hang/betű – szó – mondat - szöveg...csillagfény inggomb rendőr képkeret inggallér...
TRANSCRIPT
Hang/Betű – Szó – Mondat - Szöveg
Nyelvtanból tanultak áttekintése
Készítette:Szűcs Budai Engelbert
magyartanár
A nyelv legkisebb eleme: a hang / a betű
Hang (ejtésben)
Betű (írásban)
39 40
j/ly = j j – ly
A hangok felosztása – a magyar ábécé
a á b c cs d dz dzs e é
f g gy h i í j k l ly
m n ny o ó ö ő p r s
sz t ty u ú ü ű v z zs
q w x y
A hangok felosztása
Magánhangzók (14) Mássalhangzók (25)
a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű
Egyjegyű: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z
Kétjegyű: cs, dz, gy, (ly), ny, sz, ty, zs
Háromjegyű: dzs
A magánhangzók felosztásaMagas
E, É, I, Í, Ö, Ő, Ü, Ű.
Mély
A, Á, O, Ó, U, Ú.
Hangrend
A Duna, Európa nagy és megbecsült folyója,
országunkon is áthömpölyög.
Magas: és, megbecsült, is.
Mély: A, Duna, nagy, folyója, országunkon.
Vegyes: Európa, áthömpölyög.
A mássalhangzók felosztása
Z
ö
n
g
é
s
B D G V Z ZS DZ DZS GY J L R M N NY /
Z
ö
n
g
é
t
l
e
n
P T K F SZ S C CS TY / / / / / / H
A mássalhangzók felosztása
Hangváltozások
• Részleges hasonulás (azt, színpad, vasdob…)
• Teljes hasonulás
Írásban nem jelölt teljes hasonulás(apadt, anyja, bátyja…)
Írásban jelölt teljes hasonulás (Kováccsal, jéggé, akkor...)
• Összeolvadás (metszi, hajtja, mondja…)
• Kiesés (mért nem, ijesztget…)
• Rövidülés (mondd meg, otthon, sakkban…)
A szavak
Hangok/Betűk sora + Jelentés = Szavak
P – A – R – K + fákkal benőtt rendezett terület = PARK
t – á – r – f + /jelentése: nincs/ = ez csak hangok sora, de nem válik szóvá
A szavak felosztása szerkezetük szerint
• Egyszerű toldalék nélküli szó: autó, tábla, radír, ceruza…
• Összetett toldalék nélküli szó: számítógép, versenyló, rendőr…
• Egyszerű toldaláékos szó: kertész, házas, tollak, okosabb, padra, fiókot…
• Összetett toldalékos szó: rendőrség, számítógépek, tolltartóban
A szavak felosztása jelentésük szerint• Egyjelentésű szó: radír, örökíró, hegyező, könyv, televízió,
táska…• Többjelentésű szó: mandula, körte, ár… (jelentése változik,
de szófaja nem)• Azonos alakú szó: fal, dob, vár, ég, terem… (jelentése és a
szófaja is változik)• Ellentétes jelentésű szó: kicsi – nagy, erős – gyenge, szép –
csúnya…• Rokon értelmű szó: eb / kutya, kukorica / tengeri, megy
/jár, burgonya / krumpli / pityóka…• Hangutánzó szó: csicsereg, zakatol, berreg, nyávog,
sziszeg…• Hangulatfestő szó: kelekótya, szeleburdi, méla, levert,
lehangolt, tutyimutyi, bohó…• Hasonló hangzású szó: egyenlő – egyelő, helyiség –
helység…
Szófajok: ige és névszók
• Ige (jár, esik, él; írt, írj, írna; olvas valamit, olvassa azt)
• Névszó
Főnév (tanuló, Pisti/Réka, bank, Tisza folyó, Híd, Mama, Ráró, erő, béke…)
Melléknév (jó, jobb, legjobb; nagyszájú, nagyobb szájú, legnagyobb szájú)
Számnév (öt, ötöd, ötödik; sok, többed, sokadik)
Szófajok: névmások
• Névmások– Személyes (én, te, ő, mi, ti, ők)– Birtokos (enyém, tiéd, övé, miénk, tiétek, övék)– Mutató (ez, ilyen, annyi…)– Visszaható (magam, magad, maga, magunk,
magatok, maguk)– Kölcsönös (egymás)– Kérdő (ki?, mi?, melyik?)– Vonatkozó (aki, ami, amilyen, amennyi)– Határozatlan (valamilyen, valamennyi, néhány)– Általános (akármilyen, akárki, semekkora, bármi)
Szófajok: igenevek
• Főnévi igenév
(járni)
{Képzője: ige + ni}
• Melléknévi igenév
(járt, járó, járandó)
{Képzője: ige + -ó/-ő; -t/-tt; -andó/-endő}
• Határozói igenév
(járva, tudván)
{Képzője: ige + -va/-ve; -ván/-vén}
Szófajok: határozószó
Határozószó
• Valóságos határozószó (kint, lent, óta, egyedül…)
• Módosítószó (igen, nem, talán)
• Igekötők (ki-, be-, le-, fel-, el-, meg-)
Szófajok: viszonyszó
Viszonyszó
• Névelő (a, az, egy)
• Névutó (előtt, alatt, után, miatt, végett)
• Kötőszó (és, ha, pedig, vagy)
• Segédige (fog, volna)
Szófajok: mondatszó
Indulatszó (nosza, ej, haj, héj)
Az indulatszavak a következőket fejezhetik ki:
• indulatokat, érzéseket: ah, jaj, au, ó, fuj, haha
• akaratot: hej, aha, haló, pszt, pá
• hangokat utánoznak: kopp, kukurikú, bumm
Nem-ragozhatóak, nem is lehet őket fokozni.
