ismeretelmélet ii

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Ismeretelmélet II.

Filozófiai és Tudománytörténet Tanszék

04/24/23 Filozófia

Honnan származik a tudásunk? - 1Honnan származik a tudásunk? - 1

1. 1. Tapasztalat: „látom, hogy…”, „hallom, hogy…”, stb. Tapasztalat: „látom, hogy…”, „hallom, hogy…”, stb. Érzékszerveim folyamatosan ismereteket szolgáltatnak. (pl.: süt a nap.)

2. 2. Emlékezet: „Emlékszem, hogy …” (mert korábban tapasztaltam)Emlékezet: „Emlékszem, hogy …” (mert korábban tapasztaltam)

3. 3. Következtetés (logika): „mivel tudom, hogy …, és azt is tudom, Következtetés (logika): „mivel tudom, hogy …, és azt is tudom, hogy …, akkor azt is tudom, hogy …” hogy …, akkor azt is tudom, hogy …” nem látom a napot, mert egy létrán állok a szobámban, de azt látom, hogy lent az utca nagyon fényes, az árnyékok élesek, és az emberek napszemüvegben járkálnak – mindebből arra következtetek, hogy süt a nap.


04/24/23 Filozófia

4. 4. Közlés, „testimónium”: „X mondta, hogy …”, „Y-ban olvastam, Közlés, „testimónium”: „X mondta, hogy …”, „Y-ban olvastam, hogy …”hogy …”

Elhiszünk dolgokat, melyeket mondanak nekünk: tudom, hogy süt a nap, mert bár egy ablaktalan helyiségben vagyok, de a belépő hallgatók azt mondják, hogy kint süt a nap.

E tudásszerző mechanizmusokat nem egyforma mértékben tartjuk megbízhatónak

Mivel 4) megbízhatatlan, 2) működése sem hibátlan, a „valódi” Mivel 4) megbízhatatlan, 2) működése sem hibátlan, a „valódi” tudásforrásnak 1) és 3) tűnik, ezekkel foglalkozik a klasszikus tudásforrásnak 1) és 3) tűnik, ezekkel foglalkozik a klasszikus ismeretelmélet: tapasztalat + logikaismeretelmélet: tapasztalat + logika

Honnan származik a tudásunk? - 2Honnan származik a tudásunk? - 2


04/24/23 Filozófia

A közlés mint gyanús forrásA közlés mint gyanús forrás„„Tudom, hogy a magyar csapat legyőzte a brazilt”Tudom, hogy a magyar csapat legyőzte a brazilt”

Honnan tudom? Honnan tudom?

1 és 2. Mert ott voltam és láttam, és emlékszem 1 és 2. Mert ott voltam és láttam, és emlékszem tévedhetek (álmodtam, hallucináltam), de általában tévedhetek (álmodtam, hallucináltam), de általában megbízható a tapasztalatmegbízható a tapasztalat

3. 3. Mert kikövetkeztettem: láttam, hogy a magyar szurkolók Mert kikövetkeztettem: láttam, hogy a magyar szurkolók boldogan jönnek ki, a brazilok meg levertenboldogan jönnek ki, a brazilok meg leverten

itt már könnyebb tévedni (pl. döntetlen lett), de ha itt már könnyebb tévedni (pl. döntetlen lett), de ha körültekintő vagyok, elég megbízhatókörültekintő vagyok, elég megbízható

4. 4. Mert valaki azt mondtaMert valaki azt mondta miért higgyek neki ilyen valószínűtlen dologban? miért higgyek neki ilyen valószínűtlen dologban?

Úgy tűnik, a közlés a legkevésbé megbízható forrásÚgy tűnik, a közlés a legkevésbé megbízható forrás

Viszont éppen ezzel élünk a leggyakrabban.


