„Minden másodpercben elkezdődik a jövő” és „jövőnket

befolyásolja az, amit mi teszünk és amit mások tesznek”

OM azonosító: 032646

Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium Dabas, 2370 József A. u. 107.

Intézményi Minőségirányítási Program

a

2010-2011-es tanévtől

Készítette: Stégner Péter Valentyikné Szakál Márta

ig. minőségügyi vezető

Fenntartói jóváhagyás:

ph

2

1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3

1.1. Az iskola rövid bemutatása ................................................................................................................... 3

1.2.Az intézmény minőségpolitikai múltjának rövid leírása ........................................................................ 3

2. A fenntartó minőségpolitikája ............................................................................................... 4

3. Az intézmény minőségpolitikája (Összhangban az ÖMIP-el). ............................................. 5

3.1. Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................................... 5

3.2. Minőségpolitikai nyilatkozat ................................................................................................................. 5

3.3.Minőségcélok ......................................................................................................................................... 6

4. Az iskola minőségirányítási rendszere .................................................................................. 6

5. Az intézmény működése ......................................................................................................... 8

6. Ellenőrzések, mérések szabályozása ................................................................................... 14

6.1. A vezetői ellenőrzés, mérés, értékelés ................................................................................................. 14

6.2. Az intézmény mérés-értékelés modellje .............................................................................................. 15

6.3. Az intézmény teljes körű önértékelési rendszere (ESZÖM) ............................................................... 19

6.4. Külső mérési eredmények figyelembevétele ....................................................................................... 19

6.5. Egyéb külső mérési, monitoring, audit eredmények figyelembevétele ............................................... 23

6.6. A teljesítményértékelés rendje .......................................................................................................... 23

7. ÖKO iskolai kritériumrendszer ..................................................................................................................... 23

7.1. Résztvevők és erőforrások .................................................................................................................. 24

7.2. Minőségügyi kritériumok meghatározása ........................................................................................... 26

8. Az IMIP elfogadása ............................................................................................................. 31

FÜGGELÉK ............................................................................................................................ 32

3

1. Bevezetés

1.1. Az iskola rövid bemutatása

A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium fenntartója Dabas Város

Önkormányzata. A fenntartóval jó partneri kapcsolat alakult ki, kezdeményezéseinket a

lehetőségekhez képest és mérten a fenntartó támogatja.

Az iskola története 1954-ig vezethető vissza. Működésének első szakasza 1982-ig tartott. 1990

március elején alapították újjá. A névadó Kossuth Zsuzsanna, mivel a város történelmi múltjából a

legnagyobb tisztelet a Kossuth családot övezi és Kossuth Zsuzsanna áldozatos munkája, erkölcsi

tartása, önzetlensége ma is példaértékű.

Az iskola 2002-ben új, korszerű épülettel bővült. A kollégium és a tornacsarnok mellett a

Dudley College anyagi támogatásával berendezett csillagvizsgáló és a Finn partnerek által megépített

szauna ritkaságnak számít az iskolai környezetben.

Az iskola fő profilja a szakiskolai képzés. Az alapítás óta a képzési struktúra folyamatosan változott,

az oktatott szakmákkal a munkaerő piaci igényeket igyekszünk kielégíteni.

Eszköz ellátottság

Intézményben a korszerű nevelő-oktató munka hatékonyságát különböző modern eszközök szolgálják,

egyes tantárgyak technikai felszereltsége európai színvonalú.

Nemzetközi kapcsolatok

Az iskolavezetés, illetve a tantestület egyaránt nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi kapcsolatokra,

azon belül is olyan iskolák a partnereik, amelyek hasonló profilúak.

1.2.Az intézmény minőségpolitikai múltjának rövid leírása

Tevékenységük során tudatosan törekszünk a teljes körű és állandó minőségfejlesztésre.

1997-ben vezettük be az EFQM minőségbiztosítási rendszert. A két éves minőségi ciklus után a

Comenius I. minőségbiztosítási rendszer kiépítésére tértünk át.

2003-ban sikeres pályázat útján csatlakoztunk a Szakiskolai Fejlesztési Program D, -

minőségfejlesztés - önfejlesztés - komponenséhez. Ezt követően az európai „Közös

Minőségbiztosítási Keretrendszer” (CQAF) bevezetése következett, melyet a „Minőség a

szakképzésben EU Szakmai Munkacsoport dolgozott ki.” Célja, hogy elősegítse és biztosítsa a

szakképzés minőségének javítását, fejlesztését. 2009-ben csatlakoztunk a TÁMOP-2.2.1-08/1-2008-

4

0002 „ A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” című programhoz, mely program

előreláthatólag koronája lesz az eddigi munkánknak.

1.3. A módosítás alapja

Az eredeti IMIP-ünket 2005-ben, majd 2007-ben módosítottuk, elsősorban jogszabályi változások

miatt. Az előző programunk az alábbi stratégiai ütemezést rögzíteti:

Fenntartó fejlesztési terve : 2004-től

Vezetői program: 2004-től 2009-ig

Helyi pedagógiai program : 2004-től 2009-ig

Minőségirányítási program: 2004-től 2009-ig

Ennek megfelelően, valamint egyéb jogszabályi és stratégiai változások indokolták a jelen

dokumentum, valamint a Pedagógiai programunk módosítását. A 2009-2010-es tanévtől igazgató

váltást követően a vezetői program is megújult.

2. A fenntartó minőségpolitikája

Az intézményre vonatkozó elvárások, feladatok

- növekedjen az országos versenyeken sikeresen szereplők száma

- emelkedjen 10%-ot a középfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma

- szakképző osztályai igazodjanak a munkaerő piaci igényekhez

- szerepeljenek sikeresen az OSZTV versenyeken

- lehetőségeihez mérten érje el, hogy minél több tanuló jusson be egyetemre, főiskolára

- a szakképzés szerkezetének, szakmai összetételének megtartása mellett növelni kell az érettségire

épülő szakképzésben résztvevők arányát

- vállalják a szakképzési fejlesztési program keretében vállalt tanári továbbképző-ismeretbővítő

program teljesítését a megadott határidőn belül

- emelkedjen az ECDL vizsgát tett tanulók száma

- a munkaerő – piaci igényekhez igazodva- a költségvetési lehetőségek függvényében bővítsék a

felnőttképzés kínálatát

- nevelési programjával járuljon hozzá a tehetséges tanulók továbbhaladásához

5

3. Az intézmény minőségpolitikája (Összhangban az ÖMIP-el).

3.1. Küldetésnyilatkozat

„Segítünk megtalálni a holnapod”

„ A gyermek érdeke mindenek felett”

Küldetésünk a korszerű tudással rendelkező szakemberek képzése a környező és a

távolabbi munkaerőpiac részére. Ezt szakiskolai, szakközépiskolai és felsőfokú szakképzési

szinteken végezzük, gazdasági szervezetekkel, potenciális munkahelyekkel együttműködve.

Úgy kívánjuk diákjainkat felkészíteni, hogy megfeleljenek a munkahelyi elvárásoknak, az

EU követelményeinek és képesek legyenek egy életen át való tanulásra.

Arra is törekszünk, diákjaink közül egyre többen folytassák tanulmányaikat főiskolán vagy

egyetemen.

3.2. Minőségpolitikai nyilatkozat

A haladó hagyományaink őrzése mellett – az egész világon, s így az iskolánk

vonzáskörzetében is tapasztalható gyors környezeti, munkaerő-piaci változások, a hasonló

intézmények közötti versenyhelyzet közepette – az állandó minőségbiztosítás (garantálás) az

egyik legfontosabb feladatunk.

Ebből adódóan - a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célokkal összhangban - a

minőségpolitikánk a következő elemeket tartalmazza:

Célunk a teljes körű minőségirányítás, tehát olyan iskola, amelynek középpontjában a

minőség áll, amely az iskola összes tagjának, munkatársának a részvételén alapszik, amely azt

célozza, hogy hosszútávon sikert érjen el valamennyi partner megelégedettsége által, és

hasznára legyen az iskola összes tagjának, dolgozójának és a helyi társadalomnak.

Arra törekszünk, hogy tanulóink:

o rendelkezzenek pozitív, reális jövőképpel, morális felelősséggel önmaguk és

környezetük iránt

6

o képesek legyenek a helyes életmód és életstílus kialakítására, legyenek felkészülve a

felnőtt lét szerepeire

o váljanak a társadalmi-, az épített- és a természeti környezetet elfogadó, azokat alakító,

szabadon gondolkodó, aktív állampolgárokká

o egyéniségüket, az új iránti fogékonyságukat megőrizve képesek legyenek önmagukkal

és társas környezetükkel egyensúlyban lévő személyiségekké válni

o sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és

eszközeit az élethosszig tartó tanulás során

3.3. Minőségcélok

Az első IMIP megalkotásakor intézményünk hosszú, közép és egy tanévre szóló rövid - távú

minőségi, fejlesztési célokat tűzött ki, és valósított meg. 2008-óta rövidtávú céljainkat az

iskola éves munkatervéhez igazítjuk, valamint olyan területekre dolgozzuk ki melyek, az

önértékelésben negatív eredményt mutatnak. Azt is szem előtt tarjuk, hogy teljesíteni tudjuk

az önkormányzat által megjelölt elvárásokat, feladatokat.

4. Az iskola minőségirányítási rendszere

Iskolánkban minőségügyi vezető irányításával minőségügyi munkacsoport működik.

