s ;i;8",*€\ ' ' ' - - -- ' ' J '

} zoos' szeptevnber X, éafolyam 3. jz. o

,H,*.*$"**Ez rtt a mi hidunk.

Igaz, nem tartozlk aszáz legszebb híd közé avilágon, de talán még fuIa-

gyarorczágon Se' ám attő| mi móg szeret-tük nagyon. Kissrácként összegytiltiink,mondjuk, a Deák és Kossuth utcák lejtőstorkolatánál, ahol, stíiszerűen, a Petőfr.mellszobra állott, és elhatároztuk, hogyhidazunk egyet: kerékpárra pattantunk hát'és meg sem áilottunk a hídig * sőt, egy ki-csit tovább sem, hisz a lendület rendszerintlegurított a Római-parttu egészen a Hab-Ieánytg, ahol megittunk eg'y nagJrmáInát,aztáfi induitunk vissza, Ujpestre.

Ami engem illet, szerettem baktatnirajta egyedülis, homlokomat a hűvös fém-nek tapaszwa éIveznL ahogy a híd beremega vonatok alatt, vagy bámulni csak a vuzet,félórákon át, á|matagon. Es petsze, sze-fettem ballagni később kettesben is, kézen-fogva egy Lánnyal, ebben az ég és föld kö-zöta páros magányban, szerelm".",,. É,Szerettem végigzúdulni rajta csapatosan'barátok, barátnők,, osztáIytársak - éne-kelttink, nevettiink, játszottunk, aztán |e-kanyarodtunk a szigetr e, kőszáItunk, ttizetgy'uj tomrnk, mele gedtiink.

A mi hidunk. Nekiink szép. !

Jolnai Andr.tís

A fauszodától a Tungsram strandig

,,Lesz uszodánk. [...] Közsé-günk néhány lelkes po|gfua3 000 frt-tal részvénytátsasá-got alakított e czé|ra. t...] A"uszoda a legnagyobb kénye-

lemmelleend berendezxe, a fiirdő áIdásátméga munkásnép is élvezheti néhány krajczárbó|..{ bérletek igen olcsók leendenek amennyibena társulatnak nem a nyerészkedés a czé|ja.,,(Ujpesti Ellenőr, l888. november 4.)

,,Az ujpesti Dunafiirdő, amely aLőwy-féle fakereskedés mellett állíttatott fel, mármegnyittatott.'' (Ujpesti Ellenőr, 1889. jú-nius 9.)

,,Lopás a fiirdőben. Az ujpesti duna-fiirdő kabinjából vasárnap ellopták SchreiberGy'ula fakereskedő és építési váIla|kozó egyfe-delű arany remontoár őráját,,, (Ujpesti Köz-löny, 1905. augusztus 13.)

,,Amióta Ujpesten uszodában is flirde-nek, azőta az a Íozoga állapotban Iévő tlszodá-nak nevezett valami, a József utcza dunai vé-génél volt mindig elhelyezve s jó is volt ott.Mert megszoktuk, meg azután nincs is miértmutogatnunk, sem azon a|kotást vagy tákol-mányt, Sem magunkat. S mit eszeltek ki?Hogy valami változatosság legyen, valami újhát e bárkát a hajóhídhoz á||ították, hogy aPestről jövőklássák, hogy az ujpestiek fiirdeniis szoktak s még a hideg wztőI, i||ető|eg e za-varos létől sem félnek. Továbbá, hogy ha vala-ki jól kiny'ujtja a parton anyakát,vagy felmegya vasúti hídra, hát belátással bírhat afitdőzők-re' Különösen a fineműek a nőkre. Igaz, eb-ben nincs semmi, hiszen a Balatonban is látiákegymástl'' (Ujpesti Napló, 1910. június 19.)

,$' város közönsége már évek óta sür-geti egy strandfurdő fe|áL|ítását, minden ered-mény nélkiil. t...] A hosszu és eredménytelenvárakozást végre is elunta a város közönségeés akinek nem volt pénze és ideje a fővárosi éspestkörnyéki strandfiirdők látogatás ár a, egy -szerííen kiment fiirdeni a szabad Dunába, amegyeri csárda mögé, ahol mindenÍé|e ö|toző,vagy egyéb ilyen építmény hiányában a ro*mantikus bokrok árny ékában, lgyszó|v án e g5r -más szemeláttára öltöztek és vetkőztek. Les-

-? - . , r , *p*^.1 . , .o . .2 utn:s,gtt

nagyobb baj természetesen mégis az vo|t,hogy a felügyelet nélktil maradt ffudőzőkkö-zül minden ny.áron egy csomó ember vízbefulladt. Most aztán a város is belátta végre ezta tarthatatlan helyzetet és [...] az ezévi be-ruházásaiba a strandfiirdő létesítését is be-vette' a régi megyeri szabadfiirdő helyen.Azonban, alighogy megszületeft ez az e|hatá-rozás, a Fővárosi Yízmíi e|őterjesztést tett az-kányban, hogy a megyeri csárdánál valófwdőzést szüntessék be, mert a strandolók be-piszkolják az ott. álló kutakat, ,s így é|vezhe-tetlenné teszik a pesti vizet.,, (Ujpesti Szemle,l931. március ó.)

,,A Duna óriási iszaplerakódása kö-vetkezményeképpen a megyeri ingyen strand-fiirdő lassan iszapos pocsolyává vá|tozjk. Ez atény azonban nem riassza vissza az emberekezreit, akik megalkusznak a vá|tozott. viszo-nyokkal. Ember, ember hátán nyüzsög. A fiir-dőruhák merészen követik a nagywilági diva-tot. A ''merész kivágások.., a >>sejtető átam-vonalak.. megjelölés már elanrlt forya|mak azidei fiirdőruhák jellemzésére. [...] Es érdekes,hogy modern divat nemcsak a fiatalság közötthódít. Az éltesebb dámákis, ha őszülő bajzatta|is, de ugyanolyan dresszbő| |őgagák |ábukat aziszapos vízbe.,, (gaz Sző, 1935, jú|ius 27 .)

,,Amint ismeretes, közel egy éve épülmát az UTE, illewe Tungsram dunafrirdő amegyeri csárda mögöni zátonyon. A nagy-szabású. vasbetonszerkezettel ellátott fiirdő-höz egy eIég szi|árdan megépített fahíd ve-zetett., Ezt a fahidat törte össze és sodorta el amúlt hét elején a Duna áradása. [...] Usyhalljulq hogy már a tavasz folyamán vashíddalkötik össze a megyeri partot a Tungsramdunafiirdővel.'' (Függeden Ujság, 1937. már-cius 20.)

,,Az Egyesü|tIzző űj uszodája teljesenelkészült. Befejezték az űszőmedencék körüliterületek kiképzését is. A legujabb strandújítá-sok felhaszná|ásáva| me|Iőzték a homokosplage-okat ehelyett minden úszómedence"kö-rül nagyobb ftíterületeket létesítettek napozás,pihenés cé|jára.,.,. (Független Ujság, 1938. jú-nius 18') ! (osneállította Sztillőry Marianne)

Múltid,éző

Az Ujpesti HelytörténetiAlapítvány lapja

Alapító szerkesztő:KeolBcor'ryrs GÉze

A szerkesztőbizottság elnöke:Dn. Snos Leyos

A szerkesztőb izottság ta$uz.HmmexN Leszr,óDn. KónÓs ANonesRoró AlrNam{rul

Szerkesztő:Roxó ANwelterue

Munkatársak:IvÁxrn.'u KoNnÁo GzBI-re.Kónos AN.IKóKruzsifu SÁNoonDn. Sarr"uJÁNosSzolt,ősy Menrexl''t

Számunk szetzőiz}ImtllexN Lnsztó tanór

Jolsver ANDRAS írő, (jsógírőKou;Árnv Auole' köhőDn. Krrsxe Gyoncy egetemiadjunktus (ELTE)KruzsliN S i'tloox gűjtenlény k eze lőL lszl'i Gy.oncv é p ítőm éruii kDn' SznnÉvn x:rt:trll;É tanórSzorr,osy Menretrrrn,h e ly tiirt é n e ti g ííj t em eny -a e z e t őToruMnrÉ tanórDn. VÉnres Llsztó ftoroos,orvostiirténész

Szerkesztőség:104l Budapest, István út 14.T eI.: 23 | -3 | 60, Íax: 23 t -3 16IKiadja: Újpest onkor mártyzztaLapterv: BeNce. Fr,nrxcMűszaki szerkesztő:GBI,I-Étr KererruNyomdai kivitelezés:PÉ-Pnngr Br.Felelős vezető. SzÚcs Enx.o

} zoos. szeptember X. éufolyam 3. sz, J

Ujpesti aaníti híd (részb)

1 JoLsVAI ANDRÁS ,,Ez itt a mi bidunk...,,

MÍűo'dézőA fauszodótől a Tungsraru strandigosszeállította Szorlósy MARIANNEDokumentunr, tanulmányA Stephaneurn aggok hdza alapítő leaeleLrszl-o GyÓncy A Stephaneum aggok bóza tijrténeteKözlernényekKruzsÁN SÁNoon Az újpesti ltíaasút, 4. részÁ,70-es éaekben történt,..Dn. SzBnÉxm ArvrerNÉ Úipest első lapja, azUjpesti ÉrtuítőJorsver ANonÁs En és az iikapdmDn. VÉnrBs LÁszó Az els6 újpesti orvos, akitudorn dny os fo k o zatot szerze ttSzorrósy Marreirnre Strandélet Úipot,,Dn. Knrsxe GyÓncy A Palotai-szigetTórH MATÉ l{omjóthy Aladór, Babits tljpestitanítuónyaKolgÁrrry Ar.epÁn Nem hírért, ne77, atőklrértHíres úipestiekHnmexlN Llszró ktuónffy EruőInterjúSzolrósy Manremrn S cbre ib er Gyulóra emlé k e zünkLevelesládánkból

3I Dn. VÉnrBs LÁszi,ó Mihailicb Győzőmíje gt et eru i profes szor ern lé k ezete

32 Helwörténeti hírek

r

U JH,$-*L,l

46

10

13

I619

202224

25

26

29

r}í[i'{.*Í;

A Stephaneum aggok háza alapító levele

En alulírott nagykárolyi Gróf Károlyi Sándorboldogemlékíí szeretett édes atyám Gróf I(á-rolyi Iswán örök emlékére a jelen alapiwányilevelem erejénél fogva a rákospalotai Iswán-telek területén,,Stephaneum'' elnevezésselew mawaÍországi, de lehetőleg rákospalotai,valamint ehhez közelfekvő községekben ille-tékességgel bírő, val|ásukra való tekintetnélktil, mindkétnemű szegény aggastyánokápo|ására rendelt intézetet alapitok a követ-kező fe|tételek mellett:

l .A fentjelzett Iswántelken mintegy 1200 négy-szögöl kiterjedésű területet épületekkel és fel-szerelésekkel együtt szegény aggastyánokápolásának czéIjára a,,Stephaneum''-nakhaszonélvezetÍe átengedek s megengedemhogy ezen haszoné|vezeti jog telekkonyvileg isbekebeleztessék, de a tulajdonjogot továbbrais magamnak illewe a főti hitbizományiuradalom öröklésére jogosult utódomnak tar-tom fenn.

A haszonélvezet.mindaddig tart míg a,,Stephaneum'' kezelésével rom. kath. szerze-tesnők fog1ák ellátni.

Mihelyt azonban törvény vagy köz-hatósági intézkedések folytán a ,,Stephane-um', kezelését fentje|zett apáczák el nem|áthatják, ha ez az eset bármikor tehát a,,S tephaneum'' feletti inté zkedés gy akor|ásfu afenntartott s alább a 2. pontban jelzett 50 évletelte után következnék is be. a haszon-é|vezeti 1.og minden kfutérítési kötelezett-ség nélktil reám, illewe jogutódaimra vissza-szá||ani fog s a telekkönyvből is törlendőleszen.

2.A Stephaneum feletti intézkedést ezen a|api-tólevél is hilönösen az ennek 3, 4, 5, 6 és 7pontjaiban kortilírt javadalmak korlátain belülmagamnak és jogutódaimnak tartom fenn. Dee|ha|á|ozásom után j o gutódaimnak intézkedé-sei csak akkor lesznek érvényesek, ha ahhoz aváczi kápta|an is hozzájáru|.

A jelen alapítólevél keltétől számitandó/:50:/ owen év után azonbanjogutódaim ezenintézkedési joga megszíínik és az a|apiwá-nyom' valamint az ahhoz csatolt jövedelmekfeletti intézkedés |azfuő|ag a váczi káptalantfogja megilletni abban a mérvben mint ezt aje|en2. pont első bekezdése megállapítja, miga tulajdonjo g az e|őző pontban kijelölt jogutó-daimat fogja illetni.

3 .A ,,Stephaneum'' kezelését az aggastyánokgondozását áltaiam, illewe a váczi kápta|anhozzájáru|ásával jogutódom által kijelölendőapáczák fo gj ák ellátni, akik ft szér e él elme zé s,fíités, ruházat és világitás czimén évenként1500 kor. azaz Egyezerötszáz korona leendkiszolsáltatandó.

4.A naponkénti miseszo|gá|atta| az apáczák ésaggastyánok lelki ügyeinek vezetéséve| egy azegyházi hatóság által kirendelendő |e|kész |eszmegbízva, ki ennek fejében a Stephaneumbanlakást és teljes e|Iátást kap, mely természetbenkiszolgáltatandó élelm ezés és ftítésből, világi-tás, mosás és kiszolgálásból áll, amel}rrek czi-

" /4**t*t

í " a,.t * * ",.;"l' Í.l f" *,/*,. t,lo.,,a -, l tt-' "t* 17 1;*7./d,".""í' * -.t1",,u-,,Í,;,,,,-. dü-,:,i; .4""/r- /. 'h . ,/?4.!

"- .,.,...-.-/^ h.y-.*T.

d /,4Á*, klr.F- ," .."'' ,,''ii L.Ili- í*n" 'á/ijy'é- *l.*/

F rJ 7,i,+t/.. t{t/ -,nn/" w; d"y.-F,1-*tr4,* tuid."/;

l,/./d# a r;Jr-" i' !/: 4 -,/

. t ;,-, *a'r';, t.^'pt.', "/Q

a@-áb."' l""il/@t.Í

*r,a^" an tfi.1 yr ,ry ft *,'.* u fi. .. l-e * - ;ré@4fu., anr,4 p T'?rt 'Jy'l I e.!. 'd'r?úL-.?F?F .

éle.il- l 4. /, lr )

a l - 1)', L a *.. í,Í,h +, ü í /4e * y,m

d2|," 4.í^'! @/.ddáh*"./1*e* /i*

../,!*, -* *-*"g )*t.' r -. :i.u"*.. /.,,t ;t*.,44 *.ha&.ra,".

t&g*a, a.., e **a- .,aaU a4a.. d-t*,1*-/d l.l-4'!4á#*,.kűs l" * * ̂ , l.,* *..t*t^,k*.,pa',.Í, l* i.'"a * r'.. lla, "a4",,, " "' l',*a *^. &lt " &' L,tt;,..t.{" r*sku ,.,o-, *t*- kkry *an -* rn/?e * * *1I'- lj' ; /eh,Én" /"Ae b ;

at lh,|, ** /ár!,,.LÁr.'1*4 d.;wi/;"/;k.,*, *,,*l

:: + u tF!"Á" **ly'r,"e&*/'|dhó" út;/wh*l'F,Áa.*.te,. " / ",,,.4 "/Í"ÁdL ",t' nl,t* **t .,*,aa" *Lk t..t,fti'l ó *lr*.-- &úL;"l*";J, l,é..L"aá*tlaa*!^a*al&.l,Á,*Á',*''"aa- -.,X+,ta'O,,*""r,".,1ra,*. -a-*-"a !ar,

Az eredeti alapító leaél magar nyeloíí aáltozatónak elsőoldala

- ?? a 2ffi t. wMW ^. a!. 1.,.a4 U,nlgsÍJ Dokumentum

mén az apácza teswéreknek évi ó00 kor. Hat-száz korcnát rendelek kiadni.

