habilitÁciÓs pÁlyÁzat - pte ttk...

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

Földtudományok Doktori Iskola

HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT

Dr. Wilhelm Zoltán PhD

Pécs

2010

HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT DR. WILHELM ZOLTÁN

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Habilitációs kérelmek………………………………………………………………. 3 2. Szakmai tudományos életrajz………………………………………………………. 6 3. Oklevelek másolatai………………………………………………………………... 12 4. Publikációk…………………………………………………………………………. 17 5. A tudományos munkásság idézettsége……………………………………………... 27 6. Ajánlások…………………………………………………………………………… 39 7. Oktatott tárgyak tematikája………………………………………………………… 42 8. Nyelvvizsga bizonyítványok……………………………………………………….. 52 9. A habilitációs tantermi előadások témakörei………………………………………. 55 10. A tudományos előadás összefoglalója……………………………………………… 57 11. Mellékletek…………………………………………………………………………. 73 12. Az eljárási díj befizetését igazoló csekk másolata…………………………………. 87 13. Hallgatói véleményezés…………………………………………………………….. 89 14. A PTE TTK habilitációs eljárási jegyzőkönyve……………………………………. 92 15. A habilitációs eljárás tézisei………………………………………………………... 96 16. Publikációk másolatai………………………………………………………………. 104 TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................ 2 1. HABILITÁCIÓS KÉRELMEK............................................................................................. 3 2. SZAKMAI TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ............................................................................ 6 3. OKLEVELEK MÁSOLATAI ............................................................................................. 12 4. PUBLIKÁCIÓK................................................................................................................... 17 5. A TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁG IDÉZETTSÉGE........................................................ 27 6. AJÁNLÁSOK ...................................................................................................................... 39 7. OKTATOTT TÁRGYAK TEMATIKÁJA.......................................................................... 42 8. NYELVVIZSGA BIZONYÍTVÁNYOK ............................................................................ 52 9. HABILITÁCIÓS TANTERMI ELŐADÁSOK TÉMAKÖREI .......................................... 55 10. TUDOMÁNYOS ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓJA ....................................................... 57 11. MELLÉKLETEK............................................................................................................... 74 12. AZ ELJÁRÁSI DÍJ BEFIZETÉSÉT IGAZOLÓ CSEKK MÁSOLATA.......................... 88 13. HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉS……………………………………………………….90 14. A PTE TTK HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSI JEGYZŐKÖNYVE………………………...93 15. A HABILITÁCIÓS ELJÁRÁS TÉZISEI……………………………………………….. 97 16. PUBLIKÁCIÓK MÁSOLATAI ........................................................................................ 90


3

1. HABILITÁCIÓS KÉRELMEK


4

Dr. Felinger Attila egyetemi tanár PTE TTK Kari Doktori és Habilitációs Bizottság Elnök Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Alulírott Dr. Wilhelm Zoltán a PTE TTK Földrajzi Intézete, Általános és Alkalmazott

Környezetföldrajzi Tanszékének egyetemi docense tisztelettel kérem, hogy habilitációs

kérelmemet támogassa és az eljárás során szükséges fórumokon pártfogólag terjessze elő.

Oktatási, oktatás-szervezési és kutató munkámban az eredményes habilitációhoz

szükséges feltételeket teljesítettem.

A tudományos összefoglaló előadást magyar nyelven tervezem megtartani, angol

nyelvű összefoglalóval. Ezúton nyilatkozom arról is, hogy nincs a földrajz tudományágban

folyamatban lévő habilitációs eljárásom, s habilitációs kérelmemet egy éven belül nem

utasították el ebben a tudományágban egyetlen egyetemen sem.

Megtisztelő támogatását és fáradozását megköszönve:

Pécs, 2010. február 1.

Dr. Wilhelm Zoltán

egyetemi docens


5

Dr. Tóth József rector emeritus, egyetemi tanár PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola vezetője Helyben Tisztelt Iskolavezető Úr!

Alulírott Dr. Wilhelm Zoltán a PTE TTK Földrajzi Intézete, Általános és Alkalmazott

Környezetföldrajzi Tanszékének egyetemi docense azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a

PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola programjában habilitációs eljárásom lefolytatását

engedélyezni szíveskedjék.

Oktatási tevékenységemet 16 éve végzem a PTE Földrajzi Intézetében, illetve annak

elődjében. Kutatási tevékenységem javarészt az Ön vezetése alatt álló doktoriskolához

kötődik, ahol először hallgatóként, majd témavezetőként – 2010. február 10-től választott

tanácstagként – dolgoztam, dolgozom.

Az FDI által támasztott tudományos követelményeknek megfelelek, melynek

igazolására az előírtaknak megfelelően a szükséges dokumentációt pályázatomhoz csatoltam.

Hozzájárulok, hogy személyi anyagaimat az illetékes testületek, és az arra

felhatalmazott személyek kezeljék.

Kijelentem, hogy habilitációs eljárásom másutt nincs folyamatban, és elutasított

habilitációs kérelmem nem volt.

Kérem Tisztelt Doktori Iskolavezető Urat, hogy habilitációs pályázatomat támogatni szíveskedjék.

Pécs, 2010. január 18.

Tisztelettel:

Dr. Wilhelm Zoltán egyetemi docens


6

2. SZAKMAI TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZ


7

Curriculum vitae – Dr. Wilhelm Zoltán Személyes adatok: Név: Dr. Wilhelm Zoltán Születési adatok: Mohács, 1969. január 30. (a. n. Karádi Anna) Családi állapot: nős, egy gyermek édesapja Iskolai végzettség, tudományos fokozat: 2008 Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola – Védikus filozófia tanfolyam 1999 Janus Pannonius Tudományegyetem – PhD fokozat „summa cum laude” 1997 „A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái” doktori program – végzett doktorandusz 1994 Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző – turizmus menedzser 1994 Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar – földrajz szakos tanár 1992 Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar – biológia szakos tanár 1987 Mohácsi Kisfaludy Károly gimnázium – érettségi Munkahelyek, beosztások: 2008- PTE TTK Földrajzi Intézet; külügyi igazgató-helyettes 2008- PTE TTK Földrajzi Intézet, Általános és Alkalmazott Környezetföldrajzi Tanszék; tanszékvezető egyetemi docens 2006-2007 PTE TTK Környezettudományi Intézet, Környezetföldrajzi és Tájvédelmi Tanszék; tanszékvezető egyetemi docens 2004-2005 PTE TTK Földrajzi Intézet, igazgató-helyettes 2004-2005 PTE TTK Földrajzi Intézet, Környezetföldrajzi és Meteorológiai Tanszék; tanszékvezető egyetemi docens 2002-2005 PTE TTK Földrajzi Intézet, Környezetföldrajzi és Meteorológiai Tanszék; egyetemi docens 2001- PTE TTK Ázsia Központ; igazgató 2001-2003 Völgységi Kistérség; vidékfejlesztési menedzser 1998-2002 PTE TTK Földrajzi Intézet, Környezetföldrajzi és Meteorológiai Tanszék; egyetemi adjunktus 1999-2001 PTE TTK Ázsia Központ; igazgató-helyettes 1997-1998 JPTE TTK Természetföldrajzi Tanszék; egyetemi tanársegéd 1994-1997 JPTE TTK „A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái” c. doktori program; doktorandusz Oktatási tevékenység 1994-től: Alapítója, illetve indítója, így szakfelelőse az „Ázsia tanulmányok” specializációnak és a „Hulladékgazdálkodási technológus” felsőfokú szakképzésnek, a korábbi geográfusképzésben a „Környezethasználat” szakiránynak, a jelenlegi földrajz BSc képzésben a „Táj- és környezetföldrajz” szakiránynak, a PTE Földtudományok Doktori Iskola „Ázsia földrajza” témacsoportjának. Geográfus szakon Eurázsia regionális természetföldrajza (gyakorlat) Biogeográfia (előadás) Ökológiai alapismeretek (előadás)


8

Településkörnyezet (előadás) Tájtervezés, tájrendezés (előadás és gyakorlat) Ázsia regionális természetföldrajza (előadás és gyakorlat) Földrajz szakon Ázsia regionális természetföldrajza (előadás és gyakorlat) Biogeográfia (előadás) Ökológiai alapismeretek (előadás) Környezettan szakon Természetvédelem, természetértékelés (előadás) Környezettudományi szakon Természetvédelem, természetértékelés (előadás és szeminárium) Társadalom és környezet (előadás és szeminárium) Épített környezet (előadás) Népesség- és településföldrajz (előadás) Földrajz kiegészítő szakon Éghajlattan (előadás) Magyarország éghajlata és vízrajza (előadás) Magyarország növény- és talajföldrajza (előadás) Földtudományok Doktori Iskola A társadalmi-gazdasági tér regionális környezeti problémái (előadás) Környezettan BSc Természeti földrajz és biogeográfia (előadás) Településkörnyezet (előadás) Környezetgazdálkodás, biogazdálkodás (előadás) Földrajz BSc Ázsia regionális természetföldrajza (előadás és szeminárium) Településkörnyezet (előadás) Természetvédelem alapjai (előadás) Környezetgazdálkodás, biogazdálkodás (előadás) Biogeográfia (előadás) Kémia, biológia, környezettan BSc Környezeti auditálás, minőségbiztosítás „Ázsia tanulmányok” specializáció Regionális különbségek Indiában (előadás) Észak-Ázsián kívüli területek regionális természetföldrajza I-II. (előadás) „Modern iszlám tanulmányok” specializáció Az iszlám világ földrajza (előadás) Konfliktusok az iszlám világban és határterületein (előadás) Társadalomszerveződés, gazdaság és politika a mai muszlim közösségek életében Hulladékgazdálkodási technológus FSZ szak Természetértékelés (előadás) Környezet- és természetvédelem (előadás) Földrajz MSc A globális világ perifériáinak elemzése III. Speciálkollégiumok Nemzeti parkok a világban Az ősi Selyemút világa A fenntartható fejlődés gyakorlata Ázsia természeti csodái Regionális különbségek Indiában


9

India földrajza A környezetvédelem földrajzi alapjai Fenntartható településfejlesztés Terepgyakorlatok II. évfolyam, földrajz- és geográfus szakos hallgatók Földrajz BSc „Táj- és környezethasználat” szakirány Külföldi oktatási gyakorlat Physical and Human Geography of Hungary (egy-egy szemeszter angolul, Panjab University, Chandigarh, India – 2003 és 2007) További idegen nyelvű oktatási tapasztalat Kötelezően választható speciálkollégium a PTE TTK-n: The Environmental Policy of the EU (Fodor István professzor úrral) Erasmus Intensive Programme – Geography of Water (szemináriumvezetés: Pécs, Szófia) Kutatási tapasztalatok: Projekt-vezetőként: Az EU INTERREG III/C „Ökoprofit” programja; Az EU VI-os keretprogramjában: Coordination Action of the European Network of Territorial Intelligence (koordinátor: University of Franche-Comté) A MECSEKÉRC vezette Bodai Aleurolit Formációhoz kapcsolódó, esetleges radioaktív hulladéktárolóhoz kapcsolódó vizsgálatok: „Regionális területhasználati vizsgálatok” és a „Hasonló külföldi objektumokhoz kapcsolódó szakirodalmi feltárás”; A magyarországi kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére irányuló, Bátaapáti környékén végzett kutatásokban; Európai Unió statisztikai szervezete (EUROSTAT) számára készült regionális térképek kidolgozása; Tolna megye komplex fejlesztési programjának (Bezerédj-program) elkészítése; A Völgységi Kistérség települései általános rendezési terveinek kidolgozásában; Völgységi Kistérség környezetvédelmi programjának megalkotása; Villány várossá-nyilvánítási pályázatában; stb. Tudományos szakértőként: A „Siklósvidék” Önkormányzati Társulás terület- és településfejlesztési koncepciójának kimunkálása; Bács-Kiskun megye térszerkezetének feltárása; A Balaton idegenforgalmi koncepciójának kidolgozása; Pécs város PR-programjának megírása; A BM Településfejlesztési és Lakásügyi főosztályának várossá-nyilvánítási programjában; Zamárdi településfejlesztési koncepciójának kidolgozásában; A Kárpát-medence regionális térszerkezetének vizsgálatában; A terület- és településfejlesztés főiskolai szintű oktatásának Tolna megyei indításában; Szekszárd belső térszerkezetének feltárása; A Dél-Alföld közoktatás-fejlesztési stratégiájának elkészítése; Az Ormánság helye és lehetőségei; A hazai leghátrányosabb helyzetű térségek vizsgálata (minőségbiztosítási vezető); stb. Tanulmányutak: 2010 Horvátország (CEEPUS Ösztöndíj – 2 hónap) 2009 India-Nepál (1 hónap)


10

2009 India (1 hónap) 2007 India (5 hónap, ebből 3 hónap Állami Eötvös Ösztöndíj) 2006 Tunézia (1 hónap) 2005 Délkelet-Ázsia (1 hónap) 2003 India (3 hónap, MÖB ösztöndíj) 2003 Kína, Mongólia („Kőrösi Csoma Sándor – Stein Aurél Emlékexpedíció”, 1 hónap) 2001 Dél-Afrika (2 hét) 2000 India, Nepál („Az Évezred utolsó Himalája-expedíciója Pécsről”, 1 hónap) 1998 Kína (3 hét) 1997 India (2 hét) 1996 Nagy-Britannia (TEMPUS 2 hónap) 1994 Olaszország (FEFA 2 hét) Tudományos témavezetés: PhD témavezetés – védett: Dr. Pete József és Dr. Balogh Tibor 2009; Dr. Baranyai Gábor 2008; Dr. Filó Csilla 2007; Dr. Ulcz Gyula 2006 OTDK – egy különdíjas hallgató (2001), egy második helyezett (2007), egy harmadik helyezett (2009) témavezetője. Diplomamunka-témavezetés – ez idáig védett: 31 hallgató, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemről és az ELTE TTK-ról; Legfontosabb publikációs adatok: Könyvek száma: megjelent 2, megjelenés alatt áll 2, magyar nyelven. Könyvfejezetek: 28, ebből 4 idegen nyelven. Folyóiratcikkek: 17 idegen nyelven, külföldi folyóiratban, 2 idegen nyelven hazai folyóiratban, 13 magyar nyelven hazai folyóiratban. Konferenciakötetekben: 24, ebből 9 idegen nyelven. Kritikai kiadás, forráskiadás, kommentár: 5 Ismeretterjesztő cikkek: 15 Citációszám: 82 Szerkesztői és bírálói tevékenység: 12 könyv szerkesztője, ebből 1 idegen nyelven; 2 folyóirat sorozatszerkesztője; Rendszeresen opponálok PhD disszertációkat, tudományos pályázatokat; Rendszeresen opponálok OTKA és TÉT pályázatokat; Doktori szigorlatokon, védéseken rendszeresen bizottsági tag, munkahelyi védéseken elnök; 2010 Református Gimnáziumok Országos Tanulmányi Versenye, Csurgó: földrajz – zsűrielnök 2008 XI. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia, 12. szekció – zsűritag 2005 Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája – zsűrielnök (Környezetvédelem szekció); 2005 Lóczy Lajos Középiskolai Földrajzverseny – zsűrielnök (Kárpát-medence szekció) Pályázatok, ösztöndíjak, kitüntetések, elismerések: 2010 CEEPUS Ösztöndíj 2006 Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj 2004 Pro Geographia kitüntetés 2003 MÖB Ösztöndíj


11

2001 MTA PAB fiatal kutatói díj 2001 Magyar Tudományos Akadémia és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány 2000. évi pályázatának I. díja 1995 OTDK különdíj Társasági tagságok, tisztségek: 2008- Magyar Földrajzi Társaság – választmányi tag 2008- Evaluation Committee of BiodivERsA (az Európai Bizottság VI-os kutatási keretprogramjának 19 tagországra kiterjedő tudományos együttműködése) – tag 2008- The Academy of Political Science – tag 2007- European Commission Initiative Promoting Policy Relevant EU-India Knowledge & Research – tag 2007- A Journal of Gandhian Studies szerkesztőbizottsági tagja 2006-2008 Magyar Tudományos Akadémia, X. Osztály, Földrajzi Bizottság I. – tag 2005-2008 PTE TTK Kari Tanács – tag 2005-2009 Baranya Megyei Földrajztanárok Egyesülete – elnök 2005-2008 PTE TTK Oktatási és Kreditbizottság – tag 2004- Magyar Külügyi Társaság – tag 2003- Pécs-Baranyai TIT Tudományos Tanácsadó Testület – tag 2001-2004 PTE TTK Doktori és Habilitációs Bizottság – titkár 2000- Pécsi Tudományegyetem Universitas Munkacsoport – alapító tag 2002- MTA PAB Környezetvédelmi Oktatási-Nevelési Munkabizottsága – elnök 1999- MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Környezetvédelmi, Területfejlesztési és Településtudományi Szakbizottsága – tag 1998- Magyar Földrajzi Társaság Dél-Dunántúli Osztálya – titkár Nyelvtudás: Anyanyelv: magyar Középfokú állami „C” típusú nyelvvizsga: angol, eszperantó Alapfokú állami nyelvvizsga: orosz Egyéb nyelvtudás: német, hindi


12

3. OKLEVELEK MÁSOLATAI


13

3.1. Egyetemi végzettséget igazoló oklevél


14

3.2. Turizmus menedzseri oklevél


15

3.3. PhD oklevél


16

3.4. Tanfolyami végzettséget igazoló oklevél


17

4. PUBLIKÁCIÓK


18

1. Az eljárás témakörében készült publikációk (szerkesztések nélkül)

Folyóiratcikk a PhD fokozat megszerzése után

1. Babák K. – Gálosi-Kovács B. – Fodor I. – Piszter G. – Ronczyk L. – Wilhelm Z. (2009): Régi válasz új kihívásokra – A vízbázisvédelem lehetőségei Indiában. In: Fábián Sz. I. – Kovács I. P. szerk.: Az édesvízi mészkövektől a sivatagi kérgekig. Geographia Pannonica Nova 6., pp. 61-80.

2. Wilhelm Z. (2009): Hinduk Afrikában. In: Afrika Tanulmányok III. évf. 1. szám, pp.

28-35. 3. Wilhelm Z. – Bugya T. (2009): India északnyugati alföldjeinek természeti földrajza.

In: Keleti Kiskönyvtár 4., pp. 61-102.

4. Wilhelm, Z. – Blahó, J. (2008): Responsibility and Opportunity in the Hearth of Europe. In: Journal of Gandhian Studies, Vol. VI. Nos. I-II., pp. 1-23.

5. Baranyai, G. – Hegyi, Á. – Wilhelm, Z. (2008): Rainwater Harvesting as a

Sustainable Water Management Model in Hungary. In: Geographia Pannonica Nova 3., pp. 301-314.

6. Pete, J. – Bálint, Á. – Wilhelm Z. (2008): Indian Religions in Hungary. In: Journal of

Gandhian Studies, Vol. VI. Nos. I-II., pp. 284-293.

7. Wilhelm Z. (2008): Adatok az indiai urbanizáció folyamatának vizsgálatához. In: Modern Geográfia 2008/2. szám, pp. 1-57. http://www.moderngeografia.hu/tanulmanyok/tarsadalomfoldrajz_altalaban/wilhelm_zoltan_2008_2.pdf

8. Wilhelm, Z. – Bugya, T. (2007): Demographic Characteristics and their Implications

in some Underdeveloped Regions of the European Union. In: The Geographical Observer Vol. 37., pp. 1-8.

9. Ronczyk, L. – Wilhelm, Z. (2006): The Influence of the Transformation of Landscape

Values on the Touristic Offer of the City of Pécs. In: Arbeitsmaterialen zur Raumordnung und Raumplanung Heft 243., pp. 79-88.

10. Ulcz, Gy. – Tóth, J. – Wilhelm, Z. (2006): The Historical and Geographical Basis of

the Regions of Hungary. In: Information Sciences for Decision Making, No. 26., pp. 372-385. (http://isdm.univ-tln.fr/PDF/isdm26/wilhelm.pdf)

11. Ronczyk, L. – Wilhelm, Z. (2006): Beneficial Use of the Stormwater in Pécs. In:

Grazer Schriften der Geographie und Raumforschung, Band 40., pp. 135-144.


19

12. Szabó-Kovács, B. – Wilhelm, Z. (2006): Evolution of Micro-Level Planning Regions in Hungary. In: Journal of Gandhian Studies, Vol. IV. Nos.I&II., pp. 144-159.

13. Bugya, T. – Wilhelm, Z. (2006): Sustainable Rainwater Management in Hungary. In:

Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXVI., pp. 116-129.

14. Wilhelm, Z. – Ulcz, Gy. (2006): Environmental and Nature Protection in the Carpathian Basin Reflecting One month of the Printed Press. In: Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXVI., pp. 242-248.

15. Wilhelm Z. (2006): Az egyén, mint térformáló erő. In: Modern Geográfia 2006/1., pp.

1-4. http://foldrajz.ttk.pte.hu/mg/tanulmanyok/tarsadalomfoldrajz_altalaban/wilhelm_az_egyen.pdf, 4 p.

16. Wilhelm Z. – Pete J. – Kisgyörgy P. (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai

földrajzi elemzéséhez. In: Földr. Ért. LV. évf. 1-2. füzet, pp. 213-237.

17. Wilhelm, Z. (2006): Water and Economy – land use and hydrological coherences in the Lower Danube Region. In: Geographical Review (Földr. Közl.) CXXIX./LIII./ Volume Supplement, pp. 9-18.

18. Wilhelm Z. (2005): Kéksisakosok a paradicsomban – az ENSZ második legrégebbi

békemissziója: a kasmíri. In: Szakmai Tudományos Közlemények – Katonai Biztonsági Hivatal-MHTSZ, 2005. 05. 25., pp. 172-197.

19. Tóth, J. – Ulcz, Gy. – Wilhelm, Z. (2005): „Europe of Regions” and the Historical

and Geographical Basis of the Regions of Hungary. In: Evropejskij Dialog 2005/1. Almaty, Kazakhstan, pp. 46-64.

20. Tóth, J. – Wilhelm, Z. (2004): Hungarian regional development with the „Europe of

Regions”. In: DELA 21, Dept. of Geography, Faculty of Arts, Univ. Of Ljubljana, pp. 295-308.

21. Tóth, J. – Trócsányi, A. – Wilhelm, Z. (2003): Development of Regions and their

Environmental Conditions in the Carpathian Basin. In: Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXIII-XXXIV., pp. 323-338.

22. Aubert, A. – Csapó, J. – Szabó, G. – Trócsányi, A. – Wilhelm, Z. (2001): Regional

Geographische Aspekte Im Prozess Der SAPARD-Kleinraum-programmierung In Ungarn. In: Miscellanea Geographica 9., University of West Bohemia, Plzen, pp. 17-36.

23. Wilhelm, Z. (2001): Contribution to the Analysis of the Development of Human

Settlements in the Area of the Duna (Danube)-Drava National Park. In: Pollution and Water Resources. Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXI., pp. 172-223.

http://foldrajz.ttk.pte.hu/mg/tanulmanyok/tarsadalomfoldrajz_altalaban/wilhelm_az_egyen.pdf

http://foldrajz.ttk.pte.hu/mg/tanulmanyok/tarsadalomfoldrajz_altalaban/wilhelm_az_egyen.pdf


20

Folyóiratcikk a PhD fokozat megszerzése előtt

24. Bárdi L. – Wilhelm Z. (1999): Ázsia Központ Pécsett. In: Földr. Ért. XLVII. évf. 3-4. füzet pp. 373-374.

25. Forintos V. – Wilhelm Z. (1998): Történeti és természetföldrajzi adatok Báta

fejlődésének elemzéséhez. Földr. Ért. XLVII. 2., pp. 157-172.

