kandó kálmán villamosmérnöki főiskolai kar · konzulens: lamár krisztián f ... digitÁlis...

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar

1

MIKROSZÁMÍTÓGÉPES LÖKETTÉRFOGAT MÉRŐ ÉS TESZTELŐ KÉSZÜLÉK

Bencze Pál Attila – Bihari Zoltán

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar

Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulensek: Dr. Nagy Lóránt főiskolai docens

Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A TDK dolgozat témája egy mikroszámítógépes lökettérfogat mérő és tesztelő műszer.

A készülék egy fogaskerekes átfolyásmérő jeleinek felhasználásával ellenőrzi a beadagolt kenőanyag (ANGLAMOL) mennyiségét és azt egy digitális kijelzőn jeleníti meg. Az egyszeri adagolt mennyiség 200 cm3 ± 5%.

Ha az eltérés ± 10 cm3-nél nagyobb, akkor a következő adagolást reteszelni kell. Az adagolás ideje 10…60s. A fogaskerekes átfolyásmérő egy fordulat alatt 6 impulzust ad, 1 impulzus = 1 cm3. A löket (beadagolás) végét egy induktív végállásérzékelő felfutó éle jelzi.

A dolgozat tartalmazza a PIC16F84 mikrokontroller felépítését és főbb hardver jellemzőit, a lökettérfogat mérő kapcsolási rajzát, főbb részeinek bemutatását, a működési jellemzőit, ill. a működtető szoftver forráskódját, annak részletezését és a folyamatábráit is.

2

ELEKTROKARDIOGRÁF JEL ST SZAKASZA ON - LINE MONITOROZÓ MIKROPROGRAMJÁNAK KÉSZÍTÉSE

Berényi Sándor


Konzulens: Halmi Lászlóné Dr., főiskolai adjunktus Nieberl József BION Kft.

TDK dolgozatomban áttekintést adok az egészségügyi informatikában a

távmérés, távadat feldolgozás korszerű módszereiről, eszközeiről, rendszereiről, kiemelten a mobil kommunikációt alkalmazókra.

Részletesen kitérek a BION gyártmányú digitális méréstechnikát alkalmazó Cyber Ekektrokardiográf rendszer ismertetésére kiemelten a kommunikációs rendszerének bemutatására és az alkalmazott QRS detektálási algoritmusára.

Végül ismertetem az ST szakasz felismerésére alkalmas saját fejlesztésű mikroprogramot.

3

DIGITÁLIS FORDULATSZÁMMÉRÉS MIKROKONTROLLERREL

Bihari Zoltán – Bencze Pál Attila


Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulensek: Dr. Nagy Lóránt főiskolai docens

Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A TDK dolgozat témája egy mikrokontrolleres fordulatszámmérő műszer. A méréstechnikából már ismert feladatok lehetnek a frekvencia-, periódusidő- és időtartam-mérések. Ezeket a feladatokat megvalósító műszerek működési elvüket tekintve szorosan összefüggenek egymással. A fordulatszámmérés elve a frekvenciamérésre vezethető vissza. A bemutatásra kerülő műszer alkalmazási területe elsősorban a villamos gépek fordulatszámának a mérése, de más területeken is jól használható. A feladat megoldására célszerűnek tűnt a már jól bevált PIC mikrokontroller család.

A dolgozat tartalmazza a digitális fordulatszámmérés elvét, a berendezés kapcsolási rajzát, a funkcionális részegységek bemutatását és azok működését. Ezt követi az elektronikus jeladó és a különféle jeladó tárcsák ismertetése. A vezérlést megvalósító mikrokontrollerrel egy általános ismertetés foglalkozik. A legutolsó részben pedig a működtető program forráskódú listája, folyamatábrája és az egyes szubrutinok, programrészletek működése, és azok magyarázatai találhatók.

4

ÍRÓSZEREK ELŐÁLLÍTÁSA

Bíró Péter Sándor Puskás Tivadar Távközlési Technikum 14.B

Konzulens: Vígh Sándor Termékek tervezése:

- szempontok - design

Gyártás menete:

- műanyagüzem: - alapanyag előkészítése

- fröccsöntő-gépek műszaki működése - írószerüzem: - termékek szitázása, és a sziták előállítása - tamponálógép működése - az összeszerelő automata gépek működése

Értékesítés menete:

- a Magyar Írószer gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai, ill. EU-s kapcsolatok

- termelés és eladás megszervezése

5

DINAMIKUS WEBGALÉRIA PHP ALAPOKON

Bodócs Péter Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, I. évfolyam

Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Napjainkban egyre nagyobb igény a világhálón való megjelenés, már a magánszemélyek esetében is. Sokan szeretnék saját készítésű weboldalukon képeket is elhelyezni, rendezett, kategorizált formában. Ez statikus HTML oldalas megvalósítás esetén igen hosszú, fáradtságos munka, hiszen minden egyes képhez új HTML lapot kell készíteni, nem beszélve a linkoldalak elkészítéséről, melyet minden egyes frissítésnél módosítani kell.

Ezen igény kielégítésére nagyon sok, dinamikus alapú webgaléria program létezik, mellyel szerkesztőfelületen keresztül lehet a képeket adminisztrálni. Ezekkel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy az átlag felhasználó nem teljesen érti meg az adminisztrációs felület használatának mikéntjét, és a végcél elérése előtt feladja. Ezeknek a felhasználóknak nyújt segítséget az általam készített PixELGalERY fantázianevet viselő weboldal modul, mely segítségével percek alatt, bonyolult adminisztráció nélkül meg lehet alkotni az egyéni webgalériát.

Működési elve igen egyszerű, az alkalmazás testreszabása 1-2 percet vesz igénybe. A kész galéria eléréséhez mindössze egy PHP futtatási környezetet is biztosító tárhely-szolgáltatóra van szükség. A modul mappájában található „kepek” mappába kell a kívánt képeket átmásolni, illetve azon belül igény szerint almappákba rendezni. Ezek után a már működőképes is lesz a galériánk…

A dolgozat ennek a weboldal modulnak a működését mutatja be, végigkö-vetve a modul alaprészeinek és kiegészítőinek szükségszerűségét és kivitelezési módjait…

6

EGYCSATORNÁS VEZÉRLŐMODUL TERVEZÉSE DMX-512-ES RENDSZERBEN

Csernovszky Kálmán – Meder István


Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Szabványos 3 pólusú XLR csatlakozóval lehet a DMX 512 rendszerhez csat-lakozni. A kapcsolásban szereplő R1 és az R2-es ellenállások ebben a formában nem játszanak szerepet, de ha tudna a készülék adni is, akkor túrterhelést akadá-lyozna meg. A kér varisztor védi a buszon kialakuló túlfeszültségtől az IC1-et.

Az IC1 az 5-ös lábon keresztül csatlakozik a testre és a 8-as lábon keresztül pedig a +5V-ra. A C1-es kondenzátor tápszűrés céljából van ott, mint minden digitális áramkörnek szükséges tápszűrő. A kettes és hármas lábak összekötésé-vel majd a testhez csatlakoztatva vételre tudjuk állítani az SN75176-ot. Az egyes és a négyes lábat összekötöttük mert csak adat küldésére használjuk. A mikro-kontroller RXD (P3.0 port) bemenetén kapja az aszimmetrikus TTL vezérlőjelet.

7

DIGITÁLIS MŰSZERFAL OPEL ASTRA SZEMÉLYGÉPKOCSIKHOZ

Cserti Imre


Automatika Intézet, I. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A digitális műszerfal négy részből áll: vezérlő, kijelző, feszültség stabilizá-tor és programozó panel. A kijelző panelen a 7szegmenses kijelzők és a LEDek helyezkednek el. A feszültség stabilizátor panel a stabil 5V-os és 9V-os feszült-ségeket állítja elő a vezérlő panel számára. A programozó panel segítségével a vezérlőpanelen lévő PIC mikrovezérlők programjának frissítését teszi lehetővé.

