A UíLV'JtV'j &ü£&2ÍJU

ílv vEXiü üss* «k .

Sfosey

K E,rL :uk c 2 .±~J <J>

3 .*ví ; % V:

&

*

öÉSf■ ' /‘ . • *

I. fejezet*

: Akik a középkor végén az európaiszellemben bekövetkezett változásokat nyo­moznák, a történeti fejlődés kezdeteit, meljl nek ezek a betetőző! voltak, az első keresz­tény milleneum idejétől számítják.’ Ha a dl* vatos történeti eszmejárásjktól el is teklntünk, vmeg kell állapitanunk, hogy már a XI*században és jelesül Italiában, a szellemi életben, de első sorban az ember legalapve-

f több metafizikai viszonyaiban: a vallásoséletben,nagy átváltás figyelhető meg a "mi'N tői az "én" irányába. Az első keresztény év-* ezred vallásosságát sokan a közösségi szel— lemmel és tárgyilagossággal jellemzik iT Aj& ember, mint egy nagy közösség tagja lép áz, egyház imádságai bari az Isten elé* Az egyház által eléje adott - tehát objektív — a val­lásos formákhoz önmagából nem akar adni. A vallásos Cletnek eme áltálános képe most lassan megváltozik, i’erméazetesen, e kezdeti állapotban még nem teljes határozottsággal mégis bizonyos mozzanatokból már kiérezhei$- en. ilyen történeti mozdulat volt az eddig egységes nyugati szerzetesség osztódása.

Valóban, a hivek koronként változó szükségletei hivták életre a különböző szer- szjLzetes alakulatokat. Viszont az is igaz, hogy a szerzel;esrendek a hivek sokszor amort tudattalan igényeit, törekvéseit a saját kö­rükön belül tudatosították és azokat ily mő dón viöszasugárózva/mégis ők hatottak a hí­vek nagy tömegeire. Bármely kor vallásossá-

.-t- *>' &iV-i

r.gát vizsgáljak tehát, a szerzetesek szerepét elsősorban kell figyelembe venni*3

A nyugati szerzetesség életében a XI század folyamán nagy változások történtek. Hyugaton ekkor - már Nagy Károly óta - szent Benedek regulája- a szereetesélet formája* Az

jelien! kapitulárék határozottan elrendelik* hogy minden szerzetes — monaohus — Benedek atya regulájára tegyen fogadalmat* E regpia interpretáló! legnagyobb tekintéllyel a ©lá­nyi apátok, akik ezt teljesen a régi vallásos ság szellemében, fényes liturgiával, szigorú an közösségi, oenoblita szellemben igyeksze­nek megvalósítani, ükkor támad Xtaliábah egy ellenáramlat, amely a remete ** anachoréta - szellem jegyében megbontja & nyugat szerze­teseinek egységét v A század első évtizedeibeiji megalakul a kasaidul! rend, melyben szent fiomuald remetemódra külön oallékban telepí­ti le szerzeteseit* Ezt a mintát követi né­mi változtatással a firenzei Griovanni de GuH alberti a toscanai VallotBbrosaban. A század második felében a kölni Bruno a J3auphif1*éi Carthmsiában /Charteuse/ megalakítja á kart- hausi rendet*^Ez azonban inkáb a part alakul lat a bencés szerzetességben* Sonachusok,de nem azt Benedek regulába, hanem a nagy Cárt*) husia statútumai szerint* Ugyancsak ezidotájfc kezdenek megalakulni az ágostonos kanonokok első monostorai is/ Érdekes, hogy az utóbbi két alakulat a karthauziak és az ágostonos kanonokok rendje, de különösön a Karthauzi­aké fennállásuk első századaiban csík kevés­sé terjednek el* A ZlY*sz zadban azután an- nál nagyobb lendilletet vesz, mintegy annak jeléül, hogy most jött el az ő idejük* A tár gyalt jelenségek arra figyelmes tetnek* hogy

e században valami uj jelentkezik a nyugati vallásosságban# Kern csupán egyéni kezdeménye zések az uj szerzetei alakulatok, hanem and fontosabb, egyéni vallásos élményekre törek­vés kifejezői is*

A megindult folyamat e^yre határolót tabb formában lép el6Ka XII* században* S század vallásosságát Bilthey Így Jellemzi: "Noch bei öen KlU,m’o.zwem des IX* Jahrhun- dertes trltt unó dle jírömmigkeit in ernster Monotfcnie ung Jeiohsam forraelhaít, wie álé Cliristusbilcler alt chriatlichen und romani-* schen Stils ei%£gen* Von de ab jedoch manches auf Belebun&, Verinnerlichung individuelle Gestaltung ösd religios- morá­lis chen Seelenvorgangs*” £lettel30aebb sőségeseub és egyénibb tehát a korai vallásossága. Ezt a vallásosságot szerzetesi testület: Citeaux /l montré /1120/ rendbe veszi gond aux, Cisterciuin szent Bened pontos# szigorú betartására ból wnec apex praeteriret. n«A mészetes menete hozta magával, hogy, zetesi közösség egyre lc/é3obé bencés inkább ciszterci lesz* - Prémontré a szerzetesség eszményeit, ünnepélyes telet közösségi szerzetesélet, kapcsolta azé az ágostonos kanonokok mozgékony lelki­pásztorkodó tevékenységével, de úgy, hogjpt áTtni] mailag is ez utóbbiakhoz csatlakozott*^

E két rendnek és rajtuk keresztül a század vallásosságának legkedveltebb tárgya a Humanitas Chrlsti volt. iírisztus emberségé* nek tisztelete az elűző korokban alig mutat­ható ki. Krisztus az első évezred enberel számára az Uralkodó, Ur, Király, vagy ahogyarJ

egy görög szobán mindent ki akarva fedezni mondják más a, ICyrioa volt. Aa uj vallásos stílust legjobban azent Bernát ^onaolatai- ban szemlélhet jü&. E hatalmas képzeletű és lobogó inteiig**nciá;ju ember önmagában érlel­te tisztává indazt a lelki i .ényt, ami nem csupán az ű kora, hanem a kompkor még elkö­vetkező századai, és még azontúl io sok év emberei táplálnak. Korának és saját mu, ának na^y lelki élményét egy helyen igy mondja: el nego inveni Cor Begis, fratris et amici be- nigni Jesu... ”*1 tt tehát megjelenik, szinte mint aranyló háttér a Király, de azonnal em­beri közelségbe hoz.a, mikor testvérnek és jóságos kárpátnak nevezi * Máshelyen í&y szÖl "Ego* / otres, ab ineunte conversione nea p v o . ' m c ^ j rfctarua quö^nihi deease soieb^ ni,hí. fv^eieulum ^ollectum «x omnibué aöxiör*

;••••%$;ibi&i#B*^ni.,me^:-eolii«ké,:53típ-íígl 'emberi . voii al-/éu*ok«

-amik- ueiaiwt/aux-i. aj^óot &é&T£g&ájé]u '&«•■ ez. a .'Humaíii'Mrs éleszti azatáu még az ■ 'hátralevő a gótika vallás óságát is

Sgyéní, és emberies vallásosság az,• amit x* a u szazad a XIII. századnak ö£8któ-

; gtil hagyott, tszt «z örökséget egy uj hátai- más szerzetesi mozgalom, a kolduló sz rze** tesség-veszi át és fejleszti ki* Szent Bómon kos és üzent Ferenc rend jét a kor szíikségle- ' tei hívták életre# Kortársaik azinte alakta­lan vágyait azonban ők Cudatosaá fór álták és ebi?en rejlik, szinte páratlan hatásuk tit*| ka^ Szervezetükben demokratikusak voltak, &z olasz communek mintájára és ez a feltörö vá­róul polgársághoz kapcsolja őket, Tudományos mOködesUkkel végleg kialakítj ka skolaszti­kát. 13 ..

*1.. skolasztikában sokan már újkori jelenséget; x tnakJ^z emberi szellem erűi­nek öntudatra ébredését é első nagy pró­bálkozását. i-íináent tudni, vagy legalább me próbálni tudni bizonyítani és az ögéaaet nagy egységbe,Summa, foglalni, en-e töreked tek a skolasztikusok. ;l kolduló rendek má­sik nagy teljesítménye a misztika, azt le­hetne mondani, kidolgozása* Az előző század bán már őzt. Ü er/lá tná l f bingeni .szent Hilde gardnál nem csupán misztikus törekvéseket, hanem v a ló siltfótikát ismerhe .t'lnk meg. Ez a XII. századi misztika első torban - mint láttvúc - a Boaanitívií Ghr.l sti gondolatat' hős, za magival* föihet*. u jasii elemviktorimsok áXtsl sgÍTrtíb«íti>:km«:i£ii&bél a aft£l«0&tlká.:kg# •''Ufcent >

y-p sí «Be ? át-? my&T^a’’ t&iii* >e:jatíüan. -át y?*s*i.*Vca* tbeslögia telálkoisc r^a^^ü.iu -4 misztikus Töl ax^mijs, mit jelent, a gyökér,a toka, a*:;, '& levél, u ftlrt stb. ,s:

A. misztika száhaszná ata körül sok vita folyt lo. Bizonyos az, hogy helyesen csak akkor használhatjuk valamivel kapcso­latban a misztikus jelzőt, ha az valóban a misztika túlejdönképen! céljával, az Is­tennel való egyesüléssel közvetlen kapcso­latban áll. Minden más spirituális jelenség "egyszerűbb", vagy "csökkentett igényli" misztika helyett igazakban nevezhető a maga nevén aszkétikának, vagy - Írásos jellege szerint - épületes,ájtatos olvasmánynak.

A dominikánus és ferences kolosto­rok nagy misztikája épp úgy, mint a tudOs

doktorok skolasztikája, természetesen az egy* szerű, néppel foglalkozó testvérek révén ér­dekesebb részleteiben, vagy eredményeiben megtalálta az utat a hivek nagy tömegeihez*$em maga a misztika, vagyi a skolasztika, ha- nem csak bizonyos, azzal érintkező elemek azok, amik a késői gót vallásosságot jellem­zik* így sok benne az oktató elem, okoskor dás, bizonyításra törekvés. De nem szillo­gizmusokkal, hanem példákkal bizonyít* Mind­ez skolasztikus hatás. Szereti a csodás ele­mekét, látomásokat, a misztika kuriózumait. ü mindezt szines,népiea formában adja Olva­sói elé.

Hibája azonban, hogy a va lásos é- let felületén marad. A Szeatirást alig ol­vastatja, helyette a legendákat, jumjíbor történeteket keaveli. A vallásos élet ©rőfor- rásait'/lény ege a eszközeit alig használja, pl. kevés az áldozás e korban. Imádságai általá­ban inkább népiesek, de egyszerű emberek számára használhatóbbak is.

Az egyház élete általában mindin- - kább nélkülözi a bensőséget és külsőségbe pompa, hatalom megnyilvánulásává less* A kolduló rendek 3em késnek ehhez alkal ni. AzrtIsten Szegénykéje1* sir ja fölé épített pompás bazilika szépen mutatja ezt.^DiéÉeS/ é* a hirdetett és fogadott szegénységgel • nem teljes•összhangban álló koldulórendi templomok európa-szerte ekkor épülnek# Épít­kezéseikhez az anyagi alapot a vezetésük a— latt álló hivek nagy tömegei képezik. Köny- nyen elérhető vallásos célkitűzéseik - egy­szerű módszereikkel - népszerűvé teszik őket*Lelki stilusok szinte az egész nyugati keres fe-ténységet meghódítja már, amikor + ismét csdkItaliában - nagy kezdeményezések indulnak*

-

.. : -,.v

‘ ‘\r~

II* fejedet

Az előzőkben röviden áttekinthetők az európai lelkiség fejlődését három évszá­zadon át. A XIV, század első felében szinte kizárólag a gótikus vallásosságánkolá talárén­ál lelki stílus a legnépszerűbb. Láttuk*hog3 sok tekintetben mennyire felszínes, a lényeg-) gél mennyire nem törődő ez a vallásosságé Nem vet számot a belső elmélyedés és megnyug­vás vágyával és nem vezeti el az embereket azok igazi forrásaihoz. Ez a belső elseké- lyeseöéa pedig annál nagyobb baj volt* mert ugyanakkor az avignoni pápaság, a főpapság elvllágiasodása, a kommenda és rezerváció- rendszer az egyház külső kereteit bomlasz­totta. Valóban szükség volt egy nagy ujjá- születési mozgalomra, mely az occanizrausban elközönségssedő skolasztika helyett, más. szellemi erőforrásokkal rendelkezik. Ez a mozgalom -a renalLssance/ irodalmi téren értei* mezve a humanizmus volt. Az első pillanat- ■ bán ez a kapcsolat különösnek tűnhet. Vácay Péter a karoling-renaissance-ról mondjál "JRenaissanoe és egyház-reform?1 áz össze­függés furcsának tetszik, de csak azok szá­mára, akik m'g nem tudják, hogy a ki5zépkor- végÉ renaissanee is mennyire át és át volt szőve egy vallásos újjáéledés, uj emberró- válás érzésével" • A &eí*tŐ kapcsolata még érthető, ha arra gonüolunk, még azért is érthető, hogy az elő?ő évszázadok értékes örökségeként szállt e századra az egyéni váj lásosság és a Humanitás Christi tisztelete.A vallás terén Tvütatkozó individualizmus könnyen előkészíthette a talajt a szellemi

egyéniség tudatosodásása és a Kumanitas Christi-kultusz, mely az Istenségben is az emberit látta és cisztelte, könnyén el­vezethetett a púra humanitas értékeléséhez,)

A humanizmust általában csak aj pogány változatúban, bizonyos keresztény- ellenes túlzásaiban szokták értékelni* A valóság égé«jzen mást mutat, ha azt a korai humanizmus képviselőinek gondolatain át kö4 zelit jíik meg Petrarca, akiben sokan magát § humanistát látják* korántsem érezte meg hogy a klasszikusok iránti nagy lelkesedése őt az egyházzal,a kereszténységgel szembe­állítaná. "Olyanok legyünk - irja egy hely^— hogy raindenek előtt keresztények marad­junk. Úgy foglalkozzuhk a filozóphiával, úgy a poézisael és a históriával, hogy szi-j vünkben mindig Krisztus Evangéliuma viszsz- hangozzék. "^Csodálja és tiszteli Hátat, a "Fllózófla fejedelmét11 a nagy klas-szikus poétákat és az ókor minden nagy szellemét, tfe úgy, hogy mindenek előtt azt tiszteld, aki e szellem alkotó ja.^‘A klasszikusoknál elsősorban a magas - és mint vélte - ;k£öSi hijján keresztényi é£hoszt értékelte, mely ben az emberiek önmagában v^ló szép megvág lósulúsát csodálta. Elsősorban azonban va­lóban kereszténynek érezte magát éa soha nem engedte, hogy a lettint idők erkölcsi- ségétől függésbe kerüljön. "Vélekedéseikből egyes dolgok tetszened, másokba legkévésbbcj sem, mert hiszen nem szektájukat szeretem, hanem az igazat. Most peripatetikas vagyok^ majd pedig sztoikus, néha akadémikus, gyak­ran pedig egyik sem eaek közül, valahányas ugyanis olyasmire bukkanok náluk, ami az i4 gazi és boldogító hittel ellenkező, vagy pt

dig gyanús*"A keresztény és klasszikus gondo­

lat szép összehangolásából alakult ki azu— /tán az a nértéktart st becsülő* a lénye- get tekintő szemléletmód, mely kora egyhá­zól et ének külsőségét, hiA pomp*?szere letét csakúgy elítélteti vele, mint a Vallásos** ság felszínes voltát* "íünjön már el a temp­lomokból a haszontalan arany és Isten más templomai, azaz a szükülködők szükségletei^ re fordita3sék* Legyen krisztus szeretetéé az, ami csak világi pompát szolgál**. Kriss tus nem szorul a ti aranyotokra, nem is gyö­nyörködik a ti babonáitokbanf a tiszta és egysze ü szivre vágyik*..* 23.

Petrarca vallásos életének Intelig tuális megalapozását a legnagyobb nyugati egyházatya szent Ágoston adja.^Amikor Gio- vanni di Certaldotól megkapja Ágoston ásol**} tármagyarázatait /Hnarrationes in psalmoö/ éj jel-nappal ezt olvassa és azt vallja ró­la; "Kec mole litter*rum, nec ubertate sen-| suum május opus*" Augustinus nagy csődálója és meggyőződéssel vallja, "sok és fényes csillag van ugyan..* de az egyház napja Á— goston*" 25“

Szent Ágoston e korai iiumanisták ; szamára valőban"ággustinus nostér"*'Az ágos toni humanizmusváz életnek és a történések­nek ágostoni szemléletét igyekszenek a sajá korukban érvényesíteni•

Petrarca eszemevilágánál kissé hossza ssab bán Időztünk, de 'erre szükség vol azért, mert az elkövetkezendőkben tárgyalási­ra kerülő gondola^renűazer,^ vollásos stilu ) a devoirid modema minden lényeges ismertető jele innét származik, néhányat most előljá-

2~) , - . ■ . ;

—10.

rőbmn már ze&mXX t&etünk , sível Petrarca táé& etb gondolataivol azonosak* kapcsolat a h«xí5önl«mu^asl» uértéktsFtö & góthikf* ©&ei teienségeivel 2&t& rokrnoaenves&d vallásos aá*} ágost^nos kultusz, sgyMfci reform.

