i · web viewkérelem földrajz tanár mesterszak (msc) indítására szeged 2007 b/i. adatlap 1. a...

A földrajztanári mesterszak szakmai – diszciplináris egysége

Szegedi Tudományegyetem

Kérelem

Földrajz tanár

mesterszak (MSc) indítására

Szeged2007


B/I. Adatlap

1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

2. A képzésért felelős kar megnevezése

Természettudományi és Informatikai Kar

3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

földrajz szakos tanár (teacher of geography)

4. A képzési idő, a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma

A 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 4-7 pontjai alapján.

5. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát)2008. szeptember 1.

6. A szakképzettségért felelős oktató megnevezése és aláírása

Dr. Farsang Andrea egyetemi docens

7. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírásaSzeged, 2007-08-22

Dr. Szabó Gáboregyetemi tanárrektor


8. A szakképzettség képzési és kimeneti követelményeit (szakmai KKK) tartalmazó leírás

Földrajztanár

A szakképzettség oklevélben szereplő,– magyar nyelvű megjelölése: okleveles földrajztanár;– angol nyelvű megjelölése: teacher of geography.A képzés célja az alapfokozaton vagy más felsőfokú végzettség keretében szerzettszakképzettségre, illetőleg ismeretekre alapozva a közoktatásban, a szakképzésben és afelnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbáa tanulmányok doktori képzésben történő folytatására való felkészítés.

A 15/2006.R-ben foglalt szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:

Szakterületi ismeretek:

Természettudományi és általános földtudományi ismeretek:

– Földünk belső szerkezetének geofizikai magyarázata. A magmatikus folyamatok (földrengések) geofizikai, geokémiai alapjai. A szilárd kéreg geofizikai tulajdonságai.– A kőzettípusok csoportosítása, a magmatikus differenciálódás rendszere. A kőzetek, ásványok és ércek fogalmának elkülönítése. Környezetföldtani alapfogalmak.– A talajtani jellemzők és folyamatok számára fontos ásványok, elemek, nehézfémek. Az élővilág számára létfontosságú elemek, nyomelemek környezetföldtani előfordulása.– A légkör kialakulása, jelenlegi összetétele. A légkör vertikális tagolódása, fizikokémiai folyamatai. A levegő mozgásának fizikai alapjai. Felhő- és csapadékképződés.– A légcirkuláció globális rendszere, akciócentrumok. A globális rendszer sérülékenysége.– Az üvegháztartás természeti ill. társadalmi okai, következményei.– Klasszikus és modern éghajlati rendszerek ismerete (a Köppen-rendszertől a Walter-Lieth-féle éghajlati rendszerig). Az időjárási előrejelzések megbízhatósága, hosszú távú becslések, különös tekintettel a Kárpát-medencére.– A globális éghajlatváltozás kérdése (jelei, regionális különbségek). Városi levegőminőség, a fotokémiai szmog. A levegőszennyezettség hazai összetevői, mértéke.- A víz fizikai és kémiai alaptulajdonságai, ezek szerepe a hidroszféra adottságaiban. A hordalékmozgás fizikája. A jég sajátos fizikai jellemzői.


– A víz szerepe a Földön. A víz körforgása, folyók tavak, óceánok, sarki jégtömegek. A felszíni vizek csoportosítása, főbb típusaik, a vizek szennyeződése és annak lehetséges következményei. A felszínalatti régiók hidrológiája. A hidrogeológiai megközelítés jelentősége a víz és környezetgazdálkodásban.– Felszínalatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek, kapcsolatuk a felszíni vizekkel. A felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban. Környezetföldtani vonatkozások (szennyeződési lehetőségek és azok következményei, vízellátási problémák). A medencehidraulika elvei és gyakorlata. A felszínalatti vízrezsimek jellemzői.– A kémiai folyamatok jellemzése a felszíni és felszín alatti vizekben, a hazai felszíni vízminősítési rendszer. A vízminőség és vízminőség védelem.– Limnológiai alapfogalmak, a vízháztartás, ill. vízkémiai típusok ökológiai jelentősége. A balatoni vízszennyeződés kérdése. – A karsztformák kialakulásának kőzetkémiai és hidrológiai összetevői. A karszthidrológiai folyamatok környezetérzékenységének magyarázata. – Az aprózódás és a mállás kőzetfizikai, kőzetkémiai magyarázata. Az aprózódás/mállás kapcsolata az éghajlattal, és a talajképződéssel.– A lejtős tömegmozgások fizikai és hidrodinamikai magyarázata. A tömegmozgásos felszínek tulajdonságainak építésföldtani következményei.– A környezettudományok és a földrajz kapcsolata. A környezetminősítés, környezetértékelés alapelvei, a monitoring rendszer kiépítése.– Földünk anyag és energiaháztartása (karbon-, oxigén-, nitrogén-, víz-körforgás). Az emberi tevékenységek környezetbolygató hatásának történelmi fázisai.– A földfelszín ábrázolása. Vetülettípusok és torzítások. A térkép sík és domborzati rajza. Mérések a térképen. Távérzékelés és űrfelvételek kartográfiai szerepe.

– Matematikai-statisztikai eszközök alkalmazása a földtudományban. Lineáris és regressziós korreláció. Sztohasztikus összefüggések.

Természetföldrajzi ismeretek:

– A kontinensek és az óceánok keletkezése. A lemeztektonikai folyamatok magyarázata, a kontinensek mozgása a földtörténet során. Jelenleg aktív alábukási, eltolódási ill. távolodási zónák, helyek, ezek hatása a felszíni természeti folyamatokra és a társadalmi tevékenységekre.– A vulkánosság típusai. Földünk legaktívabb vulkáni területei. A posztvulkáni folyamatok hasznosítási lehetőségei.– Kőzetgeomorfológia; a karbonátos kőzetek, a gránit, a homokkő, a bazalt, a lösz sajátos formakincse. A sajátos geomorfológiai formák helye a természetvédelemben.– Az éghajlati geomorfológia eszmetörténeti jelentősége, sikere a földfelszíni folyamatok magyarázatában. Az elegyengetett felszínek kérdése.– A földi vízháztartás és vízkörforgás alapelemei. Óceonográfiai alapfogalmak, a tengeráramlások. A tengerpartok formakincse. Tengerpartok és globális klímaváltozás.


– A szárazföldi vízhálózat alakrajzi jellemzői. Folyó- és völgyszakaszok morfometriai paraméterei. A folyószabályozás, vízrendezés és egyéb beavatkozások a természetes fluviális folyamatokba.– A vízfolyások víz- és hordalékszállítása. Folyószakaszjellegek, völgytípusok, hordalékkúpok, delták. Potamikus kultúrák és folyóhasználati lehetőségek.– A tavak legfontosabb típusai, a tavak fejlődésének természetes útja. Mesterséges víztározók, és egyéb antropogén beavatkozások az állóvizek életébe (pl. rekreációs kihasználás).– A felszín alatti vizek típusai. Karsztosodás és karsztformák. A trópusi és nem trópusi karsztok. A karsztok szerepe az emberi területhasználatban.– Eljegesedett sarkvidéki ill. magashegységi területek formakincse. A periglaciális felszínformák. A szélsőséges élőhelyek környezetérzékenysége.– A tömegmozgásos folyamatok geomorfológiai típusai, jellemző előfordulási helyei. Hazai felszínmozgásos területek aktuális problémái.– Az eolikus formák rendszere és típuscsoportjai. Földünk legjellemzőbb sivatagi területei.– A Szahel-övezet problémája.– Az antropogén geomorfológia rendszere. Példák az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának jellemzésére.– A természeti és antropogén veszélyek és értékek. Szerepük a társadalmi tevékenységek területi megoszlásában.– A földrajzi övezetesség rendszere, az övezetekre legjellemzőbb talajok és biogeográfiai típusok. Azonális talajok. A talajerózió.– Földünk élővilágának területi elrendeződése. Potenciális és aktuális vegetáció. A Föld erdőtípusai és a mezőgazdasági haszonnövényzet ökológiai szerepe.– Az ember által legveszélyeztetettebb élőrendszerek. A természetvédelem és az emberi tevékenység konfliktusának regionális példái.– A táj mint komplex természeti rendszer rendszerelméleti bemutatása. A tájföldrajz helye a geográfiában. Tájtípusok.– A táji rendszer stabilitása, érzékenysége és antropogén befolyásoltsága. A tájanalízis és szintézis, környezeti hatásvizsgálat.– Területi információs rendszerek, GIS, számítógépes térképezés, ill. ezen módszerek alkalmazásai, felhasználása a földrajzoktatásban. A prezentációs technikák általános és geográfiai eszköztára.

Általános társadalom és gazdaságföldrajzi ismeretek:

– A társadalom és a környezet kapcsolata. A földi ökorendszer teherbíró képessége és a népességszám gyarapodás. A népességnövekedés területi különbségei.– A népesség szerkezeti változásai, foglalkozási megoszlása és a migráció területi eltérései. A Föld népességének kulturális és vallási tagolódása.– A települések kialakulásának természeti és gazdasági okai. Településtípusok és megoszlásuk kontinensenként. Településhálózat.– A városok funkcionális belső tagozódása. Agglomerációk és szuburbanizáció. Élhető városok, városökológiai gondok.


– A gazdasági fejlettség helyzete a Földön. A világgazdaság funkcionális és területi szerkezete.– Centrum és periféria.– Az ipar és bányászat területi elrendeződésére ható természeti tényezők. A világ iparának szerkezeti és területi átrendeződése. A világ ipari centrumai. Az ipari termelés környezetvédelmi vonatkozásai.– A Föld energiapotenciálja, hagyományos és megújuló energiaforrások. Atomenergia és környezetvédelem.– A mezőgazdasági termelés történeti fejlődése és környezetformáló hatása. A mezőgazdasági tevékenység és a természeti adottságok kapcsolata.– A mező- és erdőgazdálkodás földrajzi típusai. A mezőgazdaság főbb termékcsoportjai és az élelmiszergazdaság területi sajátosságai.– A közlekedés és kereskedelem területi szerkezete. A nemzetközi munkamegosztás. A nemzetközi gazdasági integrációk.– Az idegenforgalom földrajza és vállfajai. A turizmus általános gazdasági és környezetvédelmi szerepe. Területi tendenciák a világ turizmusában.– Globális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák, valamint perspektíváik, mérséklésük és megoldásuk elvei, lehetőségei. A világ akut problémái; a túlnépesedés, az energiahiány, a vízhiány regionális különbségei, ennek földrajzi, területi differenciái.– Globális politikai földrajzi jelenségek, folyamatok ill. a várható tendenciák. Érdekellentétek a fejlett ill. fejlődő országok között. Regionális természeti és gazdaságföldrajzi ismeretek:– Nyugat-, és Észak-Európa természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői, ill. a régiók változó helyzete, szerepe a kontinens fejlődésben. A táj- és természetvédelem európai rendszere.– Közép-Európa, Kelet-Európa, és a Mediterráneum összehasonlító természetigazdasági elemzése a kontinens egésze szempontjából.– Az Európai Unió regionális természeti és társadalmi-gazdasági különbségei, ezek hatása az uniós gazdaságpolitikai, társadalompolitikai folyamatokra. Az Unió vidékpolitikája – Az európai tengerpartok, és hegyvidékek összehasonlítása természeti, gazdasági,idegenforgalmi, társadalmi potenciál szempontjából.– Ázsia „a XXI. század kontinense” természeti potenciáljának kihasználása és társadalmi fejlődése. Környezetvédelmi aggályok.– Az Angolszász-Amerika és Ausztrália világgazdasági szerepének változása és a természeti adottságok kihasználása. Természet és környezetvédelem a fejlettipari országokban.– Latin-Amerika és Afrika természeti adottságainak kihasználása, társadalmigazdasági fejlődési problémái.– Táj- és erőforrás-használat Magyarországon és a Kárpát-medencében. A történelmi szakaszok és a jelenlegi tájhasználat bemutatása. Az adott szakaszok domináns és alárendelt erőforráselemei, a mindenkori energianyerés fő típusai.– A magyar kultúra és életvitel története, jelene és fejlődési lehetőségei történeti földrajzi értelmezésben. Hazánk népességének demográfiai jellemzői, a hazai településhálózat sajátosságai.


