Kárpát-medence neolitikuma6000 – 4400 BC

NeolitizációTermékeny félhold

Anatólia-Tesszália, Észak-balkán, Kárpát-medence, Nyugat-Európa

-Földközi tengeri útvonal: Cardium Impresso kerámia (kagylóval soványít)

Zagrosz 11-10- évezredPeloponésszosz, Levantikum 8000 körülKörös-Starcevo 6300-6000 körül

Vonaldíszes kultúrák

Kárpát-medence déli fele

Neolitizáció = komplex gazdálkodási módNövénytermesztésÁllattenyésztésLetelepedett életmódKerámiakészítésMi volt előbb?Atlantikum klímaperiódus: meleg csapadékos időjásZárt, kevert lomboserdők (tölgy, hárs, szil, kőris)

Migráció vagy adaptáció?Az észak Balkánon és Kárpát-medencében egységes anyagi kultúrával, kialakult életmóddal és gazdálkodási stratégiával jelenik meg a neolitikum

Neolit packageJuh-kecske

Alakor, tönke, közönséges búzaKerámiakészítés

Anatóliai eredetű bevándorlás+

Helyi lakosság

Hétköznapok vénuszai. Hódmezővásárhely 2005

Gyulai Ferenc: Neolitikus Növénymaradványok az Alföldről. 171–202.Vörös István: Neolitikus állattartás és vadászat a Dél-Alföldön. 203–243.K. Zoffmann Zsuzsanna: Embertani adatok a Dél-Alföldi neolitikum biológiai és történelmi rekonstrukciójához. 145–155.

Déli bevándorlás mellett a helyi elemek beolvadásaA helyi mezolit alaplakosság fontos szerepe a neolitizáció további terjedésében — Vonaldíszes kultúra nagy tömbjének kialakulása (következő előadás anyaga)

Egy kivétel: Lepenski Vir kultúraMezolit alaplakosság a Vaskapu környékén mind a Román, mind a Szerbiai oldalontovábbélésLetelepedett életmód, többrétegű települések (lásd alaprajz)Felső rétegekben Starčevo kerámia használata – átveszi a kerámiainnovációt de mást nemA letelepedett életmód pedig már a korábbi időszakban is megvoltDe nincs domesztikált állat (kivétel kutya) és növénytermesztésFőleg halászatból tartják fenn magukatA Starčevo tömbön belül eltérő életmódNincsenek jól hasznosítható mezőgazdasági területek

Lepenski Vir I–II mezolitikumLepenski Vir III neolitikum

Lüning térképek a neolitizáció terjedéséről

Balkán-égeikumi komplex:Karanovo I–II, Kremikovci,

Anzabegovo, Protosesklo–SeskloKörös, Starčevo, Criş

Starčevo-Criş

Anzabegovo

Kara

novo

Körö

s

Vardar (Axios)

Morava

Strimon

Marica

6300/6000-5500/5400 BC Körös

Koraneolitikum

Berettyóújfalu-Kunszentmárton vonal

Kb 5000 ismert lelőhely

Körös-Starčevo-CrişDVKKorai AVKVinča

Délkelet-európai korai élelemtermelő technokomplexum:Körös-Starčevo-Criş-Karanovo I-II, Protosesklo-VorseskloEzen belül az első három szorosabb kapcsolatban áll egymássalTrogmayer Ottó: csípett díszes edények kultúrája3 különálló kultúra sok közös jeggyel

Északi határvonal magyarázata:Határfolyóelmélet (T. Dobosi V.)Mezolit lakosság ellenállása (Kalicz-Makkay)Szatmár csoport településterülete (Raczky, Domboróczky)KEB AÖB (szemináriumi téma) (Sümegi-Kertész)