Minőségügyi vezető

A minőségügyi vezetőt az igazgató bízza meg. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény

igazgatója gyakorolja.

Részt vesz az iskolavezetés munkájában. Közreműködik az intézményi szintű döntések,

stratégiák kidolgozásában.

Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai

munkáját.

Felelősségkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök,

dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit).

Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehetőségekre.

Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról.

Tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése.

A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása.

Minőségügyi továbbképzéseket, tréningeket szervez.

7

Segíti és koordinálja a Minőségügyi csoportok / továbbiakban MCS/ munkáját.

Tagja, de nem vezetője a Mérés-értékelés Csoport-nak. /továbbiakban MÉCS/

Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket.

A minőségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrend-szerét és

kommunikációs kultúráját.

A projektirányításból eredő feladatai:

A projekt munkatervének intézményre adaptálása.

A támogató szervezet kiépítésének segítése.

A szükséges képzések megtartása, ill. az ahhoz szükséges feltételek biztosítása

(előadó hívása, képzésekre delegálás stb.).

A fejlesztő munkák koordinálása.

Az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének koordinálása.

A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról.

A munkajelentések leadása.

Kapcsolattartás:

Igazgató

Oktatási Minisztérium

Tanácsadó cég és munkatársa

Munkacsoportok

Közvetlen és közvetett partnerek

A minőségirányítási csoport működése

/ továbbiakban MCS/

A csoport tagjai munkájukat az igazgató írásos, határidős megbízása alapján végzik.

A csoport tevékenysége:

Elkészítik munkatervüket.

Rendszeresen üléseznek.

A munkáról jegyzőkönyvet vezetnek.

Tájékoztatják a testületet a munka eredményeiről.

Ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére.

A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az

intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja.

8

5. Az intézmény működése

5.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége

A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a

szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetője nem alkalmazza,

nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket a szervezetnek esélye

sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására.

A minőségbiztosítási rendszer működtetésének első számú felelőse az intézmény

igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad

az ehhez kapcsolódó munkáknak.

Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezés.

Ennek megvalósítása érdekében:

Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a

minőségfejlesztés terén.

Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók

előírásait

Kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét

Elkészítette az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat

kezdeményez

Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat

5.1.1. Jogszerű működés biztosítása

Szabályozó elemek az intézményben

A jogi szabályozás elemei a belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak

jelen az intézményben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen

az összes többi elemre - törvényi előírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással

vannak.

9

Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabá-

lyozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfőbb belső szabályozókként működnek.

Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályozó dokumentumok tartalmi össze-

függéseit.

A fő szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belső szabályozásnak,

ám az intézmény működésében - szervezetileg - még mindig általánosítható tartalmi

elemként érvényesülnek.

A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden

szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlá-

tozódik hatályuk.

A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatály-

vesztés tekintetében.

A bizonylatok – mint a szabályozó rendszer legalacsonybb szintű elemei – kiemelését az

indokolja, hogy ellentétben az előzőekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem

változtatható.

A minőségirányítási rendszer szabályozó elemeinek hierarchikus struktúráját a következő

ábra szemlélteti:

10

Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok –

törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói –

minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg,

munkaköri feladatuk ezek betartása.

JJOOGGII SSZZAABBÁÁLLYYOOZZÁÁSS SSZZIINNTTJJEE::

PPééllddááuull:: KKöözzookkttaattáássii ttöörrvvéénnyy,, MMuunnkkaattöörrvvéénnyykköönnyyvvee,, OOMM

rreennddeelleetteekk,, ÖÖnnkkoorrmmáánnyyzzaattii rreennddeelleetteekk ssttbb..

AALLAAPPDDOOKKUUMMEENNTTUUMMOOKK SSZZIINNTTJJEE::

PPééllddááuull:: AAllaappííttóóii ookkiirraatt,, PPeeddaaggóóggiiaaii PPrrooggrraamm,, MMiinnőősséégg--

iirráánnyyííttáássii kkéézziikköönnyyvv,, IIMMIIPP

FFŐŐ SSZZAABBÁÁLLYYOOZZÓÓ DDOOKKUUMMEENNTTUUMMOOKK SSZZIINNTTJJEE::

PPééllddááuull:: SSzzMMSSzz,, HHáázziirreenndd,, eelljjáárráássii uuttaassííttáássookk,, sszzaabbáállyyzzaattookk

ssttbb..

RRÉÉSSZZTTEERRÜÜLLEETTEEKK SSZZAABBÁÁLLYYOOZZÁÁSSÁÁNNAAKK SSZZIINNTTJJEE::

PPééllddááuull:: eelljjáárráássii uuttaassííttáássookk,, sszzaabbáállyyzzaattookk ssttbb..

MMUUNNKKAAUUTTAASSÍÍTTÁÁSSOOKK SSZZIINNTTJJEE::

PPééllddááuull:: IIggaazzggaattóóii uuttaassííttáássookk,, TTűűzzvvééddeellmmii uuttaassííttááss ssttbb..

BBIIZZOONNYYLLAATTOOKK SSZZIINNTTJJEE ::

PPééllddááuull:: JJeeggyyzzőőkköönnyyvveekk,, jjeelleennllééttii íívveekk,, mméérrééssii eerreeddmméénnyyeekk

ssttbb..

11

Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások

A jogszabályi változások követése az igazgató közvetlen feladata.

A közlönyben megjelent változásokról az igazgató értesíti az érintetteket, melynek módszere

a következő:

Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg

Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján

Mindenkit érintő esetben a tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy

példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki

számára munkaköri kötelesség

A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli

tájékoztatás

A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:

Könyvtárban és az igazgatóhelyetteseknél

Alkotmány

Közoktatási törvény

Szakképzési törvény

Iskolatitkárnál:

Pedagógiai program

Házirend

Szervezeti Működési Szabályzat

Minőségirányítási program

Gyakornoki szabályzat

Gazdasági vezetőnél

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik

Munka törvénykönyve

A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés.

5.1.2. Az iskolavezetés modellje

A szervezeti felépítést az SZMSZ tartalmazza

5.1.3. A tervezés

5.1.3.1. A stratégiai tervezés

Intézményünk az alábbi stratégiai tervek alapján működik.

Fenntartó fejlesztési terve : 2004-től megjelelő fejlesztési tervek

12

Vezetői program: 2009-től 2014-ig

Helyi pedagógiai program : 2010-től 2015-ig

Minőségirányítási program: 2010-től 2015-ig

Tanévtervezés, operativitás

A stratégiai tervek mellett számos dokumentum kötődik a konkrét tanévi tevékenységekhez.

Éves munkaterv

Félévi és év végi tantestületi értekezlet beszámolói

Tanári beszámolók

Jegyzőkönyvek

Fenntartó részére küldött beszámolók

DÖK éves munkaterve

Kollégium éves munkaterve

5.1.3.2. A pedagógiai program készítésének és felülvizsgálatának rendje

A folyamat leírása

1. A PP felülvizsgálatát 5 évenként végezzük el , illetve minden olyan esetben amikor az

iskola életében a PP-t is érintő változások történnek. Első lépésként az iskola vezetése

áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat.

2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra,

kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel.

3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a munka elvégzésére.

4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak.

5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a

munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének

időpontjáról.

6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését.

7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító

javaslataikat és összehasonlítják.

8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és

módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat.

9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések

bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy

héten belül.

10. Az így kiegészített pedagógiai programot átadjuk a Szülő Választmány képviselőjének, és

DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük.

13

11. Január végén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi

előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak,

akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják.

12. Februárban az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési

módosításait.

Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz.

13. Elfogadás után, a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel

(szülők, tanulók) különböző fórumokon.

14. Az igazgató a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra.

Felelősségek és hatáskörök

Felelős Érintett

1. Igazgató Tantestület

2. Igazgató Kibővített isk. vez. Nevelőtestület

3. Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület

4. Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület

5. Igazgató Tantestület

6. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató

7. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató

8. Igazgató Tantestület

9. Munkacsoportok vezetői Tantestület

10. Igazgató, DÖK vezető SZMK, DÖK

11. Igazgató Iskolavezetőség Tantestület

12. MCS vezetője MCS tagjai Igazgató

13. Igazgató Tantestület

14. Igazgató Szülők, tanulók, tantestület

15. Igazgató Önkormányzat Tantestület

5.1.3.3. Az éves munkaterv készítésének szabályozása

I. A folyamat célja:

A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben

és felelősökre lebontva az éves feladatokat.

A folyamat leírása

1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési

és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai

elvárásairól.

2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről.

14

3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán

milyen fejlesztések történtek.

4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák

a célokat, célértékeket.

4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket.

5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok

eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek

a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez.

6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják, és írásba foglalják a

munkaközösségi terveket.

7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek

tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak,

akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges.

8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola

ütemtervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is.

9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a

mérési – ellenőrzési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és

felelőseit illetve az ellenőrzés időpontjait, felelőseit. (részletezve: 4.1.4. alatt)

10. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.

11. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag,

formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen

beavatkozás szükséges.

12. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez a

tanári szobában és az igazgatói irodában.

6. Ellenőrzések, mérések szabályozása

6.1. A vezetői ellenőrzés, mérés, értékelés

6.1.1. Az intézmény ellenőrzési terve

1. A vezetőség a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit,

szempontjait, gyakoriságát és módszereit.

