5 0 8 VASÁRNAPI ÜJSÁG. J^z i i^ lgO^s i . ÉV>QLTIÍ,

fciri-ízositő hiKajs*- 5 TAKARÉKOSKODNI aen luszerueresKeuesusii. uoBui«xo-uaiotuBu s* urujruermDan ^ g

MJGGI-kitönfotések: 4 nagydíj, 26 aranyérem, 6 díszoklevél, 5 tiszteletdíj. Hatszor versenyen kivfll, tSbbi küzütt az 1889. és üHNMki párisi vilagkiállitok»B. (Maggi a rnia biráiót»g)

lehet a sokszorosan kitün­tetett régóta jó l bevál t " ' " a j Néhány csepp — a tálalásnál hozzátéve — e legendő, hogy Q ezáltal gyenge leveseknek, mártásoknak, főelemeknek stb. egy pillanat alatt jó és erőteljes izt adhassunk. Üvegcsékben 5 0 fillértől kesdve (utántöltve 40 fillértől kezdve]. Kapható min­

den füszerkereskedésben, csemege-üzletben é* drogueriában

Testesseg, Kövértestüség.

H o g y n y ú l á n k k á l e g y ü n k a nélkül, hogy az egészségünknek ártson, használjuk a P i l u l e s Apo l lo - t , mely tengeri növé­nyek alapján van előállítva és párisi orvo­

sok által jóváhagyva. E könnyen betartható

gyógykezelés elhajtja a túl­ságos embonpoint csalha­tatlanul és biztosítja rövid idő alatt a kövértestüség gyógyulását mind a két nemnél.

Ez a titka minden ele­gáns hölgynek, ki nyúlánk és fiatalos alakját meg­

akarja őrizni. Egy üvegcse ára utasítással együtt K 6.45 bérmentve, utánvéttel K 6.75.

J . R a t i é , Pharmacien, 5, P a s s a g e V e r -rieau, P a r i s (»°).

Baktár Berlinben: B . H a d r a , gyógysze­rész, S p a n d a a e r s t r a s s e 7 7 .

Ausztria - Magyarországban: T ö r ö k J ó ­z s e f gyógyszerész, B u d a p e s t , K i r á l y -

u t e z a 1 2 . 10467

Ha szép akar lenni, Végrh névvel ellátott Angryal-oré-m e t vei/yen, mely egy tégely elfogyasz­tása uian eltüntet szeplöt, máj/oltot, pattanást, himlőhelyet, mitessert, orr-

vörüsséget, korosabb hölgyeknél ki­simítja a ránczokat, miáltal megaka­dályozza a vénülést. A kinek tiszta arcza van és állandóan használta a

VÉQH-fele M49C ANGYAJL- C K É M E T , az biztosítva ran minrien arcztisztát-lansiig ellen. E g y tég-ely 1 koronáért kapható az „Ang-yal" gy< gyszer-tárban Szolnok, Laktanya-körnt.

Továbbá T ö r ö k J ó z s e f joógyszerlárában, ISudapesi, Kiraly-u. 12 és nnnJen gjógylárban.

)) PILULES.' i A P O L L Ó v

JLUSlvK L.-féle turis ta tapasz .

A Kalap-király 10379

4, 5 koronás különlegességekben elismert specialista. Kossuth Lajos-ntcza végén, Eskü-út. Klotild-palota.

[ Egy kísérlet e legendő annak igazolására, hogy az a r c z é s k é z á p o l á ­s á r a , s z e p l ő k , m á j f o l t o k , p a t t a n á s o k , k i ü t é s e k ellen a már általánosan elterjedt

K o r á n y i - t é l e 10363

kámforos arez-krém hatásában folnlmnlhatatlan. Z s í r t a l a n , nap­palra is alkalmazható. E g y t é g e l y á r a 1 k o ­

r o n a , 6 tégelyt bérmentve küld: K o r á n y i I m r e «Kígyóhoz ezimzett. gyógyszertára

N y i r e g y h á z á n .

Biztosan és gyorsan ható szer, tyúkszem, szemölcs és talp, valamint a sarok bor­

séi, to- . / O ^ t í ^ ' y TI MATTIíí

Köz. ponti

szétküldési raktár:

SCBWEM L gyógyszerész

M E I D L I N G - B É C S . Csak akkor valódi, ha min-

i használati utasítás és minden tapasz a mellettes védjegvgyel és

alái ássál el van látva, azért i s erre ügyelni kell.— 1 doboz ára 1-20 kor.

Vidékre 1'65 kor,e]őretes beküldése mellett bérment Magyarországi főraktár: 10329

Törők József gyógysz., Budapest, Királyit. .2. Andrássy-út 26.

Kerékpárosoknak atf" fontos!_ ~ w _

Kérjen in­gyen és bér­

mentve nagy képes árjegyzékünket, mely csengőket, lámpákat, pneumatikob, nyergeket, tengelyeket, konuszokat, valamint elsőrangú kerék­párokat stb., stb. f e l e á r ­b a n tartalmaz 10396

IÍFMLD GÁBOR és TAKSA, Budapest,

V i n . ker., József- kör­

út 21.

A csízi jódfürclőben Margit nyaraló első n-ndii szál­lodában szobák (iü krlól H frtig. Jlarfril-Pfnsióban teljes ellátás ki­szolgálásai 1 l'n 6(1 krlól 2 írt 40 krig kaphatók. Levelek inté-zendó'k-Margit nyaraló avagy Pensio frliigyelósége Csíz-fűrdó czim alatt. Vasútnál kü­

lön kocsi. 10437

A legjobb arcz-szépitoszer i SERAI1-ARCZKEN0GS,

mely az arczot tisztítja, fehéríti és bársonypuhává teszi.

Minden árta lmas alkatrész nélkül!

Egy tége ly ára 1 kor. 4 0 flll

Egy kis tégely ara 7 0 fillér.

Serai l -ponder. Kiváló finom arczpor há­rom színben, fehér, rózsaszín és créme. Egy

doboz ára 1 korona. S e r a l l - u a j v i s . A legjobb szájvíz.

Seral l -Mappan 1 kitűnő toilett szappanok Epe-szappan | a kenőcs használatához. Serail créme. Nappali használatra.

Főraktár: Budapesten, T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában. 10120 Kapható továbbá a készítőnél R O Z S N T A T M Á T Y Á S gyógyszertárában,

A r a d o n , S z a b a d s á g t é r , valamint minden más gyógyszertárban.

5 koronáért küldök *Vi kgr. fkb. SÓ drb.) a sajtolásnál kevéssé meg­sérüli rmom, enyhe 10514

pipereszappant rúzsa, liliomtej, orgona,

ibolya, rezeda, jázmin és gyöngyvirágból szépen ösz~ szeválogatva. A pénz előze­tes megküldése esetén, vagy

utánvéttel küldi: K A N N I G N A C Z

Wien, II,, Lilienbrung. fi.

lelkiismeretes, kiváló, bér- és vámmentes,

utánvéttel 5 k i l ó H> xico e\qiiis. Kiló írt 1.77 Perl Cuha, v. nemes « a 1.70 Java T kékesszmii <i « 1 •.'>() Salvador, kiváló fin.« « i ao (ampinas. leziinom.« « \.-m Árjegyzéket ingyen küld közvetle­nül a Colonial behozatali társasáy Fiume 1 3 3 - 0 7 .

10506

A női s i ep ieg elérésére, tökéletesítésére és fentartísara legkitfinöbb és legbiztosabb *

MARGIT-CREME, •elv Teaytism, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmat, teljesen ártalmatlan. Ezen világhírt amkenöcs pár nap alatt eltávolít szeplöt, májfol-tol, pattanást, borátkát (Milesser) és minden más borbajt. Kisimítja a ránczokat, redőket, himlöhe-lyekel es az arczot hófehérré, simává és üdévé varázsoli.-Ara nagy tégely 2 kor.,kis tégely 1 kor. Margi t kMgypor I kor. 20 flll., Margi t •aappaa 70 fflL, Marg i t fogpép (Zahn-pasta) I kor., Marg i t arozvi i f korona.

Hamisítványok bíróilag üldöztetnek,"-

Legkedveltebb, legjobb bajfestőszer a

M E L A N O G E N E f e k e t e é s b í r n a s z í n b e n .

Ezen kitűnő és ártalmatlan készít ménynyel hajat, szakált, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára le­het festeni. A ?zin állandó és a ter mészetes színtől meg nem BülönDöz tethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egyszerű Nem p szkit. Ára 2 kor.

8 0 fillér. H»l»i

ttS^mttimii^m* Inni. fitíS&StSŰ^ÍS^ax

Carmen Sylva-krém és szappan

Chapó Iván, Resicza, Fő-tér 37, Készítménye felülmúlhatatlan szer

szeplő, pörsenések,

pattanások, 10458

májfoltok, ránrzos bőr, himlóhelyek, az orr és arcz vörössége ellen, az arezbiirt fiatalosan üdévé és káp­rázatosan fehérré teszi. Raktár van belőle minden gyógyszertárban, a hol pedig nem kapható, ott fordul­janak közvetlenül a készítőhöz, ne fogadjanak el n án-zatot, hanem kérjék C n a p ó gryógy-zerész C a r m e n

S y l v a k r é m j é t é s s z a p p a n j á t .

PÉNZINTÉZETI TISZTVISELŐK cáí FIGYELMÉBE! eV J

Gyakorlati tapasztalások alapján készült munka jelent meg kiadásunkban, mely egy különleges és sokoldalú üzletágat ismertet meg a pénzügyletekkel foglalkozó körökkel. A devizaügyletek, *£?: Dr. Erdély

n j Sándor, a „Pesti Magyar Kereskedelmi Bank" hivatalnoka.

A mű főbb fejezeteinek tárgya: A váltókról Általában. A külföldi váltókról. A pári-értékről. Az aranypontról. Az aranybeaozatal. A Banque de Francé

prémium politikája. A Bank ot Englan heti

kimutatása. A svájci jegybankok.

A kamr tláb és a külföldi váltók árfolyama.

Az nltimópénz kamat, lábának batása.

A penzió. A deviza-üzletekben az

egyes piacokon köve­tett eljárás.

A deviza-hataridőüzlet. Az árfolyam arbitrázs.

A kitünS kézikönyv a „Magyar Kereskedők Könyvtárá"-ban jelent mesr, mint a III. évfolyam 2—3. füzete.

Egyúttal szíves figyelmébe ajánljuk az emiitett könyv­tárban megjelent következő két munkát:

Váltóismertető. kereskedők számara fenő dr.

Kamatszámítás ,és*í"á!Si*!dí??" kontja rövidített eljá­

rással. Irta: Havas Miksa. Ára 1 K 50 f.

A váltótörvény gya­korlati alkalmazása I r ta : Schlamadinger

Ara 1 K 50 f.

íl E C3.

Kaphatók:

LAUPEL RÓBERT (WODIANER F. ÉS FIAD és kir. ndv. könyvkereskedésében Budapest, VI. ker. Adrássy-út 21. sz. és minden könyvkereskedésben.

!J Maríenbadi _•-HüDOLF-FOHBAS

Természetes ^-=a

KöszvényGyógyvizp

it t* használati utasítást I N G Y E N

HM > larloikail isrurrU-SitlklIaisi Iroda.

Kapható a lariHAaoi Ásváiyriz-umttsí iroduai

ét • Mtwtt* f artgruirtartM. inf

iriáMMalBi átvanyvti M

ifa!T!lSlS5«ii5f?"£,í.,J,'rl5,e'í» l l^«a»» dl.Uit.1., ,&• umyttM**

QlcKl Jlláo r^y lápUltoriwli (, ílrtmídjuknál fojv. hajlandóaigíil blnuk.

F™nUm-Tá*ral»t nyomdáin, Bnrl»p«t IV„ Eivetem nt<n» A

PETRARCA. 1304—1374.

ENAPOKBAN tolt be hatszáz esztendeje, hogy

a Plorencz és Eóma közti vonalon fekvő kis Arezzo városkában, 1304 július Í2ü-án

megszületett Petrarca, Olaszország legjobb fiai­nak egyike. E napot megünnepelte egész Olasz­ország s vele a mívelt világ, mert Petrarca azon nagy szellemek közé tartozik, a kiknek hatása nincs a nemzetiség s a nyelv korlátaihoz kötve. Kivette és kiveszi részét az ünnepből a magyar irodalom i s ; a Kisfaludy-Társaság már június­ban megtartotta Petrarca tiszteletére rendezett ülését. S méltán ünnepeljük az olasz szonettek nagy mesterét, mert hatása gyümölcsöző volt a mi irodalmunkra is : ő ihlette meg egykor Ba­lassa Bálintot, a régi magyar irodalom leg­nagyobb lírikusát, és később Kisfaludy Sándort, az újabb .magyar irodalom első igazi lirai köl­tőjét.

» Petrarca hosszú, épen hetven esztendőre ter­jedő élete arra az időre esik, mikor a pápaság székhelye Avignonban volt s Itáliát legjobban marczangolták a pártviszályok. Mint a nála negyven évvel idősebb Dante, az ő atyja is po­litikai ellenségei elől menekült Arezzóba szülő­városából, Plorenczből, a hol mint városi jegyző működött. Az apa később Avignonba. a pápai udvarba került s fiát, Ferenczet, Montpel-lierbe, majd innen Bolognába küldte jogot tanulni. A már ekkor feltűnő tehetségű ifjút azonban a törvényeknél jobban érdekelte a régi klasszikái latin irodalom, melybe úgy beleélte magát, mint korában senki más. Alaposan föl is készült arra a szerepre, mely­nek betöltésével pályája mívelődéstörténeti szempontból ép oly fontosságot nyert, mint költészetével. Értelmileg ós erkölcsileg egy­aránt eldurvult kora számára ő födözte fel a római klasszikusokat, ő nyitotta meg bennük a mívelődés leggazdagabb forrását. A humaniz­musnak első nagy alakja s alapítója lett, korát, a melyből úgyszólván teljesen kiveszett a klasz-szikai nemesebb ízlés, ő vezette arra az útra, a melyen haladva a modern míveltsóg alap­vetéséig juthatott.]

Petrarca egyetemi tanulmányai bevógeztével 1825-ben visszatért Avignonba, hogy átvegye atyja örökségét. A végrendeleti végrehajtó gonoszsága vagy gondatlansága miatt elesvén a remélt örökségtől, kénytelenségből az egy-

bázi hivatali pályára lépett, a mely egyedül nyujtbatott neki az akkori viszonyok között reményt arra, hogy könnyű megélhetés mellett a tudománynak s irodalomnak élhet s e melleit életmódja függetlenségét sem verte békóba. Petrarca csak az alsóbb egyházi rendeket vette fel. Mint tehetségéről, első irodalmi kísérletei­ről máris hiressé vált ifjú, szívesen látott alakja lett az avignoni pápai udvar fényűző társaságának s csakhamar hatalmas ós gazdag pártfogóra is talált Giovanni Colonna bibor-nok személyében.

Mint saját följegyzéséből tudjuk, két évvel Avignonban való letelepedése után ismerte meg Laurát, azt a szép és erényes nőt, a ki élete nagy szerelmét lobbantotta fel benne s a kit szonettjeinek pompás gyöngysorával föléke­sítve halhatatlanná tett. Ki volt-e nő ? — nem tudjuk, a költő maga nem árul el semmit szár­mazásáról, társadalmi helyzetéről, élete folyásá­ról, más forrás pedig alig van. Azt tudjuk, hogy Petrarca Avignonban, 1327. április 6-án látta először s 1318-ban hallotta, Veronában való tar­tózkodása alatt, halála hirét. Hogy Audibert de

P E T R A R C A .

VA8ÁBNAPI_r.fSÁG. ___3gL«AiLi9o*L5i. < v » ^

Noves gazdag avignoni patriczius leánya volt s később De Sade marquis felesége lett s férjét 11 gyermekkel örvendeztette meg, — az mind inkább föltevés, mint bizonyosság. Bizonyos azonban az, hogy kevés szerelem termett oly szép gyümölcsöket, mint Petrarcáé Laura iránt; a szonettek, melyek e gyöngéd, hódoló, tiszta, soha nem viszonzott vonzalomból fakadtak, felújították a provencei trubadúrok költésze­tét s korszakos hatással voltak a modern lira kialakulására. Az olasz nyelv bája, mely­nek Petrarca egyik első mestere, az érzés gyöngédsége, a mesteri forma, a költői képzelet üdesége e verseket az olaszok legkedveltebb költői olvasmányaivá tették, a mit bizonyít az is, hogy hatszáz év óta mintegy háromszáz különféle kiadásban forognak közkézen s bár későbbi követők és utánzók bőségesen merítet­tek belőlük, frisseségüket sohasem vesztették el. Természeti képeinek újszerűségével, közvetlen­ségével Petrarca jóformán új elemef vitt J>e a lirába, a mint hogy ő volt egyike az elsőknek, a kikben a természet szeretete, szépségeinek megértése fölébresztette a modern 'tWfcer ter­mészet-érzékét E tekintetben Petrarca az első modern ember, a ki szemben a középkornak rideg magába merülésével, fölfedezte a körülötte elterülő világ szépségeit s a gyönyört, melyet ezek nyújtanak.

Élete folyása szerencsés és derűs volt. Élvezte kortársai ünneplését, — az ő kedvéért felújítot­ták a szokásból rég kiment költő-koszorúzást; Róma és Paris versengve ajánlotta fel neki koszorúit s ő az örök városét fogadta el, melyet 1341. április 8-ikán tett fejére a Capitoliamban Orsó deH'Angvillara bibornok. Anyagi gondok sem háborgatták, elég busás jövedelmű kano­noki stalluma volt

A politikában, ép úgy mint magánéletében mindenkor megőrizte függetlenségét. Politikai és történelmi latin nyelvű munkáiban nem egy keserű igazságot mondott a pápáknak, s rokon­szenvezett a hires római néptribun.ColadiRienzi ábrándos terveivel,melyek a régi római köztársa­ság visszaállítására czéloztak. E mellett azonban ékesszólása egész erejével küzdött a pápai szék­helynek Rómából Avignonba való visszahelye­zéséért, már mint fiatal diák s később mint hír­neves tudós és költő. Fontos diplomácziai meg­bízásokat is teljesített a pápai udvar érdekében. E megbízásai alkalmával a nagy, egyetemes míveltségű költő, ki nemcsak a latin irodalom, hanem a földrajzi tudomány terén is kiemelke­dett kortársai közül, bőséges alkalmat talált természet-szeretetének kielégítésrée. A régi latin irók munkáinak felkutatása terén óriási munkát végzett,melyért mindenkor áldva fogja emlegetni nevét az ó-kor irodalmi szellemét kutató filoló­gia ; Cicero és Vergilius műveinek jelentékeny részét ő födözte fel újra s böngészte ki a könyv­tárak porából, nem egyet rengeteg fáradsággal maga betűzött ki s másolt le régi palimpszesz-tus pergamentekről. Latin nyelvű iratai közt van eposz, pásztori költemény, erkölcsi oktató mű, történeti, életrajzi, politikai és földrajzi fejtegetés, egy nagyon becses levél-gyűjtemény stb. Nevét azonban a klasszikus szellem fölélesz-tése érdekében kifejtett munkássága s még in­kább olasz nyelvű szerelmi költészete tartja fenn.

Élvezve mindazt, a mi nemes szellemek számára élvezet c földön, agg kora napjait a világtól elvonult magányban, a Padua közelé­ben fekvő kis Argua faluban töltötte s itt is halt meg 1374 július 19-én.

Nevezetes, hogy Olaszországban, a szép szob­rok hazájában, Petrarcának máig sincs hozzá méltó szobra. Most készülnek egyet felállítani Arezzóban, szülőháza közelében, az olasz ál­

lam s magánosok által összeadott pénzből. A születése hatszázadik évfordulóján rendezett ünnep hatása tartósságának, dicsősége mara-dandóságának újabb bizonyítéka.

PETRARCA ÉS MAGYARORSZÁG. — A nagy költő születésének hatszázadik évfordulója

alkalmából. —

Petrarca munkáinak minden kiadásába fel van véve az a beszéd, a melylyel az 1356 ik év őszén Nagy Lajos, Magyarország dicső királya elé vezette a velenczei köztársaság követségét. A nagy költő ugyanis politikus és diplomata is volt egyben, ámbár egy levelében azt vallja ma­gáról, hogy semmivel sem különb gazdának, mint politikusnak. Jobbára a pápának tett poli­tikai szolgálatokat, — VI. Kelemen küldetésé­vel járt Velenczóben, Parisban és IV. Károly császárnál Prágában, a honnan pfalzgrófi dip­lomával és gazdag ajándékokkal tért vissza Avignonba — de Velenczéhez különös szívbeli hajlandóság kötötte, szép palotája is volt a Riva degli Schiavonin, jeléül a köztársaság hálás elismerésének. Történetíróink tehát joggal nyu­godhattak bele a hagyományba, hogy Petrarca Magyarország földjén is megfordult: Budán, Nagy Lajos király udvarában.

Az a nevezetes esztendő volt ez, a midőn nagy királyunk visszafoglalta Velenczétől egész Dalmácziát s a büszke köztársaságot arra köte­lezte, hogy huszonnégy hajót állítson rendel­kezésére Magyarország királyának, bármikor kívánná. Halhatatlan terzináiban Dante is ek­kor hirdette boldognak Magyarországot, «míg tévútra nem vezetteti magát» és megjövendölte, hogy az Anjou-házból származó királyok fel fogják virágoztatni hazánkat.

Petrarca, mint említettük, AT. Kelemennek, az avignoni pápának volt hűséges embere és diplomatája. Életének ebből a korszakából reánk nézve különösen érdekes adatokat köszönhe­tünk Fraknói Vilmos vatikáni kutatásainak. Endre és Johanna tragikus történetében meg­megjelenik a költő alakja s a mikor Johanna Aversában férjét, a magyar királyfit meggyil­koltatja, Petrarcára fontos diplomácziai külde­tés hárul a pápai udvar részéről. Endre király­fit, Nagy Lajos öcscsét, Petrarca személyesen ismerte és tisztelte. Az 1343-ik év őszén a pápa megbízásából megjelent Nápolyban Endre és Johanna udvarában. Onnan írt leveleiben éle­sen elitéli Johanna udvarának romlottságát, de tisztelettel és rokonszenvesen ír a magyar királyfiról, a kit utóbb, a mikor meggyilkolásá­nak hírét hallja, ékes szavakkal gyászol meg, kifejezve felháborodását «a győztes ármányon, melynél gonoszabbat a görög drámaírók kép­zelete sem tudott kigondolni.))