26. Cserti Csapó T. – Wilhelm Z. (1997): A politikai változások hatása Magyarország déli határrégióinak környezetállapotára. In: Közlemények a JPTE Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékéről 13., Pécs, pp. 27-37.

27. Korponai É. – Pap N. – Wilhelm Z. (1997): A területi tervezés néhány fontos

sajátossága az Egyesült Királyságban. In: Közlemények a JPTE Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztika Tanszékéről 14., Pécs, 34 p.

28. Wilhelm Z. (1997): A Szekszárd fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó természeti

tényezők vizsgálata. In: Tésits R. - Tóth J. (szerk.): Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából I. JPTE TTK, Pécs, pp. 193-217.

29. Trócsányi, A. – Wilhelm, Z. (1997): Regional Differences in Hungary. In: Eurogeo

Bulletin 8., pp. 79-80.

30. Wilhelm, Z. – Cserti Csapó, T. (1996): The Impact of Political Factors on Environmental Conditions in Regions of the Southern Border in Hungary. In: Region and Regionalism Nr. 3., pp. 116-123.

31. Wilhelm Z. (1995): Néhány természeti tényező idegenforgalmi szempontú vizsgálata

az Alsó-Duna-vidéken. In: Közlemények a JPTE TTK Természetföldrajz Tanszékéről 1. szám, Pécs, 16 p.

32. Wilhelm, Z. (1995): Physical Geographical Factors Influencing The Urban

Development Of The Township Szekszárd, Hungary. In: Moravian Geographical Reports No. 3., pp. 62-70.

Könyv a PhD fokozat megszerzése után

1. Wilhelm Z. (2001): Az Alsó-Duna-vidék településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata. In: Tóth J. – Wilhelm Z. szerk.: Konzerváció, modernizáció, regionalitás a Dél-Dunántúlon I. kötet. PTE-KÖM, Budapest-Pécs, 145 p.

Könyv a PhD fokozat megszerzése után

2. Trócsányi A. – Wilhelm Z. (1996): Fejezetek India földrajzából és a fejlődő világ urbanizációs problémái. JPTE TTK ÁTUT, Pécs, 70 p.


21

Könyvrészlet a PhD fokozat megszerzése után

1. Wilhelm Z. – Déri I. – Pete J. – Szilágyi S. – Kisgyörgy P. (2009): Gandhi: ki lehetett? Válaszok egy természettudományi kar hallgatóitól. In: Tóth J. – Császár Zs. – Hasanovic-Kolutácz A. szerk.: Társadalomföldrajzi kutatások makro-, mezo- és mikrotérségekben. Publikon Kiadó, Pécs, pp. 19-35.

2. Wilhelm Z. – Hegyi Á. – Déri I. – Szilágyi S. (2009): A felszínalatti vízkészletek

védelmének tradicionális módszerei – az indiai példa. In: Szabó-Kovács B. – Tóth J. – Wilhelm Z. szerk.: Környezetünk természeti-társadalmi dimenziói. Publikon Kiadó, Pécs, 89-99.

3. Wilhelm Z. – Déri I. – Kisgyörgy P. – Orbán Zs. – Szilágyi S. (2009): Hagyományos

vízmenedzsment Indiában. In: Vízkonfliktusok – küzdelem egy pohár vízért. Publikon Kiadó, Pécs, pp. 171-190.

4. Szegedi N. – Wilhelm Z. (2008): Dél-Ázsia társadalomföldrajza. In: Horváth G. –

Probáld F. – Szabó P. szerk.: Ázsia regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 403-462.

5. Wilhelm Z. – Baranyai G. (2008): Fenntartható vízkezelési módszerek. In: Antal G. –

Tóth J. – Wilhelm Z. szerk.: A Balatonról – Lóczy Lajos emlékére. Publikon Kiadó, Pécs, pp. 123-131.

6. Wilhelm Z. (2007): India. In: Pap N. – Lóczy D. szerk.: Az emberiség útjai. Alexandra

Kiadó, Bp., pp. 87-91.

7. Bugya, T. – Wilhelm, Z. (2006): Sustainable Rainwater Management in a Rural Model Area. In: Tóth J. – Ronczyk L. – Wilhelm Z. szerk.: Sustainable Triangle 1., KFU-UM-PTE, Graz-Maribor-Pécs, pp. 159-173.

8. Bárdi L. – Wilhelm Z. (2005): Japán politikai földrajza. In: Pap Norbert szerk.: Ázsia

politikai földrajza. Alexandra Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 190-235.

9. Wilhelm Z. (2005): Dél-Ázsia mételye – a kasmíri konfliktus. In: Bugya T. – Wilhelm Z. szerk.: Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI-ÁK, Pécs, pp. 335-351.

10. Wilhelm Z. (2004): Dél-Ázsia – Kasmír. In: Csefkó Ferenc – Gyurok János szerk.:

Varázslatos India. Gálos Könyvkiadó, Pécs, pp. 97-112.

11. Pap, N. – Tóth, J. – Wilhelm, Z. (2003): Der Entstehnungsprozess einer Region im Donautal. In: Huszár Z. - Vándor A. - Walterné Müller J. szerk.: 2000 Jahre entlang der Donau. Aus der gemeinsamen Vergangenheit in die gemeinsame EU-Zukunft. Fünfkirchen, pp. 221-232.

12. Fodor, I. – Kovács, B. – Wilhelm, Z. (2002): The Danube-Drava National Park, a

Region Organised on the Basis of Natural Values. In: Erostyák J. szerk.: 10 éves a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara. PTE TTK, Pécs, pp. 83-105


22

13. Aubert, A. – Csapó, J. – Szabó, G. – Trócsányi, A. – Wilhelm, Z. (2002): Regional Geographische Aspekte Im Prozess Der SAPARD-Kleinraum-programmierung In Ungarn. In: Erostyák J. szerk.: 10 éves a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara. PTE TTK, Pécs, pp. 125-176.

14. Wilhelm Z. (2002): A Duna-Dráva Nemzeti Park által érintett települések

gazdaságtörténeti vizsgálata. In: Iványi I. – Lehmann A. szerk.: Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 278-320.

15. Wilhelm Z. (2001): A Duna-Dráva Nemzeti Park településeinek gazdasági fejlődése a

népmozgalmi adattárak tükrében. In: Tóth József - Wilhelm Zoltán szerk.: Konzerváció, modernizáció, regionalitás a Dél-Dunántúlon II. kötet. PTE-KÖM, Pécs, pp. 263-296.

16. Trócsányi A. – Wilhelm Z. (2001): A Dél-Dunántúl, mint a multikulturális modell

egyik lehetséges megvalósulási helyszíne. In: Sándor L. szerk.: Érintkező kultúrák, kisebbségi értékek (identitás, kultúra, kisebbség). MTA Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécs, pp. 77-89.

17. Wilhelm Z. (2001): Bengál környezeti jellemzői a XX. század elején. In: Kovács J. -

Lóczy D. szerk.: Vizek és az ember. PTE TTK FI, Pécs, pp. 283-302.

18. Wilhelm Z. (2001): Kína, a szén-nagyhatalom - környezetvédelmi elemzés. In: Fodor I. - Tóth J. - Wilhelm Z. szerk.: Ember és környezet - elmélet, gyakorlat. DDNP-PTE TTK FI, Pécs, pp. 149-162.

19. Tóth J. – Wilhelm Z. (2001): Gondolatok Japán történeti földrajzának vizsgálatához,

az orosz-japán háborúig. In: Fodor I. - Tóth J. - Wilhelm Z. szerk.: Ember és környezet - elmélet, gyakorlat. DDNP-PTE TTK FI, Pécs, pp. 267-278.

20. Wilhelm Z. (2001): Miért Mediterráneum? In: Trócsányi A. szerk.: Különleges tájak

és szigetek – A Földközi-tenger szigetvilága. Alexandra Kiadó, Pécs, pp. 8-15.

21. Wilhelm Z. (2000): Történeti földrajzi folyamatok és a környezet változásainak összefüggései az Alsó-Duna-vidéken. In: Lovász Gy.-Szabó G. (szerk.): Területfejlesztés - Regionális kutatások. PTE TTK FI, Pécs, pp. 81-93.

22. Trócsányi A. – Wilhelm Z. (2000): Egy csoda háttere - A Fenntartható Gazdasági

Jóléti Mutató (Index of Sustainable Economic Welfare = ISEW) alakulása Taiwanon 1978 és 1997 között. In: Tóth J. - Szukk O. (szerk.): Globalitás, regionalitás, lokalitás. PTE TTK FI, Pécs, pp. 139-170.

Könyvrészlet a PhD fokozat megszerzése előtt

23. Wilhelm Z. (1999): Adatok Dunaszekcső településfejlődése és természeti környezete kölcsönhatásainak vizsgálatához. In: Tóth J. - Wilhelm Z. szerk.: Változó környezetünk. JPTE TTK FI-MTA RKK DTI, Pécs, pp. 316-338.


23

24. Tésits R. – Wilhelm Z. (1998): Szekszárd városfejlődésének természetföldrajzi aspektusai. in: Tóth József - Wilhelm Zoltán (szerk.): A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái. GEDEOK, JPTE TTK, Pécs, pp. 25-53.

25. Tésits R. – Wilhelm Z. (1997): A vállalati átalakulás és az ipari térszerkezet változása

a Dél-Dunántúlon. in: Miletics Péter (szerk.): Műhelytanulmányok a Geográfus Doktoriskolából, Becsei József professzor hatvanadik születésnapjára. JPTE TTK ÁTUT, Pécs, pp. 18-40.

26. Wilhelm Z. (1996): A magyarországi városhiányos térségek városi rangra törő

településeinek imázsvizsgálata. In: Miletics Péter-Tóth József (szerk.): A magyarországi városhálózat és a városhiányos térségek vizsgálata IV/2. kötet, JPTE TTK ÁTUT Pécs, pp. 204-223.

27. Wilhelm Z. – Trócsányi A. (1996): A marketing szerepe és lehetőségei egy község életében (Zamárdi). In: Tóth József (szerk.): A településfejlesztési koncepció megalapozása és megalkotása c. Phare program zárótanulmány-kötete JPTE TTK ÁTUT, Pécs, pp. 195-204.

28. Wilhelm Z. – Trócsányi A. (1996): A településimázs és a humán erőforrások szerepe a nagyközségek fejlődésében. In: Tóth József - Trócsányi András: Összegzés a Magyarországi városhálózat és a városhiányos térségek vizsgálata c. kutatás témakörében JPTE TTK ÁTUT, Pécs, pp. 58-66.

Konferencia kiadványok a PhD fokozat megszerzése után

1. Wilhelm Z. (2009): Sustainable Water Management Methods in Hungary. In: Girardot, J-J. (ed.): Multidisciplinary Approaches of Sustainable Development. Acts of the Annual International Conference, CAENTI, Besançon, pp. 609-618.

2. Wilhelm, Z. (2009): Sustainable Water Management Methods in India and their

Hungarian Expedience. In: Global Changes – Vulnerability, Mitigation and Adaptation, Fifth International Conference. Sofia University, Sofia, pp. 431-435.

3. Wilhelm Z. – Benovics G. – Déri I. (2009): Az indiai közép- és nagyvárosok

településföldrajza. In: Csapó T. – Kocsis Zs. szerk.: A közép- és nagyvárosok településföldrajza. Savaria University Press, Szombathely, pp. 116-130.

4. Wilhelm Z. – Benovics G. – Déri I. – Kisgyörgy P. (2008): Tradicionális, fenntartható

vízkezelési módszerek Dél-Ázsiában és ezek hazai hasznosíthatósága. In: Fodor I. – Suvák A. szerk.: A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, pp. 81-90.

5. Wilhelm Z. (2008): Demographic Characters and their Impacts in a Hungarian

Region. In: International Conference of Territorial Intelligence. Papers on Territorial Intelligence and Governance, Participative Action-research and Territorial Development, Observatorio Local de Empleo, Huelva, pp. 299-308.


24

6. Wilhelm Z. – Benovics G. – Orbán Zs. (2008): Tanulhatunk-e a tradicionális indiai vízkezelési metódusokból? In: Csima P. – Dublinszki-Boda B. szerk.: Tájökológiai Kutatások. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest, pp. 171-177.

7. Wilhelm Z. (2008): Fenntartható vízkezelési módok Indiában és ezek magyarországi

hasznosíthatósága. In: Orosz Z. – Fazekas I. szerk.: Települési környezet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 272-276.

8. Wilhelm Z. (2008): Terrorizmus Dél-Ázsiában, különös tekintettel Jammu &

Kashmirra. In: Reményi P. - Szebényi A. szerk.: A nagy terek politikai földrajza, V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. PTE TTK FI KMBTK, Pécs, pp. 87-102.

9. Tóth, J. – Wilhelm, Z. (2006): Geographical, Historical and Administrative Basis of

the Regions of Hungary. In: Girardot, J. – Pascaru, M. – Ileana, I. (eds.) International Conference of Territorial Intelligence, Papers on Region, Identity and Sustainable Development, Vol. 1. Aeternitas Publishing House, Alba Iulia, pp. 113-122.

10. Wilhelm Z. (2006): Egy véget nem érő konfliktus: a kasmíri. In: Szommer G. – Ölbei

T. – Szabó L. – Wilhelm Z. szerk.: Anyaországok és (volt) gyarmataik 2. PTE Afrika – Amerika – Ázsia Universitas Munkacsoport, Pécs, pp. 167-187.

11. Tóth J. – Wilhelm Z. – Pirisi G. – Kiss K. (2005): A Kárpát-medence

térszerkezetének stratégiai irányai az „andráskereszt” alapján. In: Pap N. – Végh A. szerk.: IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia – A Kárpát-medence Politikai Földrajza. PTE TTK FI, KMBTK, Pécs, pp. 10-19.

12. Bugya T. – Wilhelm Z. (2004): Vízbázis-védelem, fenntarthatóság,

költségcsökkentés. II. Magyar Földrajzi Konferencia. http://www.geography.hu/cdrom/mfk2004/cikkek/bugya_wilhelm.pdf

13. Wilhelm Z. (2002): A kasmíri konfliktus politikai földrajzi alapjai. In: Szabó Loránd –

Ölbei Tamás – Wilhelm Zoltán szerk.: Anyaországok és (volt) gyarmataik 1. PTE Afrika – Amerika – Ázsia Universitas Munkacsoport, Pécs, pp. 209-221.

14. Tóth J. – Trócsányi A. – Wilhelm Z. (2002): A regionális fejlődés kezdeti és mai

problémái a Kárpát-medencében. In: Pál Á. szerk.: Héthatáron. Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. JGYTF Kiadó, Szeged, pp. 453-470.

15. Wilhelm Z. – Kovács B. (2000): Környezeti konfliktusok és krízishelyzetek a

történelem során az Alsó-Duna-vidéken és ezek mai hatásai. In: Fodor I.-Kovács B.-Tésits R. (szerk.): Társadalom és környezet. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 65-74.

16. Wilhelm Z. (2000): Ellenségképből tájkép - A Duna-Dráva Nemzeti Park Somogy

megyei területének földrajzi vizsgálata. In: Szónokyné Ancsin G. (szerk.): Határok és régiók. SZTE, Szeged, pp. 341-350.

http://www.geography.hu/cdrom/mfk2004/cikkek/bugya_wilhelm.pdf


25

Konferencia kiadványok a PhD fokozat megszerzése előtt

17. Trócsányi, A. – Wilhelm, Z. (1999): Süd-Transdanubien Als Eine Mögliche Version Des Multikulturellen Models. In: Aubert A.-Miszler M. (Herausgeber): Globalisation-Regionalisation/Regionalismus, JPU, Institut Für Geographie, Pécs, pp. 37-48.

18. Wilhelm Z. (1998): Báta fejlődésének elemzése történeti források alapján,

természetföldrajzi adottságainak tükrében. In: Bottlik Zs. – Farkas Gy. – Telbisz T. (szerk.): A GEDEOK II. Konferenciáján elhangzott előadások kötete, ELTE TTK Földrajzi Tanszékcsoport, Bp., 1-12.

19. Wilhelm Z. (1997): A környezetállapot hatása a településfejlődésre az Alsó-Duna-

vidék néhány községében. in: Kovács Teréz (szerk.): A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig, MTA RKK, Pécs, pp. 244-250.

20. Tóth, J. – Trócsányi, A. – Wilhelm, Z. (1997): Regions and Interregional Relationship

in the Carpathian Basin. in: Vladimir Drozg (ed.): New Directions in Regional Development. Univerza v Mariboru, Pedagoska Fakulteta, Maribor, pp. 21-37.

21. Tésits, R. – Wilhelm, Z. (1997): Possibilities of Regional Development in the Case of

a Municipal Association. In: Geography within the Context of Contemporary Development, Babes-Bolyai University of Cluj-Napoca, Faculty of Geography, Cluj-Napoca, pp. 45-58.

22. Trócsányi, A. – Wilhelm, Z. (1997): The Role of Human Resources in Development

of the Settlements Based Upon the Example of an Association of Local Governments. In: Geography within the Context of Contemporary Development, Babes-Bolyai University of Cluj-Napoca, Faculty of Geography, Kolozsvár, pp. 73-86.

23. Wilhelm Z. (1997): A Geographic Analysis of National Parks in Hungary, with

Special Attention to the Duna (Danube)-Dráva National Park. International Seminar on Environment, Energy & Technology: Regional and Global Perspectives. Banaras Hindu University, Varanasi, pp. 19-20.

24. Wilhelm Z. – Cserti Csapó T. (1996): A falusi hátrányos helyzetű csoportok

részvétele a középfokú oktatásban a Gandhi Gimnázium példája alapján. In: Kovács Teréz (szerk.): A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig, III. Falukonferencia, MTA RKK, Pécs, pp. 502-509.

Poszter a PhD fokozat megszerzése után

1. Hegyi A. – Wilhelm Z. (2009): Monitoring Subsurface Water Flow With Integrated MIS and GIS System Between Former Uranium Mine and Water Resources. 82. Annual Water Environment Federation Technical Exhibition and Conference, Orlando, USA, 2009. október 6-14.

Poszter a PhD fokozat megszerzése előtt

2. Wilhelm Z. (1996): Engineering Geomorphology and Urban Development in


26

Szekszárd, Hungary. Poster at IAG European Regional Geomorphological Conference, Veszprém-Budapest, 1996. április 9-12.

Egyéb tudományos alkotás, ismeretterjesztő publikáció 36 db


27

5. A TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁG IDÉZETTSÉGE (szerkesztésekre hivatkozások nélkül)


28

Publikáció: Wilhelm Z. (2001): Az Alsó-Duna-vidék településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata. In: Tóth J. - Wilhelm Z. szerk.: Konzerváció, modernizáció, regionalitás a Dél-Dunántúlon I. kötet. PTE-KÖM, Budapest-Pécs, 145 p. Hivatkozza (1): Gyenizse P. – Kovács B. (2002): A természeti környezet hatása egy DK-dunántúli tájcsoport népességszámának és foglalkoztatási szerkezetének változására. In: Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Tanszékeiről XXXI., PTE TTK FI, Pécs, p. 3. Hivatkozza (2): Gyenizse P. (2001): A zselici települések csoportosítása alaprajzuk természeti környezete alapján – statisztikai módszerekkel. In: Fodor István – Tóth József – Wilhelm Zoltán szerk.: Ember és környezet – elmélet, gyakorlat. DDNP Igazgatóság – PTE TTK FI, Pécs, p. 175., p. 186. Hivatkozza (3): Gyenizse P. (2000): A földrajzi energiák szerepe a zselici települések fejlődésében. In: A táj és az ember geográfus szemmel. Geográfus Doktoranduszok IV. Országos Konferenciája, Szeged, CD-kötet Hivatkozza (4): Kovács B. (2001): A Tolna megyei Sárköz árvízmentesítése. In: Fodor István – Tóth József – Wilhelm Zoltán szerk.: Ember és környezet – elmélet, gyakorlat. DDNP Igazgatóság – PTE TTK FI, Pécs, p. 30., p. 35. Hivatkozza (5): Gyenizse P. (2001): A zselici települések csoportosítása alaprajzuk természeti környezete alapján – statisztikai módszerekkel. In: Fodor István – Tóth József – Wilhelm Zoltán szerk.: Ember és környezet – elmélet, gyakorlat. DDNP Igazgatóság – PTE TTK FI, Pécs, p. 175., p. 186. Hivatkozza (6): Gyenizse P. (2001): Egy DK-dunántúli példa az eltérő természeti környezettípusok településhálózat sűrűségmódosító hatására. In: Kovács János – Lóczy Dénes szerk.: A vizek és az ember. PTE TTK FI, Pécs, p. 115. Hivatkozza (7): Kovács G. – Gyenizse P. (2002): Néhány DK-dunántúli táj mezőgazdasági célú, relatív minősítése. In: Közlemények a PTE TTK Természetföldrajzi Tanszékeiről 21., Pécs. p. 1. Hivatkozza (8): Gyenizse P. – Kovács G. (2002): Statisztikai módszerek alkalmazása a települések természeti környezetének vizsgálatában. In: Czuppon Viktória – Gerendás Róbert – Kopári László – Tóth József szerk.: Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából III. PTE TTK FI, Pécs, p. 68., p. 81. Hivatkozza (9): Gyenizse P. (2004): Eltérő természeti adottságú tájak mezőgazdasági minősítése térinformatikai módszerrel (DK-dunántúli példákkal). In: Tájökológiai Lapok 2., p. 350.


29

Hivatkozza (10): Pozsár V. (2005): A természeti környezet változásának hatása a Bánát településállományára. In: Bugya T. –Wilhelm Z. Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 311. Hivatkozza (11): Elekes T. (2005): Települések tipizálása három kelet-erdélyi kistérség területén. In: Bugya T. –Wilhelm Z. Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 246. Hivatkozza (12): Gyenizse P. (2005): Helyi és helyzeti energiák hatása síksági települések fejlődésére (a Dráva-alföld és a Fekete-víz síkja példáján). In: Bugya T. –Wilhelm Z. Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 259. Hivatkozza (13): Ronczyk L. – Kovács A. (2006): The Role of Flood Plains in the Sustainable Water Supply of Pécs. In: Geographical Review CXXIX./LIII./ Volume Supplement, p. 66. Hivatkozza (14): Gyenizse P. – Nagyváradi L. – Pirkhoffer E. (2005): A településhálózat komplex értékelése. In: Pap N. (szerk.): Terület- és településfejlesztés Tolna megyében, Babits Kiadó, Szekszárd, pp. 221-268. Hivatkozza (15): Elekes T. (2008): A földrajzi tényezők szerepe a településfejlődésben. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, p. 160. Hivatkozza (16): Gyenizse P. – Lovász Gy. (2009): A természeti környezettípusok hatása hazánk településsűrűségére. In: Pajtókné Tari I. – Tóth A. (szerk.): Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés, Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék, B. V. B. Nyomda és Kiadó, Eger, p. 181. Hivatkozza (17): Baranyai G. – Csapó O. (2009): A településkörnyezet néhány aspektusa a Dél-Dunántúlon. In: Környezetünk természeti-társadalmi dimenziói. Publikon Kiadó, Pécs, p. 139. Hivatkozza (18): Gyenizse P. – Ronczyk L. – Balassa B. (2009): A helyi energiák hatása a Mecsek és a Villányi-hegység közötti alacsony dombság településeinek életére. In: Tóth J. – Aubert A. (szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai. Publikon Kiadó, Pécs, p. 79. Publikáció: Wilhelm Z. - Cserti Csapó T. (1996): The Impact of Political Factors on Environmental Conditions in Regions of the Southern Border in Hungary. In: Region and Regionalism Nr. 3., pp. 116-123.


