InklúzióKülönleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése(Golnhofer Erzsébet gol46@axelero.hu)

A befogadó pedagógia EurópábanA speciális igényű diákok befogadása – együttnevelése – normál osztályokban. (A szegregált külön(www.european –agency.org)

Múlt1867 közoktatás, de csak egészségeseknekPolgárosodás – követelmények a spec igényűekre nem vonatkozik. 1921 – nekik más követelmények

Az integrációt ösztönző folyamatokDemokratizálódás: emberi jogok figyelésének erősödése, esélyegyenlőség, méltányos oktatás – Az iskola szolgáltató intézmény, a szülői igények kielégítésére. A fogyatékosok szülei egyre erősebben igényelték gyermekeik képzését. Az integráció igénye (nem hülye az én gyermekem)A teljesítményközpontú iskola bírálata. USA: hatékony iskola mozgalom. Nem az a hatékony iskola, ahol hatalmas tudást várnak el. Ha a fejlesztés mértékét nézzük, abban a fogyatékosok fejlesztése is benne van.A gyógypedagógiai intézmények felerősítik a társadalmi szakadékot, ez további problémákat jelent.

A befogadó iskola – új pedagógiai paradigma1984 Salamanka: Hogyan lehet létrehozni olyan iskolákat, ami mindenki számára megfelelő fejlesztést biztosítanak (Mindenki iskolája)Pl. zsibongóból sokfunkciós tér – mindenki egy helyen.Magyaro. a 90-es években csatlakozik, az OECD csatlakozás után.Innovatív iskola

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek:Nem egyértelmű a definíció.

Speciális nevelési szükségletűek (SNI)Kezdetben csak velük kapcsolatban beszéltek inklúzióról.Testi, értelmi fogyatékos

+ tanulási nehézségekkel küzdők(tanulási zavar) van, akinél organikus háttér is van, nem csak pszichés

+Magatartási zavarral küzdők: pl. visszahúzódó, depresszív

Kivételes tehetségűekIgazából az 1–3 csoporttal foglalkoznakAzóta kiegészítették a szociális hátrányokkal küzdőkkel.

Szegregáió:Az SNIs gyerekek elkülönített fejlesztése speciális intézményekben, speciális szakemberekkel, speciálisan kialakított környezetben (akadálymentesítés) és egyéni bánásmód.A lényeg: olyan iskolában tanuljon, ami neki legmegfelelőbb – szép elv, hogy elkülönítve nekik legmegfelelőbb környezet

Integráció:Lokális: az integrálás térben történik meg. Az iskolán belül külön osztályok indulnak.Szociális: térben elkülönülten, de különböző társas rendezvényeken együtt vannak (pl. ünnepély, kirándulás)Funkcionális: részleges vagy teljes – ez tényleges integráció. Részlegesnél néhány tantárgyat együtt tanulnakFordított: valakiről azt hiszik, hogy fogyatékos, és ezért speciális osztályban utalják. – Eu-ban nálunk legnagyobb arányú az ilyen típusú tévedés (roma=értelmi fogyatékos). Hozzájárul a nagyobb összegű támogatás is.Spontán: a fogyatékos gyereknek nincs máshol hely, beviszik a normál iskolába

InkluzióMinek ez, miért nem jó az integrációA gyerekeket nem csak befogadják, hanem elfogadják. Jól csinált integráció az inklúzió. A megfelelő feltételeket is megteremtik (Tárgyi, személyi feltételek). Szociálisan a társak befogadják. Minden gyerek nevelési igényét kielégítendő – cél.Az inkluzív iskola teljesen átalakul. Innovatív iskola, mert szemléletmódban, feltételekben másképp kell kezelni mindent.Ma az alapító okiratban és a Ped Programban meg kell jeleníteni. Az esettanulmányok alapján a leírt inklúzió a valóságban nem tud megvalósulni (hiányoznak a feltételek) – szóval csak mondva van sok inkluzív iskola.