5 .Az épületek fenntartása czé|jára azaz részbenaz épületek fenntartásának, részben nagyobbtatarozásainak költségeire évenként 1000 k.Egyezer koronát rendelek félretenni, amelyösszegnek fel nem haszná|t része mint épitésitartalékalap tőkésittetni és nagyobb jawtá-sokra felhaszná|tatni fog és amel1mek mikéntifelhasználásárő| addig, amig az intézkedési jogaz e|őző pont rendelkezése szerint a váczi káp-talanra át nem szá||,űgy magám' mint jogutó-daim a nevezett káptalannak beszámolni tar-tozunk.

6.A közjótékonyságra bizva az aggastyánok ellá-tását, az ehhez igénylendő költségekhez ama-gam részérő| segéIyezés czimen azza| az ösz.szeggel kivánok hozzájárulni mely a 3, 4, 5pontban fölemlitett kiadások levonása utár' aza|apí*ányt tőke kamataiból fennmaradni fog.

7.A fentjelzett ,,Stephaneum'' részbeni fenn-taftására 120000 kor. azaz: Eg5rszázhűszezet

Az @pexi @íkospahtai) Stepbaneunz aggok hózaépiilete g,i;ttu éne k mai k ép e

Dokumenturn

korona névértékő értékpapirt fogok megőrzésvégett letétbe helyezni. Ezen értékpapirok jö-vedelméből a fenti 3, 4, 5 és 6 pontokban fel-sorolt kiadások lesznek fedezendők.

8.Ha a Stephaneumnak az egyházmeg5,ei fő-hatőság felügyelete és ellenőrzése alatt a rom.kath. szer z etesnók á|ta| v a|ő ve zeté s e törvényi,közhatósá gi intézke dés folytán, Yagy az a|apítóörökösétől nem fuggő okból lehetetlenné vál-nék, nemcsak az első pontban körülirt ingat-lanok, hanem az 5 pontban említett épitésitartalékalap és a 120000 koronás letét is teijestulajdoni és rendelkezési joggal isszaszá|| afóti hitbizomány uradalmat birtokló jogutó-daimra, ha pedig ezen hitbizomány bármely[okból] megszünnék [visszaszáll] arra aki ezenhitbizományi birtok haszonélvezetéte az ere-deti hitbizományi alapitó |evé| intézkedéseszerint hivatva volna.

Budapest I9O4 évi augusztus hó l 3.

Gróf Károlyi Sándor*

*A dokumentumot szöveghűen közöljiik.

Az aggok hóza kópolnójónak egkori oltóru rrla a BudapestXIII.. Babér utcai temulom sekrest,véiében talólhatő

Úírr"HíÍ:

Lxszró Gyoncy

A Stephaneum aggok háza története

Ismeretes, hogy az Iswánteleke|nevezésíi település -

"*ígRákospalota önálló község,majd megyei jogu város volt -Rákospalot ához tartozott. Ott

épült fel "

mÁv iswántelki főműhelye, vala-mint a vasútvonal, az Arpád' (lt, az Iswántelkiít és az Elem utca kozotti területen a kertes,családi házas település.

Ezen a lakótelepen, a Nagyvárad utcá-ban volt Károlyi Sándor grófegykori kertész-képző iskolája. Ezt az iskolát a grőf 1905-benmegszüntette, és az iskolában felszabaduló he-lyiségekben Stephaneum néven szegény, elag-gott férfiak és nők részére aggok házát a|apí-tott. A ftg1kertészeti iskola helyiségei azoÍ-ban nem voltak elégségesek a befogadniszándékozott jelentős számú rászoruló elhe-|yezéséte, és ezért a grőf Rákospalota községelö|járőságától építési engedélyt kért 14 szo-ba, 3 e|őszoba, 2 konyha, 2 kamra, továbbámosókonyh a, szárítókamra és mángorlóhelyi-ség építésére. Az engedélyt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci járásának Íőszo|gabírá-ja, akinek a körzetébe a település taÍtozott)1905. február I3-án kiállította, és azt két nap-pal később a község e|ö|járősága ki is adta agróf megbízott1ának,

Hogy a kertészeti iskolának milyenépületei voltak, nem tudjuk, elvesztek az t905.évi engedélyezett építési tervek is. De aztíJd.juk, hogy az űj intézmény 24 fő beÍogadására(azaz 24 rászoru|ő öreg elhelyezésére) volt al-kalmas, és annak vezetéséÍe a gróÍ a Congre-gation Hospitaliöre des Caritas Soeurs desPauwes (a Szegényeket Gondozó KisnővérekKongregációja) francia apácarendet hívtameg. Csak valőszínísíteni tudjuk, hogy azapácarend tagjainak elhelyezésére a régi ker-tészképző iskola megfelelő átépítése útján lé-tesítettek lehetőséget, gondolva annak zár-daszeríi' kialakítására is.

Az építkezés terveit Kőrösi Lajos építő-mester készítette, és őtbízták meg a kivitele-zéssel is. Kőrösi készítette az aggokháza zár-dai részéhez csat}akozó kis román stílusú ká-polna terveit is, amelynek kivitelezése szinténaz ő munkáia volt.

Lz építkezés 1905. szeptember 10-énbefejeződótt, és atra,,gróf Károlyi Sándor rá-kospalotai lakos'' hasznáIatbavételi engedélytkért. A Íőszo|gabíró helyettese szeptember20-án a helyszíni felülvizsgálat napjául szep-tember 26-átúztel<t.

A felülvizsgá|atná| azonban kitíínt,hogy a kápolnára elfelejtettek használati en-gedélyt kérni. Kőrösi Lajos építőrnester októ-ber 4-én be is nyújtoft ew kérvényt ,,Rákos-palota község tekintetes e|ö|járőságának,,,amelyben utólag kéri a kápolna használatba-vé teli en ge délyenek l<laáását, arc a hiv atkozv a,hogy az építési engedél1t az épínető már feb-ruár I3-án megkapta.

A felterjesztés a főszolgabírőhoz mégaznap megtörtént, de - legnagyobb meglepe-tésre - a főszo|gabíró helyettese, aki egyéb-ként Rákospalotán lakott, arról értesítette aközségi e|ó|jár őságot, hogy a. kápolnára eddigmég nem is kértek építési engedélyt.

Az építési engedély megkérése a márelkészült kápo|nára késik, és a Íőszo|gabírő190ó. február I6-án megsürgette a fe|terjesz-tést, ami március 13-án meg is történik, de

=!te2tl tl

t a , z 4 l

d ,düá4l*b'*7l*7y' l.* '

+;! íód,'J;*.k&* ^ "L2.o**.d

*& q.

:..\*1 "_b'ti F,";4 i^ Ú'xl,;,l+ y''e**.!' *7^: %.* - i*-at" I ̂ i;n "4 ofu .44t;/,d .? u fu ú;'ól-",a;-a e,í e|á"i4 164ü* i4, i,n . F;l ^/];,i

";-,t.,4*\r r'b.4fu; ) &i'ie r'ü /,'u;;b-An 44^

\b,Lret fr"rrq"q,i(.ttv it *i ,gta_ ut l . .s;;*, ^*Ja

#.;rr.pr^;, te* Ji.4

Igazolő okirat az alapítő leuéljőuóhagósóről

6 ui'lr"fr#J Tanulmány

most meg a főszolgabíró figyelmét kerüli el,aki április 2-án ismét siirget. A község azon-ban jelentette, hogy minden szükséges irat,benne az építőbizottság pártoló véleményével,már március 13-án felment, és így végte aká-polna építési és használatbavételi engedélye ,,abemutatott tervek szerinti építkezésre 190ó.május l-jén megadatott''.

A következ ő bő*ttés, amelyet |9 12 -benhajtottak végre, még jelentősebb volt, mertlnár 72 úszorulő elhelyezését tette lehetővé,de befogadóképessége még így sem bizony'ultelégségesnek. A további bőűtéseket azonbanegy időre azI. viIágbáború megakadáIyozta.

A francia rend kisnővérei szeretettelgondozták a rájuk bízott öregeket, bár ez nemvolt konnyű dolog, mert a rend a1apszab6|yaiszerint azokat csak alamizsnagyííjtésből voltszabad ellátni, és előfordult, hogy a kisnővé-reknek a|amizsnag1íijtő útj aikon némely ride gszívű emberek ajtajátől üres kosárral kelletttovábbmenni. A rend e szigorú a|apszabá|yai-nak éppen azvo|t a céljuk, hogy a kisnővéreképpen példájukkal nyissák meg az emberek szí-vétaz öregség, a betegség és a szegénységhár-mas keresztjét hordozó gondozottak, de velükegyütt minden rászoruló iránt. A gróf által le-tett 50 000 aranykorcnás alapíwány, amely mafeltehetően 50 millió forintnak felel meg, csakaz intézmény fejlesztésére volt fordítható.

Az I9I2. évi bővítési tervek nem ke-rültek elő, és elvesztek az |932. évi továbbibővítés tervei is, mert az 1944. évi németmegszállás idején a rákospalotai városházapincéjében német katonák voltak elszállásolva,akik a té| beáI|táva| _ ttzelő nem lévén * azoda lerakott akákkal frítöttek. Csak remény-kedem, hogy e sorok megjelenésével felhíwa afigyelmet valamelyik szerencsés kutatónakmég kezébe kerül valamelyik terr,nek egyelfekvő pé|dánya.

Az t932. évi bővítés jelentős építkezésvolt, amel1mek során _ vasbeton födémek be-építésével _ emeletet építettek a főépületre,annak befogadóképességét a kétszeresére nö-velve, és azt gótikus stílusú templommal egé-szítették ki, amelynek méretei jelentősenmeghaladták a régi, román stílusú kápolnaméreteit, amire sziikség is volt, mert - nembeszélve a 150 főre felnövekedett számílápoltról, a rend immár maryat apácákbe|é-

Tanahnóny

pésével is megnövekedett |étszámáró| _ azlst-vántelki hívők egy része is odacsábult a Ste-phaneum templomába.

Az átépítést és bővrtést SchmittererJe-nő építészmérnök, a Mérnöki Kamara titkáratewezte. Schmitterer Jenő, akihez baráti szá-Iakfríztek, a templomotaz aWoú idők szelle-mének megfelelően eklektikus, azaz vá|ogatóstílusban teÍvezte meg' a történelmi stílusokkoztil a gót stílust váIasztva ki. Míg azonban arégi időkben az építőmesterek mííveik csillag-b or dázatát e gyes kövekb őI nkták össze csodá-latos tartószerkezetekké, amelyek a terheléstközpontosan, a bordák belső harmadában ve-zetve adtákát az a|apoknak, ez a templom már_ a 20, század építészetének megfelelően -

vasbeton szerkezeúi volt és így fiiggeden voltminden megkötötts égtőI.

Az építtető a Stephaneum aggok házabővítésének és' a templom megépítésénekmunkálataival az Ast Ede és Társa Vasbeton-építő Rt.-t bízta meg, amelynek vasbeton-

Az aggok hóza bőaítése _ új szint rdépítése dongaboltozatoslefedésxl

Úim**

osztá|yát én vezettem. Akkoriban fejeztembea Szondy utcai Szent Család-plébániatemp-lom gótikus vasbeton szerkezeteinek megépí-tését és a székesfehéwáti Prohászka-emlék-templom vasbeton kupoláját, és mert akkormár rákospalotai lakos voltam, az én felada-tom lett a Stephaneum aggok háza vasbetonszerkezeteinek megtervezése és a kiviteli tervekelkészítése, valamint az egész építkezés |eveze-tése. A munkát örömmel vállaltam. mert fele-ségem már aztmege|őzőenis támogatója volt arend rnagyarországs" karitatív munkájának.

A tervek e|bírá|ását és az építkezési en-gedély kiadását az |923-ban megyei városirangra emelt Rákospalota tanácsának mííszakiosztá|ya, amelyet akkor Furgyik Gyorgy fő.mérnök, műszaki tanácsnok, késóbbi jő baú-tom vezetetc, zökkenőmentesen intézte el.

Az építkezést 1932 tavaszán kezdttik el,és gyors ütemben haladva, ősszel már teljesenkészen át is adtuk, hogy az öregek a telet már

a kibővített, jó| {útótt épületben tölthessék.Az aggok háza vezetőségének éIén a franctaszületésű és magyarul csak törve beszéIő fő-nöknő, a ,,jő anya,' áI|ott, akit egy magyarul jólb eszé|ő franci a ap áca, a,,titkárnő,' támo gatott.A titkárnő segített akkor is, ha a jő anyánakvendégei .r,"gy hi.''t"li látogatói voltak.-Én afőnöknőt mindennap felkerestem, hogy be-számoljak neki a munka ha|adásáró|, és utánavégigkísértem az építkezésen, ahol fényképe-ket is készítettem' amelyeket gondosan meg-őrzök, mint egy o|yan időszakasz emlékét,amely mindannyiunk számára emlékezetes fogmaradni. Ha Schmitterer Jenő barátom ismeglátogatta az épírkezést, akkor mindig új-ból megköszónte a tewező győnyőríi gondo-latát, hogy a templom bejáratát a főépület fo-lyosóiról ny{lóan, avva| azonos szinten úgyképezte ki, hogy az öregeknek közveden be-járásuk legyen a templomba, az eme|eten pe-dig a földszihti bejárat felett úgy tervezte megakatzatot- azonos szinten az emeleti folyosó-val _, hogy arra az istentiszteletek alkalmával amár járni nem tudó öregek és a betegek ke-rekes ágyai és székei közvetlenül begördíthe-tők legyenek.

Az apácák első csoportja született fran-cia volt, de 1932-ben már mind tudott magya-rul' és mawaÍ volt az apácáknagyobb része is.Valamennyien nagy szeretettel töltötték bev áIasztott hiva tásuka t.

Az aggokháza űj részlegének megnyi-tása és a templom felszentelése után az éLetva-lóban felélénktilt a Stephaneumban. Iswánte-lek lakói egyre közelebb éreztékmagu|dloz azintézményt. szívesen Iátogatták a hozzájukkaze|i templomot, és űgy gondolom, hog5r azélelmiszer-adományok is szépen megsza-porodtak. Lengyelors zág |erchanásáig nem isvolt semmi baj, de ezt követően, majd a

Jugoszlávia elleni támadás idején, 1940-ben aszegények el|átása már gondot jelentett.

A Stephaneum aggok háza történeteazonban nem választható el egy másik köz-intézmény, a rákospalotai szegényház tórté-netétől.

Tudvalevő, hogy a rákospalotai régiközségháza az a}Jrlon Fő úton, a napjainkbanűjra a Fó út nevet viselő fő közlekedési úton,az azőta megépült ,,új'' református templomhelyén állott. AzI. vilrágháborlt utáni időkben

Az aggok bdza bőaítése _ a ktípolna építése (az tíllatínyon azapócdk mellett iiltiinyben Lónlő Györg)

- r - o : ÚÜ J '@ ! f u^ e , ] , ' Í .8 urPs,*il Tanubnóny

azonban ez az épi|et már elégtelen volt aköz-ség megszaporodott feladatainak e|Iátásfua, ésezért a községi tanács községháza cé|jára meg-vette a HubayJenő tér 8. szám alatti hosszú,másik |ajáratával a Fő űtra néző földszintesházat, amelyet a palotai nép ,,szamárház,, né-ven ismert.

Az átköltözés után a ftgi kőzségházát,amely U alakú épülettömbjéve| a Fő útra né-zeft, űgy alakították át, hogy Fő úti homlok-zatának közepén új kapubejárót nyitottak,amelytől jobbra (tehát kelet felé) helyezték ela rendőtőtszobát, míg a bal oldali szárnyban20 öreg elhelyezésére alkalmas szegényházatlétesítettek. Talán érdemes megemlíteni,hogy a községházának ebben a szárnyábanvo|t előzőIeg elhelyezve a kisbíró szobája, ésmellette a községi fogda.

A mai városháza az I. vi|ágháború vé-géig szálloda és vendéglőizemvolt. ATanács-köztársaság idején ebben az épületben székelta direktórium. Rákospalota község L920-banezt az épületet megvette Feith Gábortól ésLász|őtő|, cserébe átengedve nekik a már em-lített HubayJenő tér 8, szám alatci épületet.Rákospalota megyei várossá alakulása Í923-ban már az új, emeletes épületben zajIott|e.