A vezérlő panel fogadja és feldolgozza a bejövő jeleket (fordulatszám, sebesség, benzin szint és hűtővíz hőmérséklet), majd a kijelző panel vezérlő jeleit létrehozza. A sebesség és fordulatszám jeleit eredeti állapotában nem tudja a PIC feldolgozni, ezért 74132-es NAND Schmitt triggerrel négyszögjelet állítunk elő a PIC számára.Az analóg jeleket (benzinszint, hűtővíz hőmérséklet) a PIC közvetlenül fel tudja dolgozni. Mivel a 74132-es NAND Schmitt trigger és a PIC a bemenetén maximum 5V-ot visel el, ezért védenünk kell őket a túlfe-szültség ellen. A bemenetek védelmét a bemenő jel maximumának 5V-ra való korlátozásával lehet megoldani. Ezt legegyszerűbben a bemenettel párhuzamo-san kötött zenerdióda segítségével valósíthatjuk meg (Lásd: fordulatszámnál, benzinszintnél, hűtővíz hőmérsékleténél). De mivel az autó központi számító-gépe a sebesség jelet 9V-os négyszögjellé alakítja, feltételezhetjük, hogy erre van szüksége, ezért nem módosíthatjuk. Így a 9V-os sebesség jelet egy sorba kö-tött zenerdióda segítségével 4-5V-osra csökkentetjük a Schmitt trigger bemene-tén eső feszültséget, amelyet már elvisel és még fel is tudja dolgozni. Mivel az analóg bemenetek folytonos jelet adnak ezért áramkorlátozó ellenállásokkal is védjük a PIC bemeneteit. A bemeneti csatlakozókat a kijelző panelen is elhelyez-tük, mert a vezérlőpanel mérete folytán a kesztyűtartó fölé kellett terveznünk, így kézen fekvő megoldás az volt, hogy a bemenő jeleket a kijelző panelre csatlakoz-tatjuk. A két panelt (kijelző-vezérlő) összekötő szalagkábelen volt még szabad vonal, így nem kellett plusz vezetékeket felhasználni.

8

PC VEZÉRELT GÉPEK ÉPÍTÉSE

Csurka Péter Vilmos Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, III. évfolyam

Konzulens: Dr. Kemény József főiskolai docens

A dolgozat számítógéppel vezérelt egyszerű mechanikai megmunkáló gépeket mutat be, melyek azonos analógiára épülnek fel, de teljesen eltérő célokra is alkalmazhatók. A célja nem a témakör teljes körű feldolgozása, hanem egyedi alkalmazások ismertetése, mely alapján tetszőleges hasonló feladatok megoldhatók.

Bemutatásra kerül: • egy az alkalmazásnak megfelelő segédszoftver, • a számítógéphez illeszthető egyszerű meghajtó elektronika, • és két készülék mechanikai kialakítása. Az egyik tárgyalt gép egy felületmegmunkáló, amelyet akár nyák furatozá-

sára, akár gravírozásra alkalmazhatunk. A másik eszköz egy habvágó készülék, amelynek segítségével habosított

polisztirol hasábok méretre vágása oldható meg.

9

DISZKÓTECHNIKAI FÉNYEFFEKTEK AUTOMATIZÁLÁSA

Darabos Olivér


Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

Ezen áramköri elgondolásom azon probléma megoldására született, mely

szerint hogyan automatizálhatnánk egy hangosítás, vagy egy diszkó fény-effekt gépeit.

Maga az áramkör egy TTL áramkörökből felépített egyszerű program, mely egyszerre nyolc kimenetet vezérel galvanikusan leválasztott, kissé – úgymond – „tuningolt” triakos szabályozó áramkörrel.

Ugyanakkor az áramkör tartalmaz egy nyomógombbal változtatható frekvenciájú négyszögjel-generátort a stroboszkópok számára, mely frekvencia 0 és 25 Hz között változtatható.

Ha minden jól alakul, akkor a bemutatóra sikerül a készüléket befejezni.

10

SIMON RENDSZER

Derzsi Zoltán Puskás Tivadar Távközlési Technikum 14.B

Konzulens: Honfy József

Rádióadó: - Mit ad: ORTT - Hogyan adja: NHH

SIMON: - SIMON = Spektrum Interferencia MONitoring - Thomson THALES, Rhode & Schwarz ARGUS - 2thales+10RS+2 félkész+ mobil állomás

Mérőállomások: - Antennarendszer, képességek - LOGPER antenna – Dipolrendszer - - Mérési sávok, képességek - Szint- és iránymérés - Tervrajz ismertetés - Vevőrendszer - Számítógép rendszer - Biztonságtechnika - Környezetszabályozás - Torony, konténer - Összeköttetés

Hálózat: - 1 mbit/sec, bérelt vonal - NHH épület, KP

Mérések: - Teljesítmény - Sávszélesség - Kalózadó - Grafikonok: túl nagy löket, adó teljesítménye, csalások

Naplózás, platform: - Nincs minden, XML

Élvonal - Környező országok, EU - Költség - Megérte-e?

11

VILLAMOS FOGYASZTÁSMÉRŐK BEFOLYÁSOLÁS ELLENI VÉDELME

Enyedi Péter


Villamosenergetikai Intézet, II. évfolyam Konzulens: Dr. Morva György főiskolai tanár

A TDK dolgozat témája a különböző típusú fogyasztásmérők befolyá-solhatóságának elvi és gyakorlati vizsgálata, az ismert kialakított módszerek áttekintése. A módszerekkel egyidejűleg kifejlesztett befolyásolás elleni védel-mek történelmi áttekintése után a dolgozatban összefoglalom azokat a követel-ményeket, amelyeket egy mai korszerű fogyasztásmérőnek teljesíteni-e kell.

A dolgozatban részletesen ismertetem az Energetikai Kutató Műhelyben elvégzett méréseket (mágneses befolyásolás, felharmónikusok hatása), és azok eredményeit.

Végül ismertetek olyan fogyasztásmérő kialakítási módokat, amellyel a jelenleg ismert befolyásolások hatása elhanyagolható mértékűre csökkenthető, illetve olyan elvi és gyakorlati szerkezeti megoldást, amelyre e befolyásolások hatástalanok.

12

ELEKTRONCSÖVEK ÉS A ZENE

Füleki Ákos – Vékás Károly Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam

Ez az írás részletesen ismertetni akarja, hogy miért kell elektroncsöveket használni még ma is az erősítőkben, ha az a célunk, hogy „ZENÉT” akarunk hallgatni.

Kitér mind a műszaki paraméterek szembeállítására tranzisztor és elektron-cső között, és arra, hogy az ember hallása mennyire is sajátságos, mert bizony előfordul, hogy egy gyengébb műszaki paraméterekkel rendelkező erősítő a hangot valóságosabban tudja reprodukálni az ember hallása számára, mint egy nála jobb paraméterekkel rendelkező erősítő. Pl.: A „zenei” a hang (egyvonalas a) 440Hz, erről felvételt készítünk, amihez tökéletes egy jól behangolt zongora, majd kierősítjük és az erősítő kimenetén minden szempontból megvizsgáljuk a jelet, majd összehasonlítjuk az eredeti jellel.

Kitér a csövek okozta problémákra és azok megoldására. Pl.: a csövek nem egyszerre fűtenek fel (lásd VR150 egyből teljes intenzitással fűt, még mondjuk a végcsöveknek éledezni sem jutott eszükbe), kitér a végfok illesztésére a hang-szóróhoz (hangfrekvenciás kimenő transzformátor), magának a trafónak az elké-szítésére, és végül magára az erősítőre annak egységeinek elkészítésére (elő/vég-fok, hangszín, stb.) Foglalkozik még a doboz készítésével is (érintésvédelem védelem, stb.).

Tulajdonképpen ez egy beszámoló a muzikalitásról, és arról, hogy miként kell megtervezni, és elkészíteni egy elektroncsöves erősítőt olyan emberek szá-mára akiknek nem a KW-os erősítő jelző a dögös és számít a hanghűség.

13

FELHARMONIKUSOK HATÁSA AZ ELSZÁMOLÁSI FOGYASZTÁSMÉRÉSRE

Hahn András


Villamosenergetikai Intézet, IV. évfolyam Konzulensek: dr. Morva György főiskolai tanár,

dr. Novothny Ferenc főiskolai tanár Horváth Miklós címzetes főiskolai docens

A dolgozat, a “Felharmonikusok hatása a kis- és középfeszültségű elosztóhá-lózaton” című 2004-évi TDK munka folytatása. A nem “hálózatbarát” fogyasz-tók által keltett felharmonikusok káros hatásairól értekezik, különös tekintettel a fogyasztásmérésre.

