HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL MAGYAREstablished by Prof. B. Nádaskay, 1878

ÁLLATORVOSOK136. évfolyam 1-64. oldal L A P J A 2014/1

■ UJEVI KOSZONTO

■ LÓA fájdalom mérése

■ SZARVASMARHANapi háromszori fejés

■ JUHA fekete és fehér racka genetikai különbözősége

Húsbélyegzők és a Székesfőváros húsvizsgálóinak tablója (1906)

Meat stamps and tableau of meat inspectors of Capital town (1906)

я BAROMFILúdtojások keltethetősége

■ KISÁLLATMalassezia furfur eb bórkaparékában

■ KEDVENCÁLLATTeknősök endoszkópos vizsgálata

■ NEUROLÓGIACitoszkeletális idegrendszeri kórkép

■ PARAZITOLÓGIABivalyok Haematopinus tuberculatus fertőzöttsége

1540 Ft

MAGYAR

■ TARTALOMJEGYZÉK/CONTENTS

ÚJÉVI KÖ SZÖ NTŐ

LÓVeres-Nyéki К. О., C. Spadavecchia: A fájdalom felismerése és elbírálása lovon. Irodalmi összefoglalás / 9

SZAR VASM A RH ASeres L , Ózsvári L.: Napi háromszori fejés hatása a termelési m u tatókra és a jövedelmezőségre egy nagyüzemi ho lste in-fríz tehenészetben /2 1

JUHZsolnai A ., A n to n I., Rátky J., M. Bruford, Egerszegi /.; Fekete és fehér racka genetikai kü lönbözőségének felmérése DNS-vizsgálattal / 27

B A R O M FIBene Sz., Kovács G., Polgár J. P., Szabó F:. Néhány tényező hatása különböző házilúd-genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére / 32

KISÁLLATBókony B., Bálint E., Szabó N.r Hegedűs Gy-T.: Malassezia fu r fu r izolálása kutya bőrkaparékm intáiból / 41

K EDVENCÁLLATPazár P., Beregi A ., Psáder R., Szabó Z.: Teknősök endoszkópos vizsgálata 2. / 45

NEUROLÓGIARácz B., Hazai D., Czeibert K.r Sótonyi P : C itoszkeletális eredetű neurológiai kórkép kvantita tív e lekt­ronm ikroszkópos vizsgálata egérm odellen / 52

PARAZITOLÓGIAEgri B., Piszmán R.: Haem atop inus tubercu la tus fe rtőzö ttség előfordulása bivalyállom ányokban / 59

REND EZVÉNYA M agyar Buiatrikus Társaság XXIII. nemzetközi kongresszusa (Seres L.) / 6

HÍREK, TALLÓZÁSOK

E Q U IN EК. О. Veres-Nyéki, С. Spadavecchia: Recognition and assessment o f pain in h o rs e s /9

B O VIN EL. Seres, L. Ózsvári: The im pact o f three m ilkings a day on the p roduction parameters and p ro fitab ility in a large-scale Holstein-Friesian dairy herd / 21

SHEEPA . Zsolnai, I. A n ton , J. Rátky, M. Bruford, I. Egerszegi: Survey o f genetic d iffe ren tia tion o f Black and W hite Racka flocks based on DNA analysis / 27

POULTRYSz. Bene, G. Kovács, J. P. Polgár, F. Szabó: Some effects on hatching tim e and hatchability o f eggs o f goose o f d iffe ren t genotype / 32

SM ALL A N IM A L SB. Bókony, E. Bálint, N. Szabó, Gy-T. Hegedűs: Isolation o f Malassezia fu r fu r from canine skin scrap­in g s /4 1

PET A N IM A LP. Pazár, A . Beregi, R. Psáder, Z. Szabó: Endoscopic exam ination o f chelonians 2. / 45

N EUR O LO G YB. Rácz, D. Hazai, К. Czeibert, P. Sótonyi: Q uantitative e lectron-m icroscopic investigation in a mouse m odel o f cytoske leton-re la ted neurologic d isorder / 52

PARASITO LO G YB. Egri, R. Piszmán: Prevalence o f Haem atopinus tubercu la tus in bu ffa lo stocks / 59

EVENTS23rd Internationa l Congress o f Hungarian Buiatrics Society (L. Seres) / 6

N EW S, GLEAN ING FR O M THE VETERINARY LITERATURE

Á L L A T O R V O S O KШ . 1 - 6 4 . I L A P J A I 2 0 1 4 /1

A monthly journal, founded in 1878 („VETERINARIUS"), publishing papers devoted to all aspects o f interest in the field o f animal health, to all scientific and practical problems of veterinary importance.Free specimen copies are available from the editor-in-chief: FI-1078 Budapest, István utca 2. Flungary or: FI-1400 Budapest, P.O. Box 2. Subscription orders to the Editorial Office (address above)

