HARCKOCSIKés páncélozott jármuvek típuskönyve

,. ,ZRINYI KATONAI KIADO · BUDAPEST· 1980

3

Összeállította ~ szerkeszto bizottságVezetoje: PO 6 RI STVÁ N mérnök alezredesTagjai: 0086 GÉZA mérnök alezredes

DR. FARKAS R68ERT ny. ezredesKOR 8 U LY PÁL oki. gépészmérnökSARKADI J6ZSEF oki. gépészmérnökSÁRHIDAI GYULA oki. mérnök

VÁRADI GYÖRGY ny. alezredes

Lektorok:SOH AJ O A 8 ÉLA mérnök alezredesDR. SZÁVA PÉTER ezredes

TARTALOM ELOSZÓ I 7BEVEZETÉS I 9A KÖNYVBEN ISMERTETETT HARCKOCSI­

ÉS PÁNCÉLOZOTTJÁRM O.T[PUSOKFELSOROLÁSA I S9A KÖNYVBEN HASZNÁLT RÖVID[TÉSEK

ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK I 63HARCKOCSIK ÉS PÁNCÉLOZOTT

JÁRM OVEK (típusismertetés) I 6SHARCKOCSIK HARCKOCSIK ELLEN I 317FELHASZNÁLT IRODALOM I 32S

" ,ELOSZO A könyv, amelyet az Olvasó kezében tart, az elso magyar nyelven meg­

jelent, harckocsi kat és páncélozott jármuveket ismerteto tfpuskönyv.A szárazföldön vivott harcokban, hadmuveletekben a harckocsiknak

és a páncélozott jármuveknek - megjelenésük óta - egyre fokozódószerepük van, és a szakirodalom mégsem foglalkozik olyan mértékbenvelük, mint pl. a repülogépekkel. Az angol, francia, német és orosz nyel­ven megjelent írások mindegyike csak egy-egy sajátos területet tárgyal,kifejezetten szakmai szempontok alapján. A széles olvasótábor számáraátfogó jellegu mu eddig nem készült.

Az emlitett idegen nyelvu források képezik munkánk alapját: ez atípuskönyvek sajátossága. Nekünk is gondot okozott és ez várhatóanmég néhány évig így marad: a harckocsik és páncélozott jármuvek osz­tályozása. A klasszikusnak mondható - elsosorban a harckocsiknál al­kalmazott -súly szerinti kategorizálás: kis, közepes és nehéz, ma márnem jelent értékelheto adatot. Szinte valamennyi haditechnikai eszköz­nél - így a harckocsiknál és a többi páncélozott jármunél is helyesen ­a feladat szerinti csoportosítás került elotérbe. Technikailag ugyanisbármilyen súlyú és terjedelmu harcjármu megépítheto, a kérdés, hogyaz mennyiben felel meg a végrehajtandó feladatnak, milyen befektetésalapján, milyen hatékonysággal hozza meg az elvárt eredményt.

A második világháború során például egyre több roham löveg tipusúharceszköz jelent meg. Ma, amikor a tüzérség nagyobb része önjáró, s aharcrend szinte valamennyi eleme páncélozott, a vadászpáncélos vagy

páncélvadász kifejezés használata helyesebb. Nemzetközileg egységesterminológia nem alakult ki, s ezt a problémát úgy véltük helyesen meg­oldani, hogya korabeli elnevezéseket "magyarositva" alkalmazzuk.

Típuskönyvünket már csak azért is elso kísérletnek tekintjük, mert aterjedelem .megszabta az ismertetheto tipusok számát. Ugyanakkor nemis érdemes valamennyi típust bemutatni, hiszen egy-egy alaptipust több·féle célra, többféle kivitelben - változatban - gyártottak. A különbözo

típusok ilyen meggondolásokon alapuló válogatás során kerültek akönyvbe, szem elott tartva, hogyelsosorban a harcjármuvek, tehát aharckocsik, az önjáró lövegek, a felderíto jármuvek és lövészpáncélosok,más néven, gyalogsági harcjármuvek kapjanak helyet.

A típusfelsorolásban 26 ország harckocsijai és páncélozott jármuveiszerepelnek, azoké az országoké, amelyeknek számottevo harckocsi­

ipara van, illetve a múltban volt. A felsorolásban nem szereplo országok- 7

8

nak vagy egyáltalán nincs, vagy csak igen jelentéktelen, a nemzetköziösszehasonlításban nem értékelheto harckocsiipara van.

A válogatásnál azt is szem elott tartottuk, hogy az elso magyar nyelvuharckocsi-típuskönyvben a hazánkban valaha is eloállított páncélozottjármuvek maradéktalanul szerepeljenek, noha gyártott mennyiségük ésjelentoségük ezt egyébként nem indokolná. Úgy véltük, ennyivel tar­tozunk hazai iparunk történetének.

Könyvünk bevezeto tanulmányában megkíséreltük röviden, mégiskello részletességgel ismertetni a harckocsik és a páncélozott jármuvektörténetét. A tipusismertetésben szereplo országok gyártmányait egycsoportban soroltuk fel. Ezt olyan meggondolásokból tettük, hogy azOlvasó az alkalmazás körülményeit megismerve, maga is értékelheti azegyes típusokat, s a gyártó ország szerinti csoportosításban a tipusok ki­keresése is egyszerubb.

Bízunk benne, hogy típuskönyvünket az Olvasók tetszéssel fogadják,s az esetleges további kiadások eredményessége érdekében eljuttatjákhozzánk véleményüket, észrevételei ket.

A szerzok

,BEVEZETES Apáncélosoknak - közöttü k elsosorban a harckocsi knak - a harcmezo­

kön való megjelenése a szárazföldi csapatok fejlodésének és tevékenysé­gének új szakaszát jelzi.

létrejöttek apáncéloscsapatok, amelyeknek a hadviselésre kifejtetthatása túlnott a szárazföldi erok keretein, és a hadmuvészet fejlodésénekúj lendületet, a hadmuvészet elvei határozottabb megvalósításához pe­dig módot adott. lehetové tette, pontosabban szólva megkövetelte ahaditevékenységek új formáinak és módjai nak kidolgozását.

Elsoként említheto, hogyapáncéloscsapatok tömeges harcbavetésekimozdította a szárazföldön folyó fegyveres küzdelmet az állásháborúkátyújából, és megnyitotta az utat a döntés kivívására módot adó mozgó­háborúhoz. A páncéloscsapatok létrejötte óta lezajlott háborúk - elso­sorban a második világháború csatái - bebizonyították, hogya szá­razföldi hadmuveletek dönto eszközei, mivel hatalmas csapásméro ere­jüket foleg támadásban képesek érvényesíteni. De az is beigazolódott,hogyahaditevékenységek más módjai ban is nélkülözhetetlenek, s hoz­záérto alkalmazásuk esetén a legkülönbözobb terep-, éghajlati, idojárásistb. viszonyok között képesek a bennük rejlo lehetoségeket kifejteni.Túlértékelésük és lebecsülésük egyaránt helytelen: az elobbi nem hozzameg a kívánt eredményt, az utóbbi pedig helyrehozhatatlan kudarchozvezet. Alkalmazásuk csak abban az esetben lehet eredményes, ha tevé­kenységüket a szárazföldi csapatok többi fegyvernemévei és a légiero­vei szorosan összehangolják.

További fontos körülmény, hogy az atomfegyver megjelenése jelen­toségüket nemhogy csökkentette, hanem komoly mértékben növelte:az atomfegyver vált a megsemmisítés leghatalmasabb eszközévé, ered­ményei kihasználásának és megszilárdításának fo feladata pedig a páncé­loscsapatokra hárul. A hagyományos fegyverekkel vívott háborúban apáncéloscsapatok szerepe és jelentosége - a második világháborúhozhasonlóan - változatlan.

Az atomfegyver alkalmazásának lehetosége a szárazföldi csapatok to­vábbi gépesítését követelte, így túlnyomó részüket harci és egyéb ren­deltetésu páncéloseszközökkel szerelték fel. Ezzel párhuzamosan meg­jelentek a felfegyverzett és páncélozott helikopterek, amelyek lényegü­ket tekintve szintén a szárazföldi harc páncéloseszközeinek tekinthetok.Mivel ezek gyorsaságban és manoverezoképességben felülmúlják földi 9

társaikat, a szárazföldi csapatok harcában várhatóan átveszik a páncélos­csapatok feladatainak egy részét.

A páncélos harceszközök ilyen gyors ütemu fejlodése több tényezohatásának tudható be. A leglényegesebbek - a tudomány, a technika,a gazdaság nagy ütemu fejlodése mellett - a fegyveres küzdelemnek, ahaditevékenységnek rendkívül határozott célkituzései. Ezek megvaló­sításához a páncélosok és a repülok bizonyultak a legalkalmasabbnak.Fejlodésüket sürgette továbbá a páncélosokkal csaknem párhuzamosanerosödo páncélelhárítás, valamint a korszeru tömegpusztító fegyverek,elsosorban az atomfegyverek úja bb pusztító hatásai elleni védekezéskeresése.

A páncélosok fejlesztésében - annak célkituzései alapján - két idoszakkülönboztetheto meg. Az elso a harckocsik megjelenésével vette kezde­tét, majd lendületet kapva, a második világháborút követo években fe­jezodött be; a második az atomfegyverek tömeges elterjedésével kez­dodött, és napjainkban is folytatódik.

Az elso idoszak alapveto célkituzése a páncélos- és gépesített csapatoklétrehozása. Ennek érdekében olyan páncélos harc- és egyéb rendelte­tésu eszközök kifejlesztésére, valamint rendszerbe állítására töreked­

tek, amelyek elosegítik a harckocsik tulajdonságainak, lehetoségeinekminél teljesebb kifejtését és érvényesülését. Sorra jelentek meg a külön­bözo rendeltetésu páncélos harceszközök, amelyek egymás hatását ki­egészítve tömegesen kerültek a hadseregek fegyverzetébe. A megjele­nés sorrendjében az elso a páncél vonat és a páncélgépkocsi, majd az elsovilágháború utolsó éveiben, a hadmuvészet követelményei alapján meg­alkották a páncélos harceszközök korunkra legjellemzobb és a harctevé­kenységek megvívásában legdöntobb szerepet betölto harckocsit.A harckocsik tökéletesedése bovítette az alkalmazás lehetoségeit, és ezmás páncé'los harceszközök életrehívását követelte. Létrehozták a harc­

kocsik mozgékonyságához igazodó, megfelelo védettségu tuztámogatóeszközöket - köztük a rohamlövegeket - és a harckocsik által elérteredményeket biztosító lövészpáncélos jármuveket. Ezzel párhuzamo­san fejlodtek a páncélosok csapatnemei, szakcsapatai és ellátó szerveimuködéséhez szükséges páncélos jármuvek.

10 A páncéloscsapatok harci lehetoségeit a szervezetükbe tartozó harc-

eszközök tulajdonságai határozzák meg. Ezek a nagy hadmuveleti és

harcászati mozgékonyságban, a hatalmas tuzeroben és a védettségbennyilvánulnak meg. Felsorolt tulajdonságok képessé teszik oket arra,

hogy - a szemben álló fél ellentevékenysége esetén is - nagy távol­ságról végrehajtott gyors manoverekkel a kívánt helyen összpontosul­janak, hogy fegyverzetük legkedvezobb távolságról leadott hatalmas tü­

zével és lökoerejükkel megsemmisíto csapást mérjenek az ellenségre,csoportosítását szétdarabolják, szárnyaikat átkarolják, megkerüljék, be­kerítsék, részt vegyenek a megsemmisítésében, és hogy az elért sikere­ket rövid ido alatt továbbfejlesszék.

Elérésük elengedhetetlen feltétele a hadmuvészet fejlesztése, a meg­felelo szervezeti struktúra létrehozása és apáncéloscsapatok vezetésé­nek, valamint ellátásának megoldása.

A második idoszak alapveto célkituzése - a páncéloscsapatok tovább­fejlesztése mellett - a szárazföldi csapatok túlnyomó többségénekharc- és egyéb rendeltetésu páncélozott jármuvekkel való ellátása. Azily módon gépesített gyalogság - a lövészek -, valamint a többi fegy­vernem és szakcsapat mozgékonysága elérte a páncéloscsapatokét, tuz­erejük az elozoekhez viszonyítva a többszörösére emelkedett, s a túl­éloképességük is megnövekedett. Alkalmassá váltak arra, hogy az atom­fegyverek alkalmazása esetén is megorizzék harcképességüket, és a pán­céloscsapatokkal, valamint a légierovel együttmuködésben feladataikatsi keresen teljesítsék.

A páncélosok fejlodésének ezen a két idoszakon belül több olyan fej­lodési szakasz is található, amelyeket a technikai fejlodés, az alkalmazá­sukra és szervezetükre vonatkozó nézetek, az ezek értékét mindennél

meggyozobben bizonyító haditapasztalatok következtében mérföldkö­veknek tekinthetünk, bár ezek a szakaszok idoben mereven nem elha­tárol hatók.

A páncélos harceszközök fejlodése az egyes országokban nem volt tö­retlen. Az ebbol származó lemaradások, visszaesések esetenként gazda­sági okokra, máskor helytelen értékelésekre, illetve a hadmuvészetikoncepciók hibáira vezethetok vissza.

A páncélosok napjainkban és a belátható jövoben is tovább fejlodnek,és szerepüket, jelentoségüket mindaddig megtartják, amíg a mai érte­lemben vett szárazföldi haditevékenységek egyáltalán elképzelhetok.

A páncélosok megjelenése a harcmezonaz elso világháború idején

A páncéljármuvek korai elodei már az ókorban megjelentek a harcokszínterén. Idoszámításunk elott két-három évezreddel az asszírok, majdegyiptomiak, késobb a görögök és rómaiak is alkalmaztak harci jármu­veket azzal a céllal, hogy fegyvereiket az ellenség közelében, a leghatá­sosabb távolságban használják, s ezzel megbontsák az ellenség zárt harc­rendjét. Az azóta eltelt idoben mindenkor megvoltak a technikai fejlett­ség színvonalának megfelelo ilyen célú harceszközök, s a támadás és avédelem - a megsemmisítés és a védekezés - váltakozó eredménnyelfolyó állandó harcában esetenként alkalmazták is oket.

Továbbfejlesztésük legnagyobb akadályát a mozgatóero - az emberiés az állati ero - korlátai képezték. Éppen ezért a lofegyverek feltalá­lása és elterjedése viszonylag hosszú idore lehetetlenné tette az ilyenharceszközök alkalmazását. A lövedékek hatásának ellenálló, vastag ge­rendákból összerótt, kövekkel is védett, kerekeken mozgó, belülrol em­beri erovel vagy lovakkal vontatott jármuvek mozgatása nehézkes volt,s a folyton fejlodo lofegyverekkel nem vehették fel a versenyt. A kiala­kításukra való törekvés azonban továbbra sem szunt meg, és olyan láng­elméket is foglalkoztatott, mint Leonardo da Vinci. O egy i482-ben keltlevelében arról ír, hogy önmozgó páncélozott, felfegyverzett jármuszerkesztésén fáradozik, amely lehetové tenné az ellenség megtámadá­sát anélkül, hogy az a benne üloknek árthatna.

Értheto tehát, hogy elobb a James Watt által az 1780-as évek végén asokoldalúan felhasználható gozgép, majd a Gottlieb Daimler által 1886-banmegszerkesztett elso benzinnel hajtott belsoégésu motor az érdeklodésközéppontjába került, és a szakértok igyekeztek az új mozgatóerot akatonai járrhuveken felhasználni.

A gozgéppel hajtott, terepen is mozgó harcjármu megalkotására többfigyelemre méltó kísérlet történt. Ezek a jármuvek elodeikkel szembenhaladást mutattak, de a gyakorlatban nem feleltek meg, különösen anagy súly és talaj nyomás, továbbá a kerekes meghajtás tökéletlenségeimiatt.

A haditevékenységekben ténylegesen részt vevo elso páncélosjármu apáncélvonat volt. A vasutak és a vonatok fejlettsége szinte kínálta, hogya fegyveres harcokban felhasználják oket. A mai páncélvonatok ospéldá-

Leonardo da Vinci harckocsiterve

nyának az 1870-ben Párizs ostromában részt vett német páncélvonat te­kintheto; csak nyitott vasúti teherkocsikra felrakott lövegekbol állt, ésaz ostrom ban komolyabb szerepe nem is volt.

Jelentoségét mégis felismerték. Nagyrészt ennek tudható be, hogy azangoloknak már az 1899-ben kitört búr háború elott négy páncélvonatukvolt. Ezek is egy gyenge mozdonnyal vontatott, két vékony páncéllal vé­dett csukott vasúti kocsiból, valamint elo- és utánfutó kocsi ból álltak.

Az elsosorban a vasútvonalak mentén vívott búr háborúban a páncél­vonatok igen jól beváltak, számuk a háború végére húszra szaporodott.Az itt szerepelt páncélvonatok tekinthetok az elso, mai értelemben vettpáncéljármuveknek.

A páncélvonatok ezután néhány államban már a béke idején is a had­ero szervezetszeru kötelékeit képezték. így Franciaország, Belgium,Anglia és Oroszország is rendelkezett páncélvonatokkal. Ezeknek a pán­célvonatoknak az összeállítása lényegében megegyezett a búr háborús 11

Páncélvonot az amerikai polgárháború idején (1861)

elodökkel. de páncélzatukban - páncélozott mozdony - és fegyverze­tükben erosebbek voltak.

Elonyük a nagy muködési távolság és az elore-hátra futás lehetosége.Továbbá, hogya pálya teherbíró képessége, a kocsik nagy befogadó­képessége lehetové tette az eros felfegyverzést, sok kezelo szállítását.az eros páncélzat al~almazását s vasúti muszaki felépítményanyag szállí­tását is. Hátrányos tulajdonságaik - és ezen nem lehetett változtat ni ­a vasúti pályához való kötöttség, a vasúti pályák sebezhetosége. Alkal­mazási lehetoségeik ebbol eredoen korlátozottak voltak.

Az elso világháború kezdeti idoszakában - a mozgóháború harcai­ban, hadmuveleteiben - a nyugati hadszíntéren foleg a németek és abelgák, a keleti hadszíntéren az Osztrák-Magyar Monarchia és az oroszcsapatok alkalmaztak páncélvonatokat. A háború állásharcai idején a tü­zérségi tuzzel és repülobombákkal megrongált vasútvonalak fel haszná-

12 lásukat szinte lehetetlenné tették.

A páncélvonatot idorendi sorrendben a pdncélgépkocsi megjelenése ésalkalmazása követte. Az elso páncélgépkocsit szintén Gottlieb Daim/erszerkesztette. Ez a teljesen páncélozott. forgó tornyú. 4 kerék meghaj­tású jármu 40 km Ih maximális sebességgel haladhatott. Gyakorlati ki­próbálása eredményes volt. Ennek a kerekes páncélgépkocsinak az elo­nyös tulajdonságai a nagy sebesség és a nagy hatósugár, hátránya az út­hoz kötöttség és a korlátozott terepjáró képesség.

Az említett hátrányos tulajdonságai miatt a páncélgépkocsit sokannem tartották alkalmasnak hardeladatok teljesítésére. Tökéletesítésé­

vel rövid idon belül elérték, hogy gyengébb minoségu utakon és kedve­zotlen idojárási viszonyok között is mozogjon, és hogy az utakon létesí­tett akadályok. a veszélyeztetett útszakaszok kikerülésére a terepre isletérjen. Az elso világháborút megelozo fegyveres konfliktusokban al­kalmazták is, így 1905-ben a franciák Marokkóban. az oroszok Mandzsú­riában. 1912-ben az olaszok Tripoliban vetettek harcba páncélgépkocsi­kat.

Francia páncélgéPkocsi sorozatgyártása (1905)

A "Vezgyehod" (mindenütt jdró) terve (1915)

Lebegyenko harckocsiterve (1915)

meghajtott görgo13

kerettémasztó futókerék

(-------~\----..tIc:.r----~ I I"'--- -,"'- - - -"J -+ forgatható torony géppuskéval

I

Az elso világháborút csaknem valamennyi antanthatalom haderejepáncélgépkocsik birtokában kezdte meg. Az angol és a belga páncélgép­kocsik már 1914-ben a belgiumi harcokban jelentos szerephez jutottak,az oroszok pedig az egész háború folyamán - foleg az 1917-es vissza­vonulás fedezésére - eredményesen alkalmazták. A németek foleg azantanthatalmak oldalán 1916 nyarán háborúba lépo román hadsereg le­verése során alkalmaztak páncélgépkocsikat.

Az elso világháború állásharcai - a páncélvonatok mellett - a pán­célgépkocsik alkalmazásának sem kedveztek. Szerephez csak akkor ju­tottak, amikor egyes arcvonalrészek megmozdultak, ilyenkor viszont abennük rejlo lehetoségeket minden esetben jól kihasználták. Mégis aztmondhatjuk, hogy fejlesztésük - az alkalmazhatóság korlátai miatt ­a háborúnak ebben az idoszakában nem jelentos.

A harckocsinak, a páncéljármuvek legjellegzetesebb és kétségtelenüllegnagyobb jelentoségu fajtájának a megszerkesztése az elso világháborúidejére esik. S amíg a páncélvonatot és a páncélgépkocsit a technika kí­nálta fel harci alkalmazásra, a harckocsit a harcászati-hadmuveleti szük­

ségszeruség hozta létre.

Az elso világháború rövid manoverezo idoszaka után az arcvonalakmegmerevedtek, a szemben álló csapatok mélyen a földbe ásták magu­kat, összefüggo árokrendszereket építettek a védelem egész mélységé­ben, több soros drótakadályokat, akna- és más zárakat hoztak létre.Ezek a nagyszámú, jól álcázott és rejtett géppuskák, más gyalogsági fegy­verek és a tüzérség tüzével együtt a támadót óriási nehézségek elé állí­tották. Az állásokat sem a legújabb fegyverek - köztük a harcgázok ­alkalmazásával, sem pedig az óriási anyagcsatákkal és a hatalmas vér­áldozattal járó gyalogosrohamokkal sem sikerült áttörni. A hosszantartó tüzérségi elokészítés megfosztotta a támadót a váratlanság elonyé­tol. Az áttörés re irányuló, nemritkán több hónapig tartó próbálkozásokazt eredményezték, hogy az elhúzódó elokészítés miatt a védo ismerteaz áttörés tervezett szakaszát, s nemcsak tartalékait összpontosíthattaaz áttörés tervezett szakaszára, hanem védelmi rendszerét, védoállásait

is megerosíthette, növelve annak mélységét. így az áttörés végrehajtásaérdekében támadó csapatok néhány kilométer, néha még annál is kisebbtávú elonyomulás után elakadtak, és képtelenek voltak a hadmuveleti át­törést elérni.

Olyan harceszközt kerestek tehát, amely a védelem veszedelmes és

hatásos tüze ellenére is képes a feldúlt terepen és az akadályokon át­haladva, a mögötte támadó gyalogsággal együtt az állásrendszeren réstvágni, és ezzel a megmerevedett arcvonalakat mozgásba hozni. Ez a harc­eszköz a harckocsi volt, a háború gépi korszakának egyik legfejlettebbharci eszköze.

A harckocsi megalkotását a tudomány és a technika viszonylag magasszínvonala, a teljesítoképes ipar, a fejlett gépi par és fegyvergyártó ipar,valamint a harckocsi fontosabb részegységeinek - a lánctalpas futómu­nek, elsosorban pedig a robbanómotornak - a feltalálása és megépítésetette lehetové. Kifejlesztését és alkalmazását nagymértékben meggyorsí­totta az a körülmény, hogy az egyes országok vezeto katonai körei ezenharceszköz harcászati, sot hadmuveleti jelentoségét rövid ido alatt fel­ismerték.

A harckocsi ~Iétrehozásának a gondolata a háború folyamán eloször1914-ben az angoloknál merült fel, a páncélgépkocsi-alakulatoknál szol­gáló tengerésztisztek körében. A gondolat megvalósítását az 1914-es évkeseru tapasztalatai nyomán Churchill is felkarolta. Késobb az angoloktóifüggetlenül a franciák is foglalkoztak a harckocsi megépítésének tervé­vei, s az orosz szakemberek sem maradtak a nyugati szövetségesek mö­gött. A cári Oroszország vezeto katonai köreinek rövidlátása és maradi­sága, az ország gazdasági elmaradottsága, iparának a nyugattói való füg­gosége az orosz harckocsitervek megvalósulásának kerékkötoi lettek.A központi hatalmak katonai szakemberei is csak késon ismerték fel aharckocsi jelentoségét.

A haditevékenységekben részt vett elso harckocsit az angolok állítot­ták elo; a Mark-I (Mk-I) jelzést kapta. Az Mk-I harckocsi páncélzata12 mm-es páncéllemez volt, fegyverzetét két 57 mm-es ágyú és négy,illetve hat géppuska alkotta, 6 kmJh sebességgel haladt, kezeloi nek száma8 fo, súlya 28-30 t, fajlagos talajnyomása 1,2 kgJcm2 volt. A motor105 LE teljesítményt adott, a hatósugara 29 km volt.

A harckocsi nak 1916. február 2-án végrehajtott kipróbálása sikeresvolt, és Lloyd George, a kormány tagja, a hadiszerügyek irányítója elren­delte azonnali gyártását. Titoktartás céljából ebben az idoben kapta aharckocsi a "tank" (tartály) fedonevet.

Az angolok elso harckocsijai már 1916 szeptemberében a Somme folyómenti csatákban átestek a tüzkeresztségen. Bár bevetésük nem hozta

14 meg a várt sikert, igen jó tapasztalatokkal szolgált. Ezek elso sorában

állt, hogya harckocsik sebességét növelni, talajnyomásukat pedig csök­

kenteni kell. A haditevékenység~k során szerzett tapas~talatok alapjánaz angolok az 1916-tól 1918-ig terjedo években az Mk-I-tol Mk-lX-igszámozott harckocsitípusokat fejlesztették ki; valamennyi az elso angolharckocsi módosított változata volt.

A fejlesztés egyik eredményeként 1917-ben elkészült a MediumWhippet (MKA) jelu harckocsi 14 mm-es páncélzattal és 3 géppuskával ;sebessége 13,5 kmJh, kezeloi nek száma 3 fo, súlya 14 t, fajlagos talaj­nyomása 0,95 kgJcm2 volt.

Az Mk-IX jelzésu harckocsit gyalogság szállítására építették, és egy­két géppuskán kívül 50 harcos befogadását tette lehetové. A harckocsimég a háború végén elkészült, de alkalmazására már nem volt ido.

Az elso világháborús angol harckocsik muszakilag korántsem voltaktökéletesek. Romboid alak, nem forgatható torony, külso burkolattalellátott lánctalp, rugózatlan test - ezek a fobb jellemzoi. Az új formájú,rugózott és forgótornyos harckocsik gyártására csak késobb tértek áto

A franciák az angoloktói függetlenül - kísérleteikrol mit sem tudva- szintén foglalkoztak a harckocsi megépítésének tervévei. A fopa­rancsnokság Estienne francia tüzér ezredes kezdeményezésére 1916. feb­ruár végén 400 db, november végéig szállítandó harckocsi gyártásáraadott megrendelést a Schneider-gyárnak. Ezzel párhuzamosan a fegyver­zeti minisztérium a St. Chamond-gyárnál rendelt 400 db harc kocsit.A külön-külön folyó munka azt eredményezte, hogy egyik gyártmánysem felelt meg a követelményeknek. igy a francia harckocsikat - külö­nösen a St. Chamond harckocsik hibái miatt - a szövetségesek csak az1917 tavaszán meginduló offenzívában al kal mazták. Elso bevetésük azAisne folyó menti csatában, 1917. április 16-án Berry-aux-Bacnál kudarc­cai járt. A harckocsik támadásának elhárítására alaposan felkészült néme­tek a 124támadó harckocsi közül 66 darabot, a harckocsik 53%-át tettékharcképtelenné. Ez a veszteség a francia vezetést arról gyozte meg, hogya nehéz harckocsik mellett gyors, kis súlyú, kis célfelületet mutató harc­kocsikra is szükség van, és nagy tömegben kell bevetni oKet. igy jöttlétre az elso könnyu, a híres 6,5 t-ás Renault harckocsi, amelyet már1917-ben gyártottak. A csapatoknál történo rendszeresítésük azonbanmég hosszabb idot vett igénybe.

A francia harckocsik külsoleg lényegesen eltértek angol társaiktóI.Mind a 13,5 t-ás Schneider, mind a 24 t-ás St. Chamond harckocsi lánc-

••St. Chamond" francia harckocsi (1917)

talpai a harckocsitest oldalán forogtak, s a test spirálrugókon függött.A rugózás tompította a mozgás közben fellépo lökéseket, a harckocsinagyobb sebességgel haladhatott, s a kezelok tevékenységét is meg­könnyítette. A Renault harckocsi valamennyi elodjénél tökéletesebbvolt: páncélzata 16-22 mm-es volt, fegyverzete egy 37 mm-es ágyú­ból és egy géppuskából állt, mozgási sebessége 9 kmJh, kezeloi nekszáma 2 fo volt. Ehhez a harckocsi hoz építettek elso ízben a fegyverzetet

magába foglaló tornyot.Az Amerikai Egyesült Államokban 1917-ben kezdték meg a harckocsi­

gyártást. Kezdetben - saját motorjaik felhasználásával - lemásolták azangol és francia harcko<;sikat. 1918-ban készült el az elso saját tervezésukis harckocsi, a Ford-gyár 3 t-ás, 2 fos, egy géppuskával felszereltharckocsija. Az amerikai harckocsik az elso világháborúban már nemvettek részt.

A harckocsigyártás az angol és a francia gépi part az elso világháborúéveiben nagymértékben igénybe vette. Ezért volt nagy jelentoségu aszövetségesek közötti együttmuködés. Ezen belül egyes típusoknál azamerikaiak gyártották a motort és a futószerkezetet, az angolok a pán­célzatot és a fegyvereket, s a harckocsikat Franciaországban szereltékössze.

A németek csak késon ismerték fel a harckocsik jelentoségét. Ez rész­

ben azzal magyarázható, hogya kis kötelékekben alkalmazott angol ésfrancia harckocsik elhárítását gyorsan meg tudták szervezni, s bevetésük

csak helyi sikereket eredményezett. Ez az oka annak, hogya harckocsik­ban nem láttak súlyos veszélyt. Ezen túlmenoen a német ipart rendkívüligénybe vette a tengeralattjárók és a repülogépek gyártása, s ez utób­biak jelentoségét a harckocsikénál fontosabbnak ítélték. ~

A harckocsik kísérleti célokra történo eloállítását 1916 végén rendel­ték el, a munka azonban csak lassan haladt. Az elso német harckocsit

1917 májusában mutatták be, de a hadsereg csak 1918 elején kapottA7V típusú, hazai gyártmányú harckocsi kat. Közülük négyet - 5 db •zsákmányolt és felújított Mk-IV harckocsival együtt - 1918. már­cius 21-én St. Quentinnél alkalmazták. A német harckocsi meroben el­

tért angol és francia társaitól. Jellemzo adatai: 15-30 mm-es páncélzat,1 db 57 mm-es ágyú és 6 db géppuska, 9-10 kmJh sebesség, 18 fo kezelo,33 t súly.

Ebben az idoben anémet hadvezetés már kelloen értékelte a harc­

kocsik jelentoségét. Lázas munkájuk eredményeként különbözo szerke­zeti megoldású harckocsikat építettek. Ilyenek voltak a 45 mm-es pán­célzatú 44 t-ás A7VY jelzésu, a 30 mm-es páncélzatú 150 t-ás K jelzésu,

valamint egy 9 t-ás könnyu harckocsi. Harcbavetésükre - mivel a háborúvéget ért - már nem került sor.

Anémet harckocsikat a versailles-i békeszerzodés értelmében meg­

semmisítették, illetve át kellett adniuk oket más országok hadseregei­nek.

Az elso világháború éveiben (Krüger adatai szerint) Nagy-Britanniá­ban 2636, Franciaországban 5150, Németországban 60-80 darab harc­kocsi készült. Hogy viszonylagos nagy tömegu megjelenésük mégsemhozott hadmuveleti sikert, annak elsosorban harckocsitechnikai és al­kalmazási okai voltak. Értékelésükkor mégis megállapítható, hogya há-ború alatt nagyot fejlodtek, és harcászati méretekben jelentos szerep- 15

hez jutottak. A hadmuveleti muvészetet új problémák megoldásárakésztették.

A technikai hiányosságok közül- foleg az elso harckocsiknál- a leg­jelentosebbek a csekély mozgási sebesség, a nagy fajlagos talajnyomás,valamint a nem megbízható muködés. A kis sebességgel mozgó, önma­gát fedezni nem tudó harckocsikat a védo jól kiépített állásai ból köny­nyen megsemmisíthette, a harckocsik a nagy fajlagos talaj nyomás követ­keztében a puha, laza talajon elakadtak. Az üzem biztosság hiánya miatta rendelkezésre álló harckocsik egy része nem volt bevetheto, a beve­tettek közül pedig több kocsi mozgásképtelenné vált. Mindehhez járulta harckocsi-elhárítás hatékony~ágának gyors fejlodése, amellyel szembena harckocsik csak nehezen vehették fel a versenyt.

Az elso világháborús harckocsik másik hátrányos tulajdonsága az volt,hogya kis harcászati mozgékonyság mellett a hadmuveleti mozgékony­ságuk teljesen hiányzott. A lánctalpak az utakat rendkívüli mértékbenigénybe vették, s eközben a lánctalp maga is erosen elhasználódott.A nehéz és a közepes harckocsikat vasúton, a könnyueket különlegesgépkocsikon szállították az alkalmazási területre, ahonnan már csak rö­vid menetet végezhettek a megindulási körletig. Ezért egy-egy harc­kocsitámadás elokészítése sok és módszeres munkát igényelt - jelentosidoráfordítás és nagy anyagi áldozat mellett.

Ezek a felismerések indították el a harckocsik általános fejlodését,

amely a különbözo harckocsitípusok kialakításához vezetett.A következtetések megvonása érdekében célszeru, ha a harckocsik

elso bevetésétol a cambrai-i csatával befejezodo idoszak eredményeit,továbbá az amiens-i csata lefolyását és eredményeit vesszük szemügyre.

A szövetségesek 1916 nyarán, hosszú elokészítés után kísérletet tet­tek arra, hogya németek védelmét a Somme folyónál áttörjék. A táma­dás a gondos elokészítés és az eddig kifejlesztett valamennyi leghatáso­sabb harceszköz (harcgázok, lángszórók, aknavetok stb.) alkalmazásaellenére is hamarosan kifulladt. A hatalmas veszteségeket szenvedetttámadók a két hónapig tartó harcok eredményeként mindössze 3-8 km­re hatoltak be a németek védoállásaiba. A véres, sikertelen rohamok

erosen csökkentették az angol katonák erkölcsi erejét. Ennek, valaminta keleti hadszíntéren zajló események hatására az angol kormány úgydöntött, hogy feladva azt a tervét, amely szerint 1917-ben harckocsik

16 tömeges bevetésével vívja ki az átüto sikert, a már elkészült 50 db

Mk-I típusú harckocsit a Somme menti harcokban részt vevo csapatokrendelkezésére bocsátotta.

Az 1916. szeptember 10-én rendeltetési helyükre érke~o harckocsik

feladatául szabták, hogya gyalogság elott támadva gázolják le az ellenségakadályrendszerét, küzdjék le tuzrendszerét - elsosorban géppuska­fészkeit -, és törjék át a németek védelmét.

A harckocsiknak igen nehéz körülmények között kellett feladatukat

megoldaniuk. Egy teljes éjszakára volt szükség ahhoz, hogy a sötétben,a sáros, gránáttölcsérekkel teli terepen elfoglalják megindulási állásai­kat ; ide már csak 32 db harckocsi érkezett be. A többi az elorevonás

alatt a sárban elakadt, vagy üzemképtelenné vált. A kezelok az elorevo­nás folyamán alaposan kimerültek. Ilyen elozmények után indultak ro­hamra a háborúk történetében eloször a harckocsik, hogy fordulatothozzanak a harcok menetében ..

A harckocsik a gyalogság rohamát öt perccel megelozve, eros tüzér­ségi fedezet mellett, a hajnali pirkadáskor kezdték meg támadásukat.A nagy zajjal és csikorgással, füstölve, ellenállhatatlanul eloremozgó harc­kocsik szétszaggatták a drótakadályokat, széttaposták a tüzeloállásokatés a fedezékeket, rémületbe ejtették a németeket, akik futásnak eredtekvagy megadták magukat. A harckocsik visszaadták az angol katonákharci kedvét, utat nyitottak a gyalogságnak, s öt óra leforgása alatt10 km széles arcvonalszakaszon 4-5 km-t nyomultak elore anélkül,hogy komoly veszteséget szenvedtek volna. Ez olyan eredmény volt,amelyhez ezelott sok ezer emberélet feláldozása mellett hetekre, hatal­mas mennyiségu tüzérségi lövedékre volt szükség. A siker azonban még­sem volt teljes, mert a németek védelmét nem tudták áttörni. A 32 harc­kocsi ból csak 18 vett részt mindvégig a rohamban, négyaknatölcsérbenrekedt, a többi technikailag mondta fel a szolgálatot.

Világossá vált, hogy az akkori harckocsik csak viszonylag szilárd tala­jon képesek mozogni, a kezeloknek több gyakorlatra van szükségük s aharckocsik tökéletesebb hajtószerkezetet igényelnek. A meglepéstolvárt átüto siker egyelore elmaradt, de a harckocsik jelentosége és harcialkalmazhatósága nyilvánvalóvá vált. Ezt jól bizonyítja, hogya csata utánaz angol ipar 1000 harckocsi gyártására kapott megrendelést.

Az angolok 1916 oszén még két alkalommal, 1917 oszéig pedig az an­golok és a franciák is több ízben indítottak harckocsikkal támadást. A tá­

madások eredményei azonban nem igazolták a harckocsik csatadönto

szerepét. Az angolok július 31-én Ypernnél indított nagy támadása pedigalaposan megingatta a harckocsikba vetett hitet. A támadásban résztvevo 216 harckocsi ból 100 vált mozgásképtelenné, illetve semmisültmeg. A nagy veszteség elsodleges oka, hogyaharckocsikat mocsarasterepen alkalmazták, továbbá, hogy eloremozgásukkor a németek harc­gázokat és repülogépeket vetettek be ellenük, a rohamnál pedig erospáncélelhárításba ütköztek.

Az 1917 oszéig tartó bevetések sikertelenségének okai közt említ­heto, hogya harckocsi kat többnyire helyi jelentoségu feladatok érdeké­ben vetették be, és még ha egyidejuleg nagyobb számban is, csak kis kö­telékenként alkalmazták oket. A harckocsikat a gyalogság különlegesharceszközeként kezelték, amelyeknek a gyalogsággal szorosan együtt­muködve azt támogatniuk kell, s végül, hogy sok esetben muködésükrenem kedvezo terepen vetették be oket.

A legtöbb veszteséget a kis kötelékenkénti alkalmazás okozta. Azilyen, néhány harckocsi ból és gyalogosalegységekbol alkalomszeruenösszeállított kötelékek magukra vonták az ellenség összpontosított tü­zét, s ennek következtében mind a harckocsik, mind az oket követo

gyalogság súlyos veszteséget szenvedett. A gyalogsággal szoros együtt­muködésben végrehajtott támadás harceljárásának lényege a következovolt. A harckocsik, különbözo leplezo tevékenységek alkalmazásával. aleheto legjobban felzárkóztak a rohamra készülo gyalogság mögé. A ro­ham - tüzérségi elokészítés után vagy anélkül indult meg. A harckocsikrést nyitottak a peremvonal elotti akadályrendszereken, a gyalogság pe­dig a helyzet szerint a harckocsikkal együtt vagy azok után tört be, ésmegkezdodött a védelem leküzdésére irányuló harc. Ez abból állt, hogyaz egyes harckocsi kat követo gyalogos raj vagy -szakasz a harckocsitpajzs ként szorosan követve és annak tuztámogatását kihasználva egy­más után támadta meg és küzdötte le az ellenálló fészkeket. Ez mind­addig így folyt. amíg a támadási célt elérték, vagy amíg a harckocsi harc­képtelenné nem vált. Ez utóbbi esetben a gyalogság egyedül folytatta azátküzdést. A harckocsik - még ha sebességük meg is engedte - nemtávolodhattak el a gyalogságtói, így a rájuk zúduló tuz a gyalogságot is

sújtotta. Az ilyen harceljárás megkövetelte, hogy a támadás megszerve­zése során aprólékos pontossággal meghatározzák a harckocsik és a gya­logosok feladatát és együttmuködését.

A harckocsik ilyen alkalmazása tehát nem hozott eredményt. Mind az

angolok, mind a franciák belátták, hogya kis csoportokban, kis számbanés alkalomszeruen összeállított kötelékekben a harckocsikat nem lehetalkalmazni.

A harckocsik sikeres bevetésében a dönto fordulat az 1917. novem­

ber 20. és december 2. között vívott cambrai-i csata volt. Itt tömegesen,a döntés kieroszakolása érdekében vetették be oket. A harckocsi hívei­

nek sikerült a legfelsobb hadvezetésnél elérniük, hogy ebben a csatábana harckocsikat nagy kötelékekben, százával vessék be, és hogy az ellen­ség tüzének megosztása, szétforgácsolása érdekében széles arcvonalon,mélységben tagolva alkalmazzák oket. Helyesen használták fel azokat atapasztalatokat is, amelyek szerint a harckocsik nem nélkülözhetik alégi támogatást, és hogy a gyalogság, ha magára marad, nem képes aharckocsik által elért sikert kiaknázni.

Az áttörés végrehajtására kijelölt 2. angol hadsereg két gyaloghadtest­bol (hat gyaloghadosztály), egy harckocsihadtestbol (három harckocsi­

dandár összesen 378 hk.-val) és egy lovashadtestbol (három lovasdandár)állt. Feladatu I kapta, hogy kb. 15 km-es szakaszon törje át az ellenség vé­delmét, majd a Schelde folyón Cambrai-val szemben átkelve fedezze azészaki irányú támadást.

A hadsereg feladatát egylépcsos hadmuveleti felépítésben hajtottavégre, a gyalogságot és a harckocsikat 1160 db löveg és aknaveto tuz­hengerrel, továbbá ezer repülogép támogatta. Tüzérségi elokészítésnem volt. a lovashadtestet a gyalogság és a harckocsik után, a siker ki­fejlesztésére tervezték ütközetbe vetni. Itt jegyezzük meg, hogya harc­kocsi hadtest vezérkari fonöke J. F. C. FuI/er ornagy volt.

A hadtestek egy, a hadosztályok két lépcsoben támadtak. Az elso lép­csoben 204, a másodikban 138 harckocsi támadott a gyalogdandárok alá­rendeltségében; a többibol (36 db) tartalékot képeztek. A támadásbanvégül is 362 harckocsi vett részt. Ez arcvonal-kilométerenként 32 dbharckocsitjelentett. A gyalogság harcrendje az ún. csoportos harcrend:nem összefüggo lánc, hanem egy-két raj a harckocsik és a kíséro lövegekköré csoportosulva támadott, s csak akkor bontakoztak szét, ha roha­mozni kellett.

A támadáJ~t2Zt'e ll~en megtervezték, és a csapatokat alaposan felké­szítették fe'\adat ik égtehajtására. A harckocsik sikere elsosorban attólfüggött, h'dgy ke sek-é az akadály- és az árokrendszert leküzdeni, és 17

lehetové válik-e az ellenség páncélelhárításának semlegesítése; ezekrekülön eljárást dolgoztak ki.

A több mint hat méter széles árkok leküzdéséhez a harckocsikat fa­

dorongkötegekkel szerelték fel, ezeket áthaladás elott az árok aljábadobták. Mivel nem egyetlen árkot, hanem ezek sorozatát kellett leküz­deni, és a harckocsik csak egyetlen ilyen segédeszközt tudtak magukkalvinni, meglehetosen bonyolult manoverezésre volt szükség.

Ez az eljárás rendkívül nehézkes volt, mégis meglepést lehetett veleelérni.

A páncélelhárítás bénítását mesterséges ködfejlesztéssel oldották meg.A megindulási körlet elhagyását ködfüggönnyel rejtették, hogy az ellen­ség tüzérségét megakadályozzák a közvetlen irányzásban.

A harckocsik tervezett tevékenységére a terep megfelelt. Egyedül aSchelde folyó képezett akadályt, amelyen át csak néhány átkelohely ve­zetett.

Az angol harckocsik a támadási sáv teljes szélességében november20-án 6 óra 10 perckor indultak rohamra. Néhány perc múlva a tüzér­ség is megnyitotta tüzét, hogya harckocsik és a gyalogság rohamát támo­gassa.

A harckocsik tömeges támadása a németeket teljesen váratlanul érte.A kezdetben mesterséges köd oltalma alatt elonyomuló harckocsik anémet tüzérség és gyalogság zárótüze ellenére feltartóztathatatlanulkúsztak elore. A Siegfried-állás árkai és a mély drótakadályok a harc­kocsik számára csak csekély akadályt képeztek. A harckocsik ügyesenkövetve a németek árkainak vonalát, ágyú- és géppuskatüzükkel fede­zékeibe kergették anémet gyalogságot, majd az óvóhelyek lejáratánálelhelyezkedve, azokat mindaddig tuz alatt tartották, amíg a harckocsikatköveto gyalogság megadásra nem kényszerítette oket. A harckocsikkalegyüttmuködo repülok alacsonyan szállva, a harckocsik tüzétol megfé­lemlített és az árokrendszerek sarkai ban összetömörült német csopor­tokra mérték csapásai kat.

A németek csak néhány óra múlva tértek magukhoz, és különösen aszárnyakon elkeseredett ellenállást tanúsítottak. Déli 12 órára az ango­lok 7-8 kilométert nyomultak elore, áttörték a németek elso és máso­dik állását, vagyis néhány óra alatt nagyobb sikert értek el, mint az elozohadmuveletek hónapokig tartó véres gyalogosrohamai. A harmadik

18 állásnál azonban a támadókat eros tuz fogadta, a gyalogság lemaradt a

harckocsiktói, és mert tartalék nem állt rendelkezésre, a támadás el­akadt. Az áttörés be a lovashadtestet sem sikerült bevetni, mert le-maradt. I

A következo napon az angolok a támadás felújításával kísérleteztek, deaz elozo napon elszenvedett veszteségek következtében a támadás sike­réhez szükséges erok már nem álltak rendelkezésükre. A németek azáttörés szakaszán keletkezett rés betömésére új eroket csoportosítottakát, az angolokat fokozatosan visszaszorították, és lényegében visszafog­lalták eredeti állásaikat.

A cambrai-i harcokban ténylegesen részt vevo 362 db harckocsi közüla németek 71-et kilottek, illetve elakadtak, utóbbiak a németek kezébekerültek.

A cambrai-i támadás, az elért eredmények mellett sem hozott had­muveleti sikert. Tapasztalatainak azonban komoly hatása volt a háborútovábbi harcaira, annak ellenére, hogy egy részük ebben a háborúbanmár nem volt hasznosítható, és hogy ez a csata olyan tapasztalatokkal isszolgált, amelyeket akkor nem ismertek fel.

A cambrai-i csata eredményei következtében kezdett megerosödni aza vélemény, hogya harckocsik alkalmazásának a szárazföldi harcok­ban, hadmuveletekben dönto jelentosége van, s hogya mélyen lépcso-

. zött állásrendszer áttörésének nélkülözhetetlen eszközei. Sikeres tevé­kenységük további fontos feltétele a többi fegyvernemmel, foleg a gya­logsággal, a tüzérséggel és a repülokkel való szoros együttmuködés.A gyors áttöréshez azonban gyors harckocsik szükségesek. Emellett aharckocsikkal olyan lövészcsapatoknak kell együttmuködniük, amelyekképesek a harckocsikat követni, segítik oket a terepakadályok leküzdé­sében, az ellenség ellenállásának megtörésében, és birtokba veszik aharckocsik által elfoglalt terepszakaszokat. (Az angolokat ezen felisme­rés vezette az Mk-IX harckocsi megépítéséhez.) Az ellenálló támpon­tok birtokbavétele ugyanis sok idot vesz igénybe, feleslegesen leköti aharckocsikat, amelyeknek elsorendu feladata a gyors eloretörés.

A harckocsik jelentoségének elismerését mutatta, hogya cambrai-icsatánál tulajdonképpen a harckocsik oldották meg a feladatokat, igaz,a gyalogsággal szoros együttmuködésben. Olyan elv alakult ki, hogyharckocsi kkal végrehajtott támadásnál a foszerep a harckocsiké, így atöbbi fegyvernemnek a harckocsikhoz kell igazodniuk. Ezzel szembenállt az a tény, hogyaharckocsiknak tulajdonképpen nem volt saját har-

cászatuk. Ebben a csatában nem harckocsikötelékek harcoltak, hanem

egymás mellett és mögött haladó, a gyalogsággal együtt lassan elore­gördülo, a gyalogság harcát segíto páncélozott tuzfegyverek.

Most tekintsük át röviden, milyen szerepet töltöttek be a harckocsika védelmi hadmuveletekben.

Az antanthatalmak 1918. évi tavaszi védelmi hadmuveletei során a

gyalogsággal együttmuködo harckocsik ellenlökéseinek, ellencsapásai­nak jelentos szerepük volt. Eredményesnek bizonyult az az eljárás, hogyrövid, heves tüzérségi elokészítés után a harckocsik a gyalogság harc­rendjén keresztül, a részükre szabadon hagyott hézagokon át rohamraindultak, s a gyalogsággal együtt birtokba vették a célul kijelölt terep­szakaszt. Itt a gyalogság védelemre rendezkedett be, s a harckocsikattöbbnyire megindulási körletükbe vonták vissza. Megjegyezzük, hogyaharckocsikat ebben az idoben már védelemben is alkalmazták, pl. pán­célozott tuzfészekként a páncélelhárítás megerosítésére.

Az év elso felének német sikerei után a harckocsik komoly szerepettöltöttek be az antant 1918. június közepén kezdodo ellentámadásában.A harckocsik alkalmazása szempontjából különösen jelentos az amiens-ihadmuvelet, amelynek elso napját - 1918. augusztus 8-át - maga anémet hadvezetés nevezte el a németek "fekete napjá"-nak. Ebben ahadmuveletben a 4. angol és az 1. francia hadsereg vett részt.

A 4. angol hadsereg a focsapás irányában 15 km szélességben támadott,tizenegy gyalog-, három lovashadosztállyal, 472 harckocsival, kétlépcsoshadmuveleti felépítésben. Az elso lépcsoben levo hadosztályok összesen192 nehéz, a második lépcsoben levo három hadosztály 136 nehéz és108 könnyu harckocsi megerosítést kapott. Hadseregtartalék 36 harc­kocsi (egy zászlóalj) volt. Tüzérségi elokészítést nem terveztek, a tüzér­ségi támogatást 2000 löveg és aknaveto, a légi támogatást 400 repülogépvégezte. A másodrendu irányban 12 km-es sávszélességben az 1. franciahadsereg támadott hét hadosztállyal, 90 harckocsival, 600löveggel és60 repülogéppel.

A harckocsik alkalmazása szempontjából ez a hadmuvelet sokban ha­sonlított a cambrai-ihez, eredményeiben azonban felülmúlta azt. A harc­kocsikat zászlóaljanként gyalogos- és lovashadosztályoknak rendeltékalá, és tevékenységüket a cambrai-i csatához hasonló módon szerveztékmeg. Oka, hogya harckocsik harceljárását meghatározó két dönto té­nyezo az elozo csatához képest nem változott: itt is állásvédelem ellen,

lényegében" ugyanolyan tulajdonságú harckocsik támadtak. Ez pedig- a gyalogsággal történo legszorosabb együttmuködés mellett - aharckocsik feladatai nak szuk határok közötti megszabását követelte.

Az augusztus 8-án hajnali 4 órakor meginduló támadás - elsosorbana harckocsik tömeges és helyes alkalmazása következtében - hatalmassikerrel járt. A szövetségesek két óra alatt 16 ezer foglyot ejtettek, éstöbb mint 200 löveget zsákmányoltak. Estére az angol csapatok 11 km-tnyomultak elore, és teljesen áttörték a németek védelmét. A németekvesztesége 27 ezer ember és kb. 400 löveg. A támadásban részt vevoharckocsikból mintegy 100 db (22%) vált harcképtelenné. A kép teljessététel éhez tartozik, hogya 4. angol hadseregnek a hadmuveletek ötödiknapján már csak hat harcképes harckocsija volt.

A harckocsik minden várakozást felülmúló sikert arattak. Sikerükhöz

jelentosen hozzájáru It a repülok beavatkozása a földi harcbkba. Ez utób­biak zavarták a német hadtáp munkáját, akadályozták az utánpótláselorevonását és a tartalékok bevetését, lefogták az ellenség ütegeit, a

Mark-V tfpusú angol harckocsi (1918)

19

...------~.._--._-----~-~~-~----~-------~~~----~------------------~-----~~-~~~~-------------------

20

megszállt terepszakaszokat ködfejlesztéssel álcázták, folyamatosan figye­lemmel kísérték és jelentették a támadás térnyerését.

Az amiens-i csatában a szövetségeseknek mintegy 16 db páncélgépko­csija is hatékony harceszköznek bizonyult. A páncélgépkocsik, amintlehetové vált, az utakon gyorsan eloretörtek, mozgékonyságukkal és tü­zükkel az ellenség mélységében zavart keltettek. Szétugrasztottak egyhadtesttörzset, és fontos okmányokat szereztek meg, veszteségeketokoztak a piheno tartalékoknak és a visszavonuló csapatoknak. Tevé­kenységük fokozta a támadás sikerét.

A németek 1918 márciusától kezdve mind a tavaszi támadó, mind pe­dig a nyár közepén kezdodo elhárító hadmuveleteik során több esetben

alkalmaztak harckocsikat. A bevetett harckocsik jórészt az angoloktóizsákmányolt és felújított harckocsik voltak. (Az 1918. május 21-i táma­dásukat pl. 20 db Mk-IV harckocsival támogatták.) Az egy-egy alkalom-

Fiat-2000B típusú olasz harckocsi (1918)

mal bevetett harckocsik száma azonban csupán két esetben érte el a

húszat. Alkalmazásuk a hadmuvészet fejlodését befolyásoló tanulságokatnem hozott.

Az elso világháború végével a páncélosok, elsosorban a harckocsiktechnikai fejlodésük és alkalmazásuk egyik fontos mérföld kövéhez ér­

keztek. A harcmezon 1916-ban megjeleno, alapjaiban primitív, sokakáltallebecsült harckocsi a továbbiak során az antanthatalmak minden

jelentosebb tevékenységének részese lett, és kimenetelükben fontosszerepet töltött be. A harckocsik ekkor gyors fejlodésnek indultak.

A páncélos harcjármuvek alkalmazása több nagy jelentoségu technikai,szervezési, hadmuvészeti, ellátási, vezetési problémát is felvetett. Közü­lük egyeseket szükségszeru mértékben a háború folyamán megoldot­tak, de nagyobb részük kimunkálása a jövore várt. Megjelenésük életrehívta a páncélelhárítást, amely versenyre kelt apáncélosokkal.

Összegezve: a harckqcsik az elso világháború legégetobb problémáját,a védelem harcászati mélységének áttörését megoldották. Alkalmazásukmegkövetelte a harckocsik, a gyalogság, a tüzérség, a muszakiak szorosegyüttmuködését.

A harckocsik sikere és fejlodoképessége elorevetítette a védelem tel­

jes mélysége áttörésének és a manoverezo harctevékenységek megvaló­sításának lehetoségét.

Páncélosok Szovjet-Oroszország polgárháborújaés a külföldi katonai intervenció idoszakában

A páncélosok és alkalmazásuk fejlodésének egyik fontos szakasza az1918-20. évi orosz polgárháború és a külföldi katonai intervenció ido­

szaka. Ennek folyamán a páncélosokat meroben más körülmények kö­zött és más módon alkalmazták, mint pl. az elso világháború nyugatihadszínterén. A polgárháború hadicselekményeit az óriási kiterjedések,az összefüggo arcvonal hiánya, egyes irányokban, nagy mélységben, elso­sorban a közlekedési vonalak mentén vívott tevékenységek, a nagyfokúmanoverezés mellett a szemben álló felek páncélos harceszközeinek kor­látozott volta, valamint a lovasság tömeges alkalmazása jellemezte. A ha­ditevékenységeket nagymértékben befolyásolta az a tény, hogya VörösHadsereget a polgárháború kitörése után, 1918 januárjától kezdve kel-

A "Lenin" harckocsi (1920)

lett megszervezni, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogya régi hadsereg aszovjethatalmat nem képes megvédeni. A minden oldalról körülzártfiatal szovjetállam csupán saját szukös eroforrásai ra támaszkodhatott, afehérgárdisták viszont az imperialisták és az ország területére behatolt

intervenciósok sokoldalú - fegyvereket és harceszközöket is magábanfoglaló - segítségét élvezték. Táborukat a kozákság és a cári hadseregtisztjeinek jelentos része erosítette.

A polgárháború kezdetén a haditevékenységek elszigetelten, egyeskörzetekben folytak, és a nagy ellenforradalmi gócok felszámolására ki­küldött katonai és tengerészosztagok egy részét páncélvonatok és pán­célgépkocsik is támogatták.

Az antant intervenciósok 1918 tavaszán bontakoztatták ki tIl.madásai­

kat. Murmanszkban, Arhangelszkban, Vlagyivosztokban amerikai, angol,francia, japán intervenciós csapatok szálltak partra. Céljaik elérésérefelhasználták a jól felfegyverzett csehszlovák hadtestet is.

1918 novemberében lényeges változások következtek be. Az an­tant-német fegyverszünet és a németországi forradalom a szovjet­hatalom részére lehetové tette a németek által 1918 tavaszán és nyaránmegszállt területek felszabadítását. De ugyanakkor az is lehetové vált,hogy az antant, befejezve az elso világháborút, nagy létszámú csapatokat,fegyverzetet - köztük harckocsikat, páncélgépkocsikat - és más hadi­anyagokat szállítson Oroszország különbözo területeire, s megkezdje anyílt intervenciót.

Az intervenciósok és a fehérgárdisták ellen, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom vívmányainak védelmére felkelt az egész szovjet nép.A Len;n vezette kommunista párt kezdeményezésére és segítségével anagy ínség ben szenvedo, súlyos nehézségekkel küzdo ország hadseregétellátta a szükséges felszereléssel, közöttük páncélgépkocsikkal, páncél-

vonatokkal, késobb harckocsikkal is. (A Népbiztosok Tanácsa 1918 januárjában törvényerore emelte a Vö­

rös Hadsereg megalakítására vonatkozó nyilatkozatot. Röviddel ezutána hadügyi népbiztosság rendeletére megalakult apáncélosegységeketközvetlen irányító szerv, a Centrobrony. A párt és a kormány erofeszí­tésének eredményeként sikerült a Vörös Hadsereget jelentosen megero­síteni és páncélosegységekkel is kiegészíteni.

A páncélososztagok megalakítását 1918 elején kezdték meg. A szovjethadsereg állományába már ez év októberében 23 páncélvonat és 37 pán- 21

célososztag (összesen 150 páncélgépkocsi) tartozottj 1920-ban pedig103 páncélvonatot és 52 páncélososztagot állítottak fel. A megrongáló­dott, harcképtelenné vált páncélos jármuveket a szovjet munkásokóriási erofeszítések közepette a legrövidebb ido alatt helyreállítot­ták.

Egy-egy páncélososztag állománya mintegy száz fot tett ki. felszere­lését pedig rendszerint 4 páncélgépkocsi. 3-4 motorkerékpár. 4 gép­kocsi és javítóeszközök képezték. A páncélgépkocsik közül hármat gép­puskával, egyet ágyúval szereltek fel.

Caricin védelménél 1918 oszén elso alkalommal egyesítettek többpáncélososztagot önálló páncélososzlopba. Ezzel kirajzolódtak a páncé­loscsapatok önálló alkalmazásának lehetoségei.

A páncélososztagok és a páncélvonatok a harcokban fontos szerepettöltöttek be. Lövész- és lovashadosztályokhoz osztották be oket, s ezek­nek nemcsak a harci erejét növelték, hanem erkölcsi állapotukat is elo­nyösen befolyásolták.

Mivel mind az ellenség lovassága, mind a vörös lovasság a sikert fo­képpen avasútvonalak sávjában kereste, szélesköruen alkalmazták apáncélvonatokat. A vasútvonalaktói távol pedig mindkét fél igyekezett.páncélgépkocsijait is harcba vetni, harckocsik birtokában pedig azokat isbevetették.

Apáncélgépkocsik és páncélvonatok fontos szerepét bizonyítja, hogyaz 1919 novem berében felállított 1. lovashadsereg szervezetének is ré­szét képezték. Ez apáncélososztag páncélgépkocsikkal és géppuskákkalfelszerelt gépkocsikkal, egyes esetekben páncélvonattal is rendelkezett.

Az elso világháború befejezése után az antant nyílt katonai interven­ciója és a fehérgárdisták harci ereje megerosítése érdekében a Fekete­tenger északi partvidékén 86 angol és 12 francia harckocsit tett partra.Ezeket foképpen Gyenyikin, majd Vrangel csapatainak megerosítésére al­kalmazták. Északnyugaton a Balti-tenger kikötoibenjugyenics hadseregé­nek megerosítésére 14 angol nehéz és 17 francia könnyu. és az északonmuködo Miller vezette Murman-hadsereg részére 6 db angol harckocsithajóztak ki. A harckocsik beérkezése után az angol és a francia oktatókazonnal megkezdték a fehérgárdista kezelok kiképzését.

Az intervenciósok és a fehérgárdisták viszonylag kisszámú harckocsijanem tette lehetové a harckocsitámadások végrehajtását. A harckocsikat

22 1-3 harckocsi ból álló kis kötelékenként vetették be. savasútvonalak

mentén vívott harcok során a harckocsikat rendszerint páncélvonatokfedezete mellett alkalmazták.

A Vörös Hadsereg csapatai, annak ellenére. hogyaharcok kezdetén akisszámú tüzérségen kívül nem voltak páncélelhárító fegyverei, mégissikeresen tevékenykedtek. és a bevetett harckocsik többségét zsákmá­nyul ejtették. Az intervenciósok rendelkezésére bocsátott 135 harc­kocsi közül 104 került szovjet kézre. amelyek helyet kaptak a VörösHadsereg elso harckocsicsapatainak felszerelésében.

Az események nyomán hamarosan nyilvánvalóvá vált. hogya páncélos­osztagok és páncélvonatok az akkoriban legkorszerubb fegyverekkel ésharceszközökkel - közöttük harckocsikkal is - felszerelt intervencióscsapatok elleni harcra nem elegendoek. és nem mindenben megfeleloek.Ezért 1919 végén megkezdték a harckocsik hazai gyártását. A fiatal szov­jetállamnak ebben a nehéz helyzetében - a nyersanyag. a gyártáshozszükséges eszközök és tapasztalatok hiánya ellenére - 1920. augusz­tus 31-én az elso szovjet harckocsi, a szormovói gyár könnyu harckocsi jakigördült a gyár kapuján.

Páncélgépkocsi az intervenciós háború idején

Ettol az idotol kezdve a harckocsik tervezése és gyártása rohamosanfejlodött. Az elso harckocsit hamarosan még 14 azonos típus követte,és 1920-ban egy meghirdetett versenypályázaton az elso díjat egy76 mm-es ágyúval felfegyverzett úszóharckocsi terve nyerte el. A szov­jet harckocsik semmiben sem maradtak el a hasonló típusú, legjobb kül­földi harckocsiktói, sot bizonyos szerkezeti megoldások és fegyverzettekintetében felül is múlták oket.

A szovjet harckocsiosztagok felállításának feltételei 1920-ban érIelod­tek meg. Az 1920 májusában jóváhagyott szervezés szerint egy osztag bahárom harckocsi, néhány gépkocsi, néhány motorkerékpár, valamint egyvasúti szerelvény tartozott. Ez utóbbi segítségével a harckocsi kat gyor­sabban - üzemképességük fenntartásával és üzemanyag-felhasználásnélkül - tudták a szükséges irányba szállítani, illetve átcsoportosí­tani.

A Vörös Hadsereg elso harckocsijai 1920. július 4-én Polock város kö­zelében, Zjabka állomásnál, a fehérlengyelek elleni hadmuveletben estekát a tuzkeresztségen. Itt a harckocsik - páncélvonat- és tüzérségi támo­gatás mellett - a gyalogsággal együtt áttörték az ellenség védelmét.Az áttörést követoen a lovasság és a páncélgépkocsik üldözobe vették apánikszeruen menekülo ellenséges csapatokat. Grúzia fovárosa, Tbiliszifelszabadítása során 1921 februárjában hasonlóan vetettek be harckocsi­kat.

A páncéloscsapatok alkalmazása terén szerzett tapasztalatok értéke­lése alapján 1920 szeptemberében "Utasítás" jelent meg a páncélosokalkalmazására. Ez többek között kimondja, hogya harckocsik alapvetorendeltetése a gyalogság közvetlen támogatása s tüzérségi támogatássalindulnak rohamra. Védelemben és ellenlökések végrehajtására is hasz­nálhatók. Azt is megállapította az Utasítás, hogya harckocsik - elso­sorban csekély hadmuveleti mozgékonyságuk miatt - alkalmatlanok asiker továbbfejlesztésére. Ez a lovasság feladata.

A harckocsikat tehát csak a gyalogság közvetlen támogatására alkal­mazták, a rohamot tüzérségi tuzzel vagy páncélvonatok tüzével támo­gatták. A páncélgépkocsi-osztagokkal a gyalogos- és lovas-magasabb­egységeket erosítették meg. A páncélgépkocsi kat elsosorban felderítésifeladatokra használták; támadásban a gyalogságot, lovasságot kísértékés a szárnyakat biztoSították. A páncélvonatok néhány hadmuveletben- gyalogosdeszantokkal együtt - különleges elorevetett osztag ként

birtokba vettek fontos vasútállomásokat, útcsomópontokat és más ob­jektumokat.

A polgárháború éveiben a páncéloscsapatok bebizonyították, hogynemcsak az ellenség védelmének áttörésében, hanem a siker kifejlesz­tésében és manoverezo tevékenységekben is jelentos szerepük lehet.Igaz, a harckocsik alkalmazása kis számuk és más okok miatt nem hozottújat, sot az 1916-os évekre emlékeztetett. Apáncélgépkocsikkal és pán­célvonatokkal megerosített lovas-magasabbegységek áttörésbe való be­vetése azonban új gondolatokat ébresztett a harckocsik minoségi és al­kalmazási elvei fejlesztésében.

Ebben az idoben a mozgékonyságot, a mélységben folytatott tevé­kenységet, a siker kifejlesztését megfelelo számú és minoségu harckocsi­csapatok hiányában a lovasság biztosíthatta.

A lovasság lendületes és merész rohamai, gyors manoverei mozgó jel­leget adtak a háborúnak, és megakadályozták, hogy az ellenség álláshar­cot vívjon. A lovasság így a második világháború harckocsi- és gépesítettcsapatai elodjének tekintheto. ,Katonai elméletek és izok gyakorlati próbájaa két világháború közötti idoben

A két világháború közötti idoszak a páncélosok szempontjából azért je­lentos, mert ezekben az években alakultak ki apáncéloscsapatok alkal­mazásának azok az elvei és szervezetei, a páncélos harceszközök azonfajtái és típusai, amelyekkel a második világháború megindult. Emelletta második világháborút megelozo kis háborúk alkalmat adtak ezen elvek,szervezetek és eszközök gyakorlati kipróbálására és az addig vallott né­zetek bizonyos fokú módosítására. Lényegében ebben az idoben alakul­tak a páncélosok csapatnemei.

A páncélosok alkalmazásának elvei az elso világháborúban kialakultnézetek folytatásaként, a felhalmozódott tapasztalatok felhasználásávalindultak fejlodésnek. Ezen a téren kezdetben az angolok, majd a szovjetszakemberek, v,égül- Hitler uralomra jutása után - a németek vettékát a kezdeményezést. A fejlesztés során a különbözo országokban kiala­kult elméletek lényegesen különböztek egymástól. Különösen az angolés a francia felfogásban mutatkoztak jelentos eltérések, bár mindkét 23

nyugati hatalom ugyanazon háborúnak ugyanolyan viszonyai közepette,a közös ellenség ellen vívott küzdelemben szerzett tapasztalatokból in­dult ki. A különbségek foleg a katonai célkituzések és egy elkövetkezovilágháború jellegérol alkotott eltéro nézetekbol adódtak.

Az angolok a háború befejezése után visszahúzódtak szigetükre, fegy­veres eroiket csökkentették, a háborúból visszamaradt páncélos harc­eszközei ket eladták vagy kiselejtezték. Hadseregük átszervezése korpáncéloscsapataikat egyrészt annak érdekében fejlesztették, hogy azok- a többi fegyvernemekkel együttmuködve - részt vegyenek a gyar­matbirodalom megvédésében, másrészt egy esetleges európai háború­ban képesek legyenek a szövetségesek megsegítésére. Ez utóbbi cél meg­valósítása érdekében kis létszámú, mechanizált, a dönto csapás méréséreképes expedíciós hadsereg létrehozására törekedtek.

A franciák, megszabadulva a közvetlen német veszélytol, elsosorbanaz elso világháborúban elért eredményeik megtartására törekedtek.Alapveto koncepciójuk a hadászati védelem volt, így hosszú menetek ésmanoverezések nélküli haditevékenységre készültek fel. Ebbol eredoena háborúból visszamaradt nagy mennyiségu Renault harckocsit alkalmas­nak ítélték háborús terveik megvalósításához, s meg is tartották oket.Ezek voltak páncéloscsapataik fo eszközei, amelyek lassúságuk és kishatótávolságuk miatt elsosorban a gyalogsággal való szoros együttmukö­désre voltak alkalmasak. Ezen felfogáson csak a harmincas évek végénváltoztattak, de akkor sem megfelelo határozottsággal.

A Szovjetunió katonai elmélete - számolva azzal, hogy esetleges há­borúját az imperialisták koalíciójával szemben kell megvívnia - abbólindult ki, hogy az elkövetkezo háború manoverezo jellegu lesz, bár nemzárta ki az állásharc lehetoségét sem. Ennek a felfogásnak, valamint azország egyre növekvo gazdasági lehetoségeinek megfeleloen fejlesztettepáncéloscsapatait és alakította ki alkalmazásuk elveit.

Németország páncélosteoretikusai a versailles-i szerzodés korlátozó

rendelkezése miatt kezdetben csak élénk figyelemmel kísérték a páncé­loscsapatok fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos elméletek alaku­lását és vitáit, majd a harmincas évek kezdetétol fokozatosan kidolgoztáksajátos nézeteiket, amely részét képezte a fasiszta Németország villám­háborús elméletének. Ebbol eredoen nagy páncéloserok létrehozásáratörekedtek, amelyek a légierovel együttmuködésben alkalmasak a meg-

24 támadott ország lerohanására. Ennek az elvnek megfeleloen fejlesztették

páncélosjármuveil<et, szervezték meg és készítették fel páncéloscsapa­taikat.

Apáncéloscsapatok hadmuvészete a nyugati hatalmakná'J csak lassan,olykor vontatottan követte apáncélostechnika fejlodését. Franciaor­szágban és Angliában csak nehezen szakítottak az elavult, a négyévesállásháborúban megmerevedett szemléletekkel. A többi országban apáncélosok alkalmazási elvei a vezeto hatalmakéhoz igazodtak, közülük

átvették azokat, amelyek leginkább megfeleltek célkituzéseiknek, hely­zetüknek és lehetoségeiknek.

A páncélos harceszközök fejlesztése az elso világháborúban tapasztalthibák és hiányosságok kiküszöbölésére, illetve az új alkalmazási elvekkövetelte igények szerint alakult. A technika fejlodése csak fokozato­san tette lehetové a hadseregek motorizálását, majd gépesítését. A for­dulat ezen a téren a harmincas évek elso felében következett be a gép­ipar fejlodésének és a folyékony üzemanyagok termelésének felgyorsu­lásakor.

Ezek eredményeként lehetové vált az elso világháborús páncélos harc­eszközök kedvezo tulajdonságainak tökéletesítése, hiányosságaik csök­kentése. Különösen a harckocsiknál következett be jelentos változás.

Tuzerejük hatékonysága és védettségük egyaránt növekedett, sokat fej­lodött muködésük biztonsága, harcászati és hadmuveleti mozgékonysá­guk nagymértékben nott, javult vezethetoségük. A harmincas évek kö­

zepén a harcjármuvek építése technikailag már annyira fejletté vált, hogyaz alkalmazásukkal foglalkozó, kísérletezo szakemberek a páncélosok

olyan tulajdonságú fajtáit és típusait kaphatták meg, amilyenekre éppenszükségük volt.

A páncélos harcjármuveknek azonban több olyan tulajdonságuk is van,amelyek korlátozzák alkalmazásukat. Közülük a fontosabbak, hogy tö­megesen nem minden terepen alkalmazhatók, egyes fajtái úthoz, vasút­hoz kötöttek. Sikeres alkalmazásuk - foleg az ellenség szervezett ellen­állása esetén - megköveteli a tüzérségi és légi elokészítést és támoga­tást, páncéltöro és légvédelmi fegyverekkel való oltalmazást, muszaki

csapatok segítségét az akadályok leküzdésében és olyan lövészekkel- gyalogosokkal - való együttmuködést, akik segítik oket a muködé­sükre kedvezotlen terepszakaszok és az ellenség szervezett páncélel­hárítása leküzdésében; és képesek a páncélosok által birtokba vett terep­szakaszok megtartására.

A páncélosok alkalmazásának lehetoségei és korlátai, továbbá a hatá­sos alkalmazás harcászati és technikai feltételei, teljesítésük lehetoségei

a különbözo országokban eltéro szervezési és alkalmazási elvek, nézetekkialakulásához vezetett. Ezeket az elveket és nézeteket egyrészt a pán­

célosok - foleg a harckocsik - harci lehetoségeinek maximális érvé­nyesítésére való törekvés, másrészt az alkalmazás meglevo korlátainakeltéro, eseten ként egyikü ket-mási ku kat eltúlzó értékelések jellemezték.

Jelentos szerepet töltött be ezen nézetek kialakulásában és hivatalos né­zetté történo elfogadásában a különbözo országok vez.eto köreinek azelkövetkezo háború jellegérol alkotott elképzelései, továbbá háborúscél kituzései .

Az eltéro alkalmazási elvek a páncélos harcjármuvek különbözo típu­

sai nak elotérbe helyezését, a páncélosok újabb fajtái nak és típusainak ki­

fejlesztését eredményezte. Mindezek hatottak a páncéloscsapatok szer­vezetére.

Rendeltetésü knek megfeleloen a páncéloscsapatoknak a következo

alapveto stru ktúrái jöttek létre:

-A lényegében csak harckocsikból álló kötelékek-alegységek, egy­

ségek és magasabbegységek -, amelyek rendeltetése a gyalogság, lovas­ság harcának támogatása volt.

_ Az összfegyvernemi jellegu páncélos-, harckocsi-, valamint a gépe­sített magasabbegységek, seregtestek. Ezekben megtalálható volt vala­mennyi fegyvernem, szakcsapat és ellátószerv. Rendeltetésük önálló fel­adatok megoldása. A páncélos- (harckocsi-) kötelékekben általában 2: 1,a gépesítettekben 1: 2 volt a harckocsicsapatok aránya a lövészekhez(gyalogosokhoz) viszonyítva. Megnevezésük - az átszervezések folya­mán - nem minden esetben fedte 1;ényleges összetételüket.

A két világháború közötti idoben tehát megszületett a szárazföldihadero új fegyverneme : a páncélos- és gépesített csapatok. Rendelteté­sük, páncélos harcjármuvekkel való ellátottságuk és szervezetük azon­ban a különbözo országokban igen tarka képet mutatott.

Angliában a háború befejezése után a kis létszámú gépesített hadseregszószólója FuI/er (nevével a cambrai-i csata ismertetésénél már találkoz­tunk) volt, aki elképzeléseit a harmincas évek közepéig több cikkbenés könyvben fejtette ki. Szerinte a páncélosok megjelenésével a tömeg­hadseregek kora lejárt, és a jövo a kis létszámú gépesített hadseregeké.

Az ilyen korszeru technikájú hadseregek elsosorban harckocsikból, gé­pesített csapatokból, repülogépekbol, személyi állományuk pedig hiva­tásos katonákból áll. Megjelenésükkel megváltozik a fegyveres küzdelem

képe. A háború kitörésekor a saját határerodítményekre támaszkodóharckocsi-hadseregek betörnek az ellenséges országba, elfoglalják fon­tosabb központjait, majd az ellenség hagyományos hadseregére vetikmagukat, aszárnyakra és a hátba mért csapásokkal bekerítik, majd meg­semmisítik oket. Az általános mozgósítással fegyverbe szólított katonák­nak csak másodrendu szerep jut: a megszállás és a rend fenntartása.FuI/er elképzelései több helyes megállapítás mellett jó néhány téves né­zetet is tartalmaztak. Közülük csupán kettot emelünk ki: lebecsülte a

többi fegyvernem szerepét, és figyelmen kívül hagyta a tömeghadsere­gek törvényszeru meglétét. Kortársai közül Liddel Hort és Mortel istöbbé-kevésbé hasonló nézeteket vallott.

Fullerék nézetei nek az angol hadsereg legfobb vezetésére kifejtett ha­tása nem volt egyértelmu. Túlzó követeléseiket nem fogadták el, mégisa fejlett angol nehéziparra támaszkodva sokat tettek a hadsereg gépesí­téséért. Magukévá tették azt az álláspontot, hogya harckocsi csapatoka lovasságot helyettesíthetik. A harckocsi állományt már 1921-ben új, azelodöknél jol:lban manoverezo, 10 t-ás, Vickers gyártmányú, géppus­kával és 47 mm-es löveggel felszerelt, forgótornyú harckocsikkal egé­szítették ki, és több könnyuharckocsi-típussal is kísérleteztek. Az egy­mást követo hadgyakorlatokon kísérleteket folytattak a páncélosegysé­

gek és -dandárok al kal mazásának kimunkálására. Az egyik, 1926 novem­berében Nagy-Britannia kormánya és a domíniumok miniszterelnökeirészére tartott bemutató zárógyakorlatának lefolyásáról Liddel Hort a

második világháború után megjelent emlékirataiban ~ következokbenszámolt be.

"Az elonyomulást kis felderíto páncélosok indították meg, azután jöt­tek a nehéz harckocsik, amelyeket az önjáró lövegek tüze fedezett, és

végrehajtották a tulajdonképpeni támadást, ugyanakkor a felhokbol re­pülogépek csaptak le zuhanórepülés ben a védok állásai ra. A gyalogsággéppuskás lövészei páncélozott jármuveken, a harckocsikra szorosanfelzárkózva törtek elore, hogy birtokba vegyék az elfoglalt terepet. "

(Liddel Hart: Emlékiratok. Econ Vig. Düsseldorf-Wien, 1966. Németül.)A szerzo még hozzáfuzte, hogy ez a kép felölelte a villámháború tech-nikájának azon harcászati (ha ugyan egyes vonatkozásaiban nem hadá- 25

szati} alapvonásait, amelyeket a németek 13 évvel késobb lengyelországés Franciaország egymást követo lerohanásánál alkalmaztak.

A gyakorlatok eredményeit tükrözte a harckocsik és páncélgépkocsikalkalmazásával foglalkozó, 1927-ben kibocsátott "Ideiglenes harcászatiutasítás". Eszerint a harckocsik legmegfelelobb harcmódja a támadás,ahol akár a gyalogsággal vagy lovassággal együttmuködésben, akár pedigaz ellenség hátában vívott önálló feladatok megoldásánál egyaránt lehetalkalmazni oket. Védelemben funkcióik: az ellen lökés, az ellencsapás és apáncélelhárítás. Ennek megfeleloen szervezték meg 1927-ben az elso ve­gyes összetételu, kísérleti gépesített dandárt, s ezt harcászati és hadmu­veleti feladatok megoldására egyaránt alkalmasnak tekintették. Az 1927­ben végrehajtott gyakorlat meglehetosen negatív tapasztalatai nyománadandárt 1928-ban feloszlatták.

A teljes gépesítés hívei és ellenzoi között a tapasztalatok értelmezésekörül heves vita indult meg. A hadsereg gépesítésévei kapcsolatos prob­lémák továbbvitelét nagyban gátolta egyrészt a tokés világot a húszasévek végén megrázó gazdasági válság (amelynek következményeként akísérletekre és a fejlesztésre rendelkezésre álló eszközöket erosen csök­kentették), másrészt a hagyományos fegyvernemek híveinek ellenállása.

Az eloremutató, bár több vonatkozásban hibás nézetek így holt­pontra jutottak. Hatásuk apáncéloscsapatok és alkalmazásuk általánosfejlodése szempontjából mégis jelentos. Nagy érdeklodést és vitákatváltottak ki külföldön (foleg Németországban) és a kontinens határaintúl is. Az Észak-amerikai Egyesült Államokban 1928 nyarán egy kísérletigépesített magasabbegységet állítottak fel, s ez nagyon hasonlított azangol mintához.

Angliában a csapatok gépesítése terén csupán annyi történt, hogy azeredetileg tervezett huszonhét lovasezred közül kettot felderíto páncé­losezreddé szerveztek áto

Az elfogadott alapelvek hatása abban is megmutatkozott, hogy két­féle harckocsitípust alakítottak ki: egyiket hadmuveleti feladatok meg­oldására, másikat a gyalogsággal együttesen végrehajtandó harcászatifeladatokra. Az elso típust nagy sebesség és nagy hatósugár, viszonylaggyenge fegyverzet és páncélzat, a másodikat lényegesen erosebb fegy­verzet és páncélzat jellemezte. A harckocsik e két fajtájának megfeleloenegy könnyu harckocsikból álló páncélosdandárt hoztak létre, amely a

26 gépesített hadosztály kötelékébe került. A gyalogsági harckocsikból

harckocsi-zászlóaljakat állítottak fel, és lövészhadosztályok állományábosztották be oket.

Franciaországban az elso világháborús elvek konzerválódtak: a harc­kocsikat nem tekintették képeseknek arra, hogy nagyobb kötelékekben,önálló feladatokat oldjanak meg. A harckocsit, az angolokkal ellentét­ben, az elso világháború után is kisegíto, alkalmi fegyvernek tartották,amelynek csupán a gyalogság támadásának segítése a feladata. Ezért olyantfpusok fejlesztését szorgalmazták, amelyek védik a harcosokat az ellen­ség géppuskáitól, és saját fegyvereikkel képesek leküzdeni az ellenségállásait. Mozgékonyságukat csak olyan értelemben tartották fontosnak,hogy a fegyvert, a loszert és a kezeloket harcba vigyék, és képesek legye­nek az ellenség védoállásainak nagy kiterjedésu akadályain áthaladni.

Ilyen nézetek tükrözodnek az 1921-ben és az 1929-ben kiadott ideig­lenes utasításaikban is. Ezek leszögezték, hogya könnyu harckocsiknakegyütt kell mozogniuk a gyalogsággal, a nehéz harckocsik pedig a gya­logság és a könnyu harckocsik elott haladva átjárókat nyitnak az ellenségakadályrendszerén. A harckocsik feladata, hogy az ellenség fontosabb

AT-38 típusú könnyu horc.kocs;

ellenállási pontjait leküzdve lehetoséget teremtsenek a védelmi rend­szer áttörésére. Az ilyen alkalmazás mintegy elore vetítette a páncélo­zott gyalogság létrehozását.

A francia katonai vezetok ezen felfogása hosszú ideig gátolta az új, tö­kéletesebb harckocsitípusok kifejlesztését. A franciák így még 1929-benis a régi, nagy súlyú, kis sebességu Renault és 2e típusú harckocsikkalrendelkeztek.

Franciaországban apáncélostechnika és alkalmazása elméleténekEurópa-szerte végbemeno fejlodése a harmincas évek elején sem hozottgyökeres változást. A hadsereg motorizálása lassan haladt. 1931-ben elo­ször két, majd három lovashadosztályt motorizáltak. Ezek azonban az1932. évi hadgyakorlaton nem váltották be a hozzájuk fuzött reménye­ket. A lovas-, motorizált, harckocsi-, motorkerékpáros, páncélgépkocsi­csapatokból álló vegyes szervezetük miatt a vezetésük és az együttmu­ködésük szinte megoldhatatlan volt. Ezért 1933-ban új gépesített csapa­tokat szerveztek, ezekbe már harckocsidandárok is tartoztak. 1935-benvégrehajtott hadgyakorlatok tapasztalatai alapján a könnyu gépesítetthadosztály szervezete mellett döntöttek.

így a kor követelményeinek hatására a franciák is fokozták csapataikmozgékonyságát, de a harckocsi csapatok önálló alkalmazását elvetették.Továbbra is az állásháborút tartották valószínunek, és terveik alapjáta hadászati védelem alkotta. A harckocsikat, a légierot, a gépvontatásútüzérséget csak a védelem megerosítésére, legfeljebb az arcvonal ere­deti helyzetének visszaállítására és ellentámadások végrehajtására ter­vezték felhasználni.

Oe GauJ/e ezen elavult elvek ellen szállt síkra Hitler hatalomra jutásaután írt cikkében és az 1934 tavaszán megjelent "A hivatásos hadsere­gért" címu (Oe Gaulle: Frankreichs Stossarmee. Das Berufsheer - dieLösung von Morgen. Németül.) könyvében (Voggenreiter Verlag, Pots­dam 1935). Németország hadseregének gyors ütemu korszerusítésétlátva, és ismerve más országok - elsosorban a Szovjetunió - erofeszí­téseit a hadsereg gépesítésére, javasolta, hogy késedelem nélkül lássanakhozzá válogatott gépesített és páncéloscsapatokból álló, csapásméro,mané)verezo hadsereg felállításához. Szerinte csakis ilyen hadsereg véd­heti meg Franciaországot a váratlan támadástól. Hangsúlyozta, hogyatechnikának - az emberi tevékenység más területeihez hasonlóan ­a hadseregben is uralkodóvá kell válnia.

Az általa javasolt, százezer fos hadsereg többlépcsos hadmuveleti fel­építésben, háromezer harckocsijával, képes lenne 50 km széles szakaszonaz ellenség védelmének áttörésére, majd 50 km-es sebességgel elonyo­mulva nemcsak harcászati, de hadmuveleti, sot hadászati feladatokat ismegoldana.

Bár ez a javaslat csupán már ismert elméletek felújítását tartalmazta,a francia katonai elméletben újként hangzott. Oe GauJ/e elképzelései ésjavaslatai azonban a francia vezeto katonai körökben kevés megértésretaláltak, és korszerutlen elveiket csak 1936-ban, akkor adták fel, amikora németek megszállták a Rajna-vidéket és bevezették a kétéves katonaiszolgálatot. Ekkor döbbentek rá, hogy a francia páncéloscsapatok véltfölénye nincs többé. A továbbiakban a németeknél nemcsak komolypáncélelhárítással, de mindinkább erosödo páncéloscsapatokkal is szá­molniuk kellett. Ezért tervbe vették, hogya gyalogságot közvetlenültámogató harckocsi-zászlóaljak számát ötvenre növelik, továbbá háromkönnyu gépesített hadosztályt (hadosztályonként 200 harckocsival) éskét páncéloshadosztályt szerveznek hat-hat harckocsi-zászlóaljjal. A tervindoklásában hangsúlyozták, hogy az áttörés fo eszköze a páncéloshad­osztály, önálló hadmuveleti feladatok megoldására való alkalmazásárólazonban lemondtak, s a páncéloshadosztály tevékenységének mélységétcsupán a saját tüzérségi tuz hatótávolságáig korlátozták; a harckocsi­magasabbegységek önálló alkalmazásával még 1937-ben sem foglalkoz­tak.

A franciák védelmi jellegu katonai doktrínája a harckocsik konstruk­cióját (vastag páncélzat, gyenge fegyverzet, kis sebesség), a páncélos­csapatok szervezetét és alárendeltségét egyaránt befolyásolta. A harc­kocsicsapatokat két parancsnokság között osztották meg. A könnyugépesített hadosztályok és a lovashadosztályok állományába tartozó al­egységeket a lovasparancsnokság, a gyalogoshadosztályok támogatásáralétrehozott harckocsi-zászlóaljakat pedig a gyalogos parancsnokság alárendelték. A legszembeötlobb szervezési hiba az volt. hogy hadm!lveletifeladatok megoldására képes páncélos-magasabbegység felállítására nemis gondoltak ..

Az angolok és a franciák közötti elméleti és hadseregfejlesztési vitákata Szovjetunióban behatóan tanulmányozták, és a katonai folyóiratokhasábjain meg is vitatták. A viták azt tükrözik, hogy a szovjet katonaiszakemberek már a húszas évek elején megértették az új harceszköz 27

jelentoségét, és elképzelhetonek tartották olyan harckocsi-magasabb­egységek felállítását, amelyeket önálló feladatokra alkalmaznak. Az el­

képzelések valóra váltását azonban az ország akkori gazdasági helyzetenem tette lehetové, az 1924--25. évi hadügyi reformban azonban

- amelyet alapvetoen az elso világháború és az oroszországi polgár­háború tapasztalatainak felhasználásával valósítottak meg - éreztettékhatásukat. Már a reform végrehajtása idején két zászlóalj ból álló harc­kocsiezredet szerveztek, 1925-ben p,edig önálló nehéz- és könnyuharc­kocsi-zászlóaljakat hoztak létre, s a gyalogság támogatására szándékoztakalkalmazni oket. 1927-ben Leningrádban megkezdték a korszerusített

MSZ-1 típusú harckocsik gyártását és a BA-27 jelzésu páncélgépkocsisorozatgyártásának alapjait is megvetették.

A hadsereg reformjával párhuzamosan megjelent szabályzatok és fegy­vernemi utasítások világosan mutatják, hogy a szovjet katonai vezetés

egy elkövetkezo, új háború problémáit, ezen belül a légiero, valamint apáncélos- és gépesített csapatok szerepét helyesen ítélte meg. A had­gyakorlatok is azt bizonyítják, hogya hadsereget manoverezo háborúrakészítették fel.