– Magyarország a Kárpát-medencében; a természeti adottságok szerepe az ország mezőgazdasági, bányászati, valamint ipari tevékenységében.– Hazánk társadalomföldrajzi régióinak egyedi vonásai, a területi differenciálódás történelmi gyökerei és jelenlegi tendenciái.– Hazánk, Európa és a világ politikai földrajzi helyzete és tendenciái. Természetföldrajzi keretek és világgazdasági erővonalak. Az energiaforrások és a víz egyre meghatározóbb szerepe, az ezek birtoklásáért folyó politikai-katonai törekvésekben rejlő veszélyek.

Szakmódszertani ismeretek: – A földrajztanítás-tanuláshoz szükséges eredményes, egymásra épülő tanulási stratégiák;– A különböző tanulói képességekhez és oktatási célkitűzésekhez igazodó differenciált földrajztanítás módszerei, eszköztára;– A felzárkóztatás és a tehetséggondozás kihívásai és lehetőségei;– A kooperatív és a reflektív tanulási technikák, a projektmódszer;– A tanulói képességeket, kompetenciákat fejlesztő módszerek: módszertani (pl. megfigyelés, stratégiai tervezés), intellektuális (pl. térbeli és időbeli tájékozódás, lényegkiemelés, rendszerezés, gondolkodási képességek), kommunikációs (pl. szóbeli és írásbeli munka, információkezelés és feldolgozás), személyes és társas kompetenciák (pl. társas aktivitás, döntésképesség, környezettudatosság);– Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat: olyan, élményszerű helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le; alkalmazhatják korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket; megfogalmazhatják egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, megvédhetik azokat érvekkel vitákban;– A terepi oktatás módszerei (tanulmányi séták, kirándulások, üzem- és intézménylátogatások, terepfoglalkozások, erdei iskolák, természeti és társadalmi terepfelmérés és vizsgálódás stb.);– A múzeumpedagógiai, a könyv- és médiatár-pedagógiai, illetve a drámapedagógiai módszerek a földrajztanításban;– Az ellenőrzés és az értékelés korszerű módszertana, mérésmetodikai alapismeretek;– Felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek, a számítástechnika által nyújtott lehetőségek felhasználása a mindennapos földrajztanári munkában.

Sajátos kompetenciák:

A földrajztanár– rendelkezzen széles körű, a többi tantárgy tanulásában és a mindennapi életben hasznosítható földrajzi-környezeti tájékozottsággal, valamint biztos és átfogó topográfiai ismeretekkel; továbbá kronologikus szemlélettel, problémamegoldó gondolkodási képességgel, igazodjon el a földrajztanításban alkalmazott nagyságrendek között;– legyen képes a bármely iskolatípusban való földrajzoktatásra; rendelkezzen – az 5-6., a 7-8. és a 9-12. évfolyamos korosztályok sajátos


pedagógiai igényeihez igazodva – a szak szemléletével és műveltségtartalmával (amely eligazítja a ma emberét a környezeti, a természeti, a társadalmi-gazdasági kérdésekben és a mindennapos tevékenységekben tapasztalható földrajzi jelenségek megértésében, illetve az ismeretek gyakorlati alkalmazásában);– rendelkezzen komplex látásmóddal, amely magában foglalja a természeti, a társadalmi-kulturális és a gazdasági környezetet, valamint a lokális, a regionális és a globális szemléletű földrajzi és környezeti gondolkodást;– rendelkezzen vizuális intelligenciával,– rendelkezzen környezeti intelligenciával, a környezeti elemek felismerésének és kategóriákba helyezésének, valamint a környezeti elemek közti kapcsolatok felfedezésének képességével;– rendelkezzék a tudatos és értékelvű gondolkodás képességével, a jövő iránt való elkötelezett magatartás, és a fenntartható fejlődés iránti felelősséggel. Ismerje és alkalmazza nevelő-oktató munkájában a fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának interaktív, képességfejlesztő módszereit;– legyen képes folyamatosan felhasználni, tudásrendszerében alkalmazni, új logikával integrálni a földrajzi tudományágak, valamint a rokon- és társtudományok ismeretanyagát;– képes legyen arra, hogy életvitele a környezettudatos magatartása mintáját adja a tantestületben és a tanítványai között;– legyen képes az iskolai környezeti nevelési programok elkészítésére és a tantestület bevonásával történő megvalósítására; tantárgyi program készítésére, a tananyag feldolgozása során pedig a haza- és Európa-centrikus szemléletmód érvényesüljön;– építse a földrajztanítás-tanulás folyamatát részben az elektronikus kommunikációs, információs technikák alkalmazására, amely lehetővé teszi a világ egészének és egyes régióinak bemutatását, a természeti és társadalmi aktivitást, és a közöttük lévő kölcsönhatások számtalan aspektusát. Kapjon helyet az általános iskolai, de különösképpen a középiskolai földrajzoktatásban a hálózat-alapú tanulási környezetekre épülő tanulás, a vizuális prezentációstechnikák, a GIS alkalmazása; – ismerje és munkája során tudatosan alkalmazza majd a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületek: a szociális és társadalmi kompetenciák, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakításának, a társas aktivitás fejlesztésének módszereit;– rendelkezzen az új típusú tanári attitűddel, a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógusként tevékenykedjen; – legyen képes erősíteni az iskolai életben a földrajz sokféle és egyre inkább fontossá váló tartalmi, szemléleti, viselkedésmódbeli érték- és mintaközvetítő szerepét, kialakítani a tanulókban – más szaktanárokkal együttműködve – a környezet iránti érzékenységet és a környezettudatos magatartást.


Megjegyzés: Amennyiben a későbbiek folyamán újabb szakképzettségek indításáról dönt a felsőoktatási intézmény, akkor az alábbi mellékleteket kérjük csatolni:

A szenátus támogató javaslata Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy az újabb szakképzettség a már

támogatott tanárképzési struktúrába illeszkedik

B/II.A szakindítási kérelem indoklása, a belépés, valamint a továbblépés

körülményeiA képzési kapacitás bemutatása

(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szakképzettségi modul képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

A földrajz egyetemi szintű oktatása Szegeden a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Szegedre településével (1921) indult, amikor nemzetközi hírű tudósok és tudományos iskolák kerültek ide. A professzorok közül a nemzetközi tekintélyű Kogutowitz Károly, a tájföldrajz, Koch Sándor, az ásványtan tekintélye, Prinz Gyula, vagy a Jakucs László, a geomorfológia nevei emelhetőek ki.

Az SZTE 1992-ban geográfusképzést is alapított és indított. A megfelelő színvonalú földrajos – geográfus képzés alapja az adott tudományterületen végzett kutatómunka. A Tanszékcsoport tudományos teljesítménye, aktivitása szakterületen széleskörű, általában jó színvonalúnak, országos átlagot meghaladónak mondható. A tanszékcsoporton jelenleg összesen 36 oktató (2 akadémikus, továbbá 5 egyetemi tanár, 14 docens, 8 adjunktus és 7 tanársegéd), valamint 17 az oktatást, kutatást segítő OM státuszon alkalmazott kolléga dolgozik. A tanári mesterszakon oktatók minegyike rendelkezik tanári végzettséggel. A kurzusokat frissítettük, hallgatóink világos, a tanár szakemberek által jelzett, a napi pedagógiai gyakorlatban visszaigazolt szakmai igényeket tudnak reményeink szerint teljesíteni. Komoly hangsúlyt fektettünk gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőségekre, ezt szolgálják a Szakmódszertan II és a Földrajzi praktikum új kurzusai.

2. Regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

Az Európai Unió jelenlegi irányelvei szerint a tagállamok oktatási struktúrájában erősíteni kívánják a természettudományok szerepét. A világban az egyes országok versenyképességének mércéje a 20. század második fele óta elsősorban a természettudományos és műszaki kutatások eredményessége és azok ipari alkalmazásának hatékonysága. Ha figyelembe vesszük, hogy a földrajz hidat kell, hogy képezzen a természeti és a társadalomi ismeretek között, fontosságáa e szempontból is érzékelhető.

Magyarországon jelenleg kb. 1650 földrajztanár dolgozik (földrajztanárként). Ez 30 éves munkavállalási ütemet és folyamatos mozgásokat feltételezve évi kb. 55 fős tanári szükésgletet jelent országosan. A kép több szempontból is árnyaltabb azonban. Egyzrészt sok kiképzett földrajztanár áll a háttérben, többen szakmákjukban várnak munkalehetőségre. Ezek száma nehezen mérhető, Alumni becsléseink alapján ez országosan kb. 100-200 fő lehet. Másrészt 2010-13 között évi 50-nél több, öszesen közel 400 földrajztanártanár vonulhat nyugállományba. Ezek alapján, figyememmel a csökkenő tanulói létszámokra is, évi 60-80 tanár munakába állása pronosztizálható ezen időszakra. Ehhez ennél a létszámnál több tanárt kell kiképezni.

3. Előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek:


a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakokb) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kredit-

követelmények.

a. Teljes kreditérték beszámításával, feltétel nélkül vehető figyelembe: a földrajz alapképzési szak.

b. A bemenethez az alábbiakban jelzett kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: földtudomány, környezettan, földmérő és földrendező mérnök, tájépítő és kertépítő mérnök, környezetmérnök, turizmus-vendéglátás.

A mesterképzésbe történő felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 6590 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

természettudományos ismeretek (105 kredit): matematika, geomatematika, fizika, kémia, biológia (ökológia), geodézia;

gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, jogi ismeretek, szociológia, menedzsment, Európai Uniós ismeretek;

szakmai ismeretek (4565 kredit): geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, talajföldrajz, népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz, regionális földrajz (Európa, Magyarország), geoinformatika.

Az így meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

A felvett hallgatótól az elvárás az, hogy a földrajzi alapképzés (a KKK szerinti) 5 moduljának kreditértékeit minden modul esetén legalább a min. értéken, a regionális földrajzi modul előírt 18 kreditjét pedig teljes egészében teljesítsék. Ez max. 20 kreditnyi pótlást igényelhet, amelyet egy év alatt kell teljesíteni.

A képzésbe bekerülni felvételi eljárás nélkül lehet, a felvételt külön szabályzat rögzíti. Ennek lényege az, hogy 100 pontos skálán sorrendbe tesszük a hallgatókat úgy, hogy 40 pontot ér az, hogy a – nem szakirány specifikusan – az általunk kiválasztott tárgyakat milyen eredménnyel tudta teljesíteni, mennyi ismeretet szerzett (összesen 8 kulcstárgyat bontunk szét ismeret és kompetencia elemekre). További 40 pontot ad a diploma értéke, és 20-at az extra tudás, ismeret (pl. TDK, demonstrálás). A szabályozás szerint lehetőséget teremtünk a felvételi értékek – pl. kibővített záróvizsga keretében történő – javítására.

4. Az indítandó tanári mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A képzés során a hallgatók a nemzetközi szinten szokásos földrajztanári MSc képzésnek megfelelő elméleti, kísérleti és gyakorlati képzésben részesülnek. Erre biztosíték a hagyományos képzésben eddig folytatott hasonlóan magas színvonalú oktató munka.

Az SZTE Doktori Intézetének keretében 1993 óta működik a Földtudományi Doktori Iskola. Évente 6-8 legtehetségesebb hallgatónk kerül be a doktori képzésbe, többnyire a tudományos diákköri munkát végző hallgatók közül. A doktori képzésben tanítványaink általában a szakdolgozatuk témájában kutatnak tovább, ami a képzési rendszer szerves egységét mutatja.

A Földrajzi Tanszékcsoport rendszeresen szervez és a jövőben is szervezni fog különböző témakörökben kutatói szemináriumokat, amin tehetséges hallgatóink részt vehetnek és előadást tarthatnak. A mesterképzés időtartama alatt lehetőség lesz a szűkebb, specializáltabb szakterületeken megrendezett iskolákon való részvételre, ami tovább mélyíti az érdeklődő


hallgatók szakmai ismereteit. Szegeden földrajztanári diplomát szerzettek ma más hazai kutatóintézetekben, egyetemeken, de európai és tengerentúli doktori iskolákban is szívesen fogadott doktoranduszok, akik eredményes kutatókká váltak az elmúlt időkben.

5. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása, valamint a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésnek, és a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A képzés során kiemelt figyelmet fordítunk a kiemelkedő képességű hallgatókra. a, A hagyományos tudományos diákköri tevékenységet támogatjuk, melynek keretében a hallgatók

elmélyíthetik ismereteiket egy adott területen, és önálló kutatómunkát végezhetnek. Évente számos TDK dolgozat születik, amelyek sikerrel szerepelnek az országos megméretéseken is (pl. 2005-ben 3 első díjat, 2007-ben 7 első díjat és összesen közel 2 tucat 2. és 3. díjat érdemeltek ki). A hallgatókat 4 mestertanár segíti, két hallgató nyert el Pro Scientia érmet.

b, A kiemelkedően jó teljesítményt nyújtó hallgatókat ösztönözzük kiscsoportos tanulás keretében megszerezhető többletismeretek elsajátítására, pl. többlettárgyak felvételi lehetőségével. A tehetséggondozás szerves része a tudományos diákkörök munkájában való aktív részvételen túl a demonstrátori munka vállalása és teljesítése, külföldi részképzéseken (pl. Erasmus keretben) történő részvétel. Jelenleg 14 egyetemmel közel 25 hallgatói cserét biztosító kapcsolatunk van (http://www2.u-szeged.hu/erasmus).

c, A tehetségeket az érintett tanszékek általában ún. „tutorrendszerben” támogatják. A tehetséges hallgatók kutatói szemináriumokon, PhD-s vitákon és a tanszéki, ill. intézeti kutatómunkában is részt tudnak venni. Mindezek elősegítik a doktori iskola keretében későbbiekben megvalósítandó továbbtanulást.

d. A nagy hagyományokkal bíró Juhász Gyula Pedagógusképző Kar érdekelt oktatóval födlrajzi szakmódszertani csoporot is működtetünk ez év őszétől, kiemelt kutatási tevékenységünk a tananyagfejlesztés, kísérletfejlesztés; a modern technikai eszközök alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a földrajztanításban; a tehetséggondozás szakmai és szakmódszertani problémái; tanulói tudásszintmérés, tantárgyi attitűd vizsgálat; a NAT-támasztotta követelményekből adódó problémák vizsgálata: tantárgyak egybehangolása stb.

e. Hallgatóink számára – hasonlóan az eddigi gyakorlathoz – kötelezően választható tárgyak igen széles skáláját kínáljuk a mesterképzés keretében is. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a Szegeden folytatott kutatási irányoknak megfelelő területeken a hallgatók megismerhessék a legmodernebb eredményeket és módszereket, és a legjobbak a kutatómunkába is be- kapcsolódhassanak. Az ilyen jellegű kurzusokat a normál tárgyak esetében megszokottnál kisebb hallgatói létszám esetén is megtartjuk.

A tehetséges hallgatóinkat demonstrátori státusok biztosításával is támogatjuk, valamint számos olyan oktatási anyagot készítünk, illetve helyezünk el a weben, amely az ismeretek elmélyítését célzó otthoni munkát támogatja.

6. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett szakképzésben. A tervezett hallgatói létszám.

A szak képzéséért felelős Természettudományi és Informatikai Karon 51 egyetemi tanár és 103 docens oktat. Karunk minden professzora rendelkezik a „tudomány doktora” (DSc) fokozattal és közülük kilencen az MTA (rendes vagy levelező) tagjai. A kar erősségei a


jelentős oktatási-kutatási hagyomány, a széles spektrumú természettudományos oktatás, a nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos teljesítmény, mely kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel párosul.

A Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport (http://www.geo.u-szeged.hu/tanszekcsoport) jelenleg 5 tanszékből áll, és szorosan együttműködik az MTA RKK-val és a JGYPK Földrajz Tanszékével. A tanszékcsoportban jelenleg 36 oktató és 14 állami ösztöndíjas PhD disszertációját készítő hallgató dolgozik. A minősítettek magas aránya a garancia a színvonalas kutatásra és az ezzel is alátámasztott nemzetközi szintű mesterképzésre. Ennek számszerű mutatói: az elmúlt 1 év alatt közel 100 publikáció jelent meg, túlnyomóan színvonalas nemzetközi folyóiratokban, ill. kb. 40 előadás és poszterbemutatás történt nemzetközi rendezvényeken. Az utóbbi 5 évben 28 fiatal védte meg PhD értekezését a Doktori Iskolánkban, ill. 3 egyetemi docensünk szerezte meg a dr. habil. címet. A kutatások anyagi fedezetét a belföldi (OTKA, NKTH, GVOP, HEFOP) és az Európai Uniós (2 db FP6-os pályázat is van) pályázati források jelentik.

Figyelemmel a munkaerő-piaci állásfoglalásokra a mesterszakot pályaorientáció nélkül ténylegesen hasznosító hallgatók számát Szegeden, a teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók esetén a felvételre tervezett létszámot 30 főre tesszük, a képzési kapacitásunkat évfolyamonként 45 főre becsüljük.

7. A második tanári szakképzettséget megalapozó (BA/BSc szintű) 50 kredites szakdiszciplináris modul bemutatása (amennyiben van ilyen az intézményben).

Második tanárszak esetén:

X TANÁRI - FÖLDRAJZ TANÁRI óra óra óra kreditKEVEINÉ BÁRÁNY ILONA

Bevezetés a földrajzba 2 0 0 FA 3 Timár Judit

Általános meteorológia 2 0 0 FTA 3 Makra László

Kartográfia 1 1 0 FTA 2 Unger János

Bevezetés az ásvány- és kőzettanba 2 0 0 FTA 3 Pál-Molnár Elemér

Bevezetés a földtanba 2 1 0 FTA 4 Hum László

Hidrogeográfia 1 2 0 TEF 3 Barta Károly

Geoinformatika alapjai 3 3 0 FA 8 Mucsi László

Geomorfológia 3 2 0 TEF 6 Kiss Tímea

A Föld belső folyamatai 2 0 0 FTA 3 Pál-Molnár Elemér

Biogeográfia és talajföldrajz 1 2 0 TEF 3 Kevei Ferencné

Általános gazdaságföldrajz 4 1 0 TAF 6 Abonyiné Palotás Jolán

Népesség és településföldrajz 4 1 0 TAF 6 Becsei JózsefÖsszesen: 29 13 0 52

http://www.geo.u-szeged.hu/tanszekcsoport


B/III. A szakmai diszciplináris egység tanterve és

a tantárgyi programok leírásaA képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

óra óra óra számonkérés előfeltételek kredit TÁRGY ea. gy. lab. jel. felelős oktató

Földrajzi szakmódszertan I 2 1 K GY 4 Farsang AndreaFöldrajzi szakmódszertan II 0 3 GY 3 Szilassi PéterFöldrajzi praktikum 0 3 GY 3 Farsang AndreaAmerika és Ausztrália regionális földrajza 2 2 K GY 5 Karancsi ZoltánÁzsia és Afrika regionális földrajza 2 2 K GY 5 Pál ViktorTér és társadalom 1 2 K GY 3 Kovács ZoltánTáj és környezet 1 1 K GY 2 Kiss TímeaIskolai gyakorlat 0 3 GY 3 Szilassi PéterSzabadon választott 0 2 GY 2Összesen 30

2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A szakindítási beadványok részletesen térjenek ki a mesterszintű tanárképzés keretei között megszerezhető első és (amennyiben ilyen van) második tanári szakképzettséghez vezető szakterületi - szakdiszciplináris kurzusok leírására is. A szakmódszertani-tantárgypedagógiai kurzusok részaránya fejezze ki e tanulmányok jelentőségét a tanári pályára való felkészítés-felkészülés folyamatában. A tanári mesterszak szakterületi modulja(i) tartalmainak kialakításakor és az alkalmazott módszerek megválasztásakor a közoktatás igényeit kell figyelembe venni.


Tantárgy neve: Földrajzi szakmódszertan I. Tantárgyfelelős oktató: Dr. Farsang Andrea

Kredit: 4

Előadás: 2

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:1

Számonkérés módja: K, Gy

Előfeltételek: Tantárgyi tematika: A magyar földrajzoktatás történeteA földrajz tantárgy bevezetése előtt…A földrajz tantárgy bevezetése.A Ratio Educationis és hatása.A szocialista szellemiségű földrajztanítás.A NAT és a kerettantervek bevezetése, hatásuk a mai földrajztanításra.

A földrajztanítás dokumentumai: a tanterv. A közoktatás szabályozásának típusai.A tanterv készítés folyamata.A háromszintű tantervi szabályozás. Az alaptantervek típusai, feladatai. A NAT. A kerettanterv.A helyi tantervek. Tantárgyak és a tananyag elrendezése a tantervekben.

Földrajz szakmódszertan tárgya, kialakulása, feladatai.

A földrajz, mint iskolai tantárgy. A földrajztanítás sajátos nevelési feladatai. A földrajz lehetőségei a környezeti nevelésben. A földrajz tantárgy követelményrendszere: affektív, kognitív és motoros követelmények.

Képességfejlesztés a földrajz órán.Új módszerek a földrajztanításban a képességfejlesztés érdekében.A térbeli tájékozódási képesség fejlesztése. Az időbeli tájékozódási képesség fejlesztése. A gondolkodási, probléma megoldási képesség fejlesztése. A kommunikációs képesség fejlesztése. Az információ szerzés és feldolgozás képességének fejlesztése. A gyakorlati élettel összefüggő (földrajzi ismeretek alkalmazása a mindennapokban) képességek fejlesztése.

A földrajzi ismeretek, jártasságok, készségek.A tudáselemek tudatossági szintjei, az elvégzendő műveletek begyakorlottsági szintjei.

Földrajzi fogalmak típusai, tanításuk.Topográfiai ismeretek tanítása, a névanyag térképi rögzítése. A térképelemzés módszerei. A topográfiai ismeretek megszilárdításának módszerei.

A földrajztanítás módszereiAz oktatási módszer fogalma, választásukat befolyásoló tényezők.Az oktatási módszerek csoportosítási lehetőségei.Az oktatás módszereinek fejlődése, a módszerek ekvivalenciájának hipotézise.A földrajz tanítása során előforduló módszertani hibák.

A földrajzi ismeretek szóbeli feldolgozásaElőadás, magyarázat (a magyarázattal szemben támasztott főbb követelmények), leírás, elbeszélés. A beszélgetés módszerei.

A kérdezésA kérdezés funkciói. A földrajztanításban használt kérdések típusai. A „terméketlen” kérdések.

„Diák-domináns” módszerek a földrajzórán


Az individualizálás, a tanulói kiselőadás.A csoportmunka.A szeminárium, vita, szerepjáték.A projekt. Mesterfokú tanítás - tanulás.

Szemléltetés a földrajzóránSzemléltetés funkciója, szervezés szempontjai, szemléltetés módja.Szemléltetés eszközei.A földrajzi szemléltetés lehetőségei: a valóság közvetlen bemutatása, a közvetett szemléltetés eszközei. Képek, vetített képek alkalmazása. A táblai vázlat. Karikatúrák alkalmazása a földrajzórán. Szemléltetés videóval.

A tanítás - tanulás infrastruktúrájaTaneszközök csoportosítási lehetőségei.Médiával „támogatott” oktatás, tanárszerep változása a médiával támogatott oktatásban, médiakombinációk.

A tankönyvTankönyv funkciói, típusai.

Ismeretek rögzítéseAz elsődleges, tanórai rögzítés lehetőségei, feladata. Az ismétlés típusai.

Az ellenőrzésAz ellenőrzés helye az oktatási folyamatban. Az ellenőrzés módszerei. A tudásszint mérés elméleti és gyakorlati kérdései.

Értékelés és osztályozásÉrtékelés és osztályozás a földrajzórán. Az osztályozás pszichológiai hibaforrásai. A jegyek megállapítása.

A földrajz érettségiA közoktatás kimeneti szabályozója: a kétszintű érettségi.Földrajzi tanulmányi versenyek.

A földrajzóra típusai, tervezéseÓratípusok a földrajztanításban. Tanmenet, óravázlat. Az óra időbeosztása. Az óraelemzés szempontjai.

Gyakrolat:Motiváció szerepe a földrajzóránTérképolvasási alapismeretek elsajátítása programozott oktatással (csoportmunkában).Űrfelvételek alkalmazási lehetőségei a földrajzórán A tanulók mentális térképe A problémamegoldó beszélgetésA nem szóbeli kommunikáció az órán: a testbeszéd A tanári kérdések: Tanóra látogatás: megfigyelés központjában a tanár kérdés technikája áll.A projekt felépítése és alkalmazása. Egy projekt kidolgozása előre megadott témában, rögzített szempontok szerint (önálló munka).Újságcikkek alkalmazása a földrajzóránA tankönyv kiválasztásának szempontjai. Tankönyv családok megismerése. Általános és középiskolai atlaszok.A koncentráció (transzfer) a földrajzórán: kapcsolódás más tudományterületekhez.Házi feladat a földrajz órán. A házi feladat típusai.

