kecskemét megyei jogú város...

1

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának

19/2005. (VI. 1.) számú rendelete

Kecskemét Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási

Tervének jóváhagyásáról

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről

szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7.§.(3) bekezdés c./ pontjában és a

13.§.(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV.

törvény 16.§.(1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési

Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§.(3)

bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a város településszerkezeti tervében foglaltak

megvalósítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET1

Általános előírások

1. Az előírások hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki

(továbbiakban: város).

(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket és építési területet kialakítani,

építési tevékenységet végezni csak

a) a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, továbbá

b) az OTÉK előírásai, valamint

c) e rendelet

előírásai szerint szabad.

2. §

E rendelet melléklete a szabályozási terv, mellyel együtt érvényes és alkalmazható.

2. A szabályozási és egyéb rajzi elemek típusai

3. §

(1) E rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata a (2) – (3) bekezdés szerinti

szabályozási és tájékoztató elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek

1 Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2011. március 11.

2

a) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa, mely külön jelölés nélkül

egyben övezethatár is,

b) a szabályozási vonalak,

c) az utakhoz tartozó szabályozási szélességek,

d) az övezethatárok,

e) az övezeti jel,

f) az építési vonal,

g) az építési hely,

h) a védőterületek és védőtávolságok,

i) az út távlati kialakítása céljára fenntartott, be nem építhető terület.

(3) Tájékoztató jellegű rajzi elemek

a) a közigazgatási terület határa,

b) a meglévő belterületi határ,

c) minden egyéb alaptérképi jel,

d) a régészeti terület határa,

e) a műemléki jelentőségű terület határa,

f) a műemléképület telkének jelölése,

g) a műemléképületek jelölése,

h) a helyi értékvédelmi terület határa,

i) a helyi védett épületek jelölése,

j) a jogszabállyal védetté nyilvánított természeti területek határa,

k) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa,

l) a gyalogos tér és díszburkolat jelölése,

m) a tilalom határa,

n) az elővásárlási jog határa,

o) kötelezés határa,

p) a terven ábrázolt közmű és energiavezetékek

q) az irányadó telekhatár,

r) a szabályozási terven jelölt magánút határvonala,

s) minden további, kötelezőként nem felsorolt szabályozási elem.

4. §

A kötelező elemek módosítása csak a településrendezési eszközök vonatkozó részeinek

értelemszerű módosításával lehetséges.

3. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazása során:

1. „Alap vagy fő rendeltetésű épület” az a rendeltetésű épület, amelyet az OTÉK

övezeti előírása elsődleges rendeltetéssel megnevez.

2. „A területen élők helyben lakását, ellátását, kiszolgálását biztosító épületek”:

A területen élők alapfokú ellátását biztosító szolgáltató épületek (kiskereskedelmi

üzlet, felvevőhely, kölcsönző, fodrász, javító kisipari üzlet, a legfeljebb 50 fő

egyidejű befogadására alkalmas fogyasztótérrel rendelkező kisvendéglő,

eszpresszó, söröző, borozó, mezőgazdasági gépjármű kereskedelmi tevékenységi

célú épület).

3

3. „Átépítés vagy újjáépítés” az ingatlanon lévő alap (fő) rendeltetésű épület

elbontása, és az ingatlanon új alaprendeltetésű épület építése.

4. Építészeti karakter: A területre tipikusan jellemző telekszerkezet, beépítés,

telekhasználat, építészeti kompozíció – kifelé, vagy befelé hajlított épület - és

építészeti megjelenés – tömeg, tetőidom, homlokzati nyílásritmus, építészeti

részletek, s a részletképzés módja, alkalmazása összefüggő együttese, mely térben

és időben formálódott a mai összkép kialakulásáig.

5. „Hatásvizsgálat” (14. § (2) bekezdés d) pont): Az építési telkek kialakíthatóságát

és feltételrendszerét bemutató, hatásterületükre kiterjedő műszaki dokumentáció.

6. Hézagosan zártsorú beépítés: Alapvetően zártsorú beépítés, de telekadottságok

függvényében az utcai telekszélesség legfeljebb 1/3-án a beépítés megszakítható.

Amennyiben az épületek közötti legkisebb távolság nagyobb ettől az értéktől, akkor

az a mértékadó hézag.

7. Háromszintes növényzet: a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-

ére legalább 1 db lombos fa, 40 db cserje és a többi területen gyep telepítése.

8. Kétszintes növényállomány: a telekre előírt zöldfelület területének minden 100

m2-ére legalább 1 db lombos fa és a többi területen gyep telepítése.

9. Körülépített, vagy keretes beépítési mód: Mind a négy telekhatár mentén,

közvetlenül a telekhatáron épületszárny áll keretszerűen kontúrozva a belső udvart.

A körülépített teleknek nincs elő-, oldal és hátsókertje.

10. Közpark területén elhelyezhető, annak fenntartásához szükséges épület: A

park ápolásához szükséges kerti szerszámok, kisgépek, kerti hulladékgyűjtő

eszközök, egyéb munkaeszközök tároló épülete a fenntartó személyzet szociális

blokkjával.

11. Lakótelepi közkert: Jelen tervben nagyvárosias karakterű, telepszerű,

kialakult, szabadonálló beépítésű övezetek közterületi nyilvántartású (az épületek

alatti meglévő úszótelken kívüli) része.

12. „Meglévő tanya” a földhivatali és építésügyi nyilvántartás szerint a HÉSZ hatályba

lépésekor (2005. VI.1.) igazolhatóan fennálló lakóházas telek általában

külterületen.

13. „Meglévő külterületi intézmény” a mezőgazdasági területen élők alapellátását

szolgáló kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltatóegység, oktatási-, kulturális-, vagy

sportlétesítmény annak telkével együtt.

14. Mérnökbiológiai építésmód, létesítmény: A földművek védelme, az állóvizek és a

vízfolyások partvédelme, a rézsűk, lejtők biztosítása és a talajvédelem (termesztő

felületek, kopárok védelme, vízmosások megkötése).

15. Mérnökbiológiai létesítmény: Az övezet és környezete természetes vagy

természetszerű állapotának megőrzése, vagy helyreállítása érdekében létesített

műszaki-mérnöki építmény, berendezés.

13. Pavilon: Huzamos ideig használható, üzemeltethető, kereskedelmi, szolgáltató

célra létesített építmény. Önálló telket nem igényel, általában közterületen

helyezkedik el.

14. Reklámtorony: 5 méternél magasabb,más építménytől különálló cégjelző- vagy

reklámhordozó, amely legalább 2 m2 oldalfelületű, két-vagy többoldalas, áttört

vagy zárt fejjel rendelkezik.

15. Reklámzászló: Olyan zászló, amelyen a közvetíteni kívánt üzenet szimbóluma

jelenik meg, általában céglogóval, emblémával vagy bármilyen egyéb

reklámüzenettel.

16. „Tanyaudvar” A meglévő tanya körüli mezőgazdasági művelésből kivett, a

földhivatali nyilvántartásban udvarként szereplő földrészlet.

4

17. Településkarakter: A településre vagy annak bizonyos részeire tipikusan jellemző

úthálózat és térformáció szövevény, telekszerkezet, beépítési mód, térbeliség –

morfológiai sajátosságok – együtthatásaként megjelenő sajátos jelleg, mely az idő

folyamán folyamatos kiegészítések egymásra rétegződésével formálódott, alakult, s

jött létre.

18. Üzemfásításnak minősül a gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények bekerített

területén levő, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy

hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem

szélesebb terület, fasor.

19. 2Kertészeti terv: Olyan zöldterületrendezést bemutató tervdokumentáció, ami tartalmazza

a) a zöldterület nagyságát (m2), b) a zöldterület közművel való érintettségét, c) a területen lévő fa-, és cserjeállomány megnevezését, d) a fa- és cserjeállomány egészségi állapota miatti leváltása, vagy egyéb kivágás esetén a talajfelszíntől 100 cm magasságban mért törzskörméretét, e) a tervben fel kell tüntetni az érintett telkeken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzskörméretű kivágandó faállományt, és a fa fajtájának megnevezését, f) az ültetendő növények megnevezését, faiskolai méretét, g) öntözési lehetőség megjelölését, h) térburkolat és azok szintbeli kapcsolódását.

20. 3Meglévő légkábeles hálózat rekonstrukciója: A hálózat olyan korszerűsítése, mely a meglévő nyomvonalon történik és érinti a tartószerkezetet.

II. FEJEZET4

Területhez köthető zóna előírások

4. Övezetek, övezeti jel

6. §

A szabályozási terv a város közigazgatási területét a használat általános jellege, valamint

sajátos módja szerint területfelhasználási egységekbe osztja.

7. §

(1) A beépítésre szánt területek és telkeik az alábbi területfelhasználási egységekbe és azon

belül építési övezetekbe tartoznak:

2 Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24.


4 Módosította: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lépett: 2011. március 11.

5

a) lakóterületen

aa) nagyvárosias lakóterület (betűjele: Ln),

ab) kisvárosias lakóterület (betűjele: Lk),

ac) kertvárosias lakóterület (betűjele: Lke),

ad) Máriahegyi kertvárosias lakóterület (betűjele: Lke-M)

ae) falusias lakóterület (betűjele: Lf),

af) falusias lakókertes lakóterület (betűjele: Lfk),

b) vegyes területen

ba) településközpont vegyes terület (betűjele: Vt),

bb) központi vegyes terület: (betűjele: Vk),

c) gazdasági területen

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület (betűjele: Gksz),

cb) logisztikai kereskedelmi, szolgáltató terület (betűjele: Gksz-L),

cc) zavaró hatású ipari terület (betűjele: Gipz),

cd) egyéb ipari terület (betűjele: Gipe),

ce) egyéb ipari nagyberuházás területe (betűjele: Gipe-N),

d) különleges területen

da) különleges kereskedelmi célú terület (betűjele: Kke),

db) különleges nevelési-oktatási és kutatási-innovációs központok területe

(betűjele: Kn)

dc) különleges egészségügyi célú terület (betűjele: Ke),

dd) különleges szabadidős, turisztikai, sportolási, rekreációs célú terület: (betűjele:

Ks, Ks*),

de) temető területe: (betűjele: Kt),

df) különleges zöldfelületi intézményi területe (betűjele: Ki),

dg) különleges közlekedési, közműterület (betűjele: Kkö),

dh) különleges honvédelmi terület (betűjele: Kho),

di) különleges bányászati terület (betűjele: Kb),

dj) szilárd hulladéklerakó telep (betűjele: Khu),

dk) szennyvíztisztító telep (betűjele: Ksz), dl) különleges, üzemanyag-töltőállomás területe (betűjele: Küz), dm)különleges mezőgazdasági üzemi terület, volt majorok területe (betűjele: Kmü).

(2) A beépítésre nem szánt területek és telkeik az alábbi területfelhasználási egységekbe és

azon belül övezetekbe tartoznak:

a) közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési területen

aa) általános közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Köá),

ab) vasúti közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Köv),

ac) légi közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Kör),

ad) gépjármű várakozó közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület

(betűjele: Köp),

b) zöldterületen

ba) általános közpark (betűjele: Zkp),

bb) általános közkert (betűjele: Zkk),

bc) városi közpark (betűjele: Zvp),

bd) gyalogos tér övezete (betűjele: Zgyt),

be) fásított közterület (betűjele: Zkt),

c) erdőterületen

ca) védelmi (védett és védő) erdő (betűjele: Ev)

6

cb) gazdasági erdő (betűjele: Eg)

cc) egészségügyi-szociális, turisztikai erdő (betűjele: Ee)

cd) oktatási, kutatási erdő (betűjele: Ek)

d) mezőgazdasági területen

da) mezőgazdasági általános árutermelő övezet (betűjele: Máá)

db) mezőgazdasági általános tanyás övezet (betűjele: Mát)

dc) mezőgazdasági általános faültetési kötelezettségű tanyás övezet (betűjele: Máf)

dd) mezőgazdasági általános korlátozott használatú övezet (betűjele: Mák)

de) mezőgazdasági hobbikertes övezet (betűjele: Mkh)

df) mezőgazdasági korlátozott használatú kertes övezet (betűjele: Mkk)

dg) mezőgazdasági általános városkörnyéki tanyás övezet (betűjele: Mát-vk)

e) vízgazdálkodási területen (betűjele egységesen: Vg)

ea) tartósan vízborított, vízjárta területek

eb természetes állóvizek medre és parti sávja

ec) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja

ed) vízbeszerzési területek és kijelölt védőterületei

8. §

(1) Az övezeti jel beépítésre nem szánt területen betűjelből, beépítésre szánt területen

betűjelből és hat számjelből állhat a következők szerint:

betűjel: általános, valamint sajátos területhasználati besorolás jele

számjel: 1. építészeti karakter besorolása

2. terület jellege

3. beépítési mód

4. a kialakítható legkisebb telekterület mérete négyzetméterben

5. megengedett legnagyobb beépítettség százalékban

6. megengedett legnagyobb építménymagasság méterben

(2) A település egyes területeinek 7. § szerinti besorolását és az övezeti jel számjeleit a

szabályozási terv jelmagyarázata alapján kell megállapítani és alkalmazni.

(3) Az övezeteket, építési övezeteket különböző zónák (rendeltetési, építési,

környezetvédelmi, értékvédelmi, településkép-védelmi, táji-természetvédelmi, tilalmi,

korlátozási) fedik le. Az övezeti előírások a vonatkozó zónaelőírásokkal együtt érvényesek és

alkalmazandók.

5. A város teljes közigazgatási területére vonatkozó előírások

9. §

Belterületbe vonni csak a szabályozási terven tervezett belterületbe vonásra kijelölt területet

lehet az önkormányzat egyedi döntése alapján a belterületbe vonásra vonatkozó jogszabályok

alkalmazásával.

10. §

(1) A szabályozási terven ábrázolt magánút kialakítása nem feltétele az érintett telkek

beépítésének, de helye nem beépíthető.

(2)5 A telkek beépítéséhez legalább 4 m, beépítésre szánt területen legalább 6 m szélességű út

szükséges a 15.§ (1) és a 17. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével.

5 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lépett: 2011. december 24.

7

(3) Tervezett közterületen, út távlati kialakítása céljára kijelölt területen és a telek be nem

építhető részén kerítés és közműbecsatlakozási műtárgy nem helyezhető el.

11. §

(1) Az osztással kialakítható legkisebb földrészlet nagysága út, magánút céljára kialakított

telkekre nem vonatkozik.

(2) 6Telekalakítás esetén a telek minimális szélessége biztosított, ha az adott övezetre

meghatározott minimális telekmélység hosszában, a telekre előírt minimális telekszélesség

rendelkezésre áll. A minimális telekmélység az övezetre előírt legkisebb telekszélesség.

(3) Új nyeles telek nem alakítható ki.

(4)7 Ha az övezethatár egy telket átmetsz, nem kell a telket az övezethatár mentén megosztani,

de ha megosztásra kerül a telek az övezethatár mentén a maradványtelekre nem vonatkozik a

legkisebb teleknagyság.

(5)8 Beépítésre szánt területen belül az övezethatár figyelembe vétele nélkül lehet telket

alakítani úgy, hogy a kialakuló telek legkisebb méreténél a telket érintő övezetek közül a

legkisebb előírt teleknagysághoz tartozó telekméreteket kell figyelembe venni.

12. §

(1) Közterületen új kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató célú pavilon - kivéve a

rendezvény időtartama alatt a rendezvényhez kötődő pavilon - elhelyezése nem lehetséges. A

meglévő pavilon, árusítóhely nem bővíthető.

(2) Meglévő közforgalmú intézmények akadálymentesítésének építményei - amennyiben más

műszaki megoldás nincs - közterület igénybevételével is megoldhatók az egyéb vonatkozó

hatályos önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával. Az akadálymentesítésből eredő

közterület igénybevétel nem jelent telekalakítást.

(3) Közterületen önálló építmények, köztárgyak és egyéb közérdekű műtárgyak csak a

környezetének rendezésére is kiterjedő kertészeti tervvel együtt helyezhetők el.

(4) Közmű építmények számára - a technológiailag szükséges méretű telek - bármely

övezetben az övezeti telekméretre vonatkozó előírásoktól függetlenül kialakítható.

13. §

(1) További önálló üzemanyagtöltő állomás a Nagykörút - történelmileg kialakult körút - által,

határolt területen belül nem létesíthető, kivéve a parkolóházban megvalósulókat.

(2) A klímaberendezéseket a város egész területén elsősorban a tetőn, másodsorban

közterületről nem látható módon, harmadsorban homlokzati síkon belül, negyedsorban az

épületek alárendelt homlokzatára kell telepíteni. Új épületen klímaberendezést csak

közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.

(3) Hulladékudvar kialakítását az ágazati hatályos jogszabályokban előírtak figyelembe

vételével kell biztosítani. Hulladékudvar a központi vegyes területek, a zöldterületek és a

természetvédelmi oltalom alatt álló területek kivételével minden övezetben és építési

övezetben elhelyezhető.

6 Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24.

7 Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2012. július 28.


8

6. A beépítésre szánt területek általános előírásai

14. §

(1) Beépítésre szánt terület kül- és belterületen egyaránt elhelyezkedhet. A beépítésre szánt

területek igénybevételének, azaz telekalakításának és beépítésének nem feltétele a belterületbe

vonás. A telek beépíthető, ha a telek építmény által igénybeveendő részének más célú

hasznosítása engedélyezett.

(2) A beépítésre szánt területeken - az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények kivételével -

építményt elhelyezni, bővíteni és telket alakítani

a) csak szabályozási terv szerint kialakított telkeken, abban az esetben, ha a telek

közútról vagy közúthoz kapcsolódó magánútról megközelíthető, valamint a telket

érintő közterület kialakítást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

b) csak az övezeti előírásokban szereplő közművesítettség biztosíthatósága esetén

(felszíni vizek elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható),

c) olyan beépítési terepszint-meghatározással, mely nem eredményez további belvíz-

elvezetési kényszert,

d) 2009. szeptember 11-ét követően mezőgazdasági művelési ágú területeken

útszabályozással érintett telken, vagy telkeken csak megfelelő mélységű és

részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint

lehet.