TEKNŐS HASÜREGE 48

HAEM ATOPINUS TUBERCULATUS 61

A cikkeket kivonatolják és/vagy címeit köz­ük л /alábbi intézménye'к referáló és indexe­lő folyóiratai: CAB Internatiional (UK) index Veterimrius, Veterinary Bulletin stb.ISI (Institute for Scientific Information, USA): Current Contents és FO: VM™

This Journal is indexed and/of abtracted in Current Contents anf FO:VM™ o f ISI (Insti­tute fo r Scientific Information, USA)Index Veterinarius, Veterinary Bulletin (and others) of CAB International (UK)

-kick

Internet address (English contents pages, subscription price, etc.) http://www.univet.hu/m al

1

■ A C ÍM L A P O N LÁ T H A T Ó KÉPRŐL

A tűz felhasználása a hús hőkezelésére je lentős előnyt b iz tosíto tt az ősemberek szerencsésebbjei számára, m ert csökken te tte a hússal a szervezetbe kerü lő fertőzések és paraziták számát. Ugyancsak e lőnyöke t é lveztek azok a nép­csoportok (egy ip tom iak, fön íc ia iak, zsidók, m oham edánok), am elyeknek a vallási előírásai m eghatározták, hogy m ely á lla tfa jo k húsát fogyasztha tják, és azt hogyan kell keze ln iük. Európában a középkor elején pápai, a 13. századtól világ i rende le tek sora határozta meg a húsvizsgálat m ene té t és a húsfogyasztás fe lté te le it.

A tudom ányos húsvizsgálat a lap ja it azonban csak a 19. század m ásodik fe lében rak ták le, am ikor beb izonyosodo tt, hogy a húson vagy a húsban ta lá lh a tó parazita fe jlődés i a lakok e lfogyasztása parazitás fe rtő zé s t, az éle lm iszerekben e lszaporodo tt bak té riu m o k pedig é te lm érgezést okoznak. A z 1880-as években m ár jó n é h á n y vá g ó h íd o n m ű k ö d ö tt bak te rio ló g ia i labo ra tó rium , és a hum ánorvoslás is egyre jobban e lfogad ta az á lla to rvosok m unká já t és szerepét ezen a közegészségügyi szem pontbó l kulcsfontosságú terü le ten. Robert von O stertag (1 8 6 4 -1 9 4 0 ) így fo g a lm a zo tt a 20. század első éveiben: „L e já rt az idő, am ikor az álla torvos a beteg á lla to ka t gyógyíto tta . Manapság fon tos élelm iszer-higiéniai fe lada toka t látnak el a közegészségügy é rdekében ."

H azánk ebbő l a sze m p o n tb ó l is lépést ta r to t t a fe jlődéssel: az á lla t- egészségügy rendezéséről szóló 1888. évi V II. tö rvényc ikk , az 1888. évi 4 0 .00 0 sz. fö ldm íve lés-, ipar- és kereskedelem ügyi m in iszteri rendelet, az álla torvosi közszo lgá la t á llam osításáról szóló 1900. évi XVII. tö rvényc ikk és az 1900. évi 95 .00 0 sz. fö ldm íve lésügyi m iniszteri rende le t egyarán t é rin ­te tte a húsvizsgálatot. Az igazán m élyreha tó szabályozást a húsvizsgálat tá rgyában k ibocsá to tt, 1908. évi 54 .300 számú fö ldm íve lésügyi m iniszteri rendelet je len te tte . Nagy segítséget n y ú jto tt a kor á lla torvosainak a Vágóhídi Szemlét szerkesztő Rónai M ihá ly és Vámos Jenő Húsvizsgálók könyve c. m u n ­kája (1910), m ajd az Á lla torvosi Kézi Könyvtár X X . kö te te , továbbá Richard Edelmann Húshygiénéje, am elyet Frank József és G rá f M iksa székesfővárosi á lla to rvosok fo rd íto tta k le és a lka lm aztak a hazai v iszonyokhoz 1916-ban, tö b be k kö zö tt a vona tkozó rende le teke t is egységes szerkezetben beemelve az eredeti m űbe. E kom o ly m o n o g rá fiák nem vo lta k e lőzm ény nélkü liek. A Veterinarius m ár 1885-ben c ikksorozatban szolgált adatokka l a hússzemlére vona tkozó tö rvény előkészítéséhez, H uty ra figye lm e m ár 1888-ban k ite rjed t a fővárosi húsvizsgálat helyzetére, Ratz 1893-ban összefoglalta a güm őkóros szarvasmarhák húsának megítélésére vonatkozó tudniva lókat, Kukuljevic pedig 1899-ben a d o tt ki vezé rfona la t a húsvizsgálathoz. 1907-tő l az Állatorvosi Lapok m e llék le tekén t m eg je len t a Hússzemle.