*I

as ,á£Oötonoö lelkiaég intézményéé ápolását $&£& elszigetelt huraaniata törek­véseknél lilkereaeben v álialhatta -a iS ö at eaeraeteaoé^ $ >..orb&n hatalmasan feltörő á a is ágoöto noö eaerüeteorenSek* Ssent AgoetG áilitcria oB reguláját v&Iasstották feQitöMtá életUk normájává, k'WSnféie aaersetea alak lat OK, raár á II. éuáwAtöl kea4Ye* S«- igy oeelekeátek a do inikdr/aíiou. iö# akik erede*]- tlleg a&intón kanonokrendnek Indultait* £lt láno^abb hátáét oeafc se ágDö&onoe remeték végleges negeserveséeétál '-£e as í'gostonrenjii Jt&nonokoknak a pltisi cl el Ű*oro kolostorból kiinduló ffefoxmozgeXoátél' s áffiitlietimk aek a a&eraet.es alakulatok b£r egéeaen t«áfe~ tosar. a&aOltanak kórus: vallásos Hetének íerenees-őo&onltos irányával# Httsumista ttól- veitaóguek, reformtörekv feeik kedvelt:tő te eálk Ifcet koruk nüvelt^el, üe az e^yh^s *se árulásén fáradoaso főpapok is* Afirenzei San tó Spirito kSsiencrt arról a repróit amit a íl-rensi hosianlaták $88»efcQifcr— fcásá&an is irányításában ^íteaost*2

az ggositznoz szervezetek mllett fcOIön :sen stég a kartusalak eserepát kell segeíslíteni. A vallásos? élet lehető legtel

. * • •.-■ •. 1 ' " •’ *•**• . . * .;•• ..fcV-shíliiBMÍr// . ' ‘ • '■V’* >: * -V •• •*■'• ** • • • • ' *" • . * -*''•• •'•'•'* J' ' ■ • '

KB

-

’ vi:

10- ■i

-x$■iX

1 - r - . ■ ■ • ' Jeaebö elnályUIéaáne . példájával álltaJt koruk. ©Iá és csért érthetőv &0£y a Karai hanmlttás. ~ £*»*rarea ~ igen nagyra becsül­ték -Sicet. as utdöbl "Se otlo religioaorira” o* macáját nekik ajánlói* elterjedjük, e Ikorban ölt na^yog^ nvrtréfcet, anerrnyi^en nig, k oi ss tóraiE^rennál * áauü elí*6 essi* -íve alatt alig 50 volt, msvt hirtelen a 230 fe-* lé eíaölkeáiik* .

. .

Aa uj áhítatod Itáliai- kíftl&toiltW sánafc viss^álats ut&n s.oat 3 &ft&yar asselle- ais% siskára érsé*elhetdbb ^aeleégaén, k3e4pH^rópában ítéli aseotlélnl* a áevat.io moderna tárgy alá bárról esinte Stiairólrvgoean <*aa& a nénetalf öl ál Jelenségeiét vetnék ed­dig rig eXetsbe, íxamban iajfcbb matatások/ tsJXlSat&ún E* Win tér ctuaSíáfjuága a varsán cm -ssr nesi térhetünk ki a. prágai áhl»&toáaág vlsagálatStélőitaen*

& X1V» auá&ad aácodiic felében ^rá- ' gs a csüssári aaéiehely.^ t rónon a Laxe&bus^ ÍT* Károly &1* hfttala&e tervevei m fcajftani- i&pőrius. üereastéav-restaxiráláöárfe# Iráeic-* l$dé»e a /.órai humanisBua.ifcáöt kátaégtclen, . Petrarca ősidéig t£le:vár$a,a i’ax et tar&a- quillit&ö na&y ajándékait a felssticlatott vil­iág adására* Reaényelben ésánfeim cőaiatkoss- ni kell* károly agyaid a n&gy VfíKs6gdr«ák~ j kel vet ssásot a helyset tel -5a nagyon le aa : Alpokon lr>nenr51 saetsléll biroáalsa viafto* I n.yait. &eas Tómat Caesar 5, mint i;etrarc« sseretné, hanas a ttéaylegee helyaetst r5g- sitű néaset birodalom osássára* & aaalééött

lí ■

* aü -> ■ |í . . 1 • • ' ■ - '

X-

,\p

&Dlt5 ast ia sthestn imeri eXi Usia *gyéb' Őf aint cseh király.

károly, valótwtfi cseh ^iráX^-áfá- öafe fővárosát lo-a&sssatt S&rőpfe aaaiÍMI 4» fciaonyoa m értékig , vallás* k$fLponi$úifá te ni. a & eXS&bi cél tfléréssát szolgálta & Jcé~ aSbb oly fontos aaerapat octsitá prág&l e- gyttw alapítása, ?nig a város agyijai iaXatttf* tőségét nag fcaa eauslte $431g é v ü k ü l rónára a©elé$e. D* crs&niciv&l á o*á~ ©aár hatalmae ajt&o atto&ánvoataoklcal isaadc- gitotia a pa|w»<£9t» Zgéaz 3r6pá&it'ngjüJt.8&~ ta au arefeígtityat* SaaSc &&átaa eau$éa a aaeat ¥14 »a4&eaagyMaií?m álXl tóla& n Xézis oa^rre da felaoaas-aasn t3bfcauásra em- letf. i* 11i?0 SülS- aUa ir raX'fás# volt máig, fto&y asiiitaároé&baa elofim aktori «aaraa%asrati<i NípvisaMre ta** Xál^oru2'

©gyháat ölet JcUle3 k«ire liát eg?re h .taliaasau&aiká váljak, 8* aamal •gyUtt-n&it a falSlletasaőg, küXa3aáge®a$~ váláa v«82$l£a la. £e«el a vea&éXXyel 33«já- b®u alakult ki é-a fámáiétlőtt égyra 1mt4ro~ aataftbá a prágai áavotia aoáerPM+

' &ss eláawséayaket -átér ííároiy antiko** éámlt zr&g-eiő&őm .*oh m n von 3 mait* prígai fk' apöá Jcar^ay^aa aiatt lajátaa éíí aééesé-* n y á lá n Susreshat^Jk. a püspöíc Saaint&i rafct4*tt a &&paé£ és a .hívek v a llá s i vI síso-njsktmiM j*aitikára, azonban aint ataga lafc4«CFtti«& volt bev&Xiani, -o&lnta taífaam er$ááiányt&len&X» a m £ ’«2MSrtk»£6elbéft-- nagy a«hds»é*afckel t&lálk&aott a *©*?»% ar.geáet-

©lesel d»'« noláulő raa&afe réaadről #$$■ aránt* Pr&gdbatt ekkor raár xainá a náyg ‘tófcőa*' lő racá a m i n o r i t á k , k a rm e l i tá k éé& aa ágoatanoa rmetéis latalapédtaft* JMMSH

Írásuk ren'&kivSl n zg z voi%§ anriái la irütíibb r m r t Időben exe«|faéjt&r!t é ; 3£&30í> lei vélt** ságira ftfefies&kotfTa a püspököktől afciirte teljesen függetlenül &m: Jöhettek* Sa&íe* tőségekkel dinnyén ne kezeltethető lelki stílusok pe&lg 1&&R népöxtr*Uvé lette £ket* Biaorvoe tov&bbd- ss: is»*h.ogy g&kdőéo&kbea !tefö egyo&er cís ü anyagi szem pontok ve&etfc4k - őket» Hitben a Hl# lélekatóm középkori vi~ roaokn'-.k sokakor k t-bdrosi vn*^ &£&a ftelg i£ kolostort kellett eltartani* mélyek ktíst mha — fi-art &3RftK<»tnánK keny^xtera 4ult- asiia régi renüefenéi teljeséit i veretlen* A k->l .16 yaerseteeeés e?ae hibái üfc?3 vol­tak lentretlenek a kortdroak el-jtt* Hg£ olttsi nuntítiw oinfi vers, aely a tára tfalom slnden réteget pellengérre állítja* a kol- dalókst ijur s»s*

nlten fratr-i® mandicantea J?ere otuss aunt trufantea |APpárént quod eunt nlevati,::om aint netpi&n tas*en tóti* Metiunt ubl nancueQ aer:mt, Seaper pina c aeá sraa ^uö*nuat Oves aiienaa fondunt/Rt paroehias confumJunt . üjmtltrae applesduat- eare,Se<3 <jal nihil pozslnt áare Vei itaplere ele mfxu.fi/111oo’ nittaat «4 plebamm. 5 ’

Talán ne®. utoleé sorban as anyagi érdekek miatt Gertiit <id.*'ttUtk$&őel>e Brasltss a kol&alékkalt Bmiieor § papságát reformálni igyekezett a kői daléit beíolyáo t ie o Bökken teni akarta* &■&% asonbctn egéiis I ateista £jfccft bevitelével aers. tuáta elérni, & fcoláúlé bér tok agyságeaan ellene fordultak* sőt elkeee

v

redett azoharcok után a minoriták szentJaitab egyházában kiátkozták a püspököt* aki-} nek végül is J3vignonba kellett menni tiaztáij nia magát. evekig tartózkodott Délfranoiaor** szágban, haol megismerkedett a kora-humaniz-j mussal, azkágostonos kanonokok reformmozgal-i mával és meglátogat3a a &rande Ghartreuaet* | Ezek a hatások méty nyomot hagynak lelkében* Visszatérése után családi birtokán, Kaudnfe- bán az ágostonos kanonokok részére monostort alakit, amely csakhamar számos £;gostonos kanónia alapításának kiindulópontjává. lesz ás különleges szabályzatával, az u.n* "Haaí* nitzi" szobásokkal öseh-ország, Ausztria, Bajorország és Szilézia ágoston-rendi reform­jának legfontosabb tűzhelye# De tevékeny részt vesz a irága melletti Marlenge?tan karthausi kolostor alapításában is. folytat-*; ja erőszakosan megszakított munkásságát, azonban teljeo eredményt s&j:t életművével már nem tudott eldrni.^3

á z ő szellemében munkálkodik tovább az első prágai érsek, £rnat von I'ardubitZ/ pisinek életet Vilmos, a Wissegradi -Káptalan dékánja irta meg. \á gondjaira bizott lelki megújulását munkáló, képzett és mólyen val­lásos ,kuzgó főpapot állít eléns a Vita* Megtudjuk ebből, hogy JK./ I 4. esztendeig tar­tózkodott Páduában, Bolognában, tíontpsill­erben és *'árisbaa, tehát Kurópa majd minden | egyetemén megfordult. 'Üehát adva volt az itáliai egyház ás humanista reformtörekvések­kel való megismerkedés lehetősége. Az itá— i liai iskolájáét mint érsek azzal igyekezett , előmozdítani, hogy számos klerikus ott tar­tózkodását tét i,e lehetővé és azok előrehala­dását mindenek fölött szivén viselte* A pap—

e

©ág aaeilestl B&lnv nulvjmk eaeleiséríX sifísal is gonaoaKoüotit &0&3 a prá^ei &&ék.*i e&yhúz i pl áras *&áa&r& theolo&lai oktatási r enús <;.<£re&ite 11 • min Vilmos íléicán monaja:*• • •.In eaden í'rsgűnal &cole$i& Xectorao. i? öfccra theolo&ia afcis péour.nüs inatitóit* ttt eanonici ét alii cxerici ;~ragen&ia ecckJ őiaft aaplius atudeant verbi ^abalo viotursii. in perpetuum m enten reficere# qu&Q vetresi í í rítűre csrnis terreno pane aatiere* & Vak láüos él t asíílac-sé&es nc^a^il vonaláéi ne!2ö 8s « m l náate* ü fi&&eliásö&S&at e&yhaaaö' g$éjáb£i kiűzte* a» gégoatonos s«ér*etea«^; iránt nem oaapán rokonaaenwel viaőXtetett hfin«ü3i unnak terjedését no#* korostor m&pi~ tádévai ia ei^aosditotta^Kíliönösen keáveX saiUö&e Iy.6nek Cl&t»~naís. ágoötonrendi .kanon áját, ithol suaga' is u&8!f8&v*4o4 se retett yjfl- na lenni, YslCban a *vlgor devotlonia et fi űei” ?ál<3.£j* volt*

&X6d4é»éi kéváebbó s&ereaeinSátíffal volt ei nttsoéfc prágai érsek Jöluinr; von Jenfr otein /öenaenatein/* .4int ;n.ír jrs*itsn**fc « hwmni%t& ntiveXtaégít főpapnak is a&ás&s ne h#*a£ge tárna,eb e&ykázrt&gy&Jí refosraeXlenea papjaival csaku&y, sint 4 koldulóus?«er sete kel* aje ellentétek u& érsek éa ellenfelei icSskStt egyre nagydbos* lesznek* végtll la 1 naná, Eónábá vonul, *ie&ir3& ZntiXz%?&$g>&t a l»lbeíl»isj de fuga csunki c* kia mtlváben* sni a üevutío moderna e yi& 1 ss ebb korai alko­tása* Hírrum íkat I ís ir» a/. általa nagy ba geXosósl tér^east*t s* >íarl. a Bőido&&uszony Unne^&aék. offfieiunáb&ft??::£ek & '.j-iisnussojc as irodalmi styia fi&mboy&nt félreismerhetett len }elle&seteáséheivel nálunk ia Igen

i' í sSbBKA

m

lök

saerSek I«t.teic én rs«g{találjuk aainfce nia-- áen ea~ termái vn 'j páloa breviáriumban. Johann vem ^eimarkt l&íinoean Movi Jforensis olraifcoi püspök étí IV.Juirsly kancellárja volt Áss '4 m'la'MéüQ &z eúáig felőrölt vulaaeGn^i főpapnál jelent Sstíüh volt nz aj dilit a t el­terjeszt óad .i>ea« oáelleBúleg u a legkiválóbb kitett tt ük* l*etrar<üáh03 való viszonya !?.?Sr ré­góta iaaere te a. í>adagára ki»4reté&«a $á*t Itáliában,. ahol &e£iamerke<l*itfc a pScta fiaureatuaáftX-* iCíísőob, mikor ! etrsres a caá- saári euivsrbacfr ;íárt, K€am ridra«iv«#en fo * gad éa esa»®fcft saereteíitsl taa&i a sárgáé­vá. $evéhea f.laí'viik. n nőimet kíJicellálriai stiiua n;egti itáíia* uiaüvsiay&i nemes klzaz- aaicitáa&fckal tűnnek föl* ugyan** a főpap, aki hivatali nUkötíieőhen a ben© seribendi ao4ur.t aUv^aai füki’ii. emelt©, ha mint lelki pásztor ssőlalt neg, nerz törekedett hátirat csax hö&y ?:*gérteéfc» Innét van ti atllárie aainvonai nagy kllSnbs^ge, hu saáa é.a s&áe W legti &«£ayiiatk3sáeai fe né&üilk+ .2* ség arra •iö fi&yeir.esstet #ennünke -, feogy & valláaoa • haataniaana jellegének £egállápitáaánál, nem s etiiuabeli kCMadeágek a lényegeim* ha- «

. nem a &■*&!!< &i ^agatu tágból faiadé más la- meÉtetojelek#

Seumarktmílköáé&e a , űevofcio mo*er- na fejlődése aaem^ontjá&ól kllön^aen imáá** aággyu^teaányei révén jelentés* á kanesel- lár imáaeágai kíiitt sisgt&Idljik minaaekat a darabokat, s&elyek u zéaőí k“zúpkor val­lásos él ötének legf tfitoaabb táplálói vol­tak* Cserepeinek itt a „ratria sapientia " keadetU hőral&áasd^, aa ür ea&nved&aérőlt egy ciáaik aaüa la ária fajdaléiról, imádsá­gok a íia .-áriához ♦ S&eat Háromságba s» a

Védőszentekhez. De vannak imádságo*( r& és áldozásra is* A hét bűnbánati Mindenszentek litániáját és végül rövid na pi imádságokat .szintén megtalálunk*

Az o közvetítésével jutott Prágába és Középeurópába az a gyűjtemény, amiben Augustinuanak Jeruzsáleméi Cirilinek és Kuslbiusnak tulajdonított leveleket találón szent Jeromos tiszteletére* Ü)z utóbbi küIÖ- nö en azért, nert ér^dekes szövege&ye-|zés raegáilapitásat tette lehetővé egy Kó­dexünk ^erómos-le indájával. ^

Keamarkt nagy érdeme a d aerna kialakításában, hogy oan igyekezett nem ugyan paszta sál, hanem gyakorlati szükségletek <|itésével annfck irányt szabni. Ettől oeszélhetiink késő középkori ima kultúráról, mint a tíevotio moaerna jellegzetességéről A hivek jó im^szüvegekkel való ellátása annál is fontosa b volt, mert hiszen a üulórendek lelki iránya inkább a képzels hatott, fáXlápiö* legendák és példák ol­vas tat ás ával,* t óvá »bá bizonyos vallásos meretek közlésére törekedett. Hagy hibája volt, hogy éppen az imaélet táplálásáról feledkezelt meg. tizen a fogyatkozáson is igyekezett segíteni Neuaarkt é3 általában a ds otio moaerna.

A kancellár irodalmi* működ kapcsolatban végül meg kell még j hogy imádságait illet lég imád nyeit a császári udvar hölgytagjai irta. 2 főrangú nők köréből azonban maradt kéziratfi^g^anugága szerint eljutott a a^£á?s?*&\köreibe, apácák kisebb mértében \f®tfi szerzet esek kolas-

Ifitoraiba is. Ez viszont arra is fig tét, hogy a devotio moüerna, mely mint luk docta piet&s programjával indult elfek|(* kor már kezd a szélesebb, csekélyebb mllj|vtifcif ségü, laikus tömegek szintjére leszállni*

A fejlődés ilyen irányba terelődését nagyban előmozdította a prágai sl3ö papság egyes tagjainak működése• Még Pardubits i- áejében jelent meg Prágában a felső-ausat- rai ’&aldhausen ágost/nos kanonokrendi monoi- torának tagja Konrád, akit éppen ezért Walif- hauseni Konrádnak is neveznek* Éveken át mint vándorpredikátor jáiyta be Ausztriát; Csehországot, és ;.íagyarors2ág nyugati ré­szeit* Végül «‘rága mellett kapott plébáni­át s e ■ úől K e z d - itt aköüött haláláig* i ires szónok voJtt és az egyháziak reformá­lásán munkálkodó érsekek lelfces segítője* Működésében hamarosan ellentétbe került v& lamennyi kolduló-rend képviselőjével, álli tása saérinfc ezek féltékenyek voltak sike­reikre. Mindenki az u jzonoidataira tódult a Prátereknek alig maradt hallgatójuk* vádolta még a ifcojtduiokat, hogy simoniát vetnek el, mikor pénz ellenében vesznek a kolostorukba, a maguk jőrsáról dönteni még képtelen, fiatal gyermekeket. A kolőu lók anyagiasságát erősen támadta. Be e volt a népszerű vallásosság más ícinövései nek is. így az ereklyék mértéktelen letét is saóvá tettes°heu verum est qaod lucrum dili^gantur sanctorum corpora saepe plus quam dilinatur propter cseleste eorum vita..."v3

f/aldhausenn^I szelidebb volt a prágai szőkeskáptalan papj Millió /^ilicius/ .^ozéntéletű emb

aicit &>r társai' igen §8,:foro lláam

ség&i Tévéit a^e^^dtt ' % on buís*i íi-Mt éXó 4 © áolat ü í Ö&X d*f dZ* 4XJL1 n&p ®Lsísmút& é®p®űlg,

•iassteitöfc. A d evotiő körül eisuBor’öun io M - őráebeket. i eent ígs&** ö úisfíy iSgyhéWítjipi &sn~ att iegé'Jságát t*iná«i~feogy *$y s.’it ié**

veű^zesi e l , silnáig sXv&stm* Sletrát tí'&rtovi ífáté párisii HSugieter irta steg* 0 a x ín té n :^ - a prágai »£<Jkcse£yMfc icXőruftáhos tartöm ött* Hála je le n t leesik. a űevotio n-o^cmánaJc ;e- ^orvaliáaoasá Rónait fa&yfetfcoaá&aln se^ttfni #£él

t&Té&.'iúu*' hv-rX e.á eu eh ariöstié# • 4&a&aa $ü«,alíiráöX isaát a *»XXfiicoo tud ,t &c pontj4 afe k erü lj 3ru Miét rUigy ó i vet- i r t a c4X ö*ax^áiít;átoanf a'ü egyik *T.raát&t»io a« öaüötá) Buohariatiae saor&zea&a"., 'a s&Lciic Hegolae v e te r l# e t növi testaxwctfi * * •■■';■"'■?'

ah Ö li á r i ő M n ta ig tiaísteXet* éü:i(. üSa'&ori, iá é ltú vétele- etöortban safcat t ár~-; gy&It *zéréé®jbSz&an vols&ic, áfeiü; mellette ayiiatJco&tákw Így XiodXaua f«cúll*sr m iául -#isent kérést fceaplKS üéáánje, a prágai. «j£,y«iö» feét t&áára, áraidtól ff éti 4a Malter-) tu» Anc-onia , a ^Jnígsali cia«steröle& # Íl|pí I# egy bániéi nevű ferences theolo-giai ta­nár is* Általában a öKDlsösitifcuao *> Így « koXöuick la &&' aratnak*£ge&t$l féltlütlteft s gyakori űlúm & í. ellen ro^laltai állást. Yiaaont e&y XX?* e £&*&>& v£gl prágai zaingti b&tároz&&büji, ».eiy ebben a sf&vegaaéatota - kerül -*.• pri ííi oosip*ot át áfcfca is, est auk:;. .. "atatai&bia c iod circa r.iaiateriws Cíf • tkiUA.'/iteptaa/ aaeramentprasi, aacrasentuss. aucharietie ve lat virtus et contimstio eo- rúnám non desaratur esed concurmt et ádtoife tret& r...* ' KicoX&ua \*/£nileir, ©Kiről a a issán esti éke* t nfc. nagt -7non eat ü ie s quo non á l t

n

opus hujua escae pereeptione cor nostriinterioris hosiinls- confirmare*.«M Janovi - Máté még erőteljesebben emeli ki ezt a gon dolatot: "qaotjdano pane pascitur et vivit corpus, cár non cogites? pútesne etenim ab pane illő vivő et superstfostantiali quotid ano anime non pereat?"

