katonai repülőterek repülésklimatológiai...
TRANSCRIPT
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Földrajz- és Földtudományi Intézet
Meteorológiai Tanszék
Katonai repülőterek repülésklimatológiai
vizsgálata
SZAKDOLGOZAT
Készítette:
Istovics Krisztina Anna
Földtudományi alapszak
Meteorológus szakirány
Témavezetők: Belső konzulens:
Péliné Németh Csilla Dr. Pongrácz Rita
Czender Csilla ELTE TTK
MH Geoinformációs Szolgálat Meteorológiai Tanszék
Budapest, 2014.
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3
2. A mérésekre vonatkozó előírások ................................................................................... 4
2.1. Meteorológiai Világszervezet ..................................................................................... 4
2.2. Az egyes állapothatározók mérése .............................................................................. 6
2.3. Az állomások által kiadott táviratok ......................................................................... 15
2.4. Klímatáblázatok ........................................................................................................ 15
3. Repülőterek klimatológiai vizsgálata ........................................................................... 17
3.1. Adatsorok .................................................................................................................. 17
3.2. Eredmények .............................................................................................................. 18
3.2.1. Hőmérséklet ....................................................................................................... 18
3.2.2. Relatív nedvesség .............................................................................................. 21
3.2.3. Szélirány és szélsebesség................................................................................... 24
3.2.4. Borultság ............................................................................................................ 28
3.2.5. Felhőalap-magasság .......................................................................................... 29
3.2.6. Látástávolság ..................................................................................................... 31
4. Összefoglalás .................................................................................................................. 35
5. Köszönetnyilvánítás ....................................................................................................... 36
6. Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 37
Függelék .............................................................................................................................. 38
3
1. Bevezetés
A repülés és a meteorológia két, egymástól elválaszthatatlan fogalom. A közlekedési
ágazatok közül a légi közlekedés az, melyet a legnagyobb mértékben befolyásolhat az
időjárás változása. Legyen az egy hóvihar, erős szél vagy csak a látástávolság csökkenése,
és az utazásunk meghiúsulhat. A meteorológiai paraméterek aktuális értékének ismerete,
valamint a változások folyamatos követése érdekében a repülőtereken elengedhetetlen a
rendszeres és megbízható meteorológiai mérés végzése. Az aktuális paraméterek értékétől
függ egy repülési feladat végrehajthatósága. Több év adatsorait felhasználva átfogó képet
kaphatunk egy adott terület éghajlatáról, mely meghatározhatja egy futópálya vagy akár
egy légi útvonal irányának megtervezését. A meteorológiai mérőállomások megfelelő
elhelyezését és a megfigyelések rendszerét a Meteorológiai Világszervezet (WMO)1 és a
Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO)2 technikai előírásai szabályozzák.
Dolgozatomban Magyarország katonai repülőtereinek – Kecskemét, Szolnok és
Pápa – repülésklimatológiai vizsgálatát végezzük el, figyelembe véve az erre vonatkozó
előírásokat. A három mérőállomás különlegesnek mondható, hiszen nemcsak
repülésmeteorológiai, hanem szinoptikus állomásként is működik, így mérési programjuk
kialakításánál nem pusztán a repülést támogató, hanem a szinoptikus állomásokon jellemző
paraméterek mérése is megvalósul, mint például talajhőmérséklet- vagy sugárzásmérés. A
mérési és megfigyelési adatok alapján az állomások évtizedek óta – egyebek mellett –
SYNOP3 és METAR
4 táviratokat is előállítanak és továbbítanak a hazai és nemzetközi
adatforgalomba.
A 2009-től 2013-ig tartó időszak adatsorainak repülésklimatológiai elemzéséhez
referencia időszakként az 1991-től 2010-ig tartó időintervallum órás adatait használjuk fel,
melyeket az adott időszakra vonatkozó SYNOP táviratokból nyertünk. Az adatsorokból
FORTRAN nyelvű programok segítségével relatív gyakoriságokat számolunk az egyes
állapothatározókra, melyek a klímatáblázatok alapjait jelentik. Célunk, hogy a táblázatok
alapján a repülőterek a repülésben fontos szerepet játszó éghajlati paramétereinek esetleges
változásait vizsgáljuk.
1 WMO: World Meteorological Organization 2 ICAO: International Civil Aviation Organization 3 SYNOP: rendszeres meteorológiai mérések és megfigyelések jelentésére szolgáló alfanumerikus távirat. 4 METAR: rendszeres repülőtéri mérések és megfigyelések jelentésére szolgáló alfanumerikus távirat.
4
2. A mérésekre vonatkozó előírások
2.1. Meteorológiai Világszervezet
A meteorológia nagyon korán, már a múlt század közepén felismerte a globalizáció és az
egységesítés kulcsfontosságát, mely a hatékony működés szempontjából elengedhetetlen.
Azonos időpontban, azonos elvek szerinti mérések, illetve szabályozott adatformátumok és
kommunikáció nélkül nem lehetne előrejelző modelleket futtatni. Az egész Földre
kiterjedő föld- és űrbázisú mérőhálózatok telepítési és üzemeltetési szabályainak leírása a
Meteorológiai Világszervezet feladata.
A 191 taggal rendelkező Meteorológiai Világszervezet – mely 1950. március 23-án
a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (IMO)5 utódjaként jött létre – munkája többek
között a meteorológia (időjárás és éghajlat), a hidrológia és a kapcsolódó geofizikai
tudományok feladatainak összefogása (WMO, 2014). Az előrejelző rendszerek
működtetését és fejlesztését, az adatok gyűjtését, nemzeti, regionális és világközpontokba
való továbbítását, valamint azok feldolgozását és az előrejelzések készítését mind a WMO
egyik alrendszere, az Időjárási Világszolgálat (WWW)6 végzi. Működése további három,
egymással összefüggő rendszerre bontható, melyek a következők:
1. Globális Megfigyelő Rendszer (GOS)7
a) földbázisú megfigyelő alrendszer
b) űrbázisú megfigyelő alrendszer
2. Globális Adattovábbító Rendszer (GTS)8
3. Globális Adatfeldolgozó és Előrejelző Rendszer (GDPFS)9
Az általunk vizsgált repülőterek mérőműszerei is a Globális Megfigyelő Rendszer
által szabályozottak, a mérőállomások a „földbázisú megfigyelő alrendszer” részét
képezik, így a továbbiakban az ezekre vonatkozó rendelkezéseket vesszük sorra.
5 IMO: International Meteorological Organization 6 WWW: World Weather Watch 7 GOS: Global Observing System 8 GTS: Global Telecommunication System 9 GDPFS: Global Data-Processing and Forecasting System
5
A hazánkban üzemelő katonai repülőterek meteorológiai állomásai azon túl, hogy
ellátják az alapvető repülésmeteorológiai feladatokat, szinoptikus állomásokként is
üzemelnek. Minden szinoptikus állomáson az észlelések azonos időben történnek, mely
időpontok az ún. szinoptikus főterminusok (00, 06, 12, 18 UTC), a mellékterminusok (03,
09, 15, 21 UTC) vagy – mint esetünkben – minden kerek óra. Az azonos időpontokban
való mérés egyik fő előnye, hogy a Föld különböző állomásain mért adatok egymással
összehasonlíthatók (Mészáros, 2013). A mért és észlelt információk kódolva a SYNOP
táviratokban jelennek meg.
A felszíni szinoptikus állomásokra vonatkozó legfontosabb előírások a következők
(WMO, 2013):
az állomások lehetnek észlelővel ellátottak, illetve részben vagy teljesen
automatizáltak;
az állomások telepítési helyét úgy kell kiválasztani, hogy a mért elemek az
adott területre reprezentatívak legyenek;
minden állomást rendszeresen kalibrált, az előírt mérési bizonytalanságon
belül mérni képes műszerekkel kell felszerelni, kizárólag elfogadott
megfigyelési és mérési technikákat lehet alkalmazni;
a mérések és észlelések összehasonlíthatóságának érdekében minden
állomáson hasonló elvek szerint kell mérni és észlelni;
minden állomáson ki kell jelölni referencia magasságot (állomás
magassága);
a megbízható működés érdekében kétévente legalább egyszer átfogó
ellenőrzést kell tartani a mérőállomások és a mérőhálózat elemeire.
Az előzőeken felül a WMO speciálisan a repülésmeteorológiai állomásokra
vonatkozó legfontosabb rendelkezései a következők (WMO, 2011):
minden Tag köteles a repülőtereken repülésmeteorológiai állomásokat
létesíteni ott, ahol annak szükségét érzi. Ezen állomások lehetnek önállóak,
vagy egy szinoptikus állomással kombináltak;
az állomásoknak meghatározott időközönként kell rutin megfigyeléseket
végezniük, melyeket ki kell egészíteni speciális megfigyelésekkel, ha ez
szükségessé válik, pl. a talaj menti szél, a látástávolság, a futópálya menti
6
látástávolság, az aktuális időjárás, a felhőzet és/vagy a hőmérséklet jelentős
változása esetén;
megfelelő gyakorisággal ellenőrizni kell az állomásokat annak érdekében,
hogy a mérések magas színvonala biztosítva legyen, a műszerek rendben
működjenek és helyzetük jelentősen ne változzon;
a megfigyeléseket minden nap, a nap 24 órájában, félóránként kell végezni
(ezen adatok továbbítására szolgálnak a METAR táviratok).
2.2. Az egyes állapothatározók mérése
A következőkben sorra vesszük egy – a hazánkban működő – szinoptikus állomás által
mért, valamint a SYNOP táviratokban kódolt és továbbított meteorológiai
állapothatározókat és a megfigyelt időjárási jelenségeket (WMO, 2013), a hazai katonai
repülőtereken aktuálisan használt mérőműszerek leírásával egyetemben (részletesebben
csak a későbbiekben, vagyis a klímatáblázatok elkészítése során előforduló
állapothatározókat és időjárási jelenségeket fejtjük ki):
1) Jelen idő
A jelenlegi időjárás megadása, mely végezhető vizuális megfigyelés révén vagy
szenzorok segítségével, meghatározott kódrendszer alapján (WMO 4677
kódtáblázat).