Ezek után eléggé nevezetes, hogy a költő, kinek az öcscse halálát megbőszülni készülő magyar király vállalkozásával lelkében rokon­szenvezni kellett, mégis a pápai politika szol­gálatába állott, a mely kezdetben tervének el­ejtésére akarta birni Nagy Lajos-t azzal az ürügygyei, hogy Endre meggyilkolása ügyében a törvényes eljárás joga a szentszéket illeti meg, a nápolji királyság a római egyház jogos tulaj­dona lévén. Utóbb pedig a pápa minden esz­közzel meg akarta akadályozni, hogy a magyar seregek olasz területen át Nápolyig vonulhas­sanak. Petrarcát a pápa 1347 november 13-án Scala Mastinóhoz, Verona urához küldötte azzal a megbízással, hogy neki a magyar király hadi vállalkozásának megakadályozására nézve elő­terjesztést tegyen Petrarca ugyanakkor nyíltan szakított a pápa kedvéért Cola di Rienzi-vei, a római hires nóptribunnal is, a kihez addig benső barátság köteléke fűzte s a kiről Avignonban tudták, hogy Nagy Lajos nápolyi tervei érde­kében, felajánlotta neki szövetségét. Ám Endre királyfi ügyével való minden rokonszenvét Pet­rarca mégsem tagadhatta meg. Erre vall az, hogy Verona urának Johanna királynéval kö­tendő szövetsége dolgában a pápa ugyanakkor nem őt, hanem egy másik küldöttjét, Sancto-cassianói János reggiói polgárt bízta meg.

Petrarcának azon levelei, a melyekkel veronai tartózkodásáról és működéséről a pápai udvart értesítette, nem maradtak fenn az utókor szá­mára és irataiban nincs semmi nyom arra

nézve sem, hogy a nápolyi hadjárat idejében volt-e találkozása Nagy Lajossal? Annyi bizo­nyos, hogy diplomácziai megbízása teljes siker­telenséggel járt, mert Nagy Lajost hódolattal fogadták mindenütt, seregei pedig diadalt dia­dalra arattak.

A halhatatlan költő életének ez volt a vo­natkozása a magyar históriával. Budai követ­ségére nézve a történelmi kutatás — Fraknói Vilmos fáradozása nyomán — megállapította már, hogy a velenczei köztársaság abban az időben nem őt, hanem Contarinit, Falierit és Beninlendit küldötte Magyarországba. A ma­gyarországi beszéd, mely irodalmi munkáiban foglaltatik — Fraknói elmés feltevését alkal­mazva rá — alig lehet más, mint irodalmi mű, melyben irója, a humanisták szokása szerint, az olvasó közönség széles köréhez és nem Nagy Lajos királyunkhoz szól. Mindenesetre azonban bizonysága annak, hogy a magyar birodalom velenczei sikerei Petrarca Jelkét is mélyen fog­lalkoztatták.

PETRARCA SZONETTJEIRŐL. Fordította Radó Antal.

IX. Ha addig eltart kínos életem A bú s a gyötrő szenvedés daczára, Míg majdnem aggkorodnak végszakába' Szemed már gyönge lesz és fénytelen ;

S ezüst ragyog, arany helyt, fejeden, S nem lesz virág ruhádnak czifrasága, S fakó lesz arezod, melyet megcsodálva, Félénk panasz kél szívem mélyiben :

Majd akkor Ámor bátorságot ad, S majd elbeszélem, mennyi hosszu évet, Órát meg perczet tölték búban érted!

Bár most az ég ellenzi vágyamat: Tudom, majd akkor valahára lészen Késő sóhajtásidból enyhülésem !

VIII. — Laura halála után. —

Ab, a mióta olyan hirtelen Tovatünék szeráfi arczulatja, Szivem epesztő, mély keservbe' hagyva, Azóta enyhem dalban keresem.

Kezembe lantomat mily bánat adja, Madonnám tudja és a szerelem ! Ah! csak a dal volt mindig gyógyszerem, A mikor üldözött a sors haragja.

S most tőlem ezt is elveszed, Halál! S te boldog föld, mely rejted ott alant A drága arezot, mit elragadál:

Mért hagysz itt engem, vak vigasztalant, Ha szemeimnek édes, szép világa, Szerelmes fénye fölszállt más világba?

A RÉGISÉGEK. Don Calvados, a nagy tudós Ki sohsem tévedett, Szenvedélylyel gyüjtögeté A régiségeket.

S egy nap, midőn járt-kelt Florencz Derűs ege alatt, Valami furcsa, eldugott, Ósdi boltra akadt.

Fehérszakállas, törpe agg Nyitott ajtót neki S ezernyi régi-régi kincs Elébe vezeti.

Volt ott egy csomó pergamen Az első Ilias — Egy szobor, melyet remekbe Faragott Phidias.

30. SZÁM. 1904. 5 1 . KVFOLYAM.

A keresztfáról egy darab, A vasszeg benne még, A mely általverte az Úr Áldó, fehér kezét.

A kard, mit Caesar forgatott A gallusok között, A ruha, melybe egykoron Poppaea öltözött. . .

S az ablakmólyedés mögött Kis himzó'asztalán Csipkét szőtt, szőtt, szövögetett Egy kedves ifjú lány.

Beragyogta aranyhaját A fehér fényözön — Don Calvados, a nagy tudós Csak áll a küszöbön.

S ki nem szeretett mást, csupán A régiségeket, Valami furcsa, nagyszerű, Szokatlant erezett.

Mester, — suttogta elhalón S a szava elakadt: Csak azt add nékem, a mi itt A legfiatalabb . . .

Farkas Imre.

AZ IGAZSÁG ESERNYŐJE. Elbeszélés. Irta Tudor Yenks.

Az öreg biró fáradtan támaszkodott íróaszta­lára és gúnyos arczkifejezóssel hallgatta a védő­ügyvéd lelkes előadását a vádlott érdekében. Ámbár gyilkosságról volt szó, a bűnt nem lehetett egyenesen reábizonyítani a vádlottra és a védő lelkiismeretesen részletezte azokat az érveket, melyek a körülményekből alkotott közvetett bizonyítékok ereje ellen szólnak, azokat az érveket, melyeket a biró már nagyon, de na­gyon sokszor hallott.

Előre tudta lépésről-lépésre, mikor fog a védő reátérni arra, hogy «jobb ha ötven gonosz­tevő menekül meg, mint ha egy ártatlant Ítél­nek el» és hogy mikor fogják felszólítani, hogy fontolja meg jól a dolgot, mert ha a legcseké­lyebb kétely forogna fenn, akkor esküjénél fogva köteles a rabot felmenteni.

A megszokás eltompítja a biró rokonszenvét, de ennek a vádlottnak oly nyílt tekintete volt, hogy erős hatást tett a biróra.

Mialatt a védő a birói tévedések egész soro­zatát adta elő, a biró a padon gondolatban ismé­telte azokat a pontokat, melyekkel az esküdtek előtt akart vádat emelni. A biró úgy érezte, hogy a dolog világos, észszerű és meggyőző és a védőügyvéd beszédét ostoba érzelgősség szí­nében tünteti fel. Valóban nem is érdemes, hogy olyan férfiak, a kiknek már benőtt a fejük­lágya, komolyan vegyék az effélét.

Mégis volt a vádlott tiszta tekintetében valami nyugtalanító. Ártatlan lenne-e? De a biró elvetette ezt a gondolatot, mint a jogászi ész­járással össze nem férhetőt.

0 mindig hitt az összetett bizonyítókok bizo­nyító erejében. «Adjátok ide — szokta volt mondani — a tények megdönthetetlen bizonyí­tékait, a «száraz tényeket*, melyeket nem hall­gattathat el s össze nem zavarhat a védőügyvéd, és a melyek fölött vitatkozni nem lehet»,

Arcza ismét felvette megszokott birói komoly-ságát, a védő pedig azzal végezte beszédét, hogy bevesen tiltakozott a vád ellen.

A törvényszéki terem csendje megszűnt, mi­kor a hallgatóság felszabadult a hallgatás kény­szere alól. A biró az órára nézett és megköny-nyebbülve látta, hogy felfüggesztheti a reggeli ülést.

^^^^^JA^JRNAPI ÚJSÁG. — Uraim, — jelentette, — az ülést felfüg­

gesztem, legyenek pontosan a helyükön fél háromkor délután.

Egy óra volt, és a rendes felfüggesztés egy órára van megszabva, de a biró meghosszab­bította az időt, hogy egy kis komissiót végez­hessen, melylyel a felesége megbízta.

Esős idő volt, a biró felesége elhatározta, hogy nem fog kimenni, ha a biró elvégezheti helyette ezt a kis megbízást a villásreggeli ideje közben.

A biró felesége korához képest egy kicsit tetszvágyó volt, és azt tartotta, hogy a sütóvas a toilette-asztalának nélkülözhetetlen kelléke s bájainak elősegítője. Új sütő vasat venni, ime ez volt a biró feladata.

Nagyon megbánta, hogy elvállalta ezt a meg­bízást, mert elméjé^most mással volt elfoglalva. És mivel a sütővasra kellett gondolnia, otthon felejtette az esernyőjét, mely nélkül sohasem szerette méltóságos kürtő-kalapját az időjárás­nak kitenni. Gyalog ment a fodrász-üzletbe — olyan városrészben volt az üzlet, a hová ő rit­kán szokott járni — és megvette a sütővasat.

Hogy meneküljön a zivatar elől, a biró el­határozta, hogy megreggelizik az első vendég­lőben, mely útjába esik, remélve, addig eláll az eső, míg reggelijét elfogyasztja.

Mindjárt talált is egy szerény vendéglőt és egy gyors tekintetre teljesen megfelelőnek ta­lálta. Belépett, a terem hátsó részébe ment és leült egy üres asztal mellé.

Mialatt a biró evett, gondolatai a törvény­széken most tárgyalt esetre tértek; elismétel-gette magában a vádak összefoglalását, melyet az esküdteknek el akart mondani. Aztán kifi­zette számláját a pinczérnek, borravalót azon­ban elfelejtett neki adni. Fölvette a felső ka­bátját.

Mikor körűinézett, hogy nem hagyott-e vala­mit ott, észrevett egy esernyőt, mely a falhoz volt támasztva. Csinos, új, fekete selyem, karcsú ernyő volt, közönséges bambusz-nyéllel. Vagyis ez az esernyő ikertestvére lehetett volna az övé­nek, mely most otthon pihent előszobájában, az esernyő-tartóban.

Az esernyő tulajdonosa háttal ült a bírónak és semmit sem látott az egészből; de története­sen ép, mikor a biró az ajtóhoz ért és megállt, hogy az ernyőt kinyissa, a jogos tulajdonos megfordult, látta, hogy az esernyője eltűnt,

EGÉSZ SEREG VENDÉG ÉS PINCZÉR ÁLLTA ŐKET KÖRÜL,

611

megismerte azt az idegen kezében és izga­tottan kiabált.

— Hallja csak ! Álljon meg! Hová megy az esernyőmmel ? Szemtelen csirkefogó !

A biró megfordult, az a másik pedig gyorsan közeledett feléje. Ilyen szavakkal illetni vala­kit, a ki a legnagyobb tisztelethez volt szokva, kétszeres sértés!

— Az ön esernyője! — válaszolta nemes és lesújtó haraggal. — Uram, ez nem az ön eser­nyője. Ez . . .

De a szavak a torkán akadtak, mert hirtelen eszébe jutott, hogy hiszen a maga esernyőjét otthon hagyta. Mégis tovább folytatta, alig tudva, mit mond.

— Ha ez az ön esernyője, akkor hol az enyém ? Ép ilyen volt.

— Semmi közöm hozzá, hogy hol az öné! — felelte a másik; mialatt a biró azon tűnődött, hogy hazugságot mondott-e zavarában ?

— Hallgasson, — mondta az esernyő tulaj­donosa, a ki már elvesztette a türelmét. — Az ilyen esernyő-lopás nagyon aljas dolog az én nézetem szerint. Boldognak mondhatja magát, hogy nem hivők rendőrt.

Hívjak rendőrt? — kérdezte a pinczér, kinek a biró elfelejtett borravalót adni.

— Nagyon sok dolgom van ma délután. Hadd szökjék ez a betyár, — felelte az esernyő tulaj­donosa.

— De uram, — kezdi ismét a biró. — Ne urazzon engem! — volt a válasz. —

Gyűlölöm az alattomos tolvajokat. — Én előkelő ember vagyok, — mondja végre

a biró. — Nem tetszett hallani arról a biróról, a k i t . . .

Mielőtt megmondhatta volna a nevét, a be­csületében gázoló tulajdonos vihogva félbe­szakította :

— Lehet ön előkelő, a hogy mondja, de azért még sem viheti el az esernyőmet. En nem aján­dékozok selyem ernyőket az előkelőség jutalma gyanánt. És a mi az ön barátját, a birót illeti, az is valami mihaszna ember lehet, a ki mint az úr, ép úgy elvinne egy esernyőt, ha a keze­ügyébe kerül. Ön bizonyára tanárnak vagy dok­tornak, vagy bírónak mondja magát. Manapság minden csavargó az. Az én tanácsom az, hagy­jon fel a dologgal, öreg és menjen a pokolba.

Egész sereg vendég és pinczér állta őket kö­rűi, helyeslőleg integettek és vigyorogtak. A biró látta, hogy a közvélemény ellene van és nem tagadhatta, hogy a «száraz tények" is ellene vannak. Még jó, hogy csak esernyőről volt szó.

A biró látta, hogy nincs más választás, mint vagy feláldozni a délutánját, vagy megszökni. Egy inspiráczió szállta meg hirtelen.

— Uram, — jegyezte meg gőgösen, — itt van a névjegyem.

Ez egy kissé kijózanította a tömeget. Tisz­teletteljesen nézték a birót, mikor kivette a tár-czáját és előkeresett belőle egy papirost, elő­kelőségének elsőrendű bizonyítékául.

De a sors ellene fordult. Mikor a biró kivette az egyedüli névjegyet, mely a tárczájában volt egyetlen pillantás meggyőzte arról, hogy el van veszve. A névjegyen ez volt:

Leczynski Raoul fodrász.

Ez az a külvárosi fodrász, a kitől a sütővasat vette. Gyorsan visszatette a tárczájába és me­reven nézett vádlóira.

A hallgatóság hangos nevetésben tört ki, és az esernyő tulajdonosa megadta neki a kegye­lemdöfést azzal a megjegyzéssel: Nem sikerült a becsapás, ugy-e bár öreg? Most aztán takarod­jék, de hamar.

Vannak vitéz lelkek, melyek füllázadnak ilyen

512 VASÁRNAgl UJSÁŰ. 50. SZÁM. 1904. 51. ÉVFOLYAM.

alkalommal. De a biró ezt nem tette. Csak úgy forrt benne a méreg, és úgy érezte, hogy pofon kell ütnie azt az embert, vagy ott hagyni. Meg­fordult és elsietett, már nem is volt más kíván­sága, mint a menekülés.

Mikor a törvényszék ismét összeült, a biró, — a ki egy kicsit elkésett — elkezdte az esküdtek előtt előadni a vádját. Erősen érvelt az ellen, hogy a látszat mennyire félre vezeti az embert és figyelmeztetett arra, hogy nem szabad el­hamarkodni az ítéletet. Megőrizte részrehajlat-lanságát, de minden mondatát megélénkítette és megihlette a könyörületesség szelleme.

A vádlott elámulva hallgatta. Valami rejtel­mes magnetizmus közölte vele biztos érzését

ténetének régi, sokat bolygatott kérdése ez s József főherczegnek ismert kísérlete az alcsuthi telepítéssel nem egyetlen példája a czigány-kér-dés rendezésére való törekvéseknek.

Czigányaink a XIV. század végén vagy a XV. elején tűntek fel nálunk úgy, mint Európa más részeiben is, nagy feltűnést keltve min­denütt, a hol megjelentek olajbarna arczuk-kal, különös ruházatukkal és eredeti nomád szokásaikkal. Előbb Németországban, majd pedig Svájczban, Olaszországban, Franczia- és Spanyolországban terjedtek el tőlünk s utol­jára Angliába is elkalandoztak. Sajátszerű szo­kásaik, ravaszságuk ós kóbor életmódjuk azon­ban csakhamar magukra vonták a hatóságok figyelmét s alkalmat adtak a kényszer-rend­szabályok egész sorára, melyekkel korlátozni igyekeztek bevándorlásukat.

Csakhogy ez nem volt könnyű munka, mert

s paraszt módra építsék fel újra. Ismételten lel­kére kötötték a népnek, hogy ne higyjen a czigányok mézes-mázos szavainak, hitegetései­nek, melyekkel marháikat, sőt készpénzüket igyekeztek tőlük kicsalni. Mindez nem sokat hasznait: a kóbor czigányok elszaporodása valóságos csapás lőn egyes vidékekre s mind­inkább érezhetővé tette az országos intézkedé­sek szükségét.

Már 1724 deczember 4-én a helytartó-tanács is beleavatkozott a czigányok dolgaiba s szigo­rúan meghagyta, hogy állandó lakhelyhez kös­sék őket, a csavargókat pedig megrendszabá­lyozzák. E rendelet értelmében Komáromme»ye kezdte meg a tevékenységet 3 Heves- és Pest­megyékkel együtt átírván a törvényhatóságok­hoz, egyértelműleg elhatározták, hogy jövőre megtiltják a lótartást a czigányságnak, köte­lezi őket, hogy jövő Szent Iván-napig lovaikat

A B U D A P E S T I VÁROSLIGETBŐL. — Góró Lajos hátramaradt rajzaiból,

annak, hogy a biró a fölmentésón dolgozik. Az ügyvédek, az esküdtek, a terem hallgatósága mind érezték az áramlat megváltozását. A biró figyelmeztette az esküdteket, hogy a vádlott ki­fogástalan előéletét tekintetbe kell venni a té­nyek bizonyítókai ellenében is. Minden sziv fel­hevült nagy ékesszólása tüzétől, és mindnyájan a fölmentést várták.

— Nem bűnös, — szólt az esküdtszék el­nöke, mikor az esküdtek rövid tanácskozás után visszatértek, és egy ártatlan ember élete meg volt mentve. Csak egy esernyő állt a vádlott és a halálos iiélet között.

Angolból fordította: Szántó Frigyeimé.

CZIGÁNY-TELEPÍTÉS. Ujabb időben ismét megfontolás tárgyává

tették az illetékes körök a czigány-kérdés ren­dezését s tanácskozások folynak erről az immár háromszázados kormányzati kérdésről.

A magyar törvényhozás és közigazgatás tör-

habár a lakosság kezdetben bizalmatlanul fo­gadta is őket, de apró ügyességeik által, a mik­hez tartozott a kártya-vetés, az üstfoldozás, itt-ott sikerült annyit elérniök, hogy eltűrjék őket. Miután gyökeres kiirtásuk nem sikerűit, más módhoz kellett folyamodni, hogy legalább rendes életmódhoz szoktassák, állandó helyekre telepítsék és a polgárosulás jármába fogják őket.

Növelték nálunk a czigányok veszedelmét a belháborúk következtében előállt zilált állapo­tok is. Velük született furfangjukkal sok helyt ügyesen tudták kiaknázni az általános fejetlen­séget s a törvényhatóságok védekezését sokszor sikerűit kijátszaniuk. Volt eset rá, hogy haj­dúknak adva ki magukat, fegyveresen támadtak rá egyes községekre, megsarczolták azokat, a szegény jobbágyság lovait ellopkodták- s Len­gyelországban eladták. Épen azért legjobban garázdálkodtak a határszéleken, Szepesben, Po­zsonyban, Beregben, Ungban, a hol könnyebben odább állhattak a lopott zsákmánynyal.

A megyék megtették, a mit tehettek. Igyekez­tek gátat vetni a rakonczátlan nép kártételei­nek, végzést végzés után hoztak, hogy földbe Tájt viskóikat lerombolják, sátraikat fölégessék

eladják, különben elveszik tőlük s hogy min­den csapat magyar vajdát válaszszon, a kinek feladata összeirni a czigányokat. A ki az össze­írásban benne nem lesz, azt elfogják és bör­tönbe vetik. Kimondták azt is, hogy jövőre minden czigány köteles földesurat vallani s annak telkén lakni, mert a ki ezt nem teszi s folytatja a nomád életet, azt örökre kitiltják a vármegye területéről, vagy tömlöczre vetik.

Már ekkor különben, a XVIII. század közepe tajan árnyéka volt csak meg a vajdák egykori hatalmának. A hol meghagyták is a vajdaságot, minden Szent György napján új választás alá vetették a vajdát, büntető hatalmát nagyon megszorították s adót sem engedtek kiróni a város engedelme nélkül. Hogy az országszerte nagyon elterjedt lólopásnak végét vessék, sok helyt a czigányokat eltiltották a kupeczkedés-tol s csupán az aranymosó czigányoknak en­gedték meg a lótartást, arra való tekintettel, hogy ezeknek gyakran nagyobb távolságokra kellett munka végett menniök, a mesterségük folytatásához nélkülözhetetlen súlyosabb szer­számokkal.

Jellemző, hogy oly időben, mikor még a do­hányzás a vagyonosabb körökben ia csak szór-

30. SZÁM. 1 0 0 4 51 . ÉVFOLYAM.

ványosan volt elterjedve, már a czigány szen­vedéllyel füstölt, úgy hogy pl. Ungmegyében havi hat krajezár adót róttak ki már 1716-ban a dohányzó czigáuyokra, hogy az akkor még köz­veszélyesnek tartott rósz szokást kellő határok-közé szorítsák.

De mivel is űzte volna el nehéz gondjait a mindenkitől lenézett, kicsinylett czigány. a ki­nek munkáját is kevesebbre becsülték, mint másét. Hiába hízelegtek neki a kevéssé meg­tisztelő «új paraszt.) vagy «neo colonus» czím-mel, ha vonakodott valakinek munkáját a meg­szabott taksa szerint elvállalni, egyszerűen "i tömlöczbe csukták, vagy a határból'kitiltották.

^SAMAHUJSÁG. 513 dobsukét pedig gyakran hiúsította meg az. hogy rajta kapatva valamelyik földesúr hatósága alá adtak magukat, a hol aztán nem volt joga a vá­rosoknak tovább nyomozni.

Közigazgatási hatóságainkat intézkedéseikben a czigányok letelepítésének s a polgári élethez szoktatásának öntudatos czélja vezette. Temes-megyernar 1779-ben eltiltotta ozigányaát a sáto-rozastol s arra kötelezte őket. hogy állandó tel­kekre telepedjenek. A .czigány. név, mint kis, I,-bítőés becsmérlő jelentésű minősítés a hatósá­gok jelentéseiben, rendeleteiben és utasításaiban csak koruhro értelemben, mint .az előtt úgy­nevezett ezrgány,, fordul elő s elárulja azt a

Ezek: vasvilla, bókó, rostóly, kolomp, doromb, fúró, fogó, nyárs, iszkába, léczszeg, kapa, ásó, zsindelyszeg és zabola készítése. Mint ebből látni, a czigánymesterségek felölelték a kovács­ságot, a lakatos-, bognár-, ácsipar egyes ágait, sőt a finomabb kézművességet is.

