a kiala-kított utak és terek a Trianoni békeszerzõdéssel elszakított vá-rosok, történelmi személyiségeink, nagy íróink neveit kapták.A három fürdõ Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj lett. (A 30-asévek elején a Bercsényi-strand mai helyén még rendszeresenitatták a közeli major teheneit…). Lelkes katolikusok hamarmegépítették kis templomukat.

2013. október Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 9

Mivel ebben az idõben jórészt csak detektoros rádiók voltak,a nagyobb készülékek még nem, a TV-nek híre-hamva sem volt,az emberek sokkal többet érintkeztek egymással, az új telepesekgyorsan összebarátkoztak. A fiatalság a strandolások, csónaká-zások, játékok révén szintén hamar összeismerkedett, barátko-zott, így élénk társadalmi élet alakult ki rövid idõ alatt. Sportköralakult, Wein Árpád régi MAC-ista sportember vezetésével te-niszpálya létesült. Az egyesület fásított, parkosított: a Kisfaludysétány behársításával az egyik legszebb Balaton menti sétánythozta létre. A Rákóczi téri nagy park kialakítása szintén a kezde-ti idõkben történt. Az egyes utcákban egyfajta gyümölcsfákat ül-tetett. E fák termését az szedte le, aki a fát megvette. Gyalogjár-dákat burkoltak, élelmiszerboltok is létesültek, sõt a Brassó utcaés 71-es út találkozásánál pékmûhely létesült, naponta friss és jópékáruval. Hamarosan felépült a vasútállomás „restije”, Horváthúr „Szép kilátás” nevû vendéglõje, ami aztán hamar központjalett az egyesületi gyûléseknek és vidám összejöveteleknek egy-aránt. De le lehetett menni a Bp. Székesfõvárosi Segítõalap üdü-lõtelepére is, ahol az étterem teraszán táncolni is lehetett. (1933-ban a teraszon egy pohár málnaszörp 33 fillérbe került). Egyéb-ként a társadalmi élet erejét mutatta, hogy Budapesten a Benczúrutcai Postás Kaszinóban is rendszeresek voltak az akarattyaitáncestélyek. A telepesek augusztus 20-án az alagút feletti tér-ségben nagy tüzet rakva rendszeresen megemlékeztek Trianon-ról. A telepesek közt MÁV-osok is szép számmal voltak, így ha-mar megépült a vasúti megálló állomása. Juni úr volt az elsõ ál-lomásfõnök. Az állandó leutazási lehetõség révén a MÁV is ré-szesévé vált Akarattya fejlõdésének. Késõbb a „filléres gyors”beállítása is támogatta a Balatonra utazókat. Egy nem nagypén-zû, nyitott, kis-középosztálybeli, jóakaratú, szolidáris, köz irántérdeklõdõ társaság rövid 15 év alatt virágzó üdülõ-települést in-dított el, illetve valósított meg. Megjegyzés: Vitéz Ruszkay End-re gyémántdiplomás mérnök édesapja elsõ telepes közremûkö-dött az észak-balatoni vasútvonal megvalósításában.

Veres Péter:Akarattya értékeirõl, szépségeirõl:„Tíz éve ülök itt nyaranta, amikor tehetem (ritkán tehetem)

Akarattyán, a Balaton partján és még sohase írtam róla. Azazhogy: lehet már annak vagy 24-25 esztendeje, amikor meghí-vott ide látogatóba Kodolányi János és pár napot eltöltöttemnála. Írtam is róla valami cikkecskét az akkori Híd címû képeshetilapba (szerkesztette Zilahi Lajos), de nem emlékszem pon-

tosan, mit mondtam benne. Mégis annyi viszszarémlik, hogyelégedetlenkedtem a Balaton-part elhagyatottságáról és a mö-göttes falvak elmaradottságáról.

Egyebek közt megemlítettem, hogy itt van a szomszédbanCsajág község (elgyalogoltam oda is) kitûnõ jó földön és azegész faluban nincs annyi egészséges termõ gyümölcsfa, minta Kodolányi János akarattyai kertjében. Pedig, hogy mit tudadni a föld, azt megmutatják még az akarattyai utcák is, ame-lyeken végig cseresznye, meggy és sárgabarack fák állnak.Abban az esztendõben például annyi sárgabarack termett azutcákon és annyira nem kellett senkinek, hogy terítve volt afák alja, vagyis a szekérút és a gyalogjáró. Vigyázva kelletlépkednem, nehogy rátapossak egyre is. Nem ezért, mert kel-lemetlen szín a csizmatalp szélén a sárga szín, hanem azért,mert az én szikes hortobágyi házamban olyan becse volt agyümölcsnek is, mint a kenyérnek, sem elhajítani, sem ráta-posni nem illett. Talán éppen ezért vettem késõbb Akarattyántelket, mert ilyen Kánaán-élményem volt róla. Ezt én addigcsak a Bibliában olvastam és az észak-olasz síkságon, a Piave,Livenza és Tagliamento folyók mentén láttam belõle valamit.No meg persze azért is kötöttem itt ki, mert minek végig bum-lizni a Balaton mentén még 60-80 kilométert, akár vonaton,akár autón, amikor már ez is Balaton és ráadásul olyan csen-des, amilyen csak írónak és öregedõ embernek kellhet. Sõtnemcsak a legcsendesebb, hanem a legmelegebb helyek egyi-ke ez a soköblû tó mentén. Ha kijövök tavasszal és õsz felé(nyáron leginkább a gyerekek és unokák vannak itt, akiknekkell a víz) mindig majdnem az elsõ dolgom (a legelsõ a kert-ben való széttekintés és az élelembeszerzés), hogy kimegyeka partra, a magas szakadék szélére, mert a fák közül nem látniki a tóra. Leülök valami kis dombocskára a parton, és nézema Balatont, mert szomjazom, hogy lássam. És szép a Balaton!Akkor is szép, ha csendes, akkor is, ha hullámzik, akkor is, hatiszta fölötte az ég, akkor is, ha párás-homályos. Akkor isszép, ha idelátszik a Tihanyi-félsziget az akarattyai szakadékperemére, akkor is, ha nem látszik ide. És másképpen szépreggel, mint este, alkonyatban és hajnalon, víz-szikráztatónapfény vagy borús ég alatt. És persze akkor is szép, ha zölda vize, akkor is, ha kékesszürke, akkor is, ha színek váltódnak,vagy felhõárnyékok futnak át rajta és akkor is szép, ha egysze-rûen csak vízszínû….”

Megjegyzés: Veres Péter író-politikus. Több évig saját in-gatlannal rendelkezett, szerette Akarattyát.

A Köztársasági Elnöki határozatot, miszerint Balatonakarattyaa 2014-es önkormányzati választásoktól önálló településkéntlétezhet minden akarattyai lakos és üdülõ óriási örömmel fo-gadta. Csodálatos születésnapi ajándék ez a 85. évfordulón!

Szép összefoglalót olvashatunk ebben a különszámbanBalatonakarattya történetének fénykoráról, a háború elõttiidõkrõl. Bizony a 60-as évektõl nehéz sors jutott a település-nek, hiszen Balatonkenese csatolt részeként kellett mûködnie.

Köszönet mindenkinek, aki dolgozott és munkálkodik,azért, hogy Balatonakarattya újra önálló és fejlõdõ településlegyen. Tudjuk nehéz lesz.

Sokszor sokan foglaltak írásba elképzeléseket, fejlesztésiterveket, tennivalókat. A legfontosabb véleményem szerintmégis a kis település örökös elõnye, az erõs közösség kialaku-lása, kialakítása és tenni akarása. A balatonakarattyai polgá-rok önzetlen munkája tudja felépíteni az önálló község jövõ-jét, erre sok példa volt az elmúlt 85 évben.

Mostanában divat Balatonakarattyán, hogy az elért eredmé-

nyeket elfelejtjük, lekicsinyeljük. Természetesnek vesszük,például, hogy víz folyik a csapból, hogy a Körszínpadon egésznyáron csodálatos mûsorokat nézhetünk, hogy zebrán közle-kedhetünk. Elfelejtjük, hogy ezek mögött milyen sok emberimunka van. Azonban Akarattya nem fejlõdött kellõ ütembensok-sok éve, ezért kellett elválnunk.