Amikor Rákospalota a régiközsé gháza telkét templom-építés cé|iára átengedte areformátus egyháznak, és aházat lebontották, az ott eI-

helyezea szegényeket máshol kellett elhelyez-ni. Ideiglenesen a Kossuth-szobor mellettmég ma is meglevő űgynevezett Ferenczy-házban helyezték el őket. Ez aház a reformá-tus egyház tulajdona volt. Ferenczy-háznakazértnevezték, mert ebben aházbanvolt a Fe-r encn1 - féLe teme tkezé si váll al at. T t ap éz alak-jáva| űgy helyezkedik el, hogy homlokzatánakkazépső részéve| a Kossuth-szoborra, déliszárnyáva| a Fő ritra néz. A' kocsibejáró a Főútról nyíik, és ennek a vasút felénéző oldaláná||ott az a 4 darab szoba-konyhás lakásból álló,ablakaival aFő űtranéző tornácosház, amely-ben a szegényeket ideiglenesen elhelyezték.

A szegények ellátása ugyanis igen sokgondot okozott a városnak. Helyesebbnek lát-szott a szegények gondozását _ meg{elelő tar.tásdíj fizetése mellett _ a szegényekkel hiva-tásszeríien fo glaIko zó intézményre, a S tepha -

Tanulmóny

neum aggok házára bízni. Ennek megfelelő-en 1940-ben a város szegényei átkerültek aStephaneumtra, oly módon, hogy értük és aváros által később beutalt szegényekért a vá-ros fizet, míg ,,saját,, gondozottjairóIa Stepha-neum gondoskodik.

A fenti döntéssel űgy|átszott' hogy Rá-kospalota szegényeinek és öregjeinek kérdésemegoldódott. Amidőn azonban 1941. június26-án Magyarország belépea a II. i|ághá-boruba, a Stephaneum aggok bázának {enn-t^Ítása már mind nehezebbé váIt, bfu az apá-cák önfeláldozó munkájának köszönhetően agondozottak szükséget nem Szenvedtek. A II.világháboru után pedig Rákospalota város, aNemzeti Segély szervezete és más ktilföldi se-gé|yszewezetek támogatták a Stephaneummunkáját, míg végril l947-ben Rákospalotateljes egészében áwette a Írancia kisnővérekr endjétő| a Stephaneum aggok háza fenntartá-sát. Az átadás-áwételt a városi tanács tészérő|Vaszeli Jőzsef áwaszé|<t ülnök intézte, és azintézmény vezetésével az 1'944-ben mártírha-lált halt Fazekas Ferenc özvegyétbíztákmeg,aki nagy buzgalomma| intézte az intézmény újkövetelményeknek megfe|elő átszervezését,

Nem sokáig örülhettiink neki, mertmidőn Rákospalota megyei várost mint NagyBudapest XV' kerületét Budapesthez csatol-ták, az iswántelki {őmíihe|yt és Iswántelket isátcsatolták Ujpesthez mint Budapest fV. ke-rúIetéhez, és így a Stephaneum aggok háza íselkerült figyelmünk köréből. Csak másodkéz-ből értesültÍink, hogy Budapest az öregek el-|átását sajátkeze|ésébe vette át, és a Stepha-neumot mint jóléti intézményt megszüntette.Epületeiben a Chinoin Yegyészeti Gyár cso-magolóüzeme működött, a templomot pediglebontották.

Fáj a szívem érte. Egyik legkedvesebbgyermekem volt.* !

*A Stephaneummal kapcsolatos dokumen-tumokat (alapító |evé|, Lász|ő György kéztrata, totók)Iványi János rendezte. Az alapító levelet a Váci PüspökiLevéltárban bocsátották rendelkezésiinL<re, az egykorioltárt a Budapest KII. kerület, Babér utcai templomsekrestyéjélen találtuk meg. Mindkeaőre KadlecovitsGéza, zz Ujpesti Helytörténeti Ertesítő alapító szer-kesztője híwa fel a figyelmiinket.

Úi,m;r:

KruzsÁN SÁxoon

Úin,i"q*r"i

kocsik áLlománya pedig a következőkből te-vődött össze: 9 bríinni (11-20 psz.), 12 kisszénszá||ító (2I-33 psz.) és 2 egyéb kis kocsittartottak nyilván. (Sajnálatos, hogy egyetlen-egy|eírás, műszaki rujz,Íényképvary más do-kumentum e jármíive|<rőI ez idáig nem kerülte|ő, így a kocsik kivitelét nem ismerjük.)

Habár az osztták Allamvasút Tár-saság Palota (ma Rákospalota-Újpest) állomá-sán a vágánykapcsolat a nagyvasút pá|yájávaImég nem épült meg, teherszá||ítás már folyt.Erre utalnak a KSH Statisztikai Evkönyveibenszereplő kimutatások. A társaság bevételeszinte fele-fele arányban a szeméIy-, illetve ateherfuvaro zásbó| szátmazott. 1 874-ben péI-dátcJ t7 708 forint jövedelme vo|t az évi utas-forgalom és 17 7I1 forint az ártszáIlítás tttán;így teljes évi bevétele 35 4I9 forint lett. Am acég kiadásai összesen 45 I92 forintra rugtak.Ez a következőkbő| tevődött össze: azigazga-tóság és a forgalmi szemé|yzet fizetése: 13 848forint, a pá|ya felügyelete és fenntartása: 1708forint, a kocsik és a lószerszámok karbantar-tásal 6173 forint, |őtatás: 15 249 forint, egyébkiadások 82L4 forint. Es ez csak az 1874-esesztendő mérlege.

A következő évben szintén hasonlóakaz arányok: az összes bevétel 30 635 forint,míg a kiadás 41 969 forint vo|t, így érthető,hogy a részvényesek mindinkább szabadulnikívántak a veszteséges vállalattól . Lz I87 6. ok-tóber l-jére összehívott rendkívü|i közg5,ű-lésen elhatáÍozták az URLVT fe|számolását,majd novemberben a cég,,liqui dáIő bizottsága

[...] a pesti lóvonatú vzsűt igazgatóságáhozkérdést intézett az iránt, vajjon bérbe veszi'e,és minő feltételek a|att a vonat üzemét?'' (Uj-pesti Értesítő, Í876. nov. 28.). A PKVT-velkötendő egyezségazonban nem jött |étre,így

,,a rákospalotai lóvonatú vasút kezelését egye-lőre hat hőra grőÍ Károlyi Sándor [a meg-szíinő URLVT elnöke] véteté át, ki, minthalliuk ez idő lefolwa után határozand annak

Az újpesti lóvasút, 4. tészA,7o-es években tötrént...

Ujpest-rákospalotai vonalA rákospalotai o|ajgyárbavezető iparvágány építéséreelőször 18ó9-ben kért en-gedélyt Schlosberger S. V.és Fia, a gyfu tulajdonosa a

közmunka- és közlekedésüg7 minisztertől.Azonban ekkor még a terv nem váItva|ősággá,a vágány csak az Ujpest-Rákospalotai Lóvo-natú Vaspálya Társaság (URLVT) működé-sének idején készült e|, 1872-1874 körül, fel-téte|ezhetően egy időben a mai Kertköz ltcá-ban állt lóvasúti teleppel és vonalszakasszal.Ekkor a Fő úti páIyarésztfelszámo|ták.

-Időközben atátsaság jfumíivei is meg-érkeztek 10 személy- és 23 teherszá|Iító ko-csit vásároltak. Az 1874-ben felvett leltár sze-rint 4 db emeletes, karzatos (l-4 pá|yaszá-múak), három zárt, egyszintes' a leltár megne-vezése szerint ún. brtinni (5-7 psz.-ű) és há-rom nyitott, szintén brünninek nevezett (8-10psz.-ú) személykocsit szereztek be. A teher-

. _ Üjhcet. noscmber 28 do 18?6.

Helyi köalekeü{si r*n{.lljÍl. Budlr. a lrlt' .rísl I fogat ínrlul reg. 4 ó. á0. p.

' t . ' i " ' , u t o | . í . . . | e l | ! s " 1 0 . ! ' .Bdkp. l:jile* ' 1.11!í 6 '. rog' d'' -'p.

r w i , ; u l o ) . i r g i t c ? i 3 0 p ,l l u d t p . I . ; j p . . . 1 r q . $ " 3 f l p .

il urol. ., , c$e 9 , 10 P.l . i j p . d d l r : i t . t " . '

r a . g . * " 3 Ü p* ' ' r 2 ü t o | . * ' o s t s ? | * p .

* liaptfrbcn Eiotlcn l0 porczben in-drl mds robnt.

: fiivdntlr'rr 8 írt +i|'ol{lij mellctt tü.l ']n lúvouat renrlelhotó nrindon iik]bon.

Á gnzh t j ó k j r l r r l sn f . { v nov* l s -l.rcr lr*vlibnn *r, nl*csony riríllás xiati etirl,!ayro cgfuzen bcsr,fintcttct{lt-

Mene*end az ekő belyi lapból, az Ujpesti Ettesítóből

10 Kiizlemények

végleges át- vagy nemvétele iránt miután aliquidatio ez idő,múltával minden esetremegtörténend.'' (Ujpesti Ertesítő, 1877. ja-nuár 14.).

A gróf 1877. július l-jével véglegesenaz újpest-rákospalotai lóvasút tulajdonosávávált. A november 19-én kelt ,,örökeladási szer.ződés,, szerint 114 000 forintot frzetett., mely-lyel a megszűnt URLVT adósságait rendezte.Igy gróf l(írolyi Iswánnak tőke és kamatokfejében w9 616 forint 16 laajcár, a Ganzöntödének 1103 forint 88 kr, a rákospalotaitelek hátralékos vételfuáért Rókay Józsefirévagy utódai tészéte ó90 forint és az oszttákAllamvasút Társaságnak 247 5 forint 44 kÍösszegeket tartozott fizetni. A megmaradt 114forint 52 kr pedig atársaságpénztfuábakerült.

Lóvonatunk megnyitása és a vá||a|atmegsziínése kozotti időszakból a vonal forgal-máról alig rendelkezünk információval. Mintazt már korábban, a tervezés során ismertet-tiik, három közbenső lr;Lt&ő beépítésével ne-gyedórás kocsikövetést kívántak fenntartani.Ez többé-kevésbé sikerülhetett, ám va|őszín(t,hogy bizonyos idószakokban ritkábban is járta lóvasút. Az úwonal ismerete alapján pedigelképzelhető, hogy a teljes menetidő alapbólkb. 30-35 percet tehetett ki, a kitérőknél eltöl-tött várakozási idő azonban ezt bizonyosannövelte. Á korabeli,, 1876 novemberében azUjpesti Ertesítőben megjelent menetrend pe-dig csak az e|ső és utolsó kocsi indulási idejéttartalmazta.

Még egy lóvasút gondolataA környező telepÍilések kozlekedési kapcso-Iatát tejIesztette volna az a |ővonat, amelyreelőször 18ó9-ben kértek előmunkálati enge-délyt Szekrényessy lőzsef és Leiner Simon,társaikkal együtt.,,Ujpesttől Káposztásme-g'yeren' Fóth felső- és alsó Alag határain ke-reszttil egész Dunakesz véghatáráig,, épúItvolna meg e vonal. Sajnos ennek iratait - aMagyar Országos Levéltárban őrzött Köz-munka- és Közlekedésügyi Minisztérium irat-tárának mutatókönyve szerint _ selejteztélqígy erűI csak ennyit tudunk. A tervezettel1870-ben ismételten foglalkoztak, egy év múl-va pedig már azújpesti Lőly csa|ádtagsalistá-mogatták a ,,Dunakeszi,Főa, Mogyoródi, Sz.Jánosi és Gödöllői határokon keresztül létesí

Közlernények

tendő lóvonatú vp. [vaspálya]'' életre hívását.Yalőszíníileg többször is módosíthatták apálya nyomvo naIát. Ezért I87 2 -ben már az űj-pest-dunakeszi vonal tervezetének engedélye-zéséte vonatkozó kérelem ügyirati megne-vezésével találkozhatunk. A fenti tervezetekva|őszín(t|eg anya$okok miatt nem valósultakmeg.

Pest-úipesti vonalAu l860-as, '70-es évek fordulóján Ujpesthirtelen fejlődésnek indult. A megjar,'ultpest-úipesti utazási helyzet sokakat csábítottide, a lakásárak ugyanis olcsóbbak voltak, minta szomszédos nagyvárosban. Jól szemléltetikdr. Ugró Gyula-Ujpest c. monográfiájábankoztilt adatai ahe|yzetet: a|akóházak száma alóvonat megindulása utáni második évbenmég229, két esztendő múlva, 1870-ben pedigmár több, mint kétszeresére, egészen ponto-san 519-re emelkedett.

A Pesti Közúti Vaspálya Társaság ha-maf os an j el entős en növelte ) ár atainak számát,ám hátrányként egyre erőteljesebben mutat-kozott azizemhibájal az egyvágányos, kitérősrendszeríí pá|yán a kitérőkné| tórténő vára-kozási idő elég nagy volt, így az utazási idő isemelkedett.

Hogy milyen lehetett az :utas szemszö-gébő| ez a lóvasút, azt _ többek kőzótt _ magadr. Ugró Gyula fejtette kJ. ̂ z Ujpesti Napló1934. január 6-i számában megjelent írásábólkaphatunk képet atazási ,,é|ményeibő|,,, a-mellpl nem lehetett egyedül. o az 1870-esévek közepén mint kisdiák vtazott sokat tár-saival együtt' meft'gimnáziurn a községben

ÚírÍ'H#JA PWT eglik nyitott, karzatos, kétfogatú kocsija

11

nem volt' tanulni a fővárosba jártak_ lóvona-ton. ',A 70-es évek közepén iratkoztam be aMarkó uccai gimnáziumba _ í,}u az egykoripolgármester. _ A lóvonat a Yáci űti végá|-lomástól [...] odáig éppen egy őra hosszáigcammogott' mert a közlekedéSt eg'yes sinpá-ron bonyolították le és Pestig hatvá|tó, illewekitérő volt. A kitérőknél sokszor 5-10 percigkellett várakozni, míg a szembe jövő kocsi is aIat&őhöz ért.Ez tette leginkább kellemetlen-né azutazást. Igy tehát már 6 órakor fel kellettkelni, hogy 8 őra e|őtt bejuthassunk az isko|á-ba, ahonnét sokszor akéső délutáni őrákbanérkeztiink haza éhesen és ffuadtan. E'gy ziva-taros setét decemberi napon az óránk megál-lott és én felébredve azon hiszemben voltam,hogy már legalább is ó óra lehet, elkészültemtehát, hogy kellő időben leérjek az áI|omásra,hogy onnét aztán esetleg másfél őrai utazásután is de mégis bejuthassak az iskolába. Mi-kot az állomásra értem, ép az első kocsiba fog.ták be a lovakat, tehát 5 óra volt. Mit tehettemegyebet, letiltern a vátőcsarnokban, a hol mártöbben gyülekeztek. Hogy a várócsarnokbanlegkevésbbé sem a tanuló fiileinek való épületestársalgásokat kellett végighallgatnom' vagy mi-nő elképze|hetet] en j elenetek j áts ző dtak le előt-tem, de meg hogy minő gyilkos levegőt kellettottani tartózkodásom alatt szírrrrom, miután adermesztő hidegben nem lehetett kiinn vára-koznom, arra visszagondolni is rémséges. [...]