2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket, és elkészíti az

éves ellenőrzési tervet.

15

3. Az igazgató a tanévnyitó értekezleten ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti

közösséggel.

4. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató.

A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét.

5. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása.

6. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül.

7. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására.

8. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak.

9. Az ellenőrzés eredményeinek un. adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén,

amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

Felelősségek és hatáskörök

Felelős Érintett Informált

1 igazgató iskolavezetés Alkalmazotti

közösség

2. igazgató iskolavezetés Alkalmazotti

közösség

3. Igazgató iskolavezetés Alkalmazotti

közösség

4. Igazgató Alkalmazotti

közösség

5. Igazgató Megbízottak

6. Igazgató Megbízottak

7. Az ellenőrzést végző személy ellenőrzött

8. Megbízott ellenőrző ellenőrzött

9. Megbízott ellenőrző Ellenőrzött

6.2. Az intézmény mérés-értékelés modellje

16

Félévi, év végi értékelés

A tanév végi értékelés szempontrendszere (területek és mutatók)

Területek →

mutatók ↓

Tanulók Pedagógusok Nem pedagógusok Pedagógiai

tevékenység

Iskola működése

tanulmányi átlag

belső vizsgák átlaga

fegyelmi ügyek

száma

dicséretek száma

- szaktanári

- oszt. fő-i

- igazgatói

verseny eredmények

- tanulmányi

- sport

- kulturális,

művészeti

hiányzások (igazolt,

igazolatlan)

bukások száma

(Az iskolavezetés

ellenőrzési tervében

meghatározottak

alapján történik)

önértékelő lap

eredményei

(mellékelve)

óraellenőrzés

- értékelő lap

eredményei

foglalkozások

ellenőrzése

- értékelő lap

eredményei

dokumentumok

ellenőrzése

- feljegyzések adatai

egyéni lap

eredményei

(mellékelve)

Önértékelő lap

és egyéni lap, és a

gazdasági vezető

feljegyzései alapján

(kidolgozás alatt)

Osztályfőnöki-,

szakmai

munkaközösségi

munkatervek, és

iskolai éves

munkaterv

feladatainak,

megvalósulása a

sikerkritériumok

alapján

hospitálások száma

óralátogatások száma

médiaszereplések

száma

OKÉV-mérések

eredményei

fluktuáció

a partneri

elégedettségmérés

eredményei

tárgyi feltételek

anyagi feltételek

pályázatok száma

- megírt

sikeres

17

Területek →

mutatók ↓

Tanulók Pedagógusok Nem pedagógusok Pedagógiai

tevékenység

Iskola működése

más iskolák által

szervezett

rendezvények,

versenyek, amiken

diákjaink részt vettek

az iskola által

szervezett

rendezvények,

versenyek

(helyi, kerületei

országos)

száma

tanmenetek által

meghatározott

feladatok

megvalósulása

18

TERÜLET

ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS

TA

NU

LÓ

K

mérési pont módszer gyakoriság dokumentáció felelős mérési pont módszer gyakoriság dokumentáció felelős

Tanulmányi munka belső ell.

szerint esetenként

dokumentum-

elemzés

havonta napló, ellenőrző ofi

ig.h. igazgató

folyamatos tanmenet

szerinti félév, évvége

szóbeli

írásbeli

eseti tanmenet

szerinti, félévente

ellenőrző, napló,

bizonyítvány

szaktanár

Versenyeredmények tanévvégi

értékelés

elemzés évente összesítések,

jegyzőkönyvek

igazgató

igh. mkv.

versenyek írásbeli, szóbeli,

gyakorlati

évente jegyzőkönyv szaktanár

Vizsgák évvége jegyzőkönyv igazgató

ig.h.

vizsga írásbeli, szóbeli,

gyakorlati

évente jegyzőkönyv vizsgáztató

Magatartás folyamatos

osztályozó értekezlet

óralátogatás

megbeszélés

folyamatos

félévente

feljegyzés

feljegyzés

igazgató

ig.h.

félév, évvége önértékelés

megbeszélés

félévente napló osztályfőnök

Szorgalom folyamatos osztályozó

értekezlet

óralátogatás megbeszélés

folyamatos félévente

feljegyzés feljegyzés

igazgató ig.h.

félév, évvége önértékelés megbeszélés

félévente napló osztályfőnök

Fegyelmi ügyek esetenként dokumentum-

elemzés megbeszélés

esetenként jegyzőkönyv igh. félév, évvége megbeszélés félévente jegyzőkönyv igazgató

Jutalmazások (motiváció) munkaterv szerinti

óralátogatás dokumentum-

elemzés

rendszeres feljegyzés napló

igazgató ig.h., mkv

félév, évvége

önértékelés dokumentum-

elemzés

félévente jegyzőkönyv igazgató, ig. h.

Külső mérések esetenként írásbeli esetenként jegyzőkönyv ig.h. esetenként írásbeli eseti jegyzőkönyv ig. h.

PE

DA

GÓ

GU

SO

K

Tanmenet, program IX. 10. dokumentum-

elemzés

évente tanmenet ig.h. félév

évvége

beszámoló félévente jegyzőkönyv Igazgató

Tankönyv, taneszköz IX. 15., II. 15.

dokumentum-elemzés

megbeszélés

félévente rendelések, leltári jegyzőkönyv

ig.h. félév évvége

beszámoló félévente jegyzőkönyv igazgató

Ofi, munkaközösségvezetői

tevékenység

munkaterv

szerint

óralátogatás

dok.-elemzés megbeszélés

munkaterv

szerint

feljegyzés igazgató

ig.h.

félév

évvége

beszámoló félévente jegyzőkönyv igazgató

Pedagógusok munkája munkaterv szerint

óralátogatás dokumentum-

elemzés

munkaterv szerint

feljegyzés napló

igazgató ig.h. mkv.

félév évvége

beszélgetés, dokumentum-

elemzés

félévente feljegyzések igazgató

Munkaközösségi szakmai munka munkaterv

szerint

óralátogatás iskolai

elemzés beszélgetés

munkaterv

szerint

napló

feljegyzés

igazgató

ig.h.

tanév vége önértékelés évente jegyzőkönyv igazgató

ig.h.

ISK

OL

A

Házirend folyamatos iskolabejárás óralátogatás

dokumentum-

elemzés

folyamatos feljegyzés igazgató ig.h.

évente beszámoló évente jegyzőkönyv igazgató

Ügyeleti rendszer folyamatos dokumentum-

elemzés

beszámoltatás

folyamatos feljegyzés igazgató

ig.h.

évente beszámoló évente jegyzőkönyv igazgató

SZMSZ, Pedagógiai Program

végrehajtása

ig. utasítás

szerint

jogszabály és

dokumentum

elemzés

2 évente feljegyzés igazgató

2 évente beszámoló 2 évente jegyzőkönyv igazgató

Intézményi folyamatok ellenőrzése

folyamatszabályozás szerint

irányított önértékelés

igazgatói ciklus 3.-5.

éve

jegyzőkönyv minőségügyi vezető

folyamatszabályozás szerint

EFQM igazgatói ciklus 3.-5. éve

jegyzőkönyv minőségügyi vezető

19

6.3. Az intézmény teljes körű önértékelési rendszere (ESZÖM)

Intézményünk 1997-óta törekszik a rendszerszerű minőségbiztosításra. Azóta több

minőségirányítási rendszert működtetett, mely rendszerek egy-egy nyertes pályázat

részeként kötelező elemként épültek be az intézmény mindennapjaiba. Ennek

következményeképpen nem alakulhatott ki egy olyan komplett értékelő rendszer, mely

egységes, folyamatos adatokat biztosít az intézményre vonatkozóan. Az állandó változás,

újabb és újabb rendszerek kiépítését a nevelőtestület nem fogadta jó szívvel. Az

iskolavezetés javaslatára a nevelőtestület úgy döntött, hogy csatlakozik a Nemzeti

Felnőttképzési és Szakképzési Intézet TÁMOP -2.2.1.-08/1-2008-0002 projektjéhez, bízva

abban, hogy egy olyan európában elfogadott keretrendszer bevezetése mellett döntött, mely

egységesíti az eddig működtetett rendszereinket.

A projekt időtartama 200

A projekt során elkészült ütemtervek, mérések, folyamatszabályozások, intézkedési tervek,

tehát az elkészült dokumentumok teljes anyagát az IMIP függelékeként kezeljük.

6.4. Külső mérési eredmények figyelembevétele

Törvényi háttér

Kt. 40. § (11), lásd fentebb

Kt. 99. § (7)

”Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés

eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a

fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell

készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével.”

6.4.1. Országos mérési eredmények figyelembevétele

Az országos kompetenciamérést követő feladatok:

Eljárásrend

Intézkedési terv

Intézkedési terv

20

1. Cél: Országos kompetenciamérés eredményének szintre hozása

Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban

meghatározott minimum alatt teljesített

Sikerkritérium: Az országos mérés során előállt átlagszint teljesítése

2. Erőforrások

Humán: érintett szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember

Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép

3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó

21

Eljárásrend

Ssz. Tevékenységek/feladatok Módszer Határidő Felelős

1. Adatfeldolgozás minden

tanulóra vonatkozóan

Adatfeldolgozó

szoftver

segítségével

(OKÉV)

3 héten

belül

Érintett

szaktanárok,

2. Az adatok elemzése Teljesítmények

kimutatása

Osztályok

teljesítménye

Egyéni

teljesítmények

(tantárgyanként,

feladatonként)

3. Az alulteljesítés okainak

feltárása

2 héten

belül

Érintett

szaktanárok,

osztályfőnökök

Háttértényezők

vizsgálata

- Tanulói képességek

mérése

- Szülők iskolázottsága

Attitűdvizsgálat,

induktív

gondolkodás

mérése, olvasási

képességek

mérése, stb.

