jogszabály- és szabványváltozások: 2018....

25
Jogszabály- és szabványváltozások: 2018. április JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A változások közül az alábbi jogszabályok emelhetők ki: 80/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet az egyes iparszabályozási tárgyú kormányrendeletek bürokrácia- csökkentéssel összefüggő módosításáról Megjelent: MK 2018/55. (IV. 20.) Hatályos: 2018. 05. 06. Módosítja többek között a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás – a 31. §-ban és a 34. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – kérelemre induló eljárás. A kérelem részeként a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal műszaki dokumentációt kell készíteni az egyes eljárásfajtáknál meghatározottak sze- rint. Az engedélyes az üzemeltetést a kisfeszültségű hálózati elemek esetén az üzembe helyezési eljárás lefolytatását követő 8 napon belül, az (1) bekezdésben felsorolt egyéb építmények eseté- ben az építtető az üzembe helyezési eljárás lefolytatását követő 90 napon belül a 6. számú mel- léklet szerinti adattartalommal bejelenti a Hatóságnak. A bejelentéshez csatolandó műszaki do- kumentációt a 3. számú melléklet 9. pontja szerinti tartalommal, méretekben és az ott meghatáro- zott számú példányban kell benyújtani a Hatósághoz. Az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentésben foglaltakat a Hatóság tizenöt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi, a tudomásulvételt a hiányzó feltételek teljesítéséhez köt- heti, vagy a tudomásulvétellel egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó mun- kálatok elvégzésére kötelezi a bejelentőt. A bontási tevékenységet a Hatóságnak a bontás tudomásulvétele esetén a bontás tudomásvétele iránti kérelem benyújtásától számított egy évig lehet végezni. Módosítja többek között az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendeletet. A rendelet hatálya a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra – ide nem értve a villamosenergia-ipari építményeket – vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra és az azok lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire terjed ki. Meglévő közforgalmú üzemanyag-töltőállomáson közforgalmú autógáz töltőállomás, - töltőhely technológiai berendezéseivel egybeépített, vagy a berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló műtárgy építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységeket is magába foglal. Módosítja többek között a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendeletet. A bejelentett tanúsító szervezet: a felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet (a továbbiakban: felvonó rendelet) hatálya alá tartozó felvonók esetében a felvonó rendeletben meghatározott, a gépek biztonsági követelmé- nyeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: gépek rendelet) hatálya alá tartozó berendezések esetében a gépek rendeletben meghatározott – Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) által kijelölt – tanúsító szervezet; A felújított berendezés: az a berendezés – a fabetétes vezetősínű felvonók, valamint a tömegközlekedési mozgólépcsők kivételével –, amelynek legalább a meghajtó-gépét, vezérlését, biztonsági berendezéseit, továbbá – felvonók esetében – fülke- és aknaajtóit 20 évnél nem régebben új egységekre cserélték;

Upload: others

Post on 22-Jan-2020

22 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Jogszabály- és szabványváltozások: 2018. április JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A változások közül az alábbi jogszabályok emelhetők ki: 80/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet az egyes iparszabályozási tárgyú kormányrendeletek bürokrácia-csökkentéssel összefüggő módosításáról Megjelent: MK 2018/55. (IV. 20.) Hatályos: 2018. 05. 06. Módosítja többek között a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás – a 31. §-ban és a 34. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – kérelemre induló eljárás. A kérelem részeként a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal műszaki dokumentációt kell készíteni az egyes eljárásfajtáknál meghatározottak sze-rint.

Az engedélyes az üzemeltetést a kisfeszültségű hálózati elemek esetén az üzembe helyezési eljárás lefolytatását követő 8 napon belül, az (1) bekezdésben felsorolt egyéb építmények eseté-ben az építtető az üzembe helyezési eljárás lefolytatását követő 90 napon belül a 6. számú mel-léklet szerinti adattartalommal bejelenti a Hatóságnak. A bejelentéshez csatolandó műszaki do-kumentációt a 3. számú melléklet 9. pontja szerinti tartalommal, méretekben és az ott meghatáro-zott számú példányban kell benyújtani a Hatósághoz.

Az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentésben foglaltakat a Hatóság tizenöt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi, a tudomásulvételt a hiányzó feltételek teljesítéséhez köt-heti, vagy a tudomásulvétellel egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó mun-kálatok elvégzésére kötelezi a bejelentőt.

A bontási tevékenységet a Hatóságnak a bontás tudomásulvétele esetén a bontás tudomásvétele iránti kérelem benyújtásától számított egy évig lehet végezni.

Módosítja többek között az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendeletet. A rendelet hatálya a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra – ide nem értve a villamosenergia-ipari építményeket – vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra és az azok lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire terjed ki. Meglévő közforgalmú üzemanyag-töltőállomáson közforgalmú autógáz töltőállomás, - töltőhely technológiai berendezéseivel egybeépített, vagy a berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló műtárgy építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységeket is magába foglal. Módosítja többek között a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendeletet. A bejelentett tanúsító szervezet: a felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet (a továbbiakban: felvonó rendelet) hatálya alá tartozó felvonók esetében a felvonó rendeletben meghatározott, a gépek biztonsági követelmé-nyeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: gépek rendelet) hatálya alá tartozó berendezések esetében a gépek rendeletben meghatározott – Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) által kijelölt – tanúsító szervezet;

A felújított berendezés: az a berendezés – a fabetétes vezetősínű felvonók, valamint a tömegközlekedési mozgólépcsők kivételével –, amelynek legalább a meghajtó-gépét, vezérlését, biztonsági berendezéseit, továbbá – felvonók esetében – fülke- és aknaajtóit 20 évnél nem régebben új egységekre cserélték;

2

Az új, személyszállításra is alkalmas felvonó esetében a felvonó rendelet által meghatározott, bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány vagy a tevékenységét a felvonó rendelet 10. számú vagy 11. számú melléklete szerint tanúsított felvonószerelő vállalkozás által készített végellenőrzési jegyzőkönyv alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozat, Engedély nélkül létesített berendezés fennmaradását és használatbavételét a Hatóság a 23. §-ban meghatározott mértékű közigazgatási bírság kiszabása mellett engedélyezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti berendezés fennmaradása és használatbavétele iránti kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció összeállítása során az e rendeletben a létesítési dokumentáció tartalmára és a használatbavételi dokumentáció tartalmára vonatkozó követelményeket kell együttesen alkalmazni. (3) A gyártó vagy a felelős forgalmazó az általa szállított és felszerelt (felszereltetett) berendezés tekinteté-ben írásban nyilatkozik a tervezési követelményeknek való megfelelőségről. (4) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartott szervezet írásbeli hozzájárulását a leállított berendezés újraindításához. A berendezések létesítésének műszaki-biztonsági dokumentációjának összeállítása is részletezésre került a módosított jogszabályban.

Változások:

A Kormány 70/2018. (IV. 9.) Korm. rendelete az atomenergiával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról Megjelent: MK 2018/52. (IV. 09.) Hatályos: 2018. 04.10. Módosítja többek között a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendeletet. A fogalmak pontosítása történt meg és kiegészült a beszállítók kiválasztására alkalmazott minősítő eljárás megindításának szándékáról az engedélyes legalább 20 nappal az eljárás megindítása előtt értesíti a hatóságot, ha azt helyszíni audit nélkül kívánja lefolytatni. Ha az engedélyes helyszíni audittal kívánja lefolytatni a minősítő eljárást, a hatóságot hazai beszállító esetében 15 nappal, külföldi beszállító esetében 25 nappal korábban értesíti. A radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonságát a hulladékformából és csomagolásból, a tároló létesítmény mesterségesen kialakított gátjaiból, a geológiai és hidrogeológiai környezetből álló hulladék-elhelyezési rendszer, valamint az üzemeltetéssel, ellenőrzéssel és a szükség szerinti beavatkozással kapcsolatos céltudatos emberi tevékenységek összességével kell biztosítani. (3)40 A hulladék-elhelyezési rendszer elemeinek kombinációjával kell biztosítani, hogy azok élettartama alatt akár egyetlen elem vagy komponens meghibásodása, vagy azok fokozatos tönkremenetele jelentősen ne befolyásolja a biztonsági célkitűzések teljesítését. Az atomenergia-felügyeleti szerv a követelménytől való eltérés által okozott kockázatnövekedés mértéke és a követelmény teljesítéséhez szükséges intézkedések terjedelme, költsége, megvalósítási időtartamának figyelembevételével határozatban dönt a felmentésről és annak engedélyezett időtartamáról. A felmentés csak határozott időtartamra adható. Ez a határidő igazodik a felmentés tárgyát képező tároló létesítmény időszakos biztonsági felülvizsgálatának ciklusidejéhez. A tároló létesítmény biztonságára, a tároló létesítmény irányítási rendszerére és a tároló létesítmény életciklus szakasza szerinti tevékenységek végrehajtására és azok felügyeletére vonatkozó részletes biztonsági követelményeket a tároló létesítményekre vonatkozó, az 1–3. mellékletben lévő biztonsági szabályzatok tartalmazzák. Módosítja többek között a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendeletet.

