együttműködés a SchothorSt Feed reSearch és az agroFeed KFt. Baromfi üzletága között (2-3.) • tollcSipKedéS éS Kanni balizmuS megelőzéSe alternatív tartású árutojó típusú jérce állományok esetéBen (4-5.) • Gyakorlati brojler tartáStechnológia (általános) (6-9.) • Hazánkban üdvözölHettük az iráni tojáSpiac meghatározó Szereplőit (10-12.) • üzleti megbeSzéléSeK és utazáSoK iránban (13-14.) • XVi. iranpleX 2017. teHerán (15.)

AZ AGROFEED KFT. baroMFi HÍrlevele

Xvi. iranpleX

SchothorSt Feed researcH

tollcSipKedéS és Kanni balizmuS

utazások iránban

32. szám/2018. /1. negyedév

iranpleX2017

2BAROMFIHÍRmondó

aGroFeed HÍrek

Az Agrofeed Kft. minőségi termékekkel és alap-anyagokkal látja el hazai és nemzetközi piaci partnereit. A modern állattenyésztés genetikai,

tartástechnológiai és takarmányozási elvárásainak, termelési célkitűzéseinek megfelelően elkészített pemix- és keveréktakarmány receptjeink a legkorszerűbb kuta-tási és gyakorlati eredmények és nemzetközi ajánlások figyelembe vételével készülnek.

Az Agrofeed kft. az innováció, a kutatás-fejlesztés jegyében döntött úgy, hogy a Schothorst Feed Research inté-zettel a sertés ágazatban már meglévő sikeres szakmai együttműködését kiterjeszti a baromfi üzletágra is.

A Schothorst egy önálló, nemzetközi független ku-tató központ, melynek célja a takarmányozási ismeretek fejlesztése. Partnereivel szorosan együttműködve valósít-ja meg innovatív takarmányozási koncepcióit azon

Samu Imre, Agrofeed Kft. baromfi üzletág vezető

EGyüTTműKöDéS A SchothorSt Feed reSearch éS AZ agroFeed KFt. BAROmFI üZlETáGA KöZöTT

3BAROMFIHÍRmondó

aGroFeed HÍrek

törekvése mellett,  hogy a legújabb kutatási eredményeket a mindennapi termelésbe ültesse át. Ez számos újí-tást jelent az állatok takarmányozá-sában, és lehetővé teszi számukra és számunkra is, hogy hozzájáruljunk az állati takarmány-ágazatban mű-ködő vállalatok versenyhelyzetének javításához.

Az intézet modern kutatási létesítményekkel, például kis méretű teszt létesítményekkel, gyakorlati létesítményekkel és a legkorszerűbb laboratóriummal egyaránt ren-delkeznek. A laboratórium többek között elemzi az állati takarmány összetevőket, az állati takarmányo-kat és az állati termékeket (trágya, vér, bendőfolyadék, hús és tojás). A kutatási adatokat (elektronikus úton) gyűjtik, ellenőrzik, elemzik és biz-tonságos adatbázisban tárolják.

Az ügyfelek számára nyújtott hozzá-adott érték többek között az alábbi területeken nyilvánul meg:• állatállományok modern takar-

mányértékelési rendszereinek fejlesztése

• nyersanyag-értékelés• táplálóanyag-igények meghatá-

rozása

Bár a takarmányozás áll a  középpontban, a Schothorst Feed Research kiemelt figyelmet szentel az állatok egészségi állapotára, az állatjóléti előírásokra, az állatok tar-tási feltételeire, továbbá a környezeti tényezők és a technológia a takar-mányozással való összhangjának megteremtésére.

Specifikusan a baromfi ága-zatot vizsgálva: A Schothorst Feed Research brojler és tojó állományok, pulykák, kacsák és brojler tenyész-állományok takarmányozásával kapcsolatos részletes kutatási tevé-kenységet folytat. Kutatásai,kísérleti eredményei révén a Schothorst Feed Research hozzájárul a baromfihús és a tojás előállítás eredményességének növeléséhez.

CégTörTéneTA Schothorst Feed Research cég története az 1930-as évekig nyúlik vissza,

ezekben az években indult el  Hollandiában a késztakarmányok előállítása.

A cég gazdálkodó tagjai, a mezőgazdasági szervezetek és a szövetkezetek úgy döntöttek, hogy ideje lenne egy késztakarmány ellenőrző testületet alapí-tani. 1934-ben megalakult a „Stichting C.L.O-Controle”. A testület 1938-ban saját kutatógazdaságot épített, és létrehozta az „Instituut voor de Veevoe-ding De Schothorst”-et (Schothorst Állattenyésztési Intézet) Hoogland-ban, Amersfoort-ban, Hollandiában.

1978-ban a „De Schothorst” birtok egyben maradt  Amersfoort város ter-jeszkedésének köszönhetően. Az intézet 88 hektár földet kapott a Lelystad mel-lett egy hosszú távú bérleti szerződésben, amelyre 1998-ban szerzett végleges tulajdonjogot. A Stichting C.L.O Controle-t feloszlatták 2002. július 1-jén, és az alapítvány tevékenységeinek egy részét a De Schothorst vette át, ami magában foglalta a jelenlegi „Schothorst takarmány-ajánlásokban” szereplő késztakarmá-nyokra vonatkozó táplálóanyag-követelmények gondozását, megtar-tását és frissítését. 2004. január 1-jétől a Schothorst Feed Research egyesítette a kutatási, tanácsadási és minőségellenőrzési tevékenysé-geket. 2005. július 1-jén a Schothorst Feed Research-hez csatlakozott a „Vereniging Voorlichting Mengvoederindustrie” (a VVM összetett takarmányipari ágazat információs szövetsége). 2008 és 2012 között felújították és bővítették a kérődzők, a sertések és a baromfi kísérleti létesítményeiket. A Schothorst Feed Research a holland állattenyész-tés mintegy 80% -át és a Világ késztakarmány termelésének  mintegy 9%-át támogatja és segíti tanácsadói tevékenységével. Az együttműködés a Schothorst Feed Research és az Agrofeed Kft. között biztosítja partnereink számára a naprakész teljeskörű szakmai támogatást a termelés gazdasá-gosabbá tétele és az eredményesség növelése érdekében.

