IV. Magyar művészet a századfordulón

1. Építészet

a/ Lechner Ödön

- Hazai építészetünk egyik kiemelkedő művésze, hazai anyagokat és magyar formaelemeket használó épületei, a szecesszió nemzeti jellegű változatát eredményezték

- Iparművészeti Múzeum, Bp.

- A Földtani Intézet épülete

- Postatakarék-pénztár, Bp. 1899-1902

• Legkiforrottabb alkotása

• Égetett agyagtermékek: mázas kerámiák és cserepek

• A magyar népművészetből gyűjtött díszítő elemek

• A pillérekkel tagolt homlokzat vidám színekben pompázik: a csillogó sárga pirogránit, a pécsi Zsolnay-kerámiagyár terméke

• Az oromzatos párkány a felvidéki reneszánsz stílusra emlékeztet

(pártázatos reneszánsz a mai Szlovákiában)

• A népművészeti kinccsé vált motívumok- „olaszkorsó” és „pávaszem”- szintén a reneszánszból származnak

b/ Kós Károly-Zrumecky Dezső: Állatkerti Madárház, Bp.

- Az erdélyi „fatornyos” építészet hatása

• A modern építészeti feladat és a népies, nemzeti magyar stílus megteremtésének összekapcsolása vezette az építészeket

2. Festészet

a/ Mednyánszky László

- Kiemelkedő, egyéni hangú, stílusok között álló alakja a magyar festészetnek

• Romantika, realizmus, impresszionizmus, szimbolizmus - egyaránt használható stílus megjelölések műveihez

- Legnagyszerűbb tájképfestőink egyike

romantikus-realista tájak,

a belső látomás és a külső látvány csodálatos átfedése,

- Érzelmek, szimbolista tartalmak a tájban,

- Romantikus-realista figurális festészet:

csavargók, a társadalom perifériáján

Rembrandt színei és együttérző embersége

- Háborús képek

b/ Nagybányai iskola

- 1896-tól működő művésztelep és szabadiskola, Hollósy Simon müncheni iskolájának tagjai alapították, újabb és újabb generációk egészen 1945-ig működtették

Ziffer Sándor

- Jelentősebb alakjai:

Ferenczy Károly Hollósy Simon Réti István

Iványi Grünwald BélaThorma JánosCsók István

- Fő törekvésük a plein air festészet

meghonosítása:

Ferenczy Károly

az ember és a táji környezet festői együttesének megteremtése Ferenczy Károly

- Az impresszionizmus legjelentősebb hazai képviselői Ferenczy Károly

- Később posztimpresszionista törekvések is

jellemzik: neósok

Ziffer Sándor

c/ Ferenczy Károly

- A nagybányai iskola szellemi vezére

- Impresszionista, plein air, szimbolista és szecessziós stílusjegyek is

„Önarckép”

- A kezdet: finom naturalizmus, visszafogott szürkés színvilág

- Később: magyar impresszionizmus, hazai napfény

„Márciusi est”

„Október”

Vallásos festészet és az impresszionizmus

„Háromkirályok”

Szecessziós vonások,dekorativitás

„Régészet”

Fiai és lánya is művészek lesznek: Valér, Béni és Noémi

d/ Csók István

- Akadémista hagyományok és a kibontakozó új festészeti törekvések együttesen jellemezték indulását, pályája párhuzamosan alakul Ferenczy Károlyéval, ő is dolgozik a Nagybányán

- Neki is van „finom naturalista” korszaka

- Később remek impresszionista képek alkotója

- Kései képein már a modernebb irányzatok harsány színvilága („vadak”) is érezhető:

a népművészet (sokácok) színessége adja az ihletet számára

e/ Rippl-Rónai József

- Posztimpresszionista- szecessziós festő

- Foglalkozott iparművészettel is

„Önarckép”

- Franciaországi pályakezdés:a Nabis csoport tagja

• Munkácsy segédjéből a legmodernebb festői törekvések képviselője lett, csatlakozott a Nabis csoporthoz

„Maillol képmása”

Nabis (héber: „próféták”) csoport

- Az 1890-es években alakult francia művészcsoport, szintetikus szimbolizmus jellemzi stílusukat (Gauguin, középkori üvegablakok, japán fametszetek hatása)

Serusier

- Foglalkoznak alkalmazott grafikával (plakát), iparművészettel (szőnyegszövés, üvegfestészet)

Bonnard

- Stílusuk dekorativitása, iparművészeti tevékenységük a szecesszióhoz is köti őket

Bonnard Vuillard

Maillol, Rippl-Rónai barátja, a kor egyik legjelentősebb szobrásza

- Fekete korszak

„Öreg hölgy ibolyacsokorral”

„Alföldi temető”

„Kuglizók”

- Iparművészeti művek:faliszőnyegek, üvegablakok

„Vörösruhás nő”

- Kaposvár: belsőtéri jelenetek, családi környezet, portrék • A család, az

ismerősök, a szűkebb környezet lesz képeinek állandó témája

„Női profil (Zorka)”

- Kiszínesedett paletta

„Amikor az ember a visszaemlékezéseiből él”

„Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett”

- „Kukoricás képek”: sajátos, mozaikszerű dekorativitás

„Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van”

„Park aktokkal”

- Az idős kor kedves technikája a pasztell: nagyszerű portrék szellemi kiválóságainkról

„Babits Mihály képmása”

f/ Csontváry Kosztka Tivadar

- Stílusok között, felett álló a művészete (szokták posztimpresszionistának, naiv festőnek nevezni, szimbolista és expresszionista vonásai is vannak képeinek)

„Önarckép”

(Csontváryt szokták a naiv festőhöz, Henri Rousseau-hoz hasonlítani)

