Kalmár László hivatalos levelezése a szegedi

(Számológépes) Alkalmazott Matematikus

Szakiránnyal kapcsolatban, 1957-1961

összeállította és begépelte: Szabó Máté

⇤

Az alábbi levelek a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában talál-

ható Kalmár hagyaték “Lev-12.” mappájából származnak és a szegedi (Szá-

mológépes) Alkalmazott Matematikus Szakiránnyal kapcsolatosak. Az összes

1957 és 1961 közötti levél szerepel ebben a dokumentumban. A mappában

későbbi levelek is találhatóak, egészen 1974-ig. Amennyiben az olvasó szeretne

hozzáférni a további levelekhez, keressen meg e-mailben.

A szakirány az 1957/58-as tanévben indult, ami azért is rendkívüli, mert az első

magyarországi elektronikus számítógépet, az M-3 számítógépet, szintén abban

az évben, 1957 folyamán kezdték el építeni az MTA Kibernetikai Kutatócso-

portjában szovjet tervek alapján.

1Tehát a szak indulásakor még nem volt

működő számítógép az országban. A szakiránnyal kapcsolatos bővebb infor-

mációkért lásd Sántáné-Tóth Edit A Számítástechnika Felsőfokú OktatásánakKezdetei Magyarországon című kiváló könyvét,

2elsősorban a 3. fejezetet.

Próbáltam megőrizni a levelek eredeti kinézetét amennyire csak tudtam. Ennek

következményeként írógép betűtípust használtam és megtartottam az eredeti

szerkesztést. Mivel az oldalak nem pontosan akkorák mint az eredetiben, az

eredeti oldalak vége függőleges vonallal ‘|’ van jelölve, a margón pedig számmal

van jelölve, hogy az eredeti levél melyik oldala kezdődik, lásd példaként a ‘3’-

ast a jelen margón. Továbbá, a levelekben Kalmár használt ‘ő’ betűt, de nem 3

használt ‘í’-t és ‘ű’-t, amit szintén követtem. A levelekhez fűzött lábjegyzetek

tőlem származnak.

Amennyiben az olvasónak bármilyen észrevétele vagy kérdése van, írjon az

mszabo@andrew.cmu.edu email címre.

⇤mszabo@andrew.cmu.edu, Carnegie Mellon University, Department of Philosophy.1Lásd Kovács Győző Válogatott Kalandozásaim Informatikában. Budapest: GÁMA-GEO

Kft., Masszi Kiadó. 2002 és Kovács Győző “50 Years Ago We Constructed the First Hun-garian Tube Computer, the M-3: Short Stories from the History of the First HungarianComputer (1957-1960).” in In Tatnall, Arthur (ed) History of Computing. IFIP WG 9.7.Berlin: Springer, 68–79. 2010. Valamint Szabó Máté “The M-3 in Budapest and in Szeged.”Proceedings of the IEEE, Vol. 104, No. 10, 2062–2069. 2016.

2Sántáné-Tóth Edit A Számítástechnika Felsőfokú Oktatásának Kezdetei Magyarországon.Typotex Kiadó, 2012.

1

1957.julius. 5.1

Müvelődésügyi MinisztériumBudapest, V.,Szalai utca 10-14.

Tárgy: Programozó matematikusokTárgy: kiképzése.Hiv.sz.: --Melléklet: --

A Minisztérium Matematikai Szakbizottságának ülésén tudomást szereztem ar-ról, hogy a Minisztériumnak az a terve, hogy a III. és IV. éves kétszakostanárjelöltek egy kisebb, a népgazdaság szükségleteinek megfelelő számurészének megengedi, hogy egyik szaktantárgyukat elhagyva másik szaktárgyukmellett annak egy, a tanárképzés anyagán tulmenő fejezetéből különlegeskiképzést kapjanak.

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetében, valamint aKibernetikai Kutató Csoportjában - amelyek tudományos tanácsának tagjavagyok - tudomást szereztem arról, hogy a jövő évben már szükség lesznéhány, a gyorsmüködésü számológépek programozásának elvi kérdéseiben ésgyakorlatában jártas matematikusra. Ugyanis az Akadémia Kibernetikai Ku-tató Csoportja megkapja az M3 rendszerü szovjet elektronikus számológépteljes müszaki dokumentációját és rövidesen megkapja a Szovjetunióból egyilyen gép összeállitásához szükséges valamennyi anyagot. A KibernetikaiKutató Csoport tervei szerint ezek segitségével 1958. juniusára üzemképesállapotba helyeznek egy M3 rendszerü számológépet, amely attól kezdve anépgazdaság és a tudományos kutató intézetek rendelkezésére áll. Ahhoz,hogy a számológépet ettől az időponttól kezdve valóban állandóan üzembenlehessen tartani, szükséges lesz egyrészt a Kibernetikai Kutató Csoportkeretében, másrészt azokban a nagyüzemekben és tudományos kutató intézetek-ben, amelyek a számológép számára feladatokat fognak adni, néhány programozómatematikusra, akik a számolási feladatoknak a számológéppel közölhető un.program alakjába való öntésének munkáját irányitják, valamint a programokelkészitésének módszereit tovább fejlesztik. A következő években, amikorelőreláthatólag elkészül egy magyar tervezésü gyorsmüködésü számológép is,továbbá esetleg, a népgazdság és a tudományos kutató munka fokozódó szükség-letei miatt további ilyen számológépeket is fogunk külföldről beszerezni,vagy külföldi minták alapján elkésziteni, valószinüleg még nagyobb mértékbenfennáll az ilyen szakemberek kiképzésének szükségessége.

Tanszékem szivesen résztvesz a programozás elvi kérdéseiben és gyakorlatábanjártas matematikusok kiképzésében. Ugy gondolom, hogy ez olymódon lehet-séges, hogy néhány, megfelelő előképzettséggel és képességekkel rendelkező,a programozás kérdései iránt érdeklődő matematika-fizika szakos hallgatótIII. vagy IV. éves korában engedélyt kap arra, hogy a fizikát mint szaktár-gyat elhagyja és helyette numerikus analizisből és algebrából, valamint aszámológépek programozásának tanából hallgat szemináriumi gyakorlatokkalösszekötött speciálkollégiumot, valamint résztvesz a Magyar TudományosAkadémia Matematika Kutató Intézete Szegeden müködő “Matematikai logikaés matematikai gépek elmélete” nevü csoportjának szemináriumain és egyébmunkáiban. (Ez utóbbi csoport vezetésem alatt müködik és igy a kérdéseshallgatóknak a csoport munkájában való részvételét biztositani tudom.) Azegyetemi tanulmányok befejezése után ezek a hallgatók “matematika szakosközépiskolai tanár - programozó matematikus” megjelölésü oklvelet kapnának.

1Az alábbi levél a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézeténél Ikt.sz.: 96/1956-57.B.I. alatt szerepel.

2

Felmerült annak szükségessége is, hogy valamivel szélesebb, “gépi mate-matika” elnevezésü tárgykörből kapjanak kiképzést ezek a hallgatók, eztazonban egyelőre nem tudom vállalni, mert ehhez meg kel|lene ismerkedniök 2a különböző rendszerü matematikai gépekkel, amire azonban Szegeden ezidőszerint csak nagyon korlátozott lehetőségek vannak.

Amennyiben az Akadémia Kibernetikai Kutató Csoportja vállalja, nagyon jóvolna, ha a szóbanforgó hallgatók ott is végeznének - a tanév befejezéseután, de az emlitett speciális tárgykörből a vizsgáik letétele előtt -szakmai gyakorlatot.

Javaslom, érdeklődje meg a Minisztérium egyrészt a Tervhivatalban, ahol Aj-tay Miklós elnökhelyettes elvtárs foglalkozik ezzel a kérdéssel, másrészt aMagyar Tudományos Akadémiai Kutató Csoportjában, hogy előreláthatólag hány,a programozás kérdéseiben jártas matematikusra lesz szüksége a népgazdaság-nak és a tudományos kutatásnak 1958 nyarától kezdve ill. a következőévekben. Javaslom, hogy a Minisztérium az igy beszerzett adatok alapjánállapitsa meg azoknak a matematika-fizika szakos tanárjelölteknek a számát,akik a fizikát mint szaktárgyat elhagyva, a matematika szakos tanárképzésmellett a fent vázolt programozó matematikus képzésre bocsáthatók III. ill.IV. éves tanulmányaik elején. (A sürgős igények miatt szükséges, hogyaz első évben IV. éves hallgatók is megkaják ezt az engedélyt, lehetőlegmég 1957 szeptember elején; ezek természetesen csak egy éves kiképzésbenrészesülnének. A továbbiak során azonban célszerübbnek látom, hogy III.éves korukban kezdjék meg emlitett különleges tanulmányaikat, mert igy kétév alatt alaposabb kiképzést kaphatnak a programozás elméletéből és gya-korlatából, valamint az ehhez szükséges egyéb tárgyakból.) Javaslom, hogya Minisztérium az igy megállapitott létszámot ossza fel azok között a fel-sőoktatási intézmények között, amelyek ilyen kiképzésre vállalkoznak és azilymódon az egyes intézményekre megállapitott létszámot, valamint a szóban-forgó kiképzésre való jelentkezések elbirálásának ügyviteli szabályait u-tasitásban közölje az érintett felsőoktatási intézmények vezetőivel.