4BAROMFIHÍRmondó

Baromfi egészségügy

1. rész

Egyre több ország rendelkezései tiltják meg az állatok csőrkurtítását is, amely korábban jelentős szerepet játszott a rossz szokások megakadályozásában. Túl

azon, hogy a tenyésztő cégek a fajták igényeinek megfe-lelően javaslatokat tesznek a jércenevelés és az árutojás előállítás feltételeire, célszerű azonban áttekinteni azokat a tapasztalatokat, amelyek akár fajtáktól függetlenül is általá-nos érvényű igazságokat fogalmaznak meg.

Először is a tollcsipkedés és a kannibalizmus előfordu-lásáról néhány információ. A társak tollvégeinek csipkedé-sétől a tollak kihúzásáig és a tollevésig sok minden tartozik ide. Kannibalizmus során a csípés a bőrre, illetve a sérült területre, akár a saját vagy a társak lábujjára, tojótyúkoknál pedig a társak kloákájára irányul. Abból kell azonban kiin-dulni, hogy a csipkedés vagy kannibalizmus alapvetően nem agresszivitásból, hanem viselkedési zavarból ered. A jelenséget különböző tényezők válthatják ki. Az állat-tartó érdeke az állatok jólétét és jó közérzetét veszélyeztető körülmények kiiktatása nem csak a termelési paraméterek optimalizálása, hanem a viselkedési zavarok elkerülése cél-jából is. A hangsúly ebben az esetben a megelőzésen van.

A nevelési időszak alapozza meg a későbbi tojóidő-szakban esetlegesen előforduló tollcsipkedéses, kanni-balizmusos viselkedészavarokat. Ennek megelőzésére jól fejlett, a stresszhelyzeteket jól viselő, egészséges jércéket kell felnevelni, amelyek kellő tartalékokkal is rendelkeznek. Cél, hogy a növendékidőszakban megtanulják az istálló berendezéseinek – kaparótér, ülőrudak, etetők, itatók - használatát, optimális esetben ezek megegyeznek a tojóis-tállóéval. Ugyanez vonatkozik a fényprogramra is, ahol a megvilágítási idő hosszát, a fényerősséget és a fel-, lekap-csolási időt kell összehangolni. Minőségi jércék felnevelése a cél, amelyek megfelelnek a tojóidőszak elvárásainak.

A jércenevelés során az állatsűrűség maximális értéke 10 napos korig 100 állat/m2, a 34. napig 50 állat/m2, a 35.

naptól pedig 18 állat/m2 lehet. Ezek az értékek hasznos alapterületre értendőek. A tenyésztő cégek ettől szigorúbb előírásokat is megfogalmazhatnak. A nevelőtér hosszúsága és szélessége legalább 30 cm, magassága legalább 40 cm, a padozat lejtése ne haladja meg a 14%-ot. A volieres tartás-mód során a padozatot nem számítva maximum 4 emeleti szinttel rendelkezhet egy istálló, az állatok a szintek között szabadon közlekedhetnek. A szintek közötti távolság-nak legalább 40 cm-nek kell lennie. Volieres istállóban 36 állat/m2 maximális hasznos istálló alapterülettel lehet kalkulálni. Az állatsűrűség döntően képes befolyásolni a tollcsipkedés vagy a kannibalizmus előfordulását.

Az istállón belüli állománylétszám lehetőleg ne haladja meg a 6000-es szintet, vagy az istállót fülkésíte-ni célszerű. A nagyobb létszám inkább a hátsó fülkébe kerüljön, míg a bejárathoz közeli első fülke kisebb létszáma jobban védett a megriadás miatti esetleges összetömörü-léstől. Leghasznosabb megoldás, ha egy nevelőistálló egy tojóistálló részére nevel, így áttelepítéskor az állományok keveredése elkerülhető.

Az etetők és itatók elrendezése olyan legyen, hogy az állatok bármikor, könnyedén elérhessék őket. Kialakításuk során ügyelni kell arra, hogy a szennyeződés lehetőségét minimalizáljuk. Több szintes nevelőrendszer esetében az etetőket és az itatókat is különböző szinteken kell elhelyez-ni, és azokat az állatok 4 m-en belül el is tudják érni. Napos csibék fogadásakor az első napokban a csibepapírról való etetés is javasolt, ez amellett, hogy a takarmányfelvételt segíti, a csipkedés megelőzésében is hasznos. Az etetők és az itatók magasságát az állatok növekedésének megfelelően gyakran kell változtatni. Vályús etetőknél legalább 2,5 cm, köretetőknél 2 cm etetőfelületet kell biztosítani 0-5 hetes korban, ezt követően ezek az értékek 4,5 illetve 4 cm-re vál-toznak. Az életkornak megfelelő 3-4 fázisos takarmányo-zást, beleértve a takarmány összetételt, a tenyésztő cégek ajánlásainak megfelelően kell kialakítani. A takarmány

Tojótyúkok mélyalmos, volieres és szabad-tartásos rendszerei során jelentős kihívás az állattartóknak a csipkedés és a kannibalizmus megelőzése.