30

Hivatkozza (19): Tóth J. – Krajkó Gy. (2002): Régiók a Duna mentén. In: Mészáros R. – Schweitzer F. – Tóth J. szerk.: Jakucs László, a tudós, az ismeretterjesztő és a művész. Tanulmánykötet Jakucs László professzor emlékére. MTA FKI – PTE – SZTE, Budapest – Pécs – Szeged, p. 316. Publikáció: Wilhelm Z. (1999): Adatok Dunaszekcső településfejlődése és természeti környezete kölcsönhatásainak vizsgálatához. In: Tóth J. – Wilhelm Z. szerk.: Változó környezetünk. MTA RKK DTI – JPTE TTK FI, Pécs, pp. 316-338. Hivatkozza (20): Kovács, B. – Fodor, I. (2001): The Danube-Dráva National Park, A Region Organised On The Basis Of Natural Values. In: George J. Halasi-Kun ed.: Pollution And Water Resources Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXI., p. 155. Hivatkozza (21): Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, p. 487. Publikáció: Wilhelm, Z. (1995): Physical Geographical Factors Influencing The Urban Development Of The Township Szekszárd, Hungary. In: Moravian Geographical Reports No. 3., pp. 62-70. Hivatkozza (22): Gyenizse P. (1997): Természetföldrajzi tényezők szerepe Pécsvárad fejlődésében. In: Tésits Róbert – Tóth József szerk.: Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából I., JPTE TTK, Pécs, p. 217. Hivatkozza (23): Gyenizse P. (2005): Helyi és helyzeti energiák hatása síksági települések fejlődésére (a Dráva-alföld és a Fekete-víz síkja példáján). In: Bugya T. –Wilhelm Z. Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 259. Hivatkozza (24): Gyenizse P. – Nagyváradi László – Pirkhoffer Ervin (2005): A településhálózat komplex értékelése - In: Pap N. (szerk.): Terület- és településfejlesztés Tolna megyében, Babits Kiadó, Szekszárd, pp. 221-268. Hivatkozza (25): Gyenizse, P. – Nagyváradi, L. – Pirkhoffer, E. – Ronczyk, L. (2007): Aesthetic Assessment of a Man-made Landscape. In: Geografia física e dinamica quaternaria, Vol. 30., pp. 175-178. Hivatkozza (26): Gyenizse P. – Ronczyk L. – Balassa B. (2009): A helyi energiák hatása a Mecsek és a Villányi-hegység közötti alacsony dombság településeinek életére. In: Tóth J. – Aubert A. (szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai. Publikon Kiadó, Pécs, p. 79.


31

Publikáció: Wilhelm Z. (1995): Néhány természeti tényező idegenforgalmi szempontú vizsgálata az Alsó-Duna-vidéken. In: Közlemények a JPTE TTK Természetföldrajz Tanszékéről 1. szám, Pécs, 16 p. Hivatkozza (27): Lovász Gy. – Gyenizse P. (1996): A természeti környezettípusok és a település-alaprajz kapcsolata Baranya megye déli részén. In: Földr. Ért. XLV. évf. 3-4. szám, p. 205. Hivatkozza (28): Aubert A. (2007): A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei. PTE, Pécs, p. 32. Hivatkozza (29): Aubert A. (2007): A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei. PTE, Pécs, p. 31. Publikáció: Trócsányi A. - Wilhelm Z. (1997): Regional Differences in Hungary. In: Eurogeo Bulletin 8., pp. 79-80. Hivatkozza (30): M. Császár Zs. (2004): Magyarország oktatásföldrajza. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, p. 174. Publikáció: Tésits R. - Wilhelm Z. (1998): Szekszárd városfejlődésének természetföldrajzi aspektusai. in: Tóth József - Wilhelm Zoltán (szerk.): A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái. GEDEOK, JPTE TTK, Pécs, pp. 25-53. Hivatkozza (31): Gyenizse P. (2000): A földrajzi energiák szerepe a zselici települések fejlődésében. In: A táj és az ember geográfus szemmel. Geográfus Doktoranduszok IV. Országos Konferenciája, Szeged, CD-kötet Hivatkozza (32): Gyenizse P. (2005): Helyi és helyzeti energiák hatása síksági települések fejlődésére (a Dráva-alföld és a Fekete-víz síkja példáján). In: Bugya T. – Wilhelm Z. (szerk.): Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 259. Hivatkozza (33): Gyenizse P. – Ronczyk L. – Balassa B. (2009): A helyi energiák hatása a Mecsek és a Villányi-hegység közötti alacsony dombság településeinek életére. In: Tóth J. – Aubert A. (szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai. Publikon Kiadó, Pécs, p. 79. Publikáció: Trócsányi A. – Wilhelm Z. (1996): A településimázs és a humán erőforrások szerepe a nagyközségek életében. In: Tóth J. – Trócsányi A. szerk.: Összegzés a magyarországi városhálózat és a városhiányos térségek vizsgálata c. kutatás témakörében. JPTE TTK ÁTUT, Pécs, pp. 58-66.


32

Hivatkozza (34): M. Császár Zs. (2004): Magyarország oktatásföldrajza. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, p. 174. Publikáció: Wilhelm Z. (1996): Engineering Geomorphology and Urban Development in Szekszárd, Hungary. Poster at IAG European Regional Conference, Veszprém-Budapest Hivatkozza (35): Gyenizse P. (2005): Helyi és helyzeti energiák hatása síksági települések fejlődésére (a Dráva-alföld és a Fekete-víz síkja példáján). In: Bugya T. – Wilhelm Z. Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 259. Hivatkozza (36): Gyenizse P. – Ronczyk L. – Balassa B. (2009): A helyi energiák hatása a Mecsek és a Villányi-hegység közötti alacsony dombság településeinek életére. In: Tóth J. – Aubert A. (szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai. Publikon Kiadó, Pécs, p. 79. Publikáció: Wilhelm Z. (1997): A Szekszárd fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata. In: Tésits Róbert - Tóth József (szerk.): Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából I. JPTE TTK, Pécs, pp. 193-217. Hivatkozza (37): Gyenizse P. (2005): Helyi és helyzeti energiák hatása síksági települések fejlődésére (a Dráva-alföld és a Fekete-víz síkja példáján). In: Bugya T. – Wilhelm Z. Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 259. Hivatkozza (38): Ronczyk L. – Szabó-Kovács B. (2009): A településszerkezet alakulásának környezetföldrajzi következményei Pécsett 1985 és 2006 között. In: Környezetünk természeti-társadalmi dimenziói. Publikon Kiadó, Pécs, p. 111. Hivatkozza (39): Gyenizse P. – Ronczyk L. – Balassa B. (2009): A helyi energiák hatása a Mecsek és a Villányi-hegység közötti alacsony dombság településeinek életére. In: Tóth J. – Aubert A. (szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai. Publikon Kiadó, Pécs, p. 79. Publikáció: Wilhelm Z. (1997): A környezetállapot hatása a településfejlődésre az Alsó-Duna-vidék néhány községében. in: Kovács Teréz (szerk.): A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig, MTA RKK, Pécs, pp. 244-250. Hivatkozza (40): Gyenizse P. (2005): Helyi és helyzeti energiák hatása síksági települések fejlődésére (a Dráva-alföld és a Fekete-víz síkja példáján). In: Bugya T. – Wilhelm Z. Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 259.


33

Hivatkozza (41): Gyenizse P. – Nagyváradi L. – Pirkhoffer E. (2005): A településhálózat komplex értékelése. In: Pap N. (szerk.): Terület- és településfejlesztés Tolna megyében, Babits Kiadó, Szekszárd, pp. 221. Hivatkozza (42): Gyenizse P. – Ronczyk L. – Balassa B. (2009): A helyi energiák hatása a Mecsek és a Villányi-hegység közötti alacsony dombság településeinek életére. In: Tóth J. – Aubert A. (szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai. Publikon Kiadó, Pécs, p. 79. Publikáció: Wilhelm Z. (1998): Báta fejlődésének elemzése történeti források alapján, természetföldrajzi adottságainak tükrében. In: Bottlik Zs. – Farkas Gy. – Telbisz T. (szerk.): A GEDEOK II. Konferenciáján elhangzott előadások kötete, ELTE TTK Földrajzi Tanszékcsoport, Bp., 1-12. Hivatkozza (43): Gyenizse P. (2005): Helyi és helyzeti energiák hatása síksági települések fejlődésére (a Dráva-alföld és a Fekete-víz síkja példáján). In: Bugya T. – Wilhelm Z. Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI, Pécs, p. 259. Hivatkozza (44): Gyenizse P. – Nagyváradi L. – Pirkhoffer E. (2005): A településhálózat komplex értékelése. In: Pap N. (szerk.): Terület- és településfejlesztés Tolna megyében, Babits Kiadó, Szekszárd,p.221. Hivatkozza (45): Gyenizse P. – Ronczyk L. – Balassa B. (2009): A helyi energiák hatása a Mecsek és a Villányi-hegység közötti alacsony dombság településeinek életére. In: Tóth J. – Aubert A. (szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai. Publikon Kiadó, Pécs, p. 79. Publikáció: Wilhelm Z. (2000): Contribution to the analysis of the development of human settlements in the area of the Duna (Danube)-Drava National Park. In: Halasi-Kun, J. G. ed.: Pollution and Water Resources. Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXI. New York-Budapest, pp. 172-223. Hivatkozza (46): Bicanová, M. – Hartvich, F. – Judová, P. – Králová, A. – Machácková, K. – Matousková, M (2006): A Comparative Study of two Wetland Areas: Mohács Island (Hungary) and Trebon Basin (Czech Republic). In: Geographical Review CXXIX./LIII./ Volume Supplement, p. 28, p. 29. Publikáció: Trócsányi A. - Wilhelm Z. (1996): Fejezetek India földrajzából. JPTE TTK ÁTUT, Pécs, 70 p. Hivatkozza (47): Hermann Zs. (2005): A kasmíri kérdés. In: Keleti Kiskönyvtár II/2-3., p. 153.


34

Hivatkozza (48): Déri I. – Kisgyörgy P. (2009): Monarchia, anarchia vagy demokrácia Nepálban? In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 187. Publikáció: Wilhelm Z. (2002): A kasmíri konfliktus politikai földrajzi alapjai. In: Szabó L. – Ölbei T. – Wilhelm Z. szerk. (2002): Anyaországok és (volt) gyarmataik 1. PTE Afrika – Amerika – Ázsia Universitas Munkacsoport, Pécs, 421 p. Hivatkozza (49): Hermann Zs. (2005): A kasmíri kérdés. In: Keleti Kiskönyvtár II/2-3., p. 116., p. 154. Publikáció: Wilhelm Z. (2004): Dél-Ázsia – Kasmír. In: Csefkó Ferenc – Gyurok János szerk.: Varázslatos India. Gálos Könyvkiadó, Pécs, pp. 97-112. Hivatkozza (50): Hermann Zs. (2005): A kasmíri kérdés. In: Keleti Kiskönyvtár II/2-3., p. 116., p. 154. Hivatkozza (51): Déri I. – Kisgyörgy P. (2009): Monarchia, anarchia vagy demokrácia Nepálban? In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 186. Publikáció: Wilhelm Z. (2005): Kéksisakosok a paradicsomban – az ENSZ második legrégebbi békemissziója: a kasmíri. In: Szakmai Tudományos Közlemények – Katonai Biztonsági Hivatal-MHTSZ, 2005. 05. 25., pp. 172-197. Hivatkozza (52): Hermann Zs. (2005): A kasmíri kérdés. In: Keleti Kiskönyvtár II/2-3., p. 116., p. 154. Hivatkozza (53): Benovics G. – Orbán Zs. (2009): A gazdasági növekedés akadályai Indiában. In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 206. Publikáció: Wilhelm Z. (2005): Dél-Ázsia mételye – a kasmíri konfliktus. In: Bugya T. – Wilhelm Z. szerk.: Tanulmányok Tóth Józsefnek. PTE TTK FI-ÁK, Pécs, pp. 335-351. Hivatkozza (54): Hermann Zs. (2005): A kasmíri kérdés. In: Keleti Kiskönyvtár II/2-3., p. 116., p. 117., p. 118., p. 154. Hivatkozza (55): Benovics G. – Orbán Zs. (2009): A gazdasági növekedés akadályai Indiában. In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 212.


35

Publikáció: Wilhelm Z. - Trócsányi A. (2000): Egy csoda háttere - A Fenntartható Gazdasági Jóléti Mutató (Index of Sustainable Economic Welfare = ISEW) alakulása Taiwanon 1978 és 1997 között. In: Tóth J. - Szukk O. (szerk.): Globalitás, regionalitás, lokalitás. PTE TTK FI, Pécs, pp. 139-170. Hivatkozza (56): Krisztián B. (2005): A modern Kína fejlődése a piacgazdaság felé vezető úton. In: Keleti Kiskönyvtár II/2-3., p. 209., p. 223. Hivatkozza (57): Sipos M. (2005): Egy japán ex-gyarmat: Taiwan. In: Keleti Kiskönyvtár II/2-3., p. 271., p. 277. Hivatkozza (58): Sipos M. (2005): Koncentráció és relokáció Taiwan iparában. In: Keleti Kiskönyvtár II/2-3., p. 279., p. 285. Publikáció: Ronczyk, L. – Wilhelm, Z. (2006): The Influence of the Transformation of Landscape Values on the Touristic Offer of the City of Pécs. In: Arbeitsmaterialen zur Raumordnung und Raumplanung Heft 243., pp. 79-88. Hivatkozza (59): Czigány, Sz. – Gyenizse, P. (2006): A GIS Analysis of Physical and Socio-Economic Factors Affecting Urban Development in Pécs. In: Sustainable Triangle 1., KFU-UM-PTE, Graz-Maribor-Pécs, p. 191. Hivatkozza (60): Elekes, T. – Gyenizse, P. – Nagyváradi, L. – Pirkhoffer, E. (2006): A GIS Analysis of Urban Development in Pécs. In: Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXVI., p. 272. Hivatkozza (61): Gyenizse P. – Balassa B. – Elekes T. – Nagyváradi L. (2008): Lakossági igények szerinti településminősítés geoinformatikai módszerekkel Pécs példáján. In: Területfejlesztés és Innováció II. évf. 2. sz., p. 22. Hivatkozza (62): Gyenizse P. – Nagyváradi L. – Pirkhoffer E. 2008: Pécs lakott területének minősítése - természeti adottságok és társadalmi igények elemzése térinformatikai módszerekkel –Földrajzi Közlemények 132. évf. 3. szám, pp. 326. Hivatkozza (63): Balassa B. – Szabó-Kovács B. 2009: A feketeszén-bányászat és a bányabezárások néhány fontosabb környezeti és társadalmi hatása a Közép- és Kelet-Mecsekben. In: Környezetünk természeti-társadalmi dimenziói. Publikon Kiadó, Pécs, p. 160. Hivatkozza (64): Gyenizse P. (2009): Hogyan értékelik a települési környezetük térbeli elemeit néhány magyarországi nagyváros lakói? In: Szabó Valéria – Fazekas István (szerk.): Települési


36

környezet II. Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen, p. 272. Publikáció: Ronczyk, L. – Wilhelm, Z. (2006): Beneficial Use of the Stormwater in Pécs. In: Grazer Schriften der Geographie und Raumforschung, Band 40., pp. 135-144. Hivatkozza (65): Gyenizse P. - Elekes T. - Nagyváradi L. - Pirkhoffer E. (2008): Pécs alaprajzi fejlődését befolyásoló természetföldrajzi adottságok térinformatikai vizsgálata. In: Területfejlesztés és Innováció, 2. évf. 1. szám, p. 32. Hivatkozza (66): Balassa B. – Szabó-Kovács B. 2009: A feketeszén-bányászat és a bányabezárások néhány fontosabb környezeti és társadalmi hatása a Közép- és Kelet-Mecsekben. In: Környezetünk természeti-társadalmi dimenziói. Publikon Kiadó, Pécs, p. 160. Publikáció: Wilhelm Z. – Kovács B. (2000): Környezeti konfliktusok és krízishelyzetek a történelem során az Alsó-Duna-vidéken és ezek mai hatásai. In: Fodor I.-Kovács B.-Tésits R. (szerk.): Társadalom és környezet. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 65-74. Hivatkozza (67): Fodor, I. (2006): Natural Resources of the Sustainable Regional Development in the Carpathian Basin. In: Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXVI., p. 51. Publikáció: Wilhelm Z. – Pete J. – Kisgyörgy P. (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. In: Földr. Ért. LV. Évf. 1-2. füzet, pp. 213-237. Hivatkozza (68): Benovics G. – Orbán Zs. (2009): A gazdasági növekedés akadályai Indiában. In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 206. Hivatkozza (69): Zagyi N. (2009): A judaizmus múltja és jelene Indiában. In: Modern Geográfia 2009/4., p. 3. Publikáció: Wilhelm Z. (2002): A DDNP által érintett települések gazdaságtörténeti vizsgálata. In: Iványi Ildikó – Lehmann Antal szerk.: Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 278-320. Hivatkozza (70): Remenyik B. (2008): A Dráva menti területek ökoturisztikai fejlesztése. In: Orosz Zoltán – Fazekas István szerk.: Települési környezet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, p. 78. Publikáció: Wilhelm Z. (2006): Egy véget nem érő konfliktus: a kasmíri. In: Szommer G. – Ölbei T. – Szabó L. – Wilhelm Z. szerk.: Anyaországok és (volt) gyarmataik 2. PTE Afrika – Amerika – Ázsia Universitas Munkacsoport, Pécs, pp. 167-187.


37

Hivatkozza (71): Déri I. – Kisgyörgy P. (2009): Monarchia, anarchia vagy demokrácia Nepálban? In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 186. Publikáció: Wilhelm Z. (2008): Terrorizmus Dél-Ázsiában, különös tekintettel Jammu & Kashmirra. In: Reményi P. - Szebényi A. szerk.: A nagy terek politikai földrajza, V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. PTE TTK FI KMBTK, Pécs, pp. 87-102. Hivatkozza (72): Déri I. – Kisgyörgy P. (2009): Monarchia, anarchia vagy demokrácia Nepálban? In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 186. Publikáció: Szegedi N. – Wilhelm Z. (2008): Dél-Ázsia társadalomföldrajza. In: Horváth G. – Probáld F. – Szabó P. szerk.: Ázsia regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 403-462. Hivatkozza (73): Déri I. – Kisgyörgy P. (2009): Monarchia, anarchia vagy demokrácia Nepálban? In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 186., p. 187. Hivatkozza (74): Zagyi N. (2009): A judaizmus múltja és jelene Indiában. In: Modern Geográfia 2009/4., p. 26. Publikáció: Wilhelm Z. (2008): Adatok az indiai urbanizáció folyamatának vizsgálatához. In: Modern Geográfia 2008/2. szám, pp. 1-57. Hivatkozza (75): Tóth J. (2009): Ázsia szerepe a világ óriásváros-fejlődési folyamataiban. In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 10. Hivatkozza (76): Benovics G. – Orbán Zs. (2009): A gazdasági növekedés akadályai Indiában. In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 203. Hivatkozza (77): Zagyi N. (2009): A judaizmus múltja és jelene Indiában. In: Modern Geográfia 2009/4., p. 26. Publikáció: Wilhelm Z. (2008): Fenntartható vízkezelési módok Indiában és ezek magyarországi hasznosíthatósága. In: Orosz Z. – Fazekas I. szerk.: Települési környezet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 272-276. Hivatkozza (78): Benovics G. – Orbán Zs. (2009): A gazdasági növekedés akadályai Indiában. In: Keleti Kiskönyvtár 4., p. 201., 204., 213.


38

Publikáció: Tóth J. - Trócsányi A. - Wilhelm Z. (2003): Development of regions and their environmental conditions in the Carpathian Basin. In: Columbia University Seminar Proceedings 33-34. pp. 323-338. Hivatkozza (79): Baranyai G. 2009: Gondolatok Csorba Péter "A tájhatárok kijelölése és változása" című tanulmányához. In: Földr. Közl. 133. 1. p. 75. Publikáció: Wilhelm, Z. (2006): Water and Economy – land use and hydrological coherences in the Lower Danube Region. In: Geographical Review (Földr. Közl.) CXXIX./LIII./ Volume Supplement, pp. 9-18. Hivatkozza (80): Baranyai G. – Csapó O. (2009): A településkörnyezet néhány aspektusa a Dél-Dunántúlon. In: Környezetünk természeti-társadalmi dimenziói. Publikon Kiadó, Pécs, p. 139. Publikáció: Bugya T. – Wilhelm Z. (2006): Sustainable Rainwater Management in a Rural Model Area. In: Sustainable Triangle 1., KFU-UM-PTE, Graz-Maribor-Pécs, pp. 159-173. Hivatkozza (81): Montvajszki M. – Gombos B. (2009): A csapadékvíz-hasznosítás jelenlegi helyzete és lehetőségei Szarvason. In: Szabó Valéria–Fazekas István (szerk.): Települési környezet II. Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen, p. 240. Publikáció: Babák K. – Gálosi-Kovács B. – Fodor I. – Piszter G. – Ronczyk L. – Wilhelm Z. (2009): Régi válasz új kihívásokra – A vízbázisvédelem lehetőségei Indiában. In: Fábián Sz. I. – Kovács I. P. szerk.: Az édesvízi mészkövektől a sivatagi kérgekig. Geographia Pannonica Nova 6., pp. 61-80. Hivatkozza (82): Petrik A. B. – Stefán K. (2009): A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában. In: Szabó Valéria–Fazekas István (szerk.): Települési környezet II. Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen, p. 17.


