hogyan védjünk portfóliót?...hogyan védjünk portfóliót? Értelmezések és megfontolandó...
TRANSCRIPT
Hogyan védjünk portfóliót?
Értelmezések és megfontolandó tanácsok
1.5*
Készítette: Szakál Ferenc Pál *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget! A www.szakalferncpal.eoldal.hu oldalon mindig a legfrissebb változat található.
A védés fogalma
Talán a megnevezés nem a legszerencsésebb. Sokan máris arra készülnek, hogy óravázlatokkal, további dokumentációval, fényképekkel, egyebekkel kell majd bizonyítaniuk, hogy mindaz, amit a portfóliójukban leírtak, igaz.
Nyugalom, nem erről van szó! A „védés” szót nem szó szerint kell érteni, nem a portfólióban leírtak ellenőrzését, bizonyítását jelenti.
A védés fogalma Akkor mit jelent? A válaszhoz segítségül lehet hívni az OH által kiadott
útmutatót, amiben ezt találjuk (X.K.3.): „A védés menete • A védés teljes időtartama: 60 perc. • A pedagógus 15 perces digitális bemutatóban bemutatja mindazt, amit
a legfontosabbnak tart pedagógiai munkásságából. • Reflektál az e-portfólió dokumentumai alapján kapott kérdésekre.
(Lehetősége van arra is, hogy már a prezentáció során kitérjen ezekre a kérdésekre. Ebben az esetben a digitális bemutatóra szánt idő megnövekszik.)
• Végül az e-portfólió dokumentumai és prezentációja alapján szakmai beszélgetést folytat a bizottság tagjaival.”
A védés fogalma
Vagyis miről is van szó? A szakértőknek 8 terület (kompetencia), és ezen belül 62
indikátor szerint kell értékelnie, pontoznia a portfóliót. Ezeket érdemes szem előtt tartani a portfólió elkészítése során is.
A portfólió tanulmányozása után még lehetnek ezek vonatkozásában nyitott kérdéseik, hiányos információik, ezek megválaszolására, kiegészítésére való a védés.
Lehetőség arra is, hogy a pedagógus kiemeljen olyan részleteket, amelyeket a portfólióban valami okból nem hangsúlyozott eléggé, vagy amit tovább akar erősíteni.
Alapvetően tehát a további információszerzés a védés célja.
Készülés a védésre • A teljes időtartam 60 perc, ezt persze nyilván nem
mérik majd stopperrel… • Az előre megküldött kérdések segíthetnek a
készülésben, ezeket 5 nappal előbb kapja meg a pedagógus, de nem érdemes csak ez alapján készülni.
• Mindenképpen érdemes újra átnézni a portfóliót, végiggondolni a tartalmát, az erősségeit és gyengeségeit, a megírása óta történt változásokat.
• A kapott kérdéseken kívül leginkább a 15 perces digitális bemutatóra lehet és kell is felkészülni. A továbbiakban nagyrészt ehhez jön néhány jó tanács.
Tanácsok a 15 perces digitális bemutatóhoz
Az alábbi forrásokra támaszkodtam a továbbiak összeállításakor:
• Az OH által kiadott Útmutató. • A tanfelügyeleti szakértők képzésének korábbi
tananyaga (szintén az OH részéről) • Saját minősített pedagógusi és minősítő szakértői
tapasztalataim. FIGYELEM!
A továbbiakban nem szabályok, hanem tanácsok következnek (ez vonatkozik az OH tanácsaira is!), ki-ki maga dönti el, hogy ezek közül mit fogad meg, és mit
nem.
Mi az, hogy digitális bemutató? • Az első gondolatunk a ppt, és legtöbben ezt is választják. A
magam részéről szintén ezt ajánlom, mert elég sokat tud, de még nem túl bonyolult, elérhető, sokan ismerik, és aki nem, az is pár perc alatt meg tudja tanulni.
• De más is lehet, a tananyag például ezeket sorolja fel: „ppt, prezi, videofelvétel, diasor, képek sorozata, weblap stb.”
• A tananyag hozzáteszi még: „A bemutatóban a kívánt tartalom megjelenhet szöveges, képi, audio, audiovizuális, animációs vagy egyéb formában.”
• Aki ismeri a prezit, annak nyilván érdemes azzal is próbálkozni.
• A videofelvétel szerintem rossz ötlet, mert nem lehet mellé magyarázatot fűzni (lásd később).
• A képek sorozata jó lehet, de nagyon meg kell válogatni, és sok jegyzet kell mellé. A weblap elég kockázatos (élő netkapcsolat kell, változhat, lassulhat, reklámok…)
• A „stb”-t meg tényleg hagyjuk…
Miről szóljon? Az Útmutató tanácsai
• Az Útmutató már idézett része ezt az iránymutatást adja: „bemutatja mindazt, amit a legfontosabbnak tart pedagógiai munkásságából.” Továbbá: „Reflektál az e-portfólió dokumentumai alapján kapott kérdésekre. (Lehetősége van arra is, hogy már a prezentáció során kitérjen ezekre a kérdésekre.)”