2) Elmúlt idő
Az észlelést megelőző 6 óra (főterminus esetén), illetve 3 óra (mellékterminus
esetén), egyéb esetekben 2 óra jellemzése, meghatározott kódrendszer alapján
(WMO 4561 kódtáblázat).
3) Szélirány és szélsebesség
A mérés lehetőleg 10 méterrel a felszín felett, nyílt, tereptárgyaktól mentes
területen történik. Bármely tereptárgy és a szélmérő közötti távolságnak legalább
10-szer, de lehetőleg 20-szor nagyobbnak kell lennie a tereptárgy magasságánál
(WMO, 2013). A szélirány meghatározására szélzászlókat alkalmaznak (1. ábra),
melyek végén található vitorla akadályt képez a szél útjába mindaddig, amíg a
7
zászló az aktuális szélirányba be nem fordul. Az irányt fokokban, 10°-ra kerekítve
(10°-360°) kell megadni.
Szélsebesség mérésére számos helyen használt eszközök az ún. forgókanalas
szélmérők (2. ábra), melyek közül a háromágú és a kónuszos kanalakkal felszerelt
a legelőnyösebb (Czelnai, 1981). A kanalak egységnyi idő alatt történő tengely
körüli forgásából következtethetünk a szélsebességre, melyet általában m/s vagy
csomó egységekben adunk meg (1 m/s = 1,943 csomó). Az eszközt jellemző
paraméter az indulási küszöb, melynek értéke 0,3-0,5 m/s között mozog. Az ennél
kisebb szélsebesség nem képes megforgatni a kanalat álló helyzetből. A
szélsebességet, mely az észlelést megelőző 10 perces intervallum átlaga, egész
értékekre kerekítve adjuk meg, így a 0,5 m/s alatti értékeket szélcsendként
kódoljuk. Továbbá megjegyzendő még, hogy anemometer hiányában jó közelítéssel
alkalmazható a Beaufort-féle tapasztalati szélskála, repülőterek esetében pedig
elterjedt a szélzsákok egyidejű használata is, mely vizuális segítséget nyújt a
szélirány és a szélsebesség meghatározásában.
1. ábra: A Magyarországon alkalmazott Vaisala típusú szélzászló, 64 különböző szélirány
meghatározására képes (fotó: Mészáros, 2013)
2. ábra: Vaisala típusú forgókanalas szélmérő, indulási küszöbe 0,4 m/s
(fotó: Mészáros, 2013)
8
4) Borultság (felhőzet mennyisége)
A borultság értéke megadja, hogy az égbolt területének hányad részét borítja felhő.
A SYNOP táviratban mennyiségét oktában (nyolcad), egy 0-tól 8-ig terjedő skálán
kell megadni, ahol a 8 okta jelenti a teljes borultságot, 9-es kód esetén pedig az
égbolt nem látható (például zárt köd miatt). Megadása hagyományos módon észlelő
által végzett vizuális megfigyelés útján történik, de napjainkban felhőalap-mérő
műszer segítségével is lehetséges.
5) Felhőzet fajtája
A felhőzet fajtájának meghatározása a WMO nemzetközi felhőatlasza (WMO, 1975,
1987) alapján, észlelővel ellátott állomáson, vizuális megfigyelés útján történik.
6) Felhőalap magassága
A legalacsonyabban lévő felhőzet magassága, melyet méterben kell megadni.
Meghatározása észlelő jelenlétében történhet becslés és/vagy műszeres mérés útján.
Erre alkalmas eszköz lehet a felhőfényszóró, mely függőleges fénycsóvát
kibocsátva a felhő alján foltot hagy. Ismerve az észlelő és a fényszóró közötti
távolságot és a magassági szöget, a felhőalap magassága könnyen meghatározható.
A katonai repülőterek az ICAO előírások szerint automatikus felhőalap-mérő és
regisztráló berendezésekkel (ceilométer) vannak felszerelve (3. ábra), melyek a
leginkább alkalmasak a folyamatos adatok szolgáltatására. Működésük lényege,
hogy a kibocsátott (általában lézersugarak) és a visszavert jelek között eltelt időt
detektálják, és ez alapján számolnak magasságot. Előnyük – a felhőfényszórós
módszerrel ellentétben –, hogy bármely napszakban alkalmazhatóak (Sándor és
Wantuch, 2005).
3. ábra: Vaisala CT25K felhőalap-mérő (mérési tartománya 0-7,5 km, felbontása 15 m)
Pápán (fotó: OMSZ)
9
7) Látástávolság
Az a távolság, melyből a kiválasztott tereptárgy még látható. Értéke – méterben
vagy kilométerben – megadható vizuális megfigyelés révén vagy automata műszer
segítségével. Az ún. transzmisszométerek (ilyen műszert alkalmaznak a Budapest
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren) két részből állnak: egy kibocsátó és egy
érzékelő műszerből, melyek meghatározott távolságra (10-250 m) helyezkednek el
egymástól. A kibocsátott infravörös sugarak pontosan az érzékelőkre irányulnak, a
beérkező sugárzás erőssége pedig annál kisebb, minél nagyobb mértékű a párásság,
a köd, vagy egyéb a látástávolságot csökkentő jelenség (pl. füst). A látástávolság-
mérő műszerek egy másik típusában a kibocsátó és érzékelő rész egy egységben
található, melyet gyakran alkalmaznak repülőtereken, hajókon vagy autópályák
mentén. A katonai repülőtereken telepített Vaisala gyártmányú FD12 típusú
eszközök is ilyen, ún. visszafele szóró látástávolság-mérők (4. ábra), melyek
képesek az infravörös fény szóródása alapján a MOR10
mérésére 10 méter és 50
kilométer méréstartományban. A műszerből kinyerhető a MOR pillanatnyi értéke,
valamint az egyperces és tízperces átlaga.
4. ábra: Vaisala FD12 típusú látástávolság mérő az LM11 háttér-megvilágítottság mérővel
Pápán (fotó: OMSZ)
8) Hőmérséklet, légnedvesség
Hőmérséklet mérésére a következő műszerek használhatóak: folyadékhőmérő,
ellenállás hőmérő vagy termoelem. A földfelszín felett 1,25-2 méter magasságban,
közvetlen környezeti hatásoktól (sugárzás, szél) mentes, de ugyanakkor szabad
légáramlást biztosító helyen kell elhelyezni. Az időszakosan vastag hóréteg alá
10 MOR – Meteorológiai optikai mélység: az a távolság, melyen a 2700 K-en izzó fényforrás párhuzamos
sugarainak fényerőssége az eredeti érték 5 %-ra csökken (Péliné Németh, 2013).
10
kerülő területek esetében magasabb helyszínek is választhatók. A mért értékeket
minden esetben Celsius fokban kell megadni.
A hazai gyakorlatban a mérés a felszín felett 2 méteres magasságban történik,
árnyékoló lemezek használatával a zavaró hatások elkerülésének érdekében (5. ábra).
Szinoptikus állomásokon 5 cm-es magasságban talajfelszín hőmérséklet, különböző
mélységekben talajhőmérséklet mérés, repülőtereken pedig a kifutópályák
betonhőmérsékletének mérése is folyik. A légköri nedvességtartalom mérésére
elterjedten alkalmazhatóak elektromos szenzorok (6. ábra), melyeket a hőmérőkkel
összeépítve, az árnyékolóban helyeznek el.
5. ábra: Hőmérséklet és nedvesség érzékelő 6. ábra: Vaisala HMP155
DTR13 árnyékolóban Pápán (fotó: OMSZ) hőmérséklet és nedvesség
érzékelő (fotó: OMSZ)
9) Légnyomás
A légnyomás mérése különböző típusú barométerekkel történhet. Ilyen például a
repülőtereken is használt Vaisala PTB330 típusú elektromos barométer (7. ábra),
mely 500-1100 hPa mérési tartományban képes mérni ± 0,15 hPa mérési
bizonytalanság mellett, -40 és +60 °C közötti környezeti hőmérsékleten.
7. ábra: Vaisala PTB330 típusú légnyomásmérő (fotó: OMSZ)
11
10) Légnyomásváltozás tendenciája, mértéke
A légnyomás változás jellege az elmúlt 3 órában, megadása meghatározott
kódrendszer alapján (WMO 0200 kódtáblázat) történik.
11) Maximum és minimum hőmérséklet
A SYNOP táviratban naponta egyszer jelentendő maximum hőmérséklet a 18 UTC-t
megelőző 12 óra legmagasabb, míg a minimum hőmérséklet a 06 UTC-t megelőző
12 óra legalacsonyabb hőmérséklete. Az előbbit 18, az utóbbit 06 UTC-kor kell
jelenteni.
12) Csapadékösszeg
A csapadékösszeg a felszínre hulló folyékony vagy szilárd halmazállapotú víz
mennyisége, mérhető továbbá a csapadék időtartama és intenzitása is. A
csapadékmérők elhelyezése 1 méterrel a felszín felett, tereptárgyaktól mentes,
vízszintes felületen történik. A lehullott csapadék mennyiségét mm-ben kell
megadni, ahol 1 mm csapadék 1 négyzetméter felszínen 1 liter víznek felel meg. A
8. ábrán a pápai repülőtéren telepített Lambrecht 1518 H3 típusú billenő edényes
csapadékmérő látható, melynek felfogó felülete 200 cm2, mérési magassága 1 m,
mérési pontossága 0,1 mm. A képen látható fehér dobozban a karima és a tölcsér
fűtést szabályzó elektronikája van beépítve.