A szovjet hadsereg újjászervezésének idejétol kezdve kidolgozták ésfolyamatosan tökéletesítették a mély hadmuvelet elméletét, s ezt a leg­felsobb katonai vezetés is elfogadta. Az elméletnek megfeleloen, az öt­éves gazdasági tervek eredményeiként a szovjet hadiipar újabb és újabb,növekvo mennyiségu harckocsit és egyéb páncélos harcjármuvet gyár­tott és adott át a hadseregnek. Ez lehetové tette olyan új szervezetiformák kialakítását, amelyek fokozott mértékben alkalmasabbá váltak akorszeru hadmuvészeti elvek megvalósítására.

Az elso ötéves terv folyamán a hadsereget az akkori legkorszerubbharckocsikkal szerelték fel, s ezzel az új nézetek - a harmincas évekelején - kezdtek az elméletbol gyakorlattá válni.

Az ebben az idoben végbement gazdasági, társadalmi, politikai és hadi­technikai fejlodés világosan megmutatta, hogy a fegyveres küzdelmet ajövoben is tömeghadseregek vívják. A szemben álló felek tengertol ten­gerig összefüggo arcvonalakat hoznak létre, s a gyozelem érdekében aztát kell törniük. Ezt pedig csak mély támadó hadmuvelettel lehet el­érni.A mély hadmuvelet elméletének kidolgozásában az 1930-as évek ele­jén foleg Tuhacsevszkij, valamint a Frunze Akadémia hadmuveleti tan-

28 széke játszott kiemelkedo szerepet.

A folyamatosan tökéletesített elmélet szerint a gyalogság, a tüzérség,a harckocsizó és a gépesített csapatok, a légiero és a légideszant-maga­sabbegységek csapásával az ellenség védelmének egész hadmuveletimélységét egyidejuleg kell áttörni, pontosabban az áttörés és a siker

kifejlesztése csak az ellenség védelmének teljes mélységére kiterjedo,megsemmisíto csapásokkal érheto el. Ennek folyamán két dönto fel­

adatot kell megoldani. Elobb a gyalogság, a harckocsik, a tüzérség, a re­pülok egyideju csapásával szét kell zúzni az ellenség védelmének teljesharcászati mélységét, majd az elért harcászati sikert a gyorscsapatok üt­közetbe vetésével kell hadmuveleti sikerré továbbfejleszteni. Közben a

légierovel és a deszantcsapatokkal meg kell akadályozni, hogy az ellenséga tartalékait az áttörés szakaszára csoportosítsa. Itt mindjárt hozzáte­hetjük, hogy az ilyen hadmuvelethez szükséges erok és eszközök a har­mincas évek elején még csak a szervezés, illetve a tervezés st'ádiumábanvoltak.

A szovjet hadiipar 1930-ban és 1931-ben új, nagy sebességu és nagyhatótávolság ú, eros fegyverzetu, de gyenge védettségu harckocsik ki­bocsátásával gyorsította a hadsereg gépesítésének ütemét. Részben en­

nek eredményeképpen 1930 és 1932 között új szervezést léptettekéletbe és három szervezési formát alakítottak ki: a csapatharckocsi- ,kötelékeket, ezek a gyalogos- és a lovas-magasabbegységek kötelékébetartoztak; a foparancsnokság tartalékát képezo harckocsiezredeket és

-dandárokat, a gyalogos- és a lovashadosztályok szükség szerinti meg­erosítésére; végül egy önálló gépesített dandárt. Ez utóbbinak a bázisán

állították fel 1932-ben az elso gépesített hadtestet, állományában 500harckocsi val.

A gépesített csapatok 1932"ben kiadott harcszabályzatában rögzítet­ték a páncélos- és a gépesített csapatok alkalmazásának alapelveit. Esze­rint a gépesített magasabbegységek a legfobb csapásméro és manoverezo

erok, a hadmuvelet eredményes megvívásának dönto eszközei. Alapvetofeladatuk az ellenség hadmuveleti területén a siker kifejlesztése. Ebbena szabályzatban a gyalogságot, a lovasságot közvetlenül támogató, vala­mint a velük harcászati együttmuködésben alkalmazott harckocsicsapa­tok mellett az önálló páncélos- és gépesített magasabbegységek is sze­repelnek. Ez utóbbiak hadsereg- és frontméretu seregtestekkel had­muveleti együttmuködésben oldják meg feladataikat.

Az 1936. évi új szabályzat - a lezajlott hadgyakorlatok tapasztalatai

álapján - végleges formába öntötte a mély hadmuvelet elméletét, s ez­zel a védelem hadmuveleti mélységének áttörése is megoldódott.

Támadásban, elokészített védelem áttörésénél a seregtestek elso lép­

csojét a gyalogos-magasabbegységek, második lépcsojét a gyorsan mozgó­magasabbegységek képezték. Gyengén kiépített és hevenyészett véde­lem áttörésénél az elso lépcsoben a páncélos- és gépesített magasabb­

egységek bevetését tartották célszerunek.Védelemben a páncéloscsapatokat egyrészt alkalmasnak ítélték a vé­

delem aktivitásának növelésére (ellenlökések, ellencsapások vagy azok­ban való részvétel), másrészt a védelem állóképességének fokozására

(századtámpontokban, zászlóalj-védokörletekben álló páncélozott tuz­fészekként, illetve mozgó páncélelhárító tartalékként alkalmazva).

Ezekben az években, egés'zen 1937-ig a kapitalista országok katonai

folyóiratainak csaknem valamennyi száma hosszan foglalkozott a páncé­losok, a légideszantcsapatok és a légiero alkalmazásával kapcsolatos szov­jet elméletekkel, a szovjet hadsereg csapatainak szervezésével és harc­eljárásaival. A harmincas évek szovjet hadgyakqrlatai világes~ménynekszámítottak. Mindezeknek nagy hatása volt a burzsoá hadseregek elmé­leti, szervezeti és technikai problémáinak megoldására is.

De Gaul/e könyvével azonos évben, 1934-ben jelent meg Eimannsberger

nyugalmazott osztrák tábornok "A harckocsi háború " címu könyve. Bárlényegében az eddigi fejlodés összegezését adja, új gondolatokat is tar­talmaz. Hatása a nagyobb kapitalista államok háborúra való felkészülé­sére kimutatható. Könyvét a Szovjetunióban is tanulmányozták.

(Eimannsberger: Der Kampfwagenkrieg. lehmans Verlag, München1934.)

Könyvében az általános fejlodést (szovjet, angol, francia stb.) ele­mezve, kifejtette a páncélosok jövobeni szerepérol vallott nézeteit.Továbbra is a gyalogságot tartotta a fo fegyvernemnek, de mind a moto­rizálásukat, mind a páncéltöro fegyverekkel való megerosítésüket sür­

gette. Véleménye szerint a hadmuveletek sorsát a jövoben a többi fegy­vernemekkel együttmuködo harckocsitömegek döntik el. A harckocsi­kat harcászati feladatokra - a gyalogság közvetlen támogatására - dan­dárokba, a hadmuveleti feladatok végrehajtására páncéloshadosztá­

lyokba, -hadtestekbe, sot -hadseregekbe javasolta szervezni.Eimannsberger szervezési és alkalmazási javaslata a mély hadmuvelet

elvének alapján állt. Feltételezve, hogy az ellenség védelme mélyen lép-

csozött, az áttörést frontális csapással tervezte. Az áttörés tervezettszélessége 40-45 km. A foirányban háromlépcsos hadmuveleti felépí­tésben csapásméro hadsereg alkalmazását javasolta. Az elso lépcso öt-hatgyaloghadosztályból állna, ezeket a harcászati feladatok megoldásárahadosztályonként egy-egy harckocsidandár (egyenként 350 hk-val) támo­gatná; a második lépcso - amelynek a második védoöv áttörése a fel­adata - 1650 harckocsi ból, légierobol és a siker megszilárdítására hiva­

tott motorizált gyalogságból tevodnék össze; a harmadik lépcsoben mu­ködo 5000 harckocsi ból álló páncéloshadseregnek a hadmuveleti sikerkifejlesztése a feladata. A javaslatában szereplo harckocsik fantasztikusmennyisége inkább tömeges bevetésü k szü kségességének érzékeltetésétszolgálta, s a gyakorlati megvalósítás lehetosége távol esett a realitástól.

Az új háborúra készülo Németországban állandóan figyelemmel kísér­ték és értékelték a páncéloscsapatokkal kapcsolatos angol, francia, szov­jet és más elméletek alakulását, továbbá a páncélostechnika fejlesztésé­vel kapcsolatos tapasztalatoka~. Elméletileg lényegében felkészülve vár­ták azt a pillanatot, amikor megszabadulva a versailles-i béke tiltó ren­delkezései alól, hozzákezdhetnek páncéloscsapataik háborús .célkituzé­seiknek megfelelo kifejlesztéséhez.

Anémet páncélosszakemberek különösen,értékesnek találták ai an­golok által 1927-ben, a harckocsik és a páncélgépkocsik számára kiadottideiglenes szabályzatának tételeit. A kis létszámú gépesített hadseregrolvallott angol nézetek lényegének elfogadását von Seeckt tábornok 1929­ben magyar nyelven is megjelent "Egy katona gondolatai" címu munkájajelezte (Pallasz Nyomda. Budapest, 1929). A páncélosjármuvek fejleszté­sével kapcsolatban - a páncélostechnikával foglalkozó szakirodalombanfelhalmozódott tapasztalatok birtokában - tisztázták a páncélosjármu­vek tervezési követelményeit, és már 1928-ban megkezdték a harcko­csikkai kapcsolatos tudományos és kísérleti munkát. Az eredmény:1932-re három közepes és három könnyu harckocsi mintapéldányát fej­lesztették ki. A harckocsik alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokszerzése céljából harckocsiutánzatokkal - atrappokkal - több gyakor­latot folytattak le.

Ilyen elozmények után, Hitler hatalomra jutásával a páncélosok fej­lesztése óriási lendülettel folytatódott. A felderíto zászlóaljakkal, a pán­

céltöro alegységekkel, a motorizált lövészekkel és a harckocsikkal foly­tatott kísérletek rövid ido alatt olyan méretet öltöttek, hogya kísérle- 29

tek egységes irányítása érdekében 1934-ben megalakították a páncélos­csapatok parancsnokságát, majd 1935 oszén felállították az elso hárompáncéloshadosztályt. Valamennyi páncélos- és páncéltöro csapatot, a mo­torizált lövészeket és a felderíto zászlóaljakat gépjármuves csapatok né­ven új fegyvernem be vonták össze.

Anémet páncéloselmélet kidolgozásában a szovjet, az angol, a franciatapasztalatok felhasználásán kívül jelentos szerepet játszott Eimanns­berger munkája, különösen pedig Heinz Guderian cikkei és az 1937-benkiadott "Vigyázat! Páncélosok" címu könyve. Ez utóbbi állt legközelebba villám háborús teóriához. A kialakuló és mindjobban megszilárdulónémet páncéloselmélet néhány vonatkozásban azonos volt a más had­seregekben meglevo nézetek egyikével-másikával, de több vonásábanlényegesen eltért tolük. (Guderian: Achtung - Panzer. Union DeutscheVerlaggesellschaft Stuttgart. Évszám nélkül.)

Guderian könyvének egyik célkituzése aZ volt, hogy meggyozze a tech­nikától idegenkedo, maradi gondolkodású katonai vezetoket a páncélo­

sok és a repülok növekvo szerepérol a jövo háborújában. Másik célkitu­zése, hogy kifejtse anémet páncéloscsapatok szerepérol, szervezetérol,alkalmazási elveirol, harceljárásáról, a többi fegyvernemmel való együtt­muködésérol, valamint a páncélelhárításról és még más kérdésekrol al­kotott felfogását. Guderiannak ezek és a késobbiekben továbbfejlesztettnézetei idovel a fasiszta Németország hivatalos elméletévé váltak.

Megállapításai szerint a gyalogság és a páncéloscsapatok szerepe meg­változott. A páncélosok nagyszabású összefogott bevetéssei a gyors dön­tés kivívására hivatottak. A páncéloserok többé nem a gyalogsági töme­gek támadásának segítoi, hanem önálló, a dönto feladatok megoldásárahivatott gyorscsapatok. Ez az új fegyvernem a támadás foerejének hor­dozója, így igényt tarthat arra, hogy saját törvényei szerint alkalmazzák.Többé nem arról van szó, hogy valamely másik, bármilyen nemes hagyo­mányokkai is rendelkezo fegyvernemet hozzásegítsék a sikerhez, hanemkizárólag arról, hogy a jövo ütközeteit megnyerjék, méghozzá olyanalaposan, gyorsan és mélyrehatóan, hogy ezáltal a háború gyorsan befe­jezheto legyen. Ezen cél érdekében az összes többi fegyvernemnek velekell együttmuködnie, és ez utóbbiak teljesítményeit, igényeit a legna­gyobb csapásméro fegyvernemhez, a páncélosokhoz kell igazítani.

A döntést kereso páncélostámadással szemben - kedvezo terep meg-30 léte es etén - alapveto követelmény a szükséges szélességi és mélységi

kiterjedésben a meglepo és tömeges alkalmazás. A siker csak akkor ér­

heto el, ha a csapást az ellenség egész védelmi rendszerére megközelí­toen azonos idoben mérik. Ennek érdekében az áttörést végrehajtópáncélos-magasabbegységek mély, négylépcsos tagozását tartotta cél­

szerunek. Az elso - a legerosebb - lépcso feladata az ellenség tartalé­kaival vívott harc. Eloretörése közben a vezetési pontokat harcon kívül

helyezi, a harcot elkerüli, csak a páncéltöro fegyvereket semmisíti meg.A második lépcso az ellenség tüzérségét és annak térségében levo pán"céltöro eszközöket semmisíti meg. A harmadik a saját gyalogság harcáttámogatja a védo gyalogságának fovédoövében, és ennek során az ellen­

ség ellenállását annyira meggyengíti, hogya páncélosok kiegészíto fegy­vernemei képesek a harckocsikat követni. Végül a negyedik lépcso - ezcsak nagy páncéloserok megléte esetén képezheto - a parancsnok tar­talékaként a még ellenállást kifejto arcvonalszakaszok felgöngyölítésétvégzi. A lépcsokön belül a zászlóaljak vonalakra, a századok hullámokratagozódnak. Ez az egész hatalmas támadó ero széles arcvonalon egyszerretör be az ellenség védelmébe, és az egymást követo lépcsok feltartóztat­hatatlanul nyomulnak elore saját céljaik elérésére. Ezt követoen új fel­adatot kapnak és tovább támadnak; a harcképtelenné vált kötelékek akijelölt gyülekezési helyen összpontosulnak harcképességük helyreállí­tása céljából.

A gyalogság feladata a harckocsik támogatása, sikerük kihasználása.Minél rövidebb ido alatt aknázzák ki a harckocsik eredményeit, annálbiztosabb a sikerük, és annál kisebb a veszteségük. A gyalogság harcaminden visszamaradt ellenséges fészek leküzdésénél megismétlodik.A páncélosok elonyomulását leggyorsabban és leghatározottabban a mo­torizált lövészek használhatják ki, különösen ha páncélozott és terep­járó gépjármuvekkel rendelkeznek.

Apáncéloscsapatok kifejezetten támadó fegyvernem - írta a köny­vében Guderian -, ezért nem célszeru, hogy harckocsi-alegységeketgyalogoshadosztályoknak rendeljenek alá. Ez szétaprózásukhoz vezetne,és a harckocsik tömeges alkalmazása éppen ott nem lenne megvalósít­ható, ahol a döntést keresik. Ezért javasolta, hogyaharckocsikat páncé­loshadosztályokba, -hadtestekbe szervezzék, amelyek képesek az ellen­ség védelmét áttörni. A gyalogság közvetlen támogatására rendelt harc­kocsikötelékek felállítását nem tartotta helyesnek. A harckocsik véde­lemben való alkalmazását elvetette.

Hangsúlyozta, hogyaharckocsitípusokat, azok fegyverzetét. páncél­zatát. mozgékonyságát, továbbá a harckocsicsapatok szervezetét. ezenbelül a kisegíto szakcsapatokat a tervezett alkalmazási módnak megfele­loen kell megválasztani. A többi fegyvernemet és a szakcsapatokat ké­pessé kell tenni szoros együttmuködésre a harckocsicsapatokkal.

A Németországban lezajlott viták. Guderian munkássága hozzájáru It apáncélosok elsodleges szerepének elismeréséhez. Gondolatai visszatük­rözodnek a hitleri Németország hadmuvészetében.

Az elsoként felállított páncéloshadosztályokat újabbak követték. Ezekállományába egy harckocsi dandár (két harckocsiezred). egy gépkocsizógyalogosdandár (két gépkocsizó zászlóalj). egy gépesített tüzérezred,egy páncéltöro tüzéÍ-osztály. egy motorkerékpáros zászlóalj. egy gépesí­tett felderíto zászlóalj, egy muszaki és egy híradó zászlóalj, valamint szál­IítÓ-. ellátó- és egészségügyi szolgálat tartozott. Az ekkor felállított pán­céloshadosztályok szervezése között kisebb eltérések találhatók.

A hitlerista katonai vezetés apáncéloscsapatokat alapfegyvernemnektekintve, alkalmazásuk módját a következokben látta.

A páncéloscsapatok elso hadmuveleti lépcsoként a kiválasztott irány­ban csapást mérnek. Az ennek eredményeként létrejövo - páncélozotttö(csérre emlékezteto - csoportosításban elonyomuló ékek nyomábana gyalogos-magasabbegységek eloretörnek. A páncéloscsapatok támadá­sát lehetoleg légideszantok tevékenységévei kell egybekötni. Ez utób­biak az ellenség hátában 60-80 km mélységben alkalmazva lekötik amélységbol eloretöro tartalékokat, fontos objektumokat vesznek bir­tokba, és a foerok megérkezéséig megtartják azokat.

A légierovel együttmuködo páncélos-magasabbegységek igyekeznekminél elobb a mélységbe. illetve az ellenség csoportosításának hátábakijutni. majd hadmuveleti üldözésbe mennek áto Az ilyen tevékenységa páncélosok mögött elorenyomuló gyalogságnak folyamatos, akadály­talan mozgást biztosít, és az erok egy részének lehetové teszi átkarolómanoverek - a hadmuveleti bekerítés - végrehajtását az ellenségescsoportosítások szétválasztása. illetve körülzárása céljából. így ún. kat­lancsaták alakulnak ki.

Az ellenséges csoportosítás mélységében a páncéloscsapatok feladataa tartalékok, a gazdasági. ipari központok birtokbavétele. manoverezésa szárnyak és hátak irányába - az ellenség eredményes védekezésénekmegakadályozása céljából.

Az ilyen hadmuveletek sikerének alapveto feltételét a légierovel valószoros együttmuködésben látták. abból a meggondolásból kiindulva,hogyapáncéloscsapatoknak és a légieronek is közös jellemzoi: a gyor­saság. a feladatok önálló megoldására irányuló képesség és csapásaik ha­talmas ereje.

A többi fegyvernemet alacsonyabbra értékelték. a velük való együtt­muködést kevésbé lényegesnek tartották. Ezt pl. a tüzérséggel kapcso­latban azzal indokolták. hogy a tüzérség tuzeszközei a támadás elokészí­tése során tüzüket csupán azok hatótávolságáig képesek érvényesíteni.A tüzérség feladatainak többségét a légierore és a harckocsikra hárítot­ták. Itt mindjárt megjegyezzük, hogy ez utóbbit anélkül tették. hogyaharckocsiknak kello tuzerot biztosítottak volna.

Mindezek alapján a Guderian nézetei nek megfelelo könnyu. gyors,nagy hatósugarú harckocsi-konstrukciókat alakítottak ki. A gyalogságotközvetlenül támogató harckocsik kifejlesztésére nem fordítottak figyel­met.

Érdekes módon a páncélelhárítás a harckoc$ik gyors ütemu fejlodésétjó ideig csak kullogva követte. Oka, hogy az'élso világháborúban gyozteshatalmakat Németország lefegyverzettsége viszonylag hosszú ideig nemsarkaIIta a páncélelhárítás fejlesztésére. Szükségessége elsoként Német­országban merült fel. ahol ezt - Guderian szavaival élve - a körös­körül leselkedo, páncélos ellenséggel szembeni védekezés tuzte napi­rendre. A német fegyverkezés megindulása és a német harckocsik szín­relépése azonban a többi hatalmakat is arra ösztönözte, hogya páncél­elhárítás kérdései vel az eddigieknél behatóbban foglalkozzanak.

A kérdések, a megoldandó problémák sorában a védelem páncélelhá­rításának egyik fontos tényezojeként a harckocsitámadásra nem megfe­lelo terep kiválasztását. valamint a terepnek különbözo muszaki zárak­kai és harckocsiakadályokkal való megerosítését tekintették. Mellettüktermészetesen a páncéltöro fegyverek kifejlesztése. hatékonyságuk nö­velése is napi:rendre került. Ezek a fegyverek a gyalogság szervezetébeés harcrendjébe kerültek. Elég hosszú ideig olyan vélemény uralkodott,hogya leghatékonyabb páncélelhárító eszköz maga a harckocsi.

A harckocsik és a páncéltöro fegyverek között meginduló verseny aharckocsik páncélzatának erosítéséhez, a páncélvastagság növeléséhezvezetett. Velük szemben csak a nagyobb urméretu páncéltöro fegyverekvehették fel a harcot. A motorok korában újszeru verseny kezdodött: 31

a páncél és a lövedék örök harca. Eredményei a technika fejlesztésére, aszervezetekre és a had muvészetre egyaránt hatottak. A páncél, illetveil lövedék szerepének, jelentoségének idonkénti túlértékelése eseten­ként a páncélosok jelentoségét nagyította fel, vagy pedig a jövobeni fej­lesztésüket megkérdojelezte.

Az 1930-as években a mindjobban élezodo nemzetközi helyzetben

egymás után robbantak ki a helyi háborúk. A japánok Kínában, majd ké­sobb a szovjet és a mongol határon, az olaszok Abesszíniában, a németekés az olaszok Spanyolországban követtek el agressziót, illetve avatkoztakbe egy már kialakult konfliktusba. Ezekben a hadmuveletekben minde­nütt alkalmaztak páncélosokat, de tömeges harcbavetésükre nem kerültsor. Emellett a kis háborúk gyakran különleges viszonyok között és el­téroen felszerelt erok között folytak le, ezért a páncélosok alkalmazá­sára vonatkozó általános érvényu, egységes megítélésre nem adtak alkal­mat. Mégis ezek a próbatételek minden hadgyakorlatnál értékesebbek,egyben komoly jelzések voltak mind a páncélostechnikai, mind a szer­vezési, mind pedig a hadmuvészeti és még sok más vonatkozásban is.

A páncéloscsapatok szempontjából legáltalánosabb, fejlodésüket ésalkalmazásukat leginkább befolyásoló tapasztalatokat az 1936-38. évi

spanyol polgárháború és intervenció eseményei szolgáltatták. Ezt a há­borút a páncélosok alkalmazása terén a következok jellemezték, illetveaz alábbi következtetések levonására voltak alkalmasak:

- A harcokban, hadmuveletekben részt vevo harckocsik a fokozódó

elhárítás következtében már nem voltak korszeruek. A kormánycsapa­tok foleg T-26 és T-28 típusú szovjet, Fronco egységei P-I és olaszFiat-Ansaldo kis harckocsikkal voltak ellátva.

- Fronco csapatainak állományában meglehetosen sok 37 mm-es né­met páncéltöro löveg volt.

- A harckocsik tömeges bevetésére - páncélos-magasabbegységekhíján - nem kerülhetett sor, a harckocsik mégis, bár kisebb számban,de minden jelentosebb harctevékenységben részt vettek, és nagymér­tékben elosegítették a gyalogság harcát. Néhány példa.

Az olaszok 1937. március 8-án Guadalajaránál 150 harckocsi val helyijellegu áttörést értek el, de az ellenség mélységébe való eloretörésüketa köztársaságiak légiereje megakadályozta. A köztársasági ak március

B-án 40 harckocsit vetettek be ellenük, és az olaszokat megindulási32 állásu kba szorították vissza.

A köztársaságiak is több alkalommal támadtak kisebb számú harckocsibevetésével. Jelentosebb eredményt 1938-ban az aragóniai arcvonalon

értek el, ahol 150 harckocsival keskeny szakaszon áttörték az ellenségvédelmét; a harckocsikkal és a légierovel együttesen megindított ellen­lökések alkalmával is sikereket értek el.

- A páncéloscsapatokat nem a kor követelte elvek szerint alkalmaz­ták. Támadásban a harckocsikat vagy közvetlenül a gyalogság elott azellenség védelmének áttörésére, vagy a gyalogság harcrendjében elore­mozgó, kíséro lövegekként alkalmazták. Ha önálló csoportokban vetet­ték be oket, akkor is a gyalogsággal szoros együttmuködésben oldottákmeg feladataikat. A kis csoportokban muködo, mélységben nem lépcso­zött harckocsikat pedig a tüzérség vagy más fegyverek tüze könnyenmegsemmisíthette. A spanyolországi tapasztalatok szerint a sikeres tá­madáshoz arcvonal-kilométerenként legalább 80-100 harckocsira lettvolna szükség, s ezeket mélységben is tagolni kellett. A polgárháborúharcai azonban csak ritkán tették lehetové arcvonal-kilométerenként30 harckocsi bevetését.

- A harckocsi kezelok nagy részének nem volt megfelelo képzettsége,és a harckocsicsapatok parancsnokainál is érezheto volt a tapasztalathiánya.

A felsoroltak, úgy gondoljuk, jól szemléltetik, hogy a spanyolországiharcokat nem lehetett az új fegyverek és az új harci formák - végsofokon egy nagy háború - fopróbájának tekinteni. A szerzett tapasztala­tokat - akárcsak az elso világháborús tapasztalatokat is - eltéroen érté­kelték. A különbözo értékelések viszont döntoen meghatározták azegyes országok páncéloscsapatainak további fejlesztését, alkalmazásukelveinek kialakítását.

A franciáknak - érdekes módon a szovjet katonai szakemberek egyrészének is - az volt a véleménye, hogya harckocsik a védelem meg­erosödése, foleg a páncélelhárítás gyors fejlodése következtében veszí­tettek jelentoségükbol. Ebbol eredoen a harckocsicsapatoknak önállófeladatokra való alkalmazása nem célszeru. A feladatokat valamennyifegyvernem szoros együttmuködésében kell megoldani: a harckocsikfeladata támadásban a gyalogság közvetlen támogatása.

A szovjet hivatalos katonai nézetekben is bekövetkezo - az elozoek­ben leírtakhoz hasonló - változás a szovjet hadmuvészet fejlodfsénekidoleges megtorpanását, a mély hadmuvelet elvének nem kello értékelé-

Német Pz.-III közepes harckocsi

sét okozta. Mások mellett ez a magyarázata annak is, hogy 1940 közepéig

a páncéloscsapatok vonatkozásában jó néhány elméleti kérdés tovább­fejlesztése megtorpant, emellett szervezési és technikai hibákat is el­követtek. A gépesített hadtesteket feloszlatták és 1939-tol kezdve ma­gasabbegységen ként harckocsidandárokat, majd a lövészhadosztályokszervezetében önálló harckocsi-zászlóaljakat, a foparancsnokság tartalé­kaként pedig csupán önálló páncélosdandárokat és harckocsiezredekettartottak fenn.

A spanyolországi háború tapasztalatai alapján a németek teljesen ellen­tétes következtetéseket vontak le. A páncélelhárítás erosödésébol nema harckocsik jelentoségének csökkenésére következtettek, hanem arra,hogya harckocsik akkori fejlettsége nem felel meg a kor követelményei­nek. A harckocsik tökéletesítésének útját a páncélvastagság. a tuzeroés gyorsaság növelésében látták. Ezért fejlesztették ki nagy ütemben aP-III, majd aP-IV harckocsitípusokat. Igazoltnak látták a harckocsiktömeges bevetésének helyességét. ezért a páncélos hadosztályok mellettpáncéloshadtestek szervezését is sürgették. Mindezek eredményekénta páncélosok fejlesztése terén a kezdeményezést a szovjetektol a néme­tek vették áto

Az olaszok abesszíniai hadjáratában (1936) a páncélgépkocsik felderí­tési feladatokat, a harckocsik pedig a gépkocsizó lövészekkel együttmu­ködésben sikeres támadó feladatokat hajtottak végre, és hozzájárultaka hadjárat gyors lefolyásához. Fo tanulságként jelentkezett, hogya pán­célos- és a gépesített csapatok alkalmazásához, foleg az ellátásuk bizto­sításához megfelelo úthálózatra volt szükség.

Ausztriának és Csehszlovákiának Németország részérol 1938-ban tör­tént megszállása folyamán fegyveres összeütközésre nem került sor.Ezek az agressziós tevékenységek csupán "éles menetgyakorlatnak" te­kinthetok. Mégis több tanulság levonására adtak lehetoséget, elsosorbanaz üzemanyag-ellátás, valamint apáncélostechnikai javítószolgálat terén.

A szovjet hadsereg a páncéloscsapatok alkalmazásában a japánok pro­vokációs támadásainak visszaverése során komoly harci tapasztalatokatszerzett.

Német Pz.-IV közepes harckocsi

33

34

1938. július 29-én a Haszán-tónál több 'mint 20 ezer fobol álló japánkötelék tüzérségi és légi támogatás mellett szovjet területre hatolt be,és fontos magaslatokat foglalt el. Szovjet részrol két lovashadosztályt,megfelelo tüzérséget, két önálló harckocsi-zászlóaljat és egy gépesítettdandárt vetettek ütközetbe. Ez a légierovel támogatott csoportosításaugusztus 6-án támadásba ment át, áttörte az ellenség védelmét, és meg­semmisítette a betolakodó japánokat. A védelem áttörésénél a harcko­csikat gyalogságot közvetlenül támogató harckocsikként és távol harc­harckocsicsoportként alkalmazták. Az itt szerzett tapasztalatok azt mu­tatták, hogy nehezen járható terepen különösen fontos a harckocsik, agyalogság és a muszaki csapatok tevékenységének összehangolása, a ro­hamozó csapatok eros tüzérségi támogatása, valamint a harckocsik be­vetési sza ••..aszán a terep pontos felderítése.

A szovjet-mongol csap'ltoknak 1939. augusztus 20-án a japán agresz­szorok ellen indított támddó hadmuvelete a Halhin-Gol folyónál méggazdagabb tapasztalatokat adott. A sivatagos-sztyeppés terepen lezajlottharcok 1939 májusában kezdodtek, s a szovjet és a mongol csapatok egé­szen augusztusig foleg védelmi harctevékenységet folytattak. Az 1. Had-

Type-f "Chiha" japán harckocsi

seregcsoportba egyesített szovjet és mongol erok támadó hadmuveleté­ben két harckocsi- és három gépkocsizó dandár vett részt, kb. 500 harc­kocsival és 350 páncélgépkocsival. A japánoknak mintegy 180 harckocsi­

juk volt. A szovjet páncéloscsapatok a szárnyakon mért csapások foere­jét képezték és az ellenség bekerítését kapták feladatul. A többi irány­ban a hadosztályok a harckocsi-alegységeket a gyalogság támogatásárahasználták. A déli és az északi csoport harckocsiegységei a légi és tüzér­ségi elokészítés után a gyalogsággal együtt támadásba lendültek, leküz­dötték a japánok ellenállását, és augusztus 23-án reggelre bekerítettékaz ellenség csoportosítását. Ezt a csoportosítást a harckocsi kkal támoga­tott gyalogság egymástól elszigetelt részekre daraboita fel. A következonapokban az 1. Hadseregcsoport csapatai felszámolták a bekerített ellen­séges csoportosítást, egyidejuleg visszaverték a felmentésükre törekvojapán eroket.

A halhin-goli hadmuveletben a szovjet harckocsicsapatok dönto szere­

pet játszottak, s nemcsak harcászati, hanem hadmuveleti feladatok meg­oldására is alkalmazták oket. A harckocsidandárok feladata volt az ellen­

ség szárnyainak átkarolása, focsoportosításának bekerítése.Beigazolódott, hogya harckocsi-magasabbegységek alkalmasak had­

muveleti feladatok végrehajtására, továbbá, hogy az ellenség bekeríté­sére irányuló hadmuveletek megkövetelik a gyorsan mozgó csapatok len"dületes tevékenységét, valamint az egységek és a magasabbegységekmegbízható együttmuködését mind egymással, mind pedig a tüzérséggelés a repülokkel. Helyeseknek bizonyultak azok a nézetek, hogya harc­kocsi-magasabbegységeket az áttörésbe, a siker kifejlesztésére célszeru

bevetni, és hogya hadmuveleti mélységben folyó eredményes tevékeny­ségükhöz állományukba gépkocsizó lövészcsapatokat is szükséges be­osztani. Ez utóbbiak mozgékonyságukkal és harci lehetoségeikkel ki­egészítik a harckocsicsapatokban rejlo képességeket.

Már a második világháború idoszakára, de még a Nagy Honvédo Há­borút megelozo idore esik a finnek Szovjetunió elleni téli háborúja1939-1940-ben. Az e háborúban szerzett tapasztalatok jelentosen hoz­zájárultak a páncéloscsapatok helyes megítéléséhez a Szovjetunióban.A hadszíntér túlnyomó részét mocsaras területek, tavak, folyók és erdo­ségek képezték, és ez megnehezítette a támadó tevékenységet. Mind­ezekl\ez hozzájáru It az 1939-1940-es télre jellemzo rendkívüli, amínusz45-50 °C-t is eléro hideg.

A fo események a mintegy 100 km széles Karéliai-földszoroson azer'odelemekbol álló, 90 km mélységet is eléro Mannerheim-vonal leküz­dése során zajlottak le, ahol a Vörös Hadsereg elso alkalommal törte átaz ellenség jól kiépített védelmét.

A háború kezdetén a szovjet csapatok váltakozó eredménnyel harcol­tak, s eközben hasznos tapasztalatokat szereztek az ilyen nehéz termé­szeti viszonyok közötti harc megvívásában. A dönto esemény a Manner­heim-vonal áttörése volt.

Az áttörés szakaszán a harckocsikat a gyalogság közvetlen támogatá­sára és távol harc-harckocsi csoporton ként alkalmazták. Az áttörést vég­rehajtó csapatok, leküzdve a Mannerheim-vonalat, március 13-ára éjjelelfoglalták az ellenség legfontosabb csomó pontját, Viborgot.

A finn háborúban szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogya harc­kocsik nehezen járható terepen és a legmostohább idojárási viszonyokközött is sikeresen alkalmazhatók nemcsak a gyalogság közvetlen támo­gatására, hanem a hadsereg gyorscsoportjában is, a siker kifejlesztésére ahadmuveleti mélységben. A finn háborúban a szovjet csapatok széles­köruen használták a harckocsikhoz kapcsolt páncélozott szánokat a gya­logságnak a rohamvonalba való szállítására.

A háború emellett több technikai-kiképzési hiányosságot tárt fel. Be­bizonyosodott pl., hogya Vörös Hadseregnek vastagabb páncélzatúharckocsikra, valamint több páncéltöro tüzérségre van szüksége.

A Vörös Hadseregnek 1938 és 1940 között vívott háborúi, továbbá a

második világháború kezdeti tapasztalatai azt mutatták, hogy a szovjetkatonai elméletben - ezen belül apáncéloscsapatok értékelésévei ésalkalmazásával kapcsolatban - bizonyos helyesbítések, egyes nézetekfelülvizsgálása szükséges.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a siker dönto tényezoje a támadás nagyüteme és folyamatossága, ez pedig csak a repülokkel és légideszantokkalegyüttmuködo harckocsik tömeges alkalmazásával érheto el. A szovjetfegyveres eroket fel kell készíteni mind a manoverezo tevékenységre,mind a jól kiépített, eros védoövek áttörésére. A harcászati áttöréshezvalamennyi fegyvernem erofeszítése szükséges, és a fegyveres küzdelemezen szakaszában a harckocsi kat a gyalogság közvetlen támogatására kellalkalmazni. Az áttörést légierovel támogatott, eros gyorsan mozgó ma­gasabbegységek és légideszantok ütközetbevetésével lehet hadmuveletiáttöréssé kifejleszteni.

Mindezek a szovjet fegyveres erok átszervezését és haditechnikai el­

látottságának javítását követelték. 1940 közepén újjászervezték a gépe­sített hadtesteket, s ezeket most már nemcsak a siker hadmuveleti ki­mélyítésére, hanem a védelem harcászati övének áttörésében való rész­vételre is alkalmazhatták. A hadtest általános szervezete: két harckocsi­

és egy gépesített hadosztály. Sajnos, a Nagy Honvédo Háború kezdetéigaz egész Vörös Hadsereg átszervezésévei és átfegyverzésével kapcsolatosóriási munkát nem sikerült befejezni.

Ebben az idoben jelentek meg a legújabb harckocsi-konstrukciók- aT-34 és a KV harckocsik -, amelyek harcászati-technikai jellem­zoik tekintetében minden más ország harckocsijait felülmúlták. A had­testeknek az új harckocsikkal való ellátásában viszont hibát követtek el.A harckocsikat párhuzamosan, egyidejuleg juttatták el valamennyi had­testhez, s így a Nagy Honvédo Háború kitörésekor egyik hadtest feltöl­tése sem volt teljes. A hadtesteknek volt ugyan nagyszámú, régi típusúharckocsijuk, de azoknak csak kevesebb mint 30%-a volt harcképes.A szovjet katonai felso vezetés, az 1937-38-ban bekövetkezett törésután két évvel - bár elkésve, de - visszatért a páncélos- és gépesített

T-34/85 típusjelu szovjet harckocsi

35

csapatok alkalmazása élenjáró elméletéhez és gyakorlatához, sot azoktovábbi fejlesztése is megkezdodött.

Az angolok és a franciák a második világháború kitöréséig csak ritkánváltoztattak az addig kialakult nézeteiken.

Az angolok a nemzetközi feszültség hatására fokozták a páncélos jár­muveik fejlesztését. A harmincas évek második felében a gyalogság köz­vetlen támogatására új harckocsitípusokat alakítottak ki. Kipróbálá­sukra azonban csak 1938-ban, az elso páncéloshadosztályok megszerve­zése után került sor. Ez azt jelentette, hogy az angol páncéloscsapatokatlényegében csak a gyalogság közvetlen támogatására készítették fel.

A francia legfelsobb katonai vezetés 1938 végén elhatározta két pán­céloshadosztály felállítását, ezek azonban csak 1940 elején alakultak meg.Rendeltetésük nem hadmuveleti támadó feladatok végrehajtása volt,hanem hogya jól megerodített védoállások áttörésekor a lövészhadosz­

tályok részére utat törjenek. A páncélos- és a gépesített magasabbegy­ségek önálló alkalmazásával csupán az 1938 decemberében, majd 1939.február végén megjelent intézkedéseikben foglalkoztak.

így a második világháború, illetve a Nagy Honvédo Háború kezdetére

apáncéloscsapatok alkalmazásának három, különbözo alapkoncepciójaalakult ki:

- a franciák nézetei szerint a páncéloscsapatokat kizárólag a gyalog­ság támogatására kell felhasználni; nem ismerték fel, hogya páncélos­magasabbegységek önálló hadmuveleti feladatok megoldására is képe­sek;

- a németek szerint a páncéloscsapatokat szoros együttmuködésbena légierovel csaknem kizárólag önálló hadmuveleti feladatokra kell alkal­mazni, a gyalogsággal csupán laza együttmuködésben, mivel ez utóbbi

fékezi a tevékenységük ütemét és korlátozza manoverezoképességüket;- a szovjet alapelvek szerint a páncéloscsapatok egyaránt alkalmaz­

hatóak a gyalogság közvetlen támogatására és önálló hadmuveleti fel­adatok megoldására, a mély támadó hadmuvelet keretei között.

Angliában a páncéloscsapatok hadmuveleti és harcászati alkalmazásá­

nak elvét elismerték és meg is fogalmazták, de gyakorlati megvalósításaérdekében alig tettek valamit.

A páncéloscsapatok szervezési és alkalmazási elveinek vizsgálata utána technikai fejlodés, fejlesztés kérdéseivel és eredményeivel foglalko-

36 zunk.

•.•.•.

Megállapftható, hogya második világháború kitörése elotti idoben ki­

alakulóban voltak a páncélos harceszközök mindazon fajtái és típusai,amelyek késobb a páncélos- és a gép.esített csapatok teljes gépesítésének

alapját képezték, s közülük néhány alkalmas volt a gyalogsággal együtte­sen végrehajtott tevékenységre.

A páncélosok fajtáinak és típusainak létrehozását a velük szemben tá­

masztott, gyakran ellentétes, más esetben egymás hatását kiegészíto har­cászati követelmények és bizonyos meglevo adottságok - így a vasutakfelhasználásának lehetoségei - diktálták. Egy páncélosjármu megalkotá­sánál pl. nem lehet olyan lényeges, de ellentétes követelményeknek ma­radéktalanul eleget tenni, mint a nagy sebesség, az eros fegyverzet, avastag páncélzat és a jó terepjáró képesség. Ezért az alkalmazás terén

fellépo eltéro igényeket a páncélosok több fajtájának és típusának ki­

alakításával és azoknak vagy egy szervezetben való összefogásával, vagya különbözo fajták és típusok vegyes alkalmazásával hidalták áto

A páncélosoknak ebben az idoben már kiforrott típusai a harckocsik,apáncélgépkocsik és a páncélvonatok, kifejlesztés alatt álltak a roham­lövegek, valamint a gépesített lövészek szállítására és harcára alkalmas

páncélosjármuvek. Itt megjegyezzük, hogy valamennyi felsorolt páncélosharceszköz, bár kezdetleges formában vagy csu pán csírájában, már .,azelso világháború végén megtalálhatóYolt. A két világháború közötti ido­ben foleg tökéletesítésük, típusaiknak a harc követelményeinek megfe­lelo tudatos kiformálása folyt.

A páncélosok fajtáin belül a típusok megjelölésére legelterjedtebbena súly szerinti megkülönböztetést használták. Értékelésükkel és alkal­mazásukkai kapcsolatban a következokben általánosítható nézetek ala­kultak ki.

1. A harckocsik a páncéloscsapatok alapját képezo harcjármuvek. Alap­veto rendeltetésük a harc megvívása. Súly szerinti osztályozás szerint

kis, könnyu, közepes és nehéz harckocsitípusokat különböztettek meg.Ez az osztályozás azonban nem minden országban volt egységes.PI. a könnyu harckocsik közé a kis és a közepes harckocsik egyes típusaités változatait is besorolták. A súly szerinti osztályozás egyébként nemfejezte ki al kalmazhatóságu kat, ezért egyrészt fegyverzetük szerint(géppuskás, könnyu, közepes, nehézlöveges), másrészt harcban betöl­

tött szerepük alapján (járor, felderíto, kíséro, csata-, rohamo, áttöro)

osztályozták, illetve jelölték meg oket. Az egyes harckocsitípusok jelen­toségének értékelése és alkalmazási elvei sem voltak azonosak - a kü­lönbözo országokban a harckocsik szerepérol vallott eltéro nézetek kö­vetkeztében. Ezért más-más típu sok gyártását helyezték elotérbe.

Különleges harckocsikat is állítottak elo. Rendeltetésük a harcot vívóharckocsik tevékenységének biztosítása, hatásuk kiegészítése. Ilyenekvoltak a hídveto, az aknarakó. az aknataposó. a ködveto, a lángszóró, ahíradó stb. harckocsik.

A kis harckocsikat nagy sebesség és mozgékonyság, viszonylag gyenge

páncélzat. alacsony felépítmény, egy-két géppuska, két kezelo, a híradó­berendezés hiánya és a 3 t-ig terjedo súly jellemezte. Viszonylagosolcsóságuk miatt csaknem valamennyi hadseregben bevezették. Rendel­tetésük - jellegzetességeik miatt - elsosorban páncélos-magasabb­

egységek kötelékében a harcbiztosítás, valamint a gyenge ellenállást ki­fejto vagy már megtört ereju ellenség ellen, kis mélységu, gyors lefo­Iyású harctevékenységek megvívása volt.

Felderítésben közel- és harcfelderíto-járorökként, valamint felderí­

tést végzo csapatokhoz beosztott támogató fegyverként alkalmaztákoket az ellenség felderíto vagy más eloretolt részei elleni harcban. Fel­adataik: találkozóharc esetén az ellenség elocsapatainak lerohanása és a

saját foerok harcba lépéséhez kedvezo feltételek biztosítása; védelemreberendezkedett ellenség elleni támadásnál a védelem áttörése közbenés utána az ellenség tüzérsége és a tartalékai körzetében a támadás fo­

Iyamatosságának biztosítása, helyi ellenállások leküzdése a gyalogsággal,esetenként más típusú harckocsi kkal együttmuködésben; üldözésnél avisszavonulást fedezo erok áttörése és avisszavonuló csapatokon való

rajtaütés volt. Harcukat kis kötelékekben, mozgékonyságuk kihasználá­sával az ellenséges csoportok, ütegek oldalában és hátában, nem vártirányból mért heves rajtaütésekkel vívták meg.

A könnyu harckocsik 16 t-ig terjedo súlyukkal a kis és a közepes harc­kocsi-kategóriák között foglaltak helyet. Sebességuk, mozgékonyságuk akis harckocsikhoz állt közel, nagyobb méretezésük, vastagabb páncélza­tuk és jobb terepjáró képességük miatt viszont inkább a közepes harc­kocsikhoz hasonlítottak. Nagy hátrányuk. hogy csak egy fegyverük volt.Ezt a hiányosságot olyan kényszeru megoldással hidalták át, hogy néhánykönnyu harckocsit nehéz-, másokat könnyufegyverrel látták el. így alegkisebb köteléket képezo szakasznak mindkét fegyvere megvolt. To-

vábbi hiányosság, hogy híradóberendezéssel éppen úgy nem voltak el­láthatók. mint a kis harckocsik.

Elonyös tulajdonságaikkal magyarázható, hogy alkalmazásukat sokfé­leképpen tervezték. Az angolok elsosorban a közepes harckocsik harcá­ban - a kis harckocsiknál vázolt feladatokra - tervezték felhasználni.

Feladataik közé tartozott a közepes harckocsik muködéséhez szükségesharcfelderíto, biztosító és leplezo tevékenységek; a harc kifejlodésefolyamán az ellenség csapatainak átkarolása és megkerülése. A könnyuharckocsik a franciáknál érdekes módon a támadás dönto eszközeit ké­

pezték, amelyeket az ellenség védelmének áttörésekor a nehéz harc­kocsik támogatnak.

A németek a könnyu harckocsiknak fontos szerepet szántak a páncé·los-magasabbegységek harcaiban, ezért ez utóbbiak szervezetének elen­

gedhetetlen részét alkották.A közepes harckocsikat 34 t-ig terjedo súly, közepes sebesség, kiváló

terepjáró képesség, eros páncélzat, élo- és páncélos célok ellen hatásosfegyverzet jellemezte.

Kezeloszemélyzetük 4-6 fo, fegyverzetük több géppuska és legalább

egy löveg. Rádióberendezéssel ellátták. A kor legelterjedtebb harcko­csitípusa.

Kedvezo tulajdonságaik miatt a harc dönto eszközeinek tekintettékoket. A közepes harckocsik feladata volt a védelem áttörése páncélos­magasabbegység kötelékében. a gyalogos-magasabbegységek támadó­harcában pedig a gyalogság közvetlen támogatása. A mozgóharcban ishasonlóan fontos szerepet szántak nekik. Abevezeto harcoktói az üldö­zésig, de visszavonulásnál is sokoldalúan alkalmazhatóaknak tartották.Az alkalmazás fo módjának - a széles köru alkalmazási lehetoségek elle­nére - a dönto célok érdekében történo összpontosított bevetésükettartották.

A nehéz harckocsik 34 t-án felüli súlyukkal. kis sebességükkel és cse­

kély hatótávolságukkal, jó terepjáró képességükkel és vastag páncélza­tukkal elsosorban az állásharc eszközei voltak. Fegyverzetük - a több

tornyos típusoknál - 3-4 löveg és 1-3 géppuska, kezeloszemélyzetük10-15 fo volt. Az erosen kiépített állások elleni támadásoknál, más tí­

pusú harckocsik támogatására is tervezték alkalmazásukat. Ilyenkor fofeladatuk az ellenség páncéltöro fegyvereinek és harckocsijainak leküz-dése volt. Igen nagy eloállítási költségeik és korlátozott alkalmazási lehe- 37

toségeik miatt csak a leggazdagabb országok hadseregeiben voltak meg­találhatók.

2. A páncéJgépkocsik fo jellemzoi az utakon elérheto nagy sebesség éshatótávolság, az elore-hátra kormányzás lehetosége, a korlátozott terep­járó képesség, a könnyu páncélzat és 2-8 t közötti súly. Fegyverzetükcsupán géppuska, vagy löveg és géppuska, kezeloszemélyzetük 3-6 fovolt. Rádió adó-vevo készülékkel rendelkeztek.

Rendeltetésük a harccselekmények során utakon, nagy távolságonvégrehajtandó feladatok megoldása volt. Az ellenség szervezett tuz­rendszere ellen nem voltak alkalmasak. Rendszerint gyorsan mozgó­magasabbegységek kötelékében muködtek.

Legfontosabb feladataik a távolfelderítés, a menetbiztosítás, az üldözésés a visszavonulás fedezése volt.

3. A páncéJvonatok általános jellegzetessége goz- vagy robbanómotorosmozdonnyal történo vontatás, az elore-hátra futás, a vasúthoz való tel­jes kötöttség, a nagy felépítmény és nagy befogadóképesség, az erosfegyverzet és páncélzat, a sok kezelo, a rádió adó-vevo készülék, a vasútimuszaki felépítményanyag, a nagy muködési sugáro Fegyverzetét többgéppuska, könnyu-, sot közepes lövegek is képezhették.

A páncélvonatok nehéz és könnyu típusait fejlesztették ki. A nehézvonat a mozdonyon kívül 2-3 löveggel és más fegyverzettel ellátottpáncélkocsi ból, 2 vagy 3 elo-, illetve utánfutó kocsi ból állt. A könnyuvonatokat egy motoros löveges kocsi ból és egy elofutó kocsi ból állítot­ták össze. Ezeken kívül csaknem minden hadseregben voltak egy-kétfegyverrel felszerelt gyors páncélhajtányok (páncél-sínautók).

Elsosorban a nagy területu országok hadseregeiben inkább hadmuve­leti, mint harcászati célokra használták oket. A vasúti-muszaki feladatok

megoldásában is részt vettek.

Hadmuveleti-harcászati feladataikhoz tartozott a felderítés, a vasút­

vonal mentén elhelyezkedo fontos pontok birtokbavétele és megtartásamás erok beérkezéséig. Gyorsan átcsoportosítható és avasútvonalakmentén bevetheto tartalékként is alkalmazták oket. A tengerpart védel­mében is fontos szerepük lehetett. Esetenként és nem huzamos ideig

38 más fegyvernemek harcát is támogathatták.

I

4. A rohamJövegek ebben az idoszakban még a tervezés, illetve a kiala­kítás stádiumában voltak. Elsodleges célként a gyalogság megerosítésétés támogatását jelölték meg, foleg a harckocsik elleni harcban, mind azáttörésben, mind pedig a hadmuveleti mélységben folyó tevékenységidején. Védelemben is jelentos szerepet szántak nekik.

A Szovjetunióban a háború elott a SZU-76 típusú roham löveg ter­vezés alatt állt. A németek a rohamlövegük alvázaként a P-1I1 harckocsialvázát használták fel, a forgótorony elhagyásával. A 7,5 cm-es ágyútkazamatás megoldással építették be, így a löveg oldalirányban 12-12°-os,magasságban 300-os szögben tüzelhetett. Elonyös tulajdonságai a harc­kocsival azonos mozgékonyság, a jóval alacsonyabb és kedvezobb forma,a nagyobb urméretu löveg beszerelésének és a homlokpáncél megerosí­tésének lehetosége. A németek terveiben szerepelt, hogy 1939-ig vala­mennyi gyalogoshadosztályt egy rohamlöveg-üteggellátnak el.

5. A JövészpáncéJosok rendeltetésének szánták, hogy tegyék lehetovéa gyalogság, a gyalogsági fegyverek, a legfontosabb szakcsapatok (pl. mu­szakiak) részére a harckocsik harcrendjében történo mozgást, és így se­gítsék elo a harckocsik harcát. Az ebben az idoben született tervek sze­rint a gyalogság a jármurol leszállva harcol. Mindezek a célkituzések á

harckocsikhoz hasonló mozgékonyságú és megfeleloen páncélozott jár­muveket igényeltek.

Az ilyen harcjármu megalkotásának gondolata az elso világháború ide­jére nyúlik vissza (Mk-VI harckocsi), és a két világháború között ki­alakult valamennyi páncéloselméletben is megtalál ható. A megfelelojármu kifejlesztése azonban a harckocsikhoz viszonyítva messze elma­radt.

Az angoloknál 1927-ben létrehozott motorizált kísérleti egységbenvolt egy olyan géppuskás zászlóalj, amelyet féllánctalpas, terepjáró, denem páncélozott gépjármuvek szállítottak. Ezek csak arra voltak képe­sek, hogy a terepen kövessék a harckocsikat.

A mai lövészpáncélosok elodjének az Angliában 1929-ben kifejlesztettMk-VI jelu Carden Lloyd könnyu harckocsi, valamint a Citroen-Kegresspáncélosjármu tekintheto. Mindketto egyben alaptípus is volt, mert szál­lítóterükben aknaveto, páncéltöro ágyú is elhelyezheto volt, emellett aszakcsapatok különbözo területein is használhatók voltak.

A németek az elsoként felállított páncélos hadosztályok lövészalegy-

ségeit négy-, illetve hatkerekes félszakasz-jármuveken szállították. A ké­sobb 'szervezett páncéloshadosztályok lövészeit 3 és 7 t-ás féllánctalpas

. vontatók alvázának felhasználásával kifejlesztett lövészpáncélosok szál­lították.

A páncélosok technikája, szervezete és alkalmazásaa második világháború éveiben

A második világháború hadmuveletei és harcai megvívásában a vezetoszerepet a -lövészeket, a tüzéreket, a harckocsizókat és a muszaki csa­patokat magában foglaló - szárazföldi csapatok játszották. Már a kétvilágháború között, de foleg a háború éveiben - elsosorban a páncélos­technika nagyarányú fejlodése következtében - a harckocsizó és gépe­sített csapatok a szárazföldi haderonem alapveto csapásméro és mano­verezo eroivé váltak.

A fobb hadviselo államok a különbözo hadszíntereken több mint

280 ezer harckocsit és rohamlöveget alkalmaztak (a szovjet hadiipar aNagy Honvédo Háború éveiben mintegy százezret állított elo). Tömegesbevetésük nagy hatással volt a háború egyes hadmuveletei nek alakulá­sára, nemritkán kimenetelére.

A harckocsik harcászat-technikai mutatói 1939 és 1945 között rohamo­

san fejlodtek. Ezt egyrészt az új típusok megjelenése, másrészt az egyestípusok folyamatos módosítása, tökéletesítése mutatja. A megállapításta következok jól szemléltetik.

A német hadsereg a lengyelországi hadmuveletek során foleg P-I ésP-II típusú könnyu harckocsikat alkalmazott. A francia elvek alapjánszervezett lengyel harckocsi-zászlóaljak nem tudtak ellenállni a több­szörös túlereju német harckocsikötelékeknek. Ennek ellenére már ek­kor kiütköztek a német könnyu harckocsik hiányosságai: a gyenge pán­célvédettség és nem kielégíto tuzero, a kis hatótávolság, az alacsony ma­noverezoképesség. Anémet hadvezetés - számolva azzal, hogya háborúkésobbi hadmuveletei során szilárdabb és nagyobb mélységu védelmetkell majd áttörni - a korszerubb P-1I1 és P-IV típusú harckocsik gyár­tását meggyorsította. Számuk 1940 májusára 309-rol 961-re emelkedett.A német vezetés itt azt is figyelembe vette, hogya harmincas években

szerkesztett T-70 szovjet és az 1940-41-ben kibocsátott M-3 ameri­kai könnyu harckocsik felülmúlják a P-r-eseket .

A Szovjetunióban a korszeru közepes és nehéz harckocsik gyártásátmár 1940-ben megkezdték. Az ipar 1940-ben 243 db KV és 115 db T-34,1941 elso félévben pedig 393 db KV és 1110 db T-34 típusú harc kocsitállított elo. Ez a mennyiség azonban az igényeket nem elégítette ki.A meglevo harckocsik túlnyomó része (B- T és T-26) technikailag el­használódott állapotban, s páncélvédettsége, valamint tüzérsége is gyen­ge volt.

Az angolok Churchill-VII típusú közepes harckocsijának tuzerejeazonos, hatótávolsága viszont jóval kisebb volt, mint a szovjet és anémettípusoké. Vastag páncélzata miatt nem volt eléggé mozgékony.

Az amerikai Shermanok elso sorozata az 1942. évi el-alameini áttörés­

nél bizonyította, hogy korszeru, a követelményeknek megfelelo harc­kocsi, de a benzinüzemelés következtében könnyen kigyullad.

Amerikai Sherman harckocsi

39

A Szovjetunió hadigazdaságának fejlodése lehetové tette a harckocsik

tömeggyártását, így a harctéri igényeknek megfeleloen megnövelték aközepes harckocsik számát. Az 1942. évi termelés 66,1%-át aT-34 típusképezte. s a számszeru fejlesztéssel párhuzamosan jelentos minoségi fej­lodés is tapasztalható volt. A hegesztett tornyokat lekerekített, öntötttornyok váltották fel, a harckocsik nagyobb üzemanyagtartályokat kap­tak, növelték a páncél védettséget és a tuzerot, a 76 mm-esek helyett85 mm-es lövegeket építettek be.

A németek a kurszki csatában -1943 nyarán - vetették be elso ízbentömegesen a P-V (Párduc) és aP-VI (Tigris) nehéz harckocsikat. Ezek

akkor minden tekintetben korszeruek voltak. Szovjet részrol ugyan­ekkor vetették be tömegesen a T-34/85 közepes harckocsikat. Ezek aharckocsik a második világháború legjobb konstrukciói voltak. Anémet

harckocsikhoz viszonyított lényegesen kisebb súlyukkal. azonos tuz­erejükkel, 2-3-szoros hatótávolságukkal, rendkívüli manoverezoképes­ségükkel nemcsak ellensúlyozni tudták a kisebb páncélvastagságból ere­do hátrányt, hanem a nehéz harckocsik legveszélyesebb ellenfeleivé isváltak.

A páncélelhárító eszközök fejlodése, az egyre szilárduló és mélyülovédelem szükségessé tette az új szovjet nehéz harckocsik kifejlesztését,amelyeknek ISZ-2 típusa a háború legnagyobb tuzereju páncélosa volt.

A harckocsik számának emelkedése és minoségének javulása nagymér­tékben befolyásolta az ellenük folyó harc eredményességét. A hadmuvé­szet olyan követelményt támasztott, hogya csapatok páncéjtöro eszkö­zeinek terepjáró és manoverezoképessége a harckocsikéhoz hasonló,ugyanakkor a tuzerejük azokénál hatásosabb legyen. Ennek a követel­ménynek tettek eleget az egyre nagyobb számban és jobb minoségbengyártott roham/övegek. Alkalmazásuk fo területe a harckocsik kísérése

volt. Elsosorban a gyorsanmozgó-magasabbegységeknek volt szükségüka rohamlövegekre - önjáró tüzérségre -,olyanokra, amelyek bármi­lyen támadási ütem mellett is képesek közvetlenül a harcrend ben mu­ködni.

A második világháború elso éveiben a rohamlövegek kifejlesztése mégkezdeti stádiumban volt, ezért a típusok kialakításánál átmeneti meg­oldásokat fogadtak el. A németek például a 37 mm-es cseh páncéltörolöveget P-1I1 harckocsialvázra szerelték. A nagyobb számban 1942-ben

40 kibocsátott 75 mm-es páncéltöro löveget a cseh T-38 típusú harckocsi

alvázán al kal mazták. Ez a típus a páncélvadász (Jagdpanzer) elnevezéstkapta.

A szovjet csapatokhoz 1941 augusztusában jutottak el az elso - a há­borúban létrehozott - ZISZ-30 rohamlövegek, majd ezeket követték

1942-ben aT-70 típusú harckocsialvázra épült SZU-76 könnyu típusú,benzinüzemu rohamlövegek kísérleti példányai. Késobb, 1943 nyaránmár tömegesen jelentek meg mellettük aT-34 típusú harckocsi és a122 mm-es löveg kombinációjából gyártott SZU-122 típusú közepes,valamint a KV harckocsi és a 152 mm-es tarackon felépülo SZU-152típusú nehéz rohamlövegek.

A háború két utolsó évében további rohamlövegtípusok is megjelen­tek a harcmezokön. Többek között a szovjet SZU-85, az ISZU-122,az ISZU-152 és a SZU-100, anémet Ferdinánd, Elefánt és Orrszarvú,továbbá néhány kis urméretu amerikai-angol önjáró löveg.

A páncélosok típusainak változása azt mutatja, hogya háború éveibena könnyu harckocsik száma fokozatosan csökkent. s alapveto típussá aközepesek váltak. A rohamlövegek mennyiségénél inkább a könnyu tí­pusokat részesítették elonyben. A Szovjetunió harckocsi- és roham löveg­termelésén belüli arányok változását a következo táblázat mutatja:

Harckocsi (%)Rohamlöveg (%)Idopont könnyu

közepesnehézkönnyunehéz

1941. június

91-9--1941. november

60308-2

1944. július.

23447215

1945. május

194062411

A második világháború éveiben szinte valamennyi ország haderejébenkisebb-nagyobb számban a páncélozott száJJítójármüvek is megjelentek.Mennyiségük a harckocsikhoz viszonyítva elmaradt, és elsosorban a pa­rancsnokságoknál és a felderíto alegységeknél találkozhatunk velük.

~A harcászati alegységek nagyobb része ekkor még gyalogos volt, esetlegterepjáró gépkocsikon szállították oket. A háború utolsó éveiben jelen­tek meg a lövészeket (10-12 katonát) szállító féllánctalpas gépjármu­vek.

A páncé/os- és gépesített csapatok szervezeti felépítése a vázolt technikai

fejlodéssei, a páncélostechnikában rejlo nehézségekkel és a hadmuvészetáltal támasztott követelményekkel mindenkor szoros összefüggésbenalakult.

A páncéloscsapatok alapveto harcászati magasabbegysége - szinte aháborúban részt vevo valamennyi ország hadseregében - a páncé/os­

(harckocsi-) hadosztály volt.

Anémet páncéloshadosztályba 1939-ben 324 harckocsi tartozott. Szá­mukat 1940-ben a jobb vezethetoség, a nagyobb mozgékonyság biztosí­tása érdekében - a tapasztalatok alapján - 270-re és 1941-ben 209-recsökkentették.

Franciaországban 30 harckocsi ból álló harckocsi-zászlóaljakat szervez­tek, s csak a lengyelországi tapasztalatok hatására láttak hozzá a páncélos­

hadosztály felállításához.A Nagy Honvédo Háború kezdetén a szovjet harckocsi-hadosztály

szervezetébe két harckocsi-, egy gépesített és egy tüzérezred tartozott.A háború elso idoszakában bekövetkezett nagy veszteségek hatására1941 második felében az addigi harckocsi-hadosztályokból harckocsi­dandárokat és önálló zászlóaljakat szerveztek.

Az amerikai-angol hadsereg legmagasabb páncélosköteléke a had­osztály volt (két harckocsi- és egy páncélgránátos ezred). Ereje 232 köze­pes és 158 könnyu harckocsival anémet hadosztálynak megközelítolega kétszerese volt.

A második világháború során alkalmazott harckocsi- (páncé/os-) had­

testek rendszerint az összfegyvernemi hadseregek, vagy a frontok (had­seregcsoportok) gyorscsoportjainak feladatait oldották meg.

Anémet páncéloshadtestek összetétele a lengyelországi hadmuveleteksorán különbözo volt (két gépesített, egy páncéloshadosztály, késobbfordítva).

A négy elso szovjet harckocsi hadtest felállítására 1942 tavaszán kerültsor. Állományába ekkor két harckocsi- és egy gépkocsizó lövészdandár,páncéltöro tüzérezred stb. tartozott. A késobbiekben több változtatás

történt; még egy harckoesidandárt, majd 3 roham löveg-ezredet is ka­pott. A háború utolsó évében a szovjet harckocsi hadtest állományábamár 207 közepes harckocsi, továbbá 63 könnyu és nehéz roham lövegtartozott.

A gépesített hadtestek fejlodése a német hadseregben sem volt töret­len. A nyugat-európai hadjárat során páncéloshadtestekké szerveztékát, késobb újból gépesített hadtestekként állították fel oket. A Szovjet­unió elleni háboru kezdetén 3-4 páncélos- és gépesített hadosztályból,

1943-ban pedig foleg gyaloghadosztályokból állt. Ekkor már csak a nevükvolt gépesített.

A szovjet hadseregben a gépesített hadtestek mindvégig nagy szere­pet játszottak. Az 1940-ben szervezett gépesített hadtestek (hadtesten­ként 1025 harckocsi) túlságosan nehézkesek voltak. A háború kezdeténa nagy veszteségek miatt feloszlatták oket, és állományukból harckocsi­dandárokat és lövészhadosztályokat szerveztek. 1942 oszén ismét újra­szervezésük vette kezdetét.

Összetételük a többszöri átszervezés során különbözo volt: három

gépesített és egy harckocsidandár (175 hk), vagy három gépesített éskét harckocsidandár (224 hk). A tapasztalatok inkább az elso változatsikerességét bizonyították.

A németeknél a legnagyobb páncélos kötelék a páncéloscsoport, ké­

sobb a páncéloshadsereg, a szovjet haderoben pedig a harckocsi-hadse­reg volt.

A németek Franciaország lerohanásakor al kal maztaR elso ízben páncé­

loscsoportot, összesen kilenc páncélos- és gépesített hadosztály eroben.Ezen hadmuvelet második szakaszában két, a Szovjetunió elleni háború·

kezdetén pedig már négy páncéloscsoportot vetettek ütközetbe. Ezeketkésobb páncéloshadseregekké szervezték áto

A szovjet haderoben 1942 tavaszán három vegyes összetételu harc­kocsi-hadsereget szerveznek. (2 harckocsi hadtest. 1 harckocsi dandár,11övészhadosztály, 1 lovas hadosztály, 1 motorkerékpáros ezred, tüzér- éslégvédelmi tüzéregységek.) Az egyes kötelékek mozgékonysága a vegyesösszetétel következtében eltéro volt, ezért több módosítás után 1943­

tói kezdve egynemu harckocsi-hadseregeket hoztak létre. 1944-ben márhat ilyen seregtest muködik. Az állomány tábla szerint 620 harckocsivalés 189 rohamlöveggel rendelkeztek. 41

A páncélosok technikai és szervezeti kérdéseinél kissé hosszan - bárígy is csak vázlatosan - idoztünk. A továbbiakban a második világhábo­rús alkalmazás kérdéseivel, tapasztalataival foglalkozunk.

A második világháború megindulásával kezdetét vette a különbözokatonai elméletek próbája. A hadszíntéren a fasiszta német hadsereglengyelországi hadjárata során jelent meg eloször és lépett ütközetbeegyidejuleg több ezer harckocsi és repülogép. A harckocsik és a repülo­gépek tömeges alkalmazásával, nagy mélységu csapásaival végrehajtotthadmuvelet új távlatokat nyitott a hadviselésben, megváltoztatta a csa­pások erejét és méreteit. az elorenyomulás mélységét. A tevékenységekütemét többé nem a gyalogság. hanem a gépesített csapatok szabtákmeg - 80-100 km-rel megelozve agyalogoskötelékeket.

A nyugat-európai hadjárat során a németek a harckocsi- és gépesítettcsapatokat még nagyobb tömegben vonták össze. Az itt alkalmazottpáncéloscsoportok 2-3 lépcsos hadmuveleti felépítésben, arcvonal­kilométerenként átlag 80 'harckocsival (80-as harckocsisuruséggel) tá­madtak. Ez lehetové tette a csapások erejének a mélységbol történoállandó fokozását, biztosította a hadmuveleti siker gyors ütemu kifej­lesztését, végso eredményként a franciák védelmének lendületes áttö­rését. Apáncéloshadtestek és -hadosztályok 2.5-5 km-es sávban, két­lépcsos harcrendben támadtak. Eloretörésük napi üteme 40-50 kmvolt. Anémet páncélostechnika állapota azonban nem mindenben feleltmeg a korszeru követelményeknek. A hadjárat elso idoszakában, amikoranémet páncéloshadosztályok gyors ütemben törtek a tengerpart felé.a harckocsik közel 50%-a motorhiba vagy más technikai rendellenességkövetkeztében hosszabb-rövidebb idore mozgásképtelenné vált.

A franciák páncéloscsapatait a nagyfokú passzivitás jellemezte. Jólleheta németeknél több har:ckocsijuk volt, ezt az elonyüket a helytelen. aharckocsik alapveto rendeltetésétol eltéro alkalmazása következtébennem tudták kihasználni. Páncélos-magasabbegységeik felállításához csaka németek lengyelországi sikerei láttán kezdtek hozzá. Az alkalmazás el­veit azonban nem dolgozták ki, a törzsek és a csapatok összekovácsolá­sára sem volt idejük. így a sebtében létrehozott négy francia páncélos­hadosztálynak a helyzet alakulására már nem volt hatása. Szemléletespéldája ennek, hogy amikor a 3. páncéloshadosztályt május 14-én Se­dan ba irányították az eloretöro német harckocsik feltartóztatására, az

42 együttes alkalmazás helyett kis csoportokra szétosztva. részen ként ve-

tették ütközetbe. Ez a szétverésüket eredményezte. A legnagyobb si kerta de Gaul/e vezette 3. páncéloshadosztály érte el. amely május 18-ánLaon körzetében csapást mért Guderian egyik páncéloshadosztályánakszárnyára, és rövid idore megállította a hadosztály eloretörését. A fran­cia gyalogság azonban a sikert nem tudta kihasználni.

A második világháború elso idoszaka hadjáratai nak tapasztalatai aztbizonyították, hogy az új harceszközök - a harckocsik és a repülogé­pek - tömeges alkalmazásának eredményeként megnövekszik a maga­sabbegységek és a seregtestek ütoereje, lehetoség nyílik arra, hogy azellenségre egyidejuleg több irányban és nagy mélységben hatást gyako­roljanak, s mindez együttesen a tevékenységnek manoverezo jellegetkölcsönöz. A harckocsik és a légiero nagyfokú mozgékonysága, hatalmascsapásméro ereje lehetové tette, hogy hadmuveleti, sot hadászati fel­adatokat is jóval nagyobb mélységben, lényegesen rövidebb ido alattoldjanak meg, mint az elso világháború idején. A lengyelországi és a fran­ciaországi hadjárat azt is megmutatta, hogya korábbi háborúkhoz vi-

Amerikai M-47 ••Pattan" típusú közepes harckocsi

szonyítva megváltozott a támadó hadmuveletek jellege. A támadó csa­patok, miután az ellenség védelmébe mélyen beékelodtek, számos tám­pontot maguk mögött hagytak. Apáncéloshadtestek és -csoportok, va­lamint i nagy légikötelékek alkalmazása lehetové tette az ellenség nagyereju és nagy kiterjedésu csoportosításainak átkarolását, megkerülésétés bekerítését.

Az amerikai-angol páncéloscsapatok alkalmazását a sajátos észak­afrikai, de még inkább a normandiai partraszállás után, a nyugat-európaihadszíntéren folyó hadmuveletek alapján lehet értékelni.

A sivatagi támadó hadmuveleteket a viszonylag keskeny támadási sávés a támadás magas üteme jellemezte. Ezt az magyarázza, hogya csapatokcsak a parti sávban tevékenykedtek, és a védo félnek nem voltak a mély­ségben hadmuveleti tartalékai.

A fo csapásméro erot a páncélos- és gépesített csapatok jelentették.A támadó a védelem harcászati mélységének leküzdése után nagy távol­ságot tehetett meg jelentosebb ellenállás nélkül. A támadó második lép­csoket és a páncéloskötelékekbol álló gyorscsoportokat általában a sikerkimélyítésére használták fel, vagy pedig az ellencsapásokat hárították elvelük.

A tapasztalatok hamarosan bizonyították, hogy sivatagi viszonyok kö­zött a harckocsik különleges elokészítést igényelnek. Az agyagos talaj,a süppedo homok, a hoség és a felhoszakadásszeru esok korlátozták aharckocsik alkalmazását. Ezért a harckocsi kat speciális porszurokkellát­ták el és egy sor más rendszabályt is alkalmaztak, hogy fokozzák a harc­kocsik terepjáró képességét.

A páncéloscsapatok a gyalogsággal együtt fejezték be a védelem harcá­szati mélységének áttörését, visszaverték az ellenlökéseket, s kifejlesz­tették a támadást a hadmuveleti mélységbe; egyes harckocsikat akna­mentesítés re is igénybe vettek.

A támadó magasabbegységek elott különleges muszaki osztagok ha­ladtak, amelyek az aknamezokön átjárókat nyitottak, és gondosan meg­szervezték a támadó csapatok áthaladását az átjárókon. Elöl rendszerintmuszaki alegységek, lövészszázadok és eloretolt tüzérfigyelok haladtak,mögöttük a páncélozott szállítójármuvek és a gyalogságot szállító terep­járó gépkocsik, majd a gyalogságot közvetlenül támogató harckocsik éspáncéltöro lövegek, legvégül pedig a gyalogság további támadásához

• szükséges gépkocsik. így a nemritkán több kilométer mélységu akna-

mezon keresztül a támadást három harcászati lépcsoben hajtották végrea légiero é$ a tüzérség támogatásával.

Az amerikai-angol csapatok normandiai hadmuveleteiben igen nagypáncéloserok vettek részt. A partraszállás idoszakában a páncéloshad­osztályokat nem a hadtestek elso lépcsoi be, hanem a focsapás irányábanténykedo hadtestek második lépcsojébe - általában 1-2 páncéloshad­osztályt - osztották be. (Az elso lépcsoben lövészhadosztályok támad­tak.) A páncélos hadosztályok feladatául a harcászati mélység áttöréséneka befejezését, továbbá a sikernek a hadmuveleti mélységben való kifej­lesztését szabták. Egyes esetekben - ritkábban - a páncéloshadosztá­lyokat a hadtestek elso lépcsoi ben is al kalmazták az ellenség védelménekáttörésére.

Az elso lépcso lövészhadosztályait nagyszámú kétéltu harckocsi valrendelkezo önálló dandárokkal, ezredekkel és zászlóaljakkal erosítettékmeg. A harckocsik a deszantok partraszállásának idején a parttól3-4 km-re a vízre ereszkedtek, és az elso lépcso gyalogságával együttrohamozták az ellenséget. A hídfokért folytatott harcokban a kétéltuharckocsik beigazolták célszeruségüket, és kiemelkedo eredményeketértek el az ellenséges harckocsik ellenlökéseinek elhárításában.

Az amerikai-angol gyaloghadosztályok nagyfokú gépesítettsége a há­ború ezen idoszakának új jelensége. Lehetové vált, hogya páncélos­hadosztályoktói ne szakadjanak le, s ez meggyorsította a támadás üte­mét. Ha a páncéloshadosztályok ellenállásba ütköztek, a gyaloghadosz­tályok váltották fel oket.

A szovjet hadero - ezen belül a harckocsi- és gépesített csapatok ­második világháborús tapasztalatainak kiemelkedo szerepe van a had­muvészet fejlodésében. A keleti hadszíntéren lefolytatott hadmuvelete­ket - az alkalmazott formák, módszerek, manoverek, csapások, a mil­liós katonatömegek, a több ezer repülogép, harckocsi és egyéb más kor­szeru technikai eszköz alapján - joggal nevezhetjük a hagyományosfegyverekkel vívott háború hadmuvészeti csúcsának.

A szerzett tapasztalatok egyértelmuen igazolták a szovjet katonai teo­retikusoknak a két világháború között kifejtett azon nézeteit, amelyekszerint a páncéloscsapatok egyaránt alkalmazhatók a gyalogság közvetlentámogatására és a mély támadó hadmuvelet keretén belül a siker kifej­lesztésére, tehát hadmuveleti feladatok megoldására.

A gyalogságot közvetlenül támogató harckocsik (a továbbiakban 43

GYKT harckocsik) harci alkalmazásának alapelve a többi fegyvernemmelszoros együttmuködésben történo tömeges alkalmazás volt. Mivel azon­ban a háború kezdetén a szovjet hadsereg harckocsijainak nagy részét el­vesztette, a lövészhadosztályoktól elvették a szervezetszeru harckocsi­

zászlóaljakat, megerosítést alig kaptak, és a tapasztalatlanság következ­tében alkalmazásukban is hibákat követtek el.

A moszkvai ellentámadás során a harckocsidandárokat, -ezredeket és

-zászlóaljakat az arcvonal mentén egyenletesen elosztva, GYKT harc­kocsikként alkalmazták, nem sok sikerrel. Az okok: a fegyvernemekkel,foleg a lövészcsapatokkal és a tüzérséggel az együttmuködés nem volt

kielégíto. Nem alakultak ki a lövészek és a harckocsik támadásának leg­célszerubb módjai, a harckocsik elszakadtak a lövészektol, nagy veszte­ségeket szenvedtek, ezért feladataikat nem tudták teljesíteni.

A szovjet vezetés ezen tapasztalatok tanulságait gyorsan levonta, ésmár 1942 januárjában foparancsnoksági direktíva írta elo, hogya harc­kocsi egységeket, -magasabbegységeket csak teljes állományával, a gya­logsággal, tüzérséggel és légierovel szoros együttm uködésben szabadalkalmazni. A direktíva a továbbiakban megtiltotta, hogyaharckocsikataz ellenség és a terep elozetes felderítése nélkül vessék harcba.

1942 októberében - amikor már a gyorscsoportok alkalmazásábanis voltak valamelyes tapasztalatok, azokat összegezve - parancsilag meg­határozták a harckocsi- és gépesített egységek, valamint -magasabbegy­ségek harcászati és hadmuveleti alkalmazásának elveit. Ennek értelmé­

ben az önálló harckocsi- és gépesített egységek (ezredek, dandárok)GYKT harckocsikként az összfegyvernemi magasabbegységek megerosí­tésére szolgálnak. Harcaik megvívásának módjaként meghatározták,hogy az ellenséget maximális sebességgel rohamozzák, a saját gyalogság­tói 400 méternél távolabbra nem szakadhatnak el, menetbol tüzeljenek,s a harcmezon manoverezve mérjenek csapást az ellenség szárnyára, há­tába; az alapveto feladatuk az ellenség gyalogságának megsemmisítése.

A harckocsi- és gépesített hadtestek, a harckocsi-hadseregek meg­osztását az emlitett parancs megtiltotta, egyben meghatározta, hogyafrontok és az összfegyvernemi hadseregek sikerkifejleszto lépcsoi ként- gyorscsoportokként - kell alkalmazni oket. Ütközetbe vetésüket az

ellenség fovédoövének áttörése után (ez 1942-ben a harcászati mélységetjelentette), a lövészeknek az ellenség tüzérségi tüzeloállásai körzetébe

44 való kijutását követoen határozták meg.

/

A harccselekményeket a továbbiakban a páncéloskötelékek alkalma­zására vonatkozó említett parancs figyelembevételével tervezték.

A szovjet ipar harckocsitermelésének jelentos emelkedése pedig 1943-ralehetové tette, hogya harckocsi knak a focsapás irányában történo töme­ges alkalmazása szabállyá váljék.

A Nagy Honvédo Háború harmadik idoszakában a focsapás irányábantámadó lövészhadosztályok már rendszerint harckocsidandár vagy nehézharckocsiezred és rohamlövegezred megerosítést kaptak. Ezzel az arc­vonal-kilométerenkénti harckocsisuruség elérte a 15-20-at, a háborúvége felé a 30-35-öt. Páldaként említjük, hogy az 1944. évi nyári had­járat során, a belorusz hadászati muveletben részt vevo négy~rontnaköszszesen kétezer GYKT harckocsi és roham löveg állt rendelkezésre.

A lövészek harcrendjében alkalmazott (GYKT) harckocsik a követke­zoképpen muködtek. Legelöl haladtak az aknataposó harckocsik, utánuk

a harckocsi-alegységek, a nehéz rohamlövegek támogatásával. A könnyurohamlövegek dönto többsége a lövészhadosztályok második lépcsojé­ben támadott.

A harckocsik számának növekedése és a parancsnokok tapasztalatailehetové tették, hogyalövészezredeknek, sot az elso lépcso lövészzászló­aljainak is harckocsikat rendeljenek alá. Az így kialakuló szorosabb'

együttmuködés a feladatok sikeres megoldását eredményezte. Ugyan­akkor a vezetés számára nehézséget jelentett, hogy a támadás ütemének

fokozása érdekében, a második lépcso lövész-magasabbegységeinek(-egységei nek) harcbavetésekor a GYKT harckocsi kat az elso lépcsokbola másodikba kellett át-alárendelni. Ezen változtatni csak a harckocsik

számának jelentos növekedésévei lehetett, amikor a második lépcsokis kaptak harckocsi-megerosítést.

A gyorscsoportok hadmuveleti alkalmazásának legfontosabb elve- figyelemmel az emlitett 1942. évi direktívára - az összpontosításvolt. Ha például a hadseregek és a frontok gyorscsoportjai egy iránybantevékenykedtek, a harckocsik és a rohamlövegek hadmuveleti surusége80-1Q0-ra emelkedett. Amilyen mértékben gyarapodtak a tapasztala­tok és bovültek a harci lehetoségek, oly mértékben növekedett a harc­kocsi- és gépesített hadtestek feladatainak mélysége 50-rol 180 km-re.

A háborúnak ebben az idoszakában a harckocsi-hadsereg feladatánakmélysége rendszerint egybeesett a front feladatának mélységével (120­400 km, néha ennél több is).

~----

!!'"

Az összpontosítási, a várakozási és a megindulási körletnek az arc­vonaltól való távolságát úgy határozták meg, hogy az tegye lehetové a

rejtett elhelyezést és a támadás gyors megkezdését. Ha a harckocsi­hadtestnek az volt a feladata, hogy fejezze be az ellenség fovédoövénekáttörését, akkor a roham elotti éjszakán foglalta el a megindu lási körletet.Ha más feladatot kapott, de ugyanúgy nyílt terep esetén is, a hadtestközvetlenül a várakozási körletbol mozgott elore az ütközetbe vetés

terepszakaszára.A háború éveiben a harckocsi-magasabbegységek harcrendje is töké­

letesedett. A hadtestek elso lépcsoit rendszerint a harckocsidandárok,a harckocsi-hadseregek elso lépcsoit pedig a harckocsi hadtestek képez­ték. Az önállóságuk növelése érdekében mind több és több megerosítoeszközt kaptak. A hadtesteket 4-6, a hadsereget 8-12 km-es sávbankét, illetve négy menetvonalon vonták elore, vagy vetették harcba.Folyamatosan javult a harckocsi-magasabbegységek és -seregtestek ütkö­zetbe vetésének tüzérségi és légi biztosítása is.

A háború követelményei fokozatosan növelték a gyorscsapatok ütkö­zetbe vetésének mélységét is. Ennek azonban nem minden esetben tud­tak eleget tenni. A háborúnak ebben az idoszakában olyan elvek alakul­tak ki, hogy az ellenség védelmének harcászati mélységét az összfegyver­nemi magasabbegységeknek kell áttörniük. (Ez 1943 nyarától már kétvédoöv, 12-20 km mélységben.) Ennek megfeleloen a lövészhadtestközelebbi feladatként az ellenség fovédoövének, további feladatként amásodik védoövének áttörését kapta. Ezt a követelményt - egyrészt atüzérség és a gyalogságot közvetlenül támogató harckocsik korlátozottlehetoségei, másrészt a szállítóeszközök hiánya miatt - gyakran nemtudta teljesíteni. így elofordult, hogya harcászati mélység áttöréséreharckocsi- és gépesített magasabbegységeket is igénybe vettek.

A tapasztalatokat vizsgálva olyan megállapításra is juthatunk, hogyahadsereg gyorscsoportjának a harcászati mélység áttörése befejezésénekérdekében történo ütközetbe vetése célszerutien volt, mivel ez a siker

kifejlesztését végrehajtó erok ido elotti alkalmazását jelentette. A há­ború eseményei azt bizonyítják, hogya harcászati mélység áttöréséneküteme nagymértékben befolyásolta az egész hadmuvelet sikerét. Ha ezhosszú ideig tartott, akkor elvesztették a váratlansággal járó elonyt, ésaz ellenség számára lehetové vált a megfelelo ellenintézkedések végre­hajtása. A végso tapasztalat az volt, hogy az összfegyvernemi magasabb-

egységek csak ott tudtak harcolva napi 12-25 km-t elorehaladni, ahola védelem harcászati mélységéért folyó küzdelem során a hadsereggyorscsoportját részben vagy egészében ütközetbe vetették.

A front gyorscsoportját képezo harckocsi-hadseregeket is a hadmuve­leti mélységben folytatandó sikeres és elhúzódó tevékenység érdekébenmind nagyobb mélységben vetették ütközetbe. Amíg 1943-ban csak3-8 km mélységben, a hadmuvelet elso napján, 1944-45-ben már csaka végrehajtott áttörés után, rendszerint a második hadmuveleti napkezdetén 25-40 km mélységben vetették ütközetbe. Ekkor már a har­cászati mélység áttörését befejezo harckocsihadtesteket, valamint a si­kert a front támadó hadmuvelete teljes mélységéig kife~eszto harckocsi­hadseregeket egy irányban és egymást követoen vetették be.

Ennek az idoszaknak a hadmuveletei re jellemzo, hogya gyorscsopor­tok messze elszakadtak a front foeroitol, manovereket hajtottak végre,és tevékenységük irányát is gyakran változtatták. A támadás során szétkellett zúzniuk az ellenség hadmuveleti tartalékait, s a tartalékok elleniharcban gyakorta ellencsapásokat is el kellett hárítaniuk. Nem volt ritkaeset, hogy miközben találkozó ütközet megvívására kényszerültek, ré­szeikkel védelembe mentek áto

A támadó hadmuveletnek ez a befejezo mozzanata rendkívül feszített,egyben bonyolult volt, amikor a harckocsi-hadseregek a front foeroitolmessze eloretörve, csak a légiero támogatásával oldották meg feladatu­kat. 1944-45-ben, a szovjet harckocsi-hadseregek megerosödése és azellenség hadmuveleti tartalékainak gyengülése következtében a talál­kozó ütközetek dinamikusan és viszonylag gyorsan zajlottak le. A talál­kozó ütközet többnyire a harcászati mélység áttörésének befejezésekorvagy a közeli hadmuveleti mélységben kezdodött. Az ellenség szétzúzá­sát a meglepésszeru tuzcsapás, a kezdeményezés megragadása, a frontá­lis csapás és a szárnyak megkerülése tette lehetové.

A találkozó ütközet sikeres megvívásának feltétele az idoben hozottelhatározás volt - ez nem nélkülözhette a felderítés gyors és pontosmuködését -, az ellenség megelozése a szétbontakozásban, a megfeleloterepszakaszok elfoglalásában, továbbá az elorevetett osztagok határo-zott, gyors tevékenysége. A sikeresen megvívott találkozó ütközet jópéldája az 1. Ukrán Front visztula-oderai hadmuveletében a 4. és a3. harckocsi-hadsereg tevékenysége. Ez a hadmuvelet az ellencsapástvégrehajtó német páncéloshadtest szétzúzásával és az ellenség - a szár- 45

nyaira és hátába irányuló gyors és határozott tevékenység eredménye­ként - bekerítésévei fejezodött be.

A harckocsi-magasabbegységek és -seregtestek az alapveto feladatukvégrehajtása - a siker kifejlesztése - során gyakran üldözésbe mentekáto Ez az esetek többségében az ellenség közeli hadmuveleti tartalékai­nak szétverése után kezdodött. Ilyenkor a foerok - rendszerint osz­lopokban - gyors ütemben üldözték az ellenséget, megakadályozvaszámára a szervezett visszavonulást és az elokészített terepszakaszokmegszállását.

A harckocsi- és gépesített magasabbegységek hadmuveletei során gya­korta eroszakos folyóátkelésre került sor. Ezt a magasabbegységek több­nyire menetbol, széles arcvonalon, az éjszaka kihasználásával hajtottákvégre. Az elso lépcso elorevetett osztagainak és dandárainak gépkocsizógyalogsága szükségátkeloeszközökön kelt át a folyón, a tüzérség és aharckocsik a partról támogatták oket. A pontonos átkeloeszközök be­érkezése után a magasabbegységek harckocsijai és tüzérsége kelt áto

A menetbol történo folyóátkelés sikerét nagymértékben segítettékaz ellenségtol elfoglalt hidak és átkelohelyek, valamint a gázlók célszerufelhasználása. A tapasztalatok közé tartozik az is, hogy az átkelés sikeréta vízi akadály megközelítésekor végrehajtott manover gyorsasága és vá­ratlansága is segíti. Szemléletes példája ennek a lublin-breszti hadmu­veletben a 8. gárdahadsereg gyorscsoportjaként m u ködo 11. harckocsi­hadtest átkelése a Nyugati-Bug folyón (1944. július 19.). A harckocsi­hadtest a menetbol végrehajtott eroszakos átkelést 18 km-es szakaszon,éjszaka, egyidejuleg öt helyen kezdte meg. A német parancsnokság nemvolt képes megállapítani a foerok átkelésének helyét, a rendelkezésreálló tartalékait felaprózta, és így nem tudta a harckocsik eloretörésétmegakadályozni. Július 20-án reggelre a 11. harckocsihadtest dandárai- jelentéktelen veszteséggel - befejezték az átkelést, megkapaszkod­tak a túlsó parton, és az ellenségnek a mélységbol elorevont tartalékaiellenlökéseit sikeresen visszaverték. A sikerhez nagymértékben hozzá­járuit, hogya harckocsi-magasabbegység dandárai gázlókon keltek áto

Gázlók azonban nem mindig voltak. Az összfegyvernemi hadseregek­tol elszakadt harckocsi- és gépesített magasabbegységek ilyen esetekbenmás módszerekkel törekedtek váratlanságra. Ezek a megtéveszto jellegutámadások, a hidak és más átkelohelyek elorevetett osztagokkal, nem-

46 ritkán partizánosztagok segítségével történo elfoglalása, továbbá szín lelt

és víz alatti átkelések végrehajtása. Megjegyezzük, hogya harckocsik vízalatti átkelésére volt ugyan példa, de ezt a módszert a Nagy HonvédoHáború idején nem alkalmazták szélesköruen, mivel az akkori technikaifeltételek miatt hosszadalmas elokészítést igényelt.