Hazánkban az 1908-as rendelet szabályozta először részletesen a megvizs­gá lt hús je lö lését, az ún. húsbélyegzők használatát. A nyers húsok szisztema­tikusje lö lésével csak a 19. század utolsó évtizedeiben ta lá lkozunk Európában és az USA-ban egyaránt. A je lö lés (am elynek színe, fo rm á ja , elhelyezése szabá lyozott vo lt) b iz tos ítéko t a d o tt arra, hogy a hús szakszerű állatorvosi vagy húsvizsgálói e llenőrzésen esett á t és b iztonsággal fogyasztha tó .

Á cím lapon dr. Fekete T ibor kőbánya i hatósági á lla torvos húsbélyegzői lá tha tók, am elyeke t u tóda , dr. Kiss László a ján d éko zo tt az Á lla to rvo s -tö r­té n e ti G yű jtem énynek . A bé lyegzők a 20. század m ásod ik fe lében v o l­ta k használatban. A há tté rben egy korább i húsvizsgá ló -generációnak, a székesfővárosi közvágóhíd állatorvosainak tabló ja lá tha tó 1906-ból, a szakma olyan k iem elkedő egyéniségeivel, m in t Breuer A lb e rt, Rónai M ihá ly , Vámos Jenő és KazAr G yula , akinek a fia (maga is tö b b e k k ö z ö tt a HÁESZ vezető főá lla torvosa) a rendelkezésünkre bocsá to tta a képet.

Orbán Éva

Terjeszti: Lapker Zrt.Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Előfizetési és Á rus­menedzsment csoport. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, valam int a hírlapot kézbesítőknél, e-m ailen:hirlapelofizetes@ posta.hu. To­vábbi információ: 0 6 -80 /444 -444 .Ügyfélszolgálat: Tel.: 362-8114, Fax: 362-8104.Külföldön terjeszti: Color Interpress Kft., 1039 Budapest, Elatvany L. u. 14. Tel.: 243-9232, Fax: 243-9242.Előfizetési díj 1 évre: 18 480 Ft.

2 Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január

J MAGYAR L

Á L L A T O R V O S O KШ. T A p J A I 2014/1

Hungarian Veterinary JournalA lap íto tta - Established by

Dr. NÁDASKAY Béla 1878

Vol. 136. No 1. - Budapest, Jan. 2014

FŐSZERKESZTŐ - EDITOR-IN-CHIEFDr. VISNYEI László

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG-EDITORIAL BOARDDr. A b o n y i Tamás, Dr. Bíró Ferenc,Dr. Búza László, Dr. Dunay M iklós,Dr. Farkas Róbert, Dr. Fekete Sándor,Dr. Fodor László, Dr. Gál János,Dr. G álfi Péter, Dr. Gönci Gábor,Dr. Laczay Péter, Dr. M anczúr Ferenc,Dr. Nagy Béla, Dr. Nemes Imre,Dr. N ém eth Tibor, Dr. Ózsvári László,Dr. Sályi Gábor, Dr. Seregi János,Dr. Solti László, Dr. Sótonyi Péter,Dr. Szieberth István, Dr. Tuboly Tamás,Dr. Varga János, Dr. Vetési Ferenc,Dr. Visnyei László (elnök), Dr. Vörös Károly

Szerkesztő: Dr. Fábián Tiborné Szerkesztőségi titká r: Baráth Edina

SZERKESZTŐSÉG - EDITORIAL OFFICEH -1078 Budapest, István u. 2. Hungary Levélcím: 1400 Budapest 7. Pf. 2.Telefon: (36 -1 )34 -13-023 (36 -1 )47 -84-100 /8961,8960 , 8962 Telefax: (36-1) 34-13-023 In te rne t: h ttp :/ /w w w . univet. hu/m aI E-mail: mal@ aotk.szie.hu

KIADÓ - PUBLISHER

I Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

N em zeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és V idékfejlesztési In tézet H-1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: (36-1 )36 -28 -100 Telefax: (36 -1 )36-28-104 In te rne t: w w w .ag ra rlapok.hu E-mail: info@ agrarlapok.hu Felelős kiadó:DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID, a N AKVI fő igazgató ja

LAPTULAJDONOS

Hirdetések felvételeSzerkesztőségben Telefon/fax: (36-1) 34-13-023 KiadóbanTelefon: 06-20 996 -9239 Telefax: (36-1) 470-0410 E-mail: info@ agrarlapok.hu

M inden jo g fenntartva. A lapbó l értesüléseket á tvenni csak a M agya r Á lla to rvosok Lapjára való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb rek­lám kiadványok ta rta lm áé rt a kiadó felelősséget nem vállal.