Kérdőív

Pedagógusok

módszertani kultúrájának

vizsgálata

Eredményesség,

hozzáadott érték,

képességfejlesztés,

stb.

Egyéb okok feltárása - Pedagógusok

távolléte miatti

helyettesítések,

pedagógusváltás,

betegség, stb.

- Alkalmazott

tankönyvek,

szemléltetések

- Motiválás

4. A feltárt okok elemzése Összehasonlító

vizsgálat a tanulói

teljesítménnyel

1 héten

belül

Osztályfőnökök,

érintett

pedagógusok

22

Fejlesztési terv készítése

Tanulókra vonatkozóan Tantárgyanké

nt,

osztályonként

tanulókra

lebontva az

elemzések

tapasztalatai

alapján

3 héten

belül

Érintett

szaktanárok,

intézményvez

etők Pedagógusokra

vonatkozóan

Alkalmazott

módszerek,

feladatok,

tankönyvek,

motiválás,

tanulói

képességek

fejlesztése,

tanulói

munkáltatás,

felzárkóztatás,

stb.

Egyéb területek A feltárt

okoknak

megfelelő

intézkedés

meghozatala

7

.

A szülők tájékoztatása

a fejlesztési tervekről

Fejlesztési

tervek

tartalma,

együttműködé

s, szülők

bevonása a

fejlesztési

tervek

végrehajtásába

1 héten

belül

osztályfőnök

ök

8

.

A fejlesztési tervek

megküldése a

fenntartónak

Iktatott anyag

/dokumentálás

1 héten

belül

intézményvez

ető

9

.

A fenntartó által

jóváhagyott intézkedési

terv végrehajtása

Beépítése az

éves iskolai

munkatervbe

A

jóváha

gyást

követő

en

azonna

l

igazgató,

érintett

pedagógusok

23

Szülők tájékoztatása

Az OM mérést követően (honlap, szülői értekezlet, iskolaújság, iskolarádió, stb.)

1.A következő évi országos kompetenciamérést követő feladatok

Kt. 99. § (7)

”Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem

éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, az Országos Közoktatási Értékelési

és

Vizsgaközpont felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési

tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak

végrehajtásához – jogszabályban meghatározottak szerint – pedagógiai szakmai

szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles

igénybe venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és

Vizsgaközpont jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési

és Vizsgaközpont hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben

foglaltak végrehajtását.”

6.5. Egyéb külső mérési, monitoring, audit eredmények figyelembevétele

Külső ellenőrzések ( Tanügyigazgatási, pénzügyi stb) jegyzőkönyveiben feltüntetett

hiányosságok pótlását határidőre el kell készíteni, erre az igazgató intézkedési tervet

készít. Az aktuális intézkedési terv elkészítésénél figyelembe kell venni a külső

szakemberek javaslatait, elvárásait.

6.6. A teljesítményértékelés rendje

Az eljárásrendeket függelékben.

7. ÖKO iskolai kritériumrendszer

Jól működő környezeti nevelési program (Pedagógiai Program 12.fejezet) és a kitűzött célok

megvalósítása csak úgy képzelhető el, ha ebben a tevékenységben a maga területén mindenki részt

vesz, a partnerek hangsúlyt fektetnek a tervezésre, a tevékenységek összehangolására, illetve a

24

programok eredményességének, hatásainak mérésére, az ÖKOISKOLAI program folyamatos

fejlesztésére.

A Pedagógiai Programunkban megfogalmaztuk a fenntarthatóság pedagógiájának elveit és a

tantárgyi céljait. Az alábbi tevékenységek a program minőségbiztosítását és minőségfejlesztését

szolgálják:

Partneri lista és feladatkörök összeállítása

Minőségügyi kritériumok meghatározása

Környezeti attitűd mérés

Környezeti nevelési indikátorok használata és azok alkalmazása az értékelésben

7.1. Résztvevők és erőforrások

Belső erőforrások

Humán

erőforrások

Feladat, szerepkör Erősségek

Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési

programokat. A minőségi munka részeként

értékeli ezt a tevékenységet. Aktívan részt

vesz a programokban.

A külső

kapcsolatrendszer

ismerete.

Tanárok

munkaközösségek

Feladatuk, hogy környezettudatos

magatartásuk példaértékű legyen a tanulók

előtt. Tovább kell fejleszteniük a

munkaközösségek közötti kapcsolatot.

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítik,

tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Elkészíti az éves tervet (a ped. programnak

megfelelően), segíti annak megvalósulását.

Versenyek szervezése, pályázatok írása

Életkornak megfelelően alakítja, fejleszti a

tanulók környezettudatos szemléletét.

Munkatervébe beépíti és életkornak

megfelelően közvetíti a környezeti nevelés

tartalmát.

Magas szintű

szakmai és

pedagógiai

módszerek

A tanulók

életviteli

kultúrájának,

szokásaiknak

25

Évfolyamokra lebontva foglalkozik a

környezeti nevelés témáinak

feldolgozásával

közvetlen nevelési

lehetőségei

Diákok Feladatuk, hogy vigyázzanak

környezetükre, figyeljenek a kulturált

magatartásra. A programokban

sokoldalúan vegyenek részt (hallgatóság,

aktív szerepvállalás, kezdeményezések)

Fő hangsúly a

szemléletformálás

on van. A felnőtt

résztvevőkkel

partnerség

kialakítása.

Diákönkormányza

tot segítő

pedagógus

Projekt hét, Kossuth Zsuzsanna napon

program szervezése

Tanulói motiváció

felkeltése

Szabadidő

szervező

Programok szervezése, lebonyolítása,

kapcsolattartás a külső erőforrásokkal

Rutin a pályázatok

elkészítésében.

Iskola védőnő Preventív egészségvédő tájékoztatás,

figyelemfelhívás

Egészségügyi

szakismeretek

Adminisztratív

dolgozók

Aktív részesei a programnak. Fontos

feladat, hogy a felesleges

papírfelhasználást csökkentsük.

Használt papír

újrahasznosítása

jegyzetpapírként

Papírtakarékosság

Technikai

dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek

biztosítása, karbantartása. Takarítás során

környezetkímélő tisztítószerek használata.

Szelektív

hulladékgyűjtés

Szülők

Fontos a szülői ház és az iskola

harmonikus együttműködése. A szülők

erősítsék meg az iskola által közvetített

környezettudatos magatartást. Biztosítsák

– lehetőségeik figyelembe vételével - a

környezeti nevelési programok a tanulók

rézvételét

Elkötelezettség az

élményszerű

nevelés – oktatás

iránt.

Külső erőforrások

Fenntartó - A fenntartó határozza meg az intézmény költségvetését

26

A kerület közoktatási intézményei – tapasztalatcsere, azonos körülmények, hasonló

problémák

Közművelődési intézmények - a tanórai és a tanórán kívüli programokat tartalmasabbá teszi.

A programokat tanórán készítjük elő, a munka értékelése is itt történik.

Öko Iskolai Hálózat

Hivatalos szervek - feladatuk az intézmény ellenőrzése környezetvédelmi és egészségügyi

szempontból. Véleményüket figyelembe véve alakítjuk az iskolai környezetet.

Anyagi erőforrások

Költségvetés: A Magyar Köztársaság az adott évi költségvetésből normatívát biztosít a

környezeti és egészségnevelési feladatok ellátására.

Pályázat: A pályázatok figyelemmel kísérése, a kollégák tájékoztatása vezetői feladat. A

szabadidő szervező a pályázatok elkészítésében segít.

7.2. Minőségügyi kritériumok meghatározása

Intézményünkben kialakított Kritériumlista elsődleges célja, hogy rávilágítson a

nevelési programunk értékeire, erősségeire, illetve gyengeségeire. Nem „minőség-

ellenőrzési” eszköz, hanem egy folytonos, részvételi alapú vitára állandóan nyitott

„minőségjavítási” lehetőség. Intézményünkben jelenleg már létezik környezetnevelési

munkacsoport, amely tagjainak feladata a jövőben az lesz, hogy a kritériumlista alapján

meghatározott közös értékeket úgy fogalmazzák meg, hogy így azok közelebb álljanak a

gyakorlathoz, de ne legyenek olyan előíróak és korlátozottak, mint a teljesítményindikátorok.

