!6,'

A tliimiisi prr6posts6,g romja. (Denij6n Zoltdm olajf estm€nye 1890 trijri,n)

Az uj telepesek meg6lhet6se igen neh6z volt. A falu hatdra ugyanis ke-v6s megrntivelhet6 ierulettel rendelkezett - ft5leg a Duna menti lapAlyon

-, de a pusztit6sok utAn ez is elvadult vo1t. igy azut|n a ftildmiivel6s mel-lett kezdett6l fogva nagy szerepet jdtszott a haj6zds, dunai fakeresked6s, akdrnyez5 erdcikben folytatott fakitermel6s 6s fuvarozSs. Jelent6s voit a

kcizsegben a gyiim<ilcs- 6s sz5i5termeszt6s is.1779-ben Domrjs levdlt a nyitrai ptispoks6gtSl 6s ism6t az esztergomj

6rseks6g joghat6s6ga a16 kenilt. 1B48-ban a falu lak6i tempiomuk harang-jdt aj6nlott6k fel a szabadsdgharc c6ljaira. 1849 janu,4rjAban pedig a Gycjr-bcil Nagymaros fe16 vonul6 szabadcsapatokat ldtt6k vend6gtil Domtis 1ak6i.

1B4g-ban riivid ideig, mint kisegit6 trelk6sz itt milkiidik Rimely Kdroly,aki a CsaISdi Lapokban el6szcir irja Domtis tcirt6net6t. Az tj munkdiStfolytatja Nedeczky G5sp6r, 1854-t6l 1893-ig (mint p16b5nos), aki lBBC-banEsztergomban jelenteti meg sok 6ves kutat6munk6j6nak eredm6ny6t: Do-mtis rnonogrcftdjat,,Dcimds tcirt6nete 6s riiabb leirdsa" cimmel'

A XIX. sz6iadban k6t izben is megpr6b6lkoz1,ak sz6nbSnyiszattal a fa-1u cleli hat6r6ban, azonban a gyenge minc5s6gii szenet ad6 t6r6kat ism6tel-ten felhagytik.

22

. , A .?za?aj v6g6n itt telepeCett meg Kdrrisy Laszlo ir6, hirlapir6, iro_dalomtort6n6sz, a.ki tribb cik.L:et irt Dcimos n6i6rdl, a falu tort6net6rdl, akcirny6k term6szeti sz6ps6geiriii. (1DlB-ban itt i; halt meg - sirja a domb-oldalban 1ev6 temet6ben t6that6.)

.4 diimiisi F6 itt a szdzadforduli6n - Kiirdsy L6szl6 h6z6val

A mflt szfnad kdzep6t6l egyre tiibben figyeltek fel Drjrncjs festdi kor_nv9.f6Je, sai6tos hangulatdre. Tlbb jeles mtiv?izt ihletett meg ez a td,i. Azelsrik kcjzul kiemelkedik Keteti Gusztiiv. A szlzadfordul6n Keinstok fitoiyu.alasztja alkot6hetryril Domdst, ahov6 6vr6l 6vre egyre tobb miiv6sz kcjveiiirgy, hogy harnarosan kis mrlvdsz'r.elep arakul kdriilcjite. Ennek tagiai iettekI(rutsay Ferenc, Glatter Gyula 6s po1l Hug6 festdmiiv6szek, *ijd ,r"rr",szorreszmriveszr,ink P6sztor Jdnos. A nevezettek mellett gyakran megfor-di,tiiak (6s alkottak) Dcimcisdn: vidovszky B6la 6s F6nyes Aoolf festdmf-VESZCK.

" + k6t vilSghdborri kcizti id6szakban - amikor Dcjmcjs hire 6s idegen-I:ts:lpi jgl_entcisSge_ fokozatosan noveked.ni kezdett ._ gyakori vend6g*voltitt Babits Mih6l;,., akinek tobb krjltem6nye szriletett Drjmrjson 6s a [ozeliGizellatelepen.

A mS,sodik viiiighiiboni kezdet6n6s egyritt6rz6ssel fogadta be a lengyelf<inyi krizleg6nyt 6s 160 tisztet), akrk30-ig tartozkodtak itt.

Domos kozs6g lakossdga szeretettelmenekriltek legelsS csoportidt (200

1939. szeptember 30-t61 1940. mdjus

A haboni hadi esem6nyei szerencs6re nem okoztak sok k6rt a kijzs6g-ben. - A felszabadulAs utdn a volt Krutsay-villdban iii mtivesztelep lE-

-tesrilt. Az 1950-60-as 6vek nyarain jeles k6pzSmiiv6szeink 61tek 6s alkot-tak itt: Domanovszky Endre, csoh{ny K51m6n, Kass J6nos, Konecsni

Gy6rgy, lVlartsa Istv6n, Nov6k Lajos, N. SurSnyi Mdria, P-app G6bor, Reich

f<"aroiy,'Wl. Sziits Ilona, Vaszk6 Eizsebet, Vert-el J-6zsef..Kdzulr-ik n6hdnyanmasodik otthonuknak v6lasztott6k Domost: Novdk Laios, M" Szrits Ilona,

Pi.isp6ki IstvSn fest6mfiv6s zek, a dirmosi szSrmaz|su Vertel J6zsef (b61yeg-

;#;;6i es Vertel Beatrix grafikusmiiv6szek, valamint Vertel Andrea ke-

ramikus - a miiv6sztelep h"agyom6nyainak folytat6-r - ma js Ddmo's6n al-kotnak. A t6rsmiiv6szetek miiiiel5i kiizr.il szivesen pihennek 6s alkotnak Dti-

1.r-ro.on Horusitzky zoltiln 6s SSrkozi Istv6n zeneszerz6k, Major TamSs szin-

m'6v6.sz 6s Goda G6bor ir6.