Más alkalommal elindult a lóvonat arendes időben az áI|omásról, de útközbenmeglepem minket a havazás s a sűríí hópely-hek csakhamar befedték, sőt egészen betöm-ték a vágányokat. A lóvasúti kocsi elé fogotttelivérnek éppenséggel nern mondható kétpá-

ra azonban csakhamar kifáradt s akkor űW ^felnőtt, mint a gyermek utascsapat mind nekiálltunk és toltuk egy darabig a kocsit, serken-teni akarván ezze|is, bár teljesen eredményte-lenül a lovakat, mígvégte mi is kifulladtunk sakkor le kellett mondanunk arrő| a dicsőség-ről is, hogy a paripákat mi tovább helyettesít-sük. A megtett ut távolságához képest, tehátgyalogszerrel vagy Pestre, vagy vissza indul-tunk s igen sok esetben fáradtságos ut után ju-toffiInk csak a cé|hoz, s minthogy akkor a ter-mészet kifiirkészhetetlen itkánáI fogva sokkaltöbbhavazás is volt, mint manapság, ez az esetigen gyakori volt.

Hasonló keserves utazás után egyikdélelőtt 10 óra körülmég bejutottam ,Úgyanaz

iskolába, de az e|őadásvégeztével kijövet sehollóvasúti,kocsinak híre hamva sem volt. Azuccákon felgyülemlett hótömegek pedig jelez-ték azt, hogy hasztalan is lenne minden vára-kozás, mert közlekedési eszközrő| itt szó semlehet, neki vágtam tehát az utnak hazafe|é.Szerencsémre a Ny'rgoti pályaudvanáI Uj-pesten velünk egy házban lakó ismerős rend-őrre akadtam, aki a szo|gá|at végeztéve| szin-ténhaza igyekezett. Még a régiYáci uti teme-tő mellett, a mai Lehel piac Aréna fmaDózsaGyörgy] ut és a volt Wörner gyár Dráva utcakozotti területen s részben házaIá<a| már ak-kor is beépített uton, valahogy átvergődtünkminden nagyobb nehézség nélktil, de onnét kiegész Ujpestig valóságos ember feletti ktizdel-met kezdett kifejtenünk a hóviharban. A ló-vasúti kocsiknak itt-ott csak, akkor kakasülés-nek nevezett tetejei látszottak ki a hórakások-ból, a mibe a hófrívás eltemeffe azokat. }le.lyenként derékig süppedtiink aZ uton ahőba,űgyhogy hol én a rendőrt, hol pedig ő segítettki engem a veszedelmes helyzetből, míg végrekét és féI őrai rettenetes hizdelmes ut után tel-jesen kimerülve, a ruha rajtunk csonttá meg-fagyva haza jutottunk. Valóságos csoda volt,hogy ilyen ut után tüdőgy'ulladás nem szólí-tott el az árnyék világból; de ilyenkor aztánnapokig is szünetelt a közlekedés, rníg az aka-dályokat elháritották. Minthogy ez aZ esetigeÍLsokszor megtörtént, ezért, ilyen okból többízben is mulasztanunk kellett az iskolát miértis a Pesten lakó iskola társainkkal szembenrendkivül hátrányos helyzetbe is jutotnrnk.''

(Folytatjuk..)A PWT ztírt, katzatos, kéfogatú kocsija

12 Uj'[Í"H*Íj Kiizlemények

Dn. SzBnÉNrn ANrerNÉ

I.Jjpest első |apja, az Uipesti Ertesítő

1877, janufu 7-én jelent megUjpest első sajtóorgánuma, azUjpesti Ertesítő (Us'ó Gy'trlaUjpest című mono gr áftájábantévesen jelöli meg az 1884-es

évet mint az e|ső újpesti lap megjelenésénekévét, Ezt mege|őző|eg is történt három kísér-let helyi lap indításáÁ. e. e\ső azUjpesti Ér-tesítő l877-ben, a második 1879-ben Ujpestinapló politikai napilap címmel Papp Gyulaszerkesztésében, a harmadik 1882-ben Qpestcímmel Szterényi Bertalan kezdeményezé.sére jelent meg, de félbemaradt, és folyama-tosan csak 1884-től indult *"g).

Az Ujpesti Ertesítő mégjelenés ét egymutawányszám e|őzte meg 187ó novembe-rében' Szerkesztője Kolgyári C. Titusz. Sze-mélyere vonatkozóan egy sor kérdés merülfel. Ki volt Kolgyári C. Titusz? Nevével ké-sőbb sehol sem találkozunk. Néhány hónap-pal a lap megindulása e|őtt jelentetett megegy vékonyka tanulmánykötetet A zsidókviláguralma címmel. Ennek bevezető ajánlá-sában írja: ,,Nyíregyházi báró Nyáry Albertúrnak [...] tiszteletteljes barátságom zá|ogáu|szentelve [.;.J s Te fogadd e szentelményt -melyet az Ntalad oly hőn szeretett mawarClio egyik habár ihletett keblíí, de igénytelenűjoncá|dozára hoz - szokott szívélyes barátsá-goddal, _ t...] mintaképe volt történelmi-irodalmi tevékenységemnek.'' Ebből a be-vezetőbő| írói ambícióira következtethettink.Ezéttgondolt arra, hog'y lapot indít? Ujpestivolt? Annak kelletr lennie, mert máskép-pen hogyan jutott volna eszébe éppen itt heti-lapot megjelentetni. Egy bizonyos, atelepülés jelentőségét akarta hangsúlyozni,amikor büszkén jelentette ki, hogy a kozsé-gek koztil Ujpest az első, amely lappal rendel-kezik. ,,Itt az ideje annak, hogy Ujpestközsége kell, hogy bírjon a sajtóban is egyolyan organummal, mely a jövőben [...] anya-gi haladásunknak is [...] közjogi tekintet-ben önzetlen s hazafias irányú erkölcsi tá-masza legyen."

Közlemények

A nyolcoldalas mutawányszám szerinta szerkesztőség aJózsef u' 23.-ban, a kiadóhi-vatal a Váci út 7 , szám a|att, a Wolfrrer-féleházban volt.

Bár közvetlenül nem sokat tudunk KoI-gyári C. Tituszról, közvewe jóval többet. Azolvasókhoz intézett beköszöntő szé|es |átő-kciríí, igényes, az ország, avtlág dolgaiban tá-jékozott, toleráns írő-szerkesztő alakját mu-tatja. Azétt indítják el a lapot (a többes számír őtár sal<r a utalhat), ho gy le en d ő támo gatását,,községünkre néwe szellemi és főleg erkölcsiúton eszközölve kilátásba he|y ezzi7k', .

Okvetlenül fel kellfigyelni arra, hogy abeköszöntőben az érdekek,,minden iránÉanie|őmozdításá''-t kívánta. A fiatal nagyközségtársadalma nemzetiségi, nyelvi, vallási, politi-kai szemlélet területén ugyanis megosztottvolt. Talán csak a község érdekeinek képvise.letében voltak egységesek, ha más és más mó-don gondoltákis azt előmozdítanl

Kolgyári ugyanakkor nemcsak a múlójelennek szánta a lapot. oly tartalommal kí-vánta megtölteni, hogy a jövőre nézve ,,készitattárt,, nyújtson a község statisztikai álla-potáról, hogy a ,,későbbi nemzedék a községközmíive|ődési történetét feltalálandja ab-ban''. Objektivitásra törekszik. Modern gon-dolkodásra vall annak felismerése és hangoz-tatása' hogy a sajtó igen nagy hatással van aközgondolkodásra. oly"" lapot kíván adni azolvasóknak, amely nélktilözhetetlenné teszi aÍővárosi lapokat is, tömegesebb pártolása ese-tén kilátásba helyezi annak hetenkénti megje-lentetését is.

Az olvasókhoz intézett magasröptűgondolatokh oz i||ő, ugyancsak,,igényes'' elő-fizetési díjat szabott ki: egy évre 7 Ft-ot, egyszám árát 20 kr.-ban jelölve meg.

A mutawányszámban megjelölt elő-fizetési díjak a községben meghökkenést, sőtnemtetszést válthattak ki. mert az e|ső szám-ban már ez olvasható: ,,községünkbeli közhan-gulat nyománi ujjmutatás szerint e|őfrzetésifeltételeinkre nézve azokat olv csekélv métté-

Úi'rr"H#J 13

kíivé tévén, hogy ilyetén a legszegényebbeketis kielégitendik. Előfizetési díj egy éwe 4 ft,egyes szám ára I0 kr.,,

Nemcsak az e|őfizetési díjakat kifogá-solhatták, hanem egyéb dolgok is nemtetszéstválthattak |<t. Lz olvasható ugyanis, hogy azUjpesti Értesítő á|dozatkész áapítijáník |e.alacsonyító ellentörekvésekkel is szembe kellnéznie ,,olyan egyénektől, akik a világosságkerülői, a nyilvánosság elnyomói, [...] akikegyedül sa1át magánpiszkos érdekeiket fölébehelyezik a község érdekeinek''.

A szerkesztő igyekszik az olvasók ke-gyeit keresni. Mint jó ,,reklámszakember'',több tekintélyes és nagy elterjedésű lap példá-játa,,ingyen, rendkíviiii nevezetes kedvezmé-nyekben l<tvánja részesíteni az e|őflzetőket:színházjegyeket, sorsj e gyeket'' ígér. A kilátás-ba helyezett ajándékok hatását nem ismerjük,de rúlságosan nem mozgathatták meg z koz-ség polgárait, később ugyanis cé|oz arta,hogya Íővárosb6l, sőt vidékről is kap támogatást, ahelybeliektől viszont alig.

A magyar ázata ennek valőszíníílreg egy -részt az előbb említett sértő. lekicsinvlő hanslehetett, másrészt az a tény,hogy a fiietőképJslakosok nagy része egzisztenciáját al<kor

a|apozó iparos volt, akiket anyagi helyzettikme gszilárdítá9a fo glalko ztatott. elsősorban. Amíív észvllág Ujpesten letelepedett vagy pihe-nő tagsait inkább a Íőváros Vonzotta.

A szerkesztő a választókerület ország-gy6|ési képviselőjének támogatását is megakafta nyerni. A második számbanjelent megegy Császát aláírású',,NÉt levél Fáy Béla úr-hoz, váIasztókeriiletÍink országgyílési képü-selőjéhez,' kezdet(t, tegező, bizalmaskodólevél, melyben a lap támogatását kéri acímzettőL.

Kolgyári szerkesztő a fővárosi lapokhozhasonló rovatokat nyitott Iapjában. Tárca (is-meretterjesztő vary szépirodalmi je||egíi, írá-sok) - községi ügyek _ községi egybázi hírek -

helyi hírek - külföldi politikai szemle - orczá-gos hírek _ piaci hírek - irodalom _ míivészet _

közgazdaságs rovat - vegyesek. Valóban egynagy |ap pé|dáját követi, amikor a mutátvány-számban menetrendi és lottóhúzást tájékoz-tatőta is kitér.

Miről olvashattak gp..t po|gárai t26éwel ezelőtt?

A tárcában az oÍosz_török ellentétről,ebben határozottan a törökök mellett á1l ki.Egy volt m. kir. honvédtiszt ,,levele'' tudatja,hogy a szabadságharc leverése után több tár-sávalTörökorczágban talált menedéket, az ot-tani honvédtisztek szívesen á|dozzák életüketazon testvérnép érdekeinek, mely az utolsónegyedszázadban dacolt az európai hatalmak-kal azért, hogy bujdosőhazánkat ,,védje a bru-talitás és az abszolutizmus á||amhyénái elle-nében'''

Az igényességre va|ő törekvést mutatjaa negyedik szám tárcája. Ebben kezdi megfolytatásokban közölni Turgenyev: Az óra cí_míí elbeszélését'

A Helyi hírek részletező pontosságaalapján bizonyosra vehető, hogy Kolgyári kö-zelebbi kapcsolatban lehetett a község vezetőtisztségviselőivel. Részletes adatoka t közö| azügyfélforgalomról aZ egyes osztályokon,örömmel á|Iapít)a meg, hogy 11 878 ügybőlmindössze I23 maradt elintézetlen, eryarántjól dolgoztak az adőfrzetők és az adóbehajtók(4235 Ft 42 kÍ. adó folyt be). Ismerteti a szü-l etési, ha|áIozási, házasságkötési s zámokat. D evalamennyi helyi hírt felülmúlja akózség öná|-|őságánakesetleges elvesztéséró| szóIó híradás.

Úifr-flíÍ":

m1.$lÜJrn$TI EnTn$ITÜ imFle Tidi|: .l u!j'Íi }ri JÍ |6n.ad.|iei \i:!]!, lilillii. ttliÚü{::t. ![ii.:B'!:, tÜlhlr il }Ú4Í'ili!:.1! !c.ibó;.

1.]:]:':.:1li]":j.'.:]:":]l;]]i..].]I|. l"rg'r1"- biid* tarí!re!' ...

;..]]:li.:.';-..l- ..'-.

l l lf i l ' l!rsltÚr $.i l l\i l i

A Közlerrziínvek

Az 1877. janafu 2I-i számbanveti fel a fővároshoz csatoláslehetőségét mint olyan té-mát, amely erősen foglalkoz-tatja a község összes po|gárát.

Mivel - erre azidőre utalva - az tJgró-mono-gráfrában még csak periferikus célzást semtalálunk, azt kell gondolnunk, hogy ez csakamolyan szokásos űjságlrói fogás az érdek-lődés fenntartására, a nagyobb pé|dányszámeladására. Az Ujpesti Ertesítő szerint nem kö-zeli döntésrő|van szó, hiszen a község anyagihelyzete ezt nem is tenné lehetővé, a politikaikörülmények sem kedvezők, de a jövő szem-pontiából mégis érdemes foglalkozni vele. otpontban foglalja össze az,,igen'' lehetőségét,ezek közül kiemelkedő a kultúrával kapcso-latos észrevétele. A fővárosban _ írja _ az isko-laügy, a kulturális kány, a köznevelés és kii-lönböző erkölcsi institúciók megállapodottab-bak. Az igenlenes döntés mellett sző| az is,hogy a község közigazgatása minden tekintet-ben már készen van ug'yan' de a humanisztikuscélok elérésében támaszt nyerne. A ,,nem,, aztjelentené, megmaradna az önkormányzatönállósága, s a jelenlegi lakosság a,,vá|asz-tási qualificatio miatt nem veszítené el vá-|asztási jogait,,.

Az egyházi hírek is figyelmet érdemel-nek. Egy olyan korszakban, amikor a feleke*zetek közötti ellentét meglehetősen kiélezettvolt, korát messzemenően meghaladó ,,öku-menikus'' gondolkodásra vallón, egytormasúllyal szárrio| be a ktilonböző va||ások életé-ről. A jamtár 2I-i számban például az olvasha-tó, hogy az újpesti református' egyház keresz-telési edényeire IllekVince kat. plébános 2 Ft-ot, azizraelita Seligman orvos ugyancsak 2 Ft-ot, Szerényi Kázmér és Szerényi Felicia 30-30kr.-t adományozott.

Aközség támogatását más területen is alakosok anyagi hozzájárulásával gondolta elő-mozdítani. Gyűjtési akcióban való részvételrebazdíga az o|v asőkat közkőfl7ázi b erend e zés ekbeszerzésére. A felsorolt adakozók közül ki-emelkedik egy névtelen' magas állású állam-férfi, aki 100 Ft-ot ajánlott fel földtehermen-tesítési köwény formájában. A gyűjtés végsőösszege 11ó Ft volt. Az összeg csekély voltamiatt a szerkesztő keserűen jegyzi meg: ,,Saj-nos a község lakói nem figyelnek erre az égető

Közlemények

szükséget képező a|apra,,. A pénzt a felhasz-nálásig takarékban helyezik el. Nem h"gy-hatjuk figyelmen kívül ,,M..,y űjság1rő,, jőúz|ea érzékű' kettős céLt szolgá|ó hírét, hogytudniillik az Ujpesti Ertesítő szívesen lenne azUjpesti Társaskör közlonye (a körnek 159tagja volt). Nyomban népsierűsíti is a kört,hírtll adja, hogy a kör fogyasztási osztá|yánakszándéka a tagok számára kedvezményekbiz-tosítása élelmiszerekre, vasúti, hajőzási, fiirdő -és színbázjegyekre, magyar és kíilföldi lapoke|őfrzetéséte, sőt tewezik egy kölcsönkönyv-tár a|apításátis.