(3) A beépítésre szánt területeken kialakítható legkisebb telekméreteket a rendelet 1.

melléklete tartalmazza. Ahol a szabályozási terven lévő övezeti jel 4. számjele 0, ott a

legkisebb kialakítható teleknagyságot e rendelet 2. melléklete alapján kell megállapítani.

(4) Ha a telekméret közterület-szabályozás végrehajtása érdekében vagy következtében jelen

módosító rendelet hatálybalépését követően csökken az övezetre meghatározott beépíthető

telekméret alá, a telek az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, amennyiben a

legkisebb telekszélességi mérték biztosított. A beépítettség legnagyobb mértékét az eredeti

(útszabályozás előtti) telekterület alapján kell meghatározni. Ezen szabályok a

telekmegosztásra is vonatkoznak.

15. §

(1)9 Beépítésre szánt területen fekvő telkek - amelyek legalább 4 m szélességű útról

megközelíthetők, vagy amelyek rendezéséről 2011. december 31-ig megkötött

településrendezési szerződés rendelkezik - beépíthetők, amennyiben a telket érintő

útszabályozás megvalósult, továbbá az ivóvíz és villamos energia szolgáltató és az útkezelő a

beépítéshez az építtető által előzetesen beszerzett nyilatkozatában hozzájárult.

(2)A beépítésre szánt területek telkein - ahol e rendelet másként nem rendelkezik - legalább az

OTÉK 25.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott zöldfelületeket kell biztosítani.

(3) A beépítésre szánt területek belsejének feltárására a szabályozási tervben jelölt utakon

kívül újabb kiszolgáló magánutak létesíthetők. A várható forgalom alapján méretezendő

útterület-szélesség legfeljebb 10 db telek megközelítésekor legalább 8,0 méter, 10-20 telek

megközelítésekor 10 m, 20-nál több telek feltárásakor legalább 12 m, gazdasági területeken

telekszámtól függetlenül legalább 14 m.

9 Módosította: 29/2012.(VI.28.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lép: 2012. július 28.

9

(4) Az újonnan kialakítandó telektömbökön belül a szabályozási tervben jelölt magánút

kialakítása nem feltétele az érintett telkek beépítésének, de helye szabadon tartandó. A

magánút szélességét - ha a szabályozási tervben méretezett útszélesség nem szerepel - e

rendelet szerint kell biztosítani.

(5)10

A 11. § (4)-(5) bekezdésekben foglalt esetekben az építési hely és az övezeti előírások

nem a telekhez, hanem a lehatárolt területrészekhez kötődnek úgy, mintha a telek megosztott

lenne.

16. §

(1) Amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik, az építési vonalnak a terület

alaprendeltetésének megfelelő meglévő és megmaradó épület utca felőli homlokvonala

tekintendő. Ha ilyen épület nincs a telken vagy elbontás utáni beépítés esetén, a szomszédos

telkeken meglévő alaprendeltetésnek megfelelő épületek utcai homlokvonalát kell építési

vonalnak tekinteni.

(2) Az építési övezeteken belüli, jellemzően beépült és átalakításra nem szánt (övezeti jel 2.

számjele 0, továbbiakban kialakult) területeken az előkert szükségességét és mértékét az

utcakép védelme érdekében a már kialakult adottságok és a környezeti illeszkedés alapján kell

megállapítani a vonatkozó építési övezeti előírások keretei között.

(3) Kialakult területen az építési telek akkor is beépíthető, ha annak 2003. dec. 31. előtt

kialakult mérete kisebb az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb telekméreteinél, de

az övezeti előírások egyebekben betartandók.

(4) Ha egy telket távlatban kialakítandó közút vagy magánút helyének biztosítása céljából be

nem építhető telekrész jelölése érint, a be nem építhető telekrész határát, mint leendő utcai

telekhatárt figyelembe véve kell az építési helyet megállapítani az övezeti előírások szerint.

17. §

(1) Kialakult területen, ahol e rendelet vagy a szabályozási terv az építési helyet nem rögzíti,

ott az építési helyet az OTÉK 1. sz. ábrája alapján kell megállapítani. E rendeletben vagy az

OTÉK 1 .sz. ábrájában meghatározott hátsókertben az ingatlan-nyilvántartásban meglévő,

továbbiakban meglévő épület(rész) helye építési helynek minősül.

(2) Kialakult területeken a beépítési mód, az előkert mérete és az építménymagasság

tekintetében az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.

(3) Kialakult területen utcavonalon meglévő beépítés esetén új épületek is elhelyezhetők

utcavonalon minden építési övezetben.

(4) Kialakult területen az oldalkert mérete a tényleges építménymagasságok közül a

mértékadó (nagyobbik) építménymagasság alapján számítandó. Szabadon álló és ikres

beépítési mód esetén az oldalkert legkisebb mérete a mértékadó építménymagasság fele,

oldalhatáron álló beépítési mód esetén a mértékadó építménymagasság mértéke.

(5)11

Kialakult területen lakó és kiszolgáló utak mellett fekvő telkek a közterület szélességétől

függetlenül beépíthetők, amennyiben az építtető által előzetesen beszerzett nyilatkozataikban

az ivóvíz szolgáltató, a villamos energia szolgáltató, az útkezelő a beépítéshez hozzájárult, és

a telket érintő útszabályozás megvalósult.

10

Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 4.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december

24. 11

Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2012. július 28.

1

0

18. §

(1) Új épületben magastető csak egy szintként építhető be.

(2) Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő

valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján kell kialakítani.

(3) Saroktelek esetén a beépíthetőség az övezeti előírás 1,5-szerese, az OTÉK-ban az adott

területhez meghatározott legnagyobb beépíthetőségen belül.

(4) A helyi értékvédelemről szóló rendeletben lehatárolt helyi jelentőségű védett területen

belül a telekterület minden 100 m2-ére számítva az alábbi darabszámú rendeletetési

egységek12

helyezhetők el legfeljebb:

5,5 m megengedett építménymagasságig 0,6 db/ 100 m2

7,5 m megengedett építménymagasságig 1 db/ 100 m2

9,5 m megengedett építménymagasságig 1,5 db/ 100 m2

12,5 m megengedett építménymagasságig 2 db/ 100 m2.

Tört számra végződő darabszám esetén lefelé kell kerekíteni, de 2 rendeltetési egység13

minden esetben elhelyezhető.

(5) A város területén új bruttó 2500 m2 - a nagykörút menti és azon belüli területen 1000 m

2 -

összes szintterületet meghaladó méretű bevásárló-központot vagy kiskereskedelmi

rendeltetési egységeket magában foglaló építményt elhelyezni csak közlekedési és

környezetvédelmi hatástanulmányok alapján jóváhagyott településrendezési szerződés alapján

lehet.

(6)14

Beépítésre szánt területen a négynél több rendeltetési egységet magába foglaló beépítés

esetén, központi vegyes, gazdasági és különleges területeken, vagy a Nagykörúton belül

minden beépítés esetén a környezet rendezésére vonatkozóan kertészeti tervet kell készíteni.

III. FEJEZET15

Rendeltetési zónákra vonatkozó előírások

7. Lakóterületek

19. §

(1) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterület nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetésű egységet

magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Ln jelű övezetben az OTÉK 11.§ (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti

építmények helyezhetők el az önálló üzemanyagtöltő állomás és pavilon kivételével.

(3) Az Ln jelű övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

12

Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályba lép: 2012. július 28. 13

Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályba lép: 2012. július 28. 14

Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 15

Módosította: 5/2011.(II. 9.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lépett: 2011. március 11.

1

1

(4) Az Ln jelű övezetek részét képező lakótelepi közkerteken az OTÉK 27. § (4) bekezdés a)

és c) pontja szerinti építmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépítettséggel, de legfeljebb

40 m2 épület alapterülettel, max. 4,5 m építménymagassággal. Elhelyezhető fedett

szeméttároló is növényzettel takartan, közútról közvetlen megközelíthetően. Az övezetben

lévő lakótömbhöz kapcsolódó közkertek legfeljebb 1,5 m magas lábazat nélküli áttört

kerítéssel keríthetők, ha az érintett közösség vállalja a zöldfelület gondozását. Az épülethez

szükséges tűzoltó és mentőbejáratok szabadon tartandók.

(5) Az Ln övezetek részét képező közkertek alatt mélygarázs az előírt legkisebb zöldfelület

területének kivételével létesíthető a zöldfelületi jelleg megtartásával, településrendezési

szerződés alapján. A mélygarázsok fölött létesülő tetőkertek zöldfelületi használati értéke

(növények kondicionáló hatása, kerthasználati funkció) legalább 2 szintes növényzetnek

megfelelő kell legyen.

20. §

(1) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület jellemzően közepes laksűrűségű, több önálló

rendeltetésű egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület az OTÉK 12.§ (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások

szerinti építmények helyezhetők el, kivéve önálló üzemanyagtöltő állomás.

(3) Az Lk jelű területen új rendeltetési egység 20 m2 zöldfelület biztosítása mellett alakítható

ki.

(4) Az Lk jelű területen a közművesítettség mértéke: teljes, de a szennyvíz elhelyezés a

közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig közműpótló műtárgy műtárggyal biztosítható.

(5) Az LK jelű terület Lk-g jelű alövezete garázsok elhelyezésére szolgál. Területén kizárólag

lakossági személygépkocsi tároló helyezhető el egységes építészeti terv szerint. A területen

csak egyszintes személygépkocsi tároló építhető, a kialakított garázstelek 100 %-ban

beépíthető, amennyiben az OTÉK-ban meghatározott legnagyobb beépítettséget az övezet

egészére vonatkoztatva nem lépi túl.

21. §

(1) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy

kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál,

(2) Az Lke jelű kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.§ (2) és (3) bekezdésében foglalt

előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az Lke jelű kertvárosias lakóterületen a közművesítettség mértéke: teljes, de a szennyvíz

elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig közműpótló műtárggyal biztosítható.

(4) 16

22. §

(1) Az Lf jelű falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes

lakóépületek, mező- és erdőgazdasági épületek, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem

zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari épületek elhelyezésére szolgál, mely

legfeljebb két önálló lakóegységet tartalmazhat.

(2) Az Lf jelű falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (3) bekezdésében foglalt építmények

helyezhetők el.

(3) Az Lf jelű falusias lakóterületen a közművesítettség mértéke: részleges

16

Hatályon kívül helyezte: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bekezdése.

1

2

23. §

(1) Az Lfk jelű falusias lakókertes terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő

nagy-kertes lakóépületek, mező és erdőgazdasági épületek, továbbá a helyi lakosságot

szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari épületek elhelyezésére

szolgál, mely legfeljebb két önálló lakóegységet tartalmazhat.

(2) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen az OTÉK 14.§. (2) és (3) bekezdésében foglalt

építmények helyezhetők el.

(3) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen az övezeti előírások:

a) a legkisebb beépíthető meglévő telek: 700 m2,

b) a legkisebb kialakítható építési telek: 1500 m2,

c) a beépíthetőség legnagyobb mértéke: 700 m2

-ig 20 %,

700 m2

feletti telekhányad után 5 %,

d) kialakítható legnagyobb épület bruttó: 200 m2

e) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, a tetőtér beépíthető

f) a legkisebb zöldfelület arány: 60%

g) beépítési mód: szabadon álló

h)17

telekállapot: nem kialakult

(4)18

Az Lfk jelű falusias lakókertes területen a II. ütemű közlekedési területek kialakítása

nem feltétele a telek beépítésének, de területét beépítetlenül kell hagyni.

(5) Az Lfk jelű falusias lakókertes területen a közművesítettség mértéke: részleges.

24. §

(1) A Máriahegyi kertvárosias lakóterület feltételekhez kötött megvalósítású kertvárosias

lakóterület. Az övezetben a beépítési feltételek:

a) részleges közműellátás,

b) kialakult min. 900 m2 telekterület.

(2) A Máriahegyi kertvárosias lakóterületre vonatkozó előírások:

a) kertvárosias karakterű terület,

b) szabadon álló beépítési mód,

c) min. 1500 m2 nagyságú, min. 18 m szélességű kialakítható telek,

d) 15 %-os megengedett legnagyobb beépíthetőség,

e) 5,5 m megengedett legnagyobb építménymagasság.

(3) A Máriahegyi kertvárosias lakóterületen a telket érintő, szabályozási vonallal lehatárolt

közterületeket ki kell alakítani. Az út távlati kialakítása céljára fenntartott, be nem építhető

terület tengelyétől legkevesebb 6 m-re helyezhető el kerítés, közműpótló és

közműcsatlakozási építmény, továbbá 11 m-re épület.

17

Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet7.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24. 18

Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet7.§ 2) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december 24.

1

3

(4) A Máriahegyi kertvárosias lakóterületen legfeljebb 1 pinceszint + 1 földszint + 1 tetőtéri

szint beépítésű lakóház építhető. Állattartó épület nem helyezhető el. A terület

kiszolgálásához szükséges gépjármű várakozó helyeket telken belül kell biztosítani.

8. Vegyes területek

25. §

(1) A Vt jelű településközpont vegyes terület jellemzően több rendeltetési egységet magába

foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató,

vendéglátó szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint

sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a

lakófunkcióra.

(2) A Vt jelű településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§ (2) és (3) bekezdésében foglalt

előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A Vt jelű településközpont vegyes területen a telek építmények által el nem foglalt szabad

területét egybefüggő,3 szintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell

kialakítani.

(4) A Vt jelű településközpont vegyes területen a közművesítettség mértéke: teljes

közművesítés, de a szennyvíz elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig

közműpótló műtárggyal biztosítható.

(5) Az M5 autópálya – Széles köz – hetényegyházi út – Tavaszmező u. - 52. sz. főút által

határolt területen, valamint a ladánybenei út – Széles köz – Nyíri út és a 062 hrsz-ú út által

határolt területen belüli településközpont vegyes övezetek részletes előírásai az alábbiak:

a) beépíthető meglévő telek: min. 700 m2,

b) kialakítható építési telek: min. 1500 m2,

c) beépíthetőség:

ca) lakóépület esetén 15 %

cb) egyéb épület esetén 30 %

d) kialakítható legnagyobb épület beépített alapterülete: 400 m2

e) megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m, a tetőtér beépíthető

f) legkisebb zöldfelület arány: 30%

g)19

telekállapot: nem kialakult

26. §

(1) A Vk jelű központi vegyes terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába

foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató épületek elhelyezésére

szolgál.

(2) A Vk jelű központi vegyes területen az OTÉK 17. § (2) és (3) bekezdésében foglalt

előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az ipari gazdasági épület és önálló

üzemanyagtöltő állomás.

(3) A Vk jelű központi vegyes területen lakások a földszinti épületrész kivételével

elhelyezhetők.

(4) ----20

19

Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 20

Hatályát veszti: 2013. március 16.

1

4

(5) A Vk jelű központi vegyes terület a közművesítettség mértéke: teljes, de a szennyvíz

elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig közműpótló műtárgy műtárggyal

biztosítható.

(6) 21

A Mikszáth körút – Budai út – Mátyás tér - Kis Hegedűs köz által határolt területen lévő

Vk területen lakás nem létesíthető, a telekterület legalább 65 %-a 3 szintű növényzettel

telepített zöldfelülettel alakítandó ki. Az előírt gépjármű elhelyezés épület alatt és épületen

belül valósítható meg.

(7)22

A Nagykőrösi u. – Wesselényi u. – Rákóczi út – Koháry krt. által határolt tömbben a

beépítettségtől függetlenül a telek teljes területe alatt elhelyezhető terepszint alatti építmény.

9. Gazdasági területek

27. §

(1) Gazdasági területeken a Gipe-N övezetek kivételével új lakás csak szolgálati lakásként, a

gazdasági célú épületen belül, azzal együtt építhető és vehető használatba. A szolgálati lakás

hasznos alapterületének aránya az épületen belül nem haladhatja meg a 25 %-ot, mely

feltételnek az egyes megvalósulási szakaszokban is teljesülni kell. Meglévő lakóépület az

övezeti előírások megtartása mellett új rendeltetési egység kialakítása nélkül felújítható.

(2) Gazdasági területen, ahol az övezeti jel 6. számjele 0*, ott a megengedett legnagyobb

építménymagasság a teleknagyság függvényében az alábbiak szerinti:

a) 10000 m2 teleknagyság felett 16 m,

b) 5000-10000 m2 teleknagyság között 12 m,

c) 3000-5000 m2 teleknagyság között 9,5 m,

d) 3000 m2 alatti vagy külterületi telek esetében 7,5 m,

e) külterületen telekmérettől függetlenül 7,5 m.

(3) Igazolt technológia esetén a (2) bekezdésben meghatározott legnagyobb

építménymagasságtól el lehet térni.

(4) A gazdasági területeken – amennyiben a részletes előírás nem szigorúbb- a

közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg, de legalább részleges közművesítés

kell legyen. A szenny- és csapadékvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése, közműpótló

berendezésekkel, műtárgyakkal biztosítható, kivéve, ha az egészségügyi, vízügyi, vagy

környezetvédelmi (szak)hatóság külön jogszabály alapján másként rendelkezik.

(5) A telek építmények által el nem foglalt szabad területét egybefüggő, legalább 2 szintes

növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani.

28. §

(1) A Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású

gazdasági (ipari, kereskedelmi, szolgáltató), tevékenységi célokat szolgáló épületek

elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató területen az OTÉK 19.§. (1) – (3)

bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

29. §

(1) A Gksz-L jelű gazdasági logisztikai kereskedelmi terület kereskedelmi, szolgáltató

logisztikai, nagyberuházások, nagykereskedelmi létesítmények övezete. A fejlesztéseket

21

Kiegészítette: 27/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2012. június 30. 22

Kiegészítette: 7/2013. (II.14.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lépett: 2013. március 16.

1

5

ütemezetten kell végrehajtani oly módon, hogy a beruházást a gyengébb minőségű

földterületeken kell kezdeni.

(2) A Gksz-L jelű gazdasági logisztikai kereskedelmi területen az OTÉK 19.§ (2)

bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A Gksz-L jelű gazdasági logisztikai kereskedelmi területen - az OTÉK 31. § (2)

bekezdésében előírtak figyelembevételével - kivételesen elhelyezhetők:

a) a dolgozók használatára szánt oktatási, egészségügyi, szociális, rekreációs épületek,

építmények,

b) a termelési tevékenységgel összefüggő szociális és irodaépületek.