A k6zs6g 6s KomSrom megye lelkes helytd,rt6neti..kutat6ja PastinszkyMikG taiai akinek ba-.;*on,"itletve Pilismar6ton 615 csalSdja gene-r5ci6-

kon ker"srtril gyffjtdtte a k6zs6gre vonatkoz6 irSsos 6s t6rgvi emlekeket.

il;Atb;ltj" eu!im""rf.y J6nos arl ltaze-1945) tanir, turkol6gus 1922-ben

itt 6s Pilismar6ton szJrkesztette az e1s5 - 6s az6ta is egyetlen - Ttjrok-;ilil;;;;;. Uk"tyiu-eorokv Mih51v (7755-182e) a.magvar barokk

"gyl{ari 6nekek ,""1161"., Wieland 6s Lafontaine fordit6ja, 6veken keresztiil

D*6miis n6tdriusa, iskolamestere 6s orvosa volt'

MunkdssSguk 6s kozremiikod6srik r6v6n alakult meg n6h5nv 6ve a

mrivel6d6si hazban u ,,Dti^6*i Ga16ria", a ktizs6g legfiab! idegenforgalmi

iat"a"vorraga. Ebben 6vente tobb, szinvonalas k6pzSmiiv6szeti ki6liit5's

*Lbr"i.a""eiet" k"rtii str, amelyek az elmondottak mellett jelentSs kultu-

"ili-. rrottr"r5t j elentenek Dtrmijs idegenf orgalmSban'

A gal6ria melletti nagv teremben pedig a ,900. 6ves lSmos tort6net6t'

r6g6szeTi 6s miiv6szeti emTekeit bemutat6 helvtort6n-eti ki51lit5st tekinthetiir,8g " 15togat6, ", ugyiloti prepostsSg romjaibol fennmaradl csod6latos

Arpad-kori kSfaragvdnyok mellett

A felszabadulSs 6ta fokozatosan fei16d6 6s sz6pu15 ko-216q ma a Dunl-k""i*-;;ti[ r.ua""ritia;Iah"it" Ide6lis fekv6se, fest5i vid6ke igen alka]-

"*." pifr""O- es kira"i"i;h"Uy6 teszi. Az 1220 f6t sz5-m1616 511and6 lakos-

;A,dil;tt .ot tratu" toltik nv5'ri- szabadsfsyk?t. 6s a-h6tv6e6t az egvre

n6vekv6 udiil6terule;;". t kozs6gben miikod6 h6t SZoT-iidulij, a t6len-

"var"" ti""mel5 Szarnvasker6k iidtil6 6s a csak nyaroir nyitva ta"rt6 Vasas

iiauto, valamint az Er"ie.gomi Miiszeripari Miivek, a Magyar TudomSnoros

Akad6mia, a TERIMPEX 6s a B6nvag6pgy6rt<i v511a1at saj6t kezel6sben

lev6 iidul6i ezreknek nyrijtanak fehjdril6st. kil<apcsolodSst evernte'

A +,*i.!ornra.lsrnn2k is fontos allomiisa Dbmos. I\,{lnthoitV a kiirnyezr5fl. LUr rJ Ldlur 5dJ-

hegyvid6kr.uu""t6 tuir6k f<j kiinclul6 pontja, a ',Filis kapu"-jAnak nevezik"

Foigalmi helyzete is nagyon szerencs6s: Budapest 6s Esztergom fel5l sze-

m6lyg6pkocsin, aut6bnt""t-t 6s s6tahaj6n, a Duna ba1 partjdn a burlapest-,ra.-szotri vonalon vonattal is megkozelithetci. A Szent Mih6l',r-hegv 1ab5-

n51 1ev5 vasrit61lom6st61 kishaj6forgalom taltia az osszekottet6st a domosi

Duna-parttal.A kir6ndulSsok, ill. a helyi nevezetessegek rnegtekintds6t c61zo s6t6k

kiindur6 pontja a haj66l1om6s- A lAtogatcik kultrlrAlt 6tkeztet6set a Malotn-

patak m"11utt ,ilonnan 6pitett Szrjkeforrds ette'cm szolgilja.

24

I

-Dtirn,6s nevezetess6gei

1. A pr6Posts6gi romok

A haj66liom6st6l a f6riton (Kossuth L' iit) Esztergom^fel6 haladunk

*trrt"gy doO m6tert, ila,u;gt kis t6rn6-l balra fordulva a B61a kir6lv utat

erjtik el, amely " t"*"#-Lliiett a kozs6g d61i o1da15n emelked6 dombokra

vezet fel. A temetooe" iiOiO.V L5sz16 hirlapir6, irodalomttjrt6n6sz siria, va-

;;i;; 1\iJ;;iy G6sp6r, D<imos ryglogtufiaja e1st5 megir6j6nak .sirhelveial6lhat6. A temetonef, uJ ,rt n"i o1da15rJ es6 -. reformatus - r6sz6ben n6-

h6ny r6gi siron meg iL"" .rep fejfaka,t.is l6ihatunk. A temet6 fitlott 4-5m6ter magass6gba"'t"?"afio-iuf"tt"ft fti"i? 1"1 mag5ra a figyelmet' Hosszti

il;i;^"; ;?li rirepo^Jsag-Lgv"1"n lAthai6 falmaradv6nya. Az elpusztiiott

6ptiletek hely6n r, i;i"g;r Ei'"X "i";=tt!l Gerevich 'Laszlo, a lVlagyar Tudo-

XII. sz6,zadi oszlopt{ik

mau-r'/os Ahi"il6mia i:li':qeszeti Int6zet6nek iga?gatoja y6g9'.5sat6st' A 16g6-

szeti felL:iriloot ,"rarr'rr*r!!.*f;1t6k aXI. sz1Zad[an iObbszor is szerep15, ho-sz-

szr.i, t5g1aLap alakri iitaiyi p"f"b falmaradv6nvait' 1063-ban I' ts61a' 1079*

ben L L;szrokir6iy r"iio'"i.jJ"iiiti.'rin"gt"15it6i< egvfttar a.z 7107-ben alapi-

tolt pr6postsegi tenrflo-m iruptutuit is,-inelyek egy"r'1s26r61 a kr-rtatSs sor6n

kitiint, hogy m6r a *I' sz6zadban megLev6' ''ttitalyi palota mellett 5116 temp-

lom tartoz,6kai vo*akL i"!j"f ""t;reb6 rnaiadv'nya ennek a kcraj templom-

nak altempio*u, *uiy1*?*Ci"i"lt letenlSs maradvanyok, i11. a korAbban

mar m.Jrzeumchba i.liiiit'e. ?, *-td=or- "itut-aval ta161t .