Nagy reményûek és álomszerûek az összeállított fejlesztésielképzelések. Az egyesület is részt vett ezek kidolgozásában.Rajtunk, a Balatonakarattyát szeretõ embereken múlik, hogymit valósítunk meg belõle, mennyit és milyen kitartással tu-dunk érte dolgozni.

Kívánom Akarattyának, hogy szépen sorban megvalósítás-ra kerüljön valamennyi terv. Kívánom továbbá, hogy mindeneredménynek, legyen az bármilyen kicsi is, örülni tudjunk ésmeg tudjuk becsülni egymás munkáját.

Boldog születésnapot Akarattya!Kiss Tamásné,

a Balatonakarattyai Fürdõtelep Egyesület elnöke

Akarattya szebb jövõje

Válogatás Ránky Péter fotó és képeslap gyûjteményébõl.

12 Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 2013. október

A rendszerváltozás után létrehozott új és már mûködõegyesület vezetõsége a következõ:Elnök: Kara KoppányElnök helyettes: Thury AttilaGazdasági titkár: Kiss TamásnéÜgyvezetõ elnök: Dr. Koltay JózsefSzervezõ titkár: Koltai JózsefJogi képviselõ: Dr. Kondi MariannVálasztmányi tagok: Benesch Ferenc

Chronowski FerencMook MonikaSzontágh Gáspár

2008-ban az elnökség:Elnök: Kiss TamásnéElnök helyettes: Thury AttilaGazdasági titkár: Pauló BélaTitkár: Kiss TamásKörnyezetvédelmi felelõs: Drobni MáriaSport felelõs: Dr. Zavaros GáborKultúra: Kardos GábornéKommunikáció: Siminszky Zsolt

ÉrdekességekAz akarattyai megálló

Közöltük legutóbb, hogy a pusztaakarattyai feltételes meg-állóhely ügyében elõterjesztést tettünk. Bacsinszky Vladimirdr. üzletvezetõ e tárgyban a következõket közölte velünk: „Abörgönd-tapolczai vonal 16. számú õrháza ugyanis, ahol a vo-natoknak természetszerûleg meg kellene állaniok, 10% esés-ben fekszik, tehát olyan ponton, ahol a vonatok megállása, il-letõleg megindítása nehézséggel jár. E mellett azonban a vo-nal még itt olyan élesen is kanyarodik, hogy a vonatok meg-indítása egyenesen veszéllyel járhat, mert ki van téve az el-szakadásnak. Forgalombiztonsági szempontokból ennélfogva- nagy sajnálatomra - a megállóhely létesítését felsõbb helyenjavaslatba nem hozhatom.” Az igazgató- választmány KmettyKároly dr. udvari tanácsos, majd Hegyeshalmy János dr. mi-niszteri tanácsos hozzászólása után elhatározta, hogy újabbelõterjesztést intéz éspedig Harkányi János báró kereskede-lemügyi miniszterhez és Tolnay Kornél államvasúti elnök-igazgatóhoz is, hogy a feltételes megállóhely érdekében valókérelmet magukévá tegyék és a hivatkozott õrháztól keletre, atörvényhatósági hídon túl létesítsenek nyári feltételes megál-lóhelyet.

Balaton címû folyóirat - 1916.

T. Cím!Van szerencsém értesíteni, hogy a Balatonakarattyai Fürdõ-

telep Egyesület tagjai részére a felmerült közóhajnak megfele-lõen 1930. évi november hó 5-én szerda este 9 órai kezdettelegri T. Károly Fõvárosi (Pesti) Vigadó I. emeleti táncintézeté-ben (bejárat Vigadó u. 1-3. szám alatt) TÁNCTANFOLYA-MOT rendez, melyre az Egyesület tagjait és b. családját, vala-mint k. hozzátartozóit és ismerõseit ezúton tisztelettel meghí-vom. Tanítási idõ szerda és szombat este 9-11 óráig. Tandíj 6hétre (heti 4 óra) 15 pengõ. Külön gyermek és bakfis tanfo-lyamok. Érdeklõdni és beiratkozni lehet egri T. Károly táncin-tézetében naponta 6-8 óráig.

Budapest, 1930. évi október hó 25-én

Dr. Pólya Antal ügyvezetõ igazgató

FELHÍVÁS!Tisztelt Balatonakarattyai Lakók és Nyaralók!

Bár Balatonakarattya csak a 2014. évi önkormányzati vá-lasztások után lesz önálló község, már most saját kezünkbekell vennünk településünk sorsát. A törvény által elõírtak sze-rint a „Balatonakarattyai Részönkormányzat egyetértése szük-séges (csak egyetértési joga van)

a) területszervezési kérdésben, b) a bel- és külterületek lehatárolásához, c) önkormányzati vagyonról, vagyoni jogokról és kötele-

zettségekrõl szóló döntéshez.”

Új községünk jövõbeni kialakításához már most is rengeteg külön-bözõ feladat vár megoldásra. Jelen kiadvány írásaiban is megtalálha-tók a legkülönfélébb szaktudást igénylõ megoldásra váró feladatok.

Kérjük a tenni akaró, Akarattya sorsát szívükön viselõ pol-gárok jelentkezését, akik tudásukkal, ötleteikkel, tapasztala-tukkal szeretnének hozzájárulni településünk jövõjének meg-alapozásához! Minden jobbító szándékú javaslatot szívesenveszünk és örömmel várunk!

Jelentkezni lehet a BART félfogadásán: minden pénte-ken 16-17 óra között, vagy levélben a postaládába:

8172 Balatonakarattya, Iskola u. 7.

2013. október Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 13

A sport hagyományai és kiválóságaiAkarattyán, a Balaton keleti kapujában

„Istennek ajándéka, sport! Élet éltetõ vize! a nehéz munka idejé-be ki szórod boldog fényedet,

követe vagy te a régen letûnt napoknak, mikor ifjú örömben mo-solygott még az Ember,

s fölfelé hagyott a Napisten s kigyúltak a hegyormok, s távozás-kor fénybe merültek a magasságos erdõk.”

Pierre De Coubertin

Balatonakarattyát az elmúlt 80 év során nemcsak az írók, köl-tõk, mûvészek, hanem a magyar sport kiválóságai, ismert sporto-lók is kedvelték.

Grosics Gyula labdarúgó olimpiai bajnok, az aranycsapat tag-ja a 2007-ben megjelent könyvében Akarattyáról, az Aliga úti in-gatlanáról a könyv szerzõjének, Kõ Andrásnak így nyilatkozik:„… Régebben sokat jártunk le, szerettem ezt a helyet, mert kiesika forgalomból. Nincs lárma, csendes a környezet. A part mellettvan a telek, egy zsákutca. S ha beljebb megyek, Siófok felé, a be-kerített, lezárt egykori pártüdülõbe botlom… …Amióta a nyara-lónk megvan, a 80-as évek eleje óta, legkedvesebb szórakozásomaz volt, hogy lementem Akarattyára, bezártam magam mögött akertajtót, leültem a partra és néztem a vizet. A vadlibákat és haty-tyúkat. És sokat olvastam. Tudod, milyen nagyszerû dolog acsendet hallgatni? Valójában mindennél beszédesebb…” ABalatonakarattyai Fürdõtelep Egyesület a vízisport élet területénjelentõs eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben. A vízis-portok beindulásához Akarattyán kedvezõ lehetõséget biztosítottaz a tény, hogy az egyesület célul tûzte ki a korszerû strandok mi-elõbbi kiépítését. A 30-as évek elején létrejött strandokon jelen-tõs sportélet indulhatott meg. Így a szabadidejüket Akarattyántöltõk közül sokan tanulhattak meg úszni, és ismerkedhettek mega vízi élet szépségeivel.