Kalmár Lászlóegyetemi tanár

3

1960.márc.25.2

Budó Ágoston akadémikusdékán elvtársnak,S z e g e d

Tárgy: Az egyszakositási lehető-ségek kihasználása.

Hiv.sz.: 27838/1960.Müv.Min.,160-1960 ttk.

Melléklet: --

Dékán Elvtárs!

Fenti szám alatt a Bolyai Intézet igazgatójához intézett felszólítására atárgyban megnevezett kérdésekre én válaszolok, mint a Bolyai Intézetbenaz egyszakos hallgatók kiképzésének felelőse. Válaszom valamivel rész-letesebb lesz, mint a fenti számu minisztériumi utasításban felsoroltkérdésekre összeállított adatok egyszerű közlése, mert kivánatosnak tar-tom, hogy Egyetemünk vezetősége ezt az egész kérdést tárja az illetéke-sek elé, hogy végülis megnyugtató rendezést nyerjen Karunkon az egysza-kos matematikus, ill. matematika-alkalmazott matematika szakos hallgatókkiképzésének kérdése. Ezért mindenekelőtt időrendben felsorolom az eddigtett intézkedéseket.

1957. május 15. A Müvelődésügyi Közlöny I. évf. 5. számában megjelent aMüvelődésügyi Miniszter 32/1957 (M.K.5.) MM. számu utasitásaa tudományegyetemi szakositás rendezéséről. Az utasitás 8.pontja a matematika és biológia szakot kiveszi azon általánosrendelkezés alól, hogy az illetékes kar dékánja egyes kiválótanárszakos hallgatók részére, legfeljebb a megfelelő tanáriszak adott évfolyama létszámának 5 %-áig engedélyt adhat arra,hogy a második év után egyik tanári szakjukból, a másik tanáriszakjuk elhagyásával elmélyültebb tanulmányokat folytassanak. Azemlitett két szakra vonatkozólag az utasitás igy rendelkezik: “Abiológia és matematika szakokon egyszakositható hallgatók számáta szükséglethez képest évenként szabályozom”.

1957. julius 5. 96/1956-57.B.I.sz. felterjesztésben kértem a MüvelődésügyiMinisztériumot, engedélyezze az egyszakos matematikus tanárképzéskeretében néhány III. és IV. éves matematika-fizika szakos hall-gató számára programozó matematikus-képzés meginditását. Kértem,hogy a létszámot a Minisztérium a Tervhivataltól, valamint aMagyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutató Csoportjától be-szerzendő adatok alapján ugy állapitsa meg, hogy az megfeleljena népgazdaság várható szükségleteinek automatikus számológépekprogramozásának elvi kérdéseiben és gyakorlatában jártas matema-tikusok iránt. Felterjesztésemet Karunk dékánja 175/1957.ttk.sz.alatt 1957. junius 10-én terjesztette tovább Egyetemünk rek-torához, aki azt 1857/1957.R.sz. alatt 1957. junius 18-án ter-jesztette fel a Müvelődésügyi Minisztériumhoz. Az ügyirat sorsaután 1957. szeptember 8-án vagy 9-én, külföldi tanulmányutam-ról hazajövet, érdeklődtem a Müvelődésügyi Minisztériumban RádiPéter főelőadó elvtársnál, akitől azt a választ kaptam, hogy aMinisztérium már | engedélyezte az emlitett képzés meginditását, 2

2Az alábbi levél a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézeténél Ikt.sz.: 20-21/1959-60.B.I. alatt szerepel.

4

ugy azonban, hogy az arra felveendő hallgatók a felterjesztésem-ben emlitett tárgyakon (elektronikus számológépek programozása,numerikus analizis és algebra, matematikai logikai és a ma-tematikai gépek elméletével kapcsolatos szeminárium) kivül másalkalmazott matematikai szakokat is hallgassanak és matematikaszakos középiskolai tanár - alkalmazott matematikus okleveletkapjanak. Minthogy Szegedre visszatérve konstatáltam, hogy eztaz engedélyt sem a dékáni sem a rektori hivatal nem kapta mégkézhez,

1957. szeptember 10-én magánlevélben megsürgettem az ügy elintézését Rádielvtársnál. Rádi elvtárs szeptember 12-én telefonon felhatal-mazott arra, hogy a szükséges előkészületeket megtegyük, mert aképzést engedélyező miniszteri utasitás már utban van Szegedre.Ennek alapján

1957. szeptember 12-én hirdetményben közöltem a hallgatóinkkal az emlitettképzés közeli megindulását és az e képzés iránt érdeklődő hall-gatókat rövid megbeszélésre hivtam össze, hogy megtudják, tulaj-donképpen miről van szó.

1957. szeptember 16-án az Egyetem rektora Karunk dékánján keresztül érte-sitett, hogy a Müvelődésügyi Minisztérium 855-Sz 26/1957 MM. sz.alatt hozzájárult, hogy a Bolyai Intézet az 1957-58. tanévbenIII. ill. IV. évre kerülő hallgatók közül három fő számáralehetővé tegye az egyszakositást programozó matematikusok kikép-zése érdekében azzal, hogy a kiképzésük a programozás és a gépimatematika szorosan vett kérdésein tul az alkalmazott matematikaegyéb fontos ágaira is terjedjen ki.

1957. szeptember 17-én hirdetményt tettem ki hallgatóink számára arról,hogy Karunk dékánjához cimzett kérvényben kérhetnek engedélyt afent emlitett kiképzésben való részvételük engedélyezése iránt.Ugyanakkor Karunk másik két matematikus professzorával közösenkidolgoztuk e szakképzés tanterv-tervezetét külön a III., különa IV. évben e képzésre kerülő hallgatók részére és azt jóváhagyásvégett Karunk dékánjához terjesztettük fel. Karunk dékánhelyette-se a tervezetet 1957. szeptember 21-i 248/1957.ttk.sz. érte-sitésében jóváhagyta.

1957. szeptember 19-én Karunk dékánjának szóbeli felkérésére megküldöttema szóbanforgó kiképzésre jelentkezett Csernyák László és JónásJózsef III. éves, valamint Fidrich Ilona, Leindler László, Skan-dera Lajos és Tóth Zsuzsanna IV. éves matematika-fizika szakoshallgatók időközben benyujtott kérvényét Karunk másik két mate-matikus professzorával, valamint az alkalmazott matematikai tár-gyak leendő előadóival közösen kialakitott véleményezéssel. Evélemény alapján Karunk dékánja Jónás József III. éves, valamintFidrich Ilona és Leindler László IV. éves hallgatókat 1957.szeptember 23-án értesitette, hogy a matematika szakos középisko-lai tanár - alkalmazott matematikus szakra való átiratkozásukatengedélyezi, Csernyák László III. éves, valamint | Skandera Lajos 3és Tóth Zsuzsa IV. éves hallgatókat pedig arról, hogy e szak-ra való átiratkozásukat létszám betelte miatt nem engedélyezi.Csernyák Lászlónak egyuttal azt javasolta, hogy a programozássalkapcsolatos tárgyakat hallgassa és jövőre ujra adjon be kérvényt,hátha magasabb lesz a keretszám; erre azonban nem került sor.

5

1957. szeptember 26-án megkezdtük a matematika-alkamazott matematika szakoshallgatók részére az alkalmazott matematikai előadásokat Karunkdékánja által jóváhagyott tanterv alapján. Az előadásokat ésa vizsgákat mindkét félévben megtartottuk, mindhárom felvetthallgató mindezekből a tárgyakból jeles eredménnyel vizsgázott.

1958. junius 13-án a Magyar Tudományos Akadémia matematikai bizottságá-nak ülésén szóvátettem két IV. matematika-alkamazott matematikaszakos hallgatónk elhelyezésének ügyét. E hallgatók ugyanisaz 1957-58. tanév végén megszerezték matematika szakos tanárioklevelüket, azonban mint alkalmazott matematika szakos hall-gatóknak egy éven át gyakorlatot kell szerezniök elektronikusszámológép számára való programozásban, és csak azután tehetnekállamvizsgát alkalmazott matematikából. Rényi Alfréd akadémikusmegigérte, hogy utánanéz a dolognak és megpróbál számukra ösztön-dijas állást szerezni a Magyar Tudományos Akadémia KibernetikaiKutató Csoportjában, mert programozási gyakorlatot jelenleg csakott lehet végezni.

1958. julius 2. Dobos Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai ésFizikai Tudományok Osztályának szaktitkára levélben tájékoz-tatott két IV. éves matematika-alkalmazott matematika szakoshallgatónak a Kibernetikai Kutató Csoporthoz való elhelyezésérevonatkozólag Rényi akadémikus kérésére folytatott tárgyalásairólés bekérte nevezettek életrajzát, valamint a tanulmányi osztályjellemzését róluk. Életrajzukat bekértem tőlük és megküldtem aKibernetikai Kutató Csoporthoz, a jellemzésre vonatkozó kéréstpedig a tanulmányi osztályhoz továbitottam. Mire azonban ez akérdés elintéződött, az elosztóbizottság mindkét végző egyszakoshallgatónak tanári állást biztositott, amelyet azok, mint biz-tosat az akkor még bizonytalannak látszó ösztöndijas gyakornokielhelyezéssel szemben, elfogadtak. Fidrich Ilona késöbb gyakor-nokként, majd tanársegédként visszakerült a Bolyai Intézetbe,Leindler László pedig később aspiráns lett, ugyancsak Szegeden.