Mondat
Szavak – szószerkezetek
+ toldalékok (ragok)
Pl. Reggel örömmel indultamaz iskolába, mert találkozni
fogok a barátaimmal.
A mondatok szerkezeti felosztása
• a) Egyszerű mondatokHiányos: Ír. (hiányzik az egyik fő mondatrész)
Tő: Kati ír. (csak alany és állítmány van benne)
Bővített: Kati mondatot ír. (tárggyal bővített)
• b) Összetett mondatokAlárendelt: Anna azt mondta,| (mit mondott?)
hogy holnap tortát süt.Mellérendelt: Szeretnék iskolába menni,|de most otthon kell maradnom.
Beszélő szándéka szerinti felosztás
a) Kijelentő mondat Írom a feladatot (.)
b) Kérdő mondat Ki kopogtat (?)
c) Felkiáltó mondat Sziasztok (!)
d) Felszólító mondat Írjad a feladatot (!)
e) Óhajtó mondat Bárcsak mehetnék iskolába (!)
Logikai felosztás
Állító mondat Tagadó / Tiltó mondat
Péter olvas.
Fifi nyüszít?
Hallgasd meg!
Péter nem olvas.
Nem Fifi nyüszít?
Ne hallgasd meg!
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
Az ÁLLÍTMÁNY
Igei Névszói Névszói-igei
Ír.
Olvas.
Zoli ül.
Fifi kutya.
A fű zöld.
Gabi az első.
Hűvös volt az este.
Esni fog az eső.
Édes lesz a torta?
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
Az ALANY
Határozott Határozatlan Általános
Zoli ír.
Az ég kék.
Te jössz?
Mi megyünk.
Olvas.
Nevetnek.
Valaki dobja.
Mindenki ír.
Senki sem ír.
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
A TÁRGY
Gabriella babát kapott ajándékba.
A fiúk a labdát rúgják.
A kutya megugatta a macskát.
Ottó játszani szeret.
Nevetni szoktunk a vicceken.
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
A HATÁROZÓK
Helyhatározó
Szabadkáról indult a vonat.
Óbecsén megálltunk a mamánál.
Újvidékre igyekeztünk a múzeumba.
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
A HATÁROZÓK
Időhatározó
Március óta otthonról tanulunk.
Reggel napsütésre ébredtem.
Holnapig kell elolvasnom a szöveget.
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
A HATÁROZÓK
Módhatározó
Ildikó gyalog jár iskolába.
Figyelmesen megyek át az úttesten.
A közönség tapssal ünnepelte a színészeket.
További határozóink:
Állapothatározó
Okhatározó
Célhatározó
Eszközhatározó
Társhatározó
Részeshatározó
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
Eredethatározó
Eredményhatározó
Fokhatározó
Mértékhatározó
Állandó határozó (Vonzat)
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
A JELZŐK
Minőségjelző
A virágos udvarban illatozik a lila orgona.
A szeleburdi család vidám utázásról érkezett haza.
A magas fal mellett sovány akác nőtt ki.
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
A JELZŐK
Mennyiségjelző
Három alma piroslott a fán.
Ötszáz futó indult el a mezei versenyen.
Sok lúd disznót győz.
Mondatot alkotó szavak = MONDATRÉSZEK
A JELZŐK
Birtokosjelző
János vitéz kardjától féltek a törökök.
Fáj a kutyám lába.
„Csámcsogva rágják az ég sárga sajtját.”
Hozzárendelő szószerkezet
A vidám matróz hosszú útja végén boldogan integetett a parton álló közönségnek.
A matróz integetett.
Az illatos és tarka virágokon döngicsélő méhek siettek a kaptáraikba.
A méhek siettek.