k6faragvanvok

fe1haszn6i5s,4va1 rriteie"s;"";"i;;;;tu6ihatJ. A sz5p, szrirlie kvaderhovekb6l

6piietr, f6ikorives t;;'61y4;ltem-p1omlort*utai k6t sorban elheh'ezked5

oizlo;rok tartott6k. e'il"iopro *zltpoknak csak helyei, i11. talapzatai ma-

radt;Llcmeg,afaloszlopok6sdiszesenfaragottlabazafukazonbaniot6szl

26

megvannak. Megtal6it6k a fels6bemplom k6t mellekhaj6idb6l azaltempiornba levezetrj 16pcs6ketis.

Az arszilgos Miieml6ki FeI-ugyel5s6g iiltal harnarosan meg=inclultl helyre6ilitfsi munka be-fejez6se ut6n ez az altemplomnemcsa-k a Duna.kan;'arnak le:r:legyj.k fontos miieml-Aki ld.tniva.l6ja, hanem orszAgos, srjt hai.,:i-rainkon triii jelentSs6gri em16l,"eis egvrltt:.l Arpdd-kori 6pil.iim'jv6sz:trinknell.

t -=*\_

A pr6postsiigaltemplom6nakalaprajza

27

o

o

o

*tn''*u:k"

":; .,,

5-g:

-. -4t egykori kirAlyi palotdt a pr6posts6g c6liaira a XII_XVL szfzad koz_ti id6ben tcjbbszor 6t6pitett6k. nief,trc;t u"'iaOtnot is ieient6s *pitsszeti ma-

i,ogyt"I.9l..(fclleg pincer6szletek) kerr-iitel< elo, valamtnt azi-rti:pitett, ir6rorn-naJos, re.tkdl'ives szent6l;zz6r6dasri tempiom k6t nyugati tornyanat alapo_z6sai.is. Megtal6itdk a- kb. ?0\?0 m kiieried6sii teniTetet kdrit6 kofal rna-:?l"?"{u]t, a falakon kiviit pedig xlv-xv. szlzadi t6gia6getri ieemenc5t<etLdl Ldl\ lci-

^ A rgao\t6l-gyrinyoriilatvdny t6rul szemrink el : 6szak fe16, szemkozta Szent Mih6ly-hegy szikl6s, erd6s otdaldv-al, alatta a hegyek k6ri [;;-r;rp"i5Duna-, kcjzvetlen alattuk Ifrimcis hiazai. Balra, tfl a Dun"6n a Borzsi"v rr"-gyei i6tszan3k, jgbbra a visegrddi szoros, d6lkeleten a pr6dikfl6sz6k er:c1j:;9s-ri9sa, mrigottunk d6lre pedig a pr6post-hegy hatalinas tdmege z.aria 1r: :.,kork6pet.

2" Katolikus templom

- .A kozs6g kozpontjdbln, a Kossuth L. rit egy t6rr6 sz6lesr-i1d szitirg::i:i:i-sf.n6l ;ill a barokk stilu,qri.katolikus templom. H"omlolrzata eliitt Allr; t,,r",nvli-i:61 sajnos a szazadfordul6n eltdvolitott6k 6s atalakitottdk az eredeii l;:rroki<

-*b$JggfqleE"Jgjgpg"g,.rqeZetet. Hai6ja k6t bottszakaszos, a cliadaliv mosottf tt":f9."yebb szent611ye1 6s orgonakarzattai. A XVIII. szazad.r szaszek hans-f X:lf":-:-l }i.6r:: alakja rathato. A templomor 1zB3-1744kozott eprt"tt" ,q'i;r''=4 ! lIl?SLiaszro Adam nyit.ai puspcik, drjmrisi pr6post, az egykori pr:5posis5gi ttovelDOl.

{i! t :t i i

29

Refolin:itus templom l{{aiclikus ternplorr

3. Mindszentek kriPolnaA I(ossuth Lajos 1it nyugati v6g6n61, a SZOT_ SzfrnyaskerSk iiclill6je

alaL1 az rit sz616n ait a fruilemos oromzatfi, barokk kdpolna. A keresztbclto-zaios bels6 t6r f6lkorives szent6llyel zArul. A k6po1n6t az 1743-as pestisjAr-

v6ny eml6k6re 6pitett6k.

4" ReforrnSfus ternPlomA Kossuth Lajos rit v6g6n, a SZOT-r-idii15 kozel6ben 5i1. 1873-i3?6

kozoLt 6pitett6k. A" temploni nSgy sark6n fiatornyclekal cliszitett homlok-zati tornydval sz6pen illeszkedik a I)una menti tAjba'

5. X}jmiisi Gal6ria, irelytiirt6neti ki6tlit6sA mr.ivel6d6si h6z 6prilet6ben (T6ncsics M. irt 1.), a Malom-patak mei-

letti Sz6keforr{s 6tterem kOzel6ben tal6ljuk. A gal6riSban 6vente 5-6 k6p-"

z6mrivdszeti kiSliit6s tekinthet6 meg. - Tobbnyire Domtissei, vagy a kcr*ny6kkel kapcsolatos miiv6sz vagy miiv6szek Sllitanak itt ki.