04/24/23 Filozófia

A közlés mint elsődleges forrásA közlés mint elsődleges forrás Tudáskészletünk túlnyomó többsége közlésből származik.Tudáskészletünk túlnyomó többsége közlésből származik.

történelmi tudás: nyilván nem voltam otttörténelmi tudás: nyilván nem voltam ott rengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekrőlrengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekről természettudományos tudás: szinte semmit sem természettudományos tudás: szinte semmit sem

tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert mondták. (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak, stb.)mondták. (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak, stb.)

Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, sőt nem is Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, sőt nem is következtethetek ki, mégis tudni vélem.következtethetek ki, mégis tudni vélem.

Ha kivonom a tudásomból mindazt, amire közlés útján tettem Ha kivonom a tudásomból mindazt, amire közlés útján tettem szert, akkor nagyon kevés marad.szert, akkor nagyon kevés marad.


04/24/23 Filozófia

A tudományos tudás közlés alapúA tudományos tudás közlés alapú Jórészt a tudósok számára is: az egyedi tudós nagyon kevés Jórészt a tudósok számára is: az egyedi tudós nagyon kevés

dolgot tapasztalt meg (kísérlet) vagy következtetett ki: dolgot tapasztalt meg (kísérlet) vagy következtetett ki:

készen kapott elméletekkel, módszerekkel, berendezésekkel készen kapott elméletekkel, módszerekkel, berendezésekkel dolgozik, melyeket részben bizalmi alapon fogad eldolgozik, melyeket részben bizalmi alapon fogad el

A tágabb társadalom számára teljes egészében: elhisszük, mert a A tágabb társadalom számára teljes egészében: elhisszük, mert a tanár mondta, vagy könyvekben olvastuk, vagy tévében láttuk…tanár mondta, vagy könyvekben olvastuk, vagy tévében láttuk…

alapkérdés: miért bízunk a tudomány szavában? alapkérdés: miért bízunk a tudomány szavában?


04/24/23 Filozófia

Mikor fogadunk el egy közlést?Mikor fogadunk el egy közlést? Ha konzisztens meglevő tudásunkkalHa konzisztens meglevő tudásunkkal

Pl. azt, hogy a macska kergeti az egeret, sokkal könnyebben Pl. azt, hogy a macska kergeti az egeret, sokkal könnyebben hiszem el, mint fordítva…hiszem el, mint fordítva… Ez attól függ, miket tapasztaltam korábban, illetve miket Ez attól függ, miket tapasztaltam korábban, illetve miket mondtak: milyen mondtak: milyen kultúrábankultúrában élek. élek.Tudomány: a mi kultúránkban alapvető, eddig is elfogadtuk, így Tudomány: a mi kultúránkban alapvető, eddig is elfogadtuk, így könnyen hiszünk neki.könnyen hiszünk neki.

Ha megbízható a forrás:Ha megbízható a forrás: Pl. X.Y. gyakran füllent, megviccel, figyelmetlen…Pl. X.Y. gyakran füllent, megviccel, figyelmetlen… X.Y.-t nem érdekli a foci, de W.Z.-t igenX.Y.-t nem érdekli a foci, de W.Z.-t igen

szakértőiség kérdése: ki a szakértő? szakértőiség kérdése: ki a szakértő? A forrás mint A forrás mint intézmény intézmény bizalmat élvez: az akadémikusnak bizalmat élvez: az akadémikusnak

könnyebben hiszek, mint egy laikusnak.könnyebben hiszek, mint egy laikusnak.


04/24/23 Filozófia

Miért megbízható a tudomány?Miért megbízható a tudomány? Nem attól lesz valami megbízható, hogy „jó módszerrel” Nem attól lesz valami megbízható, hogy „jó módszerrel”

nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz módszerrel is jóramódszerrel is jóra

Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor butaságot beszélnek, a buták meg okosatbutaságot beszélnek, a buták meg okosat

Hanem attól, hogy sokan és módszeresen ellenőrizték: a Hanem attól, hogy sokan és módszeresen ellenőrizték: a tévedés esélyének szisztematikus csökkentése.tévedés esélyének szisztematikus csökkentése.