N yom dai előkészítésDÁVID ILDIKÓ

NYOMÁSOOK-Press Kft.8 20 0 Veszprém, Pápai u. 37/a

INDEX: 25531 HU ISSN 0 025 -004X

LO

A fájdalom felismerése és elbírálása lovon

J MAGYAR

Á L L A T O R V O S O K136. 9-20. ]L A P J A [ 2014/1

irodalmi összefoglalás

К. O. Veres-Nyéki - C. Spadavecchia:

Recognition and assessment of pain in horses

Veres-Nyéki Kata Orsolya*, Claudia Spadavecchia

The Royal V e te rinary College Hawskhead Lane. H atfie ld . H ertfo rdsh ire AL97TaA. UK. *E-mad kveresnyeki@ rvc.ac.uk

Összefoglalás. A szerzők, irodalm i ad atok alapján, összefoglalják a ló fá jd a lm ának ér­tékelési lehetőségeit. Tárgyalják a fá jdalom ra je llem ző viselkedést, é le ttan i m u ta tó ­kat és laboratórium i értékeke t. A fá jdalom m egállapítására szü le te tt m ódszerek kö­zül b em u tatják a vizuális analóg skálát és a num erikus vagy verbális értékelőskálákat, va lam in t a többdim enziós fájdalom skálákat. A fá jd a lom m értékének m egállap ításá­ra k id o lg ozo tt m ódszerek sorában tárgya lják a hő-, a mechanikai és az elektrom os ingerlésre a d o tt válaszokból levonható következtetéseket. M eg állap ítják , hogy az értékelő m ódszerekben sok a szubjektív elem , ezé rt azok finom ítására és validálására van szükség. Felhívják az á llatorvosok fig y e lm é t a fá jd a lom m egállap ításának és ke­zelésének fontosságára.

Summary. The authors give an o verv iew o f th e litera tu re ab o ut th e availab le m ethods o f pain assessment in horses. Behavioural indicators, physiologic and laboratory param eters specific to equ ine pain are discussed. The visual analogue scale, th e numeric or verbal rating scales and th e m ultid im ensional pain scales are presented as m ethods fo r pain assessment. The response to th erm al, mechanical or electrical s tim ulation is discussed as m ethods providing q u an tita tive evaluation o f pain. As th ere are many subjective factors in th e d iffe re n t assessment m ethods, th e ir re fin em en t and validation are necessary. The authors d raw th e veterinary clinicians' a tte n tio n to th e im portance o f pain assessment and successful m anagem ent o f pain.

A lovak fájdalmának mérése 9

□ S Z A R V A S M A R H A

Napi háromszori fejés hatása a termelési mutatókra és a jövedelmezőségre egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben

Á L L A T O R V O S O K1зб. 71-76 |L A P J A | 2014/1

------------------- MAGYAR I------------------

L. Seres - L. Ózsvári:The impact of three milkings

a day on the production parameters and profitability in a

large-scale Holstein-Friesian dairy herd

Seres Laura*, Ózsvári László

SZiE-ÁOTK, Á lla t­egészségügyi Igazgatástani és Agrár- gazdaságtani Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest. *E-m ail: sereslo lus@ gm ail.com

Összefoglalás. A te jte rm e lő tehenészetek nagyobb jövedelm ezősége érdekében elsődleges cél a te jh ozam m ennyiségének a növelése, am inek elérésére az egyik leh et­séges eszköz a nap ife jésszám növelése. A szerzők egy átlagosan 150 fe jő steh ene t ta r ­tó d é l-a lfö ld i nagyüzem i holste in-fríz tehenészet technológia i vá ltásának a gazdasági elem zését végezték el: összehasonlíto tták a 2011. (kétszeri fejés) és a 2012. év (három ­szori fejés) technológia i váltással é r in te tt term elési m u ta tó it, á rbevé te lé t és költség­ad ata it. A fejésszám növelése évi 7 349 925 Ft-tal tö bb n ettó te já rb e vé te lt je le n te tt á l­lom ányszinten (44 535 F t/tehén), em e lle tt a laktációs tőgykeze lések csökkenése m iatt a tőgyegészségügyi gyógyszerfelhasználás 61 346 Ft-tal (427 F t/tehén) vo lt kevesebb 2012-ben, m int 2011-ben. Ezen pozitív té te lekke l szemben a három szori fejés beveze­tésével a tö b b tő g y fe rtő tlen íté s 135 500 Ft (818 F t/tehén), míg a fe jőrendszer gyako­ribb fe rtő tlen ítése 85 038 Ft (487 F t/tehén) tö b b le tkö ltség et o ko zo tt 2012-ben. Emel­le tt a fe jősök és az á lla tfe lh a jtó k három szori fejésből eredő tö b b le t m unkaórái további 6 728 690 Ft (42 073 F t/tehén) költségnövekedést je le n te tte k a tehenészetnek éves szinten. Ezen tú lm en ően, 2012-ben a tehénkivonás jelentősen n övekedett, és ha azt fe lté te lezzü k , hogy ezt a növekedést a napi három szori fejés okozta , akkor még to ­vábbi 4 883 727 Ft (24 047 F t/tehén) tö bb letkö ltséggel kell szám olni 2011-hez képest. Összességében, a két összehasonlíto tt év m egvizsgált árbevéte li és költségadatai alapján e lm ondható , hogy a tehenészetben a napi kétszeri fejésről három szori fe - jésre tö rtén ő átállás csak abban az esetben éri meg gazdaságilag (+462 042 F t/év/ állom ány, +1584 F t/év /teh én ), ha nem a technológiaváltás hatására n övekedett meg jelentősen a tehénelhullások és selejtezések száma. Ezen fe lté te le z e tt összefüggés m egállapítása még to váb b i v izsgála tokat igényel.