érdekes és az uj áhitat BzeéüS let módjára jellemzi, ho^y a gyermekek áldozás problémás is felmerül* A fent idézett zsi nati határozatok K özt nég e z t olvassuk:

"...infantes baptisent et fcaptisa mox, si idanei sunt et sibi capaces saora- mentorum corpore et sanguine domini commu nicent. "

J anovi Hátét megelőzőleg- már Heu- marktnál is számos communiús' imádságot ta­lálunk. Így a szent iWbTÜsnak tulajdonitot Summe öacerdős kezdetű imádság három váltó zatban ia meg van Jíeuraarkt gyűjteményében, lillic szinten az 01 téri szent ség nagy tisz­telőjének mutatkozik postilláiöan. jí devo­tio modernáhan az idők folyánán egyre tu­datosabb lesz ez az eucharisztikus kultusz és nint látni fogjad, az uj áhítat .németal földi változatában egészen határozott form bán lép felénk. Sajátságos azonban, hogy a devotio modernának ez a lényege szerint te *jesen katolikus jellegzetessége, mily köny nyen kapott eretneic értelmezést. A Húsaiti mua és a lutheri vonatkozások tárgyaláeáná erre még _eoz alkalmunk, kitérni. Hasonló a helyzet a szent írás megkedveltetésénél is Láttuk már, hogy Ernát von Pardubitz is az Ige eledelével élésre akarta szoktatni káptalanát. Janovi Máté is teljesen kato­likus szellemben irta meg a "Eegulae veie-ris et növi testamentiM-t. Nem szén'' . , ■:

inak ■

oa

i ue ';:

■- U**. :'MA*7%-:-

t

.:.-V• SX.-M

; yaffc■ - gS

■ ,1-A.■ .: t-=:Kf

' ■ '.. "y%

;/#

i

magyarázó célzattal, hanem wzért irta köny­vé t, hogy megmatasaa, mennyi tanulságot, megvilágositást nyerhet az egyszerű hivő is a szentirdsbóls ”bene doceris si in ipöfc, leges... be ne ambulas si Ipsiuo monita seqiuj ris... penitus aafugiunt tenebrae**. i i.loa t-| tarul? mens et expargantur quae sünt inic ua

fíagister i-atheus az egyház tekin­télyével magyarázta a szentirást és asiiltor sziveden látja a laikusom Kezében is, korán' sem akarja azok .korlátlan birtokába adni. Stitny Tamás, egy vidéki cseh nemes, #a&ov útmutatásai szerint már haszonnal forgatja a bibliát. MépszerU, közvetlen, a gyakorla* élettel kapcsolatot tartó elmélkeítéő-eket ir hozzá, amik igen népszerűek lesznek, Stytny a devotio moderna népiesebb formájában az elüu laikus, aki már irodalmi működésével is hozzájárult az uj áhitat szellemi kész­lete gyarapításához, A devotio moderna kez­dettől fogv szoros kapcsolatban, éspedig ai

§:■ tiv viszonyban volt a iuikus elemmel* Ez is§:■; j ellemző vonása •wmú , :j K- ■ - ....& - ■ : ■ ~

Mielőtt egy belőle fakadó nagy forradalmi mozgalom ismertetéséve.l,,a'kSzóp- stirópai devotio moderna tárgyalását befe­jeznénk, össze kell foglalnunk eddig megis­mert jelle^zet ssé.eit.-

&aga üz elnevezés, devotio moderna, | az általunk tárgyalt korban még nem fordult

elő. Je igen gyakori a ''devotus" jelző, mint a vallásos elismerés kifejezője az eddigi általánosabb ”piusif helyett,..az elnevezés már bizonyos összetartozás érzését is

J • 1 s» • iír-

je&4are juttatja. Vele h^aonló £3a&olk60á~ utakat aá egyik iccúex Ircja igy‘eóltat: nvir illuatria et devrtua-, '"fűit fdjBat tíevotionla.^JUráubit&han iat mint taár lát­tuk, a *¥igor ttevfttfto&i* ct fia®!" ölt.

i s & devo&ia ü l i •■javas el&tfljjiitá*. a ssíinea, s s nte f a n ta n t 1 tatár**!' 2 ;a társa fcáaő fcSjsépkari 'népiem va iliöO aságtó l árokban ei>£rő sgya^era^b, koholva>b le ik i a t i io a eoi't.

Xü aá alapatis itartáö mag'yai&sia tsseg, ht? y ai<írt idegenkedtek a siiaatifcátoől*A aevotlo saaderaa is 'nw ölben frduatiime v kopások ea^k ritk án fordUIrujic e i 1 *~ tart £?&•?£ tax mLná»n dir-Eb je*£tiT a £ érte íróság tői* I-Kárt fcmf alias írtlX 5n3 el ;3seretetteí ©a e£yhá* hivatalos alvégei feló, csert e~ ^e*- nagy targyiiagoajigukiral bistoaItatták « vallása* érüéa fagyclir.ea*ttömget. A befs- 16 fordulás .hoatp, ssagával r> lelkitápl Iákok után fokozottabb i inj-t. i ty / fejlesztetted ki g aiiag inakultúrát.

:innek cgylie fci*jtáaa ss u.n. esnti- üic aiefcjelenése la. Cöntlúk&i^ auvésték a ne® liturgikus őgyh-áai- jiekckefc; Tehát as ■ eí'yh,.üi fr>ltáa*etne»c ama terrxfceit, melyek a hivatal03 sselozarsás neis nyertes: feláré— $elt« Esek. eaxasar versformában is különbőz- tele a hagyon-'nyoj fclisnufeft:>fctói* Ebben a kor­ban kelet költési a ktf&3bb ' oly ná ea« ;:«Evé lett karácsonyi -2*.GaftfciiTíU ". eaanet in l&adlbua *u«r natuü in ftetXeheá, In daléi iubilojstb. Sl&noaditottduc íi ne pnyel ven talá éneklée t* Xgy Eduartt $inse~ píz:>nyos nacionalista tiirekvéasket $,át.*/aló «á, hogy moiirna «ws anyanyeJLvnek nagy a lev^§iio

erepet ati»-. -: Wi*

Esért szorgalmasba a szentirás lefordítá­sát, melynek előtérbe helyezése szintén a moz alom érdeme. Jellemző a devotio moder­nára nég egyes szentelt Ágoston és Jeromos kultusza is. Ez még humanista örökség# A- minthogy az uj áhitat vallásos dolgokban szinte klasszikus mértéktartás **. szintén manista ihletés.

Mindezen tényezők nagy mozgatója az egyház megaji ti ásónak vágya az emberen k« resztíil. Az egyházi állapotok a papság nagj meggazdagodásával együtt járó elvilágiaeodí következtében valóban reformot igényeltek, Ennek a reformnak a sürgetésére azonban a devotio $oderna nem volt elég radikális.

Xlyen volt a helyzet amikor a prá-j gai egyetem egy M&gistere Ilusz Jánosai) éves korában pappá szenteltette magát és a prágai u-város 'ühein templomában, majd pe­dig az u.n, ítetlehen kápolnában megkezdte lelkipásztőri működését és nagyhatású szó­noklataival csakhamar Prága vallásos éle A Á nek döntő tényezőjévé vált* Hús* szellemi 4 arcképéből most csak ozokat a vonásokat e- meljllk ki, melyek a jövendő alakulások je­gyével raj olodt&K rá. Hogyan jutott el sl lemi fejlődésében az oocaioiarauBig és Wicle hez, most közvetlenül nem érdekel bennünke Nacionalizmusa is csak annyiban, hogy az v%ső eredményben reformátor! törekvéseine idegen velejárójává lett éa nagy mértékben hozzájárult a dolgok oly szerencsétlen fór4 dulatához.

>mmm

Huss kétdégkivSU & devotio m vá zr - na neveltje,volt. ^iXi&~esel 3anovi Máté­val daSfitaJvel vaXC isapoaalatai est biso- n itJáfc. %&l*ák .sul ia ra&ktUtfn&íhUeti as &a aöLödéniiiua r&VQlt&égémH, i&&&$Xu&tó£éa& je- lentiLeaö lényegében sitöX&s&tiS&a beállított aégswsly áss 3eeaq£«féle nominálisául* logifcit i útvesztőébe icer&ötte* ^acionmUasti fcua s&e listai aatsao^lája teljes kifejlődés ben sünaea r*áe sersstett tekintély elvetői­re. -•

13um i*«fsr t?5rekvéaei ne& eg# ese ben asonssak & devetlo fcsaernáév&l* m árt Iwtí Xa« nert fcias«& beXőlük fafcádtaic. vrjit elmondaldsal k$*% a hi ve& í.ya&srlbb áXdoöá&ána& néjísaerüsiMee* A fceM^ hasa-* nálata le csali eat a céXt e&slgúXta volna.*k& euclrnraatiával kapcsolatban t*Xj«$«n Katolikus álláspontot vallott snnvi*m# 3mg|/ *<Sea»s Chilis tus noetra aslus. .. "ffiiies&et\I euoh»riesr& Jaas Manoaaeát buther sssükaégea- ne& tartotta megváltostatai • Ami Hae*nt&- rilásábísn tal#áa volt,. &s a &efceiy hmmélt tat a&t&ségeaaégének ?iango»ii&ná0&.

& azeatirda terjesatése <5s hirdet eléö nlKslmJc volt látni, ssintén a devstl soűerna határozott cálja* Hoan-nál est is egtalál u.k9 Ij& nea is &:>ban a öavXsőségea faráéban* aint eddi^ «oka& vélték* ’&léjáb a aaentiráa magyar áaálMlt a& Isten nect világiast laikuséit ajkára, ftaneat híveinek fe aXiae ása esérint "papokkal im aXfc&X«aa levitákkal” - nyilván diskomaak- kai - fcir<;etteti. Inasában itt csupán a kardsa Js&i vsnatko&ásfiitma esett tulkáéba alanyiban as elöljáró engedélyének

^ -'V O v - . V - •

. 'S5

I5es

in

'5ál„

H

ges voltát tagadta* Az egyház reformjának ügye Huss fogonája volt* Reformtörekvései egyideig érseke helyeslésével találkoztak. Később már elkerülhetetlen volt az össze­ütközés, Hasat kiközösítették* Ezután kö­vetkeztek a konstans! események és a Kozép- európát évtizedekig dúló huszita háborúk*Huss halálával a ^túlzók - tábor iták ~ kerül tek felül és a katolikusokkal megegyezést kerea^ő , majd találó atraquista irány kisebb­ségbe Jutott*

Huss János személye ás mozgalma döntően befolyásolták a devotio moderna későbbi sorsát KÖ z é peuró pában « Konstans u- tán a kösép-Európai devotio moderna mintha háttérbe szorult volna* Ennek kettős oka volt* Az egyik a huszitizmus ás az uj áhi­tat eszményeinek részben szoros kapcsolata, ami az egyház hivatalos tényezőiben még a teljesen katolikus devotio moderna iránt is bizalmatlanságot keltett* Másrészt a huszi­ta eretnekség letörésével elsősorban a de­votio modernával ellentétes stiluct képvi­selő obszerváns ferencesek voltak megtolz- va* így tehát a XT* század folyamán a devo­tio moderna súlypontja a hémetlalföldre és Németország nyugati területeire helyeződ dik át, ahol most már a neki leginkább meg­felelő szellemi környezetben az ágostonos szerzetesség keretei közt Jut teljes kibon­takozáshoz*

*» *I -■ ■ {/■<•:AaiBlBsHíí- -:fji■ i -

. * i'' - > ■fedSSBt' ~

2XV

XII. fejezete.

A prúgai devotio moderna kialaku­lásával nagyjából egyidőben a ÜéinetvjgXföl- üön is hasonló szellemű áramlatok Jelentkfe-| zásét figyelhetjük meg. Amennyiben szósz©-* rint értelmezve devotio moderaáról szoktak beszelni, ezt elsősorban a németL_slf Öldi uJ áhitat gondolatvilágára értelmezik Büat a középeurópai devotio moderna agy a Németh földön is kapcsolatban volt az itáliai ko­ra humanizmussal Petrarca és Geerd Groot kapcsolatai az ttjjgbb. líutatások nyomán isme*| retekekké váltaké «íijtowegen~i majd a öeve téri iskola rektora kétségkívül humanista műveltségű férfiú volt* Amikor tanítványá­val fiadewijn florenbiussal Beventerben megf alapítja a I?r&ter Ilerreknek nevezett közös élet testvéreinek első házát, bizonyára az itáliai humanista coetusök példáj&fcszem* előtt lebegett^'A közös élet testvéreinek célja Jo és keresztény szellemű középisko­lai, humanisztikus oktatásban részesíteni a fiatalságot* Ezéjt ebben a társaságban láthatjuk az első modern értelemben vett tanitórenuet«Plskolái csóJchaimir elterjedj tek az egész német Alföldön, Hyagatréss- szaknérnetország , városaiban is iHtr jgchtől Magdeburgig és Tiiornig. Nevelési módszerük ixint einlitettük elsősorban humanisztikus/^ elmélyülő, Valóban keresztény szellemi A kétségtelen keresztény megalapozást az Is lejtővé tette,, hogy a kát alapi tó $root és EadewlJn egyaránt közel álltak fealsó­ra Jnai misztikusok köréhez, a nélkül# hogy annak irányával teljesen az:>hos£to#ták vol*

na aagttxat* Ssl&oruan s&ellembennm&& állatik* aegévta őket attól, hogy a kw* mmt%no& agyhásellenae tulsáaoln»k álao*a~ tol eeaoneí:. ValéttLos a Petrarca hlrőette .... aoeta piet&s művelői voltak űk# i*mei£ a tányneft, 51 hangsulyosása annál le inkább fonj* toav r&ert hi»2©n a vélik 4# általában a'- ,, n&satalfSlál dsvötio &oder:návasl t o^l&lkoa&s n&gvTézz* - Balainga, W. Andrm m * taeh&gen*xgyr®&%>mm «&&& !i&31b»££b& a *öag&löÉ£a*t a±~ aonyoa ep lgytl ta&cpaányeXleáea &l&0igmÉQüüá tót feltételezni.^Ecn«lc cáfolatául elég megemlíteni, hogy a &6eő fcttaépkor e&elleiai- eé$4neít vesémlekj&i Eusana&tcl Eraameon fcéráaattil uatharig, tanítványaid voltait*Amit tudastányellaftaaBégnek- tartanak tvUuk, as mint Keaplö ^tmás tárgyalásánál látni ftagjak*, vald^ábea o»ak ökolasfitika-ellgttea-* aég. KSsájplakolal nevelő attHSű síikben a ha* sanlsta oktatás oly n -ysaérvU volt, boly to dunk egy iaitoXIlölJfél - lantsa - ahol taárÁ. 12 áves fiukkal tar&iliáat 4a Claer4t 31*1# ■tatták.sir

Iro&alal Siagystákak Jelentősebbje a Jfitapls f&aáa neve alatt páratlan né^asa- r&ségre asert tett Eriastae követése*, lesi- pls aaga 'n-eta tért ásott ksattadla, testvérek köissá, haséra a velük saoroü kapesolatfe&V ál- ItS wináeaheimi ágastonoo kanonokok kongre-f it ti dJáHOa tartós 6 aaolis-agnet e ntoarg1 ka- ostor tagja volt* a kutatások jelenlegi élli-a szerint a Xrlaataa *kSverése nem ki** s&ró&ag es 5 mnkája, hanem 3 németalföldi aevotio nyerne, anxuc&.jainaft fraterberrekne* és ásostoaos kanonokoknak ktfaito mofcissága ..révén jött látre^üöben a sídben s*e?&éXh«V* Jlk le .;, jobban a devotio moderné* ekkorira ;ei4r teljesen kialak&Xt goadolatvllugáW-ügyese*

t _rü, bensőséges, a skolaozfcika fontoskodásá­tól áppenugy mentes, mint a géthikus val­lásosság .érzelme szertelenségeitől* rtQuid ad te?” -flangaiic ki a Krisztus kivetése kis­sé bágyadt, mintha való mennyire szkepti- kas fejtegetéseiből, amivel a skolasztika [£•> doktorainak szőrszálhasogatásait elutasítja] Egyszerű és alázatos szSvünek kell lenni a szerzetesnek és általában a keresztény hivő nek* Nem a szentek, az ereklyék tiszteletén legendás elemek színes, előadásán fordul mek a tökéletesedés és a tökéletesedésre vezérlés hanem a keresztjét hordozd Megváltó méltó kG* vetését, A vallásos élet két fő táplálékukéi) az Imitatio, az Eucharistiát és a ozentirás eraliti* "Sine M s duobus bene vivere non possem, nam verba De- lux anim&e, et sacra- raentum tuum panis vitae*..n&ín mosgalosi hang goztatta az "inteni törvény” megismerésének asükségessé&ét, mert hiözeti ez oktat az ige hite* /"erudiens fiden rectamV &ár pedig a "fides reota" a szertelenségektől mentes, mértékkel élő vallásosság volt a devotio rnofl- derna eszménye*

