i · web viewautizmus spektrum zavarai a hátrányos helyzet megmutatkozása az óvodában...

„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben”TÁMOP 3.1.4. – 08/2-2009-0003

A hátrányos helyzetű gyermekekesélyegyenlőségének megteremtése csoportunkban,

a tiszakécskei Városi Óvodák és BölcsődeIntézményében

Cím: Készítette:

Városi Óvodák és Bölcsőde Kissné Tóth KláraBéke Utcai Óvoda Szíjj Lászlóné6060 Tiszakécske, Béke utca 147.Tel./fax: 06-76/441-531E-mail: [email protected] azonosító: 027575

Tiszakécske, 2009/2010-es nevelési év

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék..........................................................................................................................3I...................................................................................................................................................4

Intézményi innováció témaválasztásának indoklása...............................................................4

Célok meghatározása..............................................................................................................5

Feladatok meghatározása........................................................................................................5

II..................................................................................................................................................6Városunk rövid bemutatása.....................................................................................................6

Oktatási intézményeink...........................................................................................................6

Intézményünk bemutatása.......................................................................................................7

Béke Úti Óvoda bemutatása....................................................................................................7

Csoportunk bemutatása (Süni csoport)...................................................................................8

III.................................................................................................................................................8A hátrányos helyzet törvényi meghatározása..........................................................................8

A hátrányos helyzet meghatározása a pedagógus szemével...................................................8

A hátrányos helyzet vizsgálata................................................................................................9

IV..............................................................................................................................................10A hátrányos helyzet megmutatkozása az óvodában..............................................................10

A hátrányos helyzet megmutatkozása csoportunkban a szocializáció terén.........................11

Fejlesztési céljaink a szocializáció terén...............................................................................12

V................................................................................................................................................13Gyermekek képességeinek mérése........................................................................................13

A gyermek képességeinek egyéni fejlettségét mutató és nyomonkövető dokumentumok...14

Mérések kiértékelése.............................................................................................................24

VI..............................................................................................................................................30Lehetőségek a differenciálásra..............................................................................................30

Példák az előző gyakorlatunkból..........................................................................................31

Példa a mostani gyakorlatunkból..........................................................................................32

VII.............................................................................................................................................33Összegzés..............................................................................................................................33

Felhasznált irodalom.................................................................................................................34Melléklet...................................................................................................................................35

3

I.

Intézményi innováció témaválasztásának indoklása

Intézményünkbe közel 380 gyermek jár. A statisztikai adatok szerint a hátrányos illetve

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nagy ingadozást mutat, de általánosságban

növekszik.

Roma származású óvodásaink száma nem számottevő, de a városunkban működő

nevelőszülői hálózatok nagy számú nevelőszülőt képeztek ki, így az átlagosnál több állami

gondozott gyermek jár óvodáinkba, akik, bár statisztikailag nem minősülnek hátrányos

helyzetűnek, mégis olyan lemaradással kezdik az óvodai életet, amelyet segítség nélkül nem

tudnak leküzdeni.

Több olyan gyermekünk is van, akinek szülei erőn felül sem képesek megadni az

alapvető szükségleteket, de nem fordulnak segítségért, talán szégyenérzet, talán a

társadalomból való kirekesztettségtől való félelem miatt. Ezek a családok épp hogy

peremhelyzeten belül vannak, de a gyerekek ebben az esetben is hátránnyal kezdik a

közösségi életet.

Összegzésül elmondhatjuk, hogy a statisztikai adatok közel sem tükrözik a valósan

hátránnyal induló gyermekek számát.

Intézményünk és fenntartónk jelenleg biztosítja minden hátrányos helyzetű gyermek

felvételét az óvodai nevelésbe, így kellő időben tudjuk megkezdeni az esélyegyenlőség

megteremtését.

Nevelőtestületünk gyermekszerető, elfogadó, segítő attitűddel rendelkezik,

mindegyikünk a gyermekek érdekeit emeli mindenek fölé. Megpróbáltuk továbbképzéseken

gazdagítani tudásunkat, ám azt tapasztaltuk, hogy a kidolgozott módszerek, technikák,

feladatok általában az iskolás osztályra alkalmazhatóak, csekély számban adaptálhatók át az

óvodai nevelésre.

Mivel valljuk, hogy az óvodáskor a legfőbb tevékenysége a játék, hisszük, az

esélyegyenlőség megteremtése is ezen tevékenység által valósítható meg a gyakorlatban

leginkább. A másság elfogadását teljesértékű példaadással kell közvetítenünk. Olyan, a

gyakorlatban használható felmérési és tesztrendszert, valamint játékgyűjteményt szeretnénk

innovációnkban közzétenni, ami a céljaink eléréséhez a legnagyobb mértékben hozzájárul.

4

Célok meghatározása

A hátrányos helyzetű gyermekek felismerése a szociális helyzet, az otthoni környezet, a

csoportbeli helyzet alapján.

Ezen gyermekek beilleszkedésének, felzárkóztatásának megsegítése, a különbözőség

elfogadásának erősítése a csoporton és az óvodai környezeten belül.

Feladatok meghatározása

Az Innovációhoz szükséges adatok gyűjtése

A gyűjtött adatok kiértékelése

Megfigyelési szempontok kiválasztása, összeállítása

Felmérések, tesztek – kulcskompetenciákra kiemelten

Megfigyelések, felmérések, tesztek kiértékelése

A kiértékelés alapján konkrét célok meghatározása

A konkrét célok eléréséhez feladatok meghatározása

Módszerek és eszközök pedagógiailag átgondolt kiválasztása

Szakmai összegzés

5

II.

Városunk rövid bemutatása

Tiszakécske Bács-Kiskun megye észak-keleti területén, a Tisza egy nagyobb

kanyarulatában fekszik, amely tizenkét és fél kilométeren érintkezik a település határával.

Lakosainak száma kb. 12 ezer.

A 60-as évekig a lakosság nagy része gyümölcs-zöldségtermesztésből élt. Ekkor

megindult a település iparosodása, ami magas számú munkahelyet biztosított a lakosság

számára, azonban a 90-es évek után megkezdődött az üzemek fokozatos vagy teljes bezárása

és a nagyfokú munkanélküliség nálunk is megmutatkozott. Jelenleg nagy tömeget

foglalkoztató üzemegység nincs, bár több vállalkozó visszatért a zöldség-

gyümölcstermesztésre, de ez a lakosság számára csak idényjellegű alkalmi munkát jelent.

Városunkban három nevelőszülői hálózat működik, sok munka nélkül maradt család

próbálkozik a megélhetés ezen formájával, am nagyszámú állami gondozott gyermeket jelent

intézményeinkben.

A településünk a sok nehézség ellenére mégis fejlődést mutat, idegenforgalmunk,

kulturális életünk fellendülőben van, városképünk szép, tiszta, rendezett.

Oktatási intézményeink

Városunkban három oktatás-neveléssel foglalkozó intézmény működik

Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium és

Pedagógiai Szakszolgálat

Református Kollégium

1-12. osztályig

Városi Óvodák és Bölcsőde

Béke Úti Óvoda

Arany János Úti Óvoda

Erkel fasori Óvoda

Templom téri Óvoda

Újbögi Óvoda

Bölcsőde

6

Intézményünk bemutatása

Városunkban öt óvoda működik, központi irányítással. 2004 óta bölcsőde is az

óvodához tartozik, ezáltal sokkal szorosabb kapcsolatot ápolunk mint az ezt megelőző

időszakban. Az öt óvodából egy található külterületen, a többi a város különböző pontjain,

zöldövezetben helyezkedik el. Az elmúl években a város vezetősége nagy hangsúlyt fektetett

az intézmények felújítására, így három óvodánk szépült meg, s egy, a Béke utcai felújítása

folyamatban van, így megszépült környezetben folytathatjuk nevelő- oktató munkánkat. Bár

kiszolgáló helységeink mérete többségben kicsi, a csoportok közötti jó szervezéssel el tudjuk

kerülni a zsúfoltságot.

Minden óvodában megfelelő méretű udvar biztosítja gyermekeink mozgás- és

játékigényének kielégítését, programjaink nagy részét is – a megfelelő körülmények miatt – a

szabadba tervezzük.

A tagóvodák közötti kapcsolat jó, részt veszünk egymás programjain, közösen

dolgozunk egyes munkaközösségekben, testvércsoporti kapcsolattal is igyekszünk mélyíteni

együttműködésünket a közös, módszertanilag megalapozott munkánkban.

Béke Úti Óvoda bemutatása

Óvodánk 1980 óta működik, ezelőtt az épület Diákotthon, Művelődési Ház illetve

magánlakásként üzemelt. Jelenleg négy csoport kap helyet az épületben, amelynek állaga

felújításra szorul. Csoportszobáink egy kivételével tágasak, világosak. Minden csoport külön

udvarrésszel rendelkezik, ami megfelelő méretű, sok kinti program megrendezéséhez ad

lehetőséget.

Gyermekeink tiszta, esztétikus környezetben töltik nálunk a mindennapjaikat, hogy ez

még inkább megvalósuljon, nevelőtestületünk célul tűzte ki, hogy a régi, harmincéves

bútorainkat lecseréljük, aminek megvalósítása most is folyamatban van.

A nálunk dolgozó pedagógusok és dajkák mindegyike lelkes, gyermekszerető és

terhelhető. Folyamatosan képezzük magunkat, hogy minél jobban láthassuk el munkánkat.

