holstein monitor 2012 júliusvégén budai gyula agrárállamtitkár a hazai üzletláncokat,...

Tartalom

MOSZ: a rendkívüli meleg miatt nehéz helyzetbe került a tejágazat ................................................................................. 1

Súlyos károk a magyar mezőgazdaságban .................................................................................................................................... 1

A tejtermelők veszíthetnek az új földtörvénnyel ....................................................................................................................... 2

Százmilliárdos hitelprogram a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra .................................................... 2

A vásárlók a hibásak, ha nem fogy a magyar tej? ....................................................................................................................... 4

Frissből magyart kínálnak .................................................................................................................................................................... 4

A tejesek másképp látják ....................................................................................................................................................................... 5

300 millió forintból újították fel a szarvasmarhatelepet ........................................................................................................ 5

Aranyérmes magyar sajt ....................................................................................................................................................................... 6

Statisztikák, előrejelzések ..................................................................................................................................................................... 8

A világ kukoricamérlege, millió tonna, 2012. július 26-i előrejelzés ................................................................................. 9

Az Európai Bizottság nem akar beavatkozni a tejpiaci helyzetbe ................................................................................... 12

Tejtermelési válság Nagy-Britanniában ...................................................................................................................................... 12

Súlyos gondok Spanyolország tejtermelésében ....................................................................................................................... 13

Románia nem kívánja kiárusítani hagyományos termelőit ................................................................................................ 14

A román kormány csökkentett áfa bevezetését tervezi ....................................................................................................... 14

Maffiavád miatt csaptak le az olasz mozzarellakirályra ....................................................................................................... 15

Hollandia mezőgazdasági termelése és exportja..................................................................................................................... 15

Lengyelország tejtermelése .............................................................................................................................................................. 16

Az olaszok Csehországban termelt sajttal pótolják a földrengés miatti kieséseket................................................. 17

Parmalat: üzembezárások ................................................................................................................................................................. 17

A bolgár tejfeldolgozás problémái ................................................................................................................................................. 18

Bolgár tejipari export az USA-ba .................................................................................................................................................... 18

Szlovákia .................................................................................................................................................................................................... 18

A mezőgazdasági jövedelmek alakulása Franciaországban ............................................................................................... 19

Franciaország tejtermelése ............................................................................................................................................................... 19

Ausztria: a tejtermelők és a szupermarketek harca ............................................................................................................... 20

Jobb a húsa a borissza marhának ................................................................................................................................................... 20

Horvátországban hivatalos sajtút nyílt ........................................................................................................................................ 21

A rendszeres sajtevés 12 százalékkal csökkentheti a cukorbaj veszélyét ................................................................... 22

SZERBIA: 1,8 millió liter jégkrémet exportál idén az EU-ba ............................................................................................. 22

Kiemelt állami támogatás az orosz tejtermelés fejlesztésére ............................................................................................ 23

A tejtermékek indiai vámjai akadályozzák az új-zélandi tejtermelők piacszerzését .............................................. 23

A „Berjozka” sajtgyár Fehéroroszországban ............................................................................................................................. 24

Marokkó: bekebelezi a legnagyobb tejipari céget a Danone .............................................................................................. 24

A tejtermelés helyzete Kínában ....................................................................................................................................................... 24

Kína tejtermelésének és importjának alakulása ...................................................................................................................... 25

Tejbotrány Kínában – már megint ................................................................................................................................................. 25

A Pepsi belép a joghurt piacra ......................................................................................................................................................... 26

Alacsony tejtermékek árak és romló jövedelmezőség az USA-ban ................................................................................. 27

USA: a tejtermékek külkereskedelmi forgalma ........................................................................................................................ 27

Az USA tejtermék exportja ................................................................................................................................................................ 28

Tejtermelés és feldolgozás Svájcban ............................................................................................................................................. 28

3 millió dollár a száj-és körömfájás nemzetközi referencia-laborra .............................................................................. 29

Magyarországon legalacsonyabb a fogyasztói bizalmi index ............................................................................................ 29

Latin-Amerika tejtermelése .............................................................................................................................................................. 33

A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete 35

HAZAI HÍREK I. évfolyam - július

[email protected] 1 [email protected]

MOSZ: a rendkívüli meleg miatt nehéz helyzetbe került a tejága-zat Az utóbbi hetek rendkívül meleg időjá-rása nehéz helyzetbe hozta a tejágazatot, a hőség miatt napi egymillió literrel csökkent a belföldi tejtermelés – közölte Krajcsovicz András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö-vetsége (MOSZ) Szarvasmarhatenyésztők Országos Vá-lasztmányának elnöke a testület ülésén. A hőség miatt előállt takarmányhiány, valamint az állatokat ért hőstressz és a csökkenő felvásárlási árak következté-ben az ágazatban a válsághelyzet jelei mutatkoznak. A választmányi elnök kö-zölte: a tej felvásárlási ára mintegy 10 forinttal marad el kilogrammonként az év eleji mértéktől. Most a felvásárlók 80-83 forintot adnak a tejért literenként. A fórumon jelen lévő szakemberek sze-rint a korábban elindult pozitív folyama-tok, azaz a kiegyensúlyozott belföldi tej-piac, továbbá az állatállomány növeke-dése veszélybe kerülhet a most előállt problémák miatt. A fórumon valamennyi megyei választ-mányi tag megerősítette, hogy a kukori-ca és a szója az utóbbi hetekben jelentő-sen drágult: a kukorica ára mintegy 30 százalékkal emelkedett, a szójáé még jobban. Emellett szálastakarmány-hiány – azaz széna- és lucernahiány – is fenye-get, sőt szalmából sem lesz elegendő. A jelenlévők aggasztónak tartják, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) mó-dosítaná a szerkezetátalakítási támoga-tás idei kifizetését, és a gazdák nem jut-nának hozzá az állat jólétét biztosító költségeik ellentételezéséhez. Ez mint-egy 7-8 milliárd forintos kiesést jelente-ne az ágazatnak – mondta Tóth István, a

MOSZ titkára. Hozzátette: ezt a különle-ges tejtámogatás tervezett előleg kifize-tése sem ellensúlyozná. Sokan sérelmezték, hogy a készülő új földtörvény – a jelenlévők szerint – a haszonbérletet korlátozná, és foglalkoz-tatottsági limiteket írna elő. Ez a fórum résztvevői szerint ellehetetlenítené a szarvasmarhatartást Magyarországon. Krajcsovicz András szerint a tejtermelők akkor lennének elégedettek, ha a felvá-sárlási árak – amelyek az unión belül a legalacsonyabbak közzé tartoznak – is-mét az év eleji kilogrammonkénti 90 forint feletti mértéket érnék el. Ez az elnök szerint nem okozna fogyasztói áremelkedést sem. Ez utóbbihoz Tóth István az MTI-nek hozzátette: a felvásárlási ár emelkedése azért kis mértékben átgyűrűzhet a fo-gyasztói árakba. Megjegyezte azt is, hogy az ágazatban keletkező haszonból a je-lenleginél nagyobb mértékben kellene a termelőknek részesedniük. Példaként említette: míg a felvásárlási árak mér-séklődtek az utóbbi időben, addig a fo-gyasztói árak nem csökkentek a boltok-ban. (MTI)

Sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy a fogyasztói árakba sokkal in-kább a magasabb forgalmazói árré-sek gyűrűznek át, mintsem a tejárak. Azok leginkább csak hivatkozások. A helyzet várható romlását csak meg-erősíteni tudom. Az újabb világpiaci árhullámmal a statisztikai rovatban kiemelten foglalkozunk.

Súlyos károk a magyar mező-gazdaságban A MOSZ felmérése szerint a magyar me-zőgazdaságban a rendkívüli hőség és az aszály által okozott kár, illetve terméski-esés értéke eléri a 200 milliárd forintot.



Az állattartásban azonban a súlyos ta-karmányhiány és az árak emelkedése további veszteségeket okozhat, és jelen-tősen megdrágíthatja az állati termelést. Az ország egyes térségeiben a búzater-mésnek közel fele, a viszonylag jónak ígérkező kukoricatermésnek pedig egy-harmada megsemmisült. Búzából egy 3,8 millió tonnás, gyenge-közepes termés várható, amely a tavalyitól is elmarad. A várható kukoricatermést egyelőre nem lehet megbecsülni, de az akár 2 millió tonnával is kevesebb lehet a korábbi előrejelzéseknél. A terméskiesés hatásá-ra a búza ára máris 50-55 ezer forint körül alakul tonnánként. A MOSZ java-solta, hogy az agrártárca nyilvánítsa ka-tasztrófa sújtotta övezetté az országot. Eközben Romániában is a rendkívüli állapot kihirdetését követelik. Romániá-nak alig két hétre elegendő gabonatarta-léka van. A kormány 25 millió euró rendkívüli támogatást hagyott jóvá, csökkentette az öntözésre használt víz díját és a károk 80 százalékát megtérítik, a kisvállalkozások 7500 eurós gyorsse-gélyre számíthatnak - jelentette be Vic-tor Ponta miniszterelnök. A takarmányproblémák már napi-renden vannak. Viszont az súlyos té-vedés, hogy a mi rossz termésünk mi-att ugrottak meg a belföldi árak. Ért-sük meg már végre, hogy a világpiac határozza azt meg! A mi áraink csak azt követik szolgaian. Ennek üteme és mértéke az ügylet két szereplőjének informáltságán múlik. A román helyzetről szólva az a két hét egy kissé súlyos kijelentés aratáskor.

A tejtermelők veszíthetnek az új földtörvénnyel Csak meghatározott számú alkalmazott előzetes foglalkoztatásával szerezhetné-nek jogot a mezőgazdasági agrártársa-

ságok arra, hogy haszonbérletbe vegye-nek földterületeket – áll a parlamentnek a napokban benyújtott földtörvényben. A cégeknek a szerzést megelőző három évben kellene vállalniuk a szakma sze-rint irreálisan magas létszámú foglalkoz-tatást a haszonbérleti jogosultsághoz. A Tej Terméktanács elnöke szerint a tej-ágazat lehet a szabály egyik nagy veszte-se, és komoly bajba kerülhetnek a tehe-nészetek, amelyek zömmel társasági formában működnek. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára szerint a rendelkezés révén a társaságok jelen-tős versenyhátrányba kerülnek a családi gazdaságokkal szemben. A főtitkár sze-rint az agrárcégek leépülése magával vonja majd az agráriumban dolgozók számának csökkenését is. (vg.hu) A törvény még csak tervezet formájá-ban létezik. A földhasználati korlát nem vonatkozik a tagok, tulajdono-sok földjeinek bérlésére. Ennek ará-nyáról ugyan nincsenek nyilvános adatok, de kétségtelenül fontos té-nyező. A kormányzati kommunikáció (lásd lentebb Budai) kifejezetten az állattartók elsőbbségét sugallja. Mindemellett súlyt kell helyezni a lobbyra, most!