Alárendelt szószerkezet
A vidám matróz hosszú útja végén boldogan integetett a parton álló közönségnek.
vidám matróz
hosszú útja
álló közönségnek
parton álló
boldogan integetett
Mellérendelt szószerkezet
Az illatos és tarka virágokon döngicsélő méhek siettek a kaptáraikba.
illatos és tarka virágokon
Gyakorlásra
Bővítsd a következő mondatokat! (a zárójelben írt követelmények
alapján)
• Kata mos. (minőségjelző, mennyiségjelző, tárgy – alá- és mellérendelt szószerkezet is legyen benne)
• A fű zöldül. (helyhatározó, időhatározó – alá- és mellérendelt szószerkezet is legyen benne)
• Béla ír. (minőségjelző, tárgy, helyhatározó, időhatározó – alá- és mellérendelt szószerkezet is legyen benne)
• A cica játszik. (minőségjelző, helyhatározó – alá- és mellérendelt szószerkezet is legyen benne)
GyakorlásraPótold a hiányzó részeit aszószerkezeteknek, hogyjelzős szerkezettéváljanak!
• …………. kerítés• …………. játék• …………. kert• …………. mese• …………. szoba• …………. táska• …………. doboz
Alakítsd át birtokos jelzős szerkezettéa következőszóösszetételeket!
Asztalláb Csillagfény Inggomb Rendőr Képkeret Inggallér Virágcserép
A szövegA szöveg: a legmagasabb szintű nyelvi egység, amely a teljes közlést tartalmazza.
Általában egymással láncszerűen összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egész.
A szöveg hatóköre szerint: Magán (közvetlen) és nyilvános (társadalmi) nyelvhasználati.
A nyilvános nyelvhasználat nagyobb felelősséggel jár, így igényesebb szövegformálásra sarkall. Jobban alkalmazkodunk a nyelvi szabályokhoz, gondosabban válogatunk a nyelvi elemekből.
A magán nyelvhasználatot kötetlenebb, oldottabb forma jellemzi.
A közlemény közege szerint: Élőszóbeli vagy írott szöveg.
Az élőbeszéd: A szöveg szerkesztése lazább, kötetlenebb, a szabályoktól kisebb, nagyobb mértékben eltérhetünk. A közlésben a nyelv zenei eszközei (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, …) és a nem nyelvi kifejezőeszközök (mimika, gesztusok, testtartás, testtávolság, …) is szerepet kapnak. Lehetőség nyílik a hallgató visszajelzésére is.
Megjelenési formái, műfajai: pl.: ünnepi beszéd, párbeszéd, felszólalás, előadás, szóbeli riport, vita, rádiós-televíziósközlés, stb.
Az írott szöveg: A nyelv zenei elemei és a gesztusok csak nagyon korlátozottan kaphatnak szerepet, tehát minden tartalmat a nyelvi eszközökkel kell kifejezni. A hallgató visszajelzésének csak korlátozott, késleltetett lehetőségei vannak.
Megjelenési formái: pl.: hivatalos levél/ magánlevél, napló, rendelet, dolgozat, hirdetés,feljegyzés, értekezés, stb.
A szövegA beszélő szándéka szerint:
Leíró szöveg: szemléletesen bemutat tárgyat, helyszint, jelenséget, stb. Nyelvi megformálására általánosan jellemző a névszók túlsúlya, és a hiányos mondatok gyakorisága.
Elbeszélő szöveg: események időbeli befolyását érzékelteti.
•Tudósító elbeszélés: kívülről bizonyos távolságból.
•Jelenetszerű elbeszélés: belülről, jelenlévőként mintegy az események részeseként Pl.: egy élmény, egy film, kísérlet, napló, önéletrajz ismertetése stb.
Elemző meggyőző szöveg: a hallgatót elgondolkodtatni, meggyőzni akarja egy gondolatsor kifejtésével, egy kérdés elemzésével, érveléssel pl.: tudományos tanulmány, esszéértékelés, ismeretterjesztő szöveg, szónoklat, felszólalás, előadás, vita stb. A következő logikai, nyelvi eszközöket gyakran alkalmazzuk: magyarázat, következtetés, cáfolat, bizonyítás, példák, párhuzamok, hasonlatok, ellenértékek
Magyar nyelv – gyakorló nyelvtankönyv
5. oldalán a szöveggel kapcsolatos feladat
(I-H-I-I-H-I-H-I-H-I)
6.oldalán 2-es gyakorlat – Házi feladat
A szöveg
Gyakorlat
a nyelvi kommunikáció egysége igaz hamis
hiányos, befejezetlen, nyitott megnyilatkozás igaz hamis
kerek, teljes, lezárt üzenet igaz hamis
egymáshoz kapcsolódó mondatokból épül fel igaz hamis
összefüggéstelen mondatokból áll igaz hamis
kommunikációs célokat valósít meg igaz hamis
tartalma szakadozott, nincs szerkezete igaz hamis
tartalma folytonos, szerkezeti egységei egymásra épülnek igaz hamis
csak nyomtatott formában nevezhető szövegnek igaz hamis
lehet írásbeli vagy szóbeli üzenet igaz hamis
A szöveg…
Garaczi László: Pompásan buszozunk! (részlet)
Apám aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja apapírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsosviccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel nézrá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás-hamisítás szóba sem jöhet,évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom ésimádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezetkedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket,másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza,hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, ésegyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sememlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégisaz, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhozelvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát,így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat.
Gyakorlat