innovÁciÓ i

21
INNOVÁCIÓ I. Szilicium völgy : az utolsó két és fél évtizedben az új kezdeményezések, siker sztorik jelképe az egész világon. KALIFORNIA: A 9. legerősebb gazdaság a világon! 100 high-tech cég alakult 1965 óta s harmaduk igen sikeres. Az innováció sikert, felemelkedést ígér! Két pasas egy garázsban jó ötlettel és némi tőkével arra készül, hogy felfordítsa a világot. Pl. APPLE Macintosh. Sikerei – majd visszaszorulása. Harc az IBM-mel. A vállalatok azonban rendkívül tervszerűen, alapos kalkulációk alapján dolgoznak. Az üzleti vállalkozás két fontos funkciója: Marketing és Innováció. Ez utóbbi helyezi a céget dinamikus környezetbe. Segít válaszolni a Mi a vállalat küldetése? Kérdésre. Az innováció természete: a fogyasztói igények kielégítésének magasabb minőségi módja. Vállalatgazdaságtan 2007

Upload: ellie

Post on 16-Jan-2016

48 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

INNOVÁCIÓ I. Szilicium völgy : az utolsó két és fél évtizedben az új kezdeményezések, siker sztorik jelképe az egész világon. KALIFORNIA : A 9. legerősebb gazdaság a világon! 100 high-tech cég alakult 1965 óta s harmaduk igen sikeres. Az innováció sikert, felemelkedést ígér! - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: INNOVÁCIÓ I

INNOVÁCIÓ I.

Szilicium völgy: az utolsó két és fél évtizedben az új kezdeményezések, siker sztorik jelképe az egész világon. KALIFORNIA: A 9. legerősebb gazdaság a világon! 100 high-tech cég alakult 1965 óta s harmaduk igen sikeres. Az innováció sikert, felemelkedést ígér!Két pasas egy garázsban jó ötlettel és némi tőkével arra készül, hogy felfordítsa a világot. Pl. APPLE Macintosh. Sikerei – majd visszaszorulása. Harc az IBM-mel. A vállalatok azonban rendkívül tervszerűen, alapos kalkulációk alapján dolgoznak.Az üzleti vállalkozás két fontos funkciója: Marketing és Innováció. Ez utóbbi helyezi a céget dinamikus környezetbe. Segít válaszolni a Mi a vállalat küldetése? Kérdésre.Az innováció természete: a fogyasztói igények kielégítésének magasabb minőségi módja.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 2: INNOVÁCIÓ I

INNOVÁCIÓ II.

• Innováció tartalma: nemcsak új termék, vagy új technológiai eljárás jelenti az innovációt. Azok mind megjelenési formái.

• Innováció: az a tény, hogy többet adunk át a fogyasztónak, mint korábban.• A fogalom forrása: Schumpetertől származik. A termelési tényezők új

kombinációja. Hordozója a vállalkozó.• Az innováció öt alapesete Schumpeter szerint:• új, a fogyasztók által nem ismert javak előállítása,• b. új, az iparágban még nem alkalmazott eléjárás bevezetése, • új elhelyezési lehetőség, új piac, ahová az adott ország iparága még nem volt

bevezetve,• nyersanyagok, félkész árúk új beszerzése forrásainak megnyitása és• új szervezet létrehozása vagy megszüntetése.• Az innováció jellege és indíttatása:• Folyamatos megújulás: innováció kis lépéseken keresztül – a folyamatos,

egymással összhangban lévő fejlesztési akciók sorozata.• Stratégiai újdonság: különleges jelentőségű, a piac és a vállalat számára

egyaránt magas ujdonságértékü fejlemény (termék, technológia, vagy szervezeti megoldás).

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 3: INNOVÁCIÓ I

INNOVÁCIÓ III.

Innovációs helyzetek:• Piaci indíttatású fejlesztés,• Technológiai indíttatású,• Alapkutatások és véletlenek birodalma.• Az innováció nem egyszerűen csak a belső érintettek magánügye. A külső

érintettek is erősen befolyásolják. Pl. autóhoz kell jó úthálózat, benzintöltő állomás hálózat.

Innovációs stratégia: • Alapkérdései:• Szoros kapcsolat van a funkcionális rész-stratégia és a vállalat egészének

stratégiája között éppen az innováció esetében. Ebben tükröződik leginkább a jövőorientáltság.