8. ábra: Lambrecht 1518 H3 típusú billenő edényes csapadékmérő Pápán (fotó: OMSZ)
13) Talajállapot
Észlelése vizuálisan, meghatározott kódrendszer alapján (WMO 0901/0975
kódtáblázat) történik az észlelővel működő állomásokon. Magyarországon a
SYNOP táviratokban a hóval vagy jéggel fedett talaj állapota kerül jelentésre.
12
14) Globálsugárzás
Mérése piranométerrel, a hőmérséklet mérésével egy szinten, vagyis 2 méterrel a
felszín felett történik. A hazai állomáshálózatban a 9. ábrán látható eszközzel
végzik a méréseket. Az üvegbúra alatt található fekete, tökéletesen elnyelő érzékelő
felszín és a ház között kialakuló hőmérséklet különbség hatására a termoelemekben
áram indukálódik. Az áram az érzékelő belső ellenállásán potenciálkülönbséget hoz
létre, melyből a napsütéses órák száma számítható. A mérés korábban Cambell-
Stokes-féle gömbbel történt (10. ábra), melynek alkalmazása a hazai
mérőhálózatban a kevés számú észlelővel működtetett állomás miatt 2013-ban
megszűnt.
9. ábra: Vaisala CM11 piranométer Pápán 10. ábra: Cambell-Stokes-féle (fotó: OMSZ) napfénytartam-mérő
Pestszentlőrincen
(fotó: Mészáros, 2013)
A szinoptikus mérőállomások programjának nem része, de természetesen
repülőterek esetében a fentieken túl fontos a futópálya menti látástávolság (RVR)11
mérése
is. Az RVR az a távolság, amelyről a pálya középvonalán elhelyezkedő légi jármű vezetője
látja a futópálya felületi jelzéseit vagy a futópálya szegélyfényeit, illetve felismeri a
középvonalat jelző fényeket. Számítása a korábban említett látástávolság mérők, valamint
a háttér-megvilágítottság mérő adatai, a pályafények erőssége és karakterisztikái, illetve a
napszak figyelembevételével történik. A látástávolság mérők mérési magassága a futópálya
szintjéhez viszonyítva 2,5 méter, elhelyezésüket pedig a pálya középvonalától
oldalirányban 120 méteres távolságon belül kell megoldani. Értékét méterben kell
megadni. Műszeres mérés hiányában az RVR a vizuálisan meghatározott látástávolság
felhasználásával is számítható (Péliné Németh, 2013).
11 RVR: Runway Visual Range
13
A magyarországi hagyományos mérést és észlelést folytató állomások
automatizálása a 1990-es években megtörtént, mely gazdaságosabb üzemeltetést, illetve
átláthatóbb, ellenőrizhetőbb mérőhálózatot eredményezett. Nagy hátrány azonban, hogy a
vizuális észlelések száma ez idő alatt töredékére csökkent, melyek információvesztést
okoznak, illetve csak költséges fejlesztések révén, részben pótolhatók. Az Országos
Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) állomásai vizuális észleléseinek hiányát közvetlenül a
katonai repülést kiszolgáló szakállomány érzi, ugyanis éppen a repülési feladatokat
befolyásoló időjárási jelenségek (borultság, felhőzet fajtája vagy a jelen idő) nyomon
követéséhez elengedhetetlen az észlelő személyzet jelenléte.
A 11. ábra a hazai automata szinoptikus állomások felépítését szemlélteti. Az egyes
műszerek által mért adatokat a központi adatfeldolgozó egység összegyűjti, átalakítja,
tárolja, majd 10 percenként továbbítja a központba.
11. ábra: Az Országos Meteorológiai Szolgálat által üzemeltetett Vaisala MILOS-500 típusú
automata felszíni mérőállomás (Mészáros, 2013)
14
Repülőterek esetében a 11. ábrán bemutatott automata műszerkerten felül további
műszerek telepítésére is szükség van. A fel- és leszállások végrehajtásánál fontos szerepet
játszó látástávolság, felhőalap-magasság, szélirány, szélsebesség és betonhőmérséklet
mérésére a futópályák mindkét végén sor kerül. A pályák műszeres ellátottsága az 12.
ábrán is jól látható, mely a pápai repülőtéren működő Katonai Repülőtéri Időjárás-
megfigyelő Rendszer (MAWOS)12
felépítését ábrázolja. A mért adatok adatgyűjtőkbe
kerülnek, majd az adatfeldolgozás után a Katonai Meteorológiai Információs Rendszeren
(KMIR) keresztül jutnak az egyes meteorológiai munkaállomásokra. Továbbá minden
repülőtéren megtalálható egy-egy Hordozható Automata Meteorológiai Mérőállomás
(HAMMÁ) is, mely a MAWOS kiesése esetén a mérések részleges pótlására alkalmas,
illetve terepi mérések (pl. katonai gyakorlatok) esetében alkalmazható (Péliné Németh és
Radics, 2009).
12. ábra: Katonai Repülőtéri Időjárás-megfigyelő Rendszer (MAWOS) a pápai repülőtéren
(Péliné Németh és Radics, 2009)
A műszerkertek tájolását, elhelyezését, valamint a kerten belül a műszerek
telepítésének helyét is a WMO előírásai alapján kell megválasztani, mind a szinoptikus,
mind pedig a repülőtéri állomások esetében.
12 MAWOS: Military Airfield Weather Observation System
15
2.3. Az állomások által kiadott táviratok
A repülőtereken és más szinoptikus állomásokon mért és észlelt adatokat táviratok
formájában továbbítják. A szárazföldi állomások SYNOP táviratai az adott állomás kódján,
az észlelés napján és óráján (UTC) kívül tartalmazzák mindazt az információt, melyet az
előző fejezetben felsoroltunk, a megfelelő kódolási szabályok alapján (lásd: WMO, 2012).
Előállítása a hazai gyakorlatban az előző óra 40. percének (előző 10 perc átlaga) mérési és
észlelési adataiból történik, és minden kerek órában kerül kiadásra. Megjegyezzük, hogy a
SYNOP kód kivezetése folyamatban van, ezt az elavult, merev kódformát hamarosan az
ún. BUFR bináris kód váltja fel.
A rendszeres repülőtéri mérések és megfigyelések jelentésére szolgáló távirat,
vagyis a METAR, a hazai gyakorlatban félóránként kerül kiadásra. Az időjárási feltételek
jelentős változása esetén, vagyis a repülés biztonságára veszélyes meteorológiai jelenségek
vagy meghatározott időjárási küszöbértékek előfordulásakor, kerül sor az ún. SPECI13
távirat kiküldésére. Mindkét távirat azonos – ugyancsak a WMO által meghatározott –
formában kerül kódolásra, és tartalmazhatnak az elkövetkező két órára vonatkozó
előrejelzést is (leszállási előrejelzés – landing forecast). A táviratok nemzetközi
adatcseréjét az OMSZ végzi.
2.4. Klímatáblázatok
Ha a repülőterek több – legalább öt – éves meteorológiai adatsorait vizsgáljuk,
következtethetünk az adott terület éghajlatára. Ezen repülésklimatológiai információkat a
szabályok szerint (WMO, 2011) klimatológiai táblázatok és összefoglalók formájában kell
elkészíteni.
13 SPECI: meghatározott, speciális repülőtéri meteorológiai mérések és megfigyelések jelentésére szolgáló
alfanumerikus távirat. Az illetékes szervek közötti megállapodásban előre meghatározott, a repülés
biztonságára veszélyes meteorológiai jelenségek vagy időjárási küszöbértékek előfordulásakor kell
szerkeszteni és jelenteni.
16
Az összefoglalóknak minimálisan a következő információkat kell tartalmazniuk
(meghatározott időpontokban és meghatározott értékek szerint):
látástávolság és/vagy a legalacsonyabb felhőréteg magasságának relatív
előfordulási gyakorisága;
egyidejűleg megjelenő szélirány (30°-os intervallumokban) és szélsebesség
relatív előfordulási gyakorisága;
felszíni hőmérséklet (5 °C-os intervallumokban) relatív előfordulási
gyakorisága.
A dolgozatban Kecskemét, Szolnok és Pápa repülésklimatológiai összefoglalóit
készítjük el a 2009-től 2013-ig tartó öt éves periódust vizsgálva, bizonyos
összehasonlítások elvégzéséhez referencia időszakként az 1991-től 2010-ig tartó húsz éves
időintervallumot használjuk fel. Az eredményeket a következő fejezetben részletezzük.
17
3. Repülőterek klimatológiai vizsgálata
3.1. Adatsorok
A repülőtereken folyó folyamatos mérések révén a mérési adatsorokból adatbázisokat
alakíthatunk ki, melyek segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy a repülőterek
klimatológiai jellemzőit alaposabban megvizsgálhassuk. A 2009-től 2013-ig tartó
időszakról Kecskemét, Szolnok és Pápa órás adatai állnak rendelkezésünkre, ellenben az
1991-től 2010-ig tartó időszakot csak Kecskemét és Szolnok esetében tudjuk vizsgálni.
Ennek oka, hogy a pápai repülőtér 2004 és 2006 között nem üzemelt, így összefüggő,
homogén adatsor nem készíthető ez időszakra vonatkozóan.
A SYNOP táviratokból, egy a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának
saját fejlesztésű gyűjtőprogramja segítségével, előállítottuk minden egyes paraméterre a
SYNOP kódokat tartalmazó táblázatokat. Ezekből az adattáblázatokból, az általam
készített FORTRAN nyelvű programok segítségével, az egyes állapothatározókra –
nevezetesen: hőmérséklet, látástávolság, felhőalap-magasság, relatív nedvesség, borultság,
szélirány és szélsebesség – relatív gyakoriságokat számoltunk. A FORTRAN programokkal
az egyes mért értékek beolvasása után megvizsgáltuk minden hónapra és órára, hogy a
megadott intervallumokba hány érték esik, majd az egyes gyakoriságokat elosztottuk az
egyes intervallumokba eső értékek összegével, és szoroztuk százzal. Az így elkészített ún.
klímatáblázatok meghatározott intervallumokra és minden egyes órára tartalmazzák a
paraméterek relatív előfordulási gyakoriságait.