A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos tudásgyárban a minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint tudásgyárban a minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint az ismeretgyártásaz ismeretgyártás

Közösségileg ellenőrzött tudásKözösségileg ellenőrzött tudás


04/24/23 Filozófia

A tudás megalapozása Hogyan tudom igazolni, amit tudok?

Az igazolás során arra építek, hogy – tudom, hogy q, r, s. Jó, de honnan tudom, hogy q, r, s?

1. Újabb és újabb bizonyítékokra kell hivatkoznom (végtelen regresszus),

2. vagy körbenforgó érvelést alkalmazok: tudom, hogy p mert q; tudom, hogy q mert s; tudom, hogy s mert p.

3. Vagy valahol önkényesen meg kell szakítanom a bizonyítás láncolatát, mert már nem vagyok képes, vagy nem tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy honnan tudom, hogy q. Ez önkényes, hacsak nem feltételezem, hogy vannak olyan állítások, amelyek nem szorulnak semmiféle igazolásra, amelyek önmagukban igazoltak.

Azt, hogy 1, 2 és 3 közül kell választani, Münchausen trilemmának hívják


04/24/23 Filozófia

Logikai pozitivizmusLegfontosabb alapjellegzetességek: A nyelv vizsgálatának középpontba állítása („Nyelvi fordulat”).

Felfedezés és igazolás kontextusának elkülönítése.

Modern szimbolikus logika alkalmazása (Frege és Russell alapján).

Tudományok egysége (nincs külön természet- és társadalomtudomány).

Metafizika-ellenesség (az érzékszerveink számára elvileg is megköze-líthetetlen vizsgálati „területről” szóló tézisek és elméletek elutasítása).

A megismerés alapegysége elvileg az egyén, az individuum.

Verifikacionizmus

Fundamentum az empíria: érzékileg bizonyos, kétségbevonhatatlan kijelentésekből kell kiindulni. Módszer: a megfigyelhető tények alapján történő indukció.


04/24/23 Filozófia

Logikai pozitivizmus A logikai pozitivisták verifikacionizmusának sajátosságai: Az értelmesség (jelentésesség) feltétele: A „közvetlenül adott” tapasztalatot

leíró ún. protokolltételekre történő elvi visszavezethetőség.

Az értelmes állítások fajtái:

1. Tautológiák (definíció révén igaz – pl. logikai és matematikai – állítások)

2. Kontradikciók (az előzőek tagadásai)

3. Tapasztalati állítások (ismeretek „hordozói”)

Értelmetlenség okai lehetnek:

1. Értelmetlen szó a mondatban

2. Grammatikai szintaxis (nyelvtani szabályok) megsértése

3. Logikai szintaxis (azaz a szintaktikai vagy típuselméleti kategóriák) megsértése


04/24/23 Filozófia

Klasszikus igazolás Empirizmus: megbízható ismeret a tapasztalaton keresztül.

Bécsi Kör: önevidens hitek az elemi megfigyelési állítások. De a tapasztalat egyrészt megcsalhat, másrészt tapasztalatunk

függ az előzetes tudásunktól, valamint attól, hogy milyen környezetben tapasztaljuk. Azaz a megfigyelési állítások sem teljesen elmélet-semlegesek.


04/24/23 Filozófia

A tapasztalat kontextusfüggő


04/24/23 Filozófia

Az igazolás más útja: NaturalizálásA tudás megszerzése fizikai/kémiai/biológiai folyamatokból tevődik

össze. Vagyis releváns, hogy mit mondanak a tudományok arról, hogy mi a tudás.

A tudás egy olyan jelenség, mint a látás, a nemzeti jövedelem vagy a társadalmi rétegződés. Számtalan összefüggésben jelenik meg az életünkben.

Ha valami megbízhatót meg akarunk tudni ezekről, akkor a tudományhoz fordulunk, mert a tudományt tekintjük a legmegbízhatóbb (de nem tévedhetetlen) tudásnak.


