TÁMOP 5.5.6-08-0001

Hírközlési szolgáltatások

TÁMOP 5.5.6-08-0001

A távközlési ágazat történelmi áttekintés

• Az 1989. évi adatok alapján a főállomások-sűrűségében az európai átlag egynegyedét sem érte el. A kis volumenű és műszakilag nem a legkorszerűbb távközlési hálózat merev intézményi rendszerrel párosult

• Az ország helyi távbeszélő központjainak egy része 1990-ben kézi kapcsolású volt és több mint 700 településen nem volt

• A Magyar Posta funkcionális szétválása

TÁMOP 5.5.6-08-0001

A távközlési ágazat szabályzásának áttekintés 1

• A jogszabályi környezet korszerűsítését az 1993-ban hatályba lépett Távközlési Törvény - koncessziós szerződések

• több távközlési és informatikai szolgáltatást a versenyszférába sorolta

• a távközlési és postai ágazatot átfogó, az Európai Unió normáival összhangban lévő egységes hírközlési törvény előkészítését tűzte ki célul 2000-re

• a piacosítás tanulságainak levonása után az Elektronikus Hírközlési törvény (2003. évi C tv.) amely az óta is módosításaival és végrehajtási utasításaival együtt a hírközlési ágazat teljes szabályozását szolgálja.

• A hírközlés-politika célja az alternatív távközlési szolgáltatások kialakítása.

TÁMOP 5.5.6-08-0001

A távközlési ágazat szabályzásának áttekintés 2

• Az állam szerepe elsődlegesen a piaci szabályozás és intézményi környezet megteremtése lett. A szabályozás döntő eleme az információs társadalom jogrendszerének a létrehozása

• Napjaink modern társadalma az információs társadalom, mely a számítástechnika, a távközlés és az elektronikus média robbanásszerű fejlődése és összekapcsolódására épül

• A magyar információs társadalom megteremtése csak a már kialakulóban lévő globális információs társadalom részeként képzelhető el. A hírközlési ágazatban a nemzetközi vállalatok szerepe erősödik.

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Fogyasztóvédelmi elemek

• távközlésről szóló 1992. évi LXXII. Törvény• A hatósági jogkör gyakorlására létrehozta a Hírközlési

Főfelügyeletet• Megfogalmazta az előfizetői jogok és kötelezettségek kezelését• A hálózatok együttműködése érdekében megkezdődött az Alapvető

műszaki tervek kidolgozása• ez a törvény nem nevesítette az internetet• megérkezett 90-es évek közepén a dial-upos Internet• Számkiosztási tervben nevesíteni kellett egy új hozzáférési kódot: a

06-51 és a hozzátartozó számtartományt• díjazási aránytalanságok, megjelent az ISDN előfizető felület

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Fogyasztóvédelmi elemek 2

• A Törvény 9.§a-ban előirt, fogyasztók védelmével, és a szolgáltatás minőségével összefüggő feltételekről csak 1997-ben született Kormányrendelet [29/1997 (XII.20) KHVM], amely 1998. január elsején lépett hatályba és egészen a közelmúltig, 2007-ig hatályban volt

• Az Internet, mint szolgáltatás még mindig nem került nevesítésre• az ország 70-75%-án a vezetékes dial-up internet hozzáférés

megvalósult, az elérhető sebesség 33 – 56kbps között volt mérhető• a vezetékes hálózattal gazdaságosan el nem látható területeken

vezeték nélküli technika került pótló megoldásként bevezetésre, amellyel csak igen gyenge minőségben max. 9600 bps (kezdetben 4800 bps) sebességet lehet elérni

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Fogyasztóvédelmi elemek 3• A fogyasztói jogok érvényesítése markánsan a 2001. évi XL

hírközlésről szóló törvényben jelenik meg• megjelennek az elektronikus ügyintézés csirái és nyernek

létjogosultságot, beleértve mind a hivatalokkal történő lakossági kapcsolattartást, mind a kereskedelmi tevékenységet: elkezdett kialakulni az infokommunikációs társadalom (pl.: időbélyeg, elektronikus aláírás szolgáltatások).

• A magyar tartalomszolgáltatók afféle megelőző ellenlépésként egyesületbe tömörültek, melynek tagjai tartalomszolgáltatási kódexet fogadtak el. Ezzel megvalósult a magyar internet önszabályozása.

• ezredforduló környékén már az internetezés volt a hatósági panaszkezelés legfőbb tétele. Nem ismerve fel sem a technikai hátteret, sem a tényleges veszélyt, a szolgáltatók felelősségévé téve az esemény előfordulását!