Százmilliárdos hitelprogram a magyar mezőgazdasági és élel-miszeripari beruházásokra Az OTP Bank ebben az évben – az elmúlt két év beszűkült agrárfinanszírozási le-hetőségein túllépve – százmilliárd forin-tos keretösszegű hitelpályázatot kíván meghirdetni, elsősorban a mezőgazda-sági és élelmiszeripari beruházások fi-nanszírozására. Wolf László, vezérigaz-gató-helyettes szerint a pályázat tőkefe-dezete az OTP Banknál rendelkezésre áll. Egy agrárvállalkozás 50 milliótól 4 milliárd forintig terjedő hitellehetőségre



pályázhat, amihez legalább 20 százalék-nyi saját erőt kell igazolnia, és a megva-lósítandó projektnek legfeljebb 60 szá-zalékát lehet hitelből finanszírozni. A futamidő maximum tíz évre, forgóeszköz hitelezés esetén öt évre terjedhet ki. Az OTP Bank elsősorban azért kívánja fel-vállalni a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beruházások finanszírozását, mert az agrárágazat fejlesztése serkentőleg hat a kapcsolódó ágazatokra (feldolgo-zás, takarmánytermelés, növényvédő-szer és műtrágya forgalmazás, élelmi-szer-forgalmazás, stb.), gyakorlatilag a nemzetgazdaság egészére is. Az OTP Bank bízik abban, hogy a makrogazda-sági környezet általános javulása révén, a jövő évtől – a megkötendő IMF megál-lapodást is figyelembe véve – ismét fel-lendülhet a vállalati finanszírozás. A pá-lyázatokat a program beindulása után elektronikus úton kell az OTP Bankhoz eljuttatni. A cikk konkrét példa a banki figyelem erősödésére a mezőgazdaság iránt. A most erősödő árhullám ismét közre fog játszani abban, hogy ebben az év-ben is a GDP termelésben jelentős ágazatként szerepeljünk. Ez persze kevéssé a mi teljesítményünk növe-kedésének köszönhető, mindenesetre a „pénz” érdeklődését növeli irá-nyunkban. Az OTP-s termékben sze-replő forrásszerkezet számol a támo-gatási pályázatokkal. Ezzel pedig az ÁTK IV. körének, valamint a források helyzetének ismeretében kijelenthe-tő, hogy leginkább 2012-ben lehet számítani. A jövő évben történő újabb kiírások esélye csekély.

Rögtön televágja a kannát a kormány által csodált tehén Miniszter és államtitkár is köszöntöt-te Kedvest, a mezőfalvai tehenet, aki 130 ezer liter tejet adott eddig életé-

ben. Az ünnepségre alaposan lecsuta-kolt szarvasmarhát megtapsolták, felszalagozták, és a miniszter több-ször is simogatással jutalmazta. A trágyaszagban a tehénlepényt kerül-getve megtudtuk, hogy Fazekas Sán-dor miniszter kaszált már szénát te-hénnek, hogy L. Simon László régóta ismeri Kedvest, és hogy Einstein gon-dolatai a mezőgazdaságra is érvénye-sek lehetnek. Kedvesnek, a 12 éves mezőfalvai tehén-nek ez a nap is úgy indult, mint a többi. Reggel evett egy kis szénát és száraz lucernát, ivott egy kis vizet, majd készült a reggeli fejésre. Hétfőn reggel is hozta szokásos formáját: húsz liter tejet adott, ami nagyjából kétszer annyi, amennyit társai tudnak. Kedves megszokott napirendje azonban ezután teljesen felborult: a gondozója alaposan lemosta, lecsutakolta, majd az udvarhoz legközelebb eső tágas karám-ba vezette. Fél tizenegy körül pedig kí-váncsiskodó emberek vették körül, fo-lyamatosan érkeztek fotósok és operatő-rök, hogy jobbnál jobb közeliket csinál-janak megereszkedett tőgyéről. Kedves először hátrálni kezdett a sok kamerától és embertől, majd pár perc múlva élvez-ni kezdte a dicsfényt, és többször is szí-vesen evett-ivott az érdeklődök kedvé-ért. Hétfő délelőtt a Mezőfalvai Zrt. tehené-szeti telepét öltönyös, nyakkendős férfi-ak és kosztümös nők lepték el, hogy együtt ünnepeljék Kedvest, az arany-törzskönyves tehenet, mivel 130 ezer liter tejet adott eddig életében. Igaz, ez nem a csúcs - volt már tehén, amelyik 150 ezer litert tejelt -, de az ünnepségre a telep vezetői nemcsak a médiát, hanem a vidékfejlesztési minisztert is meghív-ták, aki köszöntő beszédet is ígért. Az origón megjelent cikk ezen részle-te azért érdekes, mert az egyik leg-



népszerűbb internetes újságból származik. Ez meglehetősen nagy publicitást jelent. Kedves jó szimbó-lumává válhatna a hazai tejterme-lésnek. Miért ne lehetne média-sztár? Rászolgált.

A vásárlók a hibásak, ha nem fogy a magyar tej? A tejesek szerint az áruházak szándéko-san adják az importnál drágábban a ma-gyar tejet. Az agrártárca azt kérte, csak magyar tejet szerezzenek be, de ezt úgy tűnik, nem mindegyikük vállalta. Túltermelés van tejből az egész EU-ban, ezért exportra is kevesebbet tudnak szállítani a magyar termelők, vagyis a szokásosnál is nagyobb az itthoni kíná-lat. S mivel ezt nem tudják mind feldol-gozni, UHT, vagyis sokáig elálló tejet készítenek belőle. Ezért kérte arra május végén Budai Gyula agrárállamtitkár a hazai üzletláncokat, vállalják, hogy csak magyar UHT tejet és trappista sajtot sze-reznek be. Megkérdeztük a láncokat, betartják-e az agrártárca kérését, és arra is kíváncsiak voltunk, vajon az árazással is segítik-e, hogy jobban fogyjon a magyar tej. Az importból is van még a polcokon A CBA rögtön reagált a felkérésre, s meg-ígérték, hogy amíg túltermelés van a tejből, addig betartják a szabályt. Ezt az önmérsékletet és önkorlátozást azért

vállalták öt hete, hogy a magyar terme-lőknél keletkező tejfelesleg ne vesszen kárba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne lenne import tej a boltja-ikban, mert a korábban megrendelt mennyiségek még nem futottak ki. A többi áruház kikerülte ezt a kérdést, vagyis nem válaszoltak rá, hogy eleget tettek-e az államtitkári kérésnek. Ko-rábban azt mondták a kereskedők, ők nem vállaltak ilyen kötelezettséget. Azt azonban mindnyájan hangsúlyozták: elkötelezettek a magyar áruk mellett. Frissből magyart kínálnak A SPAR-nál friss tejből csaknem 100 százalékban magyart kínálnak, és UHT kategóriában is többségben van a hazai. A friss tejből a magyar termékek a legol-csóbbak náluk. A Tescókban kizárólag hazai termelőtől vesznek friss tejet, és törekednek rá, hogy minél több magyar tej fogyjon. Ezt mutatja az is, hogy míg 2010-ben 33 százalékban friss tejet vásároltak a bolt-jaikban (a többi UHT volt), addig 2011-ben ez az arány elérte a 41 százalékot. Az idei évben szeretnék elérni, hogy leg-alább felerészben a friss magyar tejet válasszák a fogyasztók. Megjegyezzük, a múlt hétvégi bevásárlásnál az UHT-ból is a magyar tej volt náluk a legolcsóbb. A vásárlók igénylik A CBA-kban a magyar és az import UHT tej nagyjából azonos árban kapható most – tudtuk meg Fodor Attila kommu-nikációs igazgatótól. Az őszi-téli idő-szakban a tejet vásárlók felerészben vá-sárolnak UHT tejet, a melegebb nyári hónapokban azonban 60 százalékban választják a hosszabb eltarthatóságú terméket. Egyébként az import tejet csak kiegészítésként tartják.



Ők lennének a legboldogabbak, ha a ma-gyar tejet mindig olcsóbban tudnák be-szerezni, mint a külföldit – tette hozzá. De mivel ez nem így van, és a vásárlók keresik az olcsó tejet, ezért volt náluk import is a kínálatban. Amit lehet, azt magyar forrásból szerzik be, előnyben részesítik a magyar termékeket az ára-zásnál is. Az import tejet a Lidl is a vásárlói árér-zékenységre hivatkozva tartja kínálat-ban. Hozzátették azt is: a kemény disz-konttól elvárhatóan arra törekednek, hogy a lehető legjobb áron juthassanak hozzá az élelmiszerekhez. S bár a Lidl is a magyar termékeket helyezi előtérbe, nem szeretné az egyik alapvető értékét, a kiváló érték-ár arányt háttérbe szorí-tani. A tejesek másképp látják A tejtermelők szerint más a helyzet. Az üzletláncok árpolitikája áll a háttérben: az olcsó importtej a vevőcsalogató – mondta nemrégiben Hegedűs Imre, a Bicske MG Zrt. vezetője, a Tej Termékta-nács elnökségi tagja az [origo]-nak. S hogy legyen vevőcsalogató, játszanak az árréssel. Az importtejre csak 1-4 száza-lékot tesznek rá, vállalva a veszteséget is. A magyar tejre meg ennek akár a tíz-szeresét (20-40 százalékot). S a magyar tejen hozzák be az import tej vesztesé-gét. Szerinte ezért olcsóbb például a szlovák tartós tej. Úgy véli, nagyjából tízforintos árkülönb-séget már nem tolerálnak a vevők. Ha olcsóbb a külföldi, akkor amellett dönte-nek. Senki nem venne drágább szlovák vagy cseh tejet, ha jóval olcsóbban árul-nának magyart is – tette hozzá a lapnak nyilatkozva. (Hír24) Szívemből szólt. Nagy reményekkel várjuk az eltérő árazási technikák tiltásáról szóló jogszabály hatását.

Felhívom a figyelmet a professzioná-lis kommunikációra. A Tesco csak a friss tejről beszél. Az import tartós. A CBA pedig a beszerzési árról beszél, nem az eltérő árazási módszerről. Egyik sem indokolja meg az égbekiál-tó különbségeket a fogyasztói árak-ban. Ugyanakkor vegyük észre a fél-revezető címadást is!