Sok színvonalas, közös program rendezésével erősítjük a szülők, a gyermekekés az

óvodai dolgozók jó kapcsolatát.

7

Csoportunk bemutatása (Süni csoport)

Szép, tágas csoportszobánkba 25 gyermek jár, 14 lány és 11 fiú. Munkánkat egy dajka

segíti, aki nevelési céljainkat tiszteletben tartja, szerves része a csoport életének.

2010-ben 12 tanköteles gyermekből 6 kezdi meg általános iskolai tanulmányait. A

többiek szülői kérésre vagy a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján maradnak az óvodában.

2009. májusában óvodánk a TÁMOP 3.1.4-es pályázat megnyerésével csatlakozott a

Kompetencia alapú nevelés bevezetésében résztvevő intézményekhez. Két csoportban

kezdtük el a pályázat megvalósításához szükséges munkát. Újdonság volt számunkra a négy

őselemre való építés, ami nagyban megváltoztatta tervező munkánkat az eddigiekhez képest.

Szemléletünkben nem kellett túl sokat változtatni, hiszen eddig is tevékenységbe és játékba

ágyazottan juttattuk ismeretekhez gyermekeinket.

III.

A hátrányos helyzet törvényi meghatározása

Az 1993. évi LXXIX közoktatásról szóló törvény 12. § tartalmazza az értelmező

rendelkezéseket. A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi

körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres

gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

A hátrányos helyzet meghatározása a pedagógus szemével

Véleményünk és tapasztalataink szerint minden gyermek hátrányos helyzetű és

valamilyen szintű megsegítést igényel, aki a társaihoz képest hátrányt vagy elmaradottságot

mutat a közösségbe való érkezéskor, vagy a közösségi élet bármely szakaszán elszenvedett

körülmény miatt a csoportban való státusza megváltozik.

8

A hátrányos helyzet vizsgálata

a) Megkülönböztetésből adódó hátrányok

– Kisebbségi megkülönböztetés (etnikai, faji)

– Vallási alapú megkülönböztetés (nem jellemző)

– Fogyatékosság (értelmi, testi) –ból adódó megkülönböztetés

– Lakóhely szerinti megkülönböztetés (tanya, város)

b) Családi háttérből adódó hátrány

– Szülők munkanélkülisége

– Szülők iskolázatlansága

– Szülők betegsége vagy fogyatékossága

– Szülők deviáns viselkedése

– Hátrányos családforma (félárva, árva, elvált)

– Állami gondozott gyermek

– A család szegény vagy nyomorban él

– Szűkös lakáskörülmények

c) Tanulásban akadályoztatottak hátránya

– Diszlexia

– Diszgráfia

– Diszkalkulia

– Hiperaktivitás

– Autizmus spektrum zavarai

9

IV.

A hátrányos helyzet megmutatkozása az óvodában

Tapasztalatunk az, hogy legtöbbször a családi háttérből adódó hátrányt tapasztalják meg

az óvodás korú gyermekek, hiszen a megkülönböztetésből adódó különbözőséget – etnikai,

faji, vallási – csak a felnőtt társadalom nyomására érzékel. A kisgyermeknek, ha külön nem

hívják rá fel a figyelmét, nem veszi figyelembe azt.

Ha a gyermek tanulásban akadályozott – kivéve a hiperaktivitást és az autizmust – az

óvodáskori tevékenységekben nem feltétlenül kell megmutatkoznia a gyermektársak körében

ennek a hátrányának.

Természetesen a pedagógusnak hozzáértően, már az óvodában el kell kezdeni ezen

gyerekek fejlesztését, hogy az iskolába kerülve a lehető legminimálisabbra csökkentsük a

hátrányukat társaikkal szemben.

A Helyi Programunk tartalmazza: pedagógiai munkánk feladata, „az eltérő

szociokulturális környezetből óvodába kerülő gyermekek (az eltérő fejlődési ütem

figyelembevételével) testi-lelki-mentális szükségleteinek kielégítése.

Innovációnk a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőség lehetőségének biztosítása

a csoportunkban. – Jelenleg csoportunkban külső szemlélőként nehezen lehetne megmondani

a ruházat, behozott játékok alapján, melyik gyermek hátrányos helyzetű.

Megfigyelésink és tapasztalatunk alapján óvodánkban /intézményünkben/ nem csak a

törvényileg meghatározott hátrányos helyzetű gyermekek indulhatnak hátránnyal egy óvodai

csoportban, hanem a nevelő szülőknél élő gyermekek, vagy éppen azok a gyermekek, akik a

megfelelő ellátáson kívül szinte semmit „nem kapnak” otthon, még ha az a szülők állandó

elfoglaltságából alakul is ki. A gyermekek az óvodai csoportba érkezéskor egy új szociális

közösségbe érkeznek és nem mindegy mennyire tudnak oda beilleszkedni, válnak a közösség

egyik tagjává és tudnak benne örömmel tevékenykedni először még csak társakkal, majd

barátokkal.

A gyermekek első szociális közege a család, amely nagyon sokféle lehet. Ezért nagyon

fontos megismernünk, főleg a hátrányos helyzetű gyermekeknél, hogy milyen szokások,

elvárások, értékrendek és érzelmi kapcsolatokban él otthon a gyermek. Azokra építhetünk,

majd később alakíthatjuk mi óvodapedagógusok.

1

Mindegyikünk tapasztalhatta, mennyivel gyorsabban és könnyebben tud beilleszkedni

és alkalmazkodni egy közösségbe a gyermek, miután elfogadott minket felnőtteket, ha az

alapvető szokások, elvárások és értékrendek azonosak az otthonival. Nem érzi magát

elhagyatottnak, kiszolgáltatottnak, ha a családi háttér az elfogadó, a másik felé nyitó, jól

kommunikáló, érdeklődő, alkalmazkodni tudó mintát nyújtja a gyermeknek. Sajnos a mai

időkben egyre kevésbé tapasztaljuk ezt, hiszen a szülők többsége a minél jobb életvitel

eléréséért alig van otthon, kevés az ideje a gyermekre. A hátrányos helyzetű gyermekeknél,

ahol bizony az anyagiak szűkösek, kompenzálására a szülő sokszor mindent megenged a

gyermekének, olyan szokásokat kialakítva mint a rendszertelenség, „babás bánásmód”,

öntörvényűség. Ezért nagyon-nagyon fontos, hogy a szülők kellő tájékoztatást kapjanak az

óvodai életről, szokásrendszerről. Tapasztalatuk szerint a szülők többsége – függetlenül

hátrányos helyzetétől – elfogadók és nagyon segítőkészek az óvodai nevelési célok

megismerésekor és utána annak elérésében. Az előre megismert és elfogadott

óvodapedagógusok, nevelési célok és módszerek ismeretében, főleg ha már az előző gyermek

is abba a csoportba járt, nyugodtan hozzák a szülők a gyermeküket óvodába. Hosszú évek

tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogyha a szülőnek nincsenek fenntartásai az óvodával

szemben és elfogadja az adott helyzetet, hogy a gyermeke óvodás legyen, tehát „el tudja

engedni”, a gyermek az első pár hét vagy hónap után problémamentesen beilleszkedik a

csoportba, még ha már egy összeszokott csoportba is kell, legyen akár hátrányos helyzetből

jövő is. A szocializáció terén elsődleges a nyugodt, elfogadó, beszélgetést – megbeszélést

felkínáló légkör az óvodában, de a családban főleg! Ha a családban nincs ilyen légkör vagy

változás történik, az befolyásolja a gyermek viselkedését, annak következményeként pedig a

helyzetét a csoportban.

A hátrányos helyzet megmutatkozása csoportunkban a szocializáció terén

Ez igazolódott a szociometriai felmérésnél. A peremhelyzetben lévő négy gyermek közül

– kettő testvér, nevelőszülőknél él, de édesanyjukhoz való visszaszoktatás folyt

problémákkal telve,

– egy kislány, akinek szülei között úgy megromlott a kapcsolat, hogy az édesanya egy

időre elköltözött otthonról,

– egy családban élő kisfiú, ahol a két szülő műszakváltásban dolgozott és még plusz

terhet is vállalt, a gyermek pedig otthon legtöbbször a számítógépnél ült.

1

Egy csoportban a gyermekek közötti viszonyok – érdeklődés, együttjátszás, barátkozás

– sokszor változnak, főleg az első időkben. Tudjuk, hogy a gyermek hangulata,

kommunikációja, elfogadó képessége milyen sok társat tud szerezni neki a közös

tevékenységekben. Egy félő, nyugtalan, szorongó, az egyedüllétet megszokó vagy kereső

gyermek sajnos a közösségben gyorsan peremhelyzetre kerülhet, úgy hogy először szinte fel

sem tűnik. Megfigyelésnél vesszük észre, hogy a gyermek játszik, de csak egyedül, vagy jön-

megy a tevékenységek között csapódva egyikből a másikba konfliktus nélkül. Ezért fontos,

hogy a szülőtől időben tájékozódást kapjunk a gyermekkel kapcsolatos minden problémáról.

Ha pedig mi veszünk észre a gyermeken valami szokatlant, informálódjunk a szülőtől az

esetleges otthoni háttérről, hogy minél előbb, ha tudunk, segítséget nyújthassunk. Hiszen a

gyermek a családi háttere (anyagi viszonyok, neveltetése, nevelőszülőkhöz kerülés, szülők

elválása,…), a személyisége (zárkózott, indulatos,…), a származása (etnikum vagy bármilyen

nemzetiségű), a fogyatékossága (süketség, mozgás fejletlenség,…) miatt nem kerülhet

hátrányos helyzetbe az óvodai csoportban.