A mellette lev5 nagy tererifien a ,,Dcimtis 900 6ves" cimti helytort6neiij<i61lit5s 16that6. Bel6pie egy hatalmas m6retli, 6tlatalakokkal 6s egy lovas-

.^i-JirXt"tt Areaa-f.fri osiopf6 vonja magdra figyelmunket. Az egykoriprZp"nhag temilom6b6l val<i^osz1opf6 m6solata ez - eredetije a Nemzeti-Gal6ri6.ba*n

ta16lhat6. Kdrben a falakon a K6pes Kr6nika D_cjmcjssel kapcso-

iatos, kinagyitott, szines miniatrirfi, az esern6nyeket e1besz615 kr6nikSs szo-

vesr6szek "tbttratOt Or ot""rnut6k. A falak meiletti posztamenseken a pr6-

;;;;r4*;;"Un A"paa-kori kcifaragvdnyait helyeztek e-1.. A fekvo t6rlok-

[il;B#; il";f "sbil;iatti lortene"tenek r6ges ieti eml 6kei, ma j d Arp6d-

;; kdr;tili i"t"tEt, iergti eml6kek. irSsos clokumentumok tanriskodnak a.

Dilmiis a Szerif Mih:{1y-hegyrtil

30

-krizs6g gazdag tort6net6r6l. - A ki6liitdsi teremben alkalmank6nt e1dad6-esteket, hangversenyeket is rendeznek.. .

A l<ozs6g hat6r6ban levS egy6b latnivai6kat (Arp6dvdr, R6m-szakacl6krtb.) a kovetkezrjkben ismertet.jr.ik"

Dnimris 6s a turizmus. -Ddpos neve, kd.ny6k6nek sz6psee 6s kedvezci elheiyeaked6se r6v6nkezd-ettrjl fogva osszefon6dott a magyaiturizmus, a term6sletjdrds trirt6ne-t6vel is.

Az 1888. ev egyik sz6p bszi napjdn a magyar turistamrilt nagyiai --l-e.v odcin, Ballagi"Alaaar es rnirri,ig cusztdv - vezet6s6vel szdmos tu-t'jsta tett kiriinduiS-st a domcisi hegyekben. A tdrsasrig vonaton 6rkezett acldmrili meg6116hoz, ahonn6t cs6nakon keltek dt az innensd partra. Dcjmcjsmegtekint6se utan Krirtv6lyes-puszta, szak6-nyereg, Hege-diis-b6rc 6s aszerkovek 6rint6s6vel (ezt az ritvonalat az6ta ii ,,Tlry-u{'-nak nevezik!)ertek fel Dobog6kSre, majd onn6t tovdbb Pilisszentkeresztre vonultak. ott,a Klastromkertben (a pilisi cisztercita ap6ts6g romiain6l) hatdroztak el ak':tottak ut6n, hogy a ,,Pilis 6s a Budai-hegys6g sz6p vid6k6t be kell kap:csoini a turistaforgalomba, 6s megfelel6en feltdrva, turistaberendez6sekkeleli5t.za, a f6v6rosi kozdns6g kir6ndul6tenilet6v6 kell fejleszteni". Ezen el-

hatlrozils utdn alakr.rlt meg a Ma.gyarorszilgi I{6rpdt Egyesiilet Budapesti

Oszi6iya, me15r 1Bg1-t61 Migyar Turista Egyesr,ilet n6ven on6116 egyesr-ilet-

k6nt miikocioit tov6bb. Az Jg;'esulet tev6kenys6g6vel megkezdrlri':tt a Pilis6s a VisegrScii-hegys6g feitdiSsa a term6szet barStai sz1:mhra. Az ismeret-t*"oAgj-.;l""is6ne1;'i{;-^;e1t terulet a Dobog6kti volt s. ennek e3-vii< jetrentcis

Lr"*3.ry. is Dol'oshoz kapcsoii;dik: 1898. jfnius 5-6n nagl'sz'-rrnu' tu'istaerkezeti isrn6t a domosi vasft.{1lorndsra, amikor az egykori r$-s'lr'rsvo Leir6-

sa slerint ,," . . Ilbben a pilianatban eldordiiltek a dijmosi parton el-heiyezeit

mo=sarak,'me1;,,re tompin, mintegy visszhangkdn!-f9.1e"11*a.dobcg6k5i ut-e-

s"k";;fr"'6f az ei6hb leltt'frton v6nultak a DoboSqokci fel-6, kiv516 tuC6'iu"nk;*

irro, nat.r,;. Lor6ndnak, a turistaegyesii-let kczponti elnclkenek ve::ei'6s5vel,

unoi u ma is meglevrj kis fah1zat -l az elscj fSvdros kornyeki turislah6zat -ii"""pei'".en f[lavatt6k. A fa6dzat, amely a dobog6k6i Eotvos Lor6:ird i*-ristah6z szomsz6ds6giU"" 16that6, a term6szetj:.ir6k-k6r6s2r.?, - sporttort':"-

i*ii]"r""ios6g6re ,r?lo t"toit'ttettel - az arciSgos Miieml6ki treiLig'1eltirfg

.,eO"ite nyilvlnitotta.-Tervezik, hogy benne egy, a magyar turi:;mus tor-

t6net6i bemuta.t6 kialiitSst hoznak majcr' letre'cobog6kcl ,.r"rr-'lurlnrik Domijshoz, de a kozs6g hatSra kijzvetleni,il a

t,rrlutoir-#mogotti f.iiltOpo"{alatthuz(:dik. trrrtjl 3 po1tr61 a f6vdros kor-

;;,61r6;"i.*gyiX t"err^"C-p"""ti*a:a"t6rur1 ei6nk: a Visegr6cii-hesvs6g 6s a

Borzsonv "s,icsui-rui,-;["gy;k g1i tnu"yalSg D.u1-a,"?1' ,T,""dki"-ii1

tiszta

t61i id5ben a tSvotn;riu riElguu-ratra,hegycsricsai is ide liit.szanak'

Drri:o,r liersze ;;;;*k ? nonogOird "f;ie vezeto utak iiiindui6 pontja.