Dr. Bajcsy Előd, baromfi-egészségügyi szakállatorvos

tollcSipKedéS éS Kanni­balizmuS megelőzéSe AlTERnATív TARTáSú áRuTOjó TípuSú jéRcE-állOmányOK ESETéBEn

5BAROMFIHÍRmondó

Baromfi egészségügy

struktúrája dercés vagy morzsázott lehet. Az emésztőrend-szer megfelelő mértékű fejlődéséhez a jércetáp 5-6%-ban tartalmazzon nyersrostot. Ha lucernaszénát biztosítunk az állatoknak 10 hetes kortól, annak csipegetésével egyrészt elfoglalják magukat, másrészt az emésztőrendszer fejlődé-sére és annak működésére is jótékony hatással van. Oldha-tatlan mészkő gritt vagy gyomorkavics alomba szórása is segíti az emésztést és unalom ellen is hasznos.

Az itatókat úgy kell elhelyezni, hogy az állatok köny-nyen, azonos eséllyel tudják őket elérni. Köritatók esetében legalább 1 cm itatófelületet kell biztosítani, szelepes vagy csészés itatókból pedig 10 állatonként kell 2 elérhetőséget kell biztosítani. Minden további 10 állat esetén további itatók szükségesek.

Már napos kortól javasolt az ülőrudak elhelyezé-se, azért, hogy az állatok mielőbb meg tudják tanulni a használatukat. Az ülőrudak hossza olyan legyen, hogy egyidejűleg minden állat felférjen rájuk. 10 hetes korig 6 cm-t, azt követően pedig legalább 10 cm-t kell számolni. Az ajánlott ülőrúd hossz a felnevelési időszak végéig 15 cm/jérce. A könnyű feljutást és a kényelmes használatot azzal is lehet biztosítani, hogy a faltól legalább 17 cm-re, egymástól pedig legalább 25 cm-es vízszintes távolságra helyezzük el őket. Amennyiben az ülőrudakra felrepülnek az állatok, a rudak között 40 cm, ha fel tudnak rájuk mászni, akkor 20 cm legyen a távolság. A rudak kialakítása élek nélküli legyen, szálkamentes, csúszásmentes, biztos fogást lehetővé tevő anyagból készüljenek. A rudakat különböző magas-ságokban célszerű elhelyezni, hogy a jércék a felugrást meg tudják tanulni.

Új építésű istállóknál javasolt a külső természetes fény jótékony hatásának kihasználása oly módon, hogy az ablakok összes felülete az istálló alapterületének legalább 3%-át érje el. A természetes megvilágításnak egyenletesnek kell lennie, a fény és árnyék jelenséget el kell kerülni, és a közvetlen napsugárzás ne érje az állományt. A madarak az embernél lényegesen magasabb képfrekvenciák felbon-

tására képesek. A mesterséges világításra az alacsony (50Hz váltóáram) frekvencián működő fénycsövek és energiatakarékos lámpák azért nem alkalmasak, mert az állatok ezek működését folyamatos villogásként érzékelik, miközben embernél ez a jelenség nem tapasztalható, a madarakat fokozott mértékben idegesíti. A világítás céljára 2000 Hz feletti frekvencián, a meleg fehér spektrumban (2700-3000K) működő fényforrások alkalmasak. Ha ilyen nincs, a hagyományos izzók is használhatók erre a célra. A különböző színű fényforrások közül egyedül a vörös fénynek van nyugtató, csipkedés és kannibalizmus elle-ni hatása. A megvilágítási programot hozzá kell igazítani a természetes nappali-éjszakai viszonyokhoz. 15. napos kortól legalább 8 óra nappali egybefüggő világítást és 8 óra éjszakai sötét időszakot kell biztosítani. A stressz helyzetek elkerülését szolgálja a hajnal-alkony kapcsoló használata, amely 30-45 perc alatt éri el vagy csökkenti le a fényerős-séget az istállóban. Az istálló szakaszolt megvilágítása esetén reggel először a berendezések világítása kapcsolód-jon fel, este pedig utoljára a berendezési tárgyak világítása kapcsolódjon le. A csibefogadás során az istálló minden szintjén, az állatok szemmagasságában 20 lux megvilá-gítási erősséget kell biztosítani. A tenyésztő cégek eltérő fényerősségi programokat javasolhatnak, azonban fontos, hogy az istálló minden területén lehetőség szerint azonos fényerősséget biztosítsunk. A megvilágított órák száma a stimulációs program kezdetéig, ami általában a 16-17. élethét, nem növelhető. Az áttelepítési stressz csökkentése céljából a nevelési időszak alatti fényprogramot célszerű előre összehangolni a tojótelepi lehetőségekkel.

A cikk a Niedersächsisches Ministerium für Ernährung, Land-wirtschaft und Verbraucherschutz „Empfehlungen zur Verhinderung von Federpicken und Kannibalismus bei Jung- und Legehennen” című kiadványa alapján készült.

A témát a Baromfi Hírmondó következő lapszá-mában folytatjuk.

6BAROMFIHÍRmondó

Baromfi szaktanácsadás

épüleT, környezeTA mai korszerű brojler nevelés

elengedhetetlen feltétele a zártság és a szigorú biosecurity.

Az istálló és a szellőztetési rend-szer tervezésénél és építésénél vegyük figyelembe a területi adottságokat, a járványvédelem, a környezetvédelem és az „alkalmazkodó menedzsment” követelményeit.