• Naiv („ártatlan”) művészek: művészeti oktatásban nem részesülő, a hagyományok, aktuális irányzatok által kevéssé befolyásolt alkotók: élményeiket öntudatlanul (mint a gyerekek vagy a primitív népek) öntik formába

Henri Rousseau önarcképe

(Henri Rousseau,a vámos)

• Vámosként dolgozó, csak szabadidejében festegető francia művész a 20. sz. elején, csodálatos dzsungelek, mesés hangulatú, néha álomszerű, naivan kidolgozott képek alkotója

Vámos Rousseau

Vámos Rousseau

(A későbbi szürrealistákat elkápráztatták az ilyen művek álomszerűsége, fantasztikuma)

Vámos Rousseau

- Küldetéses festő:

• Csontváry csak részben autodidakta művész, járt szabadiskolákba és sok természet tanulmányt készített

• Patikusként dolgozott évekig, hogy megteremtse a művészi pályája anyagi hátterét

• Különös megszállottság jellemezte egész művészetét

„Madonna-festő”

a természet fenségességét megragadni: a nagy motívum keresése – utazások Közép-Európában

„Vihar a Nagy Hortobágyon”

- Gyermeki tisztaság és a normalitáson túli eredetiség

• Csontváry egyénisége kapcsán szokták az őrültséget, a normalitáson túli eredetiséget is emlegetni: hangokat hall, „égi szózat” indítja el a művészi pályán

„Marokkói tanító”

„Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél”

„Castellammare di Stabia”

Hatalmas méretű vásznak:„A Nagy Tarpatak a Tátrában”

Utazások a Balkánon:

„Római híd Mosztárban”

Olaszországban:

„A taorminai görög színház romjai”

A Közel-Keleten: „Magányos cédrus”

„Baalbek”

„Mária kútja Názáretben”

Kisebb,költői hangulatúképek:

„Sétakocsizás újholdnálAthénban”

„Villanyvilágított fák Jajcéban”

„Tengerparti sétalovaglás”

g/ Gulácsy Lajos

- Különös hangú, stílusok között álló, eredeti, saját útját járó festő

- Álomszerű, nosztalgikus hangulatok alakítója és átélője, valóság és képzelet végletesen összeolvad életében

„Önarckép”

- Művészetének vannak szimbolista és szecessziós vonásai „Zarándokok”

• Rokon benne a preraffaeliták tisztaság- és

szépségkultusza

Rossetti

„Paolo és Francesca”

- Inkább a múlt művészete mint a jelen modern törekvései érdeklik: reneszánsz és rokokó nosztalgiák

„Régi kert”

(Rizsporos parókák:Watteau és a francia rokokó)

„Rokokó találkozás”

- Csepűrágók, bohócok

Watteau

„A bolond és a katona”

• A bohóc témája is a rokokóból ered, de sok művészre jellemző a századfordulón is:

Rouault

Picasso

Toulouse-Lautrec

Cezanne

Seurat

Otthontalan vándorló, erőltetett vidámsággal leplezi bánatát, bolond mert okosabb mint az átlagember: ő a művész

„Bohóc virággal”

- Mese világ: Na’ Conxypan

• Saját világot teremt magának az olasz városkák hangulatából

• Nemcsak képein, de szecessziós stílusú írásaiban is megörökíti ezt a világot

„Vasárnap délután Comóban”

„Na’ Conxypanban hull a hó”

„A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek”

• Különc figurákkal népesíti be ezt a világot

„Gyász”

• Nemcsak álmodja, éli is ezt a világot a gyakran maga is jelmeztöltő művész

„Ceruzarajz önarckép” Márffy Ödön: „Gulácsy Lajos”

• Mindent, a szerelmet is ebben a mesevilágban

éli meg

„Extázis”

- Szürrealizmus határán

• Az I. Világháború keltette félelem megbontja elméjét, néhány évig dolgozik még őrülete ellenére, különös víz alatti világ tűnik fel képein, amit ma szürrealistának nevezhetünk

„Rózsalovag”

• Halála előtt elmegyógyintézetben kezelik éveken át, és már nem fest többé

„Ópiumszívó álma”

3. Kötelező festmények

a/ Mednyánszky László:Csavargófej

• Emberi tartás és büszkeség a felemelt, hátravetett fej mozdulatában, fájdalom és elkeseredettség az arckifejezésben

• Híg barna festékkel, széles ecsetvonásokkal felrakott fejtanulmány

b/ Ferenczy Károly:Madárdal

• Ember és természet harmóniája

• A madárdal, a természet zenéje, a szépség, a művészet jelképe

• A törékeny lány ennek a szépségnek a részesévé váló ember szimbóluma, mint a természetben létező és mint a szépséget önmagában hordozó lény

• A zöldesszürkék és az élénk piros lágy festőiségében feloldódó kontrasztja

• Az impresszionizmus oldott ecsetkezelésével van előadva

c/ Csók István: A keresztapareggelije

• Világos színekkel, könnyed ecsetvonásokkal felrakott plein air portré

• Nagyszerűen jellemzett karakter, remekül megfestett táj és csendéleti részletek

d/ Rippl-Rónai József:Kalitkás nő

• A szépség titokzatos világa, rejtett szomorúsága

• Csendes, visszafogott zeneiség: a lágy színátmenetek, dallamosan áramló körvonalak

• A karcsú, törékeny nőalak, a finom, sejtelmesen világító arcél a szecessziós ideált idézi

e/ Rippl-Rónai József –Róth Miksa: Az Ernst Múzeumüvegablaka,1912. Bp.

f/ Csontváry Kosztka Tivadar:„Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban”

g/ GulácsyLajos:A varázsló kertje• Ragyogó

festőiségű, olvadékony színek, dekoratív, szecessziós vonalak

• Tömjénfüst és varázslat, a szerelem mágikus jellege