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Fogyasztóvédelmi elemek 4• Tudakozó szolgáltatás biztosítása• Ügyfélszolgálati irodák működési rendje• Szerződéses kapcsolatok alapvető követelményeinek és a

jogkövetkezmények leírása• Azonos helyzetű ügyfelek részére azonos feltételek biztosítása• Szolgáltató választás• Számhordozás• az adatvédelmi kötelezettség megjelenése, a személyiségi jogok

védelme és az ennek megfelelő nyilvántartások kezelése.• megjelenik a már közel 5 éves működésre visszatekintő internet

szolgáltatás fogalmi meghatározása • új elem az egyetemes szolgáltatói szerep nevesítése, és

díjcsomagok használatának lehetősége

TÁMOP 5.5.6-08-0001

EHT• a szabályzó elemek, követelmények végső formát a 2003. évi C.

törvényben az Elektronikus hírközlési törvényben öltenek• fontos jellemző az információ és a tudás szabad létrehozásán,

forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúralétrejött a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője intézménye széleskörű jogosítvánnyal felruházva

• törvény már egyértelműen felhasználja és mind a Hatóság, mind a szolgáltatók számára több esetben kötelezővé is teszi az internetes felület használatát

• jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (JPE) számára egyértelműen megfogalmazza az internetelérés elterjedését segítő intézkedéseket

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Szélessáv• A szélessávú hozzáférés fogalmának meghatározása az ÁSZF-

ekben történik meg• A vezetékes területen még jellemző a havidíj alapú számlázás, ahol

közömbös a forgalmazott adatmennyiség, ezért ezeket a kapcsolatokat korlátlan hozzáférésűnek nevezik.

• A mobilok esetében a technológia miatt meghatározó szerepet kap a kapcsolat alatt forgalmazott adatmennyiség, a számlázás is ennek alapján történik

• 117. § Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás körébe a következő megfizethető díjú szolgáltatáselemek tartoznak:

• a) a telefonhálózathoz a felhasználó állandó lakóhelye, … adatátviteli hívások kezdeményezését és fogadását, segélyhívó szolgálatok elérését, illetőleg internetelérést, legalább 9600 bit/s adatátviteli sebességgel és legfeljebb 10-4 bit hibaaránnyal…”

TÁMOP 5.5.6-08-0001

ÁSZF• Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) kell jól és egyértelműen

szerkesztetten megjelenni mindazoknak a szabályoknak, amelyek a szolgáltatás létrehozását, biztosítását és fogyasztói érdekvédelmet szolgálják.

• A hírközlési/távközlési törvények feladata A többszereplős piaci környezet működtetése, az egység megőrzése,

folyamatos fejlesztése Az infokommunikációs társadalom létrehozása, ahol minden egyes

résztvevő a rá vonatkozó jogszabályban rögzített azonos feltételekkel vesz részt az információ szabad áramlásában

A fogyasztók védelme a szolgáltatások minőségi színvonalának biztosításával, az egyes szolgáltatók és szolgáltatások azonos alapon történő összehasonlíthatóságával

Magas színvonalú hatósági szerepvállalás, egységes szabályzás, elbírálás és szankcionálás, társadalmi és civil érdekvédelemi szervezetek közreműködése

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Fogyasztóvédelmi törvény• iparágtól független, csak és kizárólag a fogyasztói érdekek

védelme érdekében – a specifikus szabályokkal összhangban - szükséges egy általánosabb szabályzás. Ez az 1998-ban hatályba lépett az 1997. évi CLV. Fogyasztóvédelmi törvény

• E törvény keretében került meghatározásra az ügyfélszolgálatok működési rendje – amely egyébként az Eht-ban is szerepel a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Ez szabályozza a panaszkezelés rendjét, amelynek egy különleges formája a Békéltető Testület intézménye

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Problémák a hírközlés és informatika területén

• Hűségszerződések• Tarifa csomagok• Szóbeli szerződések• Monopolhelyzet- erőfölénnyel való visszaélés• Jótállás vagy erőszakos használat esettanulmányok az informatika

területén

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Hűségszerződések

• A gazdasági kényszer eszköze : a lista áron olyan magas tarifákat állapítanak meg, amihez képest többszörösen olcsóbb a hűség ár

• Ellehetetlenül a fogyasztó választási lehetősége, mert a hűség „megszegésének „ szankciója igen magas kötbér

• Civil szervezetek többször felléptek a szolgáltatók diszkriminációja ellen eredmény: NHHT határozat- HÉT ajánlás-szolgáltatói önkorlátozás

TÁMOP 5.5.6-08-0001

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának határozata

• A tanács határozattervezete szerint a fogyasztók indokolatlan megkülönböztetésének minősül, ha a határozott idejű szerződés felmondását a szolgáltató egyoldalúan kikötött, a szerződés teljesítése során nyújtott kedvezményekkel, illetve a teljesítésre fordított költségekkel nem arányos és nem indokolt feltételekhez köti.

• Ez a határozat pozitív, de nem elegendő , mert csak a vezetékes szolgáltatókra vonatkozik a mobil-okra nem.