Érvek pro és kontraCsak akkor működik, ha a normál képességűek is befogadóak.Szervi fogyatékosokkal könnyebb, értelmi fogyatékosoknál számít a fogyatékosság típusa (autista…), bizonyos korosztályok együtt nevelhetők (tipikusan óvoda). Dániában értelmi fogyatékosok lokális együttnevelés.Magatartási fogyatékos – nem kezelhető bizonyos helyzetekben. – a tanárképzésben nem tanulják meg ennek kezelését.Gyengénlátók módszertani intézetében átélhető szituációkViselkedés fogyatékossal szemben: kikerülés, akkor is segít, ha nem kell…

A szociális tanulás lehetőségeHatás: az integráltra nagyon jó hatással van, de tanulási nehézséggel küzdő diák egy ideig lehet, hogy hátrányba kerül. Mindenre (pro és kontra) van példa. Az én fejlődésben jelenthet problémát, ha nem találja meg a helyét a közösségben a diák.Integráció hatására közel lehet a családtól (a szegregált intézmény heti bentlakásos)Kik integrálódhatnak? Értelmi fogyatékosok közül a gyenge és bizonyos esetekben az középsúlyos értelmi fogyatékosok esetén van esély az integrációra.Általában max. 10%. Attól is függ, hogy milyenek a feltételek – pl. állandó kisegítő tanár is van ott.Iskolák felkészültsége:pedagógusok – módszertanitárgyi feltételek – mindenhova minden spec eszközgyógypedagógusok – utazó gyógypedagógus – kényelmetlen. Nem mindenhol lehet a spec. fejlesztést biztosítani, mint az intézetben.szülők, tanulók – akarják-e – mind a sérült, mind a befogadó részről.Fontos szerepe van a család magatartásának, gazdasági megfontolások

Az együttnevelés megítélése társadalmi alapú, nem csak az iskolán múlik. Az a „jó” pedagógus, aki versenyeztet, aki a gyengét fejlesztik, azt nem ismerik el.

1981: az első hivatalos kutatás: Csányi IvonViták, kisebb lépésekAz 1993. évi közoktatás törvénye: lehet külön vagy inkább együtt nevelni.

Sajátos nevelési igényektesti, mozgásszervi fogyatékosérzékszervi (vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló)értelmi fogyatékos (enyhe, középsúlyos)beszédfogyatékosautistahalmozottan fogyatékostanulásban tartósan, súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, mutizmus – nem szervi néma, esetenként csak bizonyos személyekkel kapcsolatban – hyperkinetikus, v. kóros aktivitászavar)

A szülők jogai és kötelességeiA szülő a lakóhelyi polgármesternél kérheti, hogy helyben teremtsék meg a gyermek neveléséhez szükséges feltételeket.A szülő választja ki az oktatási intézményt, a szakértői vélemény alapján. (Eu-ban sokféle. A szülői jog Dániában a legerősebb)A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy szakértői vizsgálatra vigye a gyermeket.

Az integrált nevelés-oktatáshoz szükséges feltételekBiztosítani kell a szakirányú végzettségű pedagógust.A szakmai szolgáltatásokat(szép, de a feltételek közel sem adottak)Gyógypedagógiai nevelés irányelveiSpeciális tantervek, tankönyvek (van jó is), intézményi pedagógiai programokSpeciális gyógyászati és technikai eszközök (ez a nehezebb)

utazó gyógypedagógiai szolgálat ellátási területek az ország területén változó mértékben működik. Van, ahol jó, van ahol 0.

Külön támogatási formákMegemelt normatív támogatásAz alaphoz képest kb. 2-3×-osCsökkentett osztálylétszám2 ttanulónak számít: beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, pszichés fejl. zavaros…3 tanulónak számít: testi, érzéksezrvi, középsúlyos értelmi, autista.Utazó tanárHeti legalább 5 óra esetén 8 gyermekenként 1 fő alkalmazásaKötelező rehabilitációs foglalklozásAz évfolyamra meghatározott óraszámból siketek esetén az óraszám 50%-át kell rehabilitációra fordítani. (Ehhez szakember is kell)Nem kötelező tanórákFelzárkóztatási célra adott évfolyamon, adott óraszámarány.Tantárgyi felmentésekFelmentés esetén egyéni fejlesztési terv kellene. Egyéni előkészítő tanfolyamok, pl. 4. osztály végéig lehet ilyet csinálni.Osztályzás alóli felmentés

Az ellenőrzés értékelés, vizsgáztatás módosítása Egyéni továbbhaladás 4. osztályigfelzárkóztató oktatás 9-10. osztály

Statisztikai adatok64000 fogyatékos tanuló van, ebből 18000 integrált nevelésben részesül(Mennyi az össz tanulói létszám)Az egyes típusok integrált oktatása különböző. pl magatartás, és részképesség problémás egész nagy arányban.