3

E rendelet hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerint Magyarország területén létesíteni kívánt, valamint - a már üzemelő nukleáris létesítményekre, azok rendszereire és rendszerelemeire, a nukleáris

létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekre és az e tevékenységet végzőkre – beleértve a sugárvédelmet, a nukleáris létesítményeken belüli radioaktív anyag szállítást és a radioaktív hulladé-kok átmeneti tárolását biztosító rendszereket, rendszerelemeket,

- a nukleáris létesítmény biztonsági osztályba sorolt nyomástartó berendezéseit és csővezetékeit, továbbá a tűzvédelmet, ha azok a nukleáris biztonságra hatást gyakorolnak, kizárólag ezen hatásuk szempontjából – terjed ki.

Az engedélyes szervezete és működése” Az Atv. 2. § 53. pontjában meghatározott építmények esetében kijelölt biztonsági övezet hiányában a biztonsági övezetbe tartozó ingatlannak tekintendő - a) a nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési engedélyében meghatározott tervezett

telephelyével érintett ingatlan, - b) kutatóreaktor, oktatóreaktor és nukleáris üzemanyagot vizsgáló laboratórium esetében a nukleáris

létesítmény tervezett telephelyének határától számított száz méteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlan, valamint

- c) a b) pontban meghatározott nukleáris létesítmények kivételével a nukleáris létesítmény tervezett telephelyének határától számított ötszáz méteres távolságon belüli vagy azzal érintett ingatlan.

A nukleáris létesítmények biztonságáért, a nukleáris biztonsági követelmények betartásáért és betartatásá-ért, a nukleáris létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekért a teljes életciklus alatt a felelősség az engedélyest terheli. A biztonsági célkitűzéseket a nukleáris létesítmény élettartamának minden szakaszában érvényesíteni kell, beleértve a tervezést, a telephely kiválasztást, a gyártást, a létesítést, az üzembe helyezést és az üzemeltetést, valamint a megszüntetést, továbbá a radioaktív anyagoknak e tevékenységekhez kapcsolódó szállítását és a radioaktív hulladékkezelést. Az engedélyes írásban olyan biztonsági politikát dolgoz ki, ami biztosítja, hogy a biztonság minden mást megelőző fontosságú a nukleáris létesítménnyel kapcsolatos valamennyi tevékenység során. A biztonsági politika egyértelműen megfogalmazott és könnyen ellenőrizhető biztonsági célokat és azok végrehajtására feladatokat ír elő, valamint alkalmas a biztonsági politika megvalósítására és a biztonsági teljesítmény folyamatos nyomon követésére. A biztonsági értékelés megfelelő elvégzése érdekében a tervező és elemző eszközöket, valamint a bemenő adatokat verifikálni és validálni kell. A nukleáris létesítmény üzembe helyezése és üzemeltetése során igazolni kell, hogy a nukleáris létesítmény fizikai állapota és működése megfelel a tervnek, a biztonsági követelményeknek, valamint az üzemeltetési feltételeknek és korlátoknak. Az üzemeltetésre vonatkozó részletes szabályokat a 4. és az 5–6. melléklet tartalmazza. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ A Kormány 72/2018. (IV. 16.) Korm. rendelete a dohánytermékek nyomonkövethetőségéről és biztonsági eleméről Megjelent: MK 2018/53. (IV. 16.) Hatályos: 2018. 04. 17. Módosítja a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletet. A dohánytermékek minden csomagolási egységét egyedi azonosítóval kell megjelölni. Az egyedi azonosító sértetlenségének biztosítása érdekében azt eltávolíthatatlanul kell nyomtatni vagy rögzíteni, annak kitörölhetetlennek kell lennie, és azt semmilyen módon nem lehet eltakarni vagy megszakítani például zárjegyek vagy árcédulák által, illetve a csomagolási egység felnyitásakor. Az egyedi azonosítónak lehetővé kell tennie a következők meghatározását:

a) a gyártás helye és időpontja, b) a gyártó létesítmény, c) a dohánytermék gyártásához használt gép, d) a gyártási műszak vagy a gyártás időpontja, e) a termék leírása,

4

f) a kiskereskedelmi értékesítés célpiaca, g) a tervezett szállítási útvonal, h) adott esetben az európai uniós importőr, i) a tényleges szállítási útvonal a gyártástól az első kiskereskedelmi egységhez, beleértve valamennyi igénybe vett raktárt, valamint a szállítás időpontját, a szállítás rendeltetési helyét, a kiindulási helyet és a címzettet, j) a gyártástól az első kiskereskedelmi egységig valamennyi vásárló azonosítása és k) a gyártástól az első kiskereskedelmi egységig valamennyi vásárló számlái, megrendelési számai és kifizetési bizonylatai.

A (2) bekezdés a), b), c), d), e), f), g) és adott esetben h) pontja szerinti információk az egyedi azonosító részét képezik. (4) A (2) bekezdés i), j) és k) pontja szerinti információk az egyedi azonosítóhoz vezető linken keresztül elektronikusan hozzáférhetők a jogszabályban meghatározottak szerint. (5) A dohánytermékek kereskedelmében részt vevő valamennyi gazdasági szereplő – a gyártótól kezdve az első kiskereskedelmi egység előtti utolsó gazdasági szereplőig – köteles nyilvántartást vezetni a birtokába kerülő összes csomagolási egységről, valamint a csomagolási egységek minden közbenső mozgásáról és a birtokából való végleges kikerülésükről. Ez a kötelezettség teljesíthető gyűjtőcsomagolások – például karton, mesterkarton vagy raklap – megjelölésével és nyilvántartásával is, feltéve, hogy így is lehetséges minden csomagolási egység árukövetése és nyomon követése. (6) A dohánytermékek ellátási láncában részt vevő valamennyi természetes és jogi személy köteles teljes körű és pontos nyilvántartást vezetni valamennyi vonatkozó ügyletről. (7) A dohánytermékek gyártói kötelesek a dohánytermékek kereskedelmében részt vevő valamennyi gazdasági szereplő – a gyártótól kezdve az első kiskereskedelmi egység előtti utolsó gazdasági szereplőig, ideértve az importőröket, raktárakat és szállítási vállalatokat – rendelkezésére bocsátani a megvásárolt, eladott, tárolt, szállított vagy más módon kezelt dohánytermékek nyilvántartását lehetővé tevő eszközöket. Az eszköznek képesnek kell lennie a rögzített adatok elektronikus úton történő olvasására és azoknak a (8) bekezdés szerinti adattároló rendszerhez való továbbítására. (8) A dohánytermékek gyártói és importőrei kötelesek egy független harmadik féllel adattárolási szerződést kötni tárhely biztosítása céljából valamennyi vonatkozó adat tárolásához. Az adattároló rendszert fizikailag az Európai Unió területén kell elhelyezni. A harmadik fél alkalmasságát, különösen annak függetlenségét és technikai felkészültségét, valamint az adattárolási szerződést az Európai Bizottság hagyja jóvá. (9) A (8) bekezdés szerinti harmadik személy tevékenységét a dohánytermék gyártója által ajánlott és fizetett, az Európai Bizottság által jóváhagyott külső ellenőr ellenőrzi. A külső ellenőrnek éves jelentést kell benyújtania a vámhatóság és az Európai Bizottság részére, amelyben különösen a hozzáféréssel kapcsolatos szabálytalanságokat értékeli. (10) Az adattároló rendszerhez teljes hozzáférhetőségre jogosult a vámhatóság, az ND Nemzeti Dohányke-reskedelmi Nonprofit Zrt. az Európai Bizottság és a külső ellenőr. Kellően indokolt esetben a vámhatóság a gyártók vagy importőrök számára hozzáférést biztosít ezekhez a tárolt adatokhoz, feltéve, hogy a kereskedelmi szempontból érzékeny információk továbbra is a vonatkozó jogszabályok által előírt megfelelő védelemben részesülnek. (11) A rögzített adatokat a dohánytermékek kereskedelmében részt vevő gazdasági szereplő nem módosíthatja vagy törölheti. 6/H. §35 (1) A dohánytermékek minden forgalomba hozott csomagolási egysége látható és nem látható elemekből álló, a termék bontatlanságát biztosító biztonsági elemet tartalmaz, amelynek a segítségével megállapítható, hogy a termék eredeti-e. A biztonsági elemet eltávolíthatatlan módon kell nyomtatni vagy rögzíteni, annak letörölhetetlennek kell lennie, és az semmilyen módon nem takarható el vagy szakítható meg például zárjegyek, árcédulák vagy más, jogszabályban előírt elemek által.

