~ .•••••_ ••••""",•••••_Ul't .•,"""--I"'"-I"',.,..!"",.----------------------,-_._ ..",,,.,,,--._.--__""'"_ """'~I:::I

KÉPES NYOM KALAUZaz Aggteleki-karszt emlőseinek nyomkövetéséhez

-------n.••....•....•••.•.•..,..•,..•....•.•....•-t•• ...•• - ...-- ••.. ------------------------

Kedves Természetbúvár Barátunk!Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely

az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték.Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny,

de értékes és izgalmas vidékén!

A határozó használataVadon élő állatot megpillantani különleges esemény, hiszen atermészetben ügyetlenül mozgó modern ember legtöbbször elri-asztja őket. Sokszor eszünkbe sem jut az, hogy nyomaikat keres-sük, pedig életükről és szokásaikról nagyon sokat megtudhatunka különböző életjelek alapján.

Határozónkban külön csoportokba rendeztük a rágásnyomokat,lábnyomokat és az ürülékeket. Ha találsz egy lábnyomot vagyürüléket, akkor legegyszerúbb először az ábrák alapján kiválasz-tani azt, ami a legjobban hasonlít a megtalált dologra, majd ahatározó start feiiratátói elindulva a kérdéseket megválaszolvaellenőrizheted. hogy valóban azt találtad-e, amire gondoltál.

_Ha többet szeretnél megtudni a nyomokról, nézz bele Dr. NáhlikAndrás Nyomkalauz című füzetébe, vagy forgasd Preben Bang.Preben Dahlström Állatnyomok és -jelek című könyvét.

Segítség a határozáshoz

Mérd meg a nyom, illetve az ürülék hosszát, szélességét! Próbáljtöbb nyomot is keresni. lehetőleg olyat, amelyik nem túl régi,nem elmosódott. Az itt látható illusztrációknak megfelelő, szabá-lyos lábnyomokat csak ritkán láthatsz. Mély, laza, sáros talajonáltalában szétálInak az állat ujjai. míg a kemény földön a nyomegy része esetleg elmaradhat. Gondolj arra is. hogy nyár elejénszületett állatok nyoma még kisebb méretú, mint az idősebbeké.Kiadványunkban jellemző ürülékformákat mutatunk be, de azokszíne. állaga az elfogyasztott táplálék, így az évszak függvényé-ben is változik. Egyfajhoz esetenként többféle ábrát is találhatsz!A növényevő állatok ürüléke általában bogyó alakú. A ragadozókürüléke jellemzően hurka formájú, melynek egyik vége leke-rekített, vagy enyhén csúcsos, míg a másik vége kihegyesedő.

RÁGÁS NYOMOK .--------------------------------------------------------------------------------------------------------------'

Egér, pocok Egér, pocokAz egér a mogyoró Az egér és a pocokhéját a rágott lyuk Egér a tobozpikkelyeketmellett kívülről, egyenletesenfelső metszőfogaival rövid re rágja.körbe megsérti.A pocok a belsőfelületet sértiígy meg.

PocokMókus

A mókus atobozpikkelyeket

inkább tépi. és csakMókus a magot rágja.A mókus a mogyorót ezért a tobozona csúcsán megrágja. szálas maradványokmajd metszőfogai láthatóak.segítségéveI ..-széthasítja Mókusa maghéjat.

Io " r I

7I9

I12

1 "1' 1

13111111' Ill' i I' 1

17 18I' 11II 1

19 20

!-----------------------------------------------------.-------------------------------------------------------------------------------------------------------, ,:II;11'--'------'-------------------'--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------,--~,

1'''1'1 Ill!

14 15 16I10

I8

l'5

I6

I3

, '14

I'1

1 I I2 11

Az OrOlékekévszaktól, egészségiál/apottól fOgg6enváltozó alakúakés ál/agúak lehetnek, a rajzok csak a formák jel/egét mutetjé«. ÜRÜLÉKEK T= territóriumának határát jelöli vele az ál/at, ezért

feltOnó helyre rakja: kóre, útra, kidólt fára, földkupacra,

,,--.--- ..----------. r-------------------· ,..-----------------------------. (-----------------------,1 Egyik vége ~ • 1 Másik vége l-G 1 A csúcs gyakran ~! Egy bogyó il-j~l.r l.d~~~~f~ It Lf.''''-·,.:"!~.,......---L8.:~~~.''.h'''.'''''j