04/24/23 Filozófia

Naturalizált episztemológia A Münchausen trilemmában a XX. századig a „dogmatizmus” tűnt

a legkisebb rossznak. (Az igazolás alapja lehet: első alapelvek; tapasztalati tudás; szükségszerűen igaznak tartott kijelentések)

Naturalizálás: olyan természettudományos módszerrel végzett vizsgálat amely a tudás létrejöttének magyarázatához valamilyen tudományterület eredményeit, módszereit használja. A 20. század második felétől ezek a megalapozások nem tűntek elégségesnek.

A naturalista felfogás szerint az ember a természet része.Az emberi megismerő tevékenységet is az empirikus

tudományok módszereivel kell vizsgálni. Ma az egyik legelterjedtebben elfogadott álláspont, de sokféle

változata van forgalomban.


04/24/23 Filozófia

NATURALIZÁLT ISMERETELMÉLET fajtái - 1

Erős Naturalizált Episztemológia: Csak azok a kérdések legitimek az emberi tudással

kapcsolatban, amelyekre természettudományos válasz adható.

Célja a hiteink keletkezésének, fennmaradásának és elmúlásának tudományos magyarázata ill. empirikus leírása.

A naturalizálás hatással lehet a filozófia közbeszédben bevett kifejezések használatára, más jelentéssel ruházhatja fel azokat, redukálhatja (lecserélheti) őket természettudományos terminusokra.


04/24/23 Filozófia

NATURALIZÁLT ISMERETELMÉLET fajtái - 2

Gyenge Naturalizált Episztemológia – az előzőnél megengedőbb módszer

A természettudomány a világ megismerésének episztemológiailag privilegizált formája, így a világunk megismerésének helyes módszere a természettudományos módszer.

Sem helyettesíteni, sem teljesen átalakítani nem kell azonban az ismeretelmélet hagyományos kérdéseit, mindössze figyelembe kell venni az episztemológia megalkotásánál a természettudomány eredményeit.


04/24/23 Filozófia

Milyen tudományágra alapozhatjuklegitim módon az episztemológiát?

Elsődleges a természettudományok ismereteinek felhasználása:Pszichológia, kognitív pszichológia Biológia (itt főleg az evolúciós modellek játszanak nagy

szerepet); Neurofiziológia, biokémia és mindezek segédtudományai

De időnként társadalomtudományi diszciplínák is megjelennek:SzociológiaEtnometodológiaTörténelem


04/24/23 Filozófia

A naturalizálás egy különös formája: a Tudásszociológia Erős Programja

David Bloor

Klasszikus episztemológia túl individualisztikus.

A szociális hatások szerepet játszanak a tudás létrejöttében.

A tudásszociológia a tudás, az információszerzés szociális dimenzióit vizsgálja.


04/24/23 Filozófia

A Tudásszociológia Erős Programja

A szociológus számára a tudás nem igaz vélekedés – vagy esetleg igazolt, igaz vélekedés –, hanem mindaz, amit az emberek tudásnak tekintenek.

A szociológust különösen azok a vélekedések fogják érdekelni, amelyeket emberek csoportjai magától értetődőnek tekintenek, intézményesítenek, vagy tekintéllyel ruháznak fel.

A világ működésére vonatkozó elképzelések a történelem során sokat változtak. Ez a változatosság képezi a tudásszociológia kiindulópontját és ezzel kapcsolatosak fõ kérdései is. Melyek a változatosság okai, és hogyan és miért következik be változás?

A tudásszociológia a vélekedések megoszlására és az ezt befolyásoló különféle tényezőkre összpontosít. Például: hogyan közvetítődik a tudás; mennyire állandó; milyen folyamatok kísérik születését és fennmaradását; hogyan szerveződik különböző tudományágakba vagy területekbe.


04/24/23 Filozófia

A Tudásszociológia Erős Programja A tudományos tudás szociológiájának az alábbi négy elvhez kell

tartania magát:Okság: Azokkal a feltételekkel kell foglalkoznia, amelyek a

vélekedés- vagy tudásállapotokat előidézik. Pártatlanság: Igazság és hamisság, racionalitás és

irracionalitás, siker és kudarc kérdéseiben mindkét oldal magyarázatot igényel.