Taslár Tibor, a csónaképítõ hat tagú, elsõ telepes család gyer-meke, a világjáró mérnök, a több tengeren is vitorlázó kiválósportember, így emlékezik vissza az akarattyai vízispor télet kez-deti szakaszára:

„… Ezt a folyamatot nagy részben elõsegítette édesapám, akiaz akarattyai és a környékbeli ifjúságot, illetve a távolból érke-zõket is úszni, evezni, vitorlázni és vízbõl menteni tanította, aTaslár- az ittas cégtábla festõ miatt „Tazlár” néven megismert –strandokon és hajókon tanult vitorlázni számos akarattyai ismertszemély. …A Fõvárosi Üdülõnél mûködött a BYC vitorlás egye-sület. Ennek ma is meglévõ kikötõjébõl 1944-ig minden évbentöbb jelentõs vitorlásverseny indult. Itt versenyzett többek közötttöbb országos hírû vitorlázó, mint pl. Krasznai, a többszörös „din-gi” bajnok Hamvas. Néhány versenyen a Taslár fiúk is részt vet-tek, saját 15-ös vitorlás hajójukkal. 1945-ben egy orosz hadosz-tály, majd a Magyar Honvédség foglalta el a Fõvárosi Üdülõt. …A Taslár-féle csónakkölcsönzés államosítása után az akarattyaivízisport élet is visszaesett.

A sport kiválóságai, ismert sportolók BalatonakarattyánOlimpiai aranyérmesek: Dr. Török Ferenc öttusázó (1964. To-

kió, 1968. Mexikóváros),Grosics Gyula labdarúgó ( 1952. Helsinki),Dalnoki Jenõ labdarúgó ( 1952. Helsinki),Csollány Szilveszter, tornász ( 2000 Sydney)Válogatott labdarúgók: Koltai (Kolhanek) József (1882-

1958), (FTC, Postás), az elsõ magyar válogatott tagja, az FTCörökös bajnoka, négyszeres magyar válogatott, játékvezetõ, edzõ.

Rudas Ferenc ( FTC) 23- szoros magyar válogatott.Grosics Gyula (Honvéd, Tatabánya). Olimpiai bajnok (1952),

76- szoros magyar válogatott, az „ Aranycsapat” tagja.Dalnoki Jenõ (1932- 2006) ( FTC). Olimpiai bajnok (1952),

bronzérmes (1960), tizennégyszeres magyar válogatott, mester-edzõ.

Nyilasi Tibor (FTC). Ezüstcipõs gólkirály - 1981, hetvensze-res magyar válogatott, mesteredzõ.

Szokolai László (FTC). tízszeres magyar válogatott, edzõ,szakvezetõ.

Wukovics László (FTC). kétszeres magyar válogatott.Kónya József (Csepel). kétszeres magyar válogatott.

Az akarattyai „Aranycsapat”Az akarattyai érdekeltségû, kiváló játékosokból összeállított

csapat (a régi felállásban):Grosics Gyula- Rudas Ferenc, Dalnoki Jenõ- Kónya József,

Bálint László, Lakat Károly- Wukovics László, Szokolai László,Nyilasi Tibor, Koltai ( Kolhanek) József, Peredy ( Rikker) József.(A csapatban tíz magyar válogatott, nyolc FTC játékos szerepel.)

Az elsõ akarattyai focicsapat (1945)Az állandó lakosból álló elsõ akarattyai csapat tagjai: Peredy

László, Lengyel János, Lengyel Dezsõ, Spergli István, SpergliImre, Nagy József, Taslár Tibor, Walter Dezsõ, Szitkovics Lajos,Fürdõs István, Fürdõs Ferenc, Takács István, Jaskó István, MéreiÁrpád, Tóth István, Sági László (17 fõ).

Akarattyaiak a balatonkenesei csapatban az 1950-es évek-ben:

Nagy József, Walter Ákos, Sági László, Kajdi János, PeredyLászló, Koltay József.

További kiváló és ismert sportolók:Saáry Éva (korcsolya), Saáry Marika (korcsolya), Ladányi

Gedeon (Saáry Éva férje, korcsolya, kerékpár), Saly Borbála(mûvészi torna), Saly Orsolya (mûvészi torna), dr. Urvári Sándor(Saly Borbála férje, torna), dr. Békesi László (atlétika), SzelesDezsõ (jégkorong), Ránky Péter(jégkorong), Kertész Péter (jég-korong), Kuncze Gábor (kosárlabda), Kara Koppány (kosárlab-da), id. Wukovics László (asztalitenisz), Dr. Koltay József (aszta-litenisz), Borbás Rita (kézilabda), Baumgartner Antal (Forma I.versenyzõ), Majtényiné Gyõry Edit (tájfutás).

Ismert vitorlások:Hamvas Imre, Dulácska István, Taslár Tibor, Bánhídi László,

Koronczay testvérek, Polónyi Ferenc, ifj. Várnay Levente, SzûcsLászló, ifj. Cselényi József, Oltai M. László, Csákány Rudolf,Dömötör Tibor, Lendvay Kurt, Ránky Péter, Paulovics Dénes(országos ifjúsági bajnok).

Válogatott lábteniszezõk (EB és VB helyezettek):Vadász Tamás, Tatár Péter, Koltai Viktor, Királyvölgyi Lász-

ló, Dienes Tivadar, Magyar László.Ifjúsági versenyzõk:Koltai Kristóf, Királyvölgyi Krisztián, Vaszil Dániel, Zámbó

Dávid.

2008-ban a pekingi olimpia évében megállapítható, hogy a 80.születésnapját ünneplõ Balatonakarattyán, a sport hagyományai-nak tisztelete, a sport szeretete ott él számos sportot kedvelõakarattyás szívében.

Így lobog a sportszeretet tüze és keríti apák után a fiúkat, lel-kesíti nemzedékek végtelen sorát és ez a tûz ragyogja be négyévenként az olimpiai játékok nagyszerû, békés küzdelmeit is.

Szerencsés és boldog ember vagyok, mert elmondhatom, hogya sport és Akarattya szeretetét, melyet édesapám eredeztetett lel-kemben, sikerült örökül hagynom fiaimnak és unokáimnak.

Dr. Koltay József

14 Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 2013. október

Balatonakarattya önállóvá válásának kivonatos összesítése2012. 02. 09. Balatonakarattya településrész polgárai aláírás-

gyûjtést követõen megkeresték a Településrészi Önkormányzat Testü-letének (TÖT) vezetõjét, Lengyel Jánost, hogy Képviselõtestületiülésre terjesszen elõ határozati javaslatot a településrészen lakossá-gi fórum összehívására, a településrész leválása, új község alakításatárgyában.

2012. 02. 23. A TÖT elõterjesztését követõen Balatonkenese Város Ön-kormányzatának Képviselõ-testülete 64/2012. (II.23.) számú határozatá-val - 7/7 igen szavazattal - 2012. 03. 01. napjára falugyûlést hívott összeBalatonakarattya településrész leválásának tárgyában.

2012. 03. 01. A falugyûlés egyhangú szavazással úgy határozott,hogy elõkészítõ bizottságot kíván létrehozni annak érdekében, hogyBalatonakarattya önálló településként jöjjön létre. A falugyûlésegyenként megválasztotta a Bizottság tagjait.

2012. 03. 06. A Leválást Elõkészítõ Bizottság (LEB) megalakult,és megkezdte munkáját.

2012. 03. 14. A LEB kezdeményezésére a leválással kapcsolatos kér-dések tisztázására Balatonkenese polgármesterével és képviselõ-testüle-tével egyeztetés jött létre. Az egyeztetésen a Bizottság tájékoztatta a kép-viselõket, hogy részletes vizsgálatot kívánnak lefolytatni a leválássalkapcsolatban, melyhez kérték a leválással kapcsolatos - BalatonkeneseHivatalában található - adatokat. Az egyeztetésen Balatonkenese pol-gármestere átvette a Bizottság adatkérõ levelét.

2012. 03. 14.-04. 14. A Bizottsági egyeztetések, levelezések, doku-mentumok beszerzése.

2012. 04. 14. A LEB ismételten kérte Balatonkenese polgármesterét,hogy az adatokat hivatalos irat formájában szíveskedjen megküldeni.

2012. 04. 14-18. A Bizottsági egyeztetések, levelezések, dokumen-tumok beszerzése, leválási dokumentáció összeállítása.

2012. 04. 18. Földhivatal hivatalos térkép kiadása településhatárjavaslathoz.

2012. 04. 18. A LEB levélben felkérte Lengyel János képviselõt,hogy a következõ képviselõ-testületi ülésen kezdeményezze a népsza-vazás kitûzését 2012.07.01. napjára.

2012. 04. 19. Balatonkenese város jegyzõje kiadta a hivatalos adatokatdigitális és papír alapon. Az „önkormányzati ingatlanok Balaton-akarattyán“ jegyzõi adatszolgáltatásban szerepel a Matacsalja utca (1.sorszám alatt) és a Tompa Mihály utca (253. sorszám alatt).