Ujabb időben Zalamegyóben is történt egy telepítési kísérlet, melylyel Hertelendy Károly próbálkozott meg. A nagy ezigánybarát birtokos minden egyes letelepedőnek ingyen telket aján­dékozott és saját költségén takaros házakat építtetett szániára. Ks czigányaink, úgy látszik, meg is ragadtak ott -- ötnegyed évig. Jól talál­ták magukat, igyekeztek rendes polgári foglal -

A KÁRPÁTI-DÍJ FUTÁSA UTÁN. A TRIBÜN.

PIHENŐ A VERSENYTÉREN. CSOPORTOK A TRILÜN ELŐTT.

A TÁTRA-LOMNICZI LÓVERENYEKRŐL,

Igy^Szegeden csak öt kovácsmesterséggel foglal­kozó czigánynak kegyelmeztek meg, kettőnek a jflső. kettőnek az, alsó-városban, egynek Palán­kan, hogy a szükséges patkoló munkát végez­hessék. Pozsonyban ellenben egyenesen kiűzték okét, mint a «kártékony pestis »-t s kimondták raJuk, hogy ha tizenöt nap alatt el. nem hagy­jak a várost, mindenüket elkobozzák. «Gens Aeg.Yptiace», (isimplex gens Pharaonis», «Zin-gan», «Zigani» és még más egyéb neveken nevezik régi okirataink a czigány népet s föl-Jegyzik róluk, hogy az élet- ós vagyonbizton­ságot sok helyt komolyan veszélyeztették.

Nemcsak lovak és nyájak nem lehettek biz­tonságban tőlük: faluról-falura vándorolván, , e l , b ingóságokat is loptak, sőt volt rá eset. "°gy gyermekeket is elraboltak a szülőktől. Ül-

törekvést, hogy jogokban és kötelességekben s polgári becsület tekintetében őket is az ország más lakosaival egyenlő sorba állítsák.

Ekésen szóló tanúbizonysága ennek az is, hogy pl. a hajdú-böszörményi czigányok polgárosí­tása tárgyában már a múlt század harminczas éveiben állandó választmány jelöltetett ki Karap Sándor alkapitány elnöklete alatt, mely azon kezdte feladatát, hogy a czigányokat mindenek­előtt beköltöztette a város alatti sátraikból s azután a zabolázhatatlan nép minden ellenke­zése daczára rendes foglalkozásra szorította, csak az öregeknek 03 munkaképteleneknek en­gedve meg hetenként két nap a házalást.

Egy XVn. századbeli debreczeni statútum elősorolja, hogy mely munkák azok. melyek különösen czigányoknak valóknak tekintettek.

kozásokra térni's talán véglegesen is ott ma­radtak volna, ha egy véletlen közbe nem jő. Egy nap nagyobb karaván vonult a falun keresz­tül. A Hertelendy czigányai hogy hogy nem. összebarátkoztak velők s mire a karaván foly­tatta útját, hozzájok szegődtek, úgy hogy egy éjszaka alatt rendre kiürültek a czigányok házai; ott hagyták mindenöket. a mit maguk­kal nem vihettek s kezdték elölről újra a sza­bad életet.

Ilyen tapasztalatok nem nagyon biztatók a legújabb czigánytelepítési akczió sikerére. Azon­ban semmi sem lehetetlen; talán a mívelődés terjedése önként fogja magával hozni azt az eredményt, a melyre eddig annyian hiába töre­kedtek.

5 1 4

N Y Á R I D É L U T Á N A V Á R O S ­L I G E T B E N .

Talán legnépszerűbb kiránduló helye fővá­rosunknak a Városliget, habár «kirándulás»-ról alig lehet beszólni, mivel ez a kellemes hely jóformán összenőtt már a fővárossal. S fa­lán ez is a fő ok, a miért látogatják. Másik fő ok bizonyára az, hogy mindenki megtalálja itt a magának valót.

A kik a magányt szeretik, félrevonulhatnak olyan részekre, hol zavartalanul sétálgat­hatnak a szép, kitűnő rendben tartott uta­kon, vagy üldögélhetnek a hatalmas vén nyár­fák árnyékában levő padokon. E tájra nem sokan járnak, még a vendéglők, kávéházak ze­néjéből is csak néha hoz el a szellő egy-egy elmosódott akkordot.

Annál többen vannak a «fővárosi pavillon» környékén, hol sétálva gyönyörködnek a ka­tonai zenekar játékában. A fővárosból kiözönlő tömeg legnagyobb része egyenesen ide irányozza lépteit. S legtöbben nem is igen mennek to­vább, ittenkörül töltik el a kirándulásra szánt időt. Elegáns hölgyek, urak, növendék lánykák, gyerekek, dadák, cselédek, munkások tarka tö­megekben hullámzanak le s fel a kavicsos utakon.

A ki a vizi tájakat kedveli, az megy a hidra s onnan gyönyörködik az úszkáló hattyúkban, a tova sikló csónakokban, s ha tetszik, a halakat is etetheti. Sok hal van ugyanis a városligeti tóban, melj-et egy nagy halkereskedő czég bé­vel, hogy ott tarthassa a halászati tilalom ide­jén a piaczra való potykákat. E halak heten­ként kétszer jó csomó árpát kapnak, de úgy látszik, a kiflit, a pereczet jobban szeretik. Mert délutánonként mind oda gyülekszik a hid környékére s ott várják a hid karjára sorban könyöklő közönség ebbeli bőven hulló adomá­nyát a hattyúkkal együtt, melyek ezen időtájra szintén odahúzódnak.

A kávéházak, vendéglők, kivált az állatkerti (Wampeticsé) meg a fővárosi vendéglő a tó kö­zelében, zsúfolva vannak, főkép vasárnap ; de a kinek az ilyesmi drága mulatság volna, az sem marad sem éhen, sem szomjan, mert az Ős-Buda környékén levő bódékban hatalmas «óriás kifli »-ket s termetes virsliket árulnak igen jutányosán, míg a szomjúság oltásáról lármás vizárulók gondoskodnak, de egy pár fil­lérért szép pirosra festett citromos italban is íehet duskálkodni.

A szellemi élvezetről a nóta-árusok gon­doskodnak, a kik egyszersmind el is éneklik fü­zeteik tartalmát. A ki pedig többre vágyik, van ott öt-hat nyári színház, a hol beül az ember három órakor, estig élvezhet 30 fillérért soha másutt nem látott, nem hallott darabokat.

Szóval mulathat itt ki-ki kedvére, csak épen a szegény villamosoknak gyűlik meg estére a bajuk, mert alig győzik a tömérdek népet haza­szállítani.

A RIGÓMEZEI CSATA EMLÉKSZOBRA. A régi szerb fejedelmek hajdani fénykoruk-

beü székvárosában: Kruseváczon, a rigómezei ütközet évforduló napján I. Péter szerb király, a szerb kormány, az összes szeib vidékek kép­viselőinek és óriási lelkesedő néptömegnek jelenlétében leleplezték nagy ünnepélyességek közben Szerbiának — de az egész Balkán-fél­szigetnek is — legnagyobb és bizonyára leg-jelentőségteljesebb szobrát: a rigómezei hősök emlékszobrát A szobrot magán a nagy csata színhelyén felállítani nem lehetett, mert e hely ma is török terület még. Megjegyzendő, hogy e szobor nem arra a rigómezei csatára vonatko­zik, melyben Hunyadi János volt a vezér, ha­nem arra, melyet a szerbek magyar segítséggel 1389-ben vívtak a török ellen s melyben Lázár azerb fejedelem s vele Szerbia elesett.

A leleplezési ünnepnek politikai jelentősége is volt. Szerbia új külpolitikai irányának úgy­szólván a szerb nép által való ünnepélyes szen­tesítését jelentette; legalább ez a czélzat tűnt ki az ünnepély alkalmával elhangzott szónok­latokból, úgyszintén a szerb sajtónak nyilat­kozataiból.

Egy négyszögletes magas pyramis felett

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A RIGÓMEZEI CSATA EMLÉKSZOBEA.

emelkedik a szobornak két főalakja. A Yila, a szerb hősköltemények tündére, a szabadság és a kereszt bátor harczosainak védelmezője, de egy­szersmind a szerb nép a rigc'mezei vész utón új életre kelt, megújhodott tetterejének megtestesí­tője. —Kiterjesztett szárnyakkal száll le a magas­ból, — egyik lábával Jugovics Boskónak földre e_,tett pajzsán keresve támpontot, bal kezével a hős által elejtett zászló rúdját felkapva, jobb­jával arany koszorút lobogtat. A halálra seb­zett hős pedig balkezét szivére szorítja, míg jobbja görcsösen tartja eltört kardjának mar­kolatát. A hős lábai megingottak, eszméletét vesztve, haldokolva dől hátra a Vila mellének. Jugovics Boskó a szerb népdalok egyik kedvencz hőse, a ki apjával és nyolez bátyjával együtt ment a rigómezei csatába mint zászlótartó. Va­lamennyien elestek, hősi hnrcz után.

A főalakok lábai alatt a szobrász két erő­teljesen jellemzett alakot helyezett e l : a szerb nép dicső múltjának hirdetőjét, az élethiveu mintázott typikus guszlárt és Szerbiának a guszlár énekét hallgató, harczra kész symboli-kus alakját. Ez alak balja kardjára támaszko­dik, jobbja — a szerb nemzet törekvéseinek mintegy irányt adva — nyugat felé mutat : Ó-Szerbia és Montenegró felé.

A Vila pedig — a szerb nemzet szebb jövőjé­nek, jövő nagyságának megtestesítője, — a győ­zelem koszorújával mintegy a szerb nemzet ideáljának megvalósulását, a Rigómező előtt virágzott szerb hatalom és dicsőség újjászületé­sét hirdeti. Ebben van a művészileg is becses szobor politikai gondolata.

A főcsoport sok tekintetben a budavári hon­védemlékre emlékeztető konczepczióját felül­múlja még az egyes alakok kiválóan sikerült kivitele, valamint a kisebb részletek, a szobor oszlopa körüli történelmi jeleneteket ábrázoló basreliefek, a czímerek és koszorúk is előkelő művész alkotásai.

A szobor tervezője az újvidéki születésű jeles szerb szobrász, Jovanovics György, — a bécsi Hellmer és a franczia Chapu tanítványa, — a ki tavaly nyerte meg Paris városa nagydíját és a ki számos kiváló művet alkotott már. A mű­vész régi, a külföldön is elterjedt művészi hír­nevének e legújabb műve is újabb becsületet szerez.

30. SZAM. 1904. 51 . CTFOLYAM.

KRÓNIKÁS TRÉFÁK. — Második közlemény. —

A nagy reform-országgyűlések köre különö­sen hires volt fölp3zsdült társas életéről, fé­nyes elméiről és sok apró, ma még lappangó adat és epizód várja még a fölfedeztetést, a mi akkor hozzátartozott az egyesekés a társadalmi erkölcsök jellemzéséhez.

Ezen idők egyik nagy tudású és tőrül met­szett typikus alakjának, Sebestyén Gábor veszp­rémi követnek emlékét támasztotta fel nem rég Eötvös Károly is a régi táblabírói világot oly élvezetesen festő Írásaiban. De hány szik­rázó élez, hány talpraesett tréfa maradt még ismeretlenül, vagy bujdokolva egy-egy törzsökös család hagyományaiban a veszprémiek híres dietai követe után.

Horváth Simon az 1848-diki országgyűlés meglehetős népszerűtlenségnek örvendő követe, a kit csak «Simi» néven neveztek maguk között a követi táblán, politikai okokból pisztolypár­bajt vívott egy alkalommal Bónis Samu sza­bolcsi követtel, melyben azonban szerencsére egyik fél sem sérült meg. A következő október 28-ikán, mint Simon napján, Sebestyén Gábor a nagy tréfamester élezés versben köszön­tötte fel Horváth Simont, melynek csupán kez­detét adjuk, — a többi strófa csintalan vonat­kozásaiért nem tűrve meg a nyomdafestéket.

Dudálj, dudálj, vén dudáB, Mert ma van Simon Júdás , Jaj neked inges, gatyás Kedves Simon barátunk, Reád nagy szájat tahink, Hogy nagy legyen «vivát»-unk.

Jó hogy a beléd futott Golyó csak a kaputot Érte s nem a «caput»-ot. Többé oly dühbe ne jöjj, Hogy embertársadra lőjj, Biblia mondja : ne ölj !

Annak, hogy a véred ég, Oka csak a nőtlenség, Szükség hát a feleség. Azért is oh engedj meg, Innen-onnan vén öreg Leszesz, hát házasodj meg. stb.

Az ékes felköszöntőre Horváth Simon, ki értette a tréfát, szintén versben válaszolt:

Dudaszóra felfüleltem S haliam hangjait. Énekedre lángra keltem S hangod felidézi lelkem Régi vágyait.

Jó tanácsod elfogadni Bármi kész vagyok, De a lefolyt évek súlya Keblem szándokát gúnyolja, Okaim nagyok.

Mondád, hogy a harminczadnál Van számomra kincs, Jaj húgom, a korhadt fának S más ily avult portékának Harminczadja nincs.

Azután elzengi szintén meglehetős borsosán fűszerezve agglegénysége elegiáját, majd egy fordulattal, czélozva a Tiszáninneni helvét hit­vallású kerületben elfoglalt főgondnoki állá­sára, így fejezi be:

S im, nőtlenségem daczára Meglepett az ősz. S bűnös lelkem nyuga lmára Az Ekklézsiák számára Maradtam mint csősz.

A rosz nyelvek különben azt is beszélték, hogy Horváth Simon párbaja előtt tollkésével fölvagdalta új frakkja szárnyát, hogy azt gon­dolják, mintha Bónis pisztolya fúrta volna át.

A 30-as ós 40-es évek országgyűléseinek szé­les körben ismert alakjai voltak az esztergom­megyei követek: Andrássy József és Andrássy Mihály is. Utóbbitól származik a (.nemesség szűz vállairól» szóló híres szállóige ; ő tiltako­zott az ellen Esztergommegye közgyűlésén, hogy arra terheket rakjanak. A mi Andrássy Józsefet illeti, ez mikor a szabadságharcz után Esztergommegye főispáni helytartójává lett, olyan beszédet tartott, a melyhez foghatót ke­veset mutathat fel az alkotmányos élet törté­nete. Azzal kezdte, hogy el akarja oszlatni azt a balhitet, mintha azon a helyen, melyet elfog­lal, pártember ne ülhetne. Ő igen is nyíltan hangoztatja, hogy mint főispáni helytartó, párt-

• • t

30. SZÁM. l:>04. 51 . KVFOLYAM.

ember. Azon lesz, hogy igazságot szolgáltasson mindenkinek, de lehetőleg jutalmat is azoknak, a kik támogatják.

Ez az Andrássy József volt szerzője egy a 30-as években szintén közkézen forgott kózirati műnek, mely az akkor tárgyalt úrbéri javasla­tot ügyesen travesztálta, mint a melyben «az asszony és a férj közötti viszonyok vannak megállapítva'). Ennek I. czikke így szól: «A férj, mint örökös jobbágy, a feleség engedelme nél­kül el nem költözhetik, ha azonban elköltözne, azon esetre egy alkalmatos és a feleség által is elfogadható kezest tartozik állítani.w Majd a további paragrafusokban kifejti, hogy: «a közös kassza mindig az asszonynál leszen ós a bevé­telekről, kiadásokról számolni nem tartozik.» Továbbá (2. §.) «ha a férj halálával árvák ma­radnak, gyámjok az asszony leszen, oly meg­jegyzéssel, hogy azoknak vagyonát minden fele­let terhe nélkül jó lelkiismerettel elköltheti.)) Ismét (3. §.)«ha pedig a férjnek magvaszakadta törtónt, az asszony fog, habár a férj ellenkező rendelést tett is, minden jószágában örökösödni, ezen javakat bárkinek, annyival inkább egy fiatal második férjnek házassági viszonyjutalom fejében lekötni teljes szabadságában áll» — és így tovább, míg a 7. §. azt a zárhatározatot tar­talmazza, «az asszonyi hatóság»czímmel, hogy a ii papucskormány-hatóság, valamint eddig, úgy ezentúl is az asszonyoknak férjeikkel való pe­reikre nézve és általában megállapíttatik, egye­dül az asszonyi egyesülethez birtokon kívüli felebbvitelnek fogván helye lenni.»

Hogy milyen vaskossá fajultak néha ezek a tréfák, mutatja Pribék Antal ungi követnek Emődy János nyitrai követtársa fejfájára szánt következő dévaj sírverse, melynek hű magyar fordítását is csatoljuk hevenyészett versbe szedve.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. 5 1 5

O r i g i n á l i s . Joannis Bmődy viri fatális Exuvios tegit Japis hic sepulchralis. Propera viator, ne te cura feriat fatális. Perniciosi hujus am'malis, Fűit enim vita comite talis Ut annis íuerebaretur non bonis, sed malis, Eruditio illius erat triviális Conversationi defuerat salis. Subditos deplumavit sub specie protectionis doininalis Fűit eorporis calamitosi, coloris infernalis, Staturae obesae, figuráé eriminalis, Hunc tandem in solatium orbis socialis Etsi sero, deseruit spiri tus vitális. Azaz:

Nézd vándor, a kit itt ez a sír elnyele Emődy János volt, a míg élt, a neve. Hordd odébb az irhát és közel ne gyere, Nehogy megérintsen dögleletes szele. Elete olyan volt, hogy a földön vele Nem a jók, hanem a roszak közt volt helye; Tudománynyal szegény nem igen volt tele, Csak paraszt-nyúzás volt mindig a kenyere, Azért nem is fogyott nyomorék teste le. Arczára a bűnnek volt felírva jele, Nem volt becsületes annak a szine se. Világ örömére helye most itt leve, Kár hogy nem hamarább szorult a szusz bele.

Mentségére szolgáljon a szerző Ízlésének, hogy ez a -sírvers amolyan baráti ingerkedés kifolyása volt, a milyent jó pajtások és követ­társak megengedhettek magoknak. Vidám po­harazás, bodor füstfelhők köz* sok ily terméke volt a magyar ember humorának.

HALÁ8ZTANYA A LÁGYMÁNYOSON. Kisp, Ferenos fényképe.

gítette magasabb rendű becsvágyát is : egyetemi fokozatot nyert kitüntetéssel.

E csodálatos leányt egyetemi osztálya al­elnökévé választotta volt még az első évben s három éven keresztül állandóan megtartotta ezt a kitüntetést. Keller kisasszony nemcsak jó tanuló, hanem jó barát, jó mulatótárs ós jó tán-ezos is tudott lenni. Szeretett kerékpározni, csónakázni s részt vett minden játókban.

Természetes, hogy nem minden tárgyat tudott megtanulni. A szépművészeteket, zenét és raj­zot, a khémiát, növénytant, állattant, geológiát és kísérleti természettant vak ós siket egyén nem tanulhatta.

Hogy baccalaureatust nyerhessen, legalább három főtárgyat kellett végeznie. Keller Helén tanúit franczia, német és angol nyelvet, továbbá alkotmánytant, államgazdászatot, Európa kö­zépkori történelmét, angol irodalmat az Erzsé­bet királyné korából és a XIX. századból, bib­liát és végűi a filozófia történetét.

Most is Miss Suliivan segítségével hall­gatta az előadásokat. A tanulást lehetőleg saját erejéből folytatta az előadás után készített jegy­zetei alapján, s ezekből készült a vizsgálatra törhetetlen szorgalommal.

A vizsgán mindenféle melléksegítség el volt tiltva. Miss Suliivannak nem volt szabad jelen lenni. A kérdéseket Braille-betűkkel írva adták át, de az a nehézsége volt, hogy az írásmód nem olyan volt, a milyet ő használt. Még az is nagyon megnehezítette helyzetét, hogy óráját otthon feledte s nem tudta tájékozni magát az idő dolgában.

A vizsga két napig tartott, de az érdekes leány most is diadallal kiállotta minden tárgy­ból. Latinból:«credit»-tel, görögből iihonor»-ral.

Dr. Boros György.

KELLER HELÉN ÚJABB VIZSGÁJA. HALÁSZTANYA A LÁGYMÁNYOSON. Az a siket-nóma-vak leány, a kinek önélet­

rajzát a «Vasárnapi Ujság» olvasói oly érdek­lődéssel kisérték végig, újabban ismét egy hatal­mas lépést tett tanulmányaiban. A Eadcliff Col-legeban (Cambridge, Massachusetts állam, Éj­szak-Amerika) június 28-ikán újabb vizsgára állott: a szépművószetek bacealaureatusa lett (Bachelor of Árts). Egy erről szóló eredeti tudó­sítás a következőket mondja :

«A Radcliff Collegeban tartott vizsgálatokat rendkívül nevezetessé teszi az a tény, hogy egy siket-néma-vak leányt is fölavattak. Éhez ha­sonló eset még nem fordult elő.

Keller Helén még nem volt másfél éves, mi­dőn legfőbb érzékeit elveszítette. Hét éves korá­ban kezdett tanulni. Roppant sok és nehéz küz­delem árán följutott a Haward-egyetem mel­letti Radcliff nőegyetemre. Ott végezett 1902-ben. Pihenőképen megírta ós kiadta önéletrajzát 1903-ban, s íme 1904 júniusa végén már kieló-

Csak épen át kell sétálni a Ferencz József-hídon s balfalé térve mindjárt eljutunk a Lágy­mányosra, mely immár Budapest egyik város­része, mert nemcsak hogy a térképen utczákra, terekre fel van osztva, hanem paloták is emelkednek már rajta szép számmal s a vil­lamos is minden irányban keresztül - kasul robog útjain. Mindazonáltal az ősi állapotok maradványaival is bőven találkozunk még itt. Láthatunk gabona-kereszteket, szénaboglyákat, a holt Dunaág nádasában csapatostól költ a búvár, a vadrueza; sirályok, szalonkák szálldo­gálnak, futkároznak a mocsarak közt s ott találjuk még a halászkunyhót is, akárcsak va­lahol a Tisza, vagy Balaton partján.

Igaz, hogy egy kis különbség mégis van. Hiába, sem a halász, sem kunyhója nem ma­radhat egészen menten a czivilizáczió szélétől. A halász szájában makrapipa helyett szivar­csutka füstölög, a kunyhó pedig — ámbár ron­

gyos volta kifogástalan -— nem náddal, sással, hanem deszkadarabokkal van fedve.

Az ősi állapot küzdelme már ez az ujjal, mely küzdelemben bizonyára emez utóbbi fog győztes maradni s nemsokára bekövetkezik az idő, hogy hiába keresnénk a kis halászkuny­hót: háromemeletes, ragyogó kupoláju palotát találunk a helyén.