1958. szeptember 19. A Müvelődésügyi Minisztérium 85026/1958 R. szám alattengedélyezte, hogy a Szegedi Tudományegyetem III. éves matematika-fizika és matematika-ábrázoló geometria szakos hallgatói közülhat fő engedélyt kaphasson arra, hogy a másik szakja elhagyásávalegyszakos matematika tanári tanulmányokat és ezek kiegészitése-képpen programozó matematikusi tanulmányokat folytasson. Hall-gatóink közül azonban 1958. október 1-ig csak hárman nyujtottakbe kérvényt e képzésre való felvétel iránt, mert az előző évben eképzés iránt mutatott érdeklődés erősen lelohadt amikor értsül-tek róla, hogy az előző évben IV. évet végzett két, ilyen irányuképzésben részesült hallgatónk kiváló előmenetele ellenére semtudta ezt a képzést elektronikus számológép mellett programozásigyakorlattal | és államvizsgával befejezni, hanem kénytelenek 4voltak az elosztó bizottság által felajánlott tanári állást elfo-gadni, sőt, minthogy igazgatójuk ezt megkivánta tőlük, levelezőhallgatóként fizikából is meg kell szerezniök a középiskolaitanári oklevelet. Utólag, október 7-én, még egy kérvény érkezettbe. A kérvényezőkről beadott vélemény alapján Karunk Dékánjaoktóber 8-án mind a négynek, nevezetesen Gulácsy Sára, SántaLoránt, Tóth Edit és Lugossy Gábor III. éves matematika-fizika

6

szakos hallgatónak engedélyezte a matematikai szakos középisko-lai tanár - alkalmazott matematikus szakra való átiratkozását.

1958. október 13-án megkezdtük a négy III. éves és egy IV. éves matematika-alkalmazott matematikus hallgató számára az alkalmazott mate-matikai előadásokat. Ezen előadásokat mindkét félévben megtar-tottuk, a félévek végén pedig a vizsgákat is. Hallgatóink azalkalmazott matematikai szakokból többnyire jeles és jó, kivéte-lesen közepes eredménnyel vizsgáztak.

1958. november 20. A Müvelődésügyi Minisztérium 86605/1958 számu iratábanközölte, hogy a matematika-alkalmazott matematika szakos hall-gatók is maguk választhatják, hogy melyik szaktárgyukból készit-senek szakdolgozatot, azonban tanácsolni lehet nekik, hogy al-kalmazott matematikai tárgyu szakdolgozatot készitsenek, hiszenez kapcsolódik valószinü késöbbi életpályájukhoz. Karunk dékánjaerről 1958. november 28-án értesitett bennünket.

1959. április 13. Karunk dékánja 14/13/1959. ttk.sz. alatt értesitette aBolyai Intézet igazgatóját, hogy a IV. éves matematika-alkalmazottmatematika szakos hallgatóknak 5 hét üzemi gyakorlaton kellrésztvenniök. Az üzemi gyakorlat megszerzésével kapcsolatban1959. április 16-i intézeti értekezletünkön tettem javaslatot,amivel kapcsolatban a Bolyai Intézet igazgatója aznap 20-47/1958-59.B.I. szám alatt átirt a Magyar Tudományos Akadémia Kiber-netikai Kutató Csoportja igazgatójának annak érdekében, hogyJónás József IV. éves hallgató ott végezhesse üzemi gyakor-latát. Ugyanabban a levélben felhivta a Kibernetikai Kutató Cso-port igazgatójának a figyelmét arra is, hogy amennyiben igényttart arra, hogy Jónás József a következő tanévben ösztöndijasgyakornokként a Kibernetikai Kutató Csoport keretében müködjék,erre vonatkozó igényét idejében jelentse be a Müvelődésügyi Mi-nisztérium beiskolázási és elosztási csoportjához. E levélreválaszképpen

1959. április 28-án a Kibernetikai Kutató Csoport igazgatója értesitette aBolyai Intézet igazgatóját, hogy Jónás József részére az üzemigyakorlat megkezdéséül - tekintettel a nyári szabadságokra - au-gusztus 17-ét javasolja, valamint arról, hogy részére ösztöndijasgyakornoki állás igénylését folyamatba tette, a Müvelődésügyi Mi-nisztérium tájékoztatása szerint azonban teljesen bizonytalan,adnak-e ösztöndijas gyakornoki álláshelyeket.

1959. április 29-én az ügy sürgősségére való tekintettel Karunk dékánjánakhozzájárulásával és felkérésére feljegyzést küldtem a Müvelődésü-gyi Minisztérium egyetemi főosztályában Rádi Péter főelőadó elv-társ részére, amelyben felhivtam a figyelmét arra, hogy JónásJózsef kitünő tanulmányi eredményü hallgatónk esetében is az aveszély fenyeget, | hogy nem tudja alkalmazott matematikai tanul- 5mányait befejezni, mert megfelelő álláshely hiányában nem tudjaelektronikus számológép mellett a szükséges gyakorlatot meg-szerezni. Ugyanaznap felkértem Karunk dékánját, kérje fel mármost a Müvelődésügyi Minisztériumot, hogy a Magyar TudományosAkadémia Elnökségétől, valamint az Országos Tervhivataltól be-szerzendő adatok alapján még a tanév végén állapitsa meg, hogy a

7

jövő tanévben harmadévre kerülő hallgatóink közül milyen szám-mal vehetünk fel a matematika-alkalmazott matematika szakra III.éves hallgatókat, hogy az erre a képzésre jelentkező hallgatóinkközül az erre alkalmasakat még a következő tanév kezdete előttkiválogathassuk és képzésüket a tanév elején késedelem nélkülmegkezdhessük. Ennek értelmében Karunk dékánja

1959. május 6-án 55/11-1959.ttk.sz alatt átirt Egyetemünk rektorának, akiaz előterjesztést 954/1959.R.szám alatt 1959. május 14-én ter-jesztett fel a Müvelődésügyi Minisztériumba.

Az 1958/59. tanév végén Jónás József IV. éves matematika-alkalmazott ma-tematika szakos hallgató matematikából megszerezte az egysza-kos középiskolai tanári oklevelet és tekintettel arra, hogy ad-dig még semmi intézkedés nem történt arra vonatkozólag, hogyanvégezheti el elektronikus számológép mellett a szükséges progra-mozási gyakorlatot, elfogadta az elosztó bizottság által felaján-lott középiskolai tanári állást. Jelenleg is tanár a gyöngyösiáltalános gimnáziumban. Erre való tekintettel az alkalmazottmatematikai üzemi gyakorlatát nem végezte el.

1959. augusztus 11-én a Müvelődésügyi Minisztérium 28724/1959. szám alattértesitette Egyetemünk rektorát, hogy az elhelyezés bizonyta-lanságára való tekintettel az 1959-60. tanévre nem állapit megmatematika-fizika szakosok egyszakositására vonatkozó keretszá-mot. Erről Karunk dékánhelyettese 1959. augusztus 24-én 55/11-1959.ttk.sz. alatt értesitett engem. Ezért a jelen tanévbencsak négy IV. éves matematika-alkalmazott matematika szakos hall-gatónak tartunk alkalmazott matematikai előadásokat, III. évesegyszakos matematikai hallgatónk nincs.

1959. november 23-án Fidrich Ilona végzett matematika-alkalmazott matema-tika szakos hallgatónk jeles eredménnyel letette az államvizsgátalkalmazott matematikából. Ezidő szerint ő az egyetlen hall-gatónk, aki az egyszakos tanárképzés keretében alkalmazott matem-atikából is megszerezte oklevelét, azonban ő sem alkalmazottmatematikus-pályán müködik, hanem egyetemi tanársegéd nálunk.

Mindezekből kitünik, hogy ami a matematika szakot illeti, ezt a lehetőségeta 32/1957. (M.K.5.) MM. számu utasitás 8. pontjában foglalt korlátozásmiatt csak olyan mértékig használhattuk fel, ahogy a Müvelődésügyi Minisz-térium az egyszakositható hallgatók számát évenként szabályozta. Emiatteddig ezen a szakon az egyszakositás kizárólag a népgazdaságnak azt aszükségletét szolgálta volna, hogy a hazánkban müködő elektronikus szá-mológépekhez programozó matematikusokat képezzünk ki, ha erre a számológépmelletti programozási gyakorlat megszerzéséhez szükséges ösztöndijas gya-kornoki helyek biztositásával mód nyilt volna. A felmerült nehézségek miattazonban még ezt a feladatot sem sikerült teljesitenünk, pedig ma már ko-moly | szükséglet mutatkozik az elektronikus számológép programozásához értő 6matematikusok iránt, amit az is mutat, hogy pl. a Központi Fizikai KutatóIntézet már is elvitt a Kibernetikai Kutató Csoporttól is, a Magyar Tu-dományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetétől is egy-egy elektronikusszámológépekhez ill. numerikus módszerekhez értő alkalmazott matematikust.Ez a szükséglet évről-évre fokozódni fog, hiszen hazánkban már jelenleg kételektronikus számológép müködik (a Kibernetikai Kutatócsoportban egy M-3jelzésü szovjet gép, a Statisztikai Hivatal használtában pedig egy Bull Gamma