2012. 04. 21. A LEB jogi szakértõje jelezte, hogy Balatonkenese Ön-kormányzata Képviselõ-testületének 22/2004 (VI.28.) számú ”A helyinépszavazásról és népi kezdeményezésrõl” szóló rendelete 3. §-ának (2)bekezdése szemben áll a „választási eljárásról” szóló 1997. évi C. tör-vénnyel. Javaslata szerint a népszavazás kiírása akkor aggálytalan jo-gi értelemben, amennyiben a kiírásra már a módosított önkormányzatirendelet alapján kerül sor, erre pedig kizárólag akkor van lehetõség,amikor az önkormányzati rendelet módosítása már hatályba lépett. ALEB jogi szakértõje Balatonkenese város jegyzõjét az anomáliák felol-dása érdekében megkereste.

2012. 04. 21. A helyi rendelettel kapcsolatos aggályokra tekintet-tel a LEB kérte a népszavazási kezdeményezés visszavonását. A TÖTelnöke elõzõekre tekintettel a népszavazás kezdeményezés elõterjesz-tését visszavonta.

2012. 04. 21. A Balatonkenese jegyzõje által dokumentált formábanmegküldött adatok felülvizsgálata során fellelt ellentmondásokra tekin-tettel a LEB adatpontosítást kért Balatonkenese város jegyzõjétõl.

2012. 04. 26. Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselõ-testülete 170/2012. (IV. 26.) számú határozatával a „helyi népszava-zásról és népi kezdeményezésrõl szóló rendeletének elõterjesztésbencsatolt rendelt tervezetét az elõterjesztésnek megfelelõ formában2012. május 11-ig társadalmi egyeztetésre bocsátja.“

2012. 05. 09. Településhatárral kapcsolatos tevékenységek:Levéltári kutatás térkép ügybenVeszprém Megye Fõjegyzõjével egyeztetés a településhatárról.

Részt vett még Kenese jegyzõje.(További egyezetés Balatonfüred földhivatala és Zatkalik Attila

geodéta bevonásával, folyamatosan.)2012. 05. 14. A LEB elnöke 2012.05.14.-én kelt levelében ismétel-

ten kérte az adatok kiadását Balatonkenese város jegyzõjétõl.2012. 05. 17. Balatonkenese város önkormányzata módosította a he-

lyi népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló rendeletét.2012. 05. 17. Balatonkenese város jegyzõje kiadta a pontosított

hivatalos adatokat.

2012. 05. 18. A LEB Szabó Zoltán fõépítész és Zatkalik Attila ge-odéta szakvéleményét elfogadva meghozta a 6/2012. (V.18.) határoza-tot: „Az Elõkészítõ Bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy a Ba-latonkenese Város és az újonnan létrejövõ Balatonakarattya község ésBalatonkenese közötti határvonalat - a jelen jegyzõkönyv mellékletétképezõ térképi ábrázolással összhangban - az alábbiak szerint hatá-rozzák meg: A 3657 hrsz-ú (Csapatpihenõ) és a 3633/1hrsz-ú ingatla-nok köztes telekhatárának meghosszabbítása elmetszi a 0256 hrsz ná-dast és annak folytatásában a Balatont. A két település közötti határ to-vábbi vonala a Tompa Mihály utca - amely a 3656 hrsz-ú ingatlan - D-K-i oldala és a 3633/1 hrsz ingatlan köztes határvonala a Juhász Gyu-la utca (4100 hrsz-ú ingatlan) DK-i sarkáig. A Tompa Mihály utcamegosztásra kerül a Juhász Gyula utca DK-i sarkától a vasútvonalig,és az alábbi hrsz-ú ingatlanok - amelyek az újonnan létrejövõBalatonakarattya község területéhez tartoznak - a Tompa Mihály utcá-ra nyílnak: 4113, 4114, 4115/1, 4115/2, 4116, 4117, 4118, 4119, 4120,4121, 4122, 4123/1, 4123/2 és 4124. A 4463 hrsz alatt felvett ingatlan(vasút) és a 71-es út (4462 hrsz) a térképi melléklet szerint megosztás-ra kerül. A továbbiakban a Matacsalja utca (1697 hrsz) hosszanti (NY-i) és a 0177 hrsz alatt felvett út Ny-i határvonala képezi a két településközötti határvonalat - amely út egyebekben a tervek szerint az M8-asautópálya bekötõ szakasza lesz —. A további határvonal a 0179 hrsz-ú ingatlan (Akarattya-puszta dûlõ) D-NY-i oldala, ami csatlakozik a0183 hrsz-ú és 0184/5 hrsz-ú ingalanok közös határához. A határvona-lat képezi továbbá a 0184/6 hrsz-ú ingatlan ÉNY-i oldala, amely vonalelmetszi a megosztásra kerülõ 0136/4 hrsz- ú utat.“

2012. 05. 18-25. Bizottsági egyeztetések, vizsgálati anyag végle-gesítése.

2012. 05. 25. A LEB meghozta az alábbi határozatokat:8/2012. (V.25.) „A Bizottság tagjai egyhangúlag úgy határoztak,

hogy a leválási dokumentációt elfogadják, és felkérik Vatics Erzsébetés Lengyel János képviselõket, hogy a dokumentációt terjesszék Bala-tonkenese város képviselõ-testülete elé.“

9/2012. (V.25.) „A Bizottság tagjai egyhangúlag úgy határoztak, hogyfelkérik Vatics Erzsébet és Lengyel János települési képviselõket, hogyBalatonkenese város képviselõ-testülete elõtt kezdeményezzék népszava-zás kiírását 2012. augusztus 5. napjára az alábbi kérdés tekintetében:Egyetért-e Ön azzal, hogy Balatonakarattya településrész Balatonkenesevárostól leváljon, és utána önálló önkormányzattal rendelkezõ új község-ként jöjjön létre és mûködjön tovább? A népszavazás kiírására a Bizott-ság által meghatározott településrész tekintetében kerüljön sor.“

2012. 05. 31. Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselõ-tes-tülete 236/2012. (V. 31.) számú határozatával (6/6 igen szavazattal)2012. augusztus 5. napjára helyi népszavazást ír ki az alábbi kérdés te-kintetében: Egyetért-e Ön azzal, hogy Balatonakarattya településrészBalatonkenese Várostól leváljon, és utána önálló önkormányzattalrendelkezõ új községként jöjjön létre és mûködjön tovább?

2012. 06. 04. A LEB Akarattya állandó lakosainak és nyaraló tulajdo-nosainak részletes tájékoztatása érdekében lakossági fórum megtartását,a Balatonkenesei Hírlap különszámának kiadását, a Fürdõtelep Egyesü-let honlapján fórum indítását, szórólapok (1 500 db), plakátok és molinókkihelyezését, péntekenkénti fogadóórák megtartását határozta el.

2012. 06. 28. Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselõ-testü-lete 320/2012. (VI. 28.) számú határozata (5 igen és 2 nem szavazattal):„Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete aBalatonakarattya Leválását Elõkészítõ Bizottság anyagát megismerteés a lakosság tájékoztatására alkalmasnak tartja. A települések határ-vonalával és a vagyonmegosztással nem ért egyet.“

2012. 06. 30. Balatonakarattya Kisfaludy sétány rózsaültetés éslakossági tájékoztató.

2012. 07. 19. Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselõ-tes-tülete 352/2012. (VII. 19.) számú határozatával (5 igen és 2 tartózko-dott) „a Képviselõ-testülete a helyi népszavazás lebonyolításával ösz-szefüggésben a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény alapján el-készített határidõket és határnapokat a jelen határozat mellékletébenfoglaltak szerint tudomásul veszi.“

2012. 07. 20. Lakossági tájékoztatás, kérdések megválaszolása aleválási anyaggal és a népszavazással kapcsolatban Kenesén.

2012. 07. 27. Lakossági tájékoztatás, kérdések megválaszolása aleválási anyaggal és a népszavazással kapcsolatban Akarattyán.

2012. 06. 08 - 2012. 08. 03. péntekenként fogadóórák megtartásá-val lakossági tájékoztatás

Most, Akarattya eltelt 85 évének felidézése-kor büszkeséggel tölthet el minket, hogy mi,a ma itt élõk is beírtuk magunkat községünktörténelmébe, azzal az új korszakot nyitó polgári összefogással, melyBalatonakarattya önállósága felé vezet.