Hivatalos eljárásokA rehabilitációs bizottság szakértői véleményt készít. (van országos és területi)Nevelési tanácsadó is adhat véleményt.Országos Integrációs HálózatAz összetett fogyatékos ne két független helyre járjon rehabilitációra. A gyerekhez menjen a szakember (pl. enyhe fogyatékos és nagyothalló)A nevelési-oktatási intézmények és velük együttműködő szervezetek hálózata. Bázisintézmények kialakítása.A szakmai háttérszolgáltatás-hálózat kialakításaFeladata: belső szegregáció csökkentése – bár befogadják a gyerekeket, de az intézményen belül mégis elkülönülnek.Feladata: a továbbtanulás segítése, munkaerőpiaci helyzet javítása. (A nem fogyatékos gyermekek számára is nehezül, a fogyatékosok számára még nehezebb.)Még csak a kezdetén tartunk a hálózatkiépítésnek.

Szakértői bizottságok: mozgás, látás, hallás, beszéd vizsgáló

A pedagógiai szakszolgáltatáson belül a korai fejlesztés és gondozás nagy hangsúlyt kap, mert jelentősen jobb állapot érhető el az időben elkezdett fejlesztés. Budapesti korai fejlesztő központ.Alapítványok, civil szervezetek megjelenése a palettán: Mozgáskorlátozottak, sérült Gyermekekért, Értelmi Fogyatékosok…..

Az eredményes iskolai gyakorlat jellemzői (best practice)Mayer összefoglalása:Kooperativitás a tanárok között: multidiszciplináris tanári teamek. – pl. közös értékelésBátran fordulnak külső szakértőhöz: jellemző Hollandiában – külső cég készít tantervet, programot, teszteket és a fenntartó is támogatja a használatokat. A szakértői teamek diagnosztizálnak, problémamegoldásra javaslatokat adnak.Heterogén csoportszervezés: Rugalmas tanulásszervezési mód.Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportmunkák (nem 1 lecke a könyvből = 1 óra)Eredményes tanítás: igényesség, folyamatos visszajelzés, egyéni tanulástervek. Nem csak a tanulókat, hanem a tanárokat is értékelik.Problémamegoldás: Jellemző a közös megállapodás alapján kialakított szabályrendszer. Nem a szokásrend működteti

Az iskolák, mint szervezetek(épp csak megemlítés szintjén)Az iskolák, mint intézmények tárgyiasult szerveződések: az iskola egy működő szervezet. Ha ennek csak egyes elemeiben jelenik meg az integráció, akkor az sok problémát okozhatGreenfield: minden szervezet mentális képződmény. A benne dolgozók fejében levő dolgoktól függ, hogy milyennek látjuk az iskolát. Ha a résztvevők különbözőképpen gondolkodnak az integrációról, akkor nem fog menni. Mindenki szemléletmódját át kell gyúrni. Azon is múlik, hogy milyen az iskola, hogy egy kolléga hogyan vélekedik egy adott dologról. A szülői véleményekkel (integráció elutasítás) is foglalkozni kell.Dán megközelítés: „A mi iskolánk a mi hajónk” – az iskolai környezet is tükrözi a szellemiségetAz iskolai kultúra megítélése, fejlesztéseAz iskolai kultúra láthatatlan fogalmi alapjai: pl. az épület nem akadálymentes, mert nem volt annyira fontos számunkra. Az iskola filozófiája, világnézete benne van a Ped. Programban, de a környezetben is. Jellemzőek az iskolára az iskolai sztorik. Pl. Az első integrált gyerekkel kapcsolatban milyen sikeresek voltak – amikor felvettük, mi sem bíztunk benne, mégis sikerült => benne van a fejekben levő gondolkodási háttér.Az igazgató nem ellenőrizte a pontos órakezdést. Néhány kolléga becsengetéskor dugta be a kávéfőzőt. – a pedagógiai felelősség egy szintje. Van, akit zavart, ők hivatkoztak rá: tudod, azok, akik becsöngetéskor…

Az eredményes inklúzió feltételeiMayer 2001A rejtett tanterv: a tanárokkal való rejtett kommunikációval milyen üzenetet kap a diák. „Na, ez jeles”: 1. jelest kaptam; 2. a tanár nem igazán ért ezzel egyet. Ellenszenvesség érzését a gyerek is megérzi. Ilyés Gyula: előre ültek a gazdagok gyerekei, ők voltak a hf ellenőrzők is, hamar kitanulható a korrupció is. A tényleges tanulási tapasztalat sokszor nem a szándékolt dokumentált alapok alapján történik, hanem a tényleges helyzetekben derül ki.A tanári attitűdre jellemző a szociális érzékenység, empátia, másság elfogadása, a különbözőség kezelhetőnek tartják.