Kutatástörténet

1929 AÉ Banner Körömdíszes edények kronológiája, a jellegzetes horizontot a tiszaival egyidőre a rézkor előttre tette1932 Dolg Banner Tisza3-ba sorolja ezeket a leleteket1934/35 Tompa BrgK Vinca rétegsora alapján a neolitikum legelejére tette a Körös kultúrátKutzián Ida: A Körös-kultúra I-II. DissPann II/23, 1944 Banner J., Csalog J., Gazdapusztai Gyula (Gorzsa-Kovács puszta: Körös teleprészlet)Trogmayer O., Kalicz N., Makkay J. kutatásaiTrgmayer Ottó: Gyálarét Szilágyimajor,Deszk 1. sz olajkútMaroslele PanaRöszke-Lúdvár – felmenő falú házmodell tetejeKandidátusi értekezés, 156 lelőhely, első festett edények, cserépstatisztika, radiokarbon adatok

TelepülésekTiszajenő-Szárazérpart

Selmeczi László: Das Wohnhaus der Körös Gruppe von Tiszajenő. Neuere Angaben zu den Haustypen des Frühneolithikums.MFMÉ (1969) 17-22.9,2x4,2 m ház, paticsomladék, döngölt agyag padló

Raczky P.: A Körös kultúra leletei Tiszajenőn. Die Funde der Körös-Kultur in Tiszajenő. ArchÉrt 103, 171-188.A házból előkerült kerámia értékelése, statisztika-Durva kerámia: 1, cilindrikus vagy tölcséres nyakú hombár, főleg barbotinos dísszel; 2, lapos aljú vagy bütyöklábú kónikus tál; 3, egyenes vagy ívelt nyakú fazék; 4, puttony alakú edény-finom kerámia: 1, kehely; 2, csésze, 3, kónikus tál talpgyűrűn, alacsony csőtalpon vagy bütyöklábakon, 4, egyenes vagy ívelt nyakú fazékfazék; 5, kihajló peremű, gömbös hasú edény; 6, cilindrikus, magas nyakú, gömbhasú palack- díszítések: kis mennyiségben vörös bevonat (slip) utólagosan polírozott, csípett dísz, rendszertelenül vagy kalászmintában, rátett barbotin, ráfröcskölt vagy rákent barbotin (Schlickwurf), karcolt díszítés, benyomott nádvég, plasztikus díszek, fekete vonalas festés

-Tiszajenő kronológiai helyzete:-Bikónikus töredékek, fekete festés (Trogmayer szerint a középső fázisra jellemző), sok barbotin, de kevés Schlickwurf: fiatal telep de nem annyira mint a Maroslele-Pana 3. gödre.-Starcevo Girlandoid fázisával egyidős

TelepülésekRaczky P.: Az első paraszti falvak a Közép-Tisza-vidéken. (Szajol-Felsőföld települése). In: Vendégségben őseink háza táján. Szolnok 1996, 22-30.

Szajol-Felsőföld: 600x200 m-es település a házak 40-50 méterre állhattak egymástól, egyszerre kb 25-30 ház álltÖcsöd-KiritóSzolnok-Szanda: 120x140 méteres település6 ház sorba a vízparton, ebből 3 „U” alakúBékés topi több mint 5000 lelőhely

Röszke-LúdvárTrogmayer O.: Ein neolithisches Hausmodellfragment von Röszke AASzeg Suppl. 10 (1966) 11-26.Trogmayer O.: A Körös-csoport lakóházáról. Újkőkori házmodell töredék Röszkéről. – On the dwelling of the Körös group. ArchÉrt 93 (1966) 235-240.