Megteremtettük a lehetõséget és jogi keretet, hogy kezünkbe vehessükjelenünk és jövõnk sorsának irányítását, ami egyszerûen azt jelenti, hogyközelebb kerül a döntéshozatal azokhoz, akikrõl tulajdonképpen szól.

A köztársasági elnök döntése az önállóságra való lakossági szán-dékot és törekvést indokoltnak, jogosnak és megvalósíthatónak minõ-sítette 2012. december 21-i határozatával. Akarattya jövõre, a 2014-eshelyhatósági választásokat követõen rendelkezik majd az önállóságátbiztosító választott testülettel, polgármesterrel és hivatallal, a hátralé-võ idõben részönkormányzatként mûködik.

A polgári összefogás ereje abban rejlett és rejlik, hogy kizárólag VA-LAMIÉRT és NEM VALAMI ELLEN szervezõdött, és hogy ennek alakossági összefogásnak az egyetlen pillére és mozgatórugója kizárólagaz akarattyai lokálpatriotizmus, azaz a településhez való erõs kötõdés azösszekötõ szál, továbbá az a közös óhaj, törekvés és tenni akarás, mely aközvetlen környezetünket jobbá, szebbé és élhetõbbé kívánja tenni.

Akarattya érdeke az, hogy egy jól átgondolt, a település potenci-álját a lehetõ legjobban feltérképezõ és kiaknázó községfejlesztésikoncepció, terv, program és megvalósítási elképzelés mögé sorakoz-tassa fel a lakosságot, s hogy mindezt a szomszédaival való harmoni-kus együttmûködésbe ágyazva törekedjen elérni.

A megvalósításához elengedhetetlenül szükséges lesz egy olyanhatékony, menedzser- szemléletû településvezetõség (polgármester,testület, hivatal) megválasztása, illetve létrehozása, mely eltökélt aprogram maradéktalan végrehajtása iránt. Felkészültségénél, elhiva-tottságánál, rátermettségénél fogva, továbbá tapasztalata, gyakorlott-sága, helyismerete és elfogadottsága révén képes a programban meg-fogalmazottak realizálására. A kor követelményeihez és igényeihezigazodó hatékonyságon - a pályázatok eredményes megírása, a finan-szírozhatóság a tárgyi- és személyi feltételek, a csapatmunka össze-hangoltságának biztosítása, a kormányzati szervekkel való folyama-tos, eredményes együttmûködés megvalósítása, stb - túlmenõen, ké-pes a település mindennapi életének és mûködésének gazdája lenni.

Ezen demokratikus vívmánynak, az önigazgatás lehetõségénekazonban eddig csupán a keretei teremtõdtek meg.

Elsõsorban a BART-ra, és a TÖT-re hárul az az embert- és közös-séget próbáló munka, odaadás és felelõsség, hogy hogyan tudja e ke-retet tartalommal megtölteni, azaz hogyan tudja Akarattyát a legopti-málisabb kiinduló helyzetbe hozni a hivatal felállásának idõpontjáig.

Természetesen mindez igencsak nehéz és körülményes vagy éppen

megvalósíthatatlan a kenesei polgármesteri hi-vatal segítõ hozzáállása, szándéka és közre-mûködése nélkül. Meggyõzõdésünk, hogy

Kenese is élni fog alkotmányos kötelezettségének lehetõségével, hogya hátramaradt elvégzendõket idõben teljesíthessük.

Napjaink együttmûködése, problémamegoldó készsége jelentheti ajövõbeni összmunka alapját, s hogy az új korszakba viszonyunk vala-mennyi aspektusát felölelõen rendezett, mindkét fél által elfogadhatómegállapodások révén létrejött kapcsolatrendszerrel lépjünk immár ajószomszédi viszony ápolásának új fejezetébe.

Mindehhez már kevesebb mint egy év áll csak rendelkezésünkre.Ezért kérek mindenkit, akinek fontos Akarattya önállósága - a jelen

helyzetben - az önállóság megvalósíthatóságának elõkészítése, az tegyenmeg mindent azért, hogy az egyûvé tartozás, a közös cél elérése, progra-munk valóra váltása, a közös gondolkodás, a választott testületek támoga-tása legyen a közös nevezõ további tevékenységeinkben.

E nemes szándék és törekvés legyen képes jelentõsen tompítani, halvá-nyítani vagy épp kiiktatni mindazt, ami megoszt vagy gyengít bennünket.

Meggyõzõdésem, hogy az az Akarattya, amely felismerve érdeke-it példás együttmûködéssel, céltudatos magatartással, polgári össze-fogással érte el az önállósodás intézményes kereteinek megteremté-sét, ugyanazzal a tudatos hozzáállással, magatartással, összetartássalés összefogással fogja támogatni az elõttünk álló közel egy év mun-káját és annak eredményességét. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogyehhez a munkához a lakosság széleskörû támogatását élvezhetjük.

Ugyanakkor számítunk minden jószándékú lakos támogatására, taná-csára, ötletére, elképzelésére és együttmûködésére, szomszédainktól - azújszülöttnek „kijáró“ - türelemre és megértõ segítségére, kezdõ botlado-zásaink megértésére és eltökélt jószomszédi törekvéseink felkarolására.

Végezetül ezt a pillanatot - amikor emlékezünk, ugyanakkor cselek-szünk, és merjük álmodni jövõnket - kívánom megragadni arra is, hogynagyrabecsülésemet és tiszteletemet fejezzem ki magam és a BART ne-vében Akarattya lakosainak azért, hogy megtisztelték személyemet és aBART tagjait azzal, hogy képviselhetjük céljaink megvalósítását.

Tudatában vagyunk annak, hogy egy születendõ község életénekvalamennyi aspektusát koordinálni hivatott adminisztráció létrehozá-sa rendkívül szerteágazó és szakértelmet igénylõ tevékenységet igé-nyel. Ezt az utat kell most bejárnunk, amihez gyakorlatilag „se pénz,se katona“ nem áll rendelkezésünkre. Csak a nemes ügy szolgálata, anagy elszántság, a tettvágy és egyéni teljesítmények.

Tegyünk meg mindent azért, hogy a hivatalba lépõknek ne a múlttalkelljen majd foglakozniuk, hanem rögtön a jelenünkkel és a jövõnkkel.

Számítok mindannyiukra az eredményes és hatékony együttmûkö-désben! Udvardy Gábor, a BART elnöke

2013. október Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 15

2012. 08. 05 Népszavazás. Balatonkenese Helyi Választási Bizott-sága 2/2012.(08.05) határozatában rögzítette, miszerint „a helyinépszavazás érvényes és eredményes.“

2012.08.16. Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselõ-testülete391/2012.(VIII.16.) számú határozatával „Balatonkenese Város Önkor-mányzatának Képviselõ-testülete megállapítja, hogy a Balatonakarattyatelepülésrész leválásával kapcsolatosan 2012. augusztus 5. napján meg-tartott helyi népszavazás érvényes és eredményes volt.“ Továbbá „állástfoglal 320/2012. (VI. 28.) számú határozatát megerõsítve, miszerint: aBalatonakarattya Leválását Elõkészítõ Bizottság anyagát megismerte ésa lakosság tájékoztatására alkalmasnak tartja. A települések határvona-lával és a vagyonmegosztással nem ért egyet.“ Valamint. „Felkéri a pol-gármestert, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz történõ felter-jesztés megtételérõl törvényességi határidõn belül gondoskodjon.“

2012. 08. 28. Balatonkenese város polgármesterének felterjeszté-se Balatonakarattya településrész leválása tárgyában Pintér Sándorbelügyminiszternek.

2012. 08. 31. A Veszprém Megyei Kormányhivatal a „Balaton-akarattya településrész új községgé alakításával kapcsolatos elõké-szítõ iratokat a KIM vezetõje, Dr. Navracsics Tibor miniszter úr ré-szére megküldte.“

2012. 09. 18. A Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetõjének(Kovács Zoltán) nyilatkozata: „... a kormányhivatal feladata az eljá-rás törvényességének, a területszervezési kezdeményezés törvényi fel-tételei teljesítésének vizsgálata volt. A kormányhivatal törvényességifelügyeleti fõosztálya a dokumentációt megvizsgálta és megállapítot-ta, hogy a kezdeményezés törvényes volt, maradéktalanul megfeleltaz eljárásjogi szabályoknak.“

2012. 09. 24. Balatonkenese város polgármestere levelében eluta-

sította az SzMSz módosítás kezdeményezést Akarattya településrészérdekképviselet erõsítése tárgyában.