• Tehát ahogy a legelején is írtam, egyes elemek kiemelésére, hangsúlyozására szolgál a bemutató.
Miről szóljon? A tananyag tanácsai
• A szakértők tananyaga konkrétabb ajánlást ad: „Mutassa be pedagógiai céljait, a nevelésről vallott felfogását, szakmai fejlődésének útját, a fejlődést segítő és akadályozó elemeket, s elképzeléseit, terveit az elkövetkező időben! Elsősorban szakmai fejlődésére koncentráljon! A digitális bemutató készítése során már ismeri a minősítők kérdéseit, azokra is reagálhat. Térjen ki az e-portfólió feltöltése után történt fontos eseményekre!”
Miről szóljon? Reflexióim ezekre tapasztalataim alapján
• Az előre kapott kérdésekre éppenséggel ki lehet térni, de ne ez legyen a bemutató szervező elve, vázlata. Ha beépíted a bemutatóba, akkor ezek nem számítanak bele a 15 percbe, tehát nem veszítesz időt, de ha csak ezekről szól, akkor elvesztegeted a 15 percedet. Ezeket ugyanis mindenképpen fel fogják tenni. Így fel lehet (és kell!!!) rájuk készülni, de a 15 percedet inkább töltsd azzal, amiről te szeretnél beszélni. Ha mellé vagy közbe beteszed a kérdéseket is, az nem baj, de ne arra alapozz!
• A tananyag hasznos tanácsai szerint a tartalom erősen hasonlít a portfólióból a szakmai életút bemutatására. Kár ennek a megismétlésével elpazarolni a 15 percet, mert ezt már olvasták, sőt valószínűleg ezt tanulmányozták leginkább.
• Az esetleges változásokról valóban érdemes beszélni, de csak ha tényleg említésre méltók. Akkor említésre méltók, ha valamilyen szakmai előmenetelről, fejlődésről szólnak (pl. azóta befejezett vagy azóta kezdett képzés, új munkakör, jelentős eredmény…)
• A pedagógiai cél, szakmai felfogás bemutatása a leginkább követendő a fenti tanácsok közül. Olyan bemutatót érdemes készíteni, ami kiegészíti a portfóliót és/vagy ráirányítja a figyelmet az általunk kiemelni szándékozott részére.
Miről szóljon? Saját tanácsaim
• Miután elkészítettél egy akár több száz oldalas portfóliót, ne akarj újra mindent elmondani magadról 15 percben!
• Már sokat tudnak rólad, van már véleményük. Emelj ki néhány (3-4!) elemet, ami szerinted a legjobban jellemzi a te pedagógusi pályádat, és azt mutasd be.
• Nem érdemes a Szakmai életút bemutatása c. dokumentum diákkal illusztrált változatát elkészíteni. Ez már benne van a portfólióban, és valószínű, hogy ezt tanulmányozták a legjobban.
• Hagyd a nyolc kompetenciát a portfólióra és a szakértőkre, itt szabadon mutasd meg magad!
• Nem életrajzot, hanem bemutatkozást kell készíteni. A szakmai fejlődés nem egyenlő az életrajzzal.
• A korábbi munkahelyek, kollégák, eredmények stb. felsorolása a portfólióban helyet kapott, ismétléssel ne untassuk a szakértőt! Mindezek vagy az életrajzi elemek megemlítése önmagában még nem mutat semmit a szakmai fejlődésünkről. Ha említünk ilyesmit, azért tegyük, hogy ezen keresztül mutassuk be fejlődésünk valamely elemét.
• Ne az intézményedről, hanem magadról beszélj! (Intézményvezetőknél gyakori hiba!)
Mennyi? • Az Útmutató 15 percben határozza meg az időtartamot.
Nyilván ezt sem stopperrel mérik majd, de ha nagyon túllépjük, az problémát jelenthet. Nem érdemes kockáztatni, hogy esetleg leállítanak.
• A tananyag javaslata: „Ha valaki képes kötetlenül beszélni, akkor 1 diát általában 1 perccel számíthat, tehát kb. 10–13 dia fér bele ennyi időbe.”
• Az én javaslatom: Saját magamból kiindulva azt mondom, hogy egy diáról 4-5 percet simán lehet beszélni, úgyhogy én azt mondanám, hogy – nem számítva a címet és az esetleges lezárást – 5-6 dia már elég, és 10 az abszolút maximum. 15 már képtelenség.
