Jó óvodát kívánunk!

2 www.sulinet.hu

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelős kiadó: Visnyei Csaba ügyvezető1134 Budapest, Váci út 37.Telefon: (06 1) 477 3100

Fax: (06 1) 477 3136e-mail: info@educatio.huinternet: www.educatio.hu

Tipográfia, tördelés: Teszár EditA rajzokat Szűcs Édua készítette

3www.sulinet.hu

Mitől jó egy óvoda?

A jó óvodában a gyermekek biztonságban érzik magu-kat, szeretnek odajárni, örülnek társaiknak, és azoknak a felnőtteknek, akik őket körülveszik.

A testi-lelki biztonságot az óvodapedagógusok adják meg a gyermekek számára, akik szoros együttműködés-ben dolgoznak a családokkal és az óvoda valamennyi dolgozójával, elsősorban a dajkákkal.

A jó óvoda, ahogy a jó óvodapedagógusok mondják, ér-zelmi anyaöl, ahol derűs, egyenletes, ráérős és ritmikus az élet. A jó óvodában a gyermekek a nap nagy részét szabad játékkal töltik, amely által egyéni képességeik-hez mérten fejlődnek testi, verbális, értelmi és szociális képességeik.

4 www.sulinet.hu

5www.sulinet.hu

A jó óvoda legnagyobb értéke a játék. A fejlődés, a fej-lesztés színtere, eszköze és megvalósulási módja is a játék. Minden a szabad játék keretében történik, annak gazdagítását szolgálja. A jó óvodában minden fontos dolgot a játékban sajátítanak el a gyermekek. Az igazi óvodában az óvodapedagógusok elegendő időt, teret adnak az önfeledt játéknak.

A jó óvodában az egyéb tevékenységek is szorosan kap-csolódnak a játékhoz. Naponta hallgatnak mesét, rend-szeresen énekelnek, folyamatosan van rajzolás, min-tázás és egyéb kézimunkázás, minden nap mozognak, lehetőség szerint a szabadban.

A jó óvodában a gyermekek egyéni ütemben és egyéni módon fejlődhetnek, ugyanakkor a közös tapasztala-tok, a közös élmények, az együtt megélt események összetartják a csoportot, és a közös hagyományok, szo-kások mentén tudnak együttműködni, együtt játszani, együtt gondolkodni. Az ilyen óvodában nem kénysze-rítik a gyermeket életkor-idegen tevékenységekre, fe-lesleges szereplésekre, kötött programokra, túl korai tanulásra. Az ilyen óvodákban a gyermekek átélhetik a tevékenység örömét, mert nem várnak tőlük mást, csak azt, amit maguktól és örömmel tenni képesek. Megerősítik mindazt, amit a kisgyermekek már a csa-ládban elsajátítottak, és kiegészítik olyan szokásokkal, viselkedésmintákkal, amelyek csak a közösségben sa-játíthatók el.

6 www.sulinet.hu

A jó óvoda feladatának tekinti, hogy a kisgyermek élet-korához szabott, biztonságos környezetet biztosítson arra az időre is, amíg a gyermek nincs a családjában.

A jó óvoda figyel a szülők igényeire, kíváncsi a vélemé-nyükre, megpróbálja közös nevezőre hozni a család és az óvoda értékrendjét. A jó óvoda apró lépésekben for-málhatja a szülők gyermeknevelési szokásait. Bizalomra (és nem bizalmaskodásra) épülő együttműködés során látja el szociális funkcióját. A szülők részéről megnyilvá-nuló bizalom alapja az őszinteség, a gyermekekre való teljes odafigyelés, feltétel nélküli elfogadás.

7www.sulinet.hu

A jó óvoda nem módszerközpontú, hanem gyermekköz-pontú. Itt minden a gyermek érdekében történik, nem-csak a programokban, elvekben és dokumentumokban, hanem leginkább a mindennapokban. Az ilyen óvodá-ban nem nevelnek lépten-nyomon, inkább együtt élnek a gyermekekkel.

