i. fejezet kesz · 10 a regionális gazdaságtani vizsgálatok els ődleges területi egysége a...

Regionális gazdaságtan

Dr. Fábián AttilaNemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet

[email protected]

2

„Úgy egy évvel ezelőtt többé-kevésbé hirtelen ráébredtem, hogy mint nemzetközi közgazda-ságtannal foglalkozó közgazdász, egész eddigi szakmai pályafutásom során gazdaságföld-rajzról gondolkoztam és írtam, anélkül hogy ennek tudatában lettem volna”

Krugman

3

Közgazdaságtan alapkérdései:

Mit? Kinek? Hogyan?

Regionális, térbeli megközelítés:Hol?

A TÉR az 1950-es évektől kerül előtérbe,� Új tudományterület születik,� Különböző tér értelmezések születnek.

Regionális tudomány

4

• TÉR – a társadalmi, gazdasági folyamatok térben zajlanak

• A tér: különböző sajátosságokkal meghatároz-ható, pl. természeti, táji adottságok, infrastruktu-rális ellátottság, az ott élő emberek …Szintjei:– Makroterek – világ, országcsoportok, ország– Regionális terek – nagytérség, mezokörzet, megye,

kistérség, kistáj, vonzáskörzet– Lokális terek – település, lakókörzet, városrész– Mikroterek – család, háztartás

Regionális gazdaságtan A regionális tudomány

5

• Társadalomtudomány• Legfontosabb alakja: Walter Isard

– 1975 – Introduction to Regional Science– Első tudományos műhely: Pennsylvaniai Egyetem

„A regionális tudomány, mint tudományterület, társadalmi problémákkal foglalkozik, feltáróés elemző vizsgálataiban a problémák súlypont-ja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal ren-delkező elemzési egység, amelyre eljárások, módszerek számos kombinációját alkalmazhat-juk.”

Isard


6

Más megközelítésben:

„A regionális tudomány a térrel foglalkozó tár-sadalomtudományok közös alapfogalmait, e-lemeit és módszereit egységes rendszerbe fogla-ló, a társadalmi és gazdasági jelenségeket és fo-lyamatokat ezek felhasználásával vizsgáló tudo-mányág.”

Horváth Gyula


7

REGIONÁISTUDOMÁNY

Földrajztudomány

Politika- ésállamtudományok

Műszakitudomány

Szociológia-tudomány

Közgazdaság-tudomány


8

Nemes Nagy József 4 fő irányzatot határoz meg:

1. Az igazi tértudomány a földrajz2. A regionális tudomány új diszciplína a földrajz

helyett3. Regionális tudományok: az összes térbeli társa-

dalmi problémát vizsgáló tudományterület együt-tese

4. Regionális tudomány – önálló diszciplína


9

Főbb kutatási témák:- A gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedése

(térbeli munkamegosztás, ipari telephelyválasztás, agglomerálódás, externáliák, …)

- Térszervezés és strukturálás (területfelhasználás, urbanizáció, társadalmi, politikai és gazdasági kapcsolatok, …)

- Területi interakciók (nemzetközi és regionális kereskedelem, tényezők áramlása, migráció, …)

- Regionális fejlődés (területi egyenlőtlenségek, gazdasági növekedés, területfejlesztés, területi tervezés, regionális politika, …)


10

A regionális gazdaságtani vizsgálatok elsődleges területi egysége a régió – rugalmasan értelmezhető gyűjtőfogalom.

„A régió olyan földrajzi egység, amely valamilyen entitás alapján alakul ki, amely entitástól a régió több, minőségileg más, mint a részek összessége.”

Hoover

A régió területileg összefüggő, a vizsgált társadalmi és gaz-dasági jelenség szempontjából homogénnek tekintett, hatá-raival többé-kevésbé megadható térség.

Régió

11

Benko – 3 régiótípus1. Tervezési, programozási régió –

közigazgatási, területi tervezési kategória2. Csomóponti régió – a gazdasági

tevékenységek térbeli sűrűsödése

3. Homogén régió – egységes természeti, társadalmi és gazdasági jellemzők

Regionális gazdaságtan Régió

12

Tervezési, programozási régió

Intézményi tér eleme• Adminisztratív területi beosztás• Közigazgatási egység• Közszolgáltatási egység• Statisztikai egység - NUTS (Nomenclature des

Unités Territoriales Statistiques) rendszer– Normatív régiók – politikai akarat, függőség (pl. köz-

szolgáltatások gazdaságos ellátása) Magyarországon 7 db NUTS 2-es régió, korábbi megyékből, megye ha-tárok mentén