(4) A Gksz-L jelű gazdasági logisztikai kereskedelmi területre vonatkozó egyéb előírások:

a) a telken teljes közművesítés biztosítandó, mely a megvalósítás ütemezésének

megfelelően építhető ki,

b) a telek területének 75%-án terepszint alatti építmény elhelyezhető,

c) a területen keletkező csapadékvizeket helyben kell elszikkasztani, kivéve, ha ennek

igazoltan műszaki akadálya van,

d) a terület régészeti védőövezet, a tényleges fejlesztések megkezdése előtt részletes -

helyszíni bejáráson alapuló - régészeti feltárást kell végezni, melynek megtörténtét

az engedélyezési eljárás során igazolni kell.

30. §

(1) A Gipz jelű zavaró hatású gazdasági ipari terület elsősorban környezetét jelentős

mértékben zavaró gazdasági célú ipari, üzemi építmények elhelyezésére szolgál az egyes

tevékenység védőterületének területen (esetenként telken) belüli biztosításával.

(2) A Gipz jelű zavaró hatású gazdasági ipari területen az OTÉK 20. § (3) bekezdésében

foglalt előírások szerinti és ahhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények helyezhetők el.

31. §

(1) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület a környezetét nem zavaró hatású ipari, egyéb

ipari, üzemi építmények, azok igazgatási- és irodaépületei, kiszolgáló épületei, valamint a

helyben megtermelt áru közvetlen értékesítését szolgáló kereskedelmi célú épületek

elhelyezésére szolgál.

(2) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági területen elsősorban az OTÉK 20. § (4) bekezdésben

foglalt építmények, kivételesen (5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények

helyezhetők el.

32. §

(1) A Gipe-N jelű, egyéb ipari nagyberuházási gazdasági terület elsősorban környezetét

nem jelentős mértékben zavaró gazdasági célú egyéb ipari, üzemi építmények elhelyezésére

szolgál.

(2) A Gipe-N jelű területen elsősorban az ipari építmények helyezhetők el.

(3) A Gipe-N jelű területen – az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével

elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet

számára szolgáló lakások,

b) a dolgozók használatára szánt egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, rekreációs

épületek, építmények.

c) a termelési tevékenységgel összefüggő kereskedelmi és irodaépületek, logisztikai

épületek és építmények.

1

6

d) üzemanyag töltőállomás.

(4) A Gipe-N jelű területre vonatkozó egyéb előírások:

a) a telek 25 %-át zöldfelületként kell kialakítani,

b) az OTÉK szerint szükséges számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell

biztosítani,

c) a telken teljes közművesítés biztosítandó, mely a megvalósítás ütemezésének

megfelelően ütemezhető,

d) a telek területének 75%-án terepszint alatti építmény elhelyezhető,

e) a területen meglévő erdőket üzemfásításként kell megőrizni. A területen lévő fás

állományok kímélő fenntartása indokolt, a repítőszőrös terméssel rendelkező

fafajok (Populus sp.) gyártástechnológiától függően lecserélhetőek Kecskemét

térségében honos egyéb fafajokra,

f) a területen keletkező csapadékvizeket helyben kell elszikkasztani, kivéve, ha ennek

igazoltan műszaki akadálya van.

10. Különleges területek

33. §

(1) A Kke jelű különleges kereskedelmi terület a 10 000 m2 szintterületet meghaladó

bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások,

kongresszusok számára kijelölt terület, ahol elhelyezhető üzemanyagtöltő állomás is.

(2) A Kke jelű területen az OTÉK 31.§. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével

kivételesen elhelyezhetők

a) a különleges funkciót hordozó épületeken belül a tulajdonos, a használó és a

személyzet számára szolgáló lakások, továbbá

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3) A Kke jelű területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés, de a szennyvíz

elhelyezés a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvízgyűjtő

műtárggyal biztosítható.

(4) 23A Kke jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített

rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melyet kertészeti terven kell ábrázolni.

34. §

(1) A Kn jelű különleges nevelési-oktatási és kutatási-innovációs központok területén csak

nevelési-oktatási funkciójú és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb


(2) A Kn jelű területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés, de a szennyvíz



(3)24 A Kn jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített


23

Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályba lépett: 2011. december 24. 24

Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályba lépett: 2011. december 24.

1

7

35. §

(1) A Ke jelű különleges egészségügyi célú területen kórház, szanatórium, gyógyszálló és

egyéb egészségügyi funkciójú, valamint azok rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódó


(2) A Ke jelű területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés, de a szennyvíz



(3)25 A Ke jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített


36. §

(1) A Ks és Ks* jelű különleges szabadidős, sportolási, rekreációs, turisztikai célú

területen sportolási, rekreációs, szabadidős, wellness, turisztikai és szálláshely szolgáltató célú

építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők

el.

(2) A Ks és Ks* jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg.

(3) 26A Ks és Ks* jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel

betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melyet kertészeti terven kell ábrázolni.

37. §

(1) A Kt jelű különleges temető területe csak temetkezési célú építmények és az azokhoz

kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények

helyezhetők el.

(2) A Kt jelű területen közművesítettség mértéke: egyedileg határozandó meg

(3) 27

A Kt jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített


38. §

(1) A Ki jelű különleges zöldfelületi intézményi területen speciális védelmet igénylő,

dominánsan zöldfelületi jellegű intézmények helyezhetők el, így különösen vadaspark, vízmű

területek, faiskola, kertészet.

(2) A Ki jelű területen kizárólag a funkcionális tartalomhoz kapcsolódó, azt kiszolgáló

épületek helyezhetők el.

(3)28 A Ki jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő, 3 szintes növényzettel betelepített


25





1

8

39. §

(1) A Kkö jelű különleges közlekedési, közmű területen csak az épületnek minősülő

közlekedési építmények helyezhetők el, ha azok nem közlekedési közterületre kerülnek,

továbbá közmű létesítmények helyezhetők el, ha azok nem közterületre kerülnek.

(2) A Kkö jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg.

40. §

(1) A Kb jelű különleges bányászati terület a nyersanyaglelőhelyek (homokbányák)

telkeinek, építményeinek területe.

(2) A Kb jelű területén csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el.

(3) A Kb jelű területen a közművesítettség mértéke: részleges.

41. §

(1) A Kho jelű különleges honvédelmi terület a honvédség számára kizárólagosan igénybe

vett területeket foglalja magába.

(2) A Kho jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg.

42. §

(1) A Ksz jelű különleges hulladékkezelésre szolgáló terület a szennyvíztisztító telep,

területén kizárólag technológiai és az azokat kiszolgáló építmények létesíthetők.

(2) A Khu jelű különleges hulladéklerakó területen csak a nem veszélyes hulladékok

elhelyezésére szolgáló telephelyek, építmények és hulladékválogató művek létesíthetők.

(3) A Ksz és Khu jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg.

43. §

(1) A Küz jelű különleges üzemanyagtöltő területen üzemanyagtöltő állomás és a hozzá

kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátó létesítmények helyezhetők el.

(2) A Küz jelű területen a közművesítettség mértéke részleges.

44. §

(1) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület a környezetét zavaró hatású

mezőgazdasági üzemi, feldolgozó, állattartó és egyéb ipari, üzemi építmények elhelyezésére

szolgál.

(2) A Kmü jelű területen elsősorban állattartó valamint egyéb mezőgazdasági építmények,

mezőgazdasági termékfeldolgozó építmények helyezhetők el.

(3) A Kmü jelű területen – a nagy létszámú állattartó telepek kivételével - kivételesen

elhelyezhető a tulajdonos, a használó számára szolgáló: lakóépület, egyházi, oktatási,

egészségügyi, szociális és irodaépület.

(4) A Kmü jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg.

(5) A Kmü jelű területen, ahol az övezeti jel 6. számjele 0*, ott a megengedett legnagyobb

építménymagasság vonatkozásában e rendelet 27. § (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

1

9

45.§

(1) A Mártírok útja, Segesvári utca és a vasút által határolt területre az alábbi különleges

alövezeti előírások vonatkoznak:

a) Alkotóház építési övezetében (Kn-201334)

aa) elhelyezhető: egyházi, oktatási, szociális épület, szolgálati lakás, műterem,

szálláshely szolgáltató épület,

ab) a növényállomány teljes körűen védendő, kivágás, pótlás csak dendrológiai

szakvélemény alapján történhet,

b) Villalakások építési övezetében (Kn-2010kk)

ba) lakás, műterem, szálláshely szolgáltató épület, gépkocsitároló kivételével új

építmény nem helyezhető el, a homlokzatot érintő építési munka csak az

eredeti tervek szerinti visszaállítás lehet,

bb) gépkocsitároló csak a terület egészére egységes formában és megjelenésben

helyezhető el,

c) Bakule villa övezetében (Kn-201464)

ca) elhelyezhető: egyházi, oktatási, szociális épület, kereskedelmi, szolgáltató,

szálláshely szolgáltató épület, sportépítmény,

cb) meglévő lakás adottságnak tekintendő,

cc) gazdasági kiszolgáló forgalom a Mártírok útjáról biztosítandó,

cd) gyalogos bejárat a műkerti park felől nyitható,

d) Vadaspark építési övezetében (Ki-601022)

da) elhelyezhető: vadaspark és kiszolgáló létesítményei,

db) a területén lévő 7 db idős kocsányos tölgy védendő, kivágásuk csak

menthetetlenül rossz egészségi állapotuk vagy balesetveszély elhárítása

esetében, dendrológiai szakvélemény alapján történhet,

e) Terrárium építési övezetében (Ki-201062) elhelyezhető: vadaspark és kiszolgáló

létesítmények.

(2) A közművesítettség mértéke az (1) bekezdésben lehatárolt területen egyedileg határozandó

meg.

11. Közlekedési területek

46. §

(1) Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a közlekedési-közmű terület 2%-át –

melynél a vetítési alap mindig a területen belüli helyrajzi számos telek területe -, az újonnan

elhelyezendő építmény magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(2) Közlekedési funkciójú közterület alatt mélygarázs és az ehhez szükséges fel- és lehajtó

rámpa elhelyezhető.

(3) Tervezett gyűjtő utat kerékpáros közlekedés céljára szolgáló létesítménnyel együtt kell

megvalósítani.

47. §

(1)29

A kialakítandó közterületek, közutak területét úgy kell meghatározni, hogy oda fasor

telepíthető legyen. Az egyoldali fasorokat a déli, délnyugati, nyugati oldalra kell telepíteni. Új

közutak létesítésekor az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést, azaz több

soros fasort is ki kell alakítani.

29

Módosította: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 15.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. december

24.

2

0

(2) Feltáró-, gyűjtő, valamint országos fő és mellékutak, továbbá kerékpárutak kecskeméti

szakaszai egységes fasorral kísérve építendők.

(3) A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken

kétoldali, a 12 m-nél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább

egyoldali fasort kell telepíteni, valamint a meglévők védelméről, kiegészítéséről, szakszerű

cseréjéről gondoskodni kell.

(4) A területen építmények elhelyezése, terület igénybevétele és növénytelepítés az 3.

melléklet szerinti irányadó minta keresztszelvények figyelembevételével lehetséges. Ettől

eltérni csak közlekedési-, közmű-, és kertészeti alátámasztó munkarészek alapján készült új

mintakeresztszelvény alapján lehet.

(5)30

Bármely ingatlan előtt az építés által érintett közlekedési terület járdaburkolatát és

csatlakozó zöldfelületeit a szomszédos ingatlanok előtti csatlakozó közterület terepszintjével

azonos szintben kell kialakítani. A járdaépítési engedélykérelem helyszínrajzán ábrázolni kell

a járda és útkapcsolatot, és azok szintjeit.

Amennyiben a burkolatépítések zöldfelület csökkenéssel járnak, abban az esetben a

zöldfelületek rendezésére vonatkozóan kertészeti tervet kell készíteni. A járdaburkolatot

Kecskemét Megyei Város Önkormányzata Közgyűlésének az épített környezet helyi

örökségvédelmének helyi szabályozásáról szóló 67/2009. (XII.17.) önkormányzati

rendeletben kijelölt helyi jelentőségű értékvédelmi területeken kiselemes burkolóanyagból

kell készíteni.

48. §

(1) A Köá jelű általános közlekedési-, közműelhelyezési-hírközlési terület a vasúti és légi

közlekedést kivéve közlekedés, közmű és hírközlés létesítményeinek elhelyezése céljára

kijelölt terület, ahol a közforgalmi vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK

26.§ (1) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A Köv jelű vasúti közlekedési-közmű területen a közforgalmú vasutak és azok

működéséhez kapcsolódó – az OTÉK 26.§. (3) bekezdésében felsorolt – építmények

helyezhetők el.

(3) A Kör jelű légi közlekedési területen a repülőtér és annak működéséhez szükséges - az

OTÉK 26.§.(3) bekezdésében felsorolt - építmények helyezhetők el. Az építmények által

elfoglalt terület legfeljebb a telekterület 5%-a lehet.

(4) A Köp jelű, gépjármű várakozó közlekedési-közmű-hírközlési területen épületnek nem

minősülő, környezetrendezési terv alapján megvalósuló fásított gépjármű várakozóhely

alakítható ki. Területén a közforgalmi vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK

26.§. (1) és (3) bekezdései szerinti további építmények helyezhetők el.

12. Zöldterületek

49. §

(1) Állandóan növényzettel fedett közterület, amely jellemzően közjóléti funkcióra kiépített,

vagy kiépítésre szánt területeit foglalja magában.

(2) Zöldterületen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) gyalogos közlekedést, célforgalmú gépjármű megközelítést, parkolást biztosító

burkolat,

30


24.

2

1

b) pihenést és testedzést szolgáló építmény (pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),

c) vendéglátó épület legfeljebb a terület 1 %-áig,

d) a terület fenntartásához szükséges épület.

(3) Sem telket, sem közhasználat elől elzárt területet kialakítani a közművek számára feltétlen

szükséges terület kivételével nem lehet.

(4) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvényben lévő

fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni.

(5) Az elhelyezhető legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

(6) Az övezetben terepszint alatti garázsok létesíthetők a zöldfelületi jelleg megtartásával,

legfeljebb a terület 50 %-a alatt, legalább 50 cm földtakarással, 2 szintű növényzettel

telepítve.

50. §

(1) A Zkp jelű általános közpark, közkert övezet az általános szintű zöldterületi ellátás

területe, ahol az OTÉK 27. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A Zkk jelű közkert övezet, lakóterületi szintű zöldterületi ellátás övezete, amely egy-egy

lakótömb, lakóterületi egység közösségi zöldfelülete. Az övezetben pihenőhely, játszóhely,

passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, köztéri berendezések, lakóterületi szintű

testedzés létesítményei, tornapálya létesítményei helyezhetők el, de nem helyezhető el nem a

terület használatából jelentkező igények kiszolgálását biztosító egyéb építmény.

(3) A Zvp jelű városi park övezet városi, városrész szintű zöldterületi ellátás övezete, amelyet

a településrészen belüli központi elhelyezkedés, intenzív használat és jelentős településképi

érték jellemez. Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti

berendezések, köztéri berendezések elhelyezhetők, de nem helyezhető el sportpálya és nem a

terület használatából jelentkező igények kiszolgálását biztosító egyéb építmény. Közmű

építmény csak földbe süllyesztetten helyezhető el.

(4) Zgyt jelű gyalogos tér övezet, városi szintű központi zöldterületi ellátás övezete, amelyet a

településközponti elhelyezkedés, intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.

Szilárd burkolattal kiépített, növényzettel, kisebb-nagyobb zöldfelületekkel tagolt,

gépjárműforgalomtól mentes városi köztér. Az övezetben játszótér, sportpálya, a terület

fenntartásához szükséges épület nem helyezhető el. Közmű építmény csak földbe

süllyesztetten helyezhető el.

(5) A Zkt jelű fásított közterület övezet jellemzően közlekedési nyomvonalakat kísérő fásítás

területe, ahol mérnökbiológiai létesítmények kivételével más műszaki létesítmény nem

helyezhető el, a terület köztéri berendezésekkel felszerelhető.

13. Erdőterületek

51. §

(1) Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy erdősítés

(jövőbeni erdőtelepítés) céljára kijelölt, a szabályozási tervben lehatárolt terület.

(2) Az övezet az erdő rendeltetése szerint az alábbi alövezetekre tagolódik:

a) Eg jelű gazdasági erdő övezet,

b) Ev jelű védőerdő övezet,

c) Ee jelű egészségügyi, szociális, turisztikai erdő övezet,

d) Ek jelű oktatási-kutatási erdő övezet.

(3) Az övezetek területén az OTÉK 28. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint lehet

építményt elhelyezni.

(4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

2

2

(5) Az erdő övezetekben 2003. december 31. előtt igazoltan meglévő tanyatelkek átépíthetők,

felújíthatók, tetőterük beépíthető.

14. Mezőgazdasági területek

52. §

(1) Mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §-ában foglaltak érvényesítendők e rendelet

szerinti kiegészítésekkel és eltérésekkel.

(2) A mezőgazdasági övezetekben az OTÉK 29. §-ában felsoroltakon túl

a) különböző mezőgazdasági szolgáltató épületek, javító műhelyek, fafeldolgozók,

b) termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, élőállat-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás

építményei, mezőgazdasági boltok, takarmányboltok kiskereskedelmi épületei,

c) élelmiszeripari feldolgozás, sütöde, savanyító-üzem, pince-, hűtőház, vágóhíd,

élelmiszerraktárak,

d) a területen élők helyben lakását, ellátását, kiszolgálását biztosító épületek,

e) szabadidős tevékenység létesítményei

helyezhetők el.

(3) Az övezet gyep és nádas művelési ágban nyilvántartott területein épületek a legeltető

állattartáshoz kapcsolódó épületek kivételével nem helyezhetők el. A legeltető állattartáshoz

kapcsolódó épületek min. 3 ha nagyságú telken helyezhetők el. A természeti kutatást szolgáló

építmények, nyomvonalas létesítmények, a külön előírások szerint köztárgyak, honvédelmet

és belbiztonságot szolgáló építmények elhelyezhetők.