8

et jelzésü francia gép), a tervek szerint a Központi Fizikai Kutató Intézetebben az évben kap egy Ural-2 jelzésü szovjet elektronikus számológépet, aMagyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézete a jövő években kapegy elektronikus számológépet és tudomásom szerint a Közlekedésügyi Minisz-térium be fog szerezni a közeljövőben egy francia gyártmányu elektronikusszámológépet. A külföldi tapasztalatok alapján valószinü, hogy rövidesenszámos országos szerv és nagyüzem további elektronikus számológépeket fogbeszerezni. Mindezen gépek müködtetéséhez egy-egy 10-12 tagu programozómatematikus gárda szükséges. Szükségesnek tartom azért, hogy a jövő évbenismét szervezetten induljon meg programozó matematikusok képzése, mégpedigne ugy, hogy a már két éven át tanári hivatástudatra nevelt és eredeti-leg is a tanári pályára készült hallgatókink közül válogassunk olyanokat,akik hajlandók ezt a pályát az alkalmazott matematikus hivatással felcse-rélni, hanem az I. évtől kezdve (és csak átmeneti intézkedésként, hogy aközeljövőben várható káderszükségletet is ki tudjuk elégiteni, engedélyezzékIII. éves tanárjelölt hallgatók átiratkozását is a matematika-alkalmazottmatematika szakra. Egyébként tudomásomra jutott, hogy Karunk jelenlegi II.éves hallgatói közül is nyolcan benyujtottak egy kérvényt Karunk dékánjáhozaziránt, hogy eszközölje ki, hogy a jövő tanévben a matematika-alkalmazottszakon folytathassák tanulmányaikat). Megemlitem még, hogy az OktatásiReformbizottság felsőoktatási bizottságának müszaki oktatási albizottságaáltal az alkalmazott matematikus-képzés reformja tárgyában összehivott bu-dapesti értekezlet, amelyen debreceni és szegedi matematikus professzorokis résztvettek, Rényi Alfréd egyetemi tanár javaslatai alapján ugyancsakjavasolta, hogy meg kell inditani a rendszeres alkalmazott matematikus-képzést a szegedi egyetemen is programozási profillal évente 5-10 hallgatórészére.

Az egyszakositás lehetőségét már csak azért sem használhattuk fel felelős-séggel saját oktatószemélyzet-kádereink utánpótlásának képezésére, mert nemtudhattuk, hogy mire ilyen kiképzésben részesitett valamelyik hallgatónkvégez, tudunk-e számára állást bitositani. Hiszen pl. az 1957-58. tanévvégén két tanársegédre kiterjedő létszámcsökkentést kellett végrehajtanunkannak ellenére, hogy a Bolyai Intézet oktatási terhelése magasan felettevolt az egyetemi átlagnak és Karunkon egy intézet kivételével a legmagasabbvolt. Ennek ellenére egyik szakositott hallgatónk (Fidrich Ilona) jelenlegmint tanársegéd müködik intézetünkben.

Megemlitem még, hogy négy jelenleg IV. éves matematika-alkalmazott matema-tika szakos hallgatónk kiképzésének befejezését csak ugy látjuk biztositott-nak, ha a Müvelődésügyi Minisztérium engedélyezi, hogy V. évüket Budapestenvégezzék és V. évük folyamán iskolai tanitási gyakorlat mellett a MagyarTudományos Akadémia Kibernetikai Kutató Csoportjában az M-3 elektronikusszámológép kezelésében és programozásában gyakorlatot szerezzenek.

A matematika-alkalmazott matematika szakra eddig felvett hallgatók adataita tuloldali táblázat3 tartalmazza.| 7

3Az alábbi táblázatban a “Szárm.” oszlop a hallgató származására utal. A lehetséges kategóriák ‘M’ mint munkás, ‘É’ mint

értelmiségi, ‘P’ mint paraszt, ‘E’ mint egyéb és ‘X’ mint deklasszált. (Sántáné-Tóth Edit tájékoztatása alapján).

9

Sz. N é v Szárm. Felvétel Évf. Tanulmányaiban hol tart ill.éve hol van állásban

1. Fidrich M 1957/58 IV. Oklevelét mat.-ból és alk.mat-bólIlona megszerezte, tanársegéd nálunk.

2. Jónás E 1957/58 III. Oklevelét mat.-ból megszerezte;József ált.gimn.tanár Gyöngyösön.

3. Leindler E 1957/58 IV. Oklevelét mat.-ból megszerezte;László aspiráns Szegeden.

4. Gulácsy É 1958/59 III. IV. éves.Sára

5. Lugossy É 1958/59 III. IV. éves.Gábor

6. Sánta E 1958/59 III. IV. éves.Loránt

7. Tóth E 1958/59 III. IV. éves.Edit

Javaslatok 1. Mérje fel a Müvelődésügyi Minisztérium az Országos Tervhi-vataltól, valamint azoktól az intézményektől beszerzendő adatokalapján, amelyek elektronikus számológéppel rendelkeznek, vagya közeljövőben rendelkezni fognak (Magyar Tudományos AkadémiaKibernetikai Kutató Csoportja, Országos Statisztikai Hivatal,Honvédelmi Minisztérium, Központi Fizikai Kutató Intézet, MagyarTudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézete, KözlekedésügyiMinisztérium), hogy öt év mulva és attól kezdve folyamatosanévenként előreláthatólag hány, az elektronikus számológépek prog-ramozásának elméleti és gyakorlati kérdéseiben jártas matemati-kusra lesz szükség országos szinten. A megfelelő költségvetési ésszemélyzeti szervek segitégével mérje fel a Müvelődésügyi Minisz-térium, hogy a tényleges szükséglet hány százalékának megfelelőálláshely lesz biztositható. Engedélyezze a Müvelődésügyi Mi-nisztérium az 1960-61. tanévtől kezdve a felmérésnek megfelelőlétszámu I. éves hallgató számára a programozás szakirányu al-kalmazott matematikus-képzés meginditását.

2. Az 1. pontban emlitett hallgatók részére tegye lehetővé aMüvelődésügyi Minisztérium, hogy egyidejüleg egyszakos tanáriképesitést szerezzenek matematikából, de ezt ne tegye számukrakötelezövé (mert különben félő, hogy jelentős részük tanáripályán helyezkedik el és az elektronikus számológépekhez nemjut kellő számu belőlük). A kiképzés tantervét a MüvelődésügyiMinisztérium a Matematikai Szakbizottság javaslata alapján ál-lapitsa meg oly módon, hogy az általános matematikai tárgyakmellett már az első évben is és attól kezdve évenkint intenzivkiképzést kapjanak a matematikai gépek elméletéből és a progra-mozásból.

3. Az 1. pontban kért felmérés során adódó, arra vonatkozó ada-toknak megfelelően, hogy már az öt év lejárta előtt is szük-ségük lesz a megfelelő szerveknek bizonyos számu programozó ma-tematikusra, engedélyezze a Müvelődésügyi Minisztérium az 1960-61. tanévben a szükséges számu matematika-fizika szakos ésmatematika-|ábrázoló geometria szakos III.évre kerülő hallgatók 8

10

felvételét a matematika-alkalmazott matematika szak III. évére.E hallgatók kiképzése az eddigi tanterv szerint történjék, e-setleges kisebb módositásokkal avégből, hogy a matematikai gépekelmélete, valamint a programozás köréből az eddiginél inten-zivebb kiképzést kaphassanak, esetleges más alkalmazott matema-tikai tárgyak rovására.

4. Az 1. és 3. pontban emlitett hallgatók kiképzése a IV. tanévigbezárólag a Szegedi Tudományegyetemen történjék (amely ilyenkiképzésre megfelelő oktatókkal fel van készülve). Addig, amigSzegeden e hallgatók gyakorlati kiképzése céljából nem áll ren-delkezésre elektronikus számológép, e hallgatók kiképzése azV. évben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen történ-jék. Elektronikus számológép mellett végzendő gyakorlatuk meg-szervezésével bizza meg a Müvelődésügyi Minisztérium a MagyarTudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetét.

5. Matematikus tudományos káderek (leendő egyetemi és főiskolaitanársegédek, leendő matematikus aspiránsok és kutatóintézetimatematikus dolgozók) kiképzésének biztositása céljából engedé-lyezze a Müvelődésügyi Minisztérium az 1. és 3. pontban em-litett képzésre felveendő hallgatók létszámától függetlenül aIII. évre kerülő legkiválóbb matematika-fizika és matematika-ábrázoló geometria szakos hallgatók egyszakositását, legfeljebbe hallgatók összlétszámának 5 %-a erejéig, oly módon, hogy ehallgatók a fizikai tárgyakat elhagyva valódi egyszakos hall-gatóként csak a matematikai tárgyakkal foglalkozzanak, a kötelezőmatematikai tárgyak (előadások, gyakorlatok), valamint megfelelőszámu speciálkollégium és speciális szeminárium hallgatása mel-lett egyéni munkaterv alapján, amelynek végrehajtását (a szakiro-dalom megfelelő részének tanulmányozását) egy-egy, mindenegyesilyen hallgató mellé egyénileg kijelölendő professzor, docens,vagy kivételes esetben, amikor azt szakmai szempontok igazolják,tudományos fokozattal biró adjunktus ellenőrizze. Tanulmányuk-ban való hanyatlás esetén e hallgatók kötelezhetők legyenek azelhagyott fizikai tárgyak pótlására belőlük vizsgák letételeutján és kétszakos tanárjelölt hallgatóként fejezzék be tanul-mányaikat. (Matematika-ábrázoló geometria szakos hallgatók ese-tében a fentiekben fizikai tárgyak helyett ábrázoló geometriaitárgyak értendők.)