300 millió forintból újították fel a szarvasmarhatelepet Átadták Fejér megyében a Lajoskomá-romi Tejtermelő Kft. több mint 300 mil-lió forintból felújított szarvasmarhatele-pét. Az átadáson részt vevő Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parla-menti államtitkára avatóbeszédében hangsúlyozta, felemelő érzés, ha egy olyan mostoha ágazatban, mint amilyen az állattartás, valaki bővítésre, fejleszté-sekre vállalkozik. Kijelentette, a kor-mány nemcsak szavakban hirdeti, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés között egyensúlyt kell teremteni, hanem határozott lépéseket is tesz ezért. „Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy az állattartók megfelelő földterü-lettel rendelkezzenek és meg tudják termelni az állatok etetéséhez szükséges takarmányt. Amíg a piacon kell a takar-mányt megvásárolniuk, kiszolgáltatottak a piacnak. Ezért szükséges a földterület biztosítása állami földekből” – tette hoz-zá. Bejelentette, a parlamentnek benyújtott új földtörvény az állattartóknak mind a tulajdonszerzés, mind a haszonbérlet esetében elsőbbséget kíván biztosítani. „Az új földtörvényben elsődleges szem-pont lesz az állattartók földhöz juttatása, mert a kormány komoly szerepet szán az állattartóknak.” Szili József ügyvezető igazgató elmondta, a pályázat nem zöldmezős beruházás keretében valósult meg, hanem folyama-



tos munkavégzés mellett hajtottak végre komoly fejlesztéseket. Két pályázaton nyertek támogatást, így összesen 317 millió forintos beruházást hajtottak vég-re. Fejlesztették a trágyakezelési techno-lógiát 182 millió forintból, amelyhez 136 millió forintos támogatást nyertek. En-nek keretében 500 méter trágyaelvezető csatornát és átemelő medencét építet-tek, elkészült egy 9000 köbméteres, szi-várgásmentes hígtrágya-tároló, valamint felújították az istállók padozatát. Emel-lett a géppark is megújult: rakodógép, szippantókocsi segíti a munkát a jövő-ben. A technológiai fejlesztési pályázaton 53 millió forintot nyertek a 135 millió forin-tos beruházáshoz. A fejlesztés során 2500 tonna kapacitású silótároló épült, illetve az épületek tetejére 120 szellőző-kürtő került, 466 darab dupla pihenőboxot alakítottak ki, megújultak az itatók és ventilátorokat szereltek az istállókba. A lajoskomáromi szarvas-marhatelep 1980-ban épült, jelenleg 28-an dolgoznak a telepen. A cég 523 nö-vendék üszőt és 570 tejelő tehenet tart, utóbbiak naponta 13 500 liter tejet ad-nak. (MTI) Tárolni akkor már tudják a trágyát. Aztán mi lesz, ha megtelik a tároló? Többször utaltam már rá, hogy a trá-gya végett érdemes újabb lábat nö-veszteni. A trágyafeldolgozás lehet a tejtermelés ingadozását kiegyenlítő üzletág. Ehhez a piac már meg van. A non-porfit tároló helyett profitter-melő üzemet kellene inkább építeni.

Aranyérmes magyar sajt Aranyérmet nyert Róna Péter somo-gyi keménysajtja a brit Nantwich-ben megrendezett sajtolimpián múlt hé-ten. A Chester melletti település ren-dezvényén 27 országból több mint 3000 sajt versenyzett - a sajtokat kül-

sejük, ízük, állaguk és szaguk alapján rangsorolták. A kisasszondi üzem, ahol a sajtot készítették, a legkisebb volt a sajtgazdaságok között. Róna Péter kisasszondi keménysajtját a nem brit-szigeteki országok kategóriá-jában ítélték a legjobbnak - a tulajdonos, aki amellett, hogy sajtüzemét igazgatja, az Oxford egyetem közgazdásza is, a vil-lányi és szekszárdi borok ízvilágához igazította titkos receptjét. "Franciaor-szágban, Olaszországban, Angliában, de még Németországban is elképzelhetet-len, hogy a sajt ne járjon együtt a borral. Sajnos e felfogásnak nincs nagy múltja hazánkban, mi azonban mégis vörösbo-rokat vettünk elő, amikor a recepten gondolkodtunk" - mondta el erről a szakember. Arra a kérdésre, hogy ho-gyan jött a sajtkészítés ötlete, Róna Pé-ter elmondta, hogy sok kollégájával el-lentétben ő a gyakorlatban is szereti látni azon szabályok és törvényszerűsé-gek működését, amelyekről az egyete-men beszél a diákjainak. "Nagyon kis gazdaság vagyunk, a miénk volt a legkisebb a versenyző üzemek közt: összesen 36 tehenünk van, és csu-pán 35 kilogramm sajtot készítünk na-ponta Kisasszondon, a birtokon tehát inkább a minőség, semmint a mennyiség az első" - részletezte a gyártási körül-ményeket a közgazdász, majd hozzátet-te: a visszaigazolások és a díjak őket iga-zolják. "Sajnos sok magyar vállalkozás hagy fel a minőséggel ezekben az idők-ben, és ezzel rendre elveszítik a külföldi piacokat. Mi nem ebbe az irányba indul-tunk." - jegyezte meg Róna Péter, aki a magyar mezőgazdaság egyik súlyos gondjának tartja, hogy a termelők jelen-tős részének nagyon kis befolyása van a termelési láncra. "Közgazdasági alap-szabály, hogy annál erősebb egy vállal-kozás, minél nagyobb részét ellenőrzi a termelési láncnak, ebben az esetben ugyanis nincsenek annyira kiszolgáltat-



va az árváltozásoknak. A mi vállalkozá-sunkat más üzleti modell mozgatja". Amikor arról kérdeztük, hogyan jött lét-re a kisasszondi sajtüzem, a tulajdonos úgy válaszolt, hogy a borászok igénye volt az egyik legfontosabb motiváció: "több borász ismerősöm is arról panasz-kodott, hogy borkóstolókon olykor nem tudnak mit felkínálni a vendégeknek, mert néhány jó kecskesajton kívül alig van minőségi termék a piacon. Másfelől pedig az is közrejátszott, hogy először járván a Somogy megyei településen megdöbbentett az ottaniak kilátástalan-sága, hogy mennyire nincs munka a köz-ségben. A birtokon 12 alkalmazott dol-gozik, és mindannyian kisasszondiak". Róna Péter elmondta még azt is, hogy sajtüzemükben csak tehénsajttal foglal-koznak, és 5-6 félét készítenek belőlük, amiket elsősorban vendéglőknek, borá-szoknak adnak el. (Népszava) Gratulálunk! Ez valódi példamutatás, bár a tétel kétségtelenül nem piaci kategória.

STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK I. évfolyam - július


Statisztikák, előrejelzések E rovatban olyan releváns statisztikai sorokat követünk hónapról-hónapra, amelyek mindennapi működésüket határozzák meg. Statisztikai elemzésünket e hónapban átlengi az újabb, kibontakozóban lévő világpiaci élelmiszer-árrobbanás. Ennek jelentőségét a tejtermelőknek nem kell magyarázni, hiszen máris súlyos takar-mány-gondok redőzik homlokukat. Napról-napra nyilvánvalóbb, hogy egy újabb árhullám kezdetén vagyunk a me-zőgazdasági tömegcikkek piacán. Ahogy korábban is, most is a rossz hírekre (el-sősorban az amerikai aszályra) alapozva indul az árfelhajtás, de az egyéb piacok (értéktőzsdék, állampapír, nemesfém, valuta) gyengélkedései is ugyanúgy fennállnak, mint 2008-ban. Minden együtt van ahhoz, hogy megismétlődjön a 2008-as áremelkedés. Igen, megint érkezik a kockázati tőke a mezőgazdasá-gi piacokra, nem hagyja ki a jó megtérü-lési lehetőséget. Ez sajnos megint össze-zavarja a mezőgazdasági piacokat. A ta-karmányokon keresztül az állattartók, és az élelmiszeripar ismét komoly költség-emelkedésre készülhetnek. Eközben a gazdasági növekedés lassulása miatt mind a belföldi, mind a világpiacon le-lassul a kereslet növekedése, ezért az árak emelkedése ezen az (a kibocsátási) oldalon nehezen érvényesíthető. USA: a szója- és kukoricatermés rom-ló kilátásai Az USDA július harmadik hetében közzé-tett felmérése szerint – az ország nagy részén uralkodó (1956 óta nem tapasz-talt) szárazság következtében – a szója-vetések már csak 34 százalékban sorol-hatók a „kitűnő” vagy „jó” állapotú kate-góriába. A kukorica esetében ez az arány

mindössze 31 százalék, 10 százalékpont-tal rosszabb a májusi állapotfelmérésnél, sőt még az eddig nyilvántartott leggyen-gébb 1988. évinél is. Ennek alapján az ország szója- és kukoricatermésének a tavalyihoz viszonyított visszaesésével kell számolni. A terméskiesés mértékét egyelőre pontosan előre jelezni nem le-het, mivel a természet még mindkét nö-vény esetében behozhatja a lemaradást. Kukoricából az USDA 146 bushel/acre terméssel számol, amely hektáronként mintegy 9 tonnának felel meg, és 14 szá-zalékkal kevesebb a májusi előrejelzés-nél. Az amerikai kukorica-piac helyzetét súlyosbítja, hogy az etanol-gyártók a termésnek az elmúlt évinél nagyobb há-nyadát kívánják bioetanol céljára igény-be venni. Az egyes államokban a helyzet nagyon különböző, az amerikai kormány azon-ban – a csapadékhiány miatt – 26 állam területén több mint 1.000 körzetet ter-mészeti-katasztrófa sújtott régióvá nyil-vánított. A várható terméskiesések hatá-sára az USA-ban a szója- és kukoricaárak jelentősen megemelkedtek, az ország kukorica exportja pedig 25-30 százalék-kal csökkenhet a tavalyihoz képest. Az amerikai terméskiesés önmagában nem indokol ilyen, a jelenleg tapasztal-ható mértékű áremelkedést, hiszen a többi termelőnél jelentős termés-emelkedésre lehet számítani. Az alábbi táblázatban jól, látszik, hogy a várható termés a tavalyi szinttől ugyan némileg elmarad, de minden idők második leg-nagyobbja. A gond ott van, hogy – bár lassuló ütemben – de a kereslet is to-vább emelkedik. Ez pedig további kész-letcsökkenés okoz, az utóbbi hat év leg-alacsonyabb szintjét.