21/C. §101 (1) A 6/G. és 6/H. §-ban foglaltakat a) a cigaretta és a cigarettadohány tekintetében 2019. május 20-tól, b) a cigarettától és a cigarettadohánytól eltérő dohánytermékek tekintetében 2024. május 20-tól kell alkalmazni. (2) A 2019. május 20-a előtt az Európai Unióban gyártott vagy oda importált olyan cigaretta vagy cigaretta-dohány, amely nem tartalmazza a 6/G. § szerinti egyedi azonosítót, 2020. május 20-ig forgalmazható. (3) A 2024. május 20-a előtt az Európai Unióban gyártott vagy oda importált olyan dohánytermék, amely nem minősül cigarettának vagy cigarettadohánynak, és amely nem tartalmazza a 6/G. § szerinti egyedi azonosítót, 2026. május 20-ig forgalmazható. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

5

80/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet az egyes iparszabályozási tárgyú kormányrendeletek bürokrácia-csökkentéssel összefüggő módosításáról

Megjelent: MK 2018/55. (IV. 20.) Hatályos: 2018. 05. 06. Módosítja többek között a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet Lásd a kiemeltekben. Módosítja többek között az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendeletet. Lásd a kiemeltekben. Módosítja többek között a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendeletet. Lásd a kiemeltekben. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 82/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet módosításáról Megjelent: MK 2018/55. (IV. 20.) Hatályos: 2018. 06. 01. Módosítja a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 24. §-a szerinti átvételi és visszavételi kötelezettség alapján el kell érni, hogy az egy naptári évben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegének – legalább 55% anyagában történő hasznosítása mellett – legalább 60%-át hasznosítsák úgy, hogy az egy naptári évben országosan képződő hulladékká vált csomagolás anyagfajtáinak teljes tömegéhez viszonyítva anyag-fajtánként a hasznosítási aránya a következő legyen: a) üveg esetében 60%, b) papír és karton esetében 60%, c) fém esetében 50%, d) fa esetében 15%, e) műanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel. A csomagolt termék forgalmazója, amely üzletenként – a Ht. 12. § (2b) bekezdésében meghatározott kivétellel – legalább 500 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik, a fogyasztó által felajánlott használt csomagoló-szert visszaveszi, a hulladékbirtokos által felajánlott csomagolási hulladékot átveszi. E kötelezettség a helyben fogyasztásra kínált termék csomagolására nem vonatkozik. A forgalmazó az (1) bekezdés szerinti átvételt, visszavételt – a Ht. 12. § (2b) bekezdése szerint gyűjtött üveghulladék esetén a (3a) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a csomagolt termék forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, teljes nyitvatartási időben a csomagolt termék forgalmazásának helyén biztosítja. A legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a Ht. 12. § (2b) bekezdése szerinti, üveghulladékra vonatkozó kötelezettségét az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően kialakított átvételi helyen teljesíti. A rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

6

Módosítja az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletet A hulladékbirtokos az átvételi helyen a törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott hulladékot a gyártónak, a forgalmazónak, valamint a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézménynek térítésmentesen átadhatja. Az átvett hulladékért a hulladék átadója részére – a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló, valamint a csomagolási hulladékot átadó kivételével – átvételi elismervényt kell adni. Az átvételi elismervé-nyen fel kell tüntetni az átvett hulladék típusát, fajtáját, jellegét, mennyiségét és az átvétel időpontját. Az átvételi helyen átvett hulladékot az átvételt követően konténerben vagy gyűjtőedényben, a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben vagy szilárd burkolattal ellátott, elkerített területen elhelyezve kell tárolni úgy, hogy az a hulladék további kezelését elősegítse. A tárolás módjának megválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy az adott átvételi helyen a hulladék fajtája, típusa, jellege, mérete, mennyisége és tömege alapján mi biztosítja a környezetvédelmi szempontból legbiztonságosabb tárolás

Csomagolási hulladék átvételére kialakított átvételi helyen a gyűjtőedénybe, konténerbe csak az a hulladék helyezhető el, amelyre a gyűjtőedény, konténer szerinti jelzés, felirat vonatkozik. Az átvételi hely üzemeltetője gondoskodik a gyűjtőedény, konténer tisztán tartásáról, karbantartásáról, elhasználódása vagy a rendeltetés-szerű használatot akadályozó megrongálódása esetén cseréjéről. Ha a gyűjtőedény vagy konténer az üzlet nyitvatartási idején kívül is megközelíthető, akkor a bedobó-nyílás a nyitvatartási időn kívüli időszakra lezárható. A Ht. 12. § (2b) bekezdése szerint gyűjtött üveg csomagolási hulladék (a továbbiakban: fogyasztói üveghulladék) átvételi helyét a forgalmazó a) az üzlethez tartozó, üzleten kívüli saját területen, b) ha az a) pont szerinti kialakítás – saját rendelkezésű terület hiányában vagy településrendezési, illetve településkép-védelmi okból – nem lehetséges, a Ht. 37/C. §-a szerint közterületen vagy c) ha a b) pont szerinti kialakítás településrendezési, illetve településkép-védelmi okból nem lehetséges, az üzleten belül alakítja ki. Az átvételi helyen a gyűjtőedénybe vagy konténerbe a fogyasztói üveghulladék csak: a) szennyeződéstől és idegen tárgytól mentesen, b) kupak, dugó vagy lapkafedő nélkül és c) szín szerint elkülönített átvétel esetén, a gyűjtőedényen vagy konténeren elhelyezett jelzésnek, feliratozásnak megfelelően helyezhető el.

.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.- HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT JOGSZABÁLYOK: A 6/2017. (V. 5.) NGM az egyes műszaki biztonsági tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi IKIM rendeletet: Megjelent: MK 2017/65. (V. 5.) - Hatályos: 2018. 04. 21.

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról. Emlékeztető:

30/2018. (II. 28.) Korm. rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének és tevékenysége felülvizsgálatának szabályairól Megjelent: MK 2018/28. (II. 28.) Hatályos: 2018. 04. 21. Ez a rendelet 2018. április 21-én lép hatályba. Az e rendelet hatálybalépése előtt megindult és folya-matban lévő kijelölési eljárásokban az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól szóló 17/2013. (VI. 4.) NGM rendeletben (a továbbiakban: R1.) foglaltak szerint kell eljárni.

Az R1. alapján kiadott kijelölő okiratok 2023. április 21. napjáig hatályosak.

7

Ez a rendelet az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezé-séről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgál-ja.

4/2018. (II. 28.) NGM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díj megfizetésére vo-natkozó szabályokról Megjelent: MK 2018/28. (II. 28.) Hatályos: 2018. 04. 21.

A kérelmező szervezetnek rendelkeznie kell a) a megfelelőség-értékelési tevékenysége során szükséges dokumentumok – így különösen az

EU-típusvizsgálati tanúsítvány, az ellenőrzési jegyzőkönyv, a vizsgálati jegyzőkönyv –, valamint a megfelelőség-értékelési tevékenységével összefüggő eljárásának a gazdasági szereplők tájékoztatá-sára szolgáló dokumentumai angol nyelvű fordításával,

b) a kérelmezett megfelelőség-értékelési területre vonatkozó, káreseményenként legalább 10 millió forintnak megfelelő biztosítási összegre kötött érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel.

(2) Ha a kérelmező nem rendelkezik a megfelelőség-értékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, a megfelelőség-értékelési területen egyes tevékenységek végzésére való felkészültséget igazoló akkreditált státusz odaítéléséről szóló határozattal, a kijelölő hatóság a kérelmező szervezet alkalmasságának és felkészültségének megíté-léséhez vizsgálja, hogy

a) a megfelelőség-értékelési tevékenységet végző műszaki személyzet rendelkezik-e szakirányú, legalább középfokú műszaki képesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal,

b) a megfelelőség-értékelési tevékenységet végző műszaki személyzetben legalább 1 fő rendelke-zik-e angol nyelvű, legalább középfokú nyelvvizsgával,

c) a műszaki személyzet ismeri-e a megfelelőség-értékelési eljárásokat és az értékelt egyéni védő-eszközre vonatkozó gyártástechnológiát,

d) ha a kérelmező szervezet tanúsításra is benyújtotta kérelmét, a vizsgálólaboratórium, a vonatko-zó előírások, szabványok szerinti vizsgáló- és mérőeszközök rendelkezésre állnak-e, valamint

e) a megfelelőség-értékeléshez szükséges adminisztratív feladatok ellátásának feltételei fennállnak-e. Az R1. alapján kiadott kijelölő okiratok 2023. április 21. napjáig hatályosak.