39

6. AJÁNLÁSOK


40


41


42

7. OKTATOTT TÁRGYAK TEMATIKÁJA


43

1. A tantárgy neve: Biogeográfia

2. Kódja: 3. Heti vagy összes/félév óraszám: 2 óra/hét 4. Kreditértéke: 2

5. Felvétel feltétele (max 3): nincs

6. Meghirdetés gyakorisága: tavaszi félévben 7. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Wilhelm Zoltán 8. A tantárgy oktatója (oktatói): Dr. Wilhelm Zoltán 9. Az oktatás nyelve: magyar 10. A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma elsajátításának célja, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek leírása: A tantárgy a szakmai törzsanyag része. Áttekintő jellegű előadás a természetföldrajzi és biogeográfiai folyamatokról. Az MSc és a tanárképzés kötelező alapozó tantárgya. 11. A tantárgy tartalma, tematikája: Bevezetés a diszciplínába – A biogeográfia tudománya Mi a biogeográfia? Definíció, Más tudományokhoz való viszony, Alapelvek, A modern tudomány, A kortárs biogeográfia művelése, A jelenlegi helyzet A biogeográfia története A felfedezések kora, Biogeográfia a XIX. században, Négy angol tudós, Más XIX. századi eredmények, A XX. század első fele, Biogeográfia 1950 után Környezeti és történeti keretek – A természeti tényezők Éghajlat, Napsugárzás és hőviszonyok, Csapadék- és szélviszonyok, Talajok, Primer szukcesszió, Fontosabb talajtípusok, Ritka talajok speciális növényi adaptációval, Vízi környezetek, Rétegződés, Áramlási viszonyok, Nyomás és sótartalom, Az ár-apály zóna, Mikrokörnyezetek, Kis méretű környezeti változatosság, Az alkalmas mikrokörnyezetek benépesülése Az egyes fajok eloszlása A földrajzi keret, Módszertani kérdések: térképezés és a terület felmérése, Az egyedek eloszlása, A populációk eloszlása, Populációnövekedés és demográfia, Hutchinson multidimenzionális niche-koncepciója, A földrajzi keret, mint a niche egy tükörképe,


44

Egyedszám és eloszlás,Elterjedési határok, Természeti korlátozó tényezők, Zavarás, Más élőlényekkel való kölcsönhatás, Szintézis, Adaptáció és génáramlás Az életközösségek eloszlása Történeti és biogeográfiai távlatok, Definíciók, Közösségi szerveződések: energetikai szempontok, Közösségek eloszlása térben és időben, Térbeli mintázatok, Időbeli mintázatok, Szárazföldi biomok, Trópusi esőerdők, Trópusi lombhullató erdők, Tövises erdőségek, Trópusi szavanna, Zonális sivatagok, Sclerophyllous erdők, Szubtrópusi örökzöld erdők, Mérsékeltövi lombhullató erdők, Mérsékeltövi esőerdők, Mérsékeltövi sztyep, Boreális erdők, Tundra, Vízi életközösségek, Tengeri életközösségek, Édesvízi életközösségek, A biomok és életközösségek globális összehasonlítása A változó Föld A földtörténeti korbeosztás, A kontinensvándorlás elmélete, Wegener elmélete, A kontinensvándorlás elméletének korai bírálata, A kontinensvándorlás elméletének bizonyítása, A globális lemeztektonika, A kontinensek tektonikájának története, Az óceáni medencék és a szigetívek tektonikájának története, A lemeztektonika éghajlati és biogeográfiai következményei Eljegesedés és biogeográfiai folyamatok a pleisztocénben Az eljegesedés okai és kiterjedése, Hatása a jégmentes területekre, A hőmérséklet, Az éghajlati területek eltolódása, Tengerszint-változások a pleisztocénben, Biogeográfiai válaszok az eljegesedésre, A szárazföldi életközösségek válasza, A növénytársulások reagálása az eljegesedésre, Vízi életközösségek, Biotikus változások és eljegesedési ciklusok, Evolúciós válaszok és pleisztocén vándorlás, Eljegesedési ciklusok és kihalások, Kipusztulási elmélet, Alternatív magyarázatok a pleisztocén kihalásokra Történeti mintázatok és folyamatok – Alkalmazkodás vagy kihalás Taxonómia, Faj-fogalmak, Magasabb besorolások, Makroevolúció, Evolúció az ősmaradványok alapján, Mikro- és makroevolúció, Alkalmazkodás, A genetikus elkülönülés folyamata, Allopatrikus alkalmazkodás, Sympatrikus alkalmazkodás, Phyletikus alkalmazkodás, Diverzifikáció, Ökológiai elkülönülés, Adaptív radiáció, Kihalás, Ökológiai folyamatok, Kihalások ma, Kihalások az ősmaradványok alapján, A fajok kiválasztódása, A fajok kiválasztódásának folyamata, A fajok kiválasztódásának példái Elterjedés Mit takar a diszperzió? Az elterjedés, mint ökológiai folyamat, Az elterjedés, mint történeti biogeográfiai esemény, Diszperzió és területi expanzió, Ugrásszerű elterjedés, Diffúzió, Szekuláris migráció, A mozgás mechanizmusa, Aktív szóródás, Passzív szóródás, A korlátok természete, Fiziológiai korlátok, Ökológiai és fiziológiai korlátok, Biotikus kicserélődés és elterjedési utak, Folyosók, Szűrők, Véletlenszerűen választott utak, Egyéb elterjedési utak, Elterjedési kanyarok fajokon belül és fajok között, Kolónia alapítása, Lakóhelyválasztás, Mit képez egy hajtás? Túlélni egy új élőhelyet Endemizmus, provincializmus és szétválás Endemizmus, Kozmopolitizmus, Az endemizmusok osztályozása, Provincializmus, Szárazföldi régiók és provinciák, Biogeográfiai vonalak, A szigetek osztályozása, Tengeri régiók és provinciák, A bióták közötti mennyiségi hasonlóságok, Szétválás, Mintázatok, Folyamatok A származások története A biodiverzitás osztályozása, Evolúciós osztályozás, Származástani rendszerezések, Molekuláris rendszerezések, A származástani rendszerezés korlátai, Az ősmaradvány, Az ősmaradvány korlátai, Az ősmaradványok biogeográfiai jelentősége, A történeti szintézis felé? A biogeográfiai történetek rekonstrukciója Korai törekvések: a származási központok meghatározása, Koncepciók és kritériumok, Egy


45

példa: tengeri kígyók, Kritikai megjegyzések, Pánbiogeográfia és „vicariance” biogeográfia, Croizat pánbiogeográfiája, Hennig progresszió-szabálya, „Vicariance” biogeográfia, Modern történeti biogeográfia, Megközelítések, A hawaii példa, Értékelés és távlatok Kortárs mintázatok és folyamatok Sziget-biogeográfia: a fajgazdagság mintázatai, Történeti háttér, Sziget-mintázatok, Faj-terület viszonyrendszer, A fajelkülönülés viszonyai, Faj-ciklus, A sziget-biogeográfia egyensúlyelmélete Fajdiverzitás a kontinentális és tengeri élőhelyeken Biodiverzitás és konzerváció A biogeográfia helyzete Biogeográfia a XXI. században 12. Értékelés: szóbeli vizsga 13. A tantárgy kötelező és ajánlott irodalma: Kötelező: Keveiné Bárány I.(1991): Biogeográfia. JATE Press, Szeged, 190 p. Wilhelm Zoltán (2005): Biogeográfia. HEFOP jegyzet Ajánlott: Borsy Z. szerk. (1993): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 832 p. Kádár L. (1965): Biogeográfia. Tankönyvkiadó, Bp., 407 p. Péczely Gy. (2002): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 336 p. Brown, J. H. – Lomolino, M. V. (1998): Biogeography. Sinauer Associates, Sunderland, 691 p.

A tantárgyleírás készült: 2006. május 30.

Készítette: Dr. Wilhelm Zoltán tantárgyfelelős

Jóváhagyta: Dr. Majer József szakfelelős


46

1. A tantárgy neve: Környezetgazdálkodás, biogazdálkodás


5. Felvétel feltétele (max 3):

6. Meghirdetés gyakorisága: tavaszi félévben 7. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Wilhelm Zoltán 8. A tantárgy oktatója (oktatói): Dr. Wilhelm Zoltán 9. Az oktatás nyelve: magyar 10. A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma elsajátításának célja, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek leírása: A tantárgy a szakmai törzsanyag része. Áttekintő jellegű előadás a környezetgazdálkodás és a biogazdálkodás elveiről, kereteiről, intézményrendszeréről. Az MSc és a tanárképzés kötelezően választható alapozó tantárgya. 11. A tantárgy tartalma, tematikája: A környezetgazdálkodás történeti keretei Környezetgazdálkodás a XXI. században A környezetgazdálkodás személyi és intézményi feltételrendszere A környezetgazdálkodási programok végrehajtása Környezeti auditálás és környezetgazdálkodás A biogazdálkodás története A biogazdálkodás földrajzi keretei A biogazdálkodás tudományos alapjai A biogazdálkodás társadalmi alapjai A biogazdálkodás módszerei A termőhelytől a piacig A biogazdálkodás és profittermelés


47

12. Értékelés: szóbeli vizsga 13. A tantárgy kötelező és ajánlott irodalma: Kötelező irodalom: Sántha Attila (1993): Környezetgazdálkodás – Általános rész. Akadémiai Kiadó, Bp., 146 p. Sántha Attila (1993): Környezetgazdálkodás – részletes rész. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 327 p. Ajánlott irodalom: Friedman, Frank (2003): Practical Guide to Environmental Management. ELI, Washington DC, 700 p. Fromartz, S. (2006): Organic, Inc. Harcourt Books, Orlando, 280 p.



Jóváhagyta: …Dr. Majer József………………, szakfelelős


48

1. A tantárgy neve: Településkörnyezet


5. Felvétel feltétele (max 3): nincs

6. Meghirdetés gyakorisága: őszi félévben 7. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Wilhelm Zoltán 8. A tantárgy oktatója (oktatói): Dr. Wilhelm Zoltán 9. Az oktatás nyelve: magyar 10. A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma elsajátításának célja, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek leírása: A tantárgy a szakmai törzsanyag része. Áttekintő jellegű előadás a települések környezetének történeti alakulásáról, változásáról hazai és nemzetközi példák alapján. Az MSc és a tanárképzés kötelezően választható alapozó tantárgya. 11. A tantárgy tartalma, tematikája: A települések kialakulását, fejlődését meghatározó környezeti tényezők (litoszféra (talaj, nyersanyagok, domborzati viszonyok), atmoszféra (klimatikus viszonyok), hidroszféra (ivó- és öntöző-vízkészletek, árapály, árvízveszély, talaj-, rétegvíz-készletek), bioszféra (élelem és nyersanyagforrás, veszélyek). A növényzet szerepe a települések kialakulásban, hatása a települési környezetre. A víz szerepe a települések kialakulásban, hatása a települési környezetre. A városklímák kialakulásának okai, sajátosságai. A szmogok kialakulása, veszélyei, az egyes típusok jellemzése. Az antropogén levegőszennyezés forrásai, az ipar, a közlekedés és a háztartások által kibocsátott légszennyező anyagok hatásai. A talajra gyakorolt antropogén hatások (mezőgazdaság, települések), a szennyezések minősége (szerves, szervetlen, hatása a talajpusztulás folyamatában, az ellenük való védekezés. A településekhez kötődő vízszennyezések (vegyiszennyezés, hőszennyezés), az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kommunális tevékenységek hatása a felszíni és felszín alatti


49

vizekre. A településekhez kötődő zajszennyezések. 12. Értékelés: szóbeli vizsga 13. A tantárgy kötelező és ajánlott irodalma: Kötelező: Bodnár L. – Fodor I. – Lehmann A. (1999): A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 391 p. Ajánlott: Reichholf, J. (1989): A települések ökológiája. Magyar Könyvklub, Bp., 222 p. Wilhelm Z. (2001): Az Alsó-Duna-vidék településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata. In: Tóth József - Wilhelm Zoltán: Konzerváció, modernizáció, regionalitás a Dél-Dunántúlon I. kötet. PTE-KÖM, Pécs, 145 p. Wilhelm Z. - Cserti Csapó T. (1996): The Impact Of Political Factors On Environmental Condition In Regions Of The Southern Border in Hungary. Region and Regionalism Nr. 3., pp. 116-123. Ronczyk L. – Wilhelm Z. (2006): The Influence of the Transformation of Landscape Values on the Touristic Offer of the City of Pécs. In: Arbeitsmaterialen zur Raumordnung und Raumplanung Heft 243., pp. 79-88.



Jóváhagyta:


50

1. A kurzus címe: A társadalmi-gazdasági tér regionális természeti- és környezeti problémái 2. A kurzusért felelős oktató, beosztása: Dr. Wilhelm Zoltán, egyetemi docens 3. A kurzus helye a képzés rendszerében: PhD I. évfolyam, őszi szemeszter 5. Kreditértéke: 4

6. Előfeltétele-e a kurzus valamelyik szakmai beszámolónak? igen (Általános természetföldrajz) 7. A kurzus tartalma, tematikája:

A kurzus célja a totálissá váló földrajzi térben lejátszódó társadalom és környezet kölcsönhatások elemzése úgy, hogy a geográfus diplomával nem rendelkezők is biztos természetföldrajzi alapokat sajátítsanak el. Megvizsgáljuk – néhány hazai és külföldi példa segítségével – a társadalmi-gazdasági fejlődés során lejátszódó környezet-átalakítási folyamatokat, ezeket elemezzük visszahatásaik alapján is. Kiemelt figyelmet szentelünk a településfejlődésben szerepet játszó természeti tényezők tanulmányozásának. Áttekintjük a legfontosabb településkörnyezeti problémákat. 8. Kötelező irodalom: Beluszky P. et al. (2000): Magyarország településkörnyezete. MTA, Budapest, 465 p. Bodnár L. – Fodor I. – Lehmann A. (1999): A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 391 p. Borsy Z. szerk. (1993): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 832 p. Czelnai R. (1999): A világóceán. Vince Kiadó, Budapest, 182 p. Daily, G. – Ellison, K. (2002): The New Economy of Nature. Island Press, Washington DC, 256 p. Fodor I.-Kovács B.-Tésits R. (szerk.): Társadalom és környezet. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 317 p. Friedman, Frank (2003): Practical Guide to Environmental Management. ELI, Washington DC, 700 p. Goudie, A. (2006): The Human Impact on the Natural Environment. Blackwell Publishing, Oxford, 350 p. Keys, D. (2002): Katasztrófa – hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világot. Vince Kiadó, Budapest, 494 p. Lányi A. szerk. (2003): Természet és szabadság. Osiris, Budapest, 283 p. Péczely Gy. (2002): Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 336 p. Sántha A. (1996): Környezetgazdálkodás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 368 p.


51

Szegedi S. (2002): Környezet és társadalom kölcsönhatása a Kárpát-medencében a honfoglalástól a XX. századig. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Tóth J. – Ronczyk L. – Wilhelm Z. szerk.: Sustainable Triangle 1., KFU-UM-PTE, Graz-Maribor-Pécs, 230 p. Wilhelm Z. (2008): Adatok az indiai urbanizáció folyamatának vizsgálatához. In: Modern Geográfia 2008/2. szám, pp. 1-57. Wilhelm, Z. (2006): Water and Economy – land use and hydrological coherences in the Lower Danube Region. In: Geographical Review (Földr. Közl.) CXXIX./LIII./ Volume Supplement, pp. 9-18. Wilhelm, Z. – Ulcz, Gy. (2006): Environmental and Nature Protection in the Carpathian Basin Reflecting One month of the Printed Press. In: Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXVI., pp. 242-248. Wilhelm Z. (2001): Az Alsó-Duna-vidék településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata. In: Tóth József - Wilhelm Zoltán: Konzerváció, modernizáció, regionalitás a Dél-Dunántúlon I. kötet. PTE-KÖM, Pécs, 145 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium


52

8. NYELVVIZSGA BIZONYÍTVÁNYOK


53


54


55

9. HABILITÁCIÓS TANTERMI ELŐADÁSOK TÉMAKÖREI


56

Témakörök

1. India városfejlődésének történeti aspektusai

2. A szavannák biogeográfiája

3. A természeti környezet és a településfejlődés kapcsolata


57

10. TUDOMÁNYOS ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓJA


58

Területi különbségek vizsgálata Indiában a SENTIENT Index alkalmazásával

1. Bevezetés, problémafelvetés

Teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy a világ társadalomföldrajzi szempontból legváltozatosabb állama India. Lakosságának etnikai, nyelvi, vallási, illetve kaszttagolódása olyan heterogenitást eredményez, melyre más országban aligha találunk példát. Mindez együtt jár a hatalmas állam természetföldrajzi adottságaiban meglévő különbségekkel is: a Föld legmagasabb hegységének csúcsaitól a tengerparti síkságokig, a trópusi sivatagtól az esőerdőkig juthatunk el Indián belül. Ez a rendkívüli sokszínűség természetes módon eredményez komoly regionális különbségeket. Az országról készült hazai elemzések zöme a tagállamok, szövetségi területek szintjén vizsgálja az Indián belüli regionális különbségeket (SURÁNYI S. 1978, TRÓCSÁNYI A. – WILHELM Z. 1996, SZEGEDI N. – WILHELM Z. 2008, CSEKE L. 2009), mely – bár sokszor maga az elemzés ténye is megsüvegelendő – pontatlan megközelítés. Példaként vegyük szemügyre a 2001-es népszámlálás városlakókra vonatkozó jellemzőit. Ha figyelmen kívül hagyjuk a tulajdonképpen majdnem tisztán városi tértípusokból álló szövetségi területeket (Union Territories, pl. Delhi, Chandigarh, Pondicherry), akkor az indiai adminisztráció hierarchiájának második szintjén álló területi alakulatok (tagállamok) egyike sem éri el az 50%-os urbanizációs szintet. Mindemellett az olyan óriási közigazgatási egységek, mint amilyenek az indiai államok (az EU tagországai közül Lengyelország felel meg egy átlagos lakosságú indiai államnak), illetve a megavárosok szubkontinensen fekvő képviselőinek adminisztratív hovatartozása alapvetően módosíthatja a statisztikai és vele együtt a térképi felvételt. Ha Delhi nem szövetségi területként szerepelne, akkor Uttar Pradesh állam városlakóinak aránya 20,78%-nál közel 6%-kal lenne magasabb (26,44%), de a fővárossal szintén határos Haryana államhoz csatlakoztatása esetén máris India legurbanizáltabb tartománya jönne létre, hiszen az állam lakosságának hirtelenjében 55,71%-a városlakóvá válna. A dolog fordítva is működik, ugyanis a Delhinél népesebb Mumbai (Bombay) és Kolkata (Calcutta) nem szövetségi területek, így Maharashtra és Nyugat-Bengál államok statisztikai adataiban jelennek meg. Ha Mumbait kiszakítanák Maharashtrából, akkor az állam urbánus népessége 42,42%-ról 30,72%-ra olvadna. Még drasztikusabb lenne a változás, ha Kolkata kapna szövetségi területi besorolást, mert ebben az esetben Nyugat-Bengál 27,97%-os – országos átlagon álló – urbanizációs szintje 13,75%-ra zuhanna (WILHELM Z. 2008a). Mindebből következik, hogy India jelenlegi urbanizációs jellemzőinek vizsgálatát sem célszerű a tagállamok szintjén folytatni, nem is beszélve más társadalomföldrajzi vizsgálatokról. Az óriási szélsőségek átlagai elfedik a lényeget. 2. Célkitűzés Célravezetőbbnek tűnik, a még kezelhető statisztikai állományokat produkáló, a tagállamok/tartományok és szövetségi területek adminisztratív hierarchiaszintjét követő körzetek (districts) adatait elemezni, ezzel láttatni az indiai területi különbségeket. Természetesen az országban meglévő adminisztratív differenciák eredményeként a körzetek sem jelentenek minden szempontból összevethető entitásokat1, de a tagállami szint kutatási eredményeinél jóval pontosabb képet kaphatunk vizsgálatukkal. Annak ellenére, hogy a dél- 1 A legnagyobb és legkisebb népességű körzet lakosságszáma úgy aránylik egymáshoz, mint Magyarországé Esztergoméhoz.


59

ázsiai országban az államok határait többször módosították az 1947-es függetlenség óta, a körzethatárok állandónak bizonyultak, melyek egyébként a történelmi adóhatárokhoz igazodnak. Ezek az egykori adózási körzetek (tahsil, ejtsd: tehszil) meglehetősen stabilnak mutatkoznak és a mai körzetek szubdivízióit alkotják.

Az indiai területi különbségek elemzését a 2001-es népszámlálás adataira alapozva végeztük el. Ezekre támaszkodni meglehetősen idejétmúltnak tűnhet, de tekintettel az ország gigantikus méreteire, az indiai statisztikai hivatalok a mai napig tesznek közzé új adathalmazokat, melyek a legutóbbi cenzus primer produktumai. Munkánkkal szándékunkban áll egy olyan adatbázist létrehozni, mely összevethető a következő – vélhetően 2011-es – népszámlálás mutatóival is, így világosan láttathatjuk majd a változások irányait, illetve okait.

Célunk volt továbbá feltárni egy új, a legutóbbi indiai népszámlálás adataira épülő elemzési módszert, amelyet jelen keretek között kívánunk először megmutatni. 3. Módszer

Jelen munkánk eredményeként az ország körzeteit relatív fejlettségüket tükröző sorba rendeztük a SENTIENT Index segítségével. A módszer kiindulási alapját a TÓTH J. által alkotott tetraéder-modell nyújtotta. E szerint: a települést egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi és műszaki struktúrák rendszereként értelmezzük. Ez a felfogás az egyes struktúrák harmonikus fejlettségét feltételező optimális esetben leginkább egy tetraéderrel tehető szemléletessé, amelynek alapja a földrajzi környezet, három másik lapja pedig a gazdasági, a társadalmi és a műszaki (infrastrukturális) szféra. Az élek mentén, az egyes szférák között a struktúrák fejlettségétől függő erősségű kölcsönhatás van; a település e szférák (és kölcsönhatásaik) együttes rendszere, amely szféránként és egységes organizmusként szoros kölcsönhatásban van a természeti környezettel. E rendszerek bonyolultsági szintje szerint különíthetők el (az adott terület egész településállománya sajátosságainak és az egyes elemek viszonylagos különbségeinek figyelembevételével) a különböző településtípusok (TÓTH J. 1981).

Meggyőződésünk szerint a tetraéder-modell nem kizárólag a településtípusok meghatározására alkalmas, hanem mint elméleti-gyakorlati bázis, nagyobb területi egységek fejlettségének mérésére is kiválóan használható2. Az egyes szférák kvalitatív jegyeinek meghatározására statisztikai adatokat használtunk, a legutóbbi indiai népszámlálás eredményeit alapul véve. Engedve a Nyugaton oly’ divatos, a kutatási módszerre, illetve az eredményekre egyszerűen utaló, de mégis értelmes mozaikszavak dömpingjének, mi is megalkottuk a metodikára és a vizsgálati terület változásainak követésére mutató mozaikszavunkat:

SENTIENT Index = Society, Economy, iNfrasTructure, physIcal environmENT Az angol „sentient” szó jelentése: érző, érzékeny. Az általunk szerkesztett, tetraéder-modellen alapuló komplex fejlettségi mutató, a földrajzi környezetben végbemenő változásokra érzékenyen „reagál”, az egyes szférákban bekövetkező események hatására módosul, így a területi komparatív vizsgálatok szemléletes eredményeket produkáló eszköze lehet.

Munkánkban az 593 indiai körzet adataival dolgoztunk, támaszkodva a 2001-es indiai népszámlálás körzeti szintű információira. Az adatok elektronikusan nem szabadon hozzáférhetőek, így az indiai népszámlálás weboldalán generálható Java alapú GIS 2 A tetraéder-modellre alapozott területi-elemzési módszer nem új. Azt a TÓTH JÓZSEF vezette kutatócsoport kezdeményezte (TÁGINTER-analízis) 1995-ben, a Baranya megye fejlesztési koncepciójának elkészítésére kiírt pályázatra benyújtott ajánlat elkészítése során.


60

térképekről – több hónapos elfoglaltsággal – körzetenként kellett leolvasnunk azokat, ekképpen létrehozva saját digitális adatbázisunkat. Ugyanezen a honlapon más, nem közvetlenül a körzetekre vonatkozó (tagállami és szövetségi területi szintű) ismertetők is fellelhetők, ezeket továbbszámolva tudjuk majd felhasználni. Jelen esetben ezeket mellőztük, inkább a matematikai-statisztikai feldolgozásokra helyezvén hangsúlyt, a komplex mutató alapjául szolgáló adatsorokat elemeztük. A fejlettségi sorrendet megállapítandó, egyszerű, relatív sorrendek alapján, a helyezések átlagára építve dolgoztunk.

A társadalmi szféra jellemzésére a következő adatokat használtuk: D1 = városi népesség aránya; D2 = írni-olvasni tudók aránya; D3 = az írni-olvasni tudók nemi megoszlásában meglévő különbség; D4 = diplomások aránya; D5 = fogyatékkal élők aránya. A D1, D2 és a D4 esetében nincs szükség magyarázatra. A D3 adatait azért használtuk, mert Indiában rendkívül fontos észrevennünk az egy körzeten belül élő, hét éven felüli írni-olvasni képes férfiak és nők arányában meglévő különbséget. Könnyen belátható, hogy ebben az alapvetően férfiközpontú társadalomban, ha a szóban forgó, nőkre vonatkozó arány a férfiakéhoz közelít, akkor egy – legalábbis humán adottságaiban – fejlettebb körzetet találtunk. A D5 mutatóit azért választottuk, mert minél zártabb (kasztok, alkasztok, elzárt faluközösségek stb.) az adott társadalmi kör, minél rosszabbak az életkörülmények (hiányos táplálkozás, környezeti ártalmak stb.), sajnos annál nagyobb az esély fogyatékkal világra jövő utódra. Ugyanakkor sajnálatos módon Indiában ma is előfordulnak a szülők, vagy ún. „koldusgazdák” által gyerekeken végrehajtott, esetleg önkezűleg elvégzett csonkítások a koldulásból származó jövedelmek biztosítása érdekében (NIEUWENHUIZEN, P. 2006). Fentiek alapján – véleményünk szerint – a fogyatékkal élők kisebb aránya, fejlettebb körzetet jelent Indiában. Mindemellett a vizsgált adminisztratív szint egységeinek általában igen jelentős népességszámából következően, a befogadó intézmények nem torzítják ezeket az adatokat.