7.2.1 A minőségi kritériumok rendszerezése és alkalmazása

A tanítási-tanulási folyamatok minőségére vonatkozó kritériumok

Az iskolapolitikára és -szervezetre vonatkozó minőségi kritériumok

Az iskola külső kapcsolataira vonatkozó minőségi kritériumok

A tanítási-tanulási folyamatok minőségére vonatkozó kritériumok

1. A tanítási-tanulási folyamat területe

2. Az iskolában és a helyi közösségben megvalósuló eredmények

3. A „komplexitás kultúrája”

4. A kritikus gondolkodás és a lehetőségek számbavétele

27

5. Az értékek világos megfogalmazása és fejlesztése

6. Cselekvési lehetőségek

7. Tanulói részvétel

8. Tantárgyak

Az iskolapolitikára és -szervezetre vonatkozó minőségi kritériumok

9. Iskolapolitika és tervezés

10. Iskolai légkör

11. Iskolairányítás

12. A fenntartható fejlődésre irányuló iskolai szintű kezdeményezések értékelése

Az iskola külső kapcsolataira vonatkozó minőségi kritériumok

13. Közösségi együttműködés

14. Hálózatépítés és partneri együttműködés

7.2.1.1. A tanítási-tanulási folyamatok minőségére vonatkozó kritériumok

A tanárok figyelnek a diákok érdeklődésére, tapasztalataira, elképzeléseire és

várakozásaira, értékelik azokat, terveik „rugalmasak” és nyitottak a változásra.

A tanárok ösztönzik a kooperatív és a tapasztalatokon alapuló tanulást.

A tanítás figyelembe veszi a gyakorlati tevékenységek értékét azzal, hogy azt

hozzákapcsolja a fogalmi fejlesztéshez és elméletalkotáshoz.

A tanárok keresik azokat a módszereket, amelyek segítségével a diákok teljesítményeit a

fent említett kritériumokkal összhangban tudják értékelni.

Minőségi kritériumok az iskolában és a helyi közösségben megvalósuló

eredmények területén

A fenntartható fejlődés pedagógiája szempontjából releváns, hogy az iskolában és a helyi

közösségben elért fizikai/technikai változásokra úgy kell tekinteni, hogy azok lehetőséget

nyújtanak a tanításra és tanulásra, és felhasználhatók a részvétel és a demokratikus

döntéshozatal gyakorlására.

Az iskolában és a helyi közösségben elért változásokat és eredményeket ápolni kell és meg

kell tartani.

28

Minőségi kritériumok a „komplexitás kultúrája” területén

Minden tantárgy tanítása a kapcsolatok, többszörös hatások és kölcsönhatások keresésén

alapul.

A diákoknak lehetőségük van arra, hogy szembesüljenek a – biológiai, társadalmi,

kulturális – sokféleséggel és értékeljék azt, úgy tekintve rá, hogy az „lehetőséget” nyújt több

változtatási opció mérlegelésére.

A diákokat bátorítják, hogy hallgassanak az érzelmeikre, és használják azokat a problémák

és helyzetek mélyebb megértése érdekében.

Minőségi kritériumok a kritikus gondolkodás és a lehetőségek számbavételének

területén

A diákok például a helyi szituációkban, országok között, a mai és a jövő generációk között

meglévő hatalmi viszonyokkal és ellentétes érdekekkel foglalkoznak.

A diákokat ösztönzik arra, hogy a dolgokat különböző perspektívákból vizsgálják meg, és

másokkal azonosságot vállalva fejlesszenek ki magukban empátiát.

A diákokat különböző álláspontok melletti érvelésre ösztönzik.

A diákokat ösztönzik, hogy keressenek példákat arra, mi (vagy mi volt) hasznos és

gyümölcsöző más helyzetekben, hogy el tudjanak képzelni új lehetőségeket és alternatív

cselekvéseket.

Minőségi kritériumok az értékek világos megfogalmazása és fejlesztése területén

A tanárok törekednek arra, hogy a diákok világosan fogalmazzák meg és vitassák meg saját

értékeiket, ezzel erősítve a más értékekről való gondolkodást, azok kölcsönös tiszteletét és

megértését.

A tanárok elfogadják azt a kihívást, hogy ne kényszerítsék rá a diákokra saját értékeiket és

véleményüket, hanem engedjék, hogy a diákok kialakítsák saját álláspontjukat.

Minőségi kritériumok a cselekvési lehetőségek területén

A diákok részt vesznek a probléma megoldására vagy enyhítésére irányuló akciókról szóló

döntéshozatalban, s a tapasztalatok elemzéséből tanulnak.

A tanítás középpontjában az eredeti cselekvési stratégiák állnak, a cselekvés lehetőségei és

a valódi akciókból szerzett tapasztalatok.

29

Minőségi kritériumok a tanulói részvétel területén

A tanárok az értelmes részvételhez és együttműködéshez szükséges képességekre

koncentrálnak, mint amilyenek például a mások meghallgatása, a véleménykifejtés, a

felelősségvállalás, a szolidaritás kifejezése.

A tanárok teret adnak arra, hogy a diákok koruknak és képességeiknek megfelelően részt

vehessenek a döntéshozatali folyamatokban.

A diákok tapasztalatokat szereznek a demokratikus részvételi folyamatokról.

Minőségi kritériumok a tantárgyak területén

A tanárok a fenntartható fejlődés pedagógiáját alkalmazva problémákra és kérdéskörökre

összpontosítanak – a témának funkcionálisnak és relevánsnak kell lennie abból a

szempontból, hogy a diákok megérthessék a kérdések komplexitását.

A tanárok a fenntartható fejlődés pedagógiájában ötleteket és perspektívákat keresnek a

hagyományos tantárgyi szerkezetben történő tanítás és tanulás reaktiválására és megújítására.

7.2.1.2. Minőségi kritériumok az iskolapolitika és tervezés területén

Az iskola a fenntartható fejlődés pedagógiájára összpontosítást küldetésének tartja, és

beépíti éves akciótervébe.

Az iskolavezetés arra ösztönzi a tanárokat, hogy a hosszú távú fenntartható fejlődés

pedagógiájának tervezésében a jövő perspektíváit alkalmazzák.

Az iskola megfelelő iskolai időt biztosít a diákoknak arra, hogy foglalkozhassanak a

fenntartható fejlődéssel, a tanároknak pedig arra, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiájának

iskolai kérdéseit elemezni és tisztázni tudják.

Az iskola eljárásrendet dolgoz ki, hogy a fenntartható fejlődés pedagógiájával kapcsolatban

releváns tanári továbbképzési igényekre reagáljon.

Minőségi kritériumok az iskolai légkör területén

Az iskolai légkör olyan, hogy mindenki úgy érzi, hogy félelem nélkül innovatív ötleteket

és javaslatokat ajánlhat. Az iskolai vezetésnek különös szerepe van ennek elősegítésében.

Az iskolát olyan intézménynek tekintik, ahol a döntéshozatali folyamatok különböző

szintjein minden szereplő gyakorolja a demokráciát és a részvételt.

30

Minőségi kritériumok az iskolairányítás területén

Az iskola a fenntarthatóságot szem előtt tartva rendszeres vizsgálatot tart az iskola

szükségleteiről, bevonva a diákokat, tanárokat és más munkatársakat is.

Az iskola minden évben meghatározza, hogy melyek az új kihívások, és dönt arról, hogy

mik a teendők az iskolairányítás folyamatos javítása érdekében.

Az iskola törekszik arra, hogy példát nyújtson az erőforrások gondos felhasználására, és az

elért eredményekről tájékoztatja a belső és külső közösséget.

7.2.1.3. Az iskola külső kapcsolataira vonatkozó minőségi kritériumok

Minőségi kritériumok a közösségi együttműködés területén

Az iskolák bevonják a közösséget az értelmes módon történő tanítás/tanulás forrásaként.

Az iskola lehetővé teszi a helyi közösség számára, hogy megfogalmazza gondjait az

iskolának, és „közösségi központként” szolgál.

Minőségi kritériumok a hálózatépítés és a partneri együttműködés területén

Az iskola együttműködik más iskolákkal a fenntartható fejlődés pedagógiája

szempontjából releváns elképzelések és információk fejlesztése, cseréje és összehasonlítása

érdekében.

Az iskola a fenntartható fejlődés pedagógiája szempontjából releváns helyi, országos vagy

nemzetközi hálózatok része, melyekben a diákokat kezdeményezésre ösztönzik.

Az iskola keresi az együttműködés lehetőségét a fenntartható fejlődés pedagógiája terén

történő oktatásfejlesztésben aktív intézményekkel.

31

8. Az IMIP elfogadása

A DÖK, a módosított intézményi Minőség Irányítási Program elfogadása előtt jogkörét

gyakorolta, jóváhagyásra javasolja.

Dabas, 2010. 06. 22. Czető Brigitta

DÖK elnök

A Szülői Választmány az intézmény Minőség Irányítási Programjának módosított változatát

elfogadja, az abban foglaltakkal egyetért, jóváhagyásra javasolja.

Dabas, 2010. 06.22. Jóri Erzsébet

A Szülői Választmány elnöke

Az alkalmazotti közösség az intézmény Minőség Irányítási Programjának módosított

változatát ……………………………. határozattal elfogadta, jóváhagyásra javasolja.

Dabas, 2010.06.29. …………………………….

Hitelesítő nevelőtestületi tag

32

FÜGGELÉK

A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium pedagógus

teljesítményértékelési rendje

A teljesítményértékelési rendszer típusa, módja, tervezése:

Intézményünkben a 360 fokos teljesítményértékelést alkalmazzuk, melynek

lényege, hogy az értékelés során minél több oldalról, minél több forrásból

származzanak az információk.

Értékelési rendszerünkben nagy szerepet kap az önértékelés.

Teljesítményértékelésünk elsősorban fejlesztő értékelés, de tartalmaz minősítő

értékelési elemeket is.

Egy adott pedagógus teljesítményértékelését három évenként tervezzük. A

pedagóguslétszámra való tekintettel évente 2 ciklusban (az első és a második

félévben) 10-10 pedagógus értékelését végezzük el.