• Így alapkérdés: milyen az általános stratégia jellege. A vállalat mennyire kutató, elemző, védő vagy reagáló stratégiát kíván követni.

• Maga akar újdonsággal megjelenni, vagy azt gyorsan át kívánja venni csupán. • Fontos, hogy a termék életgörbe mely szakaszában van a vállalat. Az innovációs

stratégia is portfólió. Az innováció tanulási folyamat. Szorosan kapcsolódik mind belső, mind külső tényezőkhöz.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 4: INNOVÁCIÓ I

INNOVÁCIÓ IV.

• Az innováció környezete: Erősen környezetfüggő. Lényeges: tartós együttműködés kialakítása a fogyasztókkal.

• Versenytársak: fő erősítői, ösztönzői.• Az állam: nagy befolyással van az innovációra.

Műszaki, technológiai fejlesztés. Kockázatot vállal át a fejlesztésekben.

• Vállalatok kooperálnak az innovációban. Költségmegosztás!

• Természeti környezet. Újszerű követelmények a környezettel való együttműködésben.

Page 5: INNOVÁCIÓ I

Sikeres innovációs stratégia

• Fő tényezői:• az információs rendszer hatékonysága (fogyasztó igényeiről -

technikai fejlődés adta lehetőségekről),• a minőség középpontba állítása (nem a műszaki fejlesztés a cél,

hanem az üzleti siker),• az innovációs tevékenység sebessége, az idő a legfőbb

versenytényező, (termék és technológia fejlesztés egyidejűleg), • kooperáció, stratégiai együttműködések: fő területe az innováció,• növekvő figyelem az externáliákra. A termékek a használat

biztonságát illetően támadhatatlanok legyenek. Sem emberre, sem a környezetre ne legyenek ártalmasak!

• a kiszállás lehetősége. Adott esetben ki is kell tudni szállni. A tegnapi innováció nem kötelez a holnapi innovációra.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 6: INNOVÁCIÓ I

Vezetők szerepe az innovációban

• Szupermarketek: Anglia: a pénztári információk termelőknek való rendelkezésre bocsátása. Az átlagos készlet érték jelentősen lecsökkent. Fogyasztás szinthez igazodó termelés!

• A vezetők szerepe az innovációban: (Kanter):• jellemezze kaleidoszkóp gondolkodás, lásson meg új

összefüggéseket, • legyen víziója és erről kommunikáljon a szervezet tagjaival,• legyen képes koalíciókat kötni, Mindig kell „egy csapat”,• csoportmunka végzése. Az innováció nem magányos farkasok

területe!• Ossza meg a sikert! Ez újabb ösztönző erő.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 7: INNOVÁCIÓ I

INNOVÁCIÓS SZERVEZET

Szempontjai:• a tevékenységek szervezeti elhelyezkedése• az innováció szervezeti elfogadtatása.Legtöbb nagyvállalatnak saját fejlesztési részlege van. DE:

az innováció nem csak ott zajlik. A szervezet egészét át kell hatnia. Legtöbb innováció teamekben, projektek formájában valósul meg.

Vigyázat: van szervezeti ellenállás. Megjelenési formái:• a meglévő piac misztifikálása,• az innováció leértékelése,• szakmai és személyi konfliktusok a megvalósításban

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 8: INNOVÁCIÓ I

INNOVÁCIÓ A VÁLLALATBAN

• Innováció a kifejlett és az új vállalatnál• Az innováció bármely vállalatnál a piaci létezés

elemi feltétele!• Az innovcációs stratégia eltérő tulajdonságai a

vállalati életciklus egyes szakaszaiban.• Kifejlett vállalat: saját életgörbéjének érettség

szakaszában lévő vállalat. • A múltbeli életképességet a jövőben is

bizonyítani kell.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 9: INNOVÁCIÓ I

INNOVÁCIÓ A KIFEJLETT VÁLLALATBAN

• A kifejlett vállalat innovációs előnyei: • Megalapozottság. Egy-egy innovációs projekt kevesebb

megterhelést jelent.• Piaci ismeret,• Kapcsolatok és bizalom. Új termék elfogadottsága

gyorsabb.• Tapasztalatok a korábbi innovációs projektekből.• Fő innovációs országok:• 1995: minden második újítás Japánból származik. Minden 5.

az USA-ból, és minden 8. Európából. De: sok USA cég jegyeztet be szabadalmat az EU-ban.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 10: INNOVÁCIÓ I

Innováció a kifejlett vállalatban II.