MESTERSÉGES KRISTÁLYOK. Régi időben igen kedvelt és tanulságos szóra­

kozás volt a barát-klastromokban az óriási kris­tályok mesterséges előállítása s egyes gyűjte­ményekben ma is őriznek még ilyen mesterséges utón előállított kristályokat.

Dyen kristályokat a legkülönfélébb anyagok­ból lehet előállítani, leginkább mégis a timsóból. Vesz az ember a drogériában egy font timsót s feloldja körülbelül 150 köbcentiméter meleg vízben Nem fog az összes timsó felolvadni, egy kevés mindig marad szilárd állapotban belőle, annak jeléül, hogy a víz telítve van, vagyis annyi timsó van már benne, a melynél többet nem bír feloldani. Az oldatot ezután lehűtjük, langyos állapotában filtráljuk (szűrőpapiron átcsorgat­juk), s aztán lapos csészébe töltjük. A csészébe tetszésszerinti számú selyemszálakat lógatunk függőleges állapotban s így 24 órára hűvös, de nem épen hideg helyre teszszük, vigyázva arra, hogy az oldat ezalatt meg ne rázkódjék.

Egy nap multával ha az oldatot újra meg­nézzük, láthatjuk, hogy mindegyik selyemszálon egy vagy több kristály függ, melyek mind — kisebbek vagy nagyobbak, de feltűnően szabá­lyos alakúak. Mindegyik kristály egy alaplapjai­nál összeillesztett kettős gúla.

Ezután kiveszszük a selyemszálakat az oldat­ból, az utóbbit újra fölmelegítjük, kevés új timsót teszünk hozzá, filtráljuk s a selyemszá­lakat a végükön függő kis kristályokkal együtt újra belelógatjuk. Az egészet ismét 24 óráig hagyjuk csendesen állni. Ez idő elteltével lát­juk, hogy a kristályok már jóval nagyobbak, s ha ezt az eljárást állandóan ismételjük hosz-szabb időn át, a kristályok oly nagyra növek­szenek, hogy a selyemszál el se birja. Akkor le kell vágni a kristályt s egyik oldallapjánál fogva az oldatba fektetni, mire minden oldala felől folyton növekszik, kivéve azt az oldalát, a melyen feküdt, úgy hogy tehát, ha azt akarjuk, hogy szabályos alakját megtartsa, minden nap másik oldalára kell fektetni a kristályt.

Természetes, hogy mennél tovább folytatják az eljárást, annál nagyobb lesz a kristály s ha az ember a dolgot hosszú ideig folytatja, akár méteres kristályt is kaphat s ilyenek vannak is több gyűjteményben. Hogy az ily kristály a le­vegő hatása alatt meg ne töredezzék, be kell vonni valami színtelen fénymázzal.

516 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 30. SZÁM. 1904. 5 1 . KVFOLV.

jósló ábrázatát megpillantja, akkor jut eszébe hogy a tegnapi vidám lakoma után most követ­kezik még a fekete leves!

EGYVELEG. * Nagy idegenforgalom. Svájczot évenként egy­

millió kétszázezer utas keresi fel. A rendelkezé­sükre álló szállodák és éttermek bevételét 2C0 millió koronára becsülik. Még nagyobb azonban Nizza forgalma, hol évenként átlag kétmilliónyolczszáz-ezer ember fordul meg, kik átlagos számítás sze­rint 810 mi lió koronát költenek el.

* A világ leggazdagabb városai közé tartozik Basel, melynek 121 ezer lakosa 840 millió koronát érő ingatlanok után fizet jövedelmi adót. Baselben 180 milliomos ól.

* A Szibériába száműzöttek vagy kényszer­munkára itélt orosz alattvalók száma harmadfél­százezerre tehető. Ezek kötűl vagy 86 ezer külön telepítvényeken marhatenyósztésseí vagy földmí-veléssel foglalkozik. A többi fegyházakban és erő-

\

KIRÁNDULÓK CSAPATA A SVÁBHEGYI ÚTON.

KIRÁNDULÁS A ZÖLDBE. Városok, falvak lakói egyaránt nehezen szok­

ták várni a hosszú, unalmas tél elmúlását s egyforma örömmel köszöntik a tavaszt. A vidék lakói aztán folyton gyönyörködhetnek a termé­szet szépségeiben, a szántóföldek, kertek, sző­lők elég alkalmasak erre, hanem már a fővárosi ember reggeltől estig hivatalokbán, műhelyek­ben van elfoglalva s leginkább csak az ünnepek és vasárnapok azok, mikor neki is jut valami a szabad természetből.

S az ilyen napokat aztán fel is használják, ha csak épen nem szakad eső. Ki a zöldbe! ez a jelszó, kivált májusban és június elején, midőn már teljes pompájában van a természet, de nagy melegek még nincsenek. Túlzsúfolt villa­mos kocsik, omnibuszok szállítják az emberek ezreit a városliget, népliget, Gellérthegy, Mar­gitsziget felé; nem kevés azok száma sem, akik a Svábhegyre igyekeznek a fogaskerekűn, a vál­lalkozóbb szelleműek gyalog is. Egész csapato­kat látni, férfiakat, nőket, a mint sűrű tömegek­ben vonulnak felfelé az erdős, ligetes, cserjés hegyoldalon.

De irányuljon bár a kirándulás a városliget, népliget, Svábhegy felé, vagy más helyre, annyi bizonyos, hogy mindenütt csakhamar felkeresik azokat a helyeket, a hol enni és inni lehet. Híjába, már e nélkül nem volna kirándulás a kirándulás. Hajdanában maguk vittek a csalá­dok ilyen utakra eleséget: sonkát, hideg csirkét, más effélét, hozzá pár üveg borocskát, letele­pedve a szép zöld pázsitra úgy lakmároztak kedélyesen, nagy megelégedéssel, de ma már e tekintetben is változott a világ. Nemcsak a ri­gók vertek fészket a bokros, erdős virányok közt, hanem a korcsmárosok, vendéglősök is, a kik igen szívesen látják mindenha a főváros arravetődő polgárait.

S a polgárok méltányolják ezt a szives indu­latot, oda telepesznek az asztalok mellé és fogyasztják a sört, szalámit, sóskiflit kifogás­talan buzgósággal. És mivel ottan körűi nem­csak rigók, fülemülék, hanem czigánybandák is találkoznak, csakhamar általános lesz a jókedv, derűit a hangulat.

Egyik-másik kirándulónál kelletén túl is de­rűi s mély elszenderedésben végződik. Lekönyö­köl az asztalra s a vidám zsongás, az andalító czigányzene mellett bizony nem csuda, ha le­ragadnak a szempillái s még azt sem veszi észre, mikor a feleség, meg a jószívű szomszéd nagynehezen valami kocsihoz vezetik.

Csak otthon ébred fel másnap boldog álmo­dozásaiból s csak mikor a haragvó hitves vészt- Lini'k Ij'jn

HAZAFELÉ A KIRÁNDULÁSRÓL.

KIRÁNDULÓK A VENDÉGLŐBEN.

dökben sinylik s aránylag rövid idő alatt elpusztul. Közepes számítás szerint I. Miklós czár trónra lépte óta több mint két millió orosz került Szibériába.

* A Kairótól Afrika déli csúcsáig tervezett óriási vasút építése helyenként már megkezdődött, sőt annak 480 kilométerre terjedő legnehezebb része Bulawayo és a Zambezi folyó közt nem sokára el is készül. A vasutat az egyiptomi s a többi érdekelt kormányok beleegyezésével egy angol társulat építi.

* Nagy vagyon. Soha senki oly gyorsan milliár­dokat nem szerzett, mint a dél-afrikai Beit, kit ez idő szerint a világ leggazdagabb emberei közé soroz­nak. Vagyonát négyezer millió koronánál többre becsülik s jövedelme oly nagy, hogy tőkéjét éven­ként száz millióval gyarapíthatja. Beit óriási vagyo­nát huszonöt év alatt szerezte.

30. SZÁM. 190*. 51. KVEOLYAM. VASÁÉN API ÚJSÁG. 517

B E R E Z N A I H A N S K A R L S Á N D O R

H A D B Í R Ó T Á B O R N O K .

Fényesen ünnepelte meg e napokban a hon­védelmi minisztérium személyzete, — ólén a mi­niszterrel — Hanskarl Sándor hadbíró-tábor­noknak 40 éves katonai jubileumát.

«Nagy megelégedéssel tekinthet vissza az ünnepelt, — monda Nyiri Sándor honvédelmi miniszter — 40 éves katonai múltjára. Mun­kásságának, szorgalmának és kiváló tehetségé­nek, lovagias és minden irányban igazságos működésének legfelsőbb elismerései ott ragyog­nak a tábornok úr mellén. Szeretetünk bizony­ságául szolgál örömünk, hogy hosszú szolgá­lati ideje alatt úgy szellemi frisseségét, mint fizikai erejét a Gondviselés megtartotta, a mi hogy még hosszú időkön át tartós legyen, nem­csak a m. kir. honvédség, hanem az egész ország, különösen pedig a véd­erő nevében őszintén kívánom.*

Az ünnepelt nagy érdemét, a ki a katonai büntető perrendtartás modern alapra való átültetését munkálja s a ki egybeforrt annak gondolatával, hogy ez, a mi már annyi parlamenti harcz-nak volt okozója, mielőbb elérje a meg­valósulás bekövetkezését, igen szép szavakban ecsetelte a miniszter.

E nagy munka mesterének, a kato­nai igazságszolgáltatás korszakot al­kotó reformerének s a még mindig ér­vényben álló 1855-iki katonai büntető-törvénykönyv elavult paragrafusainak átformálásán dolgozó tábornok-had­bírónak arczképét mutatjuk be olva­sóinknak, a ki főtényezője annak, hogy e közérdekű nagy kérdés végre megol­dassák.

Bereznai Hanskarl Sándor tábor-nok-hadbiró, a honvédelmi miniszté­rium XV. ügyosztályának vezetője és a honvéd hadbírói tisztikar főnöke 1843-ban Moóron, Fehérmegyében szü­letett Jogi tanulmányainak kitűnő eredménynyel való végzése után 1864-ben lépett be, mint hadbiró-gyakornok a cs. és kir. hadbirósághoz, a hol csak­hamar önálló álláshoz jutott s Bécs­ben, majd Klagenfurtban működött. A magyar kir. honvédség felállítása után — 1869-ben— a budai honvódkerületi bíróság vezetője lett. 1871-ben már a honvéd főparancsnokság igazságügyi előadójának fölötte nehéz és nagy kö­rültekintést követelő tisztében alkalma nyílott tehetségével, lovagias gondol­kodásmódjával, jószivűségóvel s kellő szigorával a honvédségnél akkor még rendezetlen viszonyok miatt beállott zavaros állapotoknak helyreállításá­ban hathatósan közreműködni. Hogy a magyar királyi honvédség szelleme, tisztjei­nek lovagias felfogása ma a világ bármely hadseregével kiállja a versenyt, ebben Hans­karl Sándor tábornok húsz évi működésének is jó része van. Az állásával járó fáradságos munka mellett kitűnő sikerrel oktatta s ve­zette be a jogi ismeretekbe a Ludovika Akadé­mia s a honvéd törzstiszti tanfolyam hallgatóit Ez állásában lett 1875-ben őrnagy, 1884-ben soron kívül alezredes és alig két év múlva már ezredes-hadbiró s 1892-ben, a midőn a honvé­delmi minisztérium XV. ügyosztályának vezetői állása megürült, a király őt nevezte ki e fontos állásra, egyúttal tábornok-hadbiróvá is előlép­tetvén. Azonnal hozzálátott a hadbirói tiszti­kar szervezéséhez, mely 1894-ben az általa kidolgozott és legfelsőbb helyen jóváhagyott új szervi határozványok alapján eszközöltetett 1898-ban, majd 1901-ben és 1903-ban a tiszti­kar fokozatos fejlesztésével elérte azt, hogy a honvéd hadbirói kar az állása követelte feltéte­leknek minden tekintetben kiválóan megfelel. Hogy mint a hadbirói tisztikar főnöke a hon­védség és ennek az igazságszolgáltatása körűi

mily érdemeket szerzett, azt az erre legilletéke­sebb tényező, a honvédelmi miniszter, Nyiri Sándor a legtalálóbban jellemezte annak a ki­jelentésével, hogy «Bereznai Hanskarl Sándor ma nemcsak a hadbirói karnak, hanem magá­nak a véderőnek is nagy szaktekintélye, kinek neve az ország határán kívül is messze földön ismertté lőn. Kiváló érdeme, hogy a katonai büntető perrendtartást fáradhatlan, éjét nappá tevő szakszerű munkássága által annyira jut­tatta, hogy abból remélhetőleg a közel jövőben törvény lesz.»

Eme kiváló férfiú érdemeit 0 Felsége is több kitüntetés adományozásával ismerte el. 1884-ben a Ferencz József lovagrendjét. 1890-ben a Vaskorona-rend III. osztályát, lS!)G-ban a Fe­rencz József-rend középkeresztjét, később ehhez 1898-ban a csillagot, végül 1903-ban a II. osz­tályú Vaskorona-rendet adományozta részére, ezenkívül is gyakran talált alkalmat iránta való bizalmának s megelégedésének kifejezésére.

.BEREZNAI HANSKARL SÁNDOR.

A társadalmi életben is általános tiszteletnek örvend, rokonszenves modora, jóakarata s nagy míveltsége sok barátot szerzett neki. Zavartalan boldog családi élete, melyet nejével, Bereznay Kornéliával él, biztosítja neki azt a nyugalmat, melyből nehéz feladatai teljesítésére erőt merít.

Á+Sz.

PETŐFI UTOLSÓ HUSZONNÉGY ÓRÁJA.

Ujabb kutatások alapján irta Barabás Endre.

Petőfinek utolsó napjaira vonatkozó adataink még mindig oly hézagosak, hogy alig tudunk többet róluk, mint hogy július 29-ét Maros-Vá­sárhelyen, 30-át pedig Székelykeresztúron töl­tötte, de a nevezett helyeken való időzésének részletei nemcsak homályosak, hanem ellent­mondók is.

A közelmúltban alakúit székelykeresztúri •Székely Társaság* feladatául tűzte ki, hogy a község történelmi emlékeit felkutatja s a fon-

tosabb események szinterét alkalmas módon megjelöli.

A ((Székely Társaság" kutatásai közben meg­állapította, hogy a Bem által szállásul hasz­nált épület az u. n. Macskási-udvar, míg Pető­fire vonatkozólag, az eddigi adatok alapján nem volt eldönthető, vájjon itt időzóse alkalmával, mely épületekben tartózkodott s hol hál t Az azonban bebizonyított tény, hogy utolsó éjsza­káját a községben töltötte.

Az ismert, erre vonatkozó adatok, megerősí­tése, vagy helyesbítése czéljából a «Székely Társaság* a nagy napokban Szókelykeresztúr-ban lakott s jelenben is még élő szemtanuknak egész seregét hallgatta ki. A kihallgatások rendjén sok érdekes adatot sikerült egybegyűj­teni, melyeket, a már ismertekkel egybevetve, alább ismertetek, megrajzolva lehetőleg Petőfi­nek utolsó huszonnégy óráját.

1849 július 30-án, kora reggel indult el a 4—5 ezerre tehető honvédsereg Maros-Vásár­

helyről és már aznap, délután két óra tájban Székelykeresztúrra jutott. Petőfi nem a sereggel érkezett, hanem körül­belül egy órával később, a bevonuló sereg után ; még pedig minden kato­nai fölszerelés nélkül.

Bem tábornok a keresztúri térpa­rancsnoknál, báró Gamera Gusztávnál volt elszállásolva, a Macskási-udvar-ban. A báró épen Bem irodájában idő­zött, midőn egy honvédtiszt jelentette Bemnek Petőfi megérkezését. E hírt a báró azonnal felesége tudomására hozta, ki kérte férjét, hogy hívja meg a költőt ebédre. A báró engedett a ké­résnek ós azonnal intézkedett. A tér­parancsnoksághoz berendelt keresztúri fiatal legények közül Sipos Sándort magához szólította és azzal a megbíza­tással küldte el, hogy Petőfit hívja meg ebédre.

A «Székely Társaság» e körülményre nézve kihallgatta a ma is élő Sipos Sándort, a ki így adta elő a történteket:

«A nagy honvédsereg érkezése nap­ján, július 30-ikán, heted magammal ki voltam rendelve a Macskási-udvar-ban elhelyezett térparancsnoksági iroda ajtaja elé. Körülbelül délután 2—3 óra között az akkori térparancsnok, báró Gamera Gusztáv úr szóbeli ren­delettel felküldött a piacztérre, hogy Petőfi Sándor urat, ki bár katona, de még sem visel csákót vagy sapkát, ha­nem közönséges kalapot és benne há­rom szál nemzetiszínű tollat, göndör haja van és kihajtós inggallért hord, — instáljam meg szépen,, hogy szívesked­jék hozzá ma délebédre lejönni, mert szívesen látja. A parancs szerint fel­mentem a piaczra és a Nóvák boltjából kijőve, csakhamar ráismertem Petőfi úrra. Hozzámentem és előadtam a báró úr izenetét Ezután Petőfi úr azt kér­dezte : «Merre menjünk ?» Én a Macs­kási-udvar irányába mutattam és Pe­tőfi úr előre indult, ón pedig pár lé­pesre követtem. Leérkeztünk a Macs-

kási-udvarba, a tornáczban Petőfi úr vissza­fordult és egy Kossuth-bankó forintot nyomott a markomba.»

Az eddig ismert adatok és Sipos Sándor elő­adása alapján feltétlen bizonyossággal meg lehet tehát állapítani, hogy Petőfi utolsó ebéd­jét a Macskási-udvarban költötte el.

Július 30-án, a Gamera báró által adott ebéd után legelőször esti fél hót óra tájban látták újból Petőfit a piacztóri felső kerekes kút és a mostani Lengyel-ház között Erre nézve özvegy Duka Jánosné adott felvilágosítást Dukáné ak­kor már négy éves fiatal asszony volt és több polgárasszonynyal feljött a piaczra, hogy néz­zék a mozgalmas életet A jelzett helyen, a mint megtudták, Bem apó sétált le és fel, több tiszt kíséretében, kik között ott volt a fiatal Petőfi is, kire egymás figyelmét hívták fel a fiatal székely asszonyok: «Ni, ez a híres Petőfi.» A tisztek élénken beszélgettek, a másnap be­következendő eseményekről és a remélt győze­lemről Egyik tiszt hangosan így kiáltott fel: •meleg napja lesz holnap a muszkának*.

Ozv. Dukáné az aznapi eseményekről még

518 VASAENAPI UJSAG. 30. SZÍM. 1904. 51. iVFOLyAM

csak annyira emlékszik, hogy a Szakái János­féle szeglet-korcsma volt abban az időben a legelőkelőbb Székelykeresztúron. A főtisztek lovai többnyire itt voltak elhelyezve. Arra is jól emlékszik, hogy akkor abban a korcsmában az öreg Eáczó bandája muzsikált a többnyire tisz­tekből álló vendégeknek. Hogy Petőfi közöttük volt-e, azt nem tudja. A július 30-iki estéről Vargha Zsigmond, negyvennyolczas honvéd, a ki a Mack-féle összeesküvésben való részesség miatt több évig raboskodott s onnan kiszaba­dulva végig szolgálta Garibaldit is és most közbecsülésben él Fiatfalván, a következőket adja elő:

• 1849 július 30-ikán érkezett Bem tábornok kis táborával Székelykeresztúrra s édes apám­hoz, ki akkor a jelenleg Gyárfás Endre birto­kában levő udvarházat birta bérben, — a tisztek közül többen szálltak be, közöttük Zeyk Domo­kos is, ki másnap oly hősi módon fejezte be életét Héjjasfalva közelében. Estefelé hire szaladt, hogy Petőfi is megérkezett s fent van a piacztóren. Ezen hirre apám rögtön felsietett a piaczra*s ott Nóvák Antal kereskedése előtt másokkal együtt beszélgetve, megtalálta Petőfit, kit meghívott vacsorára: bivalytejes és túrós puliszkára. Petőfi, a meghívást szívesen és örömmel fogadta el. Nyolcz órakor már javá­ban folyt a vacsora, melyen többen vettek részt, így a polgári elemből az 1854-ben Marosvásár­helyen kivégzett Gálfy Mihály is jelen volt. Vacsora után nővérem, Vargha Eóza felkérésére Petőfi elszavalta egyik költeményét s később újabb kérésére emlékkönyvébe három verssza­kos költeményt irt, melyben a vacsora kedélyes hangulatáról s a bivalytejes ós túrós puliszka ízletességéről volt szó. Sajnos, az emlékkönyv később, mikor a házunk leégett, odaveszett.

"Asztalbontás után kimentek a kertbe s ott letelepedtek az egyik nagyobb körtefa alatti pa­dokra, hol igen vidám társalgás közepette csakhamar énekre gyújtottak. (Bolyai Ger-gelyné, a Tan/fta-család jelenlevő rokona és a házi leány, Bóza, csinosan tudtak énekelni). Az énekelést «A virágnak megtiltani nem lehet» czímű dallal kezdték meg. Ilyen hangulatban maradt a társaság 12 óráig, mikor mindenki szállására távozott. Búcsúzáskor Petőfi meg-igérte, hogy ha a harcz szerencsés kimenetelű lesz, még ide vissza fog térni. Vargha Zsigmond édes apja még elkísérte a református temp­lomig a távozó Petőfit, ki aztán a piacz felé távozott.

«Petőfi a vacsora alatt egy zöld aranyozott poharat használt. Ez a pohár, bár nem ép állapotban, ma is Vargha Zsigmond birtoká­ban van.

«Hogy Petőfi július 31-ének a harcz színhe­lyére indulásig való első két-három óráját hol töltötte, feküdt-e ágyban vagy a Szakái-féle korcsmában mulató tisztek közé vegyült, avagy, a mi szintén lehetséges, a korcsma előtti nagy és szép piacztéren valamely tiszttársával töl­tötte-e sétálva a hátralevő pár órát, — biztosan meg nem állapítható. A körülményeket egybe­vetve, a legvalószínűbb az, hogy Petőfi Vargha Zsigmondtól eltávozván, a tisztek mulatozásától zajos Szakái-féle korcsma felé tartott, ha volt is külön szállás kijelölve számára s ott vagy a tisztek közé vegyült, vagy pedig a piacztéren le s fel sétálgatva töltötte az éjszakát. Ezt látszik támogatni hogy Petőfi podgyászos-szekere is a vendéglős tulajdona volt. Az is valószínű, hogy Petőfi számára, mivel a hon­védsereg megérkezése után jött, s mivel jövetelére nem is számított az elszállásoló-bizottság, — szállás nem is volt kijelölve s így kénytelen-kelletlen is a Szakái-féle korcsmában kellett tölteni az éj hátralevő részét, mulató tiszttársai között"

A július 31-iki eseményekre vonatkozólag még Sipos Sándor további vallomása bir fon­tossággal, ki az eseményekből ezt adja elő:

«Másnap, július 31-ikén még láttam Petőfi arat, úgy délután, a mint a fejéregyházi Haller-fóle tanorok Héjjasfalva felőli végétől egy né­hány száz lépésnyi távolságra az út belső szé­len bzakál János keresztúri lakos szekere mel­lett, ki Petőfi úr podgyásza részére előfogatul volt kirendelve, kezét kardmarkolatjára téve ál­lott. A szekerek ott össze voltak torlódva annyira hogy semerre mozdulni nem lehetett. Mi

HEIM PÉTER.

kezem, bár nehéz fellegek borították az eget ós homályos volt, hogy ugyanaz az úr volt ez, kit tegnap ebédre hivtam meg.»