A világ kukoricamérlege, millió tonna, 2012. július 26-i előrejel-zés

2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 elızetes elırejelzés

26.júlTermelés 800 820 829 870 864Külkereskedelem 84 86 93 94 97Felhasználás 785 822 844 870 878Készlet 146 144 129 129 115Év/év változás 14 -2 -15 - -14Nagy exportırök 52 51 38 37 26

Forrás: Nemzetközi Gabonatanács

Ez azt mondatja velem, hogy várhatóan ez az áremelkedés nem rövid távú. Úgy értem, hasonlóan a 2008-ashoz, a magas árak ebben az évben fenn fognak ma-radni. A chicagói kukoricaárak elmúlt 12 havi alakulását mutató alábbi grafikonon jól látszik az újabb árhullám első szakasza, amely egy hosszú, mintegy hét hónapos oldalazást tört meg. Az elmúlt hét közepi korrekció még korán sem az emelkedő trend vége, sokkal inkább újabb belépési pontok tesztelése, vagy még szebb kife-jezéssel élve: profitrealizálás.

Forrás: CBOT

A júniusban (év/év alapon) 21, és júli-usban 19 százalékos emelkedés egyér-telművé teszi a kitörést. A kérdés most, hogy mekkora és meddig tartó hullámra készülhetünk. Az alábbi, az öt éves moz-gást mutató grafikonon jól látszik, hogy a magas szintekről már szinte nem is tér vissza az ár. Az olcsó takarmányt el lehet felejteni.

Forrás: CBOT

A forint az elmúlt hónapban is erősö-dött az euróval és gyengült a dollárral szemben. Azok a várható intézkedé-sek, amit az euró erősítése érdekében az elkövetkező napokban jelentenek be, várhatóan tovább erősítik a forin-tot is. Eközben az alapkamat csök-kentése még mindig nem indult el, de heteken belül várható. Ez pedig a hi-telkamatokban is lecsapódik majd.

Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulásahavi átlag, 2010 január - 2012 június 293,71

234,39

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

2004

.

2005

.

2006

.20

07.

2008

.20

09.

2010

.20

11.

2012

.

Euró/ECU

US dollár

A jegybanki alapkamat alakulása

1990-2012, %

7,00%

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

1990

.10.

15

1991

.10.

15

1992

.10.

15

1993

.10.

15

1994

.10.

15

1995

.10.

15

1996

.10.

15

1997

.10.

15

1998

.10.

15

1999

.10.

15

2000

.10.

15

2001

.10.

15

2002

.10.

15

2003

.10.

15

2004

.10.

15

2005

.10.

15

2006

.10.

15

2007

.10.

15

2008

.10.

15

2009

.10.

15

2010

.10.

15

2011

.10.

15

Forrás: MNB

A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint augusztusban 415 forinton számolható el a gázolaj litere, ami 21 forintos csökkenés a júliusi, és 31 fo-rint a csúcsnak számító májusi adat-hoz képest. Eközben a világpiacon tovább a csökkenő szakasz után kor-



rigál, emelkedik az olajár. Jelenleg (27-én) 89,63 dollár a hordónkénti ár. Ez a május eleihez képest (május 1: 105,96) 15 százalékos csökkenés, az idei csúcsnak számító februári 109,6 dollárhoz képest pedig 18 szá-zalékos.

A gázolajár alakulása, Ft/l

2006 január - 2012 augusztus

415

200

250

300

350

400

450

500

jan máj

szep

tjan m

áj

szep

tjan m

áj

szep

tjan m

áj

szep

tjan m

áj

szep

tjan m

áj

szep

tjan m

áj

Forrás: NAV

A világpiaci olajár alakulása az elmúlt két évben, USD/hordó

Forrás: plusz500.hu

Az áramár 2012 júniusában 7,3 száza-lékkal, a vezetékes gáz ára 7,9 száza-lékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz képest nem változott.

Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2012 június

486

300

320

340

360

380

400

420

440

460

480

500

jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

már

cáp

rm

ájjú

n

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Vezetékes gáz ár, 1 m3

2007 január - 2012 június

136

90

95

100

105

110

115

120

125

130

135

140

jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

rm

árc

ápr

máj

jún

júl

aug

szep

to

kt

no

vd

ec jan

feb

már

cáp

rm

ájjú

n

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: KSH

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 81,33 forint/kg volt 2012 júniusában, 2 százalékkal csökkent a májusihoz képest. A nyerstej kiviteli ára 83,22 forint/kg volt júniusban, 1 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, és 2 százalékkal volt magasabb a belpiaci árnál.

A termelői árak csökkenésével egy idő-ben estek a feldolgozói árak is. A trap-pista sajt értékesítési ára 3 százalékkal, a túróé 2 százalékkal, a 2,8 százalékos zsírtartalmú dobozos friss tejé 1 száza-lékkal csökkent júniusban az előző havi-hoz képest. Az első két fázis árának esé-sét néhány hónapos késéssel követték a fogyasztói árak is. A pasztőrözött 2,8 százalékos zsírtartalmú friss tej és a trappista tömbsajt fogyasztói ára egy-aránt 1 százalékkal csökkent májusban az áprilisihoz képest a KSH adatai sze-rint. E néhány hónapos késleltetés tiszta haszon a kereskedők zsebében.



A tehéntej termelıi átlagára, Ft/kg

2004 január - 2012 júniusKSH - AKI

96,584,0

május

81,33

június

94,2

50,0

55,0

60,0

65,0

70,0

75,0

80,0

85,0

90,0

95,0

100,0

J F M Á Mj

Jú Jl

Au

Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú Jl

Au


Jú

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

A búza és a kukorica termelői ára 2012. májusában is alig mutatott változást. A fizikai piacról tudjuk, hogy azóta elindult az áremelkedés, de nagy a bizonytalan-ság, kivárás. A KSH adatai szerint a ku-

korica ára 50,5 Ft/kg, a búzáé 55,9 Ft/kg volt.

A búza és a kukorica termelıi havi átlagára, Ft/kg

2008 január - 2012 május

55,9Búza

50,5

Kukorica

0

10

20

30

40

50

60

70

80

J F M Á Mj

Jú Jl

Au Sz O N D J F M Á Mj

Jú Jl


Jú Jl


Jú Jl


2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Forrás: KSH

Írország Ázsiában kíván új piacokat keresni tejtermékei számára Az Ír Élelmiszeripari Szövetség, a Board Bia értékelése szerint Írország 2020-ig 50 százalékkal bővülő tejiparának első-sorban a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában célszerű új piacokat keresni. A piackutatások megállapították, hogy a 245 milliós Indonézia a teljes tejtermék fogyasztásának 70 százalékát importból szerzi be, és az ország jelenleg, Mexikó után, a világ második legnagyobb tejpor importőre, tehát ott bőven juthat hely az írországi felesleg számára. A 86 millió lakosú Vietnamban az egy főre jutó tejfogyasztás mindössze 15 kg-ot tesz ki, a közeli jövőben ennek szá-mottevő növekedésére lehet számítani, különösen a gyermekélelmezésben. Dél-Koreában a tejfogyasztás jóval ma-gasabb, mint Vietnamban vagy Indoné-ziában, a belső tejtermelés viszont tíz év óta csökkenő tendenciát mutat. Ezeken a piacokon, valamint az arab országokban elsősorban a sajtimport növelésére nyí-lik reális lehetőség. Az írek nem a mi piacunkat akarják a kvóta utáni években sem. Vannak an-nál jóval perspektivikusabbak is.

A Dairygold 120 millió eurót fektet tejfeldolgozó kapacitása-inak bővítésébe Írország egyik legnagyobb tejfeldolgozó cége, a Dairygold szövetkezeti vállalko-zás a következő nyolc év folyamán – gondosan előkészített tervek alapján – 120 millió eurót kíván befektetni tejfel-dolgozó kapacitásainak bővítésébe. A cég jelenleg hetente 29 millió liter tejet dolgoz fel, ezt 2014-ig további 4,3 millió literrel akarják bővíteni, két új sajtüzem megépítésével. 2020-ra a vállalat el akarja érni a heti 52 millió literes feldol-gozást, mivel beszállítóival – a kvóta-rendszer megszűnése után – a termelés ilyen arányú (63 %-os) növelésében ál-lapodott meg. A terv keretében a Dairygold 2015-ben és 2019-ben egy-egy új vonalat is üzembe kíván helyezni tejpor és porított bébiétel gyártására, egyenként 7,5 tonna/óra kapacitással. A fent vázolt beruházáson túlmenően a szövetkezetnek pótlólag 50 millió eurós működő tőkére lesz szüksége a kibőví-tett termelés folyamatos finanszírozása érdekében. Ennek biztosítására a Dairygold többek között a tagi hozzájá-rulások különböző formáit tervezi igénybe venni.

EU TEJPIACI KITEKINTÉS I. évfolyam - július


Az Európai Bizottság nem akar beavatkozni a tejpiaci helyzetbe Amint arról korábban is beszámoltunk, több EU tagország kritikusnak ítéli meg a tejtermelés és a tejpiac helyzetét. Miu-tán az Európai Bizottság megtárgyalta a problémát, Dacian Ciolos, mezőgazdasá-gi biztos július 16-án jelentésben és köz-leményben ismertette Brüsszel ezzel kapcsolatos álláspontját. A Bizottság leszögezi, hogy bár az EU tejtermelőinek ez év májusában fizetett kilónkénti 31,6 centes átlagár nagyon alacsony, és mint-egy 5 százalékkal alatta marad a 2011. májusi átlagárnak, az előbbi még mindig közel 30 százalékkal fölötte van a 2009 májusában fizetett árnak, az euró dollár-ral szembeni leértékelődése pedig kife-jezetten kedvez a tagországok exportjá-nak. Az elemzés azt is megmutatta, hogy a tejfelvásárlási árak 2011-ben folyamato-san emelkedtek, és csak ez év elejétől kezdtek el csökkenni, elsősorban az EU-n kívüli nagy termelő országok fokozott kínálatának nyomására és a világpiaci ártendenciákat követve. A tejtermelés ez év első negyedévében Új-Zélandon 9,9, Argentínában 12,0 százalékkal, az év első 5 hónapjában Ausztráliában 5,5, az USA-ban 4,2 százalékkal növekedett. A fentiek alapján, a Bizottság elismeri, hogy az európai tejtermelés súlyos hely-zetben van, mégsem tartja szükséges-nek, hogy központi intézkedésekkel próbálják meg a helyzetet javítani, és az árcsökkenést kompenzálni. Pontosab-ban, az EU nem lát lehetőséget a tejpiac problémáinak rövid-távú, központi in-tézkedésekkel történő megoldására, mi-vel ezeket a problémákat a külső ténye-zők kedvezőtlen alakulása váltotta ki (alacsony hozzáadott értékű termékek magas aránya, a tejszektor szervezési és infrastrukturális hiányosságai, vállalatok

eladósodottsága, stb). A brüsszeli be-avatkozást – elsősorban az export-támogatás visszaállítását – Lengyelor-szág kérte, és azt több tagország, köztük Magyarország is támogatta, más tagor-szágok viszont, a Bizottsággal egyetér-tésben nem tartják szükségesnek a be-avatkozást (meglepő módon még Nagy-Britannia sem). Mindennek ellenére az elkeseredett tej-termelők – különösen Nagy-Britanniában, de más tagországokban is – már eddig is több tiltakozási akciót (tüntetést) szerveztek, sőt bejelentették, hogy azokat a jövőben is folytatni fogják. Az EU nem akar beavatkozni a világ-piac által meghatározott tendenciák-ba. Azt azért megtehetné, hogy az EU tejtermelőinek lehetőséget teremt az ezen folyamatokhoz való hatéko-nyabb alkalmazkodásra. Egyéb eset-ben pedig, tessék végre elkezdeni le-építeni azt az apparátust! Lehet, hogy ennek (anyagi és adminisztrációs) terhe is szerepet játszik a világpiaci kitettségben?