A jó óvoda mindig ellenáll az iskolásítási törekvéseknek, de az iskolaérettség szakszerű mérlegelésében segíteni tud a szülőknek és az iskolának. A jó óvoda nem vál-lalja át, de segíti a szakszolgálatok vagy családsegítő központok feladatait, a rászoruló gyermekek ellátását, mentális egészségének megóvását.

8 www.sulinet.hu

Ki mit tehet a jó óvodáért?

A fenntartók…

gondoskodnak arról, hogy az óvoda épülete, kertje, be-rendezései, a rendelkezésre álló eszközei alkalmasak legyenek a kisgyermekek családias fogadására, bizton-ságos, szabad játékára, és hogy az óvodapedagógusok rendelkezésére álljanak azok az eszközök, felszerelési tárgyak, amelyek a mindennapi óvodai élethez – a kis-gyerekek mindennapi életéhez – nélkülözhetetlenek.

A fenntartók biztosítják, hogy egyszerre két felnőtt le-gyen a gyermekekkel (dajka, pedagógiai asszisztens, fejlesztőpedagógus…). A fenntartók meghagyják az óvoda szakmai önállóságát, elvárásaikban igazodnak az óvoda funkciójához.

Az óvodapedagógusok…

mindennapos, megújuló erőfeszítést tesznek azért, hogy megismerjék az egyes gyermekek családi hátterét, szo-kásrendszerét, egyéni szükségleteit, igényeit, és hogy a családokat – szülőket, és ha a nevelésben részt vesznek, nagyszülőket – bevonják az óvoda mindennapi életébe.

Óvodába azért járnak a gyermekek, mert a szüleik dol-goznak és az együttjátszás élvezetes. A mai óvodások nagy több sége azonban reggeltől késő délutánig az intézmény lakója. A tömeges együttlét, a szabályozott élet nagyon fárasztó, ha az óvodapedagógus szakmai

9www.sulinet.hu

10 www.sulinet.hu

tudása, gyöngéd, gyermekszerető bánásmódja, a biztos kézzel kipárnázott korlátok nem teszik elviselhetővé ezt az életmódot.

Az óvodapedagógusok számára egyformán fontos min-den gyermek. Értik, elfogadják, és ha kell, megismerik a különbözőségeket, tudnak a gyermekekkel játszani, örülni, képesek minden gyermeket önmaga miatt sze-retni és nevelni, egyúttal a csoport egészének megfe-lelő szociális légkört is megteremtik. Igényük van az új megismerésére, de képesek egészséges kritikával ke-zelni a sok információt és elvárást.

11www.sulinet.hu

A szülők…

igyekeznek megismerni az óvodás gyermek – köztük sa-ját gyermekük – valódi szükségleteit, ha kell, szemben állva a divatirányzatokkal. A mai életstílus és tempó nem kedvez a kisgyermeknevelésnek, mert a felnőttek kapkodnak és a kicsiket nem lenne szabad siettetni.

12 www.sulinet.hu

A szülők tudják, vagy megértik, ha elmagyarázzák nekik, hogy megújulni kész felnőtt abból lesz, aki teljes érté-kűen megélhette saját kisgyermekkorát, mindennapos szabad játékkal és mesével, zenével, mozgással, rajzo-lással, a spontán utánzáshoz adott jó példákkal mind az óvodában mind pedig a családi közösségben.

A szülőknek igényük van az óvodapedagógusokkal tör-ténő őszinte beszélgetésekre és az óvodai nevelésben való együttműködésre.

13www.sulinet.hu

Miből tudhatjuk, hogy a kiválasztott óvoda az

Óvodai nevelés alapprogramja szerint működik-e?

A kisgyermek jókat játszhat, varázslatos meséket hall-hat, rajzolhat, festhet, táncolhat, mozoghat, énekelhet, jókat beszélgethet az óvodában. Vannak társai, barátai, akiket emleget. Egyre inkább önálló, egyre több hely-zetben érzi magát otthonosan, és egyre aktívabb a kü-lönböző szituációk megélésében.

Az óvodában nem tanítják őt iskolás módon, abban a te- vékenységben vehet részt, amiben szeretne, a felnőttek segítenek neki, és rajta, és jól működnek együtt család-jával.