A harckocsi- és gépesített csapatokat az erdos-hegyes terepen vívotttámadó hadmuveletekben is sikeresen használták fel. A gyalogságot köz­vetlenül támogató harckocsik és a siker kimélyítését szolgáló gyors­csoportok alkalmazásának általános elvei lényegében a sík terepen tör­téno alkalmazás elveivel megegyeztek. A harccselekmények megszer­vezése és végrehajtása során azonban mindig figyelembe vették az erdos­hegyes terep ismert sajátosságait. így a gyorscsoportok számára rend­kívül fontos volt, hogy lendületesen kijussanak a hágókhoz, a szorosok­hoz, rövid ido alatt foglalják el oket, és így kedvezo feltételeket teremt­senek a harctevékenységeknek a sík terepre történo áthelyezéséhez.Ennek érdekében mindent megelozve a hegyekhez vezeto utakat bizto­

sító ellenséges csoportosításokat kellett megsemmisíteni. Az ilyen sok-~rétu feladatok önálló megoldásához a harckocsi-hadseregek szervezet­szeruen rendelkeztek minden szükséges fegyvernemi és szakcsapattal(gépkocsizó lövész-, tüzér-, páncéltöro és légvédelmi tüzér-, muszaki,híradó, hadtáp- stb. csapattal).

A szovjet harckocsi- és gépesített csapatok - mint láttuk - a táma­dásban dönto szerepet játszottak, a védelemben alkalmazva pedig jelen­tosen növelték annak szilárdságát, aktivitását és a harckocsik elleni vé­dettségét.

A páncélosoknak a támadó részérol történo tömeges bevetése meg­követelte, hogya védo is megfelelo mennyiségu harckocsi és roham­löveg birtokában legyen, és a védoharcok-hadmuveletek keretében alegcélravezetobben alkalmazza oket.

A harckocsi- és gépesített csapatok védelemben kifejtett tevékenysé­gét célszeru két szempontból vizsgálni: a harcászati keretekben (harc­kocsi-aiegységek, -egységek), illetve a hadmuveleti szinten (harckocsi­magasabbegységek és -seregtestek).

A harcászat szintjén 1943-ra kialakultak az önálló harckocsi- és roham­löveg-zászlóaljak, továbbá -ezredek és -dandárok alkalmazási formái.

Az elso lépcsoben védo lövészhadosztályok és -hadtestek megerosí­tésére rendelt harckocsi k jelentos részét - a második lépcsokkel együtt-

-muködésben - ellenlökésekre alkalmazták. A megerosítés mértékétol

függoen más formák is elofordultak, foleg a védelem páncélelhárításánakelemeiként. Mint például az álló páncélozott tuzfészkek a gyalogság harc­rendjében, Iesállások a védelem harcászati mélységében, váratlan fel­adatok megoldására rendelt harckocsitartalékok, önálló terepsza kaszvédelme harckocsikkal, harc az ellenség betört harckocsijaival a páncél­elhárító körlet (PEK) állományában, vándorlövegként stb.

A védelemben való alkalmazás legcélszerubb normái is kialakultak.A harckocsiezred védelmének szélességét - ha önálló védoszakaszt ka­

pott - 4 km-ben állapították meg. A gyalogság harcrendjében muködo

harckocsiszakaszok és rohamlövegütegek egymástól 300-400 m-r"e fog­laltak tüzeloállást. Az egyes harcjármuvek közötti térköz 100-150 mvolt. A PEK-ben hasonlóan helyezkedtek el, a lesállásban ez a távolság50-100 m volt. Tüzüket a szakasz- (üteg-) vagy századparancsnok jelérekis távolságon, 100-500 m-en, rajtaütésszeruen nyitották meg. Mindenharcjármu részére egy fo- és 1-3 váltóállást készítettek.

A harckocsi- és gépesített hadtesteket, továbbá a harckocsi-hadsere­

geket a védelmi hadmuveletekben 1943-ig ellencsapásra, az eredeti hely­zet visszaállítására alkalmazták. Ilyenkor a harckocsi hadtest az összfegy­

vernemi hadsereg vagy a front, a harckocsi-hadsereg pedig a front má­sodik lépcsojében vagy tartalékában helyezkedett el. A késobbiekbenönálló védosáv megszállását is feladatul adták.

Az ellencsapást az összfegyvernemi magasabbegységekkel, a tüzérség­

gel együttmuködésben, a légiero hathatós támogatásával hajtottákvégre. Az ellenség tömeges páncélosrohamaira tömeges harckocsi­bevetésekkel válaszoltak. Ezzel megjavultak a harcászati mélység meg­tartásáért folyó harc kilátásai, amelynek dönto hatása volt a védelmihadmuvelet menetére. Az ellencsapások szétbontakozási terepszaka­szait elore berendezték, megközelítésükhöz a hadtestek rendszerintkét, a hadseregek pedig 4--6 menetvonalat kaptak.

A harckocsik védelemben történo tömeges és eredményes alkalma­zásának jó példája a kurszki védelmi hadmuvelet. Itt az 5. szovjet gárda­harckocsi hadsereg ellencsapása Prohorovka körzetében hatalmas talál­kozó ütközet kialakulásához vezetett, ahol kis térségben mintegy 1200

harckocsi és roham löveg csapott össze. "Késo estig visszhangzott a harc­mezon a motorok szakadatlan zúgása és a lánctalpak csikorgása. Százávalégtek-lobogtak a harckocsik, suru por és füstfelho homályosította el az

eget" - írja visszaemlékezésében Rotmisztrov, a legendás híru harc­kocsi-hadsereg egykori parancsnoka.

A rendkívül 'heves küzdelem sorsát a rugalmasabb szovjet vezetés, a

kezdeményezés szilárd kézben tartása, valamint anémet magasabbegy­ségek szárnya és háta elleni merész manoverek és csapások döntöt­ték el.

Ha a harc feltételei megkövetelték - elsosorban ha az ellenség pán­céloskötelékei voltak túleroben - a harckocsi-magasabbegységeket és

-seregtesteket nemcsak ellencsapásra, hanem önálló védelmi terepsza­kasz megszállására alkalmazták. Ilyenkor a harckocsi~hadseregek rend­szerint egy- és kétlépcsos hadmuveleti felépítésben; 25-35 km~es, aharckocsihadtestek kétlépcsos harcrend ben 10-15 km-es védosávotkaptak feladatul. Korábban csak a helyzettol függoen térhettek át a te­repszakaszok védelmére, a késobbiekben már elore meg kellett száll­niuk a második védoövet. Ilyenkor a harckocsik és a rohamlövegek szá­mára elozoleg fedezéke ket építettek.

Sajátos példája a harckocsi-seregtestek"védelmének az 5. és a 6. harc­kocsi-hadsereg tevékenysége a korszuny-sevcsenkói bekeríto hadmu­veletben. Mindkét harckocsi-hadsereg a bekerítés külso arcvonalán mentát védelembe azzal a feladattal, hogyanémet páncéloshadosztályokkal

végrehajtott felmentési kísérletet elhárítsák.

A most elmondottak jól bizonyítják, hogya páncélos fegyvernem amásodik világháborúban nemcsak a támadás, hanem a védelem igenfontos tényezojévé is vált. A védelemben való alkalmazás elméleténekés gyakorlatának sokoldalú kidolgozásában a szovjet hadmuvészet jártaz élen.

A hadmuvészet és a páncélosok fejlodésea második világháborút követo idoszakban

A második világháborút követo három és fél évtizedben a fegyvereserok - benne a haditechnikai eszközök - fejlodését a tudomány és atechnika gyors ütemu fejlodése, valamint a két ellentétes gazdasági éstársadalmi világrendszer kialakulása alapvetoen meghatározta. Az ipari-lag legfejlettebb országok termeloeroi lehetové tették teljesen új hadi- 47

technikai eszközök tömegméretu gyártását, illetve a korábbiak tökéle­tesítését.

A gyökeres változások - a had ügy forradalma - érintették a fegy­verzetet, a szervezést, a hadmuveletek vezetésének és megvívásának.továbbá a személyi állomány oktatásának, nevelésének és kiképzésénekmódszereit, a hadtudomány csaknem minden területét. A teljesen újelvek azonban nem azonnal törtek utat és ~arcolták ki maguknak a meg­felelo helyet a hadtudományban. A hadmuvészet háború utáni fejlodéséthárom idosiakra oszthatjuk. S bár az egyes idoszakok között nem lehetéles határvonalat húzni, tartalmukban, uralkodó nézeteikben és fejlo­dési tendenciájukban mégi, eltérnek egymástól.

Az elso idoszak (1945-1953) a hadmuvészet fejlodésének egy egészkorszakát zárta le. Hadászati, hadmuveleti muvészeti és harcászati elveit

- az atomfegyverek megjelenése mellett - még a második világháborúgazdag tapasztalatai és a hagyományos fegyverzetben idoközben végbe­ment változások alapján dolgozták ki. Az idoszak végén azonban mind­jobban érezhetové vált, hogy a fegyverzet és a haditechnikai eszközökrohamos fejlodése következtében a feltörekvo új és a sablonná mere­vedo régi elvek között ellentmondás keletkezett. A hadmuvészet fej­lodésének következo szakasza feloldja ezt az ellentmondást és elindítjaa had ügy forradalmi átalakulását.

A második idoszakot (1954-1959) a tömegpusztító fegyverek korszeru­sítése, felhalmozása és a hadseregekben való rendszeresítése, a külön­bözo rakétarendszerek megjelenése és az elektronika elterjedése jelle­mezte. Mindez a forradalmi átalakulások kezdetét jelentette.

A harmadik idoszakban (1960-tól napjainkig) a hadseregeket újabb nagyhatású rakéta-atomfegyverekkel szerelték fel, kialakították az egységek,a magasabbegységek és a seregtestek korszeru szervezését, kidolgoztáka hadmuvészet új elveit.

A második világháború tapasztalatai és a fejlodés említett szakaszai isigazolták a szovjet hadmuvészetnek a haderonemek és a fegyvernemekarányos fejlesztésére vonatkozó alapelvét.

A szárazföldi csapatok fejlodését, fegyvernemeinek, szakcsapatainakés különbözo szervezeteinek módosítását alapvetoen a rakéta-atom­fegyverek elterjedése határozta meg. Amikor ugyanis a hadászati rakéta­csapatoknak a többi haderonemek közötti elsodlegességét elismerték,

48 nyilvánvalóvá vált, hogyarakétaeszközök a többi haderonem fegyver-

nemei között is vezeto helyet foglalnak el. igy a szárazföldi csapatoknála harcászati és hadmuveleti-harcászati rakéták a hadmuveletek végrehaj­tásának fo eszközei. A harckocsicsapatok ennek ellenére sem veszítettekjelentoségükbol. A harckocsik a légierovel. a rakétacsapatokkal, a tüzér­séggel, a légideszantokkal és a gépesített lövész-magasabbegységekkelegyüttmuködve ma is - mint régebben - a szárazföldi csapatok csapás­méro erejét alkotják.

Az elmúlt három évtized során a harckocsik fejlesztésében minoségiváltozás következett be. Páncélzatuk erosödött, tuzerejük, sebességükés manoverezoképességük fokozódott. Az infratechnika bevezetéséveiaz éjszakai tevékenységre is alkalmasakká váltak. A lövegstabilizátor amozgás közbeni pontos tuzvezetést is lehetové tette. Az optikai táv­méro 500-5000 méterig biztosítja a céltávolság meghatározását. A harc­kocsik alapveto fegyverzeteként 100-125 mm-es urméretu lövegeket

T-54 típusjelu szovjet harckocsi

és 2-3 db géppuskát alkalmaznak. A páncélozott célok elleni harcra aharckocsilövegek urméret alatti és kumulatív hatás ú lövedékeit is fel­használják. Egyes harckocsitípusoknál - a löveg kiegészítéseképpen ­megjelentek az irányított páncéltöro rakéták. Nagy figyelmet szentelneka páncéltest hermetikus lezárására. Ez egyrészt a vízi akadályok víz alatttörténo leküzdésének lehetoségévei. másrészt a kezeloszemélyzetnek atömegpusztító fegyverek hatása elleni védelmével függ össze. A szüksé­ges berendezésekkel felszerelt harckocsik 5 méter mély vízi akadályokleküzdésére képesek. A harckocsik szuro-szellozteto berendezése aharckocsik belsejében kello levegonyomást hoz létre, és ezzel megaka­dályozza a szennyezo anyagok behatolását a harckocsi küzdo- és vezeto­terébe. A motorok és a futómuvek. a páncéltest formájának kialakításá­val és más jellemzokkel kapcsolatban is sok korszerusítésnek lehetünktanúi.

A harckocsik nagyarányú fejlodése a tömegpusztító fegyverek elterje­désével szoros összefüggésben ment végbe. Valamennyi harcjármu kö­zött ugyanis a harckocsi a legalkalmasabb az atomfegyverekkel vívottharc körülményei közötti tevékenységre. Ennek két alapveto oka azatomfegyver összetett hatásával (Iökohullám. hohatás, áthatoló sugár­zás) szembeni viszonylagos jó ellenállóképessége. és hogy a saját atom­csapások eredményeit a·harcmezon a harckocsik képesek a leggyorsab­ban és a legeredményesebben kihasználni.

A két világháború közötti idoszakhoz hasonlóan jelenleg is. súlyuktói.fegyverzetüktol és harci alkalmazásuktói függoen könnyu. közepes ésnehéz harckocsikat különböztetünk meg.

A könnyu harckocsik - 20 t összsúlyig terjedo harcjármuvek ­foleg felderíto, deszant- és más különleges feladatokat látnak el. Súlyuka légiszállításra alkalmassá teszi oket. Az általában 76 mm-es lövegük ésgéppuskájuk komoly tuzerot képvisel. A páncéltest megfelelo kialakítá­sával és vízi hajtómu beépítésévei úszóképesek.

A közepes harckocsik - általában 40 t-ig - a harckocsik fo típusát.apáncéloscsapatok fo ütoerejét és dönto többségét is alkotják. Felada­taik közé tartozik az ellenség harckocsijainak, tuzeszközeinek és élo­erejének megsemmisítése. A Szovjetunióban már a háborút követoévekben megalkották és rendszeresítették a kiváló tulajdonságú T-54típusú harckocsit. Ennek a harcjármunek a nagy teljesítményu. megbíz­ható motorja, széles lánctalpa szavatolja a harcmezon való nagyfokú moz-

gékonyságot. kituno terepjáró és manoverezoképességet. A következoévekben gyártás közben tökéletesítették ennek a nagyszeru konstruk­ciónak a legfontosabb harcászat-technikai mutatóit. s a tapasztalatok fel­használásával újabb típusú közepes harckocsikat adtak át a hadseregnek.

A nehéz harckocsik - 40 t összsúlyon felül - elsodleges feladataaz ellenség harckocsijainak, tuzfegyvereinek megsemmisítése. Emellettaz ellenség tábori védelmi építményeinek lefogásában. rombolásában.továbbá a megerodített védoállások áttörésében is részt vehetnek. A ré­gebbi. kifejezetten nehéz. 60 t-án felüli harckocsik - bár még a há­ború után is gyártották oket - az utóbbi idoben háttérbe szorultak.Kialakult a 30-50 t közötti ideális harckocsisúly. amelynél a páncél­védettség viszonylagos gyengeségét a tuzero és a nagyobb mozgékony­ság ellensúlyozza. Mindezek a közepes harckocsik gyártását indokolják.

A páncélos harcjármuvek alkalmazásának más területei is vannak.

T-62 szovjet harckocsi

49

A legismertebbek közülük a könnyu és a közepes harckocsialvázra épí­tett rakétahordozók és -indítók, valamint az önjáró lövegek. Egy másikcsoportba a különleges páncélosjármuvek: a hídveto harckocsik, a darusés vontató jármuvek különbözo típusai tartoznak.

A harckocsik és a gyalogság szoros együttmuködésben vívott harca alövészek számára olyan jármuveket követelt, amelyek a harckocsi hozhasonló védettséget biztosítanak számukra, és egymást kölcsönösen tá­

mogatni tudják. A gépkocsizó lövészcsapatok szállítóeszközei - a nyi­tott vagy zárt rakfelületu teher- és a páncélozott lövészgépkocsik ­már a második világháború végén sem elégítették ki a fejlodés követel­ményeit. A nagy mélységu, gyors lefolyású támadó hadmuveletekbenhiányoztak az olyan szállító jármuvek, amelyekre a lövészek - amikormár áttörték az ellenség harcászati mélységét -felszállnak, és megfelelovédettségben, a támogató harckocsi kkal együttmuködve (esetleg a gyors­csoportok nyomában) kifejleszthették volna a támadást a hadmuveletimélységben.

A hadmuvészet általános fejlodésének a háborút követo szakaszaiban- különösen a rakéta-atomfegyverek elterjedése utáni idoszakban _

sürgeto követelményként jelentkezett, hogya gyalogság eddigi szállítá­sában új utakat keressenek. Megindult tehát, és az utolsó 15 évben fel­

gyorsult a páncélozott szállító harcjármuvek fejlesztése. így a harci tech­nikai eszközök sora fokozatosan új típusú, különbözo rendeltetésu lánc­

talpas és kerekes, úszó és nem úszó páncélozott szállító harcjármuvekkelegészült ki. A hatvanas években a csapatokat mind korszerubb rakéta­

és lövészfegyverzettel felszerelt páncélozott harcjármuvekkel látták el.Alapveto követelmények voltak, hogy egy jármu legalább egy lövész­rajt szállítson, páncélzata védje meg a harcosokat a tüzérségi és az akna­gránátok repeszeitol, valamint a gyalogsági fegyverek tüzétol és bizo­nyos mértékben a vegyifegyverek hatásától is.

A korszeru páncélozott szállító harcjármuvek növelik a lövészcsapa­tok tuzerejét s a menetbol való tüzelést - mind a lövészek tuzeszközei­

vel, mind a jármu fedélzeti fegyvereivel-Iehetové teszik. Mozgékony­ságuk, manoverezoképességük, terepjáró képességük és vízi akadályokleküzdésére való alkalmasságuk eredményeképpen az összfegyvernemiharcban nagy szerepet játszanak.

A fegyverzeti-haditechnikai fejlodés mellett a szervezésben is lénye­50 ges változások történtek.

Nyugatnémet "Marder" /övészpáncé/os

Az összfegyvernemi csapatoknak egészen a második világháború vé­géig szervezetszeru harckocsijaik nem voltak. Ha nem kaptak harckocsi­megerosítést, akkor az ellenség védelmének harcászati mélységét egye­düi kellett áttörniük. Ebbol kifolyólag a: hadmuveleti vezetés gyakortaarra kényszerült, hogya harcászati mélység áttörésének befejezésére agyorscsoportot, vagy annak egy részét ütközetbe vesse.

A szovjet hadsereg magasabbegységeinek 1946. évi átszervezésénél el­

sosorban az összfegyvernemi magasabbegységek megerosítését tuztékcélul. így a lövészhadtestek állományába gépesített hadosztályt szervez­tek, s ez lényegesen fokozta a hadtest mozgékonyságát és ütoerejét.A gépesített hadosztálynak annyi harckocsija és rohamlövege volt, minta háború végén a gépesített hadtestnek összesen. A gépesített hadosz­tály ezenkívül páncélozott szállító harcjármuveket is kapott. A lövész­hadosztályok állományába harckocsi-roham löveg-ezred, a lövészezre­dekhez pedig rohamlövegüteg, késobb harckocsi-zászlóalj került.

Ezekkel és más szervezeti módosításokkal az összfegyvernemi hadse­reget jelentosen megerosítették. Közel kétszer annyi harckocsija volt,mint a háború idején a harckocsi-hadseregnek. Lényegében gépesített

seregtestté vált, amely nemcsak a védelem áttörésére, hanem arra is ké­pes volt, hogy a sikert a hadmuveleti mélységben kifejlessze, továbbáhogy ,!,ás hadseregekkel együttmuködésben az ellenség nagy ereju cso­portosítását bekerítse és megsemmisítse.

Az önálló páncélos- és gépesített magasabbegységek és seregtestekszervezete is megváltozott. A szovjet harckocsi- és gépesített hadteste­ket közvetlenül a háború befejezése után hadosztályokká, a harckocsi­hadseregeket pedig gépesített hadseregekké szervezték átoAz utóbbiak­hoz két harckocsi- és két gépesített hadosztály tartozott.

Amikor a világ vezeto nagyhatalmainak a haderoit - köztük elsosor­ban a szovjet és az amerikai hadseregeket - atomo, majd rakétafegyve­rekkel látták el, új haderonemek, fegyvernemek kerültek elotérbe. En­nek nyomán a szárazföldi csapatok szervezetei is módosítást igényeltek.Ezt jól példázza, hogya lövész- és a gépesített hadosztály közötti határmindinkább elmosódott. A harckocsi-hadosztály szervezését is többesetben módosították, s a páncélozott szállító harcjármuvek széles köruelterjedése is újabb szervezeti változtatásokat követelt. Az átszervezé­sek eredményeként megnott a magasabbegységek tuz- és ütoereje, több

M-1970 típusjelu kina; páncélozott szállftójármu

harckocsi val rendelkeztek, mint a második világháború idején a harc­kocsi- vagy a gépesített hadtestek. Mindez - más fegyvernemek fejlodé­sével együttesen - jelentosen fokozta a magasabbegységek és a sereg­testek harci és hadmuveleti lehetoségeit. A szárazföldi csapatok önálló­sága nagyobb lett, és lehetové vált számukra a csapások után feléledtellenséges csoportosítások szétzúzása, fontos objektumok birtokba­vétele és megtartása.

A támadó és a védelmi hadmuveletek elokészítése és megvívása is újmódszereket követelt. Az átszervezés és az átfegyverzés következtébena korábbiaknál határozottabb célú és nagyobb mélységu hadmuveletekvégrehajtása vált lehetové. A seregtestek és a magasabbegységek tevé­kenységét a lendület és a gyorsaság, a magas fokú manoverezoképességjellemezte. Kedvezo feltételek jöttek létre a folyamatos, nagy mélységutámadó hadmuvelet elméletének és gyakorlatának tökéletesítéséhez.Mindez megváltoztatta a seregtesteknek és a magasabbegységeknek atámadó hadmuveletekben betöltött helyét és szerepét, tevékenységüketdinamikusabbá - egyben bonyolultabbá - tette. A hadmuveleti-har­cászati együttmuködés részletekbe meno megszervezése mind jelento­sebbé vált. Ezen belül a legfontosabb feladatnak az atomfegyver alkal­mazása és a csapatok tevékenysége összehangolását tekintették.

Az erok és az eszközök dönto irányokban történo összpontosításánakrégi elve az új viszonyok között sem vesztett jelentoségébol. Megvalósí­tásának módja azonban számottevoen megváltozott. A tuzfegyverek ha­tótávolságának növekedése és a csapatok nagyarányú gépesítése ered­ményeként ezt a követelményt a seregtestek és a magasabbegységekszéttagolt elhelyezése esetén is teljesíteni lehet. Az erofölény megterem­tésében - az erokifejtés összpontosításában - mindenekelott az atom­fegyverek, valamint a harckocsikötelékek összpontosításának volt elsod­leges szerepe.

Az ellenség elokészített védelmének áttörését nem a második világ­háborúban alkalmazott módszerekkel, keskenyarcvonalszakaszok "át­rágásával" tervezték, hanem atomcsapások mérésével, amely után aharckocsi- és a gépesített lövész-magasabbegységek gyors ütemben, me­netbol küzdik le az ellenség védelmét. A támadási sávokat a korábbiaktöbbszörösére tervezték. Elotérbe került az egyes irányokban folytatotttámadás nagy hézagokkal és a manoverek széles köru alkalmazásával.Mivel a csapatok nem összefüggo arcvonalban tevékenykedtek, a tuzzel 51

és az atomcsapásokkal végrehajtott manoverek igen nagy jelentosé­guekké váltak.

A most kifejtett általános had muvészeti elvek az ötvenes évek végénés a hatvanas évek elején voltak érvényben, és értelemszeruen a harc­kocsi-seregtestekre és -magasabbegységekre is vonatkoztak.

A harckocsi-magasabbegységek alkalmazását - a második világhábo­rútói eltéroen - a foirányban az elso lépcsoben tervezték. Feladatulszabták számukra, hogy az atomcsapások nyomán keletkezett hézagokonát lendületesen törjenek be az ellenség hadmuveleti mélységébe, egé­szen a front feladatának terepszakaszáig.

A katonai teoretikusok úgy vélték, hogya harckocsi csapatok a leg­inkább alkalmasak a gyors és'dinamikus tevékenységre, képesek lendü­letesen betörni az ellenség csoportosításának mélységébe, megsemmisí­teni annak rakéta-atom eszközeit. Majd a rakétacsapatokkal, a repülo­

erokkel s a légideszantokkal együttmuködésben befejezik az ellenségescsoportosítás szétzúzását.

Feltételezték, hogy az így kialakuló hadmuveletekben a támadó csa­patok gyakran vívnak találkozó ütközete ket az ellencsapásokat végre­hajtó ellenséges csoportosításokkal, az elorevont második lépcsokkel ésa tartalékokkal. A 'találkozó ütközet sikerét is - mások mellett ­

a gyors szétbontakozásban és a páncéloserokkel mért csapásokbanlátták.

Azt is tekintetbe vették, hogy az ellenség védelmének alapját is mástuzeszközök képezik, mint az elmúlt háborúban; atomtüzérség, raké­ták, atombombákat alkalmazó harcászati repüloerok, irányított páncél­töro és légvédelmi rakéták stb. Az ellenség magasabbegységei többnyirea mélységben helyezkednek el, az eloretolt állásokban csupán a harcelo­orsök tartózkodnak. Az ilyen felépítésu és ereju védelmet áttörni, acsoportosítást szétzúzni csak a rakétacsapatok és a légiero atomcsapá­saival, valamint a hagyományos fegyverek összpontosított tüzével lehet.A harckocsi-magasabbegységeknek a rakétacsapatokkal és a légierovelegyüttmuködve menetbol kell az ellenség védelmét áttörniük. A legcél­szerubb, ha egyidejuleg több irányban támadnak, mivel ez az ellenségescsoportosítás szétforgácsolását és a részenkénti megsemmisítés leheto­ségét eredményezi. A fo erokifejtést a dönto irányokba kell összponto­sítani.

52 A harckocsikkal és a páncélozott szállító harcjármuvekkel rendelkezo

csapatok kihasználhatják az ellenség hadmuveleti felépítésében találhatóhézagokat, réseket, csapásokat mérhetnek aszárnyaira és a hátába.

A gyalogság rohamát - harcászati méretekben - a gépesített lövé­szek páncélozott szállító harcjármuveken végrehajtott rohama váltottafel. Ezek a harckocsikkal együttmuködve, a harcjármuvekrol való le­szállás nélkül is támadhatnak.

A hadmuvészetnek most felvázolt elmélete nem zárta ki a védelmi te­

vékenység lehetoségét sem hadmuveleti, sem harcászati vonatkozásban.A helyzet a támadó csapatokat átmenetileg, egyes irányokban védelemrekényszerítheti. A páncélosegységeknek és -magasabbegységeknek ezesetben is fontos szerepet szánnak.

A háború utáni had muvészet vázlatosan felsorolt elvei azt mutatják,hogy bár a rakéta-atomeszközök szerepe igen jelentos, egy adott háborúvalamennyi feladatát egyedül nem képesek megoldani. Ezért változatlanulnagy erofeszítéseket tesznek az új hagyományos fegyverek létrehozá-

Mowag '" Tornado" svájci /övészpáncé/os

Francia AMX-13 felderfto harckocsi

sára, a meglevok tökéletesítésére és alkalmazásuk célszeru módjainakkimunkálására.

A hagyományos fegyverzet fejlesztésére irányuló tevékenységet a har­cászat-technikai mutatók további javítása módszereinek felkutatása jel­lemzi. Ide tartozik mindenekelott a végrehajtandó feladatok skálájánakszélesítése, a lotávolság, a tuzero, a találati valószínuség, a mozgékony­ság, a muködési egyszeruség és gyorsaság, a sebezhetetlenség, a megbíz­hatóság és a muködési stabilitás növelése, az üzemeltetés egyszerusí­tése stb.

A fejlesztés fo irányainál megemlítheto az új fegyverkonstrukciók és-típusok kidolgozása, az eloállításukhoz új anyagok és r6bbanóanyagok,fokozott pontosságú célzó- és irányítóberendezések felhasználása. Mindszélesebb körben alkalmazzák a lézer- és a számítástechnikát, az irányí­tási folyamatokat automatizálják. Felsorolt eszközöket a nagyobb mano­verezoképesség érdekében fokozott terepjáró képességu, nagy sebes­ségu és jó menetteljesítményu, gazdaságos motorokkal, illetve hajtó­muvekkel üzemelo mozgó eszközökre szerelik fel.

Hadmuvészeti elvek vizsgálatánál figyelembe kell vennünk, hogyakorszeru védelemnek - a rakéta-atom, és az új, nagyobb hatású hagyo­mányos eszközök, köztük a páncéltöro rakéták megjelenésével - na­gyobb a szilárdsága. Ennek következtében a támadó fo csapásméro ere­jét jelento harckocsik sebezhetobbekké váltak, a harcmezokön való al­kalmazásuk pedig bonyolultabb.

A páncéltöro fegyverek fejlodése a tudomány és a technika számárafeladatul szabta a harckocsik és a többi páncélos harcjármuvek túlélo­képességének fokozását. Továbbá olyan hatékony eszközök és módsze­rek kidolgozását, amelyekkel - minimális veszteségek mellett - az el­lenség páncélelhárító rendszere eredményesen leküzdheto.

A páncélzat és a páncéltöro fegyverek közötti, közel hat évtizedemegindult, váltakozó eredményu párviadal színtere most a tudományoskutató laboratóriumokba, az ipari termelésbe, a loterekre tevodött átoA harckocsik életképessége növelésének hagyományos módszere - apáncélzatuk vastagságának növelése - az eloállt helyzetben a szakembe­rek véleménye szerint a fejlesztésnek nem az egyetlen és nem is a leg­célravezetobb útja. Számításba kell venni, hogya páncéltöro rakétákfejlesztése most vett újabb lendületet, s tökéletesítésük lehetoségei igenszámottevoek. A csöves páncéltöro tüzérség továbbfejlesztésének mó­dozatai sem merültek még ki. A messzehordó tüzérség szerepe is meg­nott, képes hatékony tuzcsapásokat mérni a nagy távolságon levo harc­kocsi-csoportosításokra. Ennek eredményeként a támadó csapatok eset­leg harckocsi-támogatás nélkül maradnak, nagy veszteségeket szenved­nek, rohamuk megtörik, vagy ha ez nem is következik be, csapásméroerejük meggyengül, és nem képesek a számukra meghatározott feladatotteljesíteni. Ezért a támadás elokészítése során gondoskodni kell a véde­lem tuzrendszerének és különösen a páncéltöro rakétáknak a megbíz­ható lefogásáról. A harckocsiegységek és -magasabbegységek sikeres te­vékenységének dönto feltétele továbbra is valamennyi fegyvernem jólmegszervezett együttmuködése.

53

Páncélosok a helyi háborúkban

A két világháborút megelozo és követo évtizedek eseményei azt mutat­ják, hogya helyi háborúk a világháborúk kíséroi ként bekapesolódtakazok elokészítésével és kirobbantásával, a koalíciók kialakításával kap­csolatos intézkedések rendszerébe. Ösztönözték az új fegyverek éshaditechnikai eszközök létrehozását, sot lehetoséget is adtak kipróbálá­sukra.

A helyi (kis, korlátozott stb.) háború kategóriájába azok a fegyvereskonfliktusok sorolhatók, amelyeket a harcoló felek korlátozott politikaiés katonai célok elérése érdekében vívnak. A küzdelem során korlátoz­zák a részt vevo államok számát, a bevetésre kerülo eroket és eszközö­

ket, valamint a haditevékenység körzetét is.Ezek az általános - a méreteket kifejezo - jellemzo vonások azonban

relatívak. Néhány példa. Egyes adatok szerint az 1973. évi közel-keleti

háborúban alkalmazott fegyverek tuzereje többszörösen meghaladta afasiszta német hadsereg nyugat-európai hadjárata során és az ameri­kai-angol. csapatok normandiai partraszállásakor alkalmazott tuzerot.

Bár ezek csak becsült és nem bizonyított adatok, de ha összevetjük a

negyedik arab-izraeli háborúban a két fél részérol alkalmazott mintegyötezer harckocsi (és más harceszközök, tuzfegyverek) tuzerejét a máso­dik világháborús harckocsik tuzerejével, a kis háború kifejezés valóbanrelatívvá válik.

A közelmúltban zajlott helyi háborúk során csak hagyományos fegy­vereket alkalmaztak. A világ különbözo térségeiben ki robbantott hábo­

rúk alkalmat szolgáltatnak az imperialista hatalmaknak arra, hogya gya­korlatban, valóságos harci körülmények között, rendszeresen kipróbál­ják az újonnan kifejlesztett harceszközöket és a számukra megfeleloharceljárást. Mindez eroteljesen aláhúzza a helyi háborúk tapasztalataifigyelembevételének szükségességét. Vizsgálatainkat most ebben azirányban foly tat juk.

A korea; háború az ötvenes évek elso felének legnagyobb helyi hábo­rúja volt. Mind a támadó, mind a védelmi hadmuveletek még a másodikvilágháború hadmuvészeti tapasztalatait tükrözték. A hadszíntér sajá­tosságai nagy hatással voltak a hadmuveletekre. Az ország területének75%-át kitevo közép- és magashegységek lényegesen befolyásolták a te-

54 vékenységeket. A harckocsikat foként a gyalogság közvetlen támogatá-

sára alkalmazták, de hatásuk - kis számuk miatt- nem volt számot­

tevo a hadmuveletek menetére. A harckocsikat viszonylagosan tömege­sen csak egyetlen esetben alkalmazták. A siker kimélyítésére egy harc­kocsidandárt vetettek be, azonban a dandár ekkor sem tudott a gyalog­ságtói 10-15 km-nél nagyobb távolságra elszakadni. A légvédelmi esz­közökben mutatkozó hiány és az amerikai légiero fölény\! is nehezítettea harckocsik tömeges bevetését.

Védelem Den a harckocsi kat és a rohamlövegeket foleg lesállásban, ván­dorlövegként és ellenlökésekre alkalmazták. A fedett tüzeloállásokbóltörténo tüzelésre is bevonták oket. A fedezékben levo harckocsik csak

egészen közelrol nyitottak tüzet az ellenségre. Ez megfosztotta az ellen­ség légierejét a hatásos beavatkozás lehetoségétol.

A harckocsikat elsosorban a napalm elleni védekezés érdekében alag­utakban vagy harckocsifedezékekben helyezték el, vagy ezek hiányábanhomokzsákokat raktak rájuk. A harckocsik jelentos szerepet játszottaka légideszantok elleni védelemben is. Egy részüket az ellenség valószínupartraszállási helyén álló tu:o!fészkekként. alagútszeru fedezékekben he­lyezték el, nagyobb részüket tartalékban hagyták, és a védelem másodiklépcsojében levo hadosztállyal együtt alkalmazták.

Az amerikaiak elképzeléseiket mozgó háborúra alapozták, és úgy szá­moltak, hogy - a légi uralom kivívása mellett - a harckocsik (folegPershing M26 és Patton M46 típusok) dönto szerepet játszanak a gyoze­lem gyors elérésében. A Koreai Néphadsereg azonban mélyen tagolt éseros védelmet hozott létre, s ez megfosztotta az ellenséget attól a lehe­toségtol, hogy a hegyes terepen manovereket hajtson végre.

A v;etnam; háború más jellegu hadmuvészeti tapasztalatokat eredmé­nyezett. A dél-vietnami harcokat egyrészt az amerikaiaknak a száraz­földrol, a tengerrol és a levegobol végrehajtott támadásai, másrészt folega partizánok tevékenysége jellemezte. A Vietnami Demokratikus Köz­

társaságban szabályos légi háború folyt, amelyben repülogépek és heli­kopterek, illetve a légvédelem eroi és eszközei vettek részt. Az amerikai

katonai szakértok Dél-Vietnam földrajzi adottságai miatt a páncélos- ésgépesített csapatok alkalmazását kezdetben lehetetlennek tartották. Ez

a magyarázata, hogy az 1965-ben az országba érkezett amerikai maga­sabbegységek állományában még nem voltak harckocsik.

Az amerikai katónai vezetésnek apáncélostechnika Dél-Vietnambanvaló alkalmazásáról vallott nézeteit azonban már a háború kezdetén

szerzett tapasztalatok megváltoztatták. 1967-ben páncélosalegységeketirányítottak a harcok körzetébe, az ameri kai gyalogzászlóaljak egy részétpedig gépesített gyalogzászlóaljakká szervezték át, és páncélozott szál­lító harcjármuvekkel szerelték fel oket. A harckocsik és a páncélozottszállító harcjármuvek jelentosége a vietnami háború kiszélesedéséveimind nagyobb lett ..

A tapasztalatok szerint a megfeleloen felszerelt páncélosokat a kü­lönleges éghajlati és földrajzi viszonyok között is jól lehetett alkalmaz­ni, és a harcjármuvek manoverezoképessége, nagy tuzereje és páncél­védettsége a harctevékenységekben mind fontosabb szerepet játszott.

Az amerikai páncéloskötelékeket elsosorban felderítésre és biztosí­tásra, ezenkívül kisebb csoportokban a gyalogsággal, a tüzérséggel és alégierovel szoros együttmuködésben támadó és védo feladatokra alkal­mazták. Gyakran kaptak feladatokat a tengerparti körzetekben, a köz-

Amerikai M-114A1 tlpusú lokátoros felderltó harcjármu a vietnami háborúban

ponti fennsíkon és az utak mentén. Páncélosokat erdos-mocsaras tere­pen csak ritkán vetettek be.

A harcokban részt vett amerikai 11. önálló páncélos felderíto ezredfegyverzetébe 488 db lánctalpas, 388 db kerekes jármu, 48 db harci re­pülogép és helikopter tartozott. Az ezrednek 302 db M113A1 típusúpáncélozott szállító harcjármuve és 51 db M48A3 típusú 46 t össz­súlyú közepes harckocsi ja volt.

Az amerikai katonai szakértoknek az az elozetes véleménye, hogy azemlített 46 t-ás közepes harckocsi alkalmazásának Dél-Vietnambancsak korlátozott lehetosége van, nem igazolódott be. A páncéltöro löve­dékekkel és a harckocsiaknákkal szembeni megbízható védettségük, to­vábbá, hogy tudtak a dzsungelben közlekedni, alkalmassá tette oket osz­loputak taposására. A helységekben vívott harcok során a gyalogság tuz­támogatására, akadályok és úttorlaszok szétrombolására használták feloket. A közelharc leghatásosabb eszközei a harckocsik kartácslövedékeivoltak, amelyek a harckocsi-Ioszerjavadalmazás 90%-át tették ki.

Az amerikaiak Vietnam ban a legelterjedtebben az M113A1 típusúlánctalpas páncélozott szállító harcjármuvet alkalmazták. Ezek harctevé­kenységeket folytattak mocsaras és hegyes terepen, sok vízi akadályt ésa kis teherbírású hidak okozta nehézséget küzdöttek le. A vietnami ta­pasztalatok alapján néhány változtatást is hajtottak végre rajtuk: tuz­erejük fokozása érdekében kiegészítoleg két db 7,62 mm-es géppuskátépítettek a harckocsikba, növelték a terepjáró képességüket, a fenék­és a homlokpáncélzatukat megerosítették.

A katonai szakértok a páncélosok alkalmazásának több haditechnikaiés hadmuvészeti tapasztalatát is feltárták. Többek között azt, hogyaharckocsik és a páncélozott szállító harcjármuvek bármilyen földrajzikörnyezetben - így a dél-vietnami terepen is - megoldhatják felada­taikat, ha nem ragaszkodnak a sablonos felhasználásukhoz. Az adott eset­ben például a páncélos harceljárás klasszikus formái (a tömeges alkalma­zás, a védelem arcból történo áttörése, a szárnyak átkarolása, a megke­rülés, az után- és hátraszállítási útvonalak elvágása, a gyors manove­rek stb.) nem voltak alkalmazhatók.

A vietnami háború egyik jellegzetessége, hogy a felfegyverzett légipáncélos harceszközöket, a harci helikoptereket szélesköruen alkalmaz­ták. (A koreai háborúban a helikoptereket még csak szállításra használ-ták fel, harceszközként eloször a franciák 1955-ben Algériában vetették 55

Vietnami katonák egy kilott kinai harckocsin (1979. február)

be.) Az indokínai háborúban 1965-tol tömegesen alkalmazott harci heli­kopterek feladata és bevetési lehetosége sokrétu volt. Ilyenek: harcközvetlen harcérintkezésben a helyzet gyors változásai közepette, bo­nyolult idojárási viszonyok között, amikor az alacsony felhozet és rosszlátási viszonyok lehetetlenné tették a repülogépek bevetését, továbbáa fedett terepviszonyok esetén, amikor a felderítésre más lehetoség nemvolt. Az alkalmazás alapelve a "felderíteni és megsemmisíteni" volt.

A helikopterek elleni harcban a DNFF katonái tömegesen alkalmaztáka gyalogsági fegyvereket, a légvédelmi géppuskákat, a légvédelmi tüzér­séget, a háború végso szakaszában pedig a légvédelmi rakétákat. Egyesamerikai sajtóadatok szerint a háború alatt mintegy ötezer helikoptertlottek le.

A második világháború utáni helyi háborúk közül a Közel-Keleten 1973. év­

ben vívott háború szolgáltatja a páncélosok alkalmazásával kapcsolatos leg-56 több hadmuvészeti tapasztalatot.

Ebben a háborúban a szárazföldi csapatok, a légiero, a légvédelmi csa­patok és a haditengerészeti flották magasabbegységeit és egységeit al­kalmazták. A foszerepet a szárazföldi csapatok legfobb csapásméro erejétképezo harckocsi-magasabbegységeknek szánták. Ezek támadásban ésvédelemben egyaránt eredményesen muködtek. A támadó hadmuvele­teket általában 20-25 km-es átlagos napi ütemmel tervezték, de ez avalóságban nem haladta meg a napi 10-15 km-to A harckocsi- és gépesí­tett magasabbegységek támadását a harcászati légiero támogatta. A harc­kocsik tömegesen, a harcrendek elso lépcsoi ben, gyakran a gyalogsággalvaló együttmuködés nélkül támadtak.

A harckocsik alkalmazása .ebben a háborúban az 1967-es háborúhozviszonyítva jelentos eltérést mutat. Az ún. hatnapos háborúban a harc­kocsik alkalmazásánál a második világháború kezdetére jellemzo villám­

háborús elvekbol indultak ki. Ezek közismerten arra irányultak, hogyváratlanul, a légiero és a páncélos-magasabbegységek tömeges csapásai­val, irányokban, folyamatosan a siker kifejlesztésére és bekerítésre töre­

kedve, már a háború kezdetén szétverjék az ellenfél alapveto csoporto­sításait. Apáncélosegységek és -magasabbegységek gyakran az oket biz­tosító kötelékektol elszakadva gyors ütemben nyomultak elore, elvágtákaz ellenség hadtápvonalait, megsemmisítették tartalékait, és a meglepésnyújtotta elonyüket kihasználva dezorganizálták vezetési rendszerét. Eza módszer 1967-ben a Sínai-félszigeten jelentos sikerhez vezetett.

Az 1973. évi háborúban a nagy ütemu támadó hadmuveletek helyettaz egységek és a magasabbegységek széles arcvonalon az "átrágó", a ••fel­morzsoló" módszert alkalmazták. A hadviselo felek egyike sem tudottdönto eszköz- és erofölényt létrehozni a fo irányokban. A páncéloscsa­patok tevékenysége a leggyakrabban a találkozó ütközet formáját öl­tötte. Mintegy kétszáz kilométer szélességben, több gócban harckocsi­ütközet alakult ki.

A legkiemelkedobb hadmuveleti-harcászati sikereket azok a maga­sabbegységek és egységek érték el, amelyek sablonmentesen, emelletthatározottan tevékenykedtek. Az erokkel és az eszközökkel széleskö­

ruen manovereztek, a frontális támadások elol pedig kitértek.

A tapasztalatok azt is megmutatták, hogya harckocsik mennyiségemellett minoségi mutatói is (páncélvédettség, tuzero és egyéb harcá­szat-technikai mutatók) igen fontosak. Ezen túlmenoen a harckocsikban

Izraeli "Ben Gurion", harckocsi

rejlo hatalmas lehetoségek teljes mértéku kiaknázása magas színvotechnikai és harcbiztosítást igényel.

A harci helikoptereknek a vietnami háború hoz hasonló széles kealkalmazására nem került sor. Ennek ellenére a harckocsik elleni hanban a páncéltöro rakétákkal felszerelt, félautomatikus rávezeto rend­szerrel muködo helikopterek rendkívül hatékonyaknak bizonyultak.A harckocsiveszélyes irányokban ún. helikopter-Iesállásokat szerveztek.

A közel-keleti háború páncélos vonatkozású tapasztalatait a katonaiszakértok a következokben értékelték.

- A harckocsik tömeges alkalmazása a foirányban, más fegyvernemek­kel együttmuködve lehetové teszi a hadmuveleti siker elérését, tekin­tet nélkül a nagy veszteségekre.

- Ha az ellenség tüzérségét és páncéltöro eszközeit tuzzel megbíz­hatóan lefogják, a harckocsik képesek akorszeru, különösen a támpont­szeru védelmet eredményesen leküzdeni.

- A döntés vagy a fordulat a hadmuveletekben rendszerint a nagyharckocsiütközetek során következik be, s a gyoztes fél magához ra­gadja a kezdeményezést.

- A harckocsik alkalmazásában az a fél ér el sikert, amely kezdemé­nyezoen, folyamatosan, rugalmasan tevékenykedik, szélesköruen mano­verez, együttmuködik a deszantokkal, és képes az egyik tevékenységiformáról a másikra gyorsan áttérni.

- A harckocsi- vagy a gépesített egységek tevékenysége kielégíto he­lyi légi fölény hiányában indokolatlan veszteségeket eredményez.

- A harckocsik a kisaiegységek kötelékében muködve mind támadás­ban, mind védelemben hozzájárulnak a harcászati siker eléréséhez.

- Védelemben célszeru a páncéloscsapatokat a második lépcsobenvagy tartalékban ellenlökések és ellencsapások végrehajtására alkal­mazni. Az elso lépcsoben történo alkalmazás sem kizárt, elsosorban aszéles arcvonalon folytatott védelem esetén.

- A hadmuveletek és a harctevékenységek sikerében fontos szerepetjátszik a parancs'nokok és a katonák pontos és összehangolt tevékeny­sége, továbbá a hardeladat alapos ismerete, a végrehajtáskor tanúsítottaktivitás, kezdeményezés, szilárdság és határozottság.

- A harckocsik, az önjáró lövegek, a páncélozott szállító harcjármu-vek és egyéb páncélozott tuzeszközök mennyisége és minosége, vala- 57

t a csapatok ki képzettsége mellett a harckocsi- és a gépesített csapa­. vezetésének színvonala igen fontos tényezo.

A közel-keleti háború harccselekményei végso soron újszeruen vetet­.ak fel a szárazföldi csapatok támadó és védo harca közötti összefüggéskérdéseit. Igen sok sajátos jelenségre hívták fel a figyelmet a támadó­és a védoeszközök konfrontációja kapcsán, a tuzvezetés módszereitilletoen a vezetés, továbbá a harcbiztosítás és más lényeges kérdé­sekben.

A harckocsi- és a gépesített csapatok csapás méro erejének nagy jelen­toségét általában elismerik. Idonként egyes "szakértok" mégis ellenve­téseket tesznek: "a jövoben az irányított páncéltöro rakéták olyan vesz­teségeket okoznak a harckocsik tömegeiben, hogy azok a korszeru harc­ban többé nem képesek feladataikat megoldani". "A harckocsik kora le­járt"; "A védofegyverek erosebbek a támadófegyvereknél"; "A páncél­elhárító eszközök tömeges alkalmazása következtében páncélostemetokkeletkeztek" - írják. Egyesek úgy vélik, hogyaharckocsicsapatok lehe­toségei már kimerültek, a harckocsit pedig már nem lehet tovább töké­letesíteni, elérte technikai fejlodésének csúcsát" ... el kell döntenünk,hogy ez csupán az amúgy is változékony természetu harckocsitaktikaújabb fontos, de még irányítható stádiuma, vagy a harckocsi - mint azütközetet eldönto harceszköz - fejlodésének a végállomása" - írja egyangol szerzo a "Van"e jövoje a harckocsinak?" c. cikkében.

Ez a kérdés a harckocsik és a páncéltöro eszközök párviadalának ta­pasztalatai alapján már többször felmerüit. Az arab-izraeli háború két­ségtelenül igazolta, hogya páncéltöro eszközök mai telítettsége mellettés a harckocsi-aknazárak övezetének létesítése esetén a harckocsik

- ha a páncéltöro eszközöket nem sikerül idejében megsemmisíteni ­már csak igen nehezen tevékenykedhetnek.

A közel-keleti háború során a páncéltöro rakéták a harckocsik sorai­ban valóban komoly veszteségeket okoztak. Ezeket a nagy veszteségeketazonban nem kis mértékben az álcázás és a rejtés elhanyagolása, a terepadottságainak nem kello kihasználása, a csapatok széttagolt elhelyezésérevonatkozó rendszabályok elmulasztása is magyarázza.

A harckocsik - mindezek ellenére - a jövoben is megtartják a harc­ban betöltött fontos szerepüket. Oe elengedhetetlenül tökéletesítenikell a páncéltöro rakéták ellen vívott harc módszereit, a harckocsi-akna-

58 mezok és az állások leküzdésére szolgáló eszközöket. A harckocsik oltal-

mazásával - a légi oltalmazást is beleértve -, technikai biztosításávalösszefüggo kérdések még megoldásra várnak.

A bevezetésben a szárazföldi csapatok egyik fegyvernemének - a harc­kocsi- (páncélos-) és gépesített csapatoknak - több mint hat évtizedestörténetével foglalkoztunk. Felvázoltuk a harckocsik és a pánc~lozottjármuvek technikai fejlodését, a különbözo kötelékek szervezeti vál­tozásait, és az adott idoszaknak megfelelo harceljárásokat. Hangsúlyoznikívánjuk, hogya három elem - a technika, a szervezet és a harceljárás ­dialektikus kapcsolatában a legdinamikusabban a technika változik.A hadviselés szükségletei és a hadigazdaság lehetoségei által determináltúj fegyverek és harceszközök jelzik legkorábban a hadmuvészet fejlodé­sében bekövetkezett módosulást - vagy a változás igényét -, tömegesmegjelenésüket pedig az új haditechnikának megfelelo szervezési rend­szerek és harceljárások kialakulása követi.

A páncélos fegyvernem megjelenése - majd rohamos fejlodése - akatonai teoretikusokat bonyolult feladat elé állította. Az elso világhábo­rút megelozo években a legfobb problémát a hadmuvészet fejlodésénekkorszakváltozása okozta: a háború kézmuipari korszakát a gépi korszakváltotta fel. Ennek következményeit - azt, hogy a fegyveres küzdelemjellege a múlthoz viszonyítva gyökeresen megváltozott - lényegébencsak a háború után értették meg. A második világháborút megelozohelyzet is nagyon hasonlít ehhez. A katonai teoretikusok többsége fel­ismerte a megváltozott haditechnika, a tömegesen megjelent korszeruharckocsik alkalmazásában rejlo óriási lehetoséget, de a jövo háború jel­legét csak részben tudták meghatározni. Ezért a két világháború közöttihadmuvészet elméletében aszámos pozitív, eloremutató gondolat mel­lett, sok negatív és szélsoséges megállapítást is találunk.

Az elméleti és a gyakorlati szakemberek az adott idoszak hadmuvele­teinek - harctevékenységeinek -legcélszerubb megoldásait keresték.Két világháború és több helyi háború tapasztalatai igazolják, hogy azokjártak a helyes úton, akik a hadmuvelet - a harc - összfegyvernemijellegébol indultak ki, és olyan következtetésre jutottak, hogy a sikercsakis valamennyi hadero- és fegyvernem együttes erofeszítésévei ér­heto el. A harckocsi- (páncélos-) seregtestek, -magasabbegységek, -egy­ségek és -alegységek - a fegyvernem - is csak ebben a keretben tölt­heti be hivatását.

A KÖNYVBENISMERTETETTHARCKOCSI-ÉS PÁNCÉLOZOTT-, ,.,,.JARMU-TIPUSOK,FELSOROLASA

AUSZTRÁLIASentinel III harckocsi

AUSZTRIASaurer Spz-G4K-3F lövészpáncé/osPanzerjager K páncélvadász

BELGIUMFN-4 Páncélgépkocsi

BRAZrLIAEE-11 Urutu lövészpáncé/osEE-9 Cascavel páncélozott felderito gépjármu

CSEHSZLOVÁKIALT-35 (T-11) könnyu harckocsiT-21 (V-8H CKD) közepes harckocsi

CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTAKÖZTÁRSASÁG

OT -810 lövészpáncé/osOT-62 Topas lövészpáncé/osOT-64 Skot lövészpáncé/os

EGYESOLT ÁLLAMOKM1 könnyu harckocsiM2A1 könnyu harckocsiM2A3 könnyu harckocsiM3 General Grant közepes harckocsiM3A1 Stuart könnyu harckocsiM3A5 General Lee közepes harckocsiM4A1 General Sherman közepes harckocsiM4A3 General Sherman IV közepes harckocsiM5A1 Stuart VI felderito harckocsiM6A2E1 nehéz harckocsiM22 Locust felderíto harckocsiM26 General Pershing nehéz harckocsiM41 Wal ker Bulldog könnyu harckocsiM46 General Patton közepes harckocsiM47 General Patton közepes harckocsiM48A2 General Patton közepes harckocsi

M103 nehéz harckocsiT-95 kísérleti harckocsiM60 nehéz harckocsiM60A2 nehéz harckocsiM60A3 nehéz harckocsiXM1 General Abrams harckocsi

M551 General Sheridan felderíto harckocsiM44 önjáró lövegM52 önjáró lövegM53 önjáró lövegM108 önjáró lövegM109 önjáró lövegM113 páncélozott szállítójármuV-150 Commando lövészpáncé/osM114 felderíto harcjármuM113A1 felderíto harcjármuXM765 lö~észpáncé/os

EGYIPTOMM4{AMX-13 közepes harckocsiT-34{1 00 vadászharckocsi

FRANCIAORSZÁGM17 Char Légere könnyu harckocsiM16 St. Chamond gyalogsági harckocsiChar-B2 nehéz harckocsi

S35 Somua közepes harckocsiChar-3C nehéz harckocsi

AMX-10RC felderíto harcjármuAMX-13 könnyu harckocsiAMX-30 közepes harckocsiEBR-75 felderíto harcjármuAMX-VTP lövészpáncé/osAMX-10P /övészpáncé/os

HOLLANDIADAF YP-408 /övészpáncé/osAMX-VTP{TOW lövészpáncé/os

INDIAI KÖZTÁRSASÁGVIJAYATA közepes harckocsi 59

IZRAELBen Gurion nehéz harckocsi

M48A1 Patton mod. közepes harckocsi

Isherman (M-4) közepes harckocsiTI-67 közepes harckocsiMerkava Mk1. nehéz harckocsi

Fényképek

JAPÁNType-95 Hago könnyu harckocsiType-97 Chiha közepes harckocsiShinhoto Chiha közepes harckocsi

Type-4 Chito közepes harckocsiSS-4 vadászpáncélos

Type-61 közepes harckocsiSTB-3 közepes harckocsiSUB-1, SUB-2 lövészpáncé/os

JUGOSZLÁVIAT-34 (mod.) közepes harckocsiM-590 lövészpáncé/osM-980 lövészpáncé/os

KANADARam-Ill közepes harckocsi

KfNAI NéPKÖZTÁRSASÁGT-59 közepes harckocsiT-60, T-62 úszóharckocsi

T-63 könnyu harckocsi

Type-55 és 56 lövészpáncé/osM-1967 lövészpáncé/os

(csak fényképes ismertetés)

LENGYELORSZÁGTKS könnyu harckocsi7TP könnyu harckocsiTK-3 könnyu harckocsi

60 10TP könnyu harckocsi

MAGYARORSZÁG38M TOLDI I könnyu harckocsi39M CSABA felderltó Páncélgépkocsi39M CSABA parancsnoki páncélgépkocsi40M NIMRÓD páncélvadász40M TURÁN közepes harckocsi41 M TURÁN nehéz harckocsi

42M TOLDI II könnyu harckocsi

43M ZRí NYI II rohamlöveg44M TURÁN nehéz harckocsi

44M ZRí NYI 1 rohamlöveg44M TAS nehéz harckocsi

44M TAS rohamlövegfényképek

MAGYAR NéPKÖZTÁRSASÁGFUG felderltó úszógépkocsiVS-FUG vegyifelderltó úszógépkocsiPSZH páncélozott szál/ltó harcjármu

NAGY-BRITANNIAMother gyalogsági harckocsiMark I gyalogsági harckocsi

Mark V gyalogsági harckocsiMark A Whippet közepes harckocsiCruiser közepes harckocsi

Mark VIA könnyu harckocsiMark IV Cruiser közepes harckocsi

Matilda 1-11-111 közepes harckocsiMark IV Valentine II közepes harckocsiChurchill I nehéz harckocsiChurchill III nehéz harckocsi

Mark VII Tetrarch könnyu harckocsiCrusader III közepes harckocsiCromwell IV közepes harckocsiChurchill VII nehéz harckocsi

Comet I közepes harckocsiCenturion nehéz harckocsi

Conqueror-3 nehéz harckocsiMark 3 Vickers közepes harckocsiChieftain nehéz harckocsiChieftain Cobham nehéz harckocsi

Bren-Carrier páncélozott szállftójármuDaimler I felderltó páncélgépkocsiDaimler II felderltó páncélgépkocsiAEC III felderltó páncélgépkocsiFerret felderltó páncélgépkocsiSaracen páncélozott szállftó harcjármuSaladin felderltó PáncélgépkocsiFV 432 lövészpáncé/os

FOX felderltó PáncélgépkocsiSpartan lövészpáncé/osHornet páncélvadász

NéMETORSZÁGLK-II. könnyu harckocsiA7V közepes harckocsi

Pz.1. A. könnyu harckocsiPz.lI. könnyu harckocsiT-38 könnyu harckocsiPz.1I1.közepes harckocsiPz.lV. közepes harckocsiPz.V. Panther nehéz harckocsi

Pz.VI.B.Tiger 1. nehéz harckocsiPz.VI.Tiger II. nehéz harckocsi

Maus nehéz harckocsi (tervezet)JgPz. 38. (t) Hetzer rohamlövegStug. Ill. rohamlövegJgpz.IV. rohamlöveg

Stug.lV. Brummbar roham lövegJagd panther rohamlövegElefant rohamlöveg-páncélvadász

JagdtigerVI. rohamlöveg-páncélvadászSturmtigerVI. rohamlövegSd. Kfz.250 felderltó páncélgépkocsiSd.Kfz.251 páncélozott szállftójármuSWS páncélozott nehéz vontató

Sd.Kfz.223 felderltó páncélgépkocsiSd.Kfz.232 felderltó PáncélgépkocsiSd.Kfz.231 felderltó nehéz Páncélgépkocsi

Sd.Kfz.234/2 nehéz páncélgépkocsiSd.Kfz.251 páncélozott sorozatvetóSd.Kfz.4/1. Maultier páncélozott sorozatvetó

N~METSZÖVETS~GIKÖZTÁRSASÁGM48A2mod. közepes harckocsi

Leopard 1A1 harckocsiLeopard 1A2 harckocsiLeopard 1A3 harckocsiLeopard 1A4 harckocsiLeopard-2 harckocsiMBT-70 harckocsi

Marder lövészpáncé/osLuchs (elderíto harcjármuHS-30 lövészpáncé/osTPZ-1 páncélozott szállítójármu

OLASZORSZÁGFiat T-2000 nehéz harckocsi

Fiat T-3000 könnyu harckocsiAnsaldo CV-35 könnyu harckocsiM-11/39 közepes harckocsiM-13/40 közepes harckocsiP-40 közepes harckocsiSahariano könnyu harckocsiM-47 Patton mod. közepes harckocsiM-60A1 közepes harckocsiLeone (Leopard A2) harckocsiM-42M rohamlövegM-42L nehéz rohamlövegfényképek

SVÁJCPz-61 harckocsiPz-68 harckocsi

PU ma lövészpáncé/osTornado lövészpáncé/osPiranha lövészpáncé/os

SV~DORSZÁGLandsverk-60 könnyu harckocsiStrv-71 (m/42) könnyu harckocsiStrv-74 könnyu harckocsiStrv-103 S közepes harckocsiIKV-91 vadászpáncélos

PBV-301 lövészpáncé/osPBV-302 lövészpáncé/os

SZOVJETUNiÓ••Lenin" könnyu harckocsiT-18 (MSZ-1) könnyu harckocsiT-24 könnyu harckocsiBT-2 könnyu harckocsiT-26B könnyu harckocsiBT-5 könnyu harckocsiT-28 közepes harckocsiT-35 nehéz harckocsi

T-37 A (elderíto úszóharckocsiBT-7 könnyu harckocsiBT-1 S könnyu harckocsiT-38 (e/der{to úszóharckocsiBT-7M könnyu harckocsiKV-1A nehéz harckocsi

T-H/76A közepes harckocsiKV-2 nehéz harckocsi

T-70 könnyu harckocsiT-H/76C közepes harckocsiT-3'1/85 közepes harckocsiKV-85 nehéz harckocsiISZ-1 nehéz harckocsiISZ-2 nehéz harckocsiISZ-3 nehéz harckocsi

T-44/85 közepes harckocsiT-54 közepes harckocsiPT-76 (elder{to úszóharckocsiT-10 nehéz harckocsi

T-55 közepes harckocsiT-62 harckocsiT-72 harckocsi

SZU-122 roham/övegSZU-152 roham/övegSZU-76 roham/övegSZU-85 páncé/vadászISZU-122 páncélvadászISZU-152 roham/övegSZU-100 páncélvadász

ASZU-57 légideszant-rohamlövegSZU-57/2 önjáró légvéde/mi lövegBTR-40 páncélozott szállítójármuBTR-50P páncélozott szállítójármuBTR-152 páncélozott szállítójármuBRDMpáncélozott (elder{to jármuBTR-60P páncélozott szállítójármuBRDM-2 (elderíto harcjármuBTR-60PB lövészpáncé/osBMPgyalogsági harcjármuBRDM-A rakétás páncél vadász

61

l

A KÖNYVBENHASZNÁLTRÖVIDíTÉSEK ÉS" ,MERTEKEGYSEGEK

ABV = atomo, biológiai, vegyi- (védelem)APDS (angol nyelvu betuszó) = urméret alatti

leválóköpenyesgránát

á. = ágyúF = frontf = fordulat

f.pcgk. = felderitö páncélgépkocsigá. = gépágyúgp. = géppuska

GYKT = gyalogságot közvetlenül támogatóHE = robbanó gyújtógránát (angol nyelvu

betuszó)HEAT = kumulatív páncéltöro gránát (angol

nyelvü betuszó)HDS = hadsereghdt. = hadtesthk. = harckocsi (közepes)

hk.á. = harckocsiágyúhk.lg. = harckocsi löveg

ho. = hadosztályHSN = hátrasiklás nélküliHTI = Haditechnikai Intézet

IV = infravörös

k.hk. = könnyu harckocsik.pcgk. = könnyu páncélgépkocsi

ti20 = a cso hossza a kaliber 20-szorosa (stb.)ie.gp. = légvédelmi géppuska

19. = löveglöv.pc. = lövészpáncélos

n.gp. = nehéz géppuskan.hk. = nehéz harckocsi

pc. = páncél, páncélospcgk. = páncélgépkocsi

pct. = páncéltöropcv. = páncélvadászPEK = páncélelháritó körletrak. = rakéta

roh.á. = rohamágyúrolg. = rohamlövegrotü. = rohamtüzérség

tar. = tarackú. = úszó

úhk. = úszóharckocsi

63

Típuskönyvünk kézirata az 1977-1978. években készült, és megjele­nése egybeesik az SI mértékrendszer általános bevezetésének idopont­jával. Ebben a helyzetben - tekintettel könyvünk technikatörténetijellegére - az adatokat a hagyományosan elfogadott egységekben adtukmeg. Ezt az is indokolja, hogy ezek az adatok a harckocsikra vonatkozóegyéb irodalomban is így találhatók meg, ezért az összehasonlítási lehe­toségeket nem zárhattuk ki.

Annak érdekében, hogy az olvasók számára az SI mértékrendszerreval6 átszámítást lehetové tegyük, a szükséges összefüggéseket az aláb­biakban közöljük.

A súly-tömeg viszonylatában átszámítás nem szükséges. Itt a fogalomváltozott meg. igy a súly számértékei átszámítási tényezo nélkül to­vábbra is használhatók, csak a mérték megnevezése változott. PI.: 1 kphelyett 1 kg-ot, 1 Mp helyett 1000 kg-ot íruni<.

Megjegyezzük, hogya hosszabb ideje általánosan használt tonna (t)mértékegység mint nem hivatalos mértékegység továbbra is használ­ható.

A sebesség mértékegysége az SI-rendszerben a régebbi kmJh helyettmJs jelöléssei történik. Az érzékelhetoség érdekében megjegyezzük,hogy 36 kmJh _= 10 mJs; az átszámítás kmJh-ról mJs-ra a következo:

km 1000 m-.----,h 3600 s

36km

h36· 1000 = 10 mJs

3600

A teljesítmény mértékegysége az eddigi lóero (LE) helyett a watt (W).Ebben a tekintetben a mechanikai és az elektromos teljesítmény közöttaz SI-rendszer nem tesz különbséget. Az átszámításhoz tudni kell, hogy1 LE=736 W-tal, azaz 1 LE=O,736 kW. Az érzékelhetoség érdekébenmegjegyezzük, hogy 100 LE=73,6 kW, illetve 100 kW=736 LE.

A nyomás mértékegysége az SI-rendszerben az atmoszféra (at) helyetta pascal (Pa), illetve a bar. Mivel azonban ez utóbbiak igen kis egységek(1 pascal= 1 newtonJm2), helyette a köznapi életben az ezerszeresétalkalmazzuk. igy az 1 kpJm2 helyett 0,981 bar használható, vagyis1 bar=1,02 kpJm2. Megengedheto megközelítéssel 1 at=1 kpJm2=1 bar.

A hivatkozott newton (N) értéke N=m· kg· S-2, vagyis akkora ero,amely 1 kg tömegu nyugvó testet 1 s ido alatt 1 mJs sebességre gyor­sít fel.

HARCKOCSIK ÉS PÁNCÉLOZOTT JÁRMUVEK

SENTINEL III Harckocsi AUSZTRÁLIA

A második világháború éveiben, 1941 után Ausztrália ipari kapacitását is foko­zatosan bevonták a haditermelésbe, elsosorban a brit hadero ellátására. Többangol gyár licenceket adott át, amelyeket az ausztrál viszonyoknak megfeleloengyártottak, pl.: a Rover felderíto páncélgépkocsit (Austin) és az Universal Car­rier szállítójármuvet 40 mm-es páncéltöro löveggel (Carden L1yod). 1942 ja­nuárjától1943 márciusáig alakították ki a Sentinel harckocsisorozatot, amelyeta gyalogság támogatására szánva rohampáncélosnak is neveztek. A futómufrancia Hotchkiss-39 és Renault-35 elrendezésu volt, de gumibetétes gör­gokkel és Sherman rendszeru meghajtással. A torony a brit gyártású M3 Ge­neral Grant típusé volt, amelybe többféle fegyverzetet építettek be. A Sen­tinell és II típus 40 mm-es harckocsilöveggel, a IIIés IV tipus 76,2 mm-es harc­kocsilövegg&1 épült. A nagyobb méretu, 30 Mp súlyú, IV jelu roham páncélos420 LE-s motorral és 0,4 m-rel növelt hosszmérettel készült. 87,6 mm-es löve­get építettek be.• A viszonylag kedvezo alakú jármuvet csak rövid sorozatbangyártották, fejlesztését és gyártását 1945 után abbahagyták .• A Sentinel IIIkezeloinek száma 5 fo, a Sentinel IV-é 4 fo.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

26,0 Mp5fo6,32 m2,87 m2,56 m

MotortfpusMotorteljesítménySebesség úton ..Fajlagos teljesítmény

Otto330 LE

30 km/h12,7 LE/Mp

Fegyverzet

Páncélzat

1 db

87,6 mmhk.lg.2 db gp.(vagy 1 db76,2 mmhk.lg.)64 mm-ig

8000 j(M 67

AUSZTRIA SAURER Spz-G4K-3F Lövészpáncélos

Az Österreichische Saurer Werke AG-gyár 1955-tol egy hazai tervezésu ésgyártársú lánctalpas alvázú lövészpáncélost fejlesztett ki. A 3K3H alaptípus1956-ban készült el, amely módosítások után Spz-G1(4K3F) jelöléssei a száraz­földi csapatok standard lövészpáncélosa lett. A fejlesztésnél a Panzerjiger Kvadászharckocsi módosított alvázát használták fel, elore helyezett motor- éshajtómurendszerrel. Két jelentosebb változatát gyártották, az egyiket12,7 mm-es nehéz géppuskával, a másikat 20 mm gépágyúval forgótoronybaépítve. 80 mm-es rakétaindítókkal kísérleti példány is épült, de sorozatgyár­tására nem került sor. Az osztrák hadsereg az 1960-as évekig több mint 400példányt kapott. A G43F változatot 200 LE-s, a 4K4F változatot már 220 LE-sSaurer 4F Diesel-motorral látták el. A jármu az 1950-es évek közepére jellemzokonstrukció, ma már nem tekintheto korszerunek. Anyagi okok miatt a végsoelavulásig rendszerben tartják, de új sorozata nem készül. Pótlására az ameri­kai M113 típust tervezik .• Különbözo változatai ból több mint 450 példányépült meg (4K4F, 4K4FA-G; 4K4FA-FÜ; 4K4FA-FÜ/a; 4K3FA-FÜ/FIA;4K3FA-FS2; 4K4FA-SAN; 4K3H). A páncélgránátos (gépesített lövész-) egy­ségek minden öt jármuve közül ketto 20 mm-es gépágyús 4K4FA-G változat.

68

Harci súlyKezelok/szállrtott

lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortfpus

12,5 Mp

1/9 fo5,35 m2,50 m1,65 mSaurer 200 LEDiesel (3F) vagySaurer 250 LEDiesel (4F)

Sebesség útonFajlagos talaj nyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képesség

60 km/h0,6 kp/cm22,10 m1,0 m0,42 m

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 12,7 mm gp.vagy 1 db20 mm gá.350 km

PANZERJAGER K Páncélvadász AUSZTRIA

A saját építésu páncélosjármuvek sorában a második a K típusú páncélvadászvolt, amely a könnyu harckocsi kategóriájába sorolható. A Saurer cég fo törek­vése nagy sebességu és nagy mozgékonyságú, tuzeros, könnyu harckocsi épí­tésére irányuit, amelynek fo feladata a harckocsik elleni harc. A módosított,3 vezetogörgos lánctalp jó terepjáró képességet tett lehetové, a 6 hengeresSteyer Modell 6FA típusú, 300 LE-s Diesel-motor (2300 fjmin) pedig a 65 kmjh-smaximális sebesség elérését biztosította. A ZF-655 jelu több lemezes, mecha­nikus típusú tengelykapcsolónak 5 elore- és 1 hátrafokozata van. A toronyfrancia licenc; az AMX-13 könnyu harckocsi FL-12 típusú ún. lengo tornya360o-ban körben forgatható, a löveg irányzási tartománya a függoleges síkban-60-tói +13°-ig terjed. A löveg automatikus adagolású, töltése 2x6 db-oskülso tárból történik, de ezeket csak kiszállva lehet feltölteni. A loszerkészlet26 db HEAT, HE és füstgránát, ezenkívül 4 db ködveto. A löveg tüze páncélo­zott célok ellen 2500 m távolságig hatásos. Fejlesztés alatt áll egy lézeres táv­méro és egy fehérfényujinfravörös sugárveto, amelyeknek a beépítésévei ajármuvet még 1980-ig terjedo idoszakban korszeruvé teszik. Az öt prototípusután 4K6FA-FL12 jelzéssel kb. 120 db épült az osztrák hadsereg részére.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítmény

Sebesség útonFajlagos teljesítmény

16,8 Mp]fo7,78 m2,50 m2,54 mSteyer Mod. 6FA300 LE Diesel(2300 f/min)63,0 km/h17,8 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképesség

0,69 kp/cm22,20 m1,0 m0,6 m32°

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 105 mm

hk.lg.1 db 7,62 mmpárhzuamosítottgp.400 km

69

Az FN-4 jelu, könnyu páncélgépkocsit a belga csendorség részére két változat­ban gyártották. Az FN-4 RM-62 típus 60 mm-es gránátvetovel és 7,62 mm-esFN ikergéppuskával volt felszerelve. A gránátveto loszerkészlete 46 db gránátvolt .• A 90 mm-es löveggel felszerelt változat nagyobb tornyot kapott, loszer­készlete 40 db HEAT és repeszgránát. Mindkét változat tornya 360o-ban kör­ben forgatható, a hajtómu 4 elore- és 1 hátrameneti fokozattal rendelkezett.A Fabrique Nationale Herstal SA cég a karhatalmi alakulatoknak 1971-ig ösz­szesen 62 példányt épített. Katonai alkalmazásra nem került. A tervezett lö­vészpáncélos-változat egy prototípusa épült meg (1 kezelo + 8 fo lövész), desorozatban nem gyártották.

70

BELGIUM

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

8,8 Mp3 fo4,50 m2,26 m2,52 m

MotortípusMotor­teljesítménySebess§g úton

FN-4

FN-652 6 heng. benzin

130 LE/3500 f/min110,0 km/h

Fegyverzet

Hat6táv

Páncél gépkocsi

1 db 90 mm CATI k.lg.1 db párhuzamositott7,62 mm gp.550 km

EE-11 URUTU Lövészpáncélos BRAZrLIA

A brazil hadiipar a fejlodo gépkocsiiparára támaszkodva és NSZK Iicencek fel­használásával az 1970-es években kezdte meg a saját fejlesztésu páncélozott jár­mucsaládjának kialakítását. Az EE-' 1 típusjelu. 6 X 6-as kerékelrendezésu,kerekes lövészpáncélos a sorozat harmadik tagja. Elso prototípusát 1970 júliu­sától építették. sorozatgyártásának kezdete az 1972. év. A brazil hadsereg éshaditengerészet egyaránt használja, mert a jármu még hullámzó vízen is úszó­képes. Vízben haladáskor meghajtását 2 hajtócsavar, kormányzását 2 kormány­lapát biztosítja. Az úszóképesség érdekében 2-2 levegoszívó és kipufogó­csonkja felfelé nyúlik ki. Az ajtók mindkét oldalon az elso és a második tengelyközött helyezkednek el, fegyverzete több variációban készült. A teton levofegyverzete 12.7 mm-es vagy 7,62 mm-es géppuska. A tornyos változatnál76 mm-es, vagy 90 mm-es löveg van beépítve a párhuzamosított 7.62 mm-es. ill.12.7 mm-es géppuskával együtt. A motor és a hajtómu NSZK Mercedes-Benzlicenc, amelyet a brazil leányvállalat gyárt .• A fénykép a lövészszállítÓ. arajzos ábra a felderíto változatot ábrázolja.

Harci súlyKezelók/szállitott

lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasság

10.5 Mp

1/14 fó5,76 m2,44 m2,00 m0,35 m

Motortipus

Motor-teljesrtmény

Sebesség útonGázlóképességMászóképességLépcsómászó

képesség

Mercedes-Benz (Brazil)licenc

172 LE Diesel/2aGOf/min95 km/húszóképes60°

0,6 m

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 7.62 mm gp. vagy1 db 12,7 mm n.gp.700 km

71

BRAZ(LIA EE-9 CASCAVEL Páncélozott felderíto gépjármií

A brazil fejlesztésú páncélozott jármúcsalád második tagja, amelyet az Engesa­gyár 1970-tol fejlesztett ki. Alvázát az EE-11 Urutu lövészpáncéloshoz is fel­használták, a torony és a fegyverzet problémái miatt a páncélozott felderítogépjármú késobb~észült el. A prototípusnak még 37 mm-es lövege volt, ezthamarosan 90 mm-es francia O-921 típusú lövegre cserélték ki, amely páncé­lozott célok ellen 1500 m távolságig hatásos. A HE típusú gránát jának 650 mIs,

a He gránát jának 760 mIs a kezdosebessége. A toronyban egy 7,62 mm-es pár­huzamosított géppuska is van.• A brazil hadseregen kívül a qatari hadero reD­delt 20 darabot francia. AML-90 típusú toronnyal és 90 mm-es löveggel fel­szerelve.

72

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

10,75 Mp3fo5,99 m2,44 m2,33 m

Motortípus

MotorteljesítménySebesség útonGázl6képességMász6képességLépcsomász6

képesség

Mercedes-Benz

(Brazil) licenc172 LE ~iesel 6 heng.100 kmjh1,0 m30°

0,35 m

Fegyverzet

Hat6táv

1 db 90 mm O-921tip. hk.lg.1 db 7,62 mmpárhuzamosított gp.

- 800 km

LT-35 (T-11) Könnyu harckocsi CSEHSZLOVÁKIA

A csehországi Skoda Muvek az 1930-as években - több kísérleti jármuvön ke­resztül - 1935-ben kifejlesztette az LT-35 (T-11) jelu könnyu harckocsit,amelyet az akkori viszonyok között 37 mm-es lövege miatt a közepes kategó­riába soroltak. Ebbol mintegy 400 db került a csehszlovák hadsereg állomá­nyába, majd 1939 után anémet Wehrmacht tulajdonába. A német elnevezésselPzKpfw 35 (t) jelu harckocsit két páncélosQadosztályba vonták össze. 1940-bena 6. Pz. Div. fegyverzetében még 67 db volt. 1941 után Romániának továbbipéldányokat adtak áto • Még 1939 elott a csehszlovák üzem 250 darabot Romá­niának, 200-at Jugoszláviának szállított. A román példányok még a háború vé­gén is szolgálatban álltak, a jugoszláv készlet maradványa a Wehrmacht, majda horvát fegyveres erok állományába került .• Az LT-35 típus magyar vonat­kozása, hogy az 1939. évi, a magyar és a szlovák csapatok közötti fegyv~res ösz­szecsapások során két sérült példánya magyar csapatok kezére került. Ezeketki javították, a HTI pedig a gyárthatóság szempontjából vizsgálat alá vette. Azakkor már zajló licenctárgyalások eredményeként végül is a svéd LandsverkL-60 könnyu harckocsit gyártották sorozatban Toldi I néven. 1940 után aT-11 továbbfejlesztett, erosebb változata, aT-21 Turán 140M jelzéssel került

sorozatgyártásra.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

10,5 Mp4 fo4,45 m2,14 m2,20 m

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

120,0 LE40 km/h11,4 LE/Mp8-25 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 37 mm hk.lg.2 db 7,9 mm gp.190 km

73

Közvetlenül a Csehszlovákiát sújtó müncheni egyezmény megkötése elott aprágai Skoda Muvek (CKD) a T-11 tapasztalatainak felhasználásával meg­kezdte egy erosebb közepes harckocsi kifejlesztését. Csak egyetlen prototípus­példánya készült el, vas felépítménnyel. A korábbi típussal szembeni legfobbeltérések: az erosebb, 245 lE-s motor, a 47 mm-es harckocsilöveg beépítéseés az 50 mm-re növelt homlokpáncélzat. Fejlesztését 1939 után a németek le­állították, a gyár kapacitását saját hadianyaguk gyártására kötötték le.• A ma­gyar katonai szervek 1940-ben hosszadalmas tárgyalások után megvették alicencet, és a WM, a Ganz, a Gyori Vagon, illetve MÁVAG üzemekben beren­dezkedtek a sorozatgyártásra, amely 40M Turán néven indult meg. Az eredetiváltozat 47 mm-es lövegét 40 mm-re szerkesztették át annak érdekében, hogya Nimród gépágyú loszere tüzelheto legyen belole; a 2 db 7,9 mm-es géppus­kát magyar 8 mm-es Gebauer géppuskára cserélték áto AT-21 próbáit 1940nyarán hajtották végre, de a lényegében rajztábláróllevett típus kezdeti hibáiaz elso sorozat gyártásánál sok problémát okoztak. Az eredeti kivitelhez ké­pest több muszaki módosítást hajtottak végre, a harckocsi 1941-ben ezek elle­nére is elavultnak minosüit. Akadtak korszeru megoldású részegységei, pl. asurített levegos tengelykapcsoló és fékrendszer, de a futómu bonyolult és el­avult maradt.

CSE H SZLOVÁKIA T-21 (V-8H CKD) Közepes harckocsi

74

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

16,5 Mp4 fo5,25 m2,25 m2,30 m

MotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitményPáncélzat

240-245 LE45 km/h14,8 LE/Mp8-50 mm-ig

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 47 mm hk.lg.2 db 7,9 mm gp.125 km

OT-810 Lövészpáncélos CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG

A németek által a második világháború során alkalmazott féllánctalpasSd.Kfz.251/1 páncélozott gépjármuvet egy cseh területen fekvo üzemben isgyártották, így dokumentációi és felszerszámozása megmaradt. Továbbfejlesz­tett változatát OT-810 jelzéssel, mint lövészpáncélost, a csehszlovák hadseregszámára gyártották. A fobb módosítások: 120 LE-s Diesel-motor beépítése. aküzdotér fedett kialakítása tetoajtókkal. az oldalakon 3-3 lorés a lövészfegy­verek számára. A kétfelé nyíló, nagy hátsó ajtó változatlanul megmaradt. A te­torészen kinyitható fedél jobb oldalán a géppuska számára körsínt építettekbe. A jármu az OT-62 és OT-64 rendszeresítéséig állt szolgálatban, 1972 utánegy részüket hátrasiklás nélküli ágyút hordozó, harckocsivadász-jármuvé épí­tették áto Ennek fo fegyverzete a 82 mm-es LG-59A jelu löveg. Késobb köny­nyulövegek vontatójaként és anyagszállító jármuként használták fel.

Harci súlyKezelok, szállított

lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasság

8,0 Mp

1/9 fo5,30 m2,10 m2,10 m

MotortípusMotorteljesítményFajlagos teljesítmény

Diesel120 LE

15,0 LE/Mp

Fegyverzet 1 db 7,62 mm gp.vagy 1 db 82 mmLG-59A HSN á.

75

CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG OT-62 TOPAS Lövészpáncélos

A szovjet BTR-50PK típusú jármu licencváltozata; több módosítást hajtottakvégre rajta. így az eredeti kivitelnél erosebb. Hatótávolsága és az úton kifejtettsebessége nagyobb. ABV védelme is hatásosabb. Kialakításánál a PT-76 úszó­harckocsi fodarabjaiból és futómuvébol több elemet használtak fel. Vízi meg­hajtására két, turbinaként muködtetett hajócsavar szolgál. amelyek a vízsugarathátrafelé kilövellik. Több kivitelben gyártották. volt fegyverzet nélküli,7,62 mm-es toronygéppuskával és T-21 jelu hátrasiklás nélküli löveggel sze­reit változata is.• A csehszlovák haderon kívül az indiai. az egyiptomi és alengyel cSapatok harceszközei között is szerepelt.

Harci súly 15,0 MpMotor- Fegyverzet1 db 82 mm HSN 19.

Kezelok/teljesitmény300 LE 7,62 mm gp. vagy

száIHtottSebesség toronyban

lövének2/18 foúton/vizen 60/10 km/h 1 db 14,5 mm n.gp.

Teljes hossz7,08 mFajlagos 1 db7,62 mm gp.

Teljesteljesitmény20,0 LE/MpHatótáv450 km

szélesség3,14 mFajlagos

Magasság2,30 mtalaj nyomás 1,53 km/cm2

MotortipusPV-6 jelu 6 hengeres DieselÁrokáthidaló

76

képesség2,8 m

OT-64 SKOT Lövészpáncélos CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG

A 8x8 kerékképletu lövészpáncélost 1959 és 1964 között a Tatra-813 jelunehéz, 8 Mp-os tehergépkocsi bázisán fejlesztették ki. Az úszóképes jármuoldalán, tetején és hátsó részén is ajtók vannak a szállított lövészek számára.A vízben úszáskor két hajócsavar hajtja .• Több változatban épül, a Skot-2Aés 2AP jelu változatait a lengyel ipar licencben gyártja; ez utóbbiaknak kétkülönbözo tornya van. Fegyverzetük egységes, 14,5 mm-es nehéz géppuska és7,62 mm-es géppusl<a. A lengyel változat tetolemezén 2 db Sagger páncéltörorakéta is elhelyezh~to .• Több antennával ellátott, parancsnoki vezetési pont­változata is van.

Harci súly 12,5-14,8 MpMotor- Mászó-

Kezelok/

teljesítmény180 LE/2000 f/minképesség35°

szállitottSebességFegyverzetvagy 2 db irányított rak.

lövészek2/18 foúton/vízen95/9,0 km/h vagy 12,7 mm gp.

Teljes hossz

7,44 mFajlagos vagy 7,62 mm és

Teljes

teljesítmény14,4 LE/Mp 14,5 mm gp.

szélesség

2,50 mGázlóképesség2,0 mHatótáv700 km

Magasság

2,30 mLépcsomászó Futómu8X8 kerékképlet

Motortípus

Tatra T-928-14 V-8 Dieselképesség0,5 m• 77

EGYESÜLT ÁLLAMOK M1COMBAT CAR Könnyu harckocsi

Az Észak-amerikai Egyesült Államok szárazföldi haderejében már 1934-benmegkezdték egy olyan - a lovasságot és a gyalogságot kíséro - könnyu harc­kocsi kifejlesztését, amely felderítésre is alkalmazható. 1934-ben a TS jelu két­tornyú; 1935-ben a TSE1 kazamatás és forgótornyos, majd a TSE2 jelu alaptípuskészült el, amely M1, majd Tank Light M1A2 jelet kapta. Ennél már kialakulta lánctalpas futómu jellegzetes amerikai megoldása, mellso lánckerékkel ésipszilon elrendezésu kettos futógörgokkel. Ez késobb a világháborús harckocsi~gyártás során nagy szerepet játszott. A TSE3 változat 1936-ban Guiberson tí­pusú Diesel-motort, az M1E1 változat 1937-ben erosebb hajtómuvet kapott.1937-ben az M1E2 változat futóm uvét meghosszabbították (M2 típusú futóm u),és típusjele M1A1-re módosult. Sorozatgyártása 1938-ban indult meg. 1939-benaz M1E3típus a végleges gumizott lánctalpat kapta, amely a késobbi M soroza­tokra is jellemzo volt. Az elso 112 db jármuvel 1939-ben kezdték meg az 1. és13. lovasezred, majd a 7. lovasdandár felszerelését. A felépítmény robusztus,viszonylag magas volt. Az M1 menetteljesítménye felülmúlta a hasonló németjármuvekét, de az erosebb fegyverzetu harckocsikkal szemben nem tudta fel­venni a harcot. Ezért az M1 szériapéldányait foleg kiképzésre használták.

78

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

9,7 Mp4 fó4,14 m2,10 m2,36 m

MotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

Otto250 LE80 km/h25,2 LE/Mp

Fegyverzet

Páncélzat

1 db 12,7 mm gp.2 db 7,62 mm gp.15 mm-ig

M2A1 Közepes harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

A szárazföldi hadero megrendelésére 1938-ban kezdték el az M2 típusú, köny­nyu harckocsi bázisán egy tornyos és kazamatás kialakítású közepes harckocsikifejlesztését, T5JI elnevezéssel. Ennél alkalmazták elso ízben a lövegek kaza­mataszeru beépítését, amely az amerikai harckocsikat sokáig jellemezte.A T5JIIItípus - hosszított M2-alváz felhasználásával-1938-ban már szélesebblánctalppal, erosebb motorral, majd 1939-ben Guiberson Diesel-motorralT5E1 néven a javított változata készült el. Az alaptípus fegyverzete 2 db37 mm-es harckocsi löveg és 6 db 7,6 mm-es géppuska; a 13,6 Mp súlyú jármu­nek 6 fonyi kezeloszemélyzete volt. A kiszolgálása a szuk belso tér miatt rend­kívül bonyolult volt. 1938-ban még két altípus készült belole: T5E2 jellel egy75 mm-es hegyilöveggel ellátott rohampáncélos és az M2A1 jelu, erosített to­ronyformájú típuso Ez utóbbiak 1940-ben kis sorozatban apáncélosegységekrészére készültek és 1941-ben az észak-afrikai hadszíntérre szállították, ahol abrit csapatoknak adták át oket. Ennél a típusnál alakult ki a késobbi, nagy soro­zatú M3 és M4 típusok építési formája és fodarabjai. A futómure jellemzo a3 x 2, páros felfüggesztésu kisgörgo, a hátul elhelyezett meghajtókerék és a láncfeltámasztására szolgált 3-3 visszafutó görgo. A test magas felépítésu, a forgó­torony a könnyu löveggel s a ferde homlokzatpáncélzattal együtt jellegzetesamerikai megoldás. A háború elso idoszakában mind a szovjet, mind anémettípusok technikailag felülmúlták.