Az É-D-i fekvésű épületek az ide-álisak, de a helyi uralkodó szélirányt is vegyük figyelembe a tervezésnél. A ne-velőépületeket lehetőség szerint egy-más mellé építsük, és járványvédelmi szempontból zárt folyosóval kössük össze. Ezt higiéniai folyosónak nevez-zük. (Higiéniai folyosó )

Az istálló szigetelése hatékony hő-mérséklet-szabályozást tegyen lehetővé.

Ahol a kinti középhőmérséklet nyáron tartósan meghaladja a 20-25°C-ot, szereljünk be evaporatív hűtő-rendszert. Tervezésénél kalkuláljunk a megnövekvő vízfogyasztással, és ehhez számoljuk ki a kutak maximális vízho-zamát. Központilag kialakított víztisz-tító berendezések esetén külön ágról biztosítsuk a vizet a hűtőrendszernek.

Gondoskodjunk az istállók teljes szigeteléséről; a légáramlást a légbe-ejtőkön vagy tetőkürtőkön keresztül maximalizáljuk, ezzel biztosítva az istálló teljes nevelőterületén az állandó légsebességet.

Megfelelő mikroklíma biztosítá-sával megelőzhetjük a stresszt és a tel-jesítménycsökkenést.

ÁllomÁnysűrűségAz állománysűrűséget a hizlalási

idő és végsúly figyelembevételével ala-kítsuk ki.

Csökkentsük az állománysűrűsé-get, ha az előirányzott istálló-hőmér-séklet nem valósítható meg az évszak következtében.

Szükség szerint növeljük a szellő-zőkapacitást, az etető- és itató-férőhe-lyet az állománysűrűség növelésének megfelelően.

Ha telepítésünk meghaladja a 18db/m2 sűrűséget, alkalmazzunk 34-36 nap között állományritkítást. A le-szedés után 13-16 db/m2 közötti sűrű-ség az ideális, de vegyük figyelembe az évszakok hőmérséklet változásait, és hogy milyen átlagsúlyban tervezik az állomány elszállítását.

szellőzTeTés, levegőminőség

A szellőztetéssel az állomány szintjén kell biztosítanunk a folyama-tos és egyenletes levegőellátást; célunk, hogy az egészséges brojlerek tartásá-val megfelelő súlyfejlődést érjünk el. A minimum szellőztetési igény az a legkisebb levegőmennyiség, amelynek cseréjével az adott brojler állományban a levegő minősége fenntartható.

Hankovszky Zsolt, brojler szaktanácsadó

GyAKORlATI BROjlER tartáStechnológia (általános)

1. rész

7BAROMFIHÍRmondó

Baromfi szaktanácsadás

A maximum szellőztetési igény az a levegőmennyiség, amely annyi hő el-távolításához szükséges, hogy az istálló belső hőmérséklete 3°C-nál többel ne haladja meg a külső hőmérsékletet.

A párologtató hűtésrendszerek-nek a maximum szellőztetési igény esetén is alkalmasnak kell lenniük a levegő lehűtésére.

A szellőztetési rendszert úgy tervezzük, hogy a minimum és ma-ximum szellőztetési igények között a légcsere korlátlanul szabályozható legyen. A minimum szellőzési igény megoldható a ventilátorok fordulat-szám szabályzós vagy szakaszos mű-ködtetésével. A brojler növekedése so-rán oxigént használ fel és káros gázokat termel. Egyes fűtő berendezések mű-ködtetése is hozzájárul a káros gázok termelődéséhez.

Ezeket a gázokat szellőztetéssel kell eltávolítanunk az istállóból és ez-zel egy időben friss, oxigéndús levegőt kell biztosítanunk a brojlereknek. Az ól levegőjének oxigénszintje nagyobb legyen 19,6%-nál.

Az istállólevegő fő szennye-zőanyagai az ammónia, a szén-dioxid, a szén-monoxid, a por és a túlzott pára.

Magas koncentrációban ezek ká-rosítják a légzőszerveket, csökkentve a légzés hatékonyságát és a brojlerek teljesítményét. A tartósan szennyezett levegő hasvízkórt és idült légzőszervi betegséget okozhat. A magas páratar-talom megnehezítheti a hőmérséklet szabályozását, és az alom minőségé-nek romlásához vezethet.

Az ammónia (NH3) szaglással 20 ppm koncentráció felett érzékel-hető.

10 ppm károsítja a tüdő légző fe-lületét. 20  ppm fokozza a légzőszervi megbetegedések iránti fogékonyságot. 50  ppm csökkenti a növekedés ütemét.

A szén-dioxid (CO2) 3000 ppm fölött aktivitás csökke-nést, jobb szívkamra károsodást, későbbi időszakban pedig hasvízkórt okoz. Magas szintje elhul-láshoz vezet.

A szén-monoxid (CO) 50 ppm fölött csökkenti a vér oxigénszállító ké-pességét. Magas szintje elhullást okoz.

A belélegezhető por szintje kisebb legyen 3,4 mg/m3-nél.

A pára hatásai a hőmérséklet függvényében változnak. 29°C felett 70%-nál magasabb relatív páratarta-lom befolyásolja a növekedést.

Olyan szellőztetési rendszert használjunk, mellyel biztosítani le-het a jó levegőminőséget (minimum

szellőztetési igény), valamint a meg-felelő hőmérsékletet (maximális szel-lőztetési igény).