Figyelemfelhívások KIEMELT ESEMÉNYEK

Munkavédelem Foglalkoztatás-felügyelet

2018.04.13. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása

- a Munkavédelmi Bizottság 2018. március 22-i plenáris üléséről.

Tájékoztatás a Munkavédelmi Bizottság 2018. március 22-i plenáris üléséről. 2018.04.13. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának összefoglaló jelentése

- a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkakörülményeinek munkavédelmi célvizsgála-táról.

Az összefoglaló jelentés letöltése.

Példatár a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavédelmi célvizsgálatához.

8

2018.04.16. - Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése

- a munkaügyi hatóság 2017. évi országos hatósági ellenőrzési tervének megvalósulásáról. A jelentés letöltése. 2018.04.17. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának jelentése

- a munkavédelmi hatóság 2017. évi országos hatósági ellenőrzési tervének megvalósulásáról.

A jelentés letöltése. 2018.04.17. - Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése

- a munkaügyi hatóság 2017. év ellenőrzési tapasztalatairól.

A Jelentés letöltése. 2018.04.18. - Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentése

- a kötelező legkisebb munkabérre és garantált bérminimumra irányadó szabályok érvényesülésének rendkívüli akcióellenőrzéséről.

Az Összefoglaló jelentés letöltése 2018.04.20. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának összefoglaló jelentése

- a kereskedelmi ágazat munkavédelmi célvizsgálatáról (2017. november 10. – december 10.)

Az Összefoglaló jelentés letöltése. A Példatár letöltése. 2018.04.23. - Április 28. – A munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapja

1984. április 28-án a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete megtartotta az első munkahelyi bale-setben megsérültek és elhunytak emléknapját. Egy évvel később a kanadai szakszervezeti szövetség (Canadian Labour Congress) felkarolta a kezdeményezést. A dátum arra utal, hogy Kanadában a munkahelyi balesetbiztosítási szabályozást 1914. április 28-án fogadták el, melynek nyomán létrehoz-ták az első kanadai munkavédelmi hivatalt. A kanadai parlament az emléknapot törvénybe iktatta 1991-ben, április 28-át Nemzeti Gyásznapnak nyilvánítva (National Day of Mourning).

Az USA-ban 1989-ben nyilvánították április 28-át hivatalos emléknappá és megemlékezéseket, mun-kavédelmi kampányokat egyre több helyen tartottak világszerte ezen a napon. Angliában 1992 óta emlékeznek meg a munkahelyi balesetben elhunytakról és megsérültekről. Az „Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!” mottót itt használták először. Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (International Trade Union Confederation – ITUC) 1996 óta ismeri el április 28-át, mint nemzetközi emléknapot.

1996-ban április 28-a az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és a Nemzetközi Munkaügyi Szer-vezet (ILO) támogatásával a munkabalesetek áldozatainak nemzetközi gyásznapja lett.

Magyarországon 2012. augusztus 13-án a Kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előter-jesztése alapján április 28. napját a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánította. Ezzel a Kormány is kifejezte elkötelezettségét és támogatását a munka-vállalók életének és testi épségének védelméért, biztonságáért.

Ahogyan az elmúlt években, az idén is lesznek országos rendezvények, valamint minden megyében Nyílt nap a munkavédelmi hatóságnál. A rendezvényekről pontos információkat a Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok munkavédelmi hatósága tud adni.

9

2018.04.24. - Az NGM Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása

- egyéni védőeszközöket érintő változásokról. 2018. április 21-től teljes terjedelmében alkalmazni kell az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendeletét. Bővebb információk az Egyéni védőeszköz fülön találhatók.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele Megjelent: https://osha.europa.eu/hu Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz.

KIEMELT ESEMÉNYEK

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele

Megjelent: https://osha.europa.eu/hu Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz.

10/04/2018 Új jelentés a gázzal elárasztott szállítókonténerek által okozott kockázatokról Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) új jelentése kiemeli a gázzal elárasztott szállítótartályokkal érintkezésbe kerülő, kikötőkben dolgozó munkavállalók bizton-ságával és egészségével kapcsolatos kockázatokat. A legfontosabb ajánlás a kockázatértékelések elvégzése a konténerek nyitása előtt, és a konténerek címkézésére vonatkozó jogszabályok érvénye-sítése. A jelentés áttekinti a jogszabályokat, és azonosítja az erre a területre vonatkozó jelenlegi ismeretek-ben mutatkozó hézagokat. Ezenkívül gyakorlati példákat és megelőző stratégiákat is kínál a jelenlegi gyakorlat és a munkavállalók biztonságának és egészségének javítására. A sajtóközlemény A teljes jelentés, illetve az OSHwiki cikk megtekintése A jelentésről szóló prezentáció letöltése 13/04/2018 Az EU-OSHA felkéri a szervezeteket, hogy partnerként csatlakozzanak az Egészséges munka-helyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése nevű kampányhoz. A veszélyes anyagok kezelése az európai munkahelyeken alapvető fontosságú a dolgozók, vállalko-zások és gazdaságok védelme érdekében. De hogyan lehet hatással erre az ön szervezete munkahe-lyi szinten? És mik az előnyei annak, ha az Ön szervezete partnerként csatlakozik az Európai Munka-helyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) veszélyes anyagokról szóló közelgő kampányához? Az EU-OSHA – korábbi és potenciális hivatalos kampány- és médiapartnereivel – választ adott az említett kérdésekre a március 20-án Brüsszelben megtartott kampánypartnerségi ülés alkalmával. Olvassa el a kampánypartnerségi ülés összefoglalóját Nézze meg az eseményről készült képeket Tekintse meg a 2018-2019. évi hivatalos kampánypartnerségi ajánlatot és a kampány médiapartneri ajánlatát További információk az április 24-én induló Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése nevű kampányról.

10

17/04/2018 Veszélyes anyagok: gyakorlati információk az új tematikus weboldalunkról Az EU-OSHA frissített weboldala fontos információkat tartalmaz a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokról. A weboldalon megtalálhatók a főbb jogszabályok, az alapelvek ismertetése, valamint ta-nácsok a veszélyes anyagok munkahelyi kezelésére vonatkozóan. A weboldal a rákkeltő anyagokról, a biológiai anyagokról és az újonnan felmerülő kockázatokról is tartalmaz információkat. Továbbá számos hasznos link található a munkavállalók és a munkáltatók további tájékoztatása érdekében. A 2018-19. évi, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos „Egészséges munkahelyek” kampány céljaival összhangban a weboldal áttekintést nyújt az EU-OSHA e témával kapcsolatos tevékenységeiről és kiadványairól. Tekintse át a veszélyes anyagokkal foglalkozó weboldalt. 19/04/2018 Mondja el a véleményét! Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség visszajelzést szeretne gyűjteni tevékenységeiről és az elért eredményekről annak érdekében, hogy növelje munkájának relevanciáját a jövőben. Kérjük, segítsen nekünk egy rövid kérdőív kitöltésével, ami legfeljebb 15 percet vesz igénybe. A felmérést az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség megbízásából a ICF és a GfK konzorciuma végzi. A kérdőívet angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven töltheti ki. Kérjük, mondja el, mit gondol szervezetünkről. A kezdéshez kattintson ide. Köszönjük! 24/04/2018 Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelése: A 2018-2019-es kampány hivatalosan elindult! A veszélyes anyagok továbbra is kockázatokat jelentenek az európai munkavállalók biztonságára és egészségére. Az új kampány, az Egészséges munkahelyek – A veszélyes anyagok helyes kezelé-se célja az ilyen anyagoknak való kitettség felszámolásának — illetve amennyiben az nem lehetsé-ges, kezelésének — szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése. A kampányt egy sajtótájé-koztatón, Brüsszelben, 2018. április 24-én, 12.00 órakor indítják el. A kampányanyagok széles köre több nyelven elérhető, továbbá az EU-OSHA Európa-szerte gyűjtött össze eszközöket, útmutatást és helyes gyakorlatokra vonatkozó példákat. Mindezekről a kampány honlapján tájékozódhat. Az EU-OSHA fókuszpontjai , hivatalos kampánypartne-rei és médiapartnerei , valamint az Európai Vállalkozói Hálózat aktívan támogatja a kampányt 2018-2019 során. Olvassa el a sajtóközleményt Nézze meg a sajtókonferenciát Nézze meg az eseményről készült képeket. 26/04/2018 Digitalizálás és munkahelyi biztonság és egészségvédelem: a workshop összefoglaló már elér-hető Az EU-OSHA előrejelzési projektjének részeként az EU-OSHA fókuszpontjainak részvételével az „Újonnan felmerülő kockázatok az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT-vel) kapcsolat-ban” témával foglalkozó workshop a digitalizálásnak a munkahelyi biztonságra és egészségre gyako-rolt lehetséges hatásaira összpontosított. A workshop több előadásból, plenáris megbeszélésből és csoportos gyakorlatból állt, amelyek négy olyan jövőbeli forgatókönyv alapján zajlottak, amelyek szi-lárd szakpolitikák kifejlesztésének eszközeként és az azonosított OSH-kihívások kezelésére szolgál-hatnak. A témák között szerepelt a mesterséges intelligencia hatása, az online platform gazdaság, a nagy adathalmazok növekvő elérhetősége, az emberi test, mint IKT-platform használata, valamint a