– Funkcionális régiók – fejlesztési régiók (pl. természeti-környezeti, társadalmi-gazdasági jellemzők alapján) megye határoktól független gazdasági együttműködé-sen alapszik


13

• közvetlenül a központi kormányzat alatt

• önkormányzati szint

• képviseleti hatalommal

• választott regionális tanács


15

Csomóponti régió

• Gazdasági térszerveződés, a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedése, gazdasági szereplők interakciói alapján– Gazdasági folyamatok áramlása (pl. beszállí-

tói kapcsolatok, kereskedelmi kapcsolatok inten-zitása)

– Centrum – és vonzáskörzete (pl. bevásárló-központ vagy nagyváros, agglomerációs térség, ingázási övezetek)


16

Csomóponti elv alapján kialakulóterületrendszer

Haggett, 2001

a) mozgás b) hálózat c) csomópontok

d) hierarchiák e) régiók f) diffúzió (növekedés, fejl.)

17

Regionális kutatási irányok

Nemes Nagy (1998) • Térbeli áramlások – migráció, tőke, termékek

szolgáltatások, információk térbeli diffúziója

• Hálózatok - közlekedési és kommunikációs rendszerek, infrastrukturális rendszerek

• Településhálózatok• Központok szerepkörei, egymás közötti

viszonyrendszer• Időbeli és térbeli kapcsolatok • Multidiszciplinariátás

18

Homogén régiók

Hasonlóság elvén lehatárolható területi egy-ségek, ahol a térstruktúrát azonos elemek folyamatosan és tartósan jellemzik.– Földrajzi régiók (pl. Alföld)– Ipari régiók (pl. Miskolc és térsége)– Idegenforgalmi régiók (pl. Balaton)– Városi régiók (pl. Budapest és agglomerációja)A lehatárolás, elsősorban statisztikai jellemzők a-lapján történik.

19

Régiók tipizálása

Haggett (1933-) – 3 alaptípus1. Egyjellemzős régió – egy meghatározó

szempont dominál (hegyvidéki régió)

2. Többjellemzős régió - több mutatókombinálása (magas munkanélküliség –alacsony iskolázottság)

3. Totális régió – komplex, összetett jelenség, nem lehet egy jellemzőt kiemelni (szerves társadalmi-gazdasági-történelmi egység)

20

Régióformáló folyamatok

TÉRSÉG

Regionalizálódása társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős

Kohézió

Regionalizmustérségi tudat,

intézményesülés

Identitás, irányítás

RegionalizációHorizontális térfelosztás Körzetesítés

Határok

RÉGIÓ

21

Tér és IdőAz emberi élet térbeli és időbeli folyamatainak vizsgálata

Térbeli és időbeli dimenziók– Időbeli: hosszú-, közép- és rövidtáv– Térbeli: többfajta értelmezés létezikMészáros (2000):

• Matematikai térértelmezés (geometria - térbeli pontok helyzetének leírása, pl. városi növekedés)

• Fizikai tér (a terek kölcsönhatásainak elemzése, pl. utazási idő, szállítási költségek, stb. centrum-periféria)

• Társadalmi-gazdasági tér (gazdasági viszonyok és kapcsolatok egymásra épülése, kölcsönhatásai, rendszere)

• Viselkedési, mentális tér (eltér a fizikai és a mentális térhasználat, idő és térhasználat optimalizálás)

• Kibertér (IKT, a tér kitágul, az idő összezsugorodik és felgyorsul – információ áramlás)

22

Térszervezés

• Területfejlesztés, területi fejlődés (minőségi változás – életminőség)

• Területi egyenlőtlenségek (szükségszerűvelejáró a térbeli változásoknak)

• Regionális politika (az egyenlőtlenségek kiegyenlítési kísérlete hosszútávon)

23

Regionális gazdaságtan

A közgazdaságtudományon belül a gazdaság működé-sének alapvető térbeli törvényszerűségeit elsősorban a regionális gazdaságtan vizsgálja. (Tér-társadalom vizs-gálat, gyakorlatiassá tétel, emberi dimenzió, tér és időegyüttesség)

A térbeliség szerepének felerősödésével új irányzatok születtek:

„új gazdaságföldrajz - TÉRBELISÉG” (KRUGMAN), „új nemzetközi közgazdaságtan”, „új növekedéselmélet”„új globális pénzügyi rendszerek”

24

Új Gazdasági Földrajz

• KRUGMAN (1991)– a gazdasági tevékenységek térben zajlanak

– általános térbeli egyensúlyelmélet (sűrűsödés)– területi egyenlőtlenségek törvényszerűek

