historizmus, eklektika – xix. sz. 2. felének építészete
DESCRIPTION
HISTORIZMUS, EKLEKTIKA – XIX. sz. 2. felének építészete. Homlokzatképzés: az európai történeti, historikus építészeti hagyományok formakincsének felhasználása Klasszicista (antik építészeti örökség) nyomán: neoklasszicista - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
HISTORIZMUS, EKLEKTIKA – XIX. sz. 2. felének építészete
Homlokzatképzés: az európai történeti, historikus építészeti hagyományok formakincsének felhasználása Klasszicista (antik építészeti örökség) nyomán: neoklasszicista Reneszánsz, barokk építészet (antik tradíció) nyomán:
neoreneszánsz, neobarokk Román és gótikus építészet nyomán: neoromán, neogót
Eklektika: a történeti stílusok keveredése pl. neogót, neoreneszánsz elemek együttes alkalmazása az
épületek homlokzatképzésében A historizmus jelentősége: az európai városképek
egysége, történeti atmoszférája Építészeti technológia és díszítő formaelemek,
homlokzatképzés ellentmondása A szecesszió építészete és a modern építészet
törekszik a historizmus ellenmondásainak felszámolására.
A historikus építészet
Bécs, Operaház
Oxford – Egyetemi Múzeum
Steindl Imre: Országház, Budapest, 1880-1889.
Neogót-neoreneszánsz stílusjegyek, barokk palota térformálása
EKLEKTIKA
Neoklasszicista ablakképzés. Széchenyi tér.
Neobarokk ablakképzés. Klauzál tér.
Szeged historikus belvárosa (Kárász utca)
A Szegedi Nemzeti Színház (1883, majd 1886)
Neoromán historizmus: SZTE BTK épület
Neoromán historizmus: Szeged, Római. kat. plébánia
Neogót historizmus: Szeged, a Fekete-ház (Gerster Károly, 1856 – 1857)
Münster, Városháza, XIV. sz.
Neoklasszicizmus: Szeged, a Közművelődési Palota
(1896)
Az akadémizmus: a historizmus képzőművészeti megfelelőjeA művészeti akadémiák (XVII. sz-tól) esztétikai elveihez ragaszkodó művészet – XIX. sz. 2. feleA klasszicizmus (reneszánsz, barokk)stílusjegyeinek normaként való érvényesítése - az alkotás megtanulható, technikai részének túlhangsúlyozása (tudományos műv. oktatás) - merev formaelemek, mesterkéltség, dagályosság , dogmatikus esztétika - kiüresedő tradíciók: a modern élettől idegen
Karl Piloty: Ceasar ledöfése. 1872.
Alexandre Cabanet: Venus születése 1863.
Wagner Sándor: Dugovics Titusz. 1859.
A modern művészet az akadémizmussal szemben jött létre
J. L. Gerome: Kakasviadal.
Millet: Kalásszedők. 1857.
Edouard Manet: Claude Monet csónakja. 1874.
AZ IMPRESSZIONIZMUSAz impresszionista festőcsoport első kiállítása:
1874
Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap. 1872.
„…közvetlenül a természetet festettem, s megpróbáltam
visszaadni impresszióimat a legillékonyabb effektusokról” Monet
Impresszionizmus: plein air festészet
Edouard Manet: Reggeli a szabadban. 1863. C. Monet: Reggeli a szabadban 1866.
A természet színeinek, fényeinek festészeti visszaadása
Edouard Manet: a realizmustól az impresszionizmusig
Manet: E. Zola portréja. 1868. Manet: S. Mallarmé portréja. 1877.
E. Manet: Claude Monet csónakja. 1874
E. Manet: A Folies-Bergère bárja. 1881.
Claude Monet: La Grenouillere. 1869.
A plein airfestészet
Monet: A művész kertje Argenteuil-ben. 1869
Monet: Magpie. 1868.
Claude Monet: A roueni katedrális. 1892-94.
A katedrális nyugati homlokzatáról készített tanulmány-sorozat (40 kép) a napszakok a különböző fényhatások játékát rögzíti.
Japán híd. 1899. Japán híd. 1900.
Az impresszionista festészet újításai: az európai festészet hagyományainak
elvetése új témák (természet, mindennapi élet, a modernitás) a látvány, az élet pillanatszerűségének visszaadása új festészeti technika: a tér és tömeg színárnyalatokkal
való érzékeltetése kontúr helyett színfoltok: a prizma tiszta színeinek
alkalmazása, darabos ecsetkezelés
Claude Monet: Kert. 1900.
Pierre-Auguste Renoir
Moulin de la Galette. 1876. Két nő a kertben. 1875. Pasztell.
Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge. 1890. Edgar Degas: Táncosnők. 1899.
Neoimpresszionizmus – pointillizmus
Georges Seurat: Vasárnap délután a Grandé Jatte-szigeten. 1886.
Posztimpresszionizmus – Paul Cézanne„Két dolog van festészetben: a szem és az agy; e
kettőnek segítenie kell egymást; kölcsönös fejlődésükön kell munkálkodnunk… hiszen ezek az észleletek nyújtják a kifejezési eszközöket.” Cézanne
HúshagyókeddÖnarckép
Paul Cézanne: Csendélet.
Cézanne: a kubizmus előfutára
Paul Cézanne Fenyőfák a Mont Sainte-Victoire-hegy előtt. 1885.
Cézanne: A Mont Sainte-Victoire-hegy. 1904.
Cézanne: „Az impresszionizmusból valami szilárdat, állandót akartam csinálni”
Vincent van Gogh (az expresszionizmus előfutára)
Híd Clichy-nél. 1887
Krumplievők. 1885.
Vicent van Gogh: Harvest látképe. 1888.
Vincent van Gogh: Önarckép. 1886 Vincent van Gogh: Ciprusok. 1889
Vincent van Gogh: Virágzó Cseresznyefa. Vincent van Gogh: Bokor. 1889.
Az impresszionistákra és a modern európai festészet kibontakozására ható japán fametszetek (XVIII-XIX. sz.)
Hiroshige tájképei
Vincent van Gogh: Táj ciprusokkal Arles közelében. 1889.
Vincent van Gogh: Csillagos éj. 1889.
Vincent van Gogh: Íriszek. 1898.
Van Gogh: „Sokszor olyan erős érzelmek rohannak meg, hogy szinte öntudatlanul dolgozom… és az ecsetvonások olyan szorosan, akkora koherenciával követik egymást, mint az ember szavai beszéd vagy levélírás közben.”
Vincent van Gogh : Önarckép. 1889.
Paul Gauguin (a szimbolizmus és a fauvizmus előfutára)
Önarckép a Sárga Krisztussal. 1889.
Gauguin: Breton nők. 1894Gauguin: Nő gyümölccsel. 1893.
Gauguin: Istenek napja. 1894.
Gauguin: Nave Nave Mahana: boldog napok. 1896
Gauguin: Lovasok a tengerparton. 1902.