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Tarifacsomagok

• Ma Magyarországon a vezetékes és a mobilszolgáltatók közel 1000 tarifa csomagot használnak

• Ez a sokszínűség amely a szolgáltatók szerint a fogyasztok minél teljesebb kiszolgálására való voltaképpen a káoszt erősíti

• Az NHH megpróbált rendet vágni a dzsungelben és létrehozta a Tantusz-t a tarifa összehasonlító rendszert, de az adatok sűrű változása miatt nem képes naprakész információkat adni www.tantusz.nhh.hu

TÁMOP 5.5.6-08-0001

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Példák

• Ingyenes beszélgetés csúcsidőn kívül, avagy mit rejt a Favorit és a plusz- Márkaváltás tarifaváltással kombinálva

• Kaméleon díjcsomag és a kapcsolt részek Zöldszám, kedvenc szám

• Az apró betűk átka, higgyünk a szemünknek?

• Szélessávú internet hűségszerződéssel és letöltési korlátokkal

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Szóbeli szerződések

• „Azt mondta, hogy” effektus , vajon tényleg rögzítik a beszélgetéseket?

• Ne kössünk szerződést hallomás alapján, ajánljuk mindenkinek, hogy vegye a fáradtságot, keressen az Interneten, vagy kérjen ÍRÁSOS ajánlatot

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Szóbeli szerződések

Fontos kérdések szerződések előtt:

1. Miből áll össze a szolgáltatás ára (akár a THM)2. Van-e hűségszerződés, mennyi a pénzbeli különbség a lista ár és

a hűségár között? Megéri-e elköteleződni?3. Korlátozások, pl. letöltési korlátok és azok mérhetősége, csúcsidő

és mellékidő, hívott viszonylat korlátai stb.4. Elállási lehetőségek5. Kötbér kérdések tisztázása

TÁMOP 5.5.6-08-0001

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Monopolhelyzet - erőfölénnyel való visszaélés

Liberalizáció és monopolhelyzet, van-e verseny a hírközlési piacon? A válasz: IS

1. Vezetékes piac T-com abszolút fölényben, de nyomulnak az alternatívok : hurok átadás

2. Kábeltv, területi monopóliumok nincs szabad árverseny3. Mobilok: „túltermelési válság” piacszerzési trükkök, avagy a

verseny vadhajtásai

TÁMOP 5.5.6-08-0001

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Mit mutatnak a statisztikák?• A Magyar Telekom csoport abszolút erőfölényét mind a vezetékes

(T-com) mind a mobil (T-mobil), mind a kábeltv (T-kábel) és az Internet (T-online) piacon

• Mi következik ebből:- jelentős piaci erő negatív piaci törvényi diszkrimináció hatása az erőfölény miatt nem érvényesül

• versenyhelyzet hatása csak rész területeken érvényesül, annak mértéke csekély

TÁMOP 5.5.6-08-0001

A monopolhelyzet új formája

• Lakópark szindróma: a lakópark beruházója szerződést köt egy fiktív szolgáltatóval és mint a terület gazdája nem enged be más szolgáltatót

• Eredmény: elégtelen szolgáltatás, a fogyasztók választási szabadságának korlátozása

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Sávszélesség anomáliái• Mit jelent a korlátlan Internet hozzáférés

• Ígért sebesség bizonyíthatatlan értékekkel

• Mobil-internet korlátlansága- térben és időben korlátozva

• Tisztességtelen kereskedelmi törvény hatása

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Elektronikus kereskedelem: legyen bizalmunk?

• Gyorsabb olcsóbb könnyebb, de:

• Legyünk óvatosak, ne adjuk ki adatainkat

• Megbízható áruház: tanúsított áruház, ellenőrzött áruház Fair Business, HOWARD

• Elállási jog érvényesülése

• Fizetés és szállítás

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Jótállás és garancia jelenségek a hírközlés területén

• Megszaporodtak a gyártási hibák, amiket használatból eredő hibának tüntet fel a szerviz

• Független akkreditált szakértő helyet, saját márkaszerviz mint végső fórum

• Mit lehet tenni? Békéltető testületek eseti döntéseiből- precedens értékű közzététel

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Hova fordulhatunk panaszainkkal

• Első a szolgáltató: először mindig próbáljuk meg az ügyfélszolgálatot:

– Fontos tudnivalók: várjuk ki az élő operátort!– Az elhangzottakat mindig rögzítik?– Legjobb ha mindennek írásos nyoma marad!

• Békéltető testületek: gyors ingyenes, de korlátozott hatáskörű – Csak a megegyezés és az alávetés kötelező érvényű– Az ajánlást a szolgáltató nem köteles végrehajtani– A tárgyalásos megegyezés néha többet ér egy határozott de

végrehajthatatlan ajánlással

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Mit tehet a Hatóság?

• A Hatóságok (NHH, NFH, GVH, PSZÁF) egyéni ügyek intézésével nem foglalkozik

• Közérdekű bejelentések a Hatóságok felé

• Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője és annak hatásköre

TÁMOP 5.5.6-08-0001

Köszönöm a figyelmet!