11

munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szabályozásra és irányításra, a mun-kavállalók képviseletére és képzésére vonatkozó kihívások. Tekintse meg a workshop összefoglalóját Olvassa el „Az információs és kommunikációs technológiákban végbemenő és a munkavégzés helyét érintő változások legfontosabb tendenciái és mozgatórugói című jelentést. Tekintse meg a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos újonnan felmerülő kockázatokra és az előrejelzési projektjeinkre vonatkozó részt 27/04/2018 A 2018-as munkavédelmi világnapon a fiatalok biztonsága és egészségvédelme kerül közép-pontba Ez év április 28-án, a munkavédelem világnapján, globális kampány indul a fiatal munkavállalók biz-tonságának és egészségének javításáért és a gyermekmunka megszüntetéséért. A fiatal munkavállalók korlátozott élet- és munkatapasztalatuk miatt egyike a leginkább sebezhető munkahelyi csoportoknak. A fiatal munkavállalók nagyobb valószínűséggel szenvednek súlyos bale-seteket, illetve válnak erőszak vagy zaklatás áldozatává a munkahelyen, így védelmük kiemelt helyen szerepel az Unió napirendjén. Hogyan teremtsük meg a biztonságos és egészséges munkahelyen dolgozók következő generációit? A témának szentelt blogbejegyzésünkben olvashatnak néhány sikeresnek bizonyult stratégiáról, mint például a munkahelyi biztonság és egészségvédelem oktatásba történő integrálásáról. Április 28-a a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja is, minden évben ezen a napon emlékezünk meg azokról, akik munkahelyükön vesztették életüket vagy szenvedtek sérülése-ket. Ez ideális lehetőség a hatékony biztonságért és egészségvédelemért folytatott kampányra, és a kockázat-megelőzésben az aktív munkavállalói részvétel fontosságának hangsúlyozására. Tudjon meg többet erről. Látogassa meg az ILO weboldalát a munkavédelem világnapjával kapcsolatos információkért Tekintse meg az EU-OSHA weboldalán a Fiatalok, biztonság és egészségvédelem a munkahe-lyen részt

SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK

Munkavédelem Munkahely, Munkaidő, Foglalkozás-Egészségügy, Baleset, Foglalkozási Betegség, Ellenőrzés

MSZ EN ISO 7243:2018 Hőhatásnak kitett környezet ergonómiája. A hőterhelés felmérése a WBGT-index (wet bulb globe temperature) alapján (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 27243:1998 Meleg munkakörnyezetek. A dolgozóra ható hőterhelés becslése a WBGT-index (wet bulb globe temperature) alapján c. szabvány helyett)

Munkaeszköz, gép, veszélyes anyag, vegyipar, biológiai veszély, sugárvédelem

MSZ EN 50364:2018 Termékszabvány a 0 Hz – 300 GHz frekvenciatartományban működő, elektronikus termékfelügyelő (EAS), rádiófrekvenciás azonosító (RFID) és hasonló alkalmazásokban használt készülékekből szár-mazó elektromágneses terek emberi expozíciójának meghatározásához (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 50364:2010 A 0 Hz – 300 GHz frekvenciatartományban működő, elektronikus termékfelügyelő (EAS), rádiófrekvenciás azonosító (RFID) és hasonló alkalmazásokban használt készülékekből származó elektromágneses terekben az emberi expozíció korlátozása c. szabvány helyett, amely azonban 2020.10.09-ig még érvényes). MSZ EN 62232:2018 Az RF-térerősség, a teljesítménysűrűség és a fajlagos elnyelt teljesítmény (SAR) meghatározása a rádiókommunikációs bázisállomások közelében az emberi expozíció értékelése céljából

12

(angol nyelvű, a magyar MSZ EN 50492:2017 Alapszabvány az elektromágneses térerősség emberi expozícióra vonatkozó helyszíni mérésére a bázisállomások környezetében c. szabvány helyett).

Építés, szerelés, anyagmozgatás, hegesztés, közlekedés

MSZ EN 1459-1:2018 Terepjáró targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 1. rész: Változtatható kinyúlású tar-goncák (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 1459:1998+A3:2012 Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák c. szabvány helyett)

MSZ EN 50126-1:2018 Vasúti alkalmazások. A megbízhatóság, az üzemkészség, a karbantarthatóság és a biztonság (RAMS) előírása és bizonyítása. 1. rész: Az általános RAMS-folyamat (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 50126-1:2001 Vasúti alkalmazások. A megbízhatóság, az üzem-készség, a karbantarthatóság és a biztonság (RAMS) előírása és bizonyítása. 1. rész: Alapvető köve-telmények és az általános folyamat c. szabvány helyett, amely azonban 2020.07.03-ig még érvényes.) MSZ EN ISO 17916:2016 Termikus vágógépek biztonsága

Villamos munkák, berendezések, eszközök

MSZ EN 50321-1:2018 Feszültség alatti munkavégzés. Lábbelik a villamos védelemhez. Szigetelő lábbelik és kalocsnik (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 50321:2002 Villamosan szigetelő lábbeli kisfeszültségű villamos berendezéseken végzendő munkákhoz c. szabvány helyett, amely azonban 2021.01.12-ig még érvé-nyes). MSZ EN 61140:2016 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok

MSZ EN 61140:2003 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok (az MSZ EN 61140:2016 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok c. szabvány helyettesíti, az MSZ EN 61140:2003 azonban 2019.05.27-ig még érvényes). MSZ EN 61140:2002/A1:2007 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok (az MSZ EN 61140:2016 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok c. szabvány helyettesíti, az MSZ EN 61140:2002/A1:2007 azonban 2019.05.27-ig még érvényes).

Mező- és erdőgazdaság, vízügy, halászat, faipar, könnyűipar, élelmiszeripar

MSZ EN 1853:2018 Mezőgazdasági gépek. Pótkocsik. Biztonság (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 1853:1999+A1:2010 Mezőgazdasági gépek. Billenthető felépítmé-nyű pótkocsik. Biztonság c. szabvány helyett) MSZ EN 1870-6:2018 Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfűrészgépek. 6. rész: Tűzifavágó körfűrészgépek (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 1870-6:2002+A1:2010 Famegmunkáló gépek biztonsága. Körfű-részgépek. 6. rész: Tűzifavágó körfűrészgépek és kettős célú tűzifavágó/asztalos körfűrészgépek kézi adagolással és/vagy munkadarab-elvétellel c. szabvány helyett)

13

Kereskedelem, vendéglátóipar, televízió, mozgófilm, színház, nevelés-oktatás, háztartás, szabadidő

MSZ EN 16582-1:2015 Magánhasználatú úszómedencék. 1. rész: Általános biztonsági követelmények és vizsgálati módsze-rek

Egyéni védőeszköz

MSZ EN ISO 20349-1:2018 Személyi védőeszköz. Öntödékben és hegesztéskor előforduló kockázatok ellen védő lábbeli. 1. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek öntödékben előforduló kockázatok elleni védelemhez (angol nyelvű, a magyar MSZ EN ISO 20349:2011 Személyi védőeszköz. Öntödékben és hegesztés-kor előforduló termikus kockázatok és a megolvadt fém kifröccsenései ellen védő lábbeli. Követelmé-nyek és vizsgálati módszerek c. szabvány helyett, amely azonban 2019.09.30-ig még érvényes.) MSZ EN ISO 20349-2:2018 Személyi védőeszköz. Öntödékben és hegesztéskor előforduló kockázatok ellen védő lábbeli. 2. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek hegesztés és rokon eljárások során előforduló kockázatok elleni védelemhez (angol nyelvű, a magyar MSZ EN ISO 20349:2011 Személyi védőeszköz. Öntödékben és hegesztés-kor előforduló termikus kockázatok és a megolvadt fém kifröccsenései ellen védő lábbeli. Követelmé-nyek és vizsgálati módszerek c. szabvány helyett, amely azonban 2019.09.30-ig még érvényes.)