A telpeken 20/60-3000 cm rétegvastagságÉletmód:Jukecske aránya 60 % körüliDélen ez a 80%-ot is elériA szarvasmarha aránya csak a középső neolitikumban nő megDeszk 1. olajkút: viziszamárNövénytermesztésHalászat (halcsontok az összes csont 20%-át teszik ki)Nagyméretű telepek 300-400 méter hosszan húzodnak a vízpartokon, de nem egyidőben lakták őket hanem horizontálisan változó korú

Temetkezések

Telepeken, gyakran gödrökben

100 körüli temetkezés

Igen kevés a lelőhelyszámhoz viszonyítva

Zsugorított

Házba való temetkezés szokása

KerámiaZsírfarú, álló, dorongfejű idolokKevés állatábrázolásOltáredények, mécsesekAgyag pintadérák3 v. 4 alacsony lábú edényekTalpgyűrűs csészékKehelyszerű talpas pohár, profilált peremű csészeFordított csonkakúp alakú tálCsőtalpon vagy talpgyűrűn is állhatHombárok-magas, kevésbé öblös-alacsonyabb, hasasabb változatMindkettő létezik tölcséres vagy kihajló peremmelFazekak – hombár forma kisebb kiadásbanLádaszerű szögletes tárolóedényekPuttonyedényekFélgömbös alakú füles csészeagyagkanalak

Díszítés

Durva kerámia szerves anyaggal, pelyvával soványítottFinom kerámia nem soványított csak jól iszapoltKörömbenyomásos dísz, csípett díszKalászmintaNádvég benyomásával kialakított mintaujjbenyomkodásPlasztikus díszek, lécek, spirálisok, állat vagy emberábrázolásokBarbotin-schlickwurf-rátett barbotinKevés festett kerámia, vörös önbevonat (slip), fehér illetve fekete pöttyözéses festés(Röszke-Lúdvár 33000 töredék közül 23 festett: 0,07 %)Kevés bekarcolt vonaldísz – főleg a fiatal leletegyüttesekben

Kialakult formavilággal rendelkező egységes anyagi kultúraKb 5000 lelőhely (egyik ok a topikötetek egy része ide esik)Gyakran 1 méter vastag rétegsorDe nincs kronosztatigráfiaNehéz belső kronológiát létrehozni

KronológiaElég kevés a fogódzóGarasanin és Milojcic 4-es kronológiai beosztása (következő kép )Trogmayer Ottó1, nincs festés, nincs barbotin, nincsenek Vinca jellegű kettőskúpos jól fényezett edények2, vörös alapon fehér festett kerámia, egyenes vonalú mintával3, megnő a barbotin aránya4, túlsúlyba kerül a barbotin, megjelennek a Vinca elemekKettős kónikus formák, sötétszürke, fekete, fényezett felületkialakítás – Protovinča korszakMakkay JánosFestés alapján próbál belső kronológiát megállapítani

Kronológiai szisztémák

Leletanyagközlések

Trogmayer O.: A Dél-Alföld kora neolitikumának főbb kérdései. Kandidátusi értekezés. Kézirat 1968.Paluch Tibor: Kora neolit településrészlet Hódmezővásárhely határában – An Early Neolithic settlement on the outskirts of Hódmezővásárhely. In: Hétköznapok vénuszai. Hódmezővásárhely 2005, 9–43.Trogmayer Ottó: Régi adósságaim I. Röszke-Lúdvár. ŐL 5 (2003) 8-20.Trogmayer Ottó: Régi adósságaim II. Gyálarét-Szilágyi-major. ŐL 6 (2004) 13-26.N. Kalicz – P. Raczky : Siedlung der Körös-Kultur in Szolnok-Szanda. MittArchInst 10/11 (1980/81) 13–23.Makkay J.: Excavations at the Körös culture setlement of Endrőd-Öregszőlők. In. Bökönyi S. (szerk.) Cultural an Landscape changes in South-East Hungary I. Reports on the Gyomaendrőd Project. Budapest, 1992, 121-193. A. Whittle–Oros K. : Ecsegfalva VAH legújabb száma