Otto vagy Guiberson DieselHar~i súlyKezelokTeljes hosszTeljes

szélességMagasságHasmagasság

17,2 Mp6 fo5,39 m

2,62 m2,86 mkb. 0,4 m

MotortípusMotor­

teljesítménySebesség

útonFajlagos

teljesítményPáncélzat

350 LE

48 km/h

20,2 LE/Mp25 mm-ig

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 37 mm hk.lg.6 db 7,6 mm gp.209 km

79

A korábban már fejlesztett M1 könnyu harckocsi bázisán 1934-ben alakítottákki az erosebb és javított M2 típust, amelyelsosorban a fegyverzet beépítésé­ben, a páncéltest kialakításában mutatott eltérést. Az M2A2 (T2E2) jelu típuskét toronnyal épült, szögletes oldalfalakkal, forgó és merev kivitelben. 1937­ben az M2A2E1 típus Guiberson Diesel-motort, az M2A2E2 pedig vastagabbpáncélzatot kapott. 1938-ban az M2A2E3 típust G-71M Diesel-motorral sze­relték fel, 1938-ban az M2A3 hosszabb láncot és a bal toronyra pedig hatszög­letu kupolát kapott. A sorozatgyártás ekkor már megkezdodött és a gyalogos­hadosztályok páncélosegységeit látták el velük. 1941-ben az M2A4 változatota brit csapatoknak szállították, ahol kiképzésre használták, harci bevetésrenem került. Közben a kísérleti típusok kialakítása tovább folyt. 1939-ben azM2A3E1típus az A3 felépítésében, de Guiberson Diesel-motorral, ugyanebbenaz évben az M2A3E2 elektromos hajtómuvel épült meg. 1940-ben az M2A3E3altípust OM Diesel-motorral szerelték fel, az M2A4 típus, amelyet Nagy-Bri­tanniának szállítottak, erosebb páncélzatot és jobb motorvédelmet kapott.A jármu fobb jellemzoi hasonlóak az M1 sorozathoz, de fegyverzete a harc­kocsik elleni harcra változatlanul gyenge volt. Az alváz, a motor és egyéb fo­darabok viszont nagy szerepet játszottak a késobbi közepes kategóriájú ame~rikai harckocsik kifejlesztésénél.

EGYESÜLT ÁLLAMOK MlA3 Könnyu harckocsi

80

Harci súly 9,6 MpMotortfpusOtto, ill. Diesel

IFegyverzet 1 db 12,7 mm n.gp.

Kezelok4 fo(Guiberson és aM tfpus)2 db7,6 mm gp.

Teljes hossz3,69 mMotor- Hatótáv377 km

Teljesteljesftmény165 LE

szélesség2,47 mSebesség

Magasság2,10 múton 48 km/h

Fajlagos teljesftmény17,1 LE/Mp

Páncélzat25 mm-ig

Az M3 General Grant közepes harckocsi a széria utolsó típusa volt; ez a britrendelésre készített változat 1941-ben M3 jelzéssel futott ki a gyárból, a Grant(késobb a Lee) elnevezést a brit hadsereg adta. Felso géppuskakupola nélkül,felszerelt rádióantennával készültek. Az M3A5 típust 1942-ben 2 db 671 típusúmotorral és erosített páncélzattal építették. A Grant és Lee típusok közöttlényeges különbség nem volt. Számo~ példányuk került Nagy-Britanniába, acsendes-óceáni és az észak-afrikai hadszíntérre. Az M3A2 brit változatánakneve General Lee-II COL. A nagy gépkocsigyárak 1942-re nagy sorozatú gyár­tására készültek fel, ennek alapja az egységes M3futómu és alvázrendszer volt.A harckocsik súlyát azért nem növelték 30-33 Mp fölé, mert itt már a szállí­tási és rakodási problémák jelentkeztek. A gyárak minden nehézség nélkülépíthettek volna 40-60 Mp-os nehéz harckocsikat, mint ahogyan 1944-45­ben korlátozott számban készítettek is. A harckocsik súlyának a hajón történószállítás lehetoségeihez, a hajók daruinak terhelhetóségéhez, valamint a partra­szállási muveletek mostoha kikötési viszonyaihoz kellett alkalmazkodni.

M3 GENERAL GRANT-

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

28,S Mp6 fo5,66 m2,74 m2,84 m

Közepes harckocsi

MotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitményÁrokáthidaló képességLépcsomászó képességPáncélzat

2 db 671 tip.400 LE

40 km/h14,0 LE/Mp2,0 m0,6 m14-65 mm

Fegyverzet

Hatótáv

EGYESÜLT ÁLLAMOK

1 db 75 mm hk.lg.1 db 37 mm hk.lg.4 db 7,6 mm gp.232 km

81

EGYESÜLT ÁLLAMOK M3A1 STUART Könnyu harckocsi

Az amerikai szárazföldi hadero 1940-ben az M2A4 könnyu harckocsi bázisánfolytatta a fejlesztést, a már zajló második világháború tapasztalatainak figye­lembevételével. A korábban a brit fegyveres eroknek szállított típusok hibájaa gyenge fegyverzet és a nagy kezelolétszám volt. Ezért a tornyot 37 mm-esharckocsilövegre tervezték át, és az M3 (Stuart 1) altípus S db géppuskájátháromra csökkentették. Az M3 sorozat a General Stuart elnevezését Nagy­Britanniában kapta. Az M3A1 típusnak 1941-ben már 360o-ban körben forgó,gömbölyu tornya és tetogéppuskája volt. Az 1942-ben gyártott M3A3 (Stuart V)homlok- és oldalpáncélzatát megerosítették. és a torony hátsó ajtót kapott.Az MS és az MSA1 erosített típusokat 1942-ben gyártották; ezeknél a toronyhátsó ajtaja elmaradt. amotortér védelmét megerosítették. s a láncvédo oldal­páncélzat is megjelent. Nagy számban szállították Nagy-Britanniába, bevetésreÉszak-Afrikában kerültek. 1942-ben a csendes-óceáni hadszíntéren valamennyiamerikai páncélosegységnél szerepelt. Gyors. jól felfegyverzett, kissé magasjármu volt, megbízható, kiforrott konstrukciónak bizonyult, s a háború végéighasználatban volt.

82

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes·szélességMagasság

13,0 Mp4 fo4,45 m2,22 m2,35 m

MotortfpusMotorteljesftménySebesség útonFajla.gos teljesftményPáncélzat

Otto220 LE

59 km/h16,9 LE/Mp43 mm-ig

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 37 mm hk.lg.3 db 7,6 mm gp.135 km

Az amerikai szárazföldi hadero 1942 augusztusában egy 75 mm-es löveggel fel­szerelt M3 sorozatú közepes harckocsi kifejlesztését kezdte meg. Az alap az1940. évi T5E5, valamint azok a haditapasztalatok voltak, amelyeket ezzel a tí­pussal a brit erok 1940-ben a franciaországi hadjárat során szereztek. A proto­típus 1941. januárban, az elso szériapéldány 1941. júliusban készült el. A futó­munél és az alváznál is a korábbi M2A1 jármubol indultak ki, amely kisebb mó­dosításokkal most már a standard futómu lett. A jobb oldali kazamatában he­lyezték el a 75 mm-es löveget, a forgótoronyban a középvonaltói balra a37 mm-es löveget, amelyet ekkor elso ízben stabilizátorral láttak el. A forgó­torony tetején külön kupolában egy géppuska volt, két másik oldalra tüzelt.A motorteljesítményt az M3 alaptípushoz képest 340-rol 420 LE-re növelték;a belso térben a 6 fonyi kezeloszemélyzet szuken fért el. A lépcsos alakú harc­kocsi fo tuzfegyverének csak korlátozott kilövési lehetosége volt, de az 1942.évi észak-afrikai harcokban anémet Pz.Kpfw Ill. és IV. harckocsik homlok­páncélját 1000 m-rol átütötte. 1940-ben 108 db került az amerikai páncélos­hadosztályokhoz, 1942-ben 317 db-ot szállítottak a 8. brit hadseregnek Észak­Afrikába, ahol a 2. és a 22. Armonred Brigade még májusban 50-50 db-ot ka­pott. A sorozatgyártás ra több amerikai üzem is felkészült, de a helyzet 1941decemberében az USA hadbalépésével gyökeresen megváltozott, az egészipart haditermelésre állították áto 1942-ben az M3E1-et már a Ford Muveknélgyártották, saját motorral. Az M3A1-et 1941-ben erosített páncélzattal ésWhright, majd Guiberson Diesel-motorral szerelték fel. Az M3A3 típust 2 db671 jelu motorral, az M3A4-et 1942-ben 5 db Chrysler motorral gyártották.

M3AS GENERAL LEE Közepes harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

Harci súlyKezelok

~Teljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípus

29,0 Mp6 fo5,64 m2,72 m3,11 m0,44 m

Wrightvagy Guiberson Diesel

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos

talajnyomásÁrokáthidaló

képesség

420 LE

40 km/h14,5 LE/Mp

0,97 kp/cm2

2,0 m

Lépcso-mászóképesség 0,6 m

Páncélzat 14-18-38, max. 57 mmFegyverzet,

loszerjava-dalmazás 1 db 75 mm hk.lg. L/31/50 db

1 db 37 mm hk.lg. L/53,2/179db3 db 7,6 mm gp./9200 db

Hatótáv 193 km (215 km) 83

Az Egyesült Államokban 1941 szeptemberében kezdodött meg az M3 jármubázisán egy T-6 jelu prototípus kifejlesztése, korszeru, forgatható, gömbö­Iyített toronnyal, 75 mm-es harckocsilöveggel ; nag)' szériában gyártható, kö­zepes harckocsi alaptípusának szánták. A gyártás 1942 júliusában több nagy­üzemben megindult és az M4A 1-A4 széria igen nagy sorozatban épült; 1942­ben 1400 darab készült el. A termelést tovább fokozták, s a kanadai és ausztrálüzemeket is. bevonták; az elobbiek RAM-I és II néven az M4A5, az utóbbiak

a Sentinel r, 11,111 változatot gyártották. 28 változatából az Egyesült Államokbana háború éveiben összesen 49234 db épült - nem számítva a hasonló alvázúrohamlövegeket, önjáró lövegeket, különleges jármuveket; ez a 88000 dbamerikai építésu harckocsinak mintegy 56%-a. Elso bevetése az 1942. októberi

el-alameini csatában volt, jó eredménnyel. Ettol kezdve valamennyi hadszínté­ren muködött, s az amerikai páncélos- és gépesített csapatoknál egészen1955-ig rendszerben tartották. A konzervatív felépítésu, jól javítható típus1942-ben volt korszeru, ezután anémet típusokkal szemben fokozatosan hát­rányba került, de a nagy számban történo alkalmazás áthidalta a gyengébb tel­jesftményt. A továbbfejlesztés eredményeit nem lehetett a nagy sorozatú alap­típusokra átvinni. A legmodernebb típusa az M4A3E8, más néven Super Sher­man volt 76,2 mm-es hosszú csövu löveggel ; ez a típus egyes haderoknél mégaz 1960-as évek közepén is rendszerben volt.

EGYESÜLT ÁLLAMOK M4A1 GENERAL SHERMAN Közepes harckocsi

84

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipus

30,7 Mp5 fo6,16 m2,67 m2,79 m0,44 mOtto; Wright

MotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitményÁrokáthidaló

.képesség

400 LE38 km/h11,5 LE/Mp

2,29 m

Lépcso­mászóképesség 0,61 m

Páncélzat 16-51 - max. 57 mmFegyverzet/

loszerjava-dalmazás 1 db 75 mm hk.lg. L/40,13/90 db

2 db 7,6 mm gp./4750 db1 db 12,7 mm hk.gp./300 db

Hatótáv 150 km úton

•••

M4A3GENERALSHERMANIV Közepes harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az M4A3 típusú közepes harckocsit a második világháború folyamán mindvé­gig gyártották. Valamennyi változatának a felsorolására nincs mód. Érdekesmegjegyezni, hogya normandiai partraszállás DD típusát is ebböl a tfpusbólalakították ki j ez utóbbi a vászonból készült, magasra emelt csónaktestével éssegédmeghajtású vízi hajtómuvével nagy meglepetést okozott a német csapa­toknak. A partraszállás elso szakaszában ugyanis harckocsikra nem számítot­tak .• A harckocsit a magas építésen és a robusztus tornyon túlmenoen a kora­beli élenjáró gyártástechnológia jellemezte: hegesztett lemezpáncéltest és ön­tött idomokból összeállított hegesztett torony. A test kialakítása és a páncélvastagsága olyan volt, hogy csak anémet 88 mm-es ágyúk közelrol leadott löve­déke ütötte áto • Fegyverzetét igen sok változatban szerelték, egy-egy válto­zatán a 76 mm-es hosszú csövu löveget és a 105 mm-es tarackot egyaránt meg­találjuk. A tornyok formája ennek megfeleloen lapos, ovális és hengeres ki­vitelben készült .• A változatok a csatlakozó méretek azonossága miatt az ellá­tásban még nem jelentettek komoly gondot. Mégis fel kell tételeznünk, hogya harckocsi építés koncepciója nem volt egységes. kelloen kiforrott.

Harci súlyKezelókTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortfpusMotorteljesftménySebesség útonFajlagos teljesftmény

33,0 Mp5 fó5,92 m2,6 m2,96 mFord GAA500 LE

45 km/h15,1 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló

képességGázlóképességLépcsómászó

képességMászóképességMellso/hátsó

terepszög

1,83 m0,69 m

0,7 m31°

Páncélzat 14-76 mmFegyverzet/ló­

szerjavadal ma-zás 1 db 75 mm hk.á./104 db

2 db 7,62 mm gp./6875 db1 db 12,7 mm gp./630 db

Hatótávolság 150 km

85

EGYESÜLT ÁLLAMOK MSA1 5.TUART VI Felderítö harckocsi

A felderíto feladatokra tervezett MSA1 könnyu harckocsit a brit hadseregbenStuart VI jelzéssel állftották rendszerbe .• A harckocsi építésmódja jellegze­tesen amerikai, viszonylag magas és keskeny test, robusztus toronnyal. Futó­muvének kapcsolt ikergörgoi egy-egy rugótagra támaszkodnak, a lánc vissza­futó ágát és a támasztógörgoket kötényezés takarja .• Fo fegyverzetét, azl/SO,6 csohosszúságú 37 mm-es ágyút 2 db 7,62 mm-es géppuska egészíti ki;ez a f~gyverzet a maga idejében korszerunek volt mond ható .• Az automatasebességváltó és a Cletrac rendszeru kormánymu a vezeto munkáját nagymér­tékben megkönnyítette .• A láncmeghajtó kereket - az európai harckocsi­építéshez képest szokatlan megoldással - elöl helyezték el; ez nemcsak aharckocsi sebezhetoségét, hanem a lánc igénybevételét is fokozta.

Harci súly 14,7 MpFajlagos teljesítmény17 LE/MpLánctalp-Kezelók

4 fóFajlagos talajnyomás0,88 kp/cm2felfekvési hossz 3,03 mTeljes hossz

4,94 mOldalstabilitás 25°Lánctalp-- Teljes szélesség

2,26 mÁrokáthidaló szélesség0,30 mMagasság

2,42 mképesség 1,83 mPáncélzat10-38 mmHasmagasság

0,35 mGázlóképesség 0,82 mFegyverzet/ló-Motortrpus

CadillacLépcsómászó szer-Motor-

képesség0,62 mjavadalmazás1 db 37 mm hk.á./147 dbteljesítmény

2X125 LEMászóképesség 31° 3 db 7,62 mm gp./6500 db

86

Sebesség úton64 km/h~ellsó/hátsó terepszög30/45°Hatótávolság160 km

•M6A2E1 Nehéz harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az amerikai szárazföldi hadero parancsnoksága 19'IO-ben utasítást adott az M6jelu nehéz harckocsi fejlesztési munkálatainak megkezdésére. Nehéz, áttöroharckocsi nak épült, s a T1 jelu prototípust 1941-ben az új 76,2 mm-es, Lf52,8típusú löveggellátták el. A futómu 8 pár, kettesével összekapcsolt kisgörgobolállt; a csaknem teljes oldal páncélzat a hátsó meghajtó lánckereket és a támasz­tógörgoket is védte. Az amerikai típusoknál szokatlan hátsó lánckerekesmeghajtása volt, szélesített lánctalppal. A torony szögletes, hátrafelé keske­nyedo. Az M6A2 jelu változat még egy 37 mm-es harckocsilöveg kiegészítofegyverzetet is hordozott. Ezt 1942-ben az M6A2E1 prototípusnál elhagyták,és a páncélosok elleni távolharcra 120 mm-es csoszájfékes löveget építettek be.Ez a típus 1944-45-ben került csapat próbára, de harci bevetésére már nemkerült sor. A fo probléma a tengeri szállíthatóság volt; ez a 60,0 Mp-os jármurakodását és partraszállítását nem tette lehetové. A tornyot az eros ágyúpajzsis vastagította; az alkalmazott 740, ill. 800 LE-s motorok kísérleti jelleguekvoltak. A tapasztalatokat a késobbi nehézharckocsi-típusoknál hasznosították.

OD

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

60,0 Mp6 fo7,62 m3,20 m3,40 m

MotortipusMotorteljesítménySebesség útonFajlagosteljesítményPáncélzat

Otto800 LE

37 km/h

13,3 LE/Mpa testenmax. 127 mm.atornyonmax. 200 mm

Fegyverzet

Hat6táv

1 db 120 mm hk.lg.2-4 db 7,6 mm gp.160 km

87

EGYESÜLT ÁLLAMOK M22 LOCUST Felderítö harckocsi

Az amerikai harckocsiipar már a második világháború idején kifejlesztette ésmeg is építette a légi úton is szállítható könnyu felderíto harckocsitípust .•A könnyu, gyors és viszonylag hatékony tuzereju harckocsi a légi úton szállí­tott csapatok harcát hathatósan támogatta. A cél- a légi szállíthatóság bizto­sítása - igen kompakt építést követelt meg, s ezt a szerkesztok igen kis mé­retek mellett valósították meg.• Összességében az amerikai hadiipar egyiklegsikerültebb gyártmányának tekintheto, amelyet az egyes hadseregekben jó­val a háború befejezése után is rendszerben tartottak.

Harci súly 7,16 MpFajlagos talaj nyomás0,43 kp/cm2Lánctalp.Kezelók

lfóOldalstabilitás25°szélesség0,29 mTeljes hossz

3,94 mÁrokáthidaló Páncélzat12-25 mmTeljes szélesség

2,03 mképesség 1,70 mFegyverzet/ló-Magasság

1,74 mGázlóképesség0,9 mszer-Hasmagasság

0,25 mLépcsómászó javadalmazás1 db 37 mm hk.á./50 dbMotorteljesitmény

162 LEképesség 0,5 m 1 db 7,62 mm gp./25COdbSebesség úton

64 km/hMászóképesség30°Hatótávolság215 kmFajlagos

Mellsó/hátsó I,88

teljesitmény22,6 LE/Mpterepszög30/45°

M26 GENERAL PERSHING Nehéz harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az amerikai tervezok az M6A2 típusnál felmerült nehézségek miatt már 1942­ben kénytelenek voltak visszatérni a régebbi koncepcióhoz: az erosített köze­pes harckocsi alvázán épített, nagy kaliberu löveggel kialakított, nehéz harc~kocsi hoz, amelynek súlya 40,0 Mp körül adódik. Ennek a koncepciónak meg­feleloen 1942-ben aT-20 sorozatot új futómuvel és 76 mm-es harckocsilöveg­gel fejlesztették tovább. 1943-ban T-25E1 jelzéssel, 90 mm-es csoszájfékeslöveggel - anémet Panther típusok ellensúlyozására - kialakult az eros fegy­verzetu nehéz harckocsi. A T-26E3 jelu változat a kipróbálás után 1944-benkészült el, s M26 General Pershing néven meg is kezdték sorozatgyártását.1945-ben 2000 db épült meg, ezek apáncéloshadosztályok nehézharckocsi­ezredeihez kerültek, és az M46 megjelenéséig rendszerben maradtak. Szárnosváltozatát próbálták ki; 1945-ben a tuzero fokozására az M26 tornyát T-99jelu négy egységes rakétaindító sínnel.látták el, majd 1948-ban az M6 jelzésselkísérleti kupolát építettek a toronyra 2 db távvezérelt 12,7 mm légvédelmigéppuskával. A 6 db középnagyságú futógörgos, 5 db vezetogörgos, felso ré­szén burkolt futómu már az 1950-es évek jellegzetes amerikai megoldása.A Ford V-8 motor fajlagos teljesítménye még nem volt kelloen nagy, a test­és toronypáncélzat már eros volt, s ezt az ágyúpajzs és pótlánctalpak még fo­kozták. A T-26E2/M-45 változatot 105 mm-es harckocsilöveggel látták el;ez azonban csak kísérleti típus volt.

Harci súly 41,7 MpFajlagos Fegyverzet/Kezelok

5foteljesítmény12,0 LE/Mp loszer-

Teljes hossz6,34 mFajlagos talaj- javadalmazás1 db 90 mm hk.lg. L/50/

Teljes szélesség

3,47 mnyomás0,89 kp/cm2 70 db

Magasság2,17 mÁrokáthidaló 1 db 12,7 mm n.gp./550 db

Hasmagasság

0,44 mképesség2,41 m 2 db 7,66 mm gp./5000 db

Motortípus

OttoLépcsomászó Hatótáv160 km

Motorteljesft-képesség1,17 m

mény

500 LEPáncélzattesten max. 101;

Sebesség úton

48 km/htornyon max. 101 mmI 89

EG-YESOLT ÁLLAMOK M41 WALKER BULLDOG Könnyü harckocsi

A második világháborút követo idoszakban új könnyu felderíto harckocsiravolt szükség - a régi M2, M3 és M24felderíto típusok felváltására. Az amerikaihadseregben 1951-tol állították rendszerbe az új M41 jármuvet. Eros csoszáj­fékkel ellátott 925 mIs kezdosebességu páncéltöro gránát ja azonban még kö­zepes harckocsik leküzdésére sem volt képes. Ennek ellenére a NATO európaiállamai rendszeresítették, de 1970 után már csak a belga és dán felderíto egy­ségeknél volt rendszerben. Nem volt sikeres típus, a gyenge fegyverzetu,Otto-motoros jármuvet hamarosan korszerubb típusok váltották fel.

90

Harci súlyKézelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípus

Motorteljesítmény

25,4 Mp4 fo8,08 m3,26 ro2,85 mkb. 0,4 mOtto; benzin­befecskendezéses

(Al)507 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásMászóképességPáncélzat

64 km/h19,9 LE/Mp0,72 kp/cm231°testen 30 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db

76,2 mm hk.lg.L/60/57 db1 db 7,62 mm gp.1 db 12,7 mm n.gp.160 km

M46 GENERAL PATTON Közepes harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

A korábban terve::tett, megerosített kÖ::tepesharckocsi-típus fejleutése - ame­lyet a 30,0 Mp-os súlyosztályban alakítottak ki és 90 mm-es, T-42 jelu löveggelláttak el - 1947-ben tovább folytatódott. A korábbi hiányosságok kiküszöbö­lése érdekében az M26 Pershing harckocsit fejlesztették tovább. Az 1948-raelkészült M46típusnál az M26 páncéltestbe erosebb, 810 LE-sOtto-motort épí­tettek, megváltoztatták a motortér kiképzését, a géppuskák elhelyezését stb.A torony kissé módosult, védettségét a tartalék lánctalpak felerosítésévei isnövelték. így alakult ki a 44,0 Mp-os harci súly, amely a Patton-széria négy d­pusánál (M46; M47; M48M A2-A5) még kismértékben fokozódott. A pán.cél­zat a testen 102 mm-es max-mal, a tornyon 145 mm-es max-mal viszonylag eros­nek tekintheto. A beépített Otto-motor fogyasztása nem tette lehetové a meg­kívánt hatótávolság elérését. A nehéz kategóriában az M26-tal együtt az 1950­53-as koreai háború egyik foszereploje volt. Annak az amerikai közepes harc­kocsinak az elso jellegzetes típusa, amely 40,0-46,0 Mp-os osztályba tartozik,páncélzata a korábbi közepes kategóriánál erosebb, de a nehéz kategória tuz­erejét és páncélvédettségét még nem éri el.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasság

44,0 Mp5 fo7,05 m.3,51 m2,82 m0,49 m

MotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

Otto810 LE48 km/h18,4 LE/Mpmax. 101 mm-ig

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 90 mmhk.lg./70 db1 db 12,7 mmn.gp./525 db2 db 7,66 mmgp./5500 db113 km

91

EGYESÜLT ÁLLAMOK 41\GENERAL PATTON Közepes harckocsi

Az Egyesült Államok második világháborús M26 közepes harckocsiját az M46jelu típussal fejlesztették tovább, amely 90 mm-es, T-42 jelu löveget kapott.A cél egy eros páncélzatú, tuzeros, 30,0 Mp-os közepes harckocsi létrehozása

volt. 1951-ben a koreai háború idején az M46 futómuvet új toronnyal és aT-92 jelu 90 mm-es löveggel látták el; ez a jármu kapta az M47 típusjelet.A torony a harckocsi jellegzetes része, a hosszan kinyúló hátsó részre a loszer

és segédberendezések elhelyezése érdekében volt szükség. Távmérot, új pa­rancsnoki kupolát építettek be, csoszájfékes löveggel látták el. A test páncél­vastagsága max. 100 mm; a toronyé 115 mm volt; 1951-54 között gyártották,1952-tol az amerikai csapatokat, késobb a NATO egységeit szerelték fel vele.

Az M48 sorozatok megjelenése után jelentosége csökkent. Az 5 fos legénységuamerikai harckocsik sorában az utolsó volt; a vezeto mellé beépített géppuskátkésobb elhagyták. Normálloszerének kezdosebessége 853 mis, a speciális pán- .céltöro gránáté 1170 mis volt. A Német Szövetségi Köztársaságnak és Francia­országnak szállított példányokat késobb átépítették, a kezelok száma 4-re, a

loszerkészlet 34 db-ra csökkent; az M48 tuzvezeto rendszerét építették be.Késobb katonai segélyként más országoknak adták tovább. Olaszország, Török­ország és Görögország haderoiben jelentos számban rendszerben áll.

92

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitmény

44,1 Mp5fo

7,10 m3,51 m2,96 m0,47 mOtto810 LE

48 km/h17,5 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásMászóképesség

0,97 kp/cm231°

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 90 mmhk.lg.L/48/71 db2 db7,62 mmgp./5950 db1 db

12,7 mmgp./900 db130 km

M48A2 GENERAL PATTON Közepes harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az amerikai szárazföldi hadero a világháborús M26 bázisán 1947-ben egy erospáncélzatú, közepes harckocsi fejlesztését kezdte meg, amelyet még Otto­rendszeru benzinmotorral alakítottak ki. A test hegesztétt, a torony öntöttkivitelu volt, a felépítés általában a konzervatív amerikai elveket tükrözte.A széles jármutest ellenére is viszonylag magas tornyába csoszájfékes és gáz­elvételi toldatos 90 mm-es harckocsi löveget építettek. A toronypáncél vastag­sága max. 110 mm, ezt még ágyúpajzs is erosítette. Az eros páncélzat nagy,45,0-48,0 Mp-os súlyt eredményezett, ezt a 820 LE-s benzin motor csak48 km/h sebességgel tudta mozgatni. Az M48A2 változattói kezdve, már865 LE-s benzin befecskendezéses motort építettek be; a 16 változatból1954-­1966 között kb. 12000 db épült, s majdnem minden NATO- és SEATO-államhadseregében megtalálhatók. Az A1E1 változat már 105 mm-es harckocsilöveg­gel és az M60 Diesel-motorral épült; a hatótávolság növelése érdekében 1964­tol kb. 200 db M48A3 változatot építettek át Diesel-motorral. Az A1 változatúj parancsnoki kupolával és géppuskával, az A1E1 változat új motorral, az A2változat új távméro és infravörös muszerekkel épült. A késobbi változatokata vietnami háború tapasztalatai alapján kombinált fényszóró -IV sugárvetovelés új muszerekkel látták el; az A3 széria 5 vezetogörgovel, új kupolával stb. (Qépült. Az A4 változata már az M60 széria tornyát kapta, M67 ésM67 A változatlángveto harckocsi. Az AS a régi A1 és A2 altípus 105 mm-es ágyúval és Diesel­motorral készült változata.

Harci súly 47,7 Mp Fajlagos teljesítmény18,1 LE/MpLánctalp-Kezelok

4 fo Fajlagos talajnyomás0,84 kp/cm2szélesség0,71 mTeljes hossz

6,87 m Oldalstabilitás17°Fegyverzet/Teljes szélesség

3,63 m Árokáthidaló loszer-Magasság

3,09 m képesség2,6 mjavadalmazás1 db 90 mm hk.lg./80 dbHasmagasság

0,39 m Gázlóképesség1,2 m1 db 12,7 mm lé.gp./Motortípus

Otto (befecskendezéses)Lépcsomászó képesség0,9 m5950 dbMotor-

Mászóképesség31° 1 db 7,62 mm gp./teljesítmény

865 LE/2800 f/minLánctalp- 1362 db

Sebesség úton51,S km/h felfekvési hossz3,98 mHatótáv150 km 93

EGYESÜLT ÁLLAMOK M103 Nehéz harckocsi

o

A németek ellen vívott háború tapasztalatai alapján 1945-ben felmerült egyeros páncélzatú nehéz harckocsi létrehozásának az igénye. Eloször aT-29 ti­pust 105 mm-es, majd a T-30E2 tipust 155 mm-es löveggel építették meg, denem váltak be. AT-32, T-30E1 90 mm-es, majd a T-43 típus 120 mm-esharckocsilöveggel épült. 1947-ben új megoldást fogadtak el: a közepesPershing-Patton-széria alvázának megerosítésével új toronnyal és 120 mm-esharckocsilöveggel a T-43, majd az M103 jelu típust hozták létre. Ez utóbbinálaz M48 futómuvet egy görgovel megnövelték, és 1954-ig kb. 200 db-os kis­széria készült belole. 1952~ben kialakították a 01-51 jelu muszaki harcjármuváltozatát is. Elsosorban apáncéloshadosztályok nehézharckocsi-ezredeit láttákel velük; 1955-tol kezdve az európai 7. hadsereghez 54 db érkezett. Az M103-ataz M60A1 tipus váltotta fel. A nagy kaliberhosszúságú löveg számára - bárkettos csoszájféke volt - a torony átépítésére volt szükség. A páncéltöro ésurméret alatti gránátok kezdosebessége 1067 mjs, illetve 1300 mjs. A viszony­lag nehéz jármu - mint pl. a brit Conqueror is - a páncélosok elleni távol­harcra épült, de mivel fajlagos teljesítménye alacsony maradt, a magas tüzelo­anyag-fogyasztás csökkentette a hatótávolságot, a 820 LE-s Otto-motor pediggyengének bizonyult a feladathoz.

'4

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesítmény

54,5 Mp5fo

7,0 m3,75 m2,86 m0,45 mOtto810 LE

34 km/h14,' LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásMász6képességPáncélzat

0,74 kp/cm2310

test

110 mm-ig;toronymax.178 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db120 mmhk.lg.f34 db1 db7,62 mmgp.1 db

12,7 mmlé.gp.130 km

T-9S Kisérleti harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az amerikai szárazföldi haderonél 1956-ban egy korszeru, 30,0 Mp-os könnyuharckocsi fejlesztését kezdték meg. amelynek a közepes harckocsik fegyver­zete mellett könnyebb páncélzatot terveztek. Az E1 jelu prototípus 520 LE-sDiesel-motorral 1957-ben, az E2jelu változat 1000 LE-sgázturbina-beépítéssel,hátsó lánckerék-meghajtással 1958-ban készült el. A futómu az M107 alvázraépült, 5 nagy futógörgovel, vezetogörgok nélkül; a felépítményben több he­lyen alkalmaztak alumíniumötvözetet. 1962-ben egyik példányát hidropneuma­tikus rugózássallátták el, majd az 1965-ös példányon a hidraulikusan változtat­ható magasságú alvázra az M48A2 tornyot építették fel. 1962-ben a Shillelagh­rakéta indítására is alkalmas, 152 mm-es kombinált löveget és új tornyot pró­báltak ki; ennek fejlesztését már 1956 óta végezték. Gyártásuk a megépültprototípusok alapján nem indult meg, de késobbi harckocsitípusok szám os mu­szaki újdonságát és fegyverrendszerét ezeken próbálták ki. A könnyu kategó­riában a Sheridan, a nehézben az M60A2 és XM1 valósu It meg. Ismeretes aT-118 jelzéssel épített muszaki harckocsiváltozat is. Fejlesztési munkálatokataz XM801 és XM803 harcjármuvekben folytattak .• A fénykép az M48-as to­ronnyal épített változatot ábrázolja.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasság

32,0-35,0 Mp4 fo6,40 m3,20 m2,40 mkb. 0,4 m

Motortípus

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

gázturbina,illetve Diesel1000 LE55 km/h28,0 LE/Mp75 mm-ig

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 152 mmkombinált 19.vagy 1 db90-105 mmhk.lg.+2-3 db gp.kb. 500 km

95

EGYESÜLT ÁLLAMOK M60 Nehéz harckocsi

1958-59-ben az amerikai haderoben a hosszú ideig gyártott M48 sor(')Zat fel­váltására készítették. Fodarabjait a korábbi jó tapasztalatok alapján az M48A2futómu és öntött torony kis módosításával alakították ki. A korábbi koncep­ciótói való legfontosabb eltérés a Diesel-motor bevezetése. Ez volt az amerikai

hadero elso, nagy szériában épített Diesel-motoros harckocsija; bevezetésétnem technikai meggondolások, hanem kialakítási és alkalmazási felfogások in­dokolták. A 750 LE teljesítményu, V-12 rendszeru Continental Diesel, az

összeépített hajtómuvel együtt igen tömör, csereszabatos egység, s az ameri­kai közepes harckocsik standard motorja lett; a régebbi M48 típusokba is be­építheto. A tuzero fokozását a brit Iicencu, L7A 1 (M68) típusú 105 mm-es harc­kocsilöveg - optikai távmérovel és tuzvezeto si:ámítógéppel- tette lehetové.A harckocsi löveg stabilizálását is megoldották, de töltogépet nem alkalmaztak.1958-ban 50, 1959-ben 180, 1960-62-ben 720 db épült. 1962-ben tértek át azerosített M60A 1 változat gyártására, amelynél növelték a tüzeloanyag-készletet,így a hatótávolság elérte az 500 km-to Kissé növekedett a jármu magassága ésszélessége; a Diesel-motort befecskendezovel látták el, külön segédhajtómu­vet nem alkalmaztak. Olaszország licencben gyártotta, Ausztriának kisebb té­

telt adtak el, az amerikai páncéloskötelékeknél pedig az M48 típusokat vál­totta fel.

Harci súly 46,3 Mp Fajlagos teljesítmény16,2 LE/MpLánctalp-Kezelok

4 fo Fajlagos talajnyomás0,78 kp/cm2szélesség0,71 mTeljes hossz

6,95 m Oldalstabilitás17°Fegyverzet/Teljes szélesség

3,63 m Árokáthidaló loszer-Magasság

3,20 m képesség2,6 mjavadalmazás1 db 105 mm hk.lg./57 dbHasmagasság

0,46 m Gázlóképesség1,2 m 1 db 12,7 mm lé.gp./Motortipus

Diesel V-12 ContinentalLépcsomászó 900 dbMotor-

képesség0,9 m 1 db 7,62 mm gp./5950 dbteljesítmény

750 LE/2400 f/minMászóképesség31°Hatótáv535 km96

Sebesség úton48 km/h Lánctalpfelfekvési hossz4,24 m

M60A2 Nehéz harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az M60 sorozatú alváz felhasználásával a lézeres Irányítású Shillelagh Irányí­tott rakéta alkalmazására 1965-re új tornyot fejlesztettek kl. Az elsodleges célaz volt, hogya páncéloshadosztályoknál olyan harckocsit alkalmazzanak, amelymár nagyobb távolságból képes az ellenfél páncélosai ellen hatásosan harcolni,mint az M60jM60A1 szériák 105 mm-es harckocsiJövegei. A Shillelagh rakéta­rendszerhez a Sheridan harckocsin kipróbált 152 mm-es kombinált, sima csövulöveget építették be stabilizátorral együtt. A lézeres és az optikai távmérok, akombinált sugárveto berendezés, a 2 db géppuska a torony alakját bonyolulttátette, magassága változatlan maradt. A harckocsi súlya teljes készletezéssei az50,0 Mp-ot meghaladja. A lézervezérlésu rakétarendszere drága- más NATO­államok nem is rendszeresítették -, de 30-3000 m-en belül bármely harc­kocsi leküzdését lehetové teszi. A 152 mm-es repesz- és rombológránátjai földicélok ellen sokoldalúan alkalmazhatók. Gyártását a magas ár és nagy súly kö­vetkeztében 1974-ben leállították, valamennyi meglevo példányt - elsosorbanaz Európában állomásozó 7. hadseregnél - a páncéloshadosztályokhoz támo­gató jármuként osztották be. Két változata ismeretes: régi M60A1 alvázak át­építésével az új toronyra M60A1E1 vagy M60A1E2 jelzéssel; az eleve így épültváltozat M60A2 néven szerepel.

Harci súly 49,4 Mp Fajlagos teljesitmény15,2 LE/MpFegyverzetlKezelok

4 fo Fajlagos talaj nyomás0,78 kp/cm2loszer-

Teljes hossz6,95 m Oldalstabilitás17°javadalmazás1 db 152 mm sima csövu

Teljes szélesség3,63 m Árokáthidaló képesség2,6 m kombinált 19.

Magasság3,20 m Gázlóképesség2,3 m (13 db Shillelagh rak.

Hasmagasság0,46 m Lépcsomászó képesség0,9 m +33 db gránát)

MotortipusContinental V-12 DieselMászóképesség31° 1 db 12,7 mm lé.gp.1

Motor-Lánctalp- 1080 db

teljesitmény750 LE/2400 f/min felfekvési hossz4,24 m 1 db 7,62 mm gp./5500 db

Sebesség úton48,3 km/h Lánctalpszélesség0,71 mHatótáv500 km 97

EGYESÜLT ÁLLAMOK M60A3 Nehéz harckocsi

Az 1973. évi arab-izraeli háborúban igen sok M60A1 típusú harckocsit vetet­tek be; a felszínre került hibák és a szerzett tapasztalatok alapján 1974/75-benaz A3 változat gyártását kezdték meg, figyelemmel arra, hogy az új XM1 harc­kocsisorozatra 1979 elott nem számíthattak. A nagyszámú módosítás során azttartották szem elott, hogy ez a széria még 2000-ben is használható legyen.•A löveget muanyag köpennyel látták el, a toronyforgató hidraulikát módosí­tották. Lézeres távmérot, ballisztikai tuzvezeto·számítógépet, passzív éjjellátóberendezést építettek be, és a parancsnoki kupolát átalakították. A harckocsinagyobb loszerkészletet kapott .• A korábbi motortípus helyére egy 900 LE-sléghutéses V-12 Diesel-motort építettek be, hogy ezzel az eddigi nem túlkedvezo 15,0 LE/Mp viszonyt fokozzák, és elérjék a 60 km/h sebességet. A pán­célzat a torony homlokrészén és a test mellso részén 114 mm, amelyet az ágyú­pajzs még növel. További új muszerek beépítését és cseréjét is tervbe vették.Ez a típus az ún. amerikai konzervatív harckocsiszerkesztési elvek sorozatánakutolsó tagja (M26, M47, M48, M60). A futómu igen jól bevált, a jármu nehéz,vastag páncélzata hosszú szolgálati idot tesz lehetové.

98

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípus

Motorteljesítmény

50,1 Mp4 fo6,95 m.3,63 m2,99 m0,41 mContinentalAVDS-1790 2 ADiesel V-12750 LE/2400 f/min

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásGázl6képességLépcsomász6 képességLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélesség

48,3 km/h15,0 LE/Mp0,85 kp/cm22,3 m0,91 m4,24 m0,71 m

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db 105 mm

hk.lg. M68/57 db1 db 7,62 mm gp.1 db 12,7 mm gp.480 km

XM1 GENERAL ABRAMS Harckocsi EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az amerikai szárazföldi haderonél már 1960 óta foglalkoznak egy teljesen új,korszeru harckocsi kifejlesztésévei. A korábbi T-95; XM801, MBT70, XM803prototípusok túl bonyolultak vagy drágák voltak, sorozatgyártásukra nem iskerült sor. A General Motors cég 1975-ben a tapasztalatok felhasználásával, azMBT70 és XM803 típusnál kidolgozott fodarabokkalegy 1500 LE-s léghutésuDiesel-, a Chrysler cég pedig egy 1500 LE-s gázturbina-meghajtású harckocsitdolgozott ki. Acél: létrehozni az 1980-as évek szabványos amerikai harckocsi­ját, amelybol az elavult M48 típusjelu harckocsik felváltására az amerikai had­ero 3500 db-ot, a többi NATO-hadero kb. 7000 db-ot kapna. A kiválasztásipróbákon a Chrysler típust fogadták el, és gyártását XM1 típusjellel tervbe isvették. A jármuvet speciális gumibetétes, széles lánctalppal, elotétpáncélzatútoronnyal, lyukasztott lemezes oldalköténnyel, lézeres távmérovel, számító­gépes tuzvezeto rendszerrel építették meg. Fegyverzete - a kísérleti példá­nyokon - még az M60A3 rendszeru 105 mm-es harckocsilöveg, amelyhez egyúj, uránkarbid feju páncéltöro gránátot fejlesztettek ki. 1976 végén aNémetSzövetségi Köztársaság Leopard-2A 1 típusú harckocsijával együtt össze ha­sonlító csapatpróbán vett részt, ahol az amerikai szakértok az XMt-et ítéltékjobbnak. A szabványosítási kérdésben 1977 végéig nem döntöttek,. lehet, hogysorozatgyártását az új 120 mm-es sima csövu harckocsilöveggel kezdik meg.Az amerikai szakértok a gázturbinás hajtómurendszert a turbófeltöltos Diesel­motornál jobbnak tartják. Sorozatgyártását 1979/80-ra tervezik. A gázturbina20000 km-en ként igényel javítást, az 52,6 Mp-os harckocsit 6,2 s alatt gyorsítjafel 32 km/h sebességre, és 12 km/h max. sebességet tesz lehetové.

Harci súlyKezelok

Teljes ~osszTeljes szélességMagasságHasmagasság

52,6 Mp4 fo7,80 m3,56 m2,53 m0,4 m

Motortípus

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményÁrokáthidaló képességLépcsomászó képesség

Aveo LycomingAGT-1500

gázturbina1500 LE

72,5 kmjh28,5 LEjMp2,75 m1,06 m

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 105 mm

(prototípus)1 db 40 mmgránátveto1 db 7,62 mm gp.360 km

99

EGYESÜLT ÁLLAMOK MSS1 GENERAL SHERIDAN Felderíto harckocsi

Az amerikai hadero felderíto, páncélos és légi szállítású egységei nél 1966-tól arégebbi M41 felderíto és SFL-M56 típusú légi szállítás ú páncélvadász jármu­vet váltotta fel. A fo szempont egy korszeru, kis súlyú, légi úton is szállíthatóharckocsi kifejlesztése volt. Ezt úgy oldották meg, hogy - a harckocsik kate­góriájában elso ízben - a test alumínium páncélzatból épült. A próbák és avietnami hadszíntéren szerzett tapasztalatok után a toronykoszorú és toronykialakításánál visszatértek az acélötvözethez. A viszonylag kis súlyú harcjármulégi úton szállítható, szükség esetén ejtoernyovel ledobható, és két perc alattúszóképessé teheto. A nagy tuzero elérése érdekében 152 mm-es sima csövu,kombinált ágyúval és lézéres irányítású Shillelagh páncéltöro rakétával szerel­ték fel; ez viszonylag drága, de 30-3000 m között lehetové teszi valamennyiharckocsitípus leküzdését. A Diesel-motor és a hajtómurendszer jó menet- ésúszási teljesítményeket biztosít számára. 105 mm-es önjáró löveg, lángszórósharckocsi és nehéz aknaveto-hordozó változat megépítését is tervezték, de aharcjármu magas ára miatt ezekre nem került sor. Valamennyi példányt a pán­célos- és a gépesített hadosztályok felderíto egységeinek adták át, és terveikszerint ez a típus az 1980-as évekig rendszerben marad.

100

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítmény

15,2 Mp4 fo6,20 m2,80 m2,40 m0,48 mDiesel V300 LE/2800 f/min70/6,4 km/h19,6 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképesség

0,48 kp/cm'2,1 múszó'0,8 m310

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 152 mm Ig./10 db Shillelaghrak.+20 dbgránát1 db 12,7 mmlé.gp./1000 db1 db 7,62 mmgp./3000 db500 km

M44 Önjáró löveg EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az M44 önjáró löveg bázisát a T98.E1 könnyu harckocsi képezte. Gyártását1953-ban kezdték meg.• A motort és az eroátviteli szerkezeteket elöl helyez­ték el, így a láncmeghajtó kerék is szükségszeruen elore került. A futómu6 db futógörgobol áll, torziós rugózással és eros lengéscsillapítókkal felsze­relve .• A 155 mm-es, Lf23 csohosszúságú tarackot a test hátsó részébe építet­ték, a löveg küzdotere felül nyitott. Páncélzatát függoleges lemezekbol hegesz­tették össze .• Az önjáró löveg, ha tüzeloállást foglal, a test végére függesztettsarkantyúszerkezettel kitámasztódik. hogy lövés közben megfelelo rögzítéstkapjon .• Az M44 típust 1956-tól az Egyesült Államok haderején túlmenoen aNATO-országok haderoiben is rendszerbe állftották.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortfpusMotorteljesltménySebesség útonFajlagos teljesltmény

28,4 Mp5 fo6,11 m3,25 m3,11 m0,47 mContinental500 LE56 km/h

"17,6 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képességMász6képességLotávolságPáncélzat

0,66 kp/cm220°

1,83 m1,1 m0,76 m30°15 km13-65 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6távolság

1 db155 mm

tar./24 db1 db

12,7 mmgp./7oo db120 km

101

EGYESÜLT ÁLLAMOK MS2 Önjáró löveg

Az M52 típusjelíí önjáró löveg gyártása az M44 típushoz hasonlóan 1953-tólkezdodött meg.• Az M-44felépítéséhez viszonyítva mindössze abban mutatko­zik eltérés, hogya löveg küzdotere teljesen zárt. Ez lényegesen kedvezobbalkalmazási-kezelési körülményeket biztosít, mint a nyitott küzdotér .• Fegy­verzetét a tetore szerelt 12,7 mm-es géppuska egészíti ki. Kedvezoen rövidido alatt képes tüzeloállást foglalni, viszonylag nagy loszerkészletet (50 db-ot)visz magával, s ez a loszer-utánpótlás szempontjából kedvezo .• 1958-tól anyugatnémet Bundeswehrben is rendszeresítették.

102

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

24,S MpSfo5,65 m3,15 m3,40 m0,49 mContinental525 LE56 km/h21,4 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képességLotávolságMellso/háts6 terepszögPáncélzata

0,56 kp/cm2200

1,83 m1,22 m0,76 m7,8 km30/45013-65 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db105 mmtar./50 db1 db

12,7 mmgp./945 db135 km

MS3 Önjáró löveg EGYESÜLT ÁLLAMOK

AT-97 és T-108 közepes harckocsik bázisán 1954-tol kezdték gyártani .• Al­kalmasságát 1953-ban a Nevadában végrehajtott kísérlet során próbálták ki:35-40 kt hatóereju atombomba robbantásakor 450 méter távolságban nemszenvedett károsodást .• A 155 mm-es ágyújának lotávolsága 24 kilométer,csohossza Lf45. A löveg lövés közben a hátul elhelyezett sarkantyú ra támasz­kodik. Fegyverzetét 1 db 12,7 mm-es géppuska egészíti ki.• Néhány NATO­ország haderoiben is rendszerbe állították.

[)

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

49,0 Mp6 fo7,02 m3,60 m3,50 m0,4 mConti nental810 LE

56 km/h16,5 LE/Mp

Oldalstabi litásÁrokáthidaló képességLépcsomászó képességMászóképességLotávolságMellso/hátsó terepszögPáncélzat

20°

2,0 m0,92 m30°

23,4 km

25/45°15-90 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db155 mm

Ig./20 db1 db12,7 mm

gp./945 db255 km

103

EGYESÜLT ÁLLAMOK M108 Önjáró löveg

o

Az M108 tfpusjelu önjáró löveg kifejlesztését 1959-ben kezdték meg, sorozat­gyártása 1964 óta folyik .• Felépítése a már klasszikusnak mondható M44,M52 stb. önjáró lövegek alapján történik, s az M114 felderíto harcjámunélszerzett tapasztalatokat is figyelembe vették; futómuve nagy átméroju futó­görgokbol áll, a test könnyufém páncélzatú. Alkalmazhatóságát úszóképességenagymértékben növeli .• A löveget a test hátsó részén elhelyezett nagyméretuforgótoronyba építették .• A löveg küzdotere hermetikusan zárt. A 105 mm-estarackot- mint fo fegyverzetet-a torony felso nyílásába helyezheto 12,7 mm­es géppuska egészíti ki.

104

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség úton/vizenFajlagos teljesitmény

20,8 Mp5fo5,7 m3,1 m2,6 m0,4 mContinental425 LE

65/61 km/h20,4 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásOldalstabilitásMász6képességLotávolságMellso/hátsó terepszög

0,53 kp/cm220°31°14 km

25/25°

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db105 mmtar./87 db1 db12,7 mmgp./500 db400 km

M109 Önjáró löveg EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az M109önjáró löveg feléprtése az M108dpuséval szinte teljes mértékben meg­egyezo, eltérés a 155 mm·es tarack beéprtése .• A hátralöko ero csökkentéseérdekében nagyméretu csoszájfék alkalmazása vált szükségessé; ez a jármukörvonal rajzát jellegzetessé teszi .• Mindkét dpusba gazdaságos üzemu, vi­szonylag nagy hatótávolságot eredményezo Diesel-motort éprtettek be.• AzM109 dpust néhány NATO-állam haderejében is rendszeresrtették. Korszeru,ma is rendszerben álló eszköz .• A fénykép az M109 A2 hosszú csövu válto-zatot ábrázolja. I

Harci súlyKezeléSkTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség úton/vizenFajlagos teljesitmény

23,8 Mp5 féS

6,06 m3,15 m2,8 m0,4 mContlnental425 LE

65/5,9 km/h17.8 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásOldalstabilitásMász6képességLéStávolságMellséS/háts6 terepszög

0,6 kp/cm220°31°18 km

25/25°

Fegyverzet/léSszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db155 mmtar./28 db1 db12,7 mmgp./500 db400 km

105

EGYESÜLT ÁLLAMOK M113 Páncélozott szállítójármü

•

Az M113 típusú páncélozott szállítójármuvet a második világháborús M39, majda háború után épített M44, M75 és M59 típusoknál szerzett tapasztalatok figye­lembevételével hozták létre .• Páncélzata kialakításánál mintaként a T-117 ésT-113 típusjelu jármuvek szolgáltak alapul; az elso hagyományos acél-, a má­sodik könnyufém páncélzattal készült. Ez utóbbinak elonyei - a súlyt figye­lembe véve - olyan meggyozoek voltak, hogyasorozatgyártást 1959-benennek alapján kezdték meg.• A könnyufém páncélzat az ún. Kaiser típusúalumíniumötvözetbol készül, magnézium-, mangán és krómtartalommal. Asúlycsökkenést nem elsosorban a fajsúlybeli eltérés adja (2,7 kpfdm3, az acél7,8 kpfdm3-es fajsúlyával szemben), hanem az, hogya közel háromszoros falvas­tagságból adódóan a szerkezet homogénabb, erosebb, így az acélszerkezetviszonylag kis falvastagságához szükséges merevíto bordázatok beépítése feles­legessé válik. A könnyufém páncélzat lövésállósága a megfelelo védettségetnyújtó acélpáncéléval azonos .• Az elso sorozat legyártása után - ennek márhúsz éve - igen sokféle rendeltetésu válto:?;atátalakították ki: az M577típusúparancsnoki jármuvet, az M106-os aknaveto-hordozót J07 mm-es aknavetovel,az M579-es muszaki mento jármuvet stb .• A NATO-országok haderoibenszinte mindenütt rendszeresítették.

106

Harci súlyKezelok/szálHtott lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítmény

10,4 Mp1/12 fo4,80 m2,66 m2,16 m0,41 mChrysler 75M215 LE64/5,6 kmlh20,7 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességPáncélzat (könnyufém)

0,51 kp/cm217°

1,68 múszóképes0,60 m31°25/25°2,67 m0,38 m32-45 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 12,7 mmgp./2000 db320 km

V-1S0 COMMANDO Lövészpáncélos EGYESÜLT ÁLLAMOK

A detroiti Cadillac-Gage Company 1960-ban nem a hadero megrendelésére,hanem saját kezdeményezésére egy könnyu, 4 X 4 kerékképletu, több célúpáncélozott gépkocsi kifejlesztését kezdte meg. Céljuk az volt, hogya polgárijármugyártás fodarabjainak felhasználásával, .egy viszonylag olcsó jármuvelkonkurrensként jelenjenek meg. Ez sikerült is, mivel technikai megoldá­sai magas fokú mozgékonyságot és jó terepjáró képességet biztosítanak szá­mára .• A jármu 7,0 Mp-os súlya mellett 12 fot képes befogadni, a 12 X 20,OO-askerekek jó terepjáró képességet biztosítanak számára; külön vízihajtómuvetnem alkalmaztak, a vízen való mozgást a kerekek forgatásával érik el•• Fegy­verzete - funkciójának megfeleloen - gépágyú, löveg vagy géppuska lehet.Aknaveto-hordozóként is használható .• Csapatpróbáját Vietnamban hajtottákvégre, az ott szerzett tapasztalatok alapján lövészpáncélos, felderíto és kar­hatalmi változatokban gyártják; valójában a két utóbbi feladatnak felel meg.

/

Harci súlyKezelok/szállított lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítmény

7,0 Mp2/10 fo5,5 m2,2 m1,77 m0,4 mCadillac220 LE

100/6,4 km/h31,4 LE/Mp

OldalstabilitásMászóképességMellso/hátsó terepszögKerékképlet

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

2 db 7,62 mmgp./1000 dbvagy 1 db12,7 mmgp./200 db és1 db

7,62 mm gp.,vagy 1 db90 mm 19.800 km 107

EGYESÜLT ÁLLAMOK M114 Felderítö harcjármu

A több célú, de alapvetoen felderíto harcjármuként alkalmazott M114 az ame­rikai hadiipar egyik legsikerültebb terméke .• Fejlesztését a hatvanas évekelején kezdték meg, teljesen új elgondolás alapján. Jelentosége foleg a könnyu­fém páncélzat merész alkalmazásában nyilvánul meg, amelyet az M113 lövész­páncélos építésénél is alkalmaznak .• A jármu kedvezoen kis méníteivel, igenjó terepjáró képességévei tunik ki, ezt a viszonylag alacsony vízi sebesség csakkismértékben rontja .• Belso tere hermetikusan zárt. Az elso sorozatokbangyártott harcjármuvek tetejére nyitottan felépített 12,7 mm-es és 7,62 mm-esgéppuskákat szereltek. Egyik változatát 1967-tol kezdve 20 mm-es HispanoSuiza gépágyú val szerelik .• A kívül elhelyezett fegyverek nehézkes kezelésemiatt néhány sorozatot zárt forgótoronyba szerelt, 12,7 mm-es géppuskávalis felfegyvereztek.

108

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítmény

6,7 Mp]fo4,97 m2,33 m2,05 m0,36 mChevrolet160 LE

64/6.4 km/h23,9 LE/Mp

Fajlagos talajryomásOldalstabilitásGázlóképességÁrokáthidaló képességLépcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögLánctalpszélesség

0,26 kp/cm2250

úszóképes2,0 m0,5 m310

25/2500,42 m

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db12,7 mm

gp./3000 db1 db7,62 mmgp./1000 dbvagy 1 db20 mm gá.400 km

M113A1 Felderíto harcjármii EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az M113 dpusú páncélozott szállftójármuvet - mint alaptlpust - a gyártásfolyamán fokozatosan korszerusltették. Lényeges változtatásokat az A1 jelusorozatnál alkalmaztak, figyelembe véve a vietnami háborúban szerzett tapasz­talatokat. A módosltások - azáltal, hogyajármubol a tüzelés védett lorésekenát történik - elsosorban a harci alkalmazás lehetoségét javltják .• A fo fegy­verzet a 12,7 mm-es géppuska, vagy a 20 mm-es gépágyú szintén a zárt térbolmuködtetheto. Az a kivitel, amelyen a 12,7 mm-es géppuska a toronyban, a kétoldalsó 7,62 mm-es géppuska pedig a pajzs mögött van elhelyezve, átmenetitipusnak tekintheto .• Szerkezeti változásokat is végrehajtottak: egyes soro­zatokat Diesel-motorral szerel nek, a páncélzatnak a kézi páncéltöro fegyverekelleni lövésállóságát ún. köténylemezekkel növelték .• A továbbfejlesztés elle­nére is az alacsony vIzi sebességet és a vIzen a manoverezés lassúságát hátrányostulajdonságokként kell emiltenünk.

Harci súly 9,0 MpFajlagos teljesitmény23,9 LE/MpMellso/háts6Kezelok

]fo Fajlagos talaj- terepszög25/250Teljes hossz

4,59 m nyomás0,5 kp/cm2Lánctalp-Teljes szélesség

2,3 mOldalstabilitás250felfekvési hossz2,67 mMagasság

1,65 mÁrokáthidal6 Lánctalp-(fegyverzet nélkül)

képesség1,7 mszélesség0,38 mHasmagasság

0,4 mGázl6képességúsz6képesPáncélzatkönnyúfémMotortipus

GMCLépcsomász6 Fegyverzet1 db 12,7 mm gp.Motorteljesitmény

215 LE képesség0,6 m 1 db 7,62 mm gp.Sebesség úton/vizen

83/7 km/hMász6képesség300Hatótáv600 km109

EGYESÜLT ÁLLAMOK XM765 Lövészpáncélos

Fejlesztését 19M-ben az M113 típusú lövészpáncélosokkal szerzett tapasztala­tok figyelembevételével kezdték meg.• Futómuvét - az 5 db nagyméretugörgot - részben kötényezés védi. Mellso kialakítását javítja, hogya vízenvaló mozgás közben szükséges hullámtöro szárazföldi menethelyzetben pajzs­ként védi az orrlemezt .• Fo fegyverzete a külso elhelyezésu, részben burko­latlan 20 mm-es gépágyú, amelyet belülrol muködtetnek. Ennek a megoldásnaka hátránya a gépágyú sebezhetosége, elonye viszont a kisebb körvonalméret,emellett az a körülmény sem elhanyagolható, hogy tüzelés közben nem kell aloporgázokat elszívatni .• Akorszeru viszonyoknak megfelelo, hermetikusanzárt, szuro-szellozteto berendezése van. A szállított lövészek zárt figyelonyí­lásokon keresztül követhetik az eseményekét, és az ugyancsak zárt lorésekenkeresztül célzott tüzet adhatnak le.• A szovjet BMP-vel való összehasonlítás­ban megállapítható, hogy annak harcértékét nem éri el - fegyverzete gyen­gébb, súlya nagyobb.

110

Harci súlyKezelok/szállított lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

22,5 Mp3/9 fo6,22 m3,15 m2,85 m0,4 mDiesel425 LE

59 km/h18,9 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képesség

0,75 kp/cm2250

2,0 m1,3 m0,5 m

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

20 mm gá.1 db7,62 mmgp.500 km

M4/AMX-13 Közepes harckocsi EGYIPTOM

Az egyiptomi haderonek az 1950-es években nagyszámú - már teljesen el­avultnak tekintheto - amerikai M4 Sherman típusú harckocsija volt. 1955-benkezdték meg átépítésüket a francia AMX-13 könnyu harckocsi lengotornyá­val és 75 mm-es L/62,5 típusú lövegévei. Egyiptom ebben az idoben jelentosmennyiségu francia hadianyagot vásárolt, ígyAMX-13-alkatrészt és -loszert is.Az új jármuveket elso ízben 1956-ban a Sínai-félszigeten, majd az 1967. évi há­borúban vetették be, beásott páncéltöro fegyverek ként a gyalogság támogatá­sára, de számottevo eredményeket nem értek el. Az M4A1 Sherman alap­jármuvek alkatrészek hiányában nagyrészt mozgásképtelenek voltak, bár pán­célzatuk az AMX-13-nál erosebb volt. 1967-ben valamennyi, a Szuezi-csator­nától keletre talált példány izraeli zsákmányanyaggá vált, s fodarabjait szét­szedve saját típusaikhoz használták fel.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasság

31,8 Mp5fo5,93 m2,67 m2,96 m0,40 m

MotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

Ford, V-8 Otto450 LE/28GOf/min42 km/h14,1 LE/Mp1,08 kp/cm231°

1,83 m0,7 m0,7 mmax. 105 mm-Ig

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 74 mm hk.lg.1 db 7,62 mm gp.161 km

111

EGYIPTOM T-34/100 Vadászharckocsi (páncél vadász)

Az 1956 elotti és utáni szovjet szállítások során jelentos szám ú, T-34{85 tí­pusú, közepes harckocsi került az egyiptomi hadero készletébe. Az 1967. éviháború után megmaradt példányok egy részét páncélvadásznak építették átoA toronyba, amelynek teto- és homlokrészét kivágták, az egyéb készletekbolrendelkezésre álló 100 mm-es M44 páncéltöro löveget építették be. Az 1973.évi háborúban - a gyalogsághoz a páncélelhárítás megerosítésére beosztva­már így vettek részt. A 25 évvel korábban gyártott alapjármúnek ez volt azegyik utolsó szereplése. 1973 után az arab államok kivonták a rendszerbol.

112

Harci súly 32,0 MpKezelok 5 foTeljes hossz 7,60 mTeljes szélesség 2,99 mMagasság 2,50 mHasmagasság 0,32 mMotortipus V-2-34, Diesel, V-12Motorteljesítmény 500 LE/1800 f/minSebesség úton 45 km/h

Fajlagosteljesítmény

Fajlagos talaj­nyomás

Páncélzat

15,1 LE/Mp

0,80 kp/cm'mint T-34f85,torony kivágva

Fegyverzet

Lánetalp és test

1 db 100 mm pet.(M44) 19.1 db 7,62 gp.adatai a T-34185-telmegegyeznek

M17 CHAR L~G~RE Könnyu harckocsi FRANCIAORSZÁG

Franciaország legsikeresebb elso világháborús harckocsi-konstrukciója, amelyhosszú idon át állt szolgálatban. Mint a gyalogságot kíséro könnyu harckocsit,1916j17-ben Estiennes tábornok irányításával fejlesztették ki. Sorozatgyártását1917. áprilisban kezdték meg, 7500 db-os megrendelés alapján. A fegyverszüne­tig az M17 és M18 TSF, valamint BS jelu változatai ból 3177 db épült meg. Li­cencben az Egyesült Államokban is gyártották. Az 1920-as években sorozatbanépült a Szovjetunióban és Olaszországban (az utóbbi Fiat-3000 jelzéssel, kismódosítással). A világon az elso harckocsi, amely forgótoronnyal épült; a típusjellegzetességei a körben futó nagy lánctalp és a támasztósarkantyú. 1918-bana francia hadseregben 27 zászlóalj állományában megtalál ható volt, majd igensok példányát Belgiumnak, Brazíliának, Kínának, Észtországnak, Finnország­nak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak eladták. 1940-ben még 7 ilyenzászlóalj volt a francia hadsereg tartalékában, de a hadmúveletekben már nemjutottak szerephez. Elonye a viszonylag egyszeru konstrukció, hátrányostulajdonságai a 39 LE-s gyenge motor és a kis sebesség.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasság

6,5-6,7 Mp2 fo5,0 m1,74 m2,14 m0,40 m

Motortrpus Renault 4 hengeresMotorteljesitmény 39,0 LESebesség úton 7,8 km/hÁrokáthidaló képesség 1,8-2,2 mGázlóképesség 0,7 mLépcsomászó képesség 0,6 mLánctalpszélesség 0,34 mPáncélzat 6,5-16 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 73,7 mm hk.lg.vagy 1 db gp.45-60 km

113

FRANCIAORSZÁG M16 ST. CHAMOND Gyalogsági harckocsi

Az M16 jelu St. Chamond, gyalogsági kíséro' harckocsi a francia harckocsifej­lesztés egyik sajátos, elso világháborús típusa; rohampáncélosnak is nevezték,de nem a szó mai értelmében. Elodjét, a Schneider-féle M16CA tfpust gyalog­ságot támogató, kíséro páncélozott lövegnek szánták; ennek lánctalpas futó­muve, traktor-vontató alváza volt. 1916. februártól 1917. júliusig 340 db épültmeg belole, de a tapasztalatok erosebb tfpust igényeltek. Ennek alapján épülta nagyobb testu St. Chamond típus, amelybol 1917 novemberéig 400 db készültel. Kora merész muszaki megoldásának számított, ugyanis benzinmotoros áram­fejlesztoje keréktengelyekre szerelt elektromotorokat hajtott. A lánctalp és afutómu traktormegoldása azonban nem tette lehetové nagyobb sebesség el­érését. A test igen nagy méreture alakult, az orrban beépített 75 mm-es löveg­hez 106 db gránátot szállított. Az 1917. évben vívott harcokban kíséro tüzér­ség ként alkalmazták, de csekély mozgékonysága miatt az ellenséges tüzérségcéltáblája lett. A háború után nem fejlesztették tovább.

114

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

24,0 Mp9 fo7,91 m2,1 m2,34 m

MotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

Otto90 LE

8,5 km/h3,75 LE/Mp22 mm-ig

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db75 mm

hk.lg./106 db4 db

7,62 mm

gp.60 km

CHAR-82 Nehéz harckocsi FRANCIAORSZÁG

A francia haderoben a 81, 81-bis, 81-ter (Char de Manoeuvre) jelzésu 31,0­34,0 Mp-os harckocsikat 1921-31 között fejlesztették ki és építették. Felépí­tésük még az elso világháborús elveket követte, romboid alakú páncéltesttelés a nagyméretu körben futó lánctalppal. A nehéz, robusztus, oldalpáncélzattalis védett jármu lassú, manoverezoképessége csekély volt. Technikai érdekes­sége a homlokpáncélzatba épített merev, 75 mm-s harckocsilöveg volt; eztcsak 1962-ben a svéd Strv-103 S harckocsinál alkalmazták ismét. A csekélymanoverezoképessége, valamint hogya löveg függoleges síkban csak ±5°-banvolt mozgatható, alkalmazhatóságát csökkentette. A forgatható torony47 mm-es átméroju rövid csövu lövegét a 82 típusnál hosszú csövure cseréltékki, de ezzel is csak a jóval könnyebb S35 tuzerejét érte el. 1939-toI1940. máju­sig 320 db épült; a franciaországi harcok idején az 1., 2., 3. páncéloshadosztály2-2 zászlóalját és a 4. páncéloshadosztály 3 zászlóalját szerelték fel vele. A hoz­záfuzött reményeket nem váltotta be, 1941 után nem jutott szerephez.

Harci súly 32,0 MpMotortipus OttoFegyverzet1 db 47 mm hk.lg.Kezelok

4 foMotorteljesitmény 300 LEa toronybanTeljes hossz

6,5 mSebesség úton 28 km/h1 db 75 mmTeljes szélesség

2,5 mFajlagos teljesitmény9,3 LE/Mphk.lg~ a testbenMagasság

2,a mPáncélzat 60 mm-Ig2 db 7,5 mm gp.Hat6táv

140 km

115

FRANCIAORSZÁG S35S0MUA Közepes harckocsi

Franciaországban 1935-ben kezdték meg a régebbi Ol, 02 gyalogsági harcko­csik bázisán egy új, akkor közepesnek minosülo harckocsi tervezését. A terve­zést és fejlesztést is a Somua cég végezte. Sorozatgyártását 1936-ban kezdtékmeg, és a 190 LE-s Otto-motoros változatból 1940-ig kb. 500 db-ot építettek.A teljesítmény javítása érdekében 1940-ben egy kisebb sorozat S40 jelu,220 LE-s Diesel-motorral épült meg. A külso védoburkolattal ellátott 8 dbfutó- és 6 db vezetogörgos futómu rendkívül bonyolult tipusnak bizonyult.A torony a korábbi 02 és 81-bis harckocsikéval megegyezett, de a rövid csövu,47 mm-es lövegének nem volt elegendo átütoereje. Páncélzata és fegyverzeteennek ellenére 1940-ben anémet pz-1I1 E közepes harckocsinál erosebb volt,de gyenge motorja miatt menetteljesítménye nem volt kielégíto. A jármuveknagy része német hadizsákmány lett, ezeket tancsapatokhoz és Norvégiábanlevo egységekhez irányították. Késobb a balkáni hadmuveletekben kapott sze­repet, s egész 1945-ig szolgálatban tartották. A második világháborús idoszakegyik legsikeresebb francia harckocsijának tekintheto.

116

Harci súlyKezel6kTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesftmény

20,0 Mp3f65,30 m2,12 m2,62 mOtto190 LE

40 km/h9,5 LE/Mp

Páncélzat test40 mm-ig,torony55 mm-ig

Fegyverzét

Hatótáv

1 db47 mm

hk.lg.1 db

7,5 mmgp.260 km

CHAR-lC Nehéz harckocsi FRAN CIAO RSZÁG

Az 1940-es években Franciaország legnehezebb harckocsitípusa; fejlesztésemár az elso világháború idején indult meg. A Char de Rupture LA, 28 és 1Cjelu prototípus 1918-ban készült el. 1919-ben 300 db gyártását vették tervbe,de 1923-ig csak 10 db 2C jelu változat épült meg. Az egész konstrukció az el­avult, elso világháborús csataharckocsi-koncepciót tükrözte, két forgótorony­nyal- oldalra, elore és hátra tüzelo géppuskákkal. Az alaptípusok 2 X 250 LE-smotorjai csak 13 km/h sebesség elérését tették lehetové; bármilyen kedvezoterepen is a tüzérség céltáblája volt. A súlyát 70,0 Mp-ról fokozatosan 81,S Mp­ra növelték, ezt a 3 x 660 LE-s benzinmotor is csak 15 km/h-val tudta mozgatni.A beépített 155 mm-es tarack és 75 mm-es ágyú nem volt eléggé hatékony.A nehézkes, de vékony páncélzatú jármuvek gyártását hamarosan leállították,1940-ben már csak 6 db volt bevetheto állapotban, de ezek is harc nélkül ke­rültek német kézbe. Az összes megmaradt példányt lebontották, és beolvasz­tották.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

81,5 Mp13fo12,0 m2,92 m4,04 m

MotortfpusMotorteljesftménySebesség útonFajlagos teljesftményPáncélzat

Otto3X660 LE

15 km/h24,3 LE/Mp50 mm-ig

Fegyverzet

Hat6táv

1 db155 mmtar.1 db75 mmhk.á.5 db gp.150 km

117

FRANCIAORSZÁG AMX-10RC Felderíto harcjármu

Az AMX-10R jármucsalád elso tagját, az Re jelu úszó felderíto páncélost elsoízben 1973 júniusában mutatták be a Satory 73 nevu fegyverzeti kiállításon.A 6 X 6-os kerékképletu jármu vízsugaras hajtással úszóképes. Alapos építésupáncéltorony hidraulikusan 360o-ban körben forgatható; az AMX-30 közepesharckocsi 105 mm-es lövegét építették be, de csoszájfékkel ellátva. A kerekesalváz lehetové teszi a harckocsikénál nagyobb, 85 kmJh-s országúti sebességés a 800 km-es hatótávolság elérését. A túzvezetést optikai és lézeres távmérosegíti; a különbözo típusú loszerek kezdosebessége 1000-1500 mJs, a hatásoslotávolság 1650 m-ig terjed. A löveg valamennyi típusp páncélozott jármuelleni harcra alkalmas. A jármu még fejlesztési stádiumban van, sorozatgyártá­sára 1977-ig nem került sor, alkalmazását a francia haderoben tervezik.

Ol:!

Harci súly15,0 Mp Sebesség úton85 km/hFegyverzet1 db 105 mm hk.lg.Kezelok

4 fo Fajlagos 1 db 7,62 párhuzamositottTeljes hossz

6,24 m teljesitmény18,7 LE/Mpgp.Teljes

ÁrokáthidalóHatótáv800 kmszélesség

2,78 m képesség1,6 mMagasság

2,56 m LépcsomászóMotortfpus

Hispano Suiza HS-115-2képesség0,7 mV-8 vizhutésu Diesel

Kerékképlet6X6Motor-

118

teljesitmény280 LE/3OOGf/min

AMX-13 Könnyu harckocsi FRANCIAORSZÁG

A második világháború utáni elso francia harckocsi fejlesztését 1946-ban kezd­ték meg. sorozatgyártására 1950-ben került sor. jó néhány változata készült,különbözo típusú lövegekkel: könnyu harckocsi, felderíto harckocsi, páncél­vadász stb. feladatkörrel. A húszéves gyártásiidoszak alatt 23 változata épültmeg. mintegy 4000 példányban. Fobb változatai: könnyu harckocsi 75 mm-es,90 mm-es vagy 105 mm-es löveggel. Egy erosített változatába az AMX-30harckocsi 105 mm-es lövegét építették be, amely a 800 mIs kezdosebességupáncélgránáttal 360 mm páncélvastagságot átüt. A nagy robbanóereju repesz­gránátjának kezdosebessége 700 mIs; a 105 mm-es loszerbol 32. a 90 mm-esbol34 db-ot szállíthat. A torony ún. lengo kialakítású, felso része a löveggel együttmozdul el. Ez lehetové teszi egy 12 db gránátot tartalmazó, automatikus tölto­gép beépítését és a kezeloszemélyzet egy fovel való csökkentését. Az egyedimegoldást más harcjármuveken nem vezették be; hátrányául tartják számon,hogya 12-rekeszes tárat kívülrol kell feltölteni, s ehhez a kezeloszemélyzetnekki kell szállnia a jármubol. A francia, az izraeli, az egyiptomi, a libanoni és azosztrák hadseregben rendszeresítették. a NATO-ban nem. Erosebb, nagy telje­sítményu változata, az AMX-50 sorozatgyártására nem Került sor.

Harci súly 15,0 MpMotortípusSOFAM 8Gx6(8) heng.Fegyverzet1 db 105 mm hk.lg.Kezelok

3foMotor- vagyTeljes hossz

6,36 mteljesítmény250 LE 1 db 90 mm hk.lg.(90 mm löveggel)

Sebesség úton64,0 km/h vagyTeljes szélesség

2,50 mFajlagos 1 db 7$ mm hk.lg.Magasság

2,30 mteljesítmény16,7 LE/MpHasmagasság

0,37 mFajlagos talaj-nyomás

0,76 kp/cm2Mászóképesség

600

119

FRANCIAORSZÁG AMX-30 Közepes harckocsi

Az 1957. évi francia-nyugatnémet egyezmény egy közös NATO közepes harc­kocsi kifejlesztését írta elo, amelyre az AMX-30 és a Leopard típusokat fej­lesztették ki. Az összehasonlító csapatpróbák után az eltéro koncepciók és hadi­ipari érdekek miatt mindkét típust önállóan gyártották, de a NATO-államokfokozatosan a Leopardot rendszeresítették. Az AMX-30 elso két prototípusa1962-ben készült el, súlyuk 32,0 Mp volt; ezt a módosított szériapéldányokon36,0 Mp-ra növelték. A DEFA fejlesztésu 105 mm-es lövege félautomatikusrendszeru, loszere egyedi típusú. Az ABV védelmet három réteges szurok biz­tosítják. Az újabb sorozatokon a löveget muanyag kötényezéssel, a tornyotkombinált IV{fehér fényu sugárvetovel látták el. A parancsnoknak és a lövész­nek külön-külön muszere van, a pontos célzást optikai távméro segíti. A fran­cia hadseregen kívül Görögország, Chile, Irak, Líbia, Peru, Spanyolország, Ve­nezuela és Szaúd-Arábia haderoiben is rendszeresítették. A közepes harckocsi­kategória legkisebb önsúlyú jármuve .• 1975-tol kezdve az AMX-30S jelusivatagi változatot is kifejlesztették, elsosorban exportra. Ennél a motor tel­jesítményét - 2400 f{min mellett - 620 LE-re csökkentették, de az új, ero­sebb áttétel a 60 km{h-s sebesség elérését lehetové teszi. A parancsnok részérefejlesztés alatt áll egy francia lézeres távméro és egy légtérfigyelo periszkóp.

Harci súly 36,0 Mp Fajlagos Fegyverzet/loszer-Kezelok

4 fo teljesítmény22,0 LE/Mpjavadalmazás1 db 105 mm DEFATe'ljes hossz

9,48 m Fajlagos talaj- hk.lg./56 dbTeljes szélesség

3,10 m nyomás0,77 kp/cm2 1 db 12,7 mm lé.gp./Magasság

2,86 m Árokáthidaló 1200 dbMotortípus

Hispano Suiza HS-110képesség2,9 m 1 db 7,62 mm gp./V-12 Diesel

Gázlóképesség2,2 m 3050 dbMotor-

LépcsomászóHatótáv500 kmteljesítmény

720 LE/2600 f/minképesség0,93 m

120

Sebesség úton65,0 km/h Mászóképesség600

-EBR-75 Felderíto harcjármu FRANCIAORSZÁG

Prototípusa még 1940-ben AM-201 jelzéssel a Panhard-muveknél épült, dea háború a fejlesztési munkát megszakította. Elso változata, az 54-11 jelu tí­pus 1951-ben készült el; még kis toronnyal, töltogép és farkijárati ajtó nélkül.A késobbi 55-10 típusra az AMX-13 felderíto harckocsi lengotornyát és75 mm-es lövegét építették. 1959-ben készült el a HS-813 jelu, kétcsövu lég­védelmi gépágyús változat; a 2 db 30 mm-es gépágyúval ellátott változatot nagysorozatban nem gyártották. 1967-ben a régi tornyos változatokat a 90 mm-esDEFA lövegre alakították át; lövedékének kezdosebessége 760 mIs volt.A 8-kerékmeghajtású rendszere bonyolult volt, a négy középso kerék jó útonfelemelt állapotban van. Ketto, vagy szükség esetén a négy szélso kerék kor­mányozható. A négy középso kerék fém futófelületu, terepjáró típus, és218 mm-rel süllyesztheto. A hajtómu rendkívül összetett: 37-féle fogaskerék­bol áll. A nagy sebességu harcjármu manoverezoképessége jó, páncélzata vi­szonylag vékony. 1951-tol a felderíto egységek jármuve volt. 1970 után a rend­szerbol fokozatosan kivonták, szerepét modernebb AMX típusok vették áto •Jelentosebb számban került a portugál és spanyol fegyveres erokhöz. A C mo­dell M1966 típusú toronnyal és 1 db K-90 D-921A jelu löveggel épült,mindegyik változatot 3 db 7,5 mm-es géppuskával is ellátták.

Harci súly .KezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasság

12,8 Mp4 fo5,56 m2,43 m2,24 m0,33 m

MotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzatKerékképlet

Otto200 LE

105 km/h15,6 LE/Mp40 mm-ig4X4, ill. 8X8

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 90 mmKD-921Ahk.lg.3 db 7,5 mmgp./U50 db700 km

121

FRANCIAORSZÁG AMX-VTP Lövészpáncélos

Az AMX-13 könnyu harckocsi bázisán kialakított elso francia építésu lánc­talpas lövészpáncélos; fejlesztési munkálatait 1955-56-ban végezték el. A fran­cia hadero standard lövészpáncélosa lett, és számos alváltozatban épült. Közü­lük jelentosebbek: a parancsnoki, a vöröskeresztes, a tolólapos muszaki, a81 és 120 mm-es aknaveto-hordozó, a muszaki jármu, a szállítójármu, a tüzér­ségi szállítójármu stb .• A francia haderon kívül Argentína, Belgium, Ecuador,Indonézia, Olaszország, Hollandia és Venezuela fegyveres eroinél áll szolgálat­ban. Alapváltozatainak fo fegyvere egy teton felszerelt 12,7 mm-es nehéz gép­puska, de 2 db ENTAC páncéltöro rakétaindítóval megerosített változata isvan. A lövészek kiszállását 2 db nagy hátsó és 4 db tetoajtó könnyíti meg.A torony 360o-ban körben forgatható, 7,62 mm-es vagy 12,7 mm-es géppuská­val szerelheto fel. A Hollandiának szállított változatát TOW-rakétás páncél­vadásznak építették áto

Harci súly 14,0 Mp Fajlagos Fegyverzet/Kezelok/szállí-

teljesitmény17,8 LE/Mploszer-tott lövészek

1/11 fo Fajlagos talaj- javadalmazás (alváltozatt61 függoen)Teljes hossz

5,70 m nyomás0,70 kp/cm21 db 7,62 mm gp./4000 dbTeljes szélesség 2,70 m

Árokáthidal6 vagy 1 db 12,7 mm n.gp.Magasság

2,40 m képesség1,90 mHat6táv400 kmMotortipus

SOFAM-8 soros, 8 heng.Lépcsomász6Motor-

képesség0,65 mteljesitmény

250 LE/3200 f/min Gázl6képesség0,55 m122

Sebesség úton65 km/h

AMX-10P Lövészpáncélos FRAN CIAO RSZÁG

Franciaország elso, valóban korszeru lövészpáncélosa, amelynek fejlesztésekorkorábbi harckocsi-fodarabokat nem használtak fel. A gyors, úszóképes jármuprototípusa 1969-ben készült el, sorozatgyártását a francia hadsereg részére acsapatpróbák után, 1973-ban kezdték meg. Az alvázon nagyobb jármucsaládotfejlesztettek ki; jelentosebb tagjai: AMX-10TM a Hotchkiss-Braridt-féle,120 mm-es aknaveto hordozására 6 fovel és az AMX-10PC parancsnoki veze­tésipont-jármu. A RATAC lokátorrendszerrel való ellátása, a sebesültszállítóváltozat, a rakétás páncélvadász és az AMX-10C jelu, 105 mm-es löveggelszerelt páncéltornyos változat kifejlesztése kísérleti stádiumban van. Ezekvégso kialakítása 1980-ra várható. A jármu a NATO-szabványok szerinti:600 km-es hatótávolsággal, 24 órás feltöltés nélküli készletezéssei és eros ABVvédelemmel épült. Hajtómuvének 4 elore- és 1 hátrameneti fokozata van, aváltómu hidraulikus. A vízen vízsugaras hajtómu mozgatja. Export jára mégnem került sor .• Éjjellátó és tuzvezeto berendezésekkel, továbbá a fegyver­zet megerosítésére a szállított lövészeket több MILANtípusú páncéltöro raké­tával is felszerelik.

HispanoSuiza Diesel

4 üt. mindenevo 8/V

Harci súly·Kezelok/szállított lövénekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípus

13,8 Mp2/95,85 m2,78 m2,54 m0,45 m

MotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásÁrokáthidaló

képességLépcsomászó képességMászóképesség

280 LE/3000 f/min65/8,7 km/h20,0 LE/Mp0,53 kp/cm2

1,6 m0,7310

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 20 mm gá./800 db1 db 7,62 mmgp./2000 db600 km

123

A holland hadero számára 1956 és 1958 között egy kerekes lövészpáncélost fej­lesztettek ki DAF YA-328 típusjellef. Különbözo változatai ból 1968-ig soro­zatban 750 db épült. PWI-S/PC ezred parancsnoki jármu 9 fo részére, többfélerádióberendezéssel és Carl Gustaf 84 mm-es urméretu kézi páncéltöro raké­tával; PWCO zászlóalj- és századparancsnoki jármu 6 fo részére; PW-GWTsebesültszállító jármu, 2 fekvo és 4 ülo sebesült szállítására; PW-V teher­szállító jármu 2 fo kezeloszemélyzettel, 1500 kp hasznos terheléssei; PW-MTaknaveto-hordozó jármu, 7 fo kezeloszemélyzet, 1 db 120 mm-es Brandt­Raye típusú nehéz aknaveto és 50 db loszer szállítására .• A 165 lE-s turbó­feltöltos Diesel-motor a 4 X 4-es kerékképletu jármu valamennyi változatánál a2. a 3.,és a 4. tengelyét hajtja meg. A gyártó cég a DAF BVEindhovenben .• Csaka holland haderoben rendszeresítették. Az elavultnak tekintheto jármunél ameglevo nehéz tehergépkocsi alvázát és fodarabjait igyekeztek hasznosítaniaz alacsonyabb önköltség érdekében. Nem fejlesztették tovább, a holland had­ero is amerikai és nyugatnémet páncélosjármuvekre tért áto

124

HOLLANDIA

Harci súlyKezelok/szállított

lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotor-

teljesítménySebesség úton

12,0 Mp

2/10 fo6,10 m2,40 m1,80 mDAF DS-575 6 heng.

165 LE/2400 f/min80 km/h

Fajlagosteljesítmény

Árokáthidalóképesség

GázlóképességLépcsomászó

képességMászóképesség

DAF YP-408

13,7 LE/Mp

2,9 m1,2 m

0,5 m60°

FegyverzetHatótáv

Lövészpáncélos

1 db 12,7 mm n.gp.600 km

..

AMX-VTP/TOW Lövészpáncélos HOLLANDIA

A holland szárazföldi haderonél nagy számban alkalmazott francia AMX-VTP

lövészpáncélosnak az amerikai TOW irányított páncéltöro rakéták hordozá­sára való átépítését a holland DAF-gyár 1974-ben kezdte meg. Az alapjármuharcászati-technikai adatai lényegében változatlanok maradtak, a nehéz gép­

puska helyére szerelt TOW rakétaindító miatt azonban a jáf'mu magasságamegnott. Az indítóállványt és a tartalék rakétákat menet közben a küzdotér­ben szállítják, s csak harchelyzetben billentik fel a parancsnoki kupola mellé .•A TOW rakéták 75 m-tol 3000 m-ig terjedo távolságon minden ismert páncé­

losjármu leküzdésére képesek. A rakétarendszer normál, háromlábú állványátcsak a lövészalegységek használják; a harcjármuvön az indítóállványt egy spe­ciális tartóvillába erosítik, amelyaföldi állvánnyal csereszabatos .• A harcjármu

jól példázza, hogya régi típusú, viszonylag elavult eszközök átalakításával szol­gálati idejük meghosszabbítható.

Harci súly 14,2 Mp Fajlagos

IFegyverzet 1 db,TOW rak. indító

Kezelok/szállított

teljesítmény19,0 LE/Mp1 db 7,62 mm gp.lövészek

2/10 fo Fajlagos Hatótáv370 km

Teljes hossz

5,70 m talaj nyomás0,70 kp/cm'

Teljes szélesség

2,70 m Oldalstabilitás310

Magasság

2,40 m Árokáthidaló

Motortípus

SOFAM-8; Otto V-8képesség1,60 mMotor-

Gázlóképesség0,65 m

teljesítmény

270 LE LépcsomászóSebesség úton

60 km/h képesség0,48 mI 125

INDIAI KÖZTÁRSASÁG VIJAYATA Közepes harckocsi

A brit Vickers Engineering Ltd. 1960 után - elsosorban a nemzetközösségországai számára - a szabványos 105 mm-es L7A2 löveg felhasználásával egyközepes harckocsit dolgozott ki. Az indiai Avadi Co. gyár (Madras) alicencetmegvásárolta, és 1966-tól kezdodoen az Mk 1 változatból az indiai fegyvereserok számára több mint 400 db-ot gyártott. 1972-ben az Mk 2 változatbólKuvaitnak szállítottak 50 db-ot. A brit vállalat a megerosített Mk 3 változatotis kidolgozta, gyártását 1977-tol tervezték .• A közepes harckocsi az indiai­pakisztáni háborúban igen eredményesen szerepelt, felülmúlva a pakisztánihadsereg vegyes amerikai, kínai, francia eredetu harckocsianyagát •• Felépí­tésén - a futómu, a torony elrendezésén és az oldalsó köténylemezeknél ­érezheto a Centurion sorozat hatása. Lényegében a Centurion korszerubb,könnyebb és mozgékonyabb változata.

Harci súly38,1 Mp Sebesség úton53 km/hFegyverzet/Kezelok

4 fo Fajlagos loszer-Teljes hossz

7,29 m teljesítmény19,2 LE/Mpjavadalma-Teljes

Fajlagoszás1 db 105 mm hk.lg./50 dbszélesség

3,17 m talaj nyomás0,79 kp/cm2 1 db 12,7 mmMagasság

2,54 m Gázlóképesség1,1 m párhuzamosított gp.Motortipus

Gen. Mot. 12 V-71 T (2,23 nl elokészítve)1 db 7,62 mm teto gp.Diesel

Hatótáv480 kmMotor-

126

teljesítmény 750 LE

BEN GURION Nehéz harckocsi IZRAEL

1960-1974 között a brit gyártmányú Centurion Mk-3., -5., -6., -8. szé­riákból több részletben megközelítoen 800 db került Izraelbe. Itt az egységesL7A3 típusú, 105 mm-es löveg és a Continental Co. V-12-es 750 LE-s léghuté­ses Diesel-motor, valamint a General Electric gyártmányú hajtómu felhaszná­lásával fokozatosan átépítették oket. Az oldal páncélzattal, köténnyel is feIsze­reit jármu harci súlya - amely 1973 óta Ben Gurion néven szerepel - meg­haladja az 51,5 Mp-ot .• Az átépítés során a nehéz, eros páncélzatú jármu se­bességét 35 km/h-ról 43 km/h-ra növelték, hatótávolsága a korábbi benzinmo­toros típussal szemben 400 km. Harcértékét az utólag felszerelt Hughes Co.gyártmányú lézeres távméro jelentosen fokozza. A régi típusokat fokozatosankivonják, és 155 mm-es önjáró lövegekké alakítják áto A pzH M-72 jelu, a155 mm-es, forgótoronyba beépített löveg fobb jellemzoi megegyeznek azM-68/L-33 típusú önjáró lövegéveI. • Az átépítés jó példája annak, mikéntlehet egy már korábban elavult haditechnikai eszközt viszonylag hosszú idonát rendszerben tartani.