Minden je| arrra utal, hogy a szerkesztőelsősorban az értelmisé get vár.1a a Iap e|őfrze-tői és olvasőiközé. ATárca rovatban a Tur-genyev-elbeszélés mellett értékes, színvona-las művészi és irodalmi műveket jelentet meg,könyvismertetéseket tesz közzé. Beszámolpéldául Liszt Etzsébet oratóriumának pró-báiról, kottákat ajánl Rózsavölgyitől' fe|hfu,1a afigyelmet az Aigner Lajos Váci úti MagyarKönyvesházában kapható elegáns kiállítású,szalonolvasmányt tatta|maző,A világfi albumacímű kötetre. A zene iránt érdeklődők figyel-mére tarthat számot Az ő- és középkori zene-történelem című kötet. Hírt ad a NemzetiSzínház jelesebb színészeinek fellépéséről,valamint nevesebb kiilföldi énekesnők ven-dégszerepléséről.

Erdemes egy pillantást vetni a hirde-tésekre is. Feltűnő, hogy aránylag kevés hir-detmény olvasható az utolsó oldalon. Közöt-tÍik is sok nem újpesti, hanem fővárosi cégru-lajdonost népszeriísít. Kiemelkedik részle-tezéséve|, pontos ármegjelölésével MolnárIswán újpesti sző|ősgazda aján|ata, a|<l aYácj7 ' szám a|atti házában mindenfé|e nagyságú'minőségi palackos bort kínál. Ujpesti vo-natkozásű az E|ső Magyar Altalános Biz-tosító Társaság újpeswidéki fiókjának hirde-tése. Helyet kap a pesti Hatvani út 2.-benIévő Szentki ráIyi és Treutner.könyrnyomdahíre is, ugyanis az l/jpesti Ertesítőt is ittnyomják'

A lapból a mutatványszámma| együtt ötszám je|ent meg. Megszíínésének okát csaksejthetjük. További sorsáról nem tudunk. AzUjpesti Ertesítő számai megtalálhatók mikro-filmen az Ujpesti Helytörténeti Gyííjte-ményben. E

ui,hi-{gÍ: 15

Jorsver AxonÁs

En és az ükapám

Négygenerációs csa|ád va-gyunk.

Ami ezúttal praktiku-san annyit jelent, hogy en-gem is a nagyanyám nevelt,

és őt is a nagyanfa, amiből sok mindenkövetkezik, például az, hogy az én életem-ben az ükapám játszott olyasféle szerepet'amit másnáI a nagyapák szoktak _ ná|am ővolt a következő generáciő, noha amikormegszülettem' persze mát tégen nem élt.De a nagyanyárn aztán épp eleget meséltróla meg arróI az éIetrőI, amit mellette éltkisgyerekként a múlt század első évaze-deinek Ujpesq'én, s minthogy családunkmás férfitagjaira - ilyen-olyan okokból _

kevesebb fény esett akkoriban, nem csoda,hogy gyerekkoromban nekem is e sosem lá-tott őS' ükapám voLt az esytk példaképem.(A másik meg a Szusza.)

Volt egy jelenet, ami oly erősengyökeret vert bennem, hogy vaIahányszoraz ikapám szóba került otthon (és ez igengyakran megtörtént), e|őszór ezt láttammagam előtt. Egy daliás, egyenruhás, kac-kiás bajszú férfi képe merült föl előttem, akiIyukasztőját kardként vonva ki, szálegyene-sen ü1 egy nyereg nélhili lovon, mögöttehárom, utasokkal telt szerelvény: merthogylóvasúti ka|auz vo|t az én ükapám, az uj-pest_rákospalotai lóvasút megbecsült ka-|awza, később Íőka|auza, akit ny'ugdíjba vo-nulása után is szabadjegy illetett meg min-den pest-budai vonalon, beleérwe mind-három hidat'

Nem tudom, miért képzeltem ily hu-szárhadnagyosÍa ezt az ukapai foglalkozást,hiszen a lóvasúti kalauz, valljuk meg, a való-ságban jobbára nélktilöz minden romanti-kát. De hát én, amikor az l'Jkatyai történe-teket hallgattam' öt-hat éves kisgyermekvoltam, akinek leikében a lóvasút meg az in-diánösvény még nem válik élesen szét, s akieg'yszerre akar masiniszta lenni, meg cen-tercsatár, kaIauz, sztepptáncos és persze

űjságírő. S aki nem érti még, de már ponto-san érzi azt a vi|ágot, amiben é1. Tudja jól'hisz az elsők kozott tanították meg neki,hogy a család, amelÉe születnie adatott,köztiszteletben á1ló' érdemdús família, s ne-ki

"gy élet is kevés lesz, hogy felnójön e

feladathoz: megfelelni a családi hagyo-mányoknak. S tudja aztis,hogy ez a csa|ád,eZ a történet, amely mélyen összefonódik ekisváros histíriájával, a híres ükapával kez-dődik, ezernyolcszázhetvenben, amikorUgró Károly, a nagykőtösi szabó megérke-zik lJjpestre.

Arra a gyermeki kérdésemre, hogymiért jön el valaki Nagykőrösről, akinek ottkiterjedt család1a é| évszázadok óta, rokon-sága belepi az egész alföldi várost, aki teháttöbbé-kevésbé biztonságban tudhatja ma-gát, a|<l alany,t jogon is rangot vívott ki ma-gának, hisz tudására büszke tagsa a helyi sza-bócéhnek, nagyanyám azt Íele|te, a tadőbajmiatt. Tudniillik Ug.ó Károly megkapta aszabók szokásos betegségét, az orvos ezéttazt javasoLta neki, válasszon valami más pá-Iyát, ahoI sokat mozog, és szabad' levegőnlehet - ükapám tehát a vaspáIyátváIasztotta.Es keresett hozzá egy jő Ievegőjíi, tiszta, kisfalut, a Duna mellett, így esett Ujpestre aváIasztása, Hogy aztán e falvacskából mégaz ő éIetében lüktető, poros-gyáfos nag'y-város lett, egy vaLősáeos Chicago, arcó| őmár nem tehetett. A tüdőbaj mindeneserremegszeppent e merész |épés láttán, merthamarosan visszavonult, és nem is jött előtöbbet: ükapám szép kort ért meg, hewen-hat évesen távozott az é\ők sorából.

E vá|asz egykor tökéletesen megfeleltnekem, csak éwizedekkel később, amikorsok mindent tudtam már a családomról. awlágrőI, és jól meg tudtam kiilönböztetniazindiántörténeteket az igazi történetektől,mondom, csak akkor gondolkoztam el azon,hogy nem talált valaki egy alföldi paraszt-városban _ az ezeÍÍ|yolcszázhawanas évekvégén_ olyasféle munkát, amit szabad leve-

Úitm**:I6 Közlernén,vek

1)

gőn kell végeznie. Miért kell csapot-papototthagywa elvándorolnia valahova, ahol sen-kitnem ismer, ahol senkire nem támaszkod-hat, ahol rnajd, .harmincévesen kezdhetielölről az é|etér? Es főleg hogy van az,hogya mi családunkban, ahol o1y nagy becsbenáll a múlt, ahol számon tartunk minden régidiplomát, fényképet, ahol gondosan őrizge-tiink elsárgult iratokat és folyton kiegészí-tett csáládfákat, egyetlen kőrösi rokont nemtartunk nyilván? Egyetlen történet nincs aIegendáriumban, amely az alfö|di városbantett látogatásról szőIana, váw az ottaniakfeItíinéséről Ujpesten, egy kis Vidéki rokonbefogadásáról, bármiről. Nagykőrös egy-szeríi'en nem létezik nálunk, a mi családunkUjpesten született meg a semmiből, ezer-nyolcszázhetven őszén, amikor az akapámleszállott itt a vonatról vagy a társzek&rő|.

hogy aztán családja győzelmesen belepje avárost, évszázados nyomot hagyva benne.

A' vá|aszt a nagykőrösi reformátusgyülekezet anyakön1'veiben találtam meg,két év előtt' Abból deriilt ki, hogy Ugró Ká-roly helyi szabő nyolcszázhawanöt áprilisnegyedikén veszi feleségül a nála hat éwelfiatalabb tlnyi Máriát, ó-kécskei lakost, akiekkor már, a bejegyzés tanísága szerint,menyecske. (Ami annyit jelent, hogy teher-ben van első gyermekével, a rövidesen meg-születő Gyulával.) Fzígy együtt sok lehetettennek a huszonhárom esztendős fiatalem-bernek' akinek Kőrösön naponta kellettszembenéznie a családban, a céhben, atemplomban a közösség ítéletével . Ezt a terhet nem kívánta tovább cipelni Ugró I(á-roly, s ezért keresett egy olyan pontot avilágban, ahol senkit nem ismert, s főleg,

I

Úiu"eEr.":I7Közlerrzények

ahol senki nem ismerte őt. Ahol tiszta lappalindulhatott.

Így letttink ujpestiek. S ez a titok(amelyet, úgy sejtem ) ewszet s mindenkor-ra eltemettek magukban) sarkallja arrz acsaládot, hogy megmutassák, mennyit érnekvaIőjában. Ez vezérIi őket, hogy mindháromgyermektiket taníttass ák, bo gy mindhárom-nak diplomátadjanakakezébe, s hogy olyanambíciókat táplá|janak beléjük' amely ele-gendő legyen egy egész életre: az egyikiik-bő| jogász lesz, aztán polgármester Ujpes.ten' a másikból fővámaszt, a harmadikból, aIánybő|, tanító. Es művelt, érdeklődő, nyi-tott polgárokká válnak mindhárman. Azestrk könyveket, cikkeket ír, zenét szeÍez, anótáit ma is éneklik, a másik gyönyörííenhegedül, a harmadik szépen zonpoúzik. o|-vasottak, lépést tartanak a kor tudományosés irodalmi átamlataíval, ismerik és uraljákazt av1Iágot, amelyben élnek. Ketten közü-lük szép vag.yont gyÍíjtenek, és a harmadik-nak is kiheverhetetlen ambíciőja marad' ez _hogy nem sikerül' annak részben a törté-nelem, részben a párváIasztása az oka.

Akárhogy is: nagy karrier mind ahárom.

Persze abban, hogy az Ugró gyerekeki|y szép páIyát futottak be, szerepe volt aszerencsének is. Hatvanöt és hewenkettőközött születrrek, akkor nőnek föl tehát'amikor ez az orczág legszebb éveit éli _ adualizmus virágkorában. Amikor tényleg ki-

tágulnak a lehetőségek,. amikor hirtelenmegnllnak az íj utak. Es ott (Ujpesten),aho| ez szinte had,ányozoúanigaz: ahol egynag1'város nő ki ezekben az években a sem-miből. Annak tehát, aki elszánt, aki tehet-séges, szorgalmas, lehet itt tere. S minthogyazIJgrő gyerekek ilyenek voltak, nekik lett.

Mindez azonban nem csökkenti aszememben Usró Károly és Unyi Mária &-demeit _ sőt' Élt itt, ̂ vá,i úi l.-ben egyhajdani szabő|egény meg egy hajdani cse-IédLány, az eg5ltk lóvasúti ka|auz, a másikháztartásbeli, eg.yszobás, földes lakásban, }rettenetes szegénységben, valahol az analÍa-betizmus felső határán' tudásukat a kalen-dáriumok ismereteiből meríwe, és felnevelhárom olyan gyermeket, akikre nagypolgáricsaládok lehetnek büszkék. Egy nehéz sorsúházaspár, akik csaknem ötven esztendőtéltek együtt, és megmutatták önmaguknak,hogy nem a kőrösi károgóknak volt igazuk.

Azt persze, hogy milyen áratfizettek ezért, nehéz lennema már megmondani. Annyibizonvos, hogy amikor nag'y-anyám, kisgyerekként, a Váci

utcai lakásban élt, nem volt ott túl vtdárn azélet. IJgró Károly hallgatag, magának valóember volt, hivatalos útiairól hazatéwe ak-kurátusan kiteregette az eryennlbájáta szo-bai székekre, aztán leült az ámbitusra pipáz-ni. Az otthoni életet Unyi Mária igazgatta,biztos kézzel és kellő szigorral _ nag5,anyámtízesztendős korára már iártas voLt a főzésmeg a hímzés tudományában, de megszólal-nia nemigen volt szabad, csak ha kérdezték.Aligvárta hát, hogy anagyszilői szigor alólkiszabadulva nyáraÍ\ta lemehessen a szülei-hez Tápiőbicskére. Mindenesetre tény,hogy Ugró l(íroly akkor sem változtatottéletmódián, amikor framár aváros első em-bere volt, tehát nyilván megtehette volna.A , ' ,Eppoly puritánul élt, mint addig, semmitnem fogadott el magasra jutott gyermekei-tőI. Nyrgalmazott főel|enőrként is ta-gaszkodott az ewentfLhához, egyháztaná-csos lett az ujpesti református gyüleke-zetben, megállta a helyét saját jogon is.

A családi sírbolt mindenesetre velekezdődik. Ha megteheti, nyilván ez ellen istiltakozott volna. Ü

a

Az Ugrő csalód sírboltja a Megeri úti temetónen

18 Úi'r'n*: Közlent,ények

Dn. VÉnrBs Llszró

Az els ő űjpesti orvos,aki nrdományos Íokozatot szetzett

Dr. Lőránd Lász|ő 1903'szeptember 9-én, Budapestenszületett. Edesapja a BudapestSzékesfővárosi KözlekedésiRészvénytársasá g tiszwiselőj e,

édesanfa vanőnővolt. tt gyermeket neveltek.A''l" korán özvegységre jutott. Csak nehézkörülmények között, családi támogatás nélktilfolytathatta tanulmányait. Az újpesti államiÍőg;mnázfumban a néhai nagyhírí főrabbi, dr.Venetiáner Lajos oktatta a zsidóság történetére,tanaira és liturgiájára. Tagja volt a Kadimahzsidó cserkészcsapatrak, majd az újpesti csapatparancsnoka lett. Utódja ebben a beosztásbanbarátja, dr. Halpert Salamon, a későbbi tapolcaifőrabbi volt, akit a deportáláskor híveivel együttgyilkoltak meg a németek. Erettségi után, nohajeles eredménnyel fejezte be gimnáziumi tanul-mányait, az a|<kori ''numerus clausus'' törvénymiatt magyar egyetemre nem vették fel. Félévig banktiszwiselő volt, keresetét összegyííj-tötte, és a prágai német eg.yetemre iratkozottbe. ott tanult fél évig, utána a pécsi tudomány-egyetem hallgatója lett. Tanítómesterei közülkiilönösen a szülész-nőgyógyász professzort,dr. Scipiades Elemér egyetemi tanárt szeretteés becsülte, mindig nagy elismeréssel nyilatko-zott ró|a. Az újpesti zsidó hitközség anyag;l' tá-mogatásával a pécsi zsidó menzán ingyen ka-pott élelmezést. 1928. március 28-án avattákorvosdoktorrá. Mivel kőrházi fizetéses státustnem kapott, a Rókus Kőrház Gyöngyösi útiszi|ő- és nőbetegosztáIyán ingyenes állásbangyakornokoskodo*tt. 192i -tő| óiz -ig ̂ , Ú ip,,-ti Szülőotthon alorvosa vo|t. |937-ben a BudaiIzraelita hitközség megválasztotta a BárányOszkár nevét viselő Margit körúti rendelőinté-zet nőgyőgyász főorvosává. ott dolgozottI9a4-ig. A német megszállás idején a hitközségrendelőintézete nem működött. Munkaszolgá-latosként a Fővárosi Elektromos Művek Drávautcai bunke rkőrházában teljesített szolgálatot.A nyilasok hatalomáwétele után Nemes Iswánrákospalotai római katolikus plébános bújtatta

Közlemények

családjáva| ggyütt a felszabadu|ásig.Ez idő utánaz újpesti Arpád Kőrház szülészeti és nőgyő-gyászai osztá|yának főorvosa, majd a kőrházigazgatő főorvosa volt. osztályán számos kiil.földi (lengyel, cseh, német, jlgosz|áv, amerikai)orvos ismerkedett meg a fájásméréssel és tanul*mány o zta fájástani me gállapítás ai t.