Tejtermelési válság Nagy-Britanniában A Brit Parlament alsóházi ülésén erős támadások érték Jim Paice mezőgazda-sági minisztert, mivel a képviselők a tej-termelő gazdák megbízásából intézke-déseket követeltek tőle az alacsony tej-árak miatti válság enyhítése érdekében. A legegyszerűbb megoldás lenne a leg-utóbbi csökkentés előtti felvásárlási árak visszaállítása, de hatásos lehet egy olyan intézkedés is, amely megengedi a tejtermelőknek, hogy két hónapos határ-idővel elálljanak a többnyire egy kerek évre kötött tejszállítási szerződéstől, amennyiben az ár az önköltségi szint alá esik. Az áprilisi árcsökkentés után a termelők átlagosan 24-26 pennyt kap-nak egy liter tejért, miközben az előállí-



tási költségek helyenként meghaladják a 30 pennyt (1 angol font ~ 364,47 Ft). Ennek következtében a brit tejtermelők egy jelentős része csak veszteséggel tud-ja értékesíteni a megtermelt tejet, egy év alatt a veszteség farmszinten az 50 ezer (tehenenként a 375) fontot is elérheti. A Brit Elosztási Konzorcium (BRC) azon-ban elutasította a termelőknek azt az igényét, hogy a konzorciumnak többet kellene tennie a tejárak emeléséért, sőt a tejfeldolgozók további árcsökkentést helyeztek kilátásba, amit a termelők nagy felzúdulással fogadtak. Az elkese-redett tejtermelők egy csoportja azzal is fenyegetőzik, hogy a londoni Olimpia idején szerveznek tiltakozó akciókat. Az Olimpia megzavarására azonban való-színűleg nem kerül sor, mivel David Cameron miniszterelnök július 13-án bejelentette, hogy a kormány 5 millió fontos segélycsomagot szavazott meg az ország tejtermelőinek támogatására. A Brit Farmszövetség (NFU) hangsúlyozza, hogy tejfeldolgozók, sőt a brit nemzet-gazdaság érdekeinek is árt, ha túl sok termelő hagy fel a termeléssel, mivel munkahelyek szűnnek meg (a feldolgo-zásban és az értékesítésben is), és ha esetleg nem lesz mit feldolgozni, akkor drágább, külföldi tejtermékeket kell im-portból beszerezni. Az NFU ezért támo-gatni kíván minden békés akciót, amely a tejtermelők jogos követelésének ad hangot. Mindenütt ugyanaz a nóta. Ők is ki vannak szolgáltatva a világpiaci ár-mozgásoknak, és ők is politikai be-avatkozást sürgetnek. Újabb bizonyí-ték arra, hogy rossz az az irány, amely eltörölni igyekszik a mezőgazdasági termékek világpiacát korlátozó in-tézkedéséket, s így teljesen kiteszi őket a spekulatív ármozgatásnak. A nemzeti és közösségi költségvetés emiatt nem kiszámíthatóan, hanem ad hoc jelleggel is kénytelen pénzt juttatni a tejtermelőknek. A fenyege-

tőzés hiányzik nekik? Akkor folyjon a tej!

Súlyos gondok Spanyolország tejtermelésében Kasztília és León tartomány Parasztszö-vetségének (UCCL) jelentése szerint a tejfelvásárlási árak ez év májusában ki-lónként 0,309 eurós mélypontra süllyed-tek a tartományban, ami az előző havi 0,317 eurós szinthez képest is számotte-vő visszaesést jelent. Amennyiben ez az ár változatlan marad, a tartomány tej-termelő gazdáinak vesztesége a jelenlegi kvótaévben elérheti a 28,8 millió eurót. A tejtermelés tulajdonképpen az egész Spanyolország területén évek óta vál-ságban van, amelynek kiváltó okát első-sorban az alacsony felvásárlási árakban, illetve a termelési költségek emelkedé-sében kell keresni. Ezért az UCCL sürgős intézkedéseket követel a kormánytól annak érdekében, hogy – szükség esetén a tejfeldolgozók profitjának csökkentése révén – a minimális felvásárlási ár fe-dezze a tejtermelők költségeit, és egy tisztességes nyereséget biztosítson szá-mukra. Ellenkező esetben a tartomány tejtermelőinek nagy része kénytelen lesz felhagyni a termeléssel. És ez így megy mindenütt. Azon azért illik elcsodálkozni, hogy egyrészt, a spanyol szövetség még mindig a tej-iparban látja az ellenséget, másrészt, furcsán képzeli el a megoldást.

Németország tejtermelése: eny-he kvótatúllépés A Német Raiffeisen-szövetség legfris-sebb jelentése alapján a német tejterme-lők együttesen a 2011-12. kvótaévben alig több mint 0,1 százalékkal (39 ezer tonnával) lépték túl az ország számára megállapított 29,626 millió tonnás ter-melési kvótát, bár még a legutóbbi előre-



jelzések is 0,6 százalékos túllépést mu-tattak. Az alacsonyabb túllépéshez rész-ben a zsírtartalom szerinti kiigazítás is hozzájárult. Ebből adódóan a kvótatúl-lépés miatt fizetendő büntetés is jóval alacsonyabb lehet a megállapított kilo-grammonkénti 28,72 centnél. Ez annyit jelent, hogy Németországnak összesen 10,9 millió eurót kell büntetés címén Brüsszel részére átutalnia. A német tejkvóta piacon az ár a legutób-bi tőzsdehatáridő óta kilónként két cent-tel emelkedett. Jelenleg az ország nyuga-ti felében 14 centet, a keleti felében 5 centet fizetnek egy kilónyi kvóta átadá-sáért. Országos szinten, március 135.581 tonnányi kvóta cserélt gazdát, ebből 114.940 tonna a nyugati, 20.640 tonna pedig a keleti tartományokra jutott. Ez a kvóta-forgalom azért már nem nevezhető jelentősnek. A mozgást a bírság mértéke befolyásolja.

Románia nem kívánja kiárusí-tani hagyományos termelőit a multinacionális nagyvállalko-zóknak Amint arról többször is beszámoltunk, a romániai mezőgazdaság két arca erősen ellentmond egymásnak. A korszerű, jól gépesített nagyüzemek mellett ott van-nak a törpebirtokok ezrei, amelyeknek jelentős része száz évvel ezelőtti techno-lógiával műveli a földet. Az utóbbiak fel-emelkedésére gyakorlatilag alig van le-hetőség, mivel az évente Romániának jutó uniós agrártámogatásnak több mint felét a (nagyüzemi) farmok 0,1 százaléka kapja, a törpebirtokok nagyobbik fele pedig egyáltalán nem jogosult ilyen tá-mogatásra. Ez év eleje óta a harmadik mezőgazdasági miniszter van hivatalban az országban, akik közül az első kettő korábban a Monsanto óriáscég alkal-mazottja volt, ennek megfelelően a GMO

növények romániai vetésterületének kiterjesztését szorgalmazták. A kister-melők abban bíznak, hogy az új minisz-ter, Daniel Constantin szakít ezzel a vo-nallal, mert a kis parcelláikat nem akar-ják egybeszántani, és a kézzel vetett és betakarított búza, kukorica, burgonya stb. helyett nem szívesen termesztené-nek génmódosított növényeket, már csak azért sem, mert azokat nem lehet önellátásra hasznosítani. A júliusban tartott romániai országos „agrobusiness konferenciát” mégis a Monsanto szpon-zorálta. Achim Irimescu, mezőgazdasági államtitkár is kénytelen volt bevallani, hogy ennek a szponzori akciónak a célja többek között az volt, hogy a GMO növé-nyek vetésterületének további növelését szorgalmazza. Ezt nevezik forgóajtónak. Nagy cégtől hivatalba, onnan vissza. Nemzeti ér-dekek a sutban.

A román kormány csökkentett áfa bevezetését tervezi A román kormány a jelenlegi 24 százalé-kos áfa helyett 9 százalékos csökkentett áfát tervez bevezetni január 1-jével a mezőgazdaságból származó élelmisze-rek esetében – jelentette be Victor Ponta román miniszterelnök. A kormányfő a mezőgazdasági miniszté-riumban tartott sajtótájékoztatón kifej-tette, hogy kormányfőként támogatja a szaktárca tervét, miszerint január 1-jétől az élelmiszerek esetében csökkentett áfát alkalmazzanak. Az elképzelés sze-rint – mondta Ponta – a 24 százalék és a 9 százalék közötti 15 százalékos különbözetet visszaadják a terme-lőknek, amennyiben számlával tudják bizonyítani, hogy termékeiket törvénye-sen értékesítették. A román kormány ezzel akarja csökken-teni az adócsalást a mezőgazdaságban,



amely gazdasági elemzők szerint nagyon magas ebben az ágazatban. Ponta szerint az adócsalás visszaszorítása mellett az intézkedés csökkentheti az élelmiszerek árát is. Romániában 2010 júniusában emelték öt százalékponttal, 19 százalékról 24 százalékra az áfát, miután Románia ke-mény megszorító intézkedések megho-zatalára kényszerült. Románia 2009-ben kötött 20 milliárd euró értékű, többoldalú nemzetközi ké-szenléti hitelmegállapodást a Nemzetkö-zi Valutaalap (IMF) szervezésében, amit 2011 tavaszán egy szintén kétéves, elő-vigyázatossági típusú kölcsön váltott fel. Ennek értéke mintegy 5 milliárd euró. Az IMF küldöttsége várhatóan augusztus első hetében érkezik a román fővárosba a soron következő felülvizsgálati látoga-tásra. Ezen a tárgyalássorozaton a kabi-net az adórendszert érintő módosításo-kat akarja ismertetni. A kormány augusztustól lehetővé tenné az 500 ezer eurónál kisebb üzleti forga-lommal rendelkező vállalatok számára, hogy az áfát ne a számlák kiállításakor, hanem csak a kifizetéskor fizessék be az államkasszába. Emellett a kormány mentesítené a társadalombiztosítási járulékok megfizetésének kötelezettsége alól egy évig azokat a cégeket, amelyek 25 évnél fiatalabb és 55 évnél idősebb munkanélkülieket alkalmaznak legalább két évig. (MTI) A feketegazdaság elleni harc egyik újabb érdekes ötletét láthatjuk. Re-méljük sikerrel be is vezetik, és ta-pasztalatikra hivatkozva nálunk is lesz rá mód. A fordított áfánál is így volt. A kis cégek áfa-fizetési könnyíté-se szintén megfontolandó. Ott sem jobb a költségvetés helyzete, mint nálunk.