Figyeljük a levegőminőséget, hogy szükség esetén módosítani tudjuk a szellőztetés hatékonyságát. Télen érdemes a szén-dioxid szintet figyelembe venni a minimum szel-lőztetés beállításánál, ami maximum 3500 ppm lehet közvetlenül a szellőz-tetés előtt. Így az amúgy is magas fűté-si költséget lehet csökkenteni.

Alom, AlomkezelésAlomnak többféle anyag hasz-

nálható, ha megfelel az alábbi követel-ményeknek: jó nedvszívó, biológiailag lebontható, nem hajlamos porképző-désre, szennyeződéstől mentes, vala-mint járványvédelmi szempontból biztonságos helyről származik.

Fontos, hogy az almot száraz és laza állapotban tartsuk a hizlalás idő-szakában.

Ha az alom összetapad vagy túl-ságosan elnedvesedik (60%-nál na-gyobb páratartalom a 14. nap után), a lábfekélyek és a mellhólyagok előfor-dulása jelentősen megnövekszik. Te-gyünk meg mindent a jó alomállapot fenntartása érdekében, hogy minimá-lisra csökkentsük a vágóhídi kobzást.

8BAROMFIHÍRmondó

Baromfi szaktanácsadás

alomanyagokszálas szalma: Ha lehet, kerüljük

ebben a formában való használatát, mivel a hosszabb szálak könnyen ösz-szetapadnak, a csirke nem tudja azt mozgatni, feltörni, felkaparni. Emel-lett a kezelése igen nehézkes, mert hamar páncélos, egybefüggő felületet képez. Nedvességszívó képessége nem megfelelő, mivel cellulózréteg veszi kö-rül, ez növeli a talpfekély kialakulását. Javasolt mennyiség: 1,8-2,1 kg/m2 év-szaktól függően.

szalma szecska: A szálas szalma aprításához szükség van szecskázó gépre, amelynek segítségével 3-5 cm-es darabokra aprítjuk a szálakat, hosz-szában is, majd az ólba fújjuk a szecs-kát. Ezzel az eljárással nagyban javul az alom nedvességszívó képessége. A gép megvásárlása egyszeri beruházást igényel, de a segítségével megfelelő alomanyagot tudunk biztosítani hosz-szútávon. A szalma minden esetben száraz, penész-, és lehetőleg pormen-tes legyen. Javasolt mennyiség: 1,7-2 kg/m2 évszaktól függően.

Faforgács: Alomként jól hasz-nálható, a csirke könnyen mozgatja, nedvesség felszívó képessége jó. Vizs-gálatok bizonyították azonban, hogy a puhafa forgácsa, főleg a fenyőé, a szal-monella felszaporodásához kedvező közeget biztosít. Ha van lehetőség rá, keményfa forgácsát használjuk. Java-solt mennyiség: 1,4-1,7 kg/m2 évszak-tól függően.

rizspelyva: Helyi adottságoktól függően javasolt a használata. Ha a telep környékén található ilyen üzem, akkor érdemes alomanyagként hasz-nálni, mert az apró pelyvaleveleket a csirke könnyen tudja mozgatni, emel-lett jó a nedvesség szívó képessége. Ügyelni kell azonban, hogy a tisztítá-sa megfelelő legyen, mert ha található közte rizsszem, azt a csibék felszed-hetik, és ez csökkenti a takarmány felvételt. Magas páratartalom esetén, ha a fűtés, szellőztetés beállítása és az alomkezelés nem megfelelő a pely-valevél hajlamos az összetapadásra. Ja-vasolt mennyiség: 1,7-2 kg/m2 évszak-tól függően.

szalmapellet: Az eddig felsorol-tak közül talán a legjobbnak mond-ható alomanyag, bár beszerzése, elő-állítása nem egyszerű, és ha nincs a közelünkben pelletáló üzem, a szállí-tási költség is jelentős lehet. A pelletet minden esetben roppantani kell, hogy a csibéknek kényelmes legyen a rajta való közlekedés. De nagy előnye, hogy a gyártás során (préselés)a magas hő-mérsékletnek köszönhetően minden benne lévő kórokozó elpusztul. Teríté-se egyszerű, gyors és pormentes, nem utolsósorban pedig kiváló nedvesség felszívó képességgel rendelkezik, így csökkentve a talpfekély, mellfekély kialakulását. Használatához az aljzat-betonnak megfelelően szigeteltnek és minimum 29 °C hőmérsékletűnek kell lennie. Elterítését vékonyan kell alkal-mazni, mert a felbomlása után (10-14.

nap között) elegendő vastagságú lesz az alom. Javasolt mennyiség: 1,5-1,8 kg/m2 évszaktól függően.

iTATórendszerekA brojlercsirke hizlalás alapfelté-

tele, hogy a csirkék állandóan, a nap 24 óráján keresztül megfelelő minőségű ivóvízhez jussanak.

A nem megfelelő vízellátás – akár mennyiségben, akár az itatóférőhelyek számában – a fejlődési ütem csökke-nését eredményezi.

Naponta ellenőrizzük a vízmeny-nyiségnek az elfogyasztott takar-mányhoz viszonyított arányát, hogy megbizonyosodjunk az állomány elegendő vízfelvételéről. A brojlerek akkor fogyasztanak elegendő vizet, amikor a vízmennyiségnek (ml vagy l) a takarmány tömegéhez (g vagy kg) viszonyított aránya 1,8:1 (szelepes ita-tóknál 1,6:1) közeli értéken marad.

Minden istállóba szereljünk fel vízórát és naponta jegyezzük fel a víz-fogyasztást.