Ezzel aztán a végzett kutatásokról rövidesen beszámoltam. Az elmondottakból megállapít­ható az, a mi eddig tisztázva nem volt, hogy Petőfi utolsó huszonnégy órájában Székely­keresztúron hol tartózkodott s így a lelkes szé­kelykeresztúri «Székely-Társaság» azon haza­fias törekvésének, hogy Petőfi székelykeresztúri tartózkodásának emlékét valamely módon meg­örökítse, semmi akadály nem áll útjában. Min­denesetre a megjelölésre legalkalmasabb a jelen­legi Gyárfás Endre-féle udvarház, melyben Petőfi utolsó vacsoráját költötte el, s melynek parkjában van az a körtefa, mely alatt vidám társaság közepette mulatott utoljára.

HEIM PÉTER. 1834—1904.

útról a kukoriczaföldekbe küllő hidja felé és

az szaladtunk be a Kü-

onnan haza. Tisztán emlé-

A kiegyezés óta oly magas fejlődésre jutott magyar posta- és távirdaügy egyik főmunkása halt meg július 20-an: Heim Péter nyűg. minisz­teri tanácsos, posta- és távírda elnökigazgató. A posta- és távirdajog terén a legkitűnőbb szak­emberek egyike volt 9 e mellett nagy szervező tehetség. Mikor a posta-ügy vezetői közé került, a közlekedés e roppant fontosságú ága úgyszólván a kezdet állapotában volt s hogy a magyar ál­lam intézményei közt a legkitűnőbb szervezetek egyike lett és győztesen állja ki a versenyt a külfölddel is, abban neki nagy érdeme van. A magánéletében egyszerű férfiú külföldön messze ismeretes volt, mint a legjelesebb szakemberek egyike; erről tanúskodik az a tisztelet, melylyel a nemzetközi postai kon­gresszusokon fogadták s a szaklapokban em­legették. Jó részben neki köszönhető az is, hogy mig a nyolczvanas évek végéig a ma­gyar posta nagyon keveset jövedelmezett az államnak, a távirda meg épen állandóan defi-czittel küzdött, — az utolsó két évtized alatt egyike lett az állam legjobb jövedelemforrásai­nak s egyúttal a magyar közgazdaságnak is óriási szolgálatokat tett és tesz. Mig 1880-tól 1887-ig a posta- és távirda jövedelme alig volt több 10 és fél milliónál, a következő hét év alatt— mígHeim Péter.volt az élén—27 millióra emelkedett, pedig, a befektetési költségek igen nagyok voltak, a postahivatalok szaporod­tak, a távirdahálózat 4000 kilométerrel növe­kedett s a postai alkalmazottak és postames­terek fizetését is javították. Heim Péter az ál­lam érdeke mellett mindig nagy figyelemét for­dított a közönség érdekeire s a tisztviselők ja­vára is, a mivel a posta- és távirdaintézmény népszerűségét mozdította elő.

Heim Péter 1834-ben született a torontál-megyei Nagyszentmiklóson. Egyetemi tanul­mányait Budapesten elvégezvén, a temesvári

is

postaigazgatóságnál lett fogalmazó, majd Go rove István minisztersége alatt miniszteri fosai" mázó a közlekedésügyi minisztériumban, A " 1874-iki berni első nemzetközi postai kono! resszuson, majd az 1880-iki párisi értekezleten képviselte Magyarországot. 0 vetette fel a posta" ós távirda egyesítésének eszméjét s az egyesítést fő részben ö vitte keresztül 1887-ben. Nagy része volt annak a posta- és távirdaegyezménynek létesítésében,melyet a magyarkormányl888-ban Ausztriával kötött s mely a magyar postának belső intézkedéseiben teljes önállóságot s kül­földi vonatkozásaiban egyenlő jogot biztosított Ez alapon Heim Péter vezette a postai belszol-gálat átalakítását. A posta, távirda és a telefon egyesítése után Baross Gábor miniszter kine­vezte őt miniszteri tanácsossá s elnökigazgatóvá-mint ilyen vett részt a bécsi postai kongresszu­son, létesítette a Budapest-bécsi telefont g a magyar városokat összekötő telefonhálózatot. Érdemeiért a király 1894-ben a Lipót-renddel 1895-ben. nyugalomba vonulásakor pedio á Szent István-renddel tüntette ki.

Heim Péter a szakirodalomban is becses mun­kásságot fejtett ki. Az elsők egyike volt azok közt, a kik a postatakarékpénztár behozatalá­ról értekeztek s a «Budapesti Szemléi)-be ós más folyóiratokba számos tartalmas tanulmányt irt postai és távirdai ügyekről.

Halálát özvegyén, született Stefánovics Márián kívül fia, dr. Heim Pál, az Irgalmas-rend budapesti kórházának főorvosa, leánya, dr. Baghy Antalné, s három fivére: Heim An­tal, temesvári lapkiadó, Heim Mátyás nyűg. posta- és távirda tanácsos és Heim Ferencz, a gróf Nákó-féle uradalmak tisztviselője, valamint kiterjedt rokonság gyászolja.

CSAPLOVICS LŐRINCZ. Az utolsó évtized —; a múzeumok ós könyv­

tárak ügyének nagyméretű föllendülése foly­tán — az árvavármegyei alsó-kubini Csaplovics-könyvtár nevét is ismertebbé tette. 1839 óta — a mikor a könyvtár gyűjtője Árva vármegye karainak és rendéinek felajánlotta a nagy, kö­rülbelül ötvenezer kötetből álló könyvtárt — maiglan alig volt ismeretes Árvamegye eme kincse. Az utóbbi években feltűnt itt-ott egy rövid hír, a mely említi e nagybecsű kultur-alkotást, s mindannyiszor mellőzés éri annak nagyszellemű gyűjtőjét, nagylelkű adományo­zóját.

Eléggé dicséri őt műve. Nem szorul külön elismerésre s nevét állandóan megőrzi &'/. a palota, mely a közel jövőben épülve, a kincs­számba menő gyűjteményt fogja magába fo­gadni.

Kegyeletes napja volt múlt deczember hó 23 -án a könyvtárnak. E napon múlt félszázada, hogy meghalt Árvamegye egyetlen maeczenása, s e napon vesztette el a becses könyvtár azt az embert, a kinek az élete czélja volt e könyvtárt bővíteni, előbbre vinni. r Jaszenovai Csaplovics Lőrincz, Jaszenován

Árva megye kies fekvésű falujában született 1778 augusztus 5-én. Atyja László, birtokos, anyja bobrovniki Bobrovniczky Mária volt. Is­koláit szülőházánál. Felső-Kubinban, Lestin-ben, Beszterczebányán Osgyauban és Késmár­kon végezte s 1799 február 5-én megyei szolgá­latba lépett. Tizenkét esztendeig tartó irnokos-kodását megunván, az árvái közbirtokossági uradalom akkori kormányzója, gróf Zichy Fe­rencz főpohárnok és Veszprém vármegye fő­ispánja mellé került, mint titkár, s 1810-től 1852-ben történt nyugalmaztatásáig a gróf Zichy család tisztviselője volt s mint ilyen az esztendő legnagyobb részét Pozsonyban és Bécsben töltötte. Kisebb utazásokat is tett Né­metországban, s midőn gróf Zichy Ferencz a Dunaszabályozási munkálatokhoz kineveztetett kormánybiztosul, akkor ő ugyanott, mint jegyző működött.

Elete eseményekben épen nem volt gazdag. Családja nem volt, egyedül könyvgyűjtő szenve­délyének hódolt. Irodalmi működést nem fejtett ki ; egyetlen nyomtatásban megjelent munkája: az 1832. évi országgyűlés tagjainak «Schema-tizmus»-a (16°. Pozsony, szerző neve nélküL)

Könyveket már kora ifjúságában kezdett gyűjteni. Először csak ajándékul kapott köny­vekből állt könytára. 1708-ban irja össze azon

30. SZÍM. 190*. 5 1 . KVFÖLYAM.

könyvek sorát, a melyek tulajdonába kerülnek 8 így keletkezik az a tizenöt kötetre menő szerze­ményi napló, a melybe élte fogytáig elnaplózta az újabban szerzett könyveket. E naplók nyo­mán pontosán meghatározhatjuk, hogy 1810aug. 6-tól — a midőn először vett könyvet — 1852 április 26-ig — midőn utoljára jegyzi fel könyv­tári kiadását — könyvtárára 63,405 forint és 23 krajczárt adott ki.

E szerzemények között számos codex, ős­nyomtatvány, régi magyar és magyar vonat­kozású könyv van, számos unicummal; ezen­kívül egy néhány iparművészeti s régészeti tárgy is. .

Csaplovics Lőrincz gyűjteményét 1839. évi ápr. 15-én kelt ajánlólevelével adta át Árva vár­megyének, megjegyezvén, hogy haláláig gyűj­tendő könyveit végrendeletileg szintén a vár­inegyének hagyja, a mi meg is történt A könyv­tárt a karok és rendek hálával fogadván, örök emlékezetűi az alapítóról: Publica Csaplovi-csiana Bibliotheca-nak nevezték el s az át­szállítás, rendezés és fentartás költségeinek fede­zésére gyűjtést rendeztek.

Az így Alsó-Kubinba került gyűjtemény ren­dezése, nemkülönben a német időkben meg­mentése körül elévülhetetlen érdemei vannak a jeles tudósnak, iglói Szontagh Dánielnek.

Csaplovics Lőrincz életét 1853 ^deczember 23-án végezte. Könyvtára czélszerűtlen elhelye­zés, hozzá nem értő könyvtárnokok kezelése, hanyagság, nembánomság folytán épen nem emelkedett. Most új korszak hajnala virrad rá. A muzeumok és könyvtárak országos főfel­ügyelősége által nyújtott segélylyel a vármegye önálló épületet emel számára s akkor a könyv­tár be fogja tölthetni czélját, melyet alapítója tűzött ki elébe. Rexa Dezső.

MADELAINE, AZ ÁLOMTÁNCZOSNŐ. Parisban, majd Németország fővárosaiban,

különösen Münchenben nagy feltűnést keltett az utóbbi időben egy nő, a ki hypnotizált állapotban tánczol a zene ütemére. Ez az úgy­nevezett álomtánczosnő Tifliszben született, anyja orosz nő, atyja pedig svájczi franczia. Genfben nevelkedett s már élete tizedik évében megtanulta a szalontánczokat, később zongo­rázni és énekelni is megtanult A drámai mű­vészetre vagy a ballet-tánczra sohasem tanítot­ták. Tizennyolcz éves korában Parisba költözött, itt férjhez ment huszonötéves korában s két gyer­mek anyja lett. 1902 táján erős ideges fejfájásai ellen Magnin tanár mágneses gyógymódjához fordult. Magnin hypnotikus álomba ringatta s azután zenével igyekezett hatni reá. A kísérlet sikerült; a beteg azonnal az u. n. aktív som-nambulizmus állapotába jutott s a benne kel­tett hangbenyomásokat rendkívül bájos plasz­tikai állásokkal s olyan drámai kifejezéssel kisérte, a mely fölülmúlt, különösen a mimi­kában, bármely nagy művésznőt. A mit így véghezvisz, az nem tanult dolog nála, hanem merőben a természet adománya; plasztikája, mozdulatai teljesen a zene által előidézett ér­zelmi hullámzástól függenek. Mennél élénkebb, dallamosabb és változatosabb a zene, annál tökéletesebb mozdulatainak szépsége. Hypno­tikus révületében valóságosan átéli mindazokat az érzelmeket, a melyeket az előtte előadott zenemű tartalmaz, ajka halkan dúdolja a szö­veget, ha tudja ; egyik érzelmi végletből köny-nyen csap át a másikba, mély gyászban zokog és ujjongó örömben tör ki.

Magnin tanár az érdekes hölgyet több hónapi tanulmányozás után bemutatta előbb egy mű­vészekből álló szűkebb társaságnak, majd két­szer fölléptette az Opera Comiqueben teljes zenekar mellett, a mikor a darabokat maguk a zeneszerzők dirigálták. A tetszés roppant nagy volt. Egy a hypnózissal foglalkozó német orvos, báró Schrenek-Notsing történetesen épen Pa­risban volt s Magnin tanár meghívta, hogy nézze meg a hölgyet. Schrenck, ki a hypnózis s a hisztéria terén már eddig is nevezetes sikerrel búvárkodott s a hypnózisnak eddigi kutatásai alapján nagy fontosságot tulajdoní­tott a művészetre, az álomtánczosnőben elmé­lete bizonyítékát látta s ezért meghívta Mün­chenbe néhány föllépésre.

A német tudományos körök nagy rdeklő-

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Az árvamegyei Csaplovica-könyvlár tulajdonúban tevő rnjz után.

JASENOVAI CSAPLOVICS LŐRINCZ.

déssel várták e föllépéseket, de Madeleine, az álomtánczosnő mind e várakozásokat fölül­múlta. Előbb a müncheni psychologiai társa­ságban s néhány magántársaságban lépett fel, azután pedig nyilvánosan is egyik szinházban.

Münchenbe Magnin tanár is elkísérte Made-leinet, a ki karcsú, bájos nő, a görög nők pep-losába öltözve lép a délszaki növényekkel dí­szített színpadra. Magnin tanár elaltatja s a zene megszólal, megkezdi rendkívüli szépségű játékát, melynek hatása a közönségre nézve egyenesen főiemelőnek mondható. A szebbnél­szebb mozdulatok egész sorozata tárul a szem elé. Majd könyörgő gyermeket látunk, majd gonosz démont; a görög mondák derült jele­netei után az emberi szenvedélyek sötét képeit mutatja. Nincs az a tragikai jelenség, melynek alakot ne tudna adni, de nincs a szerelmi kötő­désnek az a bájos játéka sem, melyet ingerlő bájjal ki ne tudna fejezni. Minden ütem, mely a zenész hangszeréből hangzik, azonnali ábrá­zolást nyer arczjátékában ós mozdulataiban; a néző alig érti, hogy hathat át valakit annyira a zenei érzés, hogy testének minden ize a rhyth-mus szerint igazodik. Hozzá hasonlóra talán még soha sem volt példa; e művészet rejtel-messége egyenest az ihlet mélységeiből fakad. S nemcsak a zenei műveket, hanem a költemé­nyeket s a költői előadásokat is el tudja úgy ját­szani. Mai számunkban közölt két képünk egy Szűz Mária életéből vett tárgyú rögtönzött szó­beli előadásból ábrázol két jelenetet.

AZ OERSZÁGOS NŐKÉPZŐ-EGYESÜLET TANINTÉZETE.

Most őszszel, az iskolaév kezdetén újítás történik az Országos Nőképző-Egyesület tanintézetében: most fog megnyilni a nyolcz osztályból álló « Veres Pálné föleányiskolát-nak I. és V. osztálya, mely négy év alatt fokozatosan kiépül teljes egészszé. Az új tanfolyam az állami felsőbb leányiskolák hat osztálya mellett betetőzésül még VII., VIII. osztályt is foglal magában. E tanfolyam nem készít elő kenyérkereseti pályára, hanem azon társadalmi osztályok leányainak szolgál, kik magasabb művelt­séget és képzettséget kivannak szerezni, de nem czéljuk tudományos vagy a kenyérkereseti pályákon a férfiakkal versenyre kelni. Veres Pálnénak, hazai nőnevelésünk apostolának, az volt épen lelkes törek­vése, hogy az előkelő magyar családok leányainak számára olyan iskolát létesítsen, mely a bécsi, mün­cheni, drezdai, svájczi, stb. külföldi leányintézetek­hez hasonlóan, tisztán, minden egyéb pályaczél mellőzésével a magasabb műveltség megszerzésére nyújt lehetőséget. A nyolcz osztályos tanfolyam egyöntetű egész lesz s a két utolsó osztályban olyan tárgyak tanítására fordítják a fő gondot melyek a nő lelkivilágához legközelebb állanak; főleg tehát a humánus tárgyak : irodalom, aesthetika, történe­lem, a modern nyelvek, s jogi ismeretek fognak taníttatni.

A Nőképző-Egyesület ezen új tanfolyama inter-nátussal van kapcsolatban. A növendékek ugyanis

519

nemcsak bejárók lehetnek, hanem bentlakás is lehe­tővé van téve számukra. A Nőképző-Egyesület régi jó hírnevének örvendő bentlakó-intézete minden kényelemnek megfelelően van berendezve. A bent­lakó növendékek iskolán kívül való idejöket nevelő-nők felügyelete alatt töltik, hol nemcsak feladatai­kat végzik, de gyakorolhatják magukat az idegen­ajkú nevelőnőkkel a modern nyelveken való társal­gásban is. A szülők kívánságára a művészetekben is képezhetik magukat, zene, rajz, festészet, ének tanulása szabadságukban állván, s elsajátíthatnak egyes kéziügyessógeket, mint szabászat, virágcsiná-lás, főzés, mely utóbbira különben egész tanfolyam van berendezve. 8 a mit mindekelőtt lehetne emlí­teni : vallásos és erkölcsi nevelésben részesülnek, a melyre az intézet kiváló gondot fordít.

Van az intézetnek azonkívül a betegek számára elkülönített beteg-pavillonja, de az intézet fenn­állása óta működő dr. Barbál József főorvos gondos felügyeletének köszönhető, hogy a beteg­szobákra ritkán volt eddig szükség. Felemlíthetek a világos, kertre nyiló hálótermek, mosdó- és fürdő­szobákkal, melyek mindegyikében egyogy nevelőnő őrködik a növendékek között Télen korcsolyapálya nyílik meg a kerthelyiségben, s a növendékeket elviszik sokszor felolvasások, sziní-előadások, vagy hangversenyek látogatására ; a bentlakó növendé­kek pedig olykor maguk is rendeznek élőképeket s egyéb ünnepélyeket. Karácsonykor pedig az ott ma­radott vidékiek részére kigyúl a karácsonyfa s kiki megtalálja a családias szeretet meleg tűzhelyét.

Azért örömmel fogadjuk az Országos Nőképző-Egyesület ezen tanfolyamra vonatkozó legújabb határozatát és hálával tekintünk vissza Veres Pál-néra, a nagy kezdeményezőre, ki csupán nemes lánglelke tartalmából ennyit volt képes teremteni és kinek helyét és szerepét folytatja a kezdettől vele működő segítőtársa, az Országos Nőképző-Egye­sület jelenlegi elnöke.

IRODALOM É S MŰVÉSZET. Balázs József: «Költemények.* Nem könnyű

dolog, mondani valamit olyan versiróról, a kinek magának sem igen van mondani valója. Végig­olvasva az előttünk fekvő elég terjedelmes versköte­tet, nem marad meg belőle a lélekben semmi, csak a többé-kevésbé nagyhangú szavak üres zűrzavara s az ügyefogyott rímek és sántikáló verslábak akadozó zakatolása. Gondolatot alig találtunk a nagy csomó vers közt olyat, a mely ne lett volna már rég isme­rősünk az irodalmi szólamok lomtárából, a melynek színét el ne koptatta volna a sok használat. Sajná­lattal mondjuk ki róla ezt a talán nagyon is kemé­nyen hangzó véleményt mert a szerző törekvése — ha több költői tehetség támogatná — megérdemelné rokonszenvünket; idealista gondolkozású, romlat­lan lelkű embernek látjuk, a ki fentartás nélkül hisz az élet nagy eszményeiben, vallásban, haza­szeretetben, tiszta szerelemben, de költőnek semmi esetre sem mondható. A kötet különben fűzve 3, díszkötésben 5 koronáért kapható a szerzőnél Besz-terczén (Besztercze-Naszódmegye).

Tömörkény István: .Gerendás szobákból.* A szegedi népélet hivatott irója ez új kötetében huszonhat rajzát, rövid elbeszélését gyűjtötte össze. Változatos sorozatban vonulnak el előttünk a sze­gedi nép-alakok: a tanyai gazdálkodó, a kubikos földmunkás, a telepes, a juhász és kutyája, az okos puli, a falusi és tanyai élet apró tragédiái és mulat­ságos, humoros jelenetei. Mindez pedig a tárgynak a legapróbb részletekig menő ismeretével van irva. Tömörkény erősebb a genreszerű rajzban, mint a meseszövésben, bár a kötetben akad egy-két elég jól komponált elbeszélés is. A kötet a Singer és Wolf-ner czég kiadásában jelent meg; ára 3 korona.

• Asszonyokról, virágokról.* E czím alatt tizen­két rövidebb hosszabb novellát adott ki egy csinos kiállítású kötetben E. Nagy Olivérné Kvassay Annuska. Az elbeszélések gyöngéd, érzelmes női lélekben fakadtak, a czímükül tett virágnevek egy-egy női lelket takarnak, melynek rendszerint szo­morú történetét az írónő azért mondja el, hogy megindítsa vele az olvasót. Előadásában, világfel­fogásában sok a szentimentalizmus, éreztetni tudja mindig, hogy a szomorú történetek, melyeket elbe­szél, legjobban őt, a szerzőt indították meg. A mesék élénk képzelettel vannak kigondolva és sok forma­érzékkel elmondva; az egész kötet olyan hatást tesz, mint azok a dilettáns-kezektől származó csinos, kedves apró kézimunkák, melyeken annál sziveseb­ben pihenteti szemét az ember, mennél többet árul­nak el készítőjük nőies, lágy érzésvilágából. A kötet a Stampfel pozsonyi czégnél jelent meg; ára 4 ko­rona.

Történetek a falamból. A migrén. A kettős czím alatt egy csinos külsejű kötetet adott ki Po-

520 VASÁBNAPI UJSAG.

* fa

»<ri

".* *ft' A '\* ?&f

30. SZAM. 1904. 51. KYFOttA*.

ban Erzsébet angol királynőt. A közönség minden alkalomkor zsúfolásig megtöltötte a színházat. JuliUg 22-ikén Heyermann Herrnann az «Ora et laborai czímű drámájának volt a bemutatója. Ezen darabot Kemény Simon fordította magyarra, a tPénzt czí-met adván neki.