A, belső elmélyülés mellett az egy||* ház külső keretéinek megújítása is visszhang­ra talál a németalföldi devotio moderna auin kásáinál* Elég itt a közös *let testvéröine nagy tanítványáróls Ousanus Miklós bíboros­ról iTiőgemléksznií Ismeretes az a nagyarányú reformátori tevékenység, amit kardinális le gatuakéat a német birodalom területén folyté-*

a Nmüködésében'a bencés Andreáé Proles mellett Johannes Busch foldesheinvtirh ágóstonCs prépost volt legnagyobb segÍt-6*^ Minden tudományos és egyházi éri m& ellenére a németalföldi devotiö moderna

mindvégiggyanus maradt * koldulórendiek szemében, Számom összeütközésről van tudóé másunkí'Sz az ellenszenv - arai az uj áhitat igazhitüaégét illeti - általiban véve .indo­kolatlan volt. Aíná a közöa élet testvérei, mind az ágostonoa kanonokok igyekeztek áü egyház keretein belül el rni vallásos élet megujuláaát Jelentő coljaikat. Mégis három olyan körünkből származó theológusról tu­dunk, akik a szigorú értelemben vett kato­likus tanokat nem teljes tisztaságban adták vissza, sőt mintha forradalmi hangot is meg­ütöttek volna. Ezek voltak Johann Pupper von £och, lessel Gansfort, Johann iíuchrath von Gberweae^ Andreas állítása szerint különö­sen a legutolsó Huohrath tanai meglepő ha­sonlatosságot mutatnak Luther gondolataival. Bizonyos az, hogy a XVI. század elején a re­formálás! vágy a nóraat alföldi devotio moder­na körében ofy erős volt, hogy amikor JjUther föllépett, az éaiiaknémetországi ?ra kolostorok egymásután csatlakoztak n:ozgaimá hoz.6 3•

Mit Itáliában és a prágai devotio moderna tárgyalásában láttuk az ágostonoa szerzetesség képviselői mellett a karthau— aiak voltak az uj áhitat leglelkesebb és legkövetkezetesebb munkásai. 1‘udjuk többek között, hogy Kolewinck a kölni karthauzi^ kolostor priora erő y en hu;aanista mliveltségíi volt éa a rómaikhoz irt levél kommentárja teljesen az uj áhitat gondolatait tükrözi.A karthauaiak és az^f^^qnosok k^zti kap- csólatok igen rokoj ienvíí'S k voltak, úgy nyira, hogy tuüurrp egv^^meíaplf öldi nos kolostorról /fe-ö£ ei b|]j hausiak úletmódJáVDkövette*7telJ es

. fíSi

ú ke ru klauzurával és szipenciuramal. E kolostorlátogatói éo támogatói közt találjak a kart­hauzi Albergati Miklós és Kusai Miklóé bibö- rosokat is* Mintha e két kardinális rokon- szenve a& ágöBtonos és karthausi szerzetes eözraényske x, megvalósítani akaró kolostor i—

t a dev >tio moúerna összetartozás érzé­sének kifejezője lenne.

IV. fejezet.

Mielőtt kódexirodalmunk és a devo- tio moderna közvetlen tárgyalását megkezde­nénk, a hazai vallási viszonyok fejlődését kell Vizsgálnunk.v ■álályusz Blemér megállapítását fo­gadjuk el, aki, szerint az egyházi müveit-., ség fejlesztője nálunk is a szerzetesség*00 a magyar szerzetesség fejlődését és változá­sait igyekszünk a kíívefckezőkben bemutatni* Megkeressük a külfödli fejlődéssel mutat­kozó lehetséges párhuzamokat, valamint sa­játos viszonyaink folytán attól mutatkozó ej. térésekét is, hogy igy a magyar vallásosság állatta a lehetőség szerint érthetően áll­junk előttünk abban a korban, midőn már a devotio moderna részéről is érhették hatá­sok.

A magyar keeeszténység élete ritő bencések működésével kezdődik. Pontos tehát tudnunk, hogy a XX* század nagy lel-

ki fordulóján melyik irányhoz álltak köze­lebb a Magyarországon működő szerzetesek; a k zöasági, coenobitikus, vagy pedig az in*1 kább indávid&ális, remete irányhoz? Eddig általános vélemény volt, hogy Cluny régi, mon&sztikus tradíciói érvényesültek az első magyar monoatorokban í**Eziránt ugyan kétség támadhatott már osak azért is, mert hiszen jogi kapcsolat magyarországi bencés kol ato: és Cluny, illetuleg s /oUnyi kongre&átio között tényleg nem létesült. Újabban Csóka iíajos íflutatta ki, hogy az első :agyar ben­cések Clunytői eltérő iránya monost őrökből /a lotharingiai Gorze és a római Sant Alessi* kerültek ki és nem ok nélkül keresünk kapcs latot el-.ő benediKtónusaink és az ébredni kezdő remete-irányzatok közt# A magyar val­lásos élet története szempontjából igen nagyfontoüságu ez a tény, mert ez magyará­zatát adja annak, hogy a későbbi fejlődés öorán miért hódított oly nagy könnyedség­gel az egyéni vallásosság, az uj áhitat is, és miért nem tudta a monasztikus lelki stí­lus azt ellensúlyozni, vagy hatását csökken teni* Bizonyos, hogy az alaphang, amit első bencéseink a magyar vallásosság kialakítá­sában megütöttek aj egyéni lelkiség kifej­lődésére nem volt kedvezőtlen*

A XII* század közepe táján egy­más után megjelennek nálunk a k >rai got Val láeosság képviselői, a premotreiek és a ciszterciekéHatásuk egészen a század végé­ig nem lehetett jelentős, A premontreiek kb. harminc középkori monostorából a XII. században még talán csak ö-ÍO állott, a ciszterciek mintegy 25 apátságának harmadik Béla nagy támogatása eredményeként is csak a fele köszöntötte a XIII. századot* A ben-

/

cések elekor még töretlen erővel állják a v tojásokat. Az egész század folyamén, sőt & következő elején la alakítanak számukra kolostorokat, .is ha meg is történik, hogy gy s kolostorokat az uj szerzetesek kapják meg, mint a premontféiek Bozókot, a dlszter-l ciek Telkit, viszont ők is átveszik a pre­montreiektől a szerémségi Franeavilla /Hagy- olaaz/ apátságát.

A XIII* század folyamán azonban a ciszterciek és pre montféiek, kül nősen az utóbbiak nagy lendülettel fejlődnek tovább* A pre^montkiek legtöbb kolostora e század második felében a tatárjárás után alakul, vagy erősőödik meg és még hosszú iccéig lé­pést tud tartani népszerűségben az akkor mdle erősen terjeszkedő kolduló szerzetesekkel*A XIV* század azonban már a hanyatlás álla­potában találja a három régi rendet* A ben­cések nemzetségi monoatordnok javarésze el- pusztult a tatár járásban. A klilső bajo hoz járul még két tényező, ami belső erejében támaata meg a azé ze.eai életet. Az egyik a ooramentlat órarend szer, a másik a hiteles helyi működést? A szerzetesi prelaturákba beültetett világi papók egyedüli gondja a jövedelmek beszedése, a gondjaikra bizott szerzetesek életével mitsem törődnek* Igyekeznek minn.iél kevesebb szerzetest tar tani, hogy igy a ráju& eső jövedelem annál nagyobb legyen. A konventekben élő kevés számú szerzetes, éppen a 1-gjelentősebb mo­nostorokban, erősen igén;, be veszi a hiteles hely ellátásával járó sok munka,utazgatás* Természetes, hogy ilyen körülmények között sem hajlandóságuk, sem idejük nem volt a vallásos élet, kultura, ápolására, amint áz!

elődeik tették, az elmondottak elaőataben a bencésekre éa a premont&iekre vonatkoznak! mert. a kommentátor rendszer és a hitelesbe* lyi kötelezettség elsősorban Őkeu érintett11

A ciszteleieknél múa okók játszha; • tak közre , egykor oly népes apátságaik el- néptelenédésében. A század 50-eo éveiben tel Magyarom a zágon vizitációt a reini apát* Je­lentésében megdöbbentő képet fest a OxezteJ• ci monostorok elhagyatóttságáról. Legtöbbjé­ben az a áton kivtil csak 2-4-6 szerzetes ta­lált. Az oly gazdag bélháromkuti apátságban- a vizitátor szavai szerint - "nincs helyi hová krisztus fejét lehajtsa" - nincs tiszt séges tabernáfculum. A legrégibb magyarorszá­gi ciszterci apátságban - C^kadorban — is csak négy szerzetes taatózkodott ekkori

Ez a sötét kép megmarad szinte a ; reformációig. Amikor a XVI. ssávsad elején i. premontreieknél fegyvernek! Ferenc sági pr« * post, a bencéseknél Tolnai Máté főapát meg- indit^ák a reformot, alig akad ol• an monos­tor, ahol a megujulú szerzetesi életre alk- kalmés éledet, megfelelő létszámú kenvénte 1 találnak. A bencéseknél Pannonhalma* 8*ek- szárd, Oaramszentbenedek, #écsvárad, Zalav* Földvár, JColozsmonostor, a premontreieknél, Ipolyság, Jászó7, Turózc, Lelesz, Csorna, Bozök voltak ilyenek. A cisztercieknél Má­tyás parancsára végrehajtott újjászervezés nem tadjuk min5 gyümölcsöket hozott. Bizo­nyosan nem változtatott nagyobb mértékben: a heiyzeien, mert hiszen ciszterci monosto­raink a korszak végén aliü adnak eleijeit magúkról. ,

-

A régi szerzetesség tehát nem le­hetett abban a helyzetben, hogy a hanyatló középkorban tevékenyen részt vegyen a nagyi spiritualitáa kialakításában. Ezt a munkát már a XXIX* századtól kezdve nálunk is nagj lendülettel végezték a kolduló szerzetesek]

A kolduló rendekben elsősorban a domonkosokban és a f erencesekjébea lát ják s< kan a gót&iktta lelkiség igazi képviselőit. Valóban a nagy gothika legjobb szellemi e- redményei a;á skolasztika és talán a miazti ka ia az ő küzvetitú síikkel jutnak el hozzál iJe ők terjesztik el e .ne*. a magas szell«mir uégnek népies megnyilatkozásait•is. Hatásul kifejlesztésére meg volt a lehetőség* Az Anjou-kor elején a ferenceseknek 43, a do­monkosoknak mintegy 30 férfi-kolostoruk volt* Ezekhez járultak még az apáca-monos­torok és a szintén kolduló ágostonosok és karmeliták monostorai* Ha elterjedéöükfeől következtetni akadunk a társadalmi rétegre! melyre havOttak, azt átjuk, hogy az első-j sorban a városi polgárság volt, tehát éppel az a társadalmi réteg, mely külföldön a devotio moderna eszmél számára oly kedvező talaj volt* Az akkor még osztatlan magyar ferences /minorita/ tartomány 43 kolosto­rából 12 szabad királyi és &zász városban 11 püspöki városben 12 kisebb városban /optimum/ állott és csupán 8 kolostífroT fa­luban?^ domonkosoknál hasonló a helyzet*A karmeliták és ágostonosok szinte kizáró­lag városokban telepedtek le* Egy fontos kulturahordozó réteg, a városi polgárság, tehát az ő hatásuk alatt állott* A vidék <- nemesség és jcsbágyság - lelki gondozá­sát még a régi rendek és a pálosremcték

rendje láttákéi.A kolauló;rendek előtt, hogy lelki

st&lusukat uralkodóvá tegyék a magyar v&llá* dós életben tehát sémi akadályg nem volt. a áIV* század azonban nálunk, ia jelentős .. változásokat hazott.

A koldulórendek kizárólagosan irá­nyitő szerepét a XIV, század nagy szellemi vált zásai nálunk is kétségessé tették, A gőthikus - skolasztikus - lelki stilus kép­viselői nem maradhattak sokáig ural a magyar vallásos életnek, hiszen az uj antidialekti- kua, Aristoteles-ellenes irányzat szellemi i magatartásuk alapjait kezdte ki. ;

&me általános jellegű okon ki vili igen jelentős volt mdg, különleges magyar— országi vonatkozásod miatt Remete Szent Pál Rendjének alapítása és megerősödései A JRe— mete-azerzet alapítása még a XIII. század közepén történt, de valódi kialakulása, ren­di sajátosságainak megállapodása csak most a XIV. században, az Anjouk alatt követke­zett be. A Pálosok Szent'Ágoston reguláját követték* Ez a korai humanizmus éa a devo­tio moaerna Auguatinus Hőstere felé A. szel­lemi kapcsolataik elsejét jelentette. Élet­módjukban a Karthauziak szigorúságába^ ver­senyeztek. Snnek elismeréséül részesítette őket VIII. Orbán pápa a karthauei rend ki­váltságaiba* 1526-ban már 50 kolostorukról számol be a pápától kiküldött vizitátor kalocsai érsek. Humanista kapcsolataik in­kább csak a következő században teljesednek ki, de ekkor már oly mértékben, hogy ha be— azálhetilnk raagyarorszggi kolostori humániz-

musr£l elsősorban a pálosokra kell gondol­nunk Kend jük névadójának és patroriusának alakjában is örömmel szemlélik a do;ta piev tas megvalósulását* Valóssinlileg a XtV. az\, zadb&n keletkezett régebbi remete szent Pá verses dolozsraa, a szent érdemei közt sorol ja fel a "l&tte^áTrum stádiumot": "pjíSk poi. lens ingenio fit letterarum stúdió eelén­él is ornatus”* ?

Ha szent Ágoston reguláját követi]; is és Így szellemi atyjukat tisztelik benn ' büszkén sorolják, a korai humanizmus más ? ; kedvelt szentjét, Jeromost is, Fái remete magasztaló! küzét <&Jeste miranda predieat ai thonlus Jeronimus laude múlta magnifieat*" Szent Jeromos tiszteletére avatják Gyulai kolostorukat, míg Ung*vár~i és BlósgyŐr-i kolostoraik titulusa a kor vallásos Irányár­ba állásuk jeleként - az ür Teste le&zjfj "

A Pálps remeték nagy kéáveltsége ás elter jedéseJegyszersminOl súlyos kötelező sógat is ró rájuk? nekik kellett képviaeín^ szinte egyedül, egyrészt a régi SorKtedÓ, monasatÍAUs rendek ooenobitikus hagyományán a kolduló szerzetesek kizárólagosságira töf rekedésável szemben, másrészt szellemi habi tutuk adta alkalmas voltuk révén az uj áhí­tat lelki stilusát.

Igaz, hogy feladataikban segítő társaidra t aiáltak az uj áhítat hivei előtt annyira kedves karthauziakban. A karthausi-t ak XV. Béla erosii kísérletétől eltekintvei, most telepszenek meg magyar foldönJ^Az 130C as évek elején a szepesi plébánosok alapit-* jéfc asémnkra az els3 kolostort, a me-edék— kövi szirten. Kern sokkal esután egy szepesi köznemes a Dunajec völgyében alapítja a ^

a Vallis 8* Antonii-nek nevezett leehnitai Vörösklestromot. A század közepén alapítja &M#íós e^ri püspök székvárosa közelében Felsőpárkányon a Vallis Auxlliit. Végül Nagy la jós alapítása a leghíresebb magyar­országi karthausi kolostor, a £övöíí|*£* Ktf k5 ésükről ar nyírig kevés'adat van* Ránk­maradt könyveik, főként a lechnitzi kolos­toréi, meggyőznek arról, hogy valóban a kor egyházi műiéitaégének színvonalán állot­tak • Az uj áhitat is lelkes támogatókra ta ■ Iáit bennUk, akik az elmélyedés lehető teljf « jes példájával álltak a világ elé.

Á devotio moderna é« a korai huma+ nizmus ismert kapcsa ata felveti a kérdést milyen mértékben hatott az utóbbi Magyarorf szágon. A válaszok eléggé bizonytalanok#Tény az, hogy Petrarca Sa^y Lajos itáliai akciója miatt eléggé ellenségesen nyilatko­zik a Duna zord partjairól, Itáliába rontó vad barbárokról» Tudunk Salutati levelezé­séről, amit a magyar Anjoukkal folytatott.

>§J)« -1Nem mellőzhető el az 13ő£*-ben Esztergomba tartott á&ostonos remeterendi íütalános káp­talan sémimért ezen resztvettek az olasz humanista vallásosság kialakításában Oly fontos firenzei Santo öpirito kiküldöttei is. Mindezek a tények azonban egyraaguk ne­hezen jogosítanak Tel bennünket árra, hogy közvetlen ghatást tételezzünk föl.