Summary. Frequent m ilking (3 or m ore tim es a day) o f d airy cows has em erged as a p ro fitab le m anagem ent too l fo r dairy herds to increase m ilk production. In th e ir study th e authors m ade th e economic analysis o f a m anagem ent m easurem ent in a large- scale Holstein-Friesian d airy herd having 150 m ilking cows in th e south-eastern part o f Hungary; th ey com pared th e re levant production param eters, costs and income, w hich w e re affected by th e m anagem ent change, in th e year o f 2011 (tw o milkings a day) to those in 2012 (th ree milkings a day). Three milkings a day b rought ab o ut 7 349 925 HUF (44 535 HUF/cow) annual ex tra net m ilk receipts coming fro m th e g reater m ilk yield in th e herd. The curative drug cost o f udder health was 61 346 HUF (427 HUF/cow) less in 2012 than in 2011. In contrast w ith these positive items, th e increased milking frequency resulted in 135 500 HUF (818 HUF/cow) m ore annual udder d is in fectant costs, and th e d isinfection o f th e m ilking eq u ip m ent cost 85 038 HUF (487 HUF/cow) m ore in 2012. The ex tra labour hours o f th e milkers and th e herdsm en due to th e th ree m ilking a day caused 6 728 690 HUF (42 073 HUF/cow) m ore labour cost in 2012. Furtherm ore, if it is assumed th a t th e huge increase in th e m o rta lity and culling rate in 2012 w as caused by th e m ore fre q u en t m ilking, th e m anagem ent change resulted in an o ther 4 803 727 HUF (24 047 HUF/cow) annual extra cost com pared to 2011. In sum m ary, on th e basis o f th e surveyed production, income and cost d ata o f th e tw o years com pared to one an o th er it can be concluded th a t th e change fro m

A napi háromszori fejés jövedelmezősége 21

th e tw o milking a day to th e th ree m ilking a day in th e exam ined herd w ou ld have been beneficial only (+462 042 H U F/year/herd , +1 584 HU F/year/cow ), if th e g reater num ber o f cow deaths and early culling had not been caused by th e m anagem ent change. Flowever, fu rth e r research is needed to exam ine th e strength o f this assumed relationship.

Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január

□ JUH

Fekete és fehér racka genetikai különbözőségének felmérése DNS-vizsgálattal

Zsolnai Attila1, Anton István1, Rátky József1, Michael Bruford2, Egerszegi István1

Á L L A T O R V O S O K1 з б . 7 7 -3 1 L A P J A ] 2 0 1 3 /1

------------------- MAGYAR I------------------

A. Zsolnai - 1. Anton - J. Rátky - M . Bruford -

i. Egerszegi:Survey of genetic differentiation of Black and White Racka flocks

based on DNA analysis

1] Á llattenyésztési és Takarmányozási K u ta tó in téze t. Gesztenyés u. 1. H -2053 Herceghalom . *E-m ail: a ttila .zsolna i@ gm ail.com2] C a rd iff School o f Biosciences. C ard iff, Egyesült Királyság

Összefoglalás. A szerzők fek e te és feh ér racka genetika i távo lságát h atározták meg két, időben és térben e lto lt m in tavételi sokaságból 7, ill. 31 m ikroszate llit lókusz a l­kalm azásával. A ka p o tt genetika i távolság a vizsgált rackacsoportok közö tt 0 ,082, ill. 0 ,042 vo lt. Ezen értékek , más csoportokhoz (cigája, cikta, m agyar m erinó) képest 0 ,0 4 5 -0 ,1 0 0 kö zö tt vá lto ztak . A fe h é r és fek e te rackák kapcsolatát más fa jtá k és azok egym ás közti genetika i távolságaik viszonylatában értéke lték .

Summary. G enetic distance o f Black and W h ite Racka sheep has been determ ined by 7 and 31 microsatellites in tw o separately collected populations o f Racka. Genetic distance w as 0 .082 and 0.042, respectively. These values w e re in th e range o f 0 .0 4 5 -0 .1 0 0 w h e n Black or W h ite Racka w e re com pared to Tsigai, Cikta or Hungarian M erino . Relationship o f tw o Racka variants are discussed in th e v ie w o f genetic distances o f o th er species to each other.