A gazdasági szféra körzeti szintű fejlettségét az alábbi adatokkal mértük: D6 = teljes foglalkozásúak aránya; D7 = nem mezőgazdasági dolgozók aránya; D8 = eltartottak aránya; D9 = banki szolgáltatások használata; D10 = gépkocsival rendelkező háztartások aránya.

Az infrastrukturális adottságokra vonatkozó információgyűjtés elsősorban – az adatforrás sajátosságaiból fakadóan – a háztartások közműellátottságára, a lakások komfortfokozatára koncentrál. A gazdasági, vállalkozói környezetet jellemző adatok felkutatása, beszerzése, számítása munkánk egy későbbi fázisában realizálható. Jelenleg az alábbi mutatókat használjuk: D11 = fürdőszoba a lakásban; D12 = nincs mellékhelyiség a lakáshoz; D13 = világítás elektromos árammal; D14 = telefonok száma.

A természeti környezetet jellemző paraméterek alkalmazása a nyomasztóbb feladatunk, mivel a környezeti elemek minőségét jelző adatok nem hozzáférhetőek. Kísérletezünk egy, az emberi komfortérzetet fókuszba állító mutató generálásával, melyet az éghajlati jellemszámokból eredeztetünk, de ezt jelen keretek között még nem tudjuk használni. Ezért most csak a népsűrűséggel (D15) dolgoztunk. Minél alacsonyabb az egy km2-re jutó lakosok száma, annál kevésbé degradált természeti környezetet feltételezünk, vagyis ezeket a körzeteket soroltuk előrébb. Persze ez a paraméter nem jelzi az emberi életminőséget


61

megfelelően, hiszen a Himalája körzeteiben, vagy Ladakhban a szinte érintetlen természeti környezet ellenére is igencsak küzdelmes az élet (KISS-CSAPÓ G. 2009).

A fentieken kívül még számos adatot rögzítettünk, amelyeket aktuálisan felhasználunk, ilyen: a jegyzett kasztok és törzsek létszáma, vallási megoszlás, a körzetek legnépesebb településének lélekszáma. Ezek a matematikai-statisztikai elemzések során válnak érdekessé, pl. a korreláció számítások segítségével. 4. Eredmények Az ország városaiban a népesség közel 28%-a élt 2001-ben. Tagállami, szövetségi területi szinten is jelentős különbségek mutatkoznak e tekintetben, de a körzeteket vizsgálva a két lehetséges szélsőértékkel is találkozunk: kilenc körzetben a lakosság 100%-a urbánus, tízben pedig mindenki rurális polgár. Előbbi körzetek mindegyike milliós városokhoz, vagy szövetségi területhez (Pondicherry) köthető. A 10%-os urbanizációs szintet el nem érő körzetek Északkelet-Indiában alkotnak szinte összefüggő övezetet, Kelet-Uttar Pradeshtől Biharon, Orissán és Nyugat-Bengál É-i vidékén át a Himalája térségét és a kis északkeleti államokat érintve. Emellett a Nyugati-Himalája (Himachal Pradesh, Uttaranchal Jammu & Kashmir) vidékein találunk kiterjedt városhiányos terrénumokat. Az országos átlagot meghaladó városi lakosságot tömörítő körzeteket ábrázolva megállapítható, hogy Indiában „urbanizációs tengelyek” formálódnak, jobbára a megavárosokat összekötve (1. ábra). Érdekes, hogy Kolkata és Delhi között – a Great Trunk Road kommunikációs szerepe ellenére – ez nem alakult ki, viszont a pakisztáni Lahore irányában megvan. Figyelemre méltó a Tamil Nadu és Karnataka határán formálódó urbánus csomópont (1. ábra), mely hipotézisünk szerint jó néhány további mutató kedvező voltát vetíti előre. Ha a szakirodalomban fellelhető generalizált, valamely térbeli tulajdonság szemléletessé tételére alkalmazott grafikai megoldások (pl. Arany Háromszög, Pentagon, Kék Banán stb.) analógiájára akarunk eljárni, akkor leginkább egy kifeszített íjjal tehetők szemléletessé az indiai városodott/városiasodott térségek (1. ábra). E megfigyelésünket Indiai Felajzott Íj (Indian Drawn Bow) névvel kívánjuk a szakmai közönség elé vinni.

A hét évesnél idősebb írni-olvasni képesek megoszlása, a legutóbbi népszámlálás szerint, Indiában 65,38%. Ha az átlagot meghaladó értékkel rendelkező körzeteket ábrázoljuk, kirajzolódnak az 1. ábráról ismert tengelyek, ugyanakkor a Himalája és az ÉK-i kisebb államok körzetei is tömegesen jelennek meg. Utóbbiak esetében a keresztények magas aránya szolgálhat magyarázatul, míg az előbbiek esetében is van vallási komponense e jeles mutatónak, mégpedig a buddhisták, és velük együtt a tanult szerzetesek magasabb száma. Ugyanakkor más, a hegyi népességre jellemző szociokulturális elemek is jelentékenyen részt vesznek e paraméter ilyetén alakulásában.

A betűvetésre és olvasásra képes férfiak és nők száma között a társadalmi hagyományok miatt India szerte jelentős különbségeket észlelhetünk az előbbiek javára. Egyetlen körzete van az országnak, ahol az írni-olvasni tudó nők aránya magasabb a férfiakénál: ez a Meghalaya állambéli Jaintia Hills. Ugyanezen állam két körzetében, két keralai és négy mizorami körzetben, illetve a Pondicherryben elhelyezkedő Maheban közel azonos. 2,5-szer több férfi tud írni-olvasni a bihari Supaul és az Uttar Pradesh-i Shrawasti körzetében. Ezzel meg is érkeztünk a nepáli határvidékre, egyben India legelmaradottabb térségébe. A szóban forgó mutató legrosszabbjai szinte egy tömbben itt helyezkednek el. Dél-indiai körzet csak az 1,8-as szorzónál kerül elő, az Andhra Pradesh-i Mahbubnagar, mely jelentős számú muszlim lakossággal rendelkezik. Keralai körzetet pedig 1,1-nél rosszabb mutatóval nem is találunk.


62

1. ábra: A 30%-ot meghaladó városi lakossággal rendelkező körzetek és „urbanizációs tengelyek” Indiában 2001-ben (szerk. WILHELM Z.)

A diplomások aránya a felnőtt lakosság körében ott a legmagasabb, ahol nagyvárosi tértípust találunk, jelentős adminisztratív funkcióval. Ebből következően komoly szórás mutatkozik a térképi felvételt követően. A legtöbb diplomást – a többi 18 évesnél idősebbhez viszonyítva – Újdelhi körzete tömöríti (22,9%), a legkevesebbet (0,9%) a meghalayai South Garo Hills (érdekes, hogy az írni-olvasni tudók arányát tekintve még 117 körzetet maga mögé utasít). A fogyatékkal élők körzetenkénti arányát vizsgálva feltűnik, hogy némely, a szekunder szektor túlsúlyával jellemezhető területen kiugróan magas. A „leg” ebben a tekintetben a gujarati Valsad körzete – az alig hihető – 58,77%-os értékkel. Mindenesetre itt van a világ egyik legszennyezettebb térsége, a vegyipari központ Vapi város környékén, ahol pl. 2007-ben a felszínalatti vizek higanykoncentrációja 96-szorosa volt a WHO sztenderdnek3. A gazdasági szféra kiválasztott jellemszámai közül a teljes foglalkozásúak aránya (évente hat hónapnál hosszabb ideig van munkaviszonya) ott magas, ahol erős a szekunder és a tercier szektor, vagy magas szintű mezőgazdálkodás folyik, jelentősebb csapadékmennyiségre, illetve öntözésre támaszkodva (WILHELM Z. 2008b). Ebből következően a D-i, a himalájai és az ÉK-i államok körzetei vannak kedvezőbb helyzetben. Első helyen áll a Himachal Pradesh-i Lahul & Spiti körzete. Munkavállalóinak 57,8%-a teljes foglalkozású. A sort az Uttar Pradesh-i Deoria zárja (17,2%). A nem mezőgazdasági dolgozók aránya természetes módon a városiasodott területeken a legmagasabb, ugyanakkor az erős tercier szektorral rendelkező körzetekben is kiugró. A 2001-es népszámlálás adatai szerint nincs mezőgazdasági munkavállaló a

3 The World’s Worst Polluted Places. The Top Ten of the Dirty Thirty. Blacksmith Institute 2007. http://www.blacksmithinstitute.org/wwpp2007/finalReport2007.pdf (Utolsó letöltés: 2009. december 9.)


63

turizmusáról híres Lakshadweep szigetein. A lista előkelő helyeit foglalják el a Konkan és a Malabár-part ősi kereskedőtelepüléseinek és a turizmusipar központjainak otthont adó körzetek. A sor végén (utolsó a Madhya Pradesh-i Dindori – 9,8%) a nagy É-i államok – jobbára Bihar, Uttar Pradesh és Chhattisgarh – mezőgazdasági övezeteinek közigazgatási egységei állnak. Az eltartottak aránya a teljes népességen belül, sokatmondó mutató, főleg nekünk, magyaroknak. Ha a ⅔-¾ közötti mutatóval rendelkező körzeteket ábrázoljuk, akkor a Delhi-küszöbtől K-re elterülő, jobbára mezőgazdasági profilú Hindusztáni-alföld besötétedik. D-en Kerala viszi a prímet, Malappuram körzete 75,9%-os adatával indiai csúcstartó. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy szemben az É-i területek alkalmi mezőgazdasági munkákból némi jövedelemre számító, vagy munka nélkül tengődő, mélyszegénységben élő állampolgáraival, Keralában az „eltartók” magasabb jövedelméből többnyire viszonylagos jólétben lehet élni. A banki szolgáltatások használata egy-egy háztartás számára több feltétel meglététől függ: jövedelem, hitelképesség, megfelelő infrastruktúra (akár telefon, vagy internet) stb. Ezek közül a jövedelem a legfontosabb, hiszen banki ügyeket ma már bárki bárhonnan intézhet. Mindenesetre ott, ahol az emberek jelentős arányban használnak banki szolgáltatásokat, fejlett gazdasági környezetet feltételezhetünk. A gépkocsik száma nem csak a lakosság vagyoni helyzetére enged következtetni, hanem a modern vállalkozások meglétére, illetve az infrastrukturális háttér kiépítettségére is. Ennek megfelelően a nagyvárosi terek – főleg a megavárosok és tartományi székhelyek – és az izmos szekunder és tercier szektorral rendelkező körzetek vezetnek. Feltűnő a punjabi területek mérvadó jelenléte e terrénumok között. Egyébként első helyen Nyugat-Delhi körzete áll, 17%-os „gépkocsi-ellátottsággal”, míg a jharkhandi Sahibganj háztartásainak mindössze 0,3%-a rendelkezik ezzel a kiváltsággal, ez pedig az utolsó pozíciót jelenti. A leszakadó helyeken szinte kizárólag Bihar, Orissa, Jharkhand és Chhattisgarh körzetei osztoznak. Megjegyzendő, hogy a statisztikában szereplő gépkocsik nem tartoznak a jobbára erősen környezetszennyező nehézgépjárművek, illetve az indiai nagyvárosok levegőminőségére katasztrofális hatással lévő nagy tömegben futó kétütemű két- és háromkerekű járművek közé. Az infrastruktúrát vizsgálva (fürdőszoba a lakásban, nincs mellékhelyiség a lakáshoz, világítás elektromos árammal, telefonok száma), jelen szűk keretek között ismét csak a népszámlálási adatokra támaszkodhatunk. Természetesen a további elemzéseink során górcső alá vesszük pl. a körzetekre jellemző kommunikációföldrajzi infrastruktúrát is. Korrelációszámítások nélkül is evidens, hogy a városiasodott térségek vannak a legjobb helyzetben az infrastrukturális szférát tekintve. Ezek közül is a déli államok és Punjab viszik a prímet. Elgondolkodtató, hogy amíg a hyderabadi háztartások 94%-ának tagjai fürdőszobás lakásban élnek, a periféria körzetei közül 100-ban még a 10%-ot sem éri el ez az arány. Ennél is rosszabb a helyzet a WC-ellátottság tekintetében, hiszen amíg a mizorami Aizawl körzetében mindössze a háztartások 2,7%-a nem rendelkezik a lakásban mellékhelyiséggel, addig az ország 172 körzetében 80% feletti ez az arány. A legrosszabb helyzetben lévő chhattisgarhi Jashpur háztartásainak 4,7%-ban adatik meg az a luxus, hogy az ott élőknek szükség esetén nem kell elhagyniuk otthonukat. Fentiekből is látszik, hogy India egyik súlyos problémája továbbra is a kommunális infrastruktúra hiányából fakadó higiénés béklyó. Érdekes, hogy Indiában a villamos áram háztartási használatát, hozzáférhetőségét még a XXI. században is a fejlettség egyik fokmérőjeként kell számításba vennünk, különösen annak tudatában, hogy a bihari Sheohar körzetében a háztartásoknak csupán 3,1%-ában világítottak ennek felhasználásával. Lakshadweepen 99,7% volt ez az arány. Azért is meglepő az elektromos energia háztartási felhasználásának alacsony szintje, mert az indiai állam jelentősen szubvencionálja azt (WILHELM Z. et al. 2009).


64

India a világ második legnagyobb mobiltelefon-felhasználója (eladott készülékszám alapján), ahol olcsó, jó minőségű szolgáltatást kínál a teljes mértékben lefedett ország tucatnyi erre szakosodott vállalkozása. Ugyanakkor a vezetékes telefonok száma még mindig fontos fejlettségi mutató, hiszen számos társadalmi-gazdasági tevékenységhez szükségesek a telefonvonalak. A készülékek száma szoros összefüggést mutat a városi lakosság arányával. A népsűrűség – mint fentebb már jeleztük – mutatója esetünkben csak az antropogén hatások fokmérőjeként szerepel. Tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy az alacsony népsűrűség, egy máskülönben sűrűn lakott országban, az emberi megtelepedésre legkevésbé alkalmas területeket jelzi, vagyis a perifériákat. Mindemellett ki kell emelnünk: a természeteshez közeli állapotokat – a tetraéder alapjául szolgáló szféra komponenseiként – ezen terrénumokban leljük meg. Ugyanakkor nem törvényszerű a ritkán lakott területek rurális mivolta. A két szélsőértéket a Himachal Pradesh-i Lahul & Spiti 2 fő/km2-es értéke, illetve Északkelet-Delhi 29467,5 fő/km2-es mutatója képviseli. Az alacsony népsűrűség általában a himalájai, az északkelet-indiai és a sivatagi körzetek sajátja. Az ellenpólust a megavárosok alig-alig élhető környezettel rendelkező szektorai képezik. Átlagolva az 593-as skálán elfoglalt helyezéseket, megkaptuk a kiválasztott 15 mutatón alapuló relatív fejlettségi sorrendet. A 2. ábrán az első 100 körzetet ábrázoltuk vörössel. Fekete szegélyű kör jelöli Delhi mind a kilenc körzetét, mivel ezek a legfejlettebb félszázat tömörítő halmaz tagjai. Szegéllyel ellátott négyzettel jelöltük a kisebb kiterjedésű szövetségi területeket, szegély nélküli négyzet jutott azon körzeteknek, melyek igen nagy népességűek, de területük miatt „elvesztek” volna az ábrán.

Világosan látszik, hogy India legfejlettebb, viszonylag nagykiterjedésű, szinte összefüggő vidékét DNy-on találjuk, az Ahmedabad-Mumbai-Goa-Kanniyakumari tengely mentén. Ez azt jelenti, hogy Gujarat állam középső és DK-i területeinek iparvidékei, tradicionális kikötői, Maharashtra Ny-i szegélye, az ország pénzügyi és kereskedelmi központjával, a 17 milliós Mumbaival, illetve agglomerációjával ide tartozik. D-i irányban India legmagasabb egy főre jutó GDP-jét felmutató, az idegenforgalmi „nagyhatalom” Goa állammal folytatódik e tengely, majd a szoftveriparáról ismert Karnataka számos körzete csatlakozik a legfejlettebbekhez. Érdekes, hogy a humán erőforrásairól híres Keralát – ahol az írni-olvasni tudó férfiak aránya magasabb, mint Portugáliában vagy Máltán – mindössze hat körzet képviseli ebben a zónában. Ha csak a humán mutatókat tekintjük, akkor Tamil Nadu középső és D-i területén összefüggő sávban vannak fejlett közigazgatási egységek. Az összesített mutató győztese azonban Aizawl, Mizoram állam székhelyének körzete. Helyezéseinek átlagértéke 43,6. Vezető pozíciója azért is meglepő, mert a statisztikák szerint jelentős számban élnek itt hátrányos helyzetűek: jegyzett kasztok és főleg jegyzett törzsek. A megavárosokat a második helyen képviseli Kolkata. Kiemelkednek Delhi és Goa körzetei, illetve a negyedik helyezett, új város: Chandigarh. Teljesen egyértelmű, hogy ezt a térséget Indiai Kék Banánnak nevezhetjük, alakja sokkal inkább hasonlít a névadó gyümölcséhez, mint európai társáé. Mindemellett megjegyzendő – bár a fentiekhez nincs köze –, hogy India a világ legnagyobb banántermelője…

Az említett tengelyen kívül az első 100 közé javarészt nagy-, esetenként megavárosok és ezek agglomerációi kerültek: Delhi, Kolkata, Chennai, Hyderabad. Ezektől eltérő fejlődési pályán áll a Punjab gazdag körzeteinek jó része (Delhi-Lahore tengely), illetve az ÉK-i kisebb, jelentős keresztény népességgel rendelkező államok fejlett körzetei. Feltűnő az északi, döntően a politikai vezető szerepet birtokló hindi öv államainak gyenge szereplése. Nem került az első 100 közé Rajasthan, Bihar, Chhattisgarh, Jharkhand, Orissa, Uttar Pradesh, Assam körzetei közül egy sem, de Nyugat-Bengál körzetei esetében is csak Kolkata – igaz, a második helyen –, illetve Madhya Pradesh is csak egy-egy körzettel képviselteti magát a legfejlettebbek között (2. ábra).


65

2. ábra: India száz legfejlettebb körzete a SENTIENT Index alapján, 2001-ben (szerk. WILHELM Z.) – jelmagyarázatot lásd a szövegben

Ebből következik, hogy a legfejletlenebb körzeteket jobbára a Gangesz-sík vidékén kell keresnünk. Az utolsó száz körzetet – vörössel – ábrázolva (3. ábra), tulajdonképpen egy tömbben koncentrálódó leszakadókat találunk. Indiának ez a térsége az árja/hindu magterület, mely a brahman civilizáció bölcsője is egyben. Ez, a papi (brahman) kaszt vezette vallás, a vidéki élet, a városellenesség megtestesítője. Olyan vallási reformmozgalmak szerveződtek ellene, mint amelyeket ma buddhizmus, illetve jainizmus néven ismerünk (WILHELM Z. 2008a). Ezek azonban városi közegben lehettek sikeresek. A Gangesz-alföld kiváló


66

mezőgazdasági adottságokkal rendelkező, ugyanakkor vallási kötöttségekkel terhelt vidékén természetszerűleg a társadalmi-gazdasági szisztéma rurális maradt.

Ilyenformán Indiában egy sajátos Észak-Dél dichotómia alakult ki, a „fejlett” világban általában jelen lévő ellentéte, hiszen itt jobbára az Észak a fejletlen és a Dél a fejlett. Mindemellett megfigyelhető a Nyugat-Kelet ellentét is, ez utóbbi azonban már „normális” működésű. Ha a száz legfejlettebb körzet legnépesebb települései földrajzi koordinátáinak (a World Gazetteer és a Google Earth segítségével) átlagát egybevetjük a legfejletlenebbekével, akkor igazolódik a fenti megállapításunk (4. ábra). A fejlettségi fókusz DNy-ra, a fejletlenségi súlypont ÉK-re mozdul (4. ábra). Megjegyzendő, hogy a legfejlettebb körzetek gyújtópontja nagyjából az ország közepén helyezkedik el, hiszen ezek meglehetősen szórtan jelennek meg a térképen, szemben a fejletlenek tömbjével. Ugyanakkor észre kell vennünk: az ország alakjából fakadóan („keskenyebb” Dél) az Egyenlítőhöz közelebb eső fejlettebb körzeteteknek túlsúlyban kell lenniük ahhoz, hogy India középső vidékére essen a fejlettségi pólus.


67

3. ábra: India száz legkevésbé fejlett körzete a SENTIENT Index alapján, 2001-ben (szerk. WILHELM Z.) – jelmagyarázatot lásd a szövegben

Érdemes szemügyre vennünk a fejlettségi állapotuk alapján hat kategóriára osztott – az első csoport 98, a többi 99 elemből áll – 593 körzetet súlypontjainak „vándorlását” is (4. ábra). Az első két csoport viszonylagosan „együtt áll”. Ennek oka, hogy a második osztályt alkotó körzetek zöme a D-i területekhez köthető. A következő csoport elemei is inkább a Délhez kötődnek, de már a K-i területek felé mozdul súlypontjuk. Ezt követően kétségtelenül ÉK-re mozdul a fókusz.

Anélkül, hogy hosszan részleteznénk statisztikai elemzéseinket, érdemes egy pillantást vetnünk az Indiában rendkívül fontos vallási-fejlettségi összefüggésekre. Megvizsgáltuk a különböző vallási közösségek körzeti arányai és a SENTIENT Index mutatta fejlettség közötti korrelációkat. Indiában a lakosság döntő többsége két nagy hit követője: hindu vagy muszlim (1. táblázat). Dél-Ázsia 1947-es politikai felosztása, illetve a hercegi államok csatlakozásának mikéntje is döntően a vallási hovatartozás alapján történt. Azt követően a világ legnagyobb kényszermigrációs folyamata játszódott le, tömegmészárlásokkal (WILHELM Z. – PETE J. – KISGYÖRGY P. 2006). Azóta jelentősen megváltozott a helyzet.

4. ábra: India SENTIENT Index segítségével hat fejlettségi csoportra osztott körzeteinek népességi súlypontjai 2001-ben (szerk. WILHELM Z.)

A különböző mutatók átlagát – ez minél kisebb, annál fejlettebb a körzet –

korreláltattuk a körzetben jelen lévő vallások követőinek arányával. Ezek szerint, a hinduk


68

esetében kapott érték r=0,183786 volt. Vagyis nagyon gyenge, de meglévő korreláció mutatható ki a hinduk magas aránya és a fejletlenség között. A muszlimokat vizsgálva: r=0,1369. Még gyengébb, viszont szintén kimutatható összefüggés a nagyobb arányú muszlim jelenlét és az elmaradottság között.

1. táblázat: India lakosságának vallási megoszlása 2001-ben Vallás Követőinek száma Arányuk

(%) Hindu 827.578.868 80,5 Muszlim 138.188.240 13,4 Keresztény 24.080.016 2,3 Szikh 19.215.730 1,9 Buddhista 7.955.207 0,8 Jainista 4.225.053 0,4 Egyéb (animista, párszi, izraelita stb.)