• Mindenképpen megfontolandó a tananyag tanácsa a hallgatóság rövid távú memóriájának tiszteletben tartásáról. Vagyis: Itt nagyon igaz, hogy a kevesebb néha több!
• FONTOS: Ha elkészültél a bemutatóval, próbáld el az előadást (akár közönség előtt ) és mérd az időt!
Hogyan?
• A sikeres prezentációnak van szakirodalma, sok minden elérhető ezzel kapcsolatban a világhálón is. Ezért ebbe nem akarok hosszan belemenni, akit érdekel, megtalálja.
• Néhány dolgot emelnék csak ki:
Hogyan?
• Nem érdemes nagyon díszíteni, a szakértő úgyis mögé lát. Az elegáns egyszerűség sokkal célravezetőbb.
• Ne akarj mindent a diákkal elmondani, a bemutató a te kísérőszövegeddel, a te személyiségeddel válik teljessé!
• Figyelj a logikus felépítésre, juss el valahonnan valahová! Ez egy szónoki műfaj.
• Ne untasd a közönséget! Egy-egy témarészlet néhány mondatban kifejthető, kár túlmagyarázni, úgyse tudnak majd követni.
• A kevesebb több… Inkább emelj ki kevesebb részletet, de azt nagyon emeld ki!
Hogyan?
Külön kell szólnom az idézetekről. Nagyon szubjektív megjegyzésem, nem kötelező
megfogadni (ezt sem…), de azt javaslom, hogy hagyjuk az idézeteket.
Lehet, hogy megérint egy szép idézet, még az is lehet, hogy tükrözi a saját szakmai hitvallásunkat, de ne feledjünk valamit: A szakértőnek könnyen lehet, hogy ez a sokadik védése, és a sokadik idézete. Ilyen kontextusban a legnagyobb bölcsesség is közhelyessé, bárgyúvá és rendkívül idegesítővé, válik.
Ha nem hiszed, írd be a keresőbe, hogy „idézet tanárok” vagy „idézet iskola” és a tizediknél érteni fogod, miről beszélek.
Hogyan?
De ha ragaszkodsz az idézethez, ezeket fogadd meg:
- Ne írj idézetet csak azért, mert tetszik, csakis akkor, ha valóban téged jellemez, és ezt be is tudod mutatni!
- Még így sem mindegy, kitől idézel, mert ismerned kell a szerzőt. Lehet, hogy az idézett szöveg nagyszerű, de maga a szerző nem.
- Az sem mindegy, honnan idézel, mert az idézeteknek is van eredeti szövegösszefüggése, ami változtathat az igazi jelentésükön.
Néhány követendő és elrettentő példa
(A következő példák kitaláltak, a valósággal való hasonlóság azonban nem véletlen: létező bemutatókban
előfordultak hasonlók.)
Néhány követendő és elrettentő példa
Frappáns idézet a tanulásról:
„ A népek életüket az örökkévalóságtól kapták és ha van erejük, bátorságuk, tehetségük és akaratuk annak megtartására és fejlesztésére, akkor teljesítik hivatásukat.”
Kb. két perc alatt találtam a neten. A probléma csak az…
Néhány követendő és elrettentő példa
… hogy Adolf Hitlertől van. Nyilván kisarkított példa, reméljük ilyenbe azért senki nem fut
bele. Nagyon fontos a pontos idézés és az eredeti szövegkörnyezet is.
Egy példa erre is: „ Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít.” Nem egyszer jött már velem szembe a pedagógus hivatással
kapcsolatban. Csakhogy az eredeti és teljes Kölcsey-idézet így hangzik:
„ Férj és atya: tiszteletre méltó két nevezet. Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít. Neki adatik a jutalom: közönségért tett szolgálatok után, szeretett hölgy és szülöttek karjain önérzéssel pihenni.”
Vagyis nem az intézményesített nevelés-oktatásról, hanem a családról, pontosabban az apaságról szól...
Néhány követendő és elrettentő példa
Gazdag és tiszteletre méltó életpálya, de a túl sok és sokféle információ miatt a hallgatóság azonnal „bezár”.
Nagyon nehéz szelektálni, de muszáj. A kevesebb több. A kompetenciák szempontjából legfontosabbat kell kiemelni, a többi ott van a portfólióban.
A függőleges felirat nehezen olvasható.
Szemléletes, de idő kell az értelmezéséhez. Nem hat azonnal.
Néhány követendő és elrettentő példa
Egyszerű, elegáns stílus (persze ez ízlés kérdése).
Egy életpálya-szakasz vagy munkakör, feladat egy dia. Ez egy lehetséges módszer.
Rövid hívószavak. A diák előadást kísérnek, nem olvassák őket (mint te most…). Azt emeli ki, ami az előmenetel szempontjából fontos lehet (segítség, nehézség, lehetőség…).