A tanárok szakmai kompetenciája: módszertani sokféleség (speciális fejlesztési lehetőség)Támogató környezet az iskolában és iskolán kívül is. Pl. az igazgató, fenntartó, helyi közösségek, szakmai szervezetek, kormányzat.Egyértelmű kormányzati politika, finanszírozási rendszerAz inklóziós index szempontjai(Ezt nem nézzük meg)Továbbgondolták, az inklúzió mérését hogyan lehet megfogni, milyen szempontok szerint, hogyan értékelhető. Index: mutató – az is kérdés, hogy mit tekintünk mérendőnek, ha mérjük, hogyan skálázzuk.

„Közben felnő egy elfogadó nemzedék” Kőpatakiné Mészáros Márta

Új Pedagógiai Szemle (internet: www.oki.hu)Cél: minden tanuló fejlesztéseElkötelezettség: az együttműködésrePedagógus kompetenciák: egyéni, közösségi motiváció-teremtés; egyéni fejlesztésekOsztálytermi folyamatok: Erősen megjelenik az adaptivitás, felfedeztető oktatás, problémaközpontúságA tárgyi környezet tanulóközpontúNyitott a szülők, környező közösség és a szülők feléInnováció: a tejes rendszer átalakult.

Néhány dia kimarad.

Dolgozat téma:Hogyan vélekedik a tantestület az integrációrólSzülő véleménye az integrációrólEgy intézmény pedagógiai programjának elemzése (ahol integráció van)Önreflexió – én hogyan éltem meg, hogy bekerült egy spec gyerek az osztálybaHárom szakirodalom elolvasása:Didaktika Elméleti alapok a tanítás-tanuláshoz– különleges bánásmódot igénylő gyerekek fejezet.Két új pedagógiai szemlés tanulmány, ami a témával foglalkozik (2004-ben volt egy tematikus szám)Ezeket kell feldolgozni. Terjedelem minimum 10 oldal. 1,5-os sorközzel, 12-es betűméretbenTartalmi szerkezet: a külön papíron

A többségi iskolábanA hallássérült tanulók (Csányi Ivon)Csökkent hallási képesség – lehet hangerő vagy hangmagasság problémaLehet nagyothalló vagy siket, veleszületett vagy későbbi – beszéd kialakulásánál fontosA hallássérülés következményei: kiejtési problémák (szóvégi mássalhangzó, nem dallamos). Szegényebb szókincs, ezért értelmi fogyatékosnak tekintik. Ez az írásbeli és szóbeli kommunikációban is megnyilvánul. Grammatikai nehézségek.Integrációt segíti: Hallókészülék (egész nap), egyszerre csak egy emberrel beszéljen, 2-3 méteres távolság. Tartalékelem. Kiegészítés: adóvevő készülék, ami a hasznos jeleket emeli ki. A beszélő hangja érthető legyen.

Cochleáris implantátum: beépített hallókészülék.Szociális beilleszkedés: több probléma érzékelhetők, mint a többinél: személyiség függő. befogadó környezet fontos. Kommunikációs problémák fokozatosan oldhatókTanulásszervezés: ültetés, padtárs, gyermek felé fordulás; szemléltetés; írásbeli feladatok, utasítások; nevén szólítani. Nem lehet „hátramenni”. Kapcsolattartás a szülőkkel: partnerek, állandó tájékoztatás.Gyógypedagógus közreműködése: pedagógus konzultáció, egyéni fejlesztés

A többi problémásra hasonló

A dolgozat:– Címlap: cím, a dolgozatíró neve, a szeminárium adatai– Tartalomjegyzék– Bevezetés

o A probléma megfogalmazása, indoklásao Célok

– A szakirodalom problémaközpontú áttekintése– Kutatási módszerek (dokumentumelemzés, kérdőív, interjú)

o Szempontok, változók – komolyabb elemzésnél milyen szempontok szerint történik a kutatás

o Módszerek (interjú)o Minta (egy ember, csoport…)

– A kutatás lebonyolítása (hogyan csináltam)– Az adatok bemutatása, elemzése– az eredmények megvitatása (következtetések)– Összegzés– Szakirodalomjegyzék– Mellékletek (pedprogram, óravázlat)

o Ábrák, táblázatoko Megfigyelési jegyzőkönyveko Interjú leírt vagy felvetto Kérdőív, stb.