Egy ei:es:z sor, szebbn-6f .'"nU tfravo"natlndul inn6t a hegyek koz6' arnelyek

ftBi"f i- hovetiezciki:en ismer tetunk n6h6nyat'

$*[ i s: a{ na c$ arH at s o [c E 6 rar ti s [<,i] r xey 6 [q 6 s]

1. D6rn5s*F"6rn-szakad6k*arp6dv5r-Kiirtv6lyes-puszta-Diimiis(2112-_3 ara)

A}rajoailorriAstolaMalom-patakmellett,aDuna-utc6n,\ij1s]y':ll'{ain-iikus iemilom 6rin,,€s6ve1 a SzafiadsSg utcdn juthatunk a Sz6ke-fo':as vijl-

ey"Jir". Firor, zoia :: [ot<-J"i1qt".1,111atunk a ,,S3entfa kApolnAig" (itt a k6k

je1z5s balra r:regy.ii,,rabb a vadSilokiivek feie). Tov6bb 11e.l'rvc a vriigvben

i.;y"rg; asziai"trlton trr*uro.tt ki6pitett pihen6helyhez eriinl:" J'CAig autri-

;;i il';l;hatunk. ryItniegy 300 metert tovibb haladva egy io'i-'brol j;jrypatali fahidjdn **gyri"fo ?tresztul. A hid utan ir- zold jelzes jol:'r:ra a pa1al<

melieit haiad tovAbu a HSrom-forr6.s volgy6ben. A -v,6lgy fokoz;ii0s;:,n sz{l-

;;ii[.""ttt. vana5ba vafif.. a meiedek, [iivos leit5kon-sz6.p buiklios+]< 1[l-

il;,,,,l.' " p-t"r. medr6ben gtirgeteg-hc-vek, bedtilt fatorzsek. A ielz":t'r titrisl'a-

;;;;";;?t;;tr"ruu" n"i.?-a? " ri'"t"r" medr6n ;5ol az egyik, ri.1 :,r n;i":..1i o1-

cLalra - kdveke', rrif.f?f."i-t, ^ii" alt^l icle sodort farcinkokon i"eji sok he-

lyen 6tke1nj. K6toldalt fokozatosan sziklAss6 6s egyre sziiki:hiri v6lik a

.iOig,V ], t ."rt ""U*n

; na*l.rnt "d6hba.

Itt az osv6ny m6r alig firr" <:1 a pa-

tak mellett u ur*raioil*;[ .ft;'-Jobbr61, bairol 9€v-9qv {orr6s1' r'.'l}ragvv;r

hamarosrin tLigg6tegJs, ;"gy-111;;k benyfi16 15-20' m6ter magas sziklafa-

32

Riim-szakacl6h

33

-lak kriz6 6rkezr.ink. J6I 16that6 itl a viz rombol6 munkSj6nak hatAsa: a v6l-

i;i;;;;;";6nysegu l;;;kb; "er,or

*oiv kavernskat, .m61yed6seket vsso tt

az 6vezredek sor6n. tt"*urn.ut] k6t 6gra'v51ik a szakad6k - a baloldali rrj-

:{c ilzne...e. kere;ntt4

.,,.Q.1H I igS rr

Az ArPfldvfrr alapraiza

vid, viz n6lkii1i Srok e1e_j6161 visszapillantva a szepes-Gomori-ErchegvsSgnagy szakad6kaira "*l"X"rtutO

15trr^5ny t6ru1 e16nk-. A zijld jelz6s a jobb o1-

;;fid;'b,;;;i;;1;"til;;h9i;st 6les.kanvar utdn 6 161;er masas vizes6s

allia utunkat. a vizelJi mlrlet|."iLl6ba v6gott l6pcs6fokokon, l6ncokba ka-

il##".il;1h;'i;ii: {ifi b, ";[;i

;;auui ".'egy i<isebb vizes6s k.vetkezik,

basonl6 m6.sz6sotcKa1. (Ezen a szakaszon totoTott 6vatoss6g sziiks6ges!) A

'izes6sek ut6n tramail;;'ttilt"nk a Ram-szakad6kb6l. A jelz6sen fe1fe16

haladva jobbra tOftink- emeltedik a 483 m6ter magas Arp6dv6r csucsa'

A hegy d61i oidal6n -sl,erpentinrit

vezet let. A t"tO" f,ismOretti Arp6d-kori

{oldvSrs6ncgyiiriij6ttalaljuk.Abelseiebenkiemelked6szikiSnSlliratotLegvkor a vdr ktjb6l epitett breg tornyu' e XVIIT-XIX' szizadban "Alp6s-t-esv,,_nek. ilt. p6d-;;;;"1,

".,?:a A;paarrart"tat nevezelt lcdz6pkori-vdrrol

;"ii;;;it"i; l;i;;il;il"t. a r'"rol" eltikenilt leletek a v5r XI-XV'szirzadihasznSlatAr6i^;"titk"dnak' Lehets6ges' hogy ArpSd-kori kirSlvi

vad6szkast6ly volt iti it, *i"t a kdrny-ezci ftJev'el.Ue" tobb helven' A v6r

a1afti nyeregben a ;;#;il^;* ii., hrpaa-t"oii negyi te1epu16s maradv6-

nvait fedezt6k fel.AzArp6dv6rtetej6terd5boritja,iobbkil6tSscsakd6lkelet-keleti

irsnyban van r61a. ;;;;lr;rd' ula; d;;"iik;let fe16 ide lstszik a visegrsdi

l'ellegv6r, a Nagy-V1iia- Ot t'atto'U"tt a Vdc melletti NaszS'Iv is' (Ezen az

oldalon 6rdemes i"";";#* i. kiv6g6saval kil6t6pontot l6tesiieni!) Az

Aro6dvSr nyugati "ri"ra"-:olialn^ta gJ;"; htroclik 1efe16.-- a lnirrr hor6b-

ban emlitett bronzlcori ioldvar sAncvonala u". - Raila'v6giehaladva l''tjrbe-

i6rhatjuk a kb. 2 k* h;;;;ffi u p"[a"r 6rka, "Sz6kelforr6s 1'6]qve 6s

R6m-szakadef. p"'"*e'i"OgigfilOita"t-U""t' a tU' 3000 6vvel ezel6tt 16-

tesitett er6ditm6ny belsej6ben ""gv *iiutJed6sii 6skori, - k6sij bronzkori

- telePul6s vir6gzott egyxor'