A városligeti színkör hagyományos szokás sze-rint Féld Mátyás, a színigazgató fia darabjaival pá! lyázik a közönség tetszésére. Féld Olga, a színigaz­gató leánya aratja a primadonnái babérokat. E°y. egy jobb dráma csak nagy ritkán kerül színre A társulat tagjai közül nagy figyelmet kelt Gazdi/ Aranka, a népszínház fiatal tagja, ki kellemes hang­jával, mesterkéletlen játékával már is megkedvel­tette magát a közönséggel; a Népszínházban azon­ban, hol Jókai Mór: * A lőcsei fehér asszonyt czímű darabjában lép fel először, inkább érvényesítheti majd tehetségét. A társulat tagjai a *Hét Slézingert czímű énekes bohózatot adják szakadatlanul. É bo­hózatban, mely huszonötödik előadását a múlt héten érte meg, a vendégszereplő művészek, Tanau Frigyes és Nyarai Antal tűntek ki első sorban. A nők közül pedig Tóth Stefi temperamentumos játékával és Kornai Berta, a Magyar Színház fiatal primadonnája. (S. L.)

AZ A KÖRTEFA SZÉKELYKERESZTÚRON, MELYALATT PETŐFI 184-9 JÚLIUS 30-ÁN UTOLSÓ ESTÉJÉNEK EGY RÉSZÉT TÖLTÖTTE.

zsonyban Katona Sándor. Első fele tíz rövid, nagyobbára humoros elbeszélés a falusi életből, melyet a szerző elég jól megfigyelt; humorában is van jóizuség, csakhogy nem mindig vezeti biztos izlés. A kötet második felét tA migrén» czímü bohózat tölti be, melyet Pozsonyban ez év elején elő is adtak. Ebben is vannak sikerültebb jelenetek. A könyv ára 2 korona.

Petőfi • János vitéz» czímű költeményéről 77 lapnyi terjedelmű tanulmányt adott ki Oravecz Ödön Kozsnyón. A hires szép költeményt kissé száraz, iskolás modorban, de sok gonddal s utánjá­rással szerzett adatok alapján s szépségei iránti őszinte lelkesedéssel fejtegeti.

Magyar nemzetségi czimerek. Irta Csorna József -A XIII. és XIV. századbéli magyar nemzetségi czi-mereket, pecséteket ismerteti ezen művében a tudós szerző, miközben sok eddig ismeretlen történeti adatot is felsorol. A könyvet 80 pecsét- és czímer-kép díszíti, ezenkívül 8 szép kivitelű színes tábla. A munkát a Magyar Tudományos Akadémia adta ki, ára 4 korona.

Modern konyha. A kik a szakácsművészet iránt érdeklődnek, azok figyelmére különösen méltó lehet az a könyv, mely most a fenti czím alatt megjelent. Kovacsics Mátyás irta a könyvet, a ki a budapesti Park-Clubnak, valamint több külföldi előkelő ven­déglőnek volt szakácsa. 484 különféle étel készítése módját találják e könyvben. A legtöbb ismertetett étel az u. n. «klasszikus franczia konyha* terméke, míg ismertebb ételek kisebb számban vannak felso­rolva. A Singer és Wolfner kiadásában megjelent könyv ára 5 korona.

Új zenemű. tAlföldi nóták* czím alatt három eredeti magyar dal jelent meg Baka-Daitz Irmá­tól, énekhangra zongora kísérettel. Ára 1 korona 80 fillér.

A nyári színházak. A kőszinházak bezárta után kezdődött meg a nyári színkörök igazi ideje. A fő­városban levő két szinkör közül kétségtelenül a budai, ú. n. fővárosi nyári szinkör áll az első helyen, úgy a Krecsányi igazgatása alatt működő társulatot, mint az előadott darabokat tekintve, melyekkel a fino­mabb ízlésű közönséget igyekszik vonzani. Parisban Lecocq híres zeneszerző több társával szövetkezve, mozgalmat indított a régi komoly franczia operet­tek érdekében, melyeket teljesen leszorított a mű­sorról a tánczos angol és bécsi chanzonett zenéjű operett. Krecsányi igazgató fölvette a műsorába

állandó repertoár darabjaiul az Offenbach, Hervé, Lecocq, stb. operetteket. S hogy ezen zenés daljáté­kokat jobb előadásban élvezhesse a közönség, Szoyer Ilonkát, a magyar királyi Operaház tagját szerződ­tette vendégszereplésre. Szoyer Ilonka az «Angot asszony leánya», a «Nebántsvirág», a «Bob her-czeg», és a «Denevér» czíinű darabokban lépett fel, ismételten bebizonyítván, hogy az operette-szinpa-don sokkal inkább megállja a helyét, mint az ope­ráin. Mellette különösen Kállay Lujza vált ki szé­pen iskolázott, csengő hangjával, valamint Jámbor Ilonka is. Krecsányi operett-társulata opera-előadá­sokat is bir rendezni és pedig tisztességes sikerrel. A Népszínházból Kovács Mihály vendégszerepelt e színkörben, a Nemzeti Színházból Jászai Mari és Rózsahegyi Kálmán. Jászai leghíresebb tragikai szerepeit játszotta: Elektrát, Medeát, «Essex gróf»-

MI UJSÁG? A száraz, forró nyá r csapást, ínséget hozott

mindenfelé. Egész Közép-Európában április óta alig volt nagyobb eső. Magyarországban május ha­vának szárazsága és melegsége már megrontotta a vetéseket, a termés tgyönge közepes* lett, mint a hivatalos jelentések mondják, de sok vidékre nézve határozottan el lehet mondani róla, hogy rósz. A folytonos szárazság és meleg következtében a folyók elapadtak, a Duna is csak könnyen terhelt hajókat vihet; némely helyen a gőzhajók ki sem köthetnek, mert a sekélyes vízen nem közelíthetik meg a partot. A mezőkön kisült minden, úgy hogy már is takarmány-hiány állott be. A fák elsárgultak és az ágak megkopaszodtak, mint október végén. A levegő megtelik porral, mihelyt egy kis fuvalat száll végig. A száraz mezőkön, szérűkön elég egy szikra, hogy nagy tűzvész váljék belőle, melyet az­tán a kiszáradt kutakból oltani sem lehet.

A tömeges tűzvészek fokozzák a csapásokat, nö­velik a nyomorúságot. Sok vidék számára sürgősen kérnek segélyt, mert kezdődik az inség. A király a hevesmegyei Bodony község tűzkárosultjainak hat­ezer koronát adományozott. Több leégett község­nek a kormány már az első órában küldött segélyt, Balmaz-Uj város küldöttségileg Ínséges kölcsönt kért. Hontmegye egy részéből kenyeret kérnek sür­gősen. A főispáni jelentések mind szomorú hírek­kel vannak tele. A képviselőház ezekben a forró napokban öt óra hosszat tartó ülésekben az udvar­tartási költségek felemelésén vitatkozott, s két hét óta ugyanazt művelte, a mit az aratógazda: szal­mát csépelt. Csakhogy a képviselő uraknak még is könnyebb a dolguk, mert az országház a kitűnő szellőztetés következtében a leghűvösebb hely az egész fővárosban. Az udvartartási költségek általá­nos vitája végre július 21-ikén véget ért. A főváros­ból, a ki csak tud, menekül valahova, a hol még van egy kis zöld, lomb, árnyék és hűvösség, hanem,

AZ A HÁZ SZÉKELYKERESZTÚRON, MELYBEN PETŐFI 1849 JUL. 30-AN UTOLSÓ ESTÉJÉNEK EGY RÉSZÉT TÖLTÖTTK-

30. SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM.

hogy a képviselők a rettenetes forróságban mikor szereznek egy kis nyaralást maguknak, azt még most sem lehet biztosra kiszámítani. Még az egész 1904-iki költségvetést végig kell csépelni.

Pe t ra rca ünnepe. A nagy olasz lírai költő szü­letésének hatszázéves ünnepe július 20-ikán kez­dődött szülő helyén Arezzob&n és július 25-ikén ér véget. A kongresszus tárgya minden, a mi Petrar­cára vonatkozik. Július 22-ikén történelmi ünne­pélyt rendeztek, mely Petrarcának 1350-ben Arez-.zóba történt bevonulását ábrázolta. Azután Petrarca szülőházát művészi emléktáblával látták el.

Az olasz király képviseletében a lurini gróf jelent meg, akinek tiszteletére fáklyás menetet rendeztek.

A szász trónörökös Tátra-Füreden. Frigyes Ágost szász trónörökös már napok óta Tátra-Füreden nyaral gyermekeivel együtt. Inkognitó időzik ott s a,vendégek közé igy van beirva: tRochwitz báró családjával és cselédségével.» A trónörökös külön­ben úgy él, mint más fürdővendég és folyton gyer­mekeinek társaságában van. A három fiu és a leányka a legvidámabban játszadoznak a trónörö­kössel és egész nap hol itt, hol ott lehet őket látni. Az a hír, hogy a trónörökös elvált neje, Montignoso grófnő engedélyt kapott, hogy Tátra-Füreden meg­látogathassa gyermekeit, alaptalannak bizonyult.

Tisza Kálmán szobra. Nagyvárad város és Biharmegye törvényhatósága már régebben elha­tározták, hogy Tisza Kálmánnak közösen szobrot emelnek, Nagyváradon egy utczát róla neveznek el és születése helyét emléktáblával jelölik meg. A szoborra 10,000 korona gyűlt össze. A bizottság legutóbbi ülésén elhatározta, hogy nagyobb kiter­jedésű gyűjtést indít meg, míg legalább 60,000 ko­rona lesz együtt.

Szilágyi Dezső emléke a Bácskában. Az Apa-tin, Szond és Bácsszentiván községek határában alakult kincstári telepes község Szilágyi nevet kapott. Az uj község, mely létesítését Szilágyi Dezsőnek köszönheti, azzal akarja háláját leróni, hogy emlékét szoborral örökíti meg. A földmlvelési miniszter 2000 koronát utalványozott a szoborra s értesítette Latinovics Pál, bácskai főispánt, hogy a szoborra a gyűjtést megyeszerte megengedi.

Thaly Kálmán emlékérme. A nagy obstrukezió-nak a képviselőház idei márczius 10-iki ülése vetett véget. Thaly Kálmán felszólalása idézte elő várat­lanul a fordulatot. A képviselőház tagjai elhatároz­ták, Berzeviczy közoktatásügyi miniszter indítvá­nyára, hogy emlékérmet veretnek Thaly Kálmán békéthozó felszólalása emlékére. Teles Ede szobrász már elkészült a művével, melyen rajta van Thaly-nak kitűnően sikerült dombormívü mellképe ós alatta ez a fölirás: «Thaly Kálmánnak, Harczok írójának, Béke szerzőjének. 1904. márczius iO-ike emlékére Barátai és tisztelői.» Az emlékérmet most öntik aranyba és ezt a példányt szeptemberben ünnepélyesen adják át Thalynak. Ezüst- és bronz­példányok is készülnek.

Egy hír lapíró ki tüntetése. A király a «Pester Lloydi egyik szerkesztőjének, Veigelsberg Leó­nak a hírlapirodalomban szerzett érdemei elisme­réséül a harmadosztályú vaskorona-rendet adomá­nyozta. Veigelsberg a budapesti hírlapirodalom egyik legrégibb, kiváló tehetségű és nagy tanultságu mun­kása, a ki német nyelven bár, de hazafias szellem­ben teljesíti kötelességét. Veigelsberg Leó arczképét a t Vasárnapi Ujság» 1902. évi 29-ik számában kö­zöltük.

Új egyetemi magántanárok. A közoktatási miniszter dr. Hegedűs Loránd országgyűlési képvi­selőnek, a budapesti egyetem jog- és államtudo­mányi karán a pénzügytanból, Siklóssy Gyula dr. gyakorló orvosnak a budapesti egyetem orvostudo­mányi karán a szemészeti műtéttan-ból, Illyés Géza dr. gyakorló orvosnak a budapesti egyetem orvos­tudományi karán ta sebészeti urológia, különös tekintettel a vizsgálati módszerekre* czimű tanból egyetemi magántanárrá történt képesítését tudo­másul vette és a nevezetteket e minőségükben megerősítette.

Nagybeteg művész. Donáth Gyula, az ismert szobrászművész a minap tüdó'gyuladásba esett és állapota igen komolyra vált. Kezelő orvosa, dr. Surányi Miklós a nagybeteg művészt lakásáról a mentőkkel az István-uti uj szanatóriumba vitette, melynek ápolásában Donáth Gyula állapota, barátai és ismerősei örömére már is a javulás útjára tért.

Egy je les orvos emlékszobra. Az Országos Köz-egészségi Egyesület szobrot emel megalapítójának és egykori vezetőjének, Fodor József egyetemi ta­nárnak. Az egyesület közgyűlése alkalmából Duka

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

MADELAINE, AZ ÁLOMTÁNCZOSNŐ ELŐADÁSÁBÓL.

Tivadar Londonban élő hazánkfia 50 koronát kül­dött a szoborra, a melyre már a gyűjtés megin­dításakor is nagyobb összeget adott. A szoborra eddig 4783 korona 57 fillér gyűlt. Adományokat az egyesület pénztárnoka, Elischer Gyula dr. egyetemi tanár (IV. Petőfi-tér 1. sz.) köszönettel fogad.

Házasság. Solymossy Ödön báró országgyűlési képviselő július 18-ikán tartotta esküvőjét Zichy Angéla grófnővel, Khuen-Héderváry gróf, a király személye körüli miniszter unokahugávaL A szertar­tás nagyszámú előkelő rokonság jelenlétében ment végbe a hédervári kastélyban. Az esketést Cser-halmy Lajos szentszéki ülnök végezte.

Könyvtár a kaszárnyákban. Nyiri Sándor hon­védelmi miniszter azzal az eszmével foglalkozik, hogy a honvédkaszárnyákban könyvtárt rendeztet be, mely a szórakozás mellett a művelődést is elő­segítse.

Egy magyar gróf léghajója. A léghajózásból ismert gróf Széchenyi Andorról, a ki jelenleg Paris­ban van, az a hír jött onnan, hogy ő és Mailét nevű társa uj léghajó-szerkezetet dolgoztak ki, mely a léghajózásnál a modern tekhnika minden alkal­mas előnyét számbaveszi. A léghajó térfogata 800 köbméter lesz. Motorja húsz lóerőt tud kifejteni és szélcsendben óránként 35—40 kilométer sebességet

521

lehet elérni vele. A léghajó költségeit aláírás utján akarják előteremteni. Eddig 15.000 korona gyűlt össze. Az első kísérleteket gróf Széchenyi Andor 1905. tavaszán Bécsben szándékozik végezni.

A tatralomniczi lóversenyek. A magyar lovar-egylet által rendezett tatralomniczi lóverser.-enyek az idén július 14-től 18-ig folytak le. Alapításakor egy napos volt a tátrai meeting s alig 10 év múlva, az idén már négy napra terjedt, s előkelő istállók jó lovakkal is érdemesnek tartják már, hogy részt vegyenek rajta. Mai számunkban a lóversenyről közölt képeink a július 17-iki versenynapon készül­tek, s közülök három a tribünöket mutatja, a negye­dik pedig a tatralomniczi versenyek legnagyobb díjának az 50,000 koronás kárpáti díjnak versenye után készült s elől a győztes, báró Königsvarter Hermán «Tepp» nevű ménje lépked.

Hibaigazítás. Lapunk legutóbbi számában a 491 -ik lapon egy képet közöltünk, melynek aláírása s a hozzá irt kisérő szöveg azt mondja, hogy Körösi Csorna Sándor szülőháza emléktáblájának megko­szorúzását ábrázolja. Mint utólag értesülünk, ez tévedésen alapult, mert a kép a Gábor Áron, Turóczi Mózes és székely tártaik, szabadságharcz-beli ágyuöntő gyára előtt közelebb lefolyt ünne­pély egyik jelenetét mutatja be.

* Gyilkos eszközök megsemmisítése. A fejedel­mek ellen elkövetett merényleteknél használt gyil­kos fegyvereket oly gondosan szétrombolják, hogy azok legkisebb részét sem lehet felismerni. Ez pedig azért történik, mivel azon esetre, ha az ily fegyverek ellopatnának vagy épen kiállíttatnának, félő hogy ezáltal némely ideges emberben ujabb merénylet eszméje ébredne fel. Azt a fegyvert, melylyel Bresci Umberto olasz királyt megölte, a legfőbb olasz udvari méltóságok jelenlétében elégették. A vésőt, melylyel Luccheni Erzsébet királynét meggyilkolta, valamint a Beau-Bivage szállodában történt bonezo-lásnál használt sebészeti eszközöket a genfi oszt­rák-magyar követ egy salétrom-savval telt edénybe tette, hogy így lassanként elenyészszenek. A pisz­tolyt, melyből az őrült Sipido a Walesi herczegre lőtt, összetörték, de a golyót, mely szerencséjére nem talált, a herczeg emlékül eltette. Végre a pus­kát, melyből 1897-ben György görög királyra lőt­tek, egy gőzkalapácscsal porrá zúzták.

* Az amerikai vasutakon a vonatok gyorsasá­gát folyton fokozzák. Az eddig elért legnagyobb gyorsaságot a nyugati központi vasuttársulat fle-ming—jacksonville-i vonalon mutatták be. Ugyanis egy mozdonyból, posta- s egy háló-, valamint egy podgyászkocsiból álló vonat Flemingból Jacksonba 130 perez alatt 149 angol mérföldet futott át. Dy formán egy órára 130 kilométer esik A vonat ezen útja közben egyszer megállott, két izben pedig las­sabban haladt.

* Az angol nagy vasut társulatok intéző körei­ben most a petróleummal való fűtés kérdésével fog­lalkoznak. Igaz ugyan, hogy egy tonna petróleum 170 frankba, ugyanannyi kőszén pedig csak 25 frankba kerül, de a petróleum sokkal rövidebb idő alatt másfél annyi hőséget fejt ki és könnyebben kezelhető.

* Óriási templomok. A római Szent Péter-temp­lomban 54 ezer, a milanói székesegyházban 37 ezer, a* londoni Szent Pál templomban pedig 25 ezer ember fér el.

* Az Eiffel-torony 1909-ben — vagyis öt év múlva — Paris város tulajdonába megy át, mely abban egy meteorológiai állomást fog berendezni.

A nagy h ő s é g b e n elviselhetetlen és ártalmas a fejnek egy nehéz filz-kalap viselése. Olvasóinknak ezért ajánljuk csakis 25 grammos filz- vagy szalma­kalapot viselni, melyek 3, 4, 5 koronáért a «Kalap -királynál, Klotild-palota, kaphatók.

H A L Á L O Z Á S . CSEHOV PAVLOVICS ANTAL, az újabb orosz iroda­

lomnak Tolsztoj és Gorkij mellett leghíresebb mun­kása, az oroszok legnépszerűbb modern elbeszélője meghalt július 15-ikén a németországi Baden-Weil fürdőhelyen, a hol tüdőbaja ellen keresett gyógyu­lást. Csehovról, kit biztos kézzel rajzolt rövid elbe­széléseiről a magyar közönség is jól ismert, köze­lebb bővebben megemlékezünk. Holttestét Moszk­vába szállították s ott temették el nagy ünnepélyes­séggel.

KBÜGKB PÁL, Transzvál néhai elnökének holttes­tét hazájába szállítják. Hármas koporsóba zárt holt­teste egyelőre a clarensi temető halottas házában marad és minthogy az angol kormány megadta reá az engedélyt, a jövő héten valószínűleg Marseillen át Transzválba fogják szállítani, a hol neje mellé temetik. Leyds, Transzvál volt brüsszeli követe engedélyt kért az angol kormánytól, hogy a holttes­tet elkísérhesse Transzválba, de kérését visszautasí­tották. Krüger családja táviratot kapott a johannes­burgi egyesült egyház tanácsától, a melyben tudat-

YARÁENAPI Ú J S Á G . 30. SZÁM. 11KH. 5 1 . KVFOLYAH.

j á k , h o g y e l h a t á r o z t á k , h o g y K r ü g e r n e k s z o b r o t e m e l n e k és P a a r d e k r a a l b a n n a g y g y á s z ü n n e p é l y t r e n d e z n e k az e m l é k e z e t é r e .

KOMÁBOMT A L A J O S , a N e m z e t i S z í n h á z n y u g a l m a ­z o t t m ű v é s z e , e l h u n y t j ú l i u s 1 8 - i k á n a c s e p e l - s z i g e t i S z e n t - M i k l ó s o n , 7 9 é v e s k o r á b a n . A m a g y a r s z í n é ­s z e t r é g i m u n k á s a i k ö z ü l v a l ó vo l t , b e c s v á g y ó l é l ek , k i m i k o r a N e m z e t i S z í n h á z b a n e g y t i s z t e s s é g e s s z e r e p k ö r t t e l j e s e n b e t ö l t ö t t , b á r az i d ő i s e l jár t fö lö t t e , m é g m i n d i g n a g y s z e r e p e k é s d i a d a l o k u t á n v á g y o t t . A s z í n p a d t ó l e l b ú c s ú z á s a k o r i s m é g a « B á n k bánt» a k a r t a e l j á t s z a n i , n o h a é h e z m á r t e r ­m é s z e t i e re j e s e m v o l t e l ég . D e a h a t v a n a s é v e k ­b e n e b b e n a s z e r e p b e n é s B o m e o s z e n v e d é l y e s s z e ­r e p é b e n a J ú l i á t j á t s z ó B u l y o v s z k y n é - S z i l á g y i L i l l a m e l l e t t o l y m ű v é s z i s i k e r t ér t e l , m i n t v e n d é g , h o g y s z i v e s e n s z e r z ő d t e t t é k . A N e m z e t i S z í n h á z n á l K o -m á r o m y a n a g y p a t h o s z ú s z e r e p e k u t á n n a g y o n r o k o n s z e n v e s s z e r e p k ö r h ö z j u t o t t . M i n d e n d a r a b ­b a n a l e g d e r e k a b b é s l e g b e c s ü l e t e s e b b e m b e r e k s z e -mélyes í tó ' j e ő v o l t , a k i k a d a r a b o k b a n az i g a z s á g o t s a j ó s á g o t k é p v i s e l i k s e z e k e t n a g y s ikerre l á b r á ­zo l ta , a n n y i v a l i n k á b b , m i v e l a z é l e t b e n m a g a i s p u r i t á n t e r m é s z e t v o l t . 1 8 4 8 - b a n h o n v é d v o l t s f ő ­h a d n a g y i r a n g g a l t e t t e l e a f e g y v e r t . A z ö t v e n e s é v e k v i d é k i s z í n é s z e t é n e k sok s z o l g á l a t o t t e t t t e h e t ­s é g é v e l s e t e h e t s é g é n é l f o g v a h i v t á k a N e m z e t i S z í n h á z h o z , h o l , h a n e m t a r t o z o t t i s az e l s ő k k ö z é , d e s z e r e p e i t m i n d i g s o k e r e d e t i s é g g e l é s m e l e g s é g ­g e l j á t s z o t t a . M á r e l m ú l t e g y é v t i z e d e , h o g y a s z í n ­p a d t ó l v i s s z a v o n u l t é s v e j e c s a l á d i k ö r é b e n é l t S z i ­g e t - S z e n t - M i k l ó s o n . A z a g g m ű v é s z h a l á l á t g y á ­szo l ja ö z v e g y e , B a y e r L u j z a , k i r é g e b b e n a f ő v á r o s ­b a n j ó h i r ű n ő n e v e l ő - i n t é z e t t u l a j d o n o s n ő j e v o l t é s l e á n y a , M a r i s k a , a N e m z e t i S z í n h á z v o l t tagja , m o s t K a r d o s s J á n o s n é , t o v á b b á több u n o k a é s d é d u n o k a .