Környezetvédelem

MSZ EN 12341:2014 Környezeti levegő. A szálló por PMˇ10^ vagy PMˇ2,5^ tömegkoncentrációjának meghatározása szab-ványos gravimetriás mérési módszerrel

Tájékoztatás a 2018. májusi szabványváltozásokról

MSZ EN 474-1:2006+A5:2018 Földmunkagépek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (angol nyelvű) MSZ EN 1176-1:2018 Játszótéri eszközök és talajok. 1. rész: Általános biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (angol nyelvű, a következő magyar nyelvű helyett, amely azonban 2018.10.31-ig még érvényes: MSZ EN 1176-1:2008 Játszótéri eszközök és talajok. 1. rész: Általános biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek) MSZ EN 1176-2:2018 Játszótéri eszközök és talajok. 2. rész: A hinták kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei (angol nyelvű, a következő magyar nyelvű helyett, amely azonban 2018.10.31-ig még érvényes: MSZ EN 1176-2:2008 Játszótéri eszközök és talajok. 2. rész: A hinták kiegészítő biztonsági köve-telményei és vizsgálati módszerei) MSZ EN 1176-3:2018 Játszótéri eszközök és talajok. 3. rész: A csúszdák kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei (angol nyelvű, a következő magyar nyelvű helyett, amely azonban 2018.10.31-ig még érvényes: MSZ EN 1176-3:2008 Játszótéri eszközök és talajok. 3. rész: A csúszdák kiegészítő biztonsági kö-vetelményei és vizsgálati módszerei) MSZ EN 1176-4:2018 Játszótéri eszközök és talajok. 4. rész: A kötélpályák kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgá-lati módszerei (angol nyelvű, a következő magyar nyelvű helyett, amely azonban 2018.10.31-ig még érvényes:

14

MSZ EN 1176-4:2008 Játszótéri eszközök és talajok. 4. rész: A kötélpályák kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei) MSZ EN 1176-6:2018 Játszótéri eszközök és talajok. 6. rész: A billenő-eszközök kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei (angol nyelvű, a következő magyar nyelvű helyett, amely azonban 2018.10.31-ig még érvényes: MSZ EN 1176-6:2008 Játszótéri eszközök és talajok. 6. rész: A billenő-eszközök kiegészítő bizton-sági követelményei és vizsgálati módszerei) MSZ EN 1177:2018 Ütéscsillapító játszótéri talajok. Az ütéscsillapítás meghatározásának vizsgálati módszerei (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 1177:2008 Ütéscsillapító játszótéri talajok. A kritikus esésmagas-ság meghatározása c. szabvány helyett) MSZ EN 1909:2018 Személyszállításra tervezett kötélpálya-berendezések biztonsági követelményei. Felújítás és kimen-tés (angol nyelvű) MSZ EN 12013:2018 Műanyag- és gumiipari gépek. Belső keverők. Biztonsági követelmények (angol nyelvű) MSZ EN 13001-3-1:2012+A2:2018 Daruk. Általános kialakítás. 3-1. rész: Acélszerkezetek határállapotai és megfelelőségének (angol nyelvű) MSZ EN 13284-1:2018 Helyhez kötött légszennyező források emissziója. A szilárd anyag tömegkoncentrációjának meghatá-rozása kis koncentrációtartományban. 1. rész: Kézi gravimetriás módszer (angol nyelvű, a magyar MSZ EN 13284-1:2002 Helyhez kötött légszennyező források emissziója. A szilárd anyag tömegkoncentrációjának meghatározása kis koncentrációtartományban. 1. rész: Kézi gravimetriás módszer c. szabvány helyett) MSZ EN 13284-2:2018 Helyhez kötött légszennyező források emissziója. A szilárd anyag tömegkoncentrációjának meghatá-rozása kis koncentrációtartományban. 2. rész: Automatizált mérőrendszerek minőségbiztosítása (angol nyelvű)

MSZ EN 13796-1:2018 Személyszállításra tervezett kötélpálya-berendezések biztonsági követelményei. Szállítójárművek. 1. rész: Rögzítők, futóművek, fogókészülékek, utasfülkék, székek, kocsik, karbantartó járművek, vonó-horgok (angol nyelvű) MSZ EN 13796-2:2018 Személyszállításra tervezett kötélpálya-berendezések biztonsági követelményei. Szállítójárművek. 2. rész: A rögzítők csúszásgátlás-vizsgálata (angol nyelvű) MSZ EN 13796-3:2018 Személyszállításra tervezett kötélpálya-berendezések biztonsági követelményei. Szállítójárművek. 3. rész: Fárasztóvizsgálat (angol nyelvű) MSZ EN 15004-7:2018 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 7. rész: Az IG-01 oltóanyaggal oltó beren-dezések fizikai tulajdonságai és rendszertervezés (angol nyelvű)

15

MSZ EN 15004-8:2018 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 8. rész: Az IG-100 oltóanyaggal oltó berendezések fizikai tulajdonságai és rendszertervezés (angol nyelvű) MSZ EN 15004-9:2018 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 9. rész: Az IG-55 oltóanyaggal oltó be-rendezések fizikai tulajdonságai és rendszertervezés (angol nyelvű) MSZ EN 15004-10:2018 Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések. 10. rész: Az IG-541 oltóanyaggal oltó berendezések fizikai tulajdonságai és rendszertervezés (angol nyelvű) MSZ EN 60335-2-27:2014 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-27. rész: A bőr ultraibolya és infravö-rös besugárzására használt készülékek követelményei MSZ EN 62061:2018 Gépek biztonsága. A biztonsággal összefüggő villamos, elektronikus és programozható elektronikus vezérlőrendszerek működési biztonsága (IEC 62061:2005 + AMD1:2012 + AMD2:2015) EGYESÍTETT VÁTLOZAT MSZ EN ISO 4254-7:2018 Mezőgazdasági gépek. Biztonság. 7. rész: Arató-cséplő, járva- szecskázó, gyapot- és cukornád-betakarító gépek (angol nyelvű) MSZ EN ISO 9696:2018 Vízminőség. Az összes alfa-aktivitás. Vastag rétegű sugárforrások vizsgálati módszere (angol nyelvű) MSZ ISO 16069:2009 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek (SWGS-ek) (visszavonva) MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 Vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményei Megjegyzés: az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményei c. szabvány is hatályos még). MSZ EN ISO 19085-3:2018 Famegmunkáló gépek. Biztonsági követelmények. 3. rész: Számvezérlésű (NC-) fúró- és marógépek (angol nyelvű) MSZ EN ISO 19085-6:2018 Famegmunkáló gépek. Biztonság. 6. rész: Egyorsós, függőleges tengelyű, asztalos marógépek (angol nyelvű) MSZ EN ISO 19225:2018 Föld alatti bányagépek. Mozgó frontfejtő gépek. A jövesztő-rakodók és fejtőgyaluk biztonsági köve-telményei (angol nyelvű) MSZ EN ISO 19340:2018 Vízminőség. Az oldott perklorát meghatározása. Ionkromatográfiás (IC-) (angol nyelvű)

16

MSZ EN ISO 20380:2018 Közhasználatú fürdők. Fürdők fulladásos baleseteinek érzékelése számítógépes látórendszerekkel. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek MSZ HD 60364-4-46:2017 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-46. rész: Biztonság. Leválasztás és kapcsolás MSZ HD 60364-5-537:2017 Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-53. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. A védelem, leválasztás, kapcsolás, vezérlés és ellenőrzés eszközei. 537. fejezet: Leválasztás és kap-csolás MSZ 62-1:1989 Ionizáló sugárzás elleni védelem. Általános előírások (visszavonva) MSZ 62-5:1991 Ionizáló sugárzás elleni védelem. Sugárvédelmi előírások zárt radioaktív sugárforrások méréstechni-kai és automatizálási célú alkalmazásakor (visszavonva) MSZ 318-6:2018 Szennyvíziszap vizsgálata. 6. rész: Szerves oldószeres extrakt meghatározása (az MSZ 318-6:1979 Szennyvíziszap vizsgálata. Szerves oldószeres extrakt meghatározása c. szab-vány helyett) MSZ 4326-10:1990 Gázhegesztés és lángvágás szerelvényei. A biztonsági eszközök beépítési irányelvei (visszavonva) MSZ-09-96.0500:1991 Acetiléntermelő berendezések általános biztonsági követelményei (visszavonva) MSZ-09-96.0501:1990 Acetiléntermelő berendezések acetilénfejlesztőinek biztonsági követelményei (visszavonva) MSZ-09-96.0502:1990 Acetiléntermelő berendezések biztonsági szerelvényeinek biztonsági követelményei (visszavonva) MSZ-09-96.0503:1990 Acetiléntermelő berendezések alapvető technológiai berendezéseinek biztonsági követelményei (visszavonva) MSZ-09-96.0504:1990 Acetiléntermelő berendezések acetilén csővezetékeinek biztonsági követelményei (visszavonva)

Érdekességek az áprilisi új szabványtárban:

A mentális munkaterhelés szabványosított fogalmai

Mindennapi munkafolyamataink során elkerülhetetlenül megtapasztaljuk a stressz okozta káros hatá-sokat. A stressz egy olykor folyamatosan fennálló izgalmi állapot, melynek során egyfajta idegesség, feszültségérzés lesz úrrá rajtunk. Legrosszabb esetben ezek a negatív ingerek kényszerítik a szerve-zetet arra, hogy tartósan készenléti állapotban működjön, melynek hosszú távon eredménye lehet számos betegség kialakulása (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió stb.). Ahhoz, hogy

17

leküzdjük a munkahelyi teljesítményeinkkel kapcsolatos tartós szorongást, tudatosan kell keresnünk olyan megoldásokat, amelyek segítségével visszanyerhetjük lelki egyensúlyunkat a munkahelyünkön, valamint az élet további területein.