A dolgozat röviden ismerteti: - felharmonikusok keletkezéseinek okait, - az egyes zavartatások mérési jellemzőit, - a felharmonikusok matematikai, fizikai jellemzését, mérési módjait, esz-

közeit. - a vonatkozó műszaki jogszabályozást, hazai és nemzetközi szabványok

előírásait, valamint megoldásmódokat ismertet az egyes káros hatások elleni védekezésről.

A harmonikusok problematikájának felvázolása után, a dolgozat megvizsgálja – konkrét mérési eredményekre támaszkodva – a fogyasztásmérők mérési viselkedését “szennyezet környezetben”, illetve ismerteti a BMF-Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézetében a 2004-ben, a témában végzett vizsgálatok eredményeit. Felvázolja a mérési kapcsolásokat, ismerteti a mért értékek kiértékelését, javaslatot tesz a probléma megoldására.

14

KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATOK VÉDELME

Huszl Gábor Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Energetika Intézet, III. évfolyam

Konzulensek: Dr. Morva György főiskolai tanár, Dr. Kemény József főiskolai docens

A TDK dolgozatban a kisfeszültségű 0,4 kV-os hálózat zárlatvédelmét vizs-gálom a jelenlegi problémákat ismertetem, a korszerű zárlatvédelem kialakítá-sára teszek javaslatot.

Az elosztóhálózati transzformátor kisfeszültségű oldali gyűjtősínjén, illetve a gyűjtősínről induló leágazásokban a nagy zárlati teljesítmény, illetve igen nagy zárlati áram alakul ki. Elérheti a 40-60 kA-t is, ezért a védelmek beállítása, és tartalékvédelemmel összehangolása kritikus. Működési elégtelenség, vagy rend-ellenesség esetén a távoli tartalék védelmi működés már csak igen súlyos műsza-ki és gazdasági kár árán avatkozik be. Ezért igen fontos a gyűjtősín betáplálási oldali védelem gondos beállítása, továbbá a leágazásokat védő kapcsoló készü-lékek szükséges megszakítási képességének helyes meghatározása.

A dolgozatban kitérek egy másik gyakori problémára is, amelynek oka, a gyűjtősíntől villamosan távol bekövetkező zárlat érzékelése. Megoldásmódokat javaslok az ebből eredő hiba elkerülésére.

A dolgozat foglakozom a kárenyhítés lehetséges megoldására ívvédelem alkalmazásával.

15

NAPELEM, NAPKOLLEKTOR ÉS HŐSZIVATTYÚ INTEGRÁLÁSA

István Géza Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Nemcsics Ákos tudományos főmunkatárs

A dolgozat célja bemutatni, hogyan nyílik lehetőség napelemet, napkollek-tort és a hűtéstechnikából már nagyon régen, jól ismert hűtőközeges hőszivattyút integrálni, a napenergia minél nagyobb fokú kihasználása érdekében.

16

A FERENCVÁROSI ÁRAMÁTALAKÍTÓ

Jagicza Gábor Puskás Tivadar Távközlési Technikum 12.T

Konzulens: Szigligeti Márta

1. Budapest szerepe 2. Áramátalakítók 3. Ferencváros

3.1. Gépház 3.1.1. Stílusa 3.1.2. Jelentősége 3.1.3. Fényképek

3.2. Áramátalakítók 3.2.1. Üzemek 3.2.2. Fajtái 3.2.3. Szerepük 3.2.4. „Ferenc” átalakító 3.2.5. Fényképek

4. Interjú: Antal György üzemvezetővel 5. Kitekintés

5.1. Arad 5.1.1. Áramváltó története

5.1.2. Fényképek

17

CAN BUSZON TÖRTÉNŐ KOMMUNIKÁCIÓ RÉSZLETES ISMERTETÉSE

Kálmán Imre


Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Dr. Kónya László főiskolai docens

A dolgozat részletesen ismerteti a CAN buszon történő kommunikációt.

Megismerhetjük a különböző kerettípusokat és azok részletes felépítését. Megismerhetjük az üzenet hitelesítés és kódolás lényegét. Részletesen ismerteti a hibajelzési eljárást, és hogy a rendszer hogyan kezeli a hibás állomásokat. Megtudhatjuk, hogyan működik az egyes állomások buszhoz szinkronizálása.

A dolgozat tartalmazza egy megvalósított eszköz kapcsolási rajzát és nyomtatott áramköri tervét, valamint az eszközhöz írt két különböző programot. Megtalálhatók a programok folyamatábrái és forráskódjai is. A két program a buszon történő kommunikáció egyszerű bemutatását teszi lehetővé.

18

RAKTÁR-MODELL OKTATÁSI CÉLRA

Keresztesi Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, IV. évfolyam

Konzulens: Zalotay Péter főiskolai docens

Ezt a modellt azért építettem, hogy segítsem az oktatók munkáját, ill. a diákoknak abban, hogy az elméleti tudást a gyakorlatba is átültethessék.

A modellel egy automata raktár mikroszámítógéppel történő vezérlését valósítottam meg, mely az oktatót úgy segíti a munkájában, hogy az órán el-mondott elmélethez rögtön kapcsolhat egy gyakorlati megvalósítást és azt be is mutathatja működés közben.

A diákokat abban segítheti, hogy saját maguk készíthetik el a modell vezér-lését, a saját „ízlésük” szerint (bizonyos határokon belül).

A következők elsajátításában segíthet a modell: - kommunikáció a PC-vel soros porton keresztül, - sorrendi vezérlések megoldása, - léptető motorok vezérlési megoldásai, - több motor egyszerre történő működtetése, - táblázat kezelés, - megszakítás-kezelés. Természetesen egy ilyen összetettebb program megírása nehéz feladat lenne

assemblyben, célszerűbb egy magas szintű program nyelven írni, pl. C-ben, ahogy én is tettem. További előnye annak, hogy a program C-ben van megírva, hogy minimális módosítással illeszthető egy másik mikroszámítógéphez.

19

ÉRFAL RUGALMASSÁG MÉRŐ

Koller Tamás Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, I. évfolyam


Az elmúlt évtizedekben az elektronika területén rohamos fejlődés történt. Napjainkban a fejlett technológia csiszolásán, miniatürizálásán van a hangsúly. A következő évtizedekben az orvostechnikában várható rohamos fejlődés. Ez adta az ötletet, hogy egy egyedi, az orvoselektronikában még nem alkalmazott módszerrel vizsgálják a betegek érhálózatát.

Az elv a következő: a szívkamra összehúzódását az EKG-jelből lehet detektálni. A perifériás pulzusjelhez egy testrész vörös és infravörös fénnyel való megvilágításával lehet hozzájutni (megfelelő erősítés és szűrés után). A hemoglobin visszaveri a vörös és infravörös fény egy részét. Az áthatoló és visszavert fény változását (megfelelő erősítés után) feldolgozom. Az R-hullámtól a pulzusjel maximumáig eltelt időt méri egy mikrovezérlő. Ez az idő néhányszor 10 mV nagyságrendű egy egészséges szervezetben (függ az ér hosszúságától is). Statisz-tikai adatok felvétele után lehet következtetni az esetleges érfal-meszesedésre. Legnagyobb előnye, hogy külső beavatkozás nélkül gyorsan és egyszerűen lehet vizsgálatot végezni.

20

KORUNK LEGBEFOLYÁSOSABB ESZKÖZÉNEK NEVE: MÉDIA

Kósa Dániel

Puskás Tivadar Távközlési Technikum 14.C Konzulens: Vígh Sándor

A média, mint jelenség három fő részre bontható: vizuális (sajtó), audiós (rádió) és audió-vizuális (tv) jelenség.

Munkámban részletesebben két jelenséggel foglalkoznék. Pontosabban azt a kérdést boncolgatnám, hogy milyen eszközökkel lehet egy már működő rádiót fejleszteni illetve népszerűsíteni.