,_t, _t_ homoru

r-------Egy-b'ögyÓ--------l r-------Egy-bögyÓ--------j

!·--~-~~-~-~~--~~~f~ZÚ~-)kisebb u-~:~-~-~~-~foS~~~!-f...III •-. ",.•Gímszarvas tehén Őzsuta Gímszarvas bika

,----------------, ,-------------------\ r----------------', r----------~------\ ,,------------------------------------,i Bogyó l 1 Közel ~ iKb, 15-20 mm ~ 1 Kb, 6-9 mm ~ 1 Néhány bogyón kis ferde 1

1 jellegű? ~l gömb alakú? : II i átmérőjű? : • ! átmérőjíi? : II ! csúcs (akár 2) van? i

;~.~..~O ~_~.._J _ ~···-fkisebb • ~;f !;·-f~,g,g~~E: '~!lJ ~-t:: '""""'"C:~'d~","o~E:~~'o !lJ:gli~l'!'<Il~-~ '"§;§~~eV)~~:l!l1f~ c::;'.l)I-t::!IJc:~,go@2OJ ,~~ e:§~_-t::E: !lJ

~C5-"'".§ siiI r-----, ----------p--------,-------------,-----------------------------.------ '---,-------. . - ------,-

~ ~ i :rjl I rf,"'~~ 1 :;,!"I ir.:" rl~"~:, -.:.; -=, r.,.-';;' ~t::' ',' ';' • • tci Eli.:'" ~'Ir:.~~"4I }':.~~, ''r.!: ." i~;; J'. "

« B: l, :_~~'_\_;:_'''_'''' _.-_'_._'_,'.;__..._.__'_-_'_,-_.._,: ', ,.._._~_'0_' __ 'o:_~j_~. - '_,_:__,' -_,'__,_:_•• _

(v~~-ko~sa-lÍii-iömiiii~'lo II i--Kií.--a-cm-vastag:-é-s---~ • (Kb-,--5~-6-cm-vastag-és-iapítoit'j1 összeáll? : ! lapított részekből áll? ) i bogyókra széteső? 1', 1 ,) ,.-----.-------------------------vastagabb --------------------------------------.---/

MókusMezei nyúlfelületén durva növény-maradványok látszanak

Muflonfelületén durva növény-maradványok látszanak

8-12 mm átmér6jú

Muflon

Őzbak

Őzsuta

Gímszarvas tehén

Vaddisznó

rJ~-,! Lágy,magasvíztar- ~! talmú, formátlan? :

~t~j ~_~' ,__m__ Muflon rm---~-,i Hurka 1=0 • rKb. 3-S mm ~ • i Kb.l,5-2.? I ! Kb.5m~a~meroju, ~ M 't_1 jellegű? ) hosszú? . I cm hosszu?i i hosszu,vekony? ~ enye li"O\H. .

'----- ~~I~_h"~bb c:~_L~~rm_~mml"'''~bb Görény •• ~

",LegalábbaZegYik~ , ! Kb.Smmátméröjű, ~ ,

kupa~~k~~~ , ~_~~~_~_:_~:_~!__..J !/;:Jrtan L--~-~~~-~~~-~~~~-~t~?.. ~~!~~)i~~~jf'l'-""szabályos ki 'tk bbhengerek ICSI ise

nagyOnritkaéSnéh~~~! ~ !Kii:-8~-i2-mm-~-imé~öjii,L~__ r~~~ ~kapar;a, cslp6s szagu ! feketén cSIllogo? ~ maradványok

T Róka ·,------------------------15-· találhatókbenne

____, __l__ (;.'''-''oiil,1;';;:1 ""ri!':"~r 35 - '1 ! ! Kb 2 cm ! ! régebbi ürülékkel7 ~ ietzeseko:. ,cm ne . •• ~... . . k' I kb! vastagabb?! ! átmérőjű? ! '.---mm--moom-m-t- ----------, nem ra Ja yu a.,---------------- ---o' vastagabb '.-------- o __ j

i .'_"'__' mmmm. Nyest, Nyusztf [Hosszalegalábbhatszorosa~ ürülékük! a vastagságának? ~ 6sszel

a kutYáé~~!~~! \--15----------------------------00

' ma!:~~::;~~~1

lehetetlen megkülönböztetni, ._t_. színes lehet

.,. , (-Kb; i-ö~-i!-,~n;-'LA..a......... VadmacskaVidra : atmerOju? ~ h" k "t'l .,

r-sza-báiYtaia~~-szét-e-siChai:--'! . . frisse~. ;; . 'mmmmoomm __' a I:~;::t~:n a~:g:t;~~~i maradványokattartalmaZ?!~ katranyszeru: . T <il" ft böztetni, néha elkaparja,--------------00--00--00--00--------------, olajosszagu