A prágai korai humanizmus illető­leg devotio moderna lehetséges magyarorazá gi vonatkozásait vizsgáljuk, vaiRmitffcntöb nyomra bukkanunk. Vilmos pécsi püspök még egri prépost korában járt IV. Károly uöirara- ban és igen megnyerte a császár kegyét* Miklós egri püspök, szintén követségben jv Prágábön. Később ~ő alapitja székvárosa kö-

3 f

É

t t

zelében Felnémet mellett; a pálosok, felső- tárkánynáí pedig a karthauziak kolostorát...E kolostor alakításokban talán a püspökikM Prágában ért indítások is kSzrejátszottak*

A XIV* század végén és a követke­ző eleján maradtak' ránk emlékek a Corpua . Christi-táreulatófK működéséről is. Az egri fa— fraternitás valójában a káptal&nbeli illető lég városi papok egyes alá se volt, mig a ■. iö* csei a polgárokéihoz*' Euch risztikue kuituss e megnyilvánulásai mellett még más adataink is vannak, melyekből a devotio moaértté ess- mijének ismeretére lehet következtefciií.; A lechnitzi karthausiak ás a szepesi piéMssö- sok könyvei között találunk néhányat, atel éitbén a prágai devotio mdtáei^Jíáp viselőinél tráö tatásai meg vannak. így JanoWi-Máté már ánl: A tett £ra|i$atus de mo. alt ári s saoramentotűkS*,Vc* raüve.Qo

Szint© gz egész XV« százaő folya-* mán át ismétlik a 23inatot, a megáll apitái "semel in anno,tfideles populi c.qprainlcare consuefterunt * » *" A nyitrai zsiná^raágis megH* 3egyziY”Boni autera et pii viri qui inter chara pigriora sua nullum charius haben^, quara salutem animae, saepissime norí coaeti, sicufc illi qui semel tantum in anno id fa- ciánt... sedi libere, pie, sánc te et maxirao cum fructin confitentur, ut őiximua saepissij* me maxima-que ment is hilaritate communícant Aligha tévedünk, ha ebben a színes kis gya­kori áldozás^ an, bár kivételes jelene gnek is tetszik, a devotio moöerna eszméjének ha)}* tását látjuk.

Az uj áhitat lassú nép3zerUsö.dé- sát nálunk is erőszakosan szakította me:; a huszitizmus. Tóth-dzabó Fái mutatott rá ar­ra, hogy nálunk a huszitizmus szélsd, tábo-

ritá# iránya terjedt el. ’lz magyarázza meg azt a nagy erélyt, amivel az obszerv&ns ferencesek kosta Elkerülő inkvizitorok és szónokok? Marchiai $&kab és Caiistranoi János felléptek* Be mggrciogyarázza azt is, hogy minent, az eretneke mozgalommal oly tá voü virfKon latban, álló eszmerendszer is, mint a devotió moderna, egyszeribe gyanúsa lett* Az eretnekség leküzdésében oly nagy •ár4«meket szerzett ferences observantia hatalmas^lendülettel terjed el az egész or • szádbanF Kőiostorainak száma egyre nő. A h — talmas pártfogókra, mint Hunyadi János, Bz lágyi Erzsébet, támaszkodó cseri barátok, csakhamar az egyszerű falusi kagyarság el3 is népszerűkké lesznek* Hiszen kolostoraik javarészt falvakban, vagy délvidéki falu­városkákban keletkeztek. Hiterjedésük és néuaaerüsödésük e^yet jelent a-j áltáluk képviselt ferences, majd a szájad .derekán jelentkező obsevvantiával együtt ter jesz­

tett koldulórendi' népies, góthikus lelki stii.ua, most már végleges túlsúlyrajutásá­val*

£zsel.elérkeztünk kódexirodalmunk jelentkezz., ének korához.

V. fedezeti,

A nyugati vallásos Ságnak az előz? fejezetedben átteki tetett európai és magy«|r fejlődébe érthetővé, tette számunkre, hatalmasodik el a középkor végére a koldu— ló rendek népszerű vallásos stílusa és mi~ ért szorul a régebbi monesztiikus lelkiség; és az ujabb űevotio moderna kisebbségbe^ rézben ellenzékbe, sőt eret^nekség&évPokdj- zottabb mértékben észrevehető ez nálunk, ahol a ré mon&sztikus h&tóer&^konzeT áíra, vagy az ujabb ferenceo-dominiká lelkistiluasal ellentet£ vallásosság kifej­tésére szükséges lehetőségek még olyan mér­tékben se na voltak meg, mint tÜlühk nyugátri

Ilyen körülmények között nem. ért­hetetlen számunk a az az ismert ién$f>hpgy) kódexíi'vúalmunk jav&resze ferences ás dómi* nikánus környezetben keletkezett. Horváth «I ános^megállspitás&i nyonánjí tutijuk, hogy hu a két említett rendben végrehajtott re» fo moknak, ní&y döntő jelentőségük volt ktf« ctexirodalmuak hirtelen kifejlődésében. sfaéi- setesi reformnak köszönhető a premohtjpéie&i 51 ráritoaradt k.ő'ae3cek taS/Kóöexirodálmun^ és :;í deVutio moaerna viszonyának vizsgálata É£$ sem fölösleges. 2&. vethet ugyánia világot néhány olyan kódexünk keletkezésének hátte­rére, melyek a|T említett ferences, domonkos vaéiy premontrei reformmal kapcsolatba nem hozhatók* Pálosok, vagy világi papok ke^ébql kikerült nyelvémlékefcnkre gondolunk.H v /. megmagyarázhát jttlc ilymődóái

kódexeinek egy vcsoportjának az imádságba- könyv kédexeknek^tárgyi választásban*

'i

-.v-r

úgy tetőzik műfajban mutatkozó elkülönülésiaz inkább oktató és épületes, kisebb nüSrtC be iraádkoztató obazervána-gótikus lelkisti lust mu’.ató ferences és domonkos kódexektő A pálosok és világi papok kódexei még elég gé pontosan mutatják a devotio moderna ked­venc szempontjainak érvényesülését, mint e]{ re a kővetkezőkben részletesen is less al kalmunk rámutatni* így tehát a devotio mod na kódexeiként említhetjük Kinizsi t'álné - magyar benigna pálos kolostorból felkerült imádságos könyvei a Festetieh és Cech-kó- dexet, a valószinüleg pálos eredeti Peer- kódexst, Simon lír imakonyvét, a DÖbrentei- kó exefc, amit Baiábori Bertalan, a keszthe^ lyi-kőcexet* amit Velikei Lukács papok má­soltak vagy állítottak össze* Kizárólagosa*1 imák nyv jellege mintt ide sorolhatjuk'még, Pál biró kis kódexét, a gyöngyösi' kódexet*

á kí5 . pkor végen J~ fcUlönböaS *ál lt sós viszonyok, már onryira össsefoajtSdtcűco y sok ícö.csönhstás mutatható:ki, hogy ez a okáig az egyaziniiség látszatát keltette* Ma már tudjuk, : ogy az egységesnek tartott középkori lelkiségben valójában több iráriyj lelki stilus érvényesülésre törése figyél** hétfő meg. Ez a különböző lelki stilusok bi* zójrtyos mértéktl kölcsönös jenetrálása érthé: tővé teszi azt is,miért találunk a devotio moderna kódexeiben annyi szöveget, melyek még a népies vallásosság hatását tükrözik, ha ugyan nem veazszük a Humanitas Christi— kultusz egyetemesnek mondható termékeinek* Viszont a devotio moderna egyes kiyánság- fajainak vagy termékeinek., mint az Xmijfíta- tio Christi a koldulórend! kódexeinkben 3®" lentkezá éfcől az uj áhítatnak az Ob£?ervanoj is gyakorolt hatására is Következtethetünk.

J

ára

ISII -'■/ t ■ ' ' ' ; ' . É| .Ily szempontból különben a göniöry—* Ifé&ox és Wnkler kódexeket kell számon tar tanunk.

Az alábbi fejezetekben a devotic moderna már ismertetett jegyeinek kóüexirc dalműnkben jelentkezését figyeljük meg* E3 sosbrban ez uj áhitat szellemi alapját je­lentő egyházi reform és korahuraanista aoz-i pálmákról szól. Majd a két alapvető progra u— ponti fiz Tíucharistia és a Szentirás koitii szát az imádságok és énekek kiválasztását és használatát vizsgáljuk. Végül a miszlii* kaf a skolasztika és a legendák, továbbá a devotio moderna saját épületes irodaiméi nak viszonyát infiertot jük.

Vl.fejezet.

A aevotio moderna európai és magyar történeti fejlődésének isiiért etéae során több3zár rámutattunk arra a nagyje­lentőségű viszonyra, mely az uj áhitat és a megujulás vágyától éle re keltett korai renaissanc© között fennállt* á belső életének megtiszt assá^, hiú pompa eltűnése te fel már Petrarca is a szavát, egyre erősödött a prágai devot.. 0 szónokainál* A"Krisztue követés nagy komolysággal tárják külsöséges egyházi élet hiábavalóságát hangját% Ha a

a

vizsgáljuk, találunk a fegyelem betartásá­ra, jó randre, bissonyou közösségi erények ápolására vonatkozó int elmeket, vagy akiír réssietec* élet szabályokat is. így a. Tinklei -kódexbeu a jó és gonosz szerzetesről sz&l< ritmusokat, &:í árstskujvári-kóüexben a jó <5löt módjáról szoló részletes oktatást ol­vassuk* A rágalmas&ág ellen ir/ á»' óvja ;-ő< le a be&inákat a iízékelyuáVEirha.'.lyí-kódex*A Saent Ágoston neve alatt ismert regulát megtaláljuk a i$lrk-K:ó<?exben. a Horvát*i-kö*~ dex őrizte meg ösuaunkra n szent Bér na Iá öuctar” állítólagos mondásait, melyek.ásson bán - Tinér Kálmán megállapításai as érint a válójában a ferences Augaburgi Mvicí formula novitiorumábói Vylók* *% Lobkor! ua** kódexben szent Bonaventura apáca reguláit Iái jak mse* I;c a késő középkor kedvelt sze^t jének szent Jeromosnak itegula monacharama le ránk maradt a Virginia-kódex lakjain* k c-élf melynek érdekében a a övegek olva­dóik elé kerültek, e&y~egy egyházi testit- let szerzetesrend- reformja volt* Tehát nem az egész egyházé, éa ebben térnek el a áe- votio moderna gondolatkörében létrejött qzüvegektől*A karthauzi kolostorból kikerült krdf-kódex irója az annyira tisztelt szent Jőromoa életénél rem mulasztja el megje­gyezni, hogy mennyi ba jbsn volt a azentnek része, midőn "az egyházi népeknek gonosz, feslött életöket íeddenc’1. A névtelen kart hau&i szent István—napi beszédében sikál- műnk nyílik a magyar egyház akkori szomorú helyzetének megismeréaere és annak tudömá' sülvételére, hogy ezért nem utolsó s orbaa a méltatlan főpásistorok felelősek. Felem­legeti a szent Király jámbor életil püspök- munkatársait és Összehasonlítja a maga ha-j *<áh

ny&tlú korának f papjaival, r.ert &»oks *á« pua^tojtattak nint a<s staataniak* kik el néni r<ákk©»t9tté*c &riaataan&& rássát* J aaágilt* falnt as mostaniak, kik sas háaaártra* som torkosságra, aea őrágz raháaatokrc* rv«a veaá fc%efcté& as as^at nlmizmát mint aa sasta-j ni&k, annak, okúért jaineaő Járaboraágb a d« aaen* letben öltenek as régiek* nyilván , valja an.: --saentagylrÁa. Viosont ellen a» «ias}ta n i orasá^-Ló é s egr/hásfeirc fejedelm ekkel pokol* nssi aenjoraaág t e l ik bel***” intha Petrára* gon d o la ta it iűésaék a heves &si~ vak* K^avetien Kapcsolat og$an aligha natatj haté lei. a Két ír ó k&aött, de ag^anaaon esa* jnekörhíia t&rto&ám k é s s te t i i l y a£ig$r& b í­rá la tra a n évtelen Karthauzit* — Slaofifár © maid v i lá g £&* ** an: c*&i Javak h e ly es saemj- le le t é r e in té s saán&éka veh ette a Feor-"k<i-

• sSen v a ló sz ín ű leg pálos Író já t* ni&5n -Ppen a v i lé g i ösaO e^ság e lö l aenekülő ssen t í» lek legen d áját o lv a s ta tja Simon u r ra l..43 @phá*1 élet kOieé vis*anyai* na*: Javításán íilSi nen feledkezik aeg a hl v& <§*a&«r lelki ajJáas*&&téoéről sem a devo­tio aoaema* £* a* ujjáss letéa a keréaatén sé&ben a ba&b&nst által történik* S64a*«inli aok-sor agnak oktatást a r*eniteivtia tartásé ról*. i&y & kel vu<Svirhelyi* - ftá&xr* -Eefereücni-káaeaek* á ffagfssossbati-kódexben aea éppen mai a&úvúl "lölfci tUkröt* la ta* lálank*

&egrr*egráaőbban £s legraélyebb/ ea^ fc£rs%gel ea a btinbánat 3 FedtetichHcőúea *Feniténtla tartásról valv i&aa©ágában* s$4 1 1 meg* &rr$l @a faár tagjak, bsgjr xetrarca btmbánati ásoltárainak /a aeptea padiam1 poé lU+wAedA* átaolgo&ásai/ a fordítása. * Hit­te®, hogíf if Jaaáinak ékes tévelfgenl és- aut

követtem valahová en^enet v is e l t h ir te le n e% **. fterageftoa &n bűneimre*•• Sénffa&eri'tis en^era. tehossád h<\ h ívn i kev<fs.»* H

l aaosoru bttneallás atén s&ines tersrésaetleiráa itövetkeeik* && rvár & haesa- niü?aiia '*örí 1,0 r nundi^-ját Ráveti ti hoasání *f&j*ot éa hnlcat te napolt és 43jeleket., terentettél*.*. ss'Ud füvekkel ae»-*K.et fcegyny&K&kat xegválog&táa virágok-; ital 4ö érd Két ágaknak levelivel..** 2 saép és éne vitásba teremtette Xeten && embert* A2S embert, sitinek isél tőségét i ssi tia^aí ata lelkesedJsasl Írja C;er; a Ölt-S ad^a vieasa a r^gyar fordító*"te enhexf'c* den terenitott állatok felett r,eg£keai tett &aát neki ^araneaolét és vídár.at éo lelke téged fogatot és mennyeieknek sse&£ondol- ha iiöját '*ü tad • . • * a A hu^ania^.üs s se p é s nagycélú emberségnek legaaebb £*e*ré£e a sajátosan Hir.arii.sta tadds>>ny a capientic *a<vly aá 5r&k ü.sl&on aaealílet&re is elve* aet: **á fco* adtál sokkőpen val<: tudományo- köt, k ikvel e& áien ékesül te 3 b v»ins éa & r#k á 1 e . nek reaángeégét aü t&d. . . "

a vuliá-ioa hasmniasae o ^e lleo i v e d re i* X eg tiaa te .te >b űoktorfa Ágoston do deramou vsitak* Kultaa&ukct nálunk hi­vatalom egyh*ai körök is felkarolták* i&y áss l!>09#-i egri eae tartásfcnyvből tudjuk, Hogy mind&ét ösüent nnnej*efl featua tabulatu fáig aa it>15.-i veeü^réni ssin&t a featlvi- tttteü colendn£ kS&Jtt uovoi^m f el* **(>

Ssent Ágoston neve fo&tt Igen. sok imádóig fordul elő köteteinkben* fisak nagyf réaae nem ösár& ashatott a h ip^éi yÜcpSktől Oiíak ni-hdny g-ánd isKtot fcöica n-,a tőle* a &5bren*ei kCdex ssen* Ágoston egy, Ire- Bzéáét k$&li s»íi& Máriáról, ea vel&ban a nagF e&jh-. sáoktor eaeliersi' teraéke#

* >

az ijrdyHcádex ksrthaaaiJa Ui n«gy ■■ tisztelettel ir á^o ónról, a Isiben ^ igát á í)i>lcseoségneK almi a üciien© Jegyáva* felé&e sU ett keresztény b3icaet csodálja? "Ssent Kioh&rdua 4oötortwldéai nyilán a párisi á&oatonos kftRono fi Eicfcardua a S#Viktoré­ra gondol* a be»&éá vé^án na&y leX&eae&taé* bén i&y Idáit fül* wvh, pusstáb..,n XalÉos# 1 ■ rer;í«téiui«lc vcsár^ én • viiá^odiÉ%aítfsetéts%nek aiámfeivötáse* ápostolokn&fc tár* sok, m rtyr aknait korosait* Confesjoroknak gyéQ&ar&fc, ss&Claefcnefc á/ffcaoságSUc, te AiraMn, menynek sas**, Krisztusnak nyelve•*." "M5

Jsent Ágoston $$*&£! j§ vonatltosá— aaira. as £rdy kódex rftviíS vitáján kiv&l, tó* • Sexemében nem talúlsmü utalást* innál n«gyflbb kedvvel ssemláliií ssent Jeromost életéig A fcarthaasi könyve élő savában elősorolja ». "űvinua et exinius” Jero&jssdootor s*entirá fordító érdeseit* ünnepére irt íreasááben fiáöájápt as eledén nagy, leXJteacdéa&el Így ásói a hl vemhes: ttlme élővé jatt aís nagy vi- li^osságu* &&entaágü i &sg*rto ?.nyassentegv« hás úootorának a&ent innepe ás síéit ósá&ának efilá&Q&sti kihea hn onl&ta ■•■.'aabert 5 mlv&tft aserint ali^ assUt es világ**.* Hat a m«rá j nefc lá+&zó kijelentést neg ia okolja, fáért hiaaeni n]£in.den nyelveket értene és ninden ’iráabsn bülca 1 nne 4s eesrxi tud.öísány á XStte el nem enjée^tvén erabtsri Jletben**..A, devotio nsodőfaa egen&irást ea egke& vei te 13 progrsmja r.iatt k315&3s«n tisztelte Jeromost a blblisas ta&oi&ányofcban v^lc jár&tosságá—■ ért i * * * *Méne Conataéíindpolybn aa já&bSr piapekhes, áj jel nappal a&ent iráabsn maint- :ván****w &latit ráesikteaen "CXrillus tíeru— válestbeli pispfífc* ás *bádogaágtita asent'Ágos­ton doc&or. leve lel nyomán i.&erteti* faek.

as apokrif levelek íleasnrkt bőx let->ekf sínt láttam, álsulánoe&bfean is­mertté. k Cirilluö-fáie levél teljes egáassé ben aeg v?m as drae&íjvárl kódexben* .á smö- vegeü réeeletee vlaegálatát ~.áii elJc&loaBa&l vá&mziXK el* .■'léJr

; •••r-

jw ffl.T-t'í

A devotio moderna vallásos elgon* \ ,olásei a koréi humanizmus szellemi alapve* táaén felül az Euoharisztika 5s a Eibla kultuszán nyugodtak# Kódexeiben még. aa uj áhítathoz k#a elállókban ia haaatalanul keresünk olyan elméleti fejtegetéseket^me­lyek arra engednek következtetni, hogy a prá­gai devotio moderna legkonkrétebb program­pont ja Írói gondolkodásában nyomot hagyott volna* Az elvi álláspont e hiánya nem aka­dály, hogy más jelekből kódexirodalmunk , egyes termékeiből tényleg élő Euoharisstikis kultuszra k Ö v é t ke a t e t h e s s link •

IJádor-kódexben szép oktatást ta­lálunk a méltón &toaásról. Igen érdekesek két kódexünkben a Keszthelyi és vvinkler-kó - dexben előforduló Eucharisztikus Suffragii - mok. A öuffragium vagy oonmemoratio rövid liturgikus imádság, faely antifonáböl, ver-4 sicuiusbol és coiíectáöi>l áll. A Keszthely i— kódex suffragiuma igy hangáik: HUr mondja én vr»gyok eleven Kenyér ki menybelŐl lauaj 1- loitam, ki veendik ez kenyérben erőkké él ” Verse: "Kege1égéjték őket gabonának sir já ól és küszirtből jött víznek édességével meg lé- gejté őket. Isten Kinekönk csodálatos szett- sédnek alatta te kínodnak emlékeaetét alt id érenk te saent testednek éa vérednek szén séges titkiját tiaatelni 1 o^y te megváltá *od* nak használatját mü. bennek sztinetlen isme jeJ A Winkler-kódex csak aa antifónában tér je i amennyiben itt az nO sacrum convidium in juo Christus sumitur*.." magyarját találjuk:")f szentséges lakodalm, kibe krisztus étstik...