Fejlesztési céljaink a szocializáció terén

Sok éves tapasztalat után úgy érezzük, a peremhelyzetben lévő gyermek mindig

hátránnyal indul az összes gyermeki tevékenységben az óvodában. Ennek kiküszöbölésére

javasoljuk innovációnk első lépéseként, hogy már kiscsoportban is készítsünk a második

félévben szociometriai felmérést ismeretszerzés gyanánt. A továbbiakban pedig szükség

szerint, de legalább évente kétszer, ami jó alap az összehasonlításra a változásokban, és arra,

hogy a peremhelyzetben lévő gyermekeket a csoportban elfogadtatni tudjuk.

Szociometriai felmérésre igen jó óvodában

– a postásjáték – minden gyermek kap kettő jelével ellátott lapot, melyet az öltözőben a

barátainak „kézbesít ki”, melyet az óvodapedagógus táblázatban jelöl;

– személyes rákérdezés – az óvodapedagógus négyszemközt megérdeklődi a gyermektől, ki

a legjobb barátja és ki a második legjobb barátja. Bővebb információhoz jutunk, ha még

azt megkérdezzük, hogy kit hívna, ha félne valamitől; kit hívna, ha segítségre lenne

szüksége; ki az, aki nem a barátja.

Az óvodapedagógus által nyújtott minta (nyitott, elfogadó, segítőkész,…), a gyermek

pozitívumainak kiemelése mellett még sok lehetőség van, amely ezt elősegítheti – például

drámaelemeket tartalmazó játékok.

1

A Kompetencia alapú oktatási–nevelési segédanyag is tartalmaz a négy őselemre épülő

játékgyűjteményt, amit nagyon jól tudtunk hasznosítani. Több játékot is alkalmaztunk

csoportunkban, ezért ajánljuk minden óvodapedagógusnak.

Mellette összegyűjtöttük azokat a játékokat, melyek számunkra a óvodai csoportokban a

legjobban alkalmazhatóak. A kapcsolatteremtésre, az egymás elfogadására, a csoport

összetartozásának elősegítésére és fejlesztésére nyújt lehetőséget játék összeállításunk,

melyben biztosan talál mindenki ismerőst, de reméljük olyat is, ami számára új és szívesen

alkalmaz csoportjában.

V.

Gyermekek képességeinek mérése

Helyi Programunk tartalmazza:

– „A gyermek életkori és egyéni sajátosságaira, az eltérő szociokulturális és fejlődési

ütemének szem előtt tartására nagy hangsúlyt fektetünk.”

– „A hátrányokkal rendelkező gyermek differenciált fejlesztésére való tudatos felkészülés, a

hátrányok pótlására, a fejlődés akadályainak elhárítására vagy a tehetség fejlesztésére, a

pozitívumok megerősítésére irányuló speciális feladatok megtervezése és az eredmények

rendszeres értékelése – feladat melyet beépítünk nevelési gyakorlatunkba.”

Ezt a célt szolgálják a gyermekeknél az egyéni megfigyelések és felmérések is, melynek

módjainak és formáinak egyike az öt éves korosztálynál a PREFER – Preventív

Fejlettségvizsgáló Rendszer – intézményünkben. Ebben a nevelési évben a továbbfejlesztett

változatát a DIFER-t – Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer – megismerve úgy éreztük

sokkal megfelelőbb lenne számunkra az óvodai gyakorlatban. Mellette szólt, hogy

elgondolása, felépítése és több tesztje is megegyezett a már ismert PREFER tesztekkel, de

tartalmában, lehetőségeiben többnek találtuk. Nagyon örültünk, hogy a gyermekeknél már

négy éves korban is lehet alkalmazni és a fejlődésük több éven át nyomon követhető és

elősegíthető általa.

Főleg a hátrányos helyzetű gyermekeknél érezzük szükségességét a képességek fejlettségének

minél előbbi megismerésére, lemaradásuk fejlesztésére, pótlására, melyek később az iskolai

teljesítmények eléréséhez fontosak, azok minőségét befolyásolják. Az elgondolásunkat tettek

1

követték, készítettünk egy fejlettséget mutató és egy fejlődést nyomonkövető dokumentumot

a DIFER programcsomag fejlődési mutatója alapján, amit a későbbiekben majd alkalmazunk.

1

A gyermek képességeinek egyéni fejlettségét mutató és nyomonkövető dokumentumok

A gyermek képességeinek egyéni fejlettségét mutató dokumentum

Gyermek neve:

Születési ideje:

Óvodai jele:

%p

Írásmozgás-

koordináció

Beszédhanghallás

Reláció-szókincs

Elemi számolás

Következtetés

Összefüggés-

megértés

Szociali-tás

DIFER index

100 ÉV HÓ ÉV HÓ ÉV HÓ ÉV HÓ ÉV HÓ ÉV HÓ ÉV HÓ ÉV HÓ

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0

előkészítő szint kezdő szint haladó szint

befejező szint optimális használhatóság

1

RÖVID DIFER

Értékelés: szocialitás: 5=nagyon jól működik, 4=jól működik, 3=működik, 2=még nem működik, 1=még hibásan működikSzámlálás: A) 0-21 oszlopban 0-21-ig pontszám, a többiben = működik vagy ? = még nem működik

Dátum Szocialitás Számlálás

KF Erkölcsi érzék FV Feladattartás A)0-21

B50

C)500

D)13

E)98101év hó kitart. érz. konc.

KF=kapcsolatfelvétel, FV=feladatvállaláskitart.=kitartás, érz.=érzelmi viszonyulás, konc.=koncentrálás

Értékelés: = működik vagy ? = még nem működik

Dátum A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V X Y Z p* 5pév hó

* p = pipák számának összege, 5p = pipák összegének ötszöröse

A DIFER index kiszámítása a RÖVID DIFER alapján (zárójelben a lehetséges pontok):DIFER index tesztpont (5-204) = Szocialitás: (5-35) + Számlálás: (0-25) + A-Z (0-24)*5: (0-120) + Írásmozgás-koord: (0-24)Az írásmozgás-koordináció fejlettségét A gyermek képességeinek egyéni fejlődését nyomonkövető dokumentum első oldalára kell rögzíteni, a tesztpontot onnan kell leolvasni.

Előkészítő szint Kezdő szintp = 5 20 40 60 80 102

%p = 0 10 20 30 40 50103 113 123 13351 55 60 65

Haladó szint Befejező szint Optimump = 134 143 153

%p = 66 70 75154 164 17476 81 85

175 185 195 20486 90 95 100

p = A RÖVID DIFER-en elért pontok (pipák) száma, alatta a % pontban kifejezett eredménye.Az egymás alatti két szám bekarikázandó. Két szám közé tesszük a jelzést, ha közéjük esik az elért pontszám.

1

A gyermek képességeinek egyéni fejlődését nyomonkövető dokumentum

Gyermek neve:

Születési ideje:

Óvodai jele:

AZ ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSE


Dátum

év hó T E M T E M T E M T E M T E M T E M T E M T E M

T = tartalom, E = elhelyezés, M = méret.

Előkészítő szint Kezdő szint Haladó szint Befejező szint Optimump= 1 2 3 4 5

%= 4 8 13 17 216 7 8 9 10 1125 29 33 38 42 45

12 13 14 15 1650 54 58 63 67

17 18 19 20 2171 75 79 83 86

22 23 2492 96 100

p = az elért pontok (pipák) száma, alatta a %-os eredmény.Az egymás alatti két szám bekarikázandó.

1

A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSE


Rövid változatDátum p-

b1

l-ll2

e-é3

ggy-gy4

-h5

m--6

t-d7

d-t8

-r9

p-p10

b-g11

k-k12

sz-z13

e-sz14

gy-ny15év hó

Ha az első 15 elemből a vizsgálat eredményeként legfeljebb 2 „?” lesz a sorban, az azt jelenti, hogy a vizsgált gyerek beszédhanghallása optimálisan fejlett.A szemközti táblázat optimum rovatában ekkor az 58 pontot (97 %-ot) kell bekarikázni. Az ilyen gyerekek estében a vizsgálatot nem kell folytatni. Ezek a gyerekek részt vehetnek a teljes csoporttal végzett fejlesztő játékokban, de elemi csoportos fejlesztésre nincsen szükségük.


FolytatásDátum d-

t16

s-cs17

j-l18

sz-s19

f-v20

t-k21

r-l22

gy-ny23

zs-z24

é-í25

ú-ű26

gy-ty27

i-í28

ö-ő29

ll-l30év hó

1

FolytatásDátum g-

k31

s-zs32

sz-c33

ty-gy34

ö-ő35

-c-36

b-g37

d-b38

ó-ó39

h-

40

j-l41

zs-s42

n-nn43

zs-z44

é-á45év hó

FolytatásDátum ú-

ű46

ű-ű47

d-b48

zs-cs49

r-r50

m-n51

k-g52

i-i53

o-ö54

z-z55

s-sz56

z-z57

n-

58

é-i59

sz-ssz60év hó

Előkészítő szintp = 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

% = 0 2 3 5 7 8 10 12 13 15 17 18 20 22 23 25

Előkészítő szintp = 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

% = 27 28 30 32 33 35 37 38 40 42 43 45 47 48 50

Kezdő szint Haladó szintp = 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41

% = 52 53 55 57 58 60 62 63 65 67 6842 43 44 45 46 4770 72 73 75 77 78

Befejező szint Optimump = 48 49 50 51 52 53

% = 80 82 83 85 87 8854 55 56 57 58 59 6090 92 93 95 97 98 100

p = az elért pontok (pipák) száma, alatta a %-os eredmény. A rövid változat szorzója: 4.Az egymás alatti két szám bekarikázandó.