Maffiavád miatt csaptak le az olasz mozzarellakirályra Az olasz hatóságok lefoglalták az egyik legnagyobb dél-olasz sajtgyárat, mivel gyanújuk szerint a gyár vezetője kapcso-latban állt a maffiával. A mozarella-király néven emlegetett vállalkozót őri-zetbe vették. Bűnszövetkezés vádjával tartóztatta le kedden az olasz rendőrség az egyik leg-nagyobb dél-olaszországi sajtgyártó vál-lalkozót, a mozzarella-királyként ismert Giuseppe Mandarát. A hatóságok szerint Mandara a campaniai camorra bűnszer-vezetének tagja volt, a Casalesi klánhoz tartozott. Vállalkozását a szervezett bű-nözés finanszírozta, és a mozzarella-kereskedelem bevétele a camorra kasz-száiba került. Mandarát termékhamisítással is vádol-ják: az általa bivalytejből gyártott, védett eredetű, tipikus campaniai mozzarella sajt a gyanú szerint nem minden esetben felelt meg az élelmiszerbiztonsági köve-telményeknek. A "Bufalo" (Bivaly) fedő-nevű akcióban a hatóságok lefoglalták a campaniai Mondragonéban a Mandara cég központi üzemét százmillió eurónak megfelelő más vagyontárgyakkal együtt.

Hollandia mezőgazdasági ter-melése és exportja A Wageningeni Élelmiszergazdasági Ku-tató Intézet (LEI) éves értékelése alap-ján Hollandia mezőgazdasági és kerté-szeti exportja 2011-ben az előző évihez képest 9 százalékkal növekedett, miköz-ben az egész mezőgazdasági szektor jö-vedelme jelentősen visszaesett. Ugyan-csak csökkent a mezőgazdasági üzemek száma is, amely jelenleg alig haladja meg a 70 ezret az országban. Ez együtt járt a koncentráció növekedésével, így jelenleg a tejtermelésben alig van olyan üzem,



amely 100 fejőstehénnél kevesebbet tart. A megmaradó agrárvállalkozások mintegy 20 százaléka (főleg az üvegházi zöldségtermesztők és a tojástermelők) null-szaldóval vagy veszteséggel zárta a 2011. évet. A recesszió azonban a hol-land mezőgazdaságot kisebb mértékben érintette, mint a nemzetgazdaság egé-szét, mivel a megtermelt hozzáadott ér-ték a mezőgazdaságban – a válság elle-nére – enyhe növekedést, a nemzetgaz-daságban pedig 1 százalékos csökkenést mutatott. Közben az ország agrárexport-ja évek óta folyamatosan növekszik, a szomszédos EU tagországokba és har-madik országokba egyaránt. Régóta napirenden van a holland me-zőgazdaság kereskedelemmé való alakulása. Tudatosan fejlesztik a disztribúciós vonalakat, és erősítik a tudásbázist. A tudás és technológia ugyanis nagyon jó üzlet. Állattartó és növényházi technológiákban például a világszínvonalat ott fejlesztik és ex-portálják. Még nem késő elkezdenünk együttműködni velük, és hasonló pro-filt felvenni a magyar agráruimban.

Az Olympus Dairy International sikere a nemzetközi piacokon A mélyülő görög gazdasági válság elle-nére, a görög tőkével létrehozott és főleg exportra berendezkedett Olympus Dairy International stabilan tartja pozícióit a görög és a nemzetközi piacon egyaránt. Sőt, az Olympus tevékenysége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szarvasmarha-tartók egy részének ne kelljen felhagynia a termeléssel, és a tejüzemek dolgozói ne veszítsék el állásaikat. A világ 25 or-szágában (többek között Romániában is) jelen lévő cég jövedelme 2011-ben 238 millió eurót tett ki, ami 63 százalékkal meghaladta a 2007. évi szintet. Nemzet-közi sikerét – különösen az USA-ban – a speciális baktérium törzsekkel beoltott, görög joghurtok népszerűségének kö-

szönheti, amelyeknek árbevétele, ameri-kai elemzők szerint ez év végéig az öt évvel ezelőtti 35,4 millió dollárról 2 mil-liárd dollárra emelkedhet. A nyereség egy részét az Olympus folyamatosan visszaforgatja a cég tevékenységének és üzemeinek bővítésébe. Marketing-marketing-marketing. Persze a gyenge valuta sem hátrány annak, aki csak exportban érdekelt, importra nem kényszerül a termék előállításához.

Lengyelország tejtermelése A lengyel szaksajtóban, július második hetében megjelent értékelés szerint az ország tejtermelése súlyos problémák-kal küzd, ami egyértelműen a felvásárlá-si árak csökkenésére és a termelési költ-ségek növekedésére vezethető vissza. A költségek növekedését az üzemanyagok, a takarmányok és a műtrágyák árainak folyamatos emelkedése váltja ki. Az Élelmiszergazdasági Kutató Intézet (IERiGZ) értékelése szerint a lengyel tejipar értékesítési árbevétele 2011-ben (a jégkrémek nélkül) 26,3 milliárd zlotys rekordértéket ért el (1 zloty ~ 67,35 Ft). Ennek ellenére a tejszektor finanszíro-zási helyzete romlott, az ágazati szintű bruttó nyereség 7,4 százalékkal (583 millió zlotyra) csökkent. Ebben az évben a tavalyinál is gyengébb jövedelmezősé-gi mutatókra kell számítani. Jelenleg ugyanis a feldolgozás jövedelmezőségét - a Polmlek egyesülés szerint - csak úgy lehet fenntartani, ha a tejfelvásárlási árat literenként, átlagosan 0,10-0,20 zlotyval leszállítják. A lengyel tejhasznú szarvasmarha állo-mány az utóbbi években folyamatosan apadt, ami együtt járt a termelés foko-zott koncentrációjával. 2007-ben még 2,677 millió fejőstehenet tartottak az országban, 2011-re ez a létszám 2,466 millióra esett vissza. Ugyanakkor a 10 és



49 közötti tehénlétszámú üzemek száma 5 százalékkal nőtt az országban, miköz-ben az egy gazdaság által megtermelt tej éves mennyisége csaknem a kétszeresé-re (26 ezer literre) emelkedett. 2004-ben még 480 ezer lengyel gazda foglal-kozott árutej termeléssel, mára ez a szám 167 ezerre esett vissza, egy két éven belül pedig további jelentős csök-kenés várható. A vállalkozások koncent-rációja a tejfeldolgozásban is megfigyel-hető, bár a fentieknél jóval szerényebb mértékben. A lengyel tejtermékek exportjából szár-mazó bevétel ez év március-áprilisában, átlagosan mintegy 30 százalékkal csök-kent, részben a globális kereslet-kínálat arányainak megváltozása, részben a de-vizaárfolyamoknak a lengyel export szempontjából kedvezőtlen alakulása miatt. Ennek nyomán az ország tejter-mék exportja drasztikusan lecsökkent, ami jelentős felesleget teremtett a belső piacon, mivel a teljes termelésnek mint-egy 20 százaléka korábban exportra ke-rült. A kivitel beszűkülése különösen érzékenyen érintette az exportra beren-dezkedő lengyel vállalatokat. Az elmúlt évben a tejipar export bevétele megkö-zelítette az 1,4 milliárd zlotyt, és az ex-portárak alapvetően befolyásolták a bel-ső árakat is. A nemzetközi tejpiac jelenlegi tendenciái alapján lengyel elemzők a következő hónapokban a tejtermék árak csökkené-sére számítanak, ami a felvásárlási árak további lenyomására és a termékszerke-zet megváltoztatására kényszeríti a fel-dolgozókat. A belső piac ugyanis a ko-rábban exportra kerülő, gyorsan romló tejtermékeknek csak egy kis részét tudja befogadni, azok nagyobb részét más termékekkel kell kiváltani. A lengyeleknél később kezdődött a tejszektor konszolidációja, mint ná-lunk. Ezért most zajlanak azok a fáj-

dalmas lépések, amelyeken a hazai szektor nagyrészt már túl van. Ez vi-szont azt jelenti, hogy kisebb lesz az onnan érkező import nyomása.

Az olaszok Csehországban ter-melt sajttal pótolják a földren-gés miatti kieséseket Miután az ez év májusi földrengések a Parmezán típusú sajtok termelésében óriási kieséseket okoztak, az olasz ellá-tók nagy mennyiségben Csehországból vásárolnak egy olyan, jól reszelhető (morzsálódó) kemény sajtot, amellyel a Parmezán sajtnak a tészta alapú készéte-lek adalékaként a legjobban helyettesít-hető. Csehország általában nem a sajt-gyártásáról híres, viszont már 1996-ban megkezdődött egy olasz-cseh együttmű-ködés, amikor a morvaországi Litovel városkában az olasz Orrero cég közre-működésével létrehoztak egy tejfeldol-gozó üzemet, kimondottan olasz típusú keménysajtok előállítására. Miután a helyi személyzet betanítását olasz szak-értők elvégezték, mára ez a gyár évente, Gran Moravia márkanévvel 6 ezer tonna „parmezán típusú” sajtot állít elő, amelynek utóérlelése nagyrészt Olaszor-szágban történik. Ezt a sajtot jelenleg több mint 50 országba exportálják, az utóbbi hetekben egyre többet szállíta-nak belőle Olaszországba is.

Parmalat: üzembezárások A Lactalis csoport tulajdonában lévő Parmalat tejipari óriáscég július első hetében bejelentette, hogy a közeli jövő-ben bezárja három (kisebb méretű) olaszországi üzemét annak érdekében, hogy javítani tudja a hatékonyságot, és jobban felvehesse a versenyt az olcsó, kereskedelemi márkás tejjel. A kiskeres-kedelmi márkákat nagyon olcsón kínál-ják a boltok, komoly gondot okozva ez-zel a Parmalatnak, amelynek a friss-tej



forgalma a legutóbbi egy évben 5 száza-lékkal, öt év alatt pedig 15 százalékkal csökkent. A cég szóvivője, Fabio Caporizzi elmondta, hogy a Parmalat a bezárásokból befolyó pénzt a további 9 üzemének korszerűsítésére kívánja fel-használni. A bezárások következtében 90 munkahely szűnik meg, de a cég megpróbál más üzemekben foglalkozta-tást biztosítani a munka nélkül maradó dolgozóknak. A globalizáció dübörög. A legfrissebb adatokat és zajló folyamatokat egy lentebbi cikkben mutatjuk. Ennek mozgatói semmit nem változtak az elmúlt évtizedek alatt. Ezt ne feled-jük, ha nálunk is feltűnne egy nagy „megmentő” befektető.