E l h u n y t a k m é g a k ö z e l e b b i n a p o k b a n : N I G S T I J Ó Z S E F s z o m b a t h e l y i ö r e g po lgár , k i y é g r e n d e l e t i l e g v a g y o n á t k i s e b b h a g y o m á n y o n k í v ü l S z o m b a t h e l y e n é p í t e n d ő v á r o s i á r v a h á z r a h a g y t a . Ö s s z e s v a g y o n a 1 6 0 — 1 7 0 , 0 0 0 k o r o n á t t e s z . — N á r a i SZABÓ I M B E f ö l d b i r t o k o s , r é g i h o n v é d ő r n a g y , k i az o r s z á g g y ű l é ­s e n t ö b b i z b e n k é p v i s e l t e a c s á k t o r n y a i k e r ü l e t e t , 8 2 é v e s k o r á b a n , A l s ó - P u s z t a - K o v a c z o n . — B o r o s ­j e n ő i J E N É T D Á N I E L , J e n e y L a j o s n a k az E l s ő M a g y a r A l t a l á n o s B i z t o s í t ó T á r s a s á g h e l y e t t e s v e z é r i g a z ­g a t ó j á n a k é d e s a t y j a , a k i 3 5 é v i g e l ő k e l ő h i v a t a l ­n o k a v o l t a G e r e n d a y - f é l e m a g y a r g y á r i v á l l a l a t n a k . H a l á l á t , J e n e y L a j o s o n k ívü l , n a g y s z á m ú r o k o n s á g g y á s z o l j a , k ö z t ü k a z e l h u n y t u n o k á j a J e n e y A r t ú r , a P a n n ó n i a - v i s z o n t b i z t o s í t ó i n t é z e t fő t i s z tv i s e lő j e é s l e á n y a T ó t h P á l n é , T ó l h P á l n a k , a H a z a i B i z t o s í t ó T á r s a s á g v e z é r i g a z g a t ó j á n a k n e j e . — S Z I L Á O T I S Á N -DOBmunkács i v á r o s i t a n á c s o s , 4 8 - a s h o n v é d t ű z m e s t e r 7 5 é v e s k o r á b a n M u n k á c s o n . — O P P L A L A J O S n y ű g . m. kir . k ú r i a i t a n á c s j e g y z ő , 6 7 é v e s k o r á b a n B u d a ­p e s t e n . — J o ó D Ö M E T E B F E B E N C Z v o l t k e s z t h e l y i f ő g i m n á z i u m i t a n á r 2 5 - i k é v é b e n C s o r n á n . — V I ­D É K I L Á S Z L Ó m é r n ö k é s a f ő v á r o s i k ö z m u n k á k t a n á ­c s á n a k n y ű g . m ű s z a k i t a n á c s o s a 7 3 é v e s k o r á b a n a f ő v á r o s b a n . — P e s z o r i n a i P E K B I G Í Ő R G Y , a r ó m . k a t h . s t á t u s u r a d a l m á n a k g a z d a t i s z t j e , 3 7 é v e s k o r á ­b a n M a r o s t e k e n c z e k ö z s é g b e n . — M Ü L L E B V I U B Á L D n y ű g . k ir . f ő m é r n ö k 5 4 é v e s k o r á b a n B u d a p e s t e n . — Id . H A B K Á N Y I E D E k ir . k e r e s k e d e l m i t a n á c s o s , n a g y ­v á l l a l k o z ó 6 7 - i k é v é b e n N a g y - K a n i z s á n . — D r . SZABÓ J Á N O S , b á c s m e g y e i tb . j á r á s o r v o s , 4 0 é v e s , s h a l á l á t G á l o s - é s B a r á t f a l u k ö z s é g e g y á s z l a p o n i s j e l e n t i . — G B E I N E B L A J O S K o b u r g h e r c z e g i n y ű g . e r d ő m e s t e r N a g y r ő c z é n 7 4 é v e s k o r á b a n . — D O B O -SEVICS L J V I U B Z , a h o r v á t k o r m á n y t i t k á r a , a k i a z i -m o n y i á l l a m i r e n d ő r s é g v e z e t é s é v e l v o l t m e g b í z v a . — S A L T K Á Z M É R f ö l d i r t o k o s 8 0 é v e s J á k ó h ó d o s o n . — S C H N I T Z E B D Á V I D , a « N e u e s P e s t e r J o u r n a l * k i a d ó ­h i v a t a l á n a k t i s z t v i s e l ő j e , 5 5 é v e s k o r á b a n B u d a ­p e s t e n . — R Á D I C S L A J O S , p o s t a - é s t á v i r ó t i s z t 3 2 - i k é v é b e n . — G y e r g y ó u j f a l u SOLIOM F E B E N C Z f ö l d b i r t o ­k o s 5 4 é v e s k o r á b a n P e s s e l n e k k ö z s é g b e n . — P O D -HORÁNTI M I K L Ó S b u d a p e s t i t ö r v é n y s z é k i a l j e g y z ő 2 9 é v e s k o r á b a n B u d a p e s t e n .

CSÁNKY K O B N É L I A , z o n g o r a m ű v é s z n ő , a m i s k o l c z i k o n z e r v a t ó r i u m z o n g o r a - t a n á r n ő j e , dr . C s á n k y D e z s ő orsz . l e v é l t á r n o k , i s m e r t t ö r t é n e t í r ó é s a k a ­d é m i a i t a g l e á n y a , a l i g h ú s z é v e s k o r á b a n J e g e n y e -f ü r d ő n , k é t n a p i b e t e g s é g u t á n , a g y v e l ő g y u l a d á s b a n . A f iatal l á n y m á r g y e r m e k k o r á b a n f e l t ű n t k i v á l ó z e n e i k é p e s s é g é v e l , i s k o l á i v é g e z t é v e l n a g y s i k e r r e l h a n g v e r s e n y z e t t é s e n n e k e r e d m é n y e vo l t , h o g y M i s k o l c z r a h i v t á k m e g a k o n z e r v a t ó r i u m b a . S z ü l ő i r e a n n á l s ú l y o s a b b a c s a p á s , m e r t c s a k n e m r é g i b e n e g y m á s i k l e á n y u k a t t e m e t t é k e l . — Kó'porudai V A B J A S S T F E B E N C Z N É , s zü l . B e r b e r e c s M á r i a , Í t é l ő ­tábla i b i r ó n e j e , 5 3 é v e s k o r á b a n B u d a p e s t e n . — É L E S J Ó Z S E P N É , s z ü l B o g n á r A n n a , 2 6 é v e s , E á k o s -o z e n t - M i h á l y o n .

S A K K J Á T É K 2 3 9 0 . ssámu feladvány. Palkoska E.-tó'l.

(II. dijat nyert feladvány.

SÖTÉT.

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

A 2 3 7 5 . számú feladvány megfejtése Pridliziusz J.-tól.

Világos. Sutét. Világos. a. Sötét. 1. Vh8—a8 . . . K c 4 - b 5 (a) 1. . . . . . . . . . K o * - d 5 : (b) 2. Ta8—a4 f „ Kb5—a4 : 2. Hc6—a7 f t. sz. 3. Hd5—c3 mat. 3. H v. V mat.

1. — . . . . . . d7—c6:(c) 1. . . . . . . ___ Fel—d2 (d) 2. Va8—a6f— t. sz. 2. H d 5 - c 7 stb. 3. V a 6 - d 3 mat.

Világos. d. i . . . . . . . 2. Hc6—e5 3. c2—c3—c4 mat.

Sötét. c3—d2: t. sz.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: E. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Csomonyán: Németh Péter. — BakonySzentlászlón: Szabó János. — Gurahonczon: Kintzig

Róbert. — A pesti sakk-kör.

Rövid é r t e s í t é s e k : Gurahoncz K. R. Mindenkor szivesen látjuk küldeményeit.

Szerkesztői üzenetek. B. M. A n g o l szak lapok s z á m í t á s a szer int a j a p á n

hajóhad tüzérsége m o s t a n á i g m i n t e g y 25 m i l l i ó korona értékű lőport , bombát , gránátot s egyéb robbanó löveget fogyasztot t el . E z e n lőszerek 9 0 száza léka japán gyárakban készül t , m i g e l lenben az orosz tüzér­ség szükség le té t részben Amer ikából , részben ped ig n é m e t gyárakból szerz i be.

S z e g e d , V. K. A R e m i n g t o n , Mauser és Mannl icher-féle g y a l o g s á g i lő fegyverek azon hátrányát , m e l y sze­rint a p u s k a csöve a 80—90-ik l ö v é s u t á n a n n y i r a á tmelegsz ik , h o g y abba több tö l t ényt t enni a l ig l ehe t — eddige lé n e m s ikerül t megszünte tn i . A St . -Louis- i kiál l í tás i g a z g a t ó s á g a e g y 50 ezer dol láros díjat tűzött ki annak számára, ki az amerikai hadsereg Remington-féle puská inak ezen h á t r á n y á n s e g í t e n i tudna .

K. K. J. A tévedés h e l y r e i g a z í t á s a mai s z á m u n k ­ban v a n . A czikket n e m közölhetjük, mert e g y u g y a n ­ezen adatokat tar ta lmazó k ö z l e m é n y m á r m e g j e l e n t me l l ék lapunkban , a ' V i l á g k r ó n i k á t - b a n .

S c h a l d i n g . O b e r s t e i e r dr. S . A.-né. G y a r m a t h y Zs igáné ú r a s s z o n y c z í m e : Bánf fyhunyad.

S . E. A franczia karthausiak a uGrande Chartreuse» n e v ű zárdához tartozó szeszgyárból évenként á t lag n é g y m i l l i ó frank é r t é k ű zöld é s fehér s z inű finom likőrt adtak el a v i lág m i n d e n részébe . E z e n v i lág ­h í rű l ikőr kész í t é se a karthauziak t i tka, m e l y é r t eze­lő t t n é h á n y évve l e g y franczia szövetkezet m e s é s n a g y s á g ú árt igér t .

Az o s t r o m l o t t v á r o s . S z i b é r i a i u t a z á s . V e r s e l é s e n é h a ü g y e s s é g r e val l , de az eredet iek szépsége i t n e m birja v i s szaadni . A Longfe l low-vers ebben a fordítás­ban h o m á l y o s é s h a l v á n y ; a ké t r o m á n versnek ú g y ­látsz ik az eredetije s e m v a l a m i e l sőrendű alkotás .

K i c s i házban . Ü z e n e t . H a v o l n a , s t b . I g a z a van , a m i k o r azt irja, h o g y több a költői lé lek, m i n t a köl tő ; versei i s ezt bizonyítják. Sz íve , m i n t látsz ik, te le van érzéssel , le lke az ábrándok v i lágában él s érzése i t , ábrándjait m é g s e tudja ú g y m e g í r n i , h o g y köl tő i hatást t e g y e n e k .

K é t l e v e l e t . A Mária-szobor. A két vers n e m val l t ú l s á g o s á n finnyás í z l é sre . A z első n a g y o n fe lü letes érzésről tesz tanúságot , a m á s i k m e g arról, h o g y lé lektani indokolásró l foga lma s incs . H o g y l ehe tne különben megér ten i , h o g y a l é h a gaval lér , a ki a v i l l a m o s kocs iban e g y fiatal l e á n y n y a l r ipőkösködik, a • Mária-szobor láttára egyszerre , m i n d e n á tmenet né lkül m a g á b a szál l ? A z o l y a n kifejezések, m i n t ta

vizavi-helyen» v a g y «fixálja s z ü n t e l e n * , — versben egyenesen megbotránkoztatok .

S o r s é s r é s z v é t . E z a k ö l t e m é n y m e s t e r i fordítás­ban m e g v a n m á r i r o d a l m u n k b a n , k í sér l e te tehát — bár a hexameterre l e lég ü g y e s e n bánik — al igha számíthat s ikerre.

KÉPTALÁNY.

A t V a s á r n a p i U j s á g » 2 8 . s z á m á b a n m e g j e l e n t k é p ­

t a l á n y m e g f e j t é s e : Feltűnt már az esti csillag, ju­

hász, bojtár haza ballag.

Fe le lő s s z e r k e s z t ő : N a g y M i k l ó s .

Szerkesztőségi iroda: B u d a p e s t , IV. , K a p l o n y - u t c z a 9.

Satvator T e r m é s z e t e s

v a s m e n t e s

Líthion forrás kitDn hatású

vese - , hólyag1-, rhenma- é s köszvény bántalmaknál , v i z e l e t ! nehézségekné l , cznkorbeteg-aégreknél a leg-ző-

és e m é s z t é s i szervek l iurutainál . ícttta B u d a p e s t e n , f ő r a k t á r É d e s k u t y L. u r n á i .

í \LW • m \f*' ^ ^

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 10406 I

B u d a p e s t , V . , F e r e n c z J ó z s e f - t é r 3 (Fürdő-utcza sarkán).

Ajánlja : M a r g i t befőttes üregét, mely minden tekintetben felülmúlja a más szerkezetiieket. Az üveg szép fehér légmentes zára egyszerű, kezelése

, könnyű. K é s z ü l 8/io U t . á r t a r t a l o m m a l a 4 0 fii.

I V* « . a 5 0 •

Kristályüveg asztalkészletek nagy raktára

10348 Vadászathoz fürdőhelyen, Budapesthez fővonalon, főerdész által vezetve, társak kerestetnek. Tagsági-jegy évi 200 kor. Mindenről a fő-

erdész gondoskodik. — Czim a kiadóhivata lban.

y HAZÁNK BÜSZKESÉGE - ' N

Ki súlyt he lyez arra, h o g y egészséges maradjon, az igyék borszéki gyógy-borvizet . Ez a viz nagy szénsav­tartalmánál fogva kedvezően befolyásolja az étvágyat és emésztést . Mint borviz , m i n t hűs í tő és üditő ital a legelső m i n d e n vizek között. 10494

flonszén gyógyfürdő MAGYARORSZÁG PARADICSOMA

Ki súlyt helyez arra, h o g y egészsége, ifjúi frissesége megmaradjon, visszatérjen, az jöj jön Borszékre, az egészségnek, az újjászületésnek forrásaihoz.

G y ó g y í t ó t é n y e z ő k B o r s z é k e n : Magas fekvés (900 méter magasan fekszik, fenyő ős-erdőben) . Tiszta, portól m e n t e s levegő. Szénsavban gazdag vasas ivó­források. Szénsavval te l i tet t h ideg lobogcfürdők. Ki­tűnő vasas lápfiirdők. Melegített szénsavas kádfürdők. Hideg vizzel gyógyí tó intézet . Massage. Vi l lamozás . Tej- és savókura. Terrainkura. A fürdővendégek ren­delkezésére áll körülbelül 100,000 ho ld vadászterület .

Prospektusokkal , fe lvi lágosításokkal k ívánatra szi­vesen szolgál a fürdő-igazgatóság. Borszék (Csíkmegye) .

A gyógy-borviz megrende lhető: Borszék-fürdő gyógy-és ásványvizek vállalatánál . — Budapes ten főraktár: Vácz i körút 72 . szám. 10494

KODAK Hjdonságok 4904-re.

Árjegyzék ingyen és bérmentve valamennyi árusítónál.

C s a f c ó - t ó s k á k 3 és 3A, eltolható előrészszel ós önműködő zárraL S e e d s z á r a z l e m e z e k . A világ legjobb lemezei 10245 K o d a k - p l a t i n - p a p i r o s . Valódi platinpapir, határtalan tartósságu. O n s z i n ü l e t e z ő S a l i o - p a p i r , szükségtelenné teszi az aranyfúrdőt.

Koriak Ltd. Wien. I.. Grabon 29.

30. 8ZÍM1_1904. 5 1 . ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI U J S A G . 523

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZEGEK. Bndapesfi Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön RészY.-társ.

I r o d á i : V I . k e r . , A n d r á s s y - u t 5 . (saját házában) 10243 Befizetett részvénytőke 10 m i l l i ó korona. Elfogad betéteket takarék-betéti köny­vecskék ós pénztári j egyek e l l enében 4 o / 0 - o s k a m a t o z á s s a l , va lamint folyó­számlában (cheok-számlán) . A 10%-os betétkamat-adót az intézet fizeti. L e ­s z á m í t o l v á l t ó k a t , e l ő l e g e k e t n y ú j t é r t é k p a p í r o k r a . V Á I i T Ó -C Z L E T E megbízás i ól teljesiti mindenfé le értékpapírok vételét é s eladását a legelőnyösebb feltételek mel l e t t s foglalkozik m i n d e n a váltóüzletek keretébe

tartozó üzletágakkal. Üzlet i órák: délelőtt Vi»—Ví l - ig , délusán V»5-ig. M a g y a r k i r . o s z t á l y s o r s j e g y e k i ő e l á r u s i t ó h e l y e I V . , F e r e n c z i e k -t e r e l í . s z á m . Kézi zá logüz le te i : IV. , Károly-körut 18., IV. , Ferenoziek-tere és Irányi -u . sarkán, VII . , Kirá ly-u . 57., VIII . , József-körut 2. , Ül lői-út 6. sz.

Tetein 57—08. " ̂ j O H R l JVLÁ-RI-A- I^l—^t^l ezelőtt KRONFUSZ"

c s i p k e , v e g y é s z e t i t i s z t í t ó - é s m ű l e s t ő - i n t é z e t e m e q n a q y o b b l l t a t o U

erömüvi szönyegporló és szőrmeáru megóvó-iptézettel. — Megbízások átvétetnek: ~* ' . i

VIII., Baross-utfza 85. sz, saját házában levő gyárban es a következő fióküzletekben

IX., Calvin-tér 9. V., Harminczad-utcza 3. VI., Teréz-körut 30. VI., Andrássy-út 16.

VIII., József-körut 2. szám. 10347

KIRNER JÓZSEF cs. és kir. udv. puskamüves, az olasz király 0 felségének udvari szállítója,

BUDAPESTEK raktára: IV., Bécsi-utasa £ gyára: Rózsa-uteia 7. Dúsan ellátott raktár l e g n j a b b s z e r k e z e t ű k e t t ő s v a d á s z - f e g y v e r e k b ő l , golyófegyverek, amerikai Winches ter serétes ismétlő fegyverek, forgópisztolyok, szalonfegyverek és pisztolyok, t ö l t é n y e k és v a d á s z - s z e r e k b ő l , m e l y e k j ó s á g á é r t k e z e s k e d i k . (Alapíttatott i808. érban.)

10509 M a g y a r y^jf f ém- és

Lámpaáru-gyár részvénytársaság Budapest—Kőbánya.

Villamos- é s légszeszcsi l lárok, Petróleum-lámpák minden czélrai -j

Fém- és díszműtárgyak. Valódi király-olaj (biztonsági petróleum).

R a k t á r a k B u d a p e s t e n : I I . , F a z e k a s - t é r 3 — 4 . sz . , V. , G i z e l l a - t é r 1 . s z . V I . , T e r é z - k ö r u t é s K i r á l y -u t o z a s a r k á n , V I I I , Ü l l Ő i - u t 2 a C a l v i n - t é r s a r k á n ,

X . , J á s z b e r é n y i - u t .

Fényképészeti készülékek és kel lékek,

KODÁKOK eredeti gyári áron kaphatók

CALDERONI és T A R S A mű- és tanszerraktárában,

Budapest , IV. , K i s h i d - u t c z a 8 . L á t s z e r r a k t é j : I V . , V á c z i - u t c z a 1 .

1904. évi fényképészeti árjegyzékünk most jelent meg és kívánatra ingyen megküldetík. 10453

Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia benlakással 100 tanuló részére.

A z intézet f e l s ő k e r e s k e d e l m i i s k o l a i és k e r e s k e d e l m i a k a ­d é m i a i tagozatból áll. „ „ . . .

A f e l s ő k e r e s k e d e l m i i s k o l a i tagozat alsó osztályába a tanulók a középiskola IV. osztálvából vétetnek fel s a végzett növendékek a kereskedelmi Pályán kivül az 18831 I . t.-cz. alapján több hivatali pályára is illetékesek s az egyévi önkéntes szolgálatra jogosultak. É v i tandij 200 korona. _

Az a k a d é m i a i t a g o z a t rendes hallgatói közép- vagy kereskedelmi iskolában érettségit tett ifjak. E főiskolai tagozat a ker. szakismeretek mélyebb művelése mel let t széleskörű közgazdasági és jogi ismereteket nyújt , nagy sú lyt fektet a modern nye lvekre s arra törekszik, hogy hallgatói ugy a nemzetközi kereskedelemben, m i n t a közgazdaság magasabb állásaiban helyöket megállják. Evi tandij 240 korona.

A b e n l a k á s — internátus — a kényesebb igényeket is kielégítő m o ­dern berendezésű s a teljes ellátásért évi 850 korona fizetendő.

Részletes programmal sz ivesen szolgál az igazgatóság.

1 lelkiismeretes, kiváló, bér- és vámmentes,

utánvéttel 5 k i l ó Mexico exquis. Kiló írt 1.77 Perl Cuba, v. nemes « « 1.70 Java (T. kékesszinii « « 1'50 Salvador, kiváló fin.« « 1.30 Campinas, leglinom. « « 1.25 Árjegyzéket ingyen küld közvetle­nül a C o l o n i a l b e h o z a t a l i t á r s a s á g H u m e 1 3 3 — 0 7 .

10506

A c s í z i j ó d f ü r d ö b o n Margit nyaraló elsőrendű szál­lodában szobák 00 krtól 3 írtig. Margit-Pensióban teljes ellátás ki-szolgálattal 1 frt 60 krtól 2 frl 40 krig kaphatók. Levelek ínté-zendők Margit nyaraló >vagy Pensio felügyelősége Csiz-fűrdw czim alatt. Vasútnál kü­

lön kocsi. i(MS7

Kerékpárosoknak wr fontos! ím

Kérjen in­gyen és bér­

m e n t v e nagy képes árjegyzékünket, m e l y csengőket, lámpákat , pneumatikot , nyergeket , tengelyeket, konuszokat , va lamint elsőrangú kerék­párokat stb. , stb. f e l e á r ­b a n tartalmaz 10396

BEIFhLD GÁBOR és TÁRSA, Budapest ,

V H I . ker., József- kör­

ú t 2 1 .

természetes legerősebb szénsav és P i t t , i A r i tartalmú

forrása X » l I I I 1 0 H a kontinensnek K c z d i - P o l y á n i s z é k e l y f o r r á s

Hathatós szer vesernólyagbaj.-vizeleti nehézségeknél; rheuma.-csuz. c z u k o r v a l a m i n t k a t a r r h u s és

emésztési z a v a r o k e l l e n F ő r a k t á r : É D E S K U T Y L . B u d a p e s t .