Kezdetben tudni kell, hogy milyen lehetőségeink vannak a működő rádióval. Az ORTT szabályzata szerint a rádiókat két csoportba sorolhatjuk: anyagi szempontok szerint lehet kereskedelmi vagy nonprofit, és területi szempontból lehetnek: helyi, körzeti, országos illetve határon túli magyar rádióról beszélhe-tünk. Jelen esetben vegyük a nehezebb esetet, a nonprofit rádiót (mivel a keres-kedelmi rádiók mögött általában komoly támogatók vannak). Mivel rádiónk mö-gött nincs komoly támogatás, így valószínűsíthető, hogy nincs engedélyünk hatá-ron túli, illetve országos sugárzásra. Egyszóval sikeresen bekategorizáltunk egy olyan rádiót, amelyre jelen munkánkban szükségünk van, mivel egy kis rádió fej-lesztéséről beszélünk.

Vegyük sorra, milyen lépések lehetnek egy fejlesztési folyamatban. Egyrészt rádiónkat valahogy népszerűsíteni kell, mivel hallgató nélkül nincs rádió sem. Egyszóval a csapatban kell lennie egy marketinges teamnek. Másrészt kellenek olyan műsorok, amik lekötik a hallgatókat, és olyan személyek, akik ezeket el is készítik, szóval kell egy kreatív team. Szükség van még ugyanakkor egy műszaki teamre, akik az egészet műszaki szempontból megvalósítják. Továbbá kell még tőke, amiből meg lehet mindent valósítani. Ezek mindegyike kellő energia befektetéssel elérhető.

Munkám során ezeket a témákat fogom részletesebben kifejteni.

21

DIGITÁLIS ÓRA MEGVALÓSÍTÁSA MIKROKONTROLLERREL

Kovács Balázs


Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulens: Kopják József főiskolai tanársegéd

A dolgozat egy digitális óra egyik lehetséges megoldását részletezi. A TDK dolgozat fő vonalai a technikai kivitelezés és a programozási

lépések bemutatása, valamint a továbbfejlesztés. Ismerteti az óra felépítését. Ami áll 6 hétszegmenses kijelzőből, digitális IC-ékből, valamint egy táprészből. A dolgozat lehetőséget ad a mikrokontrollerbe irt program egyes részeinek megismerésére, amin keresztül látható, hogy kis trükkökkel, milyen könnyedén változtatható, illetve rövidíthető a program. A dolgozat továbbá részletezi a jelenlegi fejlesztést. Miért kellene az embereknek azzal foglalkozniuk, hogy pontosan jár az órájuk? Napjaink egyszerű megoldása, ha valamelyik atomóra által kibocsátott jelet vesszük, és ezzel hozzuk szinkronba az órát. A dolgozat taglalja a fejlesztéshez szükséges technikai változtatásokat, illetve a dekódolt jel vételéhez alkalmas programrészletet.

22

MENÜVEZÉRELT DIGITÁLIS ÓRA

Köves Hugó Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, II. évfolyam

Konzulens: Dr. Kónya László főiskolai docens, Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A dolgozat témája egy 2x20 karakteres LCD kijelzővel rendelkező digitális óra/naptár, amely maximum 80 riasztási időpontra programozható be. A riasztási időpontok egyenként aktiválhatók/deaktiválhatók és törölhetők. A riasztási ese-mények bekövetkezésekor a berendezés hangjelzést ad, ami 15s-ig szól. Az óra beállításaihoz háromszintes menürendszeren keresztül lehet hozzáférni, ami az egyszerű navigációt segíti. Három nyomógomb segítségével lehet közlekedni a menükben. A kijelzést, a menügenerálást, a navigációt és a hangjelzés generá-lását egy PIC18F452 mikrokontroller végzi. Az idő számlálására egy alacsony fogyasztású, nagy pontosságú integrált áramkör került beépítésre, amely a Ricoh cég gyártmánya (R2025).

Az áramkör egy – már meglévő – PIC gyakorlópanelre épül, ami Dr. Kónya László munkája. Ez a gyakorlópanel tartalmaz minden olyan alkatrészt, ami a mikrovezérlő működéséhez szükséges. Az óra áramkör, a nyomógombok, a kijelző és a hangszóró csatlakozója egy külön panelen kaptak helyet. A két panel szalagkábelen keresztül csatlakozik egymáshoz.

A megvalósított berendezés egyik lehetséges alkalmazása az iskolai csengő.

23

NEM MŰSZAKI JELLEGŰ HÁLÓZATI VESZTESÉGEK

Lovász Lajos


Villamosenergetikai Intézet, III. évfolyam Konzulensek: Dr. Morva György főiskolai tanár

Dr. Novothny Ferenc (PhD) főiskolai tanár

A TDK dolgozatban áttekintem a nem műszaki jellegű hálózati veszteségek

lehetséges okait (mérési pontatlanság, illegális vételezés stb.), hazai és nemzetközi értékeit.

Ismertetem a hazai forgalomban használt fogyasztásmérők felépítését és működési elvét. Kitérek az egyes külső hatások – felharmónikusok, mágneses terek, idegenkezűség stb. – okozta működést-, mérést-, mérési pontosságot befolyásoló rendellenességre.

Bemutatom a hétköznapi életben a villamos energia illegális vételezésére elterjedt módszerekkel szembeni védelem kialakításának javasolt módjait, az Energetikai Kutató Intézetben elért eredményeket.

Javaslatot teszek egy olyan fogyasztásmérő típusra, amelyre az ismert módszerek hatástalanok, majd ismertetem azon méréseket, amelyek igazolják az ilyen típusú fogyasztásmérő hibátlan, és félrevezethetetlen működését.

24

ENERGIATAKARÉKOSSÁG A VILLAMOS GÉPEK ÜZEMÉBEN

Ludányi Gábor


Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulensek: Badacsonyi Ferenc főiskolai docens

Gemeter Jenő főiskolai adjunktus

A dolgozat fő témája a különböző típusú áramátalakítók (DC-DC; AC-DC;

DC-AC) működési elvei, tulajdonságai, megvalósítási lehetőségei és gyakorlati alkalmazásai. Konkrét típusokban (troli, metró, targonca, villamos, motorvonat) a gyakorlati megvalósítás előnyei és hiányosságai is bemutatásra kerülnek.

A témaválasztásom azért esett az energia megtakarítási, visszatáplálási rendszerekre, mert a mai „energiafaló” világunkban egyre nagyobb szükségét látom annak, hogy elkezdjünk takarékoskodni készleteinkkel. Valamint az sem utolsó szempont, hogy minél több energiát fogyasztunk (legyen az villamos-, vagy más kitermelt energiaforrás), annál többe kerül az nekünk. Ha valaki reálisan gondolkodik, rájön, hogy a természetes energiaforrások sem a világ végezetéig ontják majd magukból a nyersanyagot.

25

HŐCSÖVES MIKROPROCESSZOR HŰTÉS

Magony András Csaba Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet, III. évfolyam


Hőcsöves hűtés kezdete 60-as évekig nyúlik vissza. Akkori viszonylatban modern, félvezetős távközlési műholdakban alkalmazták elsőnek. Előnye hogy mozgó alkatrész nélkül nagy hőkapacitása van, és jó hatásfokkal szállítja a termelt hőt. 1 nagyságrenddel üzembiztosabb folyadékhűtéshez képest.

Mai modern processzorok (Intel, AMD) több GHz-en üzemelnek és komoly teljesítményt disszipálnak 1cm2 felület alatt. Sok fejtörést okoz a mérnököknek megfelelő hűtés. Hagyományos processzorhűtés már nem elégséges üzemi hőfokon tartásához. Hőcsöves hűtéssel megoldható fajlagosan kis helyen jő hőelvonás. Előnye ezen kívül, hogy a termelt hő elszállítható távolabbi pontra, így tetszőleges felületű hűtőbordával tudjuk hűteni a kívánt alkatrészt.

Hőcső (angol nevén heatpipe) rendkívül egyszerű működési elven alapszik. Folyadék- gőz- folyadék halmazállapot változás elvén alapszik.

Képen látható ábrából könnyen megérthető a működési elv. Viszonylag drága alkatrész, és nem gyártanak kis szériában tetszőleges

hosszú csövet, ezért adott volt a feladat hogy kisipari szinten reprodukálni tudjam a hőcsövet.

26

HÁLÓZATI ADATFOLYAMATOK HARDVERES AZONOSÍTÁSA

Majó Zoltán

Kolozsvári Műszaki Egyetem Számítástechnika és Automatizálás Kar IV. évf.