Az összes elkészült táblázatot (540 db) CD formájában mellékeljük a dolgozathoz,
az elemzéseket illusztráló egy-egy példa a függelékben található meg.
Meg kell még említenünk, hogy – főleg az első időszak esetében – az adatokban
hosszabb-rövidebb hiányok fordulnak elő, melyek okai a mérőműszerek meghibásodására
vagy az észlelő személyzet hiányára vezethetők vissza. A hiány mértéke elenyésző, így az
elemzéseket nem befolyásolja.
18
3.2. Eredmények
Az adatsorok előbbiekben vázolt feldolgozása révén a repülőterek klimatológiai
viszonyainak részletes elemzésére nyílik lehetőség. A következőkben a teljesség igénye
nélkül mutatunk egy-egy állapothatározóra vonatkozó elemzést.
3.2.1. Hőmérséklet
A hőmérséklet-változás, illetve a hazánkban extrémnek tekinthető hőmérsékletek
előfordulása, a repülésben komoly problémákat okozhat. Ilyen például a légi járművek
alkatrészeinek tágulása, összehúzódása, vagy akár a jegesedés, mely nemcsak a
repülőgépek, de a futópályák használhatóságát is megkérdőjelezheti (Sándor és Wantuch,
2004).
A táblázatok készítésekor az előírásoknak megfelelően 5 °C-os intervallumokban
vizsgáljuk a mért adatok relatív gyakoriságát. Az elemzések alapjait jelentő táblázatok
egyike példaként az első időszakra (1991-2010) vonatkozó kecskeméti, januári értékeket
mutatja (1. táblázat). Természetesen a táblázatok elkészültek minden hónapra
vonatkozóan, mind a két időszakra Kecskemét és Szolnok repülőterekre, illetve Pápa
esetében a 2009-2013-as intervallumot vizsgálva.
A hőmérséklet hosszú távú változásának elemzéséhez tekintsük először a
hőmérsékletek gyakoriságának évi menetét Kecskeméten, mind a két időszakban (13.
ábra). Megállapíthatjuk, hogy Magyarország éghajlati viszonyainak megfelelően (Péczely,
1979) a leghidegebb hónap a január, a legmagasabb értékek pedig leggyakrabban júliusban
fordulnak elő. Megfigyelhető, hogy a második vizsgált időszakban jelentősebb a 30-35 és a
35-40 °C-os intervallumba eső értékek relatív gyakorisága.
19
13. ábra: Hőmérsékletek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Kecskeméten 1991-2010 és
2009-2013 között
A következőkben január és július hőmérsékletének napi menetében végeztünk
összehasonlítást a két időszakra Kecskemét és Szolnok vonatkozásában. A 14. ábrán a
Kecskeméten, míg a 15. ábrán a Szolnokon mért januári hőmérsékletek gyakoriságát
láthatjuk.
Mindkét város esetében elmondható, hogy januárban az alacsonyabb hőmérsékletek
gyakorisága csökkent, a fagypont felettieké (0-5 °C) nőtt, ellenben míg az első időszakban
volt példa 15 °C feletti értékekre is, a második időszakban ez nem tapasztalható. A napi
menet ábrázolásánál nagyon jól megfigyelhető, hogy a legalacsonyabb hőmérsékletek a
napkeltét követően (januárban 07 UTC, júliusban 04 UTC), a legmagasabbak a Nap
delelését követő 1-2. órában mérhetőek.
14. ábra: Januári hőmérsékletek relatív gyakoriságának napi menete Kecskeméten 1991-2010 és
2009-2013 között
20
15. ábra: Januári hőmérsékletek relatív gyakoriságának napi menete Szolnokon 1991-2010 és
2009-2013 között
16. ábra: Júliusi hőmérsékletek relatív gyakoriságának napi menete Kecskeméten 1991-2010 és
2009-2013 között
17. ábra: Júliusi hőmérsékletek relatív gyakoriságának napi menete Szolnokon 1991-2010 és
2009-2013 között
21
Júliusban megnövekedett a magas hőmérsékletek gyakorisága – többször
mérhettünk 35 °C feletti hőmérsékleteket – főként a déli órákban, a hajnali órákban pedig
többször lehetett 25 °C fölötti értékekkel számolni (16. és 17. ábra).
Végül a három szinoptikus állomás egyidejű vizsgálata esetén (18. ábra) azt
mondhatjuk, hogy júliusban átlagosan alacsonyabb értékeket mérhettünk Pápán, mint a
másik két állomáson, ami jól tükrözi a hazánkra jellemző átlaghőmérsékletek területi
eloszlását, miszerint délről északra csökken, illetve nyugatról keletre növekszik a
hőmérséklet. Az északnyugati területek alacsonyabb értékei – így a Pápán mért
alacsonyabb értékek is – a hűvös óceáni légtömegek beáramlásával magyarázhatóak
(Péczely, 1979).
18. ábra: Júliusi hőmérsékletek átlagos relatív gyakorisága a három repülőtéren 2009-2013 között
3.2.2. Relatív nedvesség
A relatív nedvesség a levegő vízgőzzel való telítettségének mértéke, mely alatt a levegő
tényleges és az adott hőmérséklethez tartozó telített páranyomásának arányát értjük. A
táblázatok (2. táblázat) 5%-os felosztásban írják le a relatív nedvesség értékeinek relatív
gyakoriságát minden egyes órára vonatkozóan.
Általánosságban elmondható, hogy telítés közeli állapotok leginkább a téli
hónapokra jellemzőek, az alacsonyabb értékek pedig a tavaszi-nyári időszakban a
leggyakoribbak. A relatív nedvesség évi és napi menete ellentéte a hőmérsékletének,
vagyis a magasabb relatív nedvesség értékek általában alacsonyabb hőmérsékletekkel
párosulnak. Ennek ténye a 19. és a 20. ábrán is szépen kirajzolódik. Ha a két időszak
22
közötti változásokat vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy Kecskemét és Szolnok tekintetében
egyaránt, egy kiegyenlített tavaszi-nyári időszak helyett áprilisban és augusztusban
jelentősebb növekedés figyelhető meg az alacsony értékek gyakoriságában, míg májusban
és júniusban a magasabb értékek gyakorisága növekedett.
19. ábra: Relatív nedvesség értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Kecskeméten
1991-2010 és 2009-2013 között
20. ábra: Relatív nedvesség értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Szolnokon
1991-2010 és 2009-2013 között
Pápán a telítés közeli értékek maximuma november hónapra esett, valamint itt is
megfigyelhetjük az áprilisi-augusztusi növekedést, de sokkal kisebb mértékben, mint az
alföldi repülőtereken (21. ábra).
23
21. ábra: Relatív nedvesség értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Pápán 2009-2013
között
A 22. ábrán a relatív nedvesség relatív gyakoriságának napi menetét követhetjük
végig júliusban Kecskemét esetében. Ahogy a hőmérséklet vizsgálata során láthattuk, a
legmagasabb hőmérsékletek, ez esetben pedig a legalacsonyabb relatív nedvesség értékek a
délutáni órákban (14-15 UTC) a leggyakoribbak, gyakoriságuk pedig a második időszakra
tovább növekedett. 95% feletti értékeket a hajnali és késő esti órákban – leggyakrabban 03-
04 UTC-kor – mérhettünk.
22. ábra: Júliusi relatív nedvesség értékek relatív gyakoriságának napi menete Kecskeméten
1991-2010 és 2009-2013 között
24
3.2.3. Szélirány és szélsebesség
A repülőgépek fel- és leszállásainak szempontjából az egyik leginkább meghatározó
meteorológiai elem a szél sebessége és iránya. A kifutópályák irányának megválasztásához
is tisztában kell lenni az uralkodó szél irányával. A repülőgépek felszállása legideálisabb
szembeszélben, így a széljárás éghajlati adottságaihoz viszonyítva alakítják ki a pálya
irányát. További nem kevésbé veszélyes jelenség a széllökés vagy az oldalszél, melyek
mértékének ismerete komoly baleseteket előzhet meg.
Két különböző klimatológiai táblázatot készítettünk a szélsebesség és szélirány
esetében: az egyik az egyes szélsebességek relatív gyakoriságait tartalmazza minden egyes
órára vonatkozóan, míg a másik a szélirányok és szélsebességek együttes relatív
előfordulási gyakoriságát, az irányokat 30° -os, míg a sebességeket 3 m/s-os felosztásban
(3. és 4. táblázat).
Az uralkodó szélirány Kecskeméten az északnyugati (290° - 310° között), melynek
ténye a második időszakra csak erősödött (23. ábra). A futópálya iránya itt 300° - 120°-os,
mely tökéletesen illeszkedik a klimatikus viszonyokhoz. Szolnok esetében már nem ilyen
egyértelmű a helyzet, nem rajzolódik ki markánsan egy főirány sem. Az uralkodó nyugati
szelet északnyugati (290° - 310° között) váltotta fel, de emellett gyakran lehetett számítani
északkeleti szelek (20° - 70° között) előfordulására is, ennek megfelelően a futópálya
iránya itt 20° - 200°-os. A fő irányok gyakorisága között csak minimális eltérés mutatkozik
(24. ábra). Pápán az észak-északnyugati szelek (320° - 340° között) a leggyakoribbak. A
futópálya iránya ebben az esetben is az uralkodó széliránnyal párhuzamos, vagyis 340° -
160°-os. Itt – a hátszelet, vagyis a délies szelet leszámítva – kicsi a valószínűsége más
irányból fújó szelek előfordulásának. A 25. ábra a három repülőtérre vonatkozó
szélirányok relatív gyakoriságát ábrázolja 2009-2013 között.