1950' május 10-én a Pázmány PéterTu-dományegyetemen magántanári képesítéstnyert' 1950. október 18-án a Tudományos Mi-nősítő Bizottság a kandidátusi fokozatot ítéltemeg neki. Ujpest történelmében ő volt az e|sőorvos' aki tudományos fokozatot nyert. Rend-kivüli eredményeit osszegző nagydoktori érte-kezését a Tudományos Minősítő Bizottság nemfogadta e|' 1966-ban, szellemi és frzikai erejé-nek teljében, nyugállományba hildték. Nyog-díjának szerénysége miatt kényszerült arra,ho gy rende|őjntézea szakorvosi állást vállalj on.I97 8-ban dtdÍl!- ; 1 988-ban gyémántdiplomátkapott. a Debreceni orvostudományr EgyetemSemmelweis-emlékéremmel ttintette ki.

1990. február 22-én váradanul, csend-ben elhunyt. E

Dr. Lőrónd Sónd,or

Úinn*ri T9

SzorrŐsY MARIAI\INE

Strandélet Ujpesten

A fővárosban már 1836-banállt tutajokra erősített uszodaa Magyar Tudományos Aka-démia előtti partszakaszon. Akésőbbi Budapest területén

I839-tő| a hajókikötők szaporodása miatt ren-delet tiltotta uszoda létesítését.

gp.'t ekkor még hegyközségként csaknéhány lakossal dicsekedhetett. A településfejlődése nyomán itt is szükségessé vá|t egyilyen építrrrény létrehozása, annál is inkább,mert a últaiha1őzás egyre veszélyesebbé tettea szabadvtzbenvalő firdőzést. 1888 nyarán aközségi bíró kénytelen volt a fo|yő újpestipanszakaszán egy területet felméretni és cö-löpökkelLcúizettj ott, ahola lehető legkisebbvolt a baleseweszéLy. Ugyanez év novemberé-ben Fornheim Dávid elnökletével 3000 Ft tő-kével részvénytársaság alakuit egy újpesti,fából készült Duna-uszoda építésére. (A társa-ság vezetőségt tag1ai voltak még: SeligmannMór, Csepcsányi Béla, Winternjtz Gyula.)Ténykedéstik nyomán 1889 júniusában aLő-wy-féle fakereskedés melletti partszakaszon(ma: a lózsef Attila utca végénél) lakosságihaszná|atta megnyílt az lszoda. A megnyitótnagy sietséggel rendezték, még a hatóságiszemle előtt, amire pedig - a korabeli sajtószerint _ naw szükség lett volna, meÍt azuszoda,,á|Ióvízben és oly helyen áII, ahol a wza nyáyi' időben rendesen btidos szokott lenni''.

A'20. század első éveiben azUTE márfoglalkozott úszók edzéséve|, bát a szakosz-tály csak 1910-ben alakult. Tréningjeiket aNépsziget melletti Duna-szakaszon tartották.A szabad víz azonban nem volt alkalmas rend-szeres eőzésre, a frissen megalakult szakosz.tály támogatására az önkormáÍLpat áthe|yez-tette a fauszodát. Az Ujpesti Napló 1910. jú-

nius 19-i száma szerint ezze|nem kis megle-petéSt okozva a lakosságnak ,,Amióta Ujpes.ten uszodában is fiirdenek, azőta aZ a tozo9aállapotban lévő uszodának nevezett valami, a

József ttcza dunai végénél volt mindig elhe-Iyezve, s jó is volt ott, meft megszoktuk, megazután nincs is miórt mutogatnunk, sem azonalkotást vagy tákolmányt, sem magunkat. Smit eszeltek ki? Hogy valami változatosság le-gyen, valami űj, hát e bárkáta hajóhídho z ái|í-tották, hogy a Pestről jövőklássák,hogy azuj-pestiek fiirdeni is szokak s még a hideg víztő|,illetőleg e zavaros létől sem félnek.'' lu árhe-|yezés az építmény Íe|t$ítá'sáva| jfut egyutt, AzEhrenwald Vilmos ésLászlő fakereskedők ál-tal biztosított anyagot Schreiber Gyula asz-talosmester iránytásával dolgozták fel. A 100méteres versen)rmedencévé alakított területettutajokon úszó kabinsor választotta el a ha-jőzási úwonaltól, a szárazfö|dről keskeny fahí-don át lehetett megközelíteni, innen indult acsőnakjárat Illik Viktor híres népszigeti ha-|ászcsfudájába is. Ez a pá|ya már nemcsak arendszeres edzésekre, hanem úszóversenyekreés wzipőlő-mérkőzéselre is alkalrnas volt.

A hosszú életÍí létesítményben az 1920-as évek végétő| csak edzéseket tartottak, és alakosság úszkálhatott. Igaz a helyiek nyári

,'strando1ásra,, a Lidőnak nevezea féisziget(ma: }tegyeri csárda mögötti terület) homo-kos, ligetes partszakaszát részesítették előny-ben a körn}'ezetszépsége és nem utolsósorbaningyenes használata mi aft. Ez a,,strand'' azon-ban a folyó sodrása miatt sok á|dozatot köve-telt minden évben. Emiatt l936-ban a városegy motoros mentőcsónakot szeÍzeft be a baj-ba jutott ffudőzők megsegrtésére. Allomása aFiirdőzők az ujpesti ,,Lidő,,-n

Úi'ni'n*:i20 Közleruények

trianoni gátnáI volt. A rendőrség á|ta| tatton.ügyelet oly sikeren működött, h.-ogy a követ-kező évben a főváros át akarta venni. A bu-dapesti kapitányság felszólította a szo|gáIatotteijesítő rendőröket, hogy a budai oldalon azesztergomi hídig cirká|janak, vigyázzák afurdőzőket. Természetesen Ujpest mint tulaj-donis ehhez nem járult hozzá.

Az l930-as évek közepétől több más, anyári meleget enyhítő intézkedést is tett a vá-ros. Elsőként a Toldi utcai óvodában épíne-tett dr. SemseyAladfu po|gármester nyári ,,lu-bickolót'' a gyerekeknek. Ez az intézményazonban nem működött egész nyáron, így azóvodafelügy e|ő bizottság 1937 .'ben javaslatottett, hogy minden nyáron is üzemelő óvodá-ban készüljön egy-egy gyermeklubickoló.

Ujpest két, egész évben működő ftirdő-je, az Arpád úton lévő kádfurdő és a Beniczkyutcában lévő Neptun, majd Erzsébet fiirdő isfogadta a vendégeket. Az Etzsébet flirdő fel-űjítását t932-ben végezték el, erről a Buda-pestvidéki Ujság június 23-i száma számolt be.,,Szenzáciős az ujpesti Beniczky uccai gőz-fiirdő. A híres kolop-rádiumos iszapftirdőketés gön gyöléseket kiríínő en képzett ápolók [kal]és ápolónőkke|végeztett a teljesen modern be-rende zésíí ftird ő j ében. Külön |llde gwz- gy ő gy -intézet, Kényelmes elegáns ftirdőszobák.Olcsó árak. Nem kell a reumás beteseknekPestre járni. A kolopi gyógylszap.'oJá, h"-tásátvt|ágszerte ismerik' A földszinten a meg-nagyobbított és újonnan berendezett gőz-fiirdővel Ujpest legelegánsabb intézménye aBeniczky uccai ftirdő.''

A nyíri strandfiirdő kérdésének megol-dadansága több elképzelést is szült. Egyik sze-rint a Szent Lász|ó téren alakítottak volna kiegy többmedencés létesítrnényt, me|yhez a pa-mutgyár szolgáltatott volna meleg vizet. Rövi-desen kideriilt, hogy ezta gyár nem tudja fo|ya-matosan szolgáltatrri , ezétt t937 -ben dr. PávaiYajna Ferenc m. kir' főgeológus vezetésévelmélyfrirásokat végeztek, melynek eredményeszerint a lóversen1,pálya melletti területen talál-ható legmagasabban sós-jódos győgyvíz Íö|d-gáz |aséretében. A gázt a főgeológus a ía |<:-emelése mellett ipari felhaszná|ásra javasolta.Ez az e|képze|és azonban csak terv maradt.

I936-ban kezdték építeni az EgyesültIzzó|ámpa Rt' és azUTE közös l,tzitelepét. A'két évig tartó munkálatokat sokszor akadá-|yozták,lassították a Duna áradásai. 1937 ta.vaszán a partot a stranddal összekötő hidat vit-te el a vtz, mely helyett vasszerkezetíit építet_tek, a híd ma is áll. Egy más alkalommal íg5rszámo| be a Független Ujság 1937. június 5-iszáma: ,,Az épij.lő UTE-dunafiirdőt ismétmegrongálta az áradás, azért ny4|t meg a régiuszoda. [...] Ertesülésiink szerint a dunafiirdőépítkezése június v égér e feltétlenül befej ezéstnyer. A megnyitás július elején történik, ami-kor is az ideiglenesen üzembe helyezett UTEuszodát lebontják.'' A nyitás éppen egy évtgváratottmagára. A dunai fauszoda napja 1938.július lO-én áldozott le végleg, amikor azEgyesült lzzó|ámpa és Villamossági Rt. több-medencés uszodáját és nyári. strandfiirdőjétnemzerközi úszóverseny és vízipó|ő-mérkőzéskeretében felavatták. !

ViWS"*Vízilabda.rnérkőzés a danai fauszad.líb an A Tungsram strand, nagmed,encéje az 1930-as éaek kguégén

Közlemények 2 l

Dn. Krusre GyÓncy

A Palotai-sziget

Az újpesti emberek kedvelt ki-rándulóhelye, a Palotai-szigetva|őjábanma már félsziget, hi-szen több mint egy kilométe-res szakaszon a parthoz kap-

csolódik. A kavicsos parton hamar szemünk elékerül egy kissé mélyebben fekvő terület, ame-|yet az év nagy részében sekély á||ővíz borít. Avíz nemcsak a sziget békáinak kedvelt tartózko-dási helye, hanem nyáron több szitakötő-nem-zedék megjelenését is lehetővé teszi. A terüle-ten eddig öt védett kétéltíí fajt, a zö|dvarang'yot'a levelibékát, atavi bélcát, a vöröshasú unkát ésa pettyes gőtét sikerült megtalálni. Továbbha-ladva elérjük az ártéri fiiz-nyár ligeterdőt. Ala-csony wzá||ás esetén itt a folyómeder hosszú-idejíi wzborítás után szabaddá váló hordalékántöbbségében e gyéves növényfaj ok alkotrrak pio-nír növényzetet. Gyakori domináns fajaik a kti-lönféle káka- és szittyófélék. Ezek az é|őhe|yeka vegetációs időszakjelentős részében vízbort-tás alatt állnak, ezérta rövid tenyészidőszakmi-att a g.yors életciklusú, egyéves növények meg-telepedésére van mód. A talajt étő gyakoriwzá-ramlás kimossa a szerves anyagokat és a növényitápanyagokat innen, ezért ezeken a helyekendús gyomnövényzetnem tud kialakulni. Ezeketa tészeket nagy alkalmazkodóképességű, a min-dig szárazon maradó részekről gyorsan szétter-jedni képes rovarok népesítik be, mindenek-előtt kiilönboző futrinkafajok. Közülük hilonemlítésre érdemes a pilláscsápú futó, mely ha-zánkbanaránylag kevés helyről ismert, és a me-zei futrinka, amely védett faj.

A part mentén alakulnak ki a cserje ma-gasságu ligeterdő-társulások is, amelyek a fo-|yő{lz által lerakoa hordalékon fejlődnek Fásnövényeit túlnyomóré szt fiizÍqok alkotják. Ezeka termőhelyek évente több hónapon át is vtz alátkerülhetrrek, de aszályosabb években az e|árasz-tás el is maradhat. Benne többnyire afehér (liz, acsigo|ya(tiz,amandulaleve|íí'{lízagyakori.

A gyepszintben az egyéves, a zavarástjő|tíírő úgynevezett ruderális növényfajok hono-sak, mint amilyenek a disznóparéjÍé|ék, a fé-

- ?- r rr, *-*o r..1, r. o..22 U,P.e.sÍ..t

nyes laboda, a libatopfélék, valamint a mocsárigyomok. A gyomnövények köztil a szelíd, a kes-kenylevelű és a borsos keseríífíí a gyakoriak. Asubás farkasfog is mindenfelé jelen van. Ez afészkewirágzatű növény a nevét farkasfoghozhasonlított termésének köszönheti, amely mind-untalan beleakad az erre kirándulók ruhájába.

A Duna menti bokorfiizeseknek a folyótájképi jellegének kialakításában és a folyoparttermészetes állapotának megőrzésében nélkíi-lözhetetlen a szerepük. A bokorfiizesek pusztu-lásának leggyakoribb oka a csapadékhiány miattkialakuló, tartósan alacsony vtzállrás és talajvíz-szint csökkenése. Ezek a cserieszint részlegesklszáradását és az agresszíven ter1edő gyom-növények eLbwjánzását eredményezik.

A bokorflizeseken áthaladva jutunk el aDuna alacsony átteftn kialakuló (tiz- és nyár-ligetekhez. A felső lombkoronaszintben a fe-h& |liz, a törékeny fíiz, a Íehér és fekete nyárjelenik meg. Az alsó lombkoronaszintben a zöldjuhar tömeges. Az erdőnek ezenarészéna csei-jeszintet fő|eg a hamvas szeder áthatolhatatlanbozőtjai képezik.

Az a|jnövényzetben gazdag |ágyszárunövényzettel találkozunk. Egyes terÍileteken ta-vasszal tömegesen virít a salátaboglárka, amely-nek levelei salátaként fogyaszthatók. A kiilön-böző sásÍajok mellett a mocsári növények gya-koriak, mint a mocsári ga|aj, a mocsári nefelejcs,valamint a nád, amely a kicsiny tisztások széleinalkot összefiiggő á||ományokat. A fák alatt sok-felé előfordul a kis virág6 nebáncsvirá$, amelyközép-ázsiai eredetíí faj. Az aljnövényzetbentömeges még a nagy csalán, a|aza talajú gyom-társulásokban gvakori piros án'acsa|án, de afa-törzseken felfutó borosn án is terieszliedik itt-ott a gvepsz.intben.

Az erdő alacsonvabban feh.ő teriileteinaz áradásokután is l-isszamarad a víz, ame|y aI-kalmas he|ye az alacsonvabbrendű vtzi á||atokmegjelenésének. A pocsolyákban sajnos igengyakoriak a csípőszúnyogok is. A rovarok közüleddig 150 fajt mutattak ki a területen, amelyekkoztil 10 védett fai. A leeértékesebbnek mond-

Ktizlemények

ható bogárfauna az &eg Ííizfá|dtoz kötődik.Lombozatukat számos levélbosár és ormánvos-bogár, valamint a kis színjáts Ja |epke t,e,nyai^fogyaszga, a még é|ő fák elhalt részeiben pediga diófacincét, a pézsmacincér, a pompás irág-bogár és a frizÍarontó lepke |árvája fejlődik. Akorhadásnak indult, de még lábon álló fák tör-zsén éjszaka rujzik a sötét kéregbogár, a komorkéregbogár és a fiizÍa-gyászbogár. A fíizfák o|-dalán gyakran láthatók a sátgz gévagombaé|énk színíi' telepei, melyek szintén gazdaggombafogya sztó bogárfaunának adnak otthont.Közöttiik legfeltűnőbb a borsó nag5rságű,,feketealapon sárgán mintázott poszogó taplóbogár. Amár kidőlt és szinte teliesen elkorhadt törzse-ket a kis szarvasbogár és a bíborbogarak veszikbirtokukba. Kifejezetten a nyárfá|<ra jel|emző askarlátbogár, mely a tokozottan védett fajok kö-zé tartozik. A sziget száraz gyomtársulásaiban éla védett áitatos manó.