A tanév munkatervében rögzítjük az adott tanévben értékelendő pedagógusok

névsorát.

A félévet és a tanévet lezáró beszámolóban szerepeltetjük a pedagógus

teljesítményértékelésével kapcsolatos tapasztalatokat.

A pedagógus értékelés rendje, a mérőlapok évente egy alkalommal, május 31-ig –

dokumentált formában – a nevelőtestület tagjainak kezdeményezésére, a fenntartó

jóváhagyásával módosíthatók.

Az értékelés során az alábbi adatokat és tapasztalatokat használjuk fel:

a tanórai oktató- és nevelőmunka, a pedagógus szakmai felkészültsége

(óralátogatások alapján)

a tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények, események, versenyek

eredményessége

dokumentum-ellenőrzés tapasztalatai

a pedagógus adminisztrációs feladatának ellátása

a partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás (szülő – pedagógus, pedagógus-

tanuló, pedagógus-pedagógus, pedagógus-vezető, stb.)

33

személyes tulajdonságok (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott,

feladatvállalásban aktív, empatikus)

közösségalakító tevékenysége (szabadidő-szervezés, csoport-osztály, intézményi

szinten, tantestületben, konfliktuskezelés)

munkakörhöz kapcsolódó megbízatások (munkaközösség-vezető, DÖK,

osztályfőnök, stb.)

a tanulók véleménye

A minőségirányítási felelős feladata:

Felel a határidők pontos betartásáért.

a nevelőtestületi kezdeményezés alapján elkészíti a pedagógusértékelés

módosításait és benyújtja a fenntartóhoz jóváhagyásra.

az igazgatóhelyettesekkel közreműködve szervezi és irányítja az

pedagógusértékelést

felel a dokumentumok megőrzéséért

A területileg illetékes igazgatóhelyettes feladata:

Az óralátogatás értékelését, megbeszélését legkésőbb a látogatási napot követő

napon (helyes, ha azon a napon történik) elvégzi, amit írásban rögzít és a

látogatott pedagógussal aláíratja.

Begyűjti a meglátogatott nevelőtől az önértékelő lapot.

Összesíti a tanulói értékelőlapokat és átadja azt a igazgatóhelyettesnek

A területileg illetékes munkaközösség-vezető/k feladata:

Figyelemmel kíséri a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazottak

teljesítését, az iskolai munkatervben megjelölt vagy év közben vállalt egyéni

vállalások teljesítését, a nevelő tanórán kívüli munkáját és ezekről írásban egy

összegzést készít az első óralátogatásig.

34

Óralátogatás esetén az értékelést, megbeszélést legkésőbb a látogatási napot

követő napon (helyes, ha azon a napon történik) elvégzi, amit írásban rögzít, a

látogatott pedagógussal aláíratja és átadja az igazgatóhelyettesnek.

A teljesítményértékelés módszerei, eszközei:

1. Óralátogatás – óralátogatási lap, óralátogatási önértékelő lap és összesítő lapok

2. Tanulói kérdőív

3. Teljesítményértékelő lap – vezetői példány és önértékelés

4. Véleménykérő lap

5. Értékelő megbeszélés / Összegző megállapodás

A pedagógus teljesítmény-értékelését végző Értékelő TEAM

Az Értékelő TEAM tagjai:

igazgató

igazgatóhelyettes

munkaközösség-vezető

Munkaközösség-vezetők értékelése esetében

igazgató

igazgatóhelyettes

munkaközösségi tag

Az információgyűjtés folyamata:

1. Óralátogatás:

Az értékelő team legalább két óralátogatást végez az értékelésre kijelölt

pedagógusnál.

35

Az óralátogatáson a kijelölt tagok közül az igazgatónak, vagy az igazgató

helyettesnek feltétlenül részt kell vennie. A tagok által kitöltött óralátogatási lapok

átlagolása után születik meg a végső összesítő lap.

Az óralátogató tapasztalatot szerez a pedagógus által vezetett óra felépítéséről,

szervezettségéről; a kitűzött cél eléréséről, a pedagógus által alkalmazott

módszerekről; a tanulók munkájáról; magatartásáról; a nevelő munkájáról;

egyéniségéről; és az óra eredményességéről.

Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy nem kapott elég információt az óralátogatási lap

kitöltésére tetszőleges látogatást tehet.

Az óralátogatás időpontját legalább egy héttel előtte közölni kell a látogatónak a

tanárral.

Az óralátogatást követően a legrövidebb időn belül, ha lehetséges közvetlen az óra

után vagy még aznap megbeszélést kell tartani.

A meglátogatott óra értékelését óralátogatási lapon feltüntetett szempontok szerint

kell végezni. Az óralátogató az óralátogatási lapon értékeli a tanárt.

A pedagógus kitölti az óralátogatási önértékelő lapot.

Az önértékelés lehetőséget ad a pedagógusnak, hogy az értékelés után átgondolja

órai tevékenységét az adott szempontok alapján.

Az óralátogatási önértékelő lapot a meglátogatott pedagógus összegzi, a megadott

szempontok szerint.

A látogató az óralátogatási lap másolatát és a megadott szempont szerinti

összesítést legkésőbb a tárgymunkanapon belül átadja a meglátogatott

pedagógusnak, ahol szükséges konkrét indoklással.

Az óralátogatási lapot az óralátogató és a meglátogatott pedagógus is aláírja.

2. Tanulói kérdőív

A pedagógus értékelés során az értékelő team ugyanannál a tanulócsoportnál látogat két

tanórát. A második órán a tanulók kitöltik a tanulói kérdőívet, melyet a területileg illetékes

igazgatóhelyettes összesít.

36

3. Véleménykérő lap

Az egyéni véleménykérő lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítse átgondolni a

munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt, pedig, hogy

információkat szolgáltasson az iskolavezetésnek a fejlesztendő területről az egyes

tanár szemszögéből.

A véleménykérő lap feldolgozása:

A véleménykérő lapot az igazgatóhelyettes értékeli ki az értékelő skála szerint.

A véleménykérő lap kérdései alapján 3 kompetencia terület kerül behatárolásra és

értékelésre.

1. Az értékelendő pedagógus szakmai munkájának szerepe és hatása a pedagógus

megítélése szerint az iskola összteljesítményére (1., 2., 3., 6.)

2. A pedagógus munkáját akadályozó tényezők és javítandó területek (4., 5.)

3. Miben látja az előrelépés lehetőségeit és milyen változásokat hajtana végre anyagi

lehetőségek biztosítása mellett a szakmai munka és a tárgyi feltételek területén?

(7., 8.,)

Értékelési beszélgetés

Résztvevői:

Az értékelt pedagógus

igazgató

igazgatóhelyettes

munkaközösség-vezető

Az interjút az igazgató vezeti, de ezt a jogot átruházhatja az igazgatóhelyettesre.

Az interjú (megbeszélés) szempontjai

A pedagógus munkaköri leírásának áttekintése a leírásban foglaltak alapján (pl.

munkafegyelem-feladatellátás, képesség, partnerkapcsolat, stb.)

A pedagógus oktató- és nevelőmunkája, szakmai felkészültsége (óralátogatások

tapasztalatai, eredményei, óralátogatási önértékelő lap feldolgozásának eredményei,

munkaközösség vezető összegző véleménye.)

37

A pedagógus tanórán kívüli tevékenysége (a pedagógus által készített önértékelő

lap és a munkaközösség-vezető tapasztalatai alapján).

A pedagógus dokumentumainak színvonala adminisztrációs feladatainak ellátása

(munkaközösség-vezető minősítése, évközi ellenőrzési tapasztalatok alapján).

A tanulók véleménye alapján átgondolásra ajánlott területek (a kérdőív alapján).

Személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavétele intézmények belül és kívül

(véleménykérő lap, személyes beszélgetés, tapasztalat alapján).

Közösségalakító tevékenysége (önértékelő lap, munkaközösség-vezető tapasztalata,

a vezetés személyes tapasztalata).

Bekapcsolódás az intézmény stratégiai tervének készítésébe, karbantartásába

(véleménykérő lap, személyes beszélgetés).

Az interjú végén, konszenzus alapján megállapítják a pedagógus erősségeit, és

fejlesztendő területeit, amit az értékelő lapon megfogalmaznak és aláírnak.

A teljesítményértékelés, információgyűjtés időterve:

Az értékelést két ciklusban, az I. és II. félévben végezzük az alábbi időterv alapján:

38

Az információgyűjtés időterve az I. félévben:

S.

sz.

Feladat Módszer

Eszköz

Felelős Határidő Dokumentum Összegyűjtésért

felelős

1. Óralátogatás

Óralátogatási lap Látogató vezető okt. 01-

nov.30.

Kiértékelt

óralátogatási lap Igazgatóhelyettes

Önértékelő lap Látogatott pedagógus Látogatás

napján

Kiértékelt

önértékelő lap Igazgatóhelyettes

2.

Tanulói értékelőlap

kitöltetés Tanulói értékelőlap

kitöltése

Látogatott pedagógus 2. látogatott

tanórán

Kitöltött

értékelőlapok Munkaközösségvezető

Tanulói értékelőlap

értékelés Igazgató helyettes nov. 30

Kiértékelt

értékelőlapok

3.

Teljesítményértékelő lap

kitöltése, értékelése

Vezető által kitöltött

lap Vezető nov.30.