6. Avégett, hogy az 1. és 3. pontban emlitett hallgatók kiképzésevalóságos elektronikus számológépen végzett programozási gya-korlattal szorosan össze legyen kapcsolahtó, vegye a Müvelődésü-gyi Minisztérium perspektivikus tervébe a Szegedi Tudománye-gyetemnek egy elektronikus számólógéppel való felszerelését.(E számológép elősegitené tanárjelölt hallgatóink kiképzéséneka gyakorlati problémákkal való szorosabb összekapcsolását is,valamint lehetővé tenné az egyetemi kutatás során felmerülő tu-dományos problémák numerikus számo|lási részének gyors és meg- 9bizható megoldását. Ugyancsak lehetővé tenné, hogy ilyen fe-ladatokat a helybeli nagyüzemek számára is megoldjunk és ezzelszorosabb kapcsolatot teremtsünk a gyakorlati élettel.) E szá-mológépek megtervezése és összeszerelése az 1. és 3. pont-ban emlitett kiképzésben résztvevő hallgatók, esetleg részben a

11

matematika-fizika és matematika-ábrázoló geometria szakos hall-gatók bevonásával történjék, ami, amellett, hogy jelentős mérték-ben hozzájárul e hallgatók gyakorlati kiképzéséhez, nagymérték-ben csökkenti az elektronikus számológép beszerzésének költ-ségét, hiszen lényegében (pl. müszaki rajzolók, vagy a szá-mológép egyes egységei állványainak elkészitéséhez mechanikusokmunkadijától eltekintve) az anyagbeszerzés költségeire redukáljaazt.

Tisztelettel

Kalmár Lászlóegyetemi tanár

12

1960.nov.25

Rényi Alfréd akadémikusBudapest, V.,Reáltanoda u. 13-15.

Kedves Barátom!

Személyes megbeszélésünk értelmében mellékelten küldöm a tervezetemet azalkalmazott matematikus képzés tárgyában a Minisztériumnak irandó közös le-velünkre nézve. Egyes, általam pontosan nem ismert évszámok után zárójelbekérdőjelet tettem, ezeket légy szives ellenőrizni. Egyébként is valószinü-leg tulságosan egyoldaluan, “szegedi” szemszögből fejtettem ki a kérdést;ezen Te bizonyára tudsz majd segiteni.

Várom a Te tervezetedet is; amennyiben előbb nem irtad meg, jelen ter-vezetem módositása formájában.

Müszerészünk szorgalmasan dolgozik a laboratóriumban; remélem, nem kerülki az utcára amiatt, hogy előző munkahelyéről kilépett és, hogy nálunk megzárolják állását. Légyszives mindent elkövetni, ha szükséges, Erdei Feriigénybevételét is, aki tud a dologról, hiszen az állást ő szerezte nekünk,hogy a zárolás ne történjék meg ill. hogy azt oldják fel.

Szeretettel üdvözöl

(Kalmár László)

13

T e r v e z e t

1960.nov.25.

Benke Valéria elvtársnőneka Forradalmi Munkás-ParasztKormányMüvelődésügyi MinisztereB u d a p e s t

Tárgy: Az alkalmazott matemati-kus képzés problémáinakfeltárása.

Hiv.sz.: --Melléklet: --

Miniszter Elvtársnő!

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Bizottságának október 10-i ülésénmás kérdések tárgyalása során szóbakerültek az egyetemi alkalmazott mate-matikus képzés egyes problémái. A Matematikai Bizottság azt a határozatothozta, hogy az alkalmazott matematikus képzés problémáit ülésének prog-ramjába nem iktatja be, mert ez nem tartozik az Akadémia hatáskörébe,egyetért azonban azzal, hogy az alkalmazott matematikus képzés problémáirólalulirottak levelet irjanak a Müvelődésügyi Minisztériumnak.

Alkalmazott matematikus képzés hazánkban a felszabadulás előtt egyáltalábannem volt. A népgazdaság várható igényeit figyelembe véve, 1948-ban (?)inditottuk meg az alkalmazott matematikusok egyetemi kiképzését a budapestiTudományegyetemen. Az 1957-58. tanévtől kezdve - a mult tanév kivételével- a Müvelődésügyi Minisztérium évenként megállapitott kis létszámban aSzegedi Tudományegyetemen is engedélyezte alkalmazott matematikus hallgatókkiképzését, automatikus számológépek és programozásuk szakiránnyal.

Az alkalmazott matematikus képzés az 1955-56 (?) tanévtől kezdve olyan for-mában folyik, hogy az e képzésben résztvevő hallgatók egyidejüleg mindazokata matematikai, pedagógiai és általánosan kötelező tárgyakat is hallgatják,amelyek a matematika-fizika szakos tanárjelölt hallgatók számára elő van-nak irva, és alkalmazott matematikai oklevelük mellett egyszakos, mégpedigmatematika szakos középiskolai tanári oklevelet is kapnak. Az alkalmazottmatematikai szakra való felvételük csak a harmadik évben történik meg, addigugyanazokat a tárgyakat hallgatják, mint a matematika-fizika vagy mint amatematika-ábrázoló geometria szakos tanárjelölt hallgatók.

Ez a képzési rendszer célszerünek látszott mindaddig, amig a végzett alkal-mazott matematikus hallgatók elhelyezése nehézségekbe ütközött. Ma azonbanmár ez a helyzet megváltozott: évről-évre mind több intézmény és üzemigényel elsősorban programozás szakirányu, de más szakirányu alkalmazottmatematikus hallgatókat is végző hallgatóink közül, ugy, hogy ezeket azigényeket nem is tudjuk teljes mértékben kielégiteni. Ez a körülmény népgaz-daságunk fejlődésével, különösen pedig azzal függ össze, hogy mind több éstöbb intézmény szerez be elektronikus számológépet a termelés és az ügyvi-tel problémáinak, valamint a müszaki fejlesztés tudományos problémáinakmegoldása végett, ami nemcsak a programozó matematikus, hanem általábanaz alkalmazott matematikus káderek iránti szükségleteket is rohamosan meg-növeli.

14

Ebben a helyzetben feltétlenül megfontolandónak tartjuk, helyes-e továbbrais fenntartani az alkalmazott matematikus képzésnek a matematikus tanárkép-zéssel való összekapcsolása rendszerét. Hiszen e rendszernek kétségtelenhátrányai is vannak. Elsősorban megmutatkozik ez abban, hogy e rend-szer mellett hallgatóinknak hivatástudatra való nevelésében jelentős töréskövetkezik be. Hiszen hallgatóinkat az első evtől kezdve természetesen atanári hivatásra | neveljük és ennek a hivatástudatra való nevelésnek annális 2inkább nagyon intenzivnek kell lennie, mert különösen a Szegedi Tudománye-gyetemen számos matematika-fizika vagy matematika-ábrázoló geometria szakoshallgatót a pótfelvételek alkalmával veszünk fel olyan jelentkezők közül,akik eredetileg más hivatásra készültek, mert a létszámot csak igy tudjukbetölteni. Mire azonban, két év alatt, sikerül ezeket a hallgatóinkatis meggyőzni a tanári hivatás szépségeiről, nekünk magunknak kell agitá-ciós munkát kifejtenünk avégett, hogy egyesek mégis inkább az alkalmazottmatematikus hivatást válasszák. Talán nem szükséges részletesen kifejteni,milyen nagy különbség van a két hivatás között, annak ellenére, hogy aközépiskolában is igyekszünk a tanitásra kerülő matematikai anyagot gyakor-lati feladatok megoldására alkalmazni. A matematika azonban többezer évestudomány, amely már a görög rabszolgatársadalomban nagyon fejlett volt ésazóta is állandóan fejlődik, az utolsó néhány évszázadban különösen rohamosmódon. A matematika emellett deduktiv tudomány, amelynek minden eredményeelőzőleg elért eredményekre épül és azok ismerete nélkül meg sem érthető.Ez a körülmény eredményezte aztán azt a helyzetet, hogy a középiskolai ma-tematikai tananyag legnagyobb része már a rabszolgatársadalomban ismeretesvolt, legfeljebb megfogalmazásába vihetünk be valamit a modern matematikaszaknyelvéből. A matematika szakos középiskolai tanár feladata tehát első-sorban ennek a klasszikus ismeretanyagnak a megtanitása. Ezzel szemben azalkalmazott matematikus feladata a matematika valamennyi eszközének fel-sorakoztatása az éppen előadódó népgazdasági feladat megoldására, többekközött a legmodernebb matematikai módszerek felhasználása is, sőt, első-sorban ezeké, hiszen ezek a leghatékonyabbak.

De megmutatkozik az alkalmazott matematikus képzésnek a tanárképzésselvaló összekapcsolása rendszerének hátrányos volta abban is, hogy emiattalkalmazott matematikus hallgatóink kiképzésében is nagymértékben alkal-mazkodnunk kell a tanárképzés igényeihez olyan tárgyak előadásával, ame-lyek elsősorban a tanárképzés szempontjából fontosak; ezeknek, valaminta pedagógiai tárgyaknak hallgatása miatt az alkalmazott matematikus hi-vatás gyakorlásához szükséges ismereteket nem tudjuk alkalmazott matema-tikus hallgatóinknak olyan mértékben nyujtani, ami szükséges volna ahhoz,hogy pályájukon jól megállják a helyüket. Ez már az alsóbb évfolyamokonis megmutatkozik, különösen megmutatkozik azonban az ötödik évfolyamon,amikor az iskolai gyakorlás az egyszakos matematika-alkalmazott matematikaszakos hallgatóinkat majdnem olyan mértékben igénybe veszi, mint pl. akétszakos matematika-fizika szakos hallgatókat és igy elvonja őket a tulaj-donképpeni hivatásukra, az alkalmazott matematikusi hivatásra való alaposfelkészüléstől.

