``volegény

szép erno

cik k ü n k h a mis a datok at közölt !

Szép Ernő vígjátékát kedvezőtlenül fogadta a napi sajtó. A kritikusok bizonyára mást vártak Szép Ernőtől. A Vőlegényben nyomát se talál-ták azoknak a meleg, bensőséges hangon csilingelő csengőknek, melyek Szép Ernő költészetének jellegzetes finom mívű díszei. Szép Ernő fél-rebillent fejjel, ártatlan mosolygással fogadta a kedvezőtlen kritikák sujtását és fogász hősének hideg józanságával jelentette ki, hogy bizony nagyon szomorú, ha mélyen el kell rejteni a költészet káprázatát úgy, amint annak idején a gazdagok ásták el arany és ezüst tárgyaikat. (Rab Gusztáv, Nyugat, 1922.)

Szép Ernő Vőlegény című színdarabja korának egyik legnagyobb si-kere volt. Minden este teltház előtt játszották, a nézők még a csilláron is csüngtek. A kritikusok rajongással írtak az előadásról, Szép Ernő költészetének legékesebb, legkiemelkedőbb példájaként emlegetve a darabot. Az 1922-es vígszínházi bemutató új korszakot hozott a szerző számára: a kritikusok vállukra emelve éltették a főbejárat előtt, ő pedig ártatlan mosolygással fogadta az elismerő éljenzést.

Sikert hozott az új darab

cik k ü n k h a mis a datok at közölt !

Jung Ádámné, egy sertéskereskedő felesége, Blau sertésbizományos útján megismerkedett a Remi-kávéházban Hlavkay Ernő elöljárósá-gi tisztviselővel, aki vállalkozott rá, hogy Jungné fiát a gyalogságtól a lovassághoz helyezteti át és ezért 1500 koronát vett föl, amelyet azon-ban később visszafizetett azzal, hogy ez kevés az ügy elintézéséhez. Ekkor 4000 koronát kapott. Azonban Jungné hiába várta fia áthe-lyezését, sőt a fiút ki is vitték a harctérre. Följelentette Hlavkayt, aki azután 3000 koronát visszafizetett. A tárgyaláson Hlavkay hosszas vallatás után ismerte be, hogy fölvett 1900 koronát és azt mondotta, hogy Román János építési vállalkozó útján visszafizette. (Népszava, 1917.)

A katonaszabadításnak nem voltak korábbi előzményei, Szép Ernő találta ki, mint lehetséges bevételi forrást. 1922. előtt soha senki sem próbálkozott ilyesmivel, ám a Vőlegényben látottak több svindlert is megihlettek. A katonaszabadítás divatba jött, és sem bizonyítható, sem peres útra terelhető nem volt. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a dolog lényege a valódi kiszabadítás volt: ha bárki pénzért cse-rébe katonaság alóli felmentést kért, meg is kapta azt.

Katonaszabadítás

volegény

szép erno

Papa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Anya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kornél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Rudi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mariska . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Duci . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Zoli . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fater . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gyengusné . . . . . . . . . . . .

Nusi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Sári . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Pimpi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Édes Baba . . . . . . . . . . . . . .

Pendzsi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kocsis Pál

Csapó Virág

Dobó Enikő

Porogi Ádám

Magyar Éva

Hajdú Melinda

Farkas Ádám

Orth Péter

Nagy Viktor

Bognár Gyöngyvér

Märcz Fruzsina

Decsi Edit

Kiss Zoltán

Körtvélyessy Zsolt

Fischer Lilian

Díszlettervező: Varga Járó Ilona Jelmeztervező: Kiss JulcsiDramaturg: Németh Virág

