iz 61,1-2a; 10-11

4
 A próféta küldetése - Iz 61, 1-2a. 10-11. Az az erő és magabiztosság, mellyel a próféta a 61. fejezet elején beszél még magát az olvasó t is leny űgözi. A szegény ek és foglyok szószója sten teki nt élyével és fel!atalmazásával beszél és "selekszik. #éz$s nyilvános műkö%ésének kez%etén is $gyanilyen kiállással "seleke%ett, amikor a názáreti zsinagógában ezeket a verseket magára alkalmazta &vö. 'k (,1()*1+ . 1   Az Úr Lelke 2  szó!asználat gyakori előfor%$lása az szövetségben a próféta megerős-tett voltát !ivatott alátámasztani. #elen esetben a 61, 1)ben az öröm!-r közlése ér%ekében a 'élek megerős-ti a prófétát, !iszen egy ilyesfajta s$galmazás nem származ!at  bár!onnan, "s$pán "sak stennek a történelemben megm$tatkozó tevékenységéből. zokatlan az a tén y, !ogy a próféta magát  felkent nek nevezi. A felkenés a babiloni fogság el őtt a király okat illette meg, a fogs ág $tán pe%ig a főpap okat. A pró féták nem áll-to tták mag$król azt, !ogy felkentek, kivéve /lize$st, aki a 10ir 1,16)ban tesz eml-tést erről. 2  tt inkább arra kell gon%olni, !ogy az 3r 'elkének aján%éka jellemzi a prófétai k4l%etést, ezért a felkenést itt nem szószerinti, !anem lelki értelemben kell érteni. 5in%ez a prófétai szolgálatra való ren%elést jelenti. /nnél a gon%olatnál eli%őzve 0álvin #ános 0riszt$s alakját ez alapján tagolja fel egy !ármas kategóriára, mely alapján 0riszt$s egyszerre próféta, főpap és király. A felkenés ezen k-v4l még más "élokat is szolgált az szövetség tanbizonysága szerint,  pél%á$l7 1. gyógy-tásra &#er 81,9: /z 16,+: *. temetés előkész-tésére, balzsamozásra &;e r 8<,*: *0r ón 16, 1(+ : 2. = allásos ért elemben &; er *9,19: 21,12: 0iv *, *6: zám >,1 +: (. ven%égek foga%ására &?solt *2,8+, stb. ( Az @öröm!-r t vis zek &61 , 1b+ az evangé lium szó igés alakja is le!etne, mely!ez !asonló szófor%$latot talál!at$nk még a (<,)ben, (1,*>)ben és 8*,>)ben. /z a rész #B=B %rámai fel!-vását közli, mely az 3r szán%éka szerinti társa%almi átalak$lások sorozatát jelöli. /z nem más, mint evangelizáció, melynek konkrét nyilvános !atása van. A máso%ik vers $gyan"sak egy bek övetke zen %ő társ a%al mi átalak$lás ról aka r tájé koz tat ni ben n4n ket. Az eCegéták 1 DA';/E  FEG/HH/5AII7 Isaiah 40-66 . Destminster Fible Jompanion, !.n., ( 19, *1(. 2 K LMN r ebé! A &rOP!+ szó jelen esetben egyértelműen  Isten Lelkére vonatkozik, azonban több jelentése is le!et, mint pl.7 szél, szellő &Q a 5ennyország szele+, lélegzet, értelem, lélek, stb. l%. F ERDI  S TE=/E  SFEHH7 Here! a n" #nglish Le$ic%n &'n ari"ge"() **+ ,00./z . FibleDorks *<<. 3 =A I T. UE//I7 Isaiah Felievers J!$r"! Fible Jommentary, Beral% Vress, "ott%ale, *<<, 296. 4 FRF G;'/W7 Isaiah) the cleare st l" 1 estamen t +itness t% H+H3 s eternal) universal) r e"emtive  lan5 1he r% het an" the future t$%y H$i%e Jommentary eries Rl% ;estament, Fible 'essons nternational, 5ars!all, *<11, **>S**9. 1

Upload: pasca-szilard

Post on 06-Oct-2015

2 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Deep commentary of Isaiah 61,1-2a. 10-11