Szívesen vesz részt azokban a tevékenységekben, ame-lyeket az óvodai élet során felkínálnak számára. Az óvo-dás gyermek világa a cselekvés.

14 www.sulinet.hu

Játék, játék, játék

A játék: öröm és aktivitás. Folyamatos, spontán cselek-vés, amelyben a gyermek feldolgozza élményeit és le-vezeti feszültségeit. A játék önmagáért van, a spontán játéknak nincs célja, de annál nagyobb és többirányú eredményhez vezet. A játék minden esetben örömérzést fejez ki.

Ha a kisgyermek a nap első felében nem tölt el néhány, de legalább másfél órát mozgásos szabad játékkal, a

15www.sulinet.hu

nap második felében sokkal fáradtabb, kimerültebb lesz. A fáradt kisgyermek nyugtalan. Ilyen állapotban a kisgyermek nyűgős lesz vagy éppenséggel agresszív.

A kisgyermek folyamatos játékának biztosításához fel-nőttre, a felnőtt figyelmére, az általa teremtett nyu-galmas és ösztönző légkörre van szükség. A felnőtt időnkénti, pillanatnyi segítő beavatkozása nélkül az együttes játék elakadhat. A szabad játékban a felnőtt szerepe csak annyi, amennyit a gyermek éppen igényel. Az igényt észre kell venni, és az erre történő reakció az

16 www.sulinet.hu

óvodapedagógus „legfinomabb” tevékenysége. Az óvo-dapedagógus a játékban történő figyelő jelenléte mel-lett kezdeményez meséket, éneklést, bábozást, rajzo-lást stb., egyéb tevékenységeket, együtt, vagy egy-egy gyermek számára, aki éppen nem tud önállóan játsza-ni. Fontos, hogy a gyermekek naponta játszhassanak a szabadban is.

A játékban a gyermek a külvilágból szerzett, és saját belső világából tudatába emelkedő tagolatlan benyo-másait mindig újra tagolja, feldolgozza. Ezért a legfon-tosabb és legfejlesztőbb tevékenység óvodás korban a játék.

A játék elemei minden egyéb tevékenységben (munka-jellegű tevékenység, tanulás) benne vannak.

17www.sulinet.hu

Mese, vers, báb, dramatizálás, ének, tánc, mozgás, ábrázolás – kreatív művészetek

A mese világa az egyébként tudatosan még fel nem fogható világot, a valóságot közel hozza a gyermekhez. A mesét hallgató gyermek a meséhez, a meséről belső képeket képzel el. A belső képkészítés is egyfajta fel-dolgozás. A mesét nem hallgató, hanem néző gyermek-ben ez a feldolgozás nem, vagy sokkal kevésbé történik meg. A képernyő nemcsak testileg „ülteti le” a gyerme-ket, hanem lelkileg is beszabályozza. Ezért a mindenna-

18 www.sulinet.hu

19www.sulinet.hu

pos mese hallgatásának elsőbbsége van a mesenézés-sel szemben.

A mindennap mesét halló gyermekek az iskolába lé-pés idejére másfél évvel előzhetik meg anyanyelvi fej-lettségben azokat a kortársaikat, akik nem vagy csak rendszertelenül hallanak mesét. Holott az anyanyelvi fejlettség adja az erőteljes, önálló gondolkodás és a jól működő emlékezet alapját.

A mese teljes világképet ad, és olyan dolgokról beszél a gyerekkel – életről, halálról, szeretetről, gyűlöletről, jóról és gonoszról –, melyekről más nyelven még nem lehet beszélni. Így a mese oldja a szorongást, vígasztal és megnyugtat. Oldja a feszülő indulatokat, dühöket és félelmeket is.

A mese bábokkal vagy dramatikus eszközökkel eljátsz-ható. A meséhez vagy a gyermek által kitalált történe-tekhez dalok, táncok, mozgásos elemek is kapcsolhatók, esetenként változatos ábrázolási technikákkal vegyíthe-tők a szükséges kellékek.

A gyermekek lehet, hogy nem kijátsszák, hanem leraj-zolják, eléneklik, eltáncolják saját élményeiket.