Kitöltött

értékelőlapok Igazgatóhelyettes

Önértékelő lap Látogatott pedagógus nov. 30. Kitöltött

értékelőlapok Igazgatóhelyettes

4.

Véleménykérő lap

kitöltése, értékelése

Kérdőív kitöltése

Látogatott pedagógus nov.30. Kitöltött kérdőív Igazgató helyettes

Igazgató helyettes nov.30 Kiértékelt

kérdőív

Igazgató helyettes

5.

Értékelőlapok

összesítése Értékelő

megbeszélés

Dokumentumelemzés

interjú Igazgató

következő év

jan. 10.

Kiértékelt

értékelőlap.

Erősségek,

fejlesztendő

területek

Igazgató

39

Az információgyűjtés időterve a II. félévben:

S. sz. Feladat Módszer

Eszköz

Felelős Határidő Dokumentum Összegyűjtésért

felelős

1. Óralátogatás

Óralátogatási lap Látogató vezető febr.01–

máj.15

Kiértékelt

óralátogatási lap Igazgatóhelyettes

Önértékelő lap Látogatott pedagógus Látogatás

napján

Kiértékelt

önértékelő lap Igazgatóhelyettes

2.

Tanulói kérdőív

kitöltetés Tanulói kérdőív

kitöltése

Látogatott pedagógus 2. látogatott

tanórán

Kitöltött

értékelőlapok Munkaközösségvezető

Tanulói kérdőív

értékelés Igazgató helyettes ápr.30

Kiértékelt

értékelőlapok

3.

Teljesítményértékelő lap

kitöltése, értékelése

Vezető által kitöltött

lap Vezető

ápr. 30. Kitöltött

értékelőlapok Igazgatóhelyettes

Önértékelő lap Látogatott pedagógus ápr. 30. Kitöltött

értékelőlapok Igazgatóhelyettes

4.

Véleménykérő lap

kitöltése, értékelése

Kérdőív kitöltése

Látogatott pedagógus ápr. 30. Kitöltött

kérdőív

Minőségirányítási

felelős

Igazgató helyettes ápr. 30. Kiértékelt

kérdőív

Minőségirányítási

felelős

5.

Értékelőlapok

összesítése Értékelő

megbeszélés

Dokumentumelemzés

interjú Igazgató máj. 30

Kiértékelt

értékelőlap.

Erősségek,

fejlesztendő

területek

Igazgató

Mellékletek:

40

Óralátogatási önértékelő lap

Az óralátogató neve, beosztása: …………………………………………………………

A látogatott pedagógus neve:…………………………………………………………….

A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….

A kérdőív megállapításokat tartalmaz. Azt a számot karikázd be, amely legjobban tükrözi az adott

órádon a megállapítással kapcsolatos véleményedet.

1. A kitűzött célokat kismértékben valósítottam meg 1 2 3 4 A kitűzött célokat maradéktalanul

megvalósítottam 2. Tanításom az órán igen unalmas volt 1 2 3 4 Igen változatos volt 3. A türelmem a tanulókkal igen kicsi volt 1 2 3 4 Igen nagy volt 4. A tanulók figyelmét csak kismértékben tudtam

fenntartani 1 2 3 4 A tanulók figyelmét folyamatosan

fenntartottam 5. A tanórán kismértékben tudtam fegyelmet tartani 1 2 3 4 Folyamatosan fenntartottam a

tanórai fegyelmet. 6. Az óravezetésem bizonytalan volt 1 2 3 4 Magabiztos voltam az órán 7. Kismértékben alkalmazkodtam a tanulók kognitív

szintjéhez 1 2 3 4 A tanulók kognitív szintjéhez

teljes mértékben alkalmazkodtam 8. A magyarázatom nagyon nehézkes volt 1 2 3 4 Nagyon érthető volt 9. Az időt nem megfelelően osztottam be, a tanóra

nem volt dinamikus 1 2 3 4 Az időt jól osztottam be, az óra

dinamikája megfelelő volt 10. A tanulóknak az órán igen kicsi önállóságot

adtam 1 2 3 4 Igen nagy önállóságot adtam

11. Az órán elsősorban az aktív tanulókat figyeltem 1 2 3 4 A passzív tanulókat is figyeltem 12. A tanulókkal a kapcsolatom nagyon rossz volt 1 2 3 4 Nagyon jó volt 13. A tanórát csak kismértékben készítettem elő

(tanítási anyag/eszközök). 1 2 3 4 A tanórát megfelelően készítettem

elő 14. Az utasításaim, kérdéseim egyértelműek,

világosak voltak. Ritkán. 1 2 3 4 Az utasításaim, kérdéseim

egyértelműek, világosak voltak.

Mindig.

15. A tanulókat név szerint szólítottam az órán.

Ritkán. 1 2 3 4 Gyakran.

16. A tanulók zavarták egymást az órán.

Gyakran 1 2 3 4 Ritkán.

17. A váratlan helyzeteket tudtam kezelni.

(fegyelmezetlenség) Ritkán. 1 2 3 4 Mindig.

18. A tanulók tanulási kedve az órán nagyon gyenge

volt. 1 2 3 4 Nagyon jó volt.

19. A tanulók kérdeztek a tanult anyagról. Ritkán. 1 2 3 4 Gyakran.

20. A tananyaghoz érdekes és hasznos példákat (a

gyakorlati életből is) vettem. Ritkán. 1 2 3 4 Gyakran.

21. Nem tudtam differenciálni az egyes tanulók

képességei szerint. 1 2 3 4 Kellően tudtam differenciálni.

22. A tanórán a készség- és képességfejlesztésre nem

tudtam gondot fordítani. 1 2 3 4 Nagy gondot fordítottam.

23. A tanórán nem használtam IKT eszközöket. 1 2 3 4 A tanórán alkalmaztam IKT

eszközöket.

24. Nem használtam korszerű módszereket (frontális

órát tartottam) 1 2 3 4 Új módszereket használtam

(csoportmunka, páros munka, stb.)

41

Óralátogatási önértékelő összesítő lapja

A látogatott pedagógus neve:……………………………………………..

A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….

1. Személyes

jellemzők, ………

2. Óravezetés,

irányítás, ……….

3. Gyermekek

érdeklődése, ……

4. Kapcsolat a

gyermekekkel, ….

5. Problémák,

magatartási, …

Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám

3. 1. 11. 12. 5.

4. 2. 19. 15. 16.

8. 6. 17.

7. 18.

9.

10.

13.

14.

20.

21.

22.

23.

24.

Max p.

Elért p.

Össz

pontsz.

Az értékelés átlaga

Értékelési skála 1 2 3 4

Elért pontszám 1-35 36-55 56-77 76-96

Erősségeim: ……………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………..

Fejlesztendő területeim: ………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………..

………………………………..

42

a látogatott pedagógus aláírása

Óralátogatási lap

Az óralátogató neve, beosztása: …………………………………………………………

A látogatott pedagógus neve:…………………………………………………………….

A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….

A kérdőív megállapításokat tartalmaz. Azt a számot kell bekarikázni, amely legjobban

tükrözi a tanórán látottakat.

1. A kitűzött célokat kismértékben valósította meg. 1 2 3 4 A kitűzött célokat maradéktalanul

megvalósította. 2. A tanítás az órán igen unalmas volt. 1 2 3 4 Igen változatos volt. 3. A türelme a tanulókkal igen kicsi volt. 1 2 3 4 Igen nagy volt. 4. A tanulók figyelmét csak kismértékben tudta

fenntartani. 1 2 3 4 A tanulók figyelmét folyamatosan

fenntartotta. 5. A tanórán kismértékben tudott fegyelmet tartani. 1 2 3 4 Folyamatosan fenntartotta a

tanórai fegyelmet. 6. Az óravezetése bizonytalan volt. 1 2 3 4 Magabiztos volt az órán. 7. Kismértékben alkalmazkodott a tanulók kognitív

szintjéhez. 1 2 3 4 A tanulók kognitív szintjéhez

teljes mértékben alkalmazkodott. 8. A magyarázata nagyon nehézkes volt. 1 2 3 4 Nagyon érthető volt. 9. Az időt nem megfelelően osztotta be, a tanóra

nem volt dinamikus. 1 2 3 4 Az időt jól osztotta be, az óra

dinamikája megfelelő volt. 10. A tanulóknak az órán igen kicsi önállóságot adott. 1 2 3 4 Igen nagy önállóságot adott. 11. Az órán elsősorban az aktív tanulókat figyelte. 1 2 3 4 A passzív tanulókat is figyelte. 12. Kapcsolata a tanulókkal nagyon rossz volt. 1 2 3 4 Nagyon jó volt. 13. A tanórát csak kismértékben készítette elő

(tanítási anyag/eszközök). 1 2 3 4 A tanórát megfelelően készítette

elő. 14. Az utasításai, kérdései egyértelműek, világosak

voltak. Ritkán 1 2 3 4 Az utasításai, kérdései egyértelműek,

világosak voltak. Mindig.

15. A tanulókat név szerint szólította az órán. Ritkán. 1 2 3 4 Mindig. 16. A tanulók zavarták egymást az órán.

Gyakran 1 2 3 4 Ritkán.

17. A váratlan helyzeteket tudta kezelni.

(fegyelmezetlenség) Ritkán. 1 2 3 4 Mindig.

18. A tanulók tanulási kedve az órán nagyon gyenge

volt. 1 2 3 4 Nagyon jó volt.