1

A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSE


Dátum A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V X Y Zév hó

Előkészítő szintp = 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

% = 4 8 13 17 21 25 29 33 38 42 45

Kezdő szint Haladó szint Befejező szint Optimump = 12 13 14 15 16

% = 50 54 58 63 6717 18 1971 75 79

20 2183 86

22 23 2492 96 100

2

AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG FEJLŐDÉSE

Értékelés: a „számlálás” oszlopban 0-21, a többiben = működik vagy ? = még nem működik

Dátum Számlálás Számkörök átlépése Számképfelismerés

év hó 0-21 A30

B40

C50

D100

E500

A1

B2

C3

D5

E7

F10

Gc+d

Ha+b

Iacd

Dátum Számlálás visszafelé

év hó A02

B13

C36

D811

E1821

F4851

G98101

H498501

Dátum Műveletek pálcikákkal Számolvasás

év hó A1

B3

C5

D6

E10

F12

G15

H20

I4

J16

K=16

A1…

B10…

C22…

D118…

Előkészítő szint Kezdő szintp = 4 8 12 16 20 24 28

% = 7 14 21 28 35 41 4829 32 34 36 38 4050 55 59 62 66 69

Haladó szint Befejező szint Optimump = 41 44 46

% = 71 76 7947 50 5281 86 89

53 56 5891 97 100

p = az elért pontok (pipák) száma, alatta a %-os eredmény. Az egymás alatti két szám bekarikázandó.A rövid változat szorzója: 2. Ha a rövid változattal dolgozunk: a szorzatból ki kell vonni 7 pontot, az így kapott értéket kell a táblázatban bejelölni.

2

A TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS FEJLŐDÉSE


Dátum 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16év hó

Dátum 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32év hó

Előkészítő szint Kezdő szintp = 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

% = 0 3 6 9 13 16 19 22 25 2810 11 12 13 14 1531 34 38 41 44 47

Haladó szint Befejező szint Optimump = 16 17 18 19 20 21 22

% = 50 53 56 59 63 66 6923 24 25 26 2772 75 78 81 84

28 29 30 31 3288 91 94 97 100

p = az elért pontok (pipák) száma, alatta a %-os eredmény.Az egymás alatti két szám bekarikázandó. A rövid változat szorzója: 3,2.A féltesztek szorzója 2.

2

A TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS-MEGÉRTÉS FEJLŐDÉSE


Dátum 1. Megbotlás 2. Forint 3. Eső 4. Sérülés

év hó N/C

!/?

O/E

M/N

N/C

!/?

O/E

M/N

N/C

!/?

O/E

M/N

N/C

!/?

O/E

M/N

Dátum 5. Radír 6. Kör 7. Felhő 8. Állat

év hó N/C

!/?

O/E

M/N

N/C

!/?

O/E

M/N

N/C

!/?

O/E

M/N

N/C

!/?

O/E

M/N

N/C = nemcsak akkor/csak akkor feltétel!/? = szükségszerű/valószínű összefüggésO/E = okság/együttjárásM/N = mindig/nem mindig

Előkészítő szint Kezdő szintp = 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

% = 0 3 6 9 13 16 19 22 25 2810 11 12 13 14 1531 34 38 41 44 47

Haladó szint Befejező szint Optimump = 16 17 18 19 20 21 22

% = 50 53 56 59 63 66 6923 24 25 26 2772 75 78 81 84

28 29 30 31 3288 91 94 97 100

p = az elért pontok (pipák) száma, alatta a %-os eredmény.Az egymás alatti két szám bekarikázandó.A rövid változat szorzója: 2.

2

A SZOCIALITÁS FEJLŐDÉSE

Értékelés: 5=nagyon jól működik, 4=jól működik, 3=működik, 2=még nem működik, 1=még hibásan működik

Dátum Társas feladat (írás)Kapcsolatfelvétel Erkölcsi érzék

1.vizsg.

2.vizsg.

3.vizsg. 2b. 3b. 4a. 5b. 6a.

év hó 1a.viszony

1b.utasítás

2a.Ö

3a.B+K

5a.R+Sz

DátumFeladatvállalás Feladattartás

2c. 3c. 4b. 5c. 6b. első vizsgálat második vizsgálat harmadik vizsgálat

év hó Ö B K R Sz 2d.kitart.

2e.érz.

2f.konc.

4c.kitart.

4d.érz.

4e.konc.

6c.kitart.

6d.érz.

6e.konc.

viszony = társakhoz való viszony, utasítás = késleltetett utasítás megtartásaÖ = összefüggés-megértés, B = beszédhanghallás, K = következtetésR = relációszókincs, Sz = elemi számolásvizsg. = vizsgálat, kitart. = kitartás, érz. = érzelmi viszonyuláskonc. = koncentrálás

Előkészítő szint Kezdő szintp = 24–29% = 20–24

30–3525–29

36–4130–34

42–4735–39

48–5340–44

54–5945–49

60–6550–54

66–7155–59

72–7760–64

Haladó szint Befejező szint Optimump = 78–83

% = 65–6984–8970–74

90–9575–79

96–10280–84

103–10785–89

108–11390–94

114–12095–100

p = az elért pontok száma (a sor adatainak összege), % = a fejlettség százalékban kifejezett értéke.Annak az oszlopnak a számai karikázandók be, amely oszlopban az elért pontok összege megtalálható.

2

Mérések kiértékelése

A DIFER-rel felmértük a csoportunkba járó összes gyermeket, akik közül a legkisebb is

betöltötte tavasszal az ötödik életévét.

Mivel csoportunkban a gyermekek egy részét már az előző nevelési évben a PREFER-

rel felmértük, a mostani DIFER-rel történő felmérés kontrollnak is számíthatott.

Esetünkben a mérések azon kívül, hogy megtudtuk melyik gyermek egy-egy

képességnek melyik szintjén áll és igényel-e majd külön fejlesztést, összehasonlítási alapul is

szolgált. Szerettük volna tudni, hogy a csoportunkba járó különböző hátrányokban lévő

gyermekek felmérései milyen eredményeket mutatnak.

Felmérési eredményeinket a későbbiekben a hátrányos helyzet tekintetében az alábbi

szempontok szerint vizsgáltuk.

Hátrányos helyzetű gyermekek 5 fő

Nevelőszülőknél élő gyermekek 4 fő

Csonka és személyes odafigyelést nélkülöző családban élő gyermekek 4 fő

A csoportba járó többi gyermek 12 fő

20%

16%

16%

48%

Hátrányos helyzetűgyermekek

Nevelőszülőknél élőgyermekek

Csonka és személyesodafigyelést nélkülözőcsaládban élőgyermekekA csoportba járó többigyermek

A csoportba járó gyermekeknek tehát több a fele hátrányos helyzetűnek tekinthető pedagógiai

szemmel.

2

A DIFER felmérések eredményei

Szocialitás fejlettsége

A kezdő szinten már csak öt gyermek van – egy hátrányos helyzetű, egy nevelőszülőknél és

három csonka családban élő gyermek. Tehát a hátránnyal induló gyermekek több mint

egyharmadának van szüksége fejlesztésre az ide tartozó képességek terén.

A befejező szinten lévő öt gyermek közül egy van csak közülük, tehát a jó képességű

gyermekek a hátrány nélkül lévők közül valók.

A haladó szinten közel azonos a létszám a hátránnyal bíró gyermekek és a csoportban lévő

többi gyermekeknél.

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Kezdő szint Haladó szint Befejező szint



Csonka és személyesodafigyelést nélkülözőcsaládban élőgyermekek

A csoportba járó többigyermek

Elemi számolás készség fejlettsége

Az elemi számolás terén tíz gyermek közül, akik fejlesztést igényelnek 70 %-a hátránnyal

induló gyermek. A kezdő szinten lévő tizenkét gyermek közül a többség a csoport többi tagja,

a haladó és befejező szinten is ez figyelhető meg.

0

1

2

3

4

5

6

7

8

Előkészítőszint

Kezdőszint

Haladószint

Befejezőszint



Csonka és személyesodafigyelést nélkülözőcsaládban élőgyermekekA csoportba járó többigyermek

2

Tapasztalati következtetés fejlettsége

Az elért eredményeknél jól látható, hogy az előkészítő szinten lévő négy gyermek, akik

ezután külön fejlesztést igényelnek egy hátrányos helyzetű, három pedig a hátránnyal indulók

közül kerül ki. A kezdő és a haladó szinten közel azonos létszámok mutatkoznak a hátrányos

helyzetű és a csoportba járó többi gyermek között.

0

1

2

3

4

5

6

7

Előkészítőszint

Kezdő szint Haladó szint





A tapasztalati összefüggés-megértés fejlettsége

Az előkészítő szinten lévő gyermekek közül, akik ezen a téren fejlesztést igényelnek 20 %-a

hátrányos helyzetű, 60 %-a hátránnyal induló gyermek, tehát összesen 80 % a hátrányos

gyermekek közül való. A kezdő és a haladó szinten itt is közel azonosak az arányok a

csoportok között.