(4) A mezőgazdasági övezetekben 2003. december 31. előtt igazoltan meglévő telkek a

meglévő beépítés mértékéig, felújíthatók, tetőterük beépíthető.

53. §

(1) A mezőgazdasági övezetekben szabadon állóan, legfeljebb 5 m építménymagasságú épület

helyezhető el, melytől igazolt technológia esetén el lehet térni, egy légterű magasabb épület

létesíthető. Az Mkk övezetben legfeljebb 3,5 m építménymagasságú gazdasági épület

helyezhető el.

(2) A telkeknek meglévő út esetén legalább 4 m széles útról kell megközelíthetőknek lenni.

(3) Mezőgazdasági övezetben meglévő vagy tervezett út tengelyétől legkevesebb 6 m-re

helyezhető el nem közterületi építmény (kerítés, közműpótló berendezés, közmű bekötés

műtárgyai). Épület meglévő vagy tervezett út tengelyétől legkevesebb 11 m-re helyezhető el.

(4) Meglévő épület bővítése a telek bármely részén lehetséges.

(5) Mezőgazdasági területen telekhatártól számítva 5 m-en belül épület nem helyezhető el. 5

m-nél magasabb építményt a telekhatártól legalább annyira kell elhelyezni, amennyi az

építmény magassága.

54. §

(1) Mezőgazdasági övezetben legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés az épülettel beépített

kivett terület (tanya) körül létesíthető. A körülkerített telek (rész) 3000 m2-nél nem lehet

nagyobb. A művelésbe vont területeket kizárólag a vagyon- és vadvédelem érdekében,

legfeljebb lábazat nélküli drótfonattal lehet keríteni.

2

3

(2)31

Birtokközpont a Mát-vk, Mkh jelű övezetek területét, valamint autópálya, országos fő-

és mellékutak 200 m-es körzetét kivéve kialakítható, ha megközelítése legalább 12 m

szabályozási szélességű útról biztosítható.

55. §

A mezőgazdasági általános árutermelő övezet (betűjele: Máá) a nagyüzemi mezőgazdasági

tevékenységek végzésére szánt terület. A terület előírásai a következők:

a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 5,0 ha,

b) beépíthető telek nagysága (min.): 5,0 ha,

c) megengedett beépítettség (max.): 2%,

d) kialakítható telek átlagos szélessége (min.): 40 m.

56. §

A mezőgazdasági általános tanyás övezet (betűjele: Mát) a szigetszerűen szórt, hagyományos

tanyákkal tagolt, családi önellátó, kisárutermelő gazdaságok övezete. A terület előírásai a

következők:

a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 6000 m2,

b) lakóépülettel beépíthető telek nagysága (min.)

ba) szőlő, gyümölcs, kert művelési ág esetén 3000 m2

bb) egyéb művelési ág esetében 6000 m2

c) megengedett beépítettség (max.): 3%,


57. §

A mezőgazdasági általános faültetési kötelezettségű tanyás övezet (betűjele: Máf) a táji-,

környezeti adottságai, kapcsolatai alapján fa ültetési kötelezettségű, szórt tanyagazdaságokkal

beépíthető övezet. A terület előírásai a következők:

a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 10 000 m2,

b) beépíthető telek nagysága (min.): 10 000 m2,

c) megengedett beépítettség (max.): 2%, de max. 200 m2

d) kialakítható telek átlagos szélessége (min.): 40 m,

e) zöldfelületi ellátottság: 75% faültetés telepítési terv

alapján

f) a faültetést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig teljesíteni kell és az

ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

g)32

birtokközpont legalább 50.000 m2 nagyságú telken alakítható ki, a beépítettség

legfeljebb 1000 m2 lehet, amiből lakóépület legfeljebb 200 m

2.

58. §

31


32

Kiegészítette: 42/2011.(XI.24.) önkormányzati rendelet 17.§-a. Hatályba lépett: 2011. december 24.

2

4

A mezőgazdasági általános korlátozott használatú övezet (betűjele: Mák) a természetvédelmi

oltalom céljából vagy a repülőtéri átmenetileg kijelölt 65 dBA-es zajzóna határvonalán belül

elhelyezkedő, beépítési korlátozással érintett általános övezete. Az övezetben épület

a) természeti terület esetén nem helyezhető el,

b) egyéb területen lakóépület, és egyéb huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület

csak az általános szabályok szerint létesíthető.

Jelen pontban foglaltakon túlmenően az 56. § előírásai érvényesek.

59. §

A mezőgazdasági hobbikertes övezet (betűjele: Mkh) az apró telekosztású, vegyes

telekhasználatú, jellemzően kiskert művelésű övezet. A terület előírásai a következők:

a) kialakítható és beépíthető telek nagysága

szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén (min.): 720 m2

b) kialakítható és beépíthető telek nagysága

szántó vagy egyéb művelési ág esetén (min.): 1500 m2

c) lakóépülettel beépíthető telek nagysága:

ca) szőlő, gyümölcs, kert művelési ág esetén 3000 m2

cb)egyéb művelési ág esetében 6000 m2

d) megengedett beépítettség (max.): 3%

e) beépíthető telek átlagos szélessége (min.): 15 m

f) állattartó épület elhelyezésének feltétele: a szomszédos telkeken meglévő

lakóépülettől min. 15 m távolság betartása.

60. §

A mezőgazdasági korlátozott használatú kertes övezet (betűjele: Mkk) az egyéb jogszabályi

kötelezőségek - repülőtéri védőterület, zajzóna - miatt beépítési korlátozással érintett kertes

övezete. Az övezetben lakóépület nem építhető. Az övezetben:

a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 1500 m2

b) beépíthető telek nagysága (min.): 1500 m2

c) megengedett beépítettség (max.): 3%


61. §

A mezőgazdasági általános városkörnyéki tanyás övezet (betűjele: Mát-vk) a hagyományos

tanyákkal tagolt, családi önellátó, kisárutermelő gazdaságok övezete. A terület előírásai a

következők:

a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 3000 m2

b) lakóépülettel beépíthető telek nagysága (min.):

ba) szőlő, gyümölcs, kert művelési ág esetén 3000 m2

bb) egyéb művelési ág esetében 6000 m2

c) megengedett beépítettség (max.):

2

5

ca) 3000 m2 - 6000 m

2 telekméret között 5%, de max. 180 m

2

cb) 6000 m2 telekméret és felette 3%, de max. 200 m

2

d) kialakítható telek átlagos szélessége (min.): 30 m,

e) önálló lakóépület a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg,

f) a gazdasági épület a lakóépülettel egybeépíthető,

g) a 067/54, 067/55, 067/56, 067/57, 067/58, 067/59, 067/60, 0171/15, 0171/44, 0171/45, 0171/48, 0171/49, 0171/52, 0171/53, 0171/54, 0171/55, 0171/63, 0171/65, 0171/69, 0171/73, 0171/74, 0171/95, 0171/96 hrsz-ú telkeken az osztással kialakítható legkisebb teleknagyság: 6000 m

2.

15. Vízgazdálkodási terület

62. §

(1) A Vg jelű vízgazdálkodási területbe

a) a folyóvizek medre és partja,

b) a természetes állóvizek medre és partja,

c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja,

d) a vízbeszerzési területek és kijelölt védőterületek tartoznak.

(2) Területén építményt elhelyezni az OTÉK 30. § (2) bekezdés szerint lehet.

IV. FEJEZET33

Az építési zónákra vonatkozó előírások

63. §

A szabályozási terv a város közigazgatási területén

a) belvárosi (számjele: 1),

b) polgárvárosi (számjele: 2),

c) mezővárosi (számjele: 3),

d) kertvárosi (számjele: 4),

e) villanegyedi (számjele: 5),

f) telepszerű (számjele: 6),

g) falusi (számjele: 7),

h) kolóniás (számjele: 8)

építészeti karakterű építési zónákat határol le.

33

Módosította: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lépett: 2011. március 11.

2

6

16. A belvárosi karakterű zóna

64. §

(1) A belvárosi karakterű zónában új építési tevékenység esetén:

a) Az épületeket az utcavonalon - a telek homlokvonalán - körülépítetten, zártsorúan –

kialakult és átalakításra nem szánt területen a kialakult adottságokra tekintettel

kivételesen szabadon állóan - szabad elhelyezni az övezeti kódban meghatározottak

szerint,

b) Az építési telkek gyűjtőút melletti utcavonalán – a telek homlokvonalán – tervezett

épület utcára néző, lakóhelyiségeinek padlószint magassága legalább 3 m, és a

földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató

funkció helyezhető el.

(2) A belvárosi karakterű zónában melléképítményként csak kerti építmény és

hulladéktartály-tároló helyezhető el.

(3) A belvárosi karakterű zónában amennyiben a szabályozási terv egy telken szolgalmi

joggal biztosított közforgalom elől el nem zárt áthajtót, átjárót és közterületet is kijelöl, a

közterületnek jelölt telekrész átadása után a visszamaradt telekrészen az eredeti

teleknagysághoz kell viszonyítani a megengedett legnagyobb beépítettséget az egyéb

vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével.

(4) A belvárosi karakterű zónában zártsorú beépítési mód esetén az elhelyezésre kerülő épület

utcai szárnyának mélysége legfeljebb 12 m lehet.

(5) A belvárosi karakterű zónában egyedi telken elhelyezett épületen legfeljebb egy

gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat létesíthető.

(6) A belvárosi karakterű zóna területén az egyedi telken felszíni parkoló vagy fedett-nyitott

parkoló a telek szabad területének legfeljebb 30 %-án építhető, aminek területébe beletartozik

a parkoló megközelítését szolgáló út is.

65. §

(1) 34A belvárosi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének

100 %-a alatt és a telek beépítetlen területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető a 26. § (7)

bekezdésének figyelembe vételével. Ha az egyedi telek beépítettsége meghaladja a 75 %-ot,

terepszint alatti építmény az előírt legkisebb zöldfelület területének kivételével a telek 100 %-

a alatt létesíthető. Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy

védendő, értékes faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak

ezek életterét nem érintő telekrészen alakítható ki.

(2) Belvárosi karakterű zónában kialakult területen az építési hely kivételesen a hátsó

telekhatárig terjedhet, ha a tömb telkeinek legalább 50 %-án nem fő rendeltetésű építmények

a hátsó kertben - akár önálló építményként, akár a középszárnnyal összeépítetten - épültek. Ez

esetben a hátsó telekhatártól mért 6,0 m-en belül csak a fenti fogalomkörbe tartozó funkciókat

befogadó építmények helyezhetők el a szomszéd telek jogainak sérelme nélkül.

34

Módosította: 7/2013.(II.14.) önkormányzati rendelet 2.§-a. hatályba lépett: 2013. március 16.

2

7

17. A polgárvárosi karakterű zóna

66. §

(1) A polgárvárosi karakterű zónában előkert nem létesíthető, a tervezett épület utcai

homlokvonala csak a szabályozási terv szerinti utcai telekhatáron helyezhető el.

(2) A zónában zártsorú beépítési mód esetén az elhelyezésre kerülő épület utcai szárnyának

mélysége legfeljebb 12 m lehet.

(3) A polgárvárosi karakterű zónában kialakult területen az építési hely kivételesen a hátsó

telekhatárig terjedhet, ha a tömb telkeinek legalább 50 %-án nem fő rendeltetésű építmények -

a hátsó kertben - akár önálló építményként, akár a középszárnnyal összeépítetten - épültek. Ez



(4) A polgárvárosi karakterű zónában egyedi telken elhelyezett épületen legfeljebb egy

gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat létesíthető. Az egyedi telken parkoló vagy fedett-nyitott

parkoló a telek szabad területének legfeljebb 30 %-án építhető, aminek területébe beletartozik

a parkoló megközelítését szolgáló út is.

(5) A polgárvárosi karakterű zónában melléképítményként kerti építmény, hulladéktartály-

tároló és közműcsatlakozás építménye helyezhető el.

(6) A polgárvárosi karakterű zónában a terepszint alatti létesítmény a telek beépített

területének 100 %-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt

létesíthető. Ha az egyedi telek beépítettsége meghaladja a 75 %-ot, terepszint alatti építmény

az előírt legkisebb zöldfelület területének kivételével a telek 100 %-a alatt létesíthető.

Amennyiben a telken a szabályozási terv szerint védendő, értékes kert vagy védendő, értékes

faegyed (értékes zöldfelületi elem) van, terepszint alatti létesítmény csak ezek életterét nem

érintő telekrészen alakítható ki.

18. A mezővárosi karakterű zóna

67. §

(1) A mezővárosi karakterű zónában előkert nem létesíthető, a tervezett épület utcai

homlokvonala csak a szabályozási terv szerinti utcai telekhatáron helyezhető el.

(2) A mezővárosi karakterű zónában melléképítményként kerti építmény, hulladéktartály

tároló és közműcsatlakozás építménye helyezhető el.

(3) A mezővárosi karakterű zónában az elhelyezésre kerülő épület utcai szárnyának mélysége

legfeljebb 12,0 m lehet.

(4) A mezővárosi karakterű zónában kialakult területen az építési hely kivételesen a hátsó

telekhatárig terjedhet, ha a tömb telkeinek legalább 50 %-án nem fő rendeltetésű épületek

épültek akár a hátsó kertben, önálló építményként, vagy a középszárnnyal összeépítetten. Ez



(5) 35

A mezővárosi karakterű zónában - Máriaváros övezeteiben - a telekállapotok javításának

ösztönzését szolgáló szabályozás: A beépíthetőség meglévő nyeles telek esetén 40%,

Homlokvonalon osztott telek esetén 50%. Új nyeles telek nem alakítható ki. A Máriaváros

lakóövezeteiben nyeles telken és a nyeles telek által befogott utcafronti telken a hátsókertben

építmény elhelyezhető.

35

Módosította: 29/2012.(VI.28.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép: 2012. július 28.

2

8

68. §

(1) A mezővárosi karakterű zónában egyedi telken elhelyezett épületen továbbá telkenként

legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas bejárat létesíthető.

(2) A mezővárosi karakterű zónában az egyedi telken parkoló vagy fedett-nyitott parkoló

építése a telek szabad területének legfeljebb 20 %-án engedélyezhető, aminek területébe

beletartozik a parkoló megközelítését szolgáló út is.

(3) A mezővárosi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének

100 %-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető.




19. A kertvárosi karakterű zóna

69. §

(1) A kertvárosi karakterű zónában előkert 3-5 m között létesíthető.

(2) A kertvárosi karakterű zónában melléképítményként kerti építmények – hinta, homokozó,

szökőkút, víz-és fürdőmedence, tűzrakóhely, lugas, lábonálló kerti tető 20 m2-ig -,

hulladéktartály tároló, közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy, helyezhető el.

(3) A kertvárosi karakterű zónában az egyedi telken parkoló kialakítása a telek szabad

területének legfeljebb 20 %-án engedélyezhető, aminek területébe beletartozik a parkoló

megközelítését szolgáló út is.

(4) A kertvárosi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének





20. A villanegyedi karakterű zóna

70. §

(1) A villanegyedi karakterű zónában előkert 5-10 m között létesíthető.

(2) A villanegyedi karakterű zónában melléképítményként kerti építmények – hinta,

homokozó, szökőkút, víz-és fürdőmedence, tűzrakóhely, lugas, lábonálló kerti tető 20 m2-ig -,

hulladéktartály tároló, közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy, építménye helyezhető el.

(3) A villanegyedi karakterű zónában telkenként legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas

bejárat engedélyezhető.

(4) A villanegyedi karakterű zónában az egyedi telken parkoló kialakítása a telek szabad

területének legfeljebb 20 %-án engedélyezhető, aminek területébe beletartozik a parkoló

megközelítését szolgáló út is.

(5) A villanegyedi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének





2

9

21. A telepszerű karakterű zóna

71. §

(1) A telepszerű karakterű zónában meglévő lakótelepeken a szabályozási terven jelölt

lakótelepi telektömb területére kell az építési előírásokat vonatkoztatni.

(2) A telepszerű karakterű zónában melléképítményként csak kerti építmény és

hulladéktartály tároló helyezhető el.

22. A falusi karakterű zóna

72. §

(1) A falusi karakterű zónában valamennyi melléképítmény elhelyezhető.

(2) A falusi karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100

%-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető.




23. A kolóniás karakterű zóna

73. §

(1) A kolóniás karakterű zónában csak olyan új vagy bővítéssel átalakított alaprendeltetésű

épület létesíthető, amely a kialakult állapothoz igazodó magas tetős tömegű.

(2) A kolóniás karakterű zónában az előkert legkisebb mérete 3,0 m-nél kisebb nem lehet.

(3) A kolóniás karakterű zónában melléképítményként kerti építmények – hinta, homokozó,

szökőkút, víz-és fürdőmedence, tűzrakóhely, lugas, lábonálló kerti tető 20 m2-ig -,

hulladéktartály tároló, közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy építménye helyezhető el.

(4) A kolóniás karakterű zónában telkenként legfeljebb egy gépjárműbehajtásra alkalmas

bejárat létesíthető.

(5) A kolóniás karakterű zónában terepszint alatti létesítmény a telek beépített területének 100

%-a alatt és a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 50 %-a alatt létesíthető.




V. Fejezet36

Környezetvédelmi előírások

36


3

0

24. Vízvédelem

74. §

(1) Kecskemét közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: IV. Érzékeny

területek („B”).

(2) Kecskemét közigazgatási területe a hatályos jogszabály alapján nem nitrátérzékeny terület.

(3) Kecskemét közigazgatási területe – a felszíni vizek tekintetében – a 3. általánosan védett

felszíni vízminőség-védelmi területi kategóriába tartozik.

75. §

(1) Közcsatornába kizárólag kommunális szennyvíz és a hatályos jogszabályban

meghatározott határértékeket nem meghaladó összetételű technológiai szennyvíz kerülhet.

Amennyiben ezen határértékek nem tarthatók, úgy megfelelő előtisztító szükséges, továbbá a

települési szennyvíztisztító telep üzemeltetőjével kötött szolgáltatói szerződésben kell az

egyes szennyező anyag komponensek tisztításának átvállalásáról rendelkezni.