E liturgiából származó euchariszti­kus imádságokhoz sorolhatjuk még a Pozsonyi- kódexben elszigetelten Megjelenő lirnapi Evan­géliumot. ‘Több kódexünkben találunk kommáni- ós, Hcoi7nunikálásra való"áldozási imádságo- ka-t. Sok közül kiválik az eucharlsztikos kul­tuszáról méltán* hires a"premontrei kananak szerzetn apácáinak imak3nyvében az említett Pozsonyi kódexben olvasható "igen szép. imád­ság” : "íme ez nap és ez órában te előtted állok minth nyomorult és mezítelen szent ma- lasztod ás irgalmasságod kárvén, teljeset# be te éhező szoméhoz /óh/ szolgáló leányodat.•

.\ l\':

Mielőtt a Szentlrás-kaltusz lég-* nagyobb jelentőségei megnyilvánulásának a Biblia fordításának, vagy legalább erre tör­tént ki sér let elmek tárgyalására áttérnénk,, a Özentiráa iránti érdeklődés másik jelleg-^ zetességéről, a perikopák evangéliumi és más- szentiráöi szakaszok fordításiból kell rövi­den megemlékezni* Ilyen prikópa forditáso- kat találunk - legrégibb Míhicheni-kódextől elteki tve - c Döbrentei, ~rdy, Kulcsár, és Jordansky-kodexben* Essek kapcsolata a devotie modernával aligha kétséges* Hiszen már a

leggyakrabban használt szövegek ismerete is hozzásegítette a híveket az igazi víi Llásos- ság forrásához való jutásához.

A közápeurópai deVotio modema tár­gyalásánál-volt alka műnk látni a mozgalom elvi álláspontját a Szentirás olvasásának és ismeretének kérdésében. Szén elvek isme­retében kiséreljük meg az első magyar biblia- fordítás sokat vitatott kérdését, az uj áhi-

tat estéivel kapcsolatba hozni* A nézetek Kút nagy csoportra oszthatók. az egyik for«* radalmí, eretnek terméknek minősíti másllj a katolikus eredetet vallja* Ha ismerjük az akkol- faár - a XIV* XV. század fordultján - i£urópö szerte jelentkező tényeket , szinte szomjúságot a Szentirás után, melyek négis az egyházon belül igyekeztek érv nyesülni, semmi okunk a magyar Szent Írás-fordít ás eredesztetöje-ként eretnekh&tást feltételez-) ni.

A Sib&ia magyar nyelvre forditásá-j nak s&ükségesüőgét érezhették minden tekinti) ben hithu katolikusok ia* Szándékuk ezzel bizonyára nem volt t?Jbb, mint tszcleaebb ré­tegek üüámára hozzáférhetőbbá .tenni a fides reotához vezető utat. Ily módon a délvidéki magyar bib^liát a aevotió moderna körébe , utalhatjuk.

A husssita mozgalom kétségkívül nemcsupán egy szálon ffiggott ösaze, a devo­tio modernával. A bibliaforditás utólagos , huszita vonatkozását tehát oly értelemben véljük megengedhetőnek, hogy a huszita aiá-' solás és használatbavétel agy következett ' va katolikus fordításra, mint a devotio mo— derna eretnekértelmeüése a mozgalom katoli­kus elindulására. Amint azonban a azólsosé- /gekbe-sodrddás sem módosíthatta a devotio moderna katolikus lényegét, ugyanugy nem je­lentheti az eret^nekhasználat a bibliafordi-| tás katolikus eredetének lehetetlenségét*.

A továbbiakban sokat vitatott kér dés, melyik szerzetesrend kebelében keletke4 zett a katolikusnak tekintett bibliafordítás Karácsonyi János az observans ferenoesek érdemének tudja be* A feltételezhető latin a&afí szöveg /kuriális romai breviárium/ is

sellene mond 0 feltevésnek* i'e a ferences Observantiu egész szellemi 4raM.tusa valósze- ríitlenné tesz egy ily#n vállalkozást, hiszen tudjuk, hogy a öibliaforditás#.éppen azt az . egyszerű v.-illásos Stílust akarta elméiéi te** ni, amely termésae «es ellenhatás® volt a kol’- dulórendek szertelen vallásosságának* Mások bencés, illetőleg premontrei munkát látnak benne* A szövegek töredé/ákea volta is nagy mértékben negnefcesiti a megnyugtató válasz bciását* Gálos Eezső érvelését nem lehet - egész meggyőzőnek tokinteni* íimár Kálmán és Gábriel* Aaztrik már rámutattak a gyenge pontokra* Gálos feltevése ellen szol >nég hogy a sá .nte függelékként felvett himnuszok sorrendbe, igen nagy hasonlóságot muuat a premontrei hiranáriuramal• Természetesen sem ezek, sem Gábriel Asstrik szempontjai em adnak teljes bizonyosságot a premontrei ep­redet felől, de mindenesetre valószínűbbé teszik azt, sőt szi te bizonyossá, hogy nem curiális romai, hanem frank-római tipusu latin ere&eti után készült* Ez utóbbi típu­sa latin anyassöveg kikerülhetett akár Esz­tergomi, vagy pálos iprevi/áriumból is* ftem lehetetlen, hogy világi pap munkája a for3i-t tás, akí híveinek -.orszerii lelki táplálékot nyújtani szándékozván szánta el ma át a la­tin lektiós könyv lefordítására* Bárki le­gyen is a forditó,szerzetei, vagy világi pap bizonyosnak vehetjük, hogy a katolikus fordí tás szellemi hátterét az a devotio noderna alkotja, amely Janus-arcu mivoltánál fogva érthetőévé teszi eg. úttal az eretnek haszná­latot is*.. &ijm

'í ; ' • ■ ' • ■" v *' - 'X

vili. fejesei.

X8jtite'.lstü felf&g&s kC’üex'**lro<S&l-| swnkicat űl%&lábún & küiéökor miaatikájával ssokta fcapcs -atba hn«ni?i fentebb már volt ilk&lrjank rásatatni arra, liOgy a ' Isatlktis jel&5 a vallásos élet t^egnyiivánulásai vél kapósolntb n# ?',egf*frl6 őv&tosaággal ItiU használni. ftéháity éwsi es-eMiit OtvofcfaM $a&y Záboe 6& Gábriel Asaitrifc fc?5* tt árde- less vita folyt 1$, ködex-lr '>aaIr.unfc ttiaati- kájlról. Gá'oriei £ss**rlk n ssigoraan etf;?há~ ssi ártelraesáat vessi ai t ai annak negállepfcj téaánálv fco y ki Sexeink 11 en, vagy f»iy&n .araöfa v-ul ban eilsatlkus jellegű «•• Otro- ; feócai Ssgy essel szemben a-& irodalmi 5nelf& sá& szempontját hangostatva k nnysn megáján aákos oljan feód*j01r odaírni saSve^eket is & Esiastlkus. jel®Ővijlt aselyek- *» & bevallás* é-ssrifU ííí n m matatnak & r.vetlen kapcsola­tot* as a.n. "ííüigas í&i®istlk4v&i '.. Véieaénr ö a^erlnt már a szilárd fogalomaii-otá? és a szövegek pontos K$rttlh«tárolás^ érdekében 1 Ssariei Asatrlk felfogását kell helyesnek ttondsnunk. &ia*tikusnrik tehát csak oVj«bS neveket texinttiötünk* amelyek a dogmatikái értelemben veit sai&stika, tel: át a apekalá- tiv thsoltfgiától fítggetien, sőt *jsor tule- Rtelkeaő isteiuKeglsi&erés termákul. Ha est s mértéket alkalmasuk kódexeink sk végére, rasg keli államitanunk, bogy a ok fci'jat bi­zony igen ke véé a ösigaru^n vett pusati&as ese s-Stöl & .ártiíjac- alkotás. Á.egter5edsistese ilyen Jellegű &z yc. ' M a 8«&y»soabati^kőd c öen t&lálbató n6pecuian ftam&nae Sslv&tXonie amely seose Henrik aibsrs dononköürSndi tsis tikiul alk >tása. Csen kiv21 nég aü

\-

sk

)b

kosiamért mla&fcikua hűé ol^hu© űe ;3axoniskrlaatus ajaeXy’’ * Coráiil ö*ít ©xt*en»ér6y~k6á«xbenf Be&revenJL-kéáax&en ts Iá iha­tó -<«*;. A G8m >ri-kedexben /xegtal síi Jak a»©;.echtiId Lip^r speciális graUse c* rulaatikas /.U vének egv réasletét* Ezen Kivűl fciS&to kodextln&ben /debreceni, ^dy, tífc nyi, Sor váthf <s Cornldeo/ s»g van lr,. áJháaí szent Zrméb&S ílátomtiw9 stl& BchŐn&vtí saeftt ®p» «0él«t 3£rt* í &tMVjheViteléről viaiC^Q# » if orváthHc&l exben fcaiáXÍu*tó &eg« ítöíöaM||i ea* Si>T*it V*»X&bfcfl üli 3 2 ti KAS fcöllfSkttek V&£ii'.bet&sk 'ü4lá*x-irod*5Xi3t nisbsn, *3 tSbbi a népá es gát VülXáöOasáé, eővátaefftl ép*tXe *«• Írod? siánaK a Je .entfceaőse.

A 4e»oU9 'txn4arna o saját mirsé* kait Jeile ,e niafct a misztikát annaikönnyen lehetséges taUáifti ?.i«tt bisonyo nértáxig &i£aXföaUanuX ^seXte. Hogyan 3^ Xtntkeaik es iá felfogás Kódexeinkben? & S5lrrante;*"*kód«íXt tsel? egyébként is a ma&f? oraaági áevotíio i3u?stöa ag?ifc Xegtuulatoaa aXkotAaána* tekinthető/egy ~riö3tue klnaa- védéséiről e ló eXaclkedésben e miőstiKa4 értelmedéből úvakoáv* ivi<Süi asent Seraát ”HalXyeű Hit aaél fsaent bernád áoetor es ofisStu an&k képében rsotid vú n • • . * T eh át n ért akarja ást áXXUftni, ha^y ^%-a Xriastas í3sil aáenv R£>rn£th3£« ötni tslaztikua f«l£a<f g.£a a seri n.t ká&nyen lehetséges lenne. Egy máaik aad# darabba a fcu exnek as ánakeit- 'énekéneit foráltáaa. Bertalan £.*ap igv vő se ti be for4itá áts oöiar,tón inefeiéeeí Isten anyaa£ent«g>.'há*iiial e űsibe *.»<t íehát * Centiö* cant&Eurutr t nem a l*lek és aa Is Ua egvea ui446r<5i «ős:~1-ne<£ v é x í f ©int a & gépkar ^iaatikája úXtaX&toaxu

i t:

£nXi»etfcU.fc# Uagar &n& dJŐLtat________ __ _ nkedvelte a vaXXfteoa irodaXonban a X •£«:;&£

i ■ r-;

t-i—

í» --■• bn«

}r--%

'::ím

m-

elemeitől# A középkori les«fi4&rio&3lE k€t%vm\<x dér- öje volt :.úrla mennybe?1telének » ine3 és eleven lelrásíu IíCiá©Xvink fc3atfU a teletel ée a- Érdy kc-íuex e&liti m$m A Tel*k£-4fc64ex ’rJ«ranliaoBflt>eeft dtáYel elleni&tl8*e kifejd net­ten állítja, hó&? tanácsapostol látta esCis Kár la isennybevitelét <Se wea &eg n^iteán « myoT&út ses-mlt nesa lilének, b ;nem eeak mm~ n&t a topoxzá kSaepUt**1 iU áráy»k£«leit kissé sebesen foglal állást a &<Srdéeben9 meg 1© rtonűj.c álért* anya aent jelee kcwff alá &e»i «í©ror* aoctoi* kéetheeeg".en fcttg&m

, ee íiylwqr. ne& bv&snyttya jél.lehet nem te- gtW&a ee&** a £&brentel-ki3es- ir ©3i.ei ebesben a &$vetkea£k»t Írja M r la raennybevi- telónefc legendájáról sHH& ;t»l ke»ete&ben Jiíven as kétségei Írás es bódog e«i&nefc &en<£eéről He talán tán fcíitségeaeket bis^yért végjáték Jelenner. hallott e»ekb3l egr£b bisorijreág nin caen* hr»cej& ‘ bog:; esi napon dle Őeé^ea teeté- tői elváltozott**1 Yége&ftt&l tunáoeeel iát- ja el oiva&últ i H£onkáb kegjeö kívánságul alejt&nosi kell, hág? nea tanálee nálkfil ; tÖkéll«0&, íi- Veeaeáeleá ndk'il, nen tudóik' : ' -C' ' W eHHPp

IX* fejedet; /

Imádságok szerkesztése* elterjess tdse a hívőkkel megkedveltet$sef mint láSul azintén az uj áhítat érdeme* líená.zeres ims gyűjtemények* imakönyvek szereplése valőjá-4 bán a ;evotio modernével kezdődik. Magyar kódexirodalmunk imádságookönyv kódexeit mi^i létrehoz^ környezetüket, mind tartalmukat tekintve a devotio modema termékeinek teki hetjíik* Kinizsi Pálné imák nyvei a Featetic ás Czech Kódexek pálos kolostorból kertlltek ki. A ööbrentei 6 3 Keszthelyi kó ieaek világ papok Írásai. ValOszinHieg p á lo s Jllltotb össze a ceer-kódexet is. De páloajsiz munká­ja ööm?Jri-kóaex leggazdagabb imádsúgos ré— üzq is* .gyUngyiJai-kódex az uj áhitat val lásos eazmevilágával szintén nagy mértékbe rokonszenvező világi lifeeratus rend egvik tagjának alotása. Ezeken kivül még a jjoaao nyi ás WinkXer kódexeket *reil megenűti. énünk gazdag imádság ős anyaguk mi a ;-,t J6*

K kódexeink imádaáganyagát két na&y csoportra oszthatjuk. Hivatalos - li­turgikus egyházi eredett - és nsgánájtatoa aágu szövegekre. Az egyház hivatalos imád­ságából került magyar benigna imakönyvdbe sziiz í.íária u.n. kis zsolo^smája* Pontosan követi aa fUtal tnos egyházi előírásokat rés a pálos, rétjz .en aa öaztergorai breviárium rendje szerint. $cmi váltj2atoasi ra törek­szik, amennyiben a karácsonyi iűőrs "veter nyáré ".a szokásos zsoltárok helyett a kará­csonyi matSVtinum z a olt árait adja*

A Festetioh-kódexhez hasonlóan a Czech kódex is liturgikus szöveget ad szintén a íMria offitium veternyéjét#

."-V‘Ugyancsak liturgikus eredetű a Caeeh kódex­ben találh tó t'indenszenték litánáájá is.

Az offitium réozei o *eszth©lyi kódex rövid suffragioma is# KülSn érdeiessé gük, hogy meg vannak köztük a magyar szent' k rol szóló imádságok ia.

.liturgikus imádságok a himnusok is. Legtöb J,ík fordítása a üevotio modérna kódexeiben maradt ránk. A kát pálos-kódex- ben három I>iíiria-himnu.3?,:forditását is me*'- ta áljuk. Ezek az Ave Maris steila veo£?r-

v^ere Fit porta ohristi ser via/ oompletorl- 5 umra* 0 gloriosa öomina laudesre..legtöbb hi mnus z f o rá11ásunk a Üobrentei—kó­dexben maradt ránk. Adverttől nagyböjtig megtaláljuk a f/De teraporeuré3z csaknem min­den jelentősebb himnuszát, iíaentről csak egy himnu:.z szc-1, ssent János evangélista himnusza Be patre verbum prodiens valószí­nűié, aaért, mert ílalábori Bertalan ~egyh.'.íz-4 raegy'jőnek az %rinek véduszentje János evangélista volt*'

vá hivatalos egyházi imakészlét­ből azármauu imádságok mellett jóval na­gyobb számban találunk iTiagánájtatosság-szül te imákat. i\ Öaeoh-icúáexben taláhoto’ Mária epesége imúas& és a saüz Mária tagjaihoz szóló igön ?■sr,áp és igün nsgybucsu3 imádság eá szintén a értéket. nem ismerő gótikus vallásosság termékei. Jyilvcnvaló&n ezek a vallásos megnyilatkozások inkább a kép­zeletre akarnak Itatni, üe varinak olyanok is* melyekben az egyszerű.* mégis mé^y lel­kidig megnyilvánulásait láthatjuk, :éú e ec éppen aa uj áhitat jegyeit magánviséXS há-

rom kódexünkben maradt ránk*A Pozsonyi-kódex diktiójának

nemességével mindig kit&iik igy e Mária i- mádságát bevehető sorokban ietjVagyon mon- elásom azt te édes szivedhez óh Mária ángy a* li fényességnek ti3xore# vagyon szólásom az te tiszta az .vedhez ez>vil^;nak nemes asz- szonya. Másutt a megtisztulás vágyának száj emberi fcnngu példájával találkozunk;” Te- kents énreám jól lehet bünesre, jól lehet méltatlanra, jól lehet fertézetesre, de ha én fertézetes vagyok megti atithatsz enge— met, ha én hóm lyos vagyok, megvilágojtás engemet, ha én kór vagyok megvigasz tsnge- met, ha megholtam megelevenít sz engemet, ha eltemettetek faitámadsz en.emet, mert nagyobb az te kegyességed hogy n-n az én - banem nagyobbat tehetsz megboesátni, hogy nem én vétkezni.**’1 a Mo^vsv íriszt elet fent idézett szertelenségeivel ellentétben a JOÖbrentey- kódex szűz Mária, tisztességéről szóló beszédében a szent üaüz antropomorf túlzásokkal teli dicsőitóse helyett*inkább szeraélyéneK dogmatikus jelentőséget emeli ki*w&ert mi frti nagy pispekönk tét led ű szantaégea testének ádoza%it vevé®c kit ke- resztnek oltárán mindez világnak üdvössé­géért • *• feláldozott#**.” Krisztus emberi vonatkozásai helyett is a üegyelemsvérzés dogmatikai jelentőségét emeli ki a Czech kódex igen szép imádsága? "Kügyelraes Atya- úristen, 'Te közötted 'és én közöttem: vettem én Uramnak Teremtőmnek, a Te drágalátQ3 szent fiainak Jézus krisztusnak kánjának, halálának érdomét az én érdömetlen volto­mért.*.”