Ajánlott irodalom:


Makádi Mariann: Módszertani kézikönyv gyakorló földrajz tanárok és hallgatók részére 1.-2. Stiefel-Eurocart Kft. Budapest 2005. november 9.

Kormány Gyula: A földrajz tanítása Nyíregyházi Főiskola 2005.

Balogh Béla András-Teperics Károly: A középiskolai földrajztanítás módszertana (válogatott módszertani fejezetek) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997.

Fehér József: A földrajztanítás módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.

Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez a tanár szakos hallgatók részére. JATE Press, Szeged, 2003.

Tantárgy neve: Földrajzi szakmódszertan II. Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szilassi Péter

Kredit: 3

Előadás: 0

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:3

Számonkérés módja: Gyakorlati jegy

Előfeltételek: Tantárgyi tematika: Hospitálási gyakorlat10 óra látogatása és dokumentálása az alábbiak szerint:5 óra SZTE Gyakorló gimnázium3 óra SZTE Gyakorló általános iskola2 óra szakközép/szakiskola.A hospitálás a tantárgy oktatójával közösen történik, amit közös óramegbeszélés követ. A látogatott órák mindegyikéről nyomtatott formában megfigyelési jegyzőkönyv készül. A megfigyelés szempontjait kontakt órán ismertetjük a hallgatókkal.

Mikrotanítási gyakorlatMinden hallgatónak feladata egy 45 perces új ismeret közlő óra tervezése, óravázlat készítése, óra megtartása. Az óra témája az alábbi, a középiskolai földrajz tananyagban szereplő témák közül választható. Az órára felkészülést folyamatos konzultáció kíséri, majd bemutatását a hallgatókkal közös óramegbeszélés követi. A hallgatók az előzetesen megbeszélt megfigyelési szempontok szerint értékelik a látottakat. A mikrotanításra felkészülés fontos szempontjai a változatos módszertani felépítés és a megfelelő szemléltetés.

Ajánlott irodalom:

Makádi Mariann: Módszertani kézikönyv gyakorló földrajz tanárok és hallgatók részére 1.-2. Stiefel-Eurocart Kft. Budapest 2005. november 9.

Balogh Béla András-Teperics Károly: A középiskolai földrajztanítás módszertana (válogatott módszertani fejezetek) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997.

Fehér József: A földrajztanítás módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.

Nagy Lászlóné: Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez a tanár szakos hallgatók részére. JATE Press, Szeged, 2003.

Tantárgy neve: Földrajzi praktikum Tantárgyfelelős oktató: Dr. Farsang Andrea


Kredit: 3

Előadás: 0

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:3

Számonkérés módja: Gy

Előfeltételek: Tantárgyi tematika:

Számítástechnika alkalmazási lehetőségei a földrajzoktatásban:Interneten elérhető keretprogramok hazai és külföldi Internetes adatbázisok alkalmazási lehetőségei a földrajzi folyamatok szemléltetésben, elmélyítésében.(Google Earth, Wind World NASA, Quake Watch, Quake Map GPS) Internetről elérhető földrajzi, szakmódszertani, adatbázisok, és animációk. Térítésmentesen letölthető térképszerkesztő, topográfiai ismereteket számonkérő szoftverek bemutatása gyakorlati alkalmazási lehetőségeikkel. (Seterra Geographie trainer) Földrajzi folyamatok szemléltetéshez használható számítógépes programok Celestia (Naprendszer) Earth Explorer DEM (a Föld domborzata) Kashmir 3D, Map Creator, (térképészeti ismeretek, domborzatmodell szerkesztése) Térítésmentesen letölthető Földrajzi Információs Rendszer alapú oktatóprogramok, és felhasználásuk a földrajz oktatásában. (Microdem, World Watcher, Diva GIS). Földrajzi fogalmak, jelenségek szemléltetéséhez használható animációk, képek megjelenítése, és a megjelenítéshez használható szoftverek használata (Quicktime, Microsoft Power Point). Interaktív oktatás, Internet alapú oktatás alapjai, E-learning.Érintő tábla használata.

Kísérletek szerep és jelentősége a földrajzoktatásbanKísérletek szervezése és bemutatása:Kísérletek a csillagászati földrajz témakörébőlKísérletek a kőzetlemezek, lemeztektonika témakörébőlKísérletek a talajtan témakörébőlKísérletek a légkör témakörébőlKísérletek a vízburok témakörébőlKísérletek a földfelszín formakincse témaköréhez.

A kétszintű földrajz írásbeli érettségi vizsgán alkalmazott feladattípusok áttekintése, gyakorlása:A/ Feleletválasztásos feladatokB/ Asszociációs feladatokC/ Reláció analízisD/ Feleletalkotásos feladatokE/ Rajzos feladatok – térképhasználati feladatokF/ Elemei számítási gyakorlatok a földrajzban Számítási-logikai feladatok megoldása G/ Elemzési feladatok (szövegértés, ábraelemzés, képelemzés, adat elemzés)

Ajánlott irodalom: Makádi Mariann: Módszertani kézikönyv gyakorló földrajz tanárok és hallgatók részére 1.-2. Stiefel-Eurocart Kft. Budapest 2005. november 9.

Köves J.-Probáld F.-Schottner E.-Szegedi N.: Földrajz felvételi és érettségi feladat gyűjtemény Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Ütőné Visi Judit: Földrajz érettségi feladatgyűjtemény I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó 2006.

Jónás I.-Pál V.-Szőllősy L.-Vízváry A.né: Földrajz feladatgyűjtemény Közép- és emeltszintű érettségire készülőknek Mozaik Kiadó, 2007. szeptember 13.

Bernek Ágnes-Barta Erika: 12 próbaérettséegi földrajzból (középszint- írásbeli)


Maxim Kiadó, 2006.

Tantárgy neve: TÉR ÉS TÁRSADALOM

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kovács Zoltán

Kredit: 3

Előadás: 1

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:2


Előfeltétel: -

Tantárgyi tematika: A kurzus célja: hogy bemutassa az ember és tér viszonyának, a különböző társadalmak térhez fűződő viszonyának időbeli változását a történelem során, emellett megismertesse a hallgatókkal a társadalmi jelenségek és folyamatok térbeliségével kapcsolatos legfontosabb elméleteket és modelleket.

Előadás:

A területi kutatások társadalomelméleti alapjai; A filozófiai tér- és időfogalom leglényegesebb jelentéstartalma; A terek társadalmi szempontú osztályozása és jellemzése; A térelemek viszonya és egymáshoz kapcsolódásuk következményei; Régióalkotás, régió fogalmak, regionalizmus, regionalizáció; Az objektív és az észlelt terek, kogníció, mentális térképek; A kultúrtáj értelmezése, kultúrföldrajzi irányzatok; Nagy kultúrák eltérő térhasználata; A társadalmi kapcsolatok térbelisége; A globalizáció és a tér;

Szeminárium: - -Laborgyakorlat: -Ajánlott irodalom:

Benedek J. (2000): A társadalom térbelisége és térszervezése. Risoprint Kiadó, Kolozsvár. 152 p.Cséfalvay Z. (1990): Térképek a fejünkben – Akadémiai Kiadó, Budapest. 156 p.Haggett, P. (2006): Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest. 842 p.Holt-Jensen, A. (1999): Geography. History and Concepts. Sage Publications, London. 228 p.Mészáros R. (2000): A társadalomföldrajz gondolatvilága. Szeged. 164 p.Nemes Nagy J. (1998): A tér a társadalomkutatásban. Budapest, p. 260.

Tantárgy neve: TÁJ ÉS KÖRNYEZET

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Kiss Tímea

Kredit: 2

Előadás: 1

Szeminárium: 0

Lab.gyak.:1



Előfeltételek:

Tantárgyi tematika: Környezeti elemek hosszú-, közép- és rövid távú természetes változásai. Ciklusok, periódusok. Trend és extrém értékek. Emberi hatás vagy természetes változások? Az ember lehetséges szerepe a természetes folyamatok felerősítésében és megváltoztatásában. Emberi beavatkozások módjai és a hatások mértéke az élő és élettelen környezeten:

- Felszín: Antropogén és szemiantropogén folyamatok. Felgyorsított morfológiai folyamatok és azok kockázata. A morfológiai beavatkozások komplex hatásrendszerének elemzése. - Talaj: Az emberi tevékenység lehetséges hatásai a talajokra és folyamataira. - Felszíni és felszín alatti vizek: Urbanizáció hatásai a vizekre. Erdőirtás vizekre gyakorolt hatásai. Emberi tevékenység hatása a talajvíz-viszonyokra. - Klíma és légkör: A klímaváltozás ember-okozta tényezői. A növekvő szén-dioxid-kibocsátás klímamódosító hatásai. Légszennyezés egyéb módosító hatásai és a következmények, globális felmelegedés.- Élővilág: A növényzet tudatos vagy véletlenszerű megváltoztatása. A tűz szerepe, legeltetés, erdőirtás. Új vegetációs zónák létrejötte a klímaváltozás kapcsán, sivatagok terjedése. Szennyezések hatása a növényzetre.

Komplex változások természeti és emberi tényezői: hatás-visszahatás nyomon követése egy-egy esettanulmány keretében: hosszú-, közép- és rövid-távú változások. Környezeti földrajz és környezeti management.

Ajánlott irodalom: Bedő Z.: A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 2005. Chambers, F. M.: Climate change and human impact on the landscape. Studies in palaeoecology and environmental archaeology. London-stb: Chapman&Hall, 1994. Goudie, A.: The Human Impact on the Natural Environment. Oxford: Blackwell, 1990. Goudie, A.: The Nature of the Environment. Oxford: Blackwell, 2001.

Tantárgy neve: Regionális földrajz I. (Amerika és Afrika)

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Karancsi Zoltán

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: -

Lab.gyak.:2

Számonkérés módja: Kollokvium

Előfeltételek: Általános természet- és gazdaságföldrajzi tanulmányok

Tantárgyi tematika:

Amerika földtani fejlődéstörténete, ásványkincsei. Amerika vízrajzi adottságai, az ezzel összefüggő energetikai problémák. Amerika helye a világgazdaságban, térszerkezete, regionális tagolódása. A kontinens benépesülése, antropogén hatásra bekövetkező felszínváltozás. A prekolumbián és a gyarmati Amerika földrajza. A Kanadai–pajzs természetföldrajzi képe. Hegyvidéki tájak Amerikában (Guyanai-pajzs, Appalache, Kordillerák, Andok). Üledékes térszínek Amerikában (Belső- és Parti-síkság, hegyközi medencék, mint különleges környezetek, Amazonasz-, Orinico- és Parana-Paraguay-medence).Az USA útja a globális hatalommá váláshoz. Az USA helye a világgazdaságban. Az USA népesség és településföldrajza. Az USA gazdaságföldrajza. regionális tagolódása. Kanada, a bányászati nagyhatalom. Regionális gazdasági integrációk Amerikában. Latin-Amerika gazdaságának sajátosságai. Mexikó társadalomföldrajza. Közép-Amerika és a Karib-térség természeti és gazdasági földrajza. Dél-Amerika országainak társadalomföldrajza. Különleges szigetek földrajzi jellemzése (Grönland,


Galapagos, Falkland)Afrika földtani fejlődéstörténete, ásványkincsei. Afrika vízrajzi adottságai, növényzete, állatvilága, valamint a társadalom hatása a környezetre. Afrika helye a társadalmi-gazdasági-kulturális térben. Afrika gazdaságának általános jellemzése. Afrika regionális tagolódása. Afrika tájföldrajzi jellemzése (Atlasz-vidék, Szahara, K-, ÉK-Afrika, Kongó-medence és Dél-Afrika). A Szahel-övezet környezeti problematikája. Az észak-afrikai országok fejlődő gazdasága, különös tekintettel a turizmusra. Afrika legfejlettebb országa: DAK. Szigethatás a szárazföldön és a tengeren (Serengeti, Comore, Madagaszkár). Népesedési problémák, betegségek, éhezés és szegénység Afrikában.