6.639.626 0,6

Nem vallásos 727.588 0,1 Összesen 1.028.610.328 100

Forrás: Census India 2001 A kisebb vallási közösségeket elemezve az értékek: keresztények (r= -0,16069), szikhek (r= -0,24259), buddhisták (r= -0,15207), jainisták (r= -0,26089), más vallásúak (r= 0,018413) és nem vallásosak (r= -0,048). A két utóbbi csoporthoz tartozók esetében nem találunk összefüggést, viszont a többi vallás képviselőinek markánsabb jelenléte egy körzetben, fejlettséget indukál. Természetesen nem arról van szó, hogy vannak „elmaradott” és „fejlett” vallások. A magyarázat a heterogenitásban rejlik. Ott ugyanis, ahol meghatározó arányban vannak jelen a hinduk vagy muszlimok, sokkal kevésbé jellemzőek a vallási kisebbségek. Azonban a vallási szempontból sokszínű körzetek fejlettebbek. Éppen ebben a sokszínűségben és a toleranciában – a többségi társadalom toleranciájában – rejlik India ereje, fejlődésének kulcsa. Paul Johnson brit történész írja a Forbes magazin 2004. június 21-i számában: „India is jó példa. A hindu vallás természetéből adódóan toleráns, a maga furcsa módján megengedő. Jawaharlal Nehru és leszármazottai szocialista rezsimjének állama intoleráns, tiltó és groteszk módon bürokratikus volt. Mára a helyzet megváltozott és a gazdaság szárnyal. … Magukra hagyatva az indiaiak (ahogy a kínaiak is) mindig prosperáló közösségeket alkotnak. Vegyük például az Ugandában élt indiai közösséget, akiket a szörnyű diktátor, Idi Amin száműzött, és akiket a sokkal toleránsabb brit közösség befogadott. Most több milliomos van köztük, mint bármely más, Nagy-Britanniába újonnan bevándorolt csoport tagjai közt. Ez is jól példázza, hogy a kemény munka, az erős családi kötelékek, és az odaadó tanulás milyen messzire juttatja azokat, akiket minden földi vagyonuktól megfosztottak” (JOHNSON, P. 2004). 5. Összefoglalás A SENTIENT Index létrehozása jelentős adatmennyiség feldolgozását, elemzését kívánta meg. Ezen munka hozadékaként a mutató belső korrelációi is világossá váltak (1. melléklet), melyek segítségével az index későbbi „finomhangolása” is lehetővé válik. A rangkorrelációs vizsgálatok segítségével lehetőségünk nyílott a fejlettség és a relatív helyezések összefüggéseinek elemzésére (2. táblázat). Mindamellett, hogy a fejlettség legerősebb fokmérőjeként olyan szolgáltatások igénybevétele, vagy kényelmi kvalitások megléte jelenik meg Indiában, amelyek hazánkban mindennaposnak tekinthetők (az


69

elektromos áram használata, fürdőszoba a lakásban, telefon megléte), a diplomások arányánál még mindig fontosabb az alapkészségek elsajátítása, mint a felemelkedés útja (2. táblázat). Különös figyelmet kell szentelnünk a jegyzett kasztok (hátrányos helyzetű kasztok = páriák = haridzsanok = dalitok = elnyomottak) tagjainak aránya és a fejlettség közötti összefüggésre. Különös azt látnunk – a hazai helyzet tükrében –, hogy a nagyobb hátrányos helyzetű arány fejlettebb körzetet jelent, de legalábbis nem indukál fejletlenséget. Az okok sokrétűek lehetnek. A rurális térségeket jobbára azok hagyhatják el, akiknek ott tulajdonuk, boldogulási lehetőségük nincs, hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. Ők a nagyvárosok népességét növelik, így arányuk ott magasabb. Ezt a hipotézist azonban nem támasztja alá az 1. melléklet korreláció mátrixa. Mindössze egyetlen szignifikáns eleme ezen összevetésnek: a mellékhelyiség hiánya. Arra gondolhatunk tehát, hogy India az elmúlt 60 évben jobbára helyes úton járt és az elnyomottak életminősége javulhatott (pozitív diszkrimináció), bár a lakáskörülményeik még mindig rosszabbak az átlagosnál. Valószínűsíthetően a fejlett körzetek szekunder és tercier szektoraiban tevékenykednek nagyobb számban. A jegyzett törzsek zömében rurális polgárok (1. melléklet), ami nem meglepő, hiszen ők jobbára a külső, vagy belső perifériákon, a mai napig sokszor ősi társadalomszerveződési mintákat követve élnek. Legtöbbször teljes foglalkozásúak, alacsony az eltartottak aránya, kevés a diplomás közöttük. Ahol magas a jegyzett kasztok aránya, ott alacsony a jegyzett törzseké. Vagyis rendszerint az erősen hinduizált területekről hiányoznak. Ebből következően többnyire vallási kisebbségekhez tartoznak, elsősorban keresztények, így humán fejlettségi mutatóik jók. Összességében tehát jelenlétük nem jár fejletlenséggel (2. táblázat).

2. táblázat: Rangkorreláció a SENTIENT Index alapján megállapított relatív fejlettség és a különböző paraméterek között Indiában, 2001-ben (szerk. WILHELM Z.)

Kód Komponens rs D1 városi népesség aránya 0,714493 D2 írni-olvasni tudók aránya 0,755857 D3 az írni-olvasni tudók nemi megoszlásában meglévő különbség 0,700396 D4 diplomások aránya 0,441732 D5 fogyatékkal élők aránya 0,050592 D6 teljes foglalkozásúak aránya 0,47933 D7 nem mezőgazdasági dolgozók aránya 0,675819 D8 eltartottak aránya 0,157722 D9 banki szolgáltatásokat használó háztartások aránya 0,559538 D10 gépkocsival rendelkező háztartások aránya 0,701077 D11 fürdőszobás lakások aránya 0,858375 D12 mellékhelyiséggel nem rendelkező lakások aránya 0,681254 D13 az elektromos áramot világításra használó háztartások aránya 0,878803 D14 vonalas telefonok száma 0,863425 D15 népsűrűség 0,08196 D16 hátrányos helyzetű kasztok aránya 0,137104 D17 hátrányos helyzetű törzsek aránya 0,061192 D18 a körzet területe -0,06973 Fontos kérdés egy kirívóan heterogén országban a közigazgatási egységek területi változatossága. Megvizsgáltuk az adminisztratív hierarchia második szintjének homogenitását. Nyilván ebből a célból csak a nagyobb népességű, jelentős kiterjedésű államok esetében érdemes szórásvizsgálatot végezni (3. táblázat).


70

Érthető módon a legkisebb területi különbségeket a szövetségi terület kategóriába tartozó Delhi produkálja (kilenc körzet). Ugyanakkor a tagállamokat vizsgálva feltűnik Nyugat-Bengál rendkívüli diverzitása (3. táblázat). Óriási a kontraszt Kolkata és agglomerációjának körzetei, illetve a Gangesz-Brahmaputra torkolatvidékének évszázadok óta mezőgazdasági művelés alatt álló rurális területei között. A bevezetésben említettek szerint Kolkata nélkül ez az állam India egyik legkevésbé urbanizált szubnacionális egysége lenne, annak minden, fejlettségi állapotra gyakorolt hatásával együtt. Mindemellett megállapítható, hogy a területi különbségek a legfejlettebb és a legfejletlenebb államok esetében a legkisebbek. A kiterjedésükben és lakosságszámukban az indiai átlag közelébe pozícionálhatók közül – az Indiai Kék Banán és az Indiai Felajzott Íj érintette – Kerala, Punjab, Haryana és Himachal Pradesh a fejlett, területi különbségek által kevésbé sújtott államokat képviselik. Egyúttal Bihar esetében is a 20-as érték alatt marad a szórás, itt viszont az ország legfejletlenebb, sajnos a közeljövőre vonatkozóan a fejlődés reményét keltő körzet nélkül. Majdnem hasonló helyzetben találjuk Chattisgarh és Orissa államokat is. A hosszas munkával kialakított adatbázisunk mostani állapotában is még számtalan elemzési lehetőséget nyújt. Mindemellett folyamatosan gazdagítani kívánjuk, más forrásokból továbbszámolt adatokkal bővítve egyre pontosabb képet kaphatunk India területi különbségeiről.

3. táblázat: Az indiai szubnacionális szint körzeteinek fejlettségében meglévő szórás 2001-ben

(szerk. WILHELM Z.) Közigazgatási egység Szórás

Andhra Pradesh 21,44 Arunachal Pradesh 24,4 Assam 27,0 Bihar 19,38 Chattisgarh 22,74 Delhi 9,76 Gujarat 31,72 Haryana 18,84 Himachal Pradesh 19,57 Jammu & Kashmir 34,15 Jharkhand 31,54 Karnataka 29,42 Kerala 12,34 Madhya Pradesh 25,6 Maharashtra 25,7 Manipur 16,7 Meghalaya 31,87 Mizoram 37,75 Nagaland 27,44 Orissa 22,27 Punjab 15,33 Rajasthan 28,22 Sikkim 28,87 Tamil Nadu 25,4 Tripura 12,65 Uttar Pradesh 28,51


71

Uttaranchal 23,5 West Bengal 41,63 Összes körzet 44,81 6. Felhasznált irodalom

1. CSEKE L. 2009: Regionális fejlettségbeli különbségek és urbanizáció Indiában. OTDK

Dolgozat, ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék, Budapest, 62 p. 2. JOHNSON, P. (2004): Want to Prosper? Then Be Tolerant. Forbes, 2004. június 21.

http://www.forbes.com/forbes/2004/0621/041.html (Utolsó letöltés: 2009. február 26.) 3. KISS-CSAPÓ G. 2009: Hogyan vélekednek Ladakhban a modernizációról? Egy interjú-

vizsgálat tanulságai. – Modern Geográfia 2009/3., pp. 1-26. 4. NIEUWENHUIZEN, P. 2006: Street Children in Bangalore. Het Spinhuis Publishers,

Antwerpen 152 p. 5. SURÁNYI S. 1978: India gazdasága. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 432

p. 6. SZEGEDI N. – WILHELM Z. 2008: Dél-Ázsia társadalomföldrajza. In: Horváth G. –

Probáld F. – Szabó P. szerk.: Ázsia regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 403-562.

7. TÓTH J. 1981: A településhálózat és a környezet kölcsönhatásának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. – Földrajzi Értesítő XXX. évf. 2-3. füzet, pp. 267-292.

8. TRÓCSÁNYI A. – WILHELM Z. 1996: Fejezetek India földrajzából és a fejlődő világ urbanizációs problémái. JPTE, Pécs, 70 p.

9. WILHELM Z. 2008a: Adatok az indiai urbanizáció folyamatának vizsgálatához. – Modern Geográfia 2008/2., p. 49.

10. WILHELM, Z. 2008b: Sustainable Water Management Methods in India and their Hungarian Expedience. In: Global Changes – Vulnerability, Mitigation and Adaptation, Fifth International Conference. Sofia University, Sofia, pp. 431-435.

11. WILHELM Z. – PETE J. – KISGYÖRGY P. 2006: Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. – Földrajzi Értesítő LV. évf. 1-2. füzet, pp. 213-237.

12. WILHELM Z. – DÉRI I. – KISGYÖRGY P. – ORBÁN ZS. – SZILÁGYI S. 2009: Hagyományos vízmenedzsment Indiában. In: Vízkonfliktusok – küzdelem egy pohár vízért. Publikon Kiadó, Pécs, pp. 171-190.

13. The World’s Worst Polluted Places. The Top Ten of the Dirty Thirty. Blacksmith Institute 2007. http://www.blacksmithinstitute.org/wwpp2007/finalReport2007.pdf (Utolsó letöltés: 2009. december 9.)

14. www.world-gazetteer.com

The SENTIENT Index: a New Research Method for Detect the Regional Differences – Indian Adaptation

We can certainly state that from the point of view of social geography India is the most diverse country of the world. Its population is articulated concerning ethnic, linguistic, religious and caste relations causing such heterogeneity which we are unable to find at any other countries. We work and research inexpertly if we analyze this heterogeneity on the level of the Indian states so from a more adequate approach we study the geographical features of the Indian districts. For this purpose we created a new index and methodology, based on the Tetrahedron Model by Professor JÓZSEF TÓTH (1981). The acronym of our new Index for the evaluation of the status of development in a given geographical unit is SENTIENT (Society,


72

Economy, iNfrasTructure, physIcal environmENT). In our present study we demonstrate the adaptation of this method on the Indian districts and as a result of our research activity we set up the relative development sequence of these units.


73

1. melléklet: A SENTIENT Index autogén korreláció-mátrixa, kiegészítve két további mutatóval (szerk. WILHELM Z.)

D1 = városi népesség aránya D2 = írni-olvasni tudók aránya D3 = az írni-olvasni tudók nemi megoszlásában meglévő különbség D4 = diplomások aránya D5 = fogyatékkal élők aránya D6 = teljes foglalkozásúak aránya D7 = nem mezőgazdasági dolgozók aránya D8 = eltartottak aránya D9 = banki szolgáltatások használata D10 = gépkocsival rendelkező háztartások aránya D11 = fürdőszoba a lakásban D12 = nincs mellékhelyiség a lakáshoz D13 = világítás elektromos árammal D14 = telefonok száma D15= népsűrűség D16= hátrányos helyzetű kasztok D17= hátrányos helyzetű törzsek

D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 D8 D9 D10 D11 D12 D13 D14 D15 D16 D1 - 0,533795 -0,45888 0,724205 0,120491 0,127156 0,748517 0,218803 0,36311 0,699026 0,652382 -0,5082 0,571857 0,75882 0,5697 -0,02227 D2 0,533795 - -0,83304 0,326302 0,101933 0,236283 0,628882 -0,00454 0,462457 0,475671 0,598145 -0,53703 0,662753 0,638641 0,222749 -0,02728 D3 -0,45888 -0,83304 - -0,25714 -0,07638 -0,28229 -0,56062 -0,00925 -0,29468 -0,42175 -0,56349 0,626494 -0,58805 -0,54256 -0,17908 0,1236 D4 0,724205 0,326302 -0,25714 - 0,071182 -0,09087 0,633583 0,33529 0,374596 0,763307 0,455686 -0,42172 0,35571 0,630038 0,535543 -0,00343 D5 0,120491 0,101933 -0,07638 0,071182 - 0,04428 0,129271 -0,00814 0,024875 0,029965 0,050244 -0,01859 0,093701 0,080001 -0,00814 -0,04737 D6 0,127156 0,236283 -0,28229 -0,09087 0,04428 - -0,02855 -0,79777 -0,03707 0,060126 0,254392 -0,06191 0,464146 0,169259 -0,03019 -0,17402 D7 0,748517 0,628882 -0,56062 0,633583 0,129271 -0,02855 - 0,362416 0,470121 0,724286 0,64151 -0,67976 0,528969 0,797807 0,457465 -0,06987 D8 0,218803 -0,00454 -0,00925 0,33529 -0,00814 -0,79777 0,362416 - 0,186809 0,217026 0,08655 -0,2087 -0,22309 0,149359 0,215175 0,193498 D9 0,36311 0,462457 -0,29468 0,374596 0,024875 -0,03707 0,470121 0,186809 - 0,501248 0,565779 -0,26462 0,452902 0,594092 0,206999 0,152062 D10 0,699026 0,475671 -0,42175 0,763307 0,029965 0,060126 0,724286 0,217026 0,501248 - 0,63755 -0,55311 0,51808 0,81015 0,500048 -0,00652 D11 0,652382 0,598145 -0,56349 0,455686 0,050244 0,254392 0,64151 0,08655 0,565779 0,63755 - -0,56187 0,751452 0,764492 0,300958 0,010697 D12 -0,5082 -0,53703 0,626494 -0,42172 -0,01859 -0,06191 -0,67976 -0,2087 -0,26462 -0,55311 -0,56187 - -0,41724 -0,5773 -0,27123 0,291546 D13 0,571857 0,662753 -0,58805 0,35571 0,093701 0,464146 0,528969 -0,22309 0,452902 0,51808 0,751452 -0,41724 - 0,683196 0,190387 -0,03494 D14 0,75882 0,638641 -0,54256 0,630038 0,080001 0,169259 0,797807 0,149359 0,594092 0,81015 0,764492 -0,5773 0,683196 - 0,507047 -0,00369 D15 0,5697 0,222749 -0,17908 0,535543 -0,00814 -0,03019 0,457465 0,215175 0,206999 0,500048 0,300958 -0,27123 0,190387 0,507047 - 0,001339 D16 -0,02227 -0,02728 0,1236 -0,00343 -0,04737 -0,17402 -0,06987 0,193498 0,152062 -0,00652 0,010697 0,291546 -0,03494 -0,00369 0,001339 - D17 -0,19071 -0,11766 -0,07294 -0,25096 -0,00574 0,290978 -0,22593 -0,42342 -0,30694 -0,15659 -0,21981 -0,12112 -0,09608 -0,17886 -0,14208 -0,60886

11. MELLÉKLETEK


75

ADATLAP HABILITÁS ELBÍRÁLÁSÁHOZ

1. Oktatási tevékenység

1.1. Milyen intézményekben, mit, mióta, mennyit oktat rendszeresen? Pécsi Tudományegyetemen és jogelődjében 1994-től Geográfus szakon Eurázsia regionális természetföldrajza (gyakorlat) – 1994-2002 Biogeográfia (előadás) – 1998-2009 Ökológiai alapismeretek (előadás) – 2000-2008 Településkörnyezet (előadás) – 2000-2008 Tájtervezés, tájrendezés (előadás és gyakorlat) – 2004-2010 Ázsia regionális természetföldrajza (előadás és gyakorlat) – 2004-2010 Földrajz szakon Ázsia regionális természetföldrajza (előadás és gyakorlat) – 2004-2008 Biogeográfia (előadás) – 1998-2008 Ökológiai alapismeretek (előadás) – 2000-2008 Környezettan szakon Természetvédelem, természetértékelés (előadás) – 2004-2008 Környezettudományi szakon Természetvédelem, természetértékelés (előadás és szeminárium) – 2004-2009 Társadalom és környezet (előadás és szeminárium) – 2004- Épített környezet (előadás) – 2004- Népesség- és településföldrajz (előadás) – 2004-2009 Földrajz kiegészítő szakon Éghajlattan (előadás) – 2000-2008 Magyarország éghajlata és vízrajza (előadás) – 2000-2008 Magyarország növény- és talajföldrajza (előadás) – 2000-2008 Földtudományok Doktori Iskola A társadalmi-gazdasági tér regionális környezeti problémái (előadás) – 2002- Környezettan BSc Természeti földrajz és biogeográfia (előadás) – 2007-2009 Településkörnyezet (előadás) – 2007- Környezetgazdálkodás, biogazdálkodás (előadás) – 2007- Földrajz BSc Ázsia regionális természetföldrajza (előadás és szeminárium) – 2007- Településkörnyezet (előadás) – 2007- Természetvédelem alapjai (előadás) Környezetgazdálkodás, biogazdálkodás (előadás) – 2007- Biogeográfia (előadás) – 2007- Kémia, biológia, környezettan BSc Környezeti auditálás, minőségbiztosítás – 2006-2007 „Ázsia tanulmányok” specializáció


76

Regionális különbségek Indiában (előadás) – 2005-2006 Észak-Ázsián kívüli területek regionális természetföldrajza I-II. (előadás) – 2005-2006 „Modern iszlám tanulmányok” specializáció Az iszlám világ földrajza (előadás) 2007- Konfliktusok az iszlám világban és határterületein (előadás) 2007- Társadalomszerveződés, gazdaság és politika a mai muszlim közösségek életében 2007 Hulladékgazdálkodási technológus FSZ szak Természetértékelés (előadás) – 2007- Környezet- és természetvédelem (előadás) – 2007- Földrajz MSc A globális világ perifériáinak elemzése III. – 2009- Speciálkollégiumok Nemzeti parkok a világban – 2002-2006 Az ősi Selyemút világa 2003-2006 A fenntartható fejlődés gyakorlata 2005-2006 Ázsia természeti csodái 1998-2004 Regionális különbségek Indiában 2003-2005 India földrajza 2005- A környezetvédelem földrajzi alapjai – 2004 Fenntartható településfejlesztés – 2004-2005 Terepgyakorlatok II. évfolyam, földrajz- és geográfus szakos hallgatók – 1995-2004 Földrajz BSc „Táj- és környezethasználat” szakirány – 2007- Külföldi oktatási gyakorlat Physical and Human Geography of Hungary (egy-egy szemeszter angolul, Panjab University, Chandigarh, India – 2003 és 2007) További idegen nyelvű oktatási tapasztalat Kötelezően választható speciálkollégium a PTE TTK-n: The Environmental Policy of the EU (Fodor István egyetemi tanárral) Erasmus Intensive Programme – Geography of Water (szemináriumvezetés: Pécs, Szófia)

1.2. Mióta tart tantermi előadásokat (mennyit, milyen nyelven)? Adja meg egy oktatott (vagy bevezetni szándékozott) tárgy tematikáját! 1994 óta magyar nyelven tartok előadásokat a PTE-n és jogelődjén, rendszerint a beosztásomhoz rendelt kötelező óraszámon felül. Angol nyelven oktattam a Panjab University (Chandigarh, India) Földrajzi Intézetében egy-egy szemesztert (2003 és 2007). A PTE-n egy félévben: The Environmental Policy of the EU (Fodor István egyetemi tanárral közösen.) Tematikákat lásd „Az oktatott tárgyak tematikái” c. mellékletben! 1. 3. Mióta vezet szemináriumot vagy gyakorlatot, kredit pontos kurzusokat (milyen nyelven)? Adja meg az oktatott tárgyak tematikáját!

Gyakorlatokat 1994 óta tartok (Eurázsia regionális természetföldrajza). Kredit pontos kurzusokat a rendszer bevezetése óta folyamatosan tartok. Tematikákat lásd „Az oktatott tárgyak tematikái” c. mellékletben!

1.4. Megjelent tankönyvei (ebből szerkesztés, fejezet):


77

1.4.1. idegen nyelven: nincs

1.4.2. magyar nyelven fejezet:

SZEGEDI N. – WILHELM Z. (2008): Dél-Ázsia társadalomföldrajza. In: Horváth G. – Probáld F. – Szabó P. szerk.: Ázsia regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 403-462.

1.5. Megjelent oktatási anyagai (jegyzet, könyv, kompendium, informatikai jellegű segédanyagok közül a legjobbnak ítélt munka 1 példányát a pályázathoz mellékelni kell); ebből szerkesztés, fejezet:

1.5.1. idegen nyelven:

1.5.2. magyar nyelven:

SZEGEDI N. – WILHELM Z. (2008): Dél-Ázsia társadalomföldrajza. In: Horváth G. –Probáld F. – Szabó P. szerk.: Ázsia regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 403-462.

1. 7. Tudományos diákköri és diplomamunka-irányító munkát, tehetséggondozást folytat e? Hány TDK–munka, szak-, illetve diplomadolgozat készítését irányította? A hallgatók neveit és a védés (TDK előadás) évét adja meg!

Rendszeresen részt veszek a Földrajzi Diákolimpiákra készülő csapatok felkészítésében.

TDK-munka irányítása:

Balogh Nádja 2001

Hegedűs Veronika 2001

Hermann Zs. 2001 – Országos Konferencián: különdíj

Apáti Veronika 2003

Csabai Orsolya 2007

György-Dávid Anita 2007 – Országos Konferencián: második helyezés

Zagyi Nándor 2009 – Országos Konferencián: harmadik helyezés

Havasi Kornélia Szibilla 2010

Diplomadolgozatok irányítása (a PTE BTK-TTK Könyvtár nyilvántartása alapján):

Baranyai Gábor: Egy holtág élete a nemzeti park határán: A Mailáthpusztai-holtág és környezetének hasznosítása. - Pécs, 2003. - 40 p.