Konzulens: Dr. Baruch Zoltán egyetemi adjunktus

A dolgozat bemutatja egy, a hálózati adatfolyamatok azonosításának hardve-res megvalósításához tervezett eszköz felépítését.

Egy hálózati adatfolyam két, hálózatba csatlakoztatott számítógép között jöhet létre, és a két fél közötti kommunikációt feltételezi. Egy hálózati adat-folyamatot öt paraméter határoz meg egyértelműen: forrásgép IP-címe, célgép IP-címe, forrásgépen a port-szám, célgépen a port-szám illetve a protokoll azo-nosító. A tervezett eszköz a bejövő hálózati csomagokat azonosítja a fent említett öt paraméter alapján.

Az eszköz fizikai részét egy Digilent XUP Virtex-II Pro fejlesztői kártya képezi, amely a Xilinx Virtex-II Pro lapkán alapszik. Az eszköz egy MicroBlaze, ún. szoft-processzort is tartalmaz, amelyet a fejlesztői környezet FPGA-cellák segítségével valósít meg. Az alkalmazás kevéssé időigényes feladatainak az ellátását a MicroBlaze-processzorra C-nyelven írt program végzi. Az adatfolya-matok azonosítása és nyilvántartása egy Xilinx CAM v5.1-es asszociatív memó-riával történik, amely konstans idő alatt végzi a keresést. Az eszköz az IPv4 pro-tokollt támogatja és TCP illetve UDP csomagokat kezel.

A megvalósítás előnye a hardveres keresés gyorsasága, amelyet a asszocia-tív memória biztosít. A eszköz könnyen továbbfejleszthető. Ez utóbbi az eszköz-höz írt programok módosításával, illetve az FPGA újrakonfigurálásával érhető el.

Az eszköz egy QoS-t figyelembe vevő router megvalósításához készült.

27

LAKÓHÁZ EIB-VEL VEZÉRELT ÉPÜLETFELÜGYELETI RENDSZERE

Manopulosz Petrosz


Automatika Intézet, II. évfolyam Konzulensek: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus,

Hosszú Sándor középiskolai tanár

Az 1980-as évek második felében a villamos installációtechnikában vezető német cégek innovációs tevékenységének köszönhetően megfogalmazódott egy, az épület teljes egészét lefedő épületirányító és felügyeleti rendszer iránti igény, mely a számítástechnikában már megismert soros busz elvén, azaz a digitális-technikán alapul. Az alapgondolat egy olyan buszrendszer volt, amelynél minden buszrésztvevő egyenrangú, és a rendszer működése központi számítógép nélkül lehetséges. 1987-ben a cégek egy fejlesztő közösséget hoztak létre, melynek a feladata ilyen buszrendszerű épületirányító és felügyeleti rendszer létrehozása volt. A rendszer elnevezése European Installation Bus (EIB). Előnye, hogy egy rendszeren belül több gyártó készülékeit lehet installálni, melyek teljes körű kommunikációra képesek egymással. Az instabus EIB rendszer igen logikusan felépített és könnyen elsajátítható rendszer. Azonban ennek ellenére is ehhez a technikához több tudományág egyidejű ismeretére van szükség. Ismerni kell a digitálistechnikát, a számítástechnikát, a szabályozástechnikát, az épületgépésze-tet, az épületgépészeti szabályozásokat, az épület energia-elosztó és installációs rendszerét és azok eszközeit, a belső túlfeszültség-védelem eszközeit és meg-valósítási a módjait stb. A projektben ennek az instabus EIB épületautomatizálási rendszernek a rövid történelmi áttekintését, műszaki leírását, az ETS2 szoftvert rövid ismertetőjét, és egy családi ház általam elkészített világítástervét szeretném bemutatni. Sor került a projektben felhasznált eszközök (pl. mozgásérzékelők, nyomógombfelületek) ismertetésére is.

28

KONVEJOROS CSOMAGOSZTÁLYOZÓ RENDSZER

Mészáros Tamás Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika intézet II. évf.

Konzulens: Knerczer Gyula főiskolai tanársegéd

A TDK dolgozat témája egy intelligens csomagosztályozó rendszer. A csomagokat méret és súly szerint kell négy kategóriába sorolni. A szelektálás két szempont alapján történik, a csomag térfogata és a súlya szerint. Minden kategó-riához egy méret és súlyhatár van rendelve, amennyiben bármelyik mennyiség meghaladja az adott kategóriára vonatkoztatott értéket, akkor a csomag eggyel magasabb csoportba fog kerülni.

A magasság és a szélesség meghatározása fotókapcsolókkal történik, a cso-mag hosszúságát pedig egy inkrementális jeladó jeléből számítja ki a központi egység. Figyelembe kell venni még a csomag súlyát, amit egy analóg mérőcella szolgáltat.

A dolgozat fő része a program megvalósítása létra-diagrammban, egy példa valamelyik kategóriához tartozó csomag ciklusára. Továbbá tárgyalja a vezérlő-egység általános leírását, tulajdonságait, működését, bővíthetőségét és egyszerű programozhatóságát. Továbbá a felhasznált érzékelők működési elvét, műszaki adatait.

29

MegaAVR MIKROKONTROLLERREL MEGVALÓSÍTOTT 0-10V -OS VEZÉRLŐ

Mózer Viktor


Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Lamár Krisztián főiskolai adjunktus

A dolgozat elsődleges célja az Atmel gyártmányú Atmega32 típusú AVR mikrokontroller bemutatása, és összehasonlítása a Magyarországon igen elterjedt PIC mikrokontrollerekkel.

Az AVR ötlete a norvég NTNU egyetem berkein belül született. Alf-Egil Bogen és Vegard Wollan 1991/1992-ben diploma-munkájukkal indították útjára ezt a rendkívül hatékony, RISC mikrokontrollert, amely sebességével, valamint C nyelvre optimalizált magjával maga mögé utasítja más gyártók hasonló kategóriájú mikrokontrollereit.

Világpiaci viszonylatban számos más mikrokontroller-gyártó (Renesas, Motorola, Samsung, Microchip…) közt az Atmel is jelentős részesedéssel bír, azonban magyar viszonylatban főleg a PIC, valamint a 8051/52-es kontrollerek terjedtek el.

A dolgozat keretein belül felvázolom az AVR kontrollerek versenyképes tulajdonságait a PIC-ekkel szemben, valamint egy alkalmazás segítségével az egyszerű és ingyenes assembly programfejlesztés könnyedségét is bemutatom.

Az alkalmazás egy – általam már megalkotott és működő – 0-10 voltos, 16 csatornás dimmer kisebb változata, melynek 4 csatornáját egy PC-n futó szoftver segítségével külön-külön vezérelhetjük. Így lehetőség nyílik arra, hogy három csatornát R-G-B színek keverésére használhassunk fel, melyet LED-ekkel valósítok meg, továbbá a fennmaradt csatornával egy 0-10 voltos szabványnak megfelelő fénycső fényerejét vezérelhetjük.

30

VW GOLF MŰSZERFALI KIJELZŐINEK VEZÉRLÉSE CAN-BUSZ KÖZVETÍTÉSÉVEL

Nagy Krisztián – Mühl Tamás


Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Dr. Frank Tibor docens

A mai autók villamos hálózata már nem csak az energia, hanem az információk közvetítését is szolgálja. Ez utóbbiak közé tartoznak például a belső égésű motor irányítását végző mikrogéphez érkező fordulatszám, hőmérsékletek, nyomás és a különféle helyzetérzékelők információs jelei. Az önálló irányító egységek közötti információs kapcsolatról a BOSCH által kifejlesztett CAN-busz gondoskodik.

A CAN-buszon egyrészt néhány villamos vezetőt, másrészt az azokon áramló sajátságos üzenet-előállító és jelformáló jelrendszert kell érteni. A munka célja: olyan eszköz elkészítése, aminek segítségével a CAN-buszt bemutatni, működését vizsgálni lehet mind a felsőfokú oktatásban, mind a szakmai továbbképzésben.