A csirkék több vizet fogyasztanak magas környezeti hőmérsékleteken. A vízszükséglet 21°C felett °C-ként hoz-závetőlegesen 6,5%-kal növekszik.

szelepes itatókA szelepes itató berendezésnél

10-20 db csibére számoljunk egy sze-lepet. A szelepes itatók használatakor a víz bakteriális fertőzöttsége kisebb lehet, összehasonlítva a hagyományos

9BAROMFIHÍRmondó

Baromfi szaktanácsadás

nyitott rendszerekkel. A szelepes ita-tórendszer előnye a jobb vízminőség, ez javítja a termelési eredményeket. A szelepes itatóvonal magasságát na-ponta kellő alapossággal ellenőrizzük.

A nevelés kezdeti szakaszában az itatóvonalat olyan magasságba ál-lítsuk, hogy a csibe háta ivás közben 35-45°-os szöget zárjon be az alom-szinttel.

Az állatok növekedési ütemének megfelelően úgy emeljük az itatóvona-lat, hogy a brojlerek háta kb. 75-85°-os szöget zárjon be az alomszinttel, mi-közben kissé nyújtózkodnak a vízért. Ahol cseppfogó tálca van a szelepek alatt, ott alacsonyabbra állítsuk.

Az ivóvíz rossz minősége vizsgá-latokkal bizonyítható; a baktériumos fertőzöttséget klórozással, UV lámpa készülékkel csökkenthetjük.

Kutatások bebizonyították, hogy a fiatal csibék ivóvizének magas össz-csíraszáma növeli a lábproblémákat, különösen a combcsontfej elhalást és az ehhez kapcsolódó Staphylococcus-aureus fertőzést.

vízminőségA víznyerő helytől függően a

brojlereknek juttatott víz túlzott mennyiségben tartalmazhat ásványi anyagokat, esetleg baktériumokkal fertőzött lehet. Az emberi fogyasztás-ra alkalmas víz a brojlereknek is meg-felel, azonban a fúrt kutakból, nyílt víztározókból vagy a rossz minőségű közművekből származó víz gondokat okozhat.

A fúrt kutakból gyakran ma-gas nitrát és baktériumtartalmú vizet nyerhetünk a termőföldekről való bemosódás következtében. A magas összcsíraszám eredetét derítsük ki, és a hibát lehetőség szerint szüntessük meg. A klórozás 1-3 ppm koncentrá-cióban (az itató szintjén) különösen nyílt vízfelületű itatórendszerek hasz-nálatakor hatékonyan csökkenti az összcsíraszámot. Az UV-sugárkezelés szintén hatékonyan csökkenti az ivó-víz összcsíraszámát.

A magas vízkeménység (kálci-umsók) vagy vastartalom (nagyobb 3 mg/l-nél) az itatószelepek és a csövek elzáródását okozhatja. Üledék szintén elzárhatja a vízvezetékcsöveket, ezt 40-50 mikronos szűrő használatával lehet megelőzni.

A nagyon hideg vagy nagyon meleg víz csökkenti a vízfelvételt és a brojlerek növekedését. Meleg időjá-rásban jól bevált gyakorlat szabályos időközönként átöblíteni az itatóvo-nalakat, így a vezetékekben lévő víz hűvösebb marad.

Ásványi anyagok/Baktériumok

Elfogadható koncentráció

Keménység 300-500 ppmKlorid 1 200mg/lPH 2 6-8Nitrátok 45 ppmSzulfátok3 200 ppmVas 1mg/lKalcium 75mg/lRéz4 0,05mg/lMagnézium3 30mg/lMangán 0,05mg/lCink 5mg/lÓlom 0,05mg/lColiform 0

megjegyzések:• 14 mg/l-es szint rontja a teljesít-

ményt, ha a nátriumszint magas (50 mg/l)

• A savas (pH6) ivóvíz rontja az emésztést, korrodálhatja az itató berendezést és összeférhetetlen lehet gyógyszerekkel és vakcinákkal.

• A magas szulfátszint híg bélsarat okoz. A hatás súlyosbodik, ha a nátrium- vagy magnéziumszint magasabb 50mg/l-nél.

• A magas réztartalom keserű ízt adhat a víznek és májkárosodást okozhat.

A cikket a Baromfi Hírmondó következő lapszámában folytatjuk.

10BAROMFIHÍRmondó

HÍrek

Nagy öröm és megtiszteltetés volt számunkra, hogy 2017. december közepén üdvözölhettük az iráni tojástermelő ágazat meghatározó szereplőit,

különböző cégek és szakmai szervezetek vezetőit, akik Ma-gyarországra látogattak a modern baromfiipar, különösen a tojástermelés és feldolgozás tanulmányozására, amely-hez az Agrofeed Kft., mint vendéglátó szervezett szakmai programokat.

Az iráni tojáspiacot képviselő 20 fős delegációt Mr. Ali Ebrahimi parlamenti képviselő vezette, aki az iráni Parlament Mezőgazdasági Bizottságában a Baromfi, Élő állat és a Halászati munkacsoport vezetője, Mr. Seyed Hossein Sanikhani, aki a Baromfi Szövetség Igazgatósá-gának vezetője, valamint a további 18 résztvevőt, akik az iráni tojástermelés aktív piaci szereplői. A vendégeket az Agrofeed Kft. tulajdonosai Szekeres István és Csitkovics Tibor, valamint az export üzletág vezetője dr. Zoltán Péter és kollégái fogadták, kísérték végig a programok alatt.