A sziget jelentős zoológiai értékétképezia gazdag puhatestíí fauna. A csigák egy tésze aDuna áramlővizében él. Ilyenek a védett rujzoscsiga, a folyamcsiga' a pettyes csiga és a megle-hetősen ritka, szintén védetr lrupos kerckszájűcsiga. A pangóvizes-mocsaras részeken gyakoriaz é|es csiga, a tányércsiga, a lemezcsiga és afiilcsiga. A szárazfo|di puhatestííek közül a bo-rostyánkő-csigák, a paúnycsigák, az orsócsigák,

a szőrös csigák és a védett csíkos bokorcsigák azerdő nedves avarjában élnek. Az a|jnővényzet-ben gyakran szemtink elé kerül a márvátyozottcsiga' A szennywztiszútő körny ékén szárazság-tíirő fajok, mint a zebracsiga és a sokfogri csigaélnek.

A madarak számára többféle fészke|ő. éstáp|á|kozőhelyet kínál a sziget. Eddig 23 ma-dárfajtta|á|takitt, de ez a szám a jövőben való-szitnűleg még emelkedni fog. A leggyakrabban|átható Íajok az örvös galamb és a védett sárga-rigó. Erós populációi élnek a fiizesben az oÍ-szágszefte elterjedt nagy fakopáncsnak, demegtalálható a zö|d ktillő, sót alkalmankéntmegfigyelhető a vöröskönywes fekete harkály is.A nádasok védett faja a nádiposzáta és a kékci-nege. A nylt vízfelileteken a tőkés réce és aszárcsa gyakori.

Az odvas fíizfák alkalmas búvóhelyet je.lentenek a törpe denevér, avízi denevér és a kö-zönséges korai denevér kolóniák számára. Avé-dett rovarevő emlősök közül a keleti siin és azerdei cickány a fiizeseket és nyárasokat lakják.

Hazánkban a [íiz- és nyárligeteknek mamár a|ig akad termés zetkózeli á|Iománya. Ezértis állíthatjuk, hogy a zsúfolt Váci úttól szintenéhány méterre h3ződő ártéri erdő nem túlsá-gosan nagy kiterjedése ellenére is értékes zöldszigete Ujpestrek. I

A Pahtai-sziget

Úin"qsi:Közleruények 23

TórH MATÉ

Komj áthy Nradátr, Babits újpesti taníwánya

Babits Mihályt I9II nyaúnFogarasról az emlékezetes

,,ovidiusi magányt,, követőenaz űjpesti állami gimnáziumbahelvezték rendes tanárnak. Az

ekkor rnár országos hírnér,.vel rendelkezőkoltőnek újra lehetősége nflt arra, hogy kö-ze\ kerüljön a mawaÍ szellemi élet központ-jához, Budapesthez.

Lz I9II_I2-es tanévben ötödiktőlnyolcadik osztá|yig tanított mawaÍ nyelv ésirodalmat heti 3-3 őrában, hetedikben latintöt órában, egyben ő volt a hetedikesek osz-tálfőnöke és az iskolat ,,Máqrás király ön-képzőkőr,, vezető1e, Komjáthy Aladár BabitsosztáLyába járt, és emellett részt vett az ön-képzőköri munkában is. Itt figyelt fel rá aköltő, ekkor kerültek egymással bizalmaskapcsolatba.

Amint Komjáthy Babits tanát úr cimíiírásában megemlékezik egykori tanárárő|,eleinte kissé zavarban érezte magát osztály_tátsai e|őtt, amikor Babits egy-ew óravégén,bizalmas hangon így sző|t hozzá., ,,Fiam, hama délután táérsz, gyere el hozzám,,. Ké-sőbb azonban repeső orömmel vette a fel-

sző|ításokat, és lassan leomlottak a gát|ó ér-zések, melyek a tanárt a diáktól elválasztot-ták, éppen úgy, mint a regénybeli Tímár Vir-

91| és taníwánya esetében.Tanítványainak nem volt konnyíí Ba-

bits közelébe kertilni:,,ösztönszerííleg úgyigyekezett érzékenységét védeni, hogy azemb e r e ke t áLtaIáb an távo 1 tarto tt a magátőI,, _

emlékszik rávíssza Komjáthy -, ,,tudtommalén vagyok az egvet)envolt taníwányai közüI,aki _ már magam sem tudom, milyen okok ésvéletlenek során _ közelebb kerültem a lelké-hez, még pedig már akkor, mikor még taná-rom volt s mikor még az a nemes szeretet és

érdeklődés, amellyel fejlődésemet figyelem-mel kísérte fiatalos szégyenkezésem folytáninkább érthetetlen, mint örvendetes dolog-nak tűnt fel előttem.''

Babits valóban atyai szetetettel tekin-tett az ifú Komjáúy.^, erről tanúskodik aNy,rgatban 1915-ben megjelent A ,,Fiam-hoz,, címíi verse: ,,Daloljak mindenről, csakróla nem? / Szerényen, későn, mégis megje-|en, / egy dtága gyermek, a fiarn vaIőban, /

lélek szerint' mert mint apát a gyermek, / régúgy tekint: s én friss lelkébe róttam, / mi bús

lelkemben friss jövőre termett.''Babits és Komjáthy kozött igazi mes-

ter - tanítv ány vi s zony al akult ki. A l áto gatásokalkalmával a költő könyveket adott kölcsöndiákjának, ezekrő| pontos beszámolót várt el.Babits ekkor Rákospalotán lakott, egészen aközség végén, ott, ahol ,,az ablakon már a

mező mosolygott be édesen''. ide járt ki hoz-zá taníaán}-a. A magánbeszéleetéseken fe1-

rárulrak a ..poeta doctus végtelentil melegszívének kincsei.'.

A következő tanév novemberében Ba-

bitsot a tisztviselőtelepi gimnáziumba he-

Iyezték. Babits örült, hogy még közelebbkerülhet az elevenen pezsgő budapesti iro-

dalmi é|erhez. ,,E1ész boldog vagyok _ írta

anyjának- hosy Ujpesttől megszabadultam.''Amellett, hogy nem érezte )ó| magát Ujpes-

ten, örömét csak {okozta, hogy tgazgatőja aKomjdtfu Aladór, Babits Mihdly és Szabő Lőrinc 1921-ben

24 ÚíH"qs",* Közlernénvek

korszak egyik legnépszerűbb ifiűsági írőja,Gaá|Mózes lett, illewe hogy a tantesttiletbenegyütt dolgozott Dienes PáL|a|, a barátjáva|.A költő a Tisztviselőtelepen is, hasonlóan azújpesti gimnáziumhoz, mawart és latint ta-nított, osztá|yfőnők volt, és emellett vezetteaz iskolai önképzőkört.

Komjáthyval a Tiszwiselőtelepre ke-rülve is fenntartotta abaútságot, a fiatalem*ber gyakran meglátogatta Babitsot Szabókyutcai lalcásán. 1913 júniusában, éppen úgy,ahogy Tímár Virgil teÍ\rezte lélek szerintigyermekével, Babits Komjáthyval együtt in-dult olaszországba. A velencei Szent Márktéren véletlenül összetalálkoztak MőúczZsigmonddal és feleségével, aztán néhánynapot együtt töltöttek. Elmentek Veronába,a Garda-tőhoz, majd Babitsék elindultak Mi-|ánóba, Eszak-olaszországba, Svájcba ésFranciaországba.

Később Babits befogadta Komjáthyt aReviczky utca7. szám a|att|akÁsába is. Ekkormát afrata|aruwánynak jelennek meg versei aNy'ugatban. Később ide csatlakozott SzabóLőrinc is, aki szintén Komjáthyhoz hasonlóviszonyba kertilt Babitscsal. A háromszobás|akÁs kazépső szobájában lakott a két tanít-vány, ahá|ószobában maga a koltő. Azíj ma-gyar |ír a v a|ósá gos kö zp ontj a |ett ez a lalcás, s o -kan megfordultak itt a Nyugat nemzedékei-nek képviselői köztil. Rendszeresen leiárak aCentrál és a Baross kávéházba, ahol hosszúfuákat töltöttek el a Ny'ugat szerzjóivel alkotószellemi légkorben. Babits később KomjáthyAladárt és Szabó Lőrincet kérte fel tanúnak aTanner Ilonával kötött h ázasságához 1 92 1 -ben.

Komjáthy Nem hírért' nem utókorértkezdetíi verse a Szavak lánca c. kötetbenlátott napvi|ágot, 1 93 8 -ban. Ezért a kötetéért1940-ben Baumgarten-díjat kapott. E

Kom;Árnv ArepÁn

Nem Inírér..' nem utókotétt

Nem hírért' nem utókorértírom a verseket,valami nagy s titokzatosúrral beszélgetek

Mit bánom én, hogy Y,vagy X mint mond. A vénés ifú bölcsek zűgsanak,szaYam rideg s kemény.

Meddig lakom lalcásban ésmeddig hordok ruhát?P őtén-a földbe rak az IJraz örökléten át.

Elér a végső, nagy magány,A szörnyű hu||aházcsendjében fekszem s a világvígan továbbbokÁz.

Úinnx.:Közlemények 25

HmmexN Lxszrő

Istvánfr'p.,rnő

Ujp"'t város Í6ként azza|emelkedett ki a főváros kör-nyéki agglomeráció többitelepülése közül, hogy fej-lett intézményháIőzatta|,

gazdag infrastrukturális háttérrel rendelke-zett. Az intézmények egyike volt a vágőhid,melynek igazgatója hosszú időn keresztül dr.Iswánfiz F'rnő á||atorvos volt.

1903. december |2.én született.Erdélyből, a Háromszék megyei Sepsiszent-gy ör gyr ő| származott, |ófő széke|y családból'Apja helybeli kereskedő volt, édesanfa háromfiúgyermek nevelésére fordított gondot. A kö-zépső kapta koztiltik a keresztségben az Ernőnevet.

Sziilővárosában jfut elemi iskolába,majd az itteni hírneves Mikó kollégiumb an tz-nult. A nagy múltú, református szellemiségűkozépiskola széles körű tudást biztosítotc akatolikus családból származő Iswántr Ernőszámáta. 1916 őszén a román csapatokbetörtek Dél-Erdély területére, Sepsiszent-

wőÍW október 2-án megszá||ás aIá kertilt.Emian az egytkkozépiskoiai tanévet Késmár-kon töltötte. \régiil mégis Sepsiszentryör-gyön érettsé$zett.

Erdélyre a trianoni béke következtébennehéz idők köszöntöttek. A tanulni vágyőfiatalember _ számta|an társához hasonlóan,akik felett átlépett a határ - a marudék Ma-gyar ország fővár osába igyekezett. Jelentkezetta hadsereg funkcióit részben ástá|Ialő rend-fenntartó alakulatba, katonai szolgálata mel-lett tanulhatott, a hadsereg ugyanis az llyenfiataloknak biztosította a száI|ást és az el|átást.Ezze| párhuzamosan beiratkozott az á||atovvosokat képző főiskolára, ahol t927 nyatándiplomát szeÍzett.. Ezt követően a katona-ságtól leszerelt, hogy hivatásának élhessen.

Valentini Ferenc húwizsgáló távozásá.val ekkor üresedett meg egy státus az újpestivágőhídnáI. ̂ z18ű állatorvos 1927 májvsábankerült az intézményhez, és ettől kezdve azélete végérvényesen városunkho z kotődótt.

A vágóhídra jogga| volt büszke Ujpest.Már 1884.ben létrehoztak egy uzemet a vá-góállatok feldolgozására, de a létesítrnénytegykettőre kinőtte a prosperáló település, hi-szeÍL a lakosság hússal, a bőripar nyersbőrrelva|ő e||átása eg}'re nagyobb kapacirást igé-nyelt. Ráadásul a 20. század elejére a higiéniaiés közegészségugyt rendtarrások és köve-telmények is szigorodtak.

1910-ben Ugró Glrila polgármesterkezdeményezésére a képriselő-testiilet űj vá-góhíd felépítését határozta el. Á tervezésselUjpest aztaZ építészpfuost bízta meg, amelyikegy évazeddel korábban a városháza építé-sekor már bizonyította, hogy képes a rajzasz-talra áImodni tetszetős kÍilsejű, ugyanakkor aIsnóffi Ernő ó,llator,uos ifiúkori fényképe

Úi'H"{#:iz6 Híres újpexiek

funkciójának minden tekintetben mesfelelőközintézményt. Böhm Henrik és HJgedűsfu min épülete gyüttesének kivitelező j e ezűtta|is Schreiber Gyula építési vállalkozó volt.

1911-re már á||t is a létesít.mény a Megyeri úton. Ko-csimérleg a be- és |<térkezőrakomány tételezéséhez, is-tállók és ólak az á||atá|Io-

gött feltorlódott zaj|ó jég a Ío|yó útját á||ta. Amedréből kilépő víz elöntötte az a|acsonyanfekvő újpesti Megyer várostészt is. Iswánszdr . j ó b ar átj áv a|, C zetl Is tván gyermekorvo s s alegyütt csónakkal mentették a rászorv|ókat.

A háború után formá|ődó Íq közhata-lom személycseréket hajtott végre a fontosabbújpesti intézmények igazgatői posztjain is.1 948-ban Iswántry Ernőnek is távoznia kelletthivatalából, a vág6hÍd é|ére ítj vezető került.Szakmai tudására azonban továbbra is szükségvo|t, így lett a kerületi Húsipari E||enőrzőSzolgálat vezetője. Ezt a feladatkörét 1970,január I -jéig, n1'ugállom ányba vonulásáiglátta el.

S zoIgáLati |akás át ny'u gdíj asként is m e g-tarthatta, de a nyarak egy részét családja kö-rében, Tihanyban töltötte.

Iswánfil Ernő élete végéig az újpestiközé|et megbecsült tagja maradt.

1987-ben gyémántdiplomát kapottegykori egyetemétől, amit öt ér,'vel később avasdiploma követett.

1990 novemberében, a település ala-pításának 150. évfordúőján azÚipásti Értel-miségi Klub és aYárosvédő KörAd }íonoremUjpest 1840-1990 feliratú emlékéremmelköszönte meg tizenkilenc polgárának a váro-sért kifejtett erőfeszítését. A kittintetést Ist-vánffy Ernő dr. és neje is áwehették.

I998 máröiusában megözvegyült.Mindössze pár hónappa| é|te túl hűséges tár-sát, ugyanazon év szeptemberében elhunyr.Sírja a Megyeri úti temetőben található.

mány e|he|y ezésére, vágőizemek a ktilonbozőj ószágfajták szerint elktilöníwe, híitőházak afriss hús tárolásfua és nem utolsósorban állat-egészségügyi uzsgá|őá||omás tették korsze-ríávé az üzemet. Szervezetts ég1 szintjét mutat-ja, hogy az itt e|sőként munkába á||ő mészáro-sokat előbb a fiumei vágőhídra ktildték ta-noncnak, mivel ott az újpestivel csaknem azo-nos rendszeríiíd;zem működött. .

Iswánffy Ernő számára komoly feladatvolt a jelentős vá||a|at szakmai felügyelete, hi-szen csupán 1927 -ben 2+ 40+ állatot dolgoz-tak itt fel. Ezek többsége sertés volt, de szar-vasmarhát, kecskét, juhot, sőt lovat is vágtak.

A munkáját magas szinten végző á||at-orvost néhány év múlva már Ujpest megbe-csült polgáraként tartották számon. Az |936-ban megjelent A 100 éves Ujpest története c.kiadvány íw í, róla: ,,István$l Ernő városiállatorvos, helyettes vágőhídi igazgatő t...] ki-vá|ószakwdásáva|nagybanhozzájáru|taklloz,hogy az ujpesti közvágőhíd az ország eg5nklegnagyobb és legmodernebb ilyen nemü in-tézménye lett.''

1937-ben megnősült, feleségül vetteMiklós Margit rujz- és művészettörténet-ta-nárt, aki I93I-tő| a Kanizsay Dorotnza Le-ánygsmnáziumban tanított. HázasságáLól kétleánygyermek született, Julianna és Hajna.

Iswánf$z Ernő 1938-ban a ,:ágóhídigazgatója lett, és beköltözött a főbejárat mel-lett kialakított szolgálati lakóházba. A vágóhídvezetőieként egyre nagyobb tekintélyre tettszert Ujpesten. Nem csupán a vágóhídra ke-rült állatoka t vizsgá|ta, hanem éwizedeken ke -resztiil győgyttotta a település polgárainak há-ziáI|atait is. Mint hatósági állatorvos 1927 de-cemberétől a városi képviselő-testtilet tagjavolt. Éveken keresztiil to.ltotte be a KatolihisKör elnöki tisztét.