A bolgár tejfeldolgozás problé-mái A bolgár fogyasztók arról panaszkodnak, hogy egyre kevesebb bolgár tejterméket lehet kapni a boltokban. A hetvenes években még 1,8 millió főt számláló bol-gár szarvasmarha állomány az EU csat-lakozás idejére 650 ezer, mára mintegy 450 ezer főre apadt. Ennek ellenére nyerstejből volna elég a belső piacon, a bolgár tejfeldolgozók azonban nem tud-nak versenyezni az olcsó importtal. Ér-dekes módon a nagyobb gondot nem az EU tagországokból és a nagy multinaci-onális cégektől beáramló sajtok, joghur-tok és egyéb, magas értékű tejtermékek beáramlása, hanem a pálmaolaj és a tej-por importja jelenti. Ezekből az alap-anyagokból ugyanis az ügyeskedő helyi termelők jelentős mennyiségű „hagyo-mányos” bolgár terméket állítanak elő, és értékesítenek a helyi piacon. A hami-sított termékek tömeges piacra kerülé-sének hatására a bolgár tejfeldolgozók nem tudják kihasználni kapacitásaikat, és nem tudnak rendszeresen fizetni a tejbeszállítóknak, ami erősen bénítja az ország tejtermelését és feldolgozását. A

bolgár hatóságok egyelőre képtelenek hatékonyan fellépni az ügyeskedőkkel szemben. Megint a feketegazdaság. Pedig a pálmaolaj importja ellen azért nem olyan nehéz fellépni. Ha majd sikerül, akkor kezdhetik a kereskedelmi üz-letpolitikákkal szembeni küzdelmet. Tudják vajon, mi vár rájuk?

Bolgár tejipari export az USA-ba A Novinite, angol nyelvű bolgár hírportál tudósítása szerint bolgár tejipari vállala-tok a következő évtől az eddigihez ké-pest háromszoros mennyiségű tejipari terméket szállíthatnak az USA-ba az EU tagállamok számára biztosított vám-mentes kvótán belül. Ezt megelőzőn azonban Bulgáriának (és Romániának) a WTO-val folytatnia kell a július elején félbeszakadt tárgyalásokat. A 2013. év-ben az EU tagországok – preferenciális feltételekkel – 16 ezer tonna sajtot vi-hetnek be az USA-ba. Ebből a bolgár szállítók elsősorban sózott sajtokkal ve-hetik ki a részüket, amelyekre a megál-lapított kvóta 4.300 tonna.

Szlovákia A szlovák mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 1989-ben még 536 ezer fejőstehenet tartottak az országban. Ez a létszám mára mintegy 200 ezer főre apadt, ami olyan alacsony, hogy tovább már nem csökkenhet. Ugyanakkor a leg-utóbbi kvótaévben Szlovákia csak 80 százalékban tudta kihasználni a számára megállapított kvótát. A tehénlétszám és a tejtermelési kedv csökkenése főleg az alacsony tejfelvásárlási árakra és a tar-tási költségek emelkedésére vezethető vissza. Az utóbbi hónapokban a tejfelvá-sárlási árak valamelyest emelkedtek az országban, de még mindig nem biztosít-ják a termelés jövedelmezőségét. Ennek ellenére az ország – meglepő módon –



tejből még a legutóbbi években is nettó exportőr maradt, ez azonban annak kö-szönhető, hogy az egy főre jutó tejfo-gyasztás mindössze 150 kg körül mozog, miközben Ausztriában, Németországban és Franciaországban ez a mutató 280 és 350 kg között alakul. Mindenünnen ugyanazok a hírek jön-nek. Nem kellene végre együtt meg-oldást keresni? Minek vagyunk EU-tagok, ha nincs közös érdekképvisele-te a tagállamoknak? Vagy próbáljunk a szomszédok gyengülésére építeni? És vajon a miénkre ki fog és mikor?

A mezőgazdasági jövedelmek alakulása Franciaországban A francia mezőgazdasági minisztérium július 5-én közreadott értékelése szerint a mezőgazdasági jövedelmek 2011-ben – a megelőző évek mintegy, 3,6 százalé-kos csökkenésével szemben – 3,8 száza-lékkal emelkedtek az országban, bár az agrártermékek árainak erős ingadozása megnehezítette a pontos kalkulációt. Nagy különbségek vannak azonban az ország egyes körzetei között, és a 22 nagy körzetnek csupán a felében lehet igazán jövedelemnövekedésről beszélni. Az elmúlt évi jövedelem országos átlag-ban, egy fizetett mezőgazdasági dolgo-zóra számítva 32.500 eurót tett ki. A 2011. év legnagyobb nyerteseinek a sző-lőtermesztők, a tejtermelők és a barom-fitartók tekinthetők. Ugyanakkor a ga-bonatermesztők jövedelme – elsősorban a rendkívüli, tavaszi szárazság követ-kezményeként – átlagosan 13,5 száza-lékkal csökkent, miközben a zöldség- és gyümölcstermesztő gazdák katasztrofá-lisan rossz évet zártak. A jövedelmek azonban még az ágazat javulást mutató szektoraiban sem érték el a 2009. évi válság előtti szintet, mivel a termékárak emelkedése nem tudta ellensúlyozni a

termelési költségek (főleg a növényvé-dő-szer és műtrágya árak) növekedését. A francia tejtermelő gazdák átlagos jö-vedelme 2011-ben 29.900 euró körül stabilizálódott, miközben a húshasznú juh- és szarvasmarha-tartóké ennek leg-feljebb az 55-60 százalékát tette ki, bár ők a szárazság miatt kiegészítő támoga-tást is kaptak.

Franciaország tejtermelése A francia mezőgazdasági minisztérium jelentése alapján az ország tejtermelői a 2011/12-es kvótaévben (zsírtartalom szerinti kiigazítással) 24,7 millió tonna tejet adtak le feldolgozásra, ami az 1987/88. évi kvótaév óta a legnagyobb mennyiség volt, 3 százalékkal alatta ma-radt viszont a 25,5 millió tonnában meg-állapított kvótának. A 2012/13. évi sze-zon első hat hetében (ez év április elejé-től) az előző szezon hasonló időszakához képest egy 2 százalékos termelésnöve-kedés volt megfigyelhető, bár az ország-ban uralkodó szárazság erre fékezőleg hatott, és a tejhasznú nőivarú állomány 2011. áprilisától, egy év alatt 1,4 száza-lékkal csökkent. Ugyanakkor a tejterme-lés visszaesése a nyári időszakban évről-évre mérséklődni látszik. Ez év áprilisában a franciák az egy évvel korábbihoz viszonyítva valamennyi tar-tós tejtermékből többet állítottak elő, nevezetesen tejporból 5 százalékkal többet gyártottak, és 20 százalékkal többet exportáltak, a vajgyártás pedig 3 százalékkal növekedett. A legnagyobb előretörés azonban a friss tej kivitelében következett be, amely elérte a 27 száza-lékot. A francia tejtermelés alakulását az aláb-bi ábra szemlélteti.



Ausztria: a tejtermelők és a szu-permarketek harca Az osztrák tejtermelők élesen kritizálják az országban működő szupermarket láncokat az utóbbiak által kezdeménye-zett és folytatott „gyilkos” árharc miatt. A tejtermelők azért is teljesen értetlenül szemlélik ezt az árharcot, mivel semmi-lyen észérvet nem lehet fellelni mögötte, csupán az egyes áruházi láncok piaci részesedésének növelését. Ugyanakkor az árak folyamatos csökkentése óriási nyomást gyakorol a tejtermelőkre, és azok jelentős részét a termeléssel való felhagyásra kényszerítheti. „Elfogadha-tatlan, hogy az élelmiszerkereskedelem a belső piacokért vívott harcát az oszt-rák termelők kárára folytassa” – mondta a Tejtermelők Szövetségének képviselő-je. Lám, még a sógorok sem értik? Az általam kettős árrés technikának el-nevezett üzletpolitika megértése nél-kül még az elkötelezett fogyasztó sem elég a fenntarthatósághoz. Ez nagyon rossz hír. Alternatív értékesítési csa-tornák, előre!

Jobb a húsa a borissza marhá-nak Borissza lett több marha Franciaország-ban: naponta két palack kiváló minőségű bort vedelhetnek, hogy jobb legyen a húsuk. Az ötlet- és a marhagazda Jean-Charles Tastavy. Kezdetben három tehenét itatta borral: árpából, szénából és gyümölcsből összeállított takarmányukat locsolta meg a szeszes itallal, a tehenek pedig egyből nagyon “boldogok” lettek. Kiváló közérzetük húsukon is érződik, zamato-sabbak izmaik rostjai. A marhák nem borjúkoruktól kapják a helyi, délkelet-franciaországi bort, csakis nagykorúként ihatnak, és mindössze 4 hónapon át kap-ják a “felborozott takarmányt”. A meny-nyiséget Tastavy az orvosok által egész-ségi szempontból javasolt optimális em-beri adag – napi 2-3 deciliter – alapján kalkulálta ki. Mivel a marhák testtömege jóval nagyobb, így akár másfél liter – két palack – bort is ihatnak naponta. A “takarmánybor” kiváló minőségű: Montpellier környékéről, egészen pon-tosan Saint-Genies des Mourgues falu szőlőiből származik. A borissza marhák luxushúsáért jó pár mesterszakács lelke-sedik, a többi közt a Michelin-csillagos Laurent Pourcel. “Nagyon különleges a húsuk állaga: gyönyörű, márványos, lágy” – idézte a konyhaművészt a The Daily Telegraph című brit lap. (MTI) Ott még marhának is jobb lenni……

NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI I. évfolyam - július


Folytatódik a koncentrálódás A Rabobank legfrissebb értékelése alap-ján a világ tejfeldolgozó és forgalmazó vállalatainak forgalmi sorrendjében az új-zélandi Fonterra a harmadik helyről a negyedikre csúszott vissza. Az első he-lyen a svájci székhelyű Nestlé áll, amely-nek 2011. évi árbevétele 25,9 milliárd USA dollár volt, utána a Danone áll, 19,5 milliárd dolláros forgalommal. Viszony-lag nagyot lépett előre a francia Lactalis,

de még így is jóval lemarad a Danone mögött. A fent vázolt helycserén kívül 16 vállalat nagyságrendi sorrendje változat-lan maradt, különösen figyelemreméltó azonban a kínai cégek előretörése. Ezek közül a Yili négy, a Mengnui pedig két hellyel lépett előre. A Rabobank sze-rint a szóban forgó vállalatok nagy kihí-vás előtt állnak, mivel a következő öt évben, a nagy termelő országokban a kibocsátás lassulása várható.