10MB

Szájpadlás nélküli FOGSOROK.

Szájpadlás né lkül i műfogak feleslegessé teszik az íny-lemez használatát. Hygien icus fogsort ezen e lnevezése alatt kizárólag m a g a m készítek. Svjat rendszerem szerint. É s ezen fogsort a szájból k ivenni n e m kell . Hygienicus fogsorral n é h á n y perez m ú l v a tökéletesen beszélni és rágni lehet. — Egyedül i special is ta a szájpadlás nélkül i

hygienicus fogsorok készítésében: jj 10525

id. PROHÁSZKA HENRIK Budapest, VII., Kírály-utexa 15.

Vidékiek a műfogak elkészítését előre való beje *> ' n után megvárhatják. Kantánkba foglalt müfogakat 2 i n ­t ó l , teljes fogsorokat 4 0 Í r t t ó l . Mindennemű m u n k á ­latomért 10 év i jótállást vállalok. Bosszul működő fog­

sorokat átalakítok, szájpadlást szabadon hagyva.

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban.

IV. Ecvetem-uleza 4.

10283

ZSIGMONDI KÁKOLY kocsi-gyártó, B u d a p e s t , XX., I m r o - u t c z a 3 , a k ö r p o n t i v á s á r ­c s a r n o k m ö g ö t t . Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld. M u z e u m - k ö r u t i r a k t á r á t b e s z ü n t e t t e . Használt

kocsikat becserél, javításokat elfogad.

E S Z M f i N Y I K E B E L érhető el a P i l u l e * o r l e n t a l e s által, Batié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdean 5, az egyedüli szer, mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke­bel I d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy üvegcse ára használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Budapest.

Királv-ntoza ít. sz. 10232

Igen ha­tásos vér­szegénység, sápkor, neu rasthenia esetei ben. Egy üveg ára 2 . 4 0 kor. Egy 6 üve­get tartalmazó postaláda 12 .12 kor. franco küldve.

Főraktár Budapesten T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára.

Továbbá a készítőnél: R o z s n y a y M á t y á s gyógyszertá­rában A r a d o n , Szabadság-tér, vala­mint minden más gyógyszertárban.

A Bozsnyay féle vasas chiaabor egyike s legelterjedtebb és leghatáso­

sabb gyógyboroknak. Magyar édea borral készítve, a külföldi készít­

ményekkel nemcsak kiállja -wrf ~^\ a versenyt, hanem azokat V « I ? > « I 2 ^ ^ ^ felül i« múlja. Vérsae-

gényeknek különösen >xv ajánlható.

c t i i n a \,s"A"r;t1'm:pí

n y i l a t k o z a t . Több kórház-

b i \ Y* O ^ v ban van sl-U l « X * > ^ kalmazva.

9413

tejkrémszappan és "n aöltrjrpor

A szépség csak addig tart, a meddig ápolják. Tisztelt hölgyeimi Teisék bármelyik bőrgyógyászt m gkérdezni s ugyanazt a választ fogja hallani, hogy minden eddig ismert, vegyi utón készült arczkrémnek, kenőcsnek, szappannak és púdernek vannak előnyei és hátrányai. Az összes előnyöket — a hátrányok nélkül — csak

tejkrém' ts jkrénu te jkrém

egyesíti magában, mely tiszta tnvalytejből $ ha­vasi növénynedvekből készül s igy maró, ártal­mas vegyi termékeket nem tartalmaz. Á müveit hölgyeknek egyedüli bőrápoló koz * etikuma

A bőrön nem morzsolódik A bőrt nem n á r i t j a . A bőrt nem m a i j a . A bőrt nem zs írossá . Nem csodaszer, máról-holnapra csodát nem mü­vei, de a legjobb és legol­csóbb bőrápoló kozmeti­kum, mely állandóan hasz­nálva nem csak a szépsé­get tartja meg, de az el­rontott arezbort is helyre­hozza s azt szép üde ét hófehérré változtatja

A Mely havasi

A Széktly havasi

A Székely havasi kjkréra-siappan

ára 1 X

A M e l y havasi t«jkréin.hölgypor

ára 1 X SO f. Egyedüli készítője: 10011

Balázsovich Sándor CTonrsseréss

S j e p s i - S z e n t - G y ö r g y ö n , K o s s u t h - t é r 5 . Ki bérmentve küld bárhova

1 krémet , 1 szappant . 1 nőlsrjrport 4 X-árt > • 8 • 3 . 7 X - é r t Budapesten kapható: Török J o s s e f gyétf-szertarában, Király-utcza it és V e r n d a l ' a a -

dornál, Kossuth Lajos-utcza 7.

5 2 4 ^ S Í R N A P ] _ U J H A C h 30. SZÁM. ltfO*. 5 1 . áVFOMAK.,

Schicht-szappan szarvas" vagy „kulcs"

8 l e g j o b b , l e g k i a d ó s a b b a e n n é l f o g v a l e g o l e s o b b s z a p p a n . — M i n d e n k á >

Ji^u»» r o * a l k a t r é s z t ő l m e n t e s .

Mindenütt kapható! Bevásárlásnál különösen arra ügyeljünk, hogy minden darab szappan a „Schicht" névvel és a fenti véd­

jegyek egyikével legyen ellátva.

Testesség, Kövértestűség.

H o g r y n y ú l á n k k á l e g y ü n k a nélkül , hogy az egészségünknek ártson, használjuk a P i l u l e s A p o l l o - t , me ly tengeri növé ­n y e k alapján van előáll ítva és párisi orvo­

sok által jóváhagyva. E könnyen betartható

gyógykezelés elhajtja a túl­ságos embonpoint csalha­tatlanul és biztosítja rövid idő alatt a kövértestűség gyógyulását m i n d a két n e m n é l .

Ez a titka minden ele­gáns hölgynek, ki nyúlánk és fiatalos alakját meg­

akarja őrizni. E g y üvegcBe ára utasítással együtt K 6.45 bérmentve, utánvéttel K 6.75.

J . K a t i é , Pharmacien , 5, P a s s a g e V e r -d e a u , P a r i s (y°).

Eaktár B e r l i n b e n : B . H a d r a , gyógysze­rész, S p a n d a u e r s t r a s s e 7 7 .

Ausztria - Magyarországban: T ö r ö k J ó ­z s e f gyógyszerész, B u d a p e s t , K i r á l y -

u t c z a 1 2 . 10467

g PILULES ÍAPOLLÓ

Kováts Béla k o c s i g y á r t ó

B u d a p e s t , V . , I i i -p ó t - k ö r n t 3 .

Ajánlja njonnan be­rendezett m o d e r n

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ hintó raktárát A l a p í t t a t o t t 1 8 8 6 . K é p e s á r j e g y s e k b é r m e n t v e

>VAS G E R E B E N *-ÖSSZEGYŰJTÖTT MUNKAI

ILLUSZTRÁLT KIADÁS é£

1

5 VAS c VAS GEREBEN jóizü, zamatos magyarságú

munkáinak egy magyar ház könyvtárából sem szabad hiányozni. :

13 kötetben teljes; ára fűzve kor. 52.— Egyöntetű diszes kötésben kor. 72.80 Havi részletfizetésre is kapható. Minden kötet külön is megszerezhető:

Egy-egy kötet ára fűzve .. .. 4 kor. — fHl. Diszkötésben 5 kor. 60 fül.

A régi ió idők. 117 képpel. Nagy idők, nagy emberek. 97 képpel. Pörös atyafiak. 108 képpel. A nemzet napszámosai. 95 képpel. Egy alispán. 100 képpel. Garasos arisztokratia. 98 képpel. Tekintetes urak. 133 képpel. Jurátus élet. 107 képpel. Életunt ember. 137 képpeL Dixi, adomák. 94 képpel. II. József császár kora Magyarországban.

Regény. Neogrády Antal rajzaival. Parlagi képek. — Tormagyökerek. Góró

Lajos. 43 rajzával. Pótkötet: Vas Gereben élete. Irta Barabás Ábel.

£ & . Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedésében

B u d a p e s t , VI. ke r . , A n d r á s s y - ú t 2 1 . és minden könyvkereskedésben.

A Kalap-király 10379

3, 4, 5 koronás különlegességekben elismert specialista. Kossuth Lajos-uteza végén, Eskü-út, Klotild-palota.

Az egész világból jövő 10*97

hálairatok és elisme-őlevelek fényes bizonyságot tesznek arról, hogy a

H A J O S - f é l e

aradi Ibolya-Créme s z e p l ő , m á j f o l t , b i b i r c s , b ő r -v ö r ö s s é g és mindennemű arcz tisz­tátlanság ellen feltűnő jó és utolér­hetetlen készítmény. A bőrbe rög­tön felszívódik, hatása bámulatba ejtő. N a p p a l ig h a s z n á l h a t ó !

Mgy tégely ára 1 korona. A r a d i I b o l y a - c r é m - s z a p p a n 7 0 fillér. — I b o l y a h ö l g y p o r f e h é r - , r ó z s a - é s c r é m - s z i n b e n e g y d ó h o z 1 k o r o n a 2 0 fillér. — I b o l y a - t e j ( E a n d e

V l o l e t t d e H a j ó s ) e g y ü v e g 1 k o r o n a . Bevásárlásnál csakis HÁJOS-féle készítmé­

nyeket tessék elfogadni.

"TSS&'öf * HAJÓS ÁRPÁD gyógyszertára és gyógyvegyészeti laboratóriuma

A r a d , A n d r á s s y - t é r 2 2 a m e g y e h á z z a l s z e m b e n . Fóraktárak Hudapesten : lóink József Király-ulcza ,iá és

Andrássy-út 26. Nádorryógylir Vái-zi-körul 17 iVeruda .Nándor Kossuth Lajos-u. 7, és /okán Itéla ívóiryszcriáráhan Szabadság-tér.

LUSER L.-féle turista tapasz. : *

Biztosan és gyorsan ható szer, t y ú k s z e m , s z e m ö l c s és talp, valamint a sarok bőr-

k e m é n y e d é s e i , to- J vábbá mindennemű ,/JÍ^ — b ö r e l s z a r u s o d á s Sy$^ <f/ K ö z " e U e n . A h a t á s . /•&tJ!jr P o n t i

ért jótállás X & j y s z é t k ö l d ^ v á l l a l . >

y\

k í t á t i k .

m 4PA

x*>

raktár: SCHWEM L

gyógyszerész J Í E I D L I N Q - B É C S .

Csak a k k o r va lód i , ha min-használati utasítás és minden i a mellettes védjegygyei és

sláii ássál el van látva, azér t i s erre

/ d e n ]

x<$Zf ügyelni kell.— 1 doboz ára 1-20 kor. f Vidékre 1 '66 kor,előzetes bekfildese mellett bérment.

M a g y a r o r s z á g i fA r a k t á r : lOöffl

Török József gyógy^ • Budapest, Király-u. -12. Andrássy-át 26.

Egy kísérlet e legendő annak igazolására, hogy az arcz és kéz ápolá­sá ra , szeplők, májfo l tok , p a t t a n á s o k , k i ü t é s e k ellen a már általánosan elterjedt

Korányi- fé le 10363

kámf o ros arcz-krém hatásában folülmulhatatlan. Zs í r t a l an , nap­palra is alkalmazható. Egy tégely á r a 1 ko­

rona , 6 tégelyt bérmentve küld: K o r á n y i I m r e «Kígyóhoz czimzetta gyógyszertára

N y i regynázán .

TÁTRA-FÜRED A M a g a s T á t r a l e g n a g y o b b k l i m a t i k u s

g y ó g y b e l v e 1 0 2 0 m é t e r m a g a s s á g b a n . 4 < > 0 s z o b a . V i z g y ó g y i n t é z e t . Az uj < N a g y ­

s z á l l ó * 120 elsőrendű szobával egész é v e n át nyi tva . Vil lamos világítás. Központi fűtés. Penzió-rendszer. Vi l lamos kocsiközlekedés Poprád-Felkáról .

Fürdőleirást kívánatra küld 10473 A f ü r d ő i g a z g a t ó s á g .

10468

Hh SoYányság-l-Baép telt tastldomok a rj. F n u Ste iner & Oo. Ber l in • r ö W Utal. Aranyéremmel kitttntatvi

Pária 1900, Hyglene-k lallitaa áa Hambnrg 1901. 6—8 hét ai,tl már 30 fontnyi gyarapodásért ka-zesség. Orvosi rend. szarlnt. Sztoo-roan beosüJetes.Nem •zédelgéa.Sii-moa kflazSnöIevél.Ara kartononként 1 kor. 60 fillér. Postantalvány van

utánvéttel. Szállítja: lOlfe

T Ö K Ö K J Ö Z S E P g y ó g y s z e r é s z ,

B u d a p e s t , 1 8 , K i r a l y - n . 1 2

Carmen Sylva­krém és szappan

Chapó Iván, Resicza, Fő-tér 37. Készítménye felülmúlhatatlan szer

szeplő, pörsenések,

pattanások. 10458

májfoltok, .xánczos bőr. Iiimliilielyek. az orr és arcz vörüssége ellen, az arczbört fiatalosan üdévé és káp­rázatosan fehérré teszi. Raktár ran belőle minden gyógyszertárban, a hol pedig nem kapható, ott fordul­janak közvetlenül a készítőhöz, ne fogadjanak el n án-zatot, hanem kérjék Chapó gyógy>zerész Ca rmen

Sylva k r é m j é t és s zappan já t .

J

S15-—• " c nYruxsxm _ixi RMtazrrti

China-bora vassal, Erösitó s ier g y e n g é k , v é r s s e g é n y e k é l l a b b a d o s ó k számára. Étvágygerjesztö4«UB-

erősítő, vérjavitó szer. • • " 2000-nél több orvosi vélemény. "Wti

K i t í l n ő í z .

J. Serravallo — Trieste-Baroola. WW K a p h a t ó a g y ó g y s z e r t á r a k l w B

Vl l i t e r e * ü v e g e k b e n K 2 . 4 0 tm 1 l i t e r e i ü v e g e k b e n K 4 . 4 0 .

Alapítási év Í819.

Többszörösen I A l e g m e g f e l e l ő b b , kitüntetve. | l e g s z e b b '

nász- vagy név­napi, születés­napi, jubileumi,

alkalmi és ünnepi ajándék

egy életnagyságú arczkép, mert nemcsak kellemes meglepetésül szol­gai, hanem egyszersmind fal-, illetve szobadísznek alkalmas es örö-feoserteku marad. Úgyis mint emlék (különösen megholtakról' kiválóan alkalmas. Ezek az arczképek minden beküldött fényképről S a V T " 0 k ™ ' » ) dkfcaKetneik. w r Fényképek teljesen t E ^ s ? a k u , d £ t l l e k - A leghűbb hasonlóságért és tar­tósságért teljes kezesség valJallatik. Alak • W .30 centi­méter Ara : 3 f o r i n t . Szállítási idő 10 nap. Száz meg száz elis­merő levél minden, még a legmagasabb körökből is ; bárkinek meg­

tekintés végett raegmutaltatik. 10539 B O D A S C H E R S I G F R I E D

kitüntetett arczképfestészeti műterme BECS, II., P r a t e r s t r a s s e 6 1 . sz . BÉCS.

O v á s M Megjö>-lént, hogy ügynökök jelentek meg a feleknél s

v • . i m?5h,ataIn>azás nélkül képviselőmként mutatkoztak be. £ 1 E""J e n k , t í v a , , n t e k a z "yen emberektől és kijeleü-& .?lfiSem ? ! a ^ m v ^ m »8ynököm nincsen. A ki meg-fu^iíiíiaüS8"!* ka , rok to l .és Jól, szolidan akarja magát

• r M l t a t n ' ' f»r,,}"lJon egesz bizalommal k ö r v e t l e n ü i a mai 1»/J. otafönnallá műtermemhez. Bécsben,U.,Praterstrasse 61.

tfiMiklin-Táreolmt nyomcUia. Budapest, I V . E g y e t e m - u t c *

31. SZ. 1 9 0 4 . (51. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ

NAGY MIKLÓS FŐMUNKATÁRS ^ ^ ^ ^ _

MIKSZÁTH KÁLMÁN. IÜDAPEST, JÚLIUS 31. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSAG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikára!) együtt

egóai évre 2 4 korona félévre 1 2

Csup&n a I egész évre 1 6 korona VASÁRNAPI ÜJSAO | félévre _ 8 •

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a VUAgkrónikával)

egéu évra ÍO korona félévre ._ 5 •

Külföldi elöfiietésekhez a pontátlag meghatározott viteldíj ig csatolandó.

ARADVÁRI BÁRÓ KŐNIG KÁROLY.

PÁPAY ISTVÁN halála fájdalmas érzést keltett

országszerte, s a nagy közönség is érezte a veszteséget. Pedig Pápay nem szerepelt

nyilvánosan, működésének teljes értékét in­kább csak a beavatot tak mél ta tha t ták egész valóságában, a kik tudták, hogy az ország ér­dekeit nemcsak nagy beszédekkel és közszerep­léssel lehet szolgálni, h a n e m a színfalak mö­gött is, talán még nagyobb mértékben. Az az ember, a ki közvetlen, naponként i érintkezésben van az uralkodóval s az udvari befolyások sok­féle szövedékében a magyarságot ós hazáját szolgálja, végtelenül becses munká t végez. Le­mond a közelismerésnek nyilvános koszorúiról és beéri a hazafias kötelességteljesítósnek azzal az öntudatával, hogy kirá lyának és hazájának egyaránt hű szolgája volt. Kiegyez­tet, felvilágosít, tévedéseket elsimít, félreértéseket eloszlat. Pápay Is tván sohase kereste az elismerést, mégis megtalálta. Tudtuk mindnyájan, bogy igaz, hű szószólónk a király­nál. Az államférfiak, polit ikusok ré­vén ez a meggyőződés észrevétle­nül kiszivárgott végig az egész or­szágon.

Halálakor mindenki azt kérdezte : ki fogja pótolni ?

Helyébe Kőnig Károly lépett, a ki évekig munka tá r sa volt Pápay-nak e legkevésbbé sem hálás , igen fárasztó hatáskörben és lassanként azt tapasztalhattuk, hogy az utód méltó tanítványa elődjének.

Aradvári Kőnig Károlyt, a cs. és kir. kabinetiroda magyar ügyeinek előadóját, ki min t osztályfőnök évek óta sikerrel tölti be nagynevű előd-jenek helyét, a magyar kormány ajáulatára a király legutóbb magyar bárósággal tüntet te ki.

A száraz életrajzi adatokat rövi­den néhány sóiban lehet összegezni. Nem különböznek azok külsőségei­ben sok más hivatali pályától .

Aradvári Kőnig Károly 1842. évi szeptember 10-én született Tokajban Zemplén megyében, hol édes atyja sóhivatali pénztárnok vo l t T a n u l - j

i n j a i t Sátoralj a- Uj helyben, Rozs- ^

nyón és Kassán végezte. 1865-ben letette a köz- ós váltóügyvédi vizsgákat, 1866-ban, min t fogalmazó-gyakornok a magyar királyi helytar tótanácsnál államszolgálatba lépett, 1867-ben mint segédfogalmazó átvétetett a magyar királyi belügyminisztériumhoz, a hol miniszteri fogalmazóvá és utóbb miniszteri t i tkárrá lépett elő, míg 1872-ben Ö Felsége kabinetirodájába udvari t i tkári minőségben he­lyeztetett át. I t t aztán fokozatosan kormány­tanácsossá, udvari tanácsossá, majd osztály­főnökké léptették elő.

A kabinetirodában töltött több mint 32 évi szolgálati idő alat t a Felség kegye különböző kitüntetésekben részesítette. Megkapta a F e -rencz József-rend lovagkeresztjét, a HL osz­tályú vaskorona-rendet és a Lipót-rend lovag­keresztjét.

JHIy Gyula flktytilpe.

BÁRÓ KŐN1G KÁROLY.

1878-ban házasságra lépett Klumbergi lovag Pollack Sándor al tábornagy leányával, Alexand-rinával, mely házasságból három gyermek szü­letett : Egon, Alexandrine és Éva. Neje unokája Pollack Mihálynak, a régi Budapest legkitűnőbb építőművészének, a ki többek közt a főváros egyik legszebb monumentá l i s épületét, a Nem­zeti Muzeumot építette.

Hivataloskodásának egész ideje alatt ki tűnt azokkal a tulajdonságokkal, melyek épen erre a felelősségteljes, nehéz állásra képesítették. Ta­pintat , szerénység, soknemű szakismeret, szor­galom, mindenre kiterjedő figyelmes érdeklő­dés — a mi ebben az állásban annyira szüksé­ges — ezek a kabinetirodai szolgálatban meg­kívánt, elengedhetetlen tulajdonságok. Lehet valaki jeles, kiváló tisztviselő, a nélkül, hogy az udvarnál megál lhatná a helyét. Ebben a lég­

körben a szakember társadalmi és diplomácziai előkelő tulajdonságok nélkül nem is képzelhető. Fárad-hat lanságban pedig példát kell ven­nie felséges uráról. Nincs a mo-narkhiának ernyedetlenebb tisztvi­selője Ferencz József királynál . A hajnal m á r íróasztalánál találja és akkor talpon vannak tanácsosai is. A kabinetiroda vezetői (az oszt­rák és a magyar/ adják elő a kor­mányok minden előterjesztését, te ­hát minden szakmában jár tasoknak kell lenniök, hogy az uralkodó kü­lönböző kérdéseire kielégítő választ adhassanak. De ismerniök kell a sokféle személyiségeket, viszonyo­kat, hogy tájékoztathassák uruka t ezekre nézve is. Figyelmüket nem kerülhetik el a magán, tá rsadalmi és politikai élet kisebb mozzanatai sem.

Kőnig Károly nemcsak az udvar becsülését nyerte meg működésével , hanem a magyar államférfiak éB politikai körök legteljesebb bizal­má t is kiérdemelte.

Mint magánember t je l lemzi őt nagyképű fenhéjázástól ment , jó ­akaró, udvarias előzékenysége, mely a magyar tisztviselői karnak a bu-reaucrat izmus másu t t szokásos rá­tart i gőgjével szemben még külföl­diek előtt is j ó h i r t szerze t t A ma-