0123456789

Előkészítőszint






2

Beszédhanghallás fejlettsége

Az előkészítő és haladó szintet teljesítő hét gyermek logopédiára jár az alábbi okok miatt: a

hátrányos helyzetű gyermek megkésett beszédkészség, a nevelőszülőnél élő gyermek

elmaradt beszédkészség, míg a többiek egyes hangok kiejtése, cserélése miatt.

Mindegyiküknek szüksége van szakember segítségére, fejlesztésre, ami biztosított. Az

optimum szintet négy gyermek teljesítette a csoportba járó többi gyermek közül, fejlettségük a

legmagasabb szinten áll.

0

1

2

3

4

5

6

7

Kezdőszint

Haladószint

Befejezőszint

Optimumszint





Relációszókincs fejlettsége

Ezen a téren van a legkevesebb fejlesztést igénylő gyermek, mindössze kettő (egy hátrányos

helyzetű és egy hátránnyal induló gyermek). A haladó és a befejező szinten arányában dupla a

csoport többi tagjának létszáma a hátránnyal induló gyermekekhez képest.

0

1

2

3

4

5

6

7

Előkészítőszint

Kezdőszint

Haladószint

Befejezőszint





2

Írásmozgás-koordináció fejlettsége

A gyermekek munkáit kiértékelve az előkészítő, fejlesztést igénylő szinten hat gyermek van,

fele-fele arányban a hátrányos helyzetű és hátránnyal indulók közül. A haladó szinten a jó

képességűeknél majdnem azonos a létszám a hátrányos helyzetű gyermekek és a csoportba

járó többi gyermek között.

0123456789

10

Előkészítőszint






A következőkben megnéztük az egyes képességek terén a fejlesztést igénylő gyermekek

arányaiban történő eloszlását a következő szempontokat figyelembe véve:

– hátrányos helyzetű gyermek

– pedagógus szemmel hátránnyal induló gyermek

– a csoportba járó többi gyermek

Szocialitás fejlettsége

80%

20%

Tapasztalati következtetés

fejlettsége

25%

75%

A tapasztalati összefüggés-megértés

fejlettsége

20%

60%

20%

2

Beszédhanghallás fejlettsége

50%50%

Relációszókincs fejlettsége

50%50%

Írásmozgás-koordináció fejlettsége

50%50%

A DIFER tesztek kiértékelése után elmondhatjuk, hogy a csoportunkban az egyes képességek

terén – kivétel az elemi számolás – a külön fejlesztést igénylő gyermekek majdnem teljesen a

hátrányos helyzetű és a részünkről hátrányos helyzetűnek ítélt gyermekek közül kerültek ki.

Míg az írásmozgás, beszédhanghallás és relációszókincs területén fele-fele az arány, a

tapasztalati következtetés és tapasztalati összefüggés-megértés terén a nevelőszülős és csonka

családban élő gyermekek háromszor annyian szorulnak fejlesztésre. Megdöbbentő a

szocialitás területén mutatkozó eredmény, hiszen itt a fejlesztést igénylő gyermekek 20 %-a

hátrányos helyzetű, míg 80 % a nevelőszülős és csonka családból való. Itt mutatkozik a

legnagyobb elmaradás a gyermekeknél, pedig ez a képesség az alapja a közösségben való

elhelyezkedésnek és a többi képesség elsajátításában is. Ezért is érezzük csoportunkban

fontosnak a szociometriai felmérések elvégzését, a kapcsolatteremtő– és elmélyítő egymásra

odafigyelést, egymás megértését igénylő játékok alkalmazását. Valamint a DIFER tesztek

elvégzését már négy éves korban, főleg minden hátrányos helyzetű gyermeknél, hiszen:

– lehetővé teszi a gyermekek képességeinek felmérését, fejlesztésük időbeli elkezdését;

– a tesztek alkalmasak a gyermekek fejlődésének folyamatos nyomonkövetésére,

diagnosztizálására;

– a gyermekek fejlettségét a készség optimális elsajátítási szintjével való összehasonlításra;

– a szolgáltatott információ alapján meghatározóak lesznek a fejlesztés következő feladatai.

Vannak olyan képességek, melyek középső csoportos korig fejlődnek a legtöbbet, ha

lemaradás van minél hamarabb pótolni kell – szocialitás, tapasztalati összefüggés-megértés. A

fejlesztéskor itt van az egyéni differenciálásnak a legnagyobb szerepe.

3

VI.

Lehetőségek a differenciálásra

A felmérések tükrében intézményünkben a gyakorlatban eddig is a hátrányokkal

rendelkező gyermekek differenciális fejlesztésére tudatosan felkészülünk, figyelembe véve a

gyermek egyéni képességeit, fejlődési ütemét, eltérő szociokulturális hátterét, hogy a

hátrányos helyzetéből minél előbb felzárkóztathassuk.

Helyi Programunk tartalmazza:

– „Építünk a gyermek megismerési vágyára, kíváncsiságára a spontán és irányított

tapasztalatszerzés, tevékenykedtetés során.”

– „Biztosítjuk a felfedezés és kutatás örömét a problémamegoldó és kreatív gondolkodásra

nevelés terén…”

Ezért figyelembe vesszük, hogy a gyermek az életkori szokásokat egyéni szinten hozza.

A gyermekeknél megjelenő különbségeket, az egyéni fejlettséget figyelembe véve a

nevelésben differenciálnunk kell, hogy a gyermek a saját tempójában fejlődhessen. – Nagyon

fontosnak tartottuk eddig is az „egyszer, először” élményeket, amikor legelőször találkozik a

gyermek egy adott feladathelyzettel, problémával, ismeretanyaggal főleg a közvetlen

tapasztalás során.

A Kompetencia alapú nevelés bevezetésekor csoportunkban a kísérletezés, a gyermekek

által céltudatosan behozott anyagok feldolgozásánál ezt hatványozottan tapasztaltuk. Pozitív

élményekhez jutva mi is és a gyermekek is a közös problémák közös megoldásával, főleg az

első alkalmakkor. Hiszen minden egyes gyermeknek lehetősége nyílt, hogy alkotója legyen a

közös eredménynek az egyes tevékenységekben. Ez a gyermekek belső motiváltságát,

kíváncsiságát növelte minden általunk kezdeményezett tevékenységben való részvételre.

Valamint a megszerzett ismereteket a többi tevékenységekben továbbadták, beépítették. Úgy

tapasztaltuk, hogy a gyermekek sokkal nyitottabbak, érdeklődőbbek lettek környezetük felé.

A megtapasztalt ismeretek birtokában még többre vágytak, kérve egy kísérlet vagy

tevékenység megismétlési lehetőségét, például levegő témakörnél: légforgó működése a

fűtőtesteknél; víz témakörnél: kockák kiegyensúlyozott elhelyezése vízben lévő táblán. Majd

a rácsodálkozás örömével, megerősítést kapva használták fel megszerzett tudásukat például:

építések során.

3

Csoportunkban pedagógiai munkánkban eddig is a mikrocsoportos formát részesítettük

előnyben. Fontosnak éreztük az egyéni foglalkozást a gyermekeknél a képességek fejlesztése

érdekében, főleg a hátrányban lévők estében. De éltünk a frontális munka lehetőségével,

elsősorban egy-egy téma lezárásakor.

Példák az előző gyakorlatunkból

A témák feldolgozása alkalmával a gyermekeknek lehetőségük volt az általuk

kezdeményezett tevékenységbe bekapcsolódni, ahol új ismereteket, tapasztalatokat

szerezhettek vagy bővíthették a már meglévőket. Valamint olyan lehetőségek közül

választhattak, melyekben már önállóan, társsal vagy társakkal együttműködve tudtak

tevékenykedni.

Két példán bemutatva:

1. Ősszel matematikai tevékenységek, közösen gyűjtött terményekkel – gesztenye, makk

gubó, dió, mogyoró, mandula…

– Halmazok képzése – szétválogatás: ehető, nem ehető

fajtánként, …

Hol van több, kevesebb, esetleg ugyanannyi.

– Sorbarendezés – a gyermekek egyéni választása alapján

– Soralkotás – megadott minta alapján folytassa a gyermek, például: dió – makk –

mogyoró …

– Halmazok bontása részhalmazokra – 6-6 darab minden gyermek részére, és 2 darab

kistányér, osszák el két felé a terményeket, lehetőleg minél több megoldás legyen.

2. A foglalkozás témája a TÉL

a. Az egyik asztalnál képek közül kiválaszthatták a gyermekek a téli képeket,

elmondhatták miért azt a képet választották. A közös válogatás alatt segíthettek

egymásnak, felhívhatták egymás figyelmét és megbeszélhették a számukra érdekes,

fontos dolgokat.

b. Évszak kirakó – Puzzle van a másik asztalnál /több is)

A négy évszak – mind azonos formákat ábrázoló, azonos mennyiségű és formájú

darabokból áll, melyek az adott évszaknak megfelelő például: gyermek – időjárásnak

megfelelően öltözve, fa – évszaknak megfelelő ábrázolásban, nap – nagy és kicsi

sugarakkal, felhő mögül kandikálva, szinte nem is látszik.

3

A téli évszak mellé még a másik hármat is ki lehet rakni és mivel az egyes darabok a

kirakóban megegyeznek és felcserélődhetnek a „Mi lenne ha…” játékot is lehet

játszani. Például: Mi lenne ha például a csizmát, kabátot és sapkát viselő gyermeket a

nyári évszakhoz tennénk?