A GDP kutatásra fordított aránya: Svédország: 3,02 %, Svájc: 2,68%, USA: 2,58%, Franciaország: 2,34%.

De: kifejlett vállalatok sajátos akadályai az innovációs folyamatban:

• nem ismerik fel az innovációs szükségességét,

• kevés az új ötlet,• hiányzik a stratégiai szemlélet, részletekben

való elakadás,• nehéz az új ötletek elfogadtatása.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 11: INNOVÁCIÓ I

INNOVÁCIÓ AZ ÚJ VÁLLALATBAN

• Új vállalat: saját életgörbéjének kezdeti, felfutó szakaszában lévő vállalat.

• Az alapfeltételek eltérőek: Nemcsak az újonnan piacra lépők az innovatív cégek. Innovatívnak lenni O’Hare szerint:

• meg kell tartani a stratégiai fókuszt, nem lehet eredményesen több frontos harcot viselni.

• ellen tudni állni a csábító üzleteknek. Alapos elemzés kell.– Megnézni: a nyereségesség valóban mekkora,– meg kell tervezni a váratlan visszaeséskor követendő stratégiát,– mértékletesnek lenni a növekedési hajlamot illetően, (MIZO, LUPIS

brókerház stb.). – biztosítani kell a finanszírozási forrást,– ajánlatos a sikeres szereplés érdekében a nemzetközi szintérre való

kilépés.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 12: INNOVÁCIÓ I

Az innováció folyamata

• Tudatos tevékenység. A tudatos innovációs stratégiára tudatosan szervezett innovációs folyamat épül.

• Kielégítetlen igény vagy felhasználatlan technikai lehetőség azonosítása. Ezek feloldására ötletek feldobása. Elemzésekkel keresni az ötletek megvalósíthatóságának módját. Az adaptálható megoldásig eljutni, ha ilyen van.

• Kudarcot vallott az innováció ha: • nincs megvalósítható ötlet• túllépi a költségvetést.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 13: INNOVÁCIÓ I

Szervezeti innováció

• Hatékonyságbeli eltérés alakul ki a szervezeti megoldás és a szervezeti jellemzők között. Változtatásra van szükség. A környezet-stratégia-magatartás összhangja megbomlott.

• Az elmúlt időszakban innovációt követelő új elemek:• JIT (Just in Time)• TQM (Total Quality Management) • Kontrolling• Elektronikus pénz megjelenése• Az innovációk közül kiemelten fontos: üzleti folyamatok

ujjászervezése (Business Process Reengineering, BPR), Hammer-Champy, 1993.

• BPR: az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges teljesítmény mutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 14: INNOVÁCIÓ I

Technológiai innováció

• Az újraszervezés a vállalati működés elemekre bontása, és a tevékenységek racionalitásának elemzését, majd az elemek újmódon való összekapcsolását jelenti.

• Technológiai innováció• Legtöbbször termék innovációval jár együtt, annak következménye. A

technológiai innováció a technológia stratégia alapján jön létre.•

A technológia stratégia főbb elemei (Maidique és Patch):• technológia kiválasztás, specializálódás mértéke,• a technológia lényegében való elmélyülés, a technológia beépülése a

vállalati tudásanyagba,• a technológia forrásai,• idő-ütemezés gazdálkodjunk minden percünkkel és másokéval is!• K+F befektetés nagysága,• K+F szervezet és politikája.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 15: INNOVÁCIÓ I

Technológiai innováció

• A technológiai innováció kiterjed a termék előállítás teljes folyamtára. Gyakran igen tőkeigényes, döntést csak a felső vezetés hozhat.

• Csökkenő hozadék. - A növekvő hozadék (ld. Szoftver piac). Minél többet termelsz annál nagyobb az eredmény.

• A két jelenség egymás mellett él.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 16: INNOVÁCIÓ I

Termék innováció

• Determinisztikus jellegű, adott szervezeti körülmények között megtervezett folyamat.