TRANSCRIPT

A prfta kldetse - Iz 61, 1-2a. 10-11.Az az er s magabiztossg, mellyel a prfta a 61. fejezet elejn beszl mg magt az olvast is lenygzi. A szegnyek s foglyok szszlja Isten tekintlyvel s felhatalmazsval beszl s cselekszik. Jzus nyilvnos mkdsnek kezdetn is ugyanilyen killssal cselekedett, amikor a nzreti zsinaggban ezeket a verseket magra alkalmazta (v. Lk 4,14-21).[footnoteRef:1] Az r Lelke[footnoteRef:2] szhasznlat gyakori elfordulsa az szvetsgben a prfta megerstett voltt hivatott altmasztani. Jelen esetben a 61, 1-ben az rmhr kzlse rdekben a Llek megersti a prftt, hiszen egy ilyesfajta sugalmazs nem szrmazhat brhonnan, csupn csak Istennek a trtnelemben megmutatkoz tevkenysgbl. Szokatlan az a tny, hogy a prfta magt felkentnek nevezi. A felkens a babiloni fogsg eltt a kirlyokat illette meg, a fogsg utn pedig a fpapokat. A prftk nem lltottk magukrl azt, hogy felkentek, kivve Elizeust, aki a 1Kir 19,16-ban tesz emltst errl.[footnoteRef:3] Itt inkbb arra kell gondolni, hogy az r Lelknek ajndka jellemzi a prftai kldetst, ezrt a felkenst itt nem szszerinti, hanem lelki rtelemben kell rteni. Mindez a prftai szolglatra val rendelst jelenti. Ennl a gondolatnl elidzve Klvin Jnos Krisztus alakjt ez alapjn tagolja fel egy hrmas kategrira, mely alapjn Krisztus egyszerre prfta, fpap s kirly. A felkens ezen kvl mg ms clokat is szolglt az szvetsg tanbizonysga szerint, pldul: 1. gygytsra (Jer 51,8; Ez 16,9); 2. temets elksztsre, balzsamozsra (Ter 50,2; 2Krn 16,14); 3. Vallsos rtelemben (Ter 28,18; 31,13; Kiv 29,26; Szm 7,1); 4. vendgek fogadsra (Zsolt 23,5), stb.[footnoteRef:4] [1: Walter Brueggemann: Isaiah 40-66. Westminster Bible Companion, h.n., 41998, 214.] [2: rebh A (rh) sz jelen esetben egyrtelmen Isten Lelkre vonatkozik, azonban tbb jelentse is lehet, mint pl.: szl, szell (~ a Mennyorszg szele), llegzet, rtelem, llek, stb. ld. BrownDriverBriggs: Hebrew and English Lexicon (Unabridged), BBW 8.0.013z1 BibleWorks 2009.] [3: Ivan D. Friesen: Isaiah. Believers Church Bible Commentary, Herald Press, Scottdale, 2009, 386.] [4: Bob Utley: Isaiah, the clearest Old Testament Witness to YHWHs eternal, universal, redemptive plan: The prophet and the future. Study Guide Commentary Series Old Testament, Bible Lessons International, Marshall, 2011, 227228.]

Az rmhrt viszek (61, 1b) az evanglium sz igs alakja is lehetne, melyhez hasonl szfordulatot tallhatunk mg a 40,9-ben, 41,27-ben s 52,7-ben. Ez a rsz JHVH drmai felhvst kzli, mely az r szndka szerinti trsadalmi talakulsok sorozatt jelli. Ez nem ms, mint evangelizci, melynek konkrt nyilvnos hatsa van. A msodik vers ugyancsak egy bekvetkezend trsadalmi talakulsrl akar tjkoztatni bennnket. Az exegtk ltalban egyetrtenek egyms kztt abban, hogy a kegyelem esztendeje nem ms, mint utals a jubileumi v szoksra, mely isteni parancsok formjban a Levitk knyvnek 25. fejezetben van megfogalmazva. Eszerint minden olyan birtokot vagy rabszolgt vissza kell szolgltatni, mely egy sikertelen kimenetel gazdasgi gy ellenszolgltatst kpezte. Mindez annak rdekben trtnt, hogy biztostsa a kzssg stabil mkdst.[footnoteRef:5] [5: Walter Brueggemann: Isaiah 40-66. Westminster Bible Companion, h.n., 41998., 386.]