(2) Hulladék, szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem

vezethető élővízfolyásba, csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba és felhagyott kutakba.

25. Termőföld- és talajvédelem

76. §

(1) Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a

tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosításra előkészíteni (rekultiválni).

(2) Nagy volumenű földmunkával járó, 400 m2-t meghaladó alapterületű beruházások esetén a

letermelendő humuszos termőréteg védelme érdekében a letermelendő humusz elhelyezését és

hasznosítását egységes humuszgazdálkodási koncepcióban szükséges meghatározni, és

talajvédelmi tervet is kell készíteni.

(3) Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

26. Levegővédelem

77. §

(1) Az üzemi veszélyes-, termelési- és kommunális hulladék tárolását a légszennyezést kizáró

módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon.

(2) A földmozgással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet.

(3) A település belterületein szag- és bűzkibocsátással járó tevékenységi célú építmény a

környezetet zavaró módon nem létesíthető.

27. Zaj- és rezgésvédelem

78. §

A közlekedésből származó zaj hatályos jogszabályban meghatározott terhelési határértékénél

nagyobb terhelésű területeken a védendő helyiségeket tartalmazó épületek létesítése,

felújítása, átalakítása esetén az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

3

1

a) az épület beépítési síkja minél távolabb kerüljön a közlekedési zajforrástól,

figyelembe véve jelen rendeletben szereplő egyéb építési zónákra vonatkozó

előírásokat, igazodva a környező beépítésekhez,

b) a védendő helyiségek megfelelő (a közlekedési zajforrástól minél távolabbi) tájolása

az egyéb vonatkozó építési előírások figyelembe vételével,

c) a védendő helyiségek passzív zajvédelmének biztosítása megfelelő hanggátlású

homlokzati nyílászárókkal és homlokzati falakkal, hogy az épületek zajtól védendő

helyiségeiben előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek.

28. Hulladékgazdálkodás és –ártalmatlanítás

79. §

(1) A város korábban üzemelt (lezárt) hulladéklerakóinak területe 2020-ig nem építhető be

huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építménnyel. Ezen területek: a Wéber Ede utcában a

BV intézet és a vasút, a Csukáséri főcsatorna közötti terület, a Matkói út Ny – i oldalán a

bútorüzemtől D – re eső terület.

(2) A hulladékgyűjtő edényt az ingatlan határán belül építménnyel takartan kell elhelyezni. A

hulladéktároló építménye által elfoglalt terület a telek beépítettségébe csak akkor számít bele,

ha az tetővel fedett.

(3) A hulladékkezelő létesítmények közül a településen hulladékgyűjtő szigetek,

hulladékudvarok és válogatómű létesítendő. Válogatómű csak a regionális szilárdhulladék-

lerakó telep területén létesíthető. Hulladékudvar a központi vegyes területek kivételével

minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető.

VI. Fejezet37

Értékvédelmi előírások

80. §

(1) Az értékvédelmi területeken – a régészeti érdekű területek kivételével - a kialakítható

legnagyobb telekterület a kialakítható legkisebb telekterület háromszorosa.

(2) Települési értékvédelmi területen építmény elhelyezésekor látványtervvel kell igazolni a

tájbaillesztést.

(3) Adótorony-antennatorony elhelyezése védett területeken tilos, egyéb helyen a városképi

megfelelőséget látványtervvel kell bizonyítani.

81. §

(1) Az országos jelentőségű művi értékvédelmi területek:

a) a műemlékek és azok telkei

b) a műemléki környezet (MK),

c) a műemléki jelentőségű területek (MJ),

d) a népi műemléki terület (NJ),

e) a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és környezetük területe (régészeti érdekű területek),

37

Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lépett: 2011. március 11.

3

2

(2) A helyi jelentőségű művi értékvédelmi területek (he): A helyi értékvédelemről szóló

önkormányzati rendeletben lehatárolva és szabályozva.

82. §

A más területfelhasználási egység részeként szabályozott - az országos védelem alá vont ex-

lege, továbbá a környezetvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján

helyi jelentőségű, vagy védelem alatt álló - természetvédelmi területek az alábbiak:

a) jogszabály alapján védett területek (ex lege)(T)

b) természeti területek (Tt)

c) Natura 2000 területek (N)

d) helyi természetvédelmi területek (ht) és egyedi tájértékek: a környezetvédelem helyi

szabályairól szóló önkormányzati rendeletben lehatárolva és szabályozva.

29. Hirdető berendezések, reklámtáblák létesítésére vonatkozó előírások

83. §

(1) Hirdető-berendezést beépítésre szánt területen – cégtábla, cégér, cégérszerű reklámtábla,

címtábla, egyedi címfestett tábla, megállító tábla kivételével – egymástól 25 méternél

közelebb nem lehet elhelyezni.

(2) Hirdető-berendezés külterületi utak mentén egymástól 50 méternél közelebb nem

helyezhető el. A közút mindkét oldalán, kétoldalas, azonos szerkezetű, kialakítású

reklámtábla kihelyezése – amennyiben az egyéb műszaki, hatósági feltételek adottak –

megengedett.

(3) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy többoldali

hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

(4) A hirdető-berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedési csomópontokban a

rálátási háromszögeket szabadon kell hagyni. Biztosítani kell, hogy a jelzőtáblák,

jelzőeszközök láthatósága ne legyen akadályozott. Az úttest mellett – ahol gyalogosjárda

nincs – legalább 1,5 m biztonsági távolságot szabadon kell hagyni; ahol gyalogosjárda van,

ott legalább 0,5 m biztonsági távolságot kell szabadon hagyni a hirdető-berendezéseket pedig

a járda berendezési sávjában kell elhelyezni Gyalogos forgalom részére a járdán legalább 1,5

m-es szabad közlekedési sávot biztosítani kell.

(5) A Történeti Főtér Együttes területén hirdető berendezés csak az egyéb (különösen

hatósági, szakhatósági) előírások betartása mellett, az egyéb önkormányzati rendeletek

együttes alkalmazásával helyezhető el. A hirdető-berendezések színének, formajegyeinek a

város örökségvédelmi szempontból védett területén azonosnak kell lennie.

(6) Cégér, cégérszerű reklámtábla, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató

szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső

homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató

létesítménycsoportok esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.

84. §

(1) A Nagykörúton belüli épületeken cégér, cégtábla, címtábla, reklámtábla, közérdekű

információs tábla homlokzatonként nem haladhatja meg az épülethomlokzat 1%-át, nyílással

bíró homlokzaton a 0,5%-ot.

3

3

(2) A 83.§ (6) és a 84.§ (1) bekezdés szerinti hirdető-berendezéseket úgy kell az épületek

homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy

tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért

elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak,

kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.

(3) A Kiskörúton belül egyedi címfestett reklámtáblát kihelyezni - az ingatlan eladását,

bérbeadását meghirdető tábla kivételével - csak az egyéb önkormányzati rendeletek együttes

alkalmazásával lehet. Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 0,5 m²-es

nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el. Az egyedi címfestett táblák

egyoldali reklámfelülete nem haladhatja meg a 2 m²-t. Az ezt meghaladó méretű címfestett

reklámtábla elhelyezésére az óriásplakátok elhelyezésre vonatkozó szabályok érvényesek.

(4) A Nagykörúton belüli területen óriásplakátot kihelyezni nem lehet. A Nagykörúton kívül

óriásplakátot kizárólag a gazdasági területeken vagy a többszintes és középmagas épületek

nyílás nélküli falain, közterületeken pedig a reklámelhelyezési-tervnek megfelelően lehet

elhelyezni. Földszintes épület ablakkal rendelkező homlokzatára óriásplakát nem helyezhető

el. Azonos útvonal mellett elhelyezett óriásplakátokat azonos magasságban és rálátási

szögben kell elhelyezni.

(5)38

A Nagykörúton belüli területeken világító hirdető berendezés és 6 db plakát

elhelyezésére alkalmas hengeres hirdetőoszlop használható. Tetőn fényreklám csak úgy

helyezhető el, hogy annak tartószerkezete az épület homlokzati magasságának megfelelő

távolságból a terepszintről ne legyen látható. Nem alakítható ki fényreklám villogó

effektussal. Fényreklám megszűnésekor a reklámfelülettel együtt a tartószerkezetet is le kell

szerelni.

(6) Villanyoszlop reklám - választási kampányidőszak kivételével - oszloponként, azonos

magasságban, legfeljebb kettő darab helyezhető el. A berendezéseket adott útszakaszon

azonos magasságban kell elhelyezni, amely nem lehet alacsonyabb az úttesttől számított 4,75

méternél. A villanyoszlop reklám egyoldali reklámfelülete nem lehet nagyobb 1,5 m2-nél.

Útszakaszonként csak azonos típusú villanyoszlop reklám helyezhető el. Maximum 1 hónapos

időszakra – a Történeti Főtér Együttes kivételével – megengedett oszloponként 1 db

úgynevezett lengőkaros, 2 db 1 m2-es hirdetmény elhelyezésére alkalmas hirdetőeszköz

kihelyezése is. A lengőkaros hirdetőeszköz sem nyúlhat be a közúti űrszelvénybe.

85. §

(1) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik (amely céglogót, reklámfeliratot tartalmazhat) az

épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalon és műtárgyak felületén, csak az egyéb

önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával létesíthető. A céglogó, reklámfelirat

nagysága, amennyiben a falfelületen nyílás található a szabad homlokzati felület 20%-át,

egyéb esetben a homlokzati felület 40 %-át nem haladhatja meg.

(2) Reklámtorony az alábbiak szerint helyezhető el:

a) legnagyobb megengedett alapterület 3,0 négyzetméter,

b) legnagyobb megengedett reklámfelület 15,0 négyzetméter,

c) legnagyobb megengedett magasság 30,0 méter,

d) legkisebb megengedett telepítési tengelytávolság több reklámtorony esetén 50,0

méter.

(3) Reklámzászló csak az alábbiak szerint helyezhető el, azzal, hogy elhelyezésénél a

reklámtorony elhelyezésére irányadó szabályokat is be kell tartani:

38

Módosította: 29/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép: 2012. július 28.

3

4

a) legnagyobb megengedett reklámfelület zászlónként 5,0 négyzetmétert,

b) legnagyobb megengedett magasság 15,0 méter,

c) legkisebb megengedett telepítési tengelytávolság több zászló esetén 4,0 méter,

legfeljebb 50,0

méter összhosszon.

(4) E szakasz alkalmazásában Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

a hirdető- és reklámberendezések, valamint hirdetmények elhelyezéséről és szabályozásáról

szóló 7/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelete értelmező rendelkezései irányadóak.

VII. Fejezet

39

Tilalmi és korlátozási előírások

30. Korlátozási zónák

86. §

(1) Bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek és technológiák védőterületei és korlátozási

előírásai:

A települési regionális szilárdhulladék-lerakó telep, válogatómű védőterülete:

a) veszélyeshulladék-lerakó esetén: 1000 m,

b) nem veszélyeshulladék-lerakó esetén: 500 m,

c) inerthulladék-lerakó esetén: 300 m

d) a gyepmesteri telep védőterülete: 500 m.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt létesítmények telekhatárától számított védőtávolságon belül

összefüggő lakóterület, lakóépület, üdülőépület, közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi

kultúrát termelő mezőgazdasági építmény, élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás

céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep nem létesíthető.

(3) A városi szennyvíztisztító telep védőterülete: 500 m, a komposztáló telep védőterülete:

300 m.

(4) A környezetet terhelő létesítmények telekhatárától számított védőtávolságon belül

lakóépületek, valamint bűzre és fertőzésveszélyre érzékeny épületek, építmények, valamint

üzemi méretű állattartó telep nem létesíthető.

(5) Egyéb építmény elhelyezése a szennyvíztisztító 500m-es védőterületének fenntartásáig

csak környezetvédelmi, közegészségügyi és kulturális örökségvédelmi hatóság

hozzájárulásával lehetséges.

(6) Az előtisztított szennyvíz hasznosító mezőgazdasági terület védőterülete: 300 m, a

létesítmény telekhatárától számított védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető.

87. §

(1) A levegővédelmi szempontú védelmi övezetek és korlátozási előírásai:

a) a PRINT 2000 KFT. nyomda légszennyező pontforrása körül kialakított védelmi

övezet: 50 m (hrsz: 0413/145-146, 0413/137),

b) a kijelölt védelmi övezetben nem építhető lakó, oktatási, egészségügyi, szociális,

igazgatási és üdülési célt szolgáló létesítmény.

39

Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályba lépett: 2011. március 11.

3

5

(2) A repülőtér védőövezetére a zajgátló védőövezet kijelöléséig a Katonai Légügyi Hatóság

adatszolgáltatása alapján a szabályozási terven szereplő zajzónák és az egyéb hatályos

jogszabályok, hatósági előírások korlátozásai az érvényesek.

(3) A Repülőtér mellett elhelyezkedő „reptéri lakótelep” területére vonatkozó zajterhelési

értékek betarthatósága érdekében zajvédelmi berendezések kiépítésével egyidejűleg tartható

fenn a lakófunkció. A lakótelep területén komfortfokozó létesítmények építhetők, de új

lakóegység vagy új lakószoba nem alakítható ki.

88. §

Honvédelmi érdekű korlátozások érintik az alábbi területeket:

a) a 0299/3 hrsz „Északi távoli irányadó”, a 0426/2 hrsz Északi közeli irányadó, a

0609/3, 0616/14 hrsz „Déli közeli irányadó” és a 0600/4, 0589/13 hrsz „Déli távoli

irányadó” telkek határától számított 1000 m-en belül bármely beruházás csak az

általános szabályok szerint végezhető,

b) a 0499/2 hrsz „Bomba raktár”, valamint a 0518 hrsz ingatlan telkének határától mért

ba) 1500 m-en belül bármilyen beruházás csak az általános szabályok szerint

végezhető,

bb) 800 m-en belül állandó emberi tartózkodásra alkalmas épület nem létesíthető,

bc) 200 m-en belül 20kV-os és nagyobb feszültségű szabadvezeték és ahhoz

közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás, önkormányzati közút, dűlő út

nem létesíthető,

bd) 50 m-en belül erdőtelepítés nem végezhető.

c) a 01528/2, 01528/3, 01568/9 hrsz. Központi üzemanyagraktár – Hetényegyháza –

telkének határától mért

ca) 5000 m-en belül ipari üzem, 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű

transzformátor állomás csak az általános szabályok szerint létesíthető;

cb) 1500 m-en belül lakóterület, vasút, országos közút nem létesíthető;

cc) 1000 m-en belül bármilyen beruházás csak az általános szabályok szerint

létesíthető;

cd) 500 m-en belül 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű villamos

szabadvezeték, közút és épület csak az általános szabályok szerint létesíthető;

ce) 200 m-en belül vízvezeték és csatornahálózat csak az általános szabályok

szerint helyezhető el.

88/A. §40

(1) Szélerőmű, szélgenerátor, naperőmű, geotermikus energia hasznosítására, biogáz

termelésére, tárolására szolgáló építmények és kapcsolódó létesítményeinek telepítése nem

megengedett

a) a kiemelt fontosságú honvédelmi területeken, valamint védőtávolságaikon

belül

aa) a repülőtér (0425 hrsz) telkének szélétől mért 1500 méteres védőtávolságon belül,

ab) a repülőtér északi és déli közeli irányadó állomásai (0426/2, 0609/3, 0616/14 hrsz)

telkeinek szélétől számított 1000 méteres védőtávolságon belül,

ac) a lőszerbázisok (0499/2, 0518 hrsz) telkeinek szélétől mért 1500 méteres

védőtávolságon belül,

40

Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép: 2013. május 25.

3

6

ad) az üzemanyag raktár (01528/2, 01528/3, 01568/9 hrsz) telkeinek szélétől mért

1000 méteres védőtávolságon belül,

b) a repülőtér felszálló pálya küszöbétől északi irányban a 4490 méterre lévő

északi távoli irányadó állomás (0299/3 hrsz-ú telek), a déli megközelítési irányban

3875 méterre lévő déli távoli irányadó állomás (0598/13, 0600/4 hrsz-ú telkek) és a

felszálló pálya küszöbje közötti terület tengelyébe, valamint a Nemzetközi Polgári

Repülési Szervezet Repülőterek tervezésére és üzemeltetésére vonatkozó 14. számú

ajánlásában meghatározott akadálysíkkal lefedett területen jelen rendelet 11.

melléklete szerint.


termelésére, tárolására szolgáló építmények és kapcsolódó létesítményei esetében a repülőtér

környezete légiforgalmi biztonságának fenntartása érdekében a repülőtér déli és északi

megközelítési irányában 1000 méteres távolságig 5 méter, 1000-2000 méteres távolság között

7 méter, 5000 méter fölötti távolságban 20 méter magassági korlátozás az irányadó.

Oldalirányban a telekhatártól számított 300 méteres távolságig 5 méter, 300-1000 méteres

távolság között 7 méter, 3000 méter fölötti távolságban 20 méteres magassági korlátozást kell

figyelembe venni.


termelésére, tárolására szolgáló építmények és kapcsolódó létesítményeinek telepítése nem

megengedett a természetvédelmi érintettségű területeken, valamint az átlagosnál jobb

minőségű termőföldeken.

(4) E szakasz alkalmazása során átlagos minőségű termőföld alatt a termőföld védelméről

szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. § f) pontjában meghatározottakat kell érteni.

89. §

(1) Közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási terven jelölt részén -

közmű védőtávolsága miatt - épület nem helyezhető el.

(2) Temető védőterületének zónájába eső temetőrészen csak hamvak elhelyezésére szolgáló

kolumbárium vagy sír létesíthető. A sávot fásított védőterületként kell fenntartani.