Közös megbeszélésre, vitára, egymás meggyőzésére a másik … elfogadására ad

alkalmat.

c. Ruhák közül ki kell válogatni a téliket, és felöltöztetni vele a babákat. Megbeszélve

miért éppen azt, mi az oka, hogy melegebben kell öltözködni, idebent miért nincs

szükség rá.

Ok-okozati összefüggések feltárása, észrevétele, megbeszélése.

d. Kis négyzet alakú képek közül kiválogatni a téli zöldségeket, gyümölcsöket, párba

szedni őket, közben megbeszélik ismertetőjegyeiket, kinek melyik a kedvence és

miért, majd kezdődhet a memória játék.

Példa a mostani gyakorlatunkból

A Kompetencia alapú nevelési programot megismerve és alkalmazva az együtt

felfedezés és megismerés élménye, szerepe még jobban kiteljesedett, meghatározóbbá vált

pedagógiai munkánkban, mely a gyermekek fejlődését is nagyban elősegítette.

Az új rálátási móddal – egy témát komplex egységében látni – és a segédanyagok segítségével

egy-egy témánál több és színesebb lehetőséget tudtunk a gyermekek számára felajánlani és

biztosítani a tevékenységek során.

Példánk a víz témaköréből:

– A víz tulajdonságainak megismerése kísérletezés közben

Folyékony – egyes anyagok felszívják

Különböző formájú edényekben különböző formát vesz fel

Egyes anyagok feloldódnak benne

Színtelen, áttetsző

Szagtalan

Semleges ízű

– Matematikai ismeretek szerzése vízzel való tevékenység során

Különböző nagyságú és formájú edények összehasonlítása „befogadó” képességük szerint.

Melyikbe fér több, kevesebb víz?

Babkonyhai eszközök: tál, pohár, üvegek, …

3

– Játék a vízben

Tálcában lévő vízen kupak vitorlások fújása szívószállal egymásnak vagy célba.

– Papírhajó hajtogatása, majd díszítése tetszés szerint.

– Asztali játék: békák ugratása a „tóba”.

VII.

Összegzés

Az önálló innovációnkhoz szükséges tapasztalatszerzés, adatgyűjtés, értékelés során

igazolódott az a feltevésünk, hogy sokkal több gyermek igényel odafigyelést, törődést, mint a

hivatalosan megállapított hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Szociometriai felméréseink nagyon jó támpontot adnak, hogy a csoportba járó

gyermekek hol helyezkednek el a közösségen belül.

Szeretnénk, ha az intézményünkben dolgozó óvodapedagógusok is rendszeresen

végeznék el ezeket a felméréseket.

A DIFER tesztek kiértékelése során szembesültünk azzal, hogy az általunk hátrányos

helyzetűnek vélt gyermekek mindegyike szenved valamilyen részképesség kieséssel, így

ahhoz, hogy az esélyegyenlőséget megteremtsük, ezek a gyermekek a tanulási folyamatokhoz

szükséges képességek fejlesztésére is szorulnak. A DIFER teszt nagyon jól alkalmazható a

képességek méréséhez, ezért ajánljuk minden óvodapedagógusnak az átvételét.

Az innovációnk mellékleteként olyan szociális, értelmi, kommunikációs és testi

kompetenciákat fejlesztő játékokat gyűjtöttünk össze, ami jó vezetéssel teljesen alkalmazható

a gyerekek csoporton belüli helyzetének jó irányba történő megváltoztatásához.

Összegzésül elmondhatjuk, hogy az általunk használt megfigyelések, felmérések,

tesztek alkalmasak arra, hogy kiszűrjük és segíthessük azokat a gyermekeket, akik erre a

leginkább rászorulnak, segíthessük őket, hogy minimálisra csökkentett hátránnyal kezdhessék

meg az általános iskolai tanulmányaikat.

3

Felhasznált irodalom

1. Add tovább! – Drámajátéktár

Szerkesztette: Előd Nóra

Caudy Kiadó, Veszprém

2. Az óvodáskor fejlesztőjátékai

Óvodapedagógusok, szülők, főiskolai hallgatók kézikönyve

OKKER Kiadó

3. DIFER–programcsomag

Az elemi alapkészségek fejlődése 4–8 éves életkorban

Mozaik Kiadó, Szeged, 2004

4. Hétszínvirág – Városi Óvodák és Bölcsőde helyi nevelési programja

Tiszakécske 2004

5. Karlócai Mariann: Komámasszony hol az olló?

M–ÉRTÉK Kiadó Kft., Budapest, 2005

6. Padisák Mihály – Padisák Judit: Minden napra egy játék!

Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1979

7. Természetismereti játékgyűjtemény 1998

Szerkesztette: F. Nagy Zsuzsanna

http://www.ecolinst.hu/letoltok/kiadvanyok/jatekgyujtemeny.pdf

3

Melléklet

Játékgyűjtemény

Készítette:

3

Kissné Tóth KláraSzíjj Lászlóné

3

Egy zsák kő

Kellékek: zsák,gyűjtött kövek

Kirándulások, séták alkalmával mindenki keres magának két számára kedves követ. Közös beszélgetésen mondják el a többieknek miért választották, miért kedves nekik, minek neveznék el. Gyűjtsük össze mind egy zsákba, keverjük meg, majd mindenki próbálja megkeresni a saját kövét. Könnyíthetünk a játékon, ha apró jellel látjuk el a köveket. Tartsák meg ezeket, mert még sok mindenre használhatjuk.

Kulcskompetenciák: szociális, értelmi, kommunikációs

Esőcsináló

Kellékek: két-két kő gyermekenként

Mindenkinek két követ adunk (lehet az előzőekben leírt saját kő is). A gyerekek körben helyezkednek el, szigorúan becsukott szemmel. Az óvónő, vagy nagyoknál más kijelölt játékvezető, egyenként megérinti vagy megfújja a gyerekeket – ez a jel az eső megeredésére, ami nagyon csendben csepereg. Ha már mindenki játékban van a játékvezető diktálja az eső tempóját, ami a csendes esőtől a zivataros jégesőig terjedhet.

Kulcskompetenciák: értelmi, szociális

Napraforgó

Kellékek: nem szükséges kellék

A csoport állva napraforgó táblát alkot. Mindenki egy-egy szál napraforgó, kivéve a napot, aki a napszakoknak megfelelően körbe fordul, a többieknek követnie kell. Nehezíthetjük a játékot, akkor ha már tudják a nap állását, a különböző napszakokban csukott szemmel kell követniük a Napot.


Óriáskígyó


Hason fekve óriáskígyót alkotunk úgy, hogy egymás bokáját megfogjuk. A kígyó feje vezeti a mozgást. Úgy kell ügyeskedni, hogy ne szakadjon el a kígyó.

Kulcskompetenciák: szociális, értelmi

3

Csend játék


A gyerekek a szőnyegen fekszenek néma csendben, becsukott szemmel. Mindenki elképzel valamilyen hangot – megbeszélhetjük előre, hogy állathang, jármű, vagy a természetben hallható hang legyen – amit akkor hallat, ha az óvónő megérinti. Lehet nagyokat kacagni is rajta, de a játék csak akkor folytatódhat, ha ismét elcsendesedett mindenki.

Kulcskompetenciák: szociális, kommunikációs

Kacsingató


A gyerekek párokat alkotnak, amelyből kettős kört alakítanak ki. Egy játékos egyedül a kör közepén áll, a többiek felé fordulnak. A kör közepén álló játékosnak kell a belső körből párt keresnie úgy, hogy rákacsint, ha a társa nem veszi észre, akkor helyet cserélnek, de ha időben észreveszi, a párja vállát megfogva megtarthatja társát. Ekkor a kacsingató tovább folytatja a párcsalogatást.


Tenyértorony


Kisebb, 6 fős csoportokban játszhatjuk. A gyerekek az asztalnál ülnek, egyikük a jobb kezét tenyerével lefelé az asztal közepére teszi, majd sorban mindenki ráteszi a jobb tenyerét az előzőjére. Amikor körbeértek, mindenki a bal tenyerét teszi a toronyra. Ha ezzel is végeztek, az alsó mindig kihúzza a kezét és felülre teszi, ezt addig folytatják egyre gyorsuló tempóban, amíg a „torony” össze nem dől.


Kicsomagolós

Kellékek: sok újságpapír,kisebb tárgy, vagy másik játékhoz használt eszköz,CD-lejátszó, CD

Valamilyen kisebb tárgyat, vagy a következő játékhoz használandó eszközt becsomagolunk sok-sok réteg papírba. A gyerekek körbe állnak, zeneszóra megy körbe a csomag s ha leáll a zene, akinél van, elkezdheti bontani, addig bontja míg a zene újra el nem kezd indulni. Addig játszunk, amíg ki nem csomagoljuk a tárgyat.


3

Gumiember


Párokban játszunk. Az egyik gyerek a pumpa, a másik a gumiember. A pumpának folyamatosan kell fújni a gumiembert, akinek figyelnie kell a pumpa tempójára – ez alapján kell felfújódnia. Ha már minden porcikája megfeszült, óvatosan ki kell húznia a dugót az emberből, s ahogy a pumpa ereszti a levegőt, úgy kell leeresztenie a gumiembernek is, amíg el nem dől.