Mivel az iráni kormány és a Mezőgazdasági Mi-nisztérium aktívan támogatja az iráni baromfitermelés fejlesztését, különösen a modern és integrált struktúrát, ezért fontos, hogy lehetőség nyíljon más országok tojásága-zatának, szerkezetének, létesítményeinek és eredményeinek megtekintésére, mint jelen esetben tették ezt hazánkban is.

Természetesen ehhez hozzájárult az Agrofeed Kft. fo-lyamatos és intenzív iráni piaci jelenléte és a már harmadik éve meglévő, erősödő kereskedelmi és szakmai kapcsolatai.

Az érkezést követően az első program az Iráni Nagy-követségen rendezett fogadás és vacsora volt, melyen H. E. Gholamali Rajabi Yazdi az Iráni Iszlám Köztársaság nagy-követe és Mohammad Javad Hosseini tanácsos fogadta az iráni vendégeket, valamint a magyar házigazdákat.

A szakmai programok a Bábolna Tetra Kft. látogatásával kezdődtek, ahol Búza György és Budai Zoltán tulajdonosok köszöntötték a vendégeket Bábolnán és tartottak egy rövid bemutatót a cég méltán híres tevé-kenységeiről.

mezőlaki ákos, baromfi-takarmányozási szaktanácsadó

HAZánKBAn üDvöZölHETTüK az iráni tojáSpiac meghatározó Szereplőit

11BAROMFIHÍRmondó

HÍrek

Ezt követően a Tetra tenyésztői munkáját bemutató, Gerhard Lorenz farmra tettünk látogatást, ahol egy üveg-folyosón keresztül tekinthettük meg az itt folyó tenyésztői munkát.

Innen tovább utaztunk a Tetra új, modern és nagy kapacitású keltetőjének megtekintésére Uraiújfaluba, ahol Keller Gergely a keltető vezetője mutatta be a komplett keltetői technológiai folyamatot.

A szakmai látogatás Felcsúton folytatódott, ahol Pákozd Gergely és Pákozd Attila tulajdonosok üdvözölték a vendé-geket és mutatták be cégük, a Pák-To Kft. tevékenységét. A modern tojástermelő gazdaságban a látogatók informálódhat-tak a közelmúlt beruházásainak részleteiről, az aktuális piaci árakról és megtekinthették a cég tevékenységét a termeléstől a feldolgozáson át a megtermelt árutojás osztályozásig, forgalmazásáig.

A következő nap délelőttjén Rácalmáson a Janko-vich Kúriában rendeztünk szemináriumot vendégeink számára, majd ezt követően Szalkszentmártonban az Agrofeed Kft. premix gyártó üzemét mutattuk be iráni vendégeinknek.

A szemináriumot Dr. Zoltán Péter az Agrofeed Kft. export üzletágának vezetője nyitotta meg és üdvözölte a vendégeket. Ezt követően Szekeres István az Agrofeed

Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója a köszöntés után röviden bemutatta a cég tevékenységét és az eddig elért termelési eredményeit.

12BAROMFIHÍRmondó

HÍrek

A következőkben Mr. Mohammad Javad Hosseini úr, az iráni nagykövetség tanácsosa is köszöntött mindenkit és néhány mondatban összefoglalta a két ország közötti kölcsönös kapcsolat jelentőségét.

A magyar baromfi ágazat és tojástermelés helyzetéről tartott előadást Dr. Zoltán Péter az Agrofeed Kft. export üzletágának vezetője, majd az iráni tojáspiac helyzetéről, nehézségeiről és a jövőbeni tervekről beszélt Mr. Ali Ebra-himi és Mr. Seyed Hossein Sanikhani.

Végül a szemináriumi sorozatot két szakmai előadás zárta; a Bábolna Tetra tenyésztői munkájáról tartott előa-dást Dr. Almási Anita a Tetra Kft. genetikusa. Ezt követően a modern tojóhibrid takarmányozás legfontosabb szem-pontjairól tartott előadást Mezőlaki Ákos az Agrofeed Kft. export üzletágának szakmai vezetője.

A szemináriumot követően Szalkszentmártonba utaztunk, ahol Pók Sándor az Agrofeed Kft. premix gyártó üzemének vezetőjével megtekintettük a gyártás teljes verti-kumát és folyamatát a látogatók érdeklődésének megfelelő, kellő részletezettséggel és alapossággal.

Ezzel befejeződött a teljes tervezett szakmai program, amit másnap délelőtt egy Budapestet érintő városnézés, délután pedig az Országház látogatása követett.

Az országházi látogatást követően Jakab István úr, az Országgyűlés alelnöke fogadott bennünket egy szakmai beszélgetésre, ahol hosszasan méltatta és üdvözölte a két ország kölcsönös kapcsolatait, amelyben személyes tapasz-talatai is vannak.

Reméljük, hogy a szakmai látogatás és a magyaror-szági tartózkodás mind szakmai és turisztikai szempont-ból egyaránt hasznos volt és emlékezetes a résztvevők számára.

13BAROMFIHÍRmondó

HÍrek

teHeráni tojóHibrid szövetség

A szövetség 80 egyéni termelő cég összefogásával alakult és a szövetség két takarmány

keverő üzemet, tojásválogató köz-pontot működtet. Modern labora-tóriumi szolgáltató háttérrel, saját MCP üzemmel és tároló kapacitással rendelkeznek.

mezőlaki ákos, baromfi-takarmányozási szaktanácsadó

üZlETI megbeSzéléSeK éS utazáSoK iránban

A legfontosabb üzleti partnereink közül szeretnénk ismét bemutatni néhányat

A már elavult 40 éves takarmánykeverő üze-mük kapacitása napi 300 tonna, de már elkészült új takarmánykeverő üze-mük, amit várhatóan ez év tavaszán nyitnak meg, napi 500 tonna kapacitással. A szövetség teljes takarmány-termelése évi körülbelül 120 000 tonna.