A Magyar Szabványügyi Testület 2018. április 1-jén közzétette az MSZ EN ISO 10075-1:2018 A men-tális munkaterheléssel kapcsolatos ergonómiai alapelvek. 1. rész: Általános tényezők és koncepciók, szakkifejezések és meghatározások (ISO 10075-1:2017) című szabványt, mely meghatározza a men-tális stressz, a mentális kifáradás, valamint a szellemi megterhelés egyéb tényezőinek fogalmát. Kitér a stressz rövid és hosszú távú következményeire, a mentális terhelés pozitív és negatív hatásaira, emellett bemutatja a fogalmak közötti összefüggéseket.

Az MSZ EN ISO 10075 szabványsorozat korábban megjelent részei:

MSZ EN ISO 10075-2:2001 A mentális munkaterheléssel kapcsolatos ergonómiai alapel-vek. 2. rész: Tervezési alapelvek (ISO 10075-2:1996)

MSZ EN ISO 10075-3:2004 A mentális munkaterheléssel kapcsolatos ergonómiai alapel-vek. 3. rész: A mentális munkaterhelés mérési és értékelési módszereire vonatkozó irányelvek és követelmények (ISO 10075-3:2004)

A szabványok megvásárolhatók az MSZT Szabványboltban vagy megrendelhetők a [email protected] e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével, vagy az MSZT webáruházában.

Ezek az európai szabványok angol nyelven érhetők el. A szabványsorozat magyar nyelvű bevezeté-sének támogatása érdekében keresse munkatársainkat a [email protected] e-mail-címen.

Természetes kő falazóelemek szabványa

A kő a legrégebbi építőanyagok közé tartozik. Már az ősember is használta lakóhelyének megépíté-séhez. Mészkőtömbökből épült több mint 2500 évvel ezelőtt a gízai nagy piramis; faragott homokkö-vekből a khmerek 9‒12. századi templomvárosa, Angkor; gránittömbökből 1450 körül a Machu Picchu, az egykori Inka Birodalom városa és hosszan folytathatnánk a felsorolást.

Kőben gazdag vidékeken ma is célszerű a természetes kövek használata. Nagy szilárdsága, tartós-sága, esztétikus felületi megjelenése miatt kisebb épületek teherhordó szerkezeteként előszeretettel használják a kőfalazatot.

A CEN 2015. augusztusban tette közzé az EN 771-6:2011+A1:2015-öt. A szabványt a CEN/TC 125 „Falazatok” műszaki bizottság dolgozta ki az Európai Bizottság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás által a CEN-nek adott megbízás alapján.

A szabvány és az építési termékek EU-rendeletének (CPR ‒ 305/2011/EU) az építményekre vonatko-zó alapvető követelményeit támasztja alá és az EN 771-6:2011 helyébe lépett.

A szabványt 2016. április 8-án hirdették meg harmonizált szabványként az Európai Unió hivatalos lapjában, az OJEU-ban és 2017. április 8-tól a szabvány alkalmazása előírás.

18

Ez az európai szabvány meghatározza a természetes kőből készült, legalább 80 mm szélességű fala-zóelemek jellemzőit és teljesítménykövetelményeit, amelyeket rendeltetésszerűen főleg szokásos falazóelemként vagy homlokzati és burkolóelemként használnak a teherhordó vagy nem teherhordó falszerkezetekben.

Leírja a követelményeket pl. a szilárdságra, a kőzettani összetételre, a pórustérfogatra, a méretpon-tosságra, a hővezetésre, a vízfelvételre és a fagyállóságra, s előírja az ezen európai szabvány szerinti termék teljesítményállandóságának értékelését és ellenőrzését (AVCP). Tartalmazza a megjelölésre vonatkozó követelményeket az ebben az európai szabványban foglalt termékekre.

A CPR-rel való kapcsolatot a tájékoztató ZA melléklet írja le, amely ennek a dokumentumnak szerves része.

Mely természetes kőből készült termékekre vonatkozik a szabvány?

Ezek a falazóelemek felhasználhatók szabályos és szabálytalan kötésű falazatokban, beleértve az egy- és kétrétegű falakat, válaszfalakat, támfalakat és a kémények külső falazatát. Hozzájárulnak a tűzvédelemhez, a hő- és hangszigeteléshez, valamint a hangelnyeléshez. A szabvány érvényes mind a természetes kőből készült, nem derékszögű lapokkal határolt elemekre, mind az idomelemekre és kiegészítő-elemekre, kültéri és beltéri használatra.

Mely termékekre nem vonatkozik a szabvány?

Nem érvényes az emeletmagasságú panelekre, az útburkoló elemekre, valamint a füstjáratok bélésé-re, sem a nedvességzáró rétegekhez használt természetes kő elemekre.

Kapcsolat az EUROCODE-dal

A szabvány kidolgozásakor figyelembe vették az Eurocode 6-1-1 szabványban a vasalt és vasalatlan falazatokra vonatkozó általános előírásokat.

A szabvány magyar nyelvű változatát az MSZT 2018. szeptember 1-jével adja ki.

A szabvány megvásárolható az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhető a [email protected] e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével, vagy az MSZT webáruházban.

További információkért kérjük, keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségen: [email protected]

Áttérési útmutató

Áttérés az új ISO 45001:2018 szabványra

MSZT Tanúsítási Titkársága

2018. 03. 12-vel megjelent az ISO 45001 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere. Követelmények alkalmazási útmutatóval című nemzetközi szabványt, ISO 45001:2018 jelzettel, amely az eddigi MSZ 28001:2008 (BS OHSAS 18001:2007) szabványt fogja kiváltani.

19

A tanúsított szervezetek áttérése az új szabványra A Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF – International Accreditation Forum) útmutatót készített (IAF MD 21:2018) az ISO 45001:2018-ra való áttérés megtervezésére.

Az IAF az ISO 45001:2018 közzétételétől számított 3 éves áttérési időszakot határozott meg.

Három évvel az ISO 45001:2018 közzétételét követően, a BS OHSAS 18001:2007 és ennek meg-felelően az MSZ 28001:2008 szerinti tanúsítványok érvényüket vesztik. Az áttérési időszak alatt az MSZ 28001:2008 szerint kiadott tanúsítványok lejárati idejének meg kell egyeznie a három éves áttérési időszak végével, azaz 2021. 03. 12-vel.

Az MSZ 28001:2008 (BS OHSAS 18001:2007) szerint tanúsított cégek javasolt teendői:

beszerezni és megismerni az új szabvány követelményeit, meghatározni MEBIR-ben lévő különbségeket (gap-analízissel), amelyeket meg kell oldani

az új követelmények teljesítése érdekében, kidolgozni egy végrehajtási tervet, biztosítani valamennyi új felkészültségi igény teljesítését (a megfelelő képzéssel) és a tuda-

tosságot elérni valamennyi fél számára, akik hatással vannak a szervezet MEBIR-eredményességére,

aktualizálni a meglévő MEBIR-t, hogy megfeleljen az új követelményeknek, és igazolni en-nek eredményességét,

kapcsolattartás a tanúsító szervezettel az áttérési intézkedéseket illetően. Minden szervezet számára a szükséges változtatás mértéke a jelenlegi irányítási rendszer és a szer-vezeti struktúra és gyakorlat érettségétől és eredményességétől függ. Ezért a szervezetek számára a hatáselemzés / gap-analízis végzése ajánlott a valós erőforrás- és időráfordítások meghatározása érdekében.