Betegállat lehet, de szeptemberben,szarvasb6gésidején valószínülegGímszarvas bika

T

0= a válasz igen m= a válasz nem A ragadozók ürüléke gyakran tartalmaz szór-, csont- és tol/maradványokat.

m= a válasz nem

_._.- ..•.-._._---_ ...•--.••.- ---.__ ._.- .•.-.-..-.-.------.-..- •.-------------.--._-------------._-----------------------------------------------.--.--.--.-------- .•.---.-_.-_ ..- --_ .•..----------_._~,Az iIIuszfrációknak megfelel6, szabályos nyomokat csak ritkán láthatsz. N Y OM OK *= téli álmot alszik, (gy havon l'Mély, laza, sáros talajon általában szétálInak az állat ujjai, míg a kemény nem találod meg nyomait.!~:~~n..~~~r:::;_:~~é~:::,:~:~!~~!~h:!. : .•'

~ • rF·Ükö~öm··~y~·ma·iá·th·átó··~ • (m·A·két·iiáiajéi·kb~m··~r----A·~yöm·~ö~iiiebb----~ • G' b"k..! i és oldalra nyúlik? : ! egyforma hosszú? ~ 5,5 cm-nél? ! L unazarvas I a'.................... \ •.•.•.......... --•...........••.• j : :J:::~::~;~~~nál ,························dlj \"""""""""""1*'- kerekded ~

csak mélyebb sárbanés hóban látszik.Ilyenkor a patanyom I Iszétnyíló, __ hegyesebb

..

Őz

~;CS~1",,''r::;~~~

j~~

fúkör6mvagy fatlyúköröm Vaddisznó Muflon

Borz

Nyest

Nyuszt

Hermelinközel egyforma a

két középs6 ujj

A középső ujja leghosszabb?--------------------_ ..

Gímszarvas tehén

Menyét

Sün .~hosszú, vékony •karomnyomok láthatóak

Görény

, t________________________ , _

r ,Mindkét lábnyo.~on ~ A ké! középső ujj előre~utat '~ általában látszik a karomnyom is r-------iiiáts"ó"üjjá-Ji-iiy-óiiia--------ll~'~~~~~:mmmm~t~~'m~~~• 1-~'~~"~t~~~J! A hátsó ujjak nyoma ~ Nagyobb ~ •

L~ll!~~·~~~,!,,-'-jf"~"··) i R6ka

Vadmacska Házimacska

~r---A"iá-IPiiáiiiá--hát~ó-~é-~~~------:ftLl~~""b",".J-&

KutyaFarkas

a háts6 ujjak is el6re mutatnak a nyom 9 cm-nél hosszabb

Hiúzaz egész nyom

3,5-4 cm hosszú

thomorú

tegyenes vagy domború

r---A"i:!~;i:?má----rm .. kt.. n .• í--~'~:~:~:~~~~~~á~~~~~-I~n)'~r--~!:::::~á3b~~~~~~-'~rl-:!~:!~:i:.~-~~::-:;--~'f :,':,i!'~:'~:::::'%:~' ~l---- ----f- -,-Nyulak ...a:<~..:..,,~,.••.-;;t'-......... Mókus Orge * Patkány

nyomait fátlanterűlelen laláljuk meg

Egér, Pocok

Az egerek, és a k6sza pocokfarka havon, laza porban

nyomot hagyhat.

Borz(Me/es me/es)

M: Közepes termetú, 9-15 kg, 70-80 cm.SZ: Szürkés, a fej jellegzetesen fekete-fehér csíkos.

Hasa és a lába fekete színű.É: Erdei környezetben mindenfelé előfordul.T: Mindent megeszik, de leginkább kisrágcsálókat fogyaszt.V: Több kijáratú kotorékban .borzvárban" bújik meg.

Magányosan él.G: Gyakori.