Előadás: 2

Szeminárium: –

Laborgyakorlat: 2

Ajánlott irodalom:

Pinczés Z. 1989. Regionális természeti földrajz (É-Amerika, Ausztrália) Tankönyvkiadó, Bp.Probáld F. (szerk.) 2005. Amerika regionális földrajza, Trefort Kiadó, Budapest Futó J. 1965. Közép- és Dél-Amerika. Gondolat Kiadó, Budapest Gertig B. 1987. Kontinensek földrajza II. főiskolai tankönyv, Tankönyvkiadó, Budapest Kiszely I. 1993. Amerika népei. Új Mandátum Könyvkiadó Butzer, K. W. 1986. A földfelszín formakincse. Gondolat Kiadó, Budapest Balázs D. 1982. A sivatagok világa. Móra Kiadó, BudapestBalázs D. 1987. Amazónia. Világjárók: 178. Gondolat Kiadó, Budapest Balázs D. 1990. Az őserdők világa. Móra Kiadó, BudapestCeram, C.W. 1979. Az első Amerikai (az Észak-amerikai régészet regénye). Gondolat Kiadó, Bp.Afrika és a Közel-kelet földrajza (szerk. Próbáld F.). 1996. Egyetemi tankönyv, ELTE Kiadó, Bp. Futó J. 1965. Afrika. Gondolat Kiadó, Budapest Kubassek J. 1998. Afrika története és földrajza. Műszaki Kiadó, BudapestGábris Gy-Miczek Gy-Nemerkényi A-Papp S. Regionális természetföldrajzi gyakorlatok III. Tankönyvkiadó, Budapest

Tantárgy neve: Regionális földrajz II. (Ázsia és Ausztrália)

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Pál Viktor

Kredit: 5

Előadás: 2

Szeminárium: Lab.gyak.:2

Számonkérés módja: kollokvium

Előfeltételek:Tantárgyi tematika: Ázsia tájainak kialakulása, felszínfejlődése. Az ázsiai kontinens éghajlati biogeográfiai jellemzői. Vízrajza, vízfelhasználási, vízgazdálkodási problémák (sivatagtípusok, elsivatagosodás, aridifikáció, Aral tó problematikája, hagyományos, és jelenlegi öntözési rendszerek,). Ázsia helye a társadalmi-gazdasági-kulturális térben, Ázsia határai, térszerkezete, regionális tagolódása. Ázsia demográfiai problémái, azok kapcsolata a természeti környezettel és a történeti-kulturális-gazdasági tényezőkkel. Ázsia népeinek és vallásainak földrajza. Ázsia mezőgazdaságának természetföldrajzi alapjai, területi típusai, az azokhoz kapcsolódó, természeti-társadalmi problémák. Észak-, és Közép-Ázsia tájföldrajza, a Szovjetunió ázsiai utódállamainak társadalomföldrajza. Belső-, és Kelet-Ázsia tájföldrajza. Kína helye, és


jelentősége a 21. század világgazdaságában. Kína társadalomföldrajza. Japán és a „kis tigrisek” gazdasági felzárkózása. Japán, Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr társadalomföldrajza. Délkelet-Ázsia tájai. A „második hullámban” iparosodó országok (Thaiföld, Malajzia, Fülöp-szigetek, Indonézia) tásadalomföldrajza. Délkelet-Ázsia felzárkózó és gazdaságilag fejletlen országainak társadalomföldrajza. Dél Ázsia tájföldrajza. India társadalomföldrajza, India bekapcsolódása a globalizálódó világgazdaságba. A Közel-Kelet tájföldrajza, társadalomföldrajza, természeti, és társadalmi konfliktusai. Turisztikai célpontok, turisztikai folyamatok Ázsiában. Urbanizáció Ázsiában, a nagyvárosok fokozódó környezeti problémái.Ausztrália kialakulása, felszínfejlődése. Ausztrália ásványkincsei, bányászatának földtani alapjai. Az ausztráliai kontinens éghajlati, biogeográfiai jellemzői. Vízrajza, vízfelhasználási, vízgazdálkodási problémák. Öntözés, artézi víz felhasználás problematikája. Ausztrália népesedéstörténete, jelenlegi demográfiai helyzete. A kontinensnyi ország mezőgazdaságának főbb jellemzői, a mezőgazdaság természetföldrajzi háttere. Ausztrália helye a világgazdaságban. Ausztrália regionális tagolódása.

Előadás: 2Szeminárium:

–Laborgyakorlat: 2Ajánlott irodalom: Balázs Dénes 1978: Ausztrália, Óceánia, Antarktisz Gondolat Kiadó 497. p.Csorba Péter 1998. Ázsiai tájak Tájökolóiai értékelés Kossuth Egyetemi Kiadó Debrecen 156. p.Probáld F. (szerk) 1996.Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Probáld F.-Horváth G. (szerk). 1998. Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza (ELTE Eötvös Kiadó, BudapestNagy Józsefné 1992. Regionális természetföldrajzi gyakorlatok II. Tankönyvkiadó, Budapest Kontinensek földrajza I. (szerk. Futó J.) 1979. Tankönyvkiadó, Budapest Gábris Gyula (szerk.) 1998. Regionális természeti földrajzi atlasz Európa ELTE Eötvös Kiadó Bp. Gruber László 2004. Ausztrália, Óceánia, és Antarktisz természeti földrajza DIALÓG CAMPUS Kiadó 238. p.Rakonczai János 2003. Globális környezeti problémák 189. p. Lazi Könyvkiadó Szeged

3. KompetenciákMutassák be a szakképzés által kimeneti célul kitűzött tanári és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

Sajátos szakmai kompetenciák

A mesterképzés tartalma feltételezi az alapképzés során elsajátított tartalmak maradéktalan ismeretét, szervesen épül rájuk. Így azokat nem ismételjük meg, csak azokat soroljuk fel, amelyek a mesterképzés során mélyülnek vagy újként jelennek meg.


A földrajzanár- képes érzékeltetni diákjaival a társadalom felelősségét a természeti környezet megőrzéséért; – képes a megtanult tudományos ismeretek, az alapvető természeti-

társadalmi jelenségekben megnyilvánuló törvényszerűségek bemutatására;

– érti és képes érzékeltetni a természeti-társadalmi folyamatok leírásának jelentőségét a tudományos és gyakorlati életben;

– ismeri és alkalmazza a földrajztanításban a modern pedagógia módszereit iskolai és iskolán kívüli környezetbe.

Személyes adottságok, szakmódszertani készségek, kompetenciák

− A tanárjelölt rendelkezzen széles körű, a többi tantárgy tanulásában és a mindennapi életben hasznosítható földrajzi-környezeti tájékozottsággal, valamint biztos és átfogó (nem esetlegesen kiragadott) topográfiai ismeretekkel.

− Rendelkezzen komplex látásmóddal, amely magában foglalja a természeti, a társadalmi-kulturális és a gazdasági környezetet is.

− Rendelkezzen vizuális intelligenciával, kronologikus szemlélettel, problémamegoldó gondolkodási képességgel, igazodjon el a földrajztanításban alkalmazott nagyságrendek között.

− Ismerje és munkája során tudatosan alkalmazza majd a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületek: a szociális és társadalmi kompetenciák, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakításának, a társas aktivitás fejlesztésének módszereit.

− Rendelkezzen az új típusú tanári attitűddel, ne előadó tanárként, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógusként tevékenykedjen.

− Legyen képes erősíteni az iskolai életben a földrajz sokféle és egyre inkább fontossá váló tartalmi, szemléleti, viselkedésmódbeli érték- és mintaközvetítő szerepét, kialakítani a tanulókban – más szaktanárokkal együttműködve – a környezet iránti érzékenységet és a környezettudatos magatartást.

− Legyen képes a szaktudomány egzakt, bonyolult nyelvezetének egyszerűsítésére, és az ismereteket közérthetően megfogalmazva adja át a különböző életkori sajátosságokkal rendelkező általános- és középiskolás tanulóknak.

− Legyen képes a bármely iskolatípusban való földrajzoktatásra. Rendelkezzen – az 5-6., a 7-8. és a 9-12. évfolyamos korosztályok sajátos pedagógiai igényeihez igazodva – a szak szemléletével és műveltségtartalmával (amely eligazítja a ma emberét a környezeti, a természeti, a társadalmi-gazdasági kérdésekben és a mindennapos tevékenységekben tapasztalható földrajzi jelenségek megértésében, illetve az ismeretek gyakorlati alkalmazásában).

− Tudja kiemelni a földrajz tananyagából a gyakorlati élettel, a hétköznapokkal kapcsolatos praktikus ismereteket, és törekedjen ezek mind szélesebb körű átadására.

− Legyen képes bemutatni a természeti és a kulturális környezet gazdagságát, sokszínűségét. Tegye képessé a tanulókat a nemzetközi szemléletű gondolkodásra, a különböző kultúrákkal és emberekkel szembeni toleranciára.


− Legyen képes bemutatni a természeti és a kulturális környezet gazdagságát, sokszínűségét. Tegye képessé a tanulókat a nemzetközi szemléletű gondolkodásra, a különböző kultúrákkal és emberekkel szembeni toleranciára.

− Legyen képes a tanulók gondolkodási képességének fejlesztésére, amelyben a földrajz sajátos logikájának elsajátítása mellett a kreatív, a kritikai, a problémákon alapuló és az alternatívákban való gondolkodás, a modellalkotás képességének fejlesztését tekinti kiemelt feladatnak.

− Építse a földrajztanítás-tanulás folyamatát részben az elektronikus kommunikációs, információs technikák alkalmazására, amely lehetővé teszi a világ egészének és egyes régióinak bemutatását, a természeti és társadalmi aktivitást, és a közöttük lévő kölcsönhatások számtalan aspektusát. Helyet kap az általános iskolai, de különösképpen a középiskolai földrajzoktatásban a hálózat-alapú tanulási környezetekre épülő tanulás, a vizuális prezentációs technikák, a GIS alkalmazása.

− Legyen képes szakszerű helyi tanterv, tantárgyi program készítésére, a tananyag feldolgozása során pedig a haza- és Európa-centrikus szemléletmód érvényesüljön.

− Legyen képes az új szakmai ismeretek olyan szintű feldolgozására, amelynek birtokában az iskolán kívüli társadalommal (pl. szülőkkel, értelmiségiekkel, más szakmaterületek képviselőivel) is kommunikálni tud (pl. ismeretterjesztés, szemléletformálás, szaktudományos és köznapi vita).

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. (Ha lesz ilyen.)

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. Kívánatosnak tartjuk, hogy angol nyelvből legalább alapfokú ismeretekkel rendelkezzen a hallgató.

A Szegedi Egyetemen elfogadott képzési rendszer szerint az Idegennyelvi Központ biztosítja a hallgatók számára a képzést, a vizsgáztatást és a nyelvvizsgára való felkészülés lehetőségét. A tanszékek több eszközzel segítik az idegen nyelvi kompetenciákat. Egyrészt a hallgatók közel felének biztosítunk külföldi részképzést – Erasmus programjainkon keresztül, másrészt a képzés során kínálunk a hallgatóknak – alternatív felvétellel - angol nyelvű órát, harmadrészt a hallgatók részt vehetnek külföldi partnerekkel lefolytatott projektjeinkben. Külön figyelmet érdemel és támogatjuk a földrajzos hallgatók európai szervezetének aktív szegedi csoportját, mert ez a nyelvi kontaktusokon kívül szakmai és mentális kapcsokat is kialakít.