34

-

Az .A.rpri,civ:ir s6.recmaradviinya

Arp;idv.rr ldb:itdi he1, fiivona.l is kin6lkozik vissza Drimosre: a rovi*clehir a Lukdcs 6r'k:rn keresztui r.igsza a szdke-forras volgyeire. I\{aga Lu-\69s g$g, bi' nem olyan szikiis, szakadekcs, mint a Rdmlszakad6k,'mere-cick oldalaivai, 161:ten-nyonon bedol L hataimas fdk tdrzseivel, joval vada6bit:e:! mutat ann61, s ez6rt kevdst6 i"{rt is. Az drokba va16 1ejutds 6s az al-;an jrirris fckozott 6r'aLossdLgot l.rcivetel, ugyani.s gyaicori a 1aza, iszapos folcl-tcimegek becsrisz6sa, sok helyen a bed6ft fatciiz,selcen 6s kozottiik ken dt-mfrszni.

h hosszabb r-it is nagyotr sz6p 6s kellemes trir:it ielent: a zcild ielz6seniovibir halaclva hamalosan kiepitett tdbor,helyhez (jo vizti folras, szalonna-st-i"tci hely, esriber'rJlo) erkeziinl.i. IlIi azonban a pircs jelz6sen ereszkediink lea szep fekvesri Kdrtv6lyes-pusztara (itt is k6s6 bronzkor-kora vaskori tele-

35

ii,t,:iiii.i

):i:rl:,!iili:.1!

.:,,,:18

t*t'.:"i:.'',

ffiil11;lii:,i.,, ;.',.ii.:;. '.'itTffirirpdd-lrori ersrlopfd a prepostsrigbt6l

36

pti16s nyomaira bukkantak a r6g6szek), majd fenyveserddn kereszttil a pr6_post-hegy oldalirba jutunk. Ez*miir az emiitett ,,T6r:v-irt', nyomvonala. fl tcgy',sz6.]9s, m61y 6rkon k6t hosszrh fahfdon veze{, kcr-esztiii a jelzett 6t,amelyr6l tcibb_helyen sz6p kil6bds nyilik a DLrndra, a Szent Mihfii-v_liegy;;6s a Bcirzscjny hegys6gre.

A tdlgyerdSbrjl ki6i.ve ha.marosan el6riuk a drjmcjsi prsposts6g rom_maradvdnyait' majd a temetij tnellr:tt eil-ialailva llcjmos fijLrtcfir'rra, i lrr.-,*r-tnegdlkrhoz iutunk.

;

Vael:illrrjttivek, (,,Sz6l esterrony"i

2. Diimiis-sz6ke . forrds v6trgye-vadrill6k6vek-pr6c{ikrildsz6k-Diimiis(3 6ra)

_ A haj66ll6mdst<ir a sz6ke-.forras volgy6ben a szentfa-k6poin"{ig azl. sz. ritndi emliLett uton (pir:os-zdrc1-k6k 1e*rl6s) ju1;unk eL. tJt barra t6pink.s az orszagos K6k r.ira nyomvonald' haiadunk"tov6bb. Az at iti;;;;J;:ken emelkedik fel a simon-volgy 6s vaddllo-volgy r.or,;tti lerincre. A d61-d6lkeleti ir6nyri, n6hol kopdr gerincrril sz6p kildtast erveztietunk a szdke-

37

F -t

forrds vcilgy6re, a Dobog6k6re, a Dun6ra 6s a Bdrzsony hegys6gre' .A Sglilg|!;;,r.rlr-u"a"t6lb6 v6lii< ngy, hogll itt m6r szerpentinben kanyarog felfelc,rZ"r,iu6ny, majd menedOkes"ebnO .i6tva Os kisebb sziklatornyokat kelilgetve

"ie.i*"i V^Ahffof.a"eket. Az elsci, ktilcin 6116 nagy t9r9n-y a ,,Nag'ytusk6"'*"1y""r. tetej6n lecsapott fej 611.

-Ut6na a hatalmas fallal 1etor6 Sz6lesto-

,o"y, ,,.u;a "

"Bunk6 eJ a f1ggOk6 kovetke z1k. Ezeket megkelilve az osv6ny

i#;;;;; u f'"rmatiojelreei"vezet, melynek tetej6n gombaszerfi tiin-rb ul'V?etif a. hatatmas ttrmlgri Arp6d.'tr6nja kcjvetk'ezik. Inn6t egy szikla{al

^"?f"ft, majd egy trirmEl6kes lerincen haladunk tov6bb, ahonn6t sz6p ki-

i;td;iflik'u Vilfaffo-"dfgy "ia,"16ban sorakoz6 sziklatornyokra, a Szcjke-

l;;;;-'"6tgyare. natterne? a nam-hegv, Arp69yil, .* J6sz-hegv.r"istoke'. a

Szerkovek 6s a noUog;k6 tA*.g" 16tsiik. A VadSll6koveken - a kozet tor-mel6kes volta miatiig"; ""trlfyesek

a sziklamAsz6sok - csak gyakorlott

sziklamdsz6knak ai 6nlhat6k !

A tormel6k., g";;*tt mereclel'en emelked5 iisv6ny hamarcsan tre6r

az erd6be, majcl kerei""t ]otOul"a a Pr6Cik6}6sz6k csircsfra vezet {ti4l m)'

rt€.i:

r: .ill:,: ril

A Fr6clil'r6ltisz6h Panor6tn6ia

3B

-

f.