Harci súly 54,0 Mp Sebesség úton43 km/hPáncélzatmint a CenturionKezelok

4 fo Fajlagos 51-90-152 mm, 1973·t61Teljes hossz

9,82 m teljesítmény14,4 LE/Mpelotétpáncélzat is.Teljes

Fajlagos talaj-Fegyverzet1 db 105 mm hk.lg.szélesség

3,39 m nyomás0,93 kp/cm2L7A3 L/51Magasság

2,97 m Oldalstabilitás580 1 db 7,62 mm gp.Motortípus

Continental, Diesel V-12,Árokáthidal6 1 db 7,62 mm kupolánAVDS-1790 2A

képesség3,0 m levo gp.Motor-

Lépcsomász6 12 db ködvetoteljesítmény

750 LE képesség0,91 mHat6táv350 km127

M48A1 PATTaN MOD.IZRAEL Közepes harckocsi

Az Egyesült Államokból nagyszámú régi típusú M48A1 harckocsit szállítottakIzraelnek. Itt saját üzemeikben sorozatosan átalakították oket, s a korszerusí­tési program során - jóval alacsonyabb önköltség mellett - megközelítettékaz M60A1 és az -A3 harcértékét. A fobb módosítások: a régi M41 mintájú90 mm-es löveget a 105 mm-es brit Iicencu, szabványos L7A31övegre cseréltékki. Ez a célok leküzdésének valószínuségét lényegesen növelte, a loszerkész­letet pedig 10%-kal csökkentette. A benzinmotort és hajtómuvet az M60 szab·vány szerinti 750 LE-s Continental V-12 típusú Diesel-motorra és hajtómurecserélték át, s több más M60 alkat részt is beépítettek. A harcjármu méretei azM48 típussal megegyezoek, hatótávolsága több mint kétszeresére nott. Az erospáncélzatú, konzervatív konstrukciójú jármu az új távmérovel, tuzvezeto be­rendezéssel, rádiókkal, légszuro-berendezésekkel stb. még hosszú ideig'szol­gálatban marad. Az 1973. októberi arab-izraeli háború hadmuveleteiben márjelentos számú módosított jármu vett részt, s teljesítményük megközelí'i:i azújonnan érkezett M60A1 típuso két.

~

128

Harci súly 47,6-48,0 MpKezelok 4 foTeljes hossz 8,68 mTeljes szélesség 3,63 mMagasság 3,09 mHasmagasság 0,39 mMotortípus Continental, Diesel V-12,

léghíitésesMotor.

teljesítmény 750 LE

Sebesség útonFajlagos

teljesítményFajlagos talaj·

nyomásGázl6képességPáncélzat

50 km/h

15,4 LE/Mp

0,84 kp/cm21,22 mmint M48A2, de a löveg­pajzsnál megerosítve

Fegyverzet

Hat6táv

1 db 105 mm hk.lg. (L7A3)1 db 7,62 mm gp.1 db 7,62 mm torony gp.400 km

ISHERMAN (M-4) Közepes harckocsi IZRAEL

Az 1960-as évek elott leszállított, még a háborús készletekbol származó ame­rikai M4A 1, A3 Sherman és Super Sherman (M50) közepes harckocsikat szol­gálati idejük meghosszabbítására Izraelben átépítették és korszerusítették.A jármuvek 1967 után a tartalékos gépesített dandárok felszerelését képezték.A fobb átalakítások: a régi benzinmotor helyett 460 LE teljesítményu Cum­mings Diesel-motort, és 105 mm-es francia 1508 d. típusú löveget építettek be.A hozzátartozó loszerkészlet 55 db HE, HEAT és gyújtógránát volt. A SuperSherman változatba az AMX-13 könnyu harckocsiknál alkalmazott 75 mm-esfrancia löveget építettek be. A 105 mm-es lövegu változat ból több mint 200 dbkészült, és egy 160 mm-es aknaveto-hordozót is kialakítottak.

:000

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságSebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomásÁrokáthidaló képességGázlóképesség

39,6 Mp5 fo5,93 m2,98 m2,92 m45 km/h11,6 LE/Mp0,89 kp/cm22,29 m0,90 m

Lépcsomászó képességMászóképesség

0,86 m31°

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 105 mm hk.lg.2 db 7,62 mm Browninggp. (elöl)1 db 7,62 mm Browninggp. (torony)

240 km

129

IZRAEL TI-67 Közepes harckocsi

c-----:~

Az 1967. júniusi és az 1973. októberi arab-izraeli háború harcai során többszáz szovjet T-54 és T-55 típusú közepes harckocsi - részben eredeti, rész­ben sérült állapotban - az izraeli hadero zsákmánya lett. Ezeket átépítve1972-tol kezdve szolgálatba állították, és néhány páncélosezredet az elavultM4A1 Sherman és Super Sherman-ok helyett velük szereltek fel. A fobb módo­sítások a következok voltak: az eredeti 100 mm-es löveget a licencben gyártottbrit L7A3 típusra, a géppuskákat az ameri kai licenc alapján izraeli gyártású7,62 mm-es urméreture cserélték ki. A rádió, az elektromos és a légkondicio­náló rendszert is kicserélték, s új tuzvezeto rendszert, valamint távmérot épí­tettek a harckocsi ba. A motor és a hutorendszer kicserélése során az M60 harc­kocsik szabványos, 750 LE-s Diesel-motorját és hutojét építették be; ez az iz- .raeli harckocsik standard motorja. A fényképen a toronygéppuska és az újrádióantennák jól láthatóak .• Az 1973. évi októberi hadmuveletek után jelen­tos számú T-62 típusú, szovjet gyártmányú közepes harckocsi is izraeli kézbekerült; átépítés után ezeket is szolgálatba állították. A közölt fényképen csaka saját L7A3 105 mm-es löveg és 7,62 mm-es géppuska beépítése látható, a jár­mu új típusjelét nem tették közzé.

3,28 m2,40 m0,41 m

Continental, V-12, Diesel, léghiítéses (M60)750 LE/2400 f/min55 km/h

M-1919 A4

20,8 LE/Mp0,83 kp/cm2

2,73 m 2,67 m1 db 105 mm hk.lg. (L7A3)1 db 7,62 mm gp.1 db 7,62 mm torony gp.kb. 400 km, póttartályt nem használnakHatótáv

Fajlagos teljesítmény 21,4 LE/MpFajlagos talaj nyomás 0,82 kp/cm2Árokáthidaló

képességFegyverzet

6,02 m

TI-67/T-5536,0 Mp

4 fo

TI-67/T-5435,0 Mp

6,66 m

Típusjel (alap)Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség úton130

r-----------------------~MERKAVA Mk1 / Nehéz harckocsi IZRAEL

Izraelben 1977. június 18-án mutatták be az új, hazai gyártású harckocsi elsopéldányát; ún. eloszériája 1977 oszéig 40 db-ot tett ki. Fejlesztési alapkéntrészben a brit Chieftain nehéz harckocsit használták fel. amelyet Izraelben1968-70-ben alapos csapatpróbának vetettek alá. Nem vásárolták meg. merta sivatagi harcra nem bizonyult kelloen alkalmasnak. Az új harckocsi súlya56,0-58.0 Mp. legénysége 4 fo. motorja az amerikai M60A3-hoz kidolgozott900 LE-s Teledyne-Continental Diesel-V-12 léghutéses motor. Fegyverzete1 db 105 mm-es harckocsi löveg, brit licenc alapján izraeli gyártású. A harc­járm u kialakításának fo újdonsága az elore helyezett motor-hajtóm uegység.valamint az elotét- és az oldal páncélozás a testen és a tornyon. Hátul ajtajavan. amelyen keresztül a 4 fonyi legénység a jármuvet gyorsan elhagyhatja.Az elore helyezett motortér miatt a vezeto és a torony hátrább került; a hátra­nyúló küzdotérben jóval nagyobb loszerkészlet. helyette esetenként 9 teljesfegyverzetu lövész vagy 6 fekvo sebesült szállítható. Ez az elso olyan harckocsi.amely lövészek szállítását is végezheti. A toronyban lézeres távméro, balliszti­kai számítógép és légvédelmi géppuska is van. A késobbi Mk2 változat gyár­tását már új, 130 vagy 120 mm-es harckocsilöveggel. hidropneumatikus rugó­zással és 1000 LE teljesítményt eléro 2 db Boeing-550 típusú gázturbinával ter­vezték.

Haréi súlyKezelok/szállított

lövészekMotortipus

MotorteljesítményFajlagos teljesítmény

56,0-58,0 MP

4/9 féS

AVaS-1790-7A;V-12 Diesel,léghOtéses900 LE/2400 f/min16,0-16,5 LE/Mp

Fegyverzet/léSszer.javadalmazás 1 db 105 mm

hk.lg./62 db gr.2 db 7,62 mm gp.

További adatok nem ismeretesek

131

o o Az izraeli gépesített dandárok egyik régi sorozatú amerikaiM2 Half Track lövészpáncélosa; még második világháborúsgyártás.

f) Az 1967-ben nagy számban zsákmányolt BTR-152 lövész­páncélos Diesel-motorral átépített, módosított változata.

@ Centurion Mk. 5. harckocsik 105 mm-es licenc izraeli löveggelés oldalköténnyel felszerelt változatai 1967-ben. A löveg hatá­sos lotávolsága az eredeti változat kétszeresére emelkedett.

e Az izraeli átépítésu Centurion Mk. 8. harckocsi 1973-ban aGolan-fennsíkon. A 750 LE-s amerikai léghutéses Diesel-mo­tor-hajtómu rendszer a hatótávolságát és manoverezo képes­ségét a háromszorosára növelte.

o A régi típusú Sherman M4 harckocsialvázra épített 155 mm-esizraeli önjáró löveg tuzharcban 1970 tavaszán.

132

TYPE-95 HAGO Könnyu harckocsi JAPÁN

A japán császári hadsereg 1930-ban állította fel elso motorizált hadtestét, s na­gyobbrészt a régi Type-89 könnyu és Type-92 nehéz harckocsi kkal szereltefel. Az 1933. évi hadmuveletek során gyengeségeik megmutatkoztak .• A köny­nyu kategóriában 1932-ben készült el a Type-92 jelu harckocsi, ennek fegy­verzete csak géppuskákból állt; a korszerubb, 4 futógörgos típus kidolgozásátis megkezdték. Ez utóbbi ba a korábbi Type-89-B harckocsi 110 LE-s Diesel­motorját építették be. A cél a 40 km/h sebesség és a nagyobb fuzero elérésevolt .• A torony tipikusan japán, zongora alakú .• Az új Type-95 harckocsita Mitsubishi cég 1934-ben készítette el. Az eloirányzott súlyt fél Mp-dal túl­lépte, de egyéb jellemzoi jók voltak. 1934-35-ben a zord idojárású Észak-Man­dzsúriában próbálták ki, s néhány módosítással megkezdték sorozatgyártását.Elsoként a régi Type-92 harckocsikat váltották fel vele. 1938-tól erosítettváltozatát, a Type-98 jármuvet Keszi néven gyártották; a kisebb súlyú jármuhatótávolságát megnövelték. Az eredeti 37 mm-es lövedék kezdosebessége575 mis, az erosített változaté 675 mis volt. Magasságát 0,5 m-rel csökkentet­ték, sebességét 50 km/h-ra növelték. Motorja 6-hengeres, léghutéses Diesel­motor, 130 LE-vel. További eltérések: az alvázon 4 helyett 6 futógörgot alkal­maztak, a géppuskát a vezeto mellol a toronyba helyezték áto Felderíto éskönnyu harckocsiként az egész második világháborút végigharcolta.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

7,4 Mp3 fo

4,3 m2,07 m2,28 m

MotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményÁrokáthidaló képesség

Diesel, léghütéses120 LE40 km/h16,2 LE/Mp2,0 m

PáncélzatFegyverzet

Hatótáv

12 mm-ig1 db 37 mm hk.lg.1 db 7,7 mm gp.250 km

133

JAPÁN TYPE-4 CHITO Közepes harckocsi

A még a második világháború elott tervezett japán Type-1 Chiha és Type-3Chihu közepes harckocsik a csendes-óceáni szigeteken vívott csatákban mind atuzero, mind a páncélzat tekintetében az amerikai típusokkal szemben messzealuImaradtak. Ennek ellensúlyozására - az átadott német Pz.Kpfw-III.- és-IV.-dokumentációk felhasználásával - erosebb típusok építését rendeltékel. A fejlesztés az erosebb, hosszú csövu harckocsilöveg. a hosszított eros futó­mu és eros Diesel-motor beépítésévei jellemezheto; ennek arányában a pán­célzatot is erosítették. A fo cél a 75 mm-es légvédelmi löveg beépítése volt, deegy 88 mm-es Lj381égvédelmi löveggel is kísérleteztek. A harckocsik gyártását1944 végén kezdték meg, de a csataterekre már nem jutottak el; Japán védel­mére tartalékolták .• A második világháború legjobb japán harckocsija volt .•Erosített változata. a Type-5 Chiri 1944-ben csak prototípusként készült el.Ennél a~ alvázat meghosszabbították, és a futógörgok számát 8-ra növelték;a 37.0 Mp-os jármu meghajtását egy német licenc alapján készült BMW550 LE-s Diesel-motor végezte volna .• A toronyban levo 75 mm-es harckocsi­löveg fo fegyverzet mellett a homlokpáncélba 37 mm-es gyalogsági ágyút épí­tettek. Érdekességként megemlítheto. hogya Type-88 Lj38-as légvédelmilöveg lövedékének kezdosebessége viszonylag alacsony, 720 mjs volt; a hiányzóDiesel-motor helyett BMW repülogépmotor beépítését tervezték, de meg­valósítására nem került sor. (A fényképen a Type-3. a vázlaton a Type-4harckocsitípus látható.)

136

Harci súly 30,0 Mp Motorteljesítmény400 LE

IPáncélzat 7S mm-ig

KezelokS fo Sebesség úton4S km/hFegyverzet1 db 7S mm hk.lg.

Teljes hossz6.34 m Fajlagos 2 db 7.7 mm gp.

Teljes szélesség2.87 m teljesítmény13.3 LE/MpHatótáv2S0 km

Magasság2.87 m Árokáthidaló

MotortípusType-4; V-12 Dieselképesség3.0 m

SS-4 Vadászpáncélos JAPÁN

Japánnak a második világháború után épített elso harckocsitípusa az SS-soro­zatú vadászpáncélos volt; könnyu páncélzatú, igen alacsony jármuként készült.Az SS-1 prototípust 1956-ban a Komatsu M. Co., az SS-2-t 1957-ben a Mitsu­bishi N. H. J. Ltd. építette. Az ezeknél szerzett tapasztalatok alapján épült azSS-3, amelynek alvázát 1 db futógörgovel megnövelték és 3 db vezetogörgotis kapott. A fo fegyverzet 2 db 105 m'm-es HSN löveg volt, amelyeket utóbb új,106 mm-esre cseréltek ki; 360o-ban körben forgó tornyot kapott, a motor- a korábbi mellso elhelyezés helyett - hátra került .• Az alacsony, könnyu,gyors jármuvet foleg a gyalogság támogatására szánták. Az amerikai M-50 On­tos, a francia Hotchkiss stb. HSN fegyverzetu jármuvekhez hasonló kategória.Hátrányos tulajdonsága a HSN löveg nagy láng- és füstképzodése és a loszerkülso betöltése. A 106 mm-es HSN lövegek 800-1500 m-ig hatásosak, az iker­löveg magasságban emelheto és forgatható, így a körtüzelés megoldott. Azikerlöveget menetben leeresztett helyzetben rögzítik, így a jármu magasságaminimális .• Sorozatgyártását SS-4 néven 1960-ban kezdték meg, s ennek so­rán az ikerlövegek felett egy belövogéppuskát is elhelyeztek. A típus a HSNlövegek alkalmazási korlátai miatt elavult, a gyártását 1965 után leállították.Szerepét a korszerubb páncélvadásztípusok és irányított páncéltöro rakétákvették áto

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípus

MotorteljesítménySebesség úton

7,8 Mp3 fo4,20 m2,23 m1,38 m0,35 mDiesel-4 heng.léghutéses120 LEkb. 55 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

15,4 LE/Mp0,75 kp/cm21,8 m1,0 m0,55 m15 mm-ig

Fegyverzet

Hatótáv

2 db 106 mmHSN 19.1 db 12,7 mmgp.150 km

137

JAPÁN TYPE-61 Közepes harckocsi

o

A japán önvédelmi fegyveres eroknél a kifejlesztés 1950 utáni elso idoszakábanamerikai építésu harcjármuveket rendszeresítettek. A háború utáni elso sajáttervezésu közepes harckocsi két prototípusát a hazai viszonyok figyelembe­vételével1957-re dolgozták ki. A kiinduló bázis az amerikai M48 közepes harc­kocsi volt, de az 1945 elotti Type-97 és Type-1 közepes harckocsik tapaszta­latait is felhasználták. Az alapveto célkituzés az M48-nál könnyebb, gyorsabb,jobban manoverezo harckocsi kifejlesztése volt, amely jobban alkalmazkodika japán kezeloszemélyzet ergonómiai képességeihez, mint az amerikai jármu­vek. A kisebb súlyt a japán hidak, vasutak kisebb átbocsátó képessége is indo­kolta .• Sorozatgyártása 1960"ban indult meg, s ennek során több száz példányépült meg. V-12 Diesel-motorjának megoldása már korszerubb volt, mint azamerikai M48-é, s a 90 mm-es japán gyártmányú csoszájfékes löveg ez utóbbi­nak tuzerejét elérte. A tuzvezetést egy méteres bázisú optikai távméro segít­ségével végezték. Víz alatti átkelésre nem volt alkalmas, ABV védelme gyengevolt, ezek fejlesztését az alapcélkituzés nem írta elo. Passzív rendszeru infra­vörös éjjellátó muszereket utólag szereltek fel rá. További változatai a Type-67hídveto, a Type-70 muszaki mento és Type-67 utász-muszaki harckocsi.

138

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipus

Motorteljesítmény

35,0 Mp4fo6,30 m2,95 m2,49 m0,4 mMitsubishi 12 HM 21WTV-12 Diesel,léghutéses600 LE/2100 'lmin

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásPáncélzat

45 km/h17,5 LE/Mp0,95 kp/cm275 mm-ig

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 90 mm hk.lg •.1 db 12,7 mm n.gp.1 db 7,62párhuzamosított gp.200 km

•

STB-3 Közepes harckocsi JAPÁN

Az 1950-es években tervezett és gyártott Type-61 közepes harckocsi kat azSTB jelu sorozat váltotta fel. Fejlesztését 1962-ben kezdték meg, és 1968/69-reaz STB-l prototípusa megépült. Ebben több korszeru irányzat elvét egyesí­tették. Igy a viszonylag vékony páncélozású harckocsi ba brit licenc felhasználá­sával L7A3 jelu 105 mm-es harckocsi löveget építettek be. Kedvezo teljesít­mény- és súlyviszonyokat értek el nála, amelyet a hidropneumatikus rugózásegészített ki. Mindez a hasmagasság 0,6-0,2 m között történo csökkentéséttette lehetové. A tuzvezetést lövegstabilizátor, lézeres távolságméro, fedélzetiszámítógép és éjjellátó berendezés segíti; ABV védelme is megfelelo. Ilyentechnikai rendszerek együttvéve csak kevés korszeru harckocsin találhatókmeg. A Mitsubishi H. J. L. cég által gyártott harckocsi légzocsovel víz alatti át­kelésre alkalmas .• A sorozatban gyártott STB-2 és -3 jelu változatai kerül­tek a japán fegyveres erokhöz. Ezeket az elorészen felkapcsolható tolólappalés 6 db ködvetovel is felszerelték .• Ugyanezen az alvázon egy 155 mm-es ön­járó löveg kifejlesztése is folyamatban van PhZ 155, Type-75 típusjellel.A 10-hengeres, mindenevo, léghutéses Diesel V-motorfurata 135 mm; lökete150 mm; 25 LE-s indítómotorral is ellátták. Súlya a hajtómuvel együtt 2,0 Mp,a differenciálmunek 6 elore-, 1 hátrameneti fokozata van.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes

széles,ségMagasságHasmagasságMotortípus

38,0 Mp4 fo6,60 m

3,20 m2,20 m0,2-0,6 m közöttMitsubishi 102 Type 21 WT10 heng. 2 ütemu Diesel

Motor­teljesítmény

Sebesség útonFajlagos

teljesítményFajlagos talaj­

nyomásÁrokáthidaló

képesség

120 LE/2200 f/min53 km/h

18,7 LE/Mp

0,86 kp/cm'

2,7 m

Lépcsomászóképesség

Fegyverzet

Hatótáv

1,0 m1 db 105 mm L7A3 hk.lg.1 db 12,7 mm lé.gp.1 db 7,62 mm gp.500-600 km

139

JAPÁN SUB-1, SUB-2 Lövészpáncélos

--- -- 1,"h

A SUB-1 és á SUB-2 jelu jármuvek a japán szárazföldi hadero hazai gyártásúpáncélosjármu-típusainak sorában a lövészpáncélosok második generációjátképezik; Type-73 MICV jelzéssel is ismeretesek. A gyártó cég, a MitsubishiHe. Ind. Ltd. hosszabb fejleszto munka után az új szerkezeti elemek kipróbálá­sára egy átmeneti Type-70 jármuvet alakított ki, majd a tapasztalatok alapjánelkészítette a Type-73 alaptípust, amely a korábban rendszeresített Type-60­at váltja majd fel. Ez a típus a japán fegyveres eroknél az amerikai M113 megfe­leloje volt. A japán út- és híd viszonyok, az ázsiai éghajlat könnyu és korrózió­álló páncélzatot követelt, így az alumínium páncélzat mellett döntöttek, amelyaz úszóképesség megvalósítását is megkönnyítette. Két fo típust alakítottak ki.A SUB-1 fegyverzete elöl 1 db 7,62 mm-es géppuska, a kupola mellett 1 db12,7 mm-es nehéz géppuska és oldalt 6 db ködveto. A SUB-2 típusnál a to­ronyba 1 db 12,7 mm-es nehéz géppuskát, oldalt 3-3 db ködvetot építettekbe. Mindegyik változatnál gondoskodnak az ABV'védelemrol; komplett infra­vörös muszerezéssei is ellátták. Több változata - aknaveto-hordozó, parancs­noki, szállító, rádiós stb. jármu - a fejlesztés stádiumában van. Az 1980-igterjedo idoszakban a régi M113 és Type-60 típusok felváltását tervezik vele.

0,40 mDiesel V-8

300 LE/2600 f/min

310

1 db 12,7 mm gp.1 db 7,62 mm gp.

6 db ködveto200 km

140

TípusjelHarci súlyKezelok/szállított

lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítmény

SUB-113,0 Mp

5,50 m2,40 m1,50 m

2/10 fo

SUB-213,5 MP

5,60 m2,80 m1,70 m

Sebesség úton/vízenFajlagos teljesítményMászóképességFegyverzet

Hatótáv

65/8 km/h23,1 LE/Mp

60/8 km/h22,2 LE/Mp

A fejlodo jugoszláv hadiipar az 1950-es években egy ideig a szovjet T-34/85típusú kqzepes harckocsi módosított típusát gyártotta. Az eltérés a jugoszlávtervezésu csoszájfékkel ellátott lövegben és az öntött torony alakjában volt.A deszant számára több kapaszkodót, valamint hajtóanyag-póttartályt szereI­tek fel. Az L/51,5 85 mm-es löveg páncéltöro gránát jának kezdosebessége792 mIs volt. A harckocsi egyéb harcászati-technikai adatai az eredeti szovjettípussal megegyeztek. Kezelok száma 4 fo, kiegészíto fegyverzet 2 db 7,62mm-es géppuska.

T-34 (mod.) Közepes harckocsi JUGOSZLÁVIA

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

31,5-32,3 Mp4fo.7,94 m2,99 m2,68 m0,32 mV-2-34 Diesel500 LE/1800 f/min51,0-53,0 km/h15,6 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

0,78 kp/cm230°

mint T-34/85

45-90 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás 1 db 85 mm

L/51,5 pet. Ig.(kb. 55 db)1 db 7,62 mmgp./1953 db

141

JUGOSZLÁVIA' M-S90 Lövészpáncélos

Jugoszlávia elso saját fejlesztésu és építésu lövészpáncélosának tervezését1956-ban kezdték meg. Felépítésére az 1950-es évek felfogása a jellemzo; elsoízben 1961-ben jelent meg.• A viszonylag magas páncéltestu, zömök jármukisgörgös, keskeny lánctalpon mozog. A lövészek oldalt kialakított lorésekenát tüzelhetnek. Fegyverzete 1 db, a tetore felerosített 12,7 mm-es nehézgép­puska torony nélkül.

142

Harci súlyKezelók/szálHtott lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortipusFegyverzet

9,15-9,5 Mp1/9 fó4,45 m2,70 m2,35 mDiesel1 db12,7 mmn.gp.

További adatok nem Ismeretesek

M-980 Lövészpáncélos JUGOSZLÁVIA

Az új tipus ú lövészpáncélos elso ízben az 1975. május 1-i belgrádi katonai felvo­nuláson jelent meg. Felépítése a szovjet BMP-1-hez hasonlít, de könnyebbannál. Nagysága, tuzereje a francia AMX-10P és a BMP-1 között van, futó­muvén öt közepes görgovel készült; a felso láncág burkolt a vízben történohaladáshoz. Elodje, az M-590 (M-60) tipus szintén hazai gyártmány. A testjobb oldalán beépített motor Snecma-Saviem francia V-8 Diesel-licenc; lö­kettérfogata 8200 cm'. A vezeto és a kocsi parancsnok egyaránt a baloldalonül. A szállított lövészek közül mindkét oldalon 3-3 fo tüzelhet, a hátsórészen két ~ifelé nyíló ajtó van, szintén lorésseI. A lapos felépítés és az ala­csony forgótorony növeli a jármu harcértékét. Érdekessége, hogy a tornyonelhelyezett kettos rakétaindító sín lépcsosen helyezkedik el. Errol indítják a3000 m-es lotávolságú AT-3 (Sagger) jelu irányított páncéltöro rakétát. Atorony belsejében még 2-4 db tartalék rakétát szállít.

Harci súlyKezelok/szállított

lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasság

12,0 Mp

3/8 fó6,25 m2,85 m1,73/2,16 m

Motortípus

MotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítmény

Saviem HS-115-2Diesel V-8

276 LE/3OOGf/min70/8 km/h23,0 LE/Mp

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db 20 mmMK.HS-804

gá./50 db1 db 7,92 mm gp.MG532 db AT-3 Saggerpct.rak./2-4 db500 km

143

KANADA RAM-Ill Közepes harckocsi

A második világháború éveiben a kanadai hadi- és gépipar - elsosorban a brit,hadsereg szükségleteinek kielégítésére - teljesen bekapcsolódott a hadi­anyaggyártásba. Ennek során eros amerikai hatás érvényesüit, legtöbbször

- licenc alapján gyártottak fegyvereket. A jól bevált amerikai M4 Sherman alvázfelhasználásával 1942-ben alakították ki a Ram-I jelu harckocsit, 40 mm-esharckocsilöveggel és kissé eltéro toronnyal. A vezeto mellé gép'puskatornyot,a páncéltest közepén, a torony alatt mindkét oldalon ajtót építettek be.• Az1942-ben végzett csapatpróbák után alakították ki az erosített Ram-II típust57 mm-es harckocsilöveggel és módosított géppuskákkal. Sorozatgyártásáranem került sor, mivel a normál Sherman típusok olcsóbbak és jobb teljesít­ményuek voltak. Azonos alvázon épült a Ram (O. P. Tank) parancsnoki harc­kocsi és Skink jelu légvédelmi páncélos 4 db 20 mm-es gépágyúval; ez utóbbinagy számban épült. A parancsnoki harckocsit imitált fa löveggel látták el,csak a géppuskái muködtek; a Ram-Kangaroo nevu lövészpáncélos-változat1943-tól került a gépesített zászlóaljakhoz. Ez utóbbinllk oldalajtói nem voltak.A fo méret- és teljesítményadatai a Sherman alaptípusokkal megegyezik.

144

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

30,0 Mp4 fo5,69 m2,82 m2,64 mOtto400 LE

40 km/h13,3 LE/Mp

Fegyverzet 1 db40 mmhk.lg.2 db gp.

További adatok nem ismeretesek.

T-59 Közepes harckocsi KINAI NÉPKÖZTÁRSASÁG

A kínai harckocsi gyártás szovjet technikai segítséggel 1950 után fejlodött ki.Ennek keretében Mukden körzetében két nagy üzemet építettek. A gyártottelso típus a szovjet T-54 közepes harckocsi módosított változata volt; 1963­tói kezdve T-59 típusjellel korszerusített változatát gyártották. Az alapválto­zattai szembeni fo eltérések: a beépített lövegstabilizátor, az infravörös látó­és célzóberendezés, valamint a toronykupolán elhelyezett 14,5 mm-es nehézgéppuska. Egyéb adatai a szovjet T-54 típusával megegyezoek. Az erosítettváltozatból 1966 után jelentosebb mennyiséget szállítottak Pakisztán nak. Britadatok szerint az 1960-as évek elejéig mintegy 3000 db-ot készítettek. '.

T-60 Úszóharckocsi

A szovjet PT-76 úszóharckocsit a kínai haderoben nagyobb számban alkalmaz­ták; 1956-tól kezdve licenc alapján gyártották. Erosített változata már kínaigyártású, 6-futógörgos alvázzal. Ennél aT-59 közepes harckocsi tornyát 1 db85 mm-es csoszájfékes löveggel és 1 db 7,62 mm-es párhuzamosított géppuská­val szerelték fel. Egy további 7,62 mm-es légvédelmi géppuska is felszerelhetoa toronyra. A növekedett súly ellenére is úszóképes maradt, az alaptípushozképest a tuzero jelentosen emelkedett. A harckocsit a Kínai Népköztársasághaderején kívül a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Pakisztán és Tanzániarészére is szállították.

------------------------~--- --

145

KrNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG T-62 Úszóharckocsi

A már teljesen kínai gyártású, 5 futógörgos harckocsi aT-59 kisebb méretuváltozata. Összsúlya kb. 21,0 Mp, fegyverzete 1 db 85 mm-es löveg és 1 db7,62 mm-es párhuzamosított géppuska. Egyszerubb, vékony páncélzatú harc­kocsiként hozták létre, amely viszonylag olcsón és közepes ipari berendezések­kel is gyártható. A kínai haderon kívül Albánia és Szudán részére szállították.

T-63 Könnyu harckocsi

146

A rendelkezésre álló adatok szerint 5 db kis méretu futó- és 4 db támasztó­

görgos futómuve van, fegyverzete 85 mm-es löveg. Egyéb adatai nem ismere­tesek.

TYPE-SS Lövészpáncélos KINAI NÉPKÖZTÁRSASÁG

A Kínai Népköztársaság elso kerekes lövészpáncélosa, a szovjet BTR-40 kínaiépítésu változata, méret- és teljesítményadatai a szovjet típuséval megegyez·nek.

TYPE-56 Lövészpáncélos

A szovjet BTR-152 kerekes lövészpáncélos kínai építésu változata. Adatai,jellemzoi az eredeti szovjet jármuévei megegyeznek. Alváza 3 X 3 kerekes.

M-1967 (vagy M-1970) Lövészpáncélos

Az elso teljesen kínai tervezésu és fejlesztésu lövészpáncélos. A T-60 jelzésukönnyu harckocsi bázisára - alvázára és futómuvére - épült. Összsúlyakb. 10,0 Mp, fegyverzete 1 db 12,7 mm-es nehéz géppuska, valamint a szállított10 lövész fegyverzete. A kínai haderon kívül a tanzániai hadsereg használja.

147

LENGYELORSZÁG TKS Könnyu harckocsi

Lengyelország 1929-ben megvásároita a brit Vickers Carden-L1oyd fegyver­hordozó jármu Iic;;encét;ez képezte az olasz Ansaldo kis harckocsi alapját is.Ebben az idoszakban az európai államok azon törekvésükben, hogy minden­áron páncélos fegyvernemet hozzanak létre, sorozatban gyártottak és alkal­maztak kis harckocsikat. A Vickers jármu csak géppuska hordozására volt al­kalmas, komoly védopáncélzata nem volt. Néhány eredeti példány megvásár­lása után 1930-ban elkészült a TK-1 és TK-2 prototípus, majd ezek alapjána TK-3 szériapéldányok. A gyártást 1933-tól a varsói Ursus traktorgyár vé­gezte, és a korszerusített TK-3-ból TKS néven 1939-ig összesen kb. 390 dbépült. Más adat szerint összesen 574 db TK-3 és TKS készült, és 21 harcko­csizó századot egyenként 13-18 db jármuvel láttak el. Ezenkívül a harckocsi­magasabbegységek kaptak egy-egy 13-16 jármuves felderíto egységet. Az azo­nos alvázon a korszerusített változatok TKW, TKF, TKS-D jelzéssel készül­tek. A 20 mm-es gépágyúval átfegyverzett tuzerosebb változat tervei is készenálltak, és a TK-3 és a TKS szériák velük történo átalakítását 1940 tavaszáratervezték, de ezt a háború megakadályozta. Ebbol a változat ból csak néhánytucat épült meg. A Hotchkiss fegyverzetu, kétszemélyes jármuveket elsosor­ban felderíto és könnyuharckocsi-feladatkörben alkalmazták, de az 1939. évihadmuveletekben a tuzerosebb német harckocsi kkal szemben lényeges ered­ményeket nem értek el.

Harci súly2,7 Mp Sebesség úton .40 km/hPáncélzat3-10 mmKezelok

2fo Fajlagos Fegyverzet/Teljes hossz

2,56 m teljesítmény15,5 LE/Mploszer-Teljes

Fajlagos talaj-javadalmazás 1 db 7,92 mm gp./2000 dbszélesség

1,76 m nyomás0,42 kp/cm'Wz25Magasság

1,33 m Árokáthidal6 vagyHasmagasság

0,33 m képesség1,0 m 1 db 20 mm gá./250 dbMotortípus

Polski Fiat AC-U2, OttoLépcsomász6 Hat6táv180 kmMotor-

képesség0,5 m

148

teljesítmény42 LE/2600 f/min Mász6képesség350•

7TP Könnyu harckocsi LENGYELORSZÁG

Lengyelország 1931-ben megvásároita a brit Vickers-E típusú könnyu harc­kocsi egy példányát a licencgyártás jogával együtt. Az eredeti E jelu konstruk­cióból 1932-tol 50 db-ot vettek meg. Ezek kétféle toronykialakítással épültek,vagy 2 db géppuska, vagy 1 db 47 mm-es kis kaliberhosszú löveg és 1 db gép­puska kialakítással. Súlyuk 7,2 Mp, páncélzatuk 5-13 mm volt, 92 LE-s Sid­deley-motor meghajtással, a hatótáv 80-160 km között adódott. Ennek a jár­munek a lengyel tervezok által 1934-ben korszerusített változata volt a 7TPjelu harckocsi. Fo eltérések: a gyártás kezdetétol osztrák Saurer licencu Die­sel-motort és 37 mm-es Bofors típusú löveget építettek a jármube. Néhánypéldányon a 2 db 7,62 mm-es VZ-30 típusú beépített géppuska maradt. Az1935 és 1939 között elkészült 170-200 db elsosorban a harckocsizó zászló­aljak felszerelését képezte, zászlóaljanként 49 jármuvel. A korábbi Vickers-Etípusokat is részben átépítették, ezeket négy harckocsiszázad kapta, egyen­ként 16 jármuvel. • A meghajtás mindegyik típusnál mellso lánckerekes meg­oldású, a futómu jellegzetes Vickers típus; ez utóbbi több jármuvön is szerep­hez jutott, pl. a szovjet T26 sorozatnál. A jármuveket az 1939. évi, a németekellen vívott háború során harcba vetették, a legnagyobb részük megsemmisült.A továbbfejlesztése - az amerikai Christie és szovjet BT sorozat mintájú ­10TP jelu jármu volt, ebbol azonban 1937-38-ban csak 1 példány épült meg.

Harci súly 9,4 Mp Sebesség úton32 km/hPáncélzat5-17 mm, ill. 4-40 mm-igKezelok

3fo Fajlagos FegyverzetA 2 db 7,92 mm gp. M30Teljes hossz

4,60 m teljesítmény11,7 LE/MpB torony: 1 db 37 mmTeljes szélesség 2,41 m

Fajlagos talaj- hk.lg.Magasság

2,15 m nyomás0,60 kp/cm2 1 db 7,92 mmHasmagasság

0,38 m Árokáthidaló gp.Motortípus

VBLD-6 Diesel (Saurer)képesség1,8 mHatótáv160 km

6 heng.Lépcsomászó

Motor-képesség1,0 m

teljesítmény

110 LE Mászóképesség36°• 149

LENGYELORSZÁG TK-3 Könnyu harckocsi

A Vickers Carden Lloyd Mk.-6. Iicence és a mintapéldányok megvásárlása,majd a TK-1 és TK-2 kísérleti prototípusok elkészítése után 1930-ban épültmeg a lengyel TK-3 jelu könnyu harckocsi (kis harckocsi). amelybol a czecho­wice-i STW-gyár 1933-ig kb. 300 db-ot épített. Az 1 db 7,92 mm-es géppus­kája, a felderítésre és a gyalogság támogatására is gyenge volt. A javított TKSváltozat gyártásának megindítása után a változatlan alvázra jó néhány variációépült; pl. a vasúti kocsi keretbe szerelheto TK/TKS változat, továbbá a TK­vontató típus, amely lánctalpas utánfutót kapott. A TKD, a TKW és a TKW-Bgéppuskás, emelt tornyú típus volt; a C2P változat szállítójármu, a TKS-Degy könnyu páncélvadász prototípusa volt, nyitott küzdotérrel és mereven be­épített lövegge\. Ezek 1939 oszén korlátozott számban vagy csak prototípu­sokként álltak készen, így háborús szerepük is korlátozott volt .• A baloldalirajz a TKS-Dváltozatot ábrázolja.

150

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasság

2,43 Hp2 fo2,58 m1,78 m1,32 m0,30 m

MotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásÁrokáthidaló képesség

Ford A, 4 ütemu40 LE

46 km/h16,4 LE/Mp0,56 kp/cm21,0 m

PáncélzatFegyverzetHatótáv

3-8 mm-ig1 db 7,92 mm gp.200 km

10TP Könnyu harckocsi LENGYELORSZÁG

1936-ban' a lengyelországi harckocsitervezo iroda egy akkor korszeru, kerekes­lánctalpas futómuvel egyaránt üzemeltetheto 10TP jelu vadászharckocsi terve­zését kezdte meg. Az alapelveket az amerikai Christie harckocsi ról vették át,de Bofors tornyot alkalmaztak, és egy amerikai Motor American de la Francetípusú 240 LE-sOtto-motort építettek a jármube. Ez utóbbi teljesítménye nembizonyult elegendonek, ezért német Maybach 300 LE-s Otto-motorral cserél­ték ki. Anagygörgoket gumiperemmel burkolták, a lánc nélküli, kerekesmenetnél az efso nagy futógörgot hajtották meg; a 2. és 3. emelheto, a 4. szin­tén meghajtott volt. A kezelok a lánctalpakat 10 perc alatt felszerelhették. Amechanikus tengelykapcsoló-rendszert hidraulikussal cserélték fel. Az 1938­39-ben végrehajtott próbák megmutatták, hogya prototípus-jármu túl bo­nyolult és drága konstrukció, ezért az erofeszítéseket egy új lánctalpas, 14TPjelu könnyu harckocsi kidolgozására összpontosították. Ebbol 1938-39-ben1 prototípus épült meg.• A 14,0 Mp súlyú, 4 fonyi legénységu harckocsi50 kmjh sebességet ért el. Páncélzata alakilag megegyezett a korábbi 10TPjármuévei, de vastagsága 35-50 mm-re nott. Az újonnan beszerelt 300 LE-sV-12 Maybach típusú motort 4 elore-, 1 hátrameneti fokozatú váltómuvelépítették össze. 1938j39-ben megkezdték a 20j25TP jelu 22-25 Mp súlyúratervezett közepes harckocsi építését, de a második világháború a fejlesztésimunkákat megszakította.

Harci súly 12,8 MpMotortípus Maybach, V-12Páncélzat8-20 mm-igKezelok

4 foMotorteljesítmény300 LEFegyverzet1 db 37 mmTeljes hossz

5,40 mSebesség úton75, ill. 50 km/h hk.lg.Teljes szélesség

2,55 mFajlagos teljesítmény23,4 LE/Mp 2 db 7,92 mmMagasság

2,20 mFajlagos talaj nyomás0,47 kp/cm2 gp.Hasmagasság

0,40 m Hatótáv210 km

151

A csepeli Weiss Manfréd-gyár már 1936-ban hozzá kezdett a V3 és V4 (V=von­tató) fedonevu könnyu harckocsik tervezéséhez és a prototípusok gyártásához.A típussal kapcsolatos túlzott követelmények, nevezetesen az, hogy lánc nél­kül is üzemeljen és úszóképes legyen, a svéd Landsverk-gyár L-60 típusúkönnyu harckocsijával szemben nem tették versenyképessé, így ezen licencmegvásárlására került sor; 38M Toldi I néven a MÁVAG- és a Ganz-gyárakgyártották .• Viszonylag jó fajlagos teljesítménye abból eredt, hogy az eredeti145 LE-s svéd Scania-Vabis motor helyett a 155 LE-s, 8 hengeres német 8üssingmotort építették be; a harckocsi súlya ugyanakkor -a svéd 11,0 Mp helyett­csak 8,5 Mp volt. Ez a fajlagos teljesítmény a késobbiekben - 1944-ben ­a 40 mm-es ágyúval történo átépítés következtében romlott .• A harckocsimotorját, hajtómuvét, futómuvének lényeges elemeit import útján szereztékbe, és ez az összesen mintegy 200 példány gyártását nagymértékben hátráltatta.A lengokaros futómu torziós rugói nak sorozatos törése is sok problémát oko­zott .• A Toldi harckocsi kat a közepes- és nehézharckocsi-századok között osz­tották szét, de feladatu k valójában csak felderítésre szorítkozott .• Az 1943. évkezdetétol 1944 áprilisáig 80 db-ot a 42M 40 mm-es löveggel láttak el; ezzel ajármu súlya 9,4 Mp-ra növekedett. Ennek a típusnak Toldi II (840) jelzést ad­tak.

MAGYARORSZÁG 38M TOLDI I Könnyu harckocsi

152

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

8,5 Mp3 fo4,75 m2,14 m1,87 m0,35 m45/50°155 LE50 km/h18,1 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásOldalstabilitás

Árokáth~daló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességPáncélzat

0,55 kp/cm225°1,75 m0,75 m0,60 m35°

2,70 m0,29 m5-7 mm,

homlokfal 13 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 36M20 mmn.pu./208 db1 db 8 mmGebauergp./2400 db200 km

39M CSABA Felderíto páncélgépkocsi MAGYARORSZÁG

A jármu a csepeli Weiss Manfréd-gyárban készült. Alapját az angol rendelésreszerkesztett AC II terepjáró alváz képezte. Az alváz korszeru kialakításával1936-ban a külföldi rendelo figyelmét is felkeltette .• A csoalváz két végéncsatlakozott a differenciálokhoz; mindkét tengely keresztlaprugós lengoten­gely volt .• Az összkerék-hajtású és összkerék-kormányzású jármu meglehe­tosen bonyolult megoldása miatt a kormányzás igen nagy erot kívánt; ezt kétsebességfokozatú kormánygéppel oldották meg .• Az elso. hazai célra készülttípusnak 90 LE-s,felülvezérelt, 4 hengeres soros kialakítású motorja volt. A so­rozatgyártásnál ezt nem alkalmazták, helyette a honvédségben már elterjedt90 LE-s V-8-hengeres kölni Ford motort építették a jármube .• A mindkétirányban 5-5 fokozattal rendelkezo sebességváltó az akkori idoknek megfe­leloen tolókerekes, nem szinkronizált kivitelben készült .• A páncélgépkocsi­nak mindkét irányban azonos kezeloelemekkel felszerelt vezetohelyei voltak,bár a motor mellett elhelyezett hátra-vezetoülés meglehetosen szuk volt .•A felépítmény és a torony szegecselt, illetoleg csavarozott kivitelben készült .•1943-tól a parancsnoki páncélgépkocsival együtt bizonyos. a gyakorlat meg­kívánta korszerusítéseket hajtottak végre rajta. Az 1939-toI1944 tavaszáig el­készült mintegy 172 db Csaba páncélgépkocsi többsége a felderíto zászlóaljak­hoz került.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögTengely távolságNyomtávolságMotorteljesitmény

5,95 Mp4 fo4,52 m2,10 m2,33 m0,33 m30/25°3,0 m1,70 m90 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

85 km/h15 LE/Mpkb. 1,7 kp/cm2kb. 30°kb. 0,5 mkb. 1,0 m0,5 mkb. 30°9-13 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 36M

n.pu./200 db1 db gp./3000 db1 db 31M gu_kb. 200 km

153

A 39M Csaba felderíto páncélgépkocsi rendszeresítése után alig egy évvel,1940-ben a csepeli Weiss Manfréd-gyárban a Csaba alapján elkészült a parancs­noki páncélgépkocsi. A páncéltest, a motor, a hajtómu és a futómu változatlanmaradt; az egységesítés érdekében a toronygyuru átméroje szintén .• A lénye­ges eltérés az volt, hogya normál Csabának csak 1 db R--.S-ös rádiókészüléke,a parancsnoki típusnak 2 db R-4-es és R-S-ös készüléke volt. A megfelelorádió-összeköttetés érdekében rácsszerkezetu tetoantennát kapott, amelyetaz alsó helyzetbol a felso üzemi helyzetig pneumatikusan lehetett emelni. •A felderíto típusnál kisebb toronyba csak 1 db géppuskát építettek be.• A pa­rancsnoki típus a felderítovel párhuzamosan készült. 1943-ban mindkettonélkorszerusítéseket vezettek be. Közülük a leglényegesebb az elektropneumati­kus szervokormány, ami a terepen igen nehéz kormányzást megkönnyítette,és ezzel a jármu manoverezoképessége lényegesen jobb lett .• Változások tör­téntek a futómunél is; itt a lengotengelyek acélöntésu házait és a bekötése keta tapasztalatok alapján megerosítették.

MAGYARORSZÁG

IQ~.~

39M CSABA Parancsnoki páncél gépkocsi

154

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögTengely távolságNyomtávolságMotorteljesitmény

5,85 Mp4 fo4,52 m2,10 m2,80 m0,33 m30/25°3,0 m1,70 m90 LE .

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

85 km/h15,2 LE/Mpkb. 1,6 kp/cm2kb. 32°kb. 0,5 mkb. 1,0 m0,5 mkb. 30°9-13 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db gp./4000 dbkb. 220 km

A svéd konstrukció alapján, L-62 jelzéssel készült prototípusát 1939-ben mu­tatták be.A Toldi könnyu harckocsi elemei nek felhasználásával készült;azalváz­nak a 4 pár futógörgo helyett 5 pár futógörgoje volt, ennek következtében_ bár a görgok kisebbek voltak - az alváz mintegy 0,5 m-rel hosszabb lett .•A felül nyitott, kúpos toronyban a 40 mm-es gépágyút helyezték el a toronnyalegyütt forgó talapzaton. A gépágyú légi célok ellen is használható volt, mert atorony mellso kivágásának zárószerkezete ezt lehetové tette .• A típust 1940­ben rendszeresítették. Mint állandó tuzkész fegyvert, a gyorscsapatok páncél­és légvédelmi eszközeként alkalmazták. A MÁVAG-gyárban 1944-ig mintegy140 példány készült el.• Mind a torony, mind pedig az alváz hegesztett kivi­telben készült. A több mint 2 m átméroju kúpfelületu torony kialakítása a gyár­tás során nehézségeket okozott .• A futómu torziós rugói és lengokarjai- a Toldi típushoz hasonlóan - gyengéknek bizonyultak; sok meghibásodásfordult elo.

40M NIMRÓD Páncélvadász MAGYARORSZÁG

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesitmény

10,5 Mp6 fo5,32 m2,30 m2,80 m0,35 m45/50°3,20 m0,29 m155 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

50 km/h15,2 LE/Mp0,57 kp/cm222°

2,0 m0,75 m0,60m35°

6-10 mm;homlokfal 13 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db40 mmlé.gá.(150 db)kb. 200 km

155

MAGYARORSZÁG 40M TURÁN Közepes harckocsi

A harckocsi aT-21 típusú Skoda-licenc alapján épült. Rendszeresítésére 1940oszén Turán néven került sor. Kialakítása kevéssé korszeru, de bonyolult ésköltséges volt. A 45°-os V-8-hengeres motor forgattyústengelyét annak érde­kében, hogya szokásos siklócsapágy helyett hengergörgos csapágyakat alkal­mazhassanak, tagonként szerelték össze. Ez a megoldás igen kényes gyártásifeltételeket tett szükségessé .• A pneumatikusan muködtetett sebességváltó2 x 3 fokozatú, terhelés alatt kapcsolható bolygómurendszerbol állt. A hátsólánckerék hajtott, de a mellso láncfeszíto kerék is fogazott volt, ezáltal 4 dbfékezheto kereke volt .• A 8 pár futógörgot laprugókkal megtámasztott him­barendszerbe ágyazták, a lépcsomászó képesség növelése érdekében elöl te­kercsrugózású lökésgátló görgoket helyeztek el, alumíniumöntvény koszorúk­kal. A futómu a kis görgok miatt igen kényes és költséges volt, a hátsó lánc­hajtás nem tette lehetové a felül elorefutó lánc öntisztításának kihasználását .•A Weiss Manfréd-, a Magyar Vagon-, a Ganz- és a MÁVAG-gyárak 1944-ig- a nehéz Turán- és Zrínyi- változatokat is beleértve - összesen mintegy500 db-ot gyártottak.

Harci súly 18,2 MpSebesség úton 47 km/hFegyverzet/loszer-Kezelok

5 foFajlagos teljesítmény14,3 LE/Mpjavadalmazás1 db 41M

Teljes hossz5,50 mFajlagos talajnyomás0,61 kp/cm2i

40 mm

Teljes szélesség2,44 mOldalstabilitás 45° ,

Ig./101 dbMagasság

2,30 m.Árokáthidaló képesség 2,20 m 2 db

Hasmagasság0,38 mGázlóképesség 0,90 m 34/40M

Mellso/hátsó terepszög40/35°Lépcso mászó képesség0,80 m 8mm

Lánctalpfelfekvési hossz3,70 mMászóképesség 45° gp./3000 db

Lánctalpszélesség0,42 mPáncélzat 13-25 mm,Hatótáv 165 km

156

Motorteljesítmény 260 LE 50 mm

41M TURÁN Nehéz harckocsi MAGYARORSZÁG

Az 1941. év kezdetén már látható volt, hogya Turán harckocsi ba épített40 mm-es löveg számára a '10M Turán harckocsi mozgékonysága nem megfe­lelo, futómuve elavult. A követelmény a nehéz harckocsi kialakítása lett. Ezta már gyártás ban levo közepes harckocsi ból kellett kialakítani úgy, hogyamotorja, a futómuve és a toronygyuru átméroje ne változzék meg.• igy ala­~ult ki a nehéz Turán típus, amely csak a torony és a 75 mm-es ágyú alkalma­zásában tért el a közepes harckocsitói. A nagyobb torony ~s a nagyobb ur­méretu ágyú a harci súly mintegy 1,0 Mp-os növekedését jelentette, amelytermészetesen a fajlagos teljesítményre, a fajlagos talajnyomásra, a sebességreés az oldalstabilitásra is hatással volt. Mindezek a közepes típusú harckocsimozgékonyságát hátrányosan befolyásolták .• A mintegy 130 db nehéz harc­kocsit a Weiss Manfréd-, a Ganz- és a Magyar Vagon-gyárak a közepes típussalpárhuzamosan gyártották .• Néhány darabot - 2 db R-4 és R-5 rádióvalfelszerelve - parancsnoki harckocsi megjelöléssei alkalmaztak, és a parancs­noki Csaba páncélgépkocsi rácsantennájával szerelték fel oket .• A Turán harc­kocsik 75 mm-es hosszú csövu löveggel való átalakítását és 8 mm-es lemezzeltörténo kötényezését is tervezték, ezekbol azonban 1944 tavaszán csak 1 dbkísérleti példány készült el.

Harci súly 19,2 MpSebesség úton 45 km/hPáncélzat 13-25 mm,Kezelok

5foFajlagos teljesítmény13,5 LE/Mp homlokTeljes hossz

5,50 mFajlagos talaj nyomás0,61 kp/cm2 max. 60 mmTeljes szélesség

2,44 mOldalstabilitás 400Fegyverzet/loszer-Teljes magasság

2,60 mÁrokáthidaló képesség2,20 mjavadalmazás1 db 41M

Hasmagasság0,45 mGázlóképesség O,90m 75 mm

Mellso/hátsó terepszög40/350Lépcsomászó képesség0,80 m hk.á./80 db

Lánctalpfelfekvési hossz3,70 mMászóképesség 450 2 db 8 mm

Lánctalpszélesség0,42 m gp./3000 db

Motorteljesítmény

260 LE Hatótáv150 km157

MAGYARORSZÁG 42JoiíÍ TOLDI II Könnyü harckocsi

A Toldi harckocsik harci tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogya jármu- elsosorban gyenge fegyverzete miatt - csak összeköto és felderíto felada­tokra használható. Bár az akkori Haditechnikai Intézet megbízást adott egykorszerubb változat kialakítására, nyilvánvalóvá lett, hogy annak nincs ér­telme. Ennél a mindenképpen irreális elképzelésnél a 40 mm-es lövegen kívüla páncélzat erosítésén túl a kormányrendszer megváltoztatását is feladatulszabták .• igy más lehetoség nem volt, mint a még üzemképes Toldi könnyuharckocsik minimális befektetéssel történo átalakítása. A legjelentosebb fel­adat a 20 mm~es nehézpuska helyett a 40 mm-es löveg elhelyezése volt .• Azátalakítások eredményeképpen a harckocsi súlya 8,5 Mp-ról 9,4 Mp-ranöveke­dett. Ez a több mint 10%-os növekedés természetesen a fajlagos paraméte­rekre - a sebességre, a hatótávolságra stb. - kedvezotlenül hatott. Végül isegy közepes Círméretu löveggel ellátott, de védettség szempontjából elégtelenharckocsi jött létre. 1944-ig a Ganz-gyár kereken 80 db-ot alakított át, de azátalakítás eredményeképpen az amúgy sem tökéletes futómu meghibásodásaiszaporodtak.

158

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesítménySebesség úton

9,4 Mp3fo4,75 m2,14 m1,87 m45/50°2,70 m0,29 m155 LE

47 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

16,5 LE/Mp0,61 kp/cm225°

1,75 m0,75 m0,60 m35°

5-7 mm,homlok13 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 42M

40 mm 19.2 db

34f37M8 mm gp.190 km

43M ZRrNYI II Rohamlöveg MAGYARORSZÁG

A rohamlöveg a Turán családhoz tartozó típuso A motor és a hajtómu felhasz­nálásával abban az idoben korszerí(feltunoen alacsony, mozgékony jármu ala­kult ki. Az eredeti tervek szerint a 75 mm-es hosszú csövu ágyút tervezték be­építeni (Zrínyi 1), mivel azonban a 10,5 cm tarack állt rendelkezésre, így ennekbeépítésére került sor (Zrínyi II). A tarack hátrasiklásnál a motortér a küzdotérelválasztó falához annyira közel került, hogya biztonság érdekében a tüzelés­nél a töltokezelo a szánon megfelelo helyen elhelyezett .elektromos nyomó­gombot muködtetett. A csapatpróbáját 1943 elején végezték .• Az osztottloszer hátrányosnak bizonyult, szükség lett volna egyesített loszerre .• A ro­hamlöveg törzse a Turán családnak megfeleloen szegecselt és csavarozott ki­vitelben készült .• A tervek szerint 1944-tol a már említett 75 mm-es hosszúcsövu, csoszájfékes löveg beépítését tervezték, de ebbol a típusból1944 elejéncsak egy kísérleti példány készült el, kötényezett kivitelben .• A Weiss Man­fréd-gyár a Zrínyi II rohamlövegbol1944 júliusának végéig, a bombatámadásokokozta súlyos sérüléséig kereken 60 db-ot készített el.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesítmény

21,5 Mp4 fo5,90 m2,S9 m1,90 m0,45 m40/35°3,70 m0,42 m260 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabi IitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsömászó képességMászóképesség

40 km/h12,1 LE/Mp0,75 kp/cm'45°2,20 m0,90 mO,SO m45°

Páncélzat

Fegyverzet

Hatótáv

13-25 mm,homlok75 mm1 db

40/43M10,5 cm tar.(52 db)1S0 km

159

MAGYARORSZÁG 44M TURÁN Nehéz harckocsi

1943 elején a harctéri tapasztalatok alapján elhatározták, hogya Turán harc­kocsikat új, nagy teljesítményu löveggel látják el. A legnehezebben megvaló­sítható feltétel az volt, hogy a jelenlegi toronyba, nagyobb átalakítás nélkül,az új, nagyobb teljesítményu löveg beépítheto legyen. Ezen felül szükségessévált a homlokpáncéllemezek minimálisan 80 mm vastagság ra történo meg­erosítése (talpalása) .• Ezt a típust már kötényezett kivitelben tervezték ki-

~ alakítani. A legsúlyosabb feltétel -la változatlan torony - nem volt teljesít­heto. Ezért a toronygyurure - a követelménynek megfeleloen - új tornyotszerkesztettek. Lövegként a 43M 75 mm-es, hosszú csövu és csoszájfékes ágyútépítették be .• Az új toronnyal készült jármubol - a követelményeket telje­sítve - 1944 elején 1 db prototípus készült el; kísérleti üzemelésére is sorkerült. A nagyobb torony, a nagyobb urméretú löveg és a kötényezés súlyakövetkeztében - változatlan motorteljesítmény mellett - a fajlagos para­méterek tovább romlottak.

o

160

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélesség

(kötényezéssel)Teljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélesség

21,0 Mp5 fo6,60 m

2,60 m2,70 m0,38 m40/35°3,43 m0,42 m

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképesség

260 LE

40 km/h12,4 LE/Mp0,78 kp/cm2kb. 40°2,20 m0,90 m0,80 m45°

Páncélzat

Fegyverzet

Hatótáv

13-25 mm.homlok80 mm1 db 43M75 mm hk.á.2 db30/40M8 mm gp.(3000 db)150 km

44M ZRINYI I Rohamlöveg MAGYARORSZÁG

A harctéri tapasztalatok alapján a Zrínyi rohamlövegbe is - a nehéz Turánharckocsi hoz hasonlóan - a 75 mm-es hosszú csövu, csoszájfékes harckocsi­löveget építették be. Ez a típus kötényezett kivitelben készült, a homlok­lemez vastagságát 100 mm-ben állapították meg. A roham löveget 1 példányban1944 tavaszán a Weiss Manfréd-gyárban készítették el. A prototípus az akkormár gyártott rohamlöveg felhasználásával készült .• A menetpróbákra 1944elején került sor, és ennél a típusnál is bebizonyosodott, hogyasúlynövekedésmiatt a fajlagos paraméterek romlanak. Kivételt képezett az oldalstabilitás,amely az egyébként is igen korszeru, alacsony építés mellett ennél a típusnálkedvezo volt. A gyár, az 1944. július 27-i bombázás után harckocsigyártásramár nem volt képes. Néhány - a csapatoknállevo - rohamlövegre a köténye­zést utólag felszerelték .• Említést érdemel, hogy a felszabadulás után a Ganz­gyárban talált 1 db Zrínyi alvázra épített mozgó daru hosszú évekig üzemelt.

Harci súly 22,0 MpMotorteljesítmény 260 LEPáncélzat 13-25 mm

Kezelok

4foSebesség úton 40 km/h homlok

Teljes hossz

7,60 mFajlagos teljesítmény11,8 LE/Mp 100 mm

Teljes szélesség

Fajlagos talajnyomás0,78 kp/cm2Fegyverzet 1 db 43M

(kötényezéssel)

3,00 mOldalstabilitás 450 75 mm

Teljes magasság

1,90 mÁrokáthidaló képesség2,20 m hosszú csö-

Hasmagasság

0,38 mGázlóképesség 0,90 m vü, csoszáj-

Mellso/hátsó terepszög

40/350Lépcsomászó képesség0,80 m fékes hk.á.

Lánctalpfelfekvési hossz

3,43 mMászóképesség 450Hatótáv 180 km

Lánctalpszélesség

0,42 m 161

MAGYARORSZÁG 44M TAS Nehéz harckocsi

A német hadvezetoség 1943-ban - elsosorban a bombázások következtébenfellépo gyártási nehézségek miatt - a magyar harckocsigyártás olyan átalakí­tását szorgalmazta, amely a Pz.V. (Párduc) harckocsik gyártását segítette volna.Nem komplett gyártást, hanem csak részegységek készítését javasolták.A m. kir. honvédség vezérkarának hadmuveleti csoportfonöksége ezt elle­nezte, és a teljesen magyar konstrukciójú Tas harckocsi gyártását tuzte célul.A tervezési és a konstrukciós munkákat a Weiss Manfréd-gyár végezte el.• A Pz. V.-höz hasonló felépítésu jármube 2 db külön-külön és együttesen isüzemeltetheto 260 lE-s Turán motort építettek. A futómu a Toldi- és a Turán­tapasztalatok figyelembevételével nem torziós rugózású és nem kisgörgos ki­vitelben készült; oldalanként 3 pár, laprugókra támaszkodó, középnagy görgo­párt alkalmaztak .• Az elso lánckerék meghajtott, a 2 x 4 fokozatú bolygó­muves sebességváltó terhelés alatt is kapcsolható volt. A hegesztett törzsués tornyú jármu 1944 tavaszán a Weiss Manfréd-gyárban készült. Futómuve,törzse a beépített motorokkal és sebességváltóval együtt - a torony felszere­lése nélkül- készen volt. amikor az 1944. július 27-i bombatámadás a szerelo­muhelyt és a gépmílhelyt elpusztította.

162

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLáncfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesítmény

38,0 Mp5fo9,20 m3,5 m3,00 m0,50 m45/4504,10 m0,60 m2X260=520 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképesség

45 km/h13,8 LE/Mp0,78 kp/cm2kb. 250

1,80 m1,70 m0,85 m350

Páncélzat

Fegyverzet

Hatótáv

20-50 mm,homlok120 mm1 db 43M75 mm hk.á.2 db 30/40M8 mm gp.kb. 200 km

44M TAS Rohamlöveg (tervezet) MAGYARORSZÁG

A Weiss Manfréd tervezo gárdája a Tas nehéz harckocsi megtervezésekor aTurán-Zrínyi családelv alapján - eloterv szinten - tervezte meg a nehézmagyar rohamlöveget. A jármu alapját a Tas harckocsinál is alkalmazott 6 párközépnagy futógörgo képezte; a törzs kialakításánál figyelembe vették a Zrínyirohamlöveg igen jól sikerüIt és korszeru alakját .• A motorok .beépítését- az alaptípushoz hasonlóan - szintén együtt és külön üzemeltetheto kivi­telben tervezték. A Tas harckocsi ból átvett korszeru, a terhelés alatt is kap­csolható, 2 X 4 fokozatú sebességváltó a mellso lánckerekeket hajtotta meg.A tervek szerint a 120 mm vastag homlokfalba anémet 8,8 cm-es L/71 harc­kocsilöveg került volna beépítésre; a homlokfalnak a vízszintessei bezárt szögekb. 40° volt .• A rohamlöveg az 1944. tavaszi bombázások miatt csupán tervmaradt, de a tervezett prototípus elkészítése érdekében a Tas harckocsivalközös alkatrészeket legyártották. Mindkét prototípust 2-2 példányban ter­vezték, így összesen 4 készlet futómu, motorpár és sebességváltó készült el.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLáncfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesítmény

37,0 Mp5fo9,50 m3,00 m2,30 m0,50 m45/45°4,10 m0,60 m2 X260=520 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképesség

45 km/h14,0 LE/Mp0,76 kp/cm245°1,80 m1,70 m0,85 m35°

Páncélzat

Fegyverzet

Hatótáv

20-50 mm,homlok120 mm1 db 8,8 c."

L/71 hk.lg.kb. 220 km

163

164

o o Ansaldo CV-35 kisharckocsik 1938·ban

f) Toldi I könnyu harckocsi 1941·ben

@ 39M Csaba II parancsnoki páncélgépkocsi 1941·ben

o 39M Csaba II parancsnoki páncélgépkocsik próbaúton

o A Turán I közepes harckocsi 1941-ben

~ A Nimród önjáró gépágyú - és háttérben a T-38 könnyuharckocsik 1942 tavaszán Esztergomban

f) Az 1942-ben szállított 106 db Pz.Kpfw-38(t) könnyu (Magyar­országon közepes) harckocsi egy példánya 1943 elején

@ Az f944-ben átadott néhány Pz.Kpfw-III.G egyik példánya

o Az f942-ben átvett Pz.Kpfw-IV.D egyik példánya az eszter­gomi díszfelvonuláson

165

@ Az 1944-ben átadott 10 db Tiger 1,Pz.Kpfw-VI. A egyik pél­dánya

ID 1944-ben a magyar honvédség 6 db Panther D, Pz.Kpfw-V.Jármuvet is kapott (A kép német Jelzésu harckocsit ábrázol)

@ A Zrinyi II rohamlöveg az 1944. évi harcokban

@ A Tas nehéz harckocsi 1944 júliusában (modell kép)

~ A tervezett Tas roham Iöveg 1944 végén (modellkép)

166

FUG Felderítö úszógépkocsi MAGYAR N~PKÖZTÁRSASÁG

A felderíto úszógépkocsi a felderíto- és a gépesített lövészcsapatok harcesz­köze .• A gépjármunek szárazon és vízen, nehéz terepviszonyok közepette,átszeldelt terepen is jó manoverezoképessége van. Harchelyzetben a személy­zete számára megfelelo páncélvédettséget biztosít. A gépjármu fo szerkezetirészei: a páncéltest, a motor és az eroátviteli egységek, a futómu és a segéd­futómu, a hajócsavarhajtás, az elektromos és a híradó berendezések .• A jár­mutest zárt egységet alkotó önhordó páncélszerkezet. Alsó részét hajótestnekképezték ki, amely a vízen való haladásban szükséges hajócsavar-hajtást is ma­gában foglalja.• A jármutestet belül válaszfal osztja ketté. Mellso része a ve­zeto- és küzdotér, hátsó része amotortér .• A megfelelo terepjáró képességelérése érdekében a jármunek összkerékhajtása, segédfutómuvei (oldalanként2-2 db kerék), menet közben is szabályozható nyomasú kerékabroncsai ésfüggetlen felfüggesztésu mellso futómuve van.• A beépített csörlomu lehe­tövé teszi, hogy a jármu önmagát vagy más jármuveket kimentsen, illetve von­tasson.

Teljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotorteljesitménySebesség úton/vizenFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képesség

5,8 m2,5 m1,9 m0,34 m100 LE80/9 km/h14,3 LE/Mp1,0 kp/cm225°

1,5 m

GázlóképességLépcsamászó képességMászóképességMellsa/hátsó terepszögKerékképlet

0,6 m0,4 m30°

42/42°4X4 m

167

MAGYAR N~PKÖZTÁRSASÁG VS-FUG Vegyifelderítö úszógépkocsi

A vegyi- és sugárfelderíto úszógépkocsi a vegyivédelmi alakulatok harceszköze ;beépített speciális berendezései segítségével alkalmas az általa leküzdheto te­repszakaszok vegyi- és sugárszennyezettségének felderítésére, a szennyezettterületek jelölésére, illetve átjárók kituzésére és a mért adatok gyors jelenté­sére .• A gépjármu szárazon és vízen, nehéz, átszeldelt terepen is jól mano­verez. Harchelyzetben a személyzete számára megfelelo páncélvédettségetbiztosít. A gépjármu fo szerkezeti részei: a páncéltest, a motor és az eroátvi­teli egységek, a futómu és a segédfutómu, a hajócsavarhajtás, az elektromos ésa híradó, valamint a speciális berendezések .• A jármutest zárt egységet al­kotó, önhordó páncélszerkezet. Alsó része hajótestnek van kiképezve, amelymagában foglalja a vízen való haladáshoz szükséges hajócsavarhajtást .• A jár­mutestet belül válaszfal osztja ketté. Mellso része a vezeto- és a küzdotér,hátsó része a motortér. A speciális berendezések jelentos hányadát a vezeto- ésa küzdotérbe építették be. A megfelelo terepjáró képesség elérése érdekébena jármunek összkerékhajtása, segédfutómuvei, menet közben is szabályozhatónyomású kerékabroncsai és független felfüggesztésu mellso futómuve van .•A beépít~tt csörlomu lehetové teszi, hogy a jármu önmagát, vagy más jármu­vet kimentsen, illetve vontasson.

168

Harci súlyTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítményOldalstabilitásÁrokáthidaló képesség

7,1 Mp6,0 m2,5 m2,2 m0,34 m100 LE

80/9 km/h14,1 LE/Mp25°

1,5 m

GázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMászóképességMellso/hátsó terepszögKerékképlet

0,6 m0,4 m0,4 m30°

42/42°4X4

PSZH Páncélozott szállító harcjármu MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG

A páncélozott szállító harcjármu a gépkocsizó lövészek harceszköze. A harc­jármunek szárazon és vízen, nehéz terepviszonyok közepette átszeldelt tere­pen is jó a manoverezoképessége. Harchelyzetben jelentos tuzerot képvisel,és a személyzete számára megfelelo páncélvédettséget biztosít .• A harcjármufo szerkezeti részei: a páncéltest, a torony és a fegyverzet, a motor és az ero­átviteli egységek, a futómu, a hajócsavarhajtás, az elektromos berendezések,a híradó berendezések, a figyelomuszerek, valamint a szuro-szellozo berende­zések .• A jármutest zárt egységet alkotó önhordó páncélszerkezet. Alsó ré­szét hajótestnek képezték ki, amely magában foglalja a vízen való haladáshoz

2ükséges hajócsavarhajtást .• A jármutestet belül válaszfal osztja ketté./ ~.ellso része a vezeto- és a küzdotér, hátsó része a motortér. A vezeto- és aküzdotér hermetikusan zárható és a harcjármube épített szuro-szellozo beren­dezései biztosítják a vegyi, a sugárzó, illetve bakteriológiai harcanyagokkalszennyezett terepszakaszok leküzdését. A forgatható toronyba egy nehéz ésegy könnyu - párhuzamosított - géppuskát építettek be, kettos muködésuirányzó muszerrel .• A megfelelo terepjáró képesség elérése érdekében aharcjármunek összkerékhajtása, terepáttétele, kiegyenlítozára, menet közbenis szabályozható nyomású kerékabroncsai és független felfüggesztésu mellsofutómuve van.• A beépített csörlomu lehetové teszi, hogya harcjármu ön­magát vagy más jármuvet kimentsen, illetve vontasson.

A Jb A41-; l'AIM. caf o,

~ 016 \ 6ZiAtlA( ~fU'

Harci súly /Teljes hosszTeljes szélességMagasság,Has magasságt1otorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítményOldalstabilitásÁrokáthidaló képesség

7,5 Mp6,0 m2,5 m2,3 m0,40 m100 LE

80/9 km/h13,3 LE/Mp250

0,8 m

GázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögKerékképlet

te:.~·1"{k~*

0,7 m0,5 m300

42/4204x4

169

/NAG,Y-BRITAN N lA MOTHER Gyalogsági harckocsi

-

A Mother az elso, harci körülmények között is kipróbált angol harckocsi. Üzemipróbáit tervezoi, Tritton és Wilson hadnagy 1915. augusztus 26. és szeptem­ber 16. között hajtották végre, amelyeket 1916. január 12-ig a hivatalos próbákkövettek. A Mother - Big Willie-nek is nevezték - a korábbi, kísérletiLittie Willie alapján készült .• A gyalogsági harckocsi elnevezés alkalmazásikörülményeit fejezte ki, a gyalogság rohamát közvetlenül támogatta, azokharcrendjében mozgott .• A továbbfejlesztés során a Mother képezte aMark I-V nehéz harckocsik alapját. Ez utóbbiakban az elod szerkezeti meg­oldásait alkalmazták .• Az angol harckocsidpusokat a szegecselt, rombuszalakú test jellemezte, amelynek két oldalán a lánctalp teljesen körbe futott.A fegyverzetet a harckocsi két oldalán erkélyszeruen kiemelkedo páncélozottfülkében helyezték el. A fényképen a lánctalpak feszítésére alkalmazott szer­kezet is jól látható.

170

Harci súly 22,0 MpKezelok 8 foTeljes hossz 9,1 mTeljes szélesség 4,1 mMotortfpus Foster-DaimlerMotorteljesitmény 105 LESebesség úton 6 km/hFajlagos telJesftmény 4,8 LE/MpPáncélzat max. 10 mmFegyverzet 2 db 75 mm hegyi á.

További adatok nem ismeretesek

MARK I Gyalogsági harckocsi NAGY-BRITAN N lA

A Mark I típusjelu. a súlya alapján a nehéz kategóriába sorolható harckocsigyártását a Mother bázisán kezdték meg. Az elso 100 db 1916. februárban. to­vábbi 150 db ugyanez év áprilisáig készült el.• A test alakját a körbefutó láncés a mindkét oldalon kinyúló lövegállás határozta meg. A 2 db 57 mm-es löveg­bol álló fofegyverzetét (200 loszerrel) 2 db vízhutéses Vickers géppuska egé~szítette ki.• Meghajtó motorját az eroátviteli szerkezettel együtt egy Foster­Daimler traktorból vették átoamelyet a beépítés különbözosége miatt némilegmódosítottak. A motort és az eroátviteli szerkezetet a harckocsi mellso részé­

ben helyezték el; a vezeto ennek jobb oldalára. a parancsnok pedig a bal olda­lára került .• A páncéltest építésénél a lemezeket - ugyanúgy. mint aMark II-V sorozatú harckocsiknál is - a hajóépítésben szerzett tapasztala­tok alapján szegecseléssei állították össze. Ez a hegesztett eljárás bevezetéséigigen sok másodiagos sérülést okozott. mivel találat esetén a szegecsfejek egyrésze leszakadt. s lövedékként sebesüléseket okozott .• A Mark sorozat min­den kezdetleges megoldása ellenére igen átgondolt koncepció alapján készült.s alkalmazása során az elvárt követelményeket inkább csak a fegyvernemekközötti együttmuködés hiánya miatt nem teljesítette.

'-- '1

1

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

28,0 Mp8 fo9,95 m4,27 m2,5 m6 hengeres Oaimler105 LE

6 km/h3,7 LE/Mpmax. 10 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

2 db 57 mm 19.(200 db)2 db 7,62 mm gp.29 km

171

NAGY-BRITAN NIA MARK V Gyalogsági harckocsi

A Mother tapasztalatai alapján készült Mark I-V sorozatú harckocsikat 1916és 1918 között igen rövid ido alatt fejlesztették ki és gyártották .• A Mark V- mint a továbbfejlesztés jellegzetes példánya - eredeti alakját megtartotta,azonban a kezelési-alkalmazási tapasztalatok alapján jelentos módosításokathajtottak végre rajta .• Elsoként említheto, hogy az eredetileg 150 LE-s hat­hengeres Riccardo motor teljesítményét rövid ido alatt 225 LE-re növelték.(Technikatörténeti érdekesség, hogy ebben az idoben kezdték alkalmazni azalumíniumból készült dugattyú kat.) Ezt a teljesítménynövelést nemcsak a vég­sebesség, hanem a gyorsulóképesség növelése érdekében kellett végrehajtani,mivel a Mark V súlya a korábbi 28,0 Mp-ról 33,0 Mp-ra nott .• Fegyverzetetovábbra is a 2 db 57 mm-es ágyú maradt. de az Lf40 hosszú csövu löveg helyettLf23 csohosszúságú ágyúkat építettek be. mivel azok a harckocsi szélességétkevésbé növelték. A terepen való mozgás közben ügyelni kellett. nehogy a lö­vegek csöve akadályokba ütközzék .• A harckocsit figyeloprizmákkal látták el.és ennél a típusnál próbálták ki az elso harckocsirádiókat .• A Mark V válto­zatai között találjuk meg az elso hídveto harckocsit. amely a tetejére szerelthídmezot csörlovel emelte a leküzdendo árok fölé .• Említést érdemel, hogya Mark IX jelzéssel ebben az idoben készült el az elso lövészszállító páncélos­jármu is.

172

Harci súly 33,0 HpKezelok 8 foTeljes hossz 8,1 mTeljes szélesség 3,7 mHotortípus 6 hengeres RiccardoHotorteljesítmény 150 LESebesség úton 7,4 km/hFajlagos teljesítmény 4,6 LE/HpPáncélzat max. 12 mm

Fegyverzet 2 db 57 mm 19.

További adatok nem ismeretesek

A közepes harckocsi tervét Tritton Chaser 1916 decemberére készítette el.Elgondolásai alapján a mai megszokott formát megközelíto harckocsit hoztaklétre. Módosítását az 1917. évben Cambrai mellett vívott ütközet tapasztalataialapján határozták el.• A lapos test mellso részében helyeztek el 2 db sorba­kapcsolt, 45 LE-sautóbuszmotort. Ez volt az elso angol harckocsi, amelyet egyfo vezetett:'A többi típusnál (Mark I-V) ugyanis a közvetlen vezetoi feladatokmellett néhány gépészt is alkalmaztak, akik az üzemeltetés során felügyeltek,olajoztak stb .• A test végében emelt toronyszeru építményben a géppuskákkezeloi foglaltak helyet. A torony nem volt forgatható, a 4 db géppuska elore­hátra és oldalirányokban csuklósan elmozgatható volt .• A Mark A típus to­vábbfejlesztéseként 1918-ban készült el a 20,0 Mp-os Mark C Hornet típusoÉpítési módja a mai páncélvadász-típusokat megközelítette. Meghajtásához150 LE-s Riccardo motort alkalmaztak, fegyverzete továbbra is 4 géppuskamaradt. Kezeloinek száma 4 fo volt. Az 57 mm-es löveggel felszerelt változata1919-ben készült el. Ez utóbbinak alkalmazására már nem került sor, de alondoni gyozelmi díszfelvonuláson részt vett .• Tritton konstruktori érdemeivitathatatlanok, helyesen ismerte fel, hogya harcászati követelményeket a ko­rabeli technikai adottságok alapján milyen mértékben és hogyan lehet kielégí­teni.

MARK A WHIPPET

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

,Fajlagos teljesítmény

Párcélzat

14,0 Mp3fo6,1 m2,65 m2,7 mTylor JB42X45 LE13,2 km/h6,4 LE/Mpmax. 14 mm

Közepes harckocsi

Fegyverzet

Hatótáv

4 db

7,62 mm gp.120 km

NAGY-BRITAN N lA

173

NAGY-BRITAN NIA CRUISER Közepes harckocsi

A harckocsiépftés alapelveit az 'elso világháborúban szerzett tapasztalatok alap­ján kelloképpen tisztázták. Az új angol harckocsikat a túzero-mozgékony­ság-védettség hármas követelmény szem elott tartásával fejlesztették ki; jel­legzetes példája a Cruiser dpus .• Ennél a fo fegyverzet a harckocsitest közepénmagasan kiemelkedo külön toronyba került. Elotte, kétoldalt helyezkedik ela géppuskák és a kezeloik kisebb, henger alakú tüzeloállása, koríátozott vfz­szintes forgatási lehetoséggel. A vezeto helye a jármútest középvonalábanvan.• A 6 fos személyzet megosztása igen jellemzo: parancsnok, irányzó,tölto-kezelo, két géppuskás-Iövész, vezeto .• A 40 mm-es LISO löveg hosszúcsöve már jelzi, hogy páncéltöro feladatokra szánták .• A viszonylag kis harcisúly alapján nem sorolható a klasszikus közepes harckocsik közé, de itt mind­járt megjegyezzük, hogya kategorizálás ebben az idoben már alapvetoen afegyverzet alapján történt .• A futómúve - mint a kapcsolt futógörgos rend­szer egyik iskolapéldája - technikailag említést érdemel.

n4

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességHotorteljesftménySebesség útonFajlagos teljesftményPáncélzat

12,0 Hp6 fo5,9 m2,55 m150 LE

40 km/h12,5 LE/Hpmax. 14 mm

Fegyverzet 1 db

40 mm 19.2 db

7,62 mm gp.

MARK VIA Könnyu harckocsi NAGY-BRITAN N lA

A felderítési feladatokra alkalmazott. Mark VIA jelu harcjármu az angol köny­nyu harckocsik jellegzetes példája .• A szinte személygépkocsi nagyságú,könnyu, gyors, fordulékony jármu a felderítési feladatokra igen alkalmas volt.Gyártását 1937-tol kezdték meg, amikor a gépesített csapatok alkalmazásaszinte minden hadseregben elotérbe került .• Jellegzetes futómuve oldal an­ként két-két kapcsolt ikergörgobol áll, lándeszíto kerék alkalmazása nélkül .• A viszonylagosan magas páncéltestbol a harckocsi hátsó részén emelkedikki a két géppuskával felszerelt torony. Ez az elrendezési koncepció azzal jártegyütt, hogy a motort és az eroátviteli szerkezeteket a jármu elejébe épí­tik .• Felszereléséhez a figyelomuszerek és a rádióállomás tartozott; ez utób­binak korát megelozve botantennája volt.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzatFegyverzet

5,5 Mp3fo3,95 m2,1 m89 LE

56 km/h16,1 LE/Mpmax. 14 mm2 db gp.

További adatok nem ismeretesek

175

NAGY-BRITAN N lA MARK IV CRUISER Közepes harckocsi

A Cruiser sorozat Mark IVtípusjelu példányai nak gyártását 1939-ben kezdtékmeg. A futómuve és a rugózása az amerikai Christie-tol származik. és ez a britharckocsiépítésben - ahol a kis futógörgos kapcsolt rugózásos megoldásegyeduralkodó volt - nem kis feltunést keltett. Ezt azért emeljük ki, mert aChristie-rendszert saját hazájában nem tudták elfogadtatni, noha éppen a szov­jet harckocsiépítés bizonyítja. hogy ez a rendszer korát jóval megelozte .•A Mark IV kortársai közül szokatlan alakú tornyával emelkedik ki. 'A védettségfokozása érdekében a szegecseléssei összeállított lemezekbol alul-felül elkes­kenyedo tornyot alakítottak ki. A torony tetején emelkedik ki a parancsnokikupola. amelynek mellso részébe két változatban építették be a fegyverzetet:az A sorozatot csak a löveggel, a Bsorozatot löveggel és géppuskával fegyverez­ték fel.

176

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

15,0 Mp4 fo6,0 m2,6 m340 LE

48 km/h24,3 LE/Mpmax. 30 mm

Fegyverzet 1 db

40 mm 19.1 db

7,62 mm gp.

MATILDA 1-11-111 Közepes harckocsi NAGY-BRITAN N lA

A MatiIda 1-111 típusok az angol harckocsiépítés jellegzetes, a második világ­háború idején kifejlesztett és nagy sorozatban gyártott példányai .• A közel30,0 Mp súlyú harckocsit, a korszerí:í öntött-hegesztett technológia alkalmazá­sával 1940-tol kezdték gyártani. Ez a gyártási eljárás lényegesen megnövelte alövés biztonságot, amelyet az angol hagyományoknak megfeleloen kötényezés­sei is kiegészítettek. A kötényezésnek mindig jelentos szerepe van, amikor afutómu viszonylag sok, könnyen sebezheto részbol áll, mint a MatiIda esetébenis.• A torony közel hengeres alakú, a test középrészébol eléggé magasra emel­kedik ki; a löveg rögzíto csapágyazását eroteljes pajzs védi. Felteheto, hogya40 mm-es löveget a háborús termelési problémák miatt alkalmazták, hiszen aközepes harckocsik többségét ebben az idoben már 76 mm-es löveggel szerel~ték fel.• Az biztosra veheto, hogya 87 LE-s motorok párhuzamos egymáshozkapcsolását szükségbol alkalmazták, de együttes teljesítményük sem volt ele­gendo a kello mozgékonyság eléréséhez .• A sorozat más-más típusjelu tagjaicsak a felszereltség és az alkalmazott gyártástechnológia tekintetében térnekel egymástól.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitményPáncélzat

26,S Mp4fo5,6 m2,5 m2X87 LE

24 kmJh6,4 LEJMpmax. 80 mm

Fegyverzet 1 db

40 mm 19.1 db

7,62 mm gp.

177

A Mark IVValentine típus változatai a következok:Valentine I-VII 40 mm-es LJ52löveg- Valentine VII/-X 57 mm-es LJ45 lö-gel; Valiant lA-38 75 mm-es LJ39,5 vegge/;löveggel; Aknakeresó kivitele: a Va- Valentine XI 75 mm-es LJ39,5 löveg-lentine Scorpion. gel;A Valentine II-nek hátsókerekes lánchajtású, oldalanként két kisebb és egynagyobb görgobol álló 2 db görgokocsija van. A nagyobb görgo a lépcsomászóképességet növeli. Oldalfalai merolegesek, csak a hátlapja van ferdén kiala­kítva. Henger alakú tornya van, lövegpajzzsal. Személyzete 3 fo, a III és V típu­soknál 4 fo. A 6 pár középnagy görgovel, magasabb toronnyal épített Valiantváltozat motorteljesítménye a Valentine II 131 LE-jével szemben 210 LE.Lassú, de viszonylag jól védett harckocsi. Fegyverzete már a kialakításakornem volt kielégíto. 19041-toI1944-ig elsosorban a gyalogságot támogató páncé­losdandároknál, részben az önálló páncéloshadosztályoknál volt rendszerben.1956-ban Egyiptomban bevetés re került.

NAGY-BRITAN N lA MARK IV VALENTINE II Közepes harckocsi

178

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomás

16,0 Mp3fo5,42 m2,63 m2,27 m0,42 m131 LE

30 km/h8,2 LE/Mp0,57 kp/cm2

OldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességPáncélzat

25°

2,50 m0,70 m0,60 m30°

20/20°3,5 m0,40 m20-60 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás 1 db

40 mm-esIg./60 db1 db7,62 mm

gp./3150 db

Feiépitése az elso világháborús angol harckocsigyártás jellegzetességeit tük­rözi. Ez a körben futó láncra és a sok kis görgovel kialakltott futómure külö­nösen vonatkozik. Minden változatára az igen alacsony (9,1 LE/Mp) fajlagosteljesltmény jellemzo, mivel a 350 LE-s motor a 38,5 Mp súllyal nem állt arány­ban. Ennek eredménye a mindössze 24 km/h-s sebesség. Jellegzetességei, hogya toronyban elhelyezett löveg 40 mm-es, a vezeto mellett elhelyezett tarackpedig 76,2 mm-es urméretu. Hosszú jármu, meroleges oldalfalakkal. A vezetoflgyelonyllását a láncok között helye7iték el. Páncélzata megfeleloen eros, demozgékonysága átlagon aluli. Az I-VII-ig terjedo tIpusváltozatok lényegébencsak a fegyverzet tekintetében térnek el egymástól. 1941-tol a gyalogság támo­gatására alkalmazták.

CHURCHILL I Nehéz: harckocsi NAGY-BRITAN N lA

Harci sú~yKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomás

38,5 Mp5 fa7,45 m3,25 m2,49 m0,5 m350 LE

24 km/h9,1 LE/Mp0,95 kp/cm2

OldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsamászó képességMászóképességMellsa/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélességPáncélzat

30°

2,80 m2,40 m1,13 m30°20/20°4,5 m0,45 m16-75 mm,homlok 102 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás 1 db

40 mmIg./150 db1 db7,62 mm

tar./58 db1 db

gp./4950db

179

NAGY-BRITAN NIA CHURCHILL III Nehéz harckocsi

A második világháború kezdeti idoszakának tapasztalatai szükségessé tették aChurchill-sorozat továbbfejlesztését. Az 1941-ben gyártott I és II változat után1942-ben a III és IV, majd 1943-tól az V, VI és a VII típusokat gyártották. (Ezutóbbit külön ismertetjük.) • Az egyes sorozatok a fegyverek ílrméreténeknövekedésében és a hegesztett toronyról az öntött toronyra való áttérésbenkülönböznek egymástól. Ugyanakkor a gyártási körülmények súlyosbodásamiatt a testen és a futómílvön - a kötényezésen kívül - szinte semmit semjavítottak; a teljesítmény sem javult .• Mindezek következtében a Churchill­sorozat tagjai a mozgékonyság terén nem, csupán tílzerejükben fejlodtek, bárel kell ismerni, hogya hadsereg sokféle igényének megfeleloen - a különbözofegyverek és haditechnikai eszközök hordozására - számos típusváltozatátalakították ki. Említést érdemel, hogy a torony nélküli Churchill harckocsikatszükségképpen lövészszállító jármílvekként is alkalmazták .• A Churchill IIInehéz harckocsi képezte a Tortoise vadászpáncélos bázisát; ez utóbbit 95 mm­es harckocsiágyúval1945-ben kezdték gyártani. Ekkor az eredeti alvázon jelen­tos változtatásokat hajtottak végre: 660 LE-s motorral szerelték fel, és súlya75,0 Mp-ra nott.

180

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményOldalstabilitás

40,0 Mp5fo7,45 m3,95 m2,7 m0,4 m350 LE28 km/h8,7 LE/Mp25°

Árokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó ter~pszög

2,5 m0,9 m0,6 m30°30/25°

PáncélzatFegyverzet/loszer­

javadalmazás

16-150 mm

1 db 57 mmIg./150 db2 db 7,62 mm gp.