A munka keretében egy VW műszerfalhoz alkatrészeket és szimulált egységeket kellett illeszteni. Az így kialakított panelen a műszerfal - a valóságos Golf típusú autóhoz hasonlóan – CAN-buszon át képes kommunikálni néhány; a légzsákot vezérlő, a különböző fordulatszámokat, hőmérsékleteket érzékelő és továbbító intelligens rendszerrel. Azért esett a választás a műszerfalra, mert az kijelzőként is funkcionál: a „mögöttes” rész állapotát, jellemzőit nem csak érzékeli, hanem – valóságos feladatának megfelelően – közli is a vezetővel.

A dolgozat bemutatja a rendszerben előforduló egységek és azok elemeinek feladatát, működését. Ezek: légzsák állapot felügyelet és vezérlés, sebesség- és fordulatszám, tüzelőanyag és hűtőfolyadék szint érzékelés, határérték érzékelés és kijelzés.

31

A CSILLAGÁSZAT TÖRTÉNETE

Nagy Melinda Puskás Tivadar Távközlési Technikum 11.A

Konzulens: Kolozsvári Imre

I. a csillagászat kezdetei

II. a naprendszer bolygóinak felfedezői

III. a felfedezők tudományos munkája

IV. a naprendszer bolygói és azok jellemzői

V. műholdak, távcsövek működése

VI. az élet kutatása a Földön kívül

VII. galaxisok

VIII. univerzum

32

VONALKÖVETŐ MODELL MEGVALÓSÍTÁSA MIKROKONTROLLERREL

Nemestóthy Ádám


Automatika Intézet, III. évfolyam Konzulens: Kopják József főiskolai tanársegéd

A TDK dolgozat fő témája egy vonalkövető autó modellje. Az önműködő rendszer egy előre kijelölt pálya követését valósítja meg az általános gyakorlattól eltérően nem egy külön erre a célra felépített robottal, hanem egy már meglévő távirányítható alapváz mikrokontrolleres átalakításával.

A megvalósítandó célok: a lehető leggyorsabb követés, elfogadható hibázás (kacsázás) mellett, az esetleges vonalelhagyás lekezelése, a pályára való vissza-téréssel. További fejlesztési lehetőségekre való felkészítés. Ilyen a keresztező-dések kezelése, valamint az érzékelők lecserélése például webkamerára.

A dolgozat részletesen ismerteti a fejlesztés egyes lépéseit, az alkalmazott elektronikai megoldásokat, valamint a nyomkövetés szabályozását megvalósító programot.

33

GRAFIKUS LCD KEZELŐ MODUL USB-BOOTLOADER PROGRAMOZÓVAL

Németh Gábor



TDK dolgozat témája egy saját tervezésű grafikus LCD kezelő modul. Ezzel a kezelő modullal lehetőség nyílik külső, illetve belső hőmérsékletek mérése, egy vagy több hőmérséklet érzékelő egység CAN buszon keresztül való csatlakoztatása. Ez a kezelő modul tartalmaz egy tasztatúrát, mellyel a kezelő utasításokat és adatokat tud bevinni a rendszerbe. A kijelzőn külső illetve belső hőmérséklet adatok, és a felhasználó által bekonfigurált információk láthatóak.

A kezelőmodul vezérlőegysége egy PIC 18F448-as mikrovezérlő. A mikrokontroller és a hozzá csatlakoztatott FLASH memória programozása egy USB-bootloader programozó, áramkörrel történik.

34

A MAGYAR RÁDIÓZÁS 80. ÉVFORDULÓJA

Nyári Zoltán – Velinszki László Puskás Tivadar Távközlési Technikum

Konzulens: Dr. Horváth László

Iskolánk udvarán áll a nótában is megénekelt „csukott bútorszállító”. Erköl-csi kötelességünknek érezzük, hogy a Magyar Rádiózás Napján, december 1-jén méltán megemlékezzünk „Róla” és minden olyan tárgyi és fellelhető emberi értékről, melynek elvesztése pótolhatatlan lesz a jövő generáció számára.

Mint közismert 1923 márciusától 1925 december 1-jéig a fent említett bú-torszállító volt a Magyar Rádió elődjének stúdiója. Akkor is itt állt a Gyáli úton, a Posta Kísérleti Állomás és a Műszerész Tanonciskola közös udvarán. Úgy gon-doltuk mi, a tanonciskola jogutódjának a Puskás Tivadar Távközlési Technikum-nak diákjai, hogy a 80. évfordulót, vagyis a Rákóczi út 22-ben található első hivatalos stúdió megnyitásának napját valahogy össze kellene hozni az előddel, a mi kedvenc bútorszállítónkkal, a jelent a múlttal, az ifjúságot az érett korúakkal!

A méltó ünneplésre több alkalom is adódik az év folyamán: 1.) A 2005. május 21-22-i Múzeumi Majálisra kivitettük a bútorszállítót a

Nemzeti Múzeum kertjébe. Korhű ruhákba öltöztünk, korhű mikrofont szerez-tünk …, volt egy kurblis gramofonunk is, mint Marczal Jánosnak és elkezdtünk felvételeket csinálni. Ezekből az igazán tanulságos megemlékezésekből vágtunk össze egy CD-nyit, melyet sok ott készült fotóval illusztráltunk a mellékletben.

2.) A Hírközlési Múzeumi Alapítvánnyal és a Magyar Rádióval összefogva pályázatot írtunk ki. Ezen a pályázaton a 80/2 = 40 évnél idősebb rádióhallgatók írhatták le saját rádiós élményeikből a legkedvesebbet. 164 pályamű érkezett be. Ezeket a zsűri, - melynek munkájában mi is részt vettünk – értékelte és a legjobb – arany minősítésű – „dolgozatok” szerzőivel élő felvétel készült. A közel 50 dolgozatnak a negyedét, a mi rádiónk: a Cool FM a 107,3 MHz-en sugárzó adó munkatársaiként mi dolgoztuk fel. A második CD mellékelünk a legjobb riportokból lett vágva.

3.) Egy kiadvány is megjelenik társszerkesztésünkben a pályaművekből. Eb-ből néhány – az iskola múltjával is összecsengő témájú – dolgozatot illusztrá-cióként mellékelünk.

35

4.) 2005. november 24-én Nosztalgia Rádióépítő Versenyt szervezünk a Rá-diótechnika folyóirattal együtt. Egy hatvanas évek technikáját idéző tranzisztoros reflex vevőt fognak a versenyzők megépíteni. A többi titok.

5.) Az ünnepség csúcspontja a 2005. december elsejei „Zarándoklat a Nagy Szivarantennához” című rendezvény lesz, ahol HA 80 MR hívójellel forgalmazni fog a rádióklub amatőr állomása. Mobil eldobó verseny, snúrozás winchesterrel és bográcsolás teszi mindenki – tehát a profik, amatőrök és laikusok – számára is emlékezetessé a 2005-ös évet.

Szerencsére a Kormány „Út a tudományhoz” programja segít abban, hogy a CD megfelelő borítóval és nagyobb példányszámban is elkészülhessen.

36

TRANZISZTOR-KARAKTERISZTIKA VIZSGÁLÓ MIKROKONTROLLERREL

Pénzes Viktor – Soproni Balázs



A TDK dolgozat fő témája egy saját tervezésű tranzisztormérő. A folyamatot egy mikrokontroller vezérli, mely a mérési adatokat feldolgoz-

va számítógép segítségével kirajzoltatja a mért alkatrész nyitó irányú karakterisz-tikáját.

A folyamatot egy Microchip által gyártott PIC típusú mikrokontroller ve-zérli. Az előre megadott tápfeszültség és bázisáram értékeinek folyamatos vál-toztatása mellett méri egy kisteljesítményű NPN tranzisztor kollektor-áramát és kollektor-feszültségét. A mérés során ezeket az adatokat a soros porton továbbít-ja a panelhez csatlakoztatott számítógépnek, ami egy Turbo Pascalban írt prog-ram segítségével feldolgozza azokat, majd megrajzolja a tranzisztor nyitóirányú karakterisztikáját.

37

PIC MIKROVEZÉRLŐVEL MEGVALÓSÍTOTT TELJESÍTMÉNYSZABÁLYOZÓ

Srej Balázs



A TDK dolgozatom egy fejlesztési munka során felmerült problémára épül. A feladat, amelyet meg kellett oldanom: teljesítményszabályozó és kapcsoló-áramkör megvalósítása, valamint több ilyen áramkör közös táp- és kommuniká-ciós hálózatra kapcsolása.