Fekete és fehér racka genetikai különbözősége 27

□ BAROMFI

Néhány tényező hatása különböző háziiúd-genotípusok tojásainak kelési idejére és keltethetőségére

Á L L A T O R V O S O K1зб. 37-40 IL A P J A I 2014/1

------------------- MAGYAR I------------------

Sz. Bene - G. Kovács - J. P. Polgár - F. Szabó:Some effects on hatching

time and hatchability of eggs of goose of different genotype

Bene Szabolcs1, Kovács Gellért1, Polgár J. Péter1, Szabó Ferenc2

1] Pannon Egyetem, G eorg ikon Kar. Deák Ferenc u. 16. EI-8360 Keszthely.E-mail: bene-sz@ georg ikon .hu2] N yugat-m agyarország i Egyetem, M ezőgazdaság- és É lelm iszer-tudom ányi Kar

Összefoglalás. A szerzők a Nem zeti É lelm iszerlánc-biztonsági H ivatal Á llattenyésztési Igazgatóság, Tenyésztésszervezési és Teljesitm ényvizsgálati O sztálya á lta l rendelke­zésre bocsátott országos barom fi-ke lte tés i adatbázis t do lg ozták fe l. Az értékelést a 2010-es évre, va lam in t 16 házilúd-genotipusra - 8 fa jtá ra és 8 h ibridre - te rje sz te tték ki. A m unka során így összesen 3829 keltetési té te lh ez (kb. 8 ,9 m illió to jáshoz) ta rto zó kelési idő és ugyanennyi ke lte thetőség i ad at á llt a rendelkezésükre.A kelési időt, va lam in t a ke lte the tőséget befolyásoló számos tényező közül a ke lte tő ­üzem nek, a genotípusnak, a keltetési hónapnak és az egy té te lb en ke lte te tt to jások szám ának hatását többtényezős varianciaanalízissel értéke lték .A kelési idő esetén a ke lte tőüzem hatása (95 ,50% ) d öntő m értékű nek b izonyult, a m á­sik három vizsgált tényező ebben nem já tszo tt szám ottevő szerepet. A keltethetőség alakulásában a keltetési hónap (36,54% ) és a ke lte tőüzem (34 ,22) vo lt a m egh atáro ­zó, az egy té te lb en k e lte te tt to jások szám ának (17,66%), ill. a genotípus hatásának (10,76% ) kisebb szerepe vo lt.A genotípusok közül a legjobb ke lte the tőség et az a lfö ld i feh ér fa jta (71,69% ), a golden goose W hibrid (68,11% ) és a hortobágyi feh ér fa jta (67,74%) m u ta tta . A keltethetőség korrigá lt fő á tlag a 61,56% vo lt. A máj típusú h ibridek kelte thetősége rosszabb vo lt, m int a tö bb i genotípusé.A nyári hónapokban a keltethetőség m ajdnem 10% -kal kisebb vo lt a populáció á tla ­gánál. Júniusban és júliusban a kelési % kb. 15% -kal vo lt kisebb, m int a té l végi, ill. a kora tavaszi hónapokban.A nagyobb, 2500 to jás fe le tti té te le k ke lte thetősége (6 3 ,5 0 -6 4 ,7 7 % ) m integy 8% -ka l jobb vo lt, m int a kisebb, 2500 to jás a la tti té te le ké (56 ,4 0 -6 1 ,00 % ).Az eredm ények alapján m egá llap ítha tó , hogy a kelési idő hosszabbodásával a lúdto- jások kelte thetősége rom lik.

Summary. The research was carried o u t on d ata supplied by th e D epartm en t o f Anim al Registration and Breeding O rganization o f th e Hungarian N ational Food Safety A uthority . The evaluation w as extended to 8 breeds and 8 hybrids, 3829 hatching items, ab o ut 8.9 million eggs o f goose in year 2010.The e ffe c t o f hatchery, gen otype , m onth o f hatching and num ber o f eggs in one hatching item on hatching tim e and hatchability w e re analyzed by m ulti-factor analysis o f variance (GLM).Hatchery had th e b iggest e ffe c t (95 .50% ) on hatching tim e, w h ile th e o ther th ree exam ined factors had not considerable influence on it. H atchability w as mostly influenced by hatching m onth (36 .54% ) and hatchery (34 .22% ). The e ffe c t o f num ber o f eggs in one hatching item and g en otype w as 17.66% and 10.76% , respectively. The rank o f th e investigated genotypes according to hatchability w e re as fo llows: W h ite Plains breed (71.69% ), G olden Goose W hybrid (68.11% ) and W h ite Hortobágy breed (67.74%). The corrected mean value o f hatchability was 61.56% . The liver ty p e hybrids showed lo w er hatchability than th e o th er genotypes.