A csircs az 6szaki_oldaldn kiugr6, sz6sz6kszerii szik16ro1 kapta nev6t. Aszikkit6i ]razdnk egyik legszebb panordmiia tdrul szemiink ule: ot 6s feisziiz m6terrel alattunk kanyar:cg a hegyek ki)26 szartti;tt ])nna, melvnekvcilgye Helemb6t6t vercicemaroiig trel-atnat6. Elattiink fekszik 'a

foiyamglfjain szob, zelteg6ny, ?i1ismar6t, Domos, visegriid 6s Nag.,,s,1sros, Celeti9]c;! a lregyek k6zril pedig PiiisszentldsC6.irAzai6s temrrloiritorn.ya tiinil<e16nk. lizernkczt a szent Mih6Jy-hegy 6s a l{egyestet6 szik]lis or*ai hdti6r-ben a Bcirzsony hegyseg vditozatos, szSpen tagoit felszfne, l:626:pen a csak-nem ezerrn6ieres csovAnyossal - iobl:ra a lJnna inriens,5 pertj.{n a viseg-ritii Fellegv6.rra1 - pdrjft ritkit6 tStvdny. T'iszta id6ben 6s)aknyugat felo"l,a Bdrzsciny mdgott feltiinnek a selmeci-hegys6g h;rlvdny kclr:vonalai is.

A csucson rnegpihenve, a \''addil6kcjvel< rnelleti jutunri le leghamarl):bP-gry-orr*,-(A kdk jelz€s a Hubertus-kunvh6 6i'irri6sSvel az Akasz-t6-hegyen,Kildh'-vdlp,ycin at vezct el Doboguk6r'e.f Eszak. \ itEy e.izar<kelei feje a sir-kany-geriircen, i1i. a Keserfis-volgybn at jr-rtha|tinli vissza Ddn,risre, vagy aIiir6ly-1,;r:nyh6 6rint6sfvel a Cs6szfr-volgvon Gizellatelepre.

*.." l

,t l" '

39

= - ry'rrr'Tt1.i.Ti:: :,. r,,i j,jii:

- -::,:rl:rji l

.: ,

R6.m-szikla

40

-

I

lri

ffi*E&

g

$

&

F*

$

q-'

s6s

$t,

$

3. Ddrnils-szdke'forrds viilgye-R6m-hegy-Thirring-sziktrik-Dobogd,kdAz r,itvonal kezdetbe' azonos az r. sz. rittal. A R6m-szakad6kb6i ki6rvebalra t6r'nk el a zcild t -tel jeizett uton, s a Mikios_forrast erintve .iutunkeI a Rdrn-sziklt{rraz" A-sz;kiaiollszep kil6t6s nyilik delnytigat, del 6s keletfele, a Dcbogokri

"olyiul?lq, a Rdm-volgyre 6i a szcike"ior?as vorgy6re. --Mu-gg a Rem-szikla jo p6idijri a vull<irni tormet6kbcil keletkezett k6zetnek.-"-Mdgotte csza};r.a tal6liuk az 6rclekes, emberi feire eml6keztet6 Ferenczy_sziklr{t. A RAm-szikldt elhagyva a Thin:ing-szik16l .tr"it"tt ka.,yarog fel azirt Dol:roq6k5re.

4" Diimiis vasriti megrillt6-Remete-viilgy-Re'ete-barlangok-szent Mi-hr{ Iy- h egy-He gy est e t6

Kcizvetlentil nem tafiozik Dtimrishtiz, de a dcimcisi tiii szerves tartoz6kaa Duna trils6 oldaldn emelked6 szent rvrirraiy-rrggy,;;l# a dcimcisi vas_fti meg6116t61 is fel lehet_jutni. Krilcin voniefit"ierentenlk ennek az rttvo_nalnak a szikiiis hegvoldalban Drimcisr6l is j6l dth;i6 R;mete-bartangok.(A,vasriti,megdil6nai a sineken dtmenni,-ill. a barlangok aratti meredek,szikliis oldalban felmenni tiios 6s 6letvesz6lyest a tegitiJrilo r.o""t emeiletLa vasfti krizleked6st^is vesz6lyeztetik.) A"vasirtiillu"-artrrl az orcza.gutonNagymaros fe16 kb. 300 m6teri haladvi lehet csak riti""vluu"" 6aj;t"i;

4l

I

&

sineken. (VigySzat! A kanyart6l a p51ya nem lilthat6 5t - fokozott 6vatos-

s6g sziiks6ges !)- " A sinJk mellett hamarosan visszajutunk a Remete-vijlgy bejdrat;iig,

am"ty-b"" egy rOSi kSb5nya csiilefelvon6j6nak.nyomvolSt-a1 az elhagvott

""g7[dna"y"eig iufadu"t t"t. ttt 6rjuk el a k6k f,i turistajelz6st, amelven

balra tartvu humarosap a barlangokfioz 6rkezrink. A kilenc, tiibbnyire. be-

omlott barlangureg ";b"ri k6z m"unk6ja - hasonl6ak a tilranyi remetebar-

langokhoz. ugyur,"rat "*tr"ri kcz munkaja a barlangok el<itti tei'asz hatal-

mas tilmfalmaraavaiyr ir, "".r"fynek

nyugati r6sze maradt meg. Eredetiik-

r.61 semmi biztosat "6* f"f."t tlani. Egy"esek az I. Endre kir6ly idejeben

beteleptilt baziLita t'"t'ui"*"rt 1akhe15i61' m6'sok -a tort6neti forrdsokban

szereplS zebegenyi benc6s ap6tsdg maiadv6nyait-kerest6k itt' E n6zeteket

cSfolva felme^itt ";;;lt*a;y roinai t5rhely rendeltet6se' vagy eredeie is.