2012. 09. 25. A LEB Elnöke levélben kereste meg Balatonkenese vá-ros polgármesterét a határvonallal kapcsolatos egyeztetés tárgyában.

2012. 09. 28. Balatonkenese polgármestere levelében jelezte,„hogy pillanatnyilag korai még az idõpont az egyeztetésre“.

2012. 11. 30. Dr. Navracsics Tibor - KIM XXII-6/1451/21/2012) - le-vele szerint „a Leválást Elõkészítõ Bizottság által elkészített -Balatonakarattya településrész új község alakítása iránt felterjesztettkezdeményezését a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. tör-vény érdekében, benyújtottam“.

2012. 12. 21. „Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés h) pontja, va-lamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94.§ b) pontja alapján - a közigazgatási és igazságügyi miniszter javas-latára - Balatonkenese város Balatonakarattya településrészétBalatonakarattya néven községgé nyilvánítom. Balatonakarattyaközséggé nyilvánítása nem érinti Balatonkenese város városi címét.A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 4. § (3) be-kezdése alapján ez a határozat a kihirdetését követõ önkormányzatiáltalános választás napján lép hatályba.“ Áder János köztársaságielnök. (KEH ügyszám: XI- 1/06219/2012.)

2012. 12. 28. Dr Navracsics Tibor a Köztársasági Elnöki határo-zatot ellenjegyezte.

2013. 01. 08. Köztársasági Elnöki határozat 13/2013. (I. 8.) szá-mon a Magyar Közlöny 2013. évi 4. számában megjelent.

Az összeállítás Balatonkenese Város Képviselõ-testülete és a Levá-lási Bizottság határozatai, valamint a hivatalos dokumentumok alapjántörtént. Farkas Sándor

Köszöntõ

16 Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 2013. október

„Akarattya a Balaton Kapuja” Balatonakarattya fejlesztési elképzelései 2014 - 2020

A település jövõjét az itt élõk életfeltételeinek javulása alapoz-hatja meg. Elsõdleges szerepet kell kapnia a munkalehetõségekmegteremtésének, a meglévõk bõvítésének és a fiatalok „helybentartásának”. Elõ kell segíteni az állandó lakosság növekedését,részben vonzó fejlesztésekkel, részben az itteni ingatlantulajdo-nosok „letelepedésével”. Lényeges még a közösségi ellátás szín-vonalának emelése, a hagyományosan kialakult családias, csen-des, környezetbarát jelleg megtartása.

A fejlesztéseknek védeni és korlátozni kell belsõ értékeinket,ezzel érve el településünk felértékelõdését, szelektív vonzáské-pességének növekedését.

Balatonakarattya hamarosan teljesen önálló település lesz, mi-nek következtében további feladatokat is meg kell oldania.

A következõ évtized fejlesztési tervei:

TurisztikaCél: a települési adottságok - mint a Balaton kapuja, a „magas

part”, a Balaton, a meglévõ erdõk, közparkok – és a környékbelitelepülések lehetõségeinek (bor, autóverseny, tátorján, stb.) ki-használása, valamint az idényre koncentráltság feloldása, a „hely-ben foglalkoztatás” jelentõs növelése.

- „Panoráma turizmusos” – sétányok, kilátópontok és pihenõkkialakítása, kapcsolódó szolgáltatások támogatása, panoráma lift.Egész éves attrakció.

- Bercsényi viadukt – Kisfaludy és Liszt sétány gyalogos éskerékpáros összekötése, mely a sétány és kerékpáros közlekedésfeltételeinek javításán túl egy kivételes balatoni turisztikai attrak-ció is egyben. Egész éves attrakció.

- Parti sétányok, Balaton-parti közparkok kialakítása fejlesz-tése – a jelenleg „eldugott” vízpart „feltárása” ezzel is egy turisz-tikai látványosságot képezve egész évben.

- Strandok felújítása, fejlesztése (fövenypart, melegíthetõ me-dence) - gyermekbarát és sportos fürdõhely kialakításával a sze-zon is kinyújtható.

- A „Balaton kapuja” az M7-es lehajtótól – a Balatonhoz ér-kezõk méltó „fogadása”.

- Termálfürdõ – geotermikus és alternatív energia felhaszná-lásával, kiegészítõ szolgáltatásokkal, szintén egész éves mûkö-déssel.

- Kerékpáros turizmus – a csomóponti helyzet és magas partiadottság kihasználása az év nagy részében.

- Horgászturizmus.- Ökoturizmus – az „érintetlen” Balaton part, és az „õsfás”

véderdõk.- Egészséges életmód – több hektár dombos panorámás erdõ,

közpark „kihasználása”.- Kemping létesítése illetve beindítása, kombinálva horgászat-

tal, vízi sportokkal.- 12 hónapos „Tourinform” szolgáltatás bevezetése.- Információs, eligazító (és helyes) utcanév táblák.- Rendezvények – meglévõk mellé továbbiak.

Kultúra, sport és oktatás 0–99 éves korig- Kulturális mûsorok infrastruktúrájának megteremtése, - Rákóczi park - színpad és nézõtér felújítása,- Közösségi ház felújítás, energiatakarékos megoldásokkal,- Tanulás módszertani és felkészítõ foglalkozások,- Pályakezdõk pénzügyi kultúráját segítõ képzések,- Érettségire, szakmára való felkészítést segítõ tanfolyamok,

- Véderdõkben – mint pld. Macskatorok, Bezerédj lejáró –vagy a közparkokban – mint Csittényhegy, Rákóczi park, stb. –közösségi sportolási infrastruktúrafejlesztés, sportpályák kialakí-tása a természeti értékek megóvásával,

- Strand sportok elõsegítése, mint lábtenisz, vízilabda,- Egyéb vizi sportok, vitorlázás, evezés, szörf, stb. lehetõsé-

gek kialakítása.

Infrastruktúra- Az önkormányzati utak, terek fejlesztése, a belterületi utak

szilárd burkolattal való ellátása, forgalomlassító szigetek kialakí-tásával, elõzetesen a közmûvek rendbetételével, csapadékvíz el-vezetéssel, növényesítéssel.

- Akarattya – Aliga vasútvonal megépítése a Balaton körbejár-hatósága érdekében.

- Kerékpárforgalmi hálózat és létesítmények fejlesztése,Balatonakarattya „csomópont” kialakítása Berhida (Csajág,Küngös), Enying, Lepsény vonatkozásában, meglévõk (Világos,Kenese) felújítása, kerékpáros híd építése (71-es úttal párhoza-mosan), Bercsényi viadukt építése.

- Sétányok, járdák, erdei utak, kilátó pontok és közparkok épí-tése, felújítása, továbbfejlesztése.

- Lejárók - mint Bercsényi, Bezerédj, Debreceni, Vaj Ádám -fejlesztése, felújítása.

- Honvéd üdülõn átvezetõ út megnyitása (minimum gyalogosés kerékpáros forgalomnak).

- Strandok környékén a parkolási gondok megoldása – távo-labbi parkolók építése.

- Helyi közlekedés megvalósítása (közúti kisvonat), helyköziközlekedés fejlesztése.

- Kikötõ létesítése.- Temetõ létesítése.- Csapadékvíz elvezetés - a külterületekrõl érkezõ (Matacsalja,

Ságvár lakótelep) csapadékvíz, és a belterületi csapadékvíz elve-zetés megoldása.

- Felszíni vízkészletek megõrzése környezõ településekkel.- Meglévõ ivóvíz és szennyvíz-gyûjtõ rendszerek fejlesztése

és bõvítése beleértve a fejlesztéshez kapcsolódó hálózatrekonst-rukciót.

- Oltóvíz hálózat felújítása, építése.- Öntõzõ-víz hálózat kialakítása.- Elektromos hálózat és közvilágítás fejlesztése, törekedve az

energiatakarékos közvilágítás kialakítására és a légvezetékekföldkábellel történõ kiváltására, különösen a védendõ fák és pa-norámás sétányok esetében.