32 Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január

The hatchability in sum m er months w as alm ost 10% low er, than th e mean value o f th e population. The hatchability in June and July w as 15% low er, than in months in late w in te r and early spring.The hatchability o f large, over 2500 eggs per items w as approxim ately 8% b etter (6 3 .5 0 -6 4 .7 7 % ), th an in th e sm aller items (b e lo w 2500 eggs) (56 .4 0 -6 1 .00 % ).Based on th e results it can be stated th a t th e longer th e hatching tim e , th e w orse th e hatchability o f goose eggs is.

Lúdtojások keltethetősége 33

□ K IS Á LL A T

Malassezia furfur izolálása bőrkaparékmintáiból

Isolation of Malassezia furfur from canine skin scrapings

Bókony Brigitta1*, Bálint Edina2, Szabó Nikoletta1, Hegedűs György-Tamás1

1] V et-M ed-Labor.Stefánia ú t 61. H-1143 Budapest. * E-maii:Bokony.Bngitta@ Vet- M ed-Labor.hu2] OrszágosEpidem io lógia i Központ,M iko lóg iá i Osztály

Malassezia fu rfur izolálása kutya bőrkaparékából 41

Összefoglalás 2012-ben kutyák b őrkaparékm intá jának rutin gom batenyésztése so­rán a V et-M ed-Laborban három esetben lip idfüggő M alassezia é lesztőgom bát izo lál­ta k a szerzők. A tö rzseket M alassezia fu rfű rk é n t azonosíto tták , speciális táp ta la jokon való tenyészthetőségük alapján. Ez az első m agyarországi leírása á lla tb ó l szárm azó, iip idfüggő M alassezia kim utatásának.

Summary. In 2012 th e authors isolated lip id -d ep en d en t M alassezia yeasts in th ree cases during cultivation o f canine skin scraping samples in V et-M ed-Labor. They identified these strains as M alassezia fu rfu r based on th e ir g ro w th on specific culture m edium . This is th e first report o f lip id -d ep en d en t M alassezia being isolated fro m anim als in Hungary.

J MAGYAR

kutyaÁ L L A T O R V O S O K136. 41-44 |L A P J A [ 2014/1

B. Bókony - E. Bálint -N. Szabó - Gy-T. Hegedűs:

KEDVENCALLAT

Teknősök endoszkópos vizsgálata 2.

J MAGYAR

Á L L A T O R V O S O K136. 45-51 | L A P J A [ 2014/1.

P. Pazár - A. Beregi - R. Psáder - Z. Szabó:

Endoscopic examination of chelonians 2.

Pazár Péter\ Beregi Attila2, Psáder Roland1, Szabó Zoltán3

1] SZIE-ÁOTK, Belgyógyászati Tanszék és Klinika. István u. 2. H-1078 Budapest. *E-m aií: pazar.peter@ aotk.szie.hu2] SZIE-MKK, Vadvilág M egőrzési In tézet3] Tai W ai Small An im al and Exotic Hospita l. Tai W ai, Hong Kong

Összefoglalás. A szerzők, közlem ényük m ásodik részében, ism ertetik az ép szervek endoszkópos le le te it és k itérnek a vizsgálat esetleges szövődm ényeire is. Ezek leg­gyakrabban az altatás vagy a nem m egfele lően m egválaszto tt vizsgálóeszköz m iatt fo rd u lh atn ak elő. A pontos kórism éhez e leng ed hetetlen az endoszkópja során v e tt m inták m egfele lő kezelése és értékelése is.

Summary. The authors summarised th e norm al find ings during th e endoscopic exam ination healthy chelonian and th ey g ive a short description o f possible side effects o f this procedure. Com plications are usually due to anaesthesia, or th e use o f im proper exam ination tools. Proper handling and evaluation o f th e endoscopic samples are essential fo r th e exact diagnosis.

Teknősök endoszkópos vizsgálata 45

N E U R O L Ó G IA

Citoszkeletális eredetű neurológiai kórkép kvantitatív elektronmikroszkópos vizsgálata egérmodellen**

Rácz Bence* Hazai Diana, Czeibert Kálmán, Sótonyi Péter

B. Rácz - D. Hazai - K. Czeibert - P. Sótonyi:

Quantitative electron- microscopic investigation in a

mouse model of cytoskeleton- related neurologic disorder

SZIE-ÁOTK, A na tóm ia i és Szövettani Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest. *E-m ail: racz.bence@ aotk. szie.hu