Az r Lelkvel felruhzott prftai zenet a megvlts lehetsgt helyezi eltrbe, ennek kifejezsre egy sor halmozott kppel l:1. rmhrt vigyek a szegnyeknek;2. meggygytsam a megtrt szveket;3. szabadulst hirdessek a foglyoknak;4. szabadsgot (hirdessek) a brtn lakinak;5. hirdessem az r kegyelmnek esztendejt.Jelen esetben a szegnyek[footnoteRef:6] s megtrt szvek jelzk azokra a jmbor emberekre vonatkoznak, akik kezdettl fogva trve-szenvedve vrtk Istentl a megmentst, az dvssget. Tovbb a foglyok s brtnben szenvedk a bn szolgasgban lkre vonatkoznak. Az els ngy kp nehzsgekkel terhelt llapotot mutatnak be, a kivtelt a negyedik kp jelenti, mely az r esztendejt hirdeti meg.[footnoteRef:7] Azonban van egy msik rtelmezsi md is, mely a 61, 4. 6-8 versek elolvassval kristlyozdik ki. A szvegsszefggs a np letben egy szksgllapotot mutat be, eszerint az r nem csak a np lelki sebeit fogja begygytani, hanem szksges letfeltteleiknek is keretet teremt. Az r azt akarja tudtra adni a npnek a prfta ltal, hogy mr nem kell szmzetsben lnie ellensgeitl gytrten, hanem visszatrhet vrosaiba, az emberek pedig anyagiakban bvelkedni fognak, mivel a nemzetek gazdagsgt lvezhetik (61, 6) s ktszeres lesz az rksgk is az orszgban (61, 7). Az 5. versbl kiindulva ezentl felfedezhetnk egy alrendelsi viszonyt is a szvegben: Idegenek llnak el s legeltetik nyjaidat, szntvetid s vincellrjeid is ms nemzetbl valk lesznek. Ebben a versben az a meggyzds krvonalazdik, mely szerint Izrael anyagi helyzete annyira j lesz, hogy ms nemzetek fognak szolglatba llni. [6: A Novum Testamentum Graece at Latine kereszthivatkozsaiban ezt a szegnysget a Mt. s Lk. ltal lejegyzett nyolc boldogsg kzl az elsvel azonostja: 1. boldogok a llkeben szegnyek, mert vk a mennyek orszga. (Mt. 5, 3;) / 2. Boldogok vagytok, ti szegnyek, mert titek az Isten orszga. (Lk. 6,20). v. Novum Testamentum Graece et Latine. Ed. Eberhard-/Erwin Nestle Kurt Aland, Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart, 1987. Mt. meghatrozza a szegnysg milyensgt, azonban Lk.-nl ez elmarad. Mt. azokat nevezi boldogoknak, akik llekben szegnyek, teht akik el tudjk hatrolni magukat a fldi javaktl (akiket elvaktanak a javak, azok nem tudnak llekben szegnynek maradni), s Istenre tudjk irnytani tekintetket. (v. http://www.biblehub.com/commentaries/matthew/5-3.htm). Lk.-nl nincs meg ez a klnbsgttel, gy Isten vigasztal szavai azokra is vonatkozhatnak, akik letk sorn anyagi nincstelensgk miatt sokat szenvedtek, de krptolja ket az Isten orszgnak grete.] [7: Friesen: 387.]

A 61. fejezetben egy trs vehet szre. Az 1-3a. s 10-11. versek elbeszlje ugyanaz a szemly, mg a 4-9. versek elbeszljnek szemlyt homly takarja. Lehet mag Isten (habr ez ktes, mivel nincs semmilyen bevezet: pl. gy szl az r!), inkbb JHVH prftjnak ajkra adott szavainak direkt md eladsra kell gondolnunk.A 10. vers jellemzje, hogy erteljes ujjongsban tr ki.[footnoteRef:8] Mindez azrt lehetsges, mivel a tma az els hrom vers alapgondolathoz viszonytva mr megvltozott. Itt az izgatottsg okt mr nem Izrael szolgltatja, hanem Isten.[footnoteRef:9] [8: Ezt az jjongst a Biblia Graece et Latine hivatkozsban Mria Magnificatjhoz hasonltja: szvem jjong megvlt Istenemben, mert rtekintett alzatos szolgljra (Lk. 1, 47-48).] [9: John Oswalt: The book of Isaiah: Chapters 40-66. Eerdmans Publishing Co., Grand Rapids, 1998., 574.]