Az összes tojástermelésük eléri az évi 1.800-1.900 millió darabot, átla-gosan 6 millió tojó termel. Az átlagos tojó létszám 70.000 – 80.000 tojó/farm, a legnagyobb farmon 250 000 tojótyúkot tartanak. Az állományok fehér héjú tojást termelnek, 70-80%-a az állományoknak Hy-Line W-36 és W-80, 20-30% Lohmann-LSL.

14BAROMFIHÍRmondó

HÍrek

savana group – beHsHaHr

Mr. Ali Tahmasbi és fia Mr. Payam Tahmasbi az egyik legna-gyobb iráni integráció tulajdonosai, amely az iráni brojlerpiac egyik vezető vállalata. 1989-ben kezdte meg tevékenységét.

Saját szülőpár állomány, keltető, brojler telepek, vágóhíd és takarmány-keverő üzem van a tulajdonában. Évente 24 millió naposcsibét telepíte-nek, keverő üzemükben 90.000 tonna keveréktakarmányt állítanak elő évente, míg új brojler elsődleges fel-dolgozó üzemükben óránként 8.000 csirkét tudnak feldolgozni.

Minden termelési területen a legmodernebb beruházásokat valósí-tották meg, a hosszú távú, minőségi és jövedelmező termelés érdekében.

észak-irán, gorgan egyetem, állattenyésztési kar, gorgan

2018. február 7-én a Gorgan Egyetem Állattenyésztési Kara, az AKDT és az Agrofeed Kft. szemináriumot szervezett az egyetem területén. Az egyetem biztosította a szeminárium számára szükséges előadótermet és a technikai feltételeket, az AKDT és az Agrofeed Kft. pedig a szakmai előadásokat és a lebonyolítást. A szeminárium fő témája a baromfiinfluenza volt, de egyúttal kiváló alkalom adódott az Agrofeed Kft. rövid bemutatására és a takarmányozási koncepciónk, termékeink ismertetésére egyaránt.

A szeminárium alatt a következő előadások hangzottak el:• Az Agrofeed Kft. és termékeinek rövid bemutatása.• A baromfiinfluenza, mint globális probléma az összes

baromfitartó számára.• Az alternatív alapanyagok felhasználásának lehetősége a

baromfi takarmányozásban, mint költség csökkentő tényező.• A full-fat szója használatának előnyei a brojler takarmányozásban.

A rendezvényen közel 80 fő vett részt és minden témakörben kifejezetten érdeklődök voltak. Reméljük, hogy hasznos és érdekes információkat tudtunk megosztani az iráni szakemberekkel, akiknek a benyomása és véleménye fontos további üzleti sikereink érdekében is.

15BAROMFIHÍRmondó

HÍrek

A rendezvényen, mint kiállító mint kiállító nem vettünk részt, de az Agrofeed Kft.-t

képviselő iráni disztribútor cégünk (AKDT, Agro Khorak-e Daamva Toyour) ügyvezető igazgatójával, Mr. Mohammad Masoudival együtt látogatást tettünk a kiállításon.

A kiállítás alatt és azt követően is számos cég tulajdonosával és kép-viselőivel találkoztunk, folytattunk szakmai beszélgetést és üzleti tárgya-lást. Szerencsére elmondhatjuk, hogy az AKDT, mint a Feed Expo főszerve-zője ismert az iráni állattenyésztés és takarmányozás területén és minden jelentős piaci szereplővel kapcsolat-ban áll, ami együttműködésünknek köszönhetően az Agrofeed Kft. piaci bevezetését nagymértékben segíti.

A kiállításon igényes környe-zetben, sok iráni és nemzetközi

cég, nagy területen mutatta be az állattenyésztés és állattar-tás legfontosabb elemeit, az elérhető termékeket és mód-

szereket.

Az Iránban sajnos jelenleg is aktuális, óriási anyagi és terme-

lési veszteségeket okozó madárinflu-enza járvány miatt a kiállításon a baromfi élőállat szekció nem került megrendezésre.

mezőlaki ákos, baromfi-takarmányozási szaktanácsadó

XVi. iranpleX 2017. TEHERán2017.12.04-07. között került megrendezésre a XVi. iranpleX 2017 nemzetközi állattenyésztési kiállítás Teheránban.

• E G y ü T T mű

Kö

Dé

S A

Sc

ho

th

or

St

Fe

e

d reSearch éS AZ agroFeed

KF

t.

ba

ro

mF

i ü

Zl

ET á

GA K ö Z ö T T

European Feed Additives and PreMixtures Quality System

üzem:6086 Szalkszentmárton, vadas 7.Tel.: (76) 539-016Fax: (76) 539-017

ügyfélszolgálat:9022 Győr, Dunakapu tér 10.Tel.: (96) 550-628(30) 685-0389

központ:agrofeed Kft.9022 Győr, Dunakapu tér 10.Tel.: (96) 550-620Fax: (96) 550-621

a baromFi hÍrmondó az agrofeed kft. lapja, készült 500 példánybanFelelős szerkesztő: neukirchner renáta • Felelős kiadó: szekeres istván szerkesztőség: 9022 győr, dunakapu tér 10. tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 • e-mail: premix@agrofeed.hudesign: arttitude.hu

baromFi HíRmOnDó

www.agrofeed.hu