B/IV.A szakképzés személyi feltételei1

A szakképzettség-felelős és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szkf: szakképzettség-felelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mesterképzésben

összesen hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon / az

intézményben / Mo-on

Dr. Farsang Andrea szf PhD e. docens T 7/22/22Dr. Kevei Ferencné zv DSc e. tanár T 5/13/13

Dr. Mészáros Rezső zv akad. akadémikus, e. tanár T 9/19/19

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

A tantárgy oktatóiOktató neve(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást tart I / N

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon / az

intézményben / Mo-on

Földrajzi szakmódszertan I

Dr. Farsang Andrea PhD e. docens T I I 7/22/22

Földrajzi praktikumDr. Farsang Andrea PhD e. docens T I I 7/22/22

Regionális földrajz I. (Amerika és Afrika)

Dr. Karancsi Zoltán PhD f. docens T I I 5/13/13

Földrajzi szakmódszertan II

Dr. Szilassi Péter PhD f. docens T I I 6/21/21

Iskolai gyakorlat Dr. Szilassi Péter PhD f. docens T I I 6/21/21

Táj és környezet Dr. Kiss Tímea PhD e. docens T I I 2/18/18

Regionális földrajz II. (Ázsia és Ausztrália)

Dr. Pál Viktor PhD e. adjunktus T I I 5/22/22

Tér és társadalom Dr. Kovács Zoltán DSc e. tanár T I I 3/15/15

1 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti

jogviszony – T, első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott, stb.) – E , ill. - E(1)


A szakképzésben oktatók személyi-szakmai adataiDr. Farsang Andrea

Születési év: 1967Végzettség: egyetemSzakképzettség: matematika-földrajz-számítástechnika szakos középiskolai tanár (JATE Szeged),

talajtani szakmérnök (Gödöllői Agrártudományi Egyetem)Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai TanszékKinevezésben feltüntetett munkakör:

Egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat: PhD földrajztudományFokozatszerzés éve: 1997Habilitáció éve: -Ösztöndíjak: 1992 - 1993 (10 hónap) Johann Wolfgang Goethe Egyetem, Frankfurt am Main,

Földrajz Oktatásmódszertani Intézet, DAAD Kutatói Ösztöndíj1994 (1 hónap) Eberhard-Karl Egyetem, Tübingen Természeti Földrajzi Tanszék, Internationales Zentrum Research Scholarship1995 – 1996 (11 hónap) Berni Egyetem, Talajtani Intézet, Eötvös Kutatói Ösztöndíj2000 (1 hónap) Christian Albrechts Egyetem, Hannover, Természeti földrajzi és Tájökológiai Tanszék, DAAD Kutatói Ösztöndíj2001-2004 SZTE Természeti Földrajzi és Geoinf. Tanszék, Békésy Ösztöndíj

Oktatott tárgyak: Bevezetés a talajtanba – előadásTalajtan gyakorlat – laborgyakorlatTalajvédelem – előadásTermészetföldrajzi laboratórium – laborgyakorlatFöldrajz tanítása - előadásFöldrajz tanítása – gyakorlatFöldrajz tanítási gyakorlat előkészítése – gyakorlatFöldrajz szakmódszertan szeminárium - szemináriumSzakmai megfigyelési gyakorlat tanárjelölteknekFöldrajzi kísérletek – spec.koll.Terepvizsgálati módszerek a földrajzban – spec.koll.

Oktatásban töltött idő: 16 évAz elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében:

. Keveiné Bárány, I., Farsang A. (2002): Labor- és terepvizsgálati módszerek

a földrajzban, II. átdolgozott, bővített kiadás. JATE Press, Egyetemi jegyzet. p.115.

Farsang A. (2004): „Jövőorientált, időtálló” földrajzoktatás: gondolatok a módszertani váltás szükségességéről, lehetőségéről

Iskolakultúra (Pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata), XIV. évfolyam, 2004. november, pp. 117-126.

Farsang A. – Barta K. (2004): A talajerózió hatása a feltalaj makro- és mikroelem tartalmára Talajvédelem különszám, Talajvédelmi Alapítvány Kiadó, 2004..pp. 268-276.

Farsang A. (2002): Új kihívások előtt a földrajzoktatás az általános iskolától az egyetemig A földrajz tanítása, Módszertani folyóirat Mozaik Kiadó, X. évfolyam, 2002. pp. 12-15.

Farsang, A. (2000): The indicators of heavy metal load affecting people in urban enviroment: the spatial change of the heavy metal content of green area soils and deposited earosols in Szeged

Acta Geographica Szegediensis, Thomus XXXVII., pp. 99-109.


Az eddigi tudományos –szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás:

Farsang A., Kitka G., Barta K. (2007): Influence of social-economic changes ont he soil nutrient content in a subwatershed of Lake Velence In: From villages to cyberspace , University of Szeged, Department of economic and human geography pp.185-198.

Kitka G., Farsang A., Barta K. (2006): Erosion modelling with E3D to serve of watershed management in the Velence Mountains. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft, Band .108. pp. 67-68.

Mezősi, G.- Mucsi,L. - Farsang, A. (1999): A városökológia szerepe a területi tervezésben Szeged példáján

Alföldi Tanulmányok - Nagyvárosok 1998/99, Nagy Alföld Alapítvány, Békéscsaba. pp. 74-94.

Balogh, I.; Farsang, A.; Keveiné Bárány,.I.; Mucsi,L.; Mezősi, G.; Rakonczai, J. (1997): A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata (II.4, III. 3. fejezetek) Szeged, 1997. p.130.

Farsang, A. (1996): Regionale Untersuchungen von Bodenschwermetallen /Kausalstudie in Mátra/

Tübingener Geographische Studien - Interaktion von Ökologie und Umwelt mit Ökonomie und Raumplanung, Heft 116. pp. 135-152

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység:

- Magyar Földrajzi Társaság, 1990-- Szegedi Akadémiai Bizottság Kémiai Szakbizottság Analitikai és Környezetvédelmi Munkabizottsága 1999-- European Society for Soil Conservation 1998-- Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának Talajszennyezettségi Szakosztálya 2000-- Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának Tápanyaggazdálkodási Szakosztálya 2000-- Deutsche Bodenkundliche Gesellschaft 2001-- Tanárképzők Szövetsége Szakmódszertani Szakosztály 2002-

Nemzetközi kapcsolatok:

- Johann Wolfgang Goethe University of Frankfurt am Main , Department of Geography (Prof. Dr. Volker Albrecht, Dr Alexander Thillmann)

- University of Tübingen, Department of Geography (Dr. Rolf Beck)- University of Bern, Department of Soil Sciences (Prof. Dr. Peter Germann)- Universitat Hannover, Physische geographische und Landschaftsökologische

Institut (Prof. Dr. Rainer Duttmann)


Dr. Kiss Tímea

Születési év: 1971

Végzettség: Egyetem

Szakképzettség: Biológia-földrajz szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Kinevezésben feltüntetett munkakör:

Egyetemi docens

Tudományos fokozat: PhD földtudományok

Fokozatszerzés éve: 2001

Habilitáció éve: –

Ösztöndíjak: Állami Eötvös Ösztöndíj 2000

Oktatott tárgyak: Geomorfológia

Természeti földrajz

Magyarország természeti földrajza

Környezeti földrajz

Terepvizsgálati módszerek a földrajzban

Geography of Hungary

Speciálkollégiumok (Magyarország futóhomokvidékei, A Tisza, Periglaciális formák és folyamatok Magyarországon)

Oktatásban töltött idő: 10 év

Szakmai gyakorlat: 2001 -University of Durham, UK – optical dating

1996 - Roskilde University Center, DK – palyologiai tanulmányok

1993 - Newcastle upon Tyne University, UK – palyologiai tanulmányok

Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében:

Sipos Gy. – Kiss T. 2004: Meder és mederformák recens fejlődése a Maros magyarországi szakaszán. In: A magyar földrajz kurrens eredményei (II. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa) 1458-1484.

Sipos, Gy. – T. Kiss 2004: Island development and morphological stability on the lowland reach of River Maros, Hungary – Geomorphologia Slovaca. Vol. 4/1. 52-62.

Kiss, T. 1999: Természetes és antropogén hatásra bekövetkező változások a bagaméri Kék-Kálló völgy felszínfejlődésében. Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina 1998/99, Tomus XXV.pp. 148-163.


Kiss, T.-Szabó, J. 1998: Sedimentation of artificial lakes - an investigation on some reservoirs near Debrecen, NE-Hungary in: J.Wach (ed): Anthropogenic Aspects of Geographical Environment Transformations. Sosnowiec pp. 7-17.

Félegyházi, E. - Kiss, T. - Szabó, J 1999: Természetföldrajzi gyakorlatok - Különös tekintettel a geomorfológiai vizsgálatokra. Debrecen. p. 170.


Kiss, T. – Sipos, Gy. 2004: The geomorphological evolution of Bátorliget marshland and its surroundings: results of the dynamic geomorphological analysis. In: Sümegi P. – Gulyás S. (edt): The geohistory of Bátorliget Marshland. Archaeolingua. 75-80.

T. Kiss - Gy. Sipos - K. Fiala -V. Oroszi 2004: Different geomorphic and hydrological response to river regulation – comparative study on Maros and Tisza Rivers, Hungary. Joint International Geomorphology Conference, Glasgow Abstract Volume 20.

Kiss, T. – Sipos, Gy. – Bódis, K. – Barta, K 2003. Selection of human influenced fixed sand dunes On the basis of morphometric measurements, South Nyírség Region, Hungary. In: International Journal of Fieldwork Studies – in print –

Szabó, J.-Kiss, T.-Lóki, J. 2003: Évaluation de potentiel récréatif des environs d’une ville de la Grand Plaine hongroise: Debrecen (Evaluation of the recreational potential of the environs of a city of the Great Hungarian Plain: Debrecen). Revue Géographique de l’Est, Tom. 43. No. 1-2. pp. 51-61.

Kiss, T. - Bódis, K. 2000: Late Pleistocene drainage reconstruction of an alluvial fan covered by sand dunes – in: Dulias R. – Pelka-Gisciniak P. (edts): Aeolian processes in different landscape zones, Sosnowiec pp. 149-163.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Magyar Földrajzi Konferencia szervezése


Université d’Angers (geomorfológia)

University of Durham (optical dating)

University of Wolwerhampton (geomorfológia)


Dr. Karancsi Zoltán


Végzettség: 1995 okleveles környezetvédő1990 földrajz szakos középiskolai tanár1987 földrajz-rajz szakos általános iskolai tanár

Szakképzettség: tanár

Jelenlegi munkahelye: SZTE JGYTFK Földrajz Tanszék

Kinevezésben

feltüntetett munkakör:

főiskolai docens

Tudományos fokozat: PhD


Habilitáció éve: -

Ösztöndíjak: 1998 (5 hónap) TEMPUS ösztöndíj Trent University of Nottingham (Anglia)

Oktatott tárgyak: Regionális természeti földrajz, szakmódszertan


Szakmai gyakorlat: 18 év

Az elmúlt 5 év

legfontosabb

publikációi az oktatott

tárgyak témakörében:

Természetvédelem kontra turizmus. „Megtaposott” brit ösvények. A Földgömb 2000,

II. (XVIII.) évf. 4. pp. 30-37.

Az ember szerepe a természeti környezet átalakulásában a Medves- vidék területén. In:

Nógrádi Értékekért (Kutatási eredmények a Karancs, a Medves és a Cerova vrchovina

vidékén) Salgótarján, pp. 41-56. 2000.

Természetes és antropogén eredetű környezetváltozás a Medves-térség területén.

Doktori (PhD) értekezés, 2002, SZTE, kézirat, p. 131.

Drexler Sz - Horváth G - Karancsi Z. 2003. Turizmus, természetvédelem és tájhasznosítás kapcsolata egy nógrádi kistájrészlet példáján. Földrajzi Közlemények, CXXVII. Köt. 1-4. sz. pp. 45-62.

A tájesztétika jelentősége. Tájökológiai Lapok. 2004. 2 (2): pp. 187-194.


Karancsi, Z - Mucsi, L. 1997. Human impact on the Medves region, N-Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie, 8. pp. 247-253. Horváth G - Munkácsy B - Pintér Z - Csiky J - Karancsi Z - Prakfalvi P. 1997. A Medves. Földrajzi Értesítő, 46. évf. 3-4. pp. 217-248.Karancsi Z - Mucsi L 1999. Az emberi tevékenység hatása a Medves-régió területén. Magyar Tudomány, 44. 9. pp. 1140-1147. Horváth, G - Karancsi, Z - Pintér, Z. 2000. The Medves Plateau. In: Physico-Geographical Research in Hungary. Geographical Research Institute (Hungarian Academy of Sciences) Budapest 2000. pp. 169-178.Classification of landforms created by quarry operation. 2000. ACTA Geographica Szegediensis Tomus XXXVII. pp. 45-50.