– Nemzetközi közgazdaságtan és regionális gazdaságtan kapcsolatai (a külső folyamatok megértéséhez szükséges a belső folyamatok ismerete)

– lokális extern hatások és specializációk vizsgá-lata a külső hatások kiemelésével

25

Modern üzleti tudományok

PORTER – globális iparágak vállalatainak verseny-stratégiája –

lokális, regionális verseny környezet elemzésén keresztül

– Gazdaságfejlesztési stratégiáktartós lokális versenyelőnyökön is nyugszanak (magasan specializált szakértelem, tudás, intézmények, üzleti szolgáltatások, versenytársak, igényes vásárlói környezet koncentrációja)

– Agglomerációs előnyök– Extern hatások– Globális-lokális paradoxon

26

Globalizációs folyamatok

• Erősödő globális verseny• Döntő tényezővé válik a földrajzi elhelyezkedés: lokális

előnyök• Térbeli koncentráció (20-80%)

(agglomerációk, klaszterek)• Liberalizációs politikák a nemzetközi kereskedelemben

(WTO, pénzügyi és versenypolitikai liberalizáció, szabad tőkemozgás, légiközlekedés növ., telephely mobilitás, termelési tényezők szabad áramlása, erősödő jogi garanciák…)

• Információs és kommunikációs technológiák• Hálózatosodás(valamennyi piacon erősödő verseny, input globalizáció,külpontostelephely kereskedelem, összefonódások növek.)

27

Guyane (F)

Guadeloupe

(F)

Martinique

(F)

RÈunion

(F)

Canarias (E)

AÁores (P)

Madeira

(P)

Kypros

SIG16SIG16

<30

30-50

50-75

75-100

100-125

>=125

nincs adat

Regionális GDP adatok az Európai Unióban és a 2007-

ig csatlakozott államokban

(EU átlag=100%, GDP/fő (PPS) 2007, %)

29

Globális gazdaság

• Transznacionális vállalatok(gyors terjeszkedés, értéklánc-rendszerek kiépülése, eltérő globális/lokális stratégia)

• Technológiák (az ugrásszerű innovációk növekedése, infokommunikációs technológia tartalom növekedés, tudástranszfer, gyors adaptációs képesség)

• Nemzetközi integrációk erősödése (EU, OPEC)

• Globális pénzügyi rendszerek(globális pénzintézeti koordinációval)

• Egységesülő fogyasztási igények

30

Térszerveződési szintek

• Lokális gazdaságtelepülés és agglomerációja

• Regionális gazdasághelyspecifikus, gazdasági, társadalmi, kulturális jellemzők kialakulása, speciális szaktudás „core competence”

• Nemzetgazdaságszűkülő önálló gazdaságpolitika, fontos kulturális, társadalmi, politikai, szabályozási funkciók fennmaradása

• Szupranacionális gazdaság (EU, EFTA..)növekvő és egységesülő piac, szabad tényezőáramlás

• Világgazdaság? (Transznacionális - Globális)

31

Globális-lokális paradoxon• Globális verseny

bármit, bárhonnan, bármikor, bárhová,…

• Globális vállalatokglobális versenystratégiákkal

• Globalizálódó piacoktermelési tényezők piaca

• Technológiák globális terjedéseinformációk áramlása egyidejű és határtalan

• Lokális telephelyekkönnyen helyettesíthető, alacsony bérköltségű tevékenységek decentralizációja) – a vállalatok stratégiai fontosságú tevékenysé-gei koncentrálódnak a centrumban!

• Erősödő lokalizációs tényezők• A tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak

32

GLOBÁLIS

• A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik:• a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással.• a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat.

• A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők:

• mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók• az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek

• A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek

• az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják

• a piaci szereplők közötti információk áramlása „egyidejű és határtalan”

�� globális verseny és piac�� bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová

Globális-lokális paradoxon

33

GLOBÁLIS

• A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik:• a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással.• a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat.

• A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők:

• mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók• az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek

• A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek

• az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják

• a piaci szereplők közötti információk áramlása „egyidejű és határtalan”

�� globális verseny és piac�� bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová

Globális-lokális paradoxon

Forrás: Rechnitzer, Porter 1998. és Lengyel 2003. alapján

34

Regionális specializáció

• A régiók gazdasága erősen specializálódik (a növekvő globális piac következtében)– Szűkösen, egy-egy régióban rendelkezésre

álló tényezők– Komparatív előnyök és méretgazdaságosság

érvényesítése (ndQ= f(nK, nL, nD)– Nemzetközi és regionális munkamegosztás– Tartós kooperációk vállalatok között (innováció)

– „együttműködve versenyezni” – hálózatosodsás

– Regionális klaszterek (erőforrás kihaszn. optim.)