Bogozd ki


A játékosok 5-6 fős csoportokban egymás felé fordulnak, becsukott szemmel megfogják egymás kezét, majd úgy próbálják kibogozni magukat, hogy a kézfogás folyamatosan fenn áll. Az a csoport győz, akinek a leghamarabb sikerül kört alakítaniuk.


Szomszédjáték


A gyerekek körben ülnek a székeken, egy gyermek a kör közepén áll, majd rámutat valakire s megkérdezi tőle:– „Hogy tetszik kedves szomszéd?”– „Sehogy se!”– „Kit kívánsz helyettük?”– „Őt meg őt!”Erre a szomszédoknak gyorsan helyet kell cserélniük a kiválasztott gyermekekkel, de a középen álló kérdezőnek is igyekeznie kell egy üres széket elfoglalnia. Akinek nem jut hely, az lesz a kérdező.

Kulcskompetenciák: kommunikációs, értelmi

4

Tűzoltóparancsnok


A gyerekek körben ülnek székeken, a kiválasztott „tűzoltóparancsnok” középen ül, és a következő verset mondja:„A faluban tűz ütött ki,Siessünk azt eloltani,Szaladj, pajtás, szaladj,Tőlünk el ne maradj!”A vers mondása közben a játékosok a székeken kívül szaladnak, majd a „maradj!” szóra a tűzoltóparancsnok tapsol egyet, mire mindenki helyet keres magának. Aki legelőször ül le a középső székre, ő lesz az új tűzoltóparancsnok.

Kulcskompetenciák: értelmi, szociális, testi

Papucskergető

Kellékek: egy tornacipő vagy papucs

A gyerekek szorosan ülnek körben a földön, a lábukat felhúzzák, így egy alagút keletkezik. A papucskergető a körön kívül tetszőlegesen helyezkedik el, és az a dolga, hogy észrevegye a papucsot, amit a többiek az alagúton át továbbítanak tetszőleges irányba. Amelyik gyereknél észrevette, az lesz az új papucskergető.


Kié a bőrönd?


A gyerekek jól megfigyelik egymás ruháját. Egy kiválasztott gyermek kimegy, a többiek megbeszélik, hogy kinek a ruhái kerülnek a bőröndbe. A hunyó bejön és megkérdezi valakitől: „Mit csomagolsz a bőröndbe?”, a kérdezett válaszol, a megbeszélt gyerek ruhadarabját teszi a „bőröndbe”. Addig kérdez, amíg ki nem találja, hogy kié a bőrönd.

Kulcskompetenciák: értelmi, szociális, kommunikációs

Hamupipőke

Kellékek: egy tál bab,egy tál kukorica,kendők a szem bekötéséhez

A két magot összekeverjük, és kiöntjük az asztal közepére. Két 3-3 fős csapatot választunk, megbeszéljük ki melyik magot fogja szedni, majd bekötjük a gyerekek szemét és kezdődhet a válogatás. Az a csapat nyer, aki leghamarabb válogatja ki a magokat.

Kulcskompetenciák: értelmi

4

Lecsapott a villám


A gyerekek széken ülnek körben, egy gyerek a kör közepén mesél, amikor azt mondja: „Lecsapott a villám!” gyorsan mindenki felugrik és másik helyet keres magának, természetesen a mesélő is. Akinek nem jut szék, az az új mesélő.

Kulcskompetenciák: értelmi, kommunikációs

Székfoglaló másként


Vonatot rakunk ki eggyel kevesebb székből, mint ahány gyerek van. Az óvónő irányítja a hangjával a székeken kívül körbe vonatozó gyerekeket: „Megy a vonat s-s-s, megy a vonat csü-csü-csü…”. Amikor erőteljesen mondja, hogy csüccs!, akkor gyorsan leülnek. Minden újrakezdéskor elveszünk egy széket. A játék addig folytatódik, amíg a székek el nem fogynak.

Kulcskompetenciák: kommunikációs, értelmi

Küldöm a levelem


A gyerekek kézfogással körben állnak, egy gyerek a kör közepén a figyelő. Valaki a körben megszólal: „Küldöm a levelem …-nak.”. Kézszorítással elindítja a levelet, a figyelő a levél útját igyekszik meglesni, s ha észreveszi, hogy hol jár, helyet cserélnek. Ha a levél elér a címzetthez, továbbra is ő marad a figyelő.

Kulcskompetenciák: kommunikációs, szociális

Csoportkereső

Kellékek: annyi különböző illatú növény, ahány csoportot akarunk kialakítani

A gyerekek körben állnak, kezüket hátra teszik. A különböző illatos növényeket a kinyitott tenyerükbe tesszük, majd azt elmorzsolják. Az illat alapján kezdődhet a keresés. Így több összetételű csoportot tudunk kialakítani.


4

Hangyaösvény

Kellékek: erős illatú illóolaj,vastagabb spárga

Az illóolajjal átitatjuk a spárgát, majd a fűbe tesszük. A játékos szemét bekötjük és csak szaglás alapján mehet végig az ösvényen. Minden gyermeknél változtassuk a spárga helyzetét.


Párkereső állatokkal

Kellékek: állatképek – minden állatból annyi, ahány fős csoportot akarunk kialakítani

A képeket véletlenszerűen vagy tudatosan kiosztjuk a gyerekeknek, akik elkezdik utánozni az állatok hangját, így keresik meg a társaikat.


Árnyas kitaláló

Kellékek: lepedő,valamilyen fényforrás

Egy lepedőt kifeszítünk és egy fényforrást helyezünk mögé. A gyerekeket két csoportba osztjuk. Először az egyik csoportból egyesével beállnak a gyerekek a lepedő mögé, a többiek megpróbálják kitalálni ki lehet az. Utána cserélnek. Az a csapat győz, aki több gyereknek ismerte fel az árnyékát.

Kulcskompetenciák: szociális

Borsó szedegetés

Kellékek: ½ kg felesborsó,tányér – annyi ahány csapat játszik, mindenkinek egy szívószál1 dobókocka1 tálca

Egy tálcára kiöntjük a felesborsót. Annyi tányért teszünk mellé, ahány csapat játszik, beszéljük meg melyik tányér kié, esetleg színekkel különböztessük meg őket. Az első csapat kezdi a dobást, ha valaki hatot dob, odaszalad és szívószállal kezdi „szedegetni” a borsót. Addig teheti ezt, amíg a másik csapatból valaki megint hatost dob, ekkor ő kezdi el a borsószedegetést. A játék addig folytatódik, amíg el nem fogy a borsó. A győztes csapat az, aki a legtöbb borsót szedte össze.


4

Tollfújás

Kellékek: valamilyen nagyobb baromfitoll, ami még könnyen fújhatózsineg

Alakítsunk ki a zsineg segítségével két térfelet, majd osszuk a gyerekeket két csoportra. A térfél közepén engedjük el a tollat. A cél az, hogy a levegőbe maradjon, s minél előbb átfújjuk a másik térfélre. Számoljuk, hogy melyik térfélen, hányszor esik le a toll, ahol kevesebbszer, az a csapat győz.

Kulcskompetenciák: szociális, testi

Hóolvasztó

Kellékek: annyi tányér, ahány csapat játszikhó

A gyerekeket osszuk csoportokba, vigyünk be azonos mennyiségű havat, annyi tányéron ahány csapat van. Az a feladat, hogy minél előbb olvasszák el a havat. A csapat dönti el, hogy milyen módszerrel, pl.: leheléssel, kézzel.


Kötél nélküli kötélhúzás


A gyerekeket két csoportba osztjuk, a játékosok egymás derekát fogják a két első a karját fűzi össze. Az a csoport nyer, aki először húzza át a másikat a vonalon.

Kulcskompetenciák: testi

Hold és csillagok

Kellékek: a szabadban egy nagy, árnyékos fa

Ezt a játékot egy nagy fa árnyékában játszhatjuk. Egy gyermeket válasszunk ki „Holdnak”, ő lesz a fogó, de csak a fa árnyékában lehet, ahol igyekszik a fényről befutkosó „Csillagokat” megfogni. Ha valakit sikerül megfognia, szerepet cserélnek.

Kulcskompetenciák: értelmi, testi

4

Kutyafogó


Válasszunk egy fogót, aki négykézláb igyekszik megfogni a többieket, akit megfogott szintén négykézlábra ereszkedik, ő is fogó lesz. Addig folytatják a játékot, míg mindenki „kutya” nem lesz.


Szét és össze

Kellékek: egy nagy kosár,sok babzsák

A terem közepén elhelyezzük a kosarat a babzsákokkal. Kiválasztunk egy gyermeket, aki a „szétdobáló” lesz. A többiek az „összehordók”. Megadott jelre a kosárba lévő babzsákokat a „szétdobáló” gyorsan szétdobálja, a többiek viszont igyekeznek visszahordani a kosárba. Adott jelre megállnak é számoljuk meg, hol mennyi babzsák maradt. Válasszunk új szétdobálót.


Kígyóbűvölő

Kellékek: 1 db ugrókötél

Válasszunk egy gyereket, aki a „kígyóbűvölő” lesz. Ő fogja meg az ugrókötél egyik végét, s a földön nagyon gyorsan mozgassa ide-oda, mintha kígyózna. A többiek igyekezzenek megfogni a kötél másik végét, akinek sikerült, ö lesz a következő „kígyóbűvölő”.


Csengős célbadobós

Kellékek: 1 db hulla-hopp karika,1 csengő,babzsák vagy labda

Egy hulla-hopp karikát akasszunk fel olyan helyre, ahol szabadon lóghat. Kössünk bele egy csengőt, ami belóg a közepére. Kezdődhet a célba dobás, siker esetén megszólal a csengő.