A kép színesíti, de igazi tartalmi jelentősége nincs. Nem is kell, hogy több szerepe legyen.
Néhány követendő és elrettentő példa
Jó ötlet egy összefoglaló dián elmondani, miről lesz szó.
Ezt már olvasták a portfólióban, itt pedig úgysem lehet úgy elmondani. Így elpazaroljuk a 15 percünket.
De mi értelme egy egytagú tartalomjegyzéknek?
Néhány követendő és elrettentő példa
Így már van értelme, és a témák is jók, csak nehogy sok legyen!
Amit kihagynék, ha(!) rövidíteni kell: •1-4.: Életrajzi elemek •6-7.: Könnyen eredménysorolás lehet •9-10.: Rólad szóljon, ne másról!
A legjobb az utolsó három, ezek elszakadnak a kompetenciák direkt bemutatásától és az életrajztól. Hasznos lehet még olyasmiről írni, ami a portfólióból kimaradt, vagy a megírása óta történt, és fontos lehet.
Néhány követendő és elrettentő példa
A színválasztás is rossz, de a legnagyobb baj, hogy az egész dia tele van tömény szöveggel. Kb. ennyit kellene szóban elmondani 3-4 szépen elhelyezett hívószóhoz. Így ez a dia egy előadásban annyit ér, mintha ott sem volna. Pedig a tartalma hasznos lenne.
Ezért nem jó ötlet a film sem, mert nem te szerepelsz, hanem az eszköz.
Néhány követendő és elrettentő példa
Nem én vágtam le, kivetítve így néz ki a dia a túl nagy kép miatt! Mindig ellenőrizni kell, hogy néz ki vetítve!*
Egyébként sem túl jó ötlet a képet a szöveg háttereként használni, így egyik se látszik jól.
Pedig tartalmilag fontos és érdekes dia lehetett volna, így viszont ciki…
*És ha már vetítés! Még mindig sokan nem ismerik a Power Pointban az F5 gomb funkcióját. Javaslom kipróbálni…
Én így csináltam
Én így csináltam
• Volt tehát érdemben 4 diám. • Az elsőről kicsit többet beszéltem, és ennek az utolsó pontját bontja
ki a többi három. • Nem a ppt „szerepelt”, hanem én. A címdia csak azért volt, hogy ne
kezdjék olvasni, amíg nem kezdem el. A figyelmet megköszönni már élőben is tudtam.
• Kevés adatot írtam bele, ezek megvannak a portfólióban. • A szakmai tudatosságra helyeztem a hangsúlyt, mindent eköré
építettem fel. Így egységes lett az egész, van „gerince”. • Nyilván nem tökéletes, pl. lehetett volna még bővíteni a
terveimmel, a színek se jók, kissé száraz, sok a szöveg… Ahányszor megnézem, mindig több hibát találok benne. De működött!
• Kép, video, zene lehetne benne (itt már korlátozás sincs!), de anélkül is tökéletesen működött. Akkor meg minek?
• Idézet nincs, nem is hiányzott senkinek. • Még véletlenül sem ajánlom, hogy bárki így csinálja, és nem
mondom, hogy így jó, egyszerűen mutatom, hogy az enyém ilyen volt, és működött.
Összegezve
• Az összes bemutatott példában szereplő hibát (és még sok másikat) elkövették olyan pedagógusok, akiknek végül sikeres volt a minősítése. A védésen jól szerepeltek, a bemutatójuk jól sikerült, ma már mesterpedagógusok.
• A technika mellékes, elsősorban a személyiségünkkel kell hatni. A bemutató esetleges tökéletlenségeit az előadás módja bőven kompenzálja, a személyiségünk hiányosságait viszont nem pótolja a technika…
• A védés nem a bemutatóból áll, a kérdések sokszor sokkal hasznosabbak.
• Nagyon valószínűtlen, hogy a védésen bukjon el valaki, de az lehet, hogy a védéssel szerez néhány pontot. Ez nagyon megfontolandó!
• A portfólióhoz és az óralátogatáshoz képest ennek sokkal kisebb a jelentősége, de jól kiegészítheti elsősorban a portfóliót.
• Ha az előadásunk esetleg kérdéseket vált ki, az jó jel, azt jelenti, hogy megragadtuk a figyelmet, gondolatot ébresztettünk.
Segítség
• Forgasd az Útmutatót, és használd a POK-ok elérhetőségeit, hitelesebb forrás, mint a közösségi oldalak!
• Ha nem kaptál választ a hivatalos címeken, vagy mástól is akarsz kérdezni, tőlem is kérdezhetsz nyugodtan: [email protected]
• Nem értek mindenhez, nem tudom mindenre a választ, de ha tudok, segítek.
• Nekem sincs meg a bölcsek köve, a véleményem eléggé megalapozott, de csak a sajátom, nem perdöntő!