Az uralkodó szélirányok kialakulását a nagytérségű meteorológiai folyamatok és a
domborzati viszonyok egyaránt befolyásolják. Az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok
határozzák meg az ország középső és déli felén uralkodó északnyugati szélirányt, mely
Kecskemét esetében is jól látható. A Szolnokon megfigyelhető északkeleti szelek az ország
egész keleti felét jellemzik, míg az északnyugati országrészben – így a Pápán is – uralkodó
észak-északnyugati szelek dominanciája az Alpok árnyékoló hatásának köszönhető
(Ambrózy et al., 2000).
25
23. ábra: A szél irányának átlagos relatív gyakorisága (%) Kecskeméten 1991-2010 és 2009-2013
között
24. ábra: A szél irányának átlagos relatív gyakorisága (%) Szolnokon 1991-2010 és 2009-2013
között
25. ábra: A szél irányának átlagos relatív gyakorisága (%) a három repülőtéren 2009-2013 között
26
Megfigyeltük a szélcsend relatív gyakoriságát is, mely Kecskeméten a 2. időszakra
csökkent (26. ábra), és maximuma októberről augusztusra húzódott vissza, míg Szolnokon
előfordulása kis mértékben növekedett (27. ábra). Mindhárom repülőteret vizsgálva
elmondhatjuk, hogy Szolnokon a legkisebb, Pápán pedig a legnagyobb a szélcsend
valószínűsége, ellenben itt sokkal többször mérhettünk nagyobb szélsebességi értékeket is.
Általánosan szélcsend leggyakrabban az ősz közepén tapasztalható, a legkevésbé
szélcsendes hónapok pedig a február és a március. A szélcsend évi meneteit és a
szélsebességek relatív gyakorisági értékeit a három repülőtérre vonatkozóan a 26-28. és 29.
ábrán láthatjuk.
26. ábra: Szélcsend relatív gyakoriságának évi menete Kecskeméten 1991-2010 és 2009-2013
között
27. ábra: Szélcsend relatív gyakoriságának évi menete Szolnokon 1991-2010 és 2009-2013 között
27
28. ábra: Szélcsend relatív gyakoriságának évi menete a három repülőtéren 2009-2013 között
29. ábra: Szélsebességek átlagos relatív gyakorisága a három repülőtéren 2009-2013 között
A leggyakrabban előforduló szélsebesség mindhárom esetben 2 m/s. Az alföldi
városokban a 3 m/s-os értékek csak 1-2%-kal maradnak el a vezető szélsebesség
gyakoriságától, míg Pápán a második leggyakoribb sebesség az 1 m/s. Ezek az értékek
megfelelnek az országban jellemző általános szélsebességi értékeknek (2-4 m/s), mely
alapján hazánkat mérsékelten szeles területnek mondhatjuk (Péczely, 1979). A kisebb
relatív gyakorisággal előforduló élénk vagy erős lökéses szélsebesség értékek
befolyásolhatják egy repülési feladat végrehajthatóságát.
28
3.2.4. Borultság
A borultság, vagyis a felhőzet mennyiségének ismerete elengedhetetlen a repülés
szempontjából. Négy nyolcadnál kevesebb felhő még nem okoz problémát a fel- és
leszállásoknál, ellenben az ennél nagyobb mértékű borultság már hatással lehet bizonyos
repülési feladatok végrehajtására (Sándor és Wantuch, 2004).
A megfelelő klímatáblázatok az egyes nyolcadok relatív gyakoriságait írják le
minden egyes órára vonatkoztatva (5. táblázat). 0 okta (SKC)14
a felhőmentes eget, 8 okta
(OVC)15
a teljes borultságot jelenti, míg 9-es kód esetén az égbolt nem látszik, mely
hazánkban az esetek nagy többségében köd miatt tapasztalható.
30. ábra: Borultság értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Szolnokon 1991-2010 és
2009-2013 között
A 30. ábrán megfigyelhetjük a borultság évi menetét Szolnok esetében.
Megállapíthatjuk, hogy a borult időszakok száma a téli hónapokra emelkedett, a tavaszi és
nyári hónapokban viszont – főleg áprilisban és augusztusban – többször tekinthettünk
derült, tiszta égboltra. A változások hasonló menetűek, mint amit a relatív nedvesség
esetében megfigyelhettünk. A pápai repülőtéren azonban kis mértékben ugyan, de nagyobb
gyakorisággal borította felhőzet az eget a nyári félévben (31. ábra).
14 SKC: Sky clear 15 OVC: Overcast
29
31. ábra: Borultság értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Pápán 2009-2013 között
3.2.5. Felhőalap-magasság
A felhőzet mennyisége mellett a legalacsonyabb felhőréteg magassága az, amit a repülés
szempontjából a felhők vizsgálatánál figyelembe kell vennünk. Ezen paraméterek
különösen a leszállások végrehajtását befolyásolhatják, ezért nagyon fontos, hogy pontos
adatok álljanak rendelkezésünkre.
A felhőalap magasságát meghatározott intervallumok alapján adjuk meg minden
egyes órára vonatkozóan. Az 50 méternél alacsonyabb értékek kategóriájába soroljuk
azokat az eseteket is, amikor az égbolt nem látható, a 2500 métert meghaladó felhőalap-
magasság kategóriája pedig magában foglalja a tiszta, felhőmentes eget is (6. táblázat).
Ahogy a 32. ábra is mutatja, a legalacsonyabb magasságértékek a téli hónapokban
fordulnak elő, mely mindkét időszakra egyaránt jellemző. A változások tekintetében
elmondhatjuk, hogy júniusban kisebb mértékű emelkedés figyelhető meg a 600 méter alatti
felhőalap-magasság értékek számában, ugyanakkor március és október között ennél
jelentősebb növekedést tapasztalhattunk a 2500 méter alatti értékek gyakoriságában.
Áprilisban és augusztusban – ahogy ezt már a borultság elemzésénél is láthattuk –
átlagosan 5-7%-kal többször volt 2500 métert meghaladó felhőalap-magasság vagy
felhőtlen égbolt Kecskeméten és Szolnokon egyaránt, ezzel szemben januárban és
februárban a 2500 méter feletti értékek (beleértve a felhőmentes időszakokat is)
gyakorisága 10%-kal, Szolnok esetében (33. ábra) 20%-kal esett vissza.
30
32. ábra: Felhőalap-magasság értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Kecskeméten
1991-2010 és 2009-2013 között
33. ábra: Felhőalap-magasság értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Szolnokon
1991-2010 és 2009-2013 között
34. ábra: Felhőalap-magasság értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Pápán 2009-2013 között
31
Pápa tekintetében azt kell megemlítenünk, hogy az 50 méter alatti értékek
gyakoriságának maximuma a téli hónapok helyett novemberre esett (34. ábra).
3.2.6. Látástávolság
A repülési feladatok végrehajtásában – a szél mellett – a legnagyobb mértékben szerepet
játszó meteorológiai paraméter a látástávolság. Teljes mértékben átlátszó légkörről sosem
beszélhetünk, mert a levegő molekuláin és atomjain a fénysugarak szóródnak, így egyúttal
gyengülnek is minden esetben. További látástávolságot csökkentő tényezők lehetnek a
lebegő vízcseppek (párásság, köd), a csapadék, por- és homokvihar vagy egyéb szennyező
anyagok, mint füst vagy korom (Sándor és Wantuch, 2004).
A repülőtereken emellett a futópálya menti látástávolság megadására is szükség
van, de a klímatáblázatokban most csak a vízszintes látástávolság gyakoriságait vizsgáltuk.
Hasonlóan a felhőalap-magasság táblázatokhoz, meghatározott intervallumok
szerint számoljuk az egyes órákra vonatkozó relatív gyakoriságokat. A legalsó kategóriába
a 200 méter alatti, míg a legfelsőbe a 8000 méter feletti értékek kerülnek (7. táblázat).
A látástávolság és a felhőalap-magasság értéke szorosan összefügg, ezért a
szabályzatok olyan táblázatot is előírnak, mely együttesen írja le e két meteorológiai
paraméter relatív előfordulási gyakoriságát. Ez esetben a legalsó kategória a 800 méter
alatti látástávolságot és az 50 méternél alacsonyabb felhőalap-magasságot jelenti, a
legfelső pedig a 10000 méter feletti látást és 1000 méter feletti felhőalapot (8. táblázat).
A 35. ábrán a látástávolság átlagos relatív gyakoriságának évi menetét követhetjük
nyomon Kecskemét esetében. A legszembetűnőbb változás a 8000 méter feletti értékek
gyakoriságának növekedése, mely minden hónapra jellemző és átlagosan 10%-ot jelent.
Legnagyobb mértékű a növekedés a tavaszi és őszi hónapokban. Szolnokon hasonló
értékeket mérhettünk márciusi és októberi maximumokkal (36. ábra).
200 méter alatti látástávolság kizárólag a téli hónapokra jellemző, melynek
gyakorisága a második időszakra csökkent. Kivételt képez Kecskemét, ahol novemberben
ez az érték kis mértékben növekedett, így ebben a hónapban lett a legnagyobb
valószínűsége csökkent látástávolsági viszonyoknak.
Pápán – hasonlóan a felhőalap-magassághoz – novemberben mérhető a 200 méter
alatti látástávolságok gyakoriságának maximuma (37. ábra).
32
35. ábra: Látástávolság értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Kecskeméten 1991-2010
és 2009-2013 között
36. ábra: Látástávolság értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Szolnokon 1991-2010 és
2009-2013 között
37. ábra: Látástávolság értékek átlagos relatív gyakoriságának évi menete Pápán 2009-2013 között
33
A következő ábrákon a köd relatív gyakoriságainak változását figyelhetjük meg.