90. §

Közműhálózatok és építmények védősáv- és védőterület igényes korlátozási területei:

a) Az új szennyvízcsatorna hálózatára tervezett zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott

kivitel esetén a szennyvízátemelők védőtávolsága lakóépülettől 20 m, mely egyedi

eljárásban csökkenthető.

b) A város területén áthaladó nagynyomású szénhidrogén szállítóvezetékek csőszéltől

számított biztonsági övezete: 15 m.

c) Területigényes bázishelyek biztonsági övezete a veszélyességi övezethatártól mérten

15 m:

ca) Kecskemét I. gázátadó (0862/120hrsz.)

cb) Kecskemét leágazó szerelvény (13363/2 hrsz),

cc) Kecskemét II. gázátadó (0659/1hrsz),

3

7

cd) Nagykőrös leágazó szerelvény (20258/4 hrsz),

ce) MOL Rt. Bázistelep (0664 hrsz).

d) A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység a gáz és kőolajüzemi

létesítmény üzemben tartójának a hozzájárulásával végezhető.

e) A város közigazgatási területén áthaladó 120 kV feszültségszintű nagyfeszültségű

villamos távvezetékek védőtávolsága a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé

mérten: 13-13 m.

f) A biztonsági övezet terjedelme a vezeték tengelyétől mérten:

fa) Városföld – Kecskemét (Északi alállomás) távvezeték mentén 18-18 m,

fb) Kecskemét (Északi alállomás) – Lajosmizse távvezeték mentén 17-17 m,

fc) Városföld-Kecskemét (Szultán utcai alállomás) távvezeték mentén 18-18 m,

fd) Szabadszállás – Kecskemét távvezeték mentén 21,5 –21,5 m,

fe) Kecskemét-Szolnok távvezeték mentén 18-18 m és a

ff) Kecskemét – Nagykőrös távvezeték mentén 18-18 m.

g) A védőövezeten belül bármilyen építési tevékenység a szolgáltató hozzájárulásával

végezhető.

h) Területigényes elektromos alállomások:

ha) Kecskemét Északi alállomás (10576/118 hrsz),

hb) Kecskemét Szultán utcai alállomás (2141 hrsz),

hc) Kecskemét Nyugati tervezett alállomás (0890/40 hrsz).

31. Elővásárlási jog

91. §

(1) Elővásárlási jog jegyzendő be az önkormányzat javára a szabályozási terven jelölt

területekre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telkek megosztása esetén az elővásárlási jog megszűnik azokon a

keletkező telkeken, amelyeket a megjelölt városrendezési cél nem érint.

VIII. Fejezet41

Egyéb előírások

41


3

8

32. Közművek általános előírásai

92. §

(1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés,

energiaellátás (villamosenergia-, földgáz- és távhőellátás), valamint a hírközlés hálózatait és

létesítményeit a szabályozási terven jelölt közterületen, vagy közműterületen kell elhelyezni.

Közműhálózatokat közforgalom számára megnyitott, kialakított magánúton is el lehet

helyezni.

(2) A város már kialakult teljes közművesítéssel rendelkező központi belterületén épület

építése, átépítés, foghíjak beépítése és további új épület építése csak akkor lehetséges, ha az

építmény beköt a meglevő vezetékes közmű és a hírközlési hálózatokba.

(3) A város kialakítandó, beépítésre szánt területein, csak az övezeti előírásokban

meghatározott mértékű közművesítést biztosító közműhálózatok továbbépítésével és a

hálózatokra kapcsolódással lehet építeni.

(4) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell

meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot,

és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást.

93. §

(1) Utak és egyéb közterületek építésekor, felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről

vagy egyidejű rekonstrukciójáról úgy kell gondoskodni, hogy valamennyi – e rendeletben

előírt - közművezeték és műtárgy elférjen. Az 3. melléklet minta keresztszelvényei az

irányadók.

(2) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben

maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(3) A tervezett lakóépületeknek és intézményeknek az utcai homlokzatára nem, csak az

alárendelt homlokzatára lehet felszerelni mérő,- kapcsolószekrényeket és az egyéb

berendezéseket.

(4) Új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár vagy nem beépíthető

telekrész határán mint tervezett köz- vagy magánút figyelembe vételével létesíthető.

„93/A. §42

(1) Az épületek, építmények energiaellátása szempontjából az energiatakarékosságra és a

megújuló energiák (nap, szél, és geotermikus energiák) minél szélesebb körű alkalmazására

kell törekedni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében az épületek, építmények tervezése során vizsgálni

kell:

a) az épületek megfelelő tájolását és

b) az épület kompaktságát, vagyis a felületének és térfogatának egymáshoz viszonyított

arányát.

42


3

9

(3) Az épületek megfelelő tájolásúak, ha azon tetőfelületek aránya, melynek lejtésiránya a

keleti és nyugati irány déli fele között van, eléri az összes tetőfelület 60 %-át.

93/B. §43

(1) Szélerőmű, szélgenerátor és kapcsolódó létesítményeinek telepítése nem megengedett

a) beépített és beépítésre szánt területeken és a széleitől mért 5 h távolságban, ahol a „h”

a szélerőmű teljes magassága,

b) a műszaki infrastrukturális hálózatoktól és egyedi építményektől mért

dőléstávolságban,

(2) Szélerőmű, szélgenerátor 500 méteres környezetén belül új lakóépület nem helyezhető el,

birtokközpont nem alakítható ki.

(3) A szélerőmű, szélgenerátor magasságát legfeljebb 100 méter rotor magasság

figyelembevételével kell meghatározni és engedélyezni.

(4) Szélenergia hasznosítására szolgáló egyéb berendezés csak gazdasági terület és

mezőgazdasági terület övezetbe sorolt területeken, valamint a különleges terület övezetbe

sorolt területeken belül a szilárd hulladéklerakó telep (Khu), a szennyvíztisztító telep (Ksz),

valamint a különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) övezetbe sorolt területeken

telepíthető.

(5) Szélenergia hasznosítására szolgáló egyéb berendezés legmagasabb pontja legfeljebb 20

méter lehet.

(6) Szélenergia hasznosítására szolgáló egyéb berendezés a telekhatártól vagy épülettől,

építménytől dőléstávolságban helyezhető el.

93/C. §44

(1) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős

épületeken az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős

épületeken elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába

építészetileg beillesztve, egyéb építményen vagy földrézsűre fektetve pedig – az elő-, oldal-

és hátsókerten kívül – az épület mögötti, építési helyen belüli területen – jellemzően a

közterületről nem látható módon – helyezhető el.

(2) A zöldfelületekre fektetett vagy zöldfelületek felett önállóan kialakított napelemek,

napkollektorok vízszintes vetülete alatti zöldfelületek a telek zöldfelületi mutatójába nem

számíthatók bele.

93/D. §45

(1) A biogáz termeléséhez, tárolásához kapcsolódó létesítmények, berendezések lakóterületen

és vegyes területen nem helyezhetők el.

(2) A levegő hőtartalmának a kinyerésére szolgáló hőszivattyúk berendezései az építészeti

környezethez illeszkedve elhelyezhetők el az épületek tetőfelületén, az

utcafrontról nem látható oldalfalán, valamint elsősorban a telek közterületről nem látható

részein.

43

Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lép: 2013. május 25. 44



4

0

(3) A talaj és a felszín alatti víz hőtartalmának a kinyerésére szolgáló hőszivattyúk

berendezései a telekhatártól mért 3 méteren belül nem helyezhetők el.

33. Vízellátás

94. §

(1) A Kecskemét közigazgatási területén levő I. és II. számú vízműtelep kútjainak

meghatározott védőterületét biztosítani kell. A kistérségi vízmű üzemelő vízbázisának

kijelölésre kerülő védőterületén és védőidomain érvényesíteni kell a szükséges korlátozásokat

a hatályos jogszabály, valamint a kijelölő határozat előírásainak a figyelembe vételével, a

vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében.

(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával

jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100

méternél közelebb kell elhelyezni.

(3) Azokban az építményekben, ahol a szükséges oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból

kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték

keresztmetszetének bővítésével, helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell

megoldani.

(4) A beépítésre nem szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási

célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület akkor helyezhető el, ha az akkredittált

laboratórium által is igazolt egészséges ivóvízellátás biztosítható.

34. Szennyvízelvezetés

95. §

(1) A szennyvízcsatornázott utcákban, a csatorna megépítését követően egy éven belül az

érintett telkeket a közcsatorna hálózatra rá kell kötni.

(2) A talaj- és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a beépítésre szánt,

csatornázásra kerülő, nagyobb laksűrűségű területeken: Hetényegyházán, Katonatelepen és

Kadafalván, a városkörnyéki lakókerten és Beretvás közben szennyvízszikkasztók nem

létesíthetők. Átmeneti megoldásként a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig csak vízzáró

szennyvízgyűjtő-tároló építhető.

(3) A városi szennyvízcsatorna hálózattól távol eső:

a) kis laksűrűségű területeken - Ménteleken, Talfáján, Matkón és Borbáson - a

szennyvizek gyűjtését , kezelését a csatornahálózat megépítéséig átmeneti

megoldásként a talaj- és a talajvíz adottságoktól függően, az egyéb

jogszabályoknak megfelelően lehet szikkasztani.

b) beépítésre nem szánt területeken (tanyák, külterületi intézmények)

szennyvízelhelyezés az alábbi feltételek betartásával létesíthető,

c) kedvezőtlen adottságok (-1,5 m-nél magasabb max. talajvízszint) esetén zárt, szigetelt

szennyvízgyűjtő létesíthető a városi szennyvíztisztító telepre szállítással,

d) kedvezőbb feltételek (-1,5 m-nél alacsonyabb max. talajvízszint) esetén:

da) szennyvíz előkezelés és szikkasztás,

db) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése és a tisztított szennyvizek

felszíni víz befogadóba vezetése, a hatályos ágazati jogszabályokban előírtak

szerint történhet.

4

1

(4) Zárt gyűjtők (vízzáróan kialakított medencék) létesítendők végleges megoldásként

szennyvízcsatorna hálózattal még nagy távlatban sem érintett területeken:

a) ha a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az

elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan,

b) ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m2-t,

c) Kecskemét kistérségi vízmű üzemelő vízbázisának külső, belső és „A” jelű

hidrogeológiai védőterületén,

d) ha az építmény térségében nincs élővíz befogadó, ahova a tisztított vizek

elvezethetők és a terület távol van a csatornahálózattal rendelkező területektől.

(5) A zárt műtárgyak vízzáróságát üzembe helyezés előtt szabványos víztartási próbával

ellenőrizni kell, a rendszeres ürítést és szállítást dokumentálni szükséges.

(6) Egyéb, végleges megoldásként csatornahálózattal még nagy távlatban sem érintett

csatornázatlan területeken, ahol a max. talajvíz a terepszinttől 1,5 m-nél alacsonyabb, egyedi

szennyvíz elhelyezési kislétesítmények telepíthetők. A szikkasztás feltétele, hogy a

szikkasztófelület alsósíkja a maximális talajvízszintnél 1 m-rel magasabban legyen.

35. Felszíni vízelvezetés

96. §

(1) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez:

a) a város közigazgatási területén levő állami tulajdonú (ATIKÖVIZIG kezelésű)

belvízcsatornák, tározók (Csukáséri-főcsatorna, Félegyházi vízfolyás, Alpár-

Nyárlőrinci csatorna) partvonalától számított 6 m-t, míg az egyéb tulajdonú (társulati

és önkormányzati kezelésű) belvízcsatornák, tározók (Csukáséri főcsatorna

belterületi szakaszai, Borbás, Csalánosi, Czollner I., Ménteleki, Ménteleki cs. I. ág,

Pesti (Nyikos) csatorna, Nyíri, Pestmelléki, Sugár, Szalkai, Talfái és Úrréti

csatornák) partvonalától számított 3 m-t fenntartási célokra szabadon kell tartani,

b) az önkormányzati kezelésben lévő árkok part éleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a

nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább

1m szélességű sávot szabadon kell tartani,

c) a belvízcsatornák és az önkormányzati árkok karbantartási sávja nem építhető be,

ezen a területen a belvízcsatorna és közművek műtárgyai, valamint kerékpárút

kivételével építmény nem helyezhető el.

(2) A Csukás-éri főcsatorna 46+970 fkm – 48+170 fkm szelvények, Halasi út és Könyves

Kálmán körút és Fülöpszállási vasút közötti nyílt szakaszát 1,2 km hosszú áthelyezendő

szakaszát közterület rendezéssel összehangolt vízrendezési terv alapján kell lefedni (zárttá

tenni). A főcsatorna nyomvonal áthelyezését követően a régi megszűnő szakaszt fel kell

tölteni.

(3) A település területén a csapadék- és a belvizek összegyűjtéséhez, átmeneti tárolásához és

késleltető levezetéséhez:

a) a város I. számú, Felső-záportározójaként a szabadidőközpontban levő 3 tavat és

b) a város II. számú, Alsó-záportározójaként a Csukás-éri főcsatorna mentén, a beépített

területtől délkeletre kijelölt korlátozott mezőgazdasági használatú 16 ha-os területet

továbbra e célra fenn kell tartani.

(4) A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt

hordalékfogó műtárgy elhelyezése indokolt esetben kötelező.

(5) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb

területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

4

2

a) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített,

beépítésre javasolt központi belterületen, a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt

árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, a már burkolt utak soron

következő rekonstrukciójáig fennmaradhat, a szilárd burkolat építésével egyidejűleg

kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni,

b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer létesíthető (tartható fenn) beépítésre nem

szánt területen és az egyéb belterületeken, a szilárd burkolat nélküli utcákban.

(6)46

A beépítésre nem szánt területeket érintő rendszeresen belvízjárta területeken épület nem

helyezhető el. A belvízzel veszélyeztetett 18377/7, 18377/9, 18377/10, 18377/11, 18377/12,

0992/292, 0992/293, 0992/312, 21986, 5479/1, 5479/2, 0287/48, 0405/83, 0405/63, 0413/14

hrsz-ú telkek csak az érintett terület víztelenítésének a megoldását követően építhetők be.

Terepszint alatti építmény, építményrész kialakításakor figyelemmel kell lenni a talajvíz

viszonyokra.

96/A. §

47

(1) A telken belül keletkező csapadékvizet telken belül kell elszikkasztani vagy tározást

követően zöldfelület öntözésre vagy szürkevízként hasznosítani kivéve, ha a telek

szikkasztásra való alkalmatlanságát talajmechanikai szakvélemény igazolja, ekkor

csapadékvíz-csatornába vezethető a csapadékvíz.

(2) A csapadékvíz-csatornába legfeljebb az üzemeltető által meghatározott intenzitással

vezethető be a csapadékvíz. Az ezt meghaladó intenzitással lefolyó csapadékvíz mennyiséget

csak átmeneti tározás után késleltetve lehet a csapadékvíz-csatorna hálózatba vezetni.

(3) Felszíni lefolyással csapadékvíz közterületre nem vezethető ki.

(4) A közterületek építési vagy környezetrendezési tervdokumentációjának a közterületi

csapadékvíz elvezetés megoldását is tartalmaznia kell.

(5) A közterületi nyílt csapadékvíz elhelyező szikkasztó árkok kizárólag a közterület tiszta

csapadékvizeinek a gyűjtésére, elhelyezésére és szikkasztására szolgálnak.

(6) A szikkasztó árkok szelvényében, partélein belül fa nem telepíthető.

(7) A közterület út és telekhatár vagy járda közötti sávjában telkenként egy kapubejáró

burkolható a kapubejáró szélességében. További közterületi burkolat csak a csapadékvíz

elvezetés vagy elhelyezés és a zöldfelület kialakítás módját bemutató jóváhagyott

környezetrendezési terv birtokában létesíthető.

97. §

(1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet egyéb célra hasznosítani csak vízjogi

létesítési engedély alapján szabad.

(2) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről

és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő

csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

36. Villamosenergia-ellátás

46



4

3

98. §48

(1) a) Az 5. mellékletben A. jelű területeken új villamosenergia ellátási hálózatot, meglévő

hálózat rekonstrukcióját csak földkábeles fektetéssel lehet megvalósítani.

b) Az 5. mellékletben B. jelű területeken új villamosenergia ellátási hálózatot csak

földkábeles fektetéssel lehet megvalósítani. Meglévő légkábeles hálózat rekonstrukciója

légkábellel megvalósítható.

(2) Az elektromos berendezések helyét és telepítési módját a beépítéssel összehangoltan kell

meghatározni. A város központi belterületén az új elektromos berendezéseket a környezetbe

illesztve kell elhelyezni, megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell.

(3) A villamos kisfeszültségű és közvilágítási légkábeleket közös, egyoldali oszlopsoron kell

vezetni.

(4) Fogyasztói bekötést minden esetben földkábeles kialakítással kell megvalósítani.

37. Földgáz- és távhőellátás

99. §

(1) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását

csökkentő szabályozó berendezések az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el. A

tervezett egyedi szabályozók a telkek előkertjében, udvarán vagy az épületek alárendelt

homlokzatára szerelhetők.

(2) A hálózatrekonstrukcióra kerülő területeken felújítás esetén a földfeletti telepítésű,

közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének

rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréje szükséges, kivéve, ha ennek

műszaki akadálya van.

(3) Távhő- és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel

szabad létesíteni.

(4) A telekalakítások következtében magánterületre kerülő gázelosztó vezetéket és tartozékait

közterületre kell áthelyezni.

38. Hírközlés

100. §49

(1) Kecskemét központi belterületén új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni vagy meglévő légkábeles hálózat rekonstrukcióját kivitelezni csak földkábel és alépítmény elhelyezéssel lehet. (2) 2011. december 31. előtt jogszerűen létesített villamosenergia átviteli léghálózat esetén, azzal közös oszlopsoron lehet hírközlési kábel gerincvezetékét vezetni. (3) Fogyasztói bekötést minden esetben földkábeles kialakítással kell megvalósítani. (4) A központi belterületen kívüli területeken új légvezetékes hírközlési hálózatok vezetése esetén, amennyiben már létezik villamosenergia ellátási vagy hírközlési hálózat csak annak oszlopsorán lehet a hírközlési légkábelt vezetni.

48


24. 49


24.