. ........v;._, -‘V/y ■

'

X m

ü devofcio sioáerna s$ár aakssor is­mertetett ttfra&viUsei k<5»t »?,er©pel it n-4p k^aeie & bhoíáúaa egyfa » istent!. ateleti oaele&üJnye hess. ’Une,- it4t»ég fc«m©# hogg as egyh&s néptSne/; e forrni y-%iö*> múltra.-te felüt f ek#5W*ag5fl 'na$y g?: UJ tanén jr£-öen már a XX. aaáaaűtál kettáve 'ktfs$l ftőatet egy&á*l í&tósieet &» n xiv* asá&aá k -zsbére &C-S3 a ttaittburgi t»enoé» Jánoa aaergateft' nagy fiSfUJíerstdaye. 3£gi9 <* »ai egvh£»l «nek kezdeteit nyomozzuk e Korba Kell vi»aaaaan- ni luft* Efc.íOrtá j t késiéit ftgy&nis a liturgia* * dogntatiKua s&am<Uy$.alen himnaaaaivöi ellen- tétosn* egy ítuáa árKeliaeeebb ének"1'Stiiud kiaisktiX4nct » Áss ©!•"alanyéit. aúVfj toI1* tsk eiő*3 3&é«aáofc x liturgiÁnkivilii vsl lásí>s po/óülőében k verbátákbsn .udiasúaofc-l b&n* verseli iná aág k. *}-;». iCkKor $*onbaa cfa eg.vsiser>i, ataadh* taánk palit ári igény gjthes as/i&ött k&ri^ic .< kesöenek n*&y nép«3erüság— re asert. tc-'ü.ai, Hiá-.-a tereeünk ebekben esaelkedettebb, Jclj^aisns atiluat, elegáns ki?8j0aáai f o n >kíi», dogjait istie pon toeaágot íáinde&ev. heiyetí sokakor szinte naiv egy** ssie.'üáé-á, Jtoor íClra-Slicosiáa* öá isteni dúl-* gOiqt&k amls ebb*. npberi kSwis^bw a&#»•*' léiéae ad árt ikot neki*. d fentiéit jávoré* ö« >nei it-opcaDiat.fit a áevcrtlo moderná**!* k*£l£námü a kri^épemrCrmívüi ürew<$£>e ée kiadása öté blttár<ylt;>tiniiK ve ni tjük.

A &5vetke&^koeri iu sexeink nek &&;>& verse* a darabjait 'sa&a&’ik. sorra* ®ci|tJc valtia&n cne&e&, rcer, ősapán ereu?tli*g 4-mk* léava apátit latin «a*Jv*ge&f olvam#£xsyrs. fcé- üís it foraítáaai* /uQa*tl±eáigr/m A* ínalfcJeX—

\, ' .. ■>'," ' ■ • ; ■ ' •

lég megállapításánál Horváth Cyrill szem­pontjaihoz alkalmazkodunk* Anyagunkat a következőkben csoportos! that jaki ürisssttts-j ról szóló énekek és. pedig az e tekintetben megnyilvánuló i»ettős érdeklődés szerints áldozási és passió ónekek. A üáriáröl szó­ló énekek és na egyházi óv néhány óneke i'ele dy Miklós küzléaébol. JSz óneiceK szár­mazása későbbi iiorsa Horváth Oyrill kiadá­sa révén eléggé világosan áll előttünk, kell még eniiii;enüJút# ho&y a tárgyalás alá kerülő énekek közül nem egy a devotio mo— dernával eredetileg ellentelí vallási stilu su környezetből, ferences-dominikánus ékből került ki, Emlékeznünk kell azonban, arra, amit a bevezetőben megemlítettünk, hogj? a végleg szétbomló középkor végén az eszmekörök bizonyos eg. befolyására kell kintette! lennünk. Az alább idézendő eg zi énekek azonban iárgyuk.-..al bizonyítható­an a úevotio moderna törekvéseit mutatják-*

A Hádor-kódex: iiAve ealutis hostta1' - üdvözlégy Udvoaség^s ostya - és a Peer" kódexbeli öalve Corpus &loriae -i/idvez istennek szent teste11- kezdetű, énekek b nyára az uj áhitatnak a vallásos figyelmet az euchorisztiára irányitó törekvéseivel matatnak kapcsolatot*

Passió-énekek kost csupán a • iak-j ler-kódex hóraimádságát tekinthetjük tárgyd hoz tartozónak! lt£atriii sapienfcia, veritas diVina;vaz.atyának bölcsessége isterygi bizoa ság* Heum&rkt gyűjteményében ?r*dr megtalál­juk, de tartósan tovább él katolikus ének- haaználaubaru Ianusá0 erre a Slantuő Catholi ci. Különösebb értéke nincs, egyszerű, na­gyon emberi képekben mutatja be a szenvedés

történetet*. ' í e k in t <51 y e a ebb sakknak az énekek'

nek azt-íma, raalyek a nagy ü..r.Q ek gondolata­it közvetítették a hivekhez. Kódexiradaimurkorából 3&éx(m&o lejegyzésben csak egy-k tó maradt ránk* jav?.*részw Tele&dy Miklós prédikációé könyvéből, tehát a XVX.'század végéről isiuerjik. Horváth Cyriil alapos ér*j velésoel ±iy aol^a az énekek köüékori 3zár- n&zását.* A latijersdetiek pedig feltétlenül a SÍÍYyTCV* századba vehetnek viasza* Való­ban a késő góthika antropocentrikus vallá­sos s araiéi et módja mutatkozik meg ezekben a kantilenákban* A népies széni létmód a fordulatok gazdagsága* a naivan egyszerű előadás, mely a tömegekhez fordul e szét- i>önló dü egyre nagyobb laicizálódást mu­tató korban születésüket áruijác el.

-Ceiekdy énekein kivtil még a (ían- tus Cathoiici saurnos latin énekéről tud juk, a középkori s .árm&zást és ugyanezt sejt- ; hőtjU* magyar fordításaikról. Teljes bizo­nyosságunk: azonban ea utóbbiról nem lévén ezeket a szép és érdekes énekeket ezúttal nera vonhatjuk tárgyalás alá* *'zek a vonat­kozások egyébként iá egy sokat vitatott kél) ués, a közéokori katolikus egyházi ének problémája felé mutatnak, melynek vizsgá­latéi szorosan vett tárgyunkon kivüi esik*

Üelekdy énekei a húsvéti és ka-, rácsonyi ünnepekre szolgálnak! Karácsony­ra Üt és újévre heaonlú tartalommal még eg: A karácsony a késő középkor legkedveltebb ünnepe volt# hiszen ez hozta o le«;er*iberibb köze . ©égbe aa istent* tfz az erőben szubjek­tív* amjropomorf vallásosság! kor, mély á,

mU J ___

Xdérotio modernát is adta nem is talált vol na kedveltebb témát áhitata kifejezésére, mint ezt. A Krisztus születése oltárok ek­koriban hirtelen oly nagy száma, a karácso nyi játékok, szokások e korban történő ki­alakulása mind ezt biz >nyit ja.

Az e.ső karácsonyi ének a Vinkle kódexben maradt reánk: Ez dicséretes gyér— mökf ez napon születék. Változatát Telek- dy énekei közül is ismerjük Dicséretes az gyermek K I ez nap születékE kettő közt Horváth Cyriil szoros kapcso­latot állapit meg, a forrást azonban nem tudja megnevezni. Talán nem tévedünk, ha az eredetit egy német az vegben találjak megs" Sin íCindelein gar Löbelich*"A második karácsonyi dnek latin eredetije egyike a középkor legkedveltebb énekeinek. Bieefestliaatitae In ortu regaliA németalföldi devotio moderna köréből s&á mazik. Igen kedvelt volt a harmadik ének* "Puer natus in Bethleiem,Onde gandet werusálem.”Breves egy csehországi forrásból közli, am:. viszont a aevotio moderna egyik fontos tUzf helyéről a wittángái ágostonos kanoniából származik. Ugyancsak a csehországi devotio moderna ihletését sejthetjük a J e r dicsérjük az Krisztust Jézust kezdetű ének latin eredetijében "Collandemus núnc JDomi- numf*. A korakozépkori Grates nuno omnes- Hálát adjunk mindnyájan - kezdetű énék utánszékünk születék menyei király

Szűz Máriának méhében# w

■s-y ■- ' • •", i .1 . . . ■ . * -• .•••■ ;•» ’•

: ' • • * ' Horváth Cirill s/ Satyis est nsslö re& glö* rlae && Int-scta pure vlrgtm* 'Jtesdettl la* tin <fnefchen látja er &etl£ét« SíeíM fór- .ráaeiegálla lt&eai a I&tln ve&et la e prágai áevotlo moaer & tera Jáei J&sré esige* öl ssvoani. á nagyozém, kérá*es&m&t éfwk után o&*k kit htimétt 5iselsei találati* • a íj okát lutfácrttonar nagyobb fceőveit* eágáben t??*áljuk euega KrlAAiao feltésnifo* sxl öUaünic t ei&oed? £jrráani, aelyelcet Drevee n oíaáu álla pl tolták seg érlelt én Horváth Oyrill j s cseh ítevotlo ©04eraáS®a ao«&t c-sterepló 41 átesnie! ígostonos kancno- Kok &Qlo&torá&& vesztnek. A Cantua Cstöli- - cl ben négy éail«ísa van* á máaifc * ?*ÍtáaMt EriísUm ca nap ön ál.leX»3&** - “Sorrexit ohrlstus fcoále aleluja 9 " - esafe első ©srai* öan egycisiic a $ai fmsanálatae felt&saááel énekkel. &s utCböl latinjával eg űtfc ss Cantusi C&tholiei&en farául elda&3r elő. &Xuúy Bemúek émk&&k''n%vénwk latin **8* - vegét fcöall Műiéi is, sslg; 'BaeJftrnagel

- cilná kettőt. Dániel iaé ss i.. Bof f sasára B• K • ~t elei aáerint &ss eredeti eedve g téaet len— ne *0brii5& is eret&nden" y .rsely ^serinte, a XXI* e&á^&db»n tnár itirratüthato* míg s latin e*sves m<*k a 11?• éatá'MRtafi farául ' elé. fal'-süinU* h>g5 a$gl*. a letin aa ere* detl és a a&set fordítás haaaroa n Rávette &at* feltehet 'jt, h gy a na&jar zsebel# se*3 váratott, aoteíig mgárii# a kevéaaaám forrás, e &<?-&»;tere&fegi aevotio aoAettaa &%-* viaelélhe* Á&oatonoa kanonokok áss Fráter* lierrelt utal*

.ti devotlo KWemn ínekelnes át­tekintése tteggy&a minket a ról* ho sr a*

Vitató ..öág ea^néi na e^háUsl nőp&iök tclalíütolieárás le terheken- en hatottak*

A vallása© »: 1 t Is .£ponti táncaira irányi-* tottá'js a fi&yal&efc agyagéira aaeharia*tiktia oaftvegeifcfcel és á& egjrfc isi év nép ünnepe­iben klfejesődő áogaatikue g>ndolt*tokí*t Is &ösvatXen# egyaaerü n*óáon juttatták el a hívekhez, totóiikua <53 prateatána ©agyarak- hoiú • f,;V , _______ .

.:-■; .«#<* c'&ííV;?■ -/iww^-•** ;o

OSSSSPO^Í^..

A devotio eiddema elintluláeét* fej££déeét éa earép&i elterjeaését, vala- aint k^űexiroűalkunkban ía általában a a a - gyar v«iXáaottaá*;jbs*n kinatatfeité hatásait' Vi&agálto& tanaiéi gyünkben*

láttak, hogy a mesgeloa bsiaaójá- nál a komi htusurisraui Ki formálói állottak* Petrarca, tfeu&arkt* ííroot, Menetein* A na- t,yar aaeXle^iaé^ s&affipo&tjá&úl fontos t^ny @üi hiaaen' kolostori ha%anla??.usank problé­mainak f*e&ol&áedhos is ~ iináilc pontok agyit • keként eaoi Slfeftt* Sió«aásunkbán ig>-ekeaVTnj: ürra la r >>ut*»tni, hogy a devoti© moderna nc& antiinteXlek&uáiíö mosgal a# hanem el- lenke&£l$& a doota platós ma^vaiéiaitódéra tsírekasik* ilinűaiáeakor egéas higon^oean aa volt legjcllegseteae^b vonása* Se annak k£a5bbi n&r.etalf91dí fejlődésében ia wa* pán látását as^együnyl jámborad^"* vsl6öág- ba» aü Imitatio Ciriati eg ea invectivái a Bugákról isusgfeledkeaett tudósok ellen ir.káfo a ak>lapatika t.4lüáoaiva. esetben m&ntkosó reakció* ointsefö általában tAdOttáriyellenee** jé&s. ----------------- ------ =

A vallásos irodalom térén is a devotio r.oderna hatását annak humanista kapcsolatai határoznák meg. A humanizmus nyugalomra kiég: ensulyozottságra törekvé­sével magyarázhat ,ó a devotio mode.na eller 3zenve a vallásos.élet terén mutatkozó mii ölen felületességgel éa sae telenséggel. STsúért igyeKsaik jó xmádaágany&got termelni) éa e2 eddigi "contes de vöt esrtvallásos nép­könyv jellegű vallásos irodalom helyett ii mádságos könyveket akar adni a hivek kessé- be. Be eaért törexszik a vallásos élet lé­nyeges tényezői felé ir n;itani a figyelj Az eueh**risatiára és a i5. entirásra gondolj

A renaissancé kezdetén jelenik meg és aiss egyházi élet ujász'iletésének vágyát hordozza m &ában mindvégig* faláns csak ilyen értelemben érdemli meg a p*é- reform nevét. A reform azonban mindég sú­rolja a forradalom határát és igy szolgálj tat a ko^épüurópai devotio moderna tápanye got a huszita eretnek-mozgalmakhoz csakúgy mint a németalföldi Luther-mozg&lmáhoa. izeken a válságokon áfcmenve ózonban a de­votio moderna tovább hat szinte azt mond­hatnánk napjainkig. Gondolatai átkerülnek az ellenreformáció fegyvertárába* de nem néznek az kra idegenkedéssel a protestán­sok sevi *

Ebbe a nagy európai összefüggés­be beállítva vizsgáltuk a devotio moder- na nyomait kódexirodalmunkban. Az egyik nagy vallási forrongás utorezgései közepett- a huszitizmusra gondolunk - az elkftvetk< z6 még nagyobb nap árnyékában, vagy már annak világánál /íárdy-kddea/j 150 évvel az elindulás után kissé már népszerűbben

. • 0 \ ,

■ •. •' I s

fogalmazott és megfakult eszmékkel jelent­kezik kódexeinkben a devotio moderna. Ma­gyarnyelvű termékeink a hanyatló kosékor kuszáit szellemi viszonyai közepette már nem lehet teljem kizárólagossá gal első harcosainak, az ágoatonosoknak Jcarthausi- aknák és n lünk a pálosoknak, továbbá a világi klérus hasonló érzelmi! tagjai k5réb|r utalni, Az eszmék annyi idő múltán ‘nár má­sa t t is hatottak. Viszont a ferences és dominikánus observantia akkori hatalmas túlsúlya, lelki stílusuk egyszerűségé ma- ^yarázza, hogy a koldulórend! vallásosság megnyilatkozásaiból a példát a devotio mo- derna kódexeibe is utat találtak. Még esen k ti lesvinha t ás o k figyelembevételéve is azt kell mondanunk* hogy a devotio moderna forff* máinak eszméinek képviselői és terjesztői nálunk még e késői korban is annak első 'M vei, azoknak külföldi típusait pontosan be tartva, a pálosok, -larthausiak, müveit vi­lági papok és világiak. így állapíthattuk meg a devotio modern '.hoz tartozást pálos- kúdexeinkről /Fes étieh Czeoh kódex/Berta­lan pap munkájáról /Döbrentei-kódex/ leg­alább részben a karthausi névtelen nagy mii véről /Érdy kódex/ Simon ur és §ál irók imádságos könyveiről /Peer kódex^öyungyösy kódex/. Mindössze en ,yi tehát, amit a több mint félszua kódexből a devotio modernával kapós;latban vizsgálhattunk. *J\mi még ezeke kivill van, néhány imádság, ének, krisztus követéséből részlet, szinte elveszik a sko lasztikus népies vallásosság termákéi közt a legendák, példák csodálatos bucsusimádsá gok, jámbor oktatások tengerében.

A devotio moierna eszméi nálunk is erősen hatottak mind a reformációra,

roind pedig aa ellenreformációra. $em vélet­len, hogy kapcsolatot seresnek Komjáthy Bé­nádéit és a Dobrentej^kódex kcístött* a devo­tio moderna szellemi termékéhea rokonszenv* vei nyalhatott a reformátor is. Ugyanígy érthető, hogy a devotio moderna nem egy áneke protestáns énekeskünyveinkben helyet talál. De aa uj áhitatosság énekeit ajánljí aa ellenreformáció elaő nagy harcosainak egyiKes Telefcdy Miklós*hiv«irisk. &a ebben aa össaefíiggesben világos leöá aa is, mi ár tartja szükségesnek Pázmány a katolikus Va< lásos áraés elmélyítésé saempontjából a ^risatus kivetésének lefordítását.

xiwmfsvmiau'vnimianimm,

&

1• iioff&ana, Ti Ser Mifctel&lfcerliöhe fenaoh* öoths* 192? * Soha b é r t , H&ns van: Gescbir;hfcedes 'ifjktQchzn üluutoeaé* - Leipsslg, 1925*2# aeur ;.i«me<ii£ts Chriatua fr tta lg k e it in altér :iító neuer «eit» - Seziedi fc tisiaclt e • o- n&taclvrif*. 1927. 275* 1* ;

3* K&sr XlVwes :.»adi Sestate Oa«nt A ntalró l lö páloa hlaannsa eat ig;r fsjesl Ki?