78

Eckhard Szilvia: A Duna-Dráva Nemzeti Park Somogy megyei szakaszának földrajzi bemutatása. - Pécs, 2003. - 49 p. Orosz Gábor: A kőbányászat hatása a Szársomlyó-hegyre. - Pécs, 2002. - 53 p. Kiss Antal Gábor: A Fertő-Hanság Nemzeti Park és annak oktatási tevékenysége. - Pécs, 2003. - 74 p. Balogh Bernadett: Környezetirányítási rendszerek bemutatása a GE HUNGARY RT. Nagykanizsai Fényforrásgyárában. - Pécs, 2005. - 92 p. Berta András: Környezetkutatás a Rába vízgyűjtőjén. – Pécs, 2009. 78 p. Szigethi Gábor: Az Ormánság földrajza és turizmus alapú fejlesztési lehetőségei. - Pécs, 2005. - 72 p. Bauer Anikó: Egy jellegzetes Balaton háttérterületi kistérség turizmusa a XXI. század kezdetén - a Marcali kistérség. - Pécs, 2006. - 78 p. Fekete Szabolcs: A Vértes-hegység természeti- és történeti földrajza. - Pécs, 2006. - 61 p. Horváth Bernadett: Száguldó szépségek - a hurrikánok geográfiai szempontú vizsgálata. - Pécs, 2006. - 58 p. Horváth Zoltán Gábor: Kína gazdasági fejlődése - a társadalmi változások tükrében - az ókortól napjainkig. - Pécs, 2006. - 78 p. Kovács Jácint: Kína környezeti problémái – virágzó gazdaság, pusztuló környezet. - Pécs, 2006. - 47 p. Kurz Evelin: Pusztító szökőárak nyomában. - Pécs, 2006. - 67 p.

Nagy Béla: A napsütés intenzitása Egerben, a turizmus szempontjából fontos hónapokban 1994-1998 között. - Pécs, 2006. - 67 p. Prischetzkyné Márkus Emőke: Az El Nino jelenség és annak természeti-társadalmi hatása. - Pécs, 2006. - 57 p. Rostás Péter: Pécs hulladékgazdálkodása a 2000. évi XLIII. Törvény bevezetése után. - Pécs, 2006. - 63 p. Szabó László: A Vértes-Velencei-térség természetvédelmi területeinek földrajzi elemzése. - Pécs, 2006. - 52 p. Tóth Judit: Hinduizmus és a társadalom kölcsönhatása Indiában. - Pécs, 2006. - 46 p. Pfeiffer Balázs: A Dráva-mente Bélavártól Barcsig tartó szakaszának geomorfológiai formái és élővilága. - Pécs, 2007. - 85 p. Szilágyi Sándor: Kína idegenforgalmának földrajzi alapjai a gazdasági rendszerváltást követően. - Pécs, 2007. - 56 p. Ütő Szabolcs: Kutas és Pécs környékének mikroklimatikus eltérései az ezredforduló éveiben. - Pécs, 2007. - 48 p.


79

Vékony Tünde: A táj átalakulása az Érmellék középső részén. -Pécs, 2007. - 79 p. Csabai Orsolya: Buddhizmus Magyarországon. - Pécs, 2008. - 61 p. Friedszám Csilla: Pécs város levegőminőségi helyzete, az utóbbi években tervezett, illetve megvalósult intézkedési tervek tükrében. - Pécs, 2008. - 32 p. Horváth Bernadett: Pusztító légköri képződmények – a hurrikánok és tornádók természetrajza. - Pécs, 2008. - 92 p. Kovács Mariann: Nagyatád és a környező települések hulladékgazdálkodása. - Pécs, 2008. - 61 p. Prischetzkyné Márkus Emőke: A jelenlegi globális melegedés okai és hatásai. - Pécs, 2008. - 66 p. Taskó Edit: Paks környékének területhasználat térképe, különös tekintettel az árterekre.- Pécs, 2008. – 63 p. Takács Gábor: A Fertő-Hanság NP településeinek földrajzi vizsgálata. Pécs, 2009. – 76 p. Szabó Diana: Urbanizáció Indiában. – Budapest, 2008. – 87 p. (ELTE TTK Geográfus szak)

Benovics Gábor: Az ébredező óriás – India gazdasági rendszerváltása. – Budapest, 2007. – 72 p. (Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szak)

Orbán Zsuzsanna: A kultúra hatása az indiai gazdaságra és a magyar-indiai kapcsolatrendszer. – Pécs, 2010 – 88 p. (PTE KTK Közgazdász szak)

1.8. Postgraduális, PhD képzésben betöltött szerepe, feladatai. Az általa irányított hallgatók neveit és az esetleges doktori védések időpontjait adja meg!

PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola oktatója (A társadalmi-gazdasági tér regionális környezeti problémái) Doktori témacsoport vezető: Ázsia földrajza PhD témavezetés – védett: Dr. Pete József és Dr. Balogh Tibor 2009; Dr. Baranyai Gábor 2008; Dr. Filó Csilla 2007; Dr. Ulcz Gyula 2006 Doktori szigorlatát teljesítette: Hegyi Ákos 2008; Baranyai Olga 2009; Kiss Katalin 2009; Kisgyörgy P. 2010

1.9. Külföldi oktatói tevékenysége

Physical and Human Geography of Hungary (egy-egy szemeszter angolul, Panjab University, Chandigarh, India – 2003 és 2007)


80

Erasmus Intensive Programme – Geography of Water (szemináriumvezetés: Pécs, Szófia)

Elnyert CEEPUS ösztöndíj: Zágrábi Egyetem – Horvátország (kurzus egyeztetés alatt)

1.10. Adjon meg három témát, amelyben habilitációs tantermi előadását tartaná!

1. India városfejlődésének történeti aspektusai

2. A szavannák biogeográfiája

3. A természeti környezet és a településfejlődés kapcsolata

2. Tudományos munka

2.1. Fő tudományos érdeklődési köre, tudományos fokozata,

A földrajzi környezet hatása a települések, kistérségek, vonzáskörzetek, régiók fejlődésére. Ázsia földrajza. Területi különbségek Indiában.

PhD 1999, Földtudományok Doktori Iskola Értekezéseinek címe, időpontja: Az Alsó-Duna-vidék településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata

2.2. Milyen tudományos támogatással rendelkezett az utolsó öt évben (OTKA, ETT, OMFB, alapítvány, külföldi kutatás támogatás, egyéb pályázatok)? Megadandó az azonosító szám, elnyerés éve, időtartama, elnyert összeg, részvétel formája (témavezető, résztvevő).

Fontosabb témavezetések: 2003-2006 INTERREG IIIC East 2E0041I-B Ökoprofit International (témavezető) Az elnyert téma: Pécs környezetterhelésének csökkentése Elnyert támogatás: 18 M Ft. Kutatási idő 3 év 2006-2009 Coordination Action of the European Network of Territorial Intelligence (029127 caENTI) EU VI. keretprogram, “Integrate and Strengthen the European Research Area” (témavezető) Az elnyert téma: Területi intelligenciák a Dél-Dunántúlon Elnyert támogatás: 17 M Ft. Kutatási idő 3 év 2004 A MECSEKÉRC vezette Bodai Aleurolit Formációhoz kapcsolódó, esetleges radioaktív hulladéktárolóhoz kapcsolódó vizsgálatok (témavezető) Az elnyert téma: Regionális területhasználati vizsgálatok Az elnyert téma: Hasonló külföldi objektumokhoz kapcsolódó szakirodalmi feltárás Elnyert támogatás: 4,3 M Ft. Kutatási idő 1 év


81

2000 Villány várossányilvánítási pályázata (témavezető) Elnyert támogatás: 1,0 M Ft. Kutatási idő 1 év 2007 Állami Eötvös Ösztöndíj Az elnyert téma: Tradicionális vízmenedzsment Indiában Elnyert támogatás: 1,5 M Ft. Kutatási idő 3 hónap 2008 Japán-Magyar Együttműködési Fórum Japánnyelv-oktatók Bértámogatási Programja (témavezető) Elnyert támogatás: 0,65 M Ft. Támogatási idő 1 év OTKA-ra még nem pályáztam

Egyéb kutatási részvétel, lásd: „Szakmai tudományos önéletrajz”

2.3. Dokumentálható nemzetközi kapcsolatai, ezek tartalma, eredményei. Panjab University, Chandigarh, India Együttműködés formája: oktatási-kutatási (Indo-Hungarian Cultural Exchange Programme, melynek keretében prof. Dr. Gopal Krishan és prof. Dr. Surya Kant – kétszer – oktatott, kutatott a PTE-n; MÖB ösztöndíjjal és Állami Eötvös ösztöndíjjal jómagam tettem ugyanezt Indiában.) Időtartama: 1995-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Surya Kant Banaras Hindu University, Varanasi, India Együttműködés formája: oktatási-kutatási Időtartama: 1997-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Onkar Singh Deen Dayal Upadhyay Gorakhpur University, Gorakhpur, India Együttműködés formája: oktatási-kutatási Időtartama: 2003-tól folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Vijay Singh Madurai Kamaraj University, Madurai, India Együttműködés formája: kutatási Időtartama: 2007-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Surajprasad Andiappan Université Franche-Comté, Besancon, Franciaország Együttműködés formája: kutatási (CAENTI, EU Fwp. VI.) Időtartama: 2005-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Jean-Jacques Girardot Université de Liége, Liége, Belgium Együttműködés formája: kutatási (CAENTI, EU Fwp. VI.) Időtartama: 2005-től folyamatos Kapcsolattartó: Dr. Guenael Devillet


82

Universidad de Huelva, Huelva, Spanyolország Együttműködés formája: kutatási (CAENTI, EU Fwp. VI.) Időtartama: 2005-től folyamatos Kapcsolattartó: Dr. Blanca Miedes Ugarte Universitatea Alba Iulia, Gyulafehérvár, Románia Együttműködés formája: kutatási (CAENTI, EU Fwp. VI.) Időtartama: 2005-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Mihai Pascaru Universita di Salerno Együttműködés formája: kutatási (CAENTI, EU Fwp. VI.) Időtartama: 2005-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Natale Ammaturo Scientific Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences, Ljubljana, Szlovénia Együttműködés formája: kutatási (CAENTI, EU Fwp. VI.) Időtartama: 2005-től folyamatos Kapcsolattartó: Dr. Kristof Ostir University of Tunghai, Taichung, Taiwan Együttműködés formája: kutatási (CAENTI, EU Fwp. VI.) Időtartama: 2005-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Ruey-Ming Tsay Karl Franzens University of Graz, Institute of Geography and Regional Science, Graz, Ausztria Együttműködés formája: kutatási (Ökoprofit Program) Időtartama: 2002-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Franz Brunner University of Maribor, Institute of Geography, Maribor, Szlovénia Együttműködés formája: kutatási (Ökoprofit Program) Időtartama: 2002-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Ana Vovk Korze University of Modena and Reggio Emilia, Faculty of Economy, Modena, Olaszország Együttműködés formája: kutatási (Ökoprofit Program) Időtartama: 2002-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Andrea Landi Czestochowa University of Technology, Czestochowa, Lengyelország Együttműködés formája: kutatási (Ökoprofit Program) Időtartama: 2002-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Josef Koszkul Leibniz-Institute of Ecological and Regional Development, Dresden, Németország Együttműködés formája: kutatási (Ökoprofit Program) Időtartama: 2002-től folyamatos


83

Kapcsolattartó: Dr. Gerd Lintz National University of Laos, Faculty of Sciences, Vientiane, Laosz Együttműködés formája: kutatási Időtartama: 2005-től folyamatos Kapcsolattartó: Dr. Simone Phantavong University of Gloucestershire, Department of Geography, Cheltenham, Nagy-Britannia Együttműködés formája: oktatási-kutatási Időtartama: 1995-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Stephen Owen University of Tartu, Department of Geography, Tartu, Észtország Együttműködés formája: oktatási-kutatási (Erasmus WATECOR2) Időtartama: 2004-től folyamatos Kapcsolattartó: Dr. Antti Roose Sofia University „St. Kliment Ohridski”, Department of Geography, Sofia, Bulgária Együttműködés formája: oktatási-kutatási (Erasmus WATECOR2) Időtartama: 2004-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Billiana Borisova University of Udine, Department of Geography, Udine, Olaszország Együttműködés formája: oktatási-kutatási (Erasmus WATECOR2) Időtartama: 2004-től folyamatos Kapcsolattartó: prof. Dr. Franca Battigelli Babes-Bolyai University of Cluj, Faculty of Geography, Kolozsvár, Románia Együttműködés formája: oktatási-kutatási (Erasmus WATECOR2) Időtartama: 2008-tól folyamatos Kapcsolattartó: Dr. Pál Zoltán

2.4. Tudományos közleményeinek száma: 86

2.4.1. idegen nyelven: 32

2.4.1.1. ebből az utolsó 10 évben, a kandidátus, illetve PhD cím megszerzése óta: 24

2.4.2. magyar nyelven: 54

2.4.2.1. ebből az utolsó 10 évben, a kandidátusi, illetve PhD cím megszerzése óta: 38

2.4.3. megjelent könyv (ebből szerkesztett): 14 (12)

2.4.4. megjelent könyvfejezet (ebből magyar nyelven): 28 (magyar nyelvű 24)

2.4.5. nemzetközi folyóiratban: 17

2.4.6. hazai idegen nyelvű folyóiratban: 2


84

2.4.7. magyar nyelvű folyóiratban: 13

2.4.8. kongresszusi előadás: 28

2.4.8.1. ebből felkért előadás: 6

2.4.8.2. impakt faktorral rendelkező, idézhető absztraktok száma:

2.4.9. egyéb publikáció: 38

2.5. Tudományos közleményeinek minősítése (a 2. sz. melléklet szerint)

eddigi összesített impakt faktora (előadás kivonatok nélkül):

2.5.2. az utolsó 10 év összesített impakt faktora:

2.6. Tudományos közleményeinek idézettsége tételes bibliográfiai felsorolásban (önidézetek nélkül).

2.6.1. valamennyi cikk idézettsége összesen: 82

2.6.2. a legtöbbet idézett cikk idézettségi száma: 18

2.6.3. az utolsó 10 évben megjelent cikkeinek idézettségi száma: 53

2.7.Új tudományos eredmények, módszerek, szabadalmak:

1. Lásd a publikációkat és támogatott kutatások zárójelentéseit.

2. SENTIENT Index

3. Csapadékvíz-kalkulátor

2.8. Tudományos közéleti tevékenysége: hazai és nemzetközi szervezeti tagság, tisztség, szerkesztőbizottsági tagság, lektorálás szakfolyóiratok számára, szakreferensi tevékenység:

2008- Magyar Földrajzi Társaság – választmányi tag 2008- Evaluation Committee of BiodivERsA (az Európai Bizottság VI-os kutatási keretprogramjának 19 tagországra kiterjedő tudományos együttműködése) – tag 2008- The Academy of Political Science – tag 2007- European Commission Initiative Promoting Policy Relevant EU-India Knowledge & Research – tag 2007- A Journal of Gandhian Studies szerkesztőbizottsági tagja 2006-2008 Magyar Tudományos Akadémia, X. Osztály, Földrajzi Bizottság I. – tag 2005-2008 PTE TTK Kari Tanács – tag 2005-2009 Baranya Megyei Földrajztanárok Egyesülete – elnök 2005-2008 PTE TTK Oktatási és Kreditbizottság – tag 2004- Magyar Külügyi Társaság – tag 2003- Pécs-Baranyai TIT Tudományos Tanácsadó Testület – tag


85

2001-2004 PTE TTK Doktori és Habilitációs Bizottság – titkár 2000- Pécsi Tudományegyetem Universitas Munkacsoport – alapító tag 2002- MTA PAB Környezetvédelmi Oktatási-Nevelési Munkabizottsága – elnök 1999- MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Környezetvédelmi, Területfejlesztési és Településtudományi Szakbizottsága – tag 1998- Magyar Földrajzi Társaság Dél-Dunántúli Osztálya – titkár Rendszeresen opponálok OTKA és TÉT pályázatokat; Lektorálok a Modern Geográfia c. szakfolyóirat számára. Több megjelent könyv lektora voltam. Rendszeresen részt veszek tudományos minősítési folyamatokban, opponensként az alábbi nyilvános vitákban: Bayankhuu Batsaikhan 2006. június 19. (PTE TTK FDI) Kubassek János 2007. április 2. (PTE TTK FDI) Kőkuti Tamás 2008. október 1. (PTE TTK FDI) Kiss-Csapó Gergely 2010. április 10. (ELTE TTK FDI)

2.9. Adja meg a kérelemhez csatolt öt publikációjának listáját

WILHELM Z. – PETE J. – KISGYÖRGY P. (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. In: Földr. Ért. LV. évf. 1-2. füzet, pp. 213-237. WILHELM, Z. (2006): Water and Economy – land use and hydrological coherences in the Lower Danube Region. In: Geographical Review (Földr. Közl.) CXXIX./LIII./ Volume Supplement, pp. 9-18. SZEGEDI N. – WILHELM Z. (2008): Dél-Ázsia társadalomföldrajza. In: Horváth G. – Probáld F. – Szabó P. szerk.: Ázsia regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 403-562. WILHELM Z. (2008): Adatok az indiai urbanizáció folyamatának vizsgálatához. In: Modern Geográfia 2008/2. szám, pp. 1-57. http://www.moderngeografia.hu/tanulmanyok/tarsadalomfoldrajz_altalaban/wilhelm_zoltan_2008_2.pdf WILHELM Z. – BUGYA T. (2009): India északnyugati alföldjeinek természeti földrajza. In: Keleti Kiskönyvtár 4., pp. 61-102.

2.10 Adja meg, megtartani szándékozott, habilitációs szakmai (tudományos) előadásának címét magyar és idegen nyelven


86

Területi különbségek vizsgálata Indiában a SENTIENT Index alkalmazásával The SENTIENT Index: a New Research Method for Detect the Regional Differences – Indian Adaptation

3. Vezetői tevékenység

3.1. Eddigi vezetői tevékenysége, beosztása:

2008- PTE TTK Földrajzi Intézet; külügyi igazgató-helyettes 2008- PTE TTK Földrajzi Intézet, Általános és Alkalmazott Környezetföldrajzi Tanszék; tanszékvezető egyetemi docens 2006-2007 PTE TTK Környezettudományi Intézet, Környezetföldrajzi és Tájvédelmi Tanszék; tanszékvezető egyetemi docens 2004-2005 PTE TTK Földrajzi Intézet, igazgató-helyettes 2004-2005 PTE TTK Földrajzi Intézet, Környezetföldrajzi és Meteorológiai Tanszék; tanszékvezető egyetemi docens 2001- PTE TTK Ázsia Központ; igazgató 2001-2003 Völgységi Kistérség; vidékfejlesztési menedzser

3.2. Munkacsoportjának eddigi eredményei

3.2.1. Milyen és hány munkacsoportot vezetett eddig?

Kettő, szorosabban értelmezett munkacsoportot.

1. munkacsoport: Research Team on Territorial Development & Information & Communication Technologies (2006-2009) Coordination Action of the European Network of Territorial Intelligence (029127 caENTI) EU VI. keretében 2. munkacsoport: Universitas Munkacsoport (később: Afrika-Amerika-Ázsia Munkacsoport) 2001-től. „Anyaországok és volt gyarmataik” témakörben konferenciák, workshopok szervezése. Eddig két konferenciakötet kiadása történt meg. Legutóbbi workshopunkat 2010. február 17-ére szerveztük.

3.2.2. Munkatársai közül kik szereztek tudományos fokozatot? Tanszékvezetésem idején: Dr. Gálosi-Kovács Bernadett (jelenleg adjunktus a PTE TTK ÁAKF Tanszékén) Dr. Baranyai Gábor (jelenleg a NYME TTMK Földrajz és Környezettudományi Intézet adjunktusa)

3.2.3. Munkatársai közül kik kaptak külföldi ösztöndíjat, tanulmányutat?


87

Babák Krisztina – Erasmus IP, 2009. június-július

3.2.4. PhD doktorandusz képzésben résztvevő munkatársainak adatai: Korábbi munkatársam, Ronczyk Levente egyetemi tanársegéd doktori szigorlat után, munkahelyi vita előtt áll. Jelenlegi munkatársam, Babák Krisztina egyetemi tanársegéd doktori szigorlat után, munkahelyi vita előtt áll. Piszter Gergely I. évfolyamos, nappali tagozatos doktorandusz hallgató.

3.3 Egyéb vezetői tevékenysége, az egyetemi közéletben betöltött tisztségei: Szakfelelős: „Ázsia tanulmányok” specializáció (geográfusképzés) „Hulladékgazdálkodási technológus” felsőfokú szakképzés „Környezethasználat” szakiránynak (geográfusképzés) „Táj- és környezetföldrajz” szakirány (földrajz BSc képzés) Elnök: Felvételi Bizottság (földrajz MSc felvételi 2009) Állam-, illetve Záróvizsga Bizottságok Diplomamunka Védési Bizottságok Korábban Kari Tanács tag Több nemzetközi és hazai konferencia szervezője

4. Egyéb tevékenység

Ismeretterjesztő előadások jelentős számban történt szervezése

Több középiskolai tanulmányi verseny zsűrijében való részvétel 2001-2003 Völgységi Kistérség; vidékfejlesztési menedzser Több dokumentált expedíció szervezője és vezetője Kutatók Éjszakája programokon teltházas előadások tartása (két alkalommal)

2010. január 30.

---------------------------------------------

aláírás


88

12. AZ ELJÁRÁSI DÍJ BEFIZETÉSÉT IGAZOLÓ CSEKK MÁSOLATA


89


90

13. HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉS


91


92


93

14. A PTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSI JEGYZŐKÖNYVE

(a szabályzat 4. sz. melléklete)


94

A habilitációra pályázó: Név: Dr. Wilhelm Zoltán Születési hely, év, hó, nap: Mohács, 1969. január 30. Munkahely: Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, Általános és Alkalmazott Környezetföldrajzi Tanszék Beosztás: egyetemi docens Tudományág, amelyben a habilitációt kérelmezi: földrajz A kérelem benyújtásának napja: A hiánypótlás beérkezésének napja: Az eljárás lezárásának napja:

Előbírálók: Név (külső szakértő): Beosztás, fokozat: Munkahely: Név (külső szakértő): Beosztás, fokozat: Munkahely: Szakértőbizottság: Elnök: Beosztás: Munkahely: Titkár: Beosztás: Munkahely: Bizottsági tag (külső szakértő): Beosztás: Munkahely: Bizottsági tag (külső szakértő): Beosztás: Munkahely: Bizottsági tag: Beosztás:


95

Munkahely: Bizottsági tag: Beosztás: Munkahely: I. A habilitációs eljárás zárt részének értékelése: A habilitációs eljárás megindításához az előbírálók által adott összpontszám: A Kari Doktori és Habilitációs Bizottság döntése az EDHB-nak a habilitációs eljárás nyilvános részének megindításáról: javasolja / elutasítja A javaslat dátuma: Indokolás:

II. Az EDHB döntése a habilitációs eljárás megindításáról Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság döntése a habilitációs eljárás nyilvános részének megindításáról: javasolja / elutasítja A javaslat dátuma: III. A habilitációs eljárás nyilvános részének értékelése: 1. A habilitációs előadás időpontja: 2. A habilitációs előadás címe: 3. Az idegen nyelvű előadás (összefoglaló) címe: 4. A magyar nyelvű előadás értékelése (összpontszám): 5. A hallgatóság által adott pontok átlaga: 6. Az angol nyelvű előadás értékelése (összpontszám): 7. A szakértőbizottság értékelése


96

Pécs, 20............................. ..........................................

elnök ................................................. .............................................. bizottsági tag bizottsági tag ................................................ .............................................. bizottsági tag bizottsági tag V. A Kari Doktori és Habilitációs Bizotság javaslata: Pécs, 20............... ........................................ a Kari Habilitációs Tanács elnöke VI. Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság döntése Pécs, 20................ ..................................................... a Habilitációs és Doktori Bizottság

elnöke


97

15. HABILITÁCIÓS TÉZISEK


98

Habilitációs tézisek

1. Célkitűzés

A társadalom történetének posztindusztriális fázisában a természet-társadalom kölcsönhatás erősödött, az új tér, a földrajzi környezet totálissá vált. Ugyanakkor ebben az abszolút térben a természeti és társadalmi heterogenitás területi különbségeket szül. A fejlettségbeli differenciák mérésére a földrajztudomány több metódust is használ. Munkánk korábbi fázisaiban főleg a természeti környezet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáltuk, a tetraéder modell koncepciójára támaszkodva. 1861 km2-es mintaterületen mutattuk ki a természeti tényezők hatását a települések fejlődésére. További környezetföldrajzi kutatásainkkal a társadalom környezetre gyakorolt hatásait elemeztük. Figyelmünk a természeti erőforrások – kiemelten a víz – fenntartható használatának gyakorlatára irányult.