Megemlitjük azt is, hogy az egyszakos matematika-alkalmazott matematikaszakos végző hallgatók közül azokat sem fogadták az igazgatók nagy örömmela középiskolában, akik átmeneti időre középiskolában kaptak elhelyezést;igazgatójuk a legtöbb esetben megkivánta tőlük, hogy utólag levelező hall-gatóként szerezzék meg fizikából is tanári oklevelüket. Eszerint tehát amatematika-alkalmazott matematikas vegyes tanári és gyakorlati szak nemcsak

15

a gyakorlati életben nem vált be, hanem a középiskolában sem.

Annak illusztrálására, hogy a tanári hivatástudatra való nevelés mennyiremegneheziti hallgatóink olyan elhatározását, hogy később, a harmadik évben,alkalmazott matematikusnak menjenek, megemlitjük a Szegedi Tudományegyetempéldáját, ahol a Minisztérium ebben az évben 12-13 matematikus tanár-jelölt átiratkozását engedélyezte a matematika-alkalmazott matematika szak-ra, azonban, bár előzőleg nagy számmal érdeklődtek e szak iránt, amikordöntésre került a sor, csak öten szánták rá magukat arra, hogy e szakravaló átiratkozásuk engedélyezését kérjék.

|Ezért kérjük Miniszter Elvtársnő elvi döntését az alkalmazott matematikus 3szakképzésnek a matematikus tanárképzéstől való elválasztására nézve. Azelvi döntés megtörténte után a megfelelő minisztériumi szakbizottság fela-data lesz az alkalmazott matematikus képzés uj rendszerének kidolgozása. Azelvi döntés megkönnyitése végett azonban vázlatosan közöljük erre vonatkozóelgondolásainkat is.

Elgondolásunk szerint az alkalmazott matematikus szakra való felvétel -egyelőre a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Szegedi Tudomány-egyetemen, később esetleg a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen is- az első évre történjék. A felvételi bizottság ez esetben természetesen,a politikai magatartás és megfelelő előképzettség megvizsgálásán kivül, neaz kutassa, hogy a jelentkező milyen középiskolai tanár lenne, hanem azt,hogy megfelel-e az alkalmazott matematikus pályára. A keretszámokat a tu-dományos kutatóintézetek és a népgazdaság várható igényeinek megfelelően,az illetékes szervek, elsősorban a Tervhivatal, valamint a Tudományos ésfelsőoktatási Tanács (ill. az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervmegfelelő koordináló bizottságai) véleménye alapján kell megtervezni.

Az alkalmazott matematikus hallgatók az általánosan szükséges matematikaibevezető kollégiumokon és gyakorlatokon, valamint a hivatásuk gyakorlásáhozszükséges fizikai tárgyakon kivül már az első évtől kezdve hallgassanak al-kalmazott matematikai tárgyakat a tanárjelölt hallgatók lélektani és pedagó-giai tárgyai helyett, valamint a számukra nem szükséges fizikai tárgyakhelyett. Emellett - az előadandó órák száma tulsásgos emelkedésének elke-rülésére - ugy kell tantervüket összeállitani, hogy minél több szaktárgyategyütt hallgassanak a matematika-fizika szakos tanárjelölt hallgatókkal. Ezazt is megkönnyiti, hogy egyes hallgatók, akik később jönnek rá, hogy tévesenválasztották a tanári vagy az alkalmazott matematikusi hivatást, kivétele-sen engedélyt kapjanak arra, hogy az egyik szakról a másikra átmenjenek,megfelelő különbözeti vizsgák, vagy egyes tárgyak utólagos hallgatásánakkötelezettsége mellett. Ilyen engedély azonban a harmadik tanévtől kezdvemár ne legyen kiadható.

Az első két évben az alkalmazott matematikus hallgatók képzése általánosjellegü alapképzés legyen. Speciális szakirányukat az eddigi rendszernekmegfelelően (beleértve a szegedi, matematikai gépek és programozásuk szak-irányt is) a harmadik év elején válasszák. Kiképzésük ezután elsősorbana választott szakiránynak megfelelően történjék. Kivánatos azonban, hogyminden alkalmazott matematikus hallgató végezzen matematikai gépek alkal-mazására vonatkozó gyakorlatot is és a lehetőséghez képest ilyen gépeképitésével kapcsolatos laboratóriumi gyakorlatokat is. Evégett - mint azOktatási Reformbizottság felsőoktatási bizottságának müszaki oktatási al-

16

bizottsága által az alkalmazott matematikus képzés reformja tárgyában 1959.december közepén összehivott értekezlet már javasolta - “a hazai egyetemek(budapesti, szegedi, debreceni tudományegyetemek) matematikai intézeteibenmatematikai laboratóriumok létesitendők, amelyek fel vannak szerelve kéziszámológépekkel, és más matematikai segédeszközökkel (planiméterek, har-monikus analizátor, stb.), továbbá fokozatosan el lesznek látva korszerüdigitális és analóg rendszerü számológépekkel is. Az emlitett laboratóri-umok már az 1960/61-es tanévben létrehozandók és fokozatosan felszerelendőkelektronikus számológépekkel.” Megjegyezzük, hogy a Szegedi Tudománye-gyetemen már müködik ilyen laboratórium, azonban költségvetéséről jelenlega Magyar Tudományos | Akadémia Matematikai Kutató Intézete gondoskodik és 4ennek megfelelőleg feladatköre is elsősorban tudományos jellegü. A fenticélnak megfelelően Szegeden ezt a laboratóriumot kellene kibőviteni és fel-szerelését kiegésziteni. Azt is megjegyezzük, hogy a hallgatók bevonásamatematikai gépek épitésébe, mint ez többek között a Kinai Népköztársaságegyetemeinek általunk személyesen is észlelt tapasztalata mutatja, lényege-sen meggyorsitja az emlitett laboratóriumoknak elektronikus számológépekkelvaló ellátását és csökkentheti azok épitésének költségeit,

Addig, amig Szegeden is rendelkezésre nem áll digitális elektronikus szá-mológép, kivánatos, hogy ötötik évüket a szegedi, matematikai gépek ésprogramozásuk szakirányu alkalmazott matematikus hallgatók is Budapestentöltsék, néhány speciálkollégium hallgatásán kivül főleg a Magyar TudományosAkadémia Matematikai Kutató Intézetében, vagy ennek elvi irányitása alattmás, elektronikus számológéppel rendelkező tudományos intézetben végzendőalkalmazott matematikai gyakorlatokkal.

Az alkalmazott matematikus képzés uj rendszerének bevezetésén kivül helyesnektartanók a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézetének irá-nyitásával két éves, számolástechnikus-középkáderek képzésére szolgáló tan-folyam mielőbbi meginditását is, mert az elektronikus számológépek számánaknövekedése hazánkban is szükségessé teszi majd magas képzettségü alkalma-zott matematikusok mellett középkáderek alkamazását is számolástechnikairutinmunkák végzésére.

Kérésünk és javaslataink megfontolását kérve maradunk

tisztelettel

(Rényi Alfréd)akadémikus,

az MTA Matematikai KutatóIntézetének igazgatója,

(Kalmár László)az MTA lev. tagja,

az MTA Matematikai Kutató Inté-zete Matematikai logika és alkal-

mazásai osztály vezetője,

e g y e t e m i t a n á r o k

17

1961. április 6.

Dr. Koch Sándordékán elvtársnak

S z e g e d

Természettudományi Kar

Tárgy: Javaslat a matematikai gépekprogramozása szakirányu al-kalmazott matematikus szak-képzés átszervezésére aSzegedi Tudományegyetemen.

Hiv.sz.: --Mellékletek: Az ELTE TTK hasonló

tárgyu javaslata;a matematikus képzés

céljának tervezete (az ELTETTK bizottságának megfogalma-zásában);

a matematikus szakképzéscéljának tervezete (a Szege-di Tudományegyetem TTK ta-nácsülése által elfogadott

szöveg);az Országos Tervhivatalelnökhelyettesének Rényi aka-démikushoz intézett levele anépgazdaság várható matemati-kus-igényéről.

4

Dékán Elvtárs!

Karunk tegnap tartott III. rendes tanácsülésén azt a megbizást kaptam, tegyekjavaslatot a Karunkon folyó alkalmazott matematikus képzés átszervezésérenézve. Ennek alapján az alábbiakban teszem meg e tárgyban a javaslatom.

Karunkon az 1957-58 tanév óta folyik kis létszámban matematikai gépek prog-ramozása szakirányu alkalmazott matematikus szakképzés. E szakképzésre ahallgatók a Müvelődésügyi Minisztérium által évenként megállapitott létszám-ban általában III. éves, kivételesen IV. éves korukban kerültek a matematika-fizika és matematika-ábrázoló geometria szakos tanárjelöltek közül. E szak-képzés meginditását első izben 855-Sz-26/1957 MM. szám alatt engedélyeztea Müvelődésügyi Minisztérium.