Az áramkörök közötti kapcsolatot egy UTP kábelből kialakított hálózat valósítja meg, melynek négy érpárja közül az egyiken a tápellátás, egy másikon pedig CAN protokoll szerinti kommunikáció valósul meg.

A teljesítményszabályozást fázishasításos módszerrel egy triakos kapcsolás-sal valósítottam meg, mely így felhasználható pl.: izzólámpák fényerejének szabályozásához. A triak vezérlőjeleit a mikrovezérlő állítja elő.

Ha nagyobb teljesítményű fogyasztóhoz kell áramot kapcsolni, akkor a triak helyett egy 8A terhelhetőségű relét használok kapcsolóelemként. Az egyik legnagyobb probléma, amelyet még nem sikerült megoldani, hogy nagyobb áram kapcsolásakor a mikrovezérlőben futó program valószínűleg téveszt és emiatt hibás működés következik be.

Dolgozatomban a fejlesztés lépéseit, áramköri kialakítást, az áramkörben működő mikrovezérlő programját, illetve a fejlesztés során felmerült problémá-kat részletesen kifejtem.

38

KISFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATRA CSATLAKOZÁS

NAPJAINKBAN

Süle László Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Energetika Intézet, II. évfolyam

Konzulens: Dr. Novothny Ferenc (PhD)

A dolgozatban ismertetem a magyar villamosenergia-piac helyzetét, illetve az Európai Unió milyen új lehetőségeket kínál az energiapiacon. (2007-re irá-nyozza elő az EU tagállamok körében az energiapiacok teljes szabaddá tételét.)

Vizsgálom a liberalizált energiapiac következtébeni új energia-beszerzési módszereket, lehetőségeket, valamint ennek műszaki és gazdasági hatásait.

Ismertetem a ma választható lakossági árszabásokat. Az elfogyasztott energiamennyiség szerinti a következő díjszabások lehetségesek:

• Lakossági általános "A" árszabás (nappali) • Lakossági vezérelt "B" árszabás (éjszakai) • Lakossági C árszabás: (csak energiaiparban dolgozók számára) Bemutatom a választott díjszabás szerinti fogyasztásmérő típusokat,

azaz milyen mérőt kell az adott díjszabásnál használni, illetve energiaigényünk-nek megfelelően melyiket válasszuk.

Végül kitérek a választott mérőhöz tartozó mérőhely kialakításokra, illetve a közcélú hálózatra csatlakozás típusaitól függően ismertetem megoldásmódjukat.

39

A NAPELEMCELLÁK KUTATÁSI EREDMÉNYEI

Sütő Roland


Villamosenergetikai Intézet, III. évfolyam Konzulens: Dr. Novothny Ferenc (PhD) főiskolai tanár

A dolgozat a megújuló energiaforrások közül a napelemcellákban rejlő lehe-tőséget vizsgálja. A napelemcellák felhasználásához ismernünk kell azok ener-giatermelési mutatóit. Az energiatermelési mutatók meghatározásához össze-állítottunk egy mérőrendszert. A mérőrendszer különböző tájolásokban és dőlés-szögekben elhelyezett napelemcellák villamos energia termelését vizsgálja és összehasonlítja egy kijelölt referencia tábla – déli 45º tájolású – adataival. A cel-lák energiatermelésére hatással van az időjárás is, ezért helyet kaptak a rendszer-ben az időjárás megfigyelésére alkalmas érzékelők is.

A mérőrendszer több éven át folyamatosan gyűjtötte az adatokat. Mostanra egy olyan adathalmaz van a birtokunkban, amelyből pontos következtetéseket vonhatunk le a cellák energiatermelését illetően.

A mérési adatokat különböző szempontok alapján értékeltük, az értékelés után ajánlásokat készítettünk.

Összevetettük a különböző tájolásokat és dőlésszögeket a mért eredmények értékeltük, majd kiválasztottuk a maximális villamos energiát termelő elrende-zést.

Vizsgáltuk a maximális energiatermeléstől eltérő elhelyezések hatékony-ságát, miután a legtöbb felhasználásban kötött elhelyezési lehetőségek közül kell választani. Az így kapott energiatermelési mutatókat (műszaki hatékonyság, gazdaságosság) könnyen megjeleníthető formában (grafikon, összehasonlító táb-lázat) adtuk meg, hogy a gyakorlati felhasználó számára egyszerű döntést bizto-sítson.

40

NÖVÉNYINKUBÁTOR

Szabó Tamás Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Dr. Nemcsics Ákos tudományos főmunkatárs

A munka tárgya egy napelemmel működő növényinkubátor, amely sötét vízmentes helyen (pl. pincékben) a növény számára élhető körülményeket biztosítana. Ehhez külső hálózati táplálás lenne alkalmazva.

A növényinkubátor felépülne egy szellőző rendszerből, egy időzítő áramkör-ből, fénycsövekből, hőmérsékletérzékelőből, hűtő ill. fűtő egységből és egy auto-matikus öntözőrendszerből.

Az automatikus öntözőrendszer még kidolgozás alatt áll. A talajnedvesség érzékelése igen komplikált, fizikai és kémiai elveken alapul. Megvizsgálásra ke-rül az is, hogy melyik mérési elven valósítható meg legegyszerűbben a talajned-vesség megállapítása.

A fotovalkanikus napelemmel való együttműködés előnye, hogy a helyi hálózattól teljesen függetlenül képes működni, az energiát a Dunasolar által gyártott napelem szolgáltatná.

A növényinkubátor feszültsége 12 V lenne, ezzel is a hálózati rendszertől való függetlenség lenne kifejezve, bár a mai napelemrendszereket úgy tervezték, hogy képesek legyenek a hálózati feszültség előállítására is inverterek segítsé-gével.

41

FOGÁSZATI POLIMERIZÁCIÓS LÁMPA TERVEZÉSE

Szalay Zsolt Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Konzulens: Halmi Lászlóné Dr. főiskolai docens

A dolgozat egy fogászati polimerizációs lámpa tervezését ismerteti. A bevezető részben a LED-es lámpák fontossága mellett a tervezett lámpa jelentőségéről olvashatunk. Ezután a fogászati polimerizáció folyamatának a leírása a következő pont.

Bemutatásra kerül a lámpák három alapvető típusa, majd 7 konkrét készülék. A fogorvosok lámpával kapcsolatos elvárásai után a célspecifikáció és a főbb részegységek kiválasztása történik meg.

A tervezés ismertetése a kiindulási adatok meghatározásával és funkcionális blokkvázlat elkészítésével kezdődik, majd a blokkdiagram alkotóelemei kerülnek megtervezésre.

A szoftverfejlesztés első lépéseként a programozási környezet tulajdonságai kerülnek elemzésre, amit a folyamatábra bemutatása követ. A szubrutinok leírása után a nyomtatott huzalozási tervek készítésének menetét ismerteti a dolgozat, majd a végén a készülék mechanikai összetevőire tesz ajánlásokat. Ezek a mechanikai összetevők a hűtési rendszer, az optikai rendszer és a készülékház.

A dolgozat végén a tervezés összefoglalását, továbbfejlesztési lehetőségeket és irodalomjegyzéket ismertetjük.

42

ENERGIAMÉRLEG MAGYARORSZÁGON

Szatmári Antal Puskás Tivadar Távközlési Technikum 12.T

Konzulens: Szigligeti Márta

1. Bevezetés 2. Energia

2.1. Mi az energia? 2.2. Az energia mérése 2.3. Az energia fajtái

3. Nem megújuló energiaforrások 3.1. Fajtái 3.2. Előnyei 3.3. Hátrányai

4. Megújuló energiaforrások 4.1. Fajtái 4.2. Előnyei 4.3. Hátrányai

5. Az atomenergia 5.1. Mi az atomenergia? 5.2. A Paksi Atomerőmű 5.3. Működési jellemzők 5.4. Előnyei 5.5. Hátrányai

6. Magyarország energetikai helyzete 6.1. Szélerőművek 6.2. Naperőművek 6.3. Biomassza 6.4. Szén 6.5. Kőolaj 6.6. Földgáz

7. Leendőbeli tervek és követelmények 7.1. Megújuló energiai 7.2. A technika fejlődése

8. Összegzés 9. Felhasznált irodalom

43

ELEKTRONCSÖVES HI-FI DAC

Szecsei István Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam Konzulens: Sándor Tamás, főiskolai adjunktus

A dolgozat ismertet egy önálló hangfrekvenciás, audiofil DA konverter ké-szüléket. A dolgozat megírásának oka, hogy a digitális jelforrásoknál igen ritkán alkalmazott elektroncsöves jelerősítést alkalmazva „hallgathatóbb” produktum születhessen az elektroncsöves technika ezen a téren vitathatatlan előnyét kihasz-nálva. Maga a készülék AES/EBU, SPDIF szabványosított digitális audio jeleket dolgoz fel. Kimenetén szintén szabványos, aszimmetrikus, analóg jeleket ka-punk, így az eszköz rendszerbe illeszthető.