Az utóbbi évek vizsgálataival a fejlettség, a fejlődés területi meghatározására fókuszáltunk. Célként fogalmazódott egy olyan mérési módszer kidolgozása, amely a területi komparatív vizsgálatok szemléletes eredményeket produkáló eszköze lehet. 2. Módszerek Jelen dokumentumban közzétett eredményeket az alábbi módszerek segítségével értük el:

• A vonatkozó szakirodalom feldolgozása. • Adatbázis-elemzés (MÁFI, OMSZ, VITUKI, OHT). • Az első (1782-1785) és a harmadik (1872-1884) katonai felmérés, illetve az 1986-ban

felújított topográfiai térképek elemzése planimetrálással, majd digitalizálásukat követően térinformatikai szoftverekkel.

• Tematikus (lejtőkategória, lejtőkitettség és mérnökgeomorfológiai) térképek szerkesztése.

• Népszámlálások adatainak analízise. • Levéltári adatgyűjtés. • A parókiák, lelkészi hivatalok dokumentumainak felhasználása. • Településtörténeti monográfiák feldolgozása. • Terepmunka, fotódokumentáció. • Interjúk készítése. • MapInfo, Corel Draw, Adobe Photoshop, Microsoft Excel, ArcView programok

használata.

A korábbi kutatásaink tapasztalataiból és a fenti módszerekből következő összegző metodikára és egy adott vizsgálati terület változásainak követésére mutató mozaikszavunkat a következőképpen alkottuk meg:

SENTIENT Index = Society, Economy, iNfrasTructure, physIcal environmENT Az angol „sentient” szó jelentése: érző, érzékeny. Az általunk szerkesztett, tetraéder-modellen alapuló komplex fejlettségi mutató, a földrajzi környezetben végbemenő


99

változásokra érzékenyen „reagál”, az egyes szférákban bekövetkező események hatására módosul, így a területi komparatív vizsgálatok szemléletes eredményeket produkáló eszköze lehet.

Újabb, a korábbi munkáink tapasztalataira építő kutatásaink során 593 indiai körzet adataival dolgoztunk, támaszkodva a 2001-es indiai népszámlálás körzeti szintű információira. A társadalmi szféra jellemzésére a következő adatokat használtuk: D1 = városi népesség aránya; D2 = írni-olvasni tudók aránya; D3 = az írni-olvasni tudók nemi megoszlásában meglévő különbség; D4 = diplomások aránya; D5 = fogyatékkal élők aránya.

A gazdasági szféra körzeti szintű fejlettségét az alábbi adatokkal mértük: D6 = teljes foglalkozásúak aránya; D7 = nem mezőgazdasági dolgozók aránya; D8 = eltartottak aránya; D9 = banki szolgáltatások használata; D10 = gépkocsival rendelkező háztartások aránya.

Az infrastrukturális adottságokra jelenleg az alábbi mutatókat használjuk: D11 = fürdőszoba a lakásban; D12 = nincs mellékhelyiség a lakáshoz; D13 = világítás elektromos árammal; D14 = telefonok száma.

A természeti környezetet jellemző paraméterek alkalmazása az Indexben meglehetősen problematikus, mivel a környezeti elemek minőségét jelző adatok nem hozzáférhetőek. Kísérletezünk egy, az emberi komfortérzetet fókuszba állító mutató generálásával, melyet az éghajlati jellemszámokból eredeztetünk, de ezt jelen keretek között még nem tudjuk használni. Ezért most csak a népsűrűséggel (D15) dolgoztunk. Minél alacsonyabb az egy km2-re jutó lakosok száma, annál kevésbé degradált természeti környezetet feltételezünk, vagyis ezeket a körzeteket soroltuk előrébb.

A fentieken kívül még számos adatot rögzítettünk, amelyeket aktuálisan felhasználunk, ilyen: a jegyzett kasztok és törzsek létszáma, vallási megoszlás, a körzetek legnépesebb településének lélekszáma. Ezek a matematikai-statisztikai elemzések során válnak érdekessé, pl. a korreláció számítások segítségével. 3. Eredmények Legfontosabb eredményeink az alábbi pontokban foglalhatók össze:

1. A Magyarországon vizsgált mintaterületi települések létrejöttének természetföldrajzi alaptípusai három morfológiai kategóriába voltak sorolhatók: az alacsonyártérből kiemelkedő ármentes szárazulatok, a teraszperemek és a dombság-síkság határzóna É-D-i sávja. Igazoltuk, hogy a természetföldrajzi értelemben vett lokális, illetve mikro- és mezoregionális fejlődési potenciálok dominanciája mutatható ki az állandó települések létrejöttében, melyek fő kritériuma az eltérő természeti adottságokkal rendelkező tájak találkozása. Ebben az értelemben a kutatási területünkön az ókori történelem első komolyabb népességkoncentrációinak életre hívói: a vízbőség, a mezőgazdasági termelés kedvező lehetőségei, a defenzív funkció, illetve jó közlekedési, megközelíthetőségi viszonyok. A természeti adottságoknak ez a csokra a római korban Lugio (Dunaszekcső) esetében tetten érhető a dombság-síkság határzónában, mellyel a vidék legfontosabb lakott helye. Részben voltak csak meg a


100

fent említett fejlődési kritériumok az ártéri göröndökön (védelmi funkció, vízbőség, amfíbikus mezőgazdasági potenciál), ehhez a típushoz sorolható Altinum (Kölked). A teraszperemeken vízbőség, megfelelő mezőgazdasági adottságok, kiemelkedően jó közlekedési lehetőségek álltak rendelkezésre, így vált viszonylag jelentős hellyé Alta Ripa (Tolna). A meglevő potenciálok érvényesülésének érdekében a természeti szféra struktúráiba való antropogén beavatkozások hatásai ma is kimutathatóak. [P1.]

2. Bebizonyítottuk, hogy honfoglaló őseink mintaterületünkön megfelelő terepet találtak évszázados gazdasági struktúráik továbbéléséhez, sűrű településhálózatot hoztak létre asszimilálva a vidék avaro-szláv népességét. A közigazgatás és az egyház egymástól el nem választható centrumainak létesítésekor a központi fekvés, a közlekedésföldrajzi pozíció kiaknázásának lehetősége jöhetett szóba. A Kalocsai- és a Tolnai-Sárköz két települése, eltérő súlyú, de jól hasznosítható fejlődési energiákhoz jutott (Kalocsa, Báta). [P2. P3.]

3. Kimutattuk, hogy a Dunamenti-síkság D-i területeinek életkamrái működése teljes összhangban történt az ökológiai adottságokkal, évszázadokra konzerválva a területhasznosítási módokat. A primer ágazatok közül azonban a szőlőművelés már korán mélyreható környezeti átalakulást eredményezett (tulajdonképpen a rómaiaktól kezdve). A nagy reliefű K-i lejtők irtványföldjein az eróziós folyamatok a talajtakaró teljes pusztulásához vezettek (Szekszárdi-dombság). Az ebből a folyamatból származó, ártéren felhalmozódó anyag egyes dombsági települések óvatos K-i irányú terjeszkedését indukálta. A szekunder ágazatok minősége főleg a mezőgazdasági koncentrációk típusától függött. [P4.]

4. Igazoltuk a települések alaprajzának függését a morfológiai, hidrológiai körülményektől. A dombságperemi helyzetűek követték az ármentes, alacsony reliefű szintet, a dombsági részeik az eróziós, deráziós völgyek irányába nyúlottak ki (Szekszárd, Báta, Dunaszekcső). Az ártér szélét megülők követték a vízpart vonalát, illetve a száraz háttérterületek irányába induló utat, így sajátos orsó, háromszög, félkör alaprajzokkal találkozhatunk (Baja, Mohács, Tolna, Fadd, Dunaszentgyörgy, Nagybaracska). A göröndök településeinek alaprajza tükrözte a szigetszerű képződmény alakját, rendkívül sűrű beépítést mutatva. Mélyreható alaprajztípus-változások kezdődtek az ármentesítésekkel, a mélyebben fekvő területek felé való terjeszkedéssel. Nem egyszer a gátszakadások árvizei parancsoltak megálljt ezeknek a településmorfológiai változásoknak. A katasztrófák után újjáépülő részek általában sakktábla alaprajzot képeztek. [P1. P4. P5. P12.]

5. Kimutattuk mintaterületünkön a települések társadalmi-vagyoni struktúrájában, foglalkozási szerkezetében, etnikai, vallási összetételében a természetföldrajzi hatások meglétét. A romák évről évre visszatértek a jó fát szolgáltató ártéri erdőkbe. A délszlávok – a politikai okokon kívül – azért telepedhettek itt meg, mert állattenyésztő életformájuknak megfelelő környezetre leltek. A zsidó gabona- és borkereskedők a mezőgazdasági konjunktúrák idején fő állásaikat Baján és Szekszárdon alakították ki. A betelepülő német telepesek zárt, lassan növekvő települései szinte mintagazdaságokká váltak. Maga az Alsó-Duna-vidék azon kívül, hogy mezőgazdasági cikkekből felesleget termelt a háttérterületek nélkül nem tudott volna a konjunktúrákhoz csatlakozni. A Duna vízi útja azonban mágnesként vonzotta az árut a kikötővárosokba. Földrajzi helyzetéből fakadóan a XVIII-XIX. században az ország


101

legdinamikusabban fejlődő régióihoz tartozott. Akkori demográfiai mutatói hűen tükrözik ezt a státuszt. [P1. P6. P7. P8.]

6. Értékelve a helyi és helyzeti energiák változásait, bebizonyítottuk a relatív fekvés társadalmi-gazdasági térben bekövetkezett módosulásainak fejlődésre gyakorolt hatásait. Ilyen volt a közlekedési-szállítási-kereskedelmi pályák prioritásainak megváltozása a XIX. század végén, amit a terület nem tudott kiheverni. Évszázadok óta a Dunával szimbiózisban élő települések kerültek több km-es távolságba a főmedertől. A hatalmas természetátalakító munkálatok, a szántóföldekért való küzdelem pozitív vagy negatív értékelése ma is napirenden van. Egy bizonyos: az árterek népe is felemás érzéseket táplált a gigantikus változásokkal szemben. Ezt követően alakult ki a térségben a mai napig uralkodó területhasználat, mely alapvetően a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozódását jelentette. A török kor után megnövekedett határok ekkor népesültek be a szórványtelepülések lakóival (Mohács, Baja, Kalocsa, illetve a szőlőhegyi tanyásodással Szekszárd). A filoxéra megjelenése a vizsgált területen K-felé mozdított a szőlőtermesztés területi elhelyezkedésén. [P1. P9.]

7. Mintaterületünk ipara a mezőgazdasági termékek feldolgozásán alapult, a régmúlt időkig visszanyúló gyökerekkel rendelkezett pl. a malomipar. A vízbőség megszűnésével megjelentek a szélmalmok is. Igazoltuk, hogy a mezőgazdaság uralkodó gazdasági tevékenységgé alakulása – főleg Szekszárdon – a gazdasági fejlődés kerékkötőjévé vált, mivel a tulajdonosok az olcsó mezőgazdasági munkaerőt minden eszközzel megtartani igyekeztek. [P1. P10.]

8. Rámutattunk, hogy az ősi, természeti adottságokhoz alkalmazkodó szárazföldi közlekedési útvonalak mentén fekvő települések a motorizáció fokozódásával hátrányos helyzetbe kerültek. A hatalmas tranzitforgalom azokon a településeken jelent különösen problémát, ahol a domborzati adottságok miatt nincs lehetőség a gyors átszellőzésre, illetve az eróziós üledék az úttesten halmozódik fel (Szekszárd, Dunaszekcső, Bár). Természetes eredetű porszennyezéssel találkozunk Baján. [P3. P7.]

9. Kimutattuk: politikai okok vezettek a rendszerváltozás utáni második nemzeti parkunk avatásához, mivel az ország külső perifériáján a természeteshez közeli állapot megőrződhetett. Ugyanakkor a vizes élőhelyek gyorsabb regenerálódása is közrejátszott ebben. [P11.]

10. A hazai szakirodalomban elsőként tártuk fel – a „desk research” vizsgálaton túl, terepi kutatásokkal – a kasmíri konfliktus politikai földrajzi hátterét. Kimutattuk az erőszakcselekmények intenzitásának regionális összefüggéseit. Rávilágítottunk a vallási viták mögött meghúzódó gazdasági érdekekre. [P17. P18. P19.]

11. Bizonyítottuk a természeti erőforrások tradicionális, fenntartható módon való felhasználásának előnyeit. Számításokat végeztünk a csapadékvíz gyűjtésének, hasznosításának éghajlati-környezeti-gazdasági optimalizálására vonatkozóan. Csapadékvíz kalkulátort készítettünk, melyet – tudományos hatásán túl – minden háztartásban egyszerűen tudnak alkalmazni. [P13. P14. P15. P16.]


102

12. Legjellegzetesebb természeti erőforrásunk, a víz egyre kisebb mennyiségben és egyre rosszabb minőségben áll rendelkezésünkre. Ezért ma mind több régióban válik stratégiai fontosságú tényezővé. Magyarországon fokozatos felmelegedés, a nyári csapadék mennyiségének csökkenése és egyes szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható. Ebből következően folytattuk a hazánkban megkezdett, hagyományos vízmenedzsmentre vonatkozó vizsgálatainkat olyan területen, ahol a fentiekben leírt, Kárpát-medencére vonatkozó szélsőségek nem szokatlanok. Ilyen India, melynek egyes területein a hazánkra is jellemző évi csapadékmennyiségek mérhetők, az átlaghőmérséklet azonban jóval magasabb. Az ott alkalmazott ősi vízkezelési módok – természetesen megfelelő módosításokkal – használhatóak hazánkban is. Ezen gondolatmenet alapján indiai tanulmányútjaink legfőbb céljai voltak: a helyi szakirodalmi feldolgozás, a terepbejárások, interjúk elkészítése során párhuzamokat találni a (lehetséges) hazai és az ottani viszonyok között, majd az eredményeket térinformatikai eljárások segítségével összegezni. Ezáltal hazánkban is használható modellt alkotni a fent említett negatív hatások bekövetkeztének esetére. Ösztöndíjjal támogatott terepi kutatásaink eredményeként több mint ötven tradicionális vízgyűjtési, vízkezelési módszert sikerült összegyűjtenünk Indiában. [P20. P21.]

13. A jelentős számú feldolgozott szakirodalomra támaszkodva korszakoltuk India urbanizációjának folyamatát. Kimutattuk a társadalmi-gazdasági sajátosságok, a természeti környezet és az urbanizáció összefüggéseit. Bizonyítottuk a fejlettség és a városodás/városiasodás kapcsolatát. Javaslatot tettünk az indiai regionális felosztás gyakorlatára. [P22. P23. P24.]

14. Tudományos pályafutásunk alatt elvégzett térségi kutatásainkra támaszkodva alkottuk meg a SENTIENT Indexet, melynek alkalmazásával mérni lehet az egyes területi alakulatok fejlettségét. Az angol „sentient” szó jelentése: érző, érzékeny. Az általunk szerkesztett, tetraéder-modellen alapuló komplex fejlettségi mutató, a földrajzi környezetben végbemenő változásokra érzékenyen „reagál”, az egyes szférákban bekövetkező események hatására módosul, így a területi komparatív vizsgálatok szemléletes eredményeket produkáló eszköze lehet. [P25. P26. P27. P28.]

4. A tézisekben felhasznált publikációk P1. WILHELM Z. (2001): Az Alsó-Duna-vidék településeinek fejlődésében szerepet játszó természeti tényezők vizsgálata. In: Tóth J. – Wilhelm Z. szerk.: Konzerváció, modernizáció, regionalitás a Dél-Dunántúlon I. kötet. PTE-KÖM, Budapest-Pécs, 145 p. P2. FORINTOS V. – WILHELM Z. (1998): Történeti és természetföldrajzi adatok Báta fejlődésének elemzéséhez. Földr. Ért. XLVII. 2., pp. 157-172. P3. WILHELM, Z. (2001): Contribution to the Analysis of the Development of Human Settlements in the Area of the Duna (Danube)-Drava National Park. In: Pollution and Water Resources. Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXI., pp. 172-223.


103

P4. WILHELM, Z. (2006): Water and Economy – land use and hydrological coherences in the Lower Danube Region. In: Geographical Review (Földr. Közl.) CXXIX./LIII./ Volume Supplement, pp. 9-18. P5. WILHELM Z. – KOVÁCS B. (2000): Környezeti konfliktusok és krízishelyzetek a történelem során az Alsó-Duna-vidéken és ezek mai hatásai. In: Fodor I. - Kovács B. - Tésits R. (szerk.): Társadalom és környezet. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 65-74. P6. TRÓCSÁNYI A. – WILHELM Z. (2001): A Dél-Dunántúl, mint a multikulturális modell egyik lehetséges megvalósulási helyszíne. In: Sándor L. szerk.: Érintkező kultúrák, kisebbségi értékek (identitás, kultúra, kisebbség). MTA Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécs, pp. 77-89. P7. TÓTH, J. – TRÓCSÁNYI, A. – WILHELM, Z. (2003): Development of Regions and their Environmental Conditions in the Carpathian Basin. In: Columbia University Seminar Proceedings Vol. XXXIII-XXXIV., pp. 323-338. P8. TÓTH, J. – ULCZ, GY. – WILHELM, Z. (2005): „Europe of Regions”: the Historical and Geographical Basis of the Regions in Hungary. In: Evropejskij Dialog 2005/1. Almaty, Kazakhstan, pp. 46-64. P9. WILHELM Z. (2002): A Duna-Dráva Nemzeti Park által érintett települések gazdaságtörténeti vizsgálata. In: Iványi I. – Lehmann A. szerk.: Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 278-320. P10. PAP, N. – TÓTH, J. – WILHELM, Z. (2003): Der Entstehnungsprozess einer Region im Donautal. In: Huszár Z. - Vándor A. - Walterné Müller J. szerk.: 2000 Jahre entlang der Donau. Aus der gemeinsamen Vergangenheit in die gemeinsame EU-Zukunft. Fünfkirchen, pp. 221-232. P11. FODOR, I. – KOVÁCS, B. – WILHELM, Z. (2002): The Danube-Drava National Park, a Region Organised on the Basis of Natural Values. In: Erostyák J. szerk.: 10 éves a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara. PTE TTK, Pécs, pp. 83-105. P12. RONCZYK, L. – WILHELM, Z. (2006): The Influence of the Transformation of Landscape Values on the Touristic Offer of the City of Pécs. In: Arbeitsmaterialen zur Raumordnung und Raumplanung Heft 243., pp. 79-88. P13. BUGYA T. – WILHELM Z. (2004): Vízbázis-védelem, fenntarthatóság, költségcsökkentés. II. Magyar Földrajzi Konferencia (http://www.geography.hu/cdrom/mfk2004/cikkek/bugya_wilhelm.pdf) P14. RONCZYK, L. – WILHELM, Z. (2006): Beneficial Use of the Stormwater in Pécs. In: Grazer Schriften der Geographie und Raumforschung, Band 40., pp. 135-144. P15. BUGYA, T. – WILHELM, Z. (2006): Sustainable Rainwater Management in a Rural Model Area. In: Tóth J. – Ronczyk L. – Wilhelm Z. szerk.: Sustainable Triangle 1., KFU-UM-PTE, Graz-Maribor-Pécs, pp. 159-173. P16. BARANYAI, G. – HEGYI, Á. – WILHELM, Z. (2008): Rainwater Harvesting as a Sustainable Water Management Model in Hungary. In: Geographia Pannonica Nova 3., pp. 301-314.


104

P17. WILHELM Z. – PETE J. – KISGYÖRGY P. (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. In: Földr. Ért. LV. évf. 1-2. füzet, pp. 213-237. P18. WILHELM Z. (2005): Kéksisakosok a paradicsomban – az ENSZ második legrégebbi békemissziója: a kasmíri. In: Szakmai Tudományos Közlemények – Katonai Biztonsági Hivatal-MHTSZ, 2005. 05. 25., pp. 172-197. P19. WILHELM Z. (2004): Dél-Ázsia – Kasmír. In: Csefkó F. – Gyurok J. szerk.: Varázslatos India. Gálos Könyvkiadó, Pécs, pp. 97-112. P20. BABÁK K. – GÁLOSI-KOVÁCS B. – FODOR I. – PISZTER G. – RONCZYK L. – WILHELM Z. (2009): Régi válasz új kihívásokra – A vízbázisvédelem lehetőségei Indiában. In: Fábián Sz. I. – Kovács I. P. szerk.: Az édesvízi mészkövektől a sivatagi kérgekig. Geographia Pannonica Nova 6., pp. 61-80. P21. WILHELM Z. – BUGYA T. (2009): India északnyugati alföldjeinek természeti földrajza. In: Keleti Kiskönyvtár 4., pp. 61-102. P22. WILHELM Z. (2008): Adatok az indiai urbanizáció folyamatának vizsgálatához. In: Modern Geográfia 2008/2. szám, pp. 1-57. http://www.moderngeografia.hu/tanulmanyok/tarsadalomfoldrajz_altalaban/wilhelm_zoltan_2008_2.pdf P23. WILHELM Z. – BENOVICS G. – DÉRI I. (2009): Az indiai közép- és nagyvárosok településföldrajza. In: Csapó T. – Kocsis Zs. szerk.: A közép- és nagyvárosok településföldrajza. Savaria University Press, Szombathely, pp. 116-130. P24. SZEGEDI N. – WILHELM Z. (2008): Dél-Ázsia társadalomföldrajza. In: Horváth G. – Probáld F. – Szabó P. szerk.: Ázsia regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 403-562. P25. WILHELM, Z. – BLAHÓ, J. (2008): Responsibility and Opportunity in the Hearth of Europe. In: Journal of Gandhian Studies, Vol. VI. Nos. I-II., pp. 1-23. P26. WILHELM, Z. – BUGYA, T. (2007): Demographic Characteristics and their Implications in some Underdeveloped Regions of the European Union. In: The Geographical Observer Vol. 37., pp. 1-8. P27. TRÓCSÁNYI, A. – WILHELM, Z. (1997): Regional Differences in Hungary. In: Eurogeo Bulletin 8., pp. 79-80. P28. WILHELM Z. (2010): The SENTIENT Index: a New Research Method for Detect the Regional Differences. In: Population Geography. 21 p. Közlésre elfogadva.


105

16. PUBLIKÁCIÓK MÁSOLATAI

habilitÁciÓs pÁlyÁzat - pte ttk...

Documents