A szakképzés e rendszere különféle hátrányokkal jár. Mindenekelőtt aza körülmény, hogy e szakképzésre a tanárjelölt hallgatók közül veszünk átegyes hallgatókat, megneheziti tanárjelölt hallgatóinknak a tanári hivatásravaló nevelését. Ugyanis matematika szakos tanárjelölt hallgatóink jelentősrészét évről-évre csak a pótfelvételek alkalmával sikerült felvennünk, merta rendes felvételeket megelőzően nem akad kellő számu és megfelelő előis-meretekkel rendelkező jelentkező. A pótfelvételeken felvettek eredetilegnem tanári pályára készültek, ugy, hogy az emltett körülmény fokozottab-ban szükségessé teszi, hogy hallgatóinkat a tanári hivatásra neveljük.Márpedig ebben a nevelő munkában törést jelent az, hogy két év után ugyana-zon hallgatóink között, akiket eddig a tanári hivatástudatra igyekeztünknevelni, agitációs munkát végzünk annak érdekében, hogy közülök egyesekjelentkezzenek az alkalmazott matematikus szakképzésre.

4A felsorolt mellékletek nem voltak fellelhetőek a Lev-12. mappában.

18

Ezzel függ össze az a tény is, hogy nem sikerül mindig a Müvelődésügyi Minisz-térium által a népgazdaság szakember-szükségletének figyelembe vételévelmegállapitott keretszámnak megfelelő jelentkezőt találni III. éves matema-tikus hallgatóink közül az alkalmazott matematikus szakképzésre. Igy pl.a Müvelődésügyi Minisztérium 29697/1960.III.sz. utasitásában az 1960-61.tanévben 12-13 fő részére engedélyezte Karunkon az alkalmazott matematikusszak választását, azonban III.éves | matematikus tanárjelölt hallgatóink 2közül csak öten jelentkeztek erre a szakre (és ezen felül egy tanársegédünkkérte felvételét e szakra levelező hallgatóként). Az első két éven a tanárihivatástudatra való intenziv nevelőmunkánk mellett érthető is, hogy többennem akartak jelentkezni, hanem inkább kitartottak a tanári pálya választásamellett.

Hátrányos az alkalmazott matematikus szakképzés eddigi rendszere az országmatematika szakos tanárszükségletének kielégitése szempontjából is. Ugya-nis a jelenlegi rendszer mellett az alkalmazott matematikus hallgatókat aleendő matematika szakos tanárok közül vonjuk el, holott már jelenleg isnagy a matematika szakos tanárhiány az országban. Ezen nem segit az, hogyaz alkalmazott matematikus hallgatóknak egyidejüleg egyszakos középisko-lai tanári oklevelet is kell szerezniük matematikából, mert a népgazdaságnagymértékü matematikus szakember szükséglete miatt ezek ugysem kerülnekközépiskolai tanári pályára. (Eddig végzett alkalmazott matematikus hall-gatóink közül mindössze egy helyezkedett el középiskolai tanári pályán avégzése alkalmával ideiglenesen mutatkozó elhelyezkedési nehézségek miatt.)

Az a körülmény, hogy alkalmazott matematikus hallgatóinknak az egyszakostanári oklevél megszerzése végett pedagógiai tárgyakat is kell hallgatniokés a gyakorló gimnáziumban hospitálniok és tanitanok, egyrészt e hallgatóktulterhelését okozza, másrészt azt, hogy a leendő hivatásuk gyakorlásaszempontjából elsősorban fontos tárgyakat nem tudjuk számukra a kellő ala-possággal oktatni.

A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerüsitése soránmár eddig végzett munkánk is azt mutatta, hogy minél inkább figyelembevesszük a tanári pálya gyakorlásához elsősorban szükséges ismeretek ta-nitásának elsődlegességét tanárjelölt hallgatóink esetén, annál nehezebblesz a matematika szakos tanárjelölt hallgatók kiképzését összekapcsolni amatematikának a népgazdaságban való alkalmazását élethivatásként választóhallgatók kiképzésével. E tekintetben sokkal nagyobb az eltérés a kétféleképzés célszerü módja között, mint pl. a kémia szakos tanárjelölt hall-gatók és a vegyészhallgatók kiképzésének célszerü módja között. Ennek okaa matematika sajátos természetében rejlik. Ugyanis a matematika, ha ba-biloni, egyiptomi és kinai előzményeit nem is vesszük figyelembe, legalább2500 éves tudomány. Ismeretes, hogy az ókori görögöknek már nagyon fejlettgeometriájuk és számelméletük volt, bizonyos algebrai ismeretekkel is ren-delkeztek (annyival mindenesetre, amit a matematika e fejezetéből tanitunka középiskolában), sőt, bizonyos geometriai problémák megoldására már azanalizis módszereit is használták. A matematika ókori eredményeiből vis-zonylag kevés avult el, a többi legfeljebb formát változtatott. Elavulásrólmárcsak azért sem lehet szó, mert a matematika deduktiv tudomány, ezért afejlődése során elért minden egyes eredmény megértéséhez nélkülözhetetlenszámos sokkal régebben elért eredményének ismerete is. Ugyanakkor viszont amatematika, különösen a kapitalista társadalom kialakulása óta, évről-évre

19

rohamosan fejlődik, ugy, hogy az ókori matematika volumenje - ha pl. a be-bizonyitott tételek számát vesszük alapul - hozzávetőleges becslés szerintalig egymilliomod részét teszi ki a matematikai tudományok mai volumenjének.Ennek következtében szó sem lehet arról, hogy a középiskolában akárcsakszemelvényeket is tanitsunk a modern matematika eredményeiből, hiszen egy-egy ilyen szemelvény megértéséhez is a középiskolai tananyagot több százs-zorosan felülmuló előismeretek volnának szükségesek. Ennek következtében ama oktatott középiskolai de még inkább a szakiskolai matemati|kai tananyag 3tulnyomó részben olyan ismereteket tartalmaz, némileg modernizált for-mába öntve, amelyek már a görög rabszolgatársadalomban ismertek voltak,kisebb részben pedig az ujkor elejéről származó egyszerübb matematikaiismereteket. A matematika szakos középiskolai tanárnak tehát elsősorbanezzel a klasszikus ismeretanyaggal kell tisztában lennie, beleértve annakmodernebb tudományos hátterét is. Ezzel szemben azoknak a szakembereknek,akiknek élethivatásuk a matematika alkalmazása a népgazdaságban, nagyonalaposan ismerniök kell a modern matematika módszereit és eredményeit,hiszen a termelés során felvetődő matematikai problémákat a legmodernebbmatematikai módszerek és eredmények felhasználásával kell megoldaniok, sok-szor olyan eredmények felhasználásával, amelyek az előző évben vagy éppena felhasználás évében kerültek publikálásra.

E hátrányokon és nehézségeken ugy lehetne segiteni, hogy az alkamazottmatematikus képzést teljesen szétválasztjuk a tanárképzéstől, tehát erre aképzésre már az első évtől kezdve vesszük fel a matematika népgazdasági al-kalmazására hivatást érző hallgatókat, akiknek tantervét ugy állitjuk össze,hogy annak alapján erre a hivatásra készithessük fel őket. A szétválasztáselsősorban azt jelenti, hogy az alkalmazott matematikus hallgatók nem hall-gatnak lélektani és pedagógiai tárgyakat és nem vesznek részt tanitásiés egyéb pedagógiai természetü gyakorlatokon, továbbá nincs második szak-tárgyuk. Nem jelenti azonban azt, hogy azokat a matematikai tárgyakat,amelyek hallgatására a matematika szakos tanárjelölt hallgatóknak éppugyszükségük van, mint nekik, ne hallgathassák együtt a tanárjelölt hall-gatókkal, legalábbis addig, amig erre a tanárjelölt hallgatók tantervemódot nyujt. Természetesen sok esetben más tanévben kell egy-egy tárgyathallgatniok, mint a tanárjelölt hallgatóknak; igy pl. A matematika alap-jai c. tárgyat a tanárjelölt hallgatók tanulmányaik végén, mintegy azokbetetőzéseként hallgatják, ezzel szemben az alkalmazott matematikus hall-gatóknak matematikai logikát - amelyet a tanárjelölt hallgatók számára azemlitett tárgy keretében adunk elő - sokkal előbb kell hallgatniok, hiszenA matematikai gépek és Az automatikus számológépek programozása c. tárgyakmár felhasználják a matematikai logikai segédeszközöket.

Az alkalmazott matematikus képzés céljára vontakozó tervezet kidolgozásáraaz Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja általkiküldött bizottság - amelyben e kar dékánjának felkérésére én is résztvettem - a képzési cél tervezetén kivül kidolgozott egy javaslatot is azemlitett szakképzés átszervezésére vonatkozólag. Ebben a másolatban mel-lékelt javaslatban a bizottság szintén e szakképzésnek a tanárképzéstőlvaló szétválasztását javasolja. Javasolja ezenkivül, hogy a szakképzésnevét is változtassuk meg alkalmazott matematikus képzésről - amely fél-reértésekre vezethet és különben sem korszerü, hiszen nem egy különleges“alkalmazott” matematikáról van szó, hanem a matematikai tudományok alkal-mazásairól - matematikus szakképzésre. A bizottság javaslata természete-sen, hatáskörének megfelelőleg, elsősorban az Eötvös Loránd Tudománye-

20

gyetem Természettudományi Karára vonatkozik, bár megemliti azt, hogy aSzegedi (továbbá egyidejüleg vagy egy későbbi időponttól kezdődően a Debre-ceni) Tudományegyetem Természettudományi Karán is javasolja hasonló ötévesmatematikus szakképzés meginditását. Bár e bizottság javaslatával teljesmértékig egyetértek, ugy gondolom, helyes, ha e tárgyban Karunk is megteszijavaslatát, márcsak azért is, mert az itteni matematikus szakképzésnekmár eddig is sajátos profilja alakult ki, elsősorban Karunk matematikus | 4szakemberei tudományos kutatási irányának megfelelően, és ezt a profilt ajövőben is szeretnők megtartani.