- Nagysebességû internet, telefon és kábeltévé hálózat kiépítése.- Szelektív hulladék gyûjtés fejlesztése, házhoz menõ szelek-

tív gyûjtés kiépítése.- Komposztálás, biogáz termelés környezõ településekkel.

Természetvédelmi és élõvilág-védelmi fejlesztésekBalatonakarattya azon kevés település közé tartozik, ahol még

fellelhetõk természetes és természet közeli területek, miközbenjelenleg nincs „védett” vagy Natura 2000 terület. A természeteséletközösségek és élõhelyek megõrzése, károsodásainak megelõ-zése, mérséklése vagy elhárítása érdekében az alábbiakat tervez-zük:

- Mozgás-veszélyes partfalak (állami, önkormányzati és ma-gáningatlanok) védelme érdekében infrastrukturális háttér fej-lesztése, mint szennyvíz és csapadékvíz csatornázás, ivóvíz-veze-ték felújítás, védelmi erdõk felújítási és egyéb munkái.

- A közösségi jelentõségû fasorok – különösen Kisfaludy sé-tányon hársfa sor – védelem alá helyezése, ezzel kapcsolatos be-ruházások elvégzése, mint elektromos légvezetékek földkábelleltörténõ kiváltása.

- Bercsényi lejáró, Balatonfõkajár, illetve a vízpart és a Si-rály utca között terület tájvédelmi körzetté nyilvánítása, ezzelkapcsolatos beruházások elvégzése, élõhely-fejlesztés és re-konstrukció.

Környezetvédelmi fejlesztésekVolt szennyvíztelep rehabilitációja új funkcióval történõ meg-

töltése, mint ökológiai, természetvédelmi objektummá történõ(munkahelyteremtõ szempont szerinti) átalakítása.

2013. október Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 17

TelepülésközpontKarakteres településközpont kialakítása klímabarát és energia-

takarékos megoldásokkal, illetve lehetõség szerint a megújulóenergia-források használatának alkalmazásával, köztük:

- Községháza,- Szociális alapellátások fejlesztése illetve kialakítása (bölcsõ-

de, óvoda, családi napközi),- Az orvosi rendelõ felújítása, akadálymentesítése, családba-

rát funkciók kialakítása (infrastruktúra és eszközfejlesztés célirá-nyos támogatása),

- Mentõállomás kialakítása,- Ökumenikus templom építése.

Szolgáltató és kereskedelmi központ.- Inkubátorház, innovációs és szolgáltató központ kialakítása,

- Helyi – térségi – termékek gyártása, illetve ezeknek piacte-remtés, termelõi piac kialakítása.

Helyi identitás növelése és kis települések összefogása- Nonprofit és civil szervezetek közösségi akcióinak, program-

jainak támogatása, alternatív és kiegészítõ fejlesztése – kiemeltentelepülésfejlesztési (pl.: térségi/települési szemétszedési, erdõ-tisztítási, tópart rekultivációs, parkosítási, faültetési, világosítási,közösségi intézmény felújítási akciók), örökség és kulturális, szo-ciális, társadalmi befogadási projektek.

- MOST programhoz és gondolathoz kapcsolódó fizikai akti-vitási, egészséges, fenntartható életmód és életvezetési progra-mok, akciók.

Farkas Sándor

Balatonakarattya településkialakítási elképzelés1. Rész/önkormányzatA lakosság és a nyaralók széleskörû tájékoztatását és együtt-

mûködési készségét kell megszervezni. (Fórum)Hatékony, rendszeres lakossági tájékoztatást kell kialakítani

jövõbeni feladatokkal kapcsolatban. (Hírlevél, Honlap, Fürdõte-lep Egyesület)

- A meglevõ rész/önkormányzati tulajdon számbavétele, azönkormányzati vagyon részletes felmérése, az ingatlan(ok) teljesleltára, azok mûszaki állapotának a felmérése, költségvetésbe tör-ténõ beillesztése a hatékony vagyongazdálkodás kialakítása ér-dekében.

A jövõbeni falugondnokság munkájának a felmérését el kellvégezni.

A napi feladatok mellett biztosítani lehet a jelentkezõ lakossá-gi és nyaralói igények üzleti alapon történõ kielégítését, az álta-luk végzett munkák értékének az ellenõrzését és minõsítését. Arész/ önkormányzati tulajdonosi jogviszony fenntartása mellettvállalkozási forma bevezetése is elképzelhetõ.

- Polgárõrség megalakítása Akarattyán- Rész/önkormányzati telephely, hivatal, közösségi ház fenn-

tartása, népszerûsítése- LED közvilágítás jövõbeni kialakítása pályázat útján

2. Infrastruktúra- Körforgalom rendezése - Balaton Keleti Kapuja -, üdülõhe-

lyi arculat az M7 lejárótól, Balatonakarattya: Isten hoztaAkarattyán felirat elhelyezése

- Karakteres faluközpont kialakításának a megtervezése szük-séges.

A Rákóczi Park, a Kisfaludy sétány a Katolikus templom, a pi-ac (a Julcsi büfé mögött) és a volt Népbolt (a mostani bolt zárvavan), Orvosi rendelõ volt a központ, amelynek újrateremtésemeggondolandó. Emellett kialakítható még vásárló központként akörforgalomnál található terület is, és a kertmozi, valamint aSzépkilátás Vendéglõ (jelenleg eladó) részen.

Méltatlanul elhanyagolt a túrázásra, kirándulásra alkalmasAkarattyán a Csittény hegy, mely területek kisköltségû portalaní-tott utakkal kell elérhetõvé tenni.

Elengedhetetlen a murvás utak, sétautak, kerékpárutak maiszínvonalnak megfelelõ megtervezése – csatorna, szegély, vízel-vezetés, járda, stb - és kivitelezése, megvalósítása.

3. Kultúra- Körszinpadi programok megtervezése- Kodolányi János Akarattya írójának népszerûsítése - Emlékház- Szoborpark kialakítása a Rákóczi parkban - Elõadások- Vetítések a Közösségi Házban, Árpád Ház bevonása- Templom felújítása- Sportprogramok szervezése: lábtenisz (Bercsényi, Bezerédj

kupa), szörf, tenisz, nyíltvizi úszás, vitorlázás (Akarattya kupa),Nordic walking, kerékpár (Keleti kapu körút), vízilabda.

4. Turizmus - Idegenforgalmi szempontból feltétlenül át kell helyezni a ke-

rékpárutat a Kisfaludy sétányra, amelyre pályázni lehet.- Aligai utca kerékpárútként történõ megnyitása a Club Aliga

felé, forgalomlassító szigetek kialakítása és a Bercsényi lejáróhoztörténõ legális bekötése. (Turizmus fejlesztése koncepció)

- Balatonakarattya elhelyezkedésébõl fakadó különleges elõnykihasználása, olcsó szálláshelyek, fizetõvendég-szolgálat formá-jában történõ felkutatása, önkormányzati szinten történõ inter-netes népszerûsítése, terjesztése. (Tourinform, szálláshely lista)

- Az idegenforgalom, a nyaraló vendégek jó tájékoztatásamegköveteli az esztétikus, stílszerû, információs táblák, eligazí-tást szolgáló feliratok helyes ki/áthelyezését: utcanév táblák,strandok, turista utak, nevezetességek, szolgáltatások, üzletek jel-zésére.

- Strandbelépõk biztosítása a kurtaxát fizetõ nyaralóknak.- Az idegenforgalmi idõszakban az ún. tömegközlekedéstvállalkozók bevonásával kell megoldani, pl. közúti kisvonattal

(lásd B.füred, Tihany), amely körjáratként közlekedhetAkarattyán Vasútállomás - Bercsényi lejáró-Koppány soron be-vonva a Honvéd Üdülõt is - visszaút: 71-es út –Rákóczi Park –Kisfaludy sétány – Vasútállomás – Bercsényi lejáró. Ezzel astrand közeli parkolási gondokat lehetne enyhíteni a felsõ Nap-fény ABC parkoló használatával.

