Klobusovszki Péter Inspiráció, párhuzamosság, együttműködés Építészet és művészet viszonya Herzog & de Meuron munkásságában (vázlat) Bevezető Aldo Rossi tanítványai, majd tanársegédei a zürichi ETH-n. 1978-ban az egyetemet követően a két barát Jacques Herzog és Pierre de Meuron szülővárosukban, Bázelben alapít közösen irodát, mely a kilencvenes évek elejétől kap komoly kritikai fogadtatást Svájcban (Kőház, Tavole; Lakóépület a tűzfal mentén; Bázel; Ricola raktárépület, Laufen). A korai időszak megbízásai Bázelhez és az azt körülvevő agglomerációhoz kötődnek, melyeket egyre több a környező országokból – leginkább Németországból érkező tervezési felkérés egészít ki. (Pilotengasse lakótelep, Bécs-Aspern; Goetz Kortárs Művészeti Gyűjtemény, München; Eberswalde Egyetem Könyvtára, Eberswalde) A fokozatosan növekvő, partnerekkel kiegészülő iroda a kortárs német svájci építészet nagy generációjának egyik meghatározó műhelyévé válik. 1991-ben Svájcot képviselik a Velencei Biennálén, majd 1996-ban Párizsban a Pompidou Központban egy retrospektív tárlatra kapnak meghívást. Társalapítói a 2002-ben életre hívott ETH Studio Basel-nak, mely a zürichi polytechnikum filiáléjaként működik Bázelban. Az új intézményhez a kapcsolódik Svájc urbanisztikai karakterét bemutató kutatás és kiadvány,(Die Schweiz, Ein Städtebauliches Portrait, Birkhäuser, Basel, 2005) melynek mindketten kezdeményezői és szerzői voltak. Az ezredfordulótól kezdve a nemzetközi megbízásoknak köszönhetően világ építészetének élvonalában tartják őket számon (Tate Modern, London; Laban Táncközpont, London; Allianz stadion, München; Prada, Tokyo; Walker Art Centre, Minneapolis, Minesota, USA). A sok nemzetközi elismerés mellett 2001-ben a Pritzker, 2007 –ben a Praemium Imperiale díjat nyerik el. 1994 óta meghívott oktatók a Harvard University Graduate School of Design-on és 1999-től tanítanak a zürichi ETH-n. Jellegzetességek -az építészeti mű szellemi valósága: a domináns tériséggel szemben az egészséget, a mű szellemi kvalitásait, valóságát 1