Összefoglalás. Számos neurológiai kórkép h átterében genetika i okok vannak, de a m egbetegedések csak kis része vezeth ető vissza konkrét génhibára. Az ism ert g e­netikai kockázati tényezők kö zö tt igen gyakoriak az idegsejtek vázát alkotó aktin szabályozásában résztvevő különböző enzim ek. Az idegrendszer m űködésének a lap ­jául szolgáló szinaptikus plaszticitás nagym értékben tám aszkodik az aktin polim eri- zációs fo lyam ata ira . Hogy az aktin citoszkeleton hibás szabályozása m ia tt kialakuló kó rfo lyam at h átterében húzódó neuronális szerkezetet m egértsük, olyan indukáltan génhiányos egértörzs elektronm ikroszkópos vizsgá la tát végezték el a szerzők, am e­lyekben az ak tin de novo poiim erizáciőjában alapvető szerepet játszó, evolúciósán konzervált A rp2 /3 -feh érjeko m p lex Arp3 alegysége h iányzott. Ez a m u ltim er enzim számos citoszkeletális szabályozási ú tvonal célállomása is egyben. A hippocampus - am ely a tanulás és m em óriafo lyam atok egyik legfontosabb központja - és az ag y­kéreg terü le tén abnorm ális posztszinaptikus e lváltozásokat fig y e ltek m eg. Eredm é­nyeik szerint az aktin -citoszkeleton szabályozásában bekövetkező zavarok kóros neuronális szerkezetet és ennek következm ényeképp súlyos neurológiai kórképek kialakulását okozhatják.

Summary. Genetic contribution has been consistently im plicated in several neurological disorders, how ever only a fraction o f candidate genes can be directly linked to these disorders. M any know n risk factors fo r psychiatric diseases are related to th e enzym atic regu latory m achinery o f th e actin based cytoskeleton o f neuronal cells. Synaptic p lasticity - w hich is fu n d am en ta l fo r neuronal function - heavily relies on ac tin -po lym erization . To gain insight into th e neuronal architecture during actin- related pathologic conditions, using q u a n tita tive electron-m icroscopy, th e authors investigated a conditional knock-out mice breed, in w hich th ey studied th e result o f th e postnatal loss o f АгрСЗ subunit o f th e A rp2 /3 com plex - an evolu tionary conserved fina l o u tp u t o f actin signalling pathw ays th a t orchestrates de novo actin polym erization. They fo un d, th a t in th e hippocam pus - w hich is a particularly favourab le m odel fo r synaptic p lasticity and believed to play a key role in learning and m em ory - and neocortex, synaptic architecture is significantly a ltered com pared to th e w ild -ty p e . Their results suggest th a t dysregulation o f th e actin cytoskeleton results in pathologic neuronal architecture w hich may contribute to th e e th io lo gy o f com plex neurological disorders.

52 Magyar Állatorvosok Lapja 2014. január

□ P A R A Z IT O L Ó G IA

Haematopinus tuberculatus fertőzöttség előfordulása bivalyállományokban

Á L L A T O R V O S O K136. 59-64 [ L A P J A ] 2014/1.

------------------- MAGYAR I------------------

B. Egri - R. Piszmán:Prevalence of Haematopinus

tuberculatus in buffalo stocks

Egri Borisz*, Piszmán Réka

N yugat-m agyarország i Egyetem, M ezőgazdaság- és É lelm iszer-tudom ányi Kar,Á lla tegészség-tan i Intézeti Tanszék.Vár 4. H -9200 M osonm agyaróvár. *E-rnail: egrib@ m tk.nym e. hu

Összefoglalás. A szerzők elem zik a vérszivótetvesség előfordulási gyakoriságát 367 házibivalyon, M agyarország nem zeti parkjaiban 2011. decem ber 19. és 2012. május 4. között. A vizsgálatokhoz szükséges szőrm intákat a nyak középső tá jékáró l, 2 cm2-es te rü le trő l g yű jtö tték . Összesen 3106 serkét, 10 lárvát és 105 k ife jle tt Haem atopinus tuberculatus egyedet szám oltak m eg. A vizsgálatok eredm ényeinek kvantita tív parazi- to lóg ia i elem zését QP 3.0 program segítségével v é g e z té k é i. A Fertő-Hansági Nem zeti Park állom ányában a fertőzö ttség m édián intenzitása a legnagyobb, m eghaladva a teljes vizsgált á llom ány ad ekvá t é rték é t, míg a m órahalm i állom ány a tetvességtő l mentes vo lt.

Sum m ary T he au th ors exam in ed th e b itin g louse in fe s ta tio n on 367 b uffa lo s in Hungarian national parks, fro m 19 Decem ber 2011 to 4 M ay 2012. The investigations w ere carried o u t on an area o f 2 cm2 o f th e m iddle part o f th e neck. A to ta l o f 3106 eggs, 10 nymphs and 105 adu lt Haem atopinus tuberculatus sucking lice w ere indentified. The q u an tita tive parasitological data o f th e results w e re analysed w ith QP 3.0 program . In th e buffa los o f Fertő-Hanság N ational Park, th e m edian in tensity o f infestation show ed th e highest levels, exceeding th e mean value o f all stocks. The investigated anim als fro m M órah alo m w e re fre e o f lice.

Haematopinus tuberculatus fertőzöttség bivalyban 59