5. Gazdálkodás- Vállalkozások adókedvezménnyel Akarattyára történõ meg-

hívása- Lobbizás az elnyerhetõ pályázatok ügyében a nyaraló tulaj-

donosok bevonásával- Adományozók felkutatása, közadakozás az Együtt

Akarattyáért mozgalomhoz:padok kihelyezése, virágosítás, gyümölcsfák felújítása, temp-

lom felújítása, utcatáblák felújítása stb. - A jövõben a potenciálisan elnyerhetõ pályázati lehetõségek

kiaknázására kell törekedni: közlekedés, turizmus, kerékpárturiz-mus, faluközpont kialakítása

6. Környezet - környezetvédelem- Az utcák gyümölcsfáinak pótlása, felújítása visszaemelné a

régi Fürdõtelep Egyesület által alakított üdülõ-településképet.- Be kell vezetni a központi komposztálást – lásd Almádi, Alsó-

örs - Napkollektoros rendszerek telepítése a strandokon pályázással- Természetvédelmi terület: a Partalja legyen természetvédel-

mi körzet tekintettel arra, hogy a terület a törvényi kritériumok-nak eleget tesz. Egyes, partvédelemmel ellátott, parkosított ré-szek a természeti állapotnak megfelelõ visszaállítása, meglevõtermészetes állapot megvédése, a löszfal védelme mind a löszfalalatti, mind a löszfal feletti részen.(Környezet és védelme kon-cepció)

(Folytatás a 18. oldalon)

Akarattyai jövõképAkarattya település jövõképét az állandó lakosság és a nya-

ralónépesség véleményének megismerése alapján lehet meg-fogalmazni. Ehhez egy széleskörû közvélemény-kutatást kellvégrehajtani, a kérdések megfogalmazása az elsõdleges fel-adat.

Akarattya múltjának kardinális pontja az állandó lakosságés a nyaralóközönség (fõleg az állandó üdülõk) között kiala-kult történelmi feszültségek. A cél ezeknek a feszültségeknekoldása, a feszültségek gyökereinek megkeresése (kenesei vi-szályszítás? kulturális, társadalmi különbözõségek? rétegel-lentétek? vélt érdekkülönbségek?) és elemzése által.

A település jövõbeli prosperitásának elérése érdekébenminden eszközzel elõ kell segíteni az állandó népesség növe-kedését, részben vonzó fejlesztésekkel, részben az itteni ingat-lantulajdonos népesség belsõ átstruktúrálódásának szorgal-mazásával, elõsegítésével.

A fiatalok helyben tartásának célja kiemelt programpont-ja legyen a jövõképnek. Ez csak a kommunikációs és távmun-ka feltételeinek javításával (pl: infopark) érhetõ el.

A település jövõjét az itt élõ népesség életfeltételeinek ja-vulása alapozhatja meg. A jövõkép kialakításában ezért elsõd-leges szerepet kell kapnia a munkalehetõségek megteremtésé-nek és a meglévõk bõvítésének. Hosszú távon a balatoniidény rövidsége miatt az idegenforgalom önmagában nem ké-pes stabil és kiegyensúlyozott fejlõdést generálni. Ezen azidény kinyújtását szolgáló törekvések sem segíthetnek.

A munkalehetõségek megteremtésének természetesen korlá-tokat szab a település üdülõkörzeti elhelyezkedése. Ennek elle-nére keresni kell olyan vállalkozási formákat, melyek termelési–feldolgozási jellegû beruházások megtelepedését feltételezik.

A foglalkoztatottsági szint javításával függ össze a közössé-gi ellátás színvonalának emelése. Helyi foglalkoztatottság hiá-nyában nincs kellõ vásárlóerõ, ami nélkülözhetetlen a szolgál-tatási színvonal emelésében. Távlatban el kellene érni, hogy nekelljen mindenért Kenesére, vagy még távolabbra járni.

Akarattya létrejötte és sajátos történelmi fejlõdése (elma-radása?) az, ami különlegessé teszi. A hagyományosan ki-alakult eredeti településszerkezet a családias, csendes, kör-nyezetbarát jelleget determinálta. Ezt a jelleget kell megõriz-ni és erõsíteni a jövõben, nem a tömeges, környezetkárosítóés kíméletlen, lelketlen értékpusztító törekvéseknek adni te-ret. Védeni és korlátozni kell belsõ értékeinket, ezzel érve eltelepülésünk felértékelõdését, szelektív vonzásképességéneknövekedését.

Akarattya különleges adottságai miatt kiemelt szerepet kellkapnia a jövõképben a közterületek fejlesztésének. A közterü-letek mûszaki állapota (burkolatlan közutak, vízelvezetés hiá-nya) színvonalának javítása és kellõ esztétikai megjelenése(zöldfelületek elhanyagoltsága, ápolatlansága, zöldhulladékmegoldatlansága, stb.) elengedhetetlen, ez az új településirá-nyítás elsõdleges feladata kell, hogy legyen. Ennek érdekébenmeg kell teremteni egy korszerû és szakszerû településgazdál-kodás feltételeit.

Csak így érhetjük el a település képének vonzóvá tételét,ami elsõdleges feltétele a pangó ingatlanforgalom élénkülését.

Akarattya bel és külterületei igen intenzíven feltártak, en-nek ellenére a korábbi évtizedek pazarló és értékeket felélõ te-lepülésirányítása a területhasználat gazdaságtalanságát ered-ményezte. Elemezni kell a megmaradt lehetõségeket, és új te-rületgazdálkodási politikát kell kialakítani a távlati fejleszté-sek hatékony megvalósíthatósága érdekében. Ebben partnerikapcsolatot kell kialakítani a település területén lévõ nagy in-tézményekkel (MÁV, Honvédség, stb.) a közös célok megva-lósítása érdekében.

Az akarattyai jövõkép céljainak megfogalmazásával párhu-zamosan új településfejlesztési koncepció kidolgozása válikszükségessé. A jövõkép egyes elemeinek felhasználásával azúj önkormányzat kezdeményezze munkacsoport létrehozását atelepülésfejlesztési koncepció részleteinek kidolgozására,megalapozására.

A jövõkép valóra váltásának mûszaki eszköze és kerete azúj településrendezési terv készítése. Az új terv elkészítésepénzügyi eszközeinek megteremtéséhez mielõbb sürgõs lépé-sekre lesz szükség.

Morvay István

18 Balatonakarattya 85 éves - jubileumi kiadvány 2013. október

BALATONKENESEI HÍRLAPBalatonkenese Város Önkormányzatának havilapjaPolgármester: Tömör István

Alapító szerkesztõk: 1913 - Czakó Gyula1990 - Kürthy Lajos - Taródi Flink Kornél

Szerkesztõség: Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár8174 Balatonkenese, Táncsics M. u. 24.

Tel./fax: 88 594 500; e-mail: kulturabalatonkenese@gmail.comwww.balatonkenese.huFelelõs szerkesztõ: Gyõrfi KárolynéOlvasószerkesztõ: Márkus ZoltánKészült: Tradeorg Nyomda, 8184 Balatonfûzfõ-gyártelep

(Folytatás a 17. oldalról)Az Aligai úton a volt szennyvíztelep ökológiai, természetvé-

delmi objektummá történõ (munkahelyteremtõ szempont szerin-ti) átalakítása.

A partalja, vagyis a volt Piroska kemping, a Club Aliga, a Ba-laton meder és a Sirály utca által határolt partszakasz különlegesfigyelmet, egyedi - a táj, a természet védelmét szolgáló - szabá-lyozást és védelmet érdemel, ezért felmérésen alapuló alaptérképelkészítése, meglevõ adottságok figyelembe vételével a területtermészetvédelmi területté történõ besorolása, és ennek az álla-potnak a megóvása szükséges.

Véderdõ: Az Aligai út melletti véderdõ rendezése, õshonos fáktelepítése.

7. Területrendezés„Közpark” A 3482/ - 3500 hrsz. Ingatlanok mögötti bezárt te-

rület „közpark és út funkció” törlése, a tulajdonviszonyok rende-zése, a megváltozott részek és a beton falvédelemmel ellátottpartszakaszok felülvizsgálata. (Környezet és védelme koncepció)

Az Aligai utcai részen levõ parti sétány részben a Balaton ví-zébe jelölt „Parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal” törlé-se, a természetes környezet megóvásával. (Környezet és védelmekoncepció)

Alaptérkép és funkciók: A valóság és a térképek jelentõsen el-térnek, elengedhetetlen legalább a vízpart és az Aligai utca felmé-rése

Készíttette:Ránky Péter a 2013.évi költségvetési koncepcióhozPokornik István és Farkas Sándor javaslatai alapján.