A prfta annak a maradknak a nevben beszl, amely dicsri az Urat mindazrt, amit tett. k azrt rlnek, mivel az r megtiszttotta s menyegzs kntsbe ltztette ket, sivatagjukat pedig zldell kertt vltoztatta (v. 55,10). k mr nem temetsre, hanem menyegzre kszldnek.[footnoteRef:10] [10: Warren W. Wiersbe: Bible Exposition Commentary: Old Testament, the Prophets. David C. Cook Publishing, 2002, 68.]

Isten embereinek a legfbb clja az dvzls ruhjnak viselse. A prfta is ezt a ruht hordja annak jeleknt, hogy az gret benne teljeslt, s ltala rszeslnek benne azok is, akik r hallgatnak.[footnoteRef:11] [11: Friesen: 389.]

A szveg az egyhz liturgikus letbenA Katolikus Egyhz ezt a szvegrszletet advent 3. vasrnapjn olvassa fel az 1Tessz 5,16-24. s Jn 1,6-8.19-28-al egytt. Elolvasva a hrom szvegrszletet, felfedeznk egy igen ers koherencit kzttk. A Szentlecke rvid buzdtsainak kzponti eleme az izajsi szvegben is ersen nyomatkostott Llek, melynek karizmatikus adomnyai kz tartozik a prftai beszd is. A levlben gy szl Szent Pl apostol a Tesszalonikaiaknak rt levelben: 18Adjatok hlt mindenrt, mert Isten ezt kvnja mindnyjatoktl Krisztus Jzusban. 19Ne oltstok ki a Lelket, 20s a prftai beszdet ne vesstek meg. 21Vizsgljatok fell mindent, a jt tartstok meg. 22 Pl apostol nem hiba emlti egymst kveten a Llek[footnoteRef:12] s prftai beszd[footnoteRef:13] szavakat rvid felszltsaiban, hiszen a Llek indttatsa szksgszer a prftai tevkenysg kifejtsre. Ugyanakkor ders s hlaad magatartsra int bennnket, mely egybecseng az Iz 61, 10-el. Izajs rvend, amirt Isten az dvssg ruhjba s az igaz let kntsbe burkolta, ezltal is kifejezi azt, hogy az Isten tjnak kvetse boldogg teszi az embert. [12: (, -): nomen, neutr., sing., Accusativus; jelentse: fuvallat, lehelet, llek, szellem.] [13: / a. (, -): nomen, fem., pl., Accusativus; jelentse: prftlsokat. / b. (): verbum, Activum, imperativus imperf., pl. 2.; jelentse: lenzni valakit, semmibe venni valakit.]

Az Evanglium a pusztban kiltnak szavrl, Keresztel Szent Jnosrl beszl, aki Jzus Krisztus eljvetelre hvja fel hallgatsgnak figyelmt. Ez a rsz a Jzussal szembenll, hitetlen npet s vezetit jelli meg. Amint Izajs is teszi, Keresztel Szent Jnos is az r tjnak elksztjnek tartja magt, s tanbizonysgot tesz arrl, akit kvet, s akinek kvetsre msokat is buzdt. A tansgttel egy misszis parancsot is tartalmaz: Egyengesstek[footnoteRef:14] az r tjt. Az Evanglium tkletesen kikristlyostja azt, hogy a prfta feladata az, hogy isteni indttatsra az emberisget Isten akaratrl tjkoztassa, a np feladata pedig, hogy a buzdts hatsra Isten orszgnak ptsn fradozzon a fldi lete sorn. [14: / (): verbum, Activum, imperativus aorist.,pl., 2.; jelentse: egyeneststek ( 1) egyenest, kiegyenest, egyenesen tart, egyenget; 2) kormnyoz, irnyt).]

1