19. A tanulók kérdeztek a tanult anyagról. Soha. 1 2 3 4 Gyakran. 20. A tananyaghoz érdekes és hasznos példákat (a

gyakorlati életből is ) vett. Ritkán. 1 2 3 4 Gyakran.

21. Nem tudott differenciálni az egyes tanulók

képességei szerint. 1 2 3 4 Kellően tudott differenciálni.

22. A tanórán a készség- és képességfejlesztésre nem

tudott gondot fordítani. 1 2 3 4 Nagy gondot fordított a készség- és

képességfejlesztésre. 23. A tanórán nem használt IKT eszközöket. 1 2 3 4 A tanórán alkalmazta az IKT

eszközöket, technikákat.

43

24. Nem használt korszerű módszereket (frontális

órát tartott). 1 2 3 4 Új módszereket is használt.

(csoportmunka, páros munka, stb.)

44

Óralátogatási összesítő lap

A látogatott pedagógus neve:……………………………………………..

A látogatás ideje: ……………………… Tantárgy: …………………. Osztály: ……….

1. Személyes

jellemzők, ………

2. Óravezetés,

irányítás, ……….

3. Gyermekek

érdeklődése, ……

4. Kapcsolat a

gyermekekkel, ….

5. Problémák,

magatartási, …

Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám

3. 1. 11. 12. 5. 3.

4. 2. 19. 15. 16. 4.

8. 6. 17. 8.

7. 18.

9.

10.

13.

14.

20.

21.

22.

23.

24.

Max p.

Elért p.

Össz

pontsz.

Az értékelés átlaga

Értékelési skála 1 2 3 4

Elért pontszám 1-35 36-55 56-77 76-96

Erősségek: ……………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………..

Fejlesztendő területek: ………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………..

………………………………..

45

a látogatott pedagógus aláírása

TANULÓI KÉRDŐÍV

A TANÁR NEVE: …………………………………. ......................................................................

OSZTÁLY/CSOPORT:…………………

DÁTUM : 2009. ………………….

1 = egyáltalán nem igaz

2 = csak részben igaz

3 = majdnem igaz

4 = teljes mértékben igaz

Azt a számot karikázd be, a fentiek alapján, amelyikkel a legjobban egyetértesz.

Véleményem szerint a tanárnő/úr

1. jól tud fegyelmet tartani. 1 2 3 4

2. láthatóan élvezettel, lelkesen tanít. 1 2 3 4

3. meg tudja szerettetni a tantárgyát a tanulókkal. 1 2 3 4

4. ritkán hiányzik. 1 2 3 4

5. az órákra pontosan érkezik, és pontosan fejezi be. 1 2 3 4

6. nyilvánvalóan készül az órákra. 1 2 3 4

7. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki. 1 2 3 4

8. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben. 1 2 3 4

9. ideális légkört teremt az órán a munkához. 1 2 3 4

10. érdekes és/vagy nyilvánvalóan hasznos órai feladatokat alkalmaz. 1 2 3 4

11. ésszerű mennyiségű és jellegű házi feladatot ad. 1 2 3 4

12. a dolgozatjavításnál, feleltetésnél igazságos és kiszámítható. 1 2 3 4

13. a dolgozatokat elfogadható idő alatt kijavítja. 1 2 3 4

14. a diákokat partnerként kezeli a munkában; véleményüket

kikéri/meghallgatja.

1 2 3 4

15. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez. 1 2 3 4

16. a tanulókat név szerint ismeri és szólítja 1 2 3 4

17. kiszámítható, viselkedése nem pillanatnyi hangulatától függ. 1 2 3 4

18. olyan ember, akitől nem csak tanulmányi ügyekben kérnék segítséget,

tájékoztatást.

1 2 3 4

19. tanítási módszere változatos, (pl. csoportmunka, páros munka) 1 2 3 4

20. az órán használ szemléltető eszközöket (aktívtábla, számítógép, magnó) 1 2 3 4

46

Véleménykérő lap

Az értékelt pedagógus neve: ……………………………………………..

Kedves Kollega!

Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük,

szabadon fejtse ki véleményét az egyéb észrevételek pontban!

1. Írja le (a legfontosabbnak tartottal kezdve), hogy iskolai munkájának mely aspektusait

tartja a legfontosabbaknak! ……………………………………………..

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének

magas színvonalon tartásához, emeléséhez? Iskolai munkájának melyik területeire a

legbüszkébb? ……………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

3. Megítélése szerint egyénileg milyen területen fejlődött legtöbbet az utóbbi két évben?

……………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

4. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén?

Milyen segítségekre – feltételekre – lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen?

……………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

47

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

5. Van-e olyan tényező vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint

akadályozza, hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony

legyen? ………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

6. Van-e olyan egyéni erőssége, szakismerete, képessége, amelyről úgy érzi, hogy nem

kellően hasznosul az iskolában? ……………………………………………….

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

7. Véleménye szerint az iskola egészének működésében mely területeken lenne

leginkább szükség javításra? ……………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

8. Milyen kisebb (1-2 millió forint) vagy nagyobb (10-20 millió forint) összegű

fejlesztéseket látna jónak a jövőben és mire fordítaná ezeket az összegeket? ………

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

9. Milyen haladást ért el az előző értékelési ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok

tekintetében (csak a 2. értékelési ciklustól számítottan kell válaszolni)?

…………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

10. Egyéb észrevételek: ………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………

……………………………….

a pedagógus aláírása

48

Pedagógus teljesítményértékelő lap (Önértékelés, vezetői értékelés)

Tanév: …………………………..

Pedagógus neve: ……………………………..

A teljesítmény értékelést végző személy (vezető):

neve: ……………………………………….

beosztása: ………………………………….

A kitöltés dátuma: ……….év ………………..hónap …………………nap

5 = kiváló, példaértékű teljesítmény

4 = jó teljesítmény

3 = közepes teljesítmény

2 = elégséges

1 = nem elfogadható, fejlesztésre szoruló teljesítmény

Terület 5 4 3 2 1

1. Tanulásirányítás

– előzetes felkészülés, felkészítés

(pl. csoportmunkára felkészíti a tanulókat)

– Motiválás

– Tanulói magatartás-nevelői munka (fegyelmezés)

– Helyi tanterv követelményeinek teljesítése

– Változatos szervezeti formák alkalmazása a

tanítási órákon (csoportmunka, differenciálás)

2. Tanórán kívüli nevelő munka az osztályfőnöki

munka eredményei, a közösségformálás

Megfelelő magatartású osztályközösség, napközis

csoport kialakítása:

- Az iskolai diákönkormányzati munkában osztálya

aktívan részt vesz (of.)

- Nem osztályfőnökként irányított tanulói

közösségek (szakkör, sportkör, énekkar stb.)

eredményes közös tevékenysége, felzárkóztatás,

tehetséggondozás

- Problémás tanulókkal való foglalkozás

49

- Gyermekvédelmi feladatok ellátása

Tanulók tanórán kívüli foglalkozása:

- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül

(pl. kirándulás, színház, múzeumlátogatás,

táborozás stb.)

- Szabadidős programok, rendezvények,

ünnepélyek megszervezése

- Tanulókat küld iskolai tanulmányi, sport, és

kulturális versenyekre, bemutatókra

3. Részvétel a nevelőtestület, szakmai munkaközösség

munkájában

- Belső továbbképzések, bemutatók

- Önként vállalt külső továbbképzések

- Eredményesség érdekében való közreműködés

- A munka javítását, tanulási magatartást javító

javaslatok

- Ötletek adása a döntések előkészítéshez

4. Továbbképzéseken való részvétel önképzés, szakmai

felkészültség

- Továbbképzés lehetőségeinek önálló keresése

- Továbbképzéseken való részvétel

- Továbbképzésen tanultak hasznosítása

- Továbbképzéseken tanultak átadása a

nevelőtestület felé

5.Munkaköri kötelezettségen túl vállalt feladatok

­ Pályakezdők támogatása, mentorálása

­ Részvétel a település rendezvényein, eseményein

6.Iskolai munka feltételeinek javítása

­ Pályázatokon való részvétel

50

­ Eredményes pályázatok megvalósításába való

bekapcsolódás

7.A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai

- Kapcsolat a vezetőkkel

- Kapcsolat a munkatársaival

- Kapcsolat a tanulókkal

- Kapcsolat a szülőkkel

8. Munkafegyelem, munkához való viszony

­ Munkaköri kötelességek teljesítése

­ Tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások

pontos és eredményes megtartása

­ Ügyeleti munka pontos felelősségteljes ellátása

­ Pontos adminisztrációs munka (formailag,

tartalmilag)

­ A különféle feladatok pontos határidőre történő

megoldása

51

Összefoglaló teljesítményértékelés, javaslatok, intézkedések

1. ………………………………………………....................... pedagógus a

_______________/_______________ tanévben

5 = kiváló, példaértékű teljesítmény

4 = jó teljesítmény

3 = közepes teljesítmény

2 = elégséges

1 = nem elfogadható, fejlesztésre szoruló teljesítmény

2. Javaslatok, intézkedések a pedagógus teljesítményének minőségi javításához

________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap

…………………….

értékelő, vezető

3. Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításait elfogadom.

Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap

…………………….

pedagógus aláírása

4. Az összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a következő

kiegészítéseket, észrevételeket teszem:

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Kelt.: ………….év ………………….hónap ………………….nap

…………………….

pedagógus aláírása