35

Regionális specializáció

Kettős vetület:1. Fejlett centrumokban erősödő koncentráció,

magasabb rendű vállalati versenyelőnyök, helyi szinergiák, externáliák

2. Fejletlenebb térségben a vállalatok alacso-nyabban jövedelmező tevékenységei zajla-nak, alacsony versenyelőny, sztenderdizálttermelés

Összességében: erősödő területi különbségek!!

36

Globális verseny új tényezői

• Társadalmi tőke – munkafegyelem, megbízhatóság, megfelelően hozzáállás, igényesség, pontosság, együttműködés)

• Nem tárgyi javak (know-how vagyon)• Tudástőke (szellemi potenciál)• Kapcsolati tőke

Lokálisan koncentrálódó tényezők!!!

37

Regionális gazdaságtan vizsgálati területei

• Globális vállalatok költségtípusaiszállítási költségek minimalizálása, outsourcing

• Vertikális dezintegrációalvállalkozók bekapcsolása, dekoncentrált termelési tevékenység

• Telephelyválasztásméretgazdaságosság kiaknázása, tranzakciós költségek csökkentése,nagyméretű telephelyek kialakítása

• Üzleti szolgáltatások növekvő szerepeáltalában lokális együttműködések

• Tudásalapú gazdaság felértékelődésetudástermelés, tudástranszfer, K+F

• Lokális társadalmi, kulturális környezet(munkafegyelem, vállalkozási készség, kreativitás, vallás, értékrend, együttműködés, bizalom, helyi érdekegyeztetés, lobbik, korrupció, civil szervezetek, ….)

38

„Egy pont” gazdaság – térbeli gazdaság

Inputok térbeli elhelyezkedése

korlátozottKorlátlanHelyettesíthetőség

differenciáltEgységesPiacÁr

Térben kiterjesztett gazdaság

„Egy pont” gazdaságKözgazdasági

kategóriák

Térbeli parciális egyensúly

Általános egyensúlyGazdasági egyensúly

Térben korlátozott racionalitás

RacionálisPiaci magatartás

Térben aszimmetrikusTökéletesInformáltság

Nem tökéletesTökéletesVerseny

39

A regionális gazdaságtan főbb fejlődési szakaszai

Három nagy szakasz különíthető el:1. Szellemi előfutárok – 1820 - 1910

2. Térbeli kiterjesztés – 1925 - 1950

3. Általános térgazdaságan – 1950 - napjainkig

40

Szellemi előfutárok időszaka

• Smith, Ricardo - munkamegosztás

• Marshall – extern hatások, iparági körzet, lokális externáliák

• Weber – ipari telephelyelméletek, szállítási költség

• Johann von Thünen – távolság, pontszerűtérbeli piac

41

Térbeli kiterjesztés időszaka

• 20. század első fele• A neoklasszikus közgazdaságtan kiterjesztése a

távolság fogalmával– Hoover – a verseny térbeli jellemzői, monopóliumok,

térbeli árdiszkrimináció, ipari telephelyelmélet

• Városrobbanás– Christaller – központi helyek elmélete, városhierarchia– Lösch – általános térbeli egyensúlyelmélet

42

Általános térgazdaságtan

• 20. század második fele• Általános közgazdaságtudományi térelmélet

kialakulása– Isard – fogalmi, módszertani megalapozás, általános

telephelyelmélet, regionális tudomány intézményesülése– Solow, Samuelson – egyensúlyi modellek térbeli értelmezése

• Növekvő piacgazdaság, növekedési pólusok– Krugman – térbeli koncentráció

• Globális versenystratégiák– Porter – agglomerációs előnyök, regionális klaszterek, helyi

üzleti környezet

• Empirikus vizsgálatok, gyakorlatias szemlélet

43

Regionális gazdaságtan részterületei

• Település-gazdaságtan, városgazdaságtan, városi területhasználat

• Telephelyelméletek• Regionális mikroökonómia• Regionális makroökonómia• Alkalmazott regionális gazdaságtan• Regionális politika, területfejlesztés,

területi tervezés és programozás

i. fejezet kesz · 10 a regionális gazdaságtani vizsgálatok els ődleges területi egysége a...

Documents