MARK VII TETRARCH Könnyu harckocsi NAGY-BRITAN NIA

Ezt a könnyu harckocsit alapvetoen felderítési feladatokra 1938 és 1940 közöttgyártották. Mint a Crusier IV típusnál, itt is nagyméretu futógörgoket alkal­maztak torziós rugózással (Christie futómu) .• A harckocsi - az amerikaiM22 Locust harckocsi hoz hasonlóan -légi úton volt szállítható; a légi deszant­csapatoknál rendszeresítették .• Az emlitett M22-höz képest mind gyártás­technológiájában (szegecselt páncélzat), mind felszereltségében elmaradt. Bárkonkrét adataink nincsenek, feltételezheto, hogy gyártását ezért szüntettékmeg.

Harci súlyKezelok

Teljes hosszTeljes szélességMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

8,5 Mp3fo4,5 m2,3 m165 LE

64 kmJh19,4 LEJMpmax. 10 mm

Fegyverzet 1 db40 mm 19.1 db7,62 mm gp.

181

A jármunek nagy futógörgokkel kialakított futómuve az angol harckocsigyár­tás utolsóelotti ilyen kivitele. A futómu a szovjet T-34 harckocsiéhoz hasonló,azzal az eltéréssel, hogy itt a tengelytávok azonosak; aT-34 típusnál a kerék­osztás a súlypont függvényében változik. Alacsony. jól kialakított törzse van,a régebbi sorozatoknál elöl külön géppuskatornyot alkalmaztak. Az 1942-43­ban alkalmazott Crusader I és II típusokat 40 mm-es Lj52 harckocsilöveggel(az (-CS típust 76 mm-es löveggel) szerelték fel, a IIItípusba 57 mm-es Lj45-öslöveget építettek be .• A tornyot az angol harckocsi- és páncélgépkocsi­típusoknak megfelelo ferde lapokból alakították ki.• Ez a típus az angol kon­cepciónak megfeleloen a gyalogság mellé beosztott és az ún. cirkáló harckocsikkategóriája közé esik. Ennek megfeleloen a jármu átlagon felül mozgékony,sebessége is jó (60 kmjh), de a tuzereje és a védettsége aránytalanul kicsi.1942-43-ban a páncélosdandár'oknál alkalmazták .• Érdemes megjegyezni,hogy ez a futómu is az amerikai Christie-konstrukció alapján készült.

NAGY-BRITAN NIA CRUSADER III Közepes harckocsi

Harci súly 19,7 MpFajlagos talaj nyomás1,0 kp/cm2Lánctalpszélesség0,247 mKezelok

3foOldalstabilitás300Páncélzat 7-30 mm;Teljes hossz

6,29 mÁrokáthidaló képesség2,5 m homlok 51 mmTeljes szélesség

2,64 mGázlóképesség0,85 mFegyverzet/loszer-Magasság

2,24 mLépcsomászó képesség0,80 mjavadalmazás1 db 57 mmHasmagasság

0,4 mMászóképesség300 L/45 Ig./65 dbMotortípus

Liberty V 12, OttoMellso/hátsó 1 db 7,92 mmMotorteljesítmény

345 LE/1500 f/min,terepszög30/250 gp./3357 dbSebesség úton

60 km/hLánctal pfelfekvési182

Fajlagos teljesítmény17,5 LE/Mphossz4,0 m

CONQUEROR-3 Nehéz harckocsi NAGY-BRITAN N lA

A Conqueror sorozatú nehéz harckocsik tipikusan az angol iskola alapján ké­szült jármuvek. S jóllehet vonalvezetésük már letisztult, a hatalmas méretek, afutómu kötényezése egyértelmuen jellegzetes. Gyártásukat 1954-ben kezdtékmeg.• További jellemzoik: a futómu oldalankénti 8-8 kis méretu dupla futó-.görgoi, párosan kapcsolt gumirugókkal. A láncmeghajtó kerék hátul van, ebbolarra lehet következtetni, hogya 600 LE-s hajtómu és az eroátviteli rendszer isa torony mögött helyezkedik el. A 120 mm-es urméretu harckocsilövegetnagyméretu öntött toronyban helyezték el.• Páncélzata igen eros, teljesíto­képessége és mozgékonysága is kielégíto. Méretei, de foleg nagy súlya miatt azépített utakon a mozgása nehézkes. (A hidakat és az átereszeket meg kell ero­síteni.) Ezért alkalmazhatósága korlátozott.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotorteljesítménySebessé.J útonFajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomás

66,OMp4 fo7,85 m3,95 m3,5 m0,4 m810 LE

35 km/h12,3 LE/Mp0,843 kp/cm2

Oldalstabilitás

Árokáthidaló képességGázlóképességJ,épcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögPáncélzat

25°3,35 m1,45 m0,9 m35°30/25°max. 300 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 120mmhk.á./35 db1 db12,7 mm gp.1db7,62 mm gp./3750 db150 km

187

NAGY-BRITAN N lA VICKERS MARK 3 Közepes harckocsi

A Vickers-gyár a 38,0 Mp súlyú közepes harckocsiját exportra - elsosorban aBrit Nemzetközösség államai számára - fejlesztette ki. Fegyverzete a szabvá­nyos 105 mm-es LIA1 löveg, amelyet stabilizátorral együtt építettek be. A mo­tor, az eroátviteli szerkezet és géppuskák a Chieftain típuséval megegyezoek.A rugózás torziós megoldású, a fegyverzet megerosítésére az Mk 2 és Mk 3 vál­tozatnál 2-4 db Swingfire vezetékes irányítású páncéltöro rakétát a toronyoldalán levo konténerben helyezték el. India a Madras melletti gyárban az Mk1változatból Vijayata néven licencben 600 db-ot épített. További 400 db gyár­tása 1978-ig folyamatban volt. 1976-ban ezek a harckocsik alkották az indiaipáncélos erok kb. 75%-át. A Vickers cég 76 db Mk 1 jármuvet szállított Ku­vaitnak; ezeknél a sivatagi terep kívánta módosításokat hajtottak végre .•A 725 LE-s Type 12 V-71 jelu Diesel-motort turbófeltöltovel is ellátták. AzMk 3 típusba a Detroit-Diesel-Allison típusú amerikai motor is beépítheto .• Tartozékai Marcosi EC-370 típusú lövegstabilizátor, integrált tuzvezeto­rendszer és lézeres távméro .• A harckocsit kizárólag exportcélokra szánják.

188

H~atci súlyKezelokTeljes hosszMagasságTeljes szélességHasmagasságMotortípusMot~rteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

38,0 Mp4 fó9,78 m2,49 m3,16 m0,4 mDiesel V-12725 LE

56 km/h18,7 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásOldalstabilitás

Árokáthidaló képesség~ázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellsó/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszPáncélzat

0,87 kp/cm2kb. 35°

2,43 m1,14 m0,91 m30°

25/30°4,29 m17-60 mm;homlok 80 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 105 mmIg./44 db2 db 7,62 mmgp.480 km

/

CHIEFTAIN Nehéz harckocsi NAGY-BRITAN N lA

Nagy-Britannia szárazföldi hadereje - a korábbi Centurion és Conqueror tí­pusok felváltására - egy új nehéz harckocsi kifejlesztését kezdte meg. Az elsopéldány 1961-re, a prototípus 1964-re épült meg. Az elso Mk 1 jelu széria gyár­tását 1965-ben kezdték meg, a R.O.F. leedsi és a Vickers Ltd. központi üzemeaz elso 450 db-ot 1967-ben adta áto Elsoként a brit rajnai hadsereg egységeitlátták el. 1970 után Chieftain Mk 2 és Mk 3 javított szériák épültek. Az Mk 3/3már (ézeres távmérovel szerelt változat, az Mk 5 pedig 840 LE-s erosebb Die­sel-motorral épített típus volt. A hat nagy futógörgos alvázat oldal kötény védi,a páncélzata eros, az öntött torony kialakítása jó. A nehéz páncélzatú, erosfegyverzetu csataharckocsi-típus a korábbi brit felfogást tükrözi, a mozgékony­ság szerepe másodlagos. A jármube a NATO-államok legerosebb, 120 mm-esharckocsilövegét építették be, 1 db 12,7 mm-es, párhuzamosított belövo gép­puskával. 1800--2000 m-ig minden harckocsi ellen hatásosan alkalmazható; alövegcsövét muanyag kötényezéssellátták el. Viszonylag nagy súlya miatt moz­gékonysága nem kedvezo. szállítása is nehézkes. A NATO-államok haderoibennem terjedt el, fo vásárlója Irán volt, ide mintegy 900 db Mk 4 és Mk 5 erosí­tett, sivatagi változatot exportáltak.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasság

H,.smagasságMotortípusMotor-

teljesítménySebesség úton

52,2 Mp4 fo10,92 m3,51 m2,82 m0,61 mDiesel Leyland L.60 V-6

700 LEj2400 fjmin40 kmjh

Fajlagosteljesítmény

Fajlagos talaj­nyomás

Árokáthidalóképesség

GázlóképességMászóképesség

13,4 LE/Mp

0,97 kpjcm2

3,15 m1,07 m35°

Fegyverzet/loszer-javadalmazás 1 db 120 mm Ig./53 db

1 db 12,7 mm gp./600 db1 db 7,62 mmlé.gp./54oo db16 db ködveto

Hatótáv 400 km

189

NAGY-BRITAN N lA CHIEFTAIN-COBHAM Nehéz harckocsi

A korábbi sorozatgyártás ú Chieftain Mk5 harckocsi új típusú Cobham páncél­zattal és kötényezéssel ellátott módosított, erosebb változata. A kemény­fém-kerámia-könnyufém felépítésu, réteges páncélzat ellenállóképessége akorábbiaknál nagyobb, viszont a jármu harci súlya 55,S Mp lett. Az üzemanyag­tartály belsejét szintetikusgumi-bevonattallátták el, amely sérülés esetén tö­mítésként szerepel. Az 1200 LE-s Rolls-Royce típusú turbófeltöltos, minden­evo Diesel-motorjával úton eléri a 60 km/h maximális sebességet. A 2,87 m ma­gasságú harckocsi ra a már korábban is alkalmazott 120 mm-es stabilizált löve­get szerelték fel, amelyhez 54 db APDS, illetve HESH típusú loszer tartozik.A tornyot elotétpáncélozással, a futómuvet a görgokig lenyúló kötényezéssellátták el.• A normál Chieftain Mk 5 változat is új Roots típusú 750 LE-s Die­sel-motort és TN-37 jelu hajtómuvet kapott; ennek eredményeképpen a ko­rábbi 43,S km/h-s maximális sebessége a 60 km/h értéket megközelíti .• 1977-igIrán 785 db, Kuvait 165 db Mk 5 jelu változato~ rendelt, egyenként 1,5 millió DMáron .• Ezeknél a tuzvezeto rendszert is korszerusítették,a korábbi 12,7 mm-esbelövo géppuskát elhagyták, lézeres távmérot és számítógépet építettek be.Mindezek 3000 m-ig álló és 2000 m-ig mozgó célra a találati valószínuségetnagymértékben növelték. Atávméro 500-10000 m tartományban alkalmazható± 10 m maximális hibával .• Az új típus Cobham változatból Irán - ShirIran 2 néven - további 1200 db-ot rendelt, de ezeket már nem exportálják;az új MBT-80 jármu építéséhez használják fel oket .• Az alsó fénykép aCobham prototípust ábrázolja.

Harci súlyKezelokTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortrpus

190

55,5 Mp4 fo3,67 m2,87 m0,5 mDiesel C U-12 TCA4 ütemu U/V-900

Motorteljesitmény 1200 LESebesség úton 60 km/hFajlagos teljesitmény 21,6 LE/Mp

Fegyverzet/loszer­javadalmazás 1 db UO mm Ig./54 db

2db7,62 mm gp.

BREN-CARRIER Páncélozott szállítójármu NAGY-BRITAN NIA

A jármu alacsony kialakrtású, felül nyitott, a futómu a Vickers-Carden-L1oydkönnyu harckocsiéval azonos. A régebbi kivitel nek csak 3 görgoje volt. A futó­mu tekercsrugóit krvül a lengokarok között helyezték el. 1953 óta felül zártkivitelben is készült. Gyors, mozgékony jármu, korlátozott terepjáró képes­séggel. A meroleges lapokból összeálHtott páncéltest csak csekély védettségetbiztosrtott. A lánckereket a hátsó görgo hajtja .• A jármucsalád többi tagjai:Universal Carrier, Oxford Carrier, Cambridge Carrier. Ezeket a dpusokat1938 óta gyártották. Géppuskahordozó kivitelben a gyalogság részére, felde­rrto jármuként, páncéltöro és légvédelmi löveg vontatójaként, továbbá köd­veto és lángszórós kivitelben készült. Az Egyesült Államokban, Kanadában ésAusztráliában licencátvétellel gyártották. A második világháború éveiben40000 db készült belolük .• A dpus futómuvét a német hadsereg 1944-bentehergépkocsiknál alkalmazta, Maultier elnevezéssel.

Harci súlyKezelók/szállitott lövészekTeljes hosszTehes szélességMagasságHasmagasságMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitményOldalstabilitás

4,0 Mp3/9 fó3,94 m2,11 m1,57 m0,3 m100 LE

50 km/h25 LE/Mp300

Árokáthidaló képességGázlóképességLépcsómász;ó képességMászóképességMellsó/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélességPáncélzat

1,55 m0,80 m0,60 m350

20/200

1,8 m0,8 m11 mm

191

NAGY-BRITANNIA DAIMLER I Felderíto páncél gépkocsi

A Daimler lés II típusok angol elnevezése a Scout Car; egyszerusített, könnyukivitelu felderíto páncélgépkocsi. A viszonylag nagy fajlagos motorteljesítménya jármunek jelentos végsebességet biztosít .• Alacsony, torony nélküli, két­tengelyes, összkerékhajtású jármu. Páncélzata és fegyverzete gyenge, rádió­berendezése kezdetleges. Mivel csupán az elso tengelye kormányozott, ez moz­gékonyságát befolyásolja és csökkenti manoverezoképességét a terepen. Ka­nada ezt a típust Ford I és II jelzéssel gyártotta .• A felderíto alakulatoknál éskülönleges feladatokra 1940 óta használták. Inkább összeköto jármuként feleltmeg. A könnyen sebezheto jármuvet 1953-tól kezdodoen a Ferret típusú fel­deríto páncélgépkocsi váltotta fel, ettol kezdve csak kiképzési feladatokra hasz­nálják.

t92

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

3,0 MpHo3,3 mt,75 mt,53 m0,35 mOtto55 LE/4200 f/min84 km/ht8,4 LE/Mp

OldalstabllitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsömászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögKerékképletPáncélzatFegyverzet

30°

0,4 m0,5 m0,35 m30°

60/60°4x4tO-30 mmt db gp.

DAIMLER II Felderítö páncél gépkocsi NAGY-BRITAN N lA

A Daimler I típus továbbfejlesztése olyan elgondolással. hogya csupán össze­köto célokra alkalmas páncélgépkocsi helyett jó terepjáró képességu. felde­rftési feladatokra is felhasználható. javított típust alakítsanak ki .• A jármuösszkerékhajtású. Eredeti kialakításában összkerék~kormányzású. és mindkétirányban (elore és hátra) egy-egy vezetoütéssei készült. A ferde síkokból ki­alakított páncéltestén aránylag nagyméretu torony van. A 6-hengeres. soros.95 LE-s motort hátul helyezték el .• A továbbfejlesztett változatnál a lövegelhelyezésén és a motorburkolaton javítottak. Mindezek végrehajtása után jóterepjáró képességu. jó teljesítményu jármuvet nyertek. Fegyverzete is meg­felelonek bizonyult. csupán a fajl~gos teljesítménye volt kifogásolható .• 1940­tol az I típust. 1941-tol a II típust a felderíto alakulatoknál alkalmazták .• Nagy­ságrendjében az angol Straussler által kifejlesztett AC családhoz hasonló.(Lásd magyar Csaba parancsnoki páncélgépkocsi.)

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítmény .Sebesség útonFajlagos teljesítmény

7,7 Mp3 fo3,96 m2,44 m2,23 m0,4 mOtto95 LEj3600 fjmín12 kmjh12,4 LEjMp

OldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellsojhátsó terepszögPáncélzat

30"

0,5 m0,5 m0,4 m350

70j60"18--40 mm

Fegyverzetjloszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 40 mm

Ig.j52 db1 db 7,92 mmgp.j2700 db1 db 7,65 mmgp.j500 db330 km

193

NAGY-BRITAN NIA AEC II' Felderítö páncélgépkocsi

A 75 mm-es löveggel felszerelt felderíto páncélgépkocsi az AEC I (40 mm-eslöveg) és az AEC II (57 mm-es löveg) továbbfejlesztése. A merolegesen kiala­kított oldallapok miatt a felépítése nem a legsikerültebb. Fajlagos teljesítményea nagyobb löveg és torony miatt csökkent. Mindezek a sebességére is hatássalvoltak; a 60 km/h sebesség mint felderíto jármu számára kevésnek bizonyul.A jármu egyéb ként a Straussler által kialakított AC család továbbfejlesztése, azösszkerékhajtás és az összkerékkormányzás ennek eredményeként alakult ki.• A 75 mm-es löveggel felszerelt páncélgépkocsi tuzereje szokatlanul nagy, vi­szont a jármuben tárolt loszer mennyisége a harckocsikhoz képest lényegesenkevesebb. Összességében a típus a fajlagos teljesítmény, a terepjáró képességés a sebesség tekintetében a korabeli felderíto páncélgépkocsiknál gyengébbvolt.

t94

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortrpus _MotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitmény

t2,5 Mp4 fo5,2 m2,5 m2,53 m0,4 mDieselt58 LE/2000 f/min60 km/ht2,6 LE/Mp

OldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázl6képességLépcsomászó képességMász6képességMellso/háts6 terepszögKerékképletPáncélzat

25°0,4 m0,5 m0,5 m35°45/60°4x425-40 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás t db 75 mm

Ig./44 dbt db 7,92 mmgp./3375 dbt db 7,69 mmgp./600 db

FERRET . Felderítö páncélgépkocsi NAGY-BRITAN N lA

A jármu lényegében a Oaimler Scout Car továbbfejlesztése, lényegesen széle­sebb köru felhasználási lehetoséggel. Az alaptfpus öt változatban készült, s lé­nyegében a torony nélküli és a tornyos kivitelben különböztek egymástól .•A 116 LE-s Rolls-Royce motort a jármu hátsó részébe építették. A torony ki­vitele a Sarace.n típushoz hasonló, a meglehetosen kin,'úló motortérben lövés­biztos védolemez található. Az egy oldalon elhelyezett pótkerék nem forgókivitelu, így a terepjáró képességet nem növeli. A pótkerék alatt van a vész•.kijárat. Igen gyors és mozgékony jármu .• 1954-ben került a csapatokhoz,1955-ben Irakban nagyobb mennyiségben alkalmazták .• A Ferret I torony nél­küli kivitel, a Ferret II-nek forgótornya volt •• A jármunél a második világ­háború valamennyi tapasztalatát felhasználták; közülük elsosorban a nagy faj­lagos motorteljesítmény érdemel kiemelést.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítményMax. sebesség útonFajlagos teljesítmény

4,32 Mp2 fo3,83 m1,91 m1,88m0,33 mbenzin116 LE

93 km/h26,8 LE/Mp

OldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességMászóképességKerékképletPáncélzat

20°

1,2 m0,9 m24°

4X48-12 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db7,62 mmgp./3500db305 km

195

NAGY-BRITAN N I A SARACEN Páncélozott szállító harcjármü

I .

1953-tól mint lövészpáncélost és mint felderíto páncélost rendszeresítették.Azonos tengely távú, 3 tengelyes kivitele akorszeru kerekes páncéljármuvekpéldája. Torziósrugókra felfüggesztett lengokaros futómuve van. A két mellsokerékpár kormányozható. Hajtómuve korszeru, félautomatikus, eloválasztósrendszeru .• A felépítményt csekély mértékben döntött páncéllemezekbolállították össze, a kis méretu parancsnoki toronyban géppuska, mögötte forgó­gyuru re helyezett légvédelmi géppuska van. A jármu hátlapja függoleges, ittvannak a beszállóajtók .• A gyors jármu fajlagos teljesítménye jó, terepjáróképessége kituno. A 3 tengely a 2 tengelyes jármuvekhez képest lényegesenkedvezobb árokáthidaló képességet biztosít számára. Hátrányos tulajdonságaia meglehetosen bonyolult alváz és futómu, továbbá a viszonylag szuk küzdo­tér.

Harci súly 10,2 MpFajlagos teljesítmény16,7 LE/MpIFegyverzet 2 db 7,62 mm gp.Kezelök/szállított

Gázlóképesség1,1 mlövészek

2/10 föÁrokáthidaló

Teljes hossz

",85 mképesség1,5 mTeljes szélesség

2,52 mLépcsömászóMagasság

2,44 mképesség0,45 mHasmagasság

0,41 mMászóképesség35°

Motortípus4 ütemü, Otto, V 8Mellsö/hátsó

Motorteljesítmény170 LEterepszög45/45°

196

Sebesség úton72 km/hKerékképlet6X6

SALADIN Felderítö páncélgépkocsi NAGY-BRITAN N lA

A jármu a 3 tengelyes, 1953-ban rendszeresftett Saracen páncélgépkocsi to­vábbfejlesztése. A futómu és az alváz nem változott lényegesen, a 8 hengeresRolls-Royce motor a küzdotér növelése érdekében hátra került. A jármu hom·loklapját ferdén alakftották ki, ez apáncélgépkocsi sérülékenységét lényegesencsökkentette. A meroleges falú, széles toronyba épftett 76,2 mm-es lövegetacélöntésu homloklapba helyezték el. A II dpusnál a Saracennál is alkalmazottlégvédelmi géppuskát is beépftették .• A jármunek két elso tengelye kormá­nyozott, terepjáró képessége - ezen belül az árokáthidaló képessége - igenjó. Ez a páncélgépkocsi jellegzetes példája annak az irányzatnak, hogya jó te·repjáró képességu, gyors jármuvekbe nagy tuzereju lövegeket kell beépfteni.Ennek megvalósftásához nagy motorteljesftmény szükséges .• A jármuvet 1955óta feldedto alakulatoknál alkalmazzák.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

11,6 Mp3fo5,27 m2,09 m2,13 m0,41 m4 ütemu, Otto, U 8170 LE12 km/h14,7'LE/Mp

Árokáthidalóképesség

GázlóképességLépcsomászó

képességMellso/hátsó

terepszögKerékképlet

1,53 m1,07 m

0,45 m

60/50°6X6

Fegyverzet/loszer.javadalmazás

Hatótáv

1 db 76 mm

Ig./43 db1 db 7,62 mm

gp./2500 db400 km

197

NAGY-BRITAN N lA FV-432 Lövészpáncélos

Az FV-432 páncéljármucsalád fejlesztését 1960-ban kezdték meg. Alapvetocélként az M113 típusú amerikai lövészpáncéloshoz hasonló, több feladatraalkalmazható harceszköz kialakítását határozták meg.• A fejlesztés során ezta célkituzést teljesítették. Az alaptípus - a 12 fot befogadó lövészpáncélos­mellett kifejlesztették és gyártják a fegyverhordozó (aknaveto, HSN löveg,a Carl Gustaf páncéltöro rakéta) kiviteleket. a parancsnoki és hírközpont, alégtérfigyelo-radar és a mentojármu-változatokat.

t98

Harci súlyKezelok/szállított lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitmény

t5,3 Mpt/tt fo5,t m2,82 mt,88 m0,4 mmindenevo240 LE

52 km/ht5,2 LE/Mp

OldalstabllitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögPáncélzat

Fegyverzet

25°

t,9 múszóképes0,6 m27°

40/35°max.t6 mmt db

7,62 mm gp.

Hatótáv 650 km

FOX Felderítö páncélgépkocsi NAGY-BRITAN N lA

A kéttengelyes, összkerékhajtású, korszeru páncélgépkocsit 1970-ben alakl­tották ki. Motorteljesltménye - súlyához képest - feltunoen nagy (195 LE).Ez egyrészt a jármu nagy sebessége és terepjáró képessége szempontjából je­lentos. Fajlagos motorteljesltménye az angol páncél jármuvek csoportjában alegmagasabb (34,S LE/Mp). A ferde lapokból kialakltott törzs és torony igenkorszeru. A toronyba épltett 30 mm-es Rarden gépágyú és a 7,62 mm-es gép­puska eléggé nagy tuzerot. képvisel. _ A páncélgépkocsi viszonylag kis súlyalehetové tette, hogy úszóképessé tegyék. A szuro- és szellozoberendezéssel .ellátott, hermetikusan zárt küzdotér növeli a felderlto páncélgépkocsi alkal­mazhatóságát. _ Az egyik legkorszerubb angol felderlto pán'célgépkocsi, meg­lepoen magas országúti sebessége a nagy fajlagos teljesltménynek köszönheto.

Harci súly 5,67 MpKezelök 3 föTeljes hossz 5,1 mTeljes szélesség 2,1 mMagasság 2,13 mMotortípus 6 hengeres soros, OttoMotorteljesítmény 195 LESebesség úton 75 km/hFajlagos

teljesítmény 34,5 LE/Mp

Mellsö/hátsóterepszög

KerékképletFegyverzet/löszer­

javadalmazás

kb. 70/50°4x4

1 db 30 mm gá./96 db1 db 7,62 mm gp.

199

~~------------------------------N AGY-BRITAN N lA SPARTAN Lövészpáncélos

A 7 fot befogadó lánctalpas lövészpáncélos 1970-ben került rendszerbe. A kor­szerii, könnyufém páncélzat eredményeképpen a jármu súlya mindössze12,0 Mp; 195 LE-s motorja magas fajlagos teljesítményt biztosít a jármunek;fajlagos talajnyomása is kedvezo. Az 5 pár futógörgovel kialakított járószerke­zet meghajtását az elso görgok végzik; a hajtómuvet elöl helyezték el, ennekkövetkeztében a jármu homloklapja kedvezoen ferde. A törzs oldallapjai és ahátlap - a nagyobb szállítóképesség, illetoleg küzdotér kialakítása érdekében- meroleges. A könnyu kivitelulövészpáncélos úszóképes. Ennek megfeleloena küzdotér hermetikusan zárt. megfelelo szuro- és szellozoberendezéssel.A légi szállításra is alkalmas jármu a Scorpion páncéljármu-család tagja. A családtovábbi tagjai: a Striker, a Sultan, a Scimitar, a Samson és a Samaritan könnyuharckocsi; ezek azonos alapkoncepciójú, de különbözo feladatú jármuvek. Mi­vel az alaptípusnak nincs beépített fegyverzete, ennek alapján a páncélozottszállítójármu kategóriába tartozik.

200

Harci súlyKezeléSk/szállitott lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítmény

12,0 Mp1/6 féS

5,30 m2,60 m2,2 m0,3 mOtto195 LE

80/7 km/h16,2 LE/Mp

GázlóképességLépcséSmászó képességMellséS/hátsó terepszög

úszó0,3 m25/25°

HORNET Páncél vadász NAGY-BRITAN N lA

A 2-tengelyes, összkerék-meghajtású alvázú, könnyu páncélzatú páncélvadászjármuvet az 1609jA típusból alakították ki. Gyártása 1961-ben indult meg.(Ausztráliában Malkara néven gyártották.) Fajlagos teljesítménye a jelentosmotorteljesítmény következtében igen kedvezo. A jármu páncélozott gépkocsijellegu, hátsó tengelye felett rakétaindító állványt helyeztek el 2 db 93,4 kgsúlyú rakéta számára .• 1962 óta a harckocsi-alakulatok nagy távolságú páncél­elhárító eszközei. A 300-3960 m hatótávolságú rakéták átüto képessége aConqueror típusú harckocsi 120 mm-es lövegééhez hasonló. A jármu könnyupáncélozottsága miatt könnyen sebezheto, és védelmét csak a nagy lotávolságés a viszonylag nagy sebessége jelenti.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

3,0 Mp]fo5,5 m2,22 m2,34 m0,35 mDiesel120 LE

64 km/h40 LE/Mp

OldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességMellso/hátsó terepszögKerékképletFegyverzet

kb. 200

0,3 m0,4 m45/4504X42 dbpet.rak.

201

N~METORSZÁG LK-II. Könnyu harckocsi

A császári német hadsereg az 1916-ban megindított gyors harckocsifejlesztéssorán - az angol Whippet mintájára - az LK-II. típust univerzális könnyu­harckocsi-típusnak szánta .• A szabadon futó lánctalp egy traktorszeru felépít­ményt fogott közre, a jármu farán épített toronyban helyezték el a löveget és akezeloket. A motor és a hajtómu a jármu elso részében kapott helyet. Az 1 db57 mm-es löveggel és 2 db géppuskával felszerelt jármu meglehetosen mozgé­kony volt. Elso példányait 1918 júniusában mutatták be. Anémet hadvezetésnyomban 580 példányt megrendelt, de az összeomlásig csak 6-8 db készült el.Terveit és több példányát 1919-20-ban Svédországnak eladták, és Strids­vagn m/21 jelzéssel gyártották. Érdekessége, hogy 1922 után 15 példány többrészletben Magyarországra került, amelyeket az akkori honvédség szétszedettállapotban rejtegetett az antant ellenorzo bizottság elol. Távozása után1926-27-ben 7 db-ot szolgálatba állítottak, majd az 1930-as években kivontákoket a hadrendbol.

202

Harci súlyKexel6kTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotorteljesítménySebesség útonPáncélzat

8,5 Mp3f65,06 m1,95 m2,50 m55 LE

16 km/h14 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db57 mmá.2 db

7,92mm gp.70 km

A7V Közepes harckocsi N~METORSZÁG

"Ill

A császári Németország az elso világháború kezdetén elhanyagolta a harckocsikfejlesztését, csak az angolok 1916-os tanksik~rei után, 1916 novemberébenkezdték meg a tervezomunkát egyidejuleg három típus kialakítására. Ezek: anehéz K, a közepes A7V és a könnyu LK-II. típusok. Az A7V fa modelljét1917 januárjában mutatták be, majd 100 példányt meg is rendeltek belole.A prototípus 1917 októberében készült el, az elso példányokat 1918 február­jában adták át a haderonek. A szukös ipari kapacitás miatt 1918. szeptem­ber 12-ig mindössze 20 példány épült meg. Közülük 4 harckocsi 1918. március21-én részt vett a St. Quentintol délre indított támadásban; 1918. április 24-énlezajlott az elso brit-német páncéloscsata 13 db A7V részvételével Villiers­Bretonneux közelében. A nehézkesen mozgó, nagy felületu harckocsik tech­nikailag az angol jármuvek alatt maradtak. Az 1918-ban fellépo acél- és szak­munkáshiány a további gyártást megakadályozta. Jellemzo, hogya K típusúnehéz harckocsi ból az összeomlásig csak két befejezetlen példány maradt meg.• Érdekességként említjük meg, hogy az A7V típus 5 példánya a Pibudski­hadsereg páncélosezredében részt vett az 1919/20. évi lengyel-szovjet-oroszhadmuveletekben.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotorteljesítménySebesség útonPáncélzat

33,0 Mp7 fo7,35 m3,06 m3,30 m2X100 LE

13 kmjh6-30 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db57 mmhk.lg.6 db

7,62 mmgp.30-35 km

203

NÉMETORSZÁG Pz.I.A. Könnyu harckocsi

A német vezérkar 1932-ben elhatározta, hogy elkészítteti az 5,0 Mp-os köny­nyuharckocsi-típus tervét. A terv elkészítését a MAN, a Krupp, a Henschelés a Daimler-Benz cégek kapták feladatul. A Krupp-prototípus elfogadása utána sorozatgyártást a MAN végezte; 1934-toI1942-ig kb. 3000 darabot készített .• A gyártás során a Pz.l. alaptípus következo változatai készültek:Sd.Kfz. 101 (A kivitel) a forgóto- Sd.Kfz. 265 parancsnoki kivitel for-ronyban 2 db géppuska. gótorony nélkül; 1939 és 1940 kö-Sd.Kfz. 111 (A kivitel) loszerszállító zött a 4,7 cm-es páncéltöro ágyútváltozat (kb. 50 db készült belole). vagy a 15 cm-es tábori löveget épí-Sd.Kfz. 101 (B kivitel) nagyobb mo- tették a jármube. (Ez utóbbi tí-torteljesítmény, 0,4 m hossznöveke- pusból kb. 300 db készült); utászki-dés, forgótcirnyában 2 db géppuska. vitel.A csapatokhoz az A típus került, 60 LE-s Krupp bokszermotorral. Ez a motor­teljesítmény kevésnek bizonyult, ezért 1935-tol a típus módosításával a 100 LE-sMaybach motort építették a harckocsi ba. A legszembetunobb módosítás, hogya harckocsi 1futógörgonyit növekedett és míg az A típusnál a láncfeszíto keréka görgokkel azonos síkban a talajon futott, a B típusnál már megemelték. Jel­legzetes futómuve angol licenc alapján készült .• A harckocsit Németországújrafelfegyverzésének idoszakában állították rendszerbe. Harci értéke igencsekély volt, inkább kiképzési és propagandacélokra használták.

204

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságHellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességHotorteljesftmény

6,0 Hp2 fó4,43 m2,06 m1,72 m0,29 m30/2502,47 m0,28 m100 LE

Sebesség útonHatótáv

Fajlagos teljesftményFajlagos talaj nyomásHászóképességOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

40 km/h180 km

16,7 LE/Hp0,42 kp/cm2300

kb. 300

1,40 m0,58 m0,36 m6-13 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás 2 db

7,92 mmgp./1525 db

Pz.lI. Könnyu harckocsi N~METORSzAG

A német vezérkar a 20 mm-es gépágyúval és 1 db géppuskával felszerelt 9,5 Mpsúlyú harckocsit 1934-ben rendelte meg. A feladatot - a Pz.1.tfpus tapasztala­tait fjgyele'mbe véve - a nürnbergi MAN cég kapta. Az elso sorozatban ké­szült jármuvek 1935-ben kerültek a csapatokhoz. Az újrafelfegyverzés köve­telte túlzottan szoros gyártási határido szükségessé tette, hogy a típuson szintefolyamatosan változtassanak. így az a1 és a2 szériák darabszáma 25-25 db volt,az a3 kivitel 50 db és az a4 100 db. Csupán az ac sorozattói kezdve készült ajármu nagyobb darabszámban, a végleges 5 középnagy futógörgovel. • A Pz.ll.tfpusból 1935-tol 1944-ig mintegy 3200 db készült a következo változatokban:Sd.Kfz. 121: 9 változatban, kisebb el- Sd.Kfz. 131 és 132: Marder II néventérésekkel. önjáró löveg, 75 mm-es páncéltöroSd.Kfz. 122: lángszórós kivitel. löveggel és a zsákmányolt 7,62 cm-Sd.Kfz. 123: Luchs néven, változta- es orosz páncéltörovel.tott, lépcsos futómuvel, mint felde- Sd.Kfz. 124: Wespe néven 10,5 cm-ríto és loszerszállító harckocsi is. es tábori tarackkal és 15 cm-es gya-

logsági ágyúval, Pz.ll. rohamágyú el­nevezéssel.

A felsorolás jól mutatja a típus kialakításában é-rezheto nagy bizonytalanságot.Ez leginkább a futómunél mutatkozik meg; 4 fajtát alakítottak ki.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesítmény

9,5 Mplfo

4,81 m2,28 m2,02 m0,34 m30/30°2,40 m0,30 m140 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcséSmászó képességMászóképességPáncélzat

40 km/h14,7 LE/Mp0,66 kp/cm2kb. 30°

1,40 m0,85 m0,42 m30°5-14,5 mm,homlok 30 mm

Fegyverzet/léSszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db20 mmgá./180 db1 db7,92 mmgp./1425 db150 km

205

N~METORSZÁG T-38 Könnyu harckocsi

Sd. Kfz. 139: Marder .111. jelzéssel,zsákmányolt 76.2 mm-es páncéltörolöveggel;sd.Kfz. 140: 2 cm-es légvédelmi gép­ágyúval.

Csehszlovákiának az 1939. év tavaszán történo német megszállása következté­ben zsákmányképpen mintegy 1000 harckocsi jutott a Wehrmacht birtokába.Közöttük volt a Skoda-gyár által gyártott mintegy 300 db 35 (t) dpusjelzésukönnyu harckocsi; ezek anémet 6. páncélos hadsereg kötelékébe kerültek.A tapasztalatok alapján a típus a Praga-gyárban tovább épült, s az igenhasználható és kifejezetten jó konstrukció gyártását 1942-ig folytatták. A 4-párnagy futógörgo páronként laprugókra támaszkodott, s ezzel igen egyszeru éskevéssé sérülékeny futómuvet képeztek ki. A görgok a kettos orrú lánc közöttfutottak. A Skoda típusra jellemzo szegecselt törzsu jármubol mintegy 5000 dbkészült a következo változatokban:

Sd. Kfz. 13811: Bison megnevezéssei(H és M kivitel) torony nélkül,15 cm-es tábori löveggel ;sd.Kfz. 13812: Marder III./H jelzéssel,75 mm-es páncéltöro ágyúval, nyi­tott kivitelben;A felsorolás világosan szemlélteti, hogy a jármu alaptípusa a különbözo felada­tokra jól kialakítható volt. Megjelenésekor a hasonló nagyságrendu harckocsik­kai szemben fölényben volt. A típust Magyarországon, Svájcban és Svédország­ban is alkalmazták. További fejlesztésébol alakult ki a Hetzer elnevezésu pán­célvadász, ezt egészen 1945-ig gyártották.

Harci súly 10,5 HpSebesség úton42 km/hFegyverzet/loszer-Kezelok

4 foFajlagos telJesitmény11,9 LE/Hpjavadalmazás1 db37 mmTeljes hossz

4,90 mFajlagos talaJ nyomás0,94 kp/cm' hk.á./90 dbTeljes szélesség

2,06 mOldalstabllitás kb. 30° 2 dbTeljes magasság

2,37 mÁrokáthidal6 képesség1,50 m 7,92 mmHasmagasság

0,40 mGázl6képesség0,90 m gp./2700 dbHellso/háts6 terepszög

35/30°Lépcsomász6 képesség0,40 mHatótáv 240 km

Lánctalpfelfekvési hossz2,92 mHász6képességkb. 30°

Lánctalpszélesség0,29 mPáncélzat 17,5 mm;

206

HotortelJesitmény 125 LE homlok 25 mm

Pz.lIl. Közepes harckocsi N~METORSZÁG

Ez a típus képezte 1940 és 1942 között anémet páncélosalakulatok felszerelésé­nek gerincét. Túlnyomó részét - mintegy 6000 darabot- a Daimler-Benz cégkészítette 1936-tóI1943-ig. Az A, B, C és D kivitelekbol1939-ig csupán 15 da­rabos kísérleti sorozatok készültek. Ezeknél a tlpusoknál a fo feladat a futómuvégleges kialakítása és a páncélzat megerosítése volt. Ekkor alakult ki a Pz.IV.típusnál is alkalmazott páronkénti kis futógörgo. Ezt megelozoen ugyanis afutómunek laprugókra támaszkodó 5 pár középnagy görgoje volt. A harckocsia sürgetés ellenére is csak 1940-ben készült el 5 cm-es harckocsiágyúval, majd1942-ben a 7,5 cm-es páncéltöro ágyúval .• A változatai:Sd.K(z. 141: 37 mm-es löveggel, 5 faj- Sd.K(z. 266, 267 és 268: parancsnokita kivitelben: és felderíto kivitel.Sd.K(z. 141/1 és 141/2: 50 mm-es lö­veggel;A típusra jellemzo, hogya mind újabb és újabb háborús tapasztalatokon alapulósürgetés végeredményben gátolta a megérett konstrukció kialakítását. Meg­említjük, hogya rohamlöveg-változatokkal együtt összesen 21 típus készült.A sok változtatás ellenére a második világháború kezdeti idoszakában jól hasz­nálható és egyre érettebb jármu volt, viszont a háború végso szakaszában minda gyenge tuzero, mind pedig a nem kello védettség miatt már csak igen csök·kentett mértékben hasznáihatták.

Harci súlyKezelókTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságHel/só/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességHotorteljesftmény

22,3 Hp5 fó5,56 m2,95 m2,50 m0,38 m25/25°2,86 m0,4 m300 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsómászó képességHászóképességPáncélzat

40 km/h13,4 LE/Hp0,94 kp/cm2kb. 30°2,59 m0,8 m0,60 m30°18-30 mm,homlok 80 mm

Fegyverzet/lószer­javadalmazás

Hatótáv

1 db50 mmhk.á.L/60/78 db2 db7,92 mmgp./2000db140 km

207

N~METORSZÁG Pz.IV. Közepes harckocsi

A prototípus kialakítását a Krupp és a MAN cég 1934-ben kezdte el. A Wehr­macht az 1935/36. években végzett vizsgálatok után végleges gyártóként aKrupp céget jelölte meg. 1936-tóI1945-ig - különbözo üzemek bevonásával ­mintegy 10000 darab készült .• Ez a jármu volt a második világháború éveibenanémet páncélosalakulatok legnagyobb darabszámban készült, legfobb harc­eszköze .• A Pz.lV. változatainak száma kisebb, mint elodeié. A harctéri ta­pasztalatok alapján végrehajtott fejlesztésektol eltekintve, az alapméretei lé­nyegesen nem változtak .• A változatok a következok:Sd.K(z. 161 és 161/1: A-tói F kivitelig Sd.K(z. 161/2: F-2, G, H kivitel75 mm-es rövid csövu löveggel ; hosszú csövu 75 mm-es páncéltöro

löveggel, a H kivitel parancsnoki ésfelderíto kialakításban is.

Elodjétol, a Pz.lIl.-tól nem sokban különbözött. A Pz.IV. a Wehrmacht alap­típusa lett. Tömeges gyártása csak 1942-ben indult meg, amikor a hadi helyzetNémetország számára rövid ido alatt kedvezotlenné vált. Ekkor a gyártás na­gyobbrészt az osztrák Steyr cégnél folyt, több német gyár bedolgozásával .•Mintegy 90 darabot a magyar honvédségnél is alkalmaztak, ezenkívül a háborúbefejezése után Spanyolországban, Bulgáriában és Szíriában is megtalál hatóvolt.

208

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/háts6 terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesítmény

25,0 Mp5 fo7,01 m2,88 m2,68 m0,40 m30/20°3,52 m0,40 m300 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitás

Árokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képességMász6képességPáncélzat

40 km/h12 LE/Mp0,89 kp/cm2kb. 25°

2,35 m1,2 m0,60 m30°

10-30 mm,homlok 80 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db75 mmhk.lg.L/48/87 db2 db7,92 mmgp./3150 db300 km

Pz.V. PANTHER Nehéz: harckocsi N~METORSZÁG

Anémet hadvezetés a keleti arcvonalon elszenvedett nagy veszteségek miatta nürnbergi MAN cég fovállalkozásában 1943 és 1945 között kb. 7000 dbPanther nehéz harckocsit rendelt meg. Az elkészült több változatból a csapa­tokhoz nagyobbrészt a D típus került ki. Ennek a harckocsitípusnak a gyártá­sánál ismét bebizonyosodott, hogyanémet hadiiparnak soha sem volt elegendoideje arra, hogy az arcvonalba valóban "érett" fegyvereket küldjön. 1943-banaz arcvonalba kiérkezett harckocsi kat Kurszknál - az ipari szakemberek véle­ménye ellenére - harcba vetették, mint ismeretes, jelentos veszteségekkel.A jármuvek hibái közül az elégtelen hutést, a gyakorta eloforduló futómusérü­lést és a hajtómuvek elégtelenségét kell kiemelni .• Az 1944-tol a háború vé­géig gyártott G típusnál az emlitett hibákat kiküszöbölték, és a maga idejénigen jó harceszköznek bizonyult .• A gyártott változatok a következok voltak:Sd.Kfz. 171 D: 1942-43-ban készült Sd.Kfz. 179: szállító kivitel, jelento-(MAN); sebb fegyverzet nélkül (kb. 300 dbSd.Kfz. 171 A: 1943-44-i gyártás; készült belole).Sd.Kfz. 267/268: a D és G változatokparancsnoki és felderíto kivitele;A harckocsi n a szovjet T-34 harckocsi k egyes vonásai felismerhetok. Lényegeseltérés a futómuben volt; az egymás mögött elhelyezett nagy görgok helyett azún. "átlapolt" kerékbol kialakított futómumegoldást választották .• Ezenrendszer elonyös tulajdonsága a talajnyomás egyenletes eloszlása. Ez a konst­rukció több német lánctalpas jármuvön is megtalál ható.

~

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságHellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélességHotorteljesitmény

43,0 Hp5fo8,86 m3,43 m2,95 m0,56 m30/30°3,91 m0,65 m650 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességHászóképességPáncélzat

50 km/h15 LE/Hp0,85 kp/cm2kb. 30°1,91 m1,7 m0,91 m35°15-40 mm,homlok 85 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db75 mmhk.á.L/70/79 db2 db7,92 mmgp./4104db170 km

209

N~METORSZÁG Pz.VI. B. TIGER 1. Nehéz harckocsi

OC>ll

Az új nehéz harckocsi prototípusának kialakítására a Henschel cég és Porscheprofesszor - a neves gépkocsikonstruktor - külön-külön kapott megbízást.Henschel meglehetosen konzervatív elemekbol építette a harckocsit. Por­sche azonban a legkülönfélébb muszaki újdonságokat szándékozott alkalmazni.Kísérleteit 2 db V10-es, 300 LE-s motorral kezdte Steyrben, majd Diesel-elekt­romos hajtómuvel próbálkozott. amely ugyan szükségtelenné tette volna a se­bességváltót. de ez a túl bonyolult megoldás egy harci jármu részére alig voltalkalmas .• igy a feladatot a Henschel cég kapta meg; 1942 végéig 83 jármuvetépített, közülük néhány darabot a leningrádi ütközetben vetettek be, de elso­sorban a hibás katonai elképzelés miatt csaknem teljesen szétmorzsolódtak .•1945-ig ebbol a típusból 1355 darabot készítettek .• A harckocsi nak Sd.Kfz.267/268 számmal, parancsnoki kivitele is készült .• A Tiger 1. típus lényegébena harckocsitörzs felépítése szempontjából jelentett új útkeresést. A gyártásiegyszerusítések érdekében szakítottak a ferde síkokból kialakított formával, ésa meroleges lemezek vastagságát növelték .• A lényegében hengertest alakútornyot szintén meroleges falakból állították össze. A többi német harckocsi­nál is alkalmazott átlapolt futómuvet 8 pár nagy görgovel, torziós rugózássalalakították ki. A harckocsi szokatlan formájával jelezte a német hadiiparmindjobban fokozódó nehézségeit.

210

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélességMotorteljesitmény

56,9 Mp5 fo8,24 m3,73 m2,86 m0,43 m30/20°3,61 m0,72 m700 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

44 km/h12,7 LE/Mp1,04 kp/cm2kb. 30°1,8 m1,20 m0,79 m35°

26-80 mm,homlok 100 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db88 mmhk.á./92 db2 db

7,92 mmgp./3920 db100 km

Pz.VI. TIGER II. Nehéz harckocsi N~METORSZÁG

A német hadvezetoség 1943 végén kereste a lehetoséget, milyen módon le­hetne a Tiger és a Panther harckocsikat egységesíteni. Ennek elsosorban gyár­tási és alkatrész-ellátási elonyei lettek volna. Az elgondolás megvalósítása aTiger átkonstruálását jelentette, ezért jelölték II. számmal. A típus sorozat~gyártása 1944-ben indult meg. A feladatot ismét a Henschel cég kapta, de a ki­alakításban - mint a Panthernél - Porsche professzor is közremuködött .•A lényeges súlynövekedés új futómuvet. az új fegyver pedig módosított tor­nyot kívánt. Az elso 50 db-ra a Porsche által tervezett tornyot építették, fel­tehetoen azért, mert azokat elozetesen már legyártották. A késobbiekben ezt

. váltotta fel a Henschel cég által kialakított ún. szériatorony. Ez utóbbi az elozohengeres kivitelhez képest ferde oldallapokkal készült, lényegesen karcsúbbkivitelben; a homloklapja is kisebb volt. Ezt az új tornyot a Krupp cég gyár­totta. A szuk férohely mellett a löveg rövid élettartama is hátrányos tényezo­ként jelentkezett .• A típusbóI1944-1945-ben 487 darab készült, közöttük azSd.Kfz. 267/268 jellel néhány parancsnoki harckocsi is. Az egységesítésre irá­nyuló törekvés nem valósu It meg. Az elkészült jármuvek egy részét nehézharckocsiként önálló osztályokban alkalmazták. [DD

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesitmény

69,7 Mp5 fo10,26 m3,75 m3,09 m0,5 m45/20°4,13 m0,80 m700 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁro.káthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

38 km/h10 LE/Mp1,07 kp/cm2kb. 30°2,50 m1,60 m0,85 m35°26-BO mm,homlok 150 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db88 mmhk.á.L/71/84 db2 db7,92 mmgp./5850db110 km

211

N~METORSZÁG MAUS Nehéz harckocsi (tervezet)

A háború befejezo idoszakában Németországban a harckocsi-konstrukciók te­rén két irányzat alakult ki. Az egyik irány képviseloje Porsche, a közismertgépkocsikonstruktor, a másik Guderian tábornok, a páncélosok alkalmazásá­nak közismert teoretikusa. A kettojük közötti ellentét lényege a következovolt. Guderian gyors, kevésbé védett és nagy tuzereju harckocsikat igényelt apáncéloscsapatoknak, és a szovjet T-34 típust ideálisnak tartotta. Porsche pro­fesszor - aki egyébként Hitler kedvence volt - a nagy tömegu, nagy urméretulövegekkel ellátott, szinte mozgó erod jellegu konstrukció híve volt .• A há­ború utolsó szakaszának pánikhangulatát jól jellemzi, hogy Hitler - mindenlogikus megfontolást félretéve - Porsche felfogását támogatta. igy születettmeg a gúnynéven Mausnak (egérnek) keresztelt típuso • A mozgó erod jelleguharckocsi fegyverzeteként 1 db 150 mm-es és 1 db 75 mm-es páncéltöro löve­get és 2 db gép puskát szándékozott alkalmazni .• Porsche - mint már többízben - ismét a Diesel-elektromos meghajtás hoz fordult. A prototípus elké­szült, az akkor még fából készült, toronnyal ellátott elso példányt Hitler megis szemlélte. Az adatok szerint 10 db prototípus volt készüloben, de csak kétdarab volt mozgásképes; ezeket a németek a szovjet csapatok elonyomulásaelott Kummersdorfban felrobbantották.

Harci súly 188,0 MpSebesség úton 20 km/hFegyverzet/loszer-Kezelok

6 foFajlagos teljesítmény6,4 LE/Mpjavadalmazás1 dbTeljes hossz

10,08 mFajlagos talaj nyomás1,45 kp/cm' 150 mmTeljes szélesség

3,67 mÁrokáthidaló képesség4,50 m hk.á./50 dbTeljes magasság

3,66 mGázlóképesség 2,00 m 1 db75 mmHasmagasság

0,54 mLépcsomászó képesség0,72 m pct.á.Mellso/hátsó terepszög

30/30°Mászóképesség 30° 2 db

Lánctalpfelfekvési hossz5,88 mPáncélzat 50-80 mm, 7,92 mm

Lánctal pszélesség1,10 m homlokgp./1000 db

212

Motorteljesítmény 1200 LE. 200 mmHatótáv 190 km

Jgpz.38. Ct) HETZER Rohamlöveg N~METORSZÁG

A jármu alapját a 38. (t) könnyu harckocsi képezte. A típusból1943 és 1945 kö­zött a Praga- és a Skoda-gyár 1577 darabot gyártott .• A jármu a rohamlövegekcsaládjához tartozott, és torony nélküli kivitelben készült .• A futómu kialakí­tása változatlan maradt, a motor teljesítményét megnövelték, a törzs ferde sí­ko kkal határolt, korszeru kivitelben készült. A maga idejében igen jól sikerültkonstrukciónak számított. A típussorozatban a legnagyobb darabszáma volt .• A keleti hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján a lánc szélességét a 38. (t)típushoz képest megnövelték. Kis darabszám ban lángszórós kivitelben, vala­mint a 20 mm-es légvédelmi löveggel is készült, és bár ez a tuzero kevésnekbizonyult, ebben a kategóriában az elsok közé tartozott .• A jármu felso leme­zén védopajzzsal ellátott géppuskát helyeztek el - közelharc esetére. Fejlesz­tett kivitele a 75 mm-es L/70-es löveggel felszerelt típus volt .• 1945 után asvájci hadero gyorsdandárainál G 13 típusjellel rendszeresítették.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánetalpfelfekvési hosszLánetalpszélességMotorteljesitmény

16,0 Mp4 fo

6,27 m2,63 m2,63 m0,38 m35/30°2,69 m0,35 m150 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGblóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

40 km/h9,4 LE/Mp0,85 kp/cm2kb. 40°

1,30 m0,90 m0,64 m25°

8-20 mm,homlok 60 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db75 mmpet.á.L/48/40 db1 db

7,92 mmgp./600 db180 km

213

•N~METORSZÁG Stug.lll. Rohamlöveg

Sd.Kfz. 14212: 105 mm-es L/28 ta­rackkal és 1 db géppuskával.

(j

A harckocsibázisra épített roham löveg-változatot Manstein tábornok javasla­tára, már 1935-ben kidolgozták. Az elképzelések szerinti feladata a gyalogságközvetlen támogatása. Guderian tábornok ellenezte ezt az elgondolást, mertszerinte valamennyi rendelkezésre álló páncélosjármuvet önálló muveletekreképes, ütoképes alakulatokban kell alkalmazni. • Ennek ellenére az elso 6 dbrohamlöveget már a franciaországi hadjáratban bevetették. Az itt szerzett ta­pasztalatok alapján 1940-tol megkezdodött a rohamlövegek építése. A Pz.lIl.már a háború elején kevéssé használhatónak bizonyult, de a törzse, futómuve éshajtómuve alkalmasnak látszott az új rohamlövegcsalád kialakítására. A Stug.lll.rohamlövegbol változataival együtt 1945-ig mintegy 9000 db készült. A változa­tok a következok voltak:Sd.Kfz. 142: 75 mm-es L/241öveggel(rövid kivitel);Sd.Kfz. 14211: 75 mm-es L/48 löveg­gel (hosszú csövu, csoszájfékes);Az igen alacsony, terephez simuló kialakítású roham löveg a Pz.III.-nál kifogásoltigen gyenge fegyverzet helyett minimális súlynövekedés árán lényegesen hatá­sosabb fegyverzetet kapott. Igen hatásos harceszköznek bizonyult. Ezzel a meg­

oldással a Pz.llI. kipróbált futómpvét, hajtómuvét a háború végéig hasznosítanitudták, s ez mind gyártási, mind alkatrészeIlátási szempontból lényeges volt.

214

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesitmény

23,9 Mp4 fo6,14 m2,96 m2,15 m0,39 m25/25°2,86 m0,4 m300 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

40 km/h0,13 LE/Mp1,04 kp/cm'kb. 35°2,59 m0,80 m0,60 m27°

16-30 mm,homlok 50 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db75 mm

rolg./44 db169 km

JgPx.IV. Rohamlöveg N~METORSZÁG

A Stug.lll. rohamlöveggel szerzett tapasztalatok nyilvánval6vá tették, hogyaPz.IV.típusb61 is roham löveg-változatot alakíthatna k ki. 1943-ban Kru ppék csök­kentették a Pz.IV. gyártását, és feladatul kapták a Stug.IV. roham löveg (ké­sobb: Jagdpanzer=vadászpáncélos IV.) kialakítását. A kifejlesztés során ugyan­azokat a szempontokat tartották szem elott, mint a Pz.lIl. típusb61 kifejlesztettrohamlövegnél. A Jgpz.lV.-bol többféle változatban 1943 és 1945 között mint­egy 4200 db készült .• A gyártást a Krupp Muveken kívül a Vomag cég is meg­kezdte. s a közel hasonl6 típusok csak a fut6mu hosszában tértek el egymás­t61.• A változatok a következok voltak:Sd.Kfz. 162: páncél vadász IV., Sd.Kfz. 163: IV. rohamlöveg, 75 mm-75 mm-es L/48 löveggel ; es L/48 löveggel.Sd.Kfz. 16211: páncélvadász IV.,75 mm-es L/70 löveggel ;Ezeknél a típusoknál a roham löveg és a páncélvadász közötti különbség mind­inkább elmosódott. Az alacsony építés miatt a terephez való kituno alkalmaz-kodás javult. A 162/1. típus a hosszú löveg miatt ••fejnehéz" volt, ez a kormány-zásnál nehézségeket okozott. S bár a hosszú csövu löveg nagyobb átütoképes-séget biztosított, ez elobb emlitett hibája miatt csak kisebb darabszám ban ké- 1010

szült .• Az L/70 löveggel szerelt kivitel a katonák körében "Guderian-kacsa"gúnynevet kapta .• A roham löveg, illetoleg a páncélvadász jellegu harceszközebben az idoben nem elsosorban a gyalogság támogatására szolgáló mozg61övegszerepét töltötte be, hanem inkább a Guderian által követelt önáll6 akciókraképes egységekbe összevonhat6 harceszközként alkalmazták oket.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/háts6 terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélességMotorteljesitmény

25,8 Mp4 fo8,60 m3,18 m1,85 m0,40 m30/2003,57 m0,40 m300 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásO IdalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képességMász6ké pességPáncélzat

40 km/h11,6 LE/Mp0,90 kp/cm2kb. 400

2,20 m0;95 m0,60 m300

20-40 mm,homlok 80 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db 75 mmrolg.L/70/55 db1 db7,92 mmgp./600 db200 km

215

A harctéri tapasztalatok mindinkább azt mutatták, hogya Pz.IV. harckocsalapján épített roham löveg-változatok nem elsosorban a gyalogság támogatásátszolgálták, hanem egyre inkább önálló akciókra képes harceszközök lettek.Szükségesnek látszott - az eredeti gondolathoz visszatérve - a klasszikusértelemben vett roham páncélos kialakítása, amelynek jó védettsége mellettnagy urméretu lövege van.• igy alakult ki 1943-44-ben a Pz.lV. harckocsi al­vázára épített Brummbar (morgó medve) nevu roham löveg. Feladata jól vé­dett, közeli célok leküzdése, például betonerodök megsemmisítése volt. Érde­kes, hogyanémet hadvezetoség ennek a tipusnak az alkalmazását még a vissza­vonulás idoszakában is szorgalmazta annak ellenére, hogy kifejezetten támadófegyver .• Az alvázat - amely a Pz.IV. H kivitelével megegyezett - a Steyr­gyár melletti Nibelungenwerke szállította, a felépítményt a duisburgi Alkett­gyár készítette .• Az alváz túlterhelése következtében a jármu mozgás képes­sége korlátozott volt. Ezt a kis fajlagos motorteljesítmény és a nagy talajnyo­más is bizonyítja .• A típusbóI1944-ig mintegy 300 darabot készítettek .• Kül­alakja - a magas felépítés miatt - nem viselte magán a klasszikus rohamlöve­gek elonyös formáját; 100 mm-es homloklemeze ellenére aránylag könnyensebezheto volt.

N~METORSZÁG Stug.lV. BRUMMSAR Rohamlöveg

216

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotorteljesítmény

28,2 Mp5 fo5,89 m3,10 m2,49 m0,40 m30/2003,52 m0,40 m300 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

40 km/h10,6 LE/Mp1,0 kp/cm'kb. 250

2,20 m0,95 m0,60 m300

10-20 mm,homlok 100 mm

Fegyverzet/loszer­javadal mazás

Hatótáv

1 db

150 mm 19.L/U/38 db1 db7,92 mm

gp./600 db210 km

JAGDPANTHER Rohamlöveg N ~M ETO RSZÁG

A fejlesztési, de a harctéri tapasztalatok alapján is nyilvánvaló lett, hogy az1943-ig rendelkezésre álló alvázak a hosszú csövu, 8,8 cm-es páncéltöro löveghordozására nem megfeleloek. A Pz.lIl. és a IV. alvázak erre a célra gyengékvoltak, a motorteljesítményük aránytalanul kicsi, és a felül nyitott kivitel nembiztosít kello védelmet. A Porsche által konstruált Tiger alváz túl nagy súlyaés bonyolult kivitele következtében sem bizonyult alkalmasnak .• A Pz.V.Panther nehéz harckocsi alapján kialakított, 8,8 cm-es L/71 löveggel ellátottJagdpanther változatot 1943 októberében a braunschweigi MIAG cég mutattabe. A torony nélküli, jól kialakított forma lehetové tette a löveg mind oldal-,mind pedig harántirányú megfelelo elmozgatását .• A MIAG cég ennél a típus­nál a Pantherhez képest egy megerosített ZF hajtómuvet alkalmazott; eztkésobbiekben a harckocsikban is fel akarták használni .• A sorozatgyártás1944 februárjától 1945. áprilisig tartott. A rohamlövegek végszerelésében 1944decemberében a hannoveri gépgyár is részt vett .• A jármu külalakjára és futó­muvére az alapharckocsi igen jó kialakítása volt jellemzo. A ferde síkokban el­helyezett páncéllemezek és az acélöntésu löveg pajzs jó védettséget, a 700 LE-sMaybach motor kedvezo mozgékonysági jellemzoket biztosított számára .•Összesen 382 db Jagdpanther készült el.• 1944 végén tervbe vették, hogya8,8 cm-es löveg helyett 12,8 cm-es (L/55) páncéltöro löveget építenek a jár­mube. Ez azonban a háború alakulása miatt csak terv maradt.

Harci súlyKezel6kTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMells6/háts6 terepszögLánetalpfelfekvési hosszLánetalpszélességMotorteljesitmény

45,5 Mp5 f69,86 m3,28 m2,72 m0,55 m30/30°3,91 m0,65 m700 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázlóképességLépcs6mászó képességMászóképességPáncélzat

46 km/h15,4 LE/Mp0,90 kp/cm2kb. 35°2,45 m1,55 m0,91 m35°17-40 mm,homlok 80 mm

Fegyverzet/16szer­javadalmazás

Hatótáv

1 db88 mmpet.lg.L/71/60 db1 db7,92 mmgp./6oo db210 km

217

N~METORSzAG ELEFANT Rohamlöveg-páncélvadász

Dll>

A Tiger harckocsi páncélvadász-változatát 1943-ban a Steyr melletti Nibelun­genwerke készítette el. A háború végéig 90 db készült belole. A modell bonyo­lultságából adódó igen sok nehézség következtében kezdetben csak két kísér­leti példányt készítettek el. 1943-ban döntés született, hogya 90 db kész törzs­be a Porsche által konstruált, de még befejezetlen Diesel-motor helyett 2 dbMaybach motort építenek. A 88 mm-es páncéltöro lövegnek a torony nélkülijármube való beépítésévei az Alkett céget bízták meg. Az ígyeloállított pán­célvadásznak Hitler az Elefant nevet adta, de a közvélemény a hibásan sikerültkonstrukciót Porsche keresztneve után Ferdinándnak nevezte .• A páncél va­dász külalakja a Jagdtiger típushoz hasonló volt, oldalt a tetoig felhúzott falak­kal, merev, dobozszeru felépítménnyel. A futómu a Porsche-féle kettosgörgokkel készült, mind az elso, mind a hátsó lánckerék fogazott volt,tehát forduláskor oldalanként két kerék fékezett .• A 90 db páncélvadászegyik része a keleti, a másik az olasz arcvonalr~ került, ahol a legrövidebbidon belül felmorzsolódtak.

218

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/háts6 terepszögLánetalpfelfekvési hosszLánetalpszélességMotorteljesítmény

68,0 Mp6 fo8,14 m3,43 m2,97 m0,48 m30/45°4,19 m0,65 m2 x 320=640 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képességMász6képességPáncélzat

20 km/h9,4 LE/Mp1,24 kp/cm2kb. 25°2,64 m1,00 m0,78 m22°

80-100 mm,homlok 200 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db 88 mmpet.!g.L/71/50 db150 km

JAGDTIGER VI. Roham löveg-páncélvadász N~METORSZÁG

A típusból a Steyr melletti Nibelungenwerke gyáregység 1944-ben és 1945-benmintegy 70 darabot készített. Alvázhossza a harckocsi hoz képest kb. 260 mm­rel megnövekedett. Ezzel összefüggésben a futómu beosztásában jelentéktelenváltoztatást hajtottak végre. A két típus alapelemei azonosak voltak. A roham­löveg törzse a harckocsiétói abban különbözött, hogyatoronygyurus kivitelhelyett az oldalfalakat a küzdotér védelme érdekében a tetoig megemelt·ék.A hátsó fal- a torony hátsó vége helyett - 80 mm-es páncélzattal készült el.Az itt elhelyezett ajtók kiképzése egyrészt a ki- és beszállást, másrészt a löveghátrafelé történo kiszerelését lehetové tette. A jármu tetején a szokásos búvó­nyílást, szellozonyílást, a célzóberendezéseket és megfigyeloberend~zésekethelyezték el. A törzs csekély túlnyomással biztosította a tiszta levegot. A lövegaz eddigiektol eltéroen csoszájfék nélkül készült .• A 38 d.arab osztott gránát­hoz különleges tárolóberendezést terveztek. A harckocsi hoz képest a rádió­berendezéseket is megváltoztatták .• Mivel a tfpust a Steyr cég gyártotta, aszemélyes érdekek következtében igyekeztek- a Porsche futómuvet alkal­mazni. Ez az 1944 júliusáig szerzett tapasztalatok alapján nem vezetett ered­ményre, és a páronként felfüggesztett görgok helyett a már hagyományosnakszámító nagygörgos, párhuzamos vezetésu futómuvet alkalmazták .• A jármumozgékonysága nem volt kielégíto.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánetalpfelfekvési hosszLánetalpszélességMotorteljesftmény

71,7 Mp6 fo10,66 m3,63 m2,82 m0,46 m30/25°4,24 m0,79 m700 LE

Sebesség útonFajlagos teljesftményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

38 km/h9,8 LE/Mp1,07 kp/cm2kb. 30°2,49 m1,80 m0,85 m35°30-80 mm,

homlok 250 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db128 mmpet.lg./38 db1 db7,92 mmgp./2925 db170 km

219

..

N~METORSZÁG STURMTIGER VI. Rohamlöveg

1944-ben az arcvonalakból mind nagyobb mennyiségu sérüIt Tiger 1. harckocsikerült a javítómuhelyekbe. Közülük azokat, amelyeknek a lövege vagy a tornyasérült meg, de a futómu még javítható volt, átalakították rohamlövegnek.A tipus kialakításának ez volt a kiinduló szempontja .• 1944-ben 18 db Tiger 1.

harc kocsit kis hátrasiklású mozsárral szereltek fel. A fegyvert eredetileg a hadi­tengerészetnek szánták a tengeralattjárók leküzdésére •• Az így átalakítottroham löveg felépítménye a Jagdtiger kialakításához hasonlított. A torony nél­küli kivitelnél az oldalfalakat megemelték, és a tornyot utánzó hátlappalláttákel. A mozsarat a tetore 'szerelt daru segítségével kívülrol töltötték .• A jármukialakítása a vesztésre álló háború kényszermegoldásának jeleit viseli magán.

Harci súly 68,0 MpSebesség úton 40 km/hFegyverzet/loszer-Kezelok

S1oFajlagos teljesitmény10,2 LE/Mpjavadalmazás1 db

Teljes hossz6,31 mFajlagos talaj nyomás1,24 kp/cm2 380 mm

Teljes szélesség3,73 mOldalstabilitás kb. 20° mozsár

Teljes magasság3,46 mÁrokáthidaló képesség2,30 m L/5,4/13 db

Hasmagasság0,47 mGázlóképesség 1,20 m 1 db

Mellso/hátsó terepszög30/20°Lépcsomászó képesség0,79 m 7,92 mm

Lánctalpfelfekvési hossz3,81 mMászóképesség 35° gp./600

Lánctalpszélesség0,72 mPáncélzat 40-80 mm,Hatótáv 120 km

220

Motorteljesitmény 700 LEhomlok 150 mm

Sd. Kfz.250 Felderítö páncél gépkocsi NÉMETORSZÁG

Említést érdemel, hogya 250/3 kivitelt Rommel tábornok parancsnoki kocsi­ként Greif elnevezéssel Észak-Afrikában használta.

250/9: felderíto250/10: 37 mm-espáncéltörolöveg-hordozó250/11: nehézködvetohordozó250/12: könnyu méro252: loszerszállító253: felderíto

A jármubol az 1,0 Mp teherbírású könnyu vontató alvázának felhasználásával1939 és 1944 között kb. 7500 darab készült. Féllánctalpas meghajtású, átlapoltfutómuvel. gumibetétes lánccal. A ferde kiképzésu oldalfalai felfelé összetarta­nak. A késobbi sorozatoknál a felépítmény alakja változott. A motort és a fél­automatikus Variorex hajtómuvet elöl építették be. Mellso, kormányzott kere­kei sem meghajtva, sem fékezve nem voltak. a lánctalp fékezése a mellso kere­kek ki kormányzásától függött .• A gyors jármu csak a kézifegyverek tüze és atüzérségi lövedékek repeszei ellen védett; terepjáró képessége. elsosorban sá­ros talajon, korlátozott volt .• A típus változatai a következok voltak:Sd.Kfz. 250/2: távbeszélo

250/3: rádiós250/4: légvédelmi250/5: felderíto250/6: loszerszállító250/7: 80 mm-esgránátveto-hordozó250/8: 75 mm-esharckocsi löveg-hordozó

Harci súly 5,7 MpLánctalpszélesség 0,24 mÁrokáthidal6Kezelok

6 foNyomtávolság 1,63 mképességkb. 1,50 mTeljes hossz

4,56 mMotorteljesitmény100 LEGázl6képesség0,70 mTeljes szélesség

1,95 mSebesség úton 60 kmfhLépcsomász6Teljes magasság

1,66 mFajlagos képességkb. 0,4 mHasmagasság

0,28 mteljesítmény 17,6 LEfMpMász6képesség24°

Mellso/háts6Fajlagos talaj-Páncélzat7-12 mm

terepszög45/30°nyomás 0,76 kpfcm2Fegyverzetea változatokt61

Lánctalpfelfekvési

Oldalstabilitáskb. 30° függohossz

1,20 m Hat6táv320 km221

NÉMETORSZÁG Sd.Kfz.2S1 Páncélozott szállítójármu

A futómu és a felépítmény a felderíto féllánctalpas páncélgépkocsiéhoz ha­sonló. A felül nyitott kivitelu jármu hátsó oldala kifelé dolo sík. Mellsokerék­hajtás fékezés nélkül, az alváz eredetileg a 3,0 Mp-os vontatóhoz készült. Ke­véssé mozgékony, mély talajon a kormányzása nehézkes volt. Változatai:Sd.Kfz. 251/1: lövészszállító

251/2: 80 mm-es gránátveto- 251/13: hangbemérohordoz6 251/14: hangkiértékelo251/3: rádiós 251/15: fénykiértékelo251/4: könnyu gyalogsági 251/16: lángszóróslövegvontató 251/17: 20 mm-es lég-251/5: utászfelszerelés-szállító védelmilöveg-hordozó251/6: parancsnoki 251/18: felderíto251/7: utászfelszerelés- 251/19: távbeszélo-szállító üzemelteto

251/8: sebesültszállító 251/20: UHU infravörös251/9: 75 mm-es L/24 fényszóróslöveghordozó 251/21: 3 csövu 15 vagy251/10: 37 mm-es páncél- 20 mm-es légvédelmilöveg-törolöveg-hordozó hordozó251/11: távbeszélo 251/22: 75 mm-es páncél-251/12: méro törolöveg-hordozó jármu.

A felsorolt változatok ból 1939 és 1944 között együttesen kb. 16000 db ké­szült.

222

KezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességNyomtávolságMotorteljesitmény

12 fo5,80 m2,10 m1,75 m0,30 m45/30°1,80 m0,28 m1,65 m120 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

50 km/h14,1 LE/Mp0,85 kp/cm2kb. 30°kb. 1,80 m0,50 mkb. 0,5 m24°7-12 mm

Fegyverzet

Hatótáv

a változa­toktóifüggo300 km

s.ws Páncélozott nehéz vontató N~METORSZÁG

A jármu kialakítása a hagyományos féllánctalpas kivitelnek megfelelo volt, nemhajtott és nem fékezett mellso kerekekkel. A lánctalpat a német hadseregbeneloszeretettel használt egymásba lapolt görgokkel képezték ki.• Sorozatgyár­tását 1943 oszétol a Büssing cég az 5,0 Mp-os egységes vontató bázisán kezdtemeg s.WS (schwere Wehrmacht-Schlepper) jelzéssel. A háború befejezéséig1000 darabot gyártottak belole; a léghutéses Tatra 111. jelzésu motort a Tatracég építette a jármube. A több vontató számára készült alváz egyszeruségéveitunt ki. Nemcsak vontatóként szerepelt, különbözo felépítményekkel az ön­járó lövegek kategóriájába is besorolható volt. Közülük ismertebb a 150 mm-es10 csöves sorozatveto. Ez a jármu teljesen páncélozott volt, a loszert a lánctalpfeletti részben a jármuvön helyezték el; 37 mm-es légvédelmi ágyú részbenpáncélozott kivitelben; apáncélosalakulatok után pótló jármuve .• Egyesdarabokat a háború végén a 38 Lf55 jelu négycsövu, 20 mm-es légvédelmi gép­puskával szereltek fel.

Harci súlyKezelok

Teljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélesség

13,5 Mpfelépítménytolfüggoen6,67 m2,50 m2,83 m0,47 m45/30°2,04 m0,50 m

NyomtávolságMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképesség

2,10 m100 LE27 km/h7,4 LE/Mpkb. 0,80 kp/cm2kb. 30°kb. 2,00 m1,00 mkb. 0,50 m24°

Páncélzat

Fegyverzet

Hatótáv

7-12 mm(részleges)a változatok­tói függo300 km

223

NÉMETORSZÁG Sd. Kfz.223. Felderíto páncél gépkocsi

Sd.Kfz. 260 és 261: parancsnoki pán­célgépkocsi, 4 fo személyzettel,elobb lehajtható keretantennával,késobb botantennával.

Az elso világháborút lezáró versailles-i békeszerzodés értelmében a német had­

sereg felszerelésében páncélozott jármuvek nem lehettek. Ezért csapataikHanomag és Opel kis személykocsikra épített, fából és vászonból összeállítottharckocsiatrappokkal gyakorlatoztak .• Hitler uralomra jutása után, 1935-tolazonban - a szerzodést figyelmen kívül hagyva - elkészítették a Horch-gyáráltal kifejlesztett, 5 típusból álló, összkerékhajtású és négykerék-kormányzásúegységes alvázra épített könnyu felderíto páncélgépkocsikat. Az Sd.Kfz. 222vezértípus 1935 és 1940 között készült, és a háború végéig használták. A háromfo kezelot befogadó jármu forgétornyába 2 cm-es gépágyút építettek be .• Azalaptípus változatai:Sd.Kfz. 221: 2 kezelo, a forgótorony­ban 1 db géppuska;Sd.Kfz. 223: 3 kezelo, a forgótorony­ban 20 mm-es gépágyú; lehajthatókeretantennaA típussorozatnak a ferde lemezekbol kialakított törzse kedvezo volt, de afelül nyitott torony kivitele hátrányos. Kéttengelyes, fordulékony, gyors jármuvolt, korlátozott terepjáró képességgel. 1935-1942 között kb. 2000 db ké­szült el.

224

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögTengely távolságNyomtávolságMotorteljesítmény

4,8 Mp3fo4,72 m2,00 m2,06 m0,25 mkb. 45/45°2,82 m1,65 m75 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

80 km/h16,8 LE/Mp0,60 m0,25 m25°

6-8 mm;homlok14,5 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db20 mmgá./180 db320 km

Sd.Kfz.232. Felderíto páncélgépkocsi NÉMETORSZÁG

Sd.Kfz.263.: parancsnoki kivitel, 5 foszemélyzettel, 1 db géppuskával, to­rony nélkül, keretantennával.

A típus kialakításánál a 3 tengelyes tehergépkocsi-alvázat használták fel; a 2 ten­gelyes kivitelt idoben megelozte. 1930 és 1936 között a Mercedes-Benz, a Büs­sing és a Magirus cég mintegy 1000 darabot gyártott, ebbol 800 darabot a Mer­cedes-Benz. e A hagyományos 3 tengelyes alvázon végrehajtott módosítások:a mellso kormányt 900-kal megdöntötték, és a hátramenet biztosítására egymásodik kormánykereket szereltek fel. A típus változatai a I(Övetkezok vol­tak:Sd.Kfz.231.: 4 kezelo, a forgótorony­ban 20 mm-es gépágyú;Sd.Kfz.232.: az elozohÖz hasonló ki­vitel, rácsantennával;

A páncélgépkocsi felépítménye ún. koporsó formában készült, tehát jól kiala­kított ferde felületekkel. Csak a hátsó 2 tengelyt hajtották meg, ezért terep­járó képessége korlátozott volt. A kerekeken ikerabroncsozást alkalmaztak.A páncéltest kialakítása a késobb készült páncélgépkocsik szám~ra példakéntszolgált .• A jármuveket a lengyelországi és a franciaországi hadjáratban alkal­mazták, ezt követoen már csak kiképzo páncélgépkocsikként szerepeltek.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögTengely távolságNyomtávolságMotorteljesítmény

5,0 Mp4 fo5,61 m1,85 m2,24 m0,25 m

kb. 45/45°2,70/0,95 m1,54 m65 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

60 km/h13 LE/Mp0,5 m0,60 m0,25 m20°

8mm,homlok14,5 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db20 mmgá./200 db250 km

225

N~METORszAG Sd. Kfz.231. Felderítö nehéz páncélgépkocsi

A 3 tengelyes páncélgépkocsit a 4 tengelyes kivitel követte. A Büssing-gyár­ban - a régebbi, az Austro-Daimler cég által készített 10 kereku jármu tapasz­talatait kihasználva -1937-toI1942-ig készült el; a gyár ebbol a típusból1235darabot gyártott .• Az impozáns külseju jármu hírnévre tett szert; bonyolultmuszaki megoldásai ellenére (8-kerékhajtás és 8-kerékkormányzás) igen jólhasználható jármu volt; • Az elozo típusokhoz hasonlóan ferde síkokkal hatá­rolt törzse volt. Az alváz speciálisan páncélgépkocsi-alvázként készült, hátulelhelyezett motorral .• A változatok a következok:Sd.Kfz.231.: felderíto, 4 fos személy- Sd.Kfz.233.: nehéz felderíto páncél-zet, tornyában 20 mm-es gépágyú és gépkocsi, 4 fos személyzet. 75 mm-1 db géppuska; es páncéltöro ágyú (L/42), toronySd.Kfz.232.: parancsnoki kivitel, 4 nélkül;fos személyzet, 20 mm-es gépágyú, Sd.Kfz.263.: parancsnoki (rádiós) ko-keretantennával; csi, 5 fos személyzet, torony nélkül,

1 db géppuskával, keretantennával.A jármuvek hátrányosan magasak voltak, különösen a keretantennával feIsze­reit típusok. Emiatt az ellenség számára igen jó célpontot képeztek.

226

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögTengely távolságNyomtávolságMotorteljesítmény

8,2 Mp4 fo5,80 m2,21 m2,34 m0,28 m40/5001,35/1,40/1,35 m1,60 m150 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

85 km/h18,1 LE/Mp1,24 m1,00 m0,48 m270

8-19 mm;homlok 14,5

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 20 mmgá./180 db300 km

Sd.Kfz.234/2. PUMA Nehéz páncélgépkocsiJ

A keleti arcvonalon és Észak-Afrikában elszenvedett nagy veszteségek a páncé-losjármuvek továbbfejlesztését tették szükségszeruvé; ennek keretében ala­kult ki az új, 4 tengelyes páncélgépkocsi-család. A gyártást a Büssing cég vé­gezte, és 1943-1945 között kb. 2300 darabot készített el. A jármu muszakimegoldása az összkerék-meghajtás és összkerék-kormányzás miatt rendkívülbonyolult volt. A gyártásnál a régebbi 231. és 232. családnál szerzett tapasztala­tokat figyelembe vették .• Az egyes változatok a következok voltak:Sd.Kfz.234f1.: felderíto, 4 fos sze- Sd.Kfz.234f3.: felderíto, 4 fos sze-mélyzettel, forgótornyllban 1 db mélyzettel, a forgótoronyban 1 db20 mm-es gépágyú és 1 db MG 42 75 mm-es Lf42 páncéltöro löveg ésgéppuska; 1 db MG 34 géppuska;Sd.Kfz.234f2.: felderíto (Puma), 4 fos Sd.Kfz.234f4.: felderíto, 4 fos sze-személyzettel, a forgótoronyban mélyzettel, 1 db 75 mm-es Lf48 pán-1 db 50 mm-es harckocsiágyú és 1 db céltöro löveg; forgótorony nélkül.MG 42 géppuska;A páncélgépkocsi az elozo 4 tengelyes típussorozattól abban tért el lényegesen,hogy alváz nélküli, önhordó kivitelu volt, a törzsre erosített trapéz-Iengoka­rokkal. Ezzel az elozo típussor fo hibáján, a túlzott magasságon igyekeztek segí­teni. A 234f4 típusnál a tuzero messze a védettség fölött volt.

NÉMETORSZÁG

Harci súlyKezelokTl!ljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögTengely távolságNyomtávolságMotorteljesitmény

11,0 Mp4 fo6,02 m2,36 m2,29 m0,36 m60/6001,30/1,40/1,30 m1,94 m220 LE

Sebesség útonFajlagos teljesitményÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

85 km/h20 LE/Mp1,24 m1,20 m0,50 m300

8-14,5 mm;homlok 30 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 50 mmhk.á. L/60/55 db1 db MG 42 gp.600 km

227

NÉMETORSZÁG Sd.Kfz.251 Páncélozottsorozatvetö

A háború kezdetén az ún. ködvetot - amely lényegében rakétaindító volt _egytengelyes páncéltöro löveg alvázára szerelték és így alkalmazták. Kezeléseés foképpen a tuzkész helyzetbe hozása igen hosszadalmas volt. Ez a felismerés,valamint a szovjet hadsereg nagy hatású sorozatvetoinek - a Katyusáknak _a keleti hadszíntéren való megjelenése egyrészt azt bizonyította, hogya szov­jet fegyverek ezen a területen is megelozték a német fegyvereket, továbbáhogy ennek a fegyvernek egyik fontos tulajdonsága a mozgékonyság. lD A né­met hadvezetés a rakéták hordozására kezdetben a közepes páncélozott szállí­tójármuvet tartotta alkalmasnak. így alakult ki a két oldalra szerelt rakétákkalaz Sd.Kfz. 251f1 típusú gyalogos stuka (Stuka zu Fuss) elnevezésu féllánctalpasjármu. Fegyverzete 10 db 150 mm-es vagy 6 db 280 mm-es rakéta volt. Mintminden utólag kialakított fegyver, ez is magán viselte a változtatások okoztahátrányokat. Közülük elsosorban kell megemlíteni a szélesség jelentos növe­kedését. A jármu mozgékonysága a felszerelt rakétákkal igen korlátozott volt.Emellett - szemben a szovjet megoldással - a csak függoleges síkban irányít­ható rakéták célzási lehetosége korlátozott volt, és a jármu pillanatnyi hely­zetétol függött. Úgy tunik, hogy ezzel a fegyverrel inkább erkölcsi hatás eléré­sére törekedtek.

Harci súly 9,0 MpMotorteljesitmény 120 LEFegyverzet 10 dbKezelok

12 foSebesség úton 50 km/h 150 mmTeljes hossz

5,80 mFajlagos teljesitmény13,3 LE/Mp vagy 6 dbTeljes szélesség

3,20 mFajlagos talaj nyomás0,87 kp/cm2 280 mmTeljes magasság

1,75 mOldalstabilitás kb. 25° rak.Hasmagasság

0,30 mÁrokáthidaló képességkb. 1,80 mHatótávolság 300 kmMellso/hátsó terepszög

45/30°Gázlóképesség 0,50 mLánctalpfelfekvési hossz

1,80 mLépcsomász6 képességkb. 0,5 mLánctalpszélesség

0,28 mMász6képesség 20°

228

Nyomtávolság1,65 mPáncélzat 7-12 mm

-Sd.Kfz.4/1. MAUL TIER Páncélozott sorozatvetö NÉMETORSZÁG

Az Opel Blitz tehergépkocsit 1943-ban több más hasonló nagyságrendu gép­kocsival együtl;. a keleti hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján félIánctal­pas kivitelben készítették. A lánctalp az angol Carden-Loyd futómu lemásolásavolt. Az így kialakított jármuveknek - a tehergépkocsihoz viszonyítva ­a terepjáró képessége megnövekedett, a sebesség és a fogyasztás rovására.Ezek a jármuvek kapták a Maultier (öszvér) nevet. O Az Opel Maultier típustpáncélozott kivitelben is elkészítették, ez lett a 150 mm-es 42M ködvetoalapja. amely valójában 10 csövu 15 cm-es rakétaveto volt. 1) A meglehetosentúlterhelt jármuvek terepjáró képessége igen jó volt. A sorozatveto 2 x 5 csö­vét körben lehetett forgatni; ezzel az Sd.Kfz. 251. típus alapveto hibáját kikü­szöbölték. O A fegyvert - elodjeihez hasonlóan - inkább erkölcsi hatás el­érésére szánták, célzási pontosságából eredoen gyakorlatilag csak területtuzmérésére volt alkalmas. e A típusból 1943-ban 300 darabot készítettek.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességTeljes magasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszL.ánctalpszélességNvomtávolság

6,5 Mp4fo6,00 m2,2.5 mkb. 2,50 m0,26 m30/30°1,52 m0,3 m1,54 m

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsömászó képességMászóképességPáncélzat

68 LE

35 km/h10,4 LE/Hp0,90 kp/cm220°

0,5 m0,5 m0,3 m20°7-9 mm

Fegyverzet

Hatótáv

2X5 db150 mmrak.160 km

N~MET SZÖVETS~GI KÖZTÁRSASÁG M48A2 MOD. Közepes harckocsi

Az M48A2 típusú közepes harckocsi 1955-tol az amerikai hadero, 1958-tól aBundeswehr állományába is került. Az eros páncélzatú - homloklemeze110 mm -, konzervatív építésu harckocsi ból mintegy 10000 db készült,nagy részük a NATO-államok haderoiben ma is szolgálatban áll.• Az elteltido alatt az eredetileg benzinbefecskendezéses Otto-motorral felszerelt harc­kocsi elavult. Korszerusítési terveit a nyugatnémet cégek két változatban iskidolgozták, egyiket a Bundeswehr 1840 db, a másikat a török hadero 950 dbjármuve részére. Mindkét esetben új. 830 LE-s Diesel-motort (Leopard típus)

. és 105 mm-es LlA3 harckocsi löveget építenek a jármube. A tornyot elotét­páncéllal veszik körül, a löveg muanyag hoköpenyt kap. A tuzvezeto rendszertés a távmérot új típusúra cserélik ki, a kombinált infravörös/fehér fényu sugár­veto, illetve passzív infravörös muszer utólag felszerelheto. A jármu ható­távolsága kétszeresére nott, sebessége eléri az 55 km/h-t, harcértéke megköze­líti az M60A1 típusét. A külméretek - az összhosszúság kivételével. amely azúj löveg miatt megnott - változatlanok .• Az NSZK számára a Wagman-gyáregyszerusített kivitelben készíti: a motort nem cseréli ki és az elotét­páncélozást nem szereli fel.

230

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságSebesség

47,8 Mp4 fo9,35 m3,63 m2,90 m55 km/h

Fegyverzet/loszer­javadalmazás 1 db 105 mm L7A3

hk.lg./46 db1 db 7,62 mmgp./2250 db1 db 7,62 mmlé.gp./2500 db

LEOPARD 1A1 Harckocsi N~MET SZÖVETS~GI KÖZTÁRSASÁG

A Német Szövetségi Köztársaságban épített elso nagy sorozatú. nagy teljesít­ményu, korszeru harckocsitípus. A kialakítás folyamatában 1955-ben India ré­szére egy 714 gyári jellel ellátott közepes harckocsit terveztek, ez azonban nemépült meg. 1959-tol francia-nyugatnémet egyezmény szerint egy (közepes)harckocsitípust külön-külön fejlesztettek ki; a jobb teljesítményu lett volna aközös NATO-jármu (AMX30 - Leopard 1). A Porsche KG cég a másodikvilágháborús tapasztalatait felhasználva 1960-61-ben kialakította a 723 gyárijelu lA prototípust; ebbol 2 példány épült meg. A fo jellemzoket már magánviselte: hátsó lánckerékmeghajtás, 7-görgos, jól mozgó futómu, nagy teljesít­ményu Diesel-motor. Fegyverzete a brit szabvány szerinti 105 mm-es L7A1 lö­veg. öntött torony .• 1961-ben 2 példány épült az IB (T-1), majd 1962-ben26 példánya liA jelu proto-, illetve elosorozatból. 1963-64-ben a 814 gyárijelu C-sorozat 50 példánya, majd 1965-66-ban a 814 jelu elso és második,1966-67-ben a harmadik sorozata került ki a gyárból. A Bundeswehr állomá­nyába 1972-ig összesen 1845 db 1 és A1 jelu harckocsi került. Gyártási számaik8001-tol 13 999-ig terjednek .• Páncélzata: test elöl 70 mm (300~nál), oldalt30--35 mm; hátul 25 mm, torony 60 mm. A harckocsisorozatokat 1974 utánfokozatosan átépítették és korszerusítették; ennek keretében lövegstabili­zátort. oldalkötényezést. muanyag lövegcsoburkolatot, új muszereket. tuz­vezeto berendezést stb. építettek a jármube. Harcértéke így a késobbi A2változatét elérte, szolgálati ideje az 1980-as évek közepéig meghosszabbodott.