2002 – Magyar Tudományos Akadémia köztestülete1990 Magyar Földrajzi Társaság



Dr. Kovács Zoltán


Végzettség: Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem

Szakképzettség: Biológia-földrajz szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye: SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Kinevezésben feltüntetett munkakör:

Tanszékvezető egyetemi tanár

Tudományos fokozat: DSc, földrajztudomány


Habilitáció éve: 2000

Ösztöndíjak: Soros Alapítván ösztöndíja (Oxfordi Egyetem 1988-1989)EU ösztöndíj (Müncheni Műszaki Egyetem 1993)Volkswagen Alapítvány ösztöndíja (Müncheni Műszaki Egyetem 1994-1995)Széchenyi professzori ösztöndíj 2000-2003

Oktatott tárgyak: Népesség- és településföldrajz, Politikai földrajz, Általános gazdaságföldrajz, Mezőgazdasági földrajz, Magyarország politikai földrajza, Településföldrajz, Településtudomány I-II., Városkutatás elmélete és gyakorlata (doktori kurzus)


Szakmai gyakorlat: 1984 óta a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos kutatója

Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében:

Kovács Z. 2002. Népesség- és településföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 239 p.Kovács Z. 2002. Az urbanizáció jellemzői Kelet-Közép-Európában a posztszocialista átmenet idején. Földrajzi Közlemények. CXXVI. 1-4. pp. 57-78.Farkas J. – Kovács Z. – Székely G.-né 2004. A magyar lakáspiac jellemzői az ezredfordulón. Központi Statisztikai Hivatal – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest. 169 pFarkas J. – Kovács Z. – Székely G.-né 2004. A magyar lakáspiac jellemzői az ezredfordulón. Központi Statisztikai Hivatal – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest. 169 pKovács, Z. – Wießner, R. (Hrsg.) 2006. Stadtentwicklung in der Transformation – Vergleichende Untersuchung zum Strukturwandel in Budapest und Leipzig. Budapest-Leipzig. 201 p.


Kovács, Z. 1994. A city at the crossroads: social and economic transformation in Budapest. Urban Studies. 31. 7. pp. 1081-1096.Kovács, Z. 1998. Ghettoization or gentrification? Post-socialist scenarios for Budapest. Netherlands Journal of Housing and the Built Environment. Vol. 13. No. 1. pp. 63-81.Kovács, Z. 1999. Cities from state-socialism to global capitalism: an introduction. GeoJournal. 49. 1. pp. 1-6.Beluszky P. - Kovács Z. - Olessák D. (szerk.) 2001. A terület- és településfejlesztés kézikönyve. CEBA Kiadó. Budapest. 423 p.Kovács, Z. 2004. Socio-economic transition and regional differentiation in Hungary. Geographical Bulletin. Tom. LIII. No. 1-2. pp. 33-49.


Az MTA közgyűlési doktor képviselője 2007-Az MTA Földrajz I. (Társadalomföldrajz) Bizottság tagja, titkára 2002-Az MTA Településtudományi Bizottság tagja 2004-Az OTKA Földtudomány II. Zsűri tagja 2003-2006A Magyar Földrajzi Társaság főtitkára 2005-A Földrajzi Közlemények főszerkesztőjeA Debreceni Egyetem, TTK Doktori Tanácsa tagja


Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK Földrajz-Földtudományi Habilitációs Bizottság tagja


Europa Regional (Leipzig) szerkesztőbizottságának tagjaJournal of Housing and the Built Environment (Springer) szerkesztői tanácsának tagjaVendégtanár egy teljes szemeszterreLipcsei Egyetem 1999Bergeni Egyetem 2001Lipcsei Egyetem 2004

Erasmus együttműködés:Lipcsei Egyetem Földrajzi Intézet, Portsmouth-i Egyetem Földrajzi Intézet, Potsdami Egyetem Földrajzi IntézetRészvétel nemzetközi tudományos projektekben:

The social and economic consequences of privatisation in Central and Eastern Europe (1994-1997, European Union, CIPA-CT93-0082)

Vergleichende Analyse der Stadtentwicklung in Budapest und Leipzig im Prozeß der Transformation (1998-1999, DAAD-MÖB)

Räumliche Entwicklungstendenzen der Peripherie europäischer Großstädte (2000-2003 Deutsche Forschungsgemeinschaft)

Evaluating Housing and neighbourhood Initiatives to Improve the Quality of Deprived Urban neighbourhoods and Assessing the Transferability across Europe (NEHOM), European Union 5th Framework Programme (2000-2003, EVK4-CT-2000-00027)

Development of Urban Green Spaces to Improve the Quality of Life in Cities and Urban Regions (URGE), European Union 5th Framework Programme (2001-2004 EVK4-CT-2000-00022)

Revitalisierung von gründerzeitlichen Altbauwohnquartieren in Budapest – Prozesse, Strategien, Perspektiven (2005-2007, Deutsche Forschungsgemeinschaft)

Urban Green as a Key for Sustainable Cities, (INTERREG IIIB CADSES, 2005-2008)

Accommodating Creative Knowledge: Competitiveness of European Metropolitan Regions within the Enlarged Union (ACRE) European Union 6th Framework Programme (2006-2009)

Név Dr. Pál ViktorSzületési év 1968Végzettség egyetem, József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szakképzettség történelem-földrajz szakos középiskolai tanárJelenlegi munkahely(ek) Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társdalomföldrajz Tanszék

A kinevezésben feltüntetett munkakör(ök) egyetemi adjunktusTudományos fokozat (tudományág megjelölésével) az Ftv. 149. §-a (5) bekezdésében foglaltak szerint; (Ph.D./CSc vagy DLA, DSc)

PhD, földrajztudományok, 2006. (Az egészségföldrajz a magyar társadalomföldrajzban: elméleti megközelítés és esettanulmányok)

Tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr. habil” cím, egyéb címek

-

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontjaEddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő)

Regionális társadalomföldrajz II., Regionális társadalomföldrajz III., Történeti földrajz, Európa történeti földrajza, Régiók a világgazdaságban, Általános gazdaságföldrajz, Egészségföldrajz, Gyógy- és termálturizmus, Számítógépes térképelemzés a település- és területfejlesztésben, Számítógépes térképelemzés az


idegenforgalomban, Adatbázisok a terület- és településfejlesztésben, Statisztikai programcsomagok a terület- és településfejlesztésben, Adatgyűjtés és feldolgozás a kutatásban, Településszociológia

Oktatásban eltöltött idő: 15 év (1992-től)Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Részvétel alkalmazott kutatásokban: A magyarországi városhálózat és a városhiányos térségek vizsgálata. 1996, JPTE TTK ÁTUT (Egészségügyi ellátottság)Csongrád megye területfejlesztési koncepciója. 1998, MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya (A népesség egészségi állapota és az egészségügyi rendszer)A Dél-Alföld területfejlesztési koncepciója. 1999, MTA RKK ATI (A népesség egészségi állapota és az egészségügyi rendszer)Az orosházi kistérség területfejlesztési koncepciója. 1999 - helyzetértékelés(A népesség egészségi állapota és az egészségügyi rendszer)Csongrád megye környezetvédelmi programja. 2000, SZTE TTK Természeti Földrajzi Tanszék (A környezet és az emberi egészség összefüggései)Békés megye környezetvédelmi programja. 2000, SZTE TTK Természeti Földrajzi Tanszék (A környezetvédelem egészségügyi vonatkozásai)A területfejlesztést megalapozó tudományos kutatások az Észak-Alföldön. 2001, MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya(A népesség egészségi állapota és az egészségügyi rendszer)Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. 2001, MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya(Egészségügy és szociális szféra)A szegedi TESCO áruház hatása környezete kiskereskedelmére. Esettanulmány a „Bevásárlóközpontok térformáló szerepe” című kutatáshoz. MTA FKIA Dél-Alföld szakképzés-fejlesztési koncepciója. 2004, SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék Békéscsaba településfejlesztési koncepciója. 2004, MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya(Egészségi állapot és egészségügy – helyzetértékelés és koncepció)A Dél-Alföld területfejlesztési koncepciója. Előzetes helyzetértékelés. 2005, MTA RKK ATI (Az egészségügyi ellátás)Csongrád megye területfejlesztési koncepciója. Felülvizsgálat. 2006, MTA RKK ATI(Az egészséget és egészségügyet érintő programok)A Békéscsabai Kistérség területfejlesztési koncepciója. Helyzetértékelés. Fejlesztési Koncepció, 2006, MTA RKK ATI(Egészségi állapot és egészségügyi ellátás)

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy(ak) szakterülethez tartozó publikáció, alkotás felsorolása)

JÓNÁS I. – PÁL V. – SZÖLLŐSY L. – VÍZVÁRI A. 2007: Földrajz feladatgyűjtemény. Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. Mozaik Kiadó, Szeged, p 319

PÁL, V. – KISS, J. P. – TIPEI, A. 2006: A Survey of Regional Differences in Health conditions of Hungarian Patients on the Basis of Hospital Admissions. Magyar Epidemiológia 2. szám 83-97. pp.

PÁL V. 2005: Fogalmi kérdések, történeti csomópontok, kutatási irányzatok az egészségföldrajzban. Földrajzi Értesítő 3-4. szám, 435-454. pp

TÓTH J. – PÁL V. – ANTAL G. 2005: Társadalomföldrajz és egészség.


A magyar egészségföldrajz néhány elméleti kérdése. Magyar Epidemiológia II/4. szám pp. 261-281

JÓNÁS I. – PÁL V. – VÍZVÁRI A. 2002: A világ változó társadalmi-gazdasági képe. Tankönyv a 10. osztály számára. Mozaik Kiadó, pp. 59-76

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

PÁL V. 1999: Egészségföldrajz. In.: TÓTH J. – VUICS T. szerk.: Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Tankönyvek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs 345–385. pp

PÁL, V. 2006: The metamorphosis of medical geography and the emergence geography of health. In: Süli-Zakar I. – Horga, I. ed: Regional Development int he Romanian-Hungarian Cross-Border Space from National to Europen Perspective. DTE-Universitatea din Oradea, Debrecen pp. 191-200

PÁL V. 2003: Egészségföldrajzi sajátosságok egy határmenti kistérségben. In.: PÁL. Á. szerk.: Héthatáron. Tanulmányok a határmenti települések földrajzából. JGYTF Kiadó, 297-331. pp

PÁL V. 1998: Történeti csomópontok, kutatási irányzatok a nemzetközi és hazai egészségföldrajzban. In: MÉSZÁROS R. – TÓTH J. szerk.: Földrajzi kaleidoszkóp. Tanulmányok Krajkó Gyula professzor 70. születésnapjára. Pécs-Szeged 8-19. pp.

PÁL V. 1996: A potenciális városok egészségügyi infrastruktúrájának és ellátottságának területi sajátosságai. Tér és Társadalom 2-3. szám 225-230. pp

Tudományos/szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

Magyar Földrajzi Társaság – tagMagyar Reginális Tudományi Társaság – tag

Nemzetközi kapcsolatok: a határmenti térség vizsgálata kapcsán a vajdasági, Arad és Temes megyei térségek intézményeivel.


Dr. Szilassi Péter


Végzettség: Kossuth Lajos Tudományegyetem

Szakképzettség: biológia - földrajz szakos tanár

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Földrajz Tanszék

Kinevezésben feltüntetett

munkakör:

főiskolai docens

Tudományos fokozat: Ph.D, Földtudomány, Rekreációs és mezőgazdasági szempontú tájértékelés a Káli-medencében

Fokozatszerzés éve: 2004.

Habilitáció éve: 1999 TEMPUS ösztöndíj Trent University of Nottingham (Egyesült Királyság)

Ösztöndíjak: 1999 TEMPUS ösztöndíj Trent University of Nottingham (Egyesült Királyság)

Oktatott tárgyak: Csillagászati földrajz előadás gyakorlat, Európa, Ázsia természetföldrajza előadás gyakorlat, Európa, Ázsia biogeográfiája gyakorlat, Földrajztudomány története előadás, Éghajlattan előadás, Matematikai módszerek a földrajzban gyakorlat, Környezetvédelem földtudományi alapjai előadás, gyakorlat


Szakmai gyakorlat: Környezetvédelem földtudományi alapjai előadás, gyakorlat oktatása

Az elmúlt 5 év legfontosabb

publikációi az oktatott

tárgyak témakörében:

SZILASSI P. 1996. Geomorfológiai megfigyelések az Altajban. Földrajzi Közlemények CXX. (XLIV.) 1. pp. 67-73.SZILASSI P. 1999. Turizmus és táj kapcsolata a Káli-medencében. in.: A táj változásai a Kárpát-medencében, A Nyíregyházán 1998. November 6-8.--n megtartott tudományos konferencia kiadványa,. szerk.: Füleky György GATE, Gödöllő pp. 33-36SZILASSI P. 2003/A. A rekreációs szempontú tájértékelés elmélete és módszertana a hazai és a külföldi szakirodalom alapján. – Földrajzi Értesítő L.II. 3-4. pp. 301-315. SZILASSI P. 2004. A Duna-delta természetföldrajza és környezeti problémái Földrajzi Értesítő LIII. Évf. 3-4. füzet pp. 183-201.SZILASSI P. , JORDÁN GY., VAN ROMPEY A. , CSILLAG G. 2004/B A területhasználat változás talajerózióra gyakorolt hatásainak vizsgálata a Káli-medence példáján II. Magyar Földrajzi Konferencia CD-Rom ISBN 963-482-687-3

Az eddigi tudományos –

szakmai életmű szempontjából

legfontosabb 5 publikáció

vagy alkotás:

SZILASSI P. 1999. Possibilities of country development from the point of wiev of tourism – an investigation in the Káli-basin (West-Hungary). Geographica Pannonica No.3, Novi Sad,. pp. 30-32.SZILASSI P. 2000. Land use changes on the hillslope of the Fekete-hill (Káli-basin) betweeen 1958 – 1993 Acta Universitatis Szegediensis Acta Geographica Tomus XXXVII. pp. 93–98.SZILASSI P. 2003/B. A területhasználatban végbement változások okainak és következményeinek vizsgálata a Káli-medence példáján. –Földrajzi Értesítő L.II. 3-4. pp. 189-214.JORDAN, GY. VAN ROMPAEY A., SZILASSI P., CSILLAG G., MANNAERTS C. WOLDAI T. 2005. Historical land use changes and their impact on sediment fluxes in the Balaton basin (Hungary) Agriculture, Ecosystems & Environment, Volume 108, Issue 2, 15 June 2005, pp. 119-133.SZILASSI P., JORDAN, GY. VAN ROMPAEY A., CSILLAG G. Impacts of historical land use changes on erosion and agricultural soil properties in the Kali Basin at Lake Balaton, Hungary CATENA, 68. 2006. 98-108 pp.