Köd esetén a látástávolság nem éri el az 1 km-t, ennek megfelelően – a klímatáblázatok
intervallumai alapján – a 800 méternél alacsonyabb értékek relatív gyakoriságait
használtuk fel az elemzés folyamán (38-39. ábra). Az általánosan főleg a téli hónapokban
tapasztalható jelenség esetében jól látható, hogy mindkét alföldi városban jelentős
mértékben csökkent az előfordulások száma. Kivételt képez november, ahol Kecskeméten
2%-os, Szolnok esetében pedig 1%-os növekedés mutatkozott. Ha a három repülőteret
egyidejűleg vizsgáljuk (40. ábra), megállapíthatjuk, hogy Pápán novemberben,
decemberben és januárban kisebb valószínűséggel fordult elő köd, ellenben októberben itt
tapasztalhattunk leggyakrabban 800 métert meg nem haladó látástávolságot.
38. ábra: Köd átlagos relatív gyakoriságának évi menete Kecskeméten 1991-2010 és 2009-2013
között
39. ábra: Köd átlagos relatív gyakoriságának évi menete Szolnokon 1991-2010 és 2009-2013
között
34
40. ábra: Köd átlagos relatív gyakoriságának évi menete a három repülőtéren 2009-2013 között
35
4. Összefoglalás
A rendszeres és megbízható meteorológiai mérések és megfigyelések fontosságát nem
lehet eleget hangsúlyozni. A katonai feladatok, gyakorlatok során, különösen pedig a
repülési feladatok végrehajtása esetében, kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
Dolgozatomban áttekintettük a WMO szinoptikus és repülésmeteorológiai
állomásokra vonatkozó legfontosabb előírásait, valamint sorra vettük egy hazai szinoptikus
állomás által mért meteorológiai állapothatározókat és időjárási jelenségeket, a katonai
repülőtereken használt mérőműszerek leírásával egyetemben. Ezt követően Magyarország
katonai repülőtereinek – Kecskemét, Szolnok és Pápa – repülésklimatológiai vizsgálatát
végeztük el a 2009-től 2013-ig tartó öt éves periódust vizsgálva, referencia időszakként
pedig az 1991-től 2010-ig tartó húsz éves időszak órás adatait használtuk fel.
Kecskemét és Szolnok esetében összehasonlítást végeztünk a két időszakra
vonatkozóan, valamint a három repülőtér esetében a második időszakra (2009-2013)
nézve. A tapasztalt változásokból – Kecskemét és Szolnok tekintetében – az alábbi
következtetéseket vonhatjuk le:
a 30 °C feletti hőmérsékletek gyakorisága a második időszakra növekedett,
míg a fagypont alatti értékek gyakorisága csökkent;
április és augusztus hónapokban növekedés mutatkozott mind az alacsony
relatív nedvesség értékek, mind a felhőtlen égbolt, mind pedig a 2500
métert meghaladó felhőalap-magasság értékek gyakoriságában;
minden hónapban növekedett a 8000 métert meghaladó látástávolság
értékek gyakorisága, a téli hónapokban pedig csökkent az alacsony
látástávolság és felhőalap-magasság értékek előfordulásának
valószínűsége;
a szélcsendes időszakok gyakorisága Kecskeméten csökkent, Szolnokon
növekedett;
köd előfordulási gyakorisága – november kivételével – csökkent.
Pápa esetében a következőket mondhatjuk:
Pápán tapasztalható leggyakrabban szélcsend, ellenben itt mérhetőek
legtöbbször magas szélsebesség értékek is;
36
telítés közeli relatív nedvesség, legalacsonyabb felhőalap-magasság,
valamint legkisebb látástávolság értékek leggyakrabban – az alföldi
városokkal ellentétben, a téli hónapok helyett – novemberben fordulnak
elő.
A két időszak között megfigyelt változások megfelelnek a globális klímaváltozás
tendenciáinak, fontos azonban megemlíteni, hogy a technika fejlődésével az állomások
műszerezettsége megváltozott, mely sok esetben az észlelési módszerek átalakulásával is
együtt járt. Például a látástávolság észlelése a kilencvenes évek végéig csak vizuális
módon történt, így az észlelők szubjektivitása nagyobb mértékben befolyásolta az
eredményt. Az automatizálást követően a látástávolság-mérő eszközök mérési adatait
alapul véve kerültek kódolásra a látástávolság értékek.
Egy repülőtér klimatikus viszonyainak ismerete, az esetleges változások követése,
elengedhetetlen a repülési feladatok tervezéséhez. A többéves adatsorok vizsgálata,
mindamellett, hogy a WMO által megfogalmazott követelmény, hozzájárul a feladat
hatékony végrehajtásához. Dolgozatomban igyekeztünk a repülés szempontjából
legfontosabb paramétereket vizsgálni, de a mérési és megfigyelési adatok mélyebb
elemzése is további terveink között szerepel.
5. Köszönetnyilvánítás
Köszönöm a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatának a klímatáblázatok
elkészítéséhez szükséges idősorok rendelkezésemre bocsátását.
Szeretném megköszönni témavezetőimnek, Péliné Németh Csillának és Czender Csillának,
a témaválasztásban nyújtott segítséget, valamint hogy hasznos ötleteikkel és tanácsaikkal
segítették dolgozatom elkészítését.
Köszönettel tartozom belső konzulensemnek, dr. Pongrácz Ritának, aki időt szakított
dolgozatom átnézésére, és további hasznos javaslatokkal segítette munkámat.
37
6. Irodalomjegyzék
AMBRÓZY, P., BARTHOLY, J., BOZÓ, L., HUNKÁR, M., KONKOLYNÉ BIHARI, Z., MIKA, J.,
NÉMETH, P., PUTSAY, M., RIMÓCZINÉ PAÁL, A., SZALAI, S., KÖVÉR, Zs., TÓTH, Z.,
WANTUCH, F., ZOBOKI, J., 2000: Magyarország éghajlati atlasza. Országos Meteorológiai
Szolgálat, Budapest, 107p.
CZELNAI, R., 1981: Bevezetés a meteorológiába III. A meteorológia eszközei és módszerei.
Tankönyvkiadó, Budapest, 372p.
INTERNATIONAL CIVIL AVIATION ORGANIZATION, 2004: Annex 3. Meteorological Service
for International Air Navigation.
MÉSZÁROS, R., 2013: Meteorológiai műszerek és mérőrendszerek. ELTE TTK Földrajz- és
Földtudományi Intézet, Budapest, Elektronikus jegyzet, 211p. (pdf)
PÉCZELY, Gy., 1979: Magyarország éghajlata. In: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest,
pp. 258-284.
PÉLINÉ NÉMETH, Cs., RADICS, K., 2009: Repülésre veszélyes időjárási jelenségek mérése a
XXI. században (Hazai katonai repülőterek meteorológiai mérőrendszereinek fejlesztési
lehetőségei). Repüléstudományi Közlemények (2009/2), On-line tudományos folyóirat,
10p. (www.repulestudomany.hu)
PÉLINÉ NÉMETH, Cs., 2013: Meteorológiai mérések, megfigyelések, mérőrendszerek,
mérőhálózatok. MH Geoinformációs Szolgálat, Észlelő tanfolyam (haladó), Diasor, Veszprém
SÁNDOR, V., WANTUCH, F., 2004: Repülésmeteorológia. Országos Meteorológiai Szolgálat,
Budapest, 272p.
WORLD METEOROLOGICAL ORGANIZATION, 1975: International Cloud Atlas. Volume I. –
Manual on the Observation of Clouds and Other Meteors. WMO – No. 407. Geneva, 155p.
WORLD METEOROLOGICAL ORGANIZATION, 1987: International Cloud Atlas. Volume II.
WMO – No. 407. Geneva, 212p.
WORLD METEOROLOGICAL ORGANIZATION, 2011: Technical Regulations. Basic Documents
No. 2. Volume II. – Meteorological Service for International Air Navigation. WMO – No.
49. Geneva, 173p.
WORLD METEOROLOGICAL ORGANIZATION, 2012: Manual on Codes. International Codes.
Volume I.1. Part A – Alphanumeric Codes. WMO – No. 306. Geneva, 439p.
WORLD METEOROLOGICAL ORGANIZATION, 2013: Manual on the Global Observing
System. Volume I. – Global Aspects. WMO – No. 544. Geneva, 58p.