Harci súly 41,5 MpKezelok 4 foTeljes hossz 9,54 mTeljes szélesség 3,37 mMagasság 2,62 mHasmagasság 0,44 mMotortipus MTU MB-838-Ca-M500Motor-

teljesitmény 830 LE/2200 f/min

Lánctalp­szélesség

Sebesség útonFajlagos

teljesitményFajlagos

talaj nyomás

0,55 m65,0 km/h

20 LE/Mp

0,88 kp/cm2

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db 105 mm

L7A1Ig./60 db2db7,62 mmMG1 gp./5500 db600 km

231

NÉM ET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG LEOPARD 1A2 Harckocsi

A Leopard-1 harckocsi második fo változata az A2 jelu típus volt. A Bundes­wehr számára 1973-ban 232 db épült, 14 001-14 232 közötti gyári számok­kal. O A test páncélzata elöl 70, oldalt 35, hátul 25 mm; az öntött torony ada­tait nem közölték. Eredeti állapotában beépített lövegstabilizátora nem volt,ezt az átépítésnél szerelték be. A késobbi 1A3fA4 típushoz kifejlesztett kötény­páncélzatot, a lövegcso muanyag burkolatát, az infravörös sugárvetot, a navi­gációs muszereket stb. 1974-76 között az átépítés során szerelték fel. A típus­ból - kis módositásokkal - a NATO-n belül Belgium 334, Hollandia 468,Norvégia 78, Dánia 120 db-ot kapott. til A standard alváz felhasználásával épültmeg az utászharckocsi (Pionierpanzer) CEV 10001-10999 közötti gyáriszámmal; 105 db a Bundeswehr számára, 36 db pedig exportra. A Biber híd­veto harckocsi ból 1973-75 között 105 db a Bundeswehr, 50 db pedig export­rendelésre épült. A 105 mm-es löveg loszerkészletét 63 db-ra növelték; hajtó­anyagkészlete 985 I Diesel-olaj, fogyasztása 100 km-en 165 1. e Hasznos terhe­lése 2000 kp, teljesítmény- és terepjáró-adatai lényegében megegyeznek a ké­sobbi változatokkal. A korszerusítéssei elért harcértéke a késobbi A3fA4 típus­sal csaknem egyenértéku.

Harci súly 42,4 HpMotor- FegyverzetlKezelok

4 fóteljesítmény830 LE/2200 f/minloszer-Teljes hossz

9,45 mSebesség úton65,0 km/hj&vadalma:o:ás1 db 105 mmTeljes

Fajlagos BK UA3 L/51 Ig./63 dbszélesség

3,37 mteljesítmény19,7 LE/Mp 2 db 7,62 mmMagasság

2,62 mFajlagos MG1 gp./5500 dbHasmagasság

0,44 mtalaj nyomás0,90 kp/cm2Hat6táv600 kmLánctalp-

Gáz16-S%élesség

0,55 mképesség2,2 m

232

MotortipusMTU MB--a38 Ca-M-500

lEOPARD 1A3 Harckocsi NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Az A3 típus a Leopard-1 harckocsi ötödik építési sorozata. Az elso változatmég öntött, de vastagabb páncélzatú, a második már új, szegletes, hegesztetttoronnyal épült. 1973 és 1974 között 110 db-ot szállítottak a Bundeswehrnek,ezek gyári száma 14001-14110 között volt .• A jármuveket már lánctalp­köténylemezzel, valamint muanyag lövegcsoburkolattal és a kombinált infra­vörös/fehér fényu sugárvetovel látták el. A 986 liter hajtóanyag-kapacitásúharckocsi olajfogyasztása 100 km-en ként 165 liter. Árokáthidalás 2,9 m; lépcso­mászó képesség 1,11 m; mászóképesség 600-os, elokészítés nélkül 2,2 m víz­mélységig gázlóképes. A harckocsi a légzocso felszerelése után 4 rn-es vízmély­ség leküzdésére képes. Legnagyobb sebessége eloremenetben 65 km/h, hátra­menetben 25 km/h. Páncélzata a korábbi változatokkal lényegében megegye­zik, a torony páncélvastagságát megnövelték. " A Bundeswehr összesen2437 db Leopard-1 sorozatú harckocsit kapott, a kísérleti és prototípusokatnem számítva. (1845 db A 1,232 db A2, 110 db A3 és 250 db A4 jelu változat.)@ Az alváz és a fodarabok felhasználásával a kieli Atlas~MAK gyárban 1966-71

között 444 db Bergepanzer-2 (Standard) ARV muszaki-mento harckocsi isépült. Gyári számuk: 9001-9999 között.

Harci súlyKezelokTeljes ho.sszTeljes

szélességMagasságHasmagasságLánctalp.

SltélességMotortípus

42,4 Hp4159,54 m

3,37 m2,62 m0,44 m

0,55 mMTU-MB-838 Ca-M500

Motor­teljesítmény

Sebesség útonFajlagos

teljesítményFajlagos

talajnyomásGá:z:lóképeuég

830 LE/2200 f/min65 km/h

19,7 LE/Hp

0,90 kp/cm22,2 m

fegyver-zet/loszer­javadalmazás

Katótáv

1 db 105 mm BK UA3 L/51Ig./63 db2 db 7,62 mm MG1

gp./SSOO db600 km

233

N~MET SZÖVETS~GI KÖZTÁRSASÁG LEOPARD 1A4 Harckocsi

A Leopard 1A4 típusú harckocsi kisebb módosításokkal és muszerezési eltéré­sekkel az A3 sorozattal megegyezik. A régi M48A2 felváltására a Bundeswehr­nek 1975-76-ban 250 db-ot szállítottak. Ezzel a saját részre történt Leo­pard-1-harckocsigyártás lényegében befejezodött, a Kreuss-Maffei és az MTU-cég a külföldi exportkötelezettségek teljesítésére tért áto 1979-ig Olaszországrészére 200 db A2, Ausztrália számára 45 db A3, 5 db Biber, 6 db Bergepanzer,Kanada részére 120 db A4, Törökország számára 50 db, Görögország részére150 db harckocsi szállítását vállalták el. Emellett a licencgyártás keretébenOlaszország 600 db (Leone), Törökország 150 db harckocsit szerel össze; ezek­hez jelentékeny mennyiségu alkatrészt kell szállítaniuk. Spanyolország rende­lései még függoben vannak .• Az alváz gyártásával 1976-ban megkez<!odött aGepard légvédelmi harckocsi sorozatgyártása, amelybol 1980-ig a Német Szö­vetségi Köztársaság 420, Hollandia 95, Belgium 55 db-ot kap. NATO-államo­kon belül további szállítások lehetségesek .• A távlati fejlesztés brit-nyugat­német együttmuködésben (FMBT-80) Leopard-3 ideiglenes néven már fo­lyik, a Leopard-1 sorozatnak az 1980-as évek végén történo felváltására. En­nek pontosabb adatait eddig nem tették közzé.

Harci súly 42,4 MpMotor- Fegyverzet/Kezelok

4 foteljesitmény 830 LE Dieselloszer-Teljes hossz

9,54 mSebesség úton 65 km/hjavadalmazás1 db 105 mmTeljes

Fajlagos L7A3 (L/51) Ig./63 dbszélesség

3,37 mteljesitmény 19,7 LE/Mp 2 db 7,62 mmMagasság

2,40 mFajlagos gp./5500 dbHasmagasság

0,44 mtalajnyomás 0,90 kp/cm2Hat6táv600 kmLánctalp-

Gázl6képesség2,25 mszélesség

0,55 m

234

Motortipus MTU-MB-838/90o V-10

LEOPARD-2 Harckocsi N~MET SZÖVETS~GI KÖZTÁRSASÁG

Az amerikai-nyugatnémet közös fejlesztésu MBT-70 harckocsi megalkotásaután a két állam külön-külön típust alakított ki. A Bundeswehr alapkövetel­ményei szerint a már korábban kifejlesztett 1500 LE-s Diesel-motor felhaszná­lásával ágyús változatot készítettek. A futómu a jól bevált Leopard-1 típuskismértékben fejlesztett változata .• A tervezett harci súly 47,0 Mp volt, a pro­totípusok nehezebbek lettek, így a számított 32 LEJMpfajlagos teljesítménytnem érték el. 1971-74 között különbözo változatokban és lövegekkel 17 pro­totípus épült. 1974-76-ban a NATO összehasonlító csapatpróbára a hagyo­mányos 105 mm-es L7A3 és az új, 120 mm-es Rheinmetall harckocsilöveggel12 példány épült meg. 1976-ban.az Egyesült Államokban a Crysler XM1 típusúgázturbinás harckocsijával együtt összehasonlító próbának vetették alá. Enneksorán amerikai értékelés szerint a Leopard-2 17 : 6 arányban alulmaradt.így 1977 tavaszán NATO-szabványos közös jármuként még nem fogadták el.• Fo jellemzoje a szögletes formájú elotétpáncélzatú új torony. valamint asima csövu 120 mm-es harckocsilöveg. amely új típusú loszerévei - a feltéte­lezések szerint - az 1980~asévek harckocsijai ellen is hatásos .• Sorozatgyár­tásának megkezdését - a Bundeswehr által üzemeltetett 1450 db régi M48A2amerikai közepes harckocsi felváltására -1978-ra tervezték. Csereszabatos fodarabok (lánc, motor, löveg, muszerek) alkalmazásáról tárgyalások indultak •• A fényképen a prototípus látható.

Harci súly,KezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságLánctalp-

szélességMotortípus!"Iotor­

teljesítmény

50,S Mp4 fo9,72 m3,54 m2,48 m

0,635 mMTU-MB-873 Ka-500

'500 LEj2600 fjmin

Sebesség útonFajlagos

teljesítményFajlagos

talajnyomásGbl6képességM!sz6képesség

68 kmjh

30 LEjMp

0,83 kpjcm22,2 m (Iégzöcsövel 5,5 m)60°

Fegyverzet

Hatótáv

, db 120 mm Rhein­metal! sima csövu hk.lg.2 db 7,62 mm MG' gp.400-600 km

235

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG MBT-70 Harckocsi

A Német Szövetségi Köztársaság és az Egyesült Államok kormánya 1963 augusz­tusában egyezményt írt alá egy közös harckocsi kifejlesztésérol, amely az 1970­es évek korszeru és NATO-szabványosításra is alkalmas jármuve lenne. A focél az Egyesült Államokban az M60 sorozat, a Német Szövetségi Köztársaság­ban az M48A2 típus felváltása volt, azzal a kikötéssel, hogy az új jármunek1970-re sorozatgyártás ra készen kell állnia. Az MBT-70 (Main Batt!e Tank)- német elnevezéssel Kampfpanzer-70K - az ellentétes követelmények ki­elégítése miatt túl bonyolult és drága lett olyannyira, hogy mérnöki képzett­ségu személyzetet igényelt. ell Az alkalmazott hidropneumatikus rugózás- bár lehetové tette a jármu magasságának 400 mm-rel történo csökkentését- a futómuvet bonyolulttá tette. A lézeres távméros és irányított Shillelaghpáncéltöro rakéta 152 mm-es löveget kívánt, amely - az M60A2E mintájára­tarackloszerrel is képes tüzeini. E követeimén)' kielégítése az automata tölto­gép beépítésévei növelte a torony méreteit és súlyát. A nyugatnémet változat­hoz új, 120 mm-es harckocsilöveget terveztek az irányított páncéltöro rakétamagas költségei és kedvezotlen tuzgyorsasága miatt. Kétféle motort fejlesztet­tek ki, a nyugatnémet típus MTU-MB 873, 12 hengeres olajhutésu Diesel,az amerikai Continental 1475 LEteljesítményu 12 hengeres léghutéses Dieselvolt. Az NSZK-ban 1964-67 között 6 db prototípus épült, a költségek igenmagasak voltak. 1970-ben a fejlesztést !eállították, az új típus gyártását a kétfél külön vonalon folytatta. Az Egyesült Államok aT-95, XM803, majd XM1,a Német Szövetségi Köztársaság a Leopard-2 formájában.

236

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

46,0-50,0 M P3fo9,10 m3,51 m1,99-2,29-2,59 m0,14-0,44-0,74 mMTU-MS-873 Ka1500 lE/260C í/min70 km/h32,4 lE/Mp

Fajlagos talajnyomásGázl6képességMász6képesség

0,78 kp/cm'2,25 m60°

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 152 mm sima

csövu 19. (U SA)XM-150 tipusúvagy 1 db 110 mmhlt.lg. (NSZK) 50 db1 db ],0 mm gi. és1 db 7,62 mmMG] gp.

650 km

MARDER Lövészpáncélos/ilo

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

A Leopard-1 harckocsik rendszeresítése után felmerü,lt egy olyan, erosen pán­célozott, lánctalpas lövészpáncélos igénye, amely bármilyen terepen képes aharckocsi kkal lépést tartani. AMarder lövészpáncélos 600 LE-s motorja a harc­kocsikkal egyenértéku sebességet és fajlagos teljesítményt tesz lehetové, apáncélzat tekintetében is a legerosebb; mindez indokolja a 28,2 Mp-os súlyát.O Fegyverzete foleg földi élocélok ellen és légvédelmi feladatokra alkalmas,páncélozott célok és erodítések ellen gyenge. Az elso 1926 db jármu építéséta Rheinstahl A.G. cég 1974-re fejezte be, utána egy újabb, 250 db-os sorozatépült. 8 A jármu hatótávolsága 600 km; nem úszóképes, elokészítés után 2 mmély vízben haladhat. A kifejlesztett alvázat a 120 mm-es nehéz aknaveto és aRoland-II légvédelmi rakétarendszer szállítójármuveként is felhasználták.Ezek sorozatgyártása 1975-ben kezdodött meg, a stabilizált toronnyal ellátottMarder-II típus fejlesztése a befejezéshez közeledik .• 1976-ban egy könnyuharckocsi prototípusát készítették el, ez a Marder alváz és a Leopard-1 to­rony kombinációja esetleges exportcélokra.

Harci súly 28,2 MpMotorteljesítmény600 LE/2200 f/minGázlóképesség1,50 mKezelok/szállított

Sebesség úton78 km/hLépcsomászólövének

2/8 foFajlagos teljesítmény21,3 LE/Mpképesség1,0 mTeljes hossz

6,79 mFajlagos Mászóképesség31°Teljes szélesség

3,24 mtalajnyomás0,8 kp/cm2Fegyverzet/loszer-Magasság

2,95 mLánctalpfelfekvési javadalmazást db 20 mm gá.Hasmagasság

0,44 mhossz 3,9 m 202/1250 dbMotortípus

MTU-MS-833 4 üt.Lánctalpszélesség0,45 m 2 db 7,62 mm(Diesel) 6/V

Árokáthidaló gp./2500 dbképesség

2,50 mHatótáv600 km237

N~MET SZÖVETS~GI KÖZTÁRSASÁG SpAHPANZER-2 LUC.HS Felderíto harcjármii

A Bundeswehr - a régebbi Hotchkiss SPz-11-2 típusú, lánctalpas felderítopáncélozott jármuvek kicserélésére - egy 8 X 8 kerékképletu, úszóképes,kerekes páncélozott jármu rendszeresítését vette tervbe. Hosszabb fejlesztomunka után 1973-ra két prototípus alakult ki; mindketto a második világ­háborúban alkalmazott 8 kerekes Puma nevu felderíto páncélgépkocsi korszeruváltozatának tekintheto. Mind a 8 kereke meghajtott és kormányozható, és azelso, valamint a hátsó vezetoülésbol mindkét irányban egyformán vezetheto.A sorozatgyártást 1975-ben kezdték meg, és két sorozatban 408 db-ot szállíta­nak a nyugatnémet haderonek. A továbbiakban NATO-exportot is terveznek .• Az 1 db 20 mm-es gépágyú ból és 1 db 7,62 mm-es géppuskából álló fegyver­zetét utóbb a Carl Gustaf nevu hordozható kézi páncéltöro rakétával erosítet­ték meg. A felderíto jármu sebessége úton eléri a 100 km/h értéket, elokészí­tés nélkül úszóképes, terepjáró képessége igen jó.• Fodarabjait, így a motort,a sebességváltómuvet, a tengelyeket stb. a fejlesztés alatt álló, szintén úszó­képes, 4 X 4 kerékképletu kerekes lövészpáncélos kialakításához is felhasznál­jáko

238

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortrpus

19,5 Mp4 fo7,74 m2,98 m3,00 m0,406 m

MB-Mod-OM-403Va4 üt. (Otto vagy Diesel)10 V

Motor­teljesitmény

Sebességúton/vizen

Fajlagosteljesitmény

Mellso/hátsóterepszög

Lépcsomászó<képesség

390 LE/2500 f/min

90-100/10 km/h

20 LE/Mp

66/50°

0,8 m

MászóképességKerékképletFegyverzet

Hatótáv

31°8X81 db 20 mm RH 202tip. gá.1 db 7,62 mm lé.gp.800 km

HS-30 SPz-12-3 Lövészpáncélos N~MET SZÖVETS~GI KÖZTÁRSASÁG

A Bundeswehr a lövészpáncélosok kifejlesztésének elso idoszakában, 1958-banegy viszonylag könnyu és teljesítoképes lövészpáncélos megszerkesztéséhez asvájci FIA/Hispano Suiza HS-30 jelu lövészpáncélos terveit megvásárolta; ajármu akkor csak prototípus formájában létezett. Ezen több átalakítást végez­tek, erosebb hajtómuvet és saját 20 mm-es gépágyút építettek a jármube. 1960­tói rendszeresítették, és nagy sorozatban gyártották: kb. 3000 db épült meg.• Az alváz felhasználásával készült fobb változatai: az Spz 21-3 híradó jármu,az Spz 51-3 81 mm-es aknaveto-hordozó, az Spz 52-3 120 mm-es aknaveto­hordozó, az Spz 81-3 tuzvezeto központ, sebesültszállító jármu, valamintanyagszállító jármu .• Idoközben - 1971-tol - a Bundeswehr gépesítettlövészzászlóaljainak jármuveit az új típusú Marderekkel váltották fel. A felsza­baduló példányokat a 120 mm-es aknavetok hordozására állították be.• A ter­vezett JPz 3-3 jelu rakétás páncélvadász sem épült meg, ez utóbbi Marderalvázra került. A jármu 20 mm-es MK jelu L/85 gépágyúja földi és légi célokellen egyaránt hatásos. A jármu talajnyomási értéke viszonylag alacsony, moz­gékonysága kielégíto. A maximálisan 30 mm-es páncélzat könnyufegyverektüze ellen véd. Oc>

Harci súlyKezelok/szállitott lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség útonMellso/háts6 terepszög

14,6 Mp1/8 fo5,56 m2,54 m2,20 m0,40 mOtto198 LE

65 km/h35/35°

Lánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességFajlagos teljesitményFajlagos talaj nyomásOldalstabifitásÁrokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képesség

3,03 m0,35 m13,6 LE/Mp0,69 kp/cm225°1,65 m0,70 m0,75 m

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hat6táv

1db20mm

L/85gá./250 db1 db7,62 mm

gp./5000 db370 km

239

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG TPZ-1 Páncélozott szállítójármú

Az NSZK-beli Thyssen-Henschel cég azonos fodarabok felhasználásával egy6 X 6 kerékképletu (TPZ-1) és egy 8 x 8 kerékképletu (TPZ-2) jelu szállító­jármuvet fejlesztett ki a Bundeswehr számára. A csapatpróbák után a 6 X 6 tí­pust fogadták el rendszeresítésre. Gyártását 1978-ban kezdték meg; a 90 km Ihmaximális sebességu jármu 2,0 Mp terhet, vagy ennek megfelelo 12-14 fotszállíthat a 6 ma-es rakodótérben. A 16,0 Mp összsúlyú jármu nem minosüllövészpáncélosnak, ezért csak egy géppuskával és 12 db ködvetovel szerelték

fel .• A vékony páncélzat és a 2 hajócsavar jó úszóképességet, a Luchs típusúfelderíto páncélgépkocsi fodarabjai és futómu-megoldása pedig a jó terepjáróképességet biztosítja számára. A DB-OM-402A jelu 8 hengeres Diesel­motorja 2500 flmin esetén 320 LE teljesítményu .• A jármu azon koncepcióalapján épült meg, amely szerint minden embert és anyagot védett, úszóképes,nagy teljesítményu eszközökön kell szállítani, amelyeknek a menetteljesítmé­nye a lövészpáncélosokéval megegyezo, szükség esetén harcba is vethetok.

240

Harci súlyKezelok/szállított

lövénekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítmény

16,2 Mp

1/12 fo6,74 m2,94 m2,5 m0,405 m45/45°Diesel

320 LE/2500 f/min

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásÁrokáthidaló képességLépcsomászó képességMászóképességKerékképletFegyverzet

24,1 LE/Mp2,8 kp/cm20,9 m0,5 m]20

6X61 db 7,62 mm gp.12 db ködveto

FIAT T-2000 Nehéz harckocsi OLASZORSZÁG

Olaszországnak az elso világháborúba történt belépésekor a francia példák alap­ján tanulmányozni kezdték a nehéz és a könnyu harckocsi k építési lehetoségeit.Franciaország néhány saját gyártású jármuvet bocsátott Olaszország rendelke­zésére. Ezeket kipróbálták, és a tapasztalatok nyomán 1916 októberének végénmegkezdték a Fiat T-2000 tí pusú nehéz harckocsi gyártását; az elso kísérlete­ket 1917 júniusában végezték velük. Anémet A7V harckocsi hoz hasonlatosan ajármu nagyméretu és nehéz lett, mozgékonysága már az akkori követelménye­ket sem elégítette ki. A nehéz terepu Piave-Isonzó arcvonalon sikeres beve­tésére nem volt remény .• A fegyverszünetig 2 példány épült, egyik Rómában,a másik Tripolisban került kipróbálásra. Az 1920-as években 5-10 darab épült,majd gyártását beszüntették .• A 15-20 mm-es páncélozású jármuvet 1 db240 LE-s repülogépmotor hajtotta, ez 7,5 kmlh maximális és 6 kmlh utazó­sebességet biztosított számára. Érdekessége, hogya hátsó részen beépített1200 f/min-os repülogépmotor egy ventillátort és a hutorendszert is üzemel­tette .• Fegyverzete, az 1 db 75 mm-es harckocsilöveg és a 7 db géppuskajelentos tuzeronek számított, de kezelésük nehézkes volt. A lánctalp széles­sége mindössze 0,45 m volt, a kis talajnyomás és jó terepjáró képesség eléré­sére nem bizonyult elegendonek.

@@

'r

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságLánctalpszélességMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

40,0 Mp10 fo7,4 m3,1 m3,8 m0,54 m0,45 mFiat 6 hengeres240 LE

7,5 km/h

Fajlagos teljesítményÁrokáthidaló képességMászóképességPáncélzatFegyverzet

Hatótáv

6,0 LE/Mp3-3,5 m35--40015-20 mm1 db 75 mmhk.á.7 db gp.75 km

241

OLASZORSZÁG FIAT T-3000 Könnyü harckocsi

Az elso világháború végén a francia Char-Iéger tipusú könnyu harckocsi hatá­sára a Fiat-gyár egy T-3000 jelu tipus építését kezdte meg; 1919 áprilisára100 példány készült el. A háború kimenetelére semminemu hatásuk nem volt,de az 1920-30-as években - több változatban - az olasz hadero szabványosfelszerelését képezték. A mindössze 5,0 Mp súlyú jármu szuk és gyenge volt,ezért elso változatába csak 2 db S.I.A. géppuska volt beépítheto 2000 db lo­szerrel. A késobbi, az 1920-as években kifejlesztett B változatba - a franciapélda nyomán - 37 mm-es harckocsilöveget építettek. A négyhengeres,55 LE-s, erosebb motorja a francia Char-Iéger jármu 36-39 LE-s motornálnagyobb teljesítményt ért el, de így is csak 15-22 km/h sebesség eléréséhezvolt elegendo. Apáncélzata 16 mm, az alárendelt helyeken 8 mm-es volt; ez akorabeli harckocsikkal összehasonlítva kedvezo érték .• Érdekessége, hogy azerosített T-3000 B jelu ágyús változat ból az 1930-as évek elején a magyarhonvédség kiképzési célokra 5 példányt vásárolt. Ezek pár éven át szolgálatbanálltak, de az Ansaldók rendszeresítése után kivonták oket a felszerelésbol.

242

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságLánctal pszélességMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

5,0 Mp2fo4,20 m1,65 m2,20 m0,35 m0,28 mFiat 4 hengeres55 LE/1700 f/min15-22 km/h

Árokáthidal6 képességPáncélzatFegyverzet/loszer-

javadalmazás

Hat6táv

1,8 m8-16 mm

2 db S.I.A. gp.ku polában/2000 db80 km

AN SALDO eV-35 Könnyu harckocsi OLASZORSZÁG

Az 1936 óta az olasz Fiat-muveknél Fiat-Ansaldo néven sorozatban gyártottharckocsi megszerkesztésének alapját a brit Vickers-Carden-Loyd Mk. VI.jelu lánctalpas fegyverhordozó jármu licence képezte. Az elso olasz CV-33jelu sorozatnak csak 1 db 6,5 mm-es, a második CV-35 (Carro Veloce) jelusorozatnak már 2 db 8 mm-es gép puskája volt. 1936-tól 1939-ig kb. 2500 pél­dány épült, ennek egy részét Ausztriába, Görögországba. Magyarországra,Bulgáriába. Irakba. Kínába, Afganisztánba, Bolíviába és Brazíliába exportálták .• A könnyu páncélzatú. gyenge fegyverzetu jármu már az abesszíniai hadjáratután elavultnak számított, s a spanyol polgárháború ban sem vált be. 1936-bana magyar honvédség elso harckocsitípusát 104 db. ilyen elavult jármu képezte;ehhez késobb még 65 volt osztrák jármu járult .• 1941-ben a keleti hadszín­téren a gyorshadtest kötelékében muködtek, de elavultságuk miatt kivontákoket a harcoló alakulatok állományából, és vegyivédelmi jármuként, illetverepülotéri vontatóként alkalmazták oket .• Az olasz típusok között volt láng­szórós, páncéltöro, vontató, hídveto és ködveto változata is.• Az 1940{41.éviészak-afrikai hadmuveletekben még alkalmazták oket.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípus

Motorteljesítmény

3,3 Mp2fo3,15 m1,40 m1,28 m0,23 mFiat CY3-005;4 hengeressoros, benzin43 LE/2400 f/min

Sebesség útonFajlagos teljesítményÁrokáthidaló képességLépcsomászó képességPáncélzatFegyverzet/loszer-

javadalmazás

Hatótáv

42 km/h13 LE/Mp1,45 m0,65 m6-13,5 mm

2 db 8 mmgp./3200 db150 km

243

Az olasz közepes harckocsik alapváltozatának prototipusa 1937-ben a Fiat­muveknél épült meg. A futómu rendszerénél a kiinduló alap az L/3 jelzésukönnyu tipus volt, mindkét oldalon 4 x 2 db-os kis méretu futógörgovel ésbonyolult kereszthimbás rugózással. A kialakításon a korábban vásároltVickers-Iicencek hatása - az összes hátrányával együtt - érezheto volt.Kisebb sorozatú gyártását- néhány módosítás után -1938-ban kezdték meg;1940-ig 100 db épült. Valamennyit az észak-afrikai hadszíntéren vetették be;példaként említheto, hogy 1940 júliusában 70 db-ot szállítottak Líbiába, ahola brit offenzíva harcaiban hamarosan elvesztek; több példány az angol csapatokzsákmánya lett, akik alaposan kipróbálták .• Ennek a sorozatnak a jármuvei benmég rádió sem volt. A löveg merev ,megoldása sem bizonyult szerencsésnek,függoleges síkban -80_+ 12° között, vízszintesen 300-nyi mozgási lehetoségevolt; a forgótoronyba a géppuskát építették be. Az erosített M-13f40 típus­tói kezdve több módosítást hajtottak végre rajta. A régi tipusok átépítése és azújabb sorozat gyártása 1942-tol M-15f42 jelzéssel kezdodött meg. A fo eltérésa nagyobb kaliberhosszúságú 47 mm-es harckocsi löveg és a 192 LE-s motor be­építése volt; a harcászati jellemzok nem sokat javultak .• Az M-11f39­M-15f42 sorozatú jármuvek alkották az olasz páncélos erok zömét, súlyuk éspáncélzatuk szerint a könnyu, fegyverzetük szerint a közepes kategóriában,de egyiknek sem feleltek meg.

244

OLASZORSZÁG

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

11,0 Mp3 fo4,73 m2,18 m2,30 m0,36 mSpa 8T; V-B Diesel105 LE

33,3 km/h9,5 LE/Mp

Árokáthidalóképesség

GázlóképességLépcsomászó

képességPáncélzat

M-11/39

2,0 m1,0 m

0,5 m6-14,5 - max.30 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

Közepes harckocsi

1 db 37 mm hk.lg.L/40/84 db2 db 8 mm Bredagp./2808 db200 km

M-13/40 Közepes harckocsi OLASZORSZÁG

A Fiat-muvek a második világháború idején az M-11J39 tipus fejlesztésévelalakította ki Olaszország egyetlen közepes harckocsitípusát. Az 1940 közepé­to11943-ig gyártott 799 db harckocsit Észak-Afrikában, Görögországban,Jugo­szláviában és Albániában vetették be. Az alaptípustól az erosebb löveg, a többgéppuska, az erosebb Diesel-motor különböztette meg. Ebben voltak anémettípusoknál korszerubbek, de bonyolult, 8 görgos futómuve, a magas építéseés gyenge páncélzata mindezt hatástalanná tette .• A csekély fajlagos teljesít­mény csak alacsony sebességet és gyenge terepjáró képességet tett lehetové,ezért a brit és az ameri kai erok M3 Stuart, ,M3Lee, Grant típusai már 1942-benfelülmúlták. A harcászati~muszaki adatokban a rádió beépítése sem jelentettelorelépést. A futómu kímélésére speciális gumikerekes utánfutón (tréleren)is szállíthatták. Az M-14f41 jelu erosített típusába 145 LE-sSpa-Diesel motortépítettek be, sebességét 33 kmfh-ra fokozták, de súlya 14,5 Mp-ra nott; a többiadat változatlan maradt .• Olasz adatok szerint 1943. szeptember 8-ig 1103 dbépült, az olasz páncélosegységek zömét alkotta .• Az M-15f42 változatot már1943-45 között gyártották, ebbol 82 db épült meg, de német kézbe került.A sorozatot egy megsemmisült páncéloshadosztály újbóli felállítására tervez­ték, de a fegyverszünet ezt már megakadályozta.

Harci súly 14,0 MpSebesség úton 31,8 km/hFegyverzet/Kezelok

4 foFajlagos loszer-

Teljes hossz

4,92 mteljesítmény 9,0 LE/MpjavadaI-Teljes

Árokáthidalómazás1 db 47 mm hk.lg.

szélesség

2,20 mképesség 2,10 mL/32/104 db

Magasság

2,37 mGázlóképesség 1,0 m

2 db 8 mm Breda ~Hasmagasság

0,41 mLépcsomászó M38 gp. (testben) /3048 dbMotortípus

Diesel Spa 8 TM-40, V-8képesség0,8 m2 db 8 mm Breda

Motor-

Páncélzat14-25 mm-max. 30 mm;HatótávM38Ié.gp.

teljesítmény

125 LE (110 LE-s is volt) erosítve 40 mm200 km245

Az olasz hadero részérol 1940 folyamán egy nehéz harckocsi tervezésére irá­nyuló igény merült fel; a terv eredetileg P-75, majd P-40 számot kapott. ésprototípusa 1942-ben készült el. • Az elso prototípusnak 330 LE-s Diesel­motorja és 75 mm-es Lf18 tarackágyúja volt. Ez utóbbit a második prototípus­nál 75 mm-es Lf32. majd a negyedik prototípusnál 75 mm-es Lf34 hosszú csövulövegre cserélték ki; a tornyot is módosították, megnyújtották. Az ebben ajármuben alkalmazott 420 LE-s V-12 Diesel-hajtómu a szovjet T-34 motor­jának másolata volt, amelyet zsákmányolt jármuvek alapján készítettek. A futó­mu az M-11f15 sorozat futómuvének erosített változata; az olasz ipar ugyanisnem volt abban a helyzetben. hogy új konstrukció gyártására térjen áto A lánc­talp szélességét megnövelték. Elso ízben alkalmaztak a korszeru követelmé­nyeknek megfelelo döntött páncélzatot .• Az elso sorozat példányai 1943-bankészültek el, ezekkel tervezték az Mszériájú típusok pótlását. de az olasz fegy­verszünetig csak 21 (más adat szerint 24) db épült meg. 1944-ben Észak-Olasz­országban német ellenorzés alatt mintegy 80 db épült a Wehrmacht számára,ezeket az olasz arcvonalon harcoló német egységek kapták. A gyors fejlesztéseredményeképpen a nehéz harckocsinak szánt típus elkészülte idejére még aközepes kategóriában is a gyengébbek közé tartozott. Ennek ellenére a máso­dik világháború legkorszerubb olasz konstrukciójának tekintheto.

246

OLASZORSZÁG

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

26,0 Mp4 fo5,75 m2,75 m2,50 m0,43 mDiesel, V-12420 LE40 km/h16,1 LE/Mp

P-40

Árokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

2,50 m1,15 m1,0 m14-20-40­50 mm;homlok60 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

Közepes harckocsi

1 db 75 mmhk.lg. (L/34prototípuson)75 db1 db a mmBreda M3agp./600 db275 km

SAHARIANO Könnyu harckocsi OLASZORSZÁG

.~

A Fiat-muvek a háború idején kezdte meg egy korszeru, gyors, könnyu harc­kocsi építését, amelyen a zsákmányolt brit Christie harckocsik tapasztalataitmesszemenoen felhasználták. A négy nagy görgovel kialakított futómu a britCrusier MkVl és Crusader-megoldáshoz hasonló volt .• A Sahariano csak1 prototípus-példányban épült meg, és mindössze néhány adata ismeretes .•Súlya kb. 18,0 Mp, fegyverzete 1 db 47 mm-es L/40 harckocsilöveg és 2 db8 mm-es Breda géppuska volt. 250 LE-s Diesel-motorja kb. 60 km/h sebességettett lehetové. A döntött típusú szegecselt páncélzata jó védettséget nyújtott •• A fegyverszünet a munkálatokat leállította, a késobbiekben sem folytatták.

Harci súlyKezelokMotortípusMotorteljesítménySebességFegyverzet

kb. 18,0 Mp3-4 foDiesel250 LE

60 km/h1 db 47 mm L/40 hk.lg.2 db 8 mm Breda gp.

További adatok nem ismeretesek

247

OLASZORSZÁG M-47 PATTON MOD. Közepes harckocsi

--o

A hetvenes évek elso felében az olasz hadero szárazföldi csapatainak állományá­ban mintegy 2000 db amerikai gyártású M-47 közepes harckocsi volt; ezekegy része idoközben elavult, korszerutlenné vált. Mivel kicserélésüket anyagiokok nem tették lehetové, 1974-ben egy prototípus átépítésével tanulmá­nyozni kezdték, hogy bizonyos korszerusítéssei miként lehetne az élettarta­mukat meghosszabbítani. • Az OTO-Melara és a Fiat cég egy példányt átépí­tett. Ennek során a 90 mm-es löveget a NATO-szabvány szerinti 105 mm-esbrit típussal cserélték ki, a benzin üzemu motort pedig az M-60A 1 Diesel-mo­torjával váltották fel. Apáncéltest motortérrésze a faron módosult. A hatótávol­ság így 480 km-re növekedett. A jármuvet csapatpróbának vetették alá, de atovábbi programot illeto döntést elhalasztották.

148

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípus

MotorteljesítménySebesség úton

44,0 Mp5fo8,46 m3,50 m2,96 mContinental, Diesel,AVDS-1790-2AV-12750 LE48 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomás~rokáthidaló

képességGázlóképességI-épcsomászó

képességPáncélzat

17,0 LE/Mp0,96 kp/cm2

2,06 m1,15 m

0,92 mmint az M47alaptipusnál

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 105 mm hk.lg.(mint M60A1)2 db 7,62 mm gp.kb. 480 km

M-60A1 Közepes harckocsi OLASZORSZÁG

Az olasz hadero szárazföldi csapatainak korszerusítése keretében 1970-benmegvásárolták az amerikai M-60A 1 típusú közepes harckocsi 200- példányraszóló licencgyártási jogát. Ezekkel a teljesen elavult M-24, M-41, M-46 típu­sokat váltották fel .• Gyártó vállalatok: OTO-Melara, Fiat és Lancia.• A harc­jármu adatai teljesen megegyeznek az amerikai Chrysler-muvek által gyártotteredeti példánnyal. A LeonejLeopard-gyártás megkezdéséig átmeneti sorozatvolt.

o

Harci súly 48,0 MpFajlagos Fegyverzet.16szer.

Kezel6k

4 f6 teljesítmény15,5 LE/Mpjavadalmazás1 db 105 mm hk.lg.

Teljes hossz

6,95 m Fajlagos L/51/63 db

Teljes szélesség

3,63 m talaj nyomás0,78 kp/cm2 1 db 12,7 mm n.gp.

Magasság

3,25 m Árokáthidal6 kupolán

Hasmagasság

0,46 m képesség2,58 m _1db 7,62 mm

Motortípus

Continental 90° V-12Gázl6képesség1,22 m párhuzamosított gp.

Diesel (léghutéses)

Lépcs6mász6 Hat6táv500 km

Motorteljesítmény

750 LE/2400 f/minképesség0,91 m

$ebesség úton

48,0 km/hPáncélzatmax. 114 mm·igI 249

OLASZORSZÁG LEONE (LEOPARD Al) Harckocsi

Az olasz haderok szárazföldi csapatai számára a Német Szövetségi Köztársaság1974-tol kezdodoen 200 db Leopard A2 típusú, közepes harckocsit szállított.Ezzel egyidejuleg olasz vállalatbk a licencgyártás jogát 600 további példányramegvásárolták. Ezekkel váltják fel a szárazföldi csapatok elavult M-47 (Patton)közepes harckocsijait. A gyártás ban az OTO-Melara, a Fiat és a Lanciacég vesz részt .• A Leone fobb adatai a Bundeswehr Leopard A2 közepes harc­kocsiéval megegyezoek, eltérés csupán kisebb részletmegoldásokban van.•Hajtóanyagkészlete 1000 1, ez kissé több, gázlómélysége 1,2 m, ez kevesebb,mint az eredeti változaté .• A prototípus 1977. márciusban, az elso sorozat­példány ·1978 májusában készult el. Ezzel az olasz hadero az 1980-ig rendelke­zésre álló 800 példánnyal a Leopardokat rendszeresíto NATO-államok sorábalépett .• Az olasz gyártású harckocsik exportját is tervezik. Az export szá­mára- az olasz licencú helikoptereladásokhoz hasonlóan - a Közel- és Közép­Kelet államai jöhetnek szóba.

250

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípus

Motor­

teljesítmény

43,0 Mp4 (o9,40 m3,37 m2,38 m0,44 mMTU-900 V-10 Diesel(licenc)

830 LE

Sebesség útonFajlagos

teljesítményFajlagos talaj­

nyomásGázlóképességFegyverzet

65,0 km/h

19,3 LE/Mp

0,92 kp/cm21,2 m1 db 105 mm L7A3hk.lg. (licenc)2 db 7,62 mm gp.

M-42M Rohamlöveg OLASZORSZÁG

Már 1943-ban az észak-afrikai harcok tapasztalatai nyomá'n a P-40 harckocsimotorját és alvázát felhasználva fejlesztették ki az erosebb lövegu és páncél­zatú rohamlövegeket .• A korábbi rövid csövu 75 mm-es Lf18 tarackot kor­szerusített csoszájfékes 75 mm-es Lf32 tábori löveggel, majd a P-40-hez fej­lesztett 75 mm-es Lf341öveggel helyettesítették. Az elso két változat M-41 ésM-42 jelzéssel épült; 1943-ban kb. 25 db készült el.• Súlyuk 14,0 Mp, loszer­készletük 42 gránát, tüzeloanyag-kapacitásuk 367 liter volt .• 1943. szeptem­ber 8-án az olasz gyalogos hadosztályok megerosítésére Rómába vonták összeoket, de a város megszállásakor a Wehrmacht zsákmányai lettek .• Az erosí­tettM-42M típus 1943. március 15-én készült el, súlya 15,0 Mp volt, elsosorbanolasz egységeknek szánták. Teljesen a P-40 jármu fodarabjaira épült, többkisebb módosítással. Fobb teljesítményadatai az M-15f42 harckocsiéhoz ha­sonlóak. - Észak-Olaszország német megszállása után, 1944-45-ben kb. 90 dbépült, ezeket a Mussolini-féle (RSI) haderoknek adták áto 1945-ig részt vettekaz olaszországi és a jugoszláviai hadmuveletekben.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljef szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

15,0 MpHo5,75 m2,75 m1,8 m0,43 mDiesel V-12420 LEkb. 50 km/h28 LE/Mp

Árokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képesség

2,50 m1,15 m1,0 m

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 75 mm

hk.lg.L/34/42 db1 db 8 mmBreda M38lé.gp.275 km

251

OLASZORSZÁG M-42L Nehéz roham löveg

1943 közepén az olasz hadero szárazföldi csapatainak rohamlövegeit nehezebbfegyverzettel kívánták ellátni, ezért az M-42M alvázra 105 mm-es löveget épí­tettek. A gyártás során a P-40 fodarabjai már nem álltak rendelkezésre, ezértvisszatértek a meglevo M-15/42 alvázakhoz; ezek új felépítményt és lövegetkaptak,s a jármu M-42L néven szerepelt; M-43 néven is ismeretes .• Az alap­jármu 192 LE-s motorja csak gyengébb teljesítményekre volt képes. Az elsodarabokkal az újjászervezett Ariete páncéloshadosztályt szerelték fel. Ezek ajármuvek Rómában német kézbe kerültek, ugyanúgy a késobb gyártott példá­nyok is. Összesen kb. 80 db épült meg, ezeket a Mussolini~féle új RSIegységekkapták, és 1945-ig használták .• A tereptarka, álcázó festéssel készült jármufelépítményének tetejére utólag még 1 db 13,2 mm-es légvédelmi géppuskát isszereltek. Az alacsony, kedvezo körvonalrajzú jármuvet igen jónak tartották,lövege jelentos tuzerot képviselt; rendszerint csoportonként önjáró tüzér­osztályokhoz osztották be külön parancsnoki jármuvel .• Az olasz rohamlöve­gek sorozata: M-40 (75/18); M-41 (75/18); M-42 (75/18); M-43; parancs­noki jármu M-42; M-41 (75/32); M-42 (75/34); M-42M; M-42L; M-42T.Az utóbbi anémet ellenorzés alatti Ansaldo-üzemben épült kb. 15 példányban75/46 löveggel, amely eredetileg páncéltöro, illetve légvédelmi löveg volt.

Harci súly 15,8 MpSebesség úton35 km/hFegyverzet/Kezelok

3 foFajlagos loszer-Teljes hossz

5,1 mteljesítmény12,1 LE/Mpjavadalmazás 1 db 105 mm Ig./48 dbTeljes

Árokáthidaló 1 db 8 mmszélesség

2,40 mképesség2,0 m M38 lé.gp./888 dbMagasság

1,75 mGázl6képesség1,0 mHatótáv300 kmHasmagasság

,0,33 m Lépcsomászó

MotortípusSpa 15TBM42;képesség0,9 m

V-8 DieselPáncélzat15-25-50 mm

252

Motorteljesítmény 192 LE

6) A Fiat-Ansaldo gyártmányú, Carro Armato L6/40 jelu köny­nyu harckocsi egy Fiat szállitójármuvön.

lJ Az Ansaldo CV-35 megelozo típusa a CV-33 könnyu harc­kocsi.

8 A 145 LE-s Spa-15 Diesel-motorral szerelt Fiat M-14/41 tí­pusú könnyu harckocsi, hordozható rámpával szállitójármuremegy fel.

e Az M-14/41 típusú standard jármu 1940-tol állt szolgálatban.

o A Fiat M-15/42 tfpusú módosított, közepes harckocsi, kb. 90db épült meg belole; 1943-tól a német egységek kötelékébekerült.

6)

253

ci) A 75/18 jelu M-13 önjáró löveg parancsnoki változata, két rá­dióantennával és 1 db 13,2 mm-es géppuskával.

fl A Samoventa L/4!0-47/32 jelu, Fiat átépítésu könnyu páncél­vadász.

@ A Fiat M-40 típlusú rohamlöveg korai változata 75/18 SPlöveggel.

@ Az M-42 jelu 675/34 lövegu roham löveg 1943-ból. Ez volt azelso hosszú csövu típuso

lIDAz M-43 jelu 105 "nm·es L/25 rohamlöveg; 80 db épült megbelolük; anémet e,gységek 1944-45-ben Észak-Olaszország­ban vetették harcba\.

254

pz-61 Harckocsi SVÁJC

A svájci hadero - a korábban vásárolt francia és brit típusok pótlására - azország sajátos földrajzi, terep- és katonai viszonyainak jobban megfelelo, hazaifejlesztésu és gyártmányú harckocsikat igényelt. A pz-58 típust 1958-tól fej­lesztették, amelybol 90 mm-es löveggell0 db épült meg. A próbákat követoen1961-tol megindították a pz-61 típus sorozatgyártását; a harckocsira a britIicencu 105 mm-es L7A21öveget építettek. A Pz-611964-66 között a franciaAMX-13 (1951) és a brit Centurion Mk. 3, 5,7 (1955-60) típusok felváltására150 db épült. Agyártást Thunban az Eidgenassische Konstruktionwerkstiittecég végezte. A nyugatnémet Iicencu Daimler-Benz MB-837 típusú motorhozsvájci hajtómuvet és hidraulikus, több lemezes tengelykapcsolót fejlesztettekki; ez utóbbinak 6 elore- és 2 hátrameneti fokozata elektromos kapcsolássalmuködik. Az átlagosnál magasabb építésu, erosebb páncélzatú harckocsit ahegyi terephez és a védelmi jellegu hadmuveletekhez alakították ki.• Üzem­anyagkészlete a NATO-típusokénál kisebb. A pz-61 változatban még nemalkalmaztak lövegstabilizátort, a tuzvezetést egy 155 cm-es bázisú optikai táv­méro teszi lehetové. Loszere APDS és HESH típusú gránátokból áll. Radioaktívés vegyi szennyezés elleni ABV védofelszereléssel is ellátták. Kizárólag a svájcihadero alkalmazza.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotor.

teljesítménySebesség úton

38,0 Mp4 fo6,78 m3,05 m2,73 mDB-MB-837 V8 Diesel

650 LE/2200 f/min50 km/h

Fajlagosteljesítmény

Fajlagostalaj nyomás

Árokáthidalóképesség

GázlóképességLépcsomászó

képességMászóképesség

16,6 LE/Mp

0,85 kp/cm2

2,60 m1,12 m

0,75 m]20

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 105 mm L7A2 hk.lg.1 db 20 mm Oerlikonpárhuzamosított gá.1 db 7,5 mm lé.gp.6 db ködveto300 km

255

SVÁJC pz-68 Harckocsi

A pz-61 erosített és módosított változata; 1968-tól gyártották. A motor fej­lesztésével 30 LE-vel megnövekedett teljesítmény a sebesség fokozódásávaljárt együtt. A belso el rendezés módosítása és a térfogat növekedése lehetovétette az üzemanyagkészlet növelését és a lövegstabilizátor beépítését. A ta­pasztalatok alapján a 20 mm-es párhuzamosított gépágyút 1 db 7,5 mm-es gép­puskára cserélték ki. • A hajtómunek 6 elore- és 6 hátrameneti fokozata van.A pz-68 1,12 m mély vízen elokészítés nél kül áthalad; a toronyforgatás3600-os, 155 cm-es bázisú beépített optikai távmérovel szerelték fel. A 105 mm­es löveget muanyag hoelnyelo köténnyellátták el, irányzása függoleges síkban-10°-+21° közötti szögtartományban lehetséges. A pz-68-ból 1968-72között 170 példány épült meg.• A harckocsi javított ABV védelmet, új lég­szuro-szellozo berendezést és új tuzvezeto rendszert kapott. Erosített válto­zata a Pz-68AA2 típus, amelybol 1975-tol 110 db-ot rendeltek meg. A pz-68alvázon 1971-ben építették meg a Brü/Pz-68 jelu hídveto harckocsi 2 példá­nyát, amely egy 18 m fesztávú hídmezot hordoz. A hídszerkezet teherbírása50,0 Mp (rövid idore max. 60,0 Mp) lehet. E jármu összsúlya 45,0 Mp. A sorozat­gyártású típusnál a hídkészlet hosszát 20,1 more növelték .• A pz-68 alvázra155 mm-es önjáró páncélozott tarack is épült, jelzése Pz-Kannone-68. A cso­szájfékes löveget egy erodágyúból alakították át, lotávolsága 30 km, alsó ésfelso szögcsoportban egyaránt tüzel het.

Harci súly39,0 Mp Sebesség úton60 km/hFegyverzet1 db 105 mm L/51Kezelok

4 fo Fajlagos L7A2 hk.lg.Teljes hossz

6,90 m teljesítmény16,9 LE/Mp 2 db 7,5 mm gp.Teljes

Fajlagos 6 db ködvetoszélesség

3,10 m talaj nyomás0,85 kp/cm2Hatótáv350 kmMagasság

2,72 m Árokáthidaló

MotortípusDB-Type 837 V-8 Dieselképesség2,60 m

(licenc)Lépcsomászó

Motor-képesség0,75 m

256

teljesítmény660 LE/2200 f/min Má$zóképesség70%

PUMA Lövészpáncélos SVÁJC

...•

A svájci Mowag cég egy új fegyveres jármucsalád fejlesztése során alakította kia 6 X6-os kerékképletu, úszóképes lövészpáncélost. A 16,0 Mp súlyú harcjármuterhelése 4,0 Mp. Vízben úszását 2 db, hátul elhelyezett hajócsavar teszi lehe­tové. Változtatható fegyverzetet terveztek számára, a forgótoronyba többfélefegyverrendszer is beépítheto. A hátsó ajtókon 1 db 9 mm-es géppuskánaklorést képeztek ki.• A korábban épített Piranha jármucsalád sok fodarabjátépitették a jármube. Ezek 4 x 4,6 x 6 és 8 x 8-as kerékképletu jármuvek 9, 12,illetve 14 fo szállítóképességgel. A nehezebb Tornado lánctalpas lövészpáncé­lossal szemben típuskiválasztási példánynak tekintheto; viszonylag magas fel­építését hátrányos tulajdonságának tekintik .• A jármu prototípus, sorozat­gyártására még nem került sor, mivel a svájci hadero túl drágának és bonyolult­nak tartja.

Harci súlyKezelok/szállított

lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortfpusMotorteljesitménySebesség úton/vizen

16,0 Mp

1/10 fo6,75 m2,60 m2,08 mMowag M8DV V-8365 LE/2000 f/min80/12 km/h

Fegyverzet

Hat6táv

változatok: 20 mm;30 mm; 40 mm gá.vagy 20 mm grv.,2 db 80 mm rak.ind.,7,62 mm,gp.500 km

257

SVÁJC TORNADO Lövészpáncélos

A Mowag-gyár nehéz páncélzatú lánctalpas lövészpáncélosának prototípusa; anyugatnémet Marderrel egyidejuleg fejlesztették ki, sok hasonló megoldással.A svájci hadsereg távlati igényeinek kielégítésére tervezték, eros páncélzattalés ABV védelemmel. Elsodleges feladatai: lövészszállítás és fegyveres felderítés .• A torony kialakítása két változatban készült, külso és belso beépítésu fegy­verzettel. Fo fegyvere 1 db 20 vagy 25 mm-es gépágyú, kisegíto fegyverzete1 db párhuzamosított és 1 db hátul felerosített 7,62 mm-es géppuska. Ezenkívüla lövészek 9 mm-es géppisztolyaikból négy lorésen át 100 m körüli hatásos lo­távolsággal tüzelhetnek. A harcjármu belsejében a küzdoteret a hajtómu- és akiszolgálótértol légmentesen el választották .• Sorozatgyártására nem kerültsor. A Puma típusú harcjármuvel együtt csupán típuskiválasztási próbákon vettrészt, mivel túl drágának ítélték, és exportlehetoségek nem mutatkoztak .•A svájci hadero újabban amerikai M113 sorozatú jármuveket vásárolt, a Tor­nado gyártásával kapcsolatos döntést elhalasztották.

Harci súly 20,0 MpMotorteljesítmény430 LE/2000 f/minGázlóképesség1,5 mKezelok/

Sebesség úton70 km/hFegyverzet/szállított

Fajlagosloszer-lövészek

2/9 foteljesítmény21,S LE/Mpjavadalmazás 1 db 20 mm gá.Teljes hossz

6,05 mFajlagos vagy 1 db 25 mmTeljes

talaj nyomás0,72 kp/cm2 gá./1200 dbszélesség

3,00 mÁrokáthidaló 2 db 7,62 mm gp./5000 dbMagasság2,94 mképesség2,0 mHatótáv600 km

Hasmagasság0,43 mLépcsomászó

258

Motortípus Mowag M8DV-TLK V-8képesség0,8 m

PIRANHA Lövészpáncélos SVÁJC

A Piranha nevu jármucsaládot a svájci Mowag-gyár 4x4, 6x6 és 8x8 kerék­képletu kialakításban, több közös fo darab felhasználásával az 1970-es évek kez­detén fejlesztette ki. A fo cél az 1980-as évek alternatív lövészpáncélosának éssokoldalúan használható parancsnoki, fegyverhordozó, szállító stb. jármuvénekkialakítása volt, amely a svájci hadero jelenleg alkalmazott típusait felválthatja,emellett exportcélokra is megfelel. Azért döntöttek a kerekes kivitel mellett,mert a párhuzamosan fejlesztett lánctalpas típusok a magas ár és az exportkívá­nalmak miatt külföldi eladásra nem jöhettek számításba (Tornado és Puma)•• Kanadában 1977-ben 350 db 6 X 6-os elrendezésu licencjármu gyártását kezd­ték meg, a General Motors of Canada ontariói üzemében. Ebbol 152 példányta 76 mm-es brit löveggel ellátott Alvis toronnyal Coguar néven, a többi 179példányt normál gépágyús fegyverzettel Grizzly néven alakítanak ki. A Piranhacsalád valamennyi tagja két hajócsavaros meghajtással úszóképes; komplettABV védelemmellátták el. A toronyfegyverzet változtatható, 20, 25 és 30 mm­es gépágyú vagy 90 mm-es páncéltöro ágyú egyaránt beépítheto. A felszerelt7,62 mm-es géppuska belso vezérlésu. Ködvetok utólag felszerelhetok .•A svájci haderoben alkalmazni kívánt típusát 1980-ig választják ki.

4x46x6axa Motorteljesítmény190 LE/4000300 LE/2aOO325 LE/2aOOHarci súly

7,0 Mp9,6 Mp12,5 Mp f/minf/minf/minKezelok/szállított

Sebesség úton/vízen100/9,5 km/hlövészek

1/9 fo1/12 fo1/14 fo Fajlagos teljesítmény27,0 LE/Mp31,2 LE/Mp26,0 LE/MpTeljes hossz

5,26 m5,a4 m6,24 m Mászóképesség 31°Teljes szélesség

2,50 mMellso/hátsó terepszög45/45°Magasság

1,a5 mKerékképlet4X46X6aXaHasmagasság

0,39 mFegyverzet1 db 25 mmgá. és 1 db7,62 mm gp.Motortípus

Otto 4 üt.Diesel 4 üt.

259

SV~DORSZÁG LAN DSVERK-60 Könnyu harckocsi

A svéd Landsverk-gyár 1931-ben megvette anémet Vollmer mérnök Type-lOjelu könnyu harckocsijának tervét, és megkezdte ennek továbbfejlesztését.A 10-es sorozat tornya változatlan maradt, a 30-as sorozat futómuve kombináltkerekes-Iánctalpas lett, a 60-asnál 1934-ben a teljes lánctalphoz tértek vissza.Ennek jelzése 1938-ban Strv-mf33-ra változott. Ekkor jelent meg a Type-60(L-60) mf38 változat is, amelyet a magyar honvédség licencgyártásra meg­vásárolt, és 38M Toldi I néven gyártott és rendszeresített .• A svéd változatottovább módosítva, Strv-mf40 néven, erosebb fegyverzettel- 37 mm-es löveg­gel és 2 db 8 mm-es géppuskával - 1940-ben rendszeresítették .• 1939-ben aType-60 (mf39); majd 1941-ben az LVKV-40 jelu páncélvadász, továbbá azLVKV-4l (mf43) mintájú önjáró légvédelmi gépágyú készült el. Ennek magyarmegfeleloje a 40M Nimród 40 mm-es önjáró légvédelmi gépágyú volt, amelyeta szintén Bofors Iicencu 40 mm-es gépágyúval alakítottak ki.• Ezek a típu soka svéd hadseregben 1950-es évekig szolgálatban maradtak. A fénykép a késobbi·változatot ábrázolja.

260

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

6,8 Mp3fo4,61 m1,97 m1,85 mOtto160 LE

48 km/h23,S LE/Mp13 mm-ig

Fegyverzet

Hatótáv

1 db20 mmgá.1db8 mmgp.200 km

Strv-71 (m/42) Könnyu harckocsi SV~DORSzAG

A második világháború idején a svéd Landsverk-gyár az ország védelménekmegerosítésére erofeszítéseket tett a saját harckocsi gyártás megindítására, mi­vel német szállítmányokat nem várhattak .• A korábbi Landsverk 10, 30, 60,80, 100 könnyu tipusok tapasztalatai alapján egy nehezebb, 6 db futógörgosalvázat készítettek, amelyet 3 db vezetogörgovel és mellso lánckerekes hajtás­sai alakítottak ki. Elso példányait 1942-ben adták át ahaderonek .• Felépítésénanémet pz-III. egyes jegyei észlelhetok. Mivel közepes harckocsinak gyengevolt, a gyalogosalakulatoknál rohampáncélosként, majd felderíto páncélosként

alkalmazták. • A jól szerkesztett, jó anyagokat tartalmazó tipus 20 éven át lszolgálatban maradt, 1966-ban még rendszerben állt, késobb fokozatosan a kor­szeru IKV-91-gyel váltották fel. 1945-ben azonos alvázon megépítették azIKV-73 (Infantire-Kanon-Vagn) rohamlöveget, majd 1943-ban a PVKV-71(m/43) jelu páncélvadászt. A toronypáncélzat vastagsága elérte a 80 mm-to • A .•rajz az átépítés utáni vázlatot ábrázolja az 1960-as évekbol.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményPáncélzat

22,S Mp4 fo6,10 m2,35 m2,60 mOtto380 LE

45,0 km/h16,9 LE/Mp40 mm-ig

Fegyverzet 1 db75 mm

hk.lg.4db8 mmgp.

261

SVÉDORSZÁG Strv-74 Könnyu harckocsi

A svéd hadiipar a háború idején gy.ártott Strv-71 (3/42) alvázat felhasználva1959-re kifejlesztette az Strv-74 típust .• A korábbi alváz megtartásával ajármuvet egy nagyobb torony és hosszú csövu 75 mm-es harckocsilöveg fel­használásávalátépítették. A meghajtást 2 motor végezte, változatlanul mellsolánckerekes megoldással .• A torony páncélzata max. 80 mm volt, a löveg márkorszeru gázelvételi toldatos típus, amelybol a leválóköpenyes gránátok lohe­tok .• A viszonylag magas felépítésu jármu felderíto páncélos ként és gyalog­ságot támogató harckocsi ként muködött .• A Centurion sorozat megérkezéseután az Suv-81, Strv-101 és -102 jármuveket fokozatosan kivonták a had­rendbol.

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

262

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomás

26,0 Mp4 fo7,93 {6,08} m2,43 m3,0 mOtto2X179 LE

45,0 km/h13,8 LE/Mp0,80 kp/cm2

Páncélzat test 40 mm-ig,torony 80 mm

1 db75 mm

hk.lg.L/60/45 db1 db 8 mm gp.1 db 8 mmlé.gp.

A Bofors-gyár az S típussallétrehozta a világ elso torony nélküli harckocsiját.A konstrukció a mereven beépített löveg magassági irányzását hidropneumati­kus rugózás segítségével, az egész harckocsitest emelésével, illetve süllyeszté­sévei oldja meg. A vízszintes síkl'an történo irányzást az egész jármu elfordí­tásával végzik, ezt egy beépített k:s számítógép segíti. A hidraulikus rendszera harckocsitestet függoleges síkban -10°-+ 12°-os szögtartományban moz­gatja, és egyidejuleg a terepen történo mozgás lengéseit kiegyenlíti .• A ke­zeloszemélyzete mindössze 3 fo; a töltokezelo elhagyását az automata töltogépbeépítése tette lehetové; a tuzgyorsaság percenként 10 lövés.• A csökkentettbelso térfogat és alacsony építés módot adott a páncél vastagság jelentos növe­lésére .• 1958-ban 2 db prototípus, 1963-ban 10 db-os eloszéria épült, majd1966-ban megkezdték az Strv-103A elso sorozatának gyártását. 1958-tól amódosított, erosített Strv-103B típus gyártására tértek át, s azt 1971 júniu­sában fejezték be. E sorozat összes jármuvét tolólappal és az optikai mellettlézeres távmérovel is felszerelték. A harckocsi nem úszóképes, elokészítésután 1,5 m mély vízben haladhat. Külön felszerelt felhajtóero-növelo kerettel,15 percnyi elokészítés után úszóképes, meghajtását vízcsavar végzi.• loszer­készlete 50 db APDS és HE gránát; berakásához 10 perc szükséges.

Strv-103 5 Közepes harckocsi SV~DORSZÁG

Harci súly 39,0 Mp Sebesség Mászóképesség 30°Kezelok

3fo úton/vízen60/6 km/hFegyverzet/Teljes hossz

8,40 m Fajlagos loszer-

Teljes

teljesítmény18,7 LE/Mpjavadalmazás 1 db 105 mm L7A1 L/62

szélesség

3,60 m Fajlagos hk.lg./SO db

Magasság

2,14 m talaj nyomás0,94 kp/cm22 db FN 7,62 mm gp.

Motortípus

1 db R. Royce K-60 DieselÁrokáthidaló 1 db FN 7,62 mm Igv.gp. a6 heng. 240 LE/36S0f/min

képesség2,30 mkupolán1 db Boeing-553 gázturb.

Lépcsomászó Hatótáv360 km

490 LE/3800 f/minképesség0,50 m 263

SV~DORSZÁG IKV-91 Vadászpáncélos

A svéd A. B. Hagglund and Söner gyár a svéd haderotol egy olyan viszonylagkönnyu, mozgékony harckocsi kifejlesztésére kapott megbízást, amely elsod­legesen páncélvadász-feladatot lát el, de felderítésre is alkalmazható. A megbí­zás alapján egy úszóharckocsi tervét készítették el; prototípusa 1970 októbe­rétol 1971 januárjáig épült. Ezt követoen megkezdték a csapatpróbáját. Soro­zatgyártását módosítások után 1972 márciusában kezdték meg, és a svéd had­ero 1974-tol rendszeresítette .• A 90 mm-es löveg irányzási tartománya füg­goleges síkban -10°-+ 15°-ig terjed, a torony 3600-ban forgatható .•A Volvo-Penta típusú Diesel-motor teljesítménye - 2200 percenkénti fordu­latszám esetén - 330 LE. Vízben úszáskor a meghajtást a lánc végzi. ezért afelso láncágat kötényezték .• A harcjármuvet 1 db lézeres távmérovel és 1 db6° látómezeju és 10x nagyítású parancsnoki optikai távmérovel is ellátták.Jelenleg csak a svéd haderoben alkalmazzák .• Az elképzelések szerint egysvéd könnyu páncélozott jármucsalád második tagja; a bázisalváz a PBV-302típusú lövészpáncélosé. A korábbi PVKV-71 és IKV-103 típusú páncélvadá­szokat fokozatosan felváltja .• A könnyu felépítés és úszóképesség lehetovéteszi, hogy sok vízi akadállyal átszeldelt terepen is nagy sebességgel mozogjon.

Fegyverzet/loszer'­javadalmazás

Harci súly 15,5 MpKezelok 4 foTeljes hossz 6,41 mTeljes szélesség 3,00 mMagasság 2,35 mMotortípus Volvo-Penta DieselMotor-

teljesítmény 330 LE/2200 f/minSebesség úton/vízen 65/7 km/h

264 Fajlagos teljesítmény 21,3 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásÁrokáthidaló

képességMászóképesség

0,45 kp/cm2

2,80 m300

Hatótáv

1 db AB Bofors90 mm L/54hk.lg./59 db

1 db párhuzamosí-

tott 7,62 mm gp. l1 db torony 7,62 mm /4500 dbgp.6 db ködveto750 km

PBV-301 Lövészpáncélos SV~DORSZÁG

Svédország második világháború utáni elso lövészpáncélosa. A svéd hadero1945 után nagyobb mennyiségu, csehszlovák üzemben gyártott pz.38(Strv-M/41) típusú könnyu harckocsit szerzett be. Ezeket elavulásuk után,1960-tól egy új felépítménnyel könnyu lövészpáncélosokká építették áto • Az1962-tol rendszeresített PBV-301 jelu jármu súlya 11,5 Mp; kezeloszemély­zete 2 fo, a szállított lövészek száma 8 fo volt. Fegyverzetét egy külso felerosí­tésu forgatható, torony nélküli 20 mm-es MK L/70 jelu gépágyú képezte,825 mIs kezdosebességu lövedékekkel; loszer-javadalmazása 525 db volt.

Harci súlyKezeléSk/szállrtott lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitmény

11,5 Mp2/8 féS4,66 m2,23 m2,64 m0,4 mOtto150 LE

45 km/h13 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásMellséS/háts6 terepszögOldalstabilitásGázl6képességÁrokáthidal6 képességMász6képességPáncélzat

0,52 kp/cm240/40°27°

1,3 m1,5 m30°20 mm-ig

Fegyverzet/léSszer­javadalmazás

Hat6táv

1 db 20 mmL/70 gá.forg6­toronyban525 db300 km

265

Az új típusú svéd könnyu páncélos jármucsalád elso tagja; sorozatgyártását 1971végén kezdték meg. A páncélosdandár gépesített lövészegységeinél alkalmaz­zák .• A viszonylag nagy, 20 LE/Mp fajlagos teljesítmény eredményeképpenbármilyen terepen együttmuködik a harckocsikkal. Erosített változata aPBV-302B jelu jármu; ennél a 20 mm-es gépágyút 25 mm-es Oerlikon lövegrecserélték ki, egy Allison HT-740 típusú automatikus tengelykapcsoló egy­ideju beépítésévei .• A svéd éghajlati és terepviszonyok miatt a jármu hoszige­telése, futése az átlagosnál erosebb. A hajtóanyag-tartályokat kettos páncélzatvédi. • A PBV-302 alváz felhasználásával alakították ki a Brobv-941 típusúhídveto, a Bgbv-82 típusú muszaki mentoharckocsit. A hídveto típus gyártá­sát 1972-tol kezdték meg.• A jármuvet és változatait a svéd haderoben 1971végétol rendszeresítették. Készült még Slpbv-3021 jelu fegyveres parancs­noki, Epbv-3022 jelu fegyveres megfigyelo-felderíto és Bplpbv-3023 jelu tü­zérségi vezetési pont-jármu.

SVÉDORSZÁG PBV-302 Lövészpáncélos

Harci súly 13,5 MpSebesség Mászóképesség350Kezelok/szállí-

úton/vízen65/7 km/hGázlóképességúszótott lövének

2/10 foFajlagos Páncélzat4-20 mmTeljes hossz

5,35 mteljesítmény 20 LE/MpFegyverzet/Teljes szélesség

2,86 mFajlagos loszer-Magasság

2,50 mtalaj nyomás 0,6 kp/cm2javadalmazás 1 db 20 mm gáJ L/85/505 dbHasmagasság

0,4 mOldalstabilitás 350Hatótáv350 kmMotortípus

Volvo-Penta V-6 DieselLánctalp-Motor-

felfekvési hossz2,96 m266

teljesítmény270 LE/2200 f/min Lánctal pszélesség0,38 m

"LE N INU Könnyü harckocsi SZOVJETUNIÓ

Az elso, már a szovjethatalom idején - a francia Renault harckocsi mintájára,1920-ban az AMO- (ma Lihacsov-) gyárban - épített harckocsi. Átadására1920. augusztus 31-én került sor .• Ezeket a harckocsikat a polgárháború és azintervenció harcaiban a lovasság és gyalogság támogatására alkalmazták .•Technikai alaptípusa a Renault 17/18 típus volt, gyártása során az 1917-18-bana Renault által szállított foegységeket felhasználták.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomás

7,0 Mp2fo5,0 m1,75 m2,75 m0,42 m33,5 LE8,5 km/h4,8 LE/Mp0,4 kp/cm2

Árokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

Fegyverzet/loszer-javadalmazás

Hatótáv

2,0 m0,5 m0,6 m3808-16 mm

1 db37mmIg./250 db1 db gp60 km

267

SZOVJETUNiÓ T-18 (M SZ-1) Könnyü harckocsi

A harckocsi tervezése és gyártása már szovjet szakemberek munkája. bár afrancia Renault-gyár típusának jellegzetességeit még magán viseli; csapatpró­bájára 1927-ben került sor .• Ebbol a típusból1927-31 között mintegy 800 da­rabot gyártottak, harci alkalmazhatóságukat 1929-ben a kelet-kínai vasútvonalmelletti harcokban bizonyították .• A T-18 tipus továbbfejlesztésével 1929­30-ban a T-19 és T-20 típusokat állították elo; ezek 60 LE-s motort, új kor­mányszerkezetet, súrlódó (száraz) tengelykapcsolót és kormányféket kaptak .• A T-18 változataként 3,5 Mp-os összsúllyal, 2 fos személyzettel, 35 kmjhmaximális sebességgel készült el aT-23 kis harckocsi.

268

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményÁrokáthidaló képesség

5,5 Mp2fo4,38 m1,76 m2,16 mléghutéses, Otto35 LE

20 km/h6,4 LE/Mp2,0 m

GázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzatFegyverzet

Hatótáv

0,7 m0,6 m380

16 mm1 db 37 mm 19.1 db gp.60 km

T-24 Könnyü harckocsi SZOVJETUNiÓ

A T-24 könnyu harckocsi tervezo.kollektívája: Morozov, Kucserenko. Doro­sen ko. Bondarenko, Tarsin és munkatársai e típus létrehozásával már az újharckocsi-generáció közeledtét jelezték .• 1930-ban egy viszonylag kis sorozatkészült el, amely különösen a kedvezo fajlagos teljesítménye miatt igen jól vizs­gázott .• Figyelemre méltó kísérletezésnek minosül a fegyverzet ún. három­emeletes elrendezése. Páncélzata a korabeli nehéz géppuskák tüze ellen véd.• A bolygómuveseroátviteli berendezés szerkezeti újdonságot jelentett .• AzMSZ-1-gyel kezdodo változatok sorát a szintén kísérletezo jellegu TG jelzésuharckocsi zárta le. Ez utóbbi összsúlya 25,0 Mp, motorja 300 LE-s, sebessége35 km/h volt; 76 mm-es löveget hordozott .• Apáncéltest és -torony áram­vonalas formája, a futómu nagyméretu görgoi és kötényezése szintén az új­szeru megoldások érlelését jelezték.

Harci súlyKezeléSkTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortfpusMotorteljesftménySebesség útonFajlagos teljesftményÁrokáthidaló képesség

18,5.Mp5fo6,5 m3,0 m2,81 mM6300 LE

22 kmJh16,2 LEJMp2m

GázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzatFegyverzet

Hatótáv

0,8 m0,8 m40°20-30 mm1 db45 mm19.4 db gp.200 km

269

SZOVJETUNiÓ BT-2 Könnyu harckocsi

A BTszéria elso sorozatban gyártott tagjai 1931. november 7-én a Vörös térentartott hagyományos díszeigésen mutatkoztak be.• A konstrukció alapvetoenaz amerikai Christie-tol származik; ez utóbbi saját hazájában, az Egyesült Álla­mokban nem tudott érvényesülni. A harmincas évek elgondolásának megfele­loen kerekes és lánctalpas futómúve volt, az átszerelés mintegy harminc percetvett igénybe. Sebessége épített utakon elérte az óránkénti 70 km értéket;ekkor a ineghajtást - egy külön meghajtóegységen keresztül - a hátsó futó­görgok szolgáltatták .• Fegyverzetként 1 db 1930-as típusú, 37 mm-es löveget96 db loszerrel és 1 db DT típusú géppuskát építettek be; ez utóbbi hoz2900 db loszer tartozik .• A BT-2 hajtómúveként a 400 LE teljesítményuLiberty repülogépmotort alkalmazták; mind a fajlagos teljesítménye, mind amozgékonysága kiválónak minosüIt. Páncélzata 6-13 mm között, fajlagos ta­lajnyomása 0,59 kpfcm2 volt .• A BT-2, de a széria további tagjai is kielégí­tették a szovjet katonai doktrína igényeit: valóban gyors járatú (a BT jelentésebisztrohodnij tank) harckocsik voltak. A Vörös Hadsereg az elso ötéves terv­ben kb. 5000 db-ot kapott.

170

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotorteljesítménySebesség úton

lánctalppal/kerékkelFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomás

11,0 Mp3fo5,5 m2,15 m2,25 m400 LE

52/70 km/h36,3 LE/Mp0,59 kp/cm2

Árokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzatFegyverzet/loszer-

javadalmazás

Hatótáv lánctalppal/kerékkel

2,10 m1,0 m0,75 m13 mm-ig

1 db 37 mmIg./96 db1 db

gp./2900 db200/300 km

T-268 Könnyu harckocsi SZOVJETUNiÓ

AT-26 típust és változatait 1931-1934 között viszonylag nagy sorozatbangyártották. A BTtípusokhoz viszonyítva kevesebb változtatást hajtottak végrerajta, ezek is lényegében a technológia korszerusödésének a következményei.A szegecselés helyett alkalmazni kezdték az elektromos hegesztést, a toronyformáját kedvezobben alakították ki stb .• A módosítások következtében aharci súlya is megváltozott: a kezdeti 8,0 Mp-ró110,3 Mp-ra nott. Változott aharckocsi fegyverzete is, eloször 2 db géppuskát, majd 1 db 37 mm-es löveget1 db géppuskával, végül 1 db 45 mm-es löveget építettek be .• Az oldalanként4-4 kettos futógörgovel szerelt futómuve jellegzetes; a láncmeghajtó kere­ket a test mellso részén helyezték el .• A BTsorozatnál alkalmazott 76,2 mm-eslöveggel szerelt tornyot aT-26 típusúra is felszerelték, a könnyu harckocsi­test azonban ezt a terhelést jelentos élettartam-csökkenés nélkül nem bírta.1937-tol kezdve a torony alakját itt is kúposra változtatták, a hegesztési tech­nológia egyideju bevezetéséveI. • Említést érdemel, hogy a spanyol polgár­háborúban a köztársasági eroknél ez a harckocsi anémet és az olasz gyártásúharckocsik ellen eredményesen harcolt.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotorteljesftménySebesség útonFajlagos teljesftmény

10,3 MpHo4,60 m2,45 m2,65 m0,35 m25/20°90 LE

30 km/h9,6 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzatFegyverzet

Hatótáv

0,65 kp/cm22,0 m1,2 m0,6 m6-15 mm1 db45 mm19.1-2 db7,62 mm gp.375 km 271

SZOVJETUNiÓ BT-S Könnyu harckocsi

A BT-5 típusjelu könnyu harckocsit 1932-tol gyártották. A BT-2-höz képestjelentos változtatást eszközöltek rajta: fo fegyverzete 45 mm-es páncéltörolöveg lett. amelynek lövedéke a csövet 760 mis sebességgel hagyta el. Kétrészes- teleszkópos és periszkópos - optikai irányzéka volt. A löveget a OT gép­puskával együtt új formájú toronyban helyezték el; ebben attól függoen, hogyvolt-e rádiókészüléke vagy sem, 72 vagy 112 db loszert lehetett málházni .•A fegyverzet korszerusítésén túlmenoen a harckocsi ba M-5 típusú szovjetgyártmányú repülogépmotort építettek be; ennek teljesítménye 50 LE-vel ki­sebb volt ugyan. mjnt a Libertyé, de a fajlagos teljesítmény így is igen nagymozgékonyságot eredményezett .• A BT-5 típusok kisebb részét 76,2 mm-esL/16.5 löveggel szerelték fel. A OT típusú géppuska itt is kiegészíto fegyverzet­ként szerepelt .• Ezt a típust tüzérségi harckocsi nak nevezték. alkalmazásáta második lépcsoben tervezték.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

lánctalpppal/kerékkelFajlagos teljesítmény

11,5 MpHo5,76 m2,15 m2,31 mM-5350 LE

52/70 km/h30,4 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzatFegyverzet

Hatótáv lánctalppal/kerékkel

0,65 kp/cm22,10 m1,0 m0,75 m6-13 mm1 db45 mm19.1 db

7,62 mm gp.200/300 km

T-28 Közepes harckocsi SZOVJETUNiÓ

Az 1932-ben kibocsátott T-28 típusú harckocsi fegyverzete, páncélzata, moz­gékonysága - mai szemmel nézve is - meglepo összhangot mutat. Ez atipus valóban a közepesharckocsi-típus elofutárának tekintheto .• A fo to­ronyba 1 db 76,2 mm-es löveget építettek, elobb 16,5, majd 26 kaliberhosszú­ságú csovel. A melléktornyokban 4 db géppuskát lehetett elhelyezni; a loszer­javadalmazás a löveghez 70 db lövedék, a géppuskákhoz mintegy 8000 db .•Hajtómuként az M17L típusú repülogépmotort használták fel, mechanikus se­bességváltójának 5 elore- és egy hátrameneti fokozata volt .• Az 1939-40-esévekben lezajlott finn háború tapasztalatai alapján a torony és a test páncélza­tát 40-80 mm-re növelték. Ezzel együtt a harckocsi súlya is 31,0 Mp-ra nott .• Gyártását a tervszeru típusváltás következtében (megjelent aT-34 sorozat)1941-ben befejezték.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesítmény

28,0 Mp6 fo7,44 m2,87 m2,62 m0,56 mM17L500 LE37 km/h17,8 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögPáncélzat

0,72 kp/cm23,2 m1,2 m0,8 m30°

35/35°10-30 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db76,2 mmIg./70 db4 db7,62 mmgp./7938 db220 km

273

SZOVJETUNiÓ T-35 Nehéz h4lrckocsi

AT-35 típusú harckocsit 1933 és 1939 között gyártották. Öt tornyába a kora­beli elképzeléseknek megfeleloen 3 db löveget és 5 db géppuskát helyeztek el.Személyzete 10 fo, tekintélyes loszerkészlete - 96+220 db az ágyúkhoz és10000 db a géppuskákhoz - alapján valóságos mozgó erodnek volt tekintheto.Páncélzata azonban a hatalma,s méretekhez képest nem nyújtott megfelelo vé­dettséget. Ma már megállapít'ható, hogya harckocsi helytelen alkalmazási kon­cepció alapján készült .• A viszonylag nagy átméroju, gumizott felülettel ké­szült, párosával kapcsolt futógörgoket korszeru technikai megoldásként érté­kelhetjük .• A futómuvet oldalpáncélzattal védték, ez a mai kötényezés elo­futáraként értékelheto.

274

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

50,0 Mp10 fo9,72 m3,2 m3,43 m0,53 mM17500 LE30 km/h10 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességMellso/hátsó terepszögPáncélzat

0,78 kp/cm24,0 m1,2 m1,2 m36°30/30°20-30 mm

Fegyverze~loszer

Hatótáv

1 db

76,2 mmIg./96 db2db45 mmIg./220 db5 db7,62mmgp./10000 db150 km

T-37A Felderíto úszóharckocsi SZOVJETUNiÓ

A Szovjetunióban az elso úszóképes, felderítési célokra szánt könnyu harcko­csit 1932-ben fejlesztették ki.• A típust 1933 és 1935 között két változatbangyártották. AT-37 típusjelu harckocsi a T-37A-tól gyakorlatilag csak a sú­lyában tért el (2,9, illetve 3,2 Mp).• A harckocsi motorja, sebességváltója ésdifferenciálmuve a GAZ-AA típusú tehergépkocsitói származik .• Felépítésérea könnyu torony jellemzo, amelybe'1 db géppuskát - nem a harckocsi szim­metriatengelyében, hanem attól jobbra eltolva - építettek be .• A harckocsivízi hajtását egy hajócsavar végezte, a fordulatokat és a hátramenetet a csavarmögé helyezett kormánylapátokkal oldották meg.

Harci súly 3,2 MpMellsolhátsó Árokáthidaló

Kezelok

2 foterepszög30/250képésség1,7 m

Teljes hossz

3,75 mSebesség Gázlóképességúszóképes

Teljes szélesség

2,0 múton/vízen36/6 km/hMászóképesség300

Magasság

1,9 mFajlagos Páncélzat6-9 mm

Hasmagasság

0,28 mteljesítmény18,7 LE/MpFegyverzet1 db 7,62 mm gp.

Motortipus

6 hengeres,Fajlagos Hatótáv230 km

soros, benzintalaj nyomás0,55 kp/cm2

Motor-

Oldalstabilitás250

teljesítmény

60 LE I275

SZOVJETUNiÓ BT-7 Könnyu harckocsi

A BT sorozat BT-7 jelu tagja 1935·ben készült el; alapveto jellemzoje a hajtó­mu korszerusítése volt. A beépített M17 jelu repülogépmotor teljesítménye400 LEvolt, így mozgékonysága a megnövelt vastagságú páncélzat ellenére semcsökkent. A kerekes-Iánctalpas futómu változatot továbbra is megtartották;kerekeken, azaz a nagyméretu futógörgokön mozogva sebessége meghaladta a70 km/óra értéket. A nagyobb teljesítményu motornak megfeleloen az eroátvi­teli szerveket és a fékberendezéseket is módosították .• A torony és a testösszeállításánál a szegecselés helyett elektródás hegesztést vezettek be; ez amódszer abban az idoben igen korszerunek számított .• A torony az elso pél­dányoknál hengeres alakú volt, késobb vezették be a csonkakúp alakot, a hátuljellegzetes toldalékkal. A loszer-javadalmazás itt is attól függött, hogya to­ronyban volt-e rádió vagy sem. Rádió nélkül 172-188, rádió esetén 132­146 db loszert lehetett a toronyban elhelyezni. • A BT-7 típusnak 76,2 mm-eslöveggel felszerelt változata is volt. Ennél alkalmaztak elso ízben a toronykupo­lára felszerelt légvédelmi géppuskát, valamint a torony hátsó részében, a löveg­gel ellentétes irányban muködtetheto géppuskát.

276

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

lánctalppal/kerékkel

13,8 Mp]fo5,66 m2,3 m2,4 m0,4 mM-17400 LE

53/73 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

29LE/Mp0,75 kp/cm'2,20 m1,00 m0,75 m30°15-20 mm

Fegyverzet 1 db45 mm 19.1-3 db gp•.

Hatótáv lánctalppal/kerékkel 375/500 km

BT-1S Könnyu harckocsi SZOVJETUNiÓ

A BT-lS tipus a BTsorozat 1935-ben gyártott tagja. A páncélzatának vastag­sága miatt érdemel említést .• Mivel ebben az idoben 20 mm-nél vastagabblemezeket ilyen minoségben nem gyártottak, a torony homlokrészét két ré­tegbol, 2 db 15 mm vastag páncéllemezbol állították elo. Az egyenszilárdságérdekében a torony oldalfalait és tetorészét 20 mm vastag lemezbol készítet­ték .• A páncélzat növelése a harckocsi súlyának növekedését okozta, aBT-lS súlya 15 Mp felett volt. Feltehetoen ebben az is szerepet játszott, hogya löveg loszerkészlete az átlagosnál több, 143 db volt.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/háts6 terepszögMotortipusMotorteljesitménySebesség úton

15,6 Mp]fo5,8 m2,3 m2,28 m0,3 m30/25°V-2 Diesel500 LE64 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességMász6képességGázl6képességLépcsomász6 képességPáncélzat

32 LE/Mp0,82 kp/cm225°2,0 m30°

0,9 m0,7 m6-30 mm

Fegyverzet/loszer

Hat6táv

1 db 45 mmIg./143 db1 db7,62mmgp.600 km

277

SZOVJETUNiÓ T-38 Felderitö úszóharckocsi

A felderító úszóharckocsi második típusának, a T-38-nak a gyártását 1936-bankezdték meg. Adataiban a T-37A-hoz képest csak minimális változást figyel­hetünk meg, súlya mintegy 100 kp-dal nott, magassága 30 cm-rel csökkent .•Az eroátviteli szerkezet, így a tengelykapcsoló muködtetésében konstrukciósváltoztatást hajtottak végre, hogy a tehergépkocsi hoz képest megváltozottmeghajtási módhoz jobban illeszkedjék .• A típust 1938-ban tovább korszeru­sítették, típusjele T-38M2 lett. S bár ez utóbbi súlya 3,8 Mp-ra nott, az ero­sebb motor a harckocsi végsebességét mégis 46 km/óra értékre növelte.

Harci súly 3,3 MpMotorteljesitmény60 LEMász6képesség300Kezelok

2 foSebesség Gá:z:16képességúsz6képesTeljes hossz

3,78 mútonlvizen36/6 km/hLépcsomás:z:6Teljes szélesség

2,33 mFajlagos képesség0,6 mMagasság

1,63 mteljesitmény18,1 LE/MpPáncélzat6-9 mmHasmagasság

0,38 mFajlagos Fegyverzet1 db 7,62 mm gp.Mellso/háts6

talaj nyomás0,44 kp/cm2Hat6táv230 kmterepszög

30/250Oldalstabilitás250

Motortipus6 hengeres,Árokáthidal6

278

soros, benzinképesség1,7 m

BT-7M Könnyü harckocsi SZOVJETUNiÓl

A BT sorozat elso, V-2 Diesel~motorral épített példánya 1938-ban jelentmeg; sorozatgyártásuk 1939~ben kezdodött. Ezek nevezetes dátumok, mivela könnyu, gyors járatú Diesel-motor ebben az idoben kezdte a benzinmotortkiszodtani. A Vörös Hadseregben rendszeresítettek eloször ilyen harckocsi­kat .• A hajtómuvet és az eroátviteli berendezéseket a motor megváltozottteljesítmény-nyomaték-fordulatszám viszonyai hoz kellett igazítani, emel­lett a lánctalpas-kerekes futómú-kombinációt továbbra is megtartották. A na­gyobb motorteljesítmény következményeként a maximális sebesség is 62,illetve 86 km/órára emelkedett. A hatótávolság pedig - a gázolaj üzem követ­keztében - az akkor hihetetlennek tuno 600--700 km-t elérte .• A BT soro­zat tagjai voltak - aT-26 típusú harckocsikkal együtt - a harmincas évekbena Vörös Hadsereg fo harckocsitípusai. Lépcsozetes fejlesztésük során a szovjetkonstruktorök és az ipar megszerezte a harckocsigyártáshoz szükséges tapasz­talatokat .• Az ábrán a harckocsi lánc nélküli, "kerekes" üzemmódban látható.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortipusMotorteljesitménySebesség úton

14,7 Mp3fo5,66 m2,3 m2,42 m0,4 m30/25°V-2 Diesel500 LE

lánctalppal/kerékkelFajlagos teljesitményÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

62/86 km/h34 LE/Mp2,10 m1,00 m0,7 m10-22 mm

Fegyverzet 1 db45 mm 19.3 db7,62 mm gp.

Hatótáv lánctalppal/kerékkel 600/700 km

279

SZOVJETUNiÓ KV-1A Nehéz harckocsi

A Szovjetunióban a harmincas évek elején gyártott, csak kevéssé sikerültT-35 típusú nehéz har~kocsi helyett - aT-34 fejlesztésével párhuzamosan-létrehozták a KV sorozatot. A T-35 annak a törekvésnek a tipikus példájavolt, amely tökéletes harckocsi megalkotását tuzte célul. Néhány adat jól jel­lemzi ezt a törekvést: súlya mintegy 50,0 Hp, de csak 20-30 mm-es páncélzat­tal, viszont 5 toronnyal, 3 db löveggel, 10 fos kezeloszemélyzettel. • A KV so­rozatot - csakúgy, mint a T-34-et - már új elvek alapján szerkesztették:a löveget egy központi toronyba helyezték, a testet döntött lemezekbol he­gesztették, a futómuvet torziós rugózású, de viszonylag kis átméroju futó­görgokkel szerelték. Páncélzata a korabeli páncéltöro ágyúk tüze ellen védett .• Külön kiemelést érdemel, hogya KV-1A és Bsorozat 76,2 mm-es lövegébol662 mIs kezdosebességu gránátok voltak kilohetok. Ugyanakkor anémetPz. IV. C, O, E, F harckocsi 75 mm-es gránát jának a kezdosebessége csupán380 mIs volt .• A KVsorozat gyártását csakúgy, mint aT -34-ét, már 1939-benmegkezdték, de a háború elott és annak kezdeti szakaszában csak kis meny­nyiségben állt rendelkezésre .• A KV sorozat típusait a technológiai változ­tatások alapján KV-1A, B és C jelzéssel, késobb a KV-1S jelzéssel látták el.Ez utóbbi módosított futómuvel 40 kmlh maximális sebességet ért el.

280

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/háts6 terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

48,0 Mp5 fo6,75 m3,32 m2,75 m0,4 m30/250V-2 Diesel600 LE

37 km/h

Fajlagos talajnyomásFajlagos teljesítményOldalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képességPáncélzat

0,95 kp/cm212,5 LE/Mp300

2,80 m1,45 m1,2 m30-90 mm

Fegyverzet

Hat6táv

1 db76,2 mm 19.