4

4

(5) Nagyvárosias lakóterületen teljes tető vagy homlokzat felújítás során az épület külső szerkezetén, vezetett hírközlési kábeleket át kell építeni földalatti vezetésűre. (6) Ha a térségben a magas házak tetejére telepített hírközlési bázisállomásokból, továbbá az önálló antennatornyokból a városban a lefedettség nem biztosítható, a hírközlési bázisállomások, antennatornyok csak előzetes helykijelölési eljárást követően létesíthetők. (7) Újabb bázisállomás meglevő állomásra telepítendő még abban az esetben is, ha az a tartószerkezet cseréjével jár.

39. Zöldfelületi előírások

101. §

(1) A zöldfelületi előírások a zöldfelületi zóna területeire, valamint az egyéb közterületi és

közlekedési területi zöldfelületekre, fasorokra, telken belüli zöldfelületekre vonatkoznak.

(2) A szabályozási terven jelölt fasorok helyein építmény nem helyezhető el.

(3) A Nagykörúton belüli városrészek bármely építési telkének át-, és beépítése esetén

gondoskodni kell legalább egy db előnevelt fa telekre történő beültetéséről, az épület

használatbavételét megelőzően.

(4) A külterület 1 hektárnál nagyobb kivett, valamint a 10 hektárnál nagyobb bármely

művelési ágban nyilvántartott, lakó- vagy gazdasági épülettel beépítésre kerülő önálló

helyrajzi számú telkének az uralkodó ÉNY-DK szélirányba eső telekhatára mentén legalább

egysoros fasort kell telepíteni.

(5) A zöldfelületek minőségi megőrzése végett beépítésre nem szánt területen történő,

művelésből való kivonással járó építés esetén minden művelésből kivont terület 100 m2-e

után 2db nagy lombkoronát növelő fát kell ültetni a művelésből „kivett” területre.

(6) A telken belüli ültetési kötelezettségre kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű

háromszintes ültetéssel kell biztosítani.

102. §

(1) A zöldfelületek OTÉK-ban előírt legkisebb területe az OTÉK 5. mellékletében foglaltak

szerint akkor csökkenthető, ha azt minőségi zöldfelület javulással együtt valósítják meg.

(2) A telken belüli ültetési kötelezettségű területen - az ültetési kötelezettségű terület

legfeljebb 25 %-án- kapubehajtó, portásfülke, közmű építmény elhelyezhető a csökkenéssel

azonos területű, legalább 3 szintű zöldfelület telken belüli létesítésének feltételével. Az

ültetési kötelezettségű sávban meglévő épület felújítható, bővíthető fenti feltételek

betartásával.

(3) Biológiai aktivitásérték pótlás érdekében az övezeti jelben szereplő B érték azt a hektárban

kifejezett területnagyságot jelöli, amekkora területen egyszintű (gyepszintű) növényzetet,

vagy azzal biológiai aktivitásérték szempontjából egyenértékű nagyságú zöldfelületet kell

telken belül biztosítani az övezetre előírt legkisebb zöldfelületen felül.

(4) Fakivágás esetén pótlásként a kivágandó fa törzskörméretének 20%-al növelt kerületével

megegyező összkerületű fát kell ültetni dendrológiai szakvélemény alapján.

4

5

IX. Fejezet50

Záró rendelkezések

103. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatályba lépése után

indult ügyekben kell alkalmazni.

104. §51

A 2011. február 11-e előtt kiadott jogerős építési engedély az érvényességi idején belül

módosítható és az érvényessége meghosszabbítható a 18. § (4) bekezdésében foglaltak

alkalmazása nélkül.

X. FEJEZET52

Kecskemét, 2013. 02.14.

Dr. Zombor Gábor sk. Dr. Határ Mária sk.

polgármester jegyző

50

Módosította: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályba lépett: 2011. március 11. 51

Kiegészítette: 29/2012.(VI.28.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lép: 2012. július 28. 52

Hatályon kívül helyezte: 5/2011. (II.9.) önkormányzati rendelet 13.§-a.

4

6

MELLÉKLETEK

531. melléklet A beépítésre szánt területeken kialakítható telekméretek (övezeti jel 4. számjele):

Kialakítható legkisebb irányadó

telekmélység (m)

Kialakítható legkisebb

teleknagyság (m

2)

Telek- nagysá

ggg kódok

Kialakítható legkisebb telekszélesség

Szabadon- álló

Oldal- határon álló

Ikres Hézagosan zártsorú

Zárt- sorú

Kere- tes

Adottság. függő

telep szerű

telkes

beép. mód. 1 2 3 4 5 6 0

25 250 m2 1 9 8 8 8

25 450 m2 2 14 10 10 10 10

27 600 m2 3 15 10 10 10 10 10

30 720 m2 4 18 16 10 10 10 10 10

35 900 m2 5 18 16 12 12 12 12 12

40 1200 m2 6 20 18 16 12 12 12 12

40 1500 m2 7 25 18 16 16

50 3000 m2 8 40 40 18

50 4000 m2 9 40 40 40

Adottságtól függő, kialakult 0 Kialakult állapottól függően az egyéb előírások betartásával. 54

2. melléklet A kialakult övezetekben telekalakítással létrehozható legkisebb telekterület mértéke

Beépítési mód

Karakter Szabadon álló

Oldalhatáron álló

Ikerházas Hézagosan zártsorú

Zártsorú Keretes Körülépített

Belvárosi - - - - 450m2 600m

2

Polgárvárosi - - - 600m2 450m

2 -

Mezővárosi - 600m2 - 450m

2 450m

2 -

Kertvárosi 900m2 600m

2 600m

2 - - -

Villanegyed 900m2 720m

2 - - - -

Telepszerű 1500m2 - - - - 900m

2

Falusi 720m2 720m

2 720m

2 900m

2 - -

Kolóniás 720m2 600m

2 - 450m

2 - -

53

Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. március 11. 54

Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. március 11.

4

7

553. melléklet út mintakeresztszelvények

típus kereszt-szelvények Kecskemét térségi és belterületi útjain 1) 5. sz. főút, 441. sz. főút 2x2 sáv szervízúttal

Mintakeresztszelvények2x2 Forgalmi sávos külterületi főutak

53 m szabályozási szélességM=1:200

Járd

a

Zöld

sáv

Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t

Szerv

izút

Zöld

sáv

Zöld

sáv

Szerv

izút

Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t

Zöld

sáv

Járd

a

Útp

ály

a

Padka

Áro

k

Padka

Áro

k

2.) 5. sz. főút szélesítése

Áro

k

Padka

Áro

k

Padka

Útp

ály

a

Mezőgazdasági te

rüle

t

Zöld

sáv

Zöld

sáv

Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t

Ipart

erü

let



Útp

ály

a

Elv

ála

sztó

sáv

Közm

ű s

áv

55

Módosította: 5/2011.(II.9.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdése. Hatályba lépett: 2011. március 11.

4

8

3.) 54. sz. főút

Közm

ű s

áv

Elv

ála

sztó

sáv

Útp

ály

a



Ipart

erü

let

Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t

Zöld

sáv

Zöld

sáv

Mezőgazdasági te

rüle

t

Útp

ály

a

Padka

Áro

k

Padka

Áro

k

4.) Külterületi összekötőút

Összeköto út

Útkategória: K V.

Környezet: A

Tervezési sebesség: 90 km/h

Forgalmi sávok szélessége: 3,50 m

Padkaszélesség: 2,00 m

Közúti urszelvény magassága: 4,70 m

Szervizút

Útkategória: K VI.

Környezet: A




Zöldsáv: 3,00 m

Járda: 1,50 m


Védo erdosáv: 2,50 m

Mintakeresztszelvények2x1 Forgalmi sávos külterületi

összekötőút szervizúttal30m szabályozási szélesség

M=1:200

Áro

k

Padka

Útp

ály

a

Padka

Áro

k

Járd

a

Szerv

izút

Zöld

sáv

4

9

5.) 5218. jelű összekötőút (22 méteres)

Zöld

sáv

Áro

k

Padka

Útp

ály

a

Padka

Áro

k

Mintakeresztszelvények2x1 Forgalmi sávos külterületi összekötőút

22m szabályozási szélességM=1:200

Összeköto út

Útkategória: K V.

Környezet: A





Zöldsáv: 3,00 m


Kétirányú kerékpárút: 3 m

Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t

6.) Külterületi összekötő út 2x1 sáv szervízút nélkül (22m)

Útkategória: B IV.

Hálózati funkció: c

Környezet: A



Biztonsági sáv: 0,25 m

Várakozó sáv: 2,50 m

Zöldsáv: 2,50 m ill. 2,25 m

Kétirányú kerékpárút: 2,25 m

Járda: 1,50 m ill. 0,75 m


Mintakeresztszelvények2x1 Forgalmi sávos belterületi

gyűjtőutak22 m szabályozási szélesség

M=1:200

Útp

ály

a

Zöld

sáv

Járd

a

Járd

a

Vára

kozó s

áv

Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t

Zöld

sáv

Vára

kozó s

áv

Biz

tonsági sáv

Biz

tonsági sáv

5

0

7.) Nyugati feltáró körút –város széle- 2x2 sáv (30m)


Hálózati funkció: b

Környezet: A






Egyirányú kerékpárút: 2,00 m

Egyirányú kerékpárút és gyalogjárda: 3,75 m


Mintakeresztszelvények2x2 Forgalmi sávos belterületi gyűjtőútak

30 m szabályozási szélességNyugati körút

M=1:2000+000 - 0+2200+440 - 1+530

Egyir

ányú k

eré

kpárú

t és járd

a

Biz

tonsági sáv

Zöld

sáv

Vára

kozó s

áv

Útp

ály

a

Biz

tonsági sáv

Vára

kozó s

áv

Járd

a

Zöld

sáv

8.) Nyugati feltáró körút –város széle- 2x2 sáv (25m)


Hálózati funkció: bKörnyezet: A





Egyirányú kerékpárút: 2,00 m

Egyirányú kerékpárút és gyalogjárda: 3,75 m


Mintakeresztszelvények2x2 Forgalmi sávos belterületi gyüjtőút

25 m szabályozási szélességNyugati körút

M=1:2000+220 - 0+440

Zöld

sáv

Egyir

ám

yú k

eré

kpárú

t és járd

a

Biz

tonsági sáv

Útp

ály

a

Biz

tonsági sáv

Egyir

ányú k

eré

kpárú

t

Zöld

sáv

5

1

9.) 2x2 sávos belterületi forgalmi út (gyűjtőút elnevezéssel) (28 m)

Mintakeresztszelvények2x2 Forgalmi sávos belterületi gyűjtőutak


Járd

a

Zöld

sáv

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Zöld

sáv

Útp

ály

a

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Járd

a

Vára

kozó s

áv

Biz

tonsági sáv

Vára

kozó s

áv

Biz

tonsági sáv

10.) 2x2 sávos belterületi forgalmi út (gyűjtőút elnevezéssel) (22 m)

Útp

ály

a

Biz

tonsági sáv

Zöld

sáv

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Járd

a

Mintakeresztszelvények2x2 Forgalmi sávos belterületi gyüjtő utak


Járd

a

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Zöld

sáv

Biz

tonsági sáv

5

2

11.) 2x1 sávos belterületi gyűjtőút (22 m)

Mintakeresztszelvények2x1 Forgalmi sávos belterületi gyűjtőutak




Környezet: A





Egyirányú kerékpárút: 1 m

Zöldsáv: 2,50 m

Járda: 1 m


Járd

a

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Zöld

sáv

Biz

tonsági sáv

Útp

ály

a

Zöld

sáv

Járd

a

Vára

kozó s

áv

Vára

kozó s

áv

Biz

tonsági sáv

Egyirányú k

eré

kpárú

t

12.) Homokbánya 2x1sávos kiszolgáló út

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Biz

tonsági sáv

Zöld

sáv

Zöld

sáv

Járd

a

Zöld

sáv

Útp

ály

a

Biz

tonsági sáv

Zöld

sáv

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Járd

a

Mintakeresztszelvények2x1 Forgalmi sávos kiszolgáló út


Homokbánya kiszolgáló út

5

3

13.) 2x1 sávos belterületi gyűjtőút (22m) egyoldali kétirányú kp. úttal, vízelvezetéssel

Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t

Zöld

sáv

Áro

k

Zöld

sáv

Járd

a

Mintakeresztszelvények2x1 Forgalmi sávos belterületi gyüjtőútak


Járd

a

Zöld

sáv

Áro

k

Zöld

sáv

Útp

ály

a

14.) 2x1 sávos ipari gyűjtőút (22m) egyoldali kétirányú kerékpárút, másik oldalon járda

Biz

tonsági sáv

Vára

kozó s

áv

Vára

kozó s

áv

Járd

a

Zöld

sáv

Útp

ály

a

Biz

tonsági sáv

Zöld

sáv Útkategória: B IV.


Környezet: A





Kétirányú kerékpárút és gyalogjárda: 3 m

Zöldsáv: 2 m ill. 3 m

Járda: 2 m


Mintakeresztszelvények2x1 Forgalmi sávos ipari belterületi út


Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t és járd

a

5

4

15.) 2x1 sávos kiszolgáló, ipari gyűjtőút vagy lakóút (16m) nincs kerékpárút

Járd

aZöld

sáv

Áro

k

Zöld

sáv

Útp

ály

a

Zöld

sáv

Áro

k

Zöld

sáv

Járd

aMintakeresztszelvények

2x1 Forgalmi sávos belterületi kiszolgáló utak


16.) 2x1 sávos lakóút (16m) kerékpársávval

Járd

a

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Biz

tonsági sáv

Biz

tonsági sáv

Biz

tonsági sáv

Biz

tonsági sáv

Egyirányú k

eré

kpárú

t

Járd

a

Mintakeresztszelvények2x1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak


Zöld

sáv

Zöld

sáv

Útp

ály

a

5

5

17.) Egyéb új tervezésű lakó utak (8 -18 m)

Útp

ály

a Zöld

sáv

Mintakeresztszelvények1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak


Járd

a

Biz

tonsági sáv

Járd

a

Járd

a

Biz

tonsági sáv

Járd

a

Mintakeresztszelvények1 Forgalmi sávos belterületi lakó utak


Zöld

sáv

Útp

ály

a

Útp

ály

a

Zöld

sáv

Zöld

sáv



Járd

a

Járd

a

Járd

a

Járd

a



Zöld

sáv

Zöld

sáv

Útp

ály

a

Biz

tonsági sáv

Járd

a

Járd

a



Zöld

sáv

Zöld

sáv

Útp

ály

a

Kétirá

nyú k

eré

kpárú

t és járd

a

5

6

56

56


24.

5

9

57

57


24.

6

1

58

58


24.

6

3

59

59


24.

6

4

60

60


24.

6

5

4. sz. melléklet61

61


24.

6

7

5. sz. melléklet62

62


24.

6

9

A helyi védelem területeinek és művi értékeinek listája

6. sz. melléklet63

A régészeti védelem területeinek listája

7.1 Belterületi lelőhelyek: 7.1.1. Kada Elek u. 1. (hrsz: 4330, 4331, 4084, 4551, 4332) KÖH azonosító szám: 27822 7.1.2. Tanítói Árvaház (hrsz: 3694/3) KÖH azonosító száma: 27880 7.1.3. Sallai u. 1. (hrsz:, 7095) KÖH azonosító szám: 27781 7.1.4. Nyíri út, Máriahegy (hrsz:10577/34, 35, 37, 38, 40, 76, 77) KÖH azonosító szám: 27780 7.1.5. Széchenyi körút (hrsz: 3459/1, 2, 4,) KÖH azonosító szám: 27824 7.1.6. Széchenyi tér (hrsz: 3896, 3895/1, /2, 3427, 3428/1, /2, 3431, 3893, 3894, 3458, 3915) KÖH azonosító szám: 27787 7.1.7. Piarista Gimnázium (hrsz: 4010, 4008, 4011) KÖH azonosító szám: 27794 7.1.8. Mária u. (hrsz: 3404, 3405, 3406, 3407, 3408, 3290, 3291, 3284, 3283, 3414, 3415, 3356/1, 3256/2, 3289) KÖH azonosító száma: 27881 7.1.9. Korona kávéház (hrsz: 3352) KÖH azonosító száma: 27882 7.1.10. Városháza ( hrsz: 1) KÖH azonosító száma: 27883 7.1.11. Arany János u. (hrsz: 4014, 4020/2, 4020/4, 4020/5) KÖH azonosító száma: 27884 7.1.12. Kossuth tér (hrsz: 1126) KÖH azonosító szám: 27786 7.1.13. Kossuth tér, Ferences templom (hrsz: 480/1, 2, 478/1, 2, 479) KÖH azonosító szám: 27785 7.1.14. Bajcsy-Zsilinszky utca (hrsz: 466, 463/1, 4, 3, 493, 494, 495, 495/1, 498/1, 2, 499, 503, 504/2) KÖH azonosító szám: 27820 7.1.15. Bocskai u. (hrsz: 4137, 4138, 4140, 4141, 4142, 4146, 4147, 4111, 4110, 4112/4) KÖH azonosító száma: 27885 7.1.16. Rákóczi út (hrsz: 4103, 4112/5, 6, 8, 9, 10, 12, 4109, 4114, 4115, 4108, 4119, 4120)

63

Módosította: a 28/2007. (VII. 2.) rendelet 34. § (2) bekezdése. Hatályba lépett: 207. július 2.