Internetes hivatkozások:
http://www.wmo.int/pages/about/index_en.html (2014. április 18. 20:55)
38
Függelék
39
1. táblázat: Hőmérsékletek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között
2. táblázat: Relatív nedvesség értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010
között
-25 - -20 -20 - -15 -15 - -10 -10 - -5 -5 - 0 0 - 5 5 - 10 10 - 15 15 - 20 20 - 25 25 - 30 30 - 35 35 - 40
00 0,2 0,5 4,8 17,1 38,4 31,0 7,7 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
01 0,0 0,5 5,6 16,1 39,4 30,5 7,6 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
02 0,0 0,5 6,6 16,6 38,1 31,0 6,9 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
03 0,0 0,3 6,8 18,2 36,6 31,9 6,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
04 0,0 0,5 6,9 18,4 36,5 31,8 5,8 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
05 0,3 0,2 6,8 18,5 36,6 31,9 5,6 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
06 0,2 0,3 7,1 18,5 37,1 31,6 5,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
07 0,2 0,5 6,5 19,0 37,6 30,0 6,1 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
08 0,3 0,0 5,2 17,4 35,8 32,6 8,5 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
09 0,0 0,3 2,1 15,5 35,3 32,7 12,6 1,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
10 0,0 0,2 0,6 11,6 35,3 33,1 16,1 3,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
11 0,0 0,2 0,5 8,2 34,8 30,3 21,3 4,4 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0
12 0,0 0,0 0,5 6,0 34,0 31,1 20,2 7,9 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0
13 0,0 0,0 0,5 4,4 34,7 30,8 21,3 7,4 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0
14 0,0 0,0 0,3 4,4 34,2 30,6 22,7 6,9 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0
15 0,0 0,0 0,5 5,6 34,0 32,9 21,1 5,6 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0
16 0,0 0,0 0,6 9,7 35,6 31,8 18,9 3,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
17 0,0 0,0 1,1 11,6 37,6 33,4 14,4 1,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
18 0,0 0,3 1,5 12,4 38,1 33,2 13,7 0,8 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
19 0,0 0,3 2,1 12,4 41,1 31,8 11,8 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
20 0,0 0,2 3,9 12,1 40,3 32,1 11,1 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
21 0,0 0,3 4,4 13,5 40,2 31,0 10,3 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
22 0,0 0,5 4,4 14,0 41,5 29,8 9,7 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
23 0,0 0,6 4,7 16,0 39,2 31,1 7,9 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
ÁTLAG 0,0 0,3 3,5 13,2 37,2 31,6 12,2 1,9 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0
Idő
(UTC)
Hőmérsékletek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között [%]
HŐMÉRSÉKLET (°C)
< 35 35 - 40 40 - 45 45 - 50 50 - 55 55 - 60 60 - 65 65 - 70 70 - 75 75 - 80 80 - 85 85 - 90 90 - 95 95 - 100
00 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 1,0 1,5 2,1 2,6 7,9 9,0 14,4 25,6 35,8
01 0,0 0,0 0,0 0,2 0,3 0,6 1,8 1,8 2,6 7,3 8,4 16,0 25,8 35,3
02 0,0 0,0 0,0 0,2 0,3 0,6 1,6 1,9 3,1 6,6 8,5 16,8 25,2 35,2
03 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,8 1,3 1,9 3,5 5,0 10,0 14,8 27,1 35,5
04 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,2 1,1 1,9 3,4 6,0 8,5 15,5 26,0 37,1
05 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,2 1,0 2,1 3,5 6,0 8,5 14,7 25,8 37,9
06 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,6 1,3 1,3 3,7 5,5 8,7 15,3 26,0 37,4
07 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,8 1,0 1,8 2,7 7,3 8,7 12,7 28,5 36,3
08 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,8 1,6 1,6 4,8 6,8 10,8 14,2 24,4 34,7
09 0,0 0,0 0,2 0,3 0,5 1,5 2,4 3,1 7,9 9,4 11,8 12,4 22,4 28,2
10 0,0 0,0 0,5 0,3 1,3 2,4 4,8 6,1 10,0 9,4 10,5 11,1 18,9 24,7
11 0,2 0,3 0,8 0,8 2,6 4,8 5,6 9,0 7,9 10,2 9,2 9,0 17,9 21,6
12 0,2 0,5 1,0 1,8 3,7 6,1 7,1 9,0 9,0 8,2 9,5 9,5 14,4 20,0
13 0,5 0,3 1,5 2,1 4,2 6,6 7,4 11,0 7,6 8,7 7,6 9,5 13,5 19,5
14 0,5 0,5 0,8 2,9 5,0 5,3 7,6 10,5 8,2 7,7 10,2 8,2 13,7 18,9
15 0,2 0,3 0,0 2,1 3,1 5,8 5,3 11,1 9,8 7,4 10,2 9,8 15,3 19,5
16 0,0 0,0 0,2 0,3 1,9 1,9 5,2 6,8 11,9 10,5 9,5 13,5 15,6 22,6
17 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 2,7 3,2 5,0 7,7 10,0 12,4 14,5 18,5 25,6
18 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 1,5 3,4 4,5 6,8 8,7 9,8 16,6 21,1 27,4
19 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,6 3,4 4,2 5,5 8,7 10,0 14,7 22,6 30,3
20 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 2,9 3,9 5,5 7,4 11,1 14,4 22,9 31,5
21 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,6 1,9 3,1 6,1 7,6 9,0 13,9 23,7 33,9
22 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 1,9 3,2 5,2 6,5 10,0 14,2 25,8 32,9
23 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 2,4 2,4 3,5 7,4 9,7 14,2 25,0 34,8
ÁTLAG 0,1 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 3,2 4,6 5,9 7,7 9,7 13,3 21,9 29,9
Idő
(UTC)
Relatív nedvesség értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között [%]
RELATÍV NEDVESSÉG (%)
40
3. táblázat: Szélsebességek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között
4. táblázat: Szélirány és szélsebesség értékek együttes relatív gyakorisága Kecskeméten januárban,
1991-2010 között
00 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
00 12,1 16,6 23,5 18,5 14,4 5,8 3,2 2,6 1,6 0,5 0,5 0,0 0,3 0,0 0,2 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
01 11,3 16,8 22,3 20,0 14,0 6,0 4,5 1,6 2,1 0,5 0,5 0,2 0,2 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
02 10,5 16,0 24,4 20,3 12,6 7,4 4,4 1,9 1,3 0,6 0,3 0,2 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
03 12,4 17,1 22,7 20,0 13,2 6,1 4,0 1,3 1,1 1,1 0,3 0,3 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
04 12,4 20,3 19,2 18,4 13,7 7,6 4,2 1,5 1,0 0,8 0,5 0,3 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
05 13,2 18,9 19,5 18,5 13,4 6,9 3,9 2,7 1,9 0,3 0,5 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
06 11,1 18,2 24,0 16,0 12,1 8,2 4,4 2,7 1,9 0,3 0,8 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
07 11,8 16,1 23,4 17,4 13,2 7,6 4,4 2,9 1,1 1,1 0,5 0,2 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
08 11,6 15,8 22,1 16,5 15,0 8,1 3,9 3,7 1,1 1,3 0,5 0,0 0,3 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
09 10,2 17,3 18,9 16,1 16,0 9,0 4,5 3,1 2,6 1,1 0,5 0,5 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
10 8,5 14,5 19,8 15,6 18,4 8,1 5,0 4,4 1,9 1,6 1,3 0,2 0,3 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0
11 7,1 13,9 20,5 15,0 16,3 8,1 7,6 4,4 3,1 1,9 0,8 0,2 0,5 0,3 0,2 0,0 0,2 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
12 6,6 13,9 18,5 15,0 15,8 11,0 7,4 4,2 2,7 1,8 1,5 0,2 0,5 0,5 0,3 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
13 7,1 11,5 20,2 15,3 17,3 9,4 6,0 5,5 3,5 1,1 0,8 1,0 1,0 0,2 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
14 7,3 12,3 20,5 18,2 13,5 10,6 6,1 4,4 2,3 2,3 1,5 0,0 0,6 0,0 0,0 0,2 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
15 8,4 12,3 21,0 20,2 16,3 7,4 5,5 3,5 2,7 0,8 1,0 0,2 0,5 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2
16 9,5 14,2 25,5 18,9 13,7 7,1 4,2 2,1 1,1 2,9 0,3 0,3 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
17 9,4 15,6 23,4 19,4 14,7 8,1 3,4 1,9 1,9 0,5 1,3 0,2 0,2 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