Trogmayer Ottó: A Körös-csoport barbotin kerámiájáról. The „Barbotine” pottery of the Körös Group. Arch Ért 95 (1968) 6–12.Maroslele-Pana, 3. és 4. gödörGyálarét-Szilágyimajor, 1. gödör, 8. gödör (5140+-100)Röszke-Lúdvár 1 gödörkomplexum (33000 db edény)Deszk I. sz. olajkút statigráfiailag a 7. gödör fiatalabb mint a 8. gödör, 5 gödör anyaga vizsgálhatóNosza-gyöngypart (Garašanin)Díszítőminták alapján statisztikai elemzés, zárt gödrök leletanyagaiból

Legidősebb a Gyálaréti és lúdvári leletanyagokLegfiatalabb a Maroslele-pana 3. gödör és a Deszk-Olajkút 15. gödör: sok a barbotin és megjelnnek a kettőskúpos vincai típusok is

Konklúzió: a Barbotin kerámia a legrégebbi leletanyagokban hiányzik, majd fellépése után egyre növekvő tendenciát mutat, a barbotin aránya meghatározza a kerámia korát

Trogmayer Ottó: Megjegyzések a Körös csoport relatív időrendjéhez. Remarks to the relative chronology of the Körös group. Zamecsanyija k relatívnoj hronologii Körös-gruppi. ArchÉrt 91 (1964) 67-84.Maroslele-Pana ásatási jelentése4. Gödör: 2 kultúrszint melyet 30 cm vasatg csigaréteg választott el, az ásató szerint a két réteg között kronológai különség van.Nincs házmaradvány, 5 neolit sír, Konklúzió: 4. gödör idősebb, a 3. gödör a legfiatalabb, Vinca A korú

Szatmár csoport

Kalicz N. – Makkay J.. Probleme des Frühen Neolithikums der Nördlichen Tiefebene. Alba Regia 1972, 77–92.Körös kultúra északi határvonalától északra széles sávban a felső Tisza két oldalán olyan leleőhelyek csoportja melyek erős kapcsolatot mutatnak a Körös kultúra forma és motívumkincsével de az AVK-val kapcsolatba hozható formák és díszítések is megtalálhatók benneEgyértelműen nem KörösKét fejlődési fázisIdősebb (Szatmár I): Nagyecsed, TiszabezdédFiatalabb (Szatmár II): Fényeslitke, Rétközberencs, paszab, Ibrány I–II, Kenézlő, Szerencs, Tiszavalk, Poroszló, Tiszaörvény, Tiszacsege, Ebes, CsomaközEkkor még mindkét fázist idősebbnek tartják mint az AVK legidősebb szakaszaA fiatal, Protovinca korú déli Körös lelőhelyekkel tartják egykorúnakInterpretáció: ez a csoport lenne az átmenet a Körös és az AVK között.Kalicz N. – Makkay J.: Frühneolithische Siedlung in Méhtelek-Nádas. MittArchInst 6 (1976) 13–24.Nagyecseddel és Tiszabezdéddel azonos lelőhely – ez korábban általuk idősebb Szatmárként lett elkülönítveEbben a cikkben a korai Szatmárt a Körös kultúrába sorolja, a Körös kultúra egy variánsa, mely a Körös településterülettől északra 150 km-re található2 féle idoltípus: hagyományos steatopyg, lapos, négyszögletes, geometrikus mintávalA kőeszközök között 80% az obszidián aránya, talán a kőnyersanyaglelőhely miatt húzódott fel idáig a kultúra településterülete (mivel nincs földrajzi indoka az elterjedés ilyen határának)

Szatmár csoport

Szatmár I: Ma a Criş kultúra északkeleti településterületéhez sorolják őketSzatmár II: mai elnevezése AVK legidősebb vagy kialakuló fázisa (következő óra anyaga)

Domboróczki László: A Körös-kultúra északi elterjedési határának problematikája a Tiszaszőlős-Domaháza-pusztán végzett ásatás eredményeinek fényében. Archeometriai Műhely, 2005/II 2. 2006. 5–15 (http:/www.ace.hu/ametry)Szatmár csoport kutatástörténetének összefoglalásaJelenleg a legészakibb Körös lelőhelypublikációErős Körös dominancia feltételezése a Felső Tisza vidék neolitizációjábanHelyi elemek részvételének visszaszorítása