Tudományos, szakmai, 2004– Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Tag (Földtudományok


közéleti tevékenység: Osztálya Földrajz II. Bizottság, Tájföldrajzi Albizottság)1994– Magyar Földrajzi Társaság

Nemzetközi kapcsolatok: A (K 60203) számú A területhasználat változásának okai és következményei a Balaton északi vízgyűjtőjén című Magyar - Belga közös OTKA pályázat témavezetője 2006-tól

Nyilatkozatok Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a

jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

Az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több munkaviszonya felsőoktatási intézményben nincs .

(Ld. a hatályos Ftv. 84. §. (5) bekezdésében foglaltakat)


NYILATKOZAT

A geográfus mesterszak beadványának IV. 1. és 2. táblázatában megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását a Szegedi Tudományegyetem biztosítja, az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára vagy gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Szeged, 2007-08-22

Prof. Dr. Szabó Gáboregyetemi tanár

rektor


B/V.A szakképzés indításának kutatási és infrastrukturális feltételei

Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

A Tanszékcsoport tudományos teljesítménye, aktivitása szakterületen széleskörű, általában jó színvonalúnak, országos átlagot meghaladónak mondható. A tanszékcsoporton jelenleg összesen 36 oktató (2 akadémikus, továbbá 5 egyetemi tanár, 14 docens, 8 adjunktus és 7 tanársegéd), valamint 17 az oktatást, kutatást segítő OM státuszon alkalmazott kolléga dolgozik.

Az indítani tervezett geográfus mesterképzésben közvetlenül 1 akadémikus, 3 DSc fokozatot szerzett egyetemi tanár, és további 15 tudományos minősítéssel rendelkező docens és adjunktus érdekelt. Az oktatók kutatási aktivitása tematikailag a lenti táblázatban jelzett 5 témába sorolható. Ezekben országos és nemzetközi szinten egyaránt elismert szakmai múlttal rendelkező K+F kutatást folytató műhelyek dolgoznak a földrajztudomány területén. A mesterképzésben részt vevők jelenleg 2 EU-s FP6-os (Millenium, Quantify), 2 NKFP, 11 futó OTKA pályázaton dolgoznak. Sikerrel szerepeltek a kutatócsoportok a GVOP, ROP, Phare pályázatokon (ennek keretében pl. akkreditált talaj és víz elemző laborral, korvizsgálatokra alkalmas OSL laborral, dendrológiai méréseket, pollenelemzéseket lehetővé tevő műszerekkel felszerelt laborokkal rendelkezünk).

A tervezett mesterképzéshez illeszkedően – a 2005-as részletes szakmai akkreditáció alapján – több, egymást átlapoló kutatói műhely azonosítható. (Egy kutatót max. 2 műhelyben vettünk figyelembe.) Ezek relatív országos és nemzetközi ismertségét (önértékelésszerűen) a bemutatott táblázatban összegeztük.

Szakmai Műhely (publikációk száma

2000-2005)

Ismertsége Részt-vevők

száma az egységből

Elért jelentősebb eredmények a vizsgált időszakban

(szövegszerűen)

Jellemző támogatók

Támoga-tás

az elmúlt5 évben

M Ft

Orszá-gosan

Nemzet-közileg

Táj és környezet-kutatás (72)

*** ** 8 www.geo.u-szeged.hu/PRO/ /tajokologia.html és www.geo.u-szeged.hu/PRO/kornykut.html

OTKA, FKFP, NKFP, MÖB, Önkormányzatok, EU, GVOP

55

Alkalmazott geomorfológia (34)

** * 4 www.geo.u-szeged.hu/PRO/ /geomorfologia.html

OTKA, FKFP, KAC

38

Geoinformatika(29)

*** * 6 www.geo.u-szeged.hu/PRO/geoinfo.html

NKFP, IKTA, OTKA, Phare

126

Regionális folya-matok földrajzi elemzése (47)

*** * 8 Pro Régió díj, könyvek a Dél-alföldről

OTKA OTK DARFT

16

Karsztos kutatások (55)

*** ** 5 A karsztrendszer működésének megismerése

OTKA, KAC 12

Összességében a fenti 5, kurrens tudományos irányokhoz, tendenciákhoz kötődő földrajzi kutatóműhely körvonalható az SZTE-n, de a táj – környzet - alkalmazott geomorfológia -karsztos témák nagyon átlapolóak, sok közös vonással rendelkeznek, jellemezően alkalmazott kutatási irányultságúak.

Minden műhely mögött számos kutatási projekt áll, jellemezően alapkutatásra összpontosító OTKA, FEFA és az alkalmazott elemzésekre, tipikusan konzorciális keretben megvalósított EU-s, vagy NKFP, IKTA, PHARE, GVOP projektek.

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/geoinfo.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/geoinfo.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/%20/geomorfologia.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/%20/geomorfologia.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/kornykut.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/kornykut.html

http://www.geo.u-szeged.hu/PRO/


2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!):

tantermek, előadótermek, eszközellátottságuk, műhelyek, iskolai gyakorlóhelyek oktatástechnológiai ellátottság, szolgáltatás, különös tekintettel az informatikai

feltételek meglétére. könyvtárellátottság: a teljeskörű papíralapú, illetve elektronikus könyvtári szolgáltatás

bemutatása: a beadványban feltétlenül szerepeljen a könyvtár honlapjának címe a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a

biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet, e-learning, elektronikus képzésmenedzselés rendszer, stb.)

a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei a normatív finanszírozáson kívüli egyéb források egyéb, szükségesnek ítélt feltételek

A Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport, és ezen belül főként a földrajzi intézetek kubatúrájában jelentős javulásnak lehetünk tanúi. Az Biológus Tanszékcsoport épületből történő kiköltözésével megfelelő mennyiségű helyhez jutott a képzés. A Tanszékcsoport felügyelte alá 5 db 35 fős, 3 db 80 fős, 1db 180 fős tanterem tartozik és (és szükség esetén le a Tanulmányi és Információs Központban (TIK)-ben levő 200 fős és 700 fős termet is használhatjuk. A mesterképzésnél a közepes és kiskapacitású termek szükségesek. A termek újak, ill. felújítottak, vagy felújításuk épp folyik, mind multimédiás felszereltségűek. A Tanszékcsoport 2 további, számítógépes termet üzemeltet a hét 5 napján. A multimédiás felszereltségű termekben 32, illetve 34 munkaállomás (+tanári gép) található, mind 2 évnél fiatalabb. A gépeken az alapszoftvereken túl, 20 felhasználós jogtiszta - gyakran nagy költségigényű - szakmai szoftverek ArcView, ArcGIS, Erdas, AutoCAD, Surfer, Mapinfo, ??? stb. is futnak. A rendelkezésre álló idő 35 %-ban biztosítunk a hallgatóknak gyakorlási lehetőséget. A munkaállomások pen-drive használatára fel vannak készítve, a könnyen hozzáférhető csatlakozási pontokat alakítottunk ki. Ezzel is támogatjuk a hallgató otthoni munkáját, illetve az oktatási segédanyagok egyszerű hazavitelét. A munkaállomások strukturált kábelezéssel kapcsolódnak az általunk üzemeltetett switch-ekbe, 100Mbps sebességen. A működést tanszékcsoporti rendszergazda felügyeli. Ezen kívül általános célra mintegy 400 gép áll a hallgatók rendelkezésére a TIK-ben. Az oktatást több garnitúra diavetítő, laptop és projektor segíti.

A tanszékcsoport rendelkezésére álló laborok (ezek számában történt a legjelentősebb előrelépés az elmúlt évben és az idén) közül a geográfus mesterképzést – az általános célú 35 munkahelyes hallgatói laboron kívül - 6 (12-18 fős) labor szolgálja. Profiljuk: a. talajtani (fizikai, kémiai paraméterek mérése, tápanyagforgalom-, a talajban előforduló fémszennyezők mérése), b. vízelemzési, c. dendrológiai és pollenelemző, d. térinformatikai és kartográfiai, e. geodéziai és fotogrammetriai, f. távérzékelési laborok, g. szakmódszertani forrástár.

A mesterképzésre jó felszereltségű számítógépes háttérel rendelkezünk: pl. 3 A1, A0-ás digitalizáló, A3-as szkenner, A0-ás nyomtatók, Erdas, ArcGIS teljes szoftverek, geodéziai GPS-ek, digitális teodolitok. A földrajzoktatást a 2008-ra átadandó, korszerűen felszerelt kabinet jelnentősen támogatni fogja.

A tanszékcsoport mintegy 20.000 kötetes könyvtára 2004-től az egységes SZTE központi könyvtárába integrálódott (helyileg is). Itt a hallgatók számára igen jó színvonalú könyvtári szolgáltatások állnak rendelkezésre. Könyvárba a legfontosabb külföldi és minden lényeges hazai folyóirat jár, ezeket a hallgatók használhatják. A külföldi könyvek folyamatosan frissítjük, de választékuk egyenetlen. Az állomány visszakereshető az Egyetemi Könyvtár


online katalógusában - http://www.bibl.u-szeged.hu. Jelentős számú a külföldi cserefolyóiratok száma.

A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei teljesülnek, az SZTE-n évek óta üzemelteti az Egységes Tanulmányi Rendszert. A hallgatóink problémáinak megoldását elsősorban a Dékáni Hivatal Tanulmányi Osztálya (pl. elektronikus ügyintézés is 2004. őszétől), a TO tanulmányi tanácsadói, a tanszékcsoportok, tanszékek oktatási megbízottai, oktatási tanácsadói segítik. A nyelvi követelmények teljesítésében a Központi Idegennyelvű Lektorátus segít a hallgatóknak, ezt részletesen elemeztük a korábbiakban.

A pénzügyi ellátottság szempontjából a földrajzi intézetek egyrészt a magas hallgatói létszámból adódóan állami forrásokkal megfelelően ellátottak, amit a kiegyensúlyozott korstruktúra is segít. Másrészt viszont fontosabbnak tűnik, hogy a kutatási bevétel évről évre meghaladja ezt az állami támogatást (örvendetesen, de lassan nő a nem állami forrásból származó kutatási bevétel is).

Összességében azt mondhatjuk, hogy a józan létszámú földrajz tanári mesterszak indításának személyi, tárgyi, infrastrukturális és pénzügyi feltételei adottak.

http://www.bibl.u-szeged.hu/


3. Az intézményvezető nyilatkozata

NYILATKOZAT

A geográfus mesterszak indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás a Szegedi Tudományegyetemen rendelkezésre áll, és évfolyamonként 30 hallgató képzését teszi lehetővé.

Szeged, 2007-08-22

Prof. Dr. Szabó Gáboregyetemi tanár

rektor


1. mellékletA Szenátus támogató javaslata

i · web viewkérelem földrajz tanár mesterszak (msc) indítására szeged 2007 b/i. adatlap 1. a...

Documents