Az áttérés megtörténhet megújító audit vagy az esedékes felügyeleti vagy rendkívüli au-dit keretében, mely a szervezet döntése egyeztetve a tanúsító testületével. Az áttérés során plusz auditidővel szükséges számolni a meglévő és az új követelmények ellenőrzése érdekében, figyelem-be véve, hogy minden ügyfél és áttérési audit egyedülálló.

Az MSZT elsősorban a megújító auditkor történő áttérést javasolja tanúsított ügyfeleinek, ez eset-ben a pozitív döntést követően a tanúsítványok 3 éves érvényességi időtartammal kerülnek kiadásra.

Amennyiben az ügyfél valamelyik felügyeleti audit alkalmával térne át az új szabványokra, sikeres audit esetén, ahol a kötelező követelményeknek való megfelelés az audit által igazolt, az új szabvá-nyok szerinti megfelelőséget igazoló tanúsítvány érvényessége a „régi” tanúsítvány kiadásától számított 3 év mínusz 1 napra fog módosulni. A tanúsítási ciklusokban így nem történik válto-zás. Az új szabványokra való áttérés miatti tanúsítványok cseréje díjmentes.

Bővebb tájékoztatás, illetve az áttérési audit idejének kiválasztása, megállapítása érdekében kérjük, vegye fel tanúsítási menedzsereinkkel a kapcsolatot a Tanúsítási Titkárság alábbi elérhetőségein: Tel: 06/1/4566-928 [email protected]

20

Néhány kiemelten fontos érvényes jogszabály a vízzel és szennyvízzel kapcsolatban

2018. 04. 06.

A víz, mint környezeti elem kiemelt fontosságú minden élőszervezet számára. Azonban a folyamatos fejlődés, az egyre nagyobb ipari és mezőgazdasági termelés következtében ez a közeg is egyre ve-szélyeztetettebb helyzetbe kerül. A vízminőség romlásának veszélyeit felismerve számos szabályozás született a terhelések csökkentése érdekében. A jogszabályok, szabványok változásának köszönhe-tően a mintavételi módszerek, a vizsgálandó paraméterek, valamint az egyes paraméterekre vonatko-zó határértékek sokat változtak az elmúlt évtizedek során, ezzel elősegítve felszíni és felszín alatti vizeink tisztaságának megőrzését, javítását.

41/2017. (XII. 29.) BM rende-let

A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról

22/2016. (VI. 15.) BM rendelet

Nem Zstv

A távlati ivóvízbázisok megnevezéséről, valamint az egyes távlati ivóvízbázisokkal érintett települések jegyzékének meg-állapításáról

438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet Nem Zstv

A vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabá-lyairól

378/2015. (XII. 8.) Korm. ren-delet

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjté-sére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról

45/2014. (IX. 23 Nem Zstv.) BM rendelet

A vízrajzi feladatok ellátásáról

223/2014. (IX. 4.) Korm. ren-delet

A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi ható-sági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

455/2013. (XI. 29.) Korm. ren-delet

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjté-sére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabá-lyairól

89/2011. (IX. 29.) VM rendelet A vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kíséré-sére vonatkozó műszaki előírásokról

21

10/2010. (VIII. 18.) VM rende-let

A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok al-kalmazásának szabályairól

147/2010. (IV. 29.) Korm. ren-delet

A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó álta-lános szabályokról

30/2008. (XII. 31.) KvVM ren-delet

A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó mű-szaki szabályokról

59/2008. (IV. 29.) FVM rende-let

Vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabá-lyairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet

A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkút-fúrás szakmai követelményeiről

93/2007. (IV. 26.) Korm. ren-delet

Felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

27/2006. (II. 7.) Korm. rende-let

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szem-beni védelméről

27/2005. (XII. 6.) KvVM rende-let idáig átnézve

A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vo-natkozó részletes szabályokról

31/2004. (XII. 30.) KvVM ren-delet

A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

30/2004. (XII. 30.) KvVM ren-delet

A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól

22

28/2004. (XII. 25.) KvVM ren-delet

A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határérté-kekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

30/2003. (III. 18.) Korm. ren-delet

A víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okok-ból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről

6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet

Az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt fel-színi vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzé-séről

201/2001. (X. 25.) Korm. ren-delet

Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

50/2001. (IV. 3.) Korm. rende-let

A szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági fel-használásának és kezelésének szabályairól

2060/2001. (IV. 2.) Korm. ha-tározat

Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv hazai jogrendbe illesztésével összefüggő feladatokról

240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről

43/1999. (XII. 26.) KHVM ren-delet

A vízkészletjárulék kiszámításáról

178/1998. (XI. 6.) Korm. ren-delet

A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról

23

23/1998. (XI. 6.) KHVM rende-let

A vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásá-ról

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről

232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól

72/1996. (V. 22.) Korm. ren-delet

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

1995. évi LVII. törvény A vízgazdálkodásról

1990. évi LXXXVII. törvény Az árak megállapításáról

Irányelvek az adatvédelmi hatásvizsgálathoz

(ISO/IEC 29134:2017)

Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) 2018. május 25-én lép hatályba. A rendelet előírja, hogy a magasabb kockázatú adatkezelések esetében az adatkezelőknek adatvédelmi hatásvizsgála-tot kell végezniük. Az adatvédelmi hatásvizsgálat egy olyan eljárás, amelynek során az adatkezelő felméri és dokumentálja, hogy az adatkezelési műveletek folyamán milyen kockázatokkal lehet szá-molni és azok kezelésére milyen intézkedéseket kell hozni.

Módosult az Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése. 1-5. rész: Lemezes szerkezeti elemek szabvány

2018. április 1-jén megjelent az MSZ EN 1993-1-5:2012 hivatkozási számú szabvány /A1 módosítása, a felhasználói igényeknek megfelelően magyarul és angolul egy időben.

Módosult az Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése. 1-5. rész: Lemezes szerkezeti elemek szabvány

2018. április 1-jén megjelent az MSZ EN 1993-1-5:2012 hivatkozási számú szabvány /A1 módosítása, a felhasználói igényeknek megfelelően magyarul és angolul egy időben.

24

MSZ EN 1993-1-5:2006/A1:2018 – magyar nyelvű változat MSZ EN 1993-1-5:2006/A1:2018 – angol nyelvű változat

A szabványmódosítás, amely csak kis mértékben érinti a szabványt a következőkre terjed ki:

további számításokat kell figyelembe venni a hatékony hossz számítása során abban az esetben, amikor a teher az egyik övlemezen működik egy merevítetlen tartóvég közelében;

kétirányban hajlított lemezmező esetén további ellenőrző képletet ad a redukált feszültség módszere szerint.

Új CENELEC-szabványok az elektromágneses terek hatásainak korlátozására

Az elmúlt évtizedekben a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb mértékben vagyunk kitéve a különböző forrásokból (mobiltelefonok, műsorszóró antennák stb.) származó elektromágne-ses terek hatásainak. Ezek mérésére és korlátozására a CENELEC TC 106X Elektromágneses terek emberi környezetben műszaki bizottság az elmúlt hónapokban számos új és korszerűsített szabványt tett közzé, melyek alkalmazása növeli az eszközök/berendezések felhasználóinak védelmét, és segíti a gyártókat a termékeikre vonatkozó európai irányelvek követelményeinek való megfelelőség igazolá-sában. MSZT honlapján (mszt.hu)

Magyar nyelvű nemzeti szabvány

MSZ EN 1755:2016 Targoncák. Biztonsági követelmények és igazolás. Kiegészítő köve-telmények robbanásveszélyes környezetben való üzemeléshez

Helyesbítés az angol nyelvű nemzeti szabványok magyar nyelvű címoldalán

MSZ EN 62439-1:2010 Ipari kommunikációs hálózatok. Magas rendelkezésre állású auto-matizálási hálózatok. 1. rész: Általános fogalmak és számítási módszerek (IEC 62439-1:2010)

MSZ EN 62439-1:2010/A1:2013 Ipari kommunikációs hálózatok. Magas rendelkezésre ál-lású automatizálási hálózatok. 1. rész: Általános fogalmak és számítási módszerek (IEC 62439-1:2010/A1:2012)

2. CEN és CENELEC által kiadott helyesbítések Angol nyelvű nemzeti szabványok

25

MSZ EN 63029:2018 Audio-, video- és multimédia-rendszerek és - berendezések. Multi-médiás e-könyvkiadás és e-könyv-technológiák. Rasztergrafikus képalapú e-könyvek (IEC 63029:2017) (EN 63029:2017/AC:2018, February)

MSZ EN 62676-3:2015 Video-megfigyelőrendszerek biztonsági alkalmazásokhoz. 3. rész: Analóg és digitális videointerfészek (IEC 62676-3:2013)

A szabványok a közzétett helyesbítésükkel együtt érvényesek.