18 9,8 14,0 24,2 18,4 15,0 9,5 2,7 2,6 1,8 1,0 0,3 0,0 0,3 0,2 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
19 8,7 17,1 23,7 19,0 14,8 6,6 4,2 2,3 1,1 0,8 0,8 0,2 0,2 0,0 0,3 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
20 10,5 16,6 21,8 20,8 11,6 7,9 4,0 3,1 1,6 0,8 0,8 0,2 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
21 11,9 15,6 22,4 19,0 12,3 8,2 4,4 2,1 1,9 1,1 0,5 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
22 11,6 16,8 22,1 18,7 13,4 7,4 4,7 2,6 1,0 0,5 0,8 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0
23 12,7 17,7 21,8 17,6 14,8 7,4 3,4 1,3 1,5 0,6 0,5 0,3 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
ÁTLAG 10,2 15,8 21,9 18,0 14,4 7,9 4,6 2,8 1,8 1,1 0,7 0,2 0,3 0,1 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Idő
(UTC)
Szélsebességek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között [%]
SZÉLSEBESSÉG (m/s)
1 - 3 4 - 6 7 - 9 10 - 12 13 - 15 16 - 18 19 - 21 22 - 24 25 ≤ ÖSSZEG
SZÉLCSEND 10,24
VÁLTOZÓ 0,46 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,46
35 - 36 - 01 3,33 0,76 0,10 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 4,20
02 - 03 - 04 5,46 2,66 0,75 0,05 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 8,92
05 - 06 - 07 6,15 2,51 0,49 0,09 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 9,24
08 - 09 - 10 4,77 1,07 0,02 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5,87
11 - 12 - 13 2,35 0,75 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3,10
14 - 15 - 16 4,05 2,25 0,18 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6,48
17 - 18 - 19 5,67 2,19 0,08 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 7,94
20 - 21 - 22 4,31 2,00 0,22 0,03 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 6,56
23 - 24 - 25 4,56 2,93 0,42 0,03 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 7,94
26 - 27 - 28 5,17 4,35 1,22 0,25 0,01 0,01 0,00 0,00 0,00 10,99
29 - 30 - 31 5,95 3,94 1,59 0,55 0,15 0,08 0,00 0,00 0,00 12,25
32 - 33 - 34 3,49 1,46 0,68 0,13 0,03 0,00 0,00 0,01 0,00 5,79
ÖSSZEG 55,72 26,87 5,74 1,16 0,18 0,09 0,00 0,01 0,00 89,76
SZÉLIRÁNY
Szélirány és szélsebesség értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között [%]
SZÉLSEBESSÉG (m/s)
41
5. táblázat: Borultság értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között
SKC 1 okta 2 okta 3 okta 4 okta 5 okta 6 okta 7 okta OVC KÖD
00 19,2 2,9 5,5 4,2 2,4 5,3 4,5 7,1 39,2 9,7
01 17,9 3,2 5,0 4,2 3,9 1,9 5,5 9,2 39,7 9,5
02 17,4 2,3 5,0 4,0 4,0 4,0 4,7 9,0 39,7 9,8
03 17,3 1,3 6,6 3,4 3,2 4,0 5,2 8,1 40,0 11,0
04 16,0 1,1 5,5 3,7 4,5 4,4 4,7 9,0 40,0 11,1
05 15,5 2,3 5,2 4,5 2,9 4,5 4,7 8,7 40,5 11,3
06 7,1 3,5 6,0 5,3 5,0 5,6 6,3 13,2 38,7 9,2
07 4,7 3,5 5,8 4,2 5,5 4,7 9,5 15,5 36,5 10,2
08 5,6 4,4 3,5 4,2 3,9 5,6 11,5 16,3 34,4 10,6
09 6,3 3,7 4,2 4,0 5,6 6,5 8,9 17,3 34,5 9,0
10 7,4 2,6 4,4 4,7 6,5 6,8 11,0 15,2 33,5 8,1
11 7,9 2,4 4,7 5,6 6,3 7,3 10,5 12,7 36,5 6,1
12 8,1 2,4 4,5 6,3 5,3 6,8 11,0 13,9 36,3 5,5
13 7,6 3,5 3,4 5,8 6,9 6,6 10,5 13,9 37,3 4,5
14 7,1 4,0 4,5 4,7 6,0 8,1 10,6 13,9 36,9 4,2
15 6,6 3,9 4,8 6,3 5,0 7,4 10,2 14,4 37,6 3,9
16 6,8 3,5 6,1 6,1 5,8 4,5 9,7 13,9 38,1 5,5
17 10,2 2,9 7,3 6,0 6,3 5,3 6,5 11,0 38,5 6,1
18 16,0 2,7 5,6 5,3 6,0 3,5 6,0 8,4 39,7 6,8
19 17,7 2,9 5,2 5,5 3,5 3,4 6,6 8,4 38,7 8,1
20 19,5 3,1 5,0 4,0 3,9 2,4 6,9 8,7 37,3 9,2
21 19,8 2,4 6,1 3,5 4,5 2,9 6,3 8,4 36,8 9,2
22 19,5 2,7 4,7 4,8 5,2 4,2 5,0 7,1 37,4 9,4
23 18,9 3,2 5,2 4,8 4,5 3,2 5,2 7,9 36,9 10,2
ÁTLAG 12,5 2,9 5,2 4,8 4,9 5,0 7,5 11,3 37,7 8,3
Borultság értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között [%]
Idő
(UTC)
BORULTSÁG
42
6. táblázat: Felhőalap-magasság értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010
között
< 50 < 100 < 200 < 300 < 600 < 1000 < 1500 < 2000 < 2500 2500 ≤
00 9,7 7,1 8,5 3,5 5,5 7,6 6,3 4,8 0,0 46,9
01 9,8 7,1 10,0 3,1 5,5 6,8 6,1 4,4 0,2 47,1
02 10,2 6,3 9,5 3,9 4,8 6,6 5,2 5,8 0,0 47,7
03 11,3 5,8 9,2 3,5 4,8 6,0 5,6 7,1 0,2 46,5
04 11,3 6,8 10,0 3,5 5,0 6,5 6,6 6,1 0,0 44,2
05 11,8 6,1 11,3 2,3 4,8 6,8 6,6 5,6 0,0 44,7
06 9,7 7,7 11,5 1,8 5,5 7,9 8,1 6,6 0,2 41,1
07 10,6 8,1 9,5 2,4 6,3 8,9 8,4 7,9 0,0 37,9
08 10,8 8,7 9,4 2,4 6,5 8,4 7,1 9,0 0,2 37,6
09 9,4 9,4 9,8 3,1 6,9 7,9 6,6 9,8 0,2 36,9
10 8,2 9,0 10,0 4,4 7,6 7,7 6,8 8,4 0,3 37,6
11 6,9 8,1 11,1 4,8 8,5 8,1 7,3 7,6 0,3 37,3
12 5,6 7,4 11,0 6,6 8,9 10,0 9,0 6,6 0,0 34,8
13 4,8 6,8 11,0 7,7 8,2 10,8 10,5 7,4 0,0 32,7
14 4,4 7,1 11,3 6,5 8,2 11,8 10,5 7,4 0,0 32,9
15 4,0 7,1 11,0 5,2 8,1 10,8 11,1 6,5 0,2 36,1
16 5,6 6,1 10,8 4,8 8,1 8,4 10,3 7,3 0,2 38,4
17 6,1 5,6 9,5 5,3 8,5 7,4 9,2 6,1 0,0 42,1
18 6,6 5,3 9,5 5,3 7,3 6,8 8,9 5,6 0,2 44,5
19 8,4 5,6 7,6 6,0 6,8 6,5 7,4 5,8 0,0 46,0
20 9,2 6,1 7,3 4,5 6,3 7,4 8,4 5,3 0,0 45,5
21 9,2 6,6 8,4 4,0 5,5 6,6 7,6 5,0 0,0 47,1
22 9,5 6,1 7,7 4,2 5,2 6,8 7,7 5,6 0,2 46,9
23 10,5 6,0 7,9 3,7 5,3 6,8 7,4 5,0 0,0 47,4
ÁTLAG 8,5 6,9 9,7 4,3 6,6 7,9 7,9 6,5 0,1 41,7
Idő
(UTC)
Felhőalap-magasság értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között [%]
Hs (m)
43
7. táblázat: Látástávolság értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között
< 200 < 400 < 600 < 800 < 1500 < 3000 < 5000 < 8000 8000 ≤
00 7,9 4,7 2,7 1,3 10,5 14,5 12,4 14,7 31,3
01 8,5 4,7 2,4 0,6 9,8 15,8 12,3 15,5 30,3
02 8,7 5,0 2,7 1,1 9,4 15,5 12,1 14,5 31,0
03 9,5 4,5 2,3 1,5 9,2 15,0 12,9 14,5 30,6
04 9,0 4,2 3,1 1,8 8,7 16,0 13,1 14,4 29,8
05 8,5 3,5 4,5 1,9 9,2 14,5 14,0 15,8 27,9
06 8,4 4,2 2,3 2,1 9,0 16,3 14,8 17,3 25,6
07 8,7 3,7 2,7 1,9 10,2 16,8 16,0 15,0 25,0
08 7,7 5,0 2,3 1,8 9,7 15,0 16,3 15,5 26,8
09 6,3 4,0 2,6 1,1 10,6 12,9 16,0 14,8 31,6
10 5,2 3,1 1,9 1,8 10,6 11,6 14,4 14,7 36,8
11 3,9 2,7 2,4 1,1 8,1 13,5 12,4 14,5 41,3
12 2,9 2,4 2,1 1,9 6,9 12,7 13,2 14,4 43,4
13 1,8 2,3 2,9 2,1 6,3 12,7 12,4 13,9 45,6
14 1,9 1,9 2,3 2,1 7,3 12,3 12,9 13,4 46,0
15 1,9 2,7 1,6 1,8 7,9 14,0 11,8 14,8 43,4
16 3,9 2,4 2,4 2,1 8,7 12,7 13,1 15,5 39,2
17 5,2 1,9 3,1 1,1 7,7 15,2 11,5 16,8 37,6
18 6,1 2,4 2,3 1,1 8,1 14,4 12,4 17,6 35,6
19 6,5 3,5 2,6 0,8 7,3 14,4 13,5 17,6 33,9
20 7,6 3,5 1,8 1,3 7,7 14,0 13,4 16,6 34,0
21 8,2 4,0 1,3 1,6 8,1 14,4 14,5 14,7 33,2
22 8,1 4,0 1,5 1,3 10,2 14,5 14,0 14,2 32,3
23 8,1 4,2 1,8 1,5 11,0 13,5 13,2 14,4 32,4
ÁTLAG 6,4 3,5 2,4 1,5 8,8 14,3 13,4 15,2 34,4
Idő
(UTC)
Látástávolság értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között [%]
LÁTÁSTÁVOLSÁG (m)
44
8. táblázat: Látástávolság és felhőalap-magasság értékek együttes relatív gyakorisága Kecskeméten
januárban, 1991-2010 között
< 800 < 1500 < 3000 < 8000 < 10000 10000 ≤
< 50 < 100 < 300 < 600 < 1000 1000 ≤
00 22,3 9,5 13,6 4,9 1,5 48,1
01 23,3 7,1 15,0 4,3 0,8 49,4
02 24,7 5,6 15,9 3,6 0,8 49,4
03 27,0 5,4 14,7 3,5 1,2 48,3
04 26,1 5,6 15,3 3,7 2,6 46,6
05 27,9 5,0 15,1 5,0 3,1 43,8
06 25,8 6,0 15,5 6,9 3,0 42,9
07 28,3 9,0 15,0 6,9 2,1 38,6
08 27,0 9,8 11,1 8,6 3,3 40,2
09 21,7 12,2 10,6 7,6 3,8 44,1
10 18,2 10,5 10,9 7,6 2,5 50,2
11 14,3 7,3 16,4 6,6 2,1 53,1
12 11,6 5,6 16,1 10,2 1,8 54,7
13 10,0 4,7 15,0 8,3 3,3 58,7
14 8,1 5,9 15,3 9,1 3,3 58,3
15 7,9 6,5 15,1 7,5 3,1 59,9
16 12,4 5,8 14,2 6,5 1,8 59,3
17 13,4 5,2 15,7 6,0 1,1 58,6
18 14,5 5,9 14,9 5,6 1,1 58,0
19 18,3 5,6 13,8 5,6 1,5 55,2
20 21,2 5,6 13,0 5,9 1,9 52,4
21 20,2 7,4 12,8 6,0 1,4 52,1
22 21,6 8,1 11,4 5,9 1,8 51,3
23 23,2 7,9 10,9 4,1 2,2 51,7
ÁTLAG 19,5 7,0 14,1 6,3 2,1 51,0
Idő (UTC)
Látástávolság és felhőalap-magasság értékek relatív gyakorisága Kecskeméten januárban, 1991-2010 között [%]
LÁTÁSTÁVOLSÁG / Hs (m)