Szimmetria: Ugyanolyan típusú okokkal kell magyarázni az igaz és a hamis vélekedéseket.

Reflexivitás: A magyarázó sémáknak elvben alkalmazhatónak kell lenniük magára a szociológiára is.


04/24/23 Filozófia

A tudás autonómiája Bloor szembeszáll azzal a nézettel, mely alapvetően máshogy

magyarázza az igaznak ill. a tévesnek hitt nézeteket (ez az ún. teleologikus tudásmodell).

A hibás nézeteket szokás pszichológiával és szociológiával magyarázni, míg az igaz hitet a „valóságra” való hivatkozással

A hagyományos tudásmodell számos ponton ütközik az erős program elveivel. Sérti

– az okság

– a pártatlanság

– a szimmetria

kritériumait.


04/24/23 Filozófia

Az empirizmuson alapuló érv ellen Ha a tapasztalataink megfelelő forrásai lehetnének

ismereteinknek (elvihetnének minket az „igazsághoz”), akkor nem lenne szükség a tudásszociológiára.

Tudásszociológusok szerint az empirizmus optimizmusa nem jogos!

Ellenpéldák a pszichológiából:

– illúziók,

– top-down folyamatok, ill.

– a tapasztalat fentebb említett kontextusfüggősége


04/24/23 Filozófia

Az hogy mit látok, függ az előzetes beállítódásomtól

Nyusz, nyusz!Háp, háp!


04/24/23 Filozófia

Az hogy mit látok, függ az előzetes tudástól


04/24/23 Filozófia

Az empirizmuson alapuló érv ellen Az emberi észlelés (tapasztalataink forrása) kontextusfüggő. A kontextusokat nagyon gyakran társadalmi / szociális folyamatok biztosítják. Az emberi tudás alapvetően közösségi tudás.

Az egyéni tapasztalás valójában általánosan osztott feltevések, standardok, célok és jelentések keretén belül megy végbe.

Ezekkel a társadalom látja el az egyén elméjét, és azokat a feltételeket is biztosítja, amelyek között fenntarthatók és megerősíthetők.

Tudás = kollektív vízió a valóságról. „Egy társadalom tudása nem igazán tagjainak érzéki tapasztalatait jelöli,

nem is annak az összességét, amit állati tudásunknak nevezhetnénk. Inkább azt mondhatnánk, hogy a tudás a Valóságról alkotott kollektív víziójuk. Így kultúránknak a tudományban megjelenített tudása nem ama valóság ismerete, amelyet minden egyén egymagában tapasztalhat vagy megtanulhat; hanem az, amit legjobban kipróbált elméleteink és legkörültekintőbb gondolataink mondanak, bármit is sugalljanak a látszatok.”


04/24/23 Filozófia

Befejezésképp: Tanmese a rántott gilisztáról Egy koktélpartin a háziasszonytól előétel gyanánt különösen ízletes és pikáns

ízű, olajban sült panírozott falatkákat kapok. Ebből többször is kérek, majd végül elkérem a receptjét. Ekkor megtudom, hogy valójában panírozott, olajban sült gilisztákat ettem olyan jó ízűen. Hányingeremmel küszködve felháborodok, hogyan lehet ilyen undorító dolgot feltálalni.

Melyik a valódi érzelmem, a lelkesedés vagy az undor? Közvetlen tapasztalatom alapján valami finomat ettem (individuális

episztemológia, múlt óra anyaga és Bécsi kör) A környezetemben uralkodó kontextust elfogadva azonban undorodom a

gilisztától, ez az érzelmem is valódi (társas episztemológia) A közösségileg meghatározott tudás felülírja az individuális észlelést, az

egyszerű empíriát. De mi is a baj a gilisztával? Fehérjében gazdag, nem hizlal, épp egy harapásnyi,

és könnyű csomagolni.

ismeretelmélet ii

Documents