- A k6fa1r6t 6s a b;tl;il;k;61 uronbatt csak annvi bizonyos, hogv val6ban

Arpad-kori er"aetiiek Os"val6sziniileg valamelyik szerzetesrend 6pittitev6-

kenvs6e6nek eml6kei.^="'if,;;i;"e"ki;i ;v"nycirti ki16t6s nyilik Diimiis kdzsegre 6s kiirnv6k6re'

" V;;#;;rtEsvsogie es a melvb^en.homptjlvsd Duna folvamra'

A jelzett t,rri.i"rito"'-e=i"i, fe16 hamaioian feljuthatunk a szent Mi-

hflv-hegv cs'ic'a'a]L*;jq t"*bq .a Hegvestetcire (482 *)' A Hegvestet6n

le vcj k ild totoron y tJt"i O lOi teli es- korpat't"ota- ab"tt gyiinyiirkddhetunk : nvu-

gaton a Duna "otgyl?iai1"[ iiJ"*UAig. D61en a Szent MihSLlv-hegY orma

takarja a Duna "us;,,u;jkffiru1at6t,'a" ia" lStszik a Pr6dik616sz6k, a Do-

bogdkcS 6s a Pilis ft6gV.AS i;' iieleten, alattunk Nagymaros hizai' szemktjzt

42

-

a tfls6-parto' visegr6d a saramon-toronnyal 6s a Felegvarrar, h6tt6rbenveic a Dunai cementmrivekJ<6rll6nyeivel eJ a lraszairvar,%szar< fel6 a Bcir_zsony hegys6g teljes kiteried6s6benl-. .. A--H"gyestet5rcil Zebeg6nybe, vagy Nagymarosra jerzett turistautakon(kek, ili. s6rga jelz6sy luthaTunk le.

A fenti ritvonalak Dclryis 6s k6rny6k6nek (egyben a Dunakanyar vi-cl6k6nek. is) l_egszebb pgntjaira vezettek el benntin"ket. nzeken tfl eg6sz sorszep kirdnduldsra.nyllik rehetcSseg a k6rny6k hegyei r.o^;til-,.,_^,Y,_oTo_. "?

.r9p kcirny6ke szeretettel, sz6p litnival6kkal, trirt6neti em_ieKeKKel, gazdag eirn6nyekkel v6rja az ide l6togat6kat.Ez a kis frizet csak izeritbt adott a gazdag" vdlaszt6kb6l. Aki r6szlete_

sebben szeretne megismerkedni a kozs6g" toi.t6."netevet, korny6k6nek term6_szeii sz6ps6geivel. annak az aldbbi kcinyieket, tanulmAnvoklt erclemcs k6z_De vennte:

fcildtani mriltja. Fdld 6s Eg.

6s felszinalaktana. Budapest,

ffi qF;ee{$s f }:€}dm.& nan m

_ F-dldr:ajz: Juh/lsz Al.pad: A Dunakanyar1978. XIIL evf.4. sz. 102-10'b.

P6csi lt{5rton: A Duna-votgy kialakuldsaI Cr40

T9rt6n9lem, r6g6szet, miiv6szettcirt6net: 86l M6tyds: Esztergom vdr-*_]99.y".-ol.^Jatabfnya, 195?. - Domcjs kozs6g a Duna partj6n. Vasdrnapillis6g. n866. 49. sz. - Eszte;:gorn ";F.rmegye. Magyarorsidg vdrosai 6s v6?*n:egy6r. Szerk.: Borovszky Sarnu. Bp. 6.n. 1g-20.'

Genthon Istv6n: I\{agyarorszdg rnileml6kei. Bp. 1gbg.

Gerevich L5szi6 akad6miai sz6kfogla16ja. MTA. II. oszt. K.azl.2J. rg74.145-169.

Gerevich Lasz\a: A pilisi 6s dcimosi d.sat6sok nemzeti jeient6s6ge. Du-nakanyar Tdj6koztati:. 1976. 2. sz.

Gerevich Tibor: lilagyarorsz6g rom6n kori em16kei. Bp. 1g3g.

I{orv'ir1.h Istv6n: Dorncs 6s kcirnv6ke. Dunakanyar T,4i6l<ozta'lo. 196g,2. sz.

Ilorv6th trstvdn-Kelemen Mdrta-Torma Istv6n: Esztergom 6s a do-rogi j6rds r6g6szeti torrog::afi6ja. Bp. J-929.

K6pes Kr6nika. Forditotta Ger6b Lasz\o. Ep. 19?8.

AOad

-Kiss Lajos: Frildrajzi nevek etimol6giai sz6tdra. Bp. 19?8.

Krirosy T'f-szl6l. Esztergom tdjsz6ps6gei. Esztergom 6s Vid6ke, 1890.iq-l l. sz.

Nagy Irnre: A N6metiijv6ri gr6fok 6s a dtjmosi k6ptaian pecs6tei. Ar-cheol6giai Ertesit6 1877. 153-156.

Nedeczky G6sp6r: Dtimos tort6nete 5s legi-ijabb leirSsa' Esztergom,i 880.

Pastinszky MikL6s: A 900 6ves Domos' Dolgoz6k Lapja. 1979. 5pr.22. sz.

magyar nemzet tcirt6nete az Arp6d-hdzi kirSlvok

Dtjmijs. Tiirt6neti adatok ut6n. Csa.l5di Lapok. 1853.

Pauler Gyula: Aalatt. Bp. 1899. 145.

Rimeiy Kdroly:l. l. sz. Ira-lJr.

Rupp Jakab: Magyarorsz6g heiyrajzi tortdnete. I. Pest, 1870. 33-39.

Sasvdri MSrta: Domos: kirSlyi kozpont' Delta, 1978' 9' sz'

szab6 D6nes: A domiisi adorn5ny1ev6l hely- es vf.ztaiza. Bp. 1954'

SzilSgyi LorSnd: Arp6d-kori tdrv6nyek' Bp' 1961'

Turizmus: Papp Mik16s: Ddmos a turistamozgalomban. DunakanyarT6j6koztat6 . 1'97 2. 2. sz. 46-48.

PSna Mikl6 s: A szlz|ves magyar turistamozgalom 6s a Dunakanyar.Dunakdnyar T6j6koztat6, L973.1. sz. B7-91'

Thirring Guszt6v: A Pilis-visegrSdi-hegys6g r6szletes kalauza. Bu-

dapest. 1929.

Pest megyei Nyomda, v6c. ?9-2551.

Enged€l'"625m: 47595,

F. k.: Szetrdnyi L6szl6.

44