Aktuális tejipari TOP20 forgalom alapján

Forrás: Rabobank

Helyszíni beszámolót közlünk a tej-ipar globális versenyéről. A közvetí-tést a Rabobank támogatja, aki évről-évre összeállítja a ranglistát. A világ leggyorsabban koncentrálódó ipar-ága méltó pozíciójához. Így e tavalyi sorrend is változott már az idén. Né-hány példa a még le nem zárult ügyle-tek sorából: A Nestlé a Pfitzer, a FrieslandCampina a belga IDB, az Arla a Milk Link és Milk Union Hocheifel megszerzésén dolgozik. A kiélezett küzdelmet jelzi, hogy a mennyiségi és a forgalmi adatok alap-ján a sorrend kissé eltér.

Horvátországban hivatalos saj-tút nyílt Az Agrobörze horvát hírportál szerint Karlovac (Károlyváros) körzetében megnyílt az ország első „sajtútja”. Az alapötletet az adta, hogy Karlovac me-gyében régi hagyományai vannak a le-geltetéses állattartásnak és a házi sajtké-szítésnek. Ezért az Európa több körzeté-ben bevezetett borutak mintájára „sajtutat” szerveztek, ahol az őstermelők a helyi önkormányzatok és a Mezőgaz-dasági Szaktanácsadó Szolgálat felügye-lete mellett árusíthatják a házi készítésű

sorrend 2010 sorrend 2011 ország 2011

1 N estlé N estlé S vá jc2 D anone D anone F ranc iaország3 Fontera Lacta lis F ranc iaország4 Lacta lis Fontera Ú j-Zé land5 Fries landC am pina F ries landC am pina H ollandia6 D ean Foods D airy Farm ers o f Am erica U SA7 D airy Farm ers o f Am erica D ean Foods U SA8 Arla Foods A rla Foods D ánia9 Kraft Foods K raft Foods U SA

10 U nilever M eiji D a iries Japán11 Saputo U nilever H ollandia12 M eiji D a iries S aputo K anada13 N ordm ilch + H um ana D M K N ordm ilch + H um ana D M K N ém etország14 Sodiaa l +Entrem ont A lliance S odiaa l +E ntrem ont A lliance F ranc iaország15 Parm ala t Y ili K ína16 M orinaga M ilk Industry M engn iu K ína17 Bongra in B ongra in F ranc iaország18 M engniu M ülle r N ém etország19 Yili S chreiber Foods U SA20 Schre iber Foods Land O 'Lakes U SA



sajtokat. A program előkészítése több mint három évet vett igénybe a Zágrábi Egyetem Tejipari Tanszékének bevoná-sával, amely a fent említett helyi szer-vekkel együtt, rendszeresen ellenőrzi az eladásra kínált sajtok minőségét, bár az árusítást a magántermelők végzik. Az itt élő tejtermelők ugyanis túl kicsik, és túl szétszórtan helyezkednek el ahhoz, hogy a tejet egy nagy központi feldolgozó üzembe hordják be naponta, ráadásul a helyi árusítás révén a többnyire rész-munkaidőben, házilag végzett feldolgo-zás haszna is a termelőnél marad. A program megvalósításának első fázisá-hoz az UNDP 200 ezer kunával járult hozzá (1 kuna ~ 38,48 Ft). A második fázisban az út egész hosszán egységes címkéket fognak alkalmazni.

A rendszeres sajtevés 12 száza-lékkal csökkentheti a kettes tí-pusú, felnőttkorban kialakuló cukorbaj veszélyét - állítják amerikai kutatók. Az American Journal of Clinical Nutrition című havilapban megjelent tanulmány szerzői megjegyzik, hogy az egészséges étkezésre ügyelők igyekeznek kerülni a sajtot, mivel sok benne a telített zsír, ám a mostani felmérés azt sejteti, hogy jóté-kony zsírsavakban is bővelkedhet. Más tejtermékek ugyanakkor nem mu-tattak a sajthoz hasonlóan jótékony ha-tást - ismertette a tanulmányt a The Dai-ly Telegraph című brit lap. A tényeken nem változtat az, hogy a „tudósok” éppen miről mondják, hogy jó vagy éppen rossz. Az emberiség által évezredek óta fogyasztott tej-termékek miatt nem kell a fogyasztó-nak aggódnia mindaddig, míg az az ami. A „kutatókról” még annyit, hogy épp a minap azt állították, hogy az adók emelésével kell leszokatni a ne-

héz ételekről a népet. Ezért kár volt olyan sokat koptatni az iskolapadot.

SZERBIA: 1,8 millió liter jég-krémet exportál idén az EU-ba a Nestlé Stara Pazova-i gyára A Nestlé szerbiai, Stara Prazova-i jégkrémgyára az ország tejipari cégei közül az egyik elsőként szerezte meg az exportengedélyt az EU-ba történő szállí-tásokhoz, amibe az év elején már bele is kezdett. Ansgar Bornemann, a Nestlé szerbiai és montenegrói leányvállalatainak vezetője elmondta, hogy még az idén 1,8 millió liter jégkrémet fognak a gyárból az EU-ba szállítani, elsősorban Olaszországba, Franciaországba, Görögországba és Ro-mániába, de mostantól Lengyelország helyett Szerbiából szolgálják ki a spa-nyolországi igényeket is. Az üzemben, amely Oroszországba Kit-Kat és Nesquik jégkrémeket szállít, kétszámjegyű a nö-vekedés.

A tejárak és a tejimport alakulá-sa Oroszországban Az orosz mezőgazdasági minisztérium legfrissebb adatai szerint a tejtermelő gazdák ez év június elsején, átlagosan 16,12 rubelt (1 orosz rubel ~ 7,27 Ft) kaptak egy kg feldolgozásra leadott (standard minőségű és zsírtartalmú) tejért. Ez átszámítva valamivel alacso-nyabb az EU tagországok átlagos felvá-sárlási áránál, az EU ár azonban jelenleg csökkenő tendenciát mutat, az orosz ár viszont az év eleje óta 2,7 százalékkal növekedett, miközben a fogyasztói ár az országban csak 0,8 százalékkal emelke-dett. Az idei orosz ár alacsonyabb az el-múlt évinél, amely a rendkívüli száraz-ság miatt volt a több évi átlagnál maga-sabb.



Ugyanakkor a tejtermékek orosz import-ja ez év első négy hónapjában (a Fehér-oroszországból behozott mennyiséget is figyelembe véve) – az előző év hasonló időszakához képest – kereken 10 száza-lékkal csökkent (tej-egyenértékben számítva 2.546.200 tonnáról 2.292.800 tonnára). Ezen belül a legnagyobb (44,7 %-os) csökkenést a tejpor importja mu-tatta. Na ugye, megmondtam. Aki nem adja fel a piacvédelmet, tud piacpolitikai célokat megvalósítani. Aki nem tudja védeni a piacát, az szenved a külső kiszolgáltatottságtól. Erről szól a kö-vetkező hír is.

Kiemelt állami támogatás az orosz tejtermelés fejlesztésére Oroszország újonnan kinevezett mező-gazdasági minisztere, Nyikoláj Fedorov, a szövetségi minisztérium egyik értekez-letén bejelentette, miszerint az orosz kormány határozatot hozott arról, hogy a feldolgozásra leadott tej után fizetett dotáción keresztül kívánja támogatni az ország tejtermelőit. A miniszter kifejtet-te, hogy a kormány támogatásával már az elmúlt négy évben 330 új tejtermelő komplexum felépítésére és további 776-nak a korszerűsítésére került sor, ame-lyek együttesen 4 millió tonna tejet állí-tanak elő. A támogatásra a kormány 2013-2020 között 10,0-12,5 milliárd rubelt tervez fordítani. A miniszter sze-rint erre az intézkedésre azért van szük-ség, mert a tejtermelés alapvetően befo-lyásolja a lakosság egészségi állapotát, ugyanakkor az országban megtermelt tejnek csak 50 százaléka sorolható az árutej és 30 százaléka az első osztályú kategóriába. A tanácskozás részvevői szerint az orosz tejipar fejlesztésének egyik legfőbb akadályát az alacsony fel-vásárlási árak képezik, amelyek nagy-mértékben csökkentik a beruházási kedvet a tejszektorban.

A minisztériumi értekezleten felvető-dött, hogy Oroszországban gyakran elő-fordul a tejtermékek hamisítása, amikor a tejzsírt különböző növényi zsiradé-kokkal – elsősorban pálmaolajjal – he-lyettesítik. A Szojuzmoloko felmérése szerint az orosz tejtermékek 30 százalé-ka tartalmaz növényi zsiradékokat. Eb-ben az évben, az ország különböző pont-jain 28 áruházi lánc üzleteiben végeztek ellenőrzést, és a megvizsgált 138 minta alapján 82 terméket találtak hamisnak. Az ilyen hamisításért kiszabható bünte-tés jelenleg tíz- és százezer rubel között van megállapítva (1 rubel ~ 7,29 Ft), ezért a minisztérium határozatot hozott a büntetési tétel jelentős felemeléséről. Kíváncsian várom, milyen lépéseket tesznek a dolgozókat megkárosítók ellen. Alighanem határozottakat.

A tejtermékek indiai vámjai akadályozzák az új-zélandi tej-termelők piacszerzését Az India és Új-Zéland között, a szabad-kereskedelmi megállapodásról 2009 óta folyó tárgyalások váratlan akadályba ütköztek, mivel India nem hajlandó en-gedni a tejtermékek behozatalára megál-lapított vámokból. Ezek a vámtarifák 20 és 60 százalék között mozognak, és így gyakorlatilag ellehetetlenítik az új-zélandi tejtermékeknek az indiai piacra való bejutását. Ugyanakkor India a világ legnagyobb tejpiacai közé tartozik, és a belső fogyasztás évi 5 százalékos növe-kedést mutat. Ezért az új-zélandi tejex-portőrök óriási lehetőséget látnak ezen a piacon, és sérelmezik, hogy India más partnerországokkal kötött szabadkeres-ke

holstein monitor 2012 júliusvégén budai gyula agrárállamtitkár a hazai üzletláncokat,...

Documents