A dolgozat célja, hogy bemutassa egy audiofil DAC elvét, tervezésekor megfontolandó szempontokat (jitter, jel/zaj arány, EMC-s megfontolások, tápel-látás gondjai), valamint az így kiválasztott eszközök beállításait, kapcsolások előnyeit, a nyomtatott áramkör tervezésekor szem előtt tartandó részleteket.

44

TESZTELŐ CÉLKÉSZÜLÉK TERVEZÉSE VÉRNYOMÁSMÉRŐK MINŐSÉGI VIZSGÁLATÁRA

Szedlár György

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar, III. évfolyam

Konzulens: Halmi Lászlóné Dr. főiskolai docens, Fekete György - Külügyminisztérium

TDK dolgozatomban az oszcillometriás vérnyomásmérők ellenőrzésére,

hitelesítésére alkalmas mérőállomás kifejlesztésével foglakozom. Áttekintést adok a vérnyomásmérés fiziológiai alapjairól, a vizsgált oszcillo-

metriás készülék működési elvéről, a készülékekre vonatkozó szabványi háttér-ről.

Kiemelten foglalkozom a tervezett tesztelő célkészülék rendszertechnikai felépítésével és ezen belül a tervezett nyomásgenerátor hardver - és szoftver-fejlesztési munkáit ismertetem.

45

HÁLÓZATSZENNYEZÉS HATÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELE

(MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK)

Széll András Róbert Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet, II. évfolyam

Konzulens: Dr. Novothny Ferenc (PhD) főiskolai docens

A dolgozat első része a hálózatszennyező fogyasztókat ismerteti: ide sorol-hatók pl. az első generációs elektronikus szórakoztató berendezések, számítás-technikai eszközök, kompakt fénycsövek, kézi szerszámgépek, szabályozott ház-tartási készülékek (porszívók, mikrohullámú sütők), hegesztő berendezések stb..

A következő rész a hálózati zavartatással, az egyes zavarjellemzők megen-gedett értékeivel foglalkozik (harmonikus viszonyszám, harmonikus tartalom, teljes harmonikus torzítás /THD/, torzítási tényező, teljesítménytényező).

A dolgozat harmadik része kifejti, miért okoz ez gondot itthon, és miért nem probléma tőlünk nyugatabbra: a fejlettebb országok hálózatai rövidebbek, nagy keresztmetszetűek, közel szimmetrikusak, jó szigetelésűek és nagy a kábelháló-zati részarány valamint a hálózati visszahatással több, mint 20 éve foglalkoznak. Nálunk a hálózatok aszimmetrikusak, kevés a kábel részarány, kicsi a kereszt-metszet, szigetelésük leromlott, a hálózati visszahatással – beavatkozási szinten – pedig szinte senki nem foglalkozik.

A befejező rész a visszahatások kezelésének néhány lehetséges megoldását ismerteti:

- Szűrés középfeszültségen - Köztes egyenfeszültség használata - Hálózatbarát fogyasztók használata - Egyenfeszültségű energiaelosztás.

46

TRANSZFORMÁTOROK KOMPLEX DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATA

Szén István


Villamosenergetikai Intézet, IV. évfolyam Konzulens: Dr. Morva György főiskolai tanár

A TDK dolgozat témája a nagyfeszültségű, nagyteljesítményű transzformá-torok komplex diagnosztikai vizsgálata. A komplex diagnosztika célja, együttes mérés és kiértékelés végzése a 120-750 kV-os transzformátorokon. A sokoldalú mérés és komplex kiértékelés célja: a szükséges és elégséges információ biztosí-tása a diagnosztika számára, amely eredmények felhasználása lehetővé teszi az üzemeltető számára a transzformátor állapotának megítélését, és segít a megfe-lelő döntések meghozatalában. Valamint biztosítja az észszerű ráfordítások melletti megbízható üzemeltetést.

A komplex diagnosztikát – alapadat felvételeként – javasolt közvetlenül a gyártás után elvégezni (nulladik mérés), és célszerű minden 20. évet betöltött transzformátor esetén, az élettartam végéhez közeledve megismételni, továbbá elvégzendő minden olyan esetben is, amikor a szűkebb programú felülvizsgála-tok vagy a monitoring rendszer valamilyen kiugró rendellenességet mutat.

A dolgozat törzsét képezi a komplex diagnosztikához tartozó mérési prog-ram kialakítása, amelyet a gyakorlatban már alkalmaztunk is.

A dolgozat tartalmazza a konkrét mérések leírását, kiértékelését azok elvég-zése során szerzett tapasztalatokat.

A dolgozat záró részében helyet kap néhány irányelv, amellyel a mérések megbízhatósága növelhető, illetve a költségek csökkenthetők.

47

KORSZERŰ KISFESZÜLTSÉGŰ INSTALLÁCIÓ

Szendrei Gábor Budapesti Műszaki Főiskola

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Energetika Intézet, II. évfolyam

Konzulens: Dr. Novothny Ferenc (PhD) főiskolai tanár

Jelen Tudományos Diákköri Konferencia előadásának célja összefoglaló át-tekintést nyújtani a kisfeszültségű hálózatok napjainkban alkalmazott technoló-giáiról és azok beszerezhető korszerű építőelemeiről.

Jelenleg három egymástól lényegesen eltérő kivitelezési módot lehet megkü-lönböztetni, ezek a következők:

hagyományos szerelési technológiák, tokozott síncsatornás rendszerek, buszrendszerek. A dolgozat első részében a hagyományos szerelési technológiákat mutatom

be. Az alkalmazott építőelemeket ismertetem különösen kitérve az újdonságokra. Majd a síncsatornás, tokozott kivitelezési mód elemeinek alkalmazási lehe-

tőségeinek, illetve korlátainak bemutatása következik. Végül a buszrendszerek fajtáit, kialakítását, alkalmazását ismertetem, amely

technológia napjainkban a legmodernebb. Külön kitérek használatának a korábbi technológiákhoz képesti előnyös oldalára.

A dolgozat befejezéseként műszaki és gazdaságossági összehasonlítást vég-zek az egyes megoldások között, amellyel rá kívánok világítani az egyes hazai alkalmazások várható elterjedésére.

48

49

VALUE OF THE DEGREE FROM THE LABOUR MARKET’S VIEWPOINT PRESENTLY AND IN THE FUTURE

Mozsár Lívia Alice

Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar IV. évfolyam

Konzulensek: Dr. Láhm Szilvia docens, Halpern Péter docens

Considering the current and future expectations of our historic period, the world and the European Union and Hungary, the authors of this paper wish to present these interrelated elements and their relationships. The first and the most decisive element seems to be the fulfilment of the expectations of the labour market. This can be primarily guaranteed by an organization of the institutes of higher education possessing a demanding training programme, which is realized at a high level. Currently, Hungary is becoming a favourite site for research and development centres of multinational companies. The assembling plants characteristic of the 80’ies and 90’ies, which mostly required only unskilled workforce, will be forced to retreat and make room for new companies. The link between the educational background and the labour market will be represented by the pase in the life of young degree holders during which they manage to find a job after finishing their studies at the secondary school.

This research work consist of several parts. On the one hand, the opinions on the subject of the students of higher education institutions, on the other hand, those of the employees at Human Resources departments of individual companies are studied.

kandó kálmán villamosmérnöki főiskolai kar · konzulens: lamár krisztián f ... digitÁlis...

Documents