Az emlitett bizottság ülésén értesültem arról is, hogy a harmadik ötévestervben a népgazdaság matematikus szakember-szükséglete - ezen tehát azokata szakembereket értve, akiket eddig alkalmazott matematikusoknak neveztünk,tehát nem számitva bele a matematika szakos pedagógusokat - az eddiginéllényegesen nagyobb lesz. Nevezetesen - mint erről Ajtai Miklós elvtársnak,az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének Rényi Alfréd akadémikushoz, azemlitett bizottság elnökéhez intézett, másolatban mellékelt levele is em-litést tesz - az Országos Tervhivatal előzetes számitásai szerint a másodikötéves tervben 110 fő, a harmadik ötéves tervben pedig 140 fő uj mate-matikust igényel a népgazdaság. Minthogy azonban az eddigi beiskolázásfigyelembe vételével a második ötéves terv során várhatólag mintegy 65-70fő lesz az országban végző matematikus szakemberek száma, tehát mintegy40-45 fő hiánnyal kell számolni, a harmadik ötéves terv időszakára, aszükségletet a kialakuló hiánnyal összegezve, 180-190 főben lehet megál-lapitani a matematikus szakemberek terén mutatkozó teljes szükségletet.Alemorzsolódást is figyelembe véve ennek következtében az 1961-65 időszak-ban ez a szükséglet országosan mintegy 250 fő beiskolázását indokolná azötéves matematikus szakképzésre. Természetesen ezeknek tulnyomó részét abudapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara képezné ki,azonban, mint a bizottság emlitett javaslata is kéri, a vidéki egyetemekenis szükséges volna évenként 10-15 elsőéves hallgató felvétele a matematikusszakképzésre, márcsak azért is, mert nem remélhető, hogy a budapesti EötvösLoránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, a tanárjelölt szakokonkivül, évenként mintegy 50, előképzettség szempontjából is megfelelő hall-gató jelentkezik a matematikus szakképzésre, márpedig ennyit kellene ottfelvenni, hacsak ott lenne ilyen szakképzés.

Véleményem szerint 10-15 arra alkalmas hallgató felvétele évenként Karunkraa matematikus szakképzésre nem fog különös nehézséget okozni. Ugyanis márévek óta az a tapasztalatunk, hogy a pótfelvételiken nagyszámu olyan hall-gató jelentkezik Karunkra, akiket müszaki egyetemekről férőhely hiányábanelutasitottak, akik tehát feltehetőleg tulnyomórészt müszaki érdeklődésüek.Márpedig a matematikus szakképzésre, elsősorban annak a matematikai gépekprogramozása szakirányára, ilyen érdeklődésü hallgatók felvétele kivánatos.Feltehető, hogy ha köztudomásu lesz, hogy Karunkon ötéves matematikus szak-képzés indul, az ilyen érdeklődésü érettségizettek egy része közvetlenülKarunkra fogja beadni pályázatát. Tekintettel arra, hogy egészen más érdek-lődésü hallgatókról van szó, mint akikből a tapasztalat szerint matematikustanárjelölt hallgatóink zöme kikerül, várhatólag nem fogja csökkenteni eszakképzés megindulása a matematika szakra jelentkező tanárjelölt hallgatókamugyis csekély számát.

Az ötéves matematikus szakképzésnek Karunkon való megindulásán kivül - hogyne növeljük a második ötéves tervben ugyis várható matematikus szakember-

21

hiányt - szükségesnek látszik, hogy kisebb létszámban a III. évre is vegyünkfel a matematikus szakképzésre erre jelentkező hallgatókat, ugy mint eddig,a matematika szakos tanárjelölt hallgatók közül, mindaddig, mig az ötévesmatematikus szakképzésre I. éves korukban felvett hallgatóink III. éveseknem lesznek.

Mindezek alapján javaslom, tegy Dékán Elvtárs Egyetemünk rektora utjánelőterjesztést a Müvelődésügyi Minisztériumhoz és abban a következőket java-solja:

|1. Engedélyezze a Müvelődésügyi Minisztérium, hogy a Szegedi Tudománye- 5gyetem Természettudományi Kara az 1961-62. tanévtől kezdve, a matematika-fizika és matematika-ábrázoló geometria szakra nézve megállapitandó lét-számon felül, tanévenként 10-15 hallgatót vegyen fel az ötéves matematikusszakképzés I. évfolyamára.

2. E hallgatök kiképzése, kevés kivételtől eltekintve matematikai gépekés programozásuk szakiránnyal, olyan tanterv szerint történjék, amely abudapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara által azötéves matematikus szakképzésre nézve javasolt tantervtől csak annyibantér el, amennyiben ezt a szegedi matematikus szakképzés speciális szak-irány, valamint az a szempont szükségessé teszi, hogy az e szakképzés-ben résztvevő hallgatók lehetőleg sok tárgyat a matematikus tanárjelölthallgatókkal együtt hallgassanak, nem szükségképpen ugyanabban a tanévben.Azok a hallgatók, akik e szakképzést eredményesen elvégzik, “matematikus”-oklevelet nyernek (“okleveles matematikussá” válnak).

3. Az egyszakos matematikus középiskolai tanári oklevélnek a matematikus ok-levéllel párhuzamosan való megszerzését fakultativ alapon a hallgató kiván-ságára meg lehessen engedni, de ez ne legyen kötelező.

4. A jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán a III.évet végző matematika-alkalmazott matematika szakos hallgatók kapjanak en-gedélyt arra, hogy, amennyiben ezt kivánják, a matematikus tanári szakotelhagyhassák és csak matematikus oklevelet szerezzenek.

5. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának jelenlegi I. ésII. éves matematika-fizika és matematika-ábrázoló geometria szakos tanár-jelölt hallgatói közül az erre jelentkezők, legfeljebb a MüvelődésügyiMinisztérium által megállapitandó számban, hasonlóan, mint az elmult évek-ben, kapjanak engedélyt arra, hogy a III. évfolyamtól kezdve a matematikusszakképzés keretében folytathassák tanulmányaikat. Az egyszakos matematikusközépiskolai oklevél párhuzamos megszerzése ezen hallgatók számára se legyenkötelező.

6. Tekintettel arra, hogy a népgazdaság által igényelt matematikus szak-emberek tulnyomó része már pályája kezdetétől fogva önálló matematikusmunkakörben fog dolgozni és nem lesz idősebb matematikus szakember a munka-helyén, aki munkájába betanitsa és irányitsa, egyrészt a felvételi követel-ményeket a matematikus szakképzésre akár I., akár III. évfolyamra felveendőhallgatók számára magasan kell megszabni és abból az engedélyezett lét-szám betöltése kedvéért sem szabad engedményt tenni, másrészt a matematikusszakképzésben részesülő hallgatóknak tanulmányi kirándulásokon és szakmaigyakorlatokon meg kell ismerkedniök leendő munkahelyükkel vagy ahhoz hasonló

22

profilu intézménnyel és azzal tanulmányaik során is állandó kapcsolatot kelltartaniok, hogy az ott felmerülő matematikai problémák megoldására kellőenfel tudjanak készülni.

7. A matematikus szakképzésben részesülő hallgatók közül kivételesen azok,akikről tanulmányaik során előrelátható, hogy tudományos kutatók vagy fel-sőoktatási pályára alkalmasak lesznek, a szaktanárok javaslatára III. éveskoruktól kezdve kapjanak engedélyt arra, hogy tanulmányaikat nem feltétlenülmatematikai gépek és programozásuk szakiránnyal, hanem érdeklődésüknekmegfelelő, szaktanáraik által jóváhagyott egyéni munkaterv alapján foly-tassák.

|Javaslom továbbá, hogy Egyetemünk és Karunk az oktatás céljára rendelkezésre 6álló anyagi eszközök elosztásánál vegye figyelembe a matematikus szakképzésszükségleteit is, mert e képzés eredményessése megkivánja azt, hogy a BolyaiIntézet matematikai gépekkel és eszközökkel korszerü módon fel legyen sze-relve. Távlatilag irányt kell venni arra, hogy a Bolyai Intézet előbb-utóbb,esetleg az Egyetemünkön létesitendő karközi Kibernetikai Laboratóriummalközös, nagyteljesitményü elektronikus számológéphez jusson, hogy a mate-matikus szakképzésben részesülő hallgatókat ne kelljen majd az V. évre,az eddigi gyakorlathoz hasonlóan, Budapestre küldeni gyakolró évre olyanintézményhez, amely rendelkezik a gyakorláshoz szükséges elektronikus szá-mológéppel. Addig természetesen, amig Egyetemünk nem rendelkezik ilyen szá-mológéppel, nincs más megoldás, mint az V. évre, legalább annak egy részére,Budapestre küldeni e hallgatókat elektronikus számológép programozásával ésüzemeltetésével kapcsolatos gyakorlatra.

Tisztelettel

Kalmár Lászlóegyetemi tanár

23