ProtovinčaBizonyos tipológiai jegyek (kettőskónikus formák, fekete magas fényű áru) egy adott időhorizontban való megjelenése:Késő Körös, Késő StarčevoMakkay János elképzelése szint a Körös kultúra északi határvidékén a Késő Körös időszakban olyan fejlődés indul meg, amelyből levezethető a Vinča kultúra kialakulása. (új jellgeztességek+Körös kerámia együtt) Vagyis a Vinča kultúra az Alföldön jön létre és innen húzódik le a Marostól Délre fekvő törzsterületekre. Vinča helyi fejlődés eredménye és nem déli hatásokra jön létre. Protovinča megelőzi a Vinča kultúra kialakulásástProtovinča leletegyüttesek: Maroslele-Pana 3. gödör, Dévaványa-Atyaszeg

Vinča Kultúra Starčevo kultúra magterületén jön létre (a téves szemlélet egyik oka, hogy a Körös-Starčevot egy kultúrának tekinti)Középső neolitikum indul vele.Vinča A-D, késő neolitikum végéig tartó fejlődés — relatív kronológia alapját is képeziA Protovinča leletegyüttesek területén nem jön létre soha Vinča kultúraTovábbá a Protovinča leletegyüttesek Vinča A korúakEbben az időben az Alföld É-i részén már korai AVK található. A Körös és Maros között a legfiatalabb Körös leletanyagok vannak (Protovinča időhorizont), a Marostól Délre a Vinča kultúra A fázisa létezik

Ma már kronológiai jelző szerepe van csak a fogalomnak: A Körös-kultúra legfiatalabb leletegyütteseire értik, illetve a korszakot jelölik vele.

W. Schier: „Proto-Vinča”: Zum Übergang von der Starčevo-zur Vinča-Kultur im Südosten des Karpatenbeckens. In: ANTIΔΩΡΟΝ, 1997, 157–166.

Proto-Vinčaproblematika összefoglalása

Starčevo-kultúra

Összefoglaló irodalom:Kalicz N.: Frühneolithische Siedlungsfunde

aus Südwestungarn. IPH IV 1990N. Kalicz: The early phases of the Neolithic

in Western Hungary (Transdanubia). Poročilo XXI (1993) 85-135

Kutatástörténet

A kultúrát a jugoszláv területeken különítik el, inne indul kutatása és belső kronológiáját is a szerb kutatás határozza meg (lásd korábbi

táblázat)Első leletek Harc-Nyanyapuszta – festett kerámia, Lengyel kultúrába

sorolják60/70-es évek, Kalicz N. és makkay j kutatásai ún.: durva kerámiás

lelőhelyek vizsgálata (Harc és Medina)Medina típus elkülönítése (ekkor még nincs területi kapcsolat a

Starčevóval)Átmenet a déli korai neolitikum és a kelet-szolákiai korai vonaldíszes között (a felszíni leletekben keverten voltak Starčevo és Vk leletek)

70-es évekLánycsóki ásatás Ecsedy IstvánBecsehelyi ásatás Kalicz Nándor

Alapján a Starčevo kultúra létezik a Dunántúlon+ Szórvány leletek

Leletközlések utáni első összefoglalás Kalicz IPH

Elterjedési terület, klasszikus fázis lelőhelyei, késői fázis lelőhelyei

Lánycsók-Bácsfa puszta-Égett malom dűlő

Barcs-Drávapart

Becsehely I. Bükkaljai dűlő

Becsehely II. Haraszti dűlő

Bóly-Sziebert puszta

Dombóvár-Kapospart

Dunaszekcső-Dunapart

Harc-Nyanyapuszta

Kaposvár-Deseda

Medina-Margitkert

Pellérd-MÉV Ércdúsító-Zagytározó

Szekszárd-Bonyhádi utca

Szentlászló-Almás patak

Gellénháza

Vörs-Máriaaszonysziget

IPH 1990-es északi határvonal

GellénházaK. H. Simon: Ein neuer Fundort der Starčevo-Kultur bei Gellénháza (Kom. Zala, Ungarn) und seine Südlichen Beziehungen. In: Vinča Culture, its role and cultural connections. Timişoara 1996, 59-92.H. Simon K.: Die neolithischen Funde des Objektes 103/96 von Gellénháza-Városrét. Zalai Múzeum 10 (2001) 19–41