• Kutatás-fejlesztés: az innováció háttértevékenységének összefoglaló elnevezése: a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozásának folyamata.

• Ötletgyűjtés• Az új ötlet az innováció alapja. Legyen mindig elegendő új ötlet:• olyan vállalati környezet teremtése, amely ezt kitermeli, s kedvez

a felvetéseknek• célirányos tevékenységekkel segíteni az ötletgenerálást.• Az ötletgyártáshoz meg kell ismertetni a vállalati stratégiát,

megbecsülni az ötlethősöket, • Olyan szervezet kell, amely hatékonyan tudja fogadni az új

ötleteket s azokat kezelni is tudja.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 17: INNOVÁCIÓ I

Az ötletgenerálás 8 lehetősége O’Hare szerint

- makrotrendek elemzése,– ötletek átvitele egyik piacról a másikra,– más iparágak analógiája,– váratlan sikerek és kudarcok elemzése, – a diszkontinuitások figyelése, – technológiai korlátok elemzése, tágítása,– az értéklánc elemeinek vizsgálata, hol kellene

többet adni.– külső kapcsolatok (szakmai, tudományos

szervezetek).

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 18: INNOVÁCIÓ I

Az innovációs ötletek kiértékelése

• A hatékony szelektálás nagy jelentőségű. Az idejében kidobott rossz ötletek jelentős kiadásoktól kímélik meg a céget.

• Pontosan meg kell fogalmazni milyen esetben tekinti a vállalat sikeresnek az innovációt.

• Kritériumok adása a szelekcióhoz. Számszerűsíthetők és nem számszerűsíthetők.

• A termék tervezése• Meghatározandó: • Mi az új minőség, amit nyújtani akarunk?• Kinek kívánjuk nyújtani?• Hogyan szándékozunk megvalósítani?• Ezek után adható át az ötlet a tervezőknek.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 19: INNOVÁCIÓ I

Kiértékelés

• Első piaci tesztelés: annak módszeres kiértékelése a termék tényleges létrehozását megelőzően, kísérleti körülmények között, hogy létezik-e megfelelően intenzív piaci igény az innováció fogadására.

• A termékkel először találkozik a fogyasztó. A tesztelés lehet kérdőíves felmérés, vagy interjú (szóbeli, vagy képi bemutató

• A következő kérdésekre kell választ kapni ekkor (Kotler):• Világosak-e és hihetőek-e a termék várható előnyei?• Jelent-e a termék megoldást a fogyasztó valamely problémájára?• Van-e más olyan termék, amely hasonló igényt elégit ki?• A tervezett ár elfogadható-e a fogyasztónak?• Megvásárolná-e a terméket a fogyasztó?• Kik, milyen gyakran és milyen minőségben használnák a terméket?• A válaszokból megállapítható: van-e intenzív igény a piacon a

termék iránt. Előrejelezhető a célpiac részéről a termék fogadtatása.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 20: INNOVÁCIÓ I

Termékfejlesztés

• A terméket ténylegesen előállító technológusok veszik kézbe. Prototípus készül. Sokféle tesztelésnek való alávetés.

• Második piaci tesztelés: ténylegesen létező termék tényleges piaci feltételek melletti fogadtatásának tesztelése.

• Minden szempontból alkalmas a piaci megjelenésre.• Fogyasztási cikk: hányan hajlandók kipróbálni? Milyen

gyakorisággal kívánják vásárolni?• Termelőeszközök: a prototípus alkalmazására épülő

termékfelhasználási teszt.

Vállalatgazdaságtan 2007

Page 21: INNOVÁCIÓ I

Termelés

• Már élesben megy a dolog. Előre meghatározott sorozatokban, illetve minőségben való gyártás.

• Figyelembe veendő: • a kísérleti és a sorozatgyártás feltételei különbözőek,• kezdetben hiányzik a gyártási rutin, az igazi hatékonyság csak egy

bizonyos idő elteltével mutatja a valós lehetőségeket.• Piaci bevezetés• A piaci tesztelés még nem biztos, hogy teljesen jól jelzi a várható

fogadtatást. A piaci bevezetést gondosan meg kell tervezni. • Mikor?• Hol?• Kinek? és• Hogyan?

Vállalatgazdaságtan 2007