1-4 db gp.335 km

T-34f76A Közepes harckocsi SZOVJETUNiÓ

AT-34 típusváltozatok közismerten a második világháború legkiválóbb harc­kocsijai voltak. Ez annak eredményeként vált lehetové, hogya Szovjetunió aharckocsiépítés gyakorlatában a világon elsoként valósította meg azt az elvet,amely szerint a harckocsikat a tuzero, a mozgás és a védettség szintézise alap­ján kell kifejleszteni. • Az M. 1. Koskin által vezetett szerkesztokollektívánakezt a három tényezot sikerült harmonikus egységbe ötvöznie .• A munkát1937 oszén kezdték meg. A célkituzés eloször egy olyan, 45 mm-es löveggel és20 mm-es páncélzattal készülo kerekes-Iánctalpas harckocsi kifejlesztése volt,amely a nehéz géppuskák tüze ellen véd. A szerkesztok elorelátásának ered­ményeképpen - amely a várható fejlodést is figyelembe vette - 76,2 mm-eslöveggel, 30 mm-es páncélzattal, nagy átméroju görgokkel szerelt lánctalpasharckocsi terve készült el .• AT-34 sorozatot a fo jellemzok helyes meghatá­rozása mellett az új technológia merész alkalmazása jellemezte. Az áramvonalastestet hegesztéssei állították össze, a tornyot pedig öntéssei alakították ki.Ezek a korabeli harckocsi építésben merész újításoknak számítottak. Említéstérdemel, hogy ez a technológia ugyanakkor annyira egyszeru volt, hogya harc­kocsi a háborús körülmények közepette meglevo, nem teljes értéku szakmun­kásgárdával is nagy sorozatban gyárt ható volt. (További adatok a T-34/76Ctípusnál.)

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

29,0 Mp4 fo

5,92 m3,0 m2,4 m0,4 m30/30°V-2 Diesel500 LE

55 km/h

Fajlagos teljesítményF,ajlagos talaj nyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

17,2 LE/Mp0,7 kp/cm230°

2,5 m1,12 m0,8 m30°45-80 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

76,2 mm 19.2 db

7,62 mm gp.400 km

281

A KV-2 típusjelü nehéz harckocsik - éppúgy, mint a KV-1 - sorozatgyár­tását a leningrádi Kirov-gyárban 1940-ben kezdték meg. A korabeli harckocsi­építés egyik nagy meglepetése: a jármüvet 152 mm-es tarackkal szerelték fel.Ez a merész elgondolás a késobbiekben helyesnek bizonyult: a KV-2 típusmint mozgó erod, a rohamlövegeknek, de napjaink önjáró lövegeinek is elo­futára volt .• Erényei egyben hibáivá is váltak. Az alkalmazás körülményei akönnyebb, a kisebb ürméretü, de hatékonyabb löveggel szerelt harckocsiknakinkább kedveztek .• Eloállítását viszonylag hamar befejezték, s a jobban fel­használható KV-85 tipus gyártását kezdték meg.• Nem tekintheto túlzás­nak az olyan állítás, hogya KV-2 megelozte a korát.

I

II(

SZOVJETUNiÓ KV-2 Nehéz harckocsi

282

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

52,0 Mp6 fo6,80 m3,25 m3,25 m0,4 m30/30°V-2 Diesel600 LE30 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

11,5 LE/Mp0,95 kp/cm~30°2,80 m1,6 m1,2 m36°75-110 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db152 mm tar.3 db7,62 mmgp.250 km

T-70 Könnyu harckocsi SZOVJETUNiÓ

A T-70 könnyu harckocsik gyártását 1942-ben kezdték meg; elsodlegesen fel­deríto feladatokra szánták .• A típus kialakításához a T-40 és T-50 típusokszolgáltak alapul; ez utóbbiak 1940-ben készültek el. Feladataik azonosak vol­tak. A T-40 harckocsit úszóképes kivitelben a szovjet tehergépkocsi-gyártásegységes motorjával és hajtómuvével, aT-SO-et a kísérleti mintapéldányok­ban a már megvalósított T-34 foegységeibol szerelték össze .• A háború ki­törése után úgy döntöttek, hogya T-40 alkalmasabb a továbbfejlesztésre, hi­szen aT-SO-nél aT-34 lényegesen jobb, emellett felderítési feladatokra túl­ságosan nagy.• AT-70 tehát megtartotta a gépjármu-foegységeket, a némilegerosített páncélzatot, de a T-40-hez képest erosebb fegyverzettel látták el.Feltehetoen a háborús gyártási problémák miatt nem tették úszóképessé .•A teljesség kedvéért említjük meg, hogya T-70-nek rövid ideig aT -60 voltaz elodje; ez utóbbinak sorozatgyártására azonban nem került sor. Az elo­típus érdekessége, hogy a toronyba 1 db 20 mm-es repülogép-gépágyút építet­tek be.

Harci súly 10,0 MpMotorteljesítmény 2X85 LEFegyverzet 1 dbKezelok

2 foSebesség úton 45 km/h 45 mmTeljes hossz

4,5 mFajlagos teljesítmény17 LE/Mp hk.á.

Teljes szélesség2,6 mFajlagos talajnyomás0,5 kp/cm2 1 db

Magasság2,2 mOldalstabilitás 250 7,62 mm

Hasmagasság0,3 mMászóképesség 300 gp.

- Mellso/hátsó terepszög25/300Árokáthidaló képesség1,8 mHatótáv 450 km

Lánctalpfelfekvési hossz3,2 mGázlóképesség 0,8 m

Lánctalpszélesség0,3 mLépcsomászó képesség0,8 m

MotortípusGAZPáncélzat 20-60 mmI 283

SZOVJETUNiÓ T-34f76C Közepes harckocsi

AT-34 sorozat kiváló tulajdonságait, harci alkalmazhatóságát nagymértékbennövelte a 12 hengeres, igen könnyu, V elrendezésu, 500 LEteljesítményu Die­sel-motor. Ez a korabeli benzinüzemu harckocsimotorokkal szemben nemcsakkompakt építésmódjával, nagymértéku üzembiztonságával, könnyu javítható­ságával jelentett elorelépést, hanem alacsony fogyasztásával és a gázolajüzemkisebb tuzveszélyességévei is. A Diesel-motorok harckocsi ban való alkalmazásateljesen újszeru volt, és ettol az idoponttói kezdve szinte az egész világon el­terjedt .• A V-2 jelu harckocsi motort nemcsak aT-34 sorozathoz alkalmaz­ták, hanem az 1939-tol épített minden többi szovjet típusnál is. Mindezek ahadsereg számára rendkívüli elonyöket jelentettek. A szabványosítás az üze­meltetést, a javítást, az anyagellátást jelentosen megkönnyítette .• AT-34sorozatgyártását a kísérleti jellegu A-20 kerekes-Iánctalpas futómuvu és aT-32 csak lánctalpas mintapéldányok elozték meg. Az a tény, hogya T-34tornyába 76,2 mm-es hosszú csövu löveget szereltek, egyesek véleménye szerinta harckocsit a nehéz kategóriába sorolta. Végül helyesen az azonos fegyverzetu,de vastagabb páncélzatú, 40,0 Mp feletti súlyú KV-1 harckocsi került ebbe azosztályba .• AT-34 sorozat a háború folyamán csak a lövegbeépítésben vál­tozott, de a gyártástechnológia fejlesztése és a harci tapasztalatok felhasználásakövetkeztében a harckocsi harcértéke jelentos mértékben megnott. (Továbbiadatok a T-34/85 típusnál.)

284

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotortípus

26,S Mp4 fo5,91 m3,0 m2,62 m0,39 m30/35°3,71 m0,5 mV-2 Diesel

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomásO IdalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

500 LE

53 km/h18,9 LE/Mp0,71 kp/cm225°30°

2,5 m0,84 m0,87 m20-60 mm

Fegyverzet/I oszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 76,2 mmhk.á./77 db2 db

7,62 mmgp./2040 db430 km

T-34/85 Közepes harckocsi SZOVJETUNiÓ

AT-34 harckocsitípus fejlesztése során - elsosorban a harckocsi alapfegyver­zetét képezo harckocsilöveg urméretének megváltoztatása alapján - aT-34/76A-B-C, valamint a T-34/85 jelu sorozatot különböztetjük meg.• En­nek lényege, hogya 76,2 mm-es löveggel szerelt sorozatokon a változtatásokcsupán a gyártási egyszerusítésekben jelentkeztek. A 85 mm-es löveg alkalma­zása azonban már komoly tuzero-növekedést jelentett. A nagyobb löveget pe­dig csak nagyobb méretu toronyban lehetett elhelyezni, s ezt igen kedvezoformára alakították. A mellso felület vastagabb páncélzatával a védettségét isnövelték, így aT-34 típusú a kezdeti 26,0 Mp körüli súlyról 30,0 Mp fölé nott.Mozgékonyságát - mivel a hajtómu áttételét módosították - továbbra lsmegtartotta. A nagyobb súlyból eredo változások még mindig kedvezobb para­métereket mutattak, mint a korabeli angol vagy német harckocslké. Néhánypélda: a T-34/85 fajlagos talaj nyomása - a Cromwell 1,0-ás, a Tigris 1,05-ösértékéhez képest - csupán 0,81 kp/cm2 volt, fajlagos teljesítménye pedig anémet típusok.énál 5 LE/Mp értékkel volt jobb .• Az a tény, hogya T-34 kü­lönbözo változatait 15 éven keresztül gyártották, bizonyítja, hogya harckocsikalkalmazási lehetoségeit és technikai jellemzoit mind a követelmények, mind aszerkesztési elvek tekintetében helyesen mérték fel. A T-34 az elso olyanharckocsi, amely a gyalogság közvetlen támogatására hivatott harcászati esz­közbol a harckocsi-hadseregek eszközévé vált.

"

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

32,0 Mp4fo6,62 m3,20 m2,42 m0,4 mV-2 Diesel500 LE

55 km/h15,6 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásMellso/háts6 terepszögMász6képességOldalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázlóképességLépcsomász6 képességPáncélzat

0,81 kp/cm230/30°30°30°

2,5 m1,3 m0,75 m45-90 mm

Fegyverzet

Hat6táv

1 db

85 mm 19.2 db

7,62 mmgp.300 km

285

SZOVJETUNiÓ KV-85 Nehéz harckocsi

A KV típusok fejlesztése aT-34 sorozat fejlesztésével egybeesik. Ez a 85 mm­es löveggel felszerelt KV-85-re is jellemzo. Gyártását a kedvezo tapasztalatokalapján 1943-ban kezdték el.• A harckocsi oldalné:r:eti rajza igen harmonikuskialakítást tükröz. A test és a torony arányai kedvezo lobiztonságot jelentet­tek, az igen hosszú csövu (L-51,5) O-5 típusú löveg harcászati tulajdonságaiigen kedvezoek voltak. Súlyát - változatlan védettség mellett - a KV-2típushoz képest mintegy 6,0 Hp-dal csökkentették; ez a KV-1 35 km{h, aKV-230 km{h sebességéhez képest a 40 km{h sebesség elérését tette lehe­tové .• A KV-85 nehéz harckocsi ban a tuzero, mozgás és védettség összhang­ját kedvezoen valósították meg. Ezt a harci tapasztalatok jól bizonyítják.

286

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonMellso/háts6 terepszög

46,0 Mp5 fo6,80 m3,35 m2,80 m0,4 mV-2 Diesel600 LE

40 km/h30/30°

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képességMász6képesség

13 LE/Mp0,85 kp/cm230°

2,80 m1,2 m0,9 m30°

PáncélzatFegyverzet

Hat6táv

75-HO mm1 db85 mm 19.2 db7,62 mm gp.1 db12,7 mm gp.330 km

ISZ-1 Nehéz harckocsi SZOVJETUNiÓ

A KV nehézharckocsi-sorozatot - továbbfejlesztésként - 1943-ban az ISZ so­rozat követte. Az átmeneti típusként értékelheto KV-85 típus tornya máröntött acélból készült, és így viszonylagosan nagyobb védettséget biztosított.A KV-85 tornyát kevés módosítással átültették az ISZ-1 nehéz harckocsira,5 mindkettot 85 mm-es löveggel szerelték fel. A különbség az volt, hogy azelobbiben Lf51,5, O-ST típusú löveget, az ISZ-1-ben O-25 Lf43 típusú löve­get alkalmaztak .• Az ISZ-1 41,0 Mp-os súlyával a nehéz kategóriában megle­hetosen alacsony súlyértéket képviselt. Ezelsosorban az öntöttacél-technológiabevezetésének, valamint annak volt az eredménye, hogy a szerkezetek tö­mörebb elhelyezésévei és keskenyebb test rövidebbet tudtak kialakítani .•Az ISZ-1 képezte az ISZU önjáró lövegek bázisát; mint nehéz harckocsit rö­videsen az ISZ-2 és az ISZ-3 váltotta fel.• Az ábrán a 85 mm-es löveggelfelszerelt elso sorozatú harckocsi látható.

Harci súlyKezel6kTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitmény

41,0 Mp4 f6

6,77 m3,07 m2,73 m0,4 mV-2 Diesel600 LE37 km/h13,6 LE/Mp

Fajlagos talaj nyomásOldalstabilitásMells6/hátsó terepszögMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcs6mászó képességPáncélzat

0,83 kp/cm230°30/30°30°2,50 m0,85 m1,00 m80-160 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

85 mm 19.2 db

7,62mmgp.1 db

12,7 mmgp.240 km

287

SZOVJETUNiÓ ISZ-2 Nehéz harckocsi

Az ISZ-2 tipust tartják a második világháború legerosebb nehéz harckocsijá­nak. Létrehozásának legfobb indoka az volt, hogya 85 mm-es harckocsiágyúa -páncéloscsatákban már nem bizonyult hatásos fegyvernek. A német nehézharckocsik eredményes leküzdéséhez nagyo,bb urméretu lövegre volt szükség.Erre a 122 mm-es O-25 L/43 típusú löveg bizonyult megfelelonek. Gyártását1944-ben kezdték meg.• A nagyobb, 45,0 Mp-os súlyú harckocsi - az új ti­pusú, bolygómuves eroátviteli szerkezetei révén - mozgékonyságát továbbrais megtartotta .• A harckocsi alapfegyverzetét 2 db 7,62 mm-es géppuska- egy elöl, egy pedig a torony hátuljára építve -, valamint a torony tetorehelyezett 12,7 mm-es légvédelmi géppuska egészítette ki. A légvédelmi fegy­verzet jól jellemzi az 1943. évben kezdodött összfegyvernemi harcot, s a had­muveleteket a háború végéig ez jellemezte .• Az ISZ-2 harckocsi volt azISZU-152-es önjáró löveg konstrukciós és gyártó bázisa.

288

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortipusMotorteljesitménySebesség útonFajlagos teljesitmény

45,0 MpHo6,35 m3,10 m2,75 m0,4 mV-2 Diesel600 LE

43 km/h13,3 LE/Mp

Fajlagos talajnyomásOldalstabilitás

Mellso/hátsó terepszögMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

0,82 kp/cm230°

30/30°30°

2,50 m1,30 m1,00 m90-160 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db122 mm 19.2 db

7,62 mm gp.1 db12,7 mmlé.gp.200 km

ISZ-3 Nehéz harckocsi SZOVJETUNiÓ

Az ISZ sorozat gyártása során szerzett tapasztalatok alapján a harckocsi for­máját - amely a relatív védettséget nagymértékben befolyásolja - rendkívülelonyösen alakították ki. Ez elsosorban az igen alacsony' torony- és test magas­ságban nyilvánult meg, ahol a 45 cm-es szabad hasmagasság mellett a teljesmagasság mindössze 244 cm volt. Az ISZ-3 jellemzoi a nehéz kategóriábanugyanolyan kedvezoek voltak, mint aT-34 sorozaté a közepes kategóriában .• A harci tapasztalatok alapján a fegyverzetet egyszerusítették, a torony hátsógéppuskáját elhagyták. A test kialakításánál ekkor jelent meg az orr csúcsoskiképzése, amely fokozta a mellso rész véélettségét. Sorozatgyártását az 1945.év elején kezdték meg, és az ISZ-3 harckocsik részt vettek a berlini hadmuve­letben .• Elonyös tulajdonságai alapján az ISZ-3 típus egészen 1957-ig aSzovjet Hadsereg nehézharckocsi-ezredeinek és -hadosztályainak szabványosnehéz harckocsija volt.

06

Harci súly 46,0 MpFajlagos teljesítmény10,9 LE/MpFegyverzet 1 dbKezelok

4 foFajlagos talajnyomás0,8 kp/cm2 122 mm 19.Teljes hossz

6,65 mOldalstabilítás 25° 1 dbTeljes szélesség

3,05 mMászóképesség36° 7,62 mmMagasság

2,44 mÁrokáthídaló képesség2,5 m gp.Hasmagasság

0,45 mGázlóképesség1,3 m 1 db

Mellso/hátsó terepszög30/30°Lépcsomászó képesség1,0 m 12,7 mm

MotortípusV-2 DíeselPáncélzat 30-200 mm lé.gp.

Motorteljesítmény

500 LE Hatótáv240 km

Sebesség úton37 km/h 289

SZOVJETUNiÓ T-44/8S Közepes harckocsi

AT -44 típusjelU, 85 mm-es harckocsi ágyúval felfegyverzett közepes harckocsi1945-ben, a második világháború végén, a T-34-gyel megkezdett sorozatutolsó tagjaként jelent meg. A típuson - mint a harcászat-muszaki adatai mu­tatják - alapvetoen nem változtattak. A fényképek mégis arról tanúskodnak,hogy a technológiai változtatások eredményeképpen alkalmazhatósága, tehátharcértéke nagymértékben javult. Különösen észreveheto ez a harckocsi tor­nyán, amely az öntött technológia megtartása mellett lényegesen kedvezobbformát kapott. Bár adatokkal nem tudjuk alátámasztani, de a hosszabb csövulöveg feltehetoen nagyobb tuzerot képviselt .• Feltételezheto, hogya késobbiT-54 és T-55 típusoknál aT -44 gyártása során szerzett technológiai tapasz­talatokat nagymértékben felhasználták.

290

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotortípus

36,0 Mp4 fo6,50 m3,28 m2,4 m0,4 m30/350

3,8 m0,60 mV-2 Diesel

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

500 LE

55 km/h13,9 LE/Mp0,8 kp/cm2250

350

2,5 m1,2 m0,8 m30-120 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db85 mmhk.á.2 db7,62 mmgp.500 km

T-S4 Közepes harckocsi SZOVJETUNiÓ

Az t954-ben gyártás ba vett T-54 típusú közepes harckocsi a napjainkban meg­határozó jellegu szabványos harckocsi - röviden harckocsi - elofutárát ké­pezte. A késobb megjelent francia AMX-30, nyugatnémet Leopard, svájcipz-61 , amerikai M-60 típusok mind a T-54 építési-alkalmazási koncepciójaalapján készültek. AT-54 volt az elso olyan típus, amelyet bár a közepes kate­góriába sorolták, de már az általános rendeltetésu harckocsi feladatai nak ellá­tására szolgál .• A 36 Mp harci súlyú jármuvön átgondolt szerkesztéssel nem­csak a megfelelo védettséget nyújtó páncélzatot sikerült elhelyezni, hanem a100 mm-es, L/54 csohosszúságú löveget is. A stabilizált löveg 2000 méterestávolságon 100 mm vastag páncélzat átütésére képes, kezelése egyszeru, ígytuzgyorsasága nagy .• A tömör építésu harckocsi méreteiben igen arányos, atorony erosen legömbölyített. A nagyméretu futógörgoket nem egyenlo alá­támasztásban, hanem a súlyelosztásnak megfeleloen hátul surubben helyeztékel. Az eroátviteli szerkezetek a motorral együtt hátra kerültek. A harckocsi­vezeto munkáját az infrasugárveto - amely éjszaka mintegy 100 méteres látó­távolságot biztosít számára - nagymértékben megkönnyíti. • AT-54 az elsoolyan harckocsi, amelyet már a mélyvízi átkelésekhez szükséges felszerelésselis elláttak. Ennek megfeleloen rövid ideju elokészítéssei 3,5 méter mély víziakadályokat is képes leküzdeni .• Említést érdemel, hogya hasonló tulajdon­ságú típusokat ilyen alacsony harci súllyal más államokban nem sikerült gyár­tani.

(Irodalom: Soldat und Technik 1960/5. szám)

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

36,0 Mp4 fo6,27 m3,28 m2,4 m0,4 mV-2 Diesel580 LE

55 km/h16,1 LEJMp

Fajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

0,8 kp/cm230°

2,7 m1,4 m0,8 m30°30-210 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

100 mm 19.2 db

7,62 mm gp.1 db

12,7 mm gp.400 km

291

SZOVJETUNiÓ PT-76 Felderíto úszóharckocsi

A szovjet harckocsigyártó ipar 1956-ban jelentkezett ezzel a dpussal, amely afelderítok követelményeit minden tekintetben kielégítette. A PT-76 típus­jelu harckocsi (P= plavajuscsij= úszó, T =tank; 76= 76,2 mm-es löveg) a kor­szeru építési elveknek megfeleloen teljesen hegesztett kivitel ben készült.A harckocsitest - megtartva a páncélzat megfelelo védettséget biztosító for­máját - a határoló páncélburkolat eros megdöntésévei ideálisnak mondhatóúszótestet adott .• A szovjet konstru ktorök - szigorúan ragaszkodva a család­elvhez - a V-2 motor felét építették be; így a 300 LEteljesítményu motor amintegy 14 Mp-os harci súlyú jármu számára nagy mozgékonyságot biztosított .• A 76 mm-es harckocsilöveg 48 kaliber hosszúságú csövével kituno fegyver­nek bizonyult .• A szerkesztok elorelátását bizonyítja, hogy ez a típus a szoká­sos korszerusítésekkel még ma is rendszerben tartható, s a szárazföldi csapatokharcfelderftési feladatai nak végrehajtására kiválóan alkalmas.

(Irodalom: Truppendienst 1964/1. sz6m)

292

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton/vízen

13,8 Mp3fo7,5 m3,25 m2,15 m0,4 m30/300V-2 Diesel300 LE

45/10 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidaló képességGázl6képességLépcsomászó képességMászóképességPáncélzat

21,7 LE/Mp0,4 kp/cm2300

2,5 múszóképes1,1 m30015-30 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db 76,2 mmL/48 hk.lg.2 db

7,62 mm gp.300 km

T-10 Nehéz harckocsi SZOVJETUNiÓ

A T-10 típusjelu nehéz harckocsit az ISZ sorozat továbbfejlesztése során az1950-es évek végén kezdték gyártani. A háború után kialakított elso nehéz ti­pus egyben az utolsó is lett, mivel a megváltozott hadmuveleti-harcászati elvekalapján a nehéz harckocsik - mint kategória - alkalmazására nem kerül sor.A továbbiakban a közepes tipusok egyértelmuel) tért hódítottak .• A T-10harckocsi harcértékben, páncélzatával, fegyverzetévei és mozgékonyságávalfelülmúlta a korabeli nyugati típusokat. Kialakításában az ISZ-3-nál beváltmegoldásokat követték, apáncéltest és -torony kialakítása példaszeruen har­monikus egységet képez. A páncélzat erosítése során 50,0 Hp-ra nott harcisúlyú jármu számára a 700 LE-s motor nagyobb fajlagos teljesítményt biztosí­tott, így manoverezoképessége megnott .• A 122 mm-es löveget hidromecha­nikus fék- és helyretoló szerkezettel látták el. Fegyverzetét két 12,7 mm-esgéppuska egészítette ki, az egyik a lövegcsovel párhuzamosítva, a másik lég­védelmi feladatokra a torony tetore szerelve. A löveggel párhuzamosított gép­puska belövo fegyverként is szolgált, hogya 122 mm-es löveggel már pontosancélzott tüzet lehessen leadni. A löveg teljesítményére jellemzo, hogy 2000 mfeletti távolságon is képes volt 100 mm-es vastag páncélt átütni.

OD

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/háts6 terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

50,0 Mp4 fo7,68 m3,35 m2,5 m0,4 m30/350V-22 k Diesel700 LE

45 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásÁrokáthidal6 képességGázl6képességLépcsomász6 képességMász6képességPáncélzat

14,0 LE/Mp0,95 kp/cm2300

2,8 m1,4 m0,9 m350

60-200 mm

Fegyverzet

Hat6táv

1 db

122 mm 19.2 db

12,7 mm gp.350 km

293

SZOVJETUNiÓ T-SS Közepes harckocsi

AT-54 sorozatgyártása közben szerzett tapasztalatok, valamint az alkalmazásikörülmények elemzése alapján még az ötvenes évek végén megkezdték aT-55 típus kialakítását. A változtatás alapveto indítóoka a harckészség és ahatékonyság növelése, valamint a tömegpusztító fegyverek hatása elleni vé­dettség fokozása volt .• A Szovjetunióban kezdettol fogva helyesen értékeltéka töTegpusztító fegyverekkel vívott háború lehetoségeit. Ezért a harckocsiktúléloképességének a fejlesztését - mivel a szárazföldön vívott harcok egyikmeghatározó eszközeként értékelték oket - mindenkor lényeges kérdéskéntkezelték .• AT-55 harckocsi a védettség tekintetében az 54-es típustól jelen­tosen eltér. Apáncéltest bélésanyagai az áthatoló sugárzás erosségét lényege­sen csökkentik .• Fegyverzetének hatékonyságát a löveg kétsíkú stabilizátoraés a lövegirányzó éjszakai célzását megkönnyíto 1000 méter hatótávolság úinfrareflektora jelentosen fokozza. Változott a kiegészíto fegyverzete is; aT-54-nél alkalmazott légvédelmi géppuskát - valószínUleg sérülékenységemiatt - elhagyták. A késobbi sorozatoknál - az egyiptomi-izraeli 1967-esháború tapasztalatai alapján - újra felszerelték. A mélyvízi átkelést biztosítófelszerelést egyszerusítették .• Összességében aT-55 harckocsi nak - a lé­nyegesen nagyobb összsúlyú, 45,0-50,0 Mp-os nyugati típusokkal szemben ­igen elonyös tulajdonságai vannak.

(Irodalom: Soldat und Technik 1960/5. szám)

294

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotortípus

37,0 Mp4 fo6,27 m3,28 m2,4 m0,4 m30/30°3,7 m0,58 mV-2 Diesel

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitás

Árokáthidaló képességGázlóképességMászóképesség

580 LE

SO km/h15,6 LE/Mp0,8 kp/cm230°

2,7 m1,4 m30°

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

100 mm 19.2 db

7,62 mm gp.1 db

1'2,7mmgp.400 km

T-62 Harckocsi SZOVJETUNiÓ

AT-62 harckocsi aT-34 típusjelu harckocsik továbbfejlesztésének utolsótagjaként fogható fel. A súlykategóriára utaló közepes jelzést itt már nemalkalmazzák, mivel kialakult az egységes harckocsitípus, amely az áttörés, to­vábbá a gyalogságot közvetlenül támogató feladatok végrehajtása mellett aharckocsiknak harckocsik elleni harcára is alkalmas. Mindezt az új típusú lövegés annak igen hatékony felszerelése teszi lehetové. Ma már az is megállapítható,hogya T-62 fegyverzetévei és felszerelésével a jelenlegi legkorszerubb T-72típus elofutára volt .• A harckocsi testének és tornyának változtatását a115 mm-es löveg beépítése tette szükségessé. A nagyobb löveg nagyobb to­ronykoszorú-átmérot igényelt, ez a torony külso formáját is szükségszeruenmegváltoztatta, ugyanekkor a torony a harckocsi közepére került. Fordulé­konysága a megnövekedett testhossz és -szélesség ellenére nem csökkent, sú­Iya is csak kismértékben változott. Ezt egyrészt a szerkezetek egyszerusítésé­vei, másrészt a könnyufémek és muanyagok nagyobb mértéku alkalmazásávalérték el. • Az új típusú löveg az elso lövés találati valószínuségét, így a nagytávolságból vívott harc sikerének esélyeit megnövelte. Felszerelése fokoztaautonómiáját, védettsége az atomrobbanás valamennyi hatására kiterjed .•A technológiai javítások a kisebb konstrukciós változtatások (lánctalp) élet­tartamát és üzem biztonságát növelték.

(Iroda/am: J. Mi/san: Die russischeu Panzer.Motorbuch Ver/ag. Stuttgart, 1974)

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélességMotortípusMotorteljesítmény

37,0 Mp4 fo6,91 m3,37 m2,25 m0,4 m4,03 m0,6 mV-2 Diesel580 LE

Sebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képesség

50 km/h15,6 LE/Mp0,8 kp/cm2250360

2,7 m1,3 m0,7 m

Fegyverzet

Hatótáv

1 db115 mmhk.á.1 db

7,62 mm gp.400 km

295

SZOVJETUNiÓ T-72 Harckocsi

A Szovjet Hadsereg a harckocsiépítésben végbement változások és a nyolcvanasévekre készített prognózisok alapján olyan új típusú harckocsit rendszeresített,amely a T-34-hez hasonlóan az általános rendeltetésu harckocsik építési elveitvalósítja meg. A tudományos-technikai forradalom eredményei, a funkció sze­rinti feladatmegoldás következtében aT-72 típus nagy mozgékonyságú, jelen­tos védettségu és hatásos tuzereju lövegként fogható fel.• A hangsúlyt a125 mm-es sima csövu lövegnek minden idojárási és napszaki körülménytolfüggetlen, nagy pontosságú tüzére helyezték. A löveg kezelését, irányzását azelso lövés találati valószínusége növelése érdekében automatizálták, egybenegyszerusítették. A páncélzat körvonal rajza szokatlan: legömbölyített, mégis abelül elhelyezett szerkezetek és kezelohelyek körvonalát burkolja. igy volt el­érheto, hogy súlya - a páncélvastagság növelése mellett is - mindössz~40,0 Mp.• A harckocsi muszerezettsége, felszerelése - mint pl. a passzívrendszeru éjszakai irányzómuszer, a szuro-szellozteto berendezés, a rádió, azautomata loszerkiváltó és -töltoberendezés, a távméro stb. - a kezelok szá­mának csökkentését, emellett nagyobb fokú autonómiát és a nagy távolságúharc sikeres megvívását tette lehetové .• A típus magában hordozza a tovább­fejlesztés lehetoségeit, így méltán viseli a legkorszerubb jelzot .• A rajz a ko­rábbi kis görgos változatot ábrázolja.

(Irodalom: Soldat und Technik 1978/11.Internationale Wehrrevue 1978/6. és1979/2. szám)296

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípus

Motorteljesítmény

40,0 Mp3fo7,22 m3,37 m2,65 m0,47 mV-2 Diesel turbó­feltöltovel800 LE

Lánctal pfelfekvésihossz

LánctalpszélességSebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitás

Árokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képesség

4,3 m0,6 m70 km/h20 LE/Mp0,76 kp/cm231°

3,8 m1,2 m1,0 m

. MászóképességPáncélzatFegyverzet

Hatótáv

30°kb. 120-450 mm

, db 125 mm

si ma csövu 19.1 db 7,62 mm gp.i db 12,7 mm gp.500 km

SZU-12l Rohamlöveg SZOVJETUNiÓ

A második világháború folyamán a gyorsan mozgó gépesített alakulatok nagyterületen vívott harca olyan tüzérségi fegyvereket, harceszközöket igényelt,amelyeknek a mozgékonysága nagyobb. mint a gépvontatású tüzérségi löve­geké, ugyanakkor tuzfeladataikat közvetlen irányzássat. viszonylag közelrololdják meg. A tüzérségi közelharcot az önjárósított, páncélzattal védett töve­gek vívják; ezeket feladataik alapján önjáró-. rohamo, illetve páncélvadász­lövegeknek nevezik .• A harckocsik tömeges, nagy sorozatú gyártása lehetovétette. hogy ezeket a harceszközöket a harckocsik konstrukciós és gyártóbá­zisán alakítsák ki. illetve gyártásukat ezen az alapon szervezzék meg .•A SZU-122 típusjelu roham löveg gyártását 1942-ben a T-34/76 harckocsibázisán kezdték meg.• Legfobb jellegzetessége az erosen döntött. hegesztés­sei összeállított páncéltest, amelynek mellso része a vezetotérrel összefüggolövegtér. A viszonylag rövid csövu - L/22.7 -122 mm-es M30 típusú löveget3 fo szolgálta ki. Az oldalirányzást a jármu helyzete. a magassági irányzást alöveg szerkezete tette lehetové .• Mint legmozgékonyabb tábori tüzérségieszközt. a lövész- és a harckocsi csapatok harcának közvetlen tuztámogatásáraalkalmazták .• Gyártását 1943-ben szüntették meg.

Harci súlyKezel6kTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMells6/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotortípus

30,9 Mp5 fó6,96 m3,0 m2,15 m0,4 m30/30°3,70 m0,5 mV-2 Diesel

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcs6mászó képességPáncélzat

500 LE

SS km/h16,2 LE/Mp0,81 kp/cm225°30°

2,8 m0,9 m0,9 m20-45 mm

Fegyverzet/16szer­javadalmazás

Hatótáv

1 db122 mm

Ig~/40 db1 db

7,62 mm gp.350 km

297

SZOVJETUNiÓ SZU-152 Rohamlöveg

A SZU-122 fejlesztésével egyidejuleg alakították ki és kezdték gyártani aSZU-152-es önjáró ágyútarackot, közvetlen tuztámogató eszközként. A ro­hamlöveget kezdetben a KV-1 és KV-2 nehéz harckocsik bázisán, késobb azISZ sorozat bázisán gyártották. A fo fegyverzet mellett a parancsnoki kupoláralégvédelmi feladatokra 1 db 12,7 mm-es géppuskát is felszereltek .• A nagy­méretu ágyútarackot a kazamata (páncélerod) mellso részében helyezték el,a cso vízszintes csaptengelyét a páncélfal elott, lemezekkel burkolva csap­ágyazták. Ez jellegzetes orrkiképzést eredményezett. A 37M típusú ágyútarack29 kaliber (Lj29) volt .• Az igen nagy tuzereju típus gyártását a háború végéigfolytatták.

Harci súly 43,0 MpMotorteljesítmény550 LEFegyverzet/loszer-Kezelok

5 foSebesség úton43 km/hjavadalmazás 1 dbTeljes hossz

6,8 mFajlagos teljesítmény12,7 LE/Mp 152 mmTeljes szélesség

3,25 mFajlagos talaj nyomás0,75 kp/cm2 á.tar./20 db.Magasság

2,5 mOldalstabilitás 25° 1 dbHasmagasság

0,42 mMászóképesség30° 12,7 mm.Mellso/hátsó terepszög

30/35°Árokáthidaló képesség2,8 m gp.Lánctalpfelfekvési hossz

4,41 mGázlóképesség 1,15 m 1 dbLánctalpszélesség

0,65 mLépcsomászó képesség0,9 m 7,62 mm gp.298

Motortípus V-2 DieselPáncélzat 22-75 mmHatótáv 330 km

SZU-76 Rohamlöveg SZOVJETUNiÓ

A SZU-76 típusjelu önjáró löveg gyártását 1942-ben kezdték meg. AlvázakéntaT-70 típusú könnyu harckocsi alvázát használták fel, amely, mint ismert,tehergépkocsi-foegységek felhasználásával készült. A test kialakítása teljeseneltér a megszokottói, a löveget a jármu hátulsó részében, viszonylag vékonypáncélzatú, meredek elhelyezésu térben helyezték el. Ez szükségszeru meg­oldás volt, mivel az Lj40,3 hosszúságú cso, a csofar és a csapágyazás csak ígyvolt elhelyezheto .• A SZU-76 típust a második világháború harcaiban többcélú tüzérségi eszközként alkalmazták. Nagy mozgékonysága viszonylag kisvédettség mellett is lehetové tette, hogya lövészekhez szorosan felzárkózva,azok harcrendjében mozogva nyújtson tuztámogatást .• A 2 db 85 LE-s benzin­motor a jármu oldalában tandemkapcsolásban muködött, az eroátviteli szer­kezetek és a láncmeghajtás a jármu orr-részébe került .• A szovjet hadseregfegyverzeti rendszerében 1955-ig alkalmazták.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélességMotortípus

11,5 Mp4 fo5,1 m2,73 m2,3 m0,31 m30/35°3,11 m0,31 mGAZ 203 benzin

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

2X85 LE56 km/h14,8 LE/Mp0,6 kp/cm220°25°2,0 m0,41 m0,67 m10-35 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 76 mmIg./62 db1 db 7,62 mmgp./1200 db230 km

299

SZOVJETUNiÓ SZU-85 Páncél vadász

A SZU-85 típusú önjáró löveget páncélvadász-harcjármuként 1943-tól gyár­tották. AT-34 harckocsi bázisára épült. gyakorlatilag a T-34/85 harckocsifejlesztésével egyidejuleg alakították ki. Az egységesítés érdekében aT -34/85és a SZU-85 tipusok között a legnagyobb mértéku azonos kialakításra és azo­nos szerkezeti elemek felhasználására törekedtek. Ez nemcsak a gyártást, ha­nem az alkatrészeIlátást, a javítást és a kiképzést is jelentos mértékben egy­szerusítette. megkönnyítette .• A SZU-85 mozgékonysága, terepjáró képes­sége bizonyos tekintetben jobb volt aT -34/85 harckocsi hasonló tulajdonsá­gainál .• A löveg gömbcsuklószeru beépítése megkönnyítette a céláthelyezést.az L/53 csohosszúságú D-5 tipus ú ágyú tüze igen hatásosnak bizonyult .•Gyártása folyamán - a kezelési-alkalmazási tulajdonságok javítása érdekében- sorozaton ként technológiai módosításokat hajtottak végre, így a különbözoidoszakokból származó képek és vázlatok eltéréseket mutatnak.

300

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortipusMotorteljesítménySebetség úton

30,0 Mp4 fo5,93 m3,0 m2,36 m0,4 m30/350V-2 Diesel500 LE

55 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabi litásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

16,7 Le/Mp0,7 kp/cm2250

300

3,0 m0,9 m0,9 m20-45 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db 85 mmhk.á./48 db2 db7,62 mmgp./1500 db300 km

ISZU-122 Páncélvadász SZOVJETU N 16

Az ISZU-122 típusjelu páncélvadász-harcjármu gyártását a KV-1 és KV-2nehéz harckocsik gyártásának befejezése után, az ISZ sorozat fejlesztésével ésgyártásával egyidejuleg, 1944-ben kezdték el. A jármu bázisa az ISZ nehéz harc­kocsi volt, ennek mellso részében helyezték el az A-12S jelu Lf45 csohosszú­ságú löveget. Kiegészíto fegyverzetként a tetore 12,7 mm-es géppuskát sze­reltek fel, elsosorban légvédelmi feladatok ellátására .• A SZU-152 típusúrohamlövegtol erosebb mellso páncélzatával, testesebb felépítésévei tér el; akét lövegtípus eltéro jellegzetessége is érvényesül. • A löveg kezeloszerveit- a páncélvadász-feladatoknak megfeleloen - acéláthelyezés és acélkövetésmeggyorsítása érdekében módosították .• A második világháború folyamán azISZU-122 páncélvadász-harcjármu saját kategóriájában a leghatásosabb harc­eszköz volt.

c5

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctalpszélességMotqrtípus

41,0 Mp5fo6,8 m3,25 m2,5 m0,42 m30/25°4,41 m0,65 mV-2

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talaj nyomásOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

550 LE

41 km/h13,4 LE/Mp0,75 kp/cm220°25°

2,8 m1,1 m0,8 m20-75 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db122 mmá./30 db1 db12,7 mmgp.250 km

301

SZOVJETUNiÓ ISZU-152 Rohamlöveg ,

Az ISZU-152 típusú rohamlövegnek konstrukciós és gyártóbázisát - azISZU-122 páncélvadászhoz hasonlóan - az ISZ sorozatú nehéz harckocsikképezték. Már említettük, hogy a szovjet harckocsi- és önjárólöveg-építésbenaz egységesítés érdekében milyen nagy számban készültek az azonos bázisú,különféle rendeltetésu harcjármuvek. Ezt azért hangsúlyozzuk ismételten,mert a második világháború utáni harcjármugyártásban megvalósított család­elvnek itt találjuk meg az elso tudatos nyomait .• Zs. Ja. Kotin, a SzocialistaMunka Hose vezette szerkesztoi kollektíva - tagjai közül A. J. BlagonravovSztálin-díjat kapott - a harcjármuvek egységesítését fontos célkituzésnek tar­totta .• Az ISZU-152 rohamlövegbe a szokásos elrendezés mellett a 37Mtípusú, Lf29 csohosszúságú tarackot építettek .• Az ISZU-152 roham löveggyártását szintén 1944-ben kezdték el. Ez egyben arra utal, hogy a szovjet hadi­ipar a háború okozta nehézségek ellenére hatalmas mértékben megerosödött.

302

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögLánctalpfelfekvési hosszLánctal pszélességMotortípus

43,0 Mp5 fo6,8 m3,25 m2,5 m0,42 m30/25°4,41 m0,65 mV-2 Diesel

MotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitás

MászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

550 LE41 km/h12,7 LE/Mp0,75 kp/cm220°25°

2,8 m1,1 m0,8 m20-75 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db152 mmá.tar./20 db1 db

12,7 mm gp.250 km

SZU-100 Páncélvadász SZOVJETUNiÓ

A SZU-100 típusú páncélvadászt a SZU-85 továbbfejlesztéseként értékelik;mindkét harcjármuvet a T-34/85 típusú harckocsi bázisán fejlesztették ki.Gyártását 1944-ben kezdték meg.• Ez a harcjármu tuzero tekintetében meg­elozte korát, mivel az M1944 típusú L/44 csohosszúságú Ipveget építették be.Ez utóbbit csak a háború utáni harckocsikban alkalmazták. Mozgékonyság te­kintetében a T-34/85 típusú harckocsival egyenértéku, védettsége azonbanannál gyengébb volt. A nagyméretu testet szükségszeruen a nagyobb löveg ésa jelentos mennyiségu loszer elhelyezhetosége érdekében alakították ki. Mind­ezek ellenére a harcjármu külso formája harmonikus, kiforrott konstrukciórautal. • A Nagy Honvédo Háború harcaiban a harckocsiezredek páncélvadász­alegységében, továbbá a lövészhadosztályok kötelékében alkalmazták.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortipusMotorteljesítménySebesség úton

30,0 Mp4 fo5,93 m3,0 m2,45 m0,4 m30/35°V-2 Diesel500 LE

56 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességPáncélzat

16,7 LE/Mp0,6 kp/cm220°25°

3,0 m0,9 m0,9 m20-45 mm

Fegyverzet/loszer­javadalmazás

Hatótáv

1 db100 mmhk.á./48 db2 db

7,62 mm

gp./1500 db300 km

303

SZOVJ ETU N I Ó ASZU-57 Légidesz,-nt-roham löveg

Az ASZU-57 típusjelu, ejtoernyovel is ledobható. több célú önjáró löveg ahatvanas évek elején került a szovjet hadsereg fegyverzeti rendszerébe .•A harcjármu bázisát a T-70 könnyu harckocsi és a GAZ-47 páncélozottgépkocsi képezi. Külso kialakításában a SZU-76 rohamlöveghez hasonló .•Elsodleges feladata a földet ért légideszantok tüzérségi támogatása; bizonyosmértékig a szállításukra is felhasználható .• Az 57 mm-es páncéltöro lövegetkét változatban építették a jármube; az A kivitelnél közel 1 méter hosszúságú,a B kivitelnél normál csoszájfékkel .• A könnyu és alacsony építés csak nyitott,fedél nélküli küzdotér kialakítását tette lehetové .• Futómuve igen egyszeru,a jármu orr-részében van a lánchajtó kerék, a láncot 4 db futógörgore és 2 dbkis méretu láncterelo görgore szerelték .• Ejtoernyovel történo ledobáskorkönnyu, csoszerkezetes hordlapra erosítik. Az ejtoernyo hevedereit ennekkonzoljaihoz rögzítik. ezek - mérlegkart alkotva - a hordlapot vízszinteshelyzetben tartják .• Összességében gyors, többféle rendeltetésu, könnyuharcjármu .• Nagyobb testvére, az ASZU-85 típusjelu, a PT-76 felderítoúszóharckocsi bázisán kialakított, 85 mm-es páncéltöro löveggel felfegyverzett.14,0 Mp összsúlyú harcjármu 1962-ben került a rendszerbe; szintén a légi­deszantcsapatok több célú harcjármuve.

304

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

5,4 Mp5 fo3,8 m2,1 m1,65 m0,4 m25/45°GAZ-47100 LE!c:b.50km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képesség

18,5 LE/Mp0,45 kp/cm220°22°

1,5 m0,9 m0,45 m

PáncélzatFegyverzet

Hatótáv

kb. 12 mm1 db57 mmpet.lg.kb. 200 km

SZU-57/2 Önjáró légvédelmi löveg SZOVJETUNiÓ

A SZU-57/2 típusjelu, 57 mm-es ikercsövu önjáró légvédelmi löveg az össz­fegyvernemi harc minden oldalú biztosítása, hatékonyságának fokozása érde­kében az ötvenes évek végén került a szovjet gépesített csapatok fegyverzetirendszerébe. Alkalmazását az indokolta, hogya csapatok közvetlen légvédel­mének hatékony biztosítására a vontatott vagy nyitott felépítésu önjáró lég­védelmi eszközök már nem bizonyultak elegendonek .• Bázisát minden bi­zonnyal a PT-76 típusú felderíto úszóharckocsi képezte, amelynek könnyítettfutómuve hordozza a nagyméretu, felül nyitott forgótornyot. Ebbe helyeztékel az ikercsövu 57 mm-es légvédelmi löveget. A csövekre - az alvázra irányulóerohatás csökkentése céljából- csoszájfékeket szerettek. - Ezt a típust a hat­vanas évek végén a könnyu ikercsövu géppuskák, a harckocsialvázra szereltnégycsövu, saját lokátorral szerelt 23 mm-es légvédelmi ütegek, valamint azönirányítású, kézi légvédelmi rakéták váltották fel.

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMeJlso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton

30,0 Mp6 fó6,2 m3,27 m2,75 m0,42 m25/20°V-2 Diesel520 LE

kb. 56 km/h

Fajlagos teljesítményFajlagos talajnyomásOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsómászó képesség

17,3 LE/Mp0,65 kp/cm220°30°

kb. 2,8 m1,2 m0,75 m

PáncélzatFegyverzet

Hatótáv

20-80 mm1 db 57 mm

ikercsövu gá.kb. 400 km

305 "

SZOVJETUNiÓ BTR-40 Páncélozott szállítójármü

!kr,••,

A második világháború tapasztalatai alapján 1948-ban kezdték meg a BTR-40típusjelu, több célú, páncélozott szállítójármu gyártását. Ennél, és a továbbiak­ban ismertetett jármuveknél a páncélozott kifejezés tulajdonképpen nem he­lyes, mert nem páncéllemezekkel burkolt gépkocsikról, hanem olyan kerekespáncéljármuvekrol van'szó, amelyeknek önhordó felépítményepáncéllemezek­bol készül. Az elso típusok még magukon viselik a hagyományos tehergépkocsi­formát, késobb ezt a motor és az eroátviteli szerkeiüeteknek a feladatoknakjobban megfelelo funkcionális elhelyezése következtében elveszítik .•A BTR-40 elso sorozatai felül nyitott kivitelben, illetve leponyvázhatóan ké­szültek. 1962-tol a BTR-40K jelzésu jármuveknek már felülrol is, nagyméretucsapóajtókkal felszerelt, páncélburkolata van.• A BTR-40 fegyverzete 1 db,a tetore kihelyezheto 7,62 mm-es géppuska .• A több célú felhasználhatóságotjól jellemzi, hogy parancsnoki, híradó-, felderíto- és megfigyelofeladatokra egy­aránt alkalmazzák .• A terepjáró képességet a 4 db viszonylag nagyméretumeghajtott kerékabroncs biztosítja. A jármuvet csörlovel is felszerelték, a szél­védo ablakok páncéllemezekkel lezárhatók. A védett ki- és beszállást hátul1 db nagyméretu, oldalanként 1-1 db kisebb ajtó, illetve nyílás biztosítja .• A BTR-40 egyik típusváltozata az ikercsövu 14,5 mm-es légvédelmi gép­puskával felszerelt jármu.

306

Harci súlyKezeloklszállított lövészek

'Teljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagassálMotortípusMotorteljesítménySebesség útonFajlagos teljesítmény

5,3 Mp1/9 fo5,00 m2,1 m1,8 m0,3 mGAZ80 LE

80 km/h15,0 LE/Mp

Oldalstabilitás

MászóképességGázlóképességKerékképlet

20°30°

0,9 m4X4

PáncélzatFegyverzet

Hatótáv

10-13 mm1 db

7,62 mmlé.gp.kb•••00 km

BTR-SOP Páncélozott szállítójármü SZOVJETUNiÓ

A BTR-SO jelu lánctalpas, több célú szállítójármuvek kialakítását a PT-76típusú felderíto úszóharckocsi kifejlesztésévei egyidejuleg, arra alapozva kezd­ték meg. A hegesztett kivitelu, könnyu páncélzatú jármu mozgó parancsnokiharcálláspontként, de 12 fos lövészalegység szállítására is alkalmazható .• Leg­fobb erénye - a jó terepjáró képesség mellett - az úszóképessége. Létrehozá­sávallehetové vált, hogya parancsnok a harckocsi-, illetve a gépesített lövész­

egységek mozgását védetten és megfelelo híradó berendezéssel ellátva folya­matosan kövesse .• Eredetileg nem volt beépített fegyverzete. Az utólagoskorszerusítések során 1 db kis méretu, a 7,62 mm-es géppuskát befogadó to­

ronnyál látták el .• Az 1967-tol készített soroza~k - így á BTR-SOP is ­felül nyitottak voltak; az 1960-tól kezdve gyártott BTR-SOPK felül zárt, kétnagyméretu tetoajtóval készült. A kétkupolás parancsnoki mozgó vezetésipontot BTR-SOPU típusjellellátták el .• A zárt kivitelueket szuro-szelloztetoberendezéssel egészítették ki, így sugár- és vegyiszennyezett területeken is al­kal mazhatóak.

Harci súly 15,0 MpMotortípus4 ütemu, soros, 6 hengeresOldalstabilitás25°

Kezelok/

DieselMászóképesség30°

szállítottMotor-Árokáthidaló

lövészek3/12 foteljesítmény300 LE képesség2,8 m

Teljes hossz6,70 mSebesség Lépcsömászó

Teljesúton/vízen60/10 km/h képesség0,8 m

szélesség3,08 mFajlagos Páncélzat15-80 mm

Magasság2,10 mteljesítmény20 LE/Mp Fegyverzet1 db 7,62 mm gp.

Hasmagasság

0,35 mFajlagosMellsö/hátsó terepszög

30/35°talajnyomás0,63 kp/cm' I 307

SZOVJETUNiÓ BTR-152 Páncélozott szállítójármü

A BTR-152 elso sorozatait parancsnoki jármuvekként 1950-ben állítottákrendszerbe. A ZIL-157 típusú tehergépkocsi foegységeinek felhasználásávalkészült; külso kiképzése páncélozott tehergépkocsi, 6 X 6-os kerékképlettel.• Az elso sorozatok felül nyitott kivitelben készültek .• 1956-tól kezdve na­gyobb méretu, szélesebb abroncsokkal, az abroncsok légnyomását szabályozószerkezettel szerelték. A levegoszabályozást külso csöveken keresztül valósí­tották meg, amelyek a kerékmozgásnak megfeleloen csuklóztak. Az 1959-tolgyártott típusoknál a légnyomás-szabályozást már a kerékagyakon keresztül 01­dották meg; 1961-tol a páncéltestet felülrol is lezárták .• A szállított lövészekszámára oldalanként 3-3 db, hátul pedig 2 db lorésnyílást képeztek ki. Ezzelbizonyos mértékben megvalósuit, hogya lövészek kiszállás nélkül is harcolhas­sanak; a lövészek harcát 1 db, a tetore kihelyezett 7,62 mm-es géppuskávaltámogatják .• Változatai közül a 14,5 mm-es ikercsövu légvédelmi géppuskávalfelszerelt harcjármu érdemel említést .• A BTR-152 már a mai értelembenvett lövészpáncélosok - más néven a gyalogsági harcjármuvek - elofutáránaktekintheto.

Harci súly 7,5 MpSebesség úton 75 km/hIFegyverzet 1 db 7,62 mm gp.Kezelok/szállított

FajlagosHatótáv300 kmlövészek 2/14 foteljesítmény 12 LE/Mp

Teljes hossz6,55 mO Idalstabilitás 25°

Teljes szélesség2,32 mMászóképesség 30°

Magasság2,05 mGázlóképesség 1,2 m

Hasmagasság0,35 mMellso/hátsó

Motortípus6 hengeres,terepszög 30/25°

soros, OttoKerékképlet 6X6

308

Motorteljesítmény 90 LEPáncélzat 6-13 mm

BRDM (BTR-40P) Páncélozott felderítö jármu SZOVJETUNiÓ

A BRDM vagy másképpen BTR--,40P típusjelU harcjármuvet 1959-ben rend­szeresítették a szovjet hadsereg szárazföldi csapatai felderíto alakulatainál. •A BTR--,40-to\ alapvetoen eltéro formája ellenére ennek bázisán alakították ki,a felderítési feladatoknak megfelelo változtatásokkal .• A páncéltest teljesenzárt. amelyet késobb szuro-szellozteto berendezéssel egészítettek ki. Az ön­álló feladatokra való alkalmazás a terepjáró képesség növelését igényelte, eztaz oldalanként 2-2 db, hidraulikusan muködtetheto. meghajtott. ún. mankó­

kerekek biztosítják .• A folyóátkelések megkönnyítésére az egyébként is csó­nak alakú zárt páncéltestet vízsugaras vízi hajtómuvel egészítették ki. Ezt amegoldást már korábban, így a PT-76 típusú felderíto úszóharckocsinál isalkalmazták •• Fegyverzete csupán a torony tetore felszerelheto 1 db 12,7 mm­es és 1 db 7,62 mm-es géppuskából áll .• Gyártását már beszüntették. helyettea BRDM-2 került rendszerbe.

Harci súlyKezelok/szállított lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMotortípusMotorteljesítménySebesség úton/vízenFajlagos teljesítmény

6,5 Mp1/4 fo5,70 m2,25 m1,90 m0,32 mGAZ90 LE

80/9 km/h13,8 LE/Mp

OldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességMellso/hátsó terepszögKerékképletPáncélzat

25°30°

2,0 múszóképes0,5 m25/35°4X46-13 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

12,7 mmgp.1 db

7,62 mm

gp.500 km

309

SZOVJETUNiÓ BTR-60P Páncélozott"szállítójármu

A BTR-60P típusú páncélozott szállítójármuvet a korszeru harc fokozódó kö­vetelményeinek megfelelo új típusként 1961-tol kezdték gyártani, a gépesítettcsapatok lövészegységeinek védett, gyors szállítására. A P jelzés itt is - mintminden szovjet típusjelzésben - az úszóképességet (plavajuscsij) jelenti. •A védettség növelése és az úszóképesség fokozása céljából a test csónak for­májú, amelyre oldalanként 4--4 db nagyméretu, meghajtott kereket sze~eltekfel. Az abroncsok légnyomása félautomatikusan a jármu belsejébol szabályoz­ható, ezzel a jármu terepjáró képessége a laza, vizenyos terepeken is fenntart­ható. A csökkentett légnyomás eredményeképpen ugyanis az abroncsok be­lapulnak, és a jármu súlyát nagyobb felületre adják áto • Ennek a típusnak azelso sorozata is nyitott tetovel készült; a késobbi, PK jelzésu jármuveknélezt megszüntették .• A szállított lövészek oldalanként és a hátul elhelyezettzárható loréseken keresztül tüzelhetnek. A tetore elöl 1 db 12,7 mm-es, olda­lanként 1-1 db 7,62 mm-es géppuska kihelyezheto.

310

Harci súlyKezelok/szállított lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton/vízen

9,5 Mp2/14 fo7,5 m3,0 m1,9 m0,4 m30/45°

GAZ2X90 LE

80/9 km/h

Fajlagos teljesítményOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességPáncélzat

18,9 LE/Mp20°

300

1,4 múszóképes8-13 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

12,7 mmgp.2 dit

7,62 mmgp.kb. Sot km

BRDM-2 (BTR-40PB) Felderítö harcjármu SZOVJETUNiÓ

A BRDM-2 vagy más jelzéssel a BTR-40PB felderíto harcjármu gyártását1966-ban kezdték meg. Az elozo típushoz képest jelentos korszerusítést haj­tottak végre, nemcsak a külso formája, hanem a belso szerkezetben is számot­tevo változtatásokra került sor .• A teto középrészére helyezett torony,amelybe 1 db 14,5 mm-es és 1 db 7,62 mm-es géppuskát szereltek, a jármu harc~érté két nagymértékben növeli. A páncéltest hermetikusan zárt, a vegyi-,illetve sugárszennyezett levegot szuro-szellozteto berendezés tisztítja meg.A jármu környezete a vezeto- és parancsnoki ülésbol, továbbá a jármu olda­laiban elhelyezett több részes figyeloprizmákon keresztül szinte holttér nél­kül szemmel tartható, megfigyelheto .• A motor hátrahelyezése a jármutestharmonikusabb kialakítását tette lehetové. A változatlan elrendezésu futó­

muvet és segédfutómuvet (mankókerekek) nagyobb teljesítményu, korszerubberoforrás hajtja meg .• A BRDM-2 muszerezettségével és híradó berendezé­sével, nagyfokú autonómiájával igen korszeru felderíto harcjármu.

\-J\-)',--" "-"

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton/vízen

',0 Mp4fl6

5,75 m2,35 m2,31 m0,4 m25/30°GAZ140 LE

80/9 km/h

Fajlagos teljesítményOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességKerékképletPáncélzat

23,3 LE/Mp25°30°

2,0 múszóképes0,5 m4X46-20 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db

14,5 mm gp.1 db

7,62 mmgp.700 km

311

SZOVJETUNiÓ BTR-60PB Páncélozott szállítójármü

A BTR-60PB típusú páncélozott szállítójármu gyártását 1965-ben kezdtékmeg; az új jármu az elozo típushoz képest jelentos változtatást mutat .• A her­metikusan zárható páncéltesten szuro-szellozteto berendezést alkalmattak.így a szállított lövészek védettsége minoségileg megváltozott .• A tetore to­rony került, amelyben 1-1 db párhuzamosított 14,5 mm-es, illetve 7,62 mm-esgéppuskát helyeztek el, ami szintén nagy jelentoségu változtatás. Ezzel a jármugyakorlatilag más kategóriába sorolható, és a szállítójármu helyett a páncélo­zott szállító harcjármu - a lövészpáncélos - vagy a gyalogsági harcjármu el­nevezés illeti meg.• A két kategória között lényeges különbség van: a lövész­páncélosokban szállított gyalogság a jármuvön az ellenséget nemcsak megköze­lítheti, hanem - bizonyos esetektol eltekintve - anélkül, hogyajármubolkiszállna, eredményes harcot vívhat. Ez a lövészek és a harckocsik együttmu­ködését lényegesen megjavítja, és a köztük korábban fennálló mozgékonyság­beli különbség eltunik .• A BTR-60PB típust a hetvenes évek kezdetén kor­szerusítették, amikor is a jármuvek nagyobb teljesítményu motorokat és ennekmegfeleloen módosított eroátviteli szerkezeteket kaptak. A lövészek védet­tebb ki- és beszállását is megoldották.

Harci súly 11,0 Mp Motorteljesítmény2X90 LELépcsömászóKezelok/szállított

Sebességképesség0,6 mlövészek

1/9 fo úton/vízen80/9 km/hKerékképlet8X8Teljes hossz

7,50 m Fajlagos Páncélzat8-20 mmTeljes szélesség

2,90 m teljesítmény16,4 LE/MpFegyverzet1 db 14,5 mm gp.Magasság

2,30 m Oldalstabilitás25° 1 db 7,62 mm gp.Hasmagasság

0,40 m Mászóképesség30°Hatótáv700 kmMellso/hátsó

Árokáthidalóterepszög

30/35° képesség2,0 m312

Motortípus 4 ütemü, soros·, benzinGázlóképességúszóképes

BMP Gyalogsági ha rcjármu SZOVJETUNiÓ

A teljesen új konstrukciójú, BMP típusjelu gyalogsági harcjármuvE~t 1967-tolkezdve gyártják. Azt a már 1917-ben felmerült gondolatot, hogya lövészeketalegységenként, ebben az esetben rajonként. védetten, nagy tuzereju. mozgé­kony jármuveken szállftsák és ezzel a harckocsikkal való tökéletes együttmu­ködést biztosítsák, a szovjet hadiipar ennek a jármunek a megalkot.ásával elsoízben valósította meg tökéletesen. _ A technikai paramétereken túlmenoenezt akorszeru harceszközt a rendkívül alacsony építés jellemzi, amHly kis cél­felületet eredményez, továbbá a nagy hatású páncéltöro tuzero, an1lelyet egysima csövu rakétalöveggel és irányított páncéltöro rakétákkal va,lósítottakmeg. További jellemzo tulajdonságai a sokoldalú védettség az ellen:söége.stuz­hatás, a vegyi- és sugárszennyezés ellen, de ugyanúgy a jó terepjáró Iképesség,az úszóképesség és a mozgékonyság. _ A szállított lövészek kényelrnes elhe­lyezése, a hermetikusan zárt figyelo- és tuzrések biztosítják a szállít:ott lövé­szek állandó harckészségét. Az egyszeru kezelhetoség és a nagy éle1:tartam aharcjármuvet a saját kategóriájában az elso helyre állítja. Ennek alá1:ámasztá­sára csupán egy összehasonlító adat: a nyugatnémet Marder lövészpáncélosnaka maga 27,0 Mp-os harci súlyával kisebb az összhatékonysága, mint a 12,5 Mp-osBMP-é.

(Irodalom: Soldat und Technik 1977/2. sz6mInternationale Wehrrevue 1971/1. sz6m)

Harci súlyKezelok/szállított lövészekTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesitmény

. Sebesség úton/vizen

12,5 Mp2/9 fo6,60 m3,15 m2,00 m0,4 m30/25°V-6 Diesel300 LE

55/8 km/h

Fajlagos tel'jesítményFajlagos tal,ajnyomásOldalstabillitásMászóképE lsségÁrokáthid.aló képességGázlóképI ességLépcsomá 'szó képességPáncélzat:

24 LE/Mp0,6 kp/cma30°30°

2,2 múszóképes0,7 m15-30 mm

Fegyverzet

Hatótáv

1 db76,2 mm 19.1 db7,62 mm gp.1 db pet.rak.indító500 km

313

SZOVJETUNiÓ BRDM--A Rakétás páncélvadász

Az ir~nyít()tt páncéltöro rakétákkal felszerelt, BRDM-A jelu rakétás páncél­vadász-harcjármuvet a BRDMfelderíto harcjármu egyik változataként 1962-benhozták létlre .• Az alaptípus kedvezo tulajdonságai: a nagyfokú terepjáró ké­pesség, az úszóképesség, a páncélvédettség; méretei következtében az irányí­tott páncÉíltöro rakéták hatékony és gazdaságos szállítójármuve .• Kétfoskezeloszernélyzete: a jármuvezeto és parancsnok-rakétalövész. Mindketten ajármu mellso részében ülve kedvezo tüzeloállást foglalhatnak el. A 3 vagy 4 dbirányított páncéltöro rakétát a jármu hátsó részében az indító síneken helyezikel; az állvámy hidraulikus emeloszerkezet segítségével a testbol kiemelheto. Azirányzó v1,édetten, kedvezo helyzetbol vezetheti célba a rakétát .• A harc­jármu eg),szeru, de a célnak megfelelo kivitele lehetové teszi, hogy az újabbrakétatíplusok lényeges változtatások nélkül felszerelhetok a jármure.

314

Harci súlyKezelokTeljes hosszTeljes szélességMagasságHasmagasságMellso/hátsó terepszögMotortípusMotorteljesítménySebesség úton/vízen

6,0 Mp2 fo5,6 m2,2 m1,9 m0,4 m25/35°GAZ80 LE

80/9 km/h

Fajlagos teljesítményOldalstabilitásMászóképességÁrokáthidaló képességGázlóképességLépcsomászó képességKerékképletPáncélzat

13,4 LE/Mp20°30°

:2,0 mlJszóképesal,S m4 x46,-13 mm

Fegyverzet

Hatótáv

3-4 dbirányítottpet. rak.500 km

A SZOVJETPÁNC~LJÁRMO-GY ÁRTÁSELSO 40 ÉVE

(ABC SORRENDBEN)

A-20 - 1939. közepes harckocsiA-30 - 1939. közepes harckocsiASZ U-57 - 1957. légideszant-roham­lövegBA-27 - 1931. felderítö páncélgépkocsiBA-64 - 1945. felderítö páncélgépkocsiBB-1 - 1957. páncélozott rakétaszállítóBB-2 - 1957. páncélozott rakétaszállítóBB-3 - 1957. páncélozott rakétaszállft6BT-2 - 1931. könnyu harckocsiBT-5 - 1932. könnyu harckocsiBT-7 - 1935. könnyu harckocsiBT-7M - 1938. könnyu harckocsiBT-1S - 1935. könnyu harckocsiBTR-40 - 1945. páncélozott szállító.jármuBTR-40T - 1959. páncélozott szállító­jármuBl-R-50P - 1952. páncélozott szállító­jármuBTR-152 - 1952. páncélozott szállító.jármuISZ-1 - 1943. nehéz harckocsiISZ-2 - 1944. nehéz harckocsiISZ-3 - 1945. nehéz harckocsiISZU-122 - 1944. páncél vadászISZU-152 - 1944. rohamlövegKV-1A - 1939. nehéz harckocsiKV-1B - 1941. nehéz harckocsiKV-1C - 1941. nehéz harckocsiKV:-2 - 1940. nehéz harckocsiKV-1S - 1942. nehéz harckocsiKV-85 - 1943. nehéz harckocsiPT-76 - 1956. felderítö úszóharckocsiSZMK - 1938. nehéz harckocsiSZ U-37 - 1945. önjáró páncélozottlégvédelmi lövegSZU-76 - 1943. roham lövegSZ U-85 - 1943. páncélvadászSZ U-100 - 1944. páncélvadászSZ U-122 - 1942. rohamlöveg

SZ U-152 - 1942. rohamlövegT1-12 - 1927. könnyu harckocsiT-6 - 1928. közepes harckocsiT-10 - 1959. nehéz harckocsiT-17 - 1929. könnyu harckocsiT-18 - 1927. könnyu harckocsiT-19 - 1929. könnyu harckocsiT-20 - 1930. könnyu harckocsiT-23 - 1930. könnyu harckocsiT-24 - 1930. könnyu harckocsiT-26B - 1931. könnyu harckocsiT-27 -1931. könnyu harckocsiT-28 - 1932. közepes harckocsiT-29 - 1936. közepes harckocsiT-32 - 1939. közepes harckocsiT-34/76A - 1940. közepes harckocsiT-34/76B - 1942. közepes harckocsiT-34/76C - 1942. közepes harckocsiT -34/85 - 1943. közepes harckocsiT-35 - 1933. nehéz harckocsiT-37A - 1933. felderítö úszóharckocsiT-38 - 1936. felderítö úszóharckocsiT-40 - 1940. felderítö úszóharckocsiT-44/85 - 1945. közepes harckocsiT-46 - 1935. könnyu harckocsiT-46-5 (T 111) - 1937. közepes

harckocsiT-50 - 1940. könnyu harckocsiT-54 - 1956. közepes harckocsiT-60 - 1942. könnyu harckocsiT-70 - 1942. könnyu harckocsiT-100 - 1938. nehéz harckocsi

315

HARC:KOCSIK HARCKOCSIK ELLEN

Találat az elso lövésre

Az Olvasó, ha ~zt a könyvet áttanulmányozta vagy csupán átlapozta, de

egy-egy érdekesebb résznél mégis elmélyült'ebben olvasta a harckoc:sifejlodését leíró és vázlatokkal szemléltetett történetét, megismerte aharckocsitípusokat, meggyozodhetett arról, hogya harckocsi a túz, amozgás és védettség egységét megtestesíto, a múltból a jelenen át a jti­vobe átnyúló, dinamikusan fejlodo harceszköz.

Akorszeru harckocsit az autonómia is jellemzi. Ez azt jelenti, hogy

mind egyedi, mind különbözo nagyságrendu kötelékben történo alkal­mazása esetén képes az ellenség szervezett ellenállásának, vagy éppen atámadásának eredményes leküzdésében való hatékony részvételre.

A különbözo hadmuveleteket, harcfeladatokat tervezo parancsnokoka harckocsikat, azok összetett - halmazban jelentkezo - tulajdonságaj

alapján sokoldalú harci technikai eszközökként alkalmazzák.A harckocsi harcértékét - a tuz, a mozgás és védettség komplexumon

belül - tuzerejének a különbözo helyzetekben való érvényre juttatásiképessége határozza meg. A harcban tehát az a harckocsitípus képvise'lia nagyobb harcértéket, amely az ellenség tuztevékenysége ellenébennagyobb veszteségek okozására képes.

A harckocsik által vívott harc egyik jelentos sajátossága - s ez az eg)f­mással szemben álló felek harckocsijainak nagy számából adódik -, hogy

a harcot igen gyakran ellenséges harckocsik ellen kell megvívniuk; 'ezutóbbiakat szintén a tuz, a mozgás és védettség egysége jellemzi. lIy,en

jellegu harcban a harckocsi tuzerejének kiemelt jelentosége van. A haIrc­kocsi tuzereje is több összetevobol épül fel, amelyben a találati pontos­ság, a tuzkiváltás gyorsasága és a lövedék célban kifejtett romboló hatá­sának mutatói integrálódnak.

A túzero fokozásában az elmúlt évtizedben egyre élesebben megfogal­mazott harcászati követelményként lépett elo az elso lövés re elért talá­lati valószínuség növelése. Amennyiben feltételezzük, hogyatalálatotelért lövedék apáncélt átüti - s ezt a hatásos lotávolságon belül, a me­rolegestol 600-ban eltéro lövedékfelcsapódás még lehetové teszi, - aharckocsik egymás ellen vívott harcából az olyan harckocsitípUlsbólszervezett kötelék kerül ki gyoztesen, amely gyorsabban céloz és ~'áltjaki a lövést, s eközben a 100 lövés re jutó találatok száma magasabb,mint az ellenfélé.

A jelenlegi és a fejlesztés alatt álló harckoc$iknál a magassági, az oldal­és a hosszméreteket - éppen a találati felület csökkentése érdekében­inkább csökkentik, mint növelik. A mozgékonysági mutatók megtar­tása, sot némi növelése érdekében a harckocsi tömegét inkább 50 talá, mint fölé tervezik. Ehhez járul még, hogya rétegesen kialakított

acél páncél-m uanyag-kerámia-acél páncél "szendvics" vastagságánakoptimális elosztása mellett a védettség már nem fokozható jelentosen.Az így kialakított szendvicspáncélzat vastagsága a homlokrészen 250­300 mm. Mindezek alapján úgy tunik, hogya 20-30 km-t meghaladóeffektív lotávolságú harckocsilövegek találati valószínuségi értéke és ez­zel összhangban a hatásos lotávolsága még jelentos tartalékokat rejtmagában. A könyv befejezéseként ezért célszerunek látszik, hogy- a tuzero fokozásával szemben támasztott követelmények keretei kö­

zött - érintolegesen áttekintsük az elso lövés találati valószínusége nö­velésének kérdéseit és a várható fejlodés néhány technikai változatát.

Nagyobb lotávolság - jobb találati valószínuséggel

Az 1970-es évek végéig a harckocsilövegek tüze mintegy 1000-1300 mé­

terig volt hatásos úgy, hogya lövedék röppályája nem volt magasabb,mint a leküzdendo harckocsi magassága. Ha figyelembe vesszü k, hogya100-120 mm urméretu lövegek 20-30 km-es lotávolságra is képesekloni, belátható, hogy célszeru lenne a páncéltörésre való alkalmazható­ságukat 2000-3000 m-es lotávolságra fokozni úgy, hogya lövedék acélpáncélzatát átüsse.

Ez az igény kedvezo találati valószínuséggel (P --1) akorszeru leváló­köpenyes urméret alatti páncéltöro gránátokkal megoldható. Az 1. váz­lat szerint az 0- és b-vel jelölt régi típusú páncéltöro gránátok kezdo­

sebessége 950-1000 mIs. A leválóköpenyes korszeru páncéltöro gráná­tok 1550-1700 mIs kezdosebességuek (c és d). Pásztázott lotávolságukata 2. vázlat szemlélteti.

Természetesen a megnövelt lotávolságnak csak akkor van értelme, haa lövedék által képviselt rombolóero a páncélzatot átüti. Ezért az ur­méret alatti gránátok magját nehéz fajsúlyú wolfram-, vagy uránium­karbidból készítik.

A nagy (2000-3000 m) hatásos lotávolságon nagy találati valószínu- 319

h röppcilya magasság Im/; (torzltott lépték )x lotávolság Im I

a 100-105 mm-es, forgatvQ vagy szarnyakkal stabilizálva, leválóköpenyes,

totó[opos ürméret alatti pcLgrónót

b 100-105 mm-es ürméretes - keményfém-magvas pet. gránátc 100-105 mm-es ürméretes gránátd 120 mm-es ú'rmeretes gránát

140

28@.31003000 m

~

1 21O~

2180

I2000 m

~4-2000 m

1860

t1000 m

t1000 m

±30940 1050

650 C 1150

a 1350

1000 m

JELMAGYARÁZAT

ht

A4c 21

_ ab 6,2

o

~

~~~

b. ürméretes keménytém­

-magvas pet. gránát

e, urméret alatti tolólapos,

leválóköpenyes pet. gránát

a. urméretes pet. gránát

o

d. urméret alatti, vezetö-(5tabi­

lizáló) szárnyas, tolólapos,leválóköpenyes pet. gránát

6<'l cél1 II1 II

1 II

:/"m1; I '" I

~ i ~, I /" I /

'CD/

ségu lövés re azonban csak akkor van remény, ha sikerül a lövés körül­

ményeit az adott helyzetnek megfeleloen az egzakt lövészet igényeihezközelíteni. Az adódó problémák a következokben foglalhatók össze.

A harc és a mozgás egymástól elválaszthatatlan, a harckocsik tuzfel­

adatai rendszerint mozgó célok gyanánt jelentkeznek, éspedig úgy, hogya tüzelo harckocsi is mozgásban van. Az elso problémát - melyet a3. vázlat szemléltet - az jelentette, hogya harckocsi mozgása során aharckocsi löveg csöve a beállított irányzóvonalról ne mozduljon el. Eztstabilizátor alkalmazásával már az 1950-es években megoldották. Ez amegoldás azonban a 4. vázlatban szemléltetett irányzékkorrekciót

igényli, amelynek elvégzése lassítja a tuzkiváltás meg kívánt gyorsaságát.Ezért a fejlesztések arra irányulnak, hogy az egyenes mozgástól eltéro(ív-, lejto- stb.) menet során az optikai irányzótávcso és a löveg irányzó­vonala - természetesen az igényelt és beállított loelemekkel - auto­matikusan kövesse a cél elmozdulását. Ezt a feladatot egy célköveto sta­bilizátor útján lehet és kívánják elérni. (5. vázlat.)

Ebben az esetben az ugyancsak stabilizált parancsnoki optikai irányzórendszerint lézerimpulzusokat bocsát ki a megirányzott célra, amelyeka célról visszaverodnek. A lézersugár-kibocsátás és -visszaverodés idejeközötti változásokat elektronikus egység dolgozza fel és viszi át a stabi­Iizált harckocsilövegre és az optikai irányzótávcsore.

Ilyen szerkezet prototípusát már elkészítették, gyakorlati alkalmazásaazonban - a szerkezet igen magas ára, bonyolultsága és megbízhatóságimutatóinak korlátozottsága miatt - még várat magára.

A találat elérésének azonban a pontos irányzás csak az egyik - de nem

a parancsnoki irónyzótóvcso irónyzóvonala

a rövegcso és az irányzótavcsopárhuzamosan stabilizált ircinyzóvonala

to

'- .• ~rnozgó cél ~'tI t t/)'rtz

III/l~~~'I • i I LJ .I! 1/ I

II11II \1 f,\ /. , 'lf II ! f.! If.! ! I!I

/UJVJ~ O

321

elégséges - feltétele. Ehhez gyorsan és pontosan kell meghatározni alotávolságot, az eloretartást és a pillanatnyi idojárási, terep- stb. ténye­zoket.

A lotávolság növekedésévei - mind a pászthott lotávolságon, mindaz azt meghaladó hatásos lotávolságon - a találati valószínuség rohamo­san csökken. Ennek egyik oka, hogya loelemek meghatározásában alap­veto jelentoségu lotávolság meghatározása már pontatlan.

A lotávolság meghatározása történhet: becslo eljárással, optikai irány­zótávcsovei, optikai távmérovel, lézeres távmérovel és kombinált opti­kai-Iézeres távmérovel.

A becslés útján történo távmérés az elso lövés találati valószínuségételeve kétségessé teszi. Idorabló, ismételt lövések esetén is pl. 2000 mlotávolságon a találati valószínuség értéke 0,2-0,3 között adódik.

Az optikai irányzótávcso osztásai és a belövo géppuska segítségével atalálati valószínuség értéke O,3-0,4-re növelheto. A belövo géppuskaalkalmazása és az ezúton végzett korrekció azonban - a rendelkezésreálló rövid ido figyelembevételével - nem mutatkozik járható útnak.

Az optikai elven muködo - az amator fotózásból ismert - képfedé­ses, vagy a légi célok mérésénél alkalmazott térbeli távmérés elvileg biz­tosítja a szükséges pontosságú mérést. Korlátai azonban nyomban nyil­vánvalókká válnak, ha figyelembe vesszük, hogya harcmezo nem ideáli­san megvilágított terep, hanem füsttel, porfellegekkel, tüzekkel és egyéblátást korlátozó jelenségekkel borított térség (szembefény, szórt fény,párás levego, kontrasztot nem adó megvilágítás, rosszabb esetben ködés éjszaka). Ennek következtében az optikai elven muködo távmérokpontosságuk ellenére harckocsilövegekhez mint távmérok célszeruennem alkalmazhatók.

A lézeres távmérok tizedmásodperc idotartamon belüli méi-és eseténelvileg és gyakorlatilag is nagy pontosságú, jól alkalmazható távmérok­nek bizonyultak. A korszeru harckocsik a jövoben enélkül nem képzel­hetok el. A lézeres távmérok - az egyéb elven muködo távolságmérok­kel szemben - nappal és éjszaka is minoségileg javítják a különbözo ido­járási és harci viszonyok közötti pontos mérés lehetoségét. Ez utóbbiesetben akkor, ha acél környezetét sikerül pl. világító rakétával meg­világítani.

Az optikai távmérokkel kombinált lézeres távméroket azért aIkaI-

322 mazzák, mert a lézersugár vis~zaverodése - amely nem kívánt tárgyak-

ról is jelet reflektál - hibát vihet a mérésbe. Ez esetben az optikai táv­méro az ellenorzo szerepét tölti be, és a lézersugár visszaverodéseokozta hibák kiküszöbölésére alkalmazzák.

A lézersugaras távolságmérésnek - a pontosság mellett - továbbielonye, hogyalézersugárral megvilágított harckocsiról reflektált lézer­sugár-impulzusok - megfelelo számítóegység közbeiktatásával - alkal­masak arra, hogya távolság meghatározásával egyidejuleg az egymáséllen tevékenykedo harckocsik egymáshoz viszonyított sebességét iselektronikusan feldolgozhatóvá tegyék. Az így feldolgozott jelek a lo­elemképzobe jutva lehetové teszik a loelemek alapveto összetevoinek- távolság, magasság, oldal- és bizonyos mértékben az eloretartás ­elektronikus feldolgozását és automatikus beállítását.

Éjszakai üzemmódban a lézeres távméro alkalmazását egyrészt a cél­területnek világító rakétával történo megvilágítása teszi lehetové, más­részt korlátozott távolságon mód nyílik arra is, hogya lézeres távméro­vei az aktív infrasugárzóval felderített cél távolságát is meghatározzák.

Az éjszakai harc viszonyai között a - korlátozott mérvu - távolság­és iránymeghatározásra mind gyakrabban alkalmazzák a lövegstabilizá­torhoz hasonlóan stabilizált passzív infravörös hotájolót, az általa mértadatokat szintén a loelemképzobe juttatják.

A loelemeknek a pillanatnyi helyzethez történo figyelembevételét azérzékelok alkalmazása teszi lehetové.

A loelemek pontos meghatározásához - a lotávolság, magasság, oldal­és eloretartás mellett - még viszonylag sok egyéb, az elso lövés találativalószínuségét befolyásoló tényezo ismerete és figyelembevétele szük­séges. A lövés pontosságára hatással van: az idojárás, a levego-homérsék­let, a relatív páratartalom, a légnyomás, a szél sebessége és iránya, a lo­por homérséklete, a lövedék fajtája, a csoelhasználódás következtébena lövedék kezdosebességének megváltozása, az eros napsütés, vagy ép­pen az eso, hó következtében fellépo csogörbülés stb. Az egyoldalú felemelegedés következtében a lövegcso meggörbül. Ez szemmel nem lát­ható, de mérheto, és a lövés során a lövedékre káros, nagy frekvenciájúrezgés útján hat, s nagymértékben rontja a találati valószínuséget. Azegyoldalú felmelegedés kompenzálására csovédo burkolatot alkalmaz­nak. A felsorolt tényezok mérése és a loelemek meghatározásánál tör­téno figyelembevétele nélkül az elso lövés találati valószínuségének ma­gas értéke nem biztosítható.

Akorszeru harckocsikban a felsorolt érzékelok közül mind többet

alkalmaznak. Az általuk mért korrekciós értékek egyenkénti, folyama­tos állítása azonban nehézkes, sok hibalehetoséget rejt magában. Ezértaz érzékelokkel mért értékeket és az ezeknek megfelelo korrekciókat

egy összegezo elektronikába - integrátorba - vezetik, amely a feldol­gozott adatokat a szintén elektronikus elven muködo loelemképzobe1uttatja. A loelemképzo által kidolgozott adatokat - loelemeket - kü­Iönféle mechanikus, hidromechanikus, elektromos és hidroelektromos

szervók viszik a lövegre és állítják be - mozgó harckocsi esetén is ­a mozgó vagy álló ellenséges célok leküzdéséhez szükséges csoállást.

A tuzvezetés automatizálása

Az elmondottak alapján az olvasó minden bizonnyal értékeli, hogy azelso lövés találati valószínuségi értékének magas szinten tartása - aholP értéke egyre jobban megközelíti az 1-et - szükségessé teszi, hogyaharckocsi löveg és az alkalmazott páncéltöro gránátok konstrukciója alövedék számára igen magas, 1600-1800 mis kezdosebességet biztosít­son. További követelmény, hogy a töltés és a loelemek képzése loelemzoútján automatikusan történjék. Az irányzék és a löveg stabilizálása el­engedhetetlen, ezért egyre inkább szükségessé válik a célköveto stabi­lizátor alkalmazása. Ugyanúgy szükség van a különbözo érzékelok alkal­mazására, az általuk szolgáltatott adatok összegezése és a loelemképzobejuttatása. Megállapítható, hogy már az 1970-es években rendszerbe állí­tott harckocsikba olyan automatizmust építettek be, amely integrált,komplex tuzvezetési egységet képez. Várható, hogya most fejlesztésalatt álló és a jövoben fejlesztendo harckocsik tuzvezetési egysége egyrenagyobb fokú automatizálást tesz lehetové.

Elmondottak alapján jogosnak tunik az a megállapítás, hogyakorszeruharckocsik a tuz, a mozgás és a védettség mellett autonómiájukkal is jel­lemezhetok.

Zárómondatokként megállapíthatjuk, hogy a technika jelenlegi szint jeés dinamikus fejlodése a jövoben mind több lehetoséget nyújt ahhoz,hogya harckocsi löveg tüze mind álló, mind mozgó helyzetbol- a szél­soséges esetektol eltekintve - már az elso lövésnél találatot érjen el.

A vázolt felszerelésu, képességu harckocsik tuzerejüket, védettségü-

ket, mozgékonyságukat és autonómiájukat tekintve a legkedvezobb fel­tételek mellett hosszú idore biztosítják a korszeru harc által igényeltdinamikus erot.

Azt is látnunk kell, hogy a technika által felkínált lehetoségek elsosor­ban a pénzügyi lehetoségek korlátai miatt mindig csak kompromisszu­mok útján érvényesülnek. A kompromisszumok azonban magukbanhordják a továbbfejlodés lehetoségeit. így ami ma még csak elképzelés,óhaj, holnap már kompromisszummal, holnapután pedig mint valóságjelenhet meg.

Az elso lövés P= 1 valószínuségének a hatásos lotávolságon belüli meg­valósítására minden bizonnyal lépésenként kerül sor. Eloször a pásztázottlotávolságon belül, majd egyszeru viszonyok között a hatásos lotávol­ság határán belül, végül bonyolult viszonyok között a pásztázott lotávol­ság határát meghaladóan is. A fejlesztés fo feladata és további irányaolyan megoldások létrehozása, amelyek a gyakorlat számára megbíz­ható, de a népgazdaságok által még realizálható, összességében és rész­leteiben is nagy hatékonyságú harckocsikat bocsátanak rendelkezésre.

A Magyar Néphadsereg számára kiemelkedo jelentoségu, hogya Var­sói Szerzodés keretében, fegyverbarátainkkal együtt olyan harckocsik­kai rendelkezünk, amelyeknek harcászati-technikai mutatói biztosítjákaz ellenség feletti gyozelem feltételeit.

~

(

FELHASZNÁL TIRODALOM

Andronyíkov 1. G. und Mostovenko W. D.: Dieroten Panzer 1. F. lehmanns Verlag, Mün­chen - 1963

E./lis, ChrisfChamberlain, PeterThe Great Tanks

Hamlyn ltd., london - 1975

Heig/, Fritz: Die schweren franzözischen TanksDie italienischen Tanks

Verlag Von R. Eisenschmidt, Berlin -1925

Heig/, Fritz: Taschenbuch der Tanks. Teil 1.

1. F. lehmanns Verlag, München -1935

Heig/, Fritz: Taschenbuch der Tanks. Teil II.1. F. lehmanns Verlag, München -1935

Heig/, Fritz: Taschenbuch der Tanks. Teil Ill.1. F. lehmanns Verlag, München -1938

Heig/, Fritz: Taschenbuch der Tanks - 19271. F. lehmanns Verlag, München -1927

Heig/, Fritz: Taschenbuch der Tanks1. F. lehmanns Verlag, München -1930

Heig/, Fritz: Taschenbuch der Tanks1. F. lehmanns Verlag, München -1926

/vanov B.: "Druzsie Pobedü 1941-45"Molodaja Gvargyija, Moszkva - 1975

••Jane's Weapon Systems 1974-75"jane's Advertisement Department, lon­don -1975

"jane's Weapon Systems 1976"jane's Advertisement Department, lon­don -1976

Kamenceva, Ju. V. - Nyerszeszjan M. G.:Bronyetankovaja tyehnika armij kapitalisz­ticseszkih goszudarsztv Vojenojeizdatyelsztvo, Moszkva - 1964

Macksey, Kenneth: The Guinness Book of TankFacts and Feats Guinness Superlatives Li­mited, london - 1972

Mi/som John: "Die Russischen Panzer"Motorbuch Verlag, Stuttgart - 1974

Oswald, Werner:"Kraftfahrzeuge und Panzer der Reichs­wehr, Wehrmacht und Bundeswehr"7. Auflage. Motorbuch Verlag, Stuttgart ­1974

Riccio, Ralph: Italian Tanks und FightingVehicles of World War-2

Pigue Publications Richmond - 1975

Senger F. V. von und Etterlin: Taschenbuchder Panzer 1943-57

1. F. lehmanns Verlag, München - 1957

Senger F. V. von und Etterlin: Die Kampfpanzervon 1916-1966

1. F. lehmanns Verlag, München - 1966

Senger F. V. von und Etterlin:"Taschenbuch der Panzer"1. F. lehmanns Verlag, München -1976

Speer, Albert: "Erinnerungen"PropyHien Verlag, Berlin - 1973

Spie/berger, Walter:"Der mittlere Kampfpanzer leopard undseine Abarten"Motorbuch Verlag, Stuttgart - 1974 325

Truppendienst- Taschenbuch"Fremde Heere" die Armeender naturalen und blockfreien StaatenEuropas2. Auflage -1972 - Wien

Truppendienst- Taschenbuch

"Die Streitkrafte der siebziger Jahre"Wien -1970

Truppendienst- Taschenbuch"Fremde Heere". Die Armeender NATO-StaatenWien -1966

Truppendienst- Taschenbuch"Fremde Heere". Die Armeender NATO-StaatenWien -1973

Korbu/y János okI. gépészmérnök emlékiratai

Folyóiratok:

Hadtörténelmi közlemények:1970{4. Dombrády Loránd:

A horthysta katonai vezetés erofeszíté­sei a páncélos fegyvernem megteremté­sére

1971{1. Dombrády Loránd:Adalékok a Horthy-hadsereg gépesíté­sének történetéhez

/nternationale Wehrrevue 1966{1978. évf.

Profiles AFV Weapons No. 54:Tomio Hara: Japanese Combat Cars, LightTanks und Tankette

Profi/es AFV Weapons No. 49:Tomio Hara: Japanese Medium Tanks

Profiles AFV Weapons No. 30:White, B. T.: Armoured Cars - Marmon ­

Herrington Alvis - Straussler, Light Re­connaissance Profile Publications Ltd., Berk­shire -1972

So/dat und Technik 1962{1978. évf.Truppendienst 1966{1978. évf.

Wehrtechnik 1966{1978. évf.

Das Warren - Arsenal Band 7:Feist, Uwe und Rieger, Kurt: Schützenpanzer­

wagenSquadron{Signal Publications - 1975

ISBN 963 326 283 6

79.1019 - Kossuth Nyomda, BudapestFelelos vezeto: Bede István vezérigazgató

Zrinyi Katonai KiadóA kiadásért felel: Dr. Szabó Egon igazgatóFelelos szerkeszto: Szabó SándorMuszaki vezeto: Darvas István

Muszaki és képszerkeszto: Versed MiklósA védoburkoló és a kötésterv Szabó Árpád munkája

Terjedelem: 28,7 A/5 ív. Példányszám: 10000ZI654-i-8182

.~.

~"

t:-;· ..~·~" _•.•.:

~,,::,.- ',.~'..'