WÁ quo strapáit őri ginem Rozidat lo& perfectio ^us v lv i t jseöcö fidelium , $t--ragalatftr' rátio*”

,£ raves, í;aido Hévizi án&ieat& Hyafiloa mad 11 » ev i, XV. 14S. - Lelpísig, lödé .

4 * ' na oIües kongr eg&c lŐ&lapiiúaoara s üigano, Ilöoidoí i.fXt&lt& iieneüefetlfjfi, - iíoeia, 1929*

. •’!-t>* Baumnrr, Latle: tea fth&rtraiut. & Hbe» ürentis Or&raa Monastiíiuea'1 sor csatba »♦ -?:;ariaf 1926.6 . ' t e r t l in g , Ladrig: á u g u a tin e r r a g e lv Attgaa« tin erch o rh erreü . - 2 a i t » c h r i f t fXr k a th o lis e h Thealo&le* - Innabmok.- 192B.?• i^iltfeerjs Analyae des «?enacften a e i t dér Ken> taasmce -:.n4 Jíefor&estiOR? - 1925# £5*1*

' • ;: ' É3é<£',6. HUpfnar, Tiburtiu©: Kxordiun psrvus C iata o i i Bregcns, 1930*

9# í;eijnmntt, Kcnrlouö: ramonatrtiteíiser' £a- wohnhelten ?mgerloo9 192?.

10* a Humanitás christl tiszteletre* $ffeha net #•$•: Acut soaroesd* la aplritu&lité de 0uillea?ine de áW ?Merry» öreges, 1940*

Von dsn átsinen, Wolfr&is: Yoa ISeiígen Gej öea Mittelaltera Aueelta ?•*>& c&nterfeurg* und aer .harci vott Cl&irima** Breslau, 1926/II* Ser&o 3- de tftBúíone. s slni *X2m oerrso 41* ín Csőit le& C'&niiűarufiu13* &?ejer Kari*' ZoXblk und ki tűrnie, <$túír- bach far Liturgia wieeenechaft* X925. $*97«l A8 "Adóra fe devote* elenu&sdveX Kapcsolat­ban igvefettsilt bison^itani ^í&ás individu&lie t« racionalista boállitottsigát.14* SrsbB&nn, Martins M e Seachiefcte dér .hiloaophie /ösimilfmg Gi$ee)i*ii. 21./ 1921* 40.

' *t . ..1 v - •.' *■-.

Xí>* 3*Iormventur&e Opera -O&nis* 'áuto sara Sátras, sd jtqtxsa Claras* u&r&cofci, 1905* í» o l. 5 *

-.' * * * -C'k ■•" .-V'v'’.

áő. V.ö* veit, l*uűwí$ ASáreasj Volk$ £ró&flteő r&Qchtttm und Xlrohe is nittelaltsr* - Frei- barg lm, S?r* 1936. . -17* ' Aa bööiöi aj baaililui ^pitásdvel fc p- coolstbsm Supino J*3*s Lu a&silicn ái S. taüttoesco, - Bologna, 1925*Xd* táoty -i/éter: Ktf#építar« /&á*isn- j«efcfü- kerényii ígyeteseö Történet II*/ 241'* 1.19* Petrarcáról: Toffanin, Criuaeppe* 3tori& dell#us*?*n*£simö. Napol! é.n* /134j./ K^lgnS- oen a üocts piettíö c* fejezetet*Serosa, ügoartinot &vunanesisöo &göatiislai*& di Petrarca* Md&öfcaleon, X-32&J-29.

■ "v '

öt

m

éV20* . ”éXQ etikus o:;nes* quoá ante o&fila &jk*áa tiaui a íme* »iio p5* i IosophIca, atc pqetiö?i# aia históriai legg&aa, út eesiper ad aartm sorüie itv&tifceliuc* Ch?iatl &omU w ■ íto ill^ reö * X .V I .2 .

:plat FdtraiX. öle&» ux ente dmaifö innenii veneremur 2 2 * I p t a t o l & e F ^ m í l f i * h *

23. tplut Fa®: X.VX.X*2 4 * £ p i a t P & f i i i l . 1 * V X * $ * '• V / ' ;,

& 5 # . i í c r t i - i a ^ i * m * 6 2 * X * C l e X Stttoo &ie Ciel-dfGra* istoria havasé fi* J^Via*

26* toffanin i.n* 257* X* 2 7 * ■ B & t ts s & n íi I •S*.* *2 5 ♦ 1 • i

20* IV* károly áa ivrága a&n* .púnak viaolá- vsánál Muará v .in ter e lő a d á sá t k$váti$fc« 3É«á«

. Ja.hr*. im $ag*tenr&u&vánX^öur^ «• wím* -?.hítíisxania^us o« ft-> a e t á t . >< * . , • ■

29* íonek.: S e se h ia h t* dér St&at Praga. X857,.".‘-21*. o# , ;,.- ■ .

/5ö* /ö n ta s í.arsim i-*aatriaaiuru& -Hori«>tora^%M* 2*"* 54 * . X*

;3X* áoxa* tlu: £ m t e l i g i ö a e lé b e n in bein auagaiigen das M ltteXaXtera* X092

■ 32* Fo&taa Stru& áastafiaömTus ¥1*2. 43* X*

33* t l n i e r 1 *fa» 152* 1*

34. V ilh c ls l áeour.i $laa*graa«női» v ita /.r r.eati Arohi«pi^co?i ragénál s fontén B*rsm iiaatdbcaraa öörtptorea YZ«2* X-ll !•

44. SiXX ius ée Janovi Káté tlntér 1*©. 43* !• *éa 91-92 X* á«TU?4í)-4$* X • '•

Pl&íífcL1

45* Az áldomás Kér lésít Browe De frequenti communone in Oocidente Roma, 1937* tíácolaus Wendlar és a többiek nyilatkozatai ..?#&• A*S«VI. 2. 60-61.l.- idéz t a Oompaetatákból u*o 468. Janowi tíát<§: l'ractatus de SS. Euoharis- tiae Sacraraento. Opera M.M&tthei a \«íanowa. Kybal-Gdllzilik kiadása* 1908-1927* I.l.kt.

• ■'••• *

46. Resulae veteris et növi testamenti id. j Kiadás Il.l.xm.l.47* F.R.A.$.VI.1.61.1.48* Kiadva s Bániéi t Thesaurus Kymologicus T.I. Halle, 1Ő4I* Dreves, Guido Maria: Ána-* lecta Hyranuioa * edU Aevi I.Cant-iones Bohe* mieaé.<♦ *' • ' *'v XV* - fSi. >49* X*&/7%//£/ Huára vonatkozólag:Winter i.ra.101-138.1»:Tóth«*ázabó Pál: A $3 eh hussita mozgalmak éti uralom története Magyarországou. Budapest, 1912.-50. Hymnus S. Johannis Has "Jesus Cixristtts nostra •salus” christüeh oorrigiert". Wackera geli Das deutsohe ^irbhenlied. ijeipsig. 1875 „I.CCLX. ^51* Hűiqinga J.s Ler Berbst ctes Mittelal- ters. J 193Ö*

-■ ■ ' ... V. . * •... :jtr*

52. Éder, Kari: í>eutache üelateawende 55wlse élttel altér und Nsusseit. Salzburg-JLeiozig. 1937. 142. 1.•••• * . '*♦'53* A közös élet testvéreinek o&tató mükö* ddaéről is vallásom irányúról 1. tf.Andreas, Jieutscalfend'vor dér fíeformation 1942. 136-139*

*>4. nulslnga 1«&* 2.*- 1* Andresia ftashagen tl*s m * Item>tio moderna -in

' mírtung mt nuotsrtl&aas* KefSmntioagtnref órftit sicm* Jtaitscfarift für ac&Loh&a • 193&*55« Acsay Atttsi; Skodáig t£fc és ao& Ji&d-eXm* i>p. -892* 12*1*56* 'Xder £mr.i« í .íu. 141* X.57. Krisztus vet^ae dk>l*ell@jas í*#V*e.

prsdefri £&£&&. c&. villát; o de occultis et obsauris re&wus* de qaifoua nee ^rgsem* in JuUicir, qui i novssvisast a.o# n«X2« Tae -íiet me «&ep«9 ®aXt& Xö ex* et v á l t é i in est fofcusi*. nod volr> et desidere, n.X3 "Sacesnt omxm ddotorea;*.** ta, míhl Xoqaere soluaw» '

SfO o Á.XÍ) • X j • c •.‘i p * .i. X *§*}« Ctumnue rtfJTomteVtikön öégéjfSX Andreád- l»ra# Í32.-X34. i* £der i*a. X4Ö,~X5?>»-6v)« Banah Jánsar&X wr&be a * * tfohermeii Auguötlner propst *u Kildeefceiia* XfíÖX.6X» A ? rá t e rls srr e k» 0ser'vess ti ár£X« I. m.62# A Soch, Oanafort és ilachrath jtáli Aadres# i.&* X40*X4X*

*1.63. i&fc&erheji cestXalto.' dmik %y«t-aea Sgy&ást#rt é n e lenu ^*r- 505* ** /r.>iduXcs&»X né&4s®%e.ik* u

;;/■ . •■■ ;>..■ |y ', ' ’ . - - s '_

> 64# iMayi*«« X3*

65* Betl«ha&r31 íimemna i Sthleem «i»« Boönoíili 3ethleheaitici.. * oríga-et pí‘Oga?ös- mim. i.a v a ni x , IS 93 •66* I>í&tytt»e filar.éi*: Árpááhédi MölSog Margit &&r3lyi HalÓAk.nyv. 3p• 1933 • 540* i•67, a olunyefcről* ■ alla Ferenc Cluüy hatás®SÉigyaro rsaá&on • i 351 •

\ '' CcKfiui L&JO&: Sonncn jöttök as els-5 ©éaefe. fcenu.r< 1342*~43»v9« a*XXI. ösáüfcái Magyar ora^Ulg Aa^rMteé** renáajaire Qa&Y&li irisatict: k fc3&épfc?ri gy&r pt#»onrir^l eirkárla* aitdtillft* 194 ■*•

Eecai t A i‘iiis-1 4ö pdaat^i -ai;út*ág3k t-iírtönőt# i *~Y# l efi 1392-1901.'Ajs <síü5 fctftet beva&atéae.7:5* Aikftf •Xfcafceiysfcről Kusaínrövita Barmit* & icloaai prépoataág't&gjsi ás hltalaahelyi aacaélyavta l569**is. ^«®nt Norbert M«ir»<fc» k2nyv« Gíld 11 o 19'54* 22.1.71. 3úfcofl ;i .n* Ii-l* 270.72* £é&yveriu$kl ?er«ncrőX: '.-aav&ld Ar&astid lfagytar*i«ky ícranc» tfági prépost 1506-153 • 3aea& vítopbert üaaléfcfcSnyv, 5343116 1334•73 • iíátyus* fflonőr i*m. i*lw 371. !•74* A&ráOííöttyi j.s Sj&ent ?#r«.no története 'Magyar orna^gon 1711-ig* peat, 1923 • -;© 5.'ara.iínyi And/ráő? & rená í&a ftrores;Í£fim u r«*for?a4$i8 lőtt* *ecer.t 1938, FsúlenMttiI Fi ig 5atonrandlek gyáráraaágon*

75# &ísM r Emil: a. magyar páloersnd tárté­rt* se 1*11. ZU'iw pe t, 1933-■ '• '’ 7: ■'.'■'•■• ‘ '•'•’•?6. Xftx&on bihari K:’&ápküvi kttlttm*, k nép' kor 1 k vitéziét. 8p. 194)* 208* 1.77* £smfc.ó: V«tu© íijsmsrtum. 13S44 • i *

asöi'áötearenátk egy* 1067. X- V.f IX.22B*:

79. Karcsi* A* ta&€3 t»3rtvé&e,fca

Á tarthattalak £tá80* £«£«& Craaeens Lajostó5*aror»i5>ígon, &adf*p«&t» 1SÍ. Horváth *íáno«s Aa Iroöalal n&?elbség sacgoaald*e« üu füpest, 1935- 13-21 1*

TllnasrCi: Kollár Jos€phuői iőtorla tua ^u-eccl. i?ö3onii, 17í4• $.1 X1 *6 3 - ? 4

84. rray Séorgi'^as Spesisaen Hilr^rohlctt&.«nsg riö&e* oöonii et Cfja&oviáö 1776. i*I* p*207* "íjoo anno /154Í)/ fairt & tata est caerto* blusa sápra Adriám* aupa* pos e aisneí* Fái*

fí 'svatky is* Cociítata i.eveöaesiöi**** k^vt ő l , Soi-yaitth- :*i.ipiücopi /..irisnae^ 7*1 .28$. 835* Wagner C*t üualeotíí Soap&ail »>acri et ?raf&nl* 1776* 1,100* .^§®L56. EgjQtml könyvtár :G.l, 57.87. réitrfy £*t Saara ^oncília...1* 261* 1*08. ?óth-üüab(5 vált és ural ara történeté

08eh~hu$gttG -m>

75"

69* && obaervsnoia t*r£ palására SalanylGyíftSgy* a feranoea.fltö&galoa legfíS&eresí&ae m&3hX t-Jlü5n* &aáap*9t 1940*9CU- Horváth «íd*íoa: A #&&?££» irodalm i siSv#3 oég k**4etei üwúa^edt Vj3k*

■ v^-1 V>'91* G ábriel Atós&trik: Bre^iárluí&tipei&a tó üexefc. S*ent larbart l&UkkSxiyy 1934#?* £ re ne esek. ismeretiről Höröca Marcell* ifrrtfute &8k & má&yar irodalomban* - ?écs,

•, '«s92* Horváth Cyrillí ináú á g o s v -tipmaa, kódexeink * XroáüÍ.oml5rtóneti K-t écréájrtk .18$3* lia&r £ál?áúti: áö&lákpic &6 űexeink £örrá * íüSiSlöiS • i. * i. *-'!* 152CÍ*

'35* Kandira Lüqo&s úráiüritts Agriaasls.1903.

9(S* Pémrty i . a . 245*

1í7. i%elveí3iéktár V. a?5.

ü*0« «ö4# tl.o. 353-362.

13£K» Ifr* .vrolék tár ;UIX.;U6. ‘ÜÍ53t;% 0» X x, *6«102* n .o . 124 .' * - • 1 < •; * •. • * ;" /,* - r ' >.: . . - *

1Ó3* A proteatáoa eredet h i**i jdéaax-

legrégibb bibli&forálttflükről• nyeli1517*' évf* Ííaratfnyi látván: a sutg 'r blbiir 192?* Karpás tíborsa lai«us aoágálom ríé hüp bibliája. XT31* - A benoóa eredetet vallja* öáloa *igs:£ibb biallafordi táaa.Budapest* 1327 .Jt premontrei eredetet: Ulrtátf &álsi'n prénontrei kódexek, ‘i5áö»t 19£B* é© Gábriel Aaatr.ik breviáriun-tlpuau kéáexelu a ferences eredetet Karácsonyi 'ánoa vitat** 4b; í*bu 11.274. X*

vajjj. - • ■ _ \* * •• * Vö* *104* /» nidsat * káról fc6dexira&aláunRb«n l$»6OtrópúQQi ;■<&&? Gábors kódexirodalmunk aael~ lencr51t%y<?töEi0K tfhlXőlé iai k3al3ny 1939*ás Gábriel Aüztrík y & x íamertetéaéti£&iexlreálalmak *aí*z%l%ú.$áitéL9 i t o ü n l m t d r - t ínet» 193®+ Ztll'Sn'Caen azonban Otrókúoel í!a* terjedél&e& munkáját* A uie^tika k£tlexferoáa,fiunkban* iiebreecr*, 13-37*

105. ,».a. ?r<w*áth. C y r i i l i;« . á» .4o*l<i V lío*t /* áíísiíjtkorl «r?aer iaá4a-úg»4,Hapliel#t 19«í * * ■ * • • • ■ y ?

ID6 . Aa énekeket Horváth Cyriil ki«átofc r i n . lví«iss;jíc: Eüaápkor.i saagj-ar v e rse in k :/$é\ üi Ssagyar Söltt>k tára 1 */ Sttöapeat, 1 3 2 1 .4 latin eredetiek kérdéaéfc: Srávea i&áaett i*uni*& Jaj ! • Bevesctáa továbbá Lániels i$-5set nfemká a 3S2 Vaakerna^els i.rs. I . 3 0 2 . 1 .’ '1 : ' ■ ■ / ■ .. '. ■• ’j* 'MM

-JW Mik' JMMJ aik.

•■'. •-/.fi >

> •■ ' - p" -?r' #-V .. > * E ®

SÜ■. :g'Sl

Éj <| " - i . ■ ; - S ■ ‘ ''

ySMfá:cy<Z~

TBN

• * • *

•;;■■■ r I M I . ■■ • ■ ■■'■ í- fa; * ■' ■ • • •• W'vÜígR :

■ ■ 'I.ás sarúpai vallásosság fejlődésea ffoöáa 4‘ü torban . ...**»••.♦•»**»** *1

II* 4 de-votiö- kezdetéiItallá ás i-ráf§& *♦»••♦*•

Ili,* néaaíKlfiUtii 4e*s>«3 ssoáeraaI7m a ©a^yar vallásos fejiodáa sétfex- ■■ > . f

irod^l^ank koráig..............vr Kőd«xci3öládlJ«irüt <5b a devotio

^0‘i rr»a »•♦•*««»*•••***••*****•**•*#*■«• ■ . . • • *•£ ’ 'v-' ".VI* Á valláson ttrnmsísrue feCdexeinx-: - 'ben

v, ,*»3; -SiL. :M■ :■■ i I- ;*■ I[• , - S

«* ••*«*»*•« -* •••#♦••**•••* •* ***^i- * , «: áví¥1L tr feat* é»WÍÍ$*:É" tao4«.rtia. é# exeink. «ÍUIifcT.

viüája» iegencláö Süí8ve&éi .... 2XX*, A áívoiio ta•íáö'ffia /• •**♦•«#**

\ x*, . a devoti’o *aoá:eirtó - **••*•*•*****»?. ■ • ' •_ _■ u©8jsöfoglalfta. •,- . ., - r-V'-'

. .. Jég?*** .................... is■

ic i. ■*$ap'OHrmxwiwft&'k

•Mt ■ ' • ■- JV»y.,V'

' ■ I

S-31

#

f |t'15?...7J'v.

Í H ■SSS

, „. íA.,,

i\ úe&Qtiö 3di.&8Xk