4

Lopakodós

Kellékek: 1 db kendő

A gyerekek nagy körben ülnek a földön, valaki középen, bekötött szemmel ül. A játékvezető valakire rámutat, vagy megérinti, ő igyekszik minél halkabban megközelíteni a középen ülőt. Ha meghallja, hogy merről jönnek, oda mutat és akkor helyet cserélnek, ha nem, továbbra is ő marad a hallgató.


Kalózkapitány

Kellékek: 1 db kendő,5-6 db tárgy

A „Kalózkapitány” a földön ül bekötött szemmel, körülötte vagy körben a többiek. A „Kapitány” előtt kincsek vannak, amit el kell tőle venni úgy, hogy ne hallja meg. Ha valamelyik lopakodóra rámutat, az visszaül a helyére. A játék célja az, hogy elszedjük a „Kalózkapitány”-tól a kincseket.


Zsákrakás

Kellékek: sok babzsák

Több csapatban játszhatjuk. A gyerekek csapatonként egymás mögött törökülésben ülnek. Az utolsó kezénél vannak felhalmozva a babzsákok, minden csapatnál azonos számú. Adott jelre az utolsó gyerek adogatni kezdi a zsákokat előre, a legelső feladata, hogy toronyba rakja. Az a csapat győz, akinek először sikerül.


Gombválogatás

Kellékek: sok gomb,bab,kukorica,gyöngy, stb.

A gyerekek az asztal körül ülnek, a gombokat összevegyítjük a többi apró tárggyal és az asztal közepére öntjük. Megadott jelszóra indulhat a válogatás, ahol csak a gombokat kell gyűjteni. Ha minden gomb elfogyott, számoljuk meg mindenkiét.


4

Tapogatós

Kellékek: 1 db kendő

A gyerekek körben állnak, egyikük a kör közepén, bekötött szemmel. Párszor megforgatjuk a tengelye körül, majd elindítjuk, akihez odaér, elkezdi tapogatni, azon igyekezve, hogy felismerje a társát. Ha kitalálta cserélnek, ha nem, újra ő tapogat.


Csengős

Kellékek: 1 db csengő

A gyerekek nagy körben ülnek. Egyikük elé leteszünk egy csengőt. Az lesz a dolga, hogy válasszon egy társat, és úgy vigye a csengőt, és tegye le elé, hogy az ne, vagy csak keveset szóljon. Ha esetleg megszólal, számolja, hányszor, és jegyezze meg. Ha már mindenki előtt volt a csengő, beszéljük meg, hogy kinél hányszor csengett, kinél legtöbbször, kinél kevesebbszer.


Föld, víz, levegő


A gyerekek félkörben ülnek, egy gyermek velük szemben csendben rámutat valakire és azt mondja: „föld” vagy „víz” vagy „levegő”. A választott gyereknek olyan állatot kell mondania, amelyik a kimondott közegben él.


Szegény Micus


A gyerekek nagy körben ülnek, közülük egy, a cica négykézláb közöttük mászkál. Kiválaszt egy gyermeket, hozzádörgölőzik, közben nyávog. A kiválasztott gyereknek meg kell simogatnia és azt kell mondania: „Szégény Micus”. Ha sikerül komolyan maradnia, cserélnek, ha elneveti magát a cica mást keres.


4

Hol a pénz

Kellékek: 1 pénzdarab,3 db kendő

Három gyereknek bekötjük a szemét, majd egymás mellé állítjuk őket. Halkan eltávolodunk tőlük, majd elejtjük a pénzt. A játékosok elindulnak, és megállnak ott, ahol szerintük a pénz van. Az győz, aki a legközelebb áll meg a pénzhez.


Levegőfoci

Kellékek: 1 db labda,1 háló

Faágra vagy mászókára egy hálóban labdát kötünk, kijelöljük a kaput. A gyerekeket csapatokra osztjuk, minden játékos azonos számút rúghat. Számoljuk meg, kinek hány gólja lett, az a csapat lesz a győztes, aki a legtöbb gólt rúgta.


Láncfogó


Egy gyermeket kiválasztunk fogónak, ha valakit megfog, kézen fogva futnak a többiek után. Minden megfogott gyerek csatlakozik a lánchoz. Ha már többen vannak, bekerítéssel fogják meg a még játékban lévő gyerekeket.

Kulcskompetenciák: szociális, testi

Söprűstánc

Kellékek: 1 db seprű,CD lejátszó,gyors, vidám zene

Páratlan számú gyerekcsoport játssza. A gyerekek párt választanak maguknak, akinek nem maradt pár az a seprűvel kezd táncolni zenére. Ha a zene elhallgat, levágja a seprűt és mindenki párt cserél. Ismét az táncol a seprűvel, akinek nincs párja.

Kulcskompetenciák: szociális

4

Add tovább – ritmustelefon


A gyerekek oszlopban állnak, az utolsó elindít egy ritmust, amit az előző vállára kopogtat, majd előreadja. Ha a ritmus az első gyerekhez ér, ő eltapsolja, az utolsó pedig azt tapsolja el, amit előreadott. Ha egyezik, mindenki ügyes és figyelmes volt.


Szervusz


A gyerekek körben, egymás mögött elhelyezkedve, széken ülnek. Egy gyerek a körön kívül elindul, neki nincs széke. Egy gyereknek megérinti a vállát, az feláll és ellentétes irányba indul el. Amikor újra találkoznak, kezet fognak, köszönnek és bemutatkoznak: „Szervusz! Jancsi vagyok!” – „Szervusz! Ildi vagyok!”. Majd: „Fussunk, fussunk” szólításra futnak az üresen maradt szék felé. Akinek nem sikerül leülni, az folytatja a körbejárást.

Kulcskompetenciák: szociális, kommunikációs, testi

Labdás ismerkedő

Kellékek: 1 db labda

A gyerekek körben ülnek és labdát gurítanak egymásnak.– Aki kapja a labdát bemutatkozik: „Ági vagyok.”– Akitől kapjuk a labdát megköszönjük: „Köszönöm Pisti!”A szabályokat változtathatjuk, az a fontos, hogy a nevek mindig szerepeljenek.


Keresek egy gyereket


A gyerekek körben ülnek. Valaki elkezdi, hogy „Keresek egy gyereket, aki…” és itt a jellemző tulajdonságokat sorolja fel. Kezdetben lehet külső tulajdonság, később belső tulajdonságokat, jellemzőket is mondhatunk. Ha a keresett személy magára ismer, szól: „Itt vagyok!”, majd ő folytatja a keresést.


4

Párkereső


A gyerekek a teremben járkálnak becsukott szemmel. Kiválasztanak valakit és csak a kezük tapintása alapján vagy őt választják párnak, vagy tovább folytatják a keresgélést, amíg meg nem találták az igazi párt.


Mesél a játék – mesél a gyerek

Kellékek: minden gyereknek a kedvenc játéka

A gyerekek körben ülnek és sorban bemutatják a kedvenc játékukat. Csináljunk úgy kedvet hozzá, hogy mi kezdjük a bemutatást. Ha végzett a bemutatással, emlékezzünk rá közösen, hogy mit is mondott. Ha már idősebbek a gyerekek válasszunk közülük egyet, aki emlékezetből elmondja, mit is hallott.


Kiváltó fogócskák


Varázslófogó: A fogó a varázsló, akit megfogott, az kővé merevedik, de a játékban lévők kiválthatják úgy, hogy körbe futnak rajta.Barlangfogó: A megfogott gyerek terpeszállásban megáll, a többiek úgy válthatják ki, ha átbújnak a lábuk alatt.


Fedőforgató

Kellékek: 1 db fedő vagy műanyag tányér

Minden gyereknek adunk egy virágnevet, de használhatjuk a saját nevet is, ezt a csoport fejlettségi szintje alapján döntsük el. Az óvónő a kör közepén megforgatja a fedőt és mond egy nevet. A név tulajdonosának addig kell odaérnie és elkapnia a fedőt, amíg az forog. Most ő forgat és ismét mond egy nevet, így folytatjuk a játékot tovább. Aki nem tudja elkapni a fedőt, zálogot ad.


5

Koszorúcska


A gyerekek körben ülnek, s egy virágnevet választanak maguknak, amit a többiek próbálnak megjegyezni. Egy választott játékos elkiáltja magát: „Koszorút fonok!” – „Milyen virág kell?” – erre mond egy virágnevet, akiét mondja, az mögé áll, megfogja a vállát és most már ő kérdez. Így folytatjuk a játékot tovább, amíg elfogynak a „virágok” és kész a koszorú.


Megy a mese vándorútra

Kellékek: 1 db labda

A gyerekek terpeszülésben, körben ülnek. Egyiküknek odaadjuk a labdát, ő kezdi a mesét, majd 2-3 mondat után az egyik társának gurítja, aki folytatja azt.


Ki enged ki?


Egy gyerek kimegy a teremből, a többiek körben állnak egymáshoz karnyújtásnyi távolságra. Megbeszélik, hogy melyik két gyerek lesz a kapu. Hívjuk be a kint lévőt. Ő bemegy a körbe és megpróbál kijutni. A két kapus próbáljon minél kedvesebben nézni, a többiek viszont komoran.


5

i · web viewautizmus spektrum zavarai a hátrányos helyzet megmutatkozása az óvodában...

Documents