Házi görény(Muste//a putorius)

M: Kistermetű, 0,6-1 kg, 30-45 cm.SZ: Szürkésbarna, orra körül fehér.É: A zárt erdőterületek kivételével bárhol előfordulhat.T: Kisemlősök, hüllők, kétéltűek, baromfik, tojások.V: Fa- és kőrakásokban, esetleg föld alatti kotorékban bújik meg.G: Gyakori.

-------------------------------------------------~---------------------------------------------------Közönséges vidra

(Lutre /utra)

Fokozottan védett

M: Közepes termetű, 5-14 kg, 70-80 cm.SZ: Barna, torka és melle világosabb.É: Vizes élőhelyekhez kötődik. Tavak, folyók mentén fordul elő.T: Halak, kagylók, rágcsálók, vízimadarak.V: Partba ásott járatokban húzza meg magát. Magányosan él,G: Ritka.

Vaddisznó(Sus scrofa)

M: Nagytermetű, 70-250 kg, 110-160 cm.SZ: Sötétszürke, fekete. Malacai csíkosak.É: Szinte bárhol előfordul.T: Minden ehetőt megeszik, a dögöt is.V: Kondában él. Az idős kanok magányosak.G: Gyakori.

I-------------------------------------------------~-----------------------------------.--.------.-----Gímszarvas

(Cervus e/aphus)

Nagytermetú, 70-350 kg, 170-250 cm.Vörösesbarna. A borjú pettyezett.Erdőségekhez kötődik.Növényevő, kérődző.Csapatokban járnak.Gyakori.A bika (hím) agancsot visel.

Őz(Capreo/us capreo/us)

M: A legkisebb hazai szarvasféle, 15-30 kg, 90-150 cm.SZ: Barnás vörös. A gida pettyes.É: Erdőségekben ritkább, de szinte bárhol előfordul.T: Növényevő, kérődző.V: Télen csapatosan mozog. Nappal is aktív.G: Gyakori. E: A bak (hím) agancsot visel.

-------------------------------------------------~----------------------.----------------------------I

Muflon : Mezei nyúlI

(Ovis aries) : (Lepus europeus)I

II

II

M: Közepes termetű, 25-55 kg, 120-140 cm.SZ: Vörösesbarna.É: Sziklás kopárokon és az a körüli hegyvidéki erdőkben él.T: Növényevő, kérődző.V: Nyájakban mozog. Nappal is aktív.G: Helyenként gyakori.E: Betelepített vadfaj. A kos (hím) íves szarvat visel.

M: Közepes termetű, 2,5-6 kg, 48-67 cm.SZ: Szürkésbarna.É: Szántóföldeken gyakori, de hegyvidéki erdőkben is előfordul.T: Növényevő.V: Magányosan él, de tavasszal láthatsz több példányt kergetőzni.G: Gyakori.

Vörös mókus(Scirius vulgarisJ

Védett

M: Kistermetű, 200-500 g, 20-30 cm.SZ: Vörös.É: Fákhoz kötött életmódú.T: Növényevő, rágcsáló, de kirabolja az énekesmadarak fészkét is.V: Faodvakban, elhagyott fészekben húzza meg magát.G: Gyakori.

Keleti sün(Erinaceus roumanicusJ

Védett

M: Kistermetú, 0,5-1,8 kg, 30-35 cm.SZ: Barnásszürke.É: Mindenütt előfordul, pl. kertekben farakások alatt is.T: Rovarevő, de megeszi a békát, kígyót, madárfiókát is.V: Éjszaka aktív. A talajon, szuszogva keresi táplálékát.

Téli álmot alszik.G: Gyakori.

Vándorpatkány(Rattus norvegicusJ

M: Kistermetű, 250-500 g, 20-28 cm.SZ: Barnásszürke.É: Mindenütt megél, pl. városok csatornáiban,

de halastavak mentén is.T: Rágcsáló, de mindent megeszik.V: Földalatti járatrendszerekben, szervezett

családokban él. Betegségeket terjeszthet.G: Gyakori.

Közönséges ürge(Spermophilus citeilus)

Védett

M: Kistermetű, 200-350 g, 20-22 cm.SZ: Barnásszürke, sárgás.É: Rövidfüvű réteken, legelőkön él.T: Növényevő, rágcsáló.V: Földalatti üregekben rejtőzködik, Téli álmot alszik.G: Ritka.

II~------------------------------------------------------

, SZÉCHENYI TERV

A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field StudiesCouncil alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggteleki-karszt viszonyaira.