Spiraloid B, legfiatalabb Starčevo, egyidős a Protovinčával illetve a Vinča A-val továbbá a legfiatalabb AVK-valA lelőhelyen volt DVK is, nincs összefüggés, a Starčevo korú gödörbe egy korai keszthelyi csoportba sorolható másik gödröt ástak bele

Vörs-MáriaasszonyszigetLegfiatalabb Starčevo leletanyag, Spiraloid B, bemélyített vonaldísz, bikónikus formák megjelenéseM. Virág Zs. – Kalicz N.: Neuere Siedlungsfunde der Frühneolithischen Starčevo-Kultur aus Südwestungarn. In: Problems of the Stone Age in the Old World. Kraków 2001, 265-279.Kalicz N. – Virág Zs.: Vörs, Máriaasszonysziget. RKM 1999, 15–26.N. Kalicz – Zs. M. Virág – K.T. Biró: The northern periphery of the Early Neolithic Starčevo culture in south-western Hungary: case study of an excavation at Lake Balaton. Documenta Praehistorica XXV (Poročilo) XXV 1998, 151-187.

Gödrök elhelyezkedéséből valószínűsíthető, hogy földfelszínre épített házak áltak a lelőhelyen1 temetkezés is napvilágra kerültMo területéről ezen kívül csak egy temetkezés ismert: Lánycsókról(összesen alig több mint 100 temetkezés ismert, ebben benne van a Lepenski Vir Starčevo korú 50 temetkezése is)1σ cal Bc 5510-5440, 5430-5400, 2 σ Cal BC 5552-5350 (csak egy mérés) (legkorábbi VK-val egyidős)

A kőnyersanyag Balatontól északra levő lelőhelyekről származik, ami már nem tartozik a kultúra elterjedési területéhez – kapcsolatok a helyi lakossággal.

Finomkerámia:

1, alacsony csőtalpas vagy talpkarikás kelyhek2, tálak általában alacsony csőtalpon vagy talpkarikána, félgömbös testtel; b, fordított csonkakúp alakú testtel; c, S profilú testtel3, kisebb csészék és fazekak4, nagyobb fazekak és korsókSoványítás: mindig szerves anyaggalFinomkerámia díszítése:Vörös bevonaton sötétszínű festésAgyag alapon vörös festésAgyag alapon fekete festésPlasztikus díszítés

Durva kerámia1, Fazekak2, puttonyedények3, tálakDíszítés:Felkent barbotin, rátett barbotin, ujjenyomás, körömcsípésEsetenként az edények nyakán széles, függőleges fekete vagy sötét festéssávok

Körös Starčevo3 vagy 4 lábú edények alacsony csőtalpon vagy

talpkarikán álló edényekfestés kevesebb mint 1% festés 1–2 % körül vanA festett kerámiát nem lehet festés: Lineár B, Spiraloid A és Bminta szerint csoportosítaniInkább felkent barbotin inkább rátett barbotinKörömcsípéses díszítés magas aránya körömcsípés alacsonyabb számaTöbb ezer lelőhelyGyakran 1 méteres rétegvastagság kisszámú lelőhely, Mo-n rövid

életű, kisméretű telepekdélre 1,5 méter rétegvastagságú

települések is

K. Zoffmann Zs. Vizsgálatai szerint eltérő alaplakosságDélkeleti eredetű északbalkáni eredetű

Gödörház rekonstrukciók