A művészeti eszközökkel történő önkifejezés a játékhoz hasonló, önfejlesztő, képességeket kibontakoztató, kre-atív tevékenység.

20 www.sulinet.hu

Anyanyelv

A gyermek anyanyelvét spontán utánzással tanulja. Az anyanyelvi fejlődés alapja a jó minta, melyet a gyermek környezetében élő felnőttek adnak. Beszéljünk jól, szé-pen a gyermekkel és egymással a gyermek jelenlétében mi felnőttek, ne javítgassuk a beszédüket. Ezzel is sokat tehetünk a gyermek anyanyelvi – és gondolkodásbeli fejlődéséért.

Az anyanyelv folyamatos és jókedvű, beszédre, közlésre serkentő légkörrel, magával a beszélgetéssel fejlődik.

Sajnos a képernyők nem pótolhatják a gyermeket körül-vevő élő beszédet, viszont elnémítják a gyermek környe-zetében élő felnőtteket, ami az egyik oka a ma tömege-sen tapasztalható beszédhibák kialakulásának.

Az óvodapedagógusok beszéde, mondókázása, dúdolói, játék-, vers- és dalszövegei, mindennapos mesemondá-sa serkentik az anyanyelvi fejlődést óvodás korban.

21www.sulinet.hu

Tanulás

Az óvodás gyermek tanulásának legfőbb formája a spontán utánzás. Utánozza, amit hall és amit lát maga körül, eljátssza, elmeséli, lerajzolja: élményeit feldolgoz-za, átéli, kompetencia élménye erősödik.

Az óvodapedagógus felkínálhat tevékenységi lehetősé-geket, megteremti ezek feltételeit az egyedüli és/vagy közös cselekvésekre. Az ezekben történő részvétel mind tanulás. Ha a gyermek kérdez, a felnőtt válaszol. De soha nem tanít – a szó iskolás értelmében.

Tudnunk kell: az óvoda feladata nem az, hogy felkészítsen az is-kolára.

Az iskolának is tudnia kell, hogy oda soha nem iskolás megy, ha-nem mindig óvodás, aki majd az elkövetkezendő két-három évben érik lassan iskolássá, és soha nem úgy, hogy a tehetsé-gesek előbb, a gyengébb képes-ségűek később, hanem esetleg éppen fordítva!

22 www.sulinet.hu

Módszerek

Az óvodapedagógusok módszertani szabadsága bizto-sítja, hogy saját maguk választhassák meg az óvodai nevelés módszereit a sokféle elfogadott, nemzetközileg és Magyarországon hitelesített módszer közül.

A szabad választásban eligazítást ad Az óvodai nevelés országos alapprogramja, az alapprogram szellemisé-gének megfelelő kiadványok, valamint az óvoda helyi nevelési programja. Az egyes óvodai csoportokban az óvodapedagógus személyiségétől, a csoport összetéte-létől és a szülőktől függhet az, hogy mely módszereket helyezi előtérbe. Az óvodapedagógusok többféle mód-szertani kínálatból is összeállíthatják saját programju-kat, vagy maguk is kezdeményezhetnek a gyermek ér-dekeit szolgáló újításokat az eddigi programokban.

23www.sulinet.hu

A gyermek mindenekfelett álló érdeke

A fenntartónak, az óvodapedagógusnak és a szülőnek egyformán be kell tartania a gyermek jogairól kötött nemzetközi Egyezményt, amely kimondja, hogy min-den intézménynek és hatóságnak minden, a gyermeket érintő döntésében a gyermek mindenekfelett álló érde-két kell elsősorban figyelembe vennie. Legyen szó akár beiskolázásról, felmentésről, óvodai csoportok összevo-násáról, vagy bármilyen más intézkedésről. (A Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdette az Egyezményt.)

És Önök, kedves Olvasók, hogyan vélekednek a jó óvodáról?

Kérjük, véleményüket osszák meg velünk, és küldjék el az alábbi címre:ovoda@educatio.hu

Jelen kiadvány a „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”

kiemelt projekt keretében készült.

Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap,

az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozával

valósul meg.