7

0

KÖH azonosító szám: 27823 7.1.17. Mesterséges Termékenyítő Főállomás (hrsz: 8354/ 4) KÖH azonosító szám: 27788 7.1.18. Kistemplom tér (hrsz: 548, 602, 603, 604, 605) KÖH azonosító száma: 27887 7.1. 19. Cédulaházi domb (hrsz: 2340/1-2, 3044, 2367/1-3) KÖH azonosító száma: 27877 7.2. Külterületi lelőhelyek 7.2.1. Úrrét 95. (hrsz: 0464/39) KÖH azonosító szám: 27778 7.2.2. Borbás (hrsz: 0484/54-55; 0484/58) KÖH azonosító szám: 27779 7.2.3. Úrrét–T. Nagy-tanya (hrsz: 0520/31) 7.2.4. M5 út 49. lelőhely (hrsz: 0206/97, /52, /53, /282, /50, /281, 376, /377, /379) KÖH azonosító szám: 27826 7.2.5. M5 út 50. lelőhely (hrsz: 0520/34) KÖH azonosító szám: 27827 7.2.6. M5 út 51. lelőhely (hrsz: 0202/61-87) KÖH azonosító szám: 27828 7.2.7. M5 út 52. lelőhely (hrsz: 0177/361-64, /67, /68, /65, /10 /8, /5,6, /35, /32, /26) KÖH azonosító szám: 27829 7.2.8. M5 út 54. lelőhely (hrsz: 0230/25-33) KÖH azonosító szám: 27833 7.2.9. M5 út 53. lelőhely (hrsz: 0232/15) KÖH azonosító szám: 27832 7.2.10. M5 út 55. lelőhely (hrsz: 0200/53) KÖH azonosító szám: 27834 7.2.11. M5 út 52/a lelőhely (hrsz: 0177/4, 0177/13-19) KÖH azonosító szám: 27830 7.2.12. Ballószög, M5 út 78. lelőhely (hrsz: 0983/100, /102, /32) KÖH azonosító száma: 27853 7.2.13. Ballószög, M5 út 79. lelőhely (hrsz: 0983/88, /19, /113) KÖH azonosító száma: 27854 7.2.14. M5 út 80. lelőhely (hrsz: 0983/51) KÖH azonosító száma: 27855 7.2.15. M5 út 81. lelőhely (hrsz: 0983/47-48) KÖH azonosító száma: 27856 7.2.16. M5 út 77. lelőhely (hrsz: 0989/5,/26) KÖH azonosító száma: 27852 7.2.17. Ballószög, M5 út 82. lelőhely (hrsz: 0983/153-156) KÖH azonosító száma: 27857 7.2.18. Ballószög, M5 út 83. lelőhely (hrsz: 0983/106-107, /175) KÖH azonosító száma: 27858 7.2.19. Ballószög, M5 út 84. lelőhely (hrsz: 0983/106-111) KÖH azonosító száma: 27859 7.2.20. Ballószög, M5 út 85. lelőhely (hrsz: 0983/106-111) KÖH azonosító száma: 27860 7.2.21. Ballószög, M5 út 86. lelőhely (hrsz: 0983/123-132, /51, /5)

7

1

KÖH azonosító száma: 27861 7.2.22. Ballószög, M5 út 87. lelőhely (hrsz: 0983/51, /179, /6) KÖH azonosító száma: 27862 7.2.23. M5 út 88. lelőhely (hrsz: 0983/177, /12, /178) KÖH azonosító száma: 27863 7.2.24. M5 út 89. lelőhely (hrsz: 0983/177) KÖH azonosító száma: 27864 7.2.25. M5 út 90. lelőhely (hrsz: 0983/173, /73, /159-160) KÖH azonosító száma: 27865 7.2.26. M5 út 91. lelőhely (hrsz: 0983/141-144) KÖH azonosító száma: 27866 7.2.27. M5 út 92. lelőhely (hrsz: 0928/20-25, 0923 ) KÖH azonosító száma: 27867 7.2.28. M5 út 93. lelőhely (hrsz: 0983/170) KÖH azonosító száma: 27868 7.2.29. M5 út 94. lelőhely (hrsz: 0985/24-28) KÖH azonosító száma: 27869 7.2.30. M5 út 95. lelőhely (hrsz: 0894/119, /122) KÖH azonosító száma: 27870 7.2.31. M5 út 160. lelőhely (hrsz: 0894/97-99) KÖH azonosító száma: 27874 7.2.32. M5 út 56. lelőhely (hrsz: 00173/39, /59, /61-62, /66-67, 0173/32-58, /28-57, /34-44, /46-56) KÖH azonosító szám: 27835 7.2.33. M5 58. lelőhely (hrsz: 00171/12,18) KÖH azonosító szám: 27837 7.2.34. M5 út 59. lelőhely (hrsz: 0171/26, 28) KÖH azonosító szám: 27838 7.2.35. M5 út 60. lelőhely (hrsz: 070/117) KÖH azonosító szám: 27839 7.2.36. Hetényegyháza, M5 út 71/b. lelőhely (hrsz: 01534/172-173) KÖH azonosító száma: 27848 7.2.37. Hetényegyháza, M5 út 72. lelőhely (hrsz: 01534/172-173, 01538/15, /97-100, 01516/9) KÖH azonosító szám: 27797 7.2.38. Hetényegyháza, M5 út 73. lelőhely (hrsz: 01534/26) KÖH azonosító szám: 27798) 7.2.39. Hetényegyháza, M5 út 69. lelőhely (hrsz: 01534/26) KÖH azonosító száma: 27845 7.2.40. Hetényegyháza – Belsőnyír, Zana-tanya (hrsz: 01534/137-138, /153-154) KÖH azonosító szám: 27772 7.2.41. Belsőnyír, M5 út 52/E lelőhely (hrsz: 0173/46) KÖH azonosító szám: 27805 M5 út 52/B lelőhely KÖH azonosító szám: 27831 Belsőnyír-M5 út 52/C lelőhely KÖH azonosító szám: 27806 Belsőnyír, M5 52/ D KÖH azonosító szám: 27804

7

2

7.2.42.49. Hetényegyháza, M5 út 61. lelőhely (hrsz: 01534/115-119, 01521/338-344, 01533/1) KÖH azonosító száma: 27840 7.2.43. Hetényegyháza, M5 út 62. lelőhely (hrsz: 01521/172-173, 01521/364-368) KÖH azonosító száma: 27841 7.2.44. Hetényegyháza, M5 út 63. lelőhely (hrsz: 04/31, /42-43) KÖH azonosító száma: 27842 7.2.45. Miklóstelep (hrsz: 03/1-3) KÖH azonosító szám: 27777 7.2.46. Hetényegyháza, M5 út 68. lelőhely (hrsz: 001534/36-50, /51-81) KÖH azonosító szám: 27799 7.2.47. Hetényegyháza, Belsőnyír, M5 út 158. lh (hrsz: 01534/ 58-61, 01521/250, /260, 01533/3) KÖH azonosító szám: 27810 7.2.48. Hetényegyháza, M5 út 157. lelőhely (hrsz: 01533/5) KÖH azonosító száma: 27872 7.2.49. Hetényegyháza, M5 út 159. lelőhely (hrsz: 01521/193 /157, /158, /165, /167) KÖH azonosító száma: 27873 7.2.50. Hetényegyháza, M5 út 67. lelőhely (hrsz: 01521/55) KÖH azonosító száma: 27844 7.2.51. Hetényegyháza, M5 út 65. lelőhely (hrsz: 01521/268, 32030/1) KÖH azonosító szám: 27800 7.2.52. Hetényegyháza, M5 út 66. lelőhely (hrsz: 01521/212, 252-254) KÖH azonosító száma: 27843 7.2.53. Mária-kápolna (hrsz: 014/2) KÖH azonosító száma: 27890 7.2.54. Törökfái, Gerőmajor M5, 97. lelőhely (hrsz: 0817/ 7-9) KÖH azonosító szám: 27801 7.2.55. Törökfái, Ifjúsági tábor, M5 98. lelőhely (hrsz: 0817/13-15, KÖH azonosító szám: 27802 7.2.56. M5 út 96. lelőhely (hrsz: 0855/126-127) KÖH azonosító száma: 27871 7.2.57. M5 út 161. lelőhely (hrsz: 0827/17-19) KÖH azonosító száma: 27875 7.2.58. Hetényegyháza, M5 út 162. lelőhely (hrsz: 0827/16) KÖH azonosító száma: 27876 7.2.59. M5 út 57. lelőhely (hrsz: 070/163-167, 070/171, 070/176, 070/157) KÖH azonosító szám: 27836 7.2.60. Hetényegyháza, M5 út 70. lelőhely (hrsz: 0153796-97 /10, /9, 78, 98) KÖH azonosító száma: 27846 7.2.61. Hetényegyháza, M5 út 71. lelőhely (hrsz: 01537/122-123) KÖH azonosító száma: 27847 7.2.62. Hetényegyháza, M5 út 74. lelőhely (hrsz: 01537/128-138, 01534/134, /152) KÖH azonosító száma: 27849 2.2.63. Hetényegyháza, M5 út 75. lelőhely (hrsz: 01537/128-138, /213-216, /49) KÖH azonosító száma: 27850 7.2.64. Hetényegyháza – Belsőnyír (hrsz: 01527/16-30, /36, 13-14, /35) KÖH azonosító szám: 27773 7.2.65. Hetényegyháza, M5 út 76. lelőhely (hrsz: 01525/54-62) KÖH azonosító száma: 27851

7

3

7.2.66. Borbáspuszta (hrsz: 0552/70-75) KÖH azonosító szám: 27821 7.2.67. Kiscsukás 44/II/1. lelőhely (Kisfái, Meggyesi tanya) (hrsz: 0763/17-19, 25-30, 0740/5) KÖH azonosító szám: 27807 7.2.68. Kiscsukás – Csukáséri csatorna – 3. lelőhely (hrsz: 0763/21-22) 7.2.69. Kiscsukás - 5. lelőhely (hrsz: 0765/46-61) 7.2.70. Kiscsukás – Kisbodri tanya - 6. lelőhely (hrsz: 0745/ 49-52) 7.2.71. Kiscsukás – Kisbodri tanya - 1. lelőhely (hrsz: 0747/36-40) 7.2.72. Kiscsukás - 2. lelőhely (hrsz: 0734/52, 48, 38) 7.2.73. Kecskemét – Repülőtér (hrsz: 0425) KÖH azonosító szám: 27796 7.2.74. Kecskemét – M5 út 99. lelőhely KÖH azonosító szám: 27803 Lelőhely helyrajzi száma: 0820/27-37

7

4

7. számú melléklet

Természetesen előforduló, illetve természetvédelmi szempontból a védett

természeti területen történő erdőtelepítésben, erdőfelújításban elfogadható fafajok, továbbá fontosabb őshonos erdei cserjefajok a Duna-Tisza közén

KST - kocsányos tölgy - Quercus robur FRNY - fehér nyár - Populus alba

MOT – molyhos tölgy – Quercus pubescens SZNY - szürke nyár - Populus canescens

GY - gyertyán - Carpinus betulus RNY - rezgő nyár - Populus tremula

MJ - mezei juhar - Acer campestre FTNY - fekete nyár - Populus nigra

EJ - egyéb juhar (tatárjuhar) - Acer tataricum TNY - tiszaháti nyár - Populus nigra v. thevestina (csak

fasorokban)

MSZ - mezei szil - Ulmus minor FFÜ - fehér fűz - Salix alba

VSZ – vénic-szil - Ulmus laevis TFÜ - törékeny fűz - Salix fragilis

MK - magas kőris - Fraxinus excelsior KFÜ - kecskefűz - Salix caprea

MAK - magyar kőris - Fraxinus angustifolia ssp. pannonica EFÜ - egyéb füzek

CSNY - madárcseresznye - Cerasus avium MÉ - mézgás éger - Alnus glutinosa

ZSM - zselnicemeggy - Padus avium HÉ - hamvas éger - Alnus incana

AL - vadalma - Malus sylvestris KH - kislevelű hárs - Tilia cordata

KT - vadkörte - Pyrus pyraster NYI - közönséges nyír - Betula pendula

KBO – közönséges boróka – Juniperus communis SZNYI - szőrös nyír - Betula pubescens

Berberis vulgaris - sóskaborbolya

Cerasus fruticosa - csepleszmeggy Prunus spinosa – kökény

Clematis vitalba - erdei iszalag Rhamnus catharticus – varjútövis

Colutea arborescens – pukkanó dudafürt Ribes rubrum – piros ribiszke

Cornus mas – húsos som Rubus caesius - hamvas szeder

Cornus sanguinea - veresgyűrű som Salix caprea – kecskefűz

Corylus avellana - mogyoró Salix cinerea – rekettyefűz

Crataegus laevigata – cseregalagonya Salix rosmarinifolia – serevényfűz

Crataegus monogyna - egybibés galagonya Salix triandra – mandulalevelű fűz

Crataegus nigra – fekete galagonya Salix viminalis – kosárkötő fűz

Euonymus europaeus - csíkos kecskerágó Sambucus nigra - fekete bodza

Euonymus verrucosus – bibircses kecskerágó Staphylea pinnata - hólyagfa

Frangula alnus - kutyabenge Viburnum lantana - ostorménfa

Hedera helix - borostyán Viburnum opulus - kányabangita

Ligustrum vulgare - fagyal Vitis sylvestris – ligeti szőlő

7

5

8. számú melléklet:64

A kialakult övezetekben osztással, telekalakítással létrehozható

legkisebb telekterület mértéke

Beépítési mód

Szabado

n álló Oldalhatáro

n álló Ikerháza

s Hézagosan zártsorú

Zártsorú

Keretes Körülépítet

t Karakter

Belvárosi - - - - 450m2 600m2

Polgárváro

si - - - 600m2 450m2 -

Mezőváros

i - 600m2 - 450m2 450m2 -

Kertvárosi 900m2 600m2 600m2 - - -

Villanegye

d 900m2 720m2 - - - -

Telepszerű 1500m2 - - - - 900m2 Falusi 720m2 720m2 720m2 900m2 - - Kolóniás 720m2 600m2 - 450m2 - -

64

Kiegészítette: a 28/2007. (VII. 2.) rendelet 34. § (3) bekezdése. Hatályba lépett: 2007. július 2.

7

6


A mezőgazdasági övezetek paraméterei – áttekintő táblázat

Kialakítható teleknagysá

g m2

Beépíthető teleknagysá

g m2

Megengedett

Beépítettség mértéke

%

Burkolt

felület %

Beépítési mód

Építmény magassá

g m

Épület-funkció

Mkh

1500 1500 3 20 Sz 3,5 gazdasági

3000 szőlő

gyümölcsös esetén

3 (1,5-1,5) 15 Sz 3,5-4,5 gazdasági

és lakó

Mkk

1500

1500 3 20 Sz 3,5 gazdasági

Mát-vk

3000

3000 Szőlő

gyümölcsös esetén

5 (2,5-2,5) 15 Sz 3,5-4,5 gazdasági

és lakó

Mát 6000 3000 3 15 Sz 3,5-4,5 gazdasági

6000 3 (1,5-1,5) 15 Sz 3,5-4,5 gazdasági

és lakó

Mák

6000 6000 3 15 Sz 3,5-4,5 gazdasági

Máá

10000 6000 2 10 Sz 3,5-4,5 gazdasági

10000 2 (1,0-1,0) 10 Sz 3,5-4,5 gazdasági

és lakó

Máf 10000 6000 2 10 Sz 3,5-4,5 gazdasági

10000 ligetes fásítás esetén

2 (1,0-1,0) 10 Sz 3,5-4,5

Gazdasági, lakó és idegenfor

g.

65


7

7


Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke

0796/105, 0794/5, 0794/52, 0794/53, 0794/54, 0794/55, 0794/56, 0794/57,0794/58, 0794/59,

0794/60,0794/61, 0794/62, 0794/63, 0794/64, 0794/65, 0794/66, 0794/68, 0794/69, 0796/96,

0796/100, 0796/101, 0796/104, 0796/106, 0796/108, 0796/116, 0796/117, 0796/118, 0796/12,

0796/124, 0796/13, 0796/130, 0796/15, 0796/157, 0796/16, 0796/23, 0796/24, 0796/28,

0796/39, 0796/40, 0796/43, 0796/84, 0796/95, 0796/97, 0796/98, 0796/99, 0801/105,

0801/104, 0796/102, 0796/103, 0796/107, 0796/109, 0796/111, 0796/112, 0796/113,

0796/114, 0796/115, 0796/119, 0796/120, 0796/121, 0796/123, 0796/11, 0796/17, 0796/18,

0796/19, 0796/20, 0796/21, 0796/22, 0796/25, 0796/26, 0796/27, 0796/29, 0796/30, 0796/31,

0796/32, 0796/33, 0796/34, 0796/35, 0796/36, 0796/37, 0796/38, 0796/41, 0796/42, 0796/44,

0796/45, 0796/46, 0796/47, 0796/48, 0796/49, 0796/50, 0796/51, 0796/52, 0796/53, 0796/54,

0796/55, 0796/56, 0796/57, 0796/58, 0796/59, 0796/126, 0796/127, 0796/129, 0796/131,

0796/132, 0796/133, 0796/134, 0796/135, 0796/136, 0796/137, 0796/138, 0796/139,

0796/140, 0796/141, 0796/142, 0796/143, 0796/144, 0796/145, 0796/146, 0796/147,

0796/148, 0796/149, 0796/150, 0796/151, 0796/152, 0796/153, 0796/154, 0796/155,

0796/156, 0796/158, 0796/159, 0796/63, 0796/64, 0796/65, 0796/66, 0796/67, 0796/68,

0796/69, 0796/70, 0796/71, 0796/72, 0796/77, 0796/61, 0796/94, 0796/93, 0796/92, 0796/91,

0796/90, 0796/89, 0796/88, 0796/87, 0796/86, 0796/85, 0796/83, 0796/82, 0796/81, 0796/80,

0796/79, 0796/125, 0796/160, 0796/14, 0796/122, 0796/110, 0796/128.

66

Kiegészítette: 37/2008.(IX.10.) rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályba lépett: 2008. szeptember 10.

7

8

11. melléklet a 19/2005. (VI.1.) önkormányzati rendelethez67

67

Kiegészítette: 14/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet 5.§ (2) bekezdése. Hatályba lép: 2013. május 25.

7

9

(azonos a CD-n található „C” fejezettel)

Függelék68

176/1997. (X. 11.) Korm. Rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló

védőövezetek kijelölésének hasznosításának és megszüntetésének szabályairól.

9. § A zajgátló védőövezetre vonatkozó építési és területfelhasználási előírások táblázatos

összefoglalása

A B C D E Nem alakítható ki

Új lakó, üdülő- és intézményterület

N N N N N

Új lakótelek N N

Meglévő építési telek beépítése

Lehetséges

Új lakóépület N Speciális előírás

Meglévő

lakóépület bővítése

Lehetséges

Új telepszerű

lakóépület N N N

Új lakás N Speciális előírás

Átminősítés

lakófunkcióra N

Új intézmény (ker. ip. szolg

kivéve) N N

Új egészségügyi,

nevelési, okt., szoc. létesítmény

N N kivételesen Speciális előírás

Új üdülő épület N N N N N

68


kecskemét megyei jogú város...

Documents