Koreográfus: Katona GáborZeneszerző: Stein Pupi

Zenei vezető: Látó RichárdSúgó: Patyi Szilvia

Ügyelő: Berki ZoltánRendezőasszisztens: Tóth Kata

RENDEZTE: SZIKSZAI RÉMUSZ

````

Az előadás hossza: 180 perc

(1 szünettel)

Bemutató: 2017. április 14.

19:00

Helyszín: Nagyszínház

Szép Ernő örökösének az engedéIyét a Hofra Kft.közvetítette.

szomorú vígjáték felvonásban2

A kecskeméti Katona József Színház műsorfüzete. Fotó: Walter Péter • Szerkesztette: Németh Virág

Grafikai tervezés: Póth Rebeka • Felelős kiadó: Cseke Péter

Szép Ernő a kedvencem. Csodálatos, ellentmodásos és végtele-nül tehetséges alakja a magyar irodalomnak. Humor, öngúny, érzelmesség és modernitás jellemzi minden írását, gyakran a szabadverseiből is kuplékat írtak és kabarékban énekelték őket. Egy világpolgár és egy vidéki fiú egy személyben, akit Ady Endrétől Molnár Ferencig mindenki szeretett - de senki sem vette igazán komolyan. Nem tartozott senkihez és semmihez, nem volt hajlandó betagozódni - nem is volt rá szüksége. A Vőlegény egyik remekműve. Csodálatos, vitriolos korrajz a pénzhajhászó, „hősi múltba” kapaszkodó, önző és kivagyis-kodó magyar társadalomról; és ugyanakkor egy remekbe sza-bott szerelmi történet két fiatalról, akik ebbe a világba születnek bele, ezeken a hazug és álságos szabályokon nőnek fel: és vá-lasztaniuk kell az igaz szerelem és az üres, fényűző élet tócsányi mélye között. A szerelmet választják, mint a mesében... persze.Amikor, katonaidejét leszolgálva, az osztrák-magyar közös hadsereg tisztjévé avatták, a szokásoknak megfelelően elvárták, hogy valamiféle – lehetőleg német – jelmondatot véssen kardja pengéjébe. Szép Ernő hadnagy úr ezt vésette a kardjára:„Leben und le-ben lassen!” Élni és élni hagyni. Rokonlelkek vagyunk. Az a minimum. Szikszai Rémusz

Bevezető

cik k ü n k h a mis a datok at közölt !

1913-ban az utolsó békeévben az Osztrák-Magyar Monarchia pénzne-me, a korona Európa legelőkelőbb valutái közé tartozott, magasabb volt az árfolyama a svájci frankénál. Tíz év múlva, 1923 végén egy százko-ronás bankjegy értékét már a svájci fillérnek, a centimes-nak is csak töredékében lehetett kifejezni. Magyarországnak végül a Népszövetség közvetítésével és ellenőrzési jogával 1924-ben 250 millió aranykorona értékben folyósított hitelt több európai ország.

Amikor a forintot leváltotta a korona Magyarországon, végre meg-növekedett a pénz értéke. Soha nem látott sikernek nevezhetjük ezt az időszakot, mely során az ország visszafizette államadóssága nagy részét, és hihetetlen gazdasági fellendülés vette kezdetét.

Fellendülés!

(Foster: Mámor és pezsgő Budapesten, 2017.)

Változatos programot kínált az Ős-Budavára nevű szórakozó park, amely a Városligetben nyílt 1896-ban, az Ezredéves Kiállítás alkal-mából. A hatalmas mulatókomplexum korhű épületei, utcái, terei, mecsetjei a régi Budavár hangulatát idézték a látogatók elé vendég-lőkkel, kocsmákkal, borkimérésekkel, mulatókkal, török kávézók-kal, kávéházakkal pezsdítve fel a Városliget nyugodt hangulatát. A park számos attrakciót mutatott be, köztük Thompson Dilkingst, a 2.34 méter magas ír óriást, a szakállas hölgyet, vagy Aelvorat, a féltestű szépséget, esténként pedig tűzijáték várta a közönséget. A park egyszerre 40 ezer ember befogadására volt képes, de nagyobb hírű események alkalmával ez a szám a 60 ezret is elérte.

A századforduló utáni Magyarországon a szórakozás és a bohémélet csak titokban zajlott. Igény ugyanis nem volt rá. Akkoriban a család és a haza szolgálata elsődleges feladatnak számított, a korabeli orfeu-mok és vigadók sorra zárták be kapuikat. Hiába a szórakoztató műso-rok és az erotikus kisugárzás, az emberek messziről elkerülték ezeket a szórakozóhelyeket.

Nincs sikere az orfeumnak

cik k ü n k h a mis a datok at közölt !