A kiadványa KEOP 3.30-2008-0052azonosító számú projekt keretében készült.

Szerző: Papp Károly, Illusztrációk: Gubányi Eszter, Papp Kár,Kiadványszerkesztés: Kiss MajaSorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth ErikaNyomda: Planet Corp. Szolgáltató Kft., SzegedKiadó: Aggteleki Nemzeti Park IgazgatóságMinden jog fenntartva. 2011Nemzeti FejlesZtOsi ügynökség I -

_ujsachenyilerY.gcw.1w

""ueue -MAGYARORSZAG MEGUJUL

A projekt az EUI'ÓpaIUnló tlImogatásával. az EurópaiRegionális Fejtesztesi Alap társfinanszirozi:sávat vatösut meg.L _

IIIII

M: méreISZ: színÉ: élóhelyT: táplálékV: viselkedesG: gyakoriságE: egyéb

Szürke farkas(Canis lupus)

Fokozottan védett

M: Nagytermetű, 40-70 kg, 100-140 c~:SZ; Szürke.É: Háborítatlan erdőségek.T: Kisemlősök, télen nagyvadak, házi juh, dög.V: Falkában él, magányosan is kóborol.G: Nagyon ritka, visszatelepülő.

Közönséges hiúz(Lynx /ynx)

Fokozottan védett

M: Közepes termetü, 18-30 kg, 80-100 cm.SZ: Nyáron vöröses, télen szürke, pettyezett.É: Háborítatlan, sziklákkal tarkított nagy erdőségek.T: Kisemlősök, öz, kisebb, vagy legyengült muflon.V: Rejtőzködő, magányosan él és vadászik.G: Nagyon ritka, visszatelepülő.

----------------------------------------------,----------------------------------------------_.I

Vörös róka I Vadmacska(Vu/pes vu/pes)

M: Közepes termetü, 5-8 kg, 60-90 cm.SZ: Vörös, torka, melle fehér.É: Mindenütt előfordul.T: Főként kisernlősök, madarak, dög, ősszel szölö

és egyéb gyümölcs is.V: Kotorékot ás. Magányosan vadászik.G: Gyakori.

Eurázsiai menyét(Mustelia nivalis)

M: A föld legkisebb ragadozója, 40-200 g, 18-23 cm.SZ: Barnás-vörös, a hasa fehér.É: Füves tisztásokon, pusztákon mindenütt előfordul.T: Kisrágcsálók.V: Gyakran kö- vagy farakásokban bújik meg. Télen hó

alatti járatokban rnozog, Sokszor fülel kétlábra állva.G: Gyakori.

(Fetis si Ivestris)

Védett

M: Közepes termetű, 4-8 kg, 50-80 cm.SZ: Szürkésbarna cirmos.É: Hegyvidéki és ártéri erdők.T: Kisemlősök, madarak.V: Rejtőzködő. Faodvakban, elhagyott kotorékban.

tanyázik. Magányosan él.G: Ritka.

M: Kistermetű, a menyétnél nagyobb, 150-400 g, 25-30 cm.~Z: Nyáron barnás-vörös, télen fehér. Farka vége mindig fekete.E: Folyó és patak árterein, tavak mentén fordul elő.T: Kisrágcsálók.V: Arterek aljnövényzetében, iszapzátonyokon

magányosan mozog.G: Ritkább a menyétnél.

----------------------------------------------~-----------------------------------------------Nyest

(Martes foina)

M: Kistermetű, 1,2-2 kg, 40-50 cm.SZ: Barnásvörös, a torokfolt fehér és lefut a lábra is.É: Mindenütt előfordul.T: Kisrágcsálók, madarak. Összelgyümölcsöket fogyaszt.V: tjjel aktív. Házak padlásán is gyakran mozog. Magányosan él.G: Gyakori.

Nyuszt(Martesmartes)

Védett

M: Kistermetű, 1,5-1,8 kg, 45-50 cm.SZ: Sötét vörösesbarna, torokfoltja sárga.

Hosszabb szörü anyestnél.É: Erdőkhöz kötött életmódú.T: Kisrágcsálók, madarak. Ősszelgyümölcsöket fogyaszt.V: tjjel aktív, gyakran és szívesen mászik fára. Faodúban,

elhagyott madárfészekben is lakhat. Magányosan él.G: Ritkább anyestnél.