A háboru nehéz időket hozott. !945februárjában a Dunába robbantott hidak mö-

Híres újpestiek Úi,ni"g*snA uógőhíd egkori épülete a Megleri úton

27

i . . t .

, ,"t1 '. ;:1._r,

-l

A város, ahonnan IswánfilE;tnő származott, Erdéli'egylk legrégebbi telepü-lése, melyrő| az e|ső adatt332-bőI való. A kiizséget

Zsigmond király 1427 -ben városi rangÍaemelte. A város Háromszék megye központ-jaként nagy piactérrel rendelkezett, I52a őavásárok alkalmával ide hajtották be a kör-nyező települések eladásra szánt áIlatait. Aváros központja a valamikori Szent Györgytét, másképpen Főtér' melynek n}rrgatioldalán épült fel a megyeháza, homIokzatánma is |átható Háromszék címere, Ía|ánemléktábla hirdeti az ágyú'öntő Gábor Áronemlékét. 185ó-ban készült el ugyanitt a vá-

ros|táza épülete a tanács hivatalos helyi-ségeivel, táncteremmel, kaszinóval, üzletek-kel. A város büszkesége a református erőd-templom; és a mai helyen 18ó3-tól működőhíres Mikó kollégium, a 17 ' század végén mármegvolt iskola örököse és folytatója. Az épü-letben a 19' század második felében 5-ó000diák tanult. A téren á11 a valamikori Székelr-Nemzeti Múzeum, mel)nrek épü1etét 1913-ban Kós Károly tervezte. Ebben az intéz-ményben a székelység történetére ronat]iozóokiratgyűjteményt őriznek.

A Sepsiszentgyör5vön eltöltött g v_er-mekévek meghatározóak r'oltak Isnánffy Er-nő számára. Izes széke|y beszédmódját egyéleten át megőrizte, J

Úini-es"l:l

Sepiszentgiirg egkori ltítképe. Előtérben a refotmdtus erődtemplom, hóttérben a bíl.es hIikő kollégium épiilettön,ae

28 Híru újpestiek

SzorrŐsy Menrerrxp

Schreiber Gyulára emlékezünk

Schreiber Gyula (Pozsony,1857 _ Ujpest, 1933) építő_mester' építési váI|a|koző az1900-as évek első harma-dában gp.'t egyik jelentős

személyisége volt. Sokunk előtt ismert, hogyszinte minden középület építési munkálatai-ban tevékeny részt vá||a|t. Nevéhez ftiződiktöbbek kozött a Y ár osháza kivite|ezésén kívülaYíztorcny, a Chinoin, a Phőbus és a Tungs-ram vállalatok központi épületeinek létreho-zása is. A Klébersberg-féle népiskolai törvénykeretében épült újpesti elemi iskolákat is cégekészítette, a Fa- és Fémipari szakiskola is ke-zük munkáját dicséri. Talán kevesebbentudják, hogytöbb helyen dolgozott azország-ban, a kolozsvári Máqás-szobor talapzatátis őkészítette. Ha|álának 70. évfordu|ója alka|-mából kérdezttik unokáját, Ladányt Imrénét.

_ Mdria néni, hoglan ernlékszik e nag|-papdra?

_ ó éves voltam, mikor meghalt, de em-lékszem erős, magabiztos a|akjára. o szá-momra mindig a család támaszát jelentette.N"gy vagyonnal rendelkezett, de nagyon jóember volt. Sokszor segített a rászorulókon.Talán ez annak köszönhető, hogy fiatal korá-ban ő is nehéz köriilmények kozoa tanulta kia szaIuÁját. Pozsonyból ktildték szülei Pestregazdag rokonokhoz; Nem is ismerték őt, így apályaudvarr a egy táblával a nyakában érkezett,hogy azonosítani tudják az e|é érkezők. Errő|az időszal<ról keveset mesélt, nem lakhatott a))szerető), családnál, egy éjje|i őrné| he|yeztékel. A szállásadó felesége is dolgozott, solszoregy hétre előre megfőzte a csa|ádnak a töltöttkáp osztát, s azt a na gy apám ágy a a|att tár o|ták.Szegény egy életre megutálta ezt az éte|t.EzeWőI az éveI<tőI ennél többet nektink so-hasem beszélt.

Milyen aolt az otthon, a csalódi- A házunk aYáciút_József utc"_Á'paa

út által határolt területen állt. Ma a Tanács-kóztársaság-emlékrnű és a tér van a helyen.Nagyszüleim lakrészében egy gyönyöríí téli-

Interjú

kert is volt. Sainos a háború alatt, a bom-bázáskot megsérült, s miután mi sem tudtunkvigyázni rá ] a zsidótörvények miatt, bujkál-nunk kellett, báqrám a bori munkatáborbanhalt meg' együtt raboskodott RadnótiMiklóssal -, a lakosság széthordta megmaradtértékeinket. Boldog gyermekéveket toltöttemott.,32 éve élek Budán, de Ujpestet és az ottélő embereket nem feledem.

Nagyapámnak négy gyermeke volt,szorgalmasan összegyű;.tött vagyonát ők mátnem gyarap ították, s őt néhány an elős e gítettékcsökkenését is. Nagyapa minden gyerme-kének az é|etbe indulásához 100 ezer aranyko-ronát adott, de ezenkívül is sokszor kelletrkisegítenie őket, amit természetesen meg istett. A legidősebb, Ervin építész volt, és a had-

Schreiber Gyula, csaltÍdja körében. (A kgkisebb unoka: Len-gel Mdria; később Laddnyi ImrénQ

Ira

29Úi'[i-H#J

seregbe huszárként vonult be. Saját autóvalrendelkezett, melyet a katonasághoz is elvitt.Részt vett Ferenc Ferdinánd kíséretében aszarajevői útja során. Szemtanúja volt a me-rényletnek is. Több rosszul sikerült üzletetcsinált, például úgy vett meg Szlovéniábannagy mennf ségíi' fát lábon, hogy az korhadt-sága miatt használhatatlan lett. Ervin bácsiWeisz Manfréd |ánvát. Mariskát vette fele-

, . . 1 , ,ségül, őt mi, gyerekek nem nagyon Szerettiik.A második gyermek Margit, sajnos 1ó évesenmeghalt. Nagyon szép |eány vo|t, az ő ho-zománya egy szép síremlékre ment el, mely aKossuth-mauzóleumhoz vo|t hasonlatos, és arégi temetőben áIIt, A következő, Győrgyszintén huszártiszt volt' nagyon szeretett mu-latrri, nektink mindig ő vette a legdrágábbajándékokat. Fékezhetetlenségét pé|dázza,hogy egy jól sikeriilt éjszaka után, fglpattant a|ováta, és szórakozásból kilőtte az Arpád útonlévő összes |ámpát. Persze jött is a számla sze-gérty nagyapának... Edesany.ám, Erzsébet egyrosszul sikerült házasság után, melyből csakkomoly frzetség árán szabadult meg, Leng1'elKároly ügyvéd felesége lett. Edesapám aKárolyi család ügyvédje volt, és aYátosházánis dolgozott.

_ Schreiber CEula szerető édesapja 'uoltgtermekeinek, sokat óldozott is r(juk, Hogansegíten rnósokon, mit tud er"ről Mdria néni?

- Egr'k a|apítóia volt annak a társaság-nak, amelyik létrehozta Ujpest e|ső wzodáját,

A télikertllen a Schreiber hózaspór zlendége: Pintér József, azEgesüh IzzóhÍmpa és Villamossdgi Rt. műszaki igazgatója,és neje

- 7- o zaot. vptae x. at. t. ,-t30 U,P'9sÍ".l

a fatszodát. Mi is ott úszkáltunk nyáron. Ber-dalózsef költő minden héten vendég volt ná-lunk. Talán mégis a legnagyobb segítséget aszegény sorsú anyáknak adta, azzaI, hogy1918-ban Váci úti házunk egyik részébenme gnyitott a a sziIőházat.

_ Erről eg nép kis kiaduóny is tanús-kodik, mely az Ujpesti Szülőbdz Egtesület mű-kiidésének 10. éufordultíjón jelent meg. Áz elniik-ség soraiban Schreiber @,h és neje rnelktt dr.Sgmsey Aladdr, d,r. Fadgas @rlr, FiedmannArrnin, dr. Sóndor ktaón és Módy Lajosné neué-ael is talólkozunk.

- Igen, nagyanyám dolgozott is a kór-házban, nagyapám fizette az e|ső főorvostLőtincz Béla doktort, sőt Amerikából is hívottspecialistát, egy fekete orvost. Igaz őt az asz-szonyok nem nagyon szerették. Ennek kap-csán lenne egy. kérésem, ha lehetséges' most'hogy a Sziilőotthon is ünnepli fennállásának75. ér{ordulóját, nem lehetne-e ismét elhe-|yezni ott egy pici kis emléktáblát (ugyanis aháboru előtt volt ilyen) ennek az egyesületnekés az a|apítóknak az err.|ékéte? Azt hiszem,minden elfogulság nélktil áilíthatom, hogymegérdemelnék. t]

Fejléces szárnla 1 9 04-ből

Interjri

Dr. Mihailich Győző mííegyetemi professzot

Az Újpesti HelytörténetiErtesítő 2003. évi 2. számá-ban jelent meg lványi Jánosmunkája, ,,Az Ujpesti Yízto-rony - a korai magyar vas-

és vasbeton-épitészet kimagasló alkotása''címmel. Ezen munkában találkozunk dr.Mihailich Győző egyetemi tanár nevével.

Ki volt a |<ttíinő szakember? MihailichGyőző Temesrékáson született, L877 . októberI4-én. Alsóbb iskoláit szülőfalujában, a gim-náziumot Kecskemétenvég'ezte. Ezután a bu-dapesti műegyetem",, t",'űt, az építészekkö-zöttkezdve, majd a mérnöki szakon folytawa,1899-ben szerzett oklevelet. A hídépítéstan-professzor figyelmét hír,ta fel magára, a|oazonna| tanársegédként alkalmazta. 1 90ó-bandoktorált, Üwanazan évben megszeÍezte aműegyetemi magántanári képesítést, és ő tar-totta a vasbeton szerkezetek címíi tantárgyelőadásait. 191ó-ban rendkívtili tanár, majdI920-ban az isjonnan alakított II. számú híd-építéstani tanszéknyilvános rendes tanára lett.

Í922-ben készítette el a Vasbeton SZer-kezetek címí3,kézlkönyvét. A Magyar Mérnökés Építész Egylet tb2z-ban aiányéremmeltiintette ki. Terveket készített acéIszerkezetíiautóbuszgarázsokta, a Margit híd megerősí-tésére, szélesítésére (ez 1929_1930-ban volt)'Jelentőset alkotott tanácsadóként is erőművekés vasbeton szerkezetek megvalósításában, va-lamint a háboruban felrobbantott hidak újjá-építésében. Nemcsak fémmel foglalkozott,hanem fáva| is, több helyen antennatornyo-kat tervezett, faszerkezettel. A Magyar Tudo-mányos Akadémia 1933-ban |eve|ező, 1949-től rendes tagává váIasztofta, egyúttal a míi,-szaki tudományok osztá|yának első elnökevolt. 1948-ban, amikor megalapították a Kos-suth-díjat, elnyerte annak aÍany fokozatát. ABudapesti Míi,szal<l Egyetem l948-ban, adrezdai pedig 1954-ben tiszteletbeli műszakidoktorrá ayatta. Zürichben alapították I93I-

Leaelesládánkből

ben a Nemzetközi Híd- és Magasépítő Egy"-stiletet, amely 1948-ban az egytk alelnökévévá|asztotta. Elismertség ét jelzi, hogy kétszervolt dékán, kétszer pedig rektor a BudapestiMűszaki Egyetemen.

Dr. Mihailich Győző 1940-ben meg-szewezte a Mérnöki Továbbképző Intézetet,és annak első igazgatőja lett, 1957 -ben vonultny'ugállományba. 19ó0-ban jelent meg a ma-gy^í t,idepités történet érőI szó!ő krinyve. Ér-dekelték a kozügyek, hatalmas lelkesedés jel-lemezte. A Budapesti Mérnöki Kamara elnö-keként is tevékenykedett. Számos közleményejelent meg hilföldi szakfolyóiratokban. E

Dn. VÉnrps LÁszró

emlékezete

Dr. Mihailich @őző szobra a Mííegetem keltjében talílható

Úiri;**li 31

Könyvek Ujpestről

A ,,Kön1wes Csilla-gok,' címíj' sorozatnyolcadik kötete aKöny'ves KálmánGimnázium azon ói-ákjainak későbbi pá-|yáját idézi fel, akikvalamely tudomány-vagy művészets ágbanaZ orczág legmaga-sabb szakmai-társa-

dalmi elismerésében részesültek. Paál Zo|tán:országos becsben című biográfiája azennyo|cismert-elismert - akadémikus, állami, Kos-suth-, illewe Széchenyi-díjas _ személy mun-kásságát mutatia be. A könyv azonos szerkeze-tíi fejezetekben v ázo|ja az,,ör egdiákok'' pálya-képét. A név alatt egységes terjedelmíí éLet-rajz olvasható, majd kortársi visszaemlékezéskövetkezik, végül (a legtöbb esetben) maguk atudósok, illewe művészek rövid írásai záyákafe)ezetet, A szöveget bőséges képanyag egészí-ti ki. A kötetben a sorrendet az érettség1 évehatározza meg' Elsőként az l9l4-ben matu-ÁLt Lazíczius Gy'ula nyelvés z életr ajzát olvas-hatjuk, míg a sorban a tizennyolcadik az 1963-ban érettségizett Szörényi Levente zene-szerző.

Tartalmában és for-májábaneg;rarántigé-nyes kötetet jelente-tett meg a közelmúlt-ban az fuchner LipótAlapíwány. A szerve-zet cé|ja, hogy erkol-csi elismerésben ré-szesítse a maryariparban és gazdaság-ban kimagasló telje-

sítményt nyujtó vezetőket. A könyw e|őszavátkövetően fuchner Lipót életművét és pá|yájátKadlecovits Géza _ az a|apíwány titkára -

nagylrvíi tanulmánÉan mutatja be. Az esszéután az a|apíwány a|apítő okirata, kuratóriu-mának névsora, támogatői tevékenységénekfelsorolása, majd az Ujpesti HelytörténetiAlapíwány a|apító okirata kapott helyet a kö-tetben. A könyv második részében valamennyi

-r- . )N| i.pnút^ áJ | Í'.32 urBs,gil

eddig díjazott menedzser é|etajzát olvashat-juk. A fényképekkel és dokumentumokkalillusztrált kiadvány megjelenését a Tungsram-Schréder Rt. és a Lisys Fényrendszer Rt. tá-mogatta. Lz érdeHídők mindkét könyvetme gta|á|ják az Uj pes ti H elytörténe ti Gyííj te -ményben (Bp. IV., BerdaJózsef u. 48.).

osszeült a kuratóriumAz Ujpesti Helytörténeti Alapíwány kuratóri-uma június 17 -én megtartotta soron követ-kező ülését. Az esedékes tisztújításról, illewe ahelytörténeti vetélkedő megszetvezésétő| aszeptember 17-i ülésen dönt a testület. Azülésen jeIen|évő Hock Zo|tán alpolgármesterarról biztosította a kuratóriumot, hogy UjpestOnkormányzata továbbra is támogaga a szervezet törekvéseit.

I(írolyi Sándorra emlékeztekKárolyi Sándor és kora címmel tudományoskonferenciát tartottak július 3-án, a Mag5ratMezőgazdasági Múzeumban. Előadást tartotttöbbek között Buda Attila, a Káro|yt-mono-gráfra szerzője és Estók János, Ujpesten élőtörténész is. A család képviseletében Sándorgróf mellszobráná| koszorút helyezett elnagykár o|yi Károlyi Lász|ő.

Városnapi emléktábla - avatásAz Ujpesti Városnapok keretében, augusztus30-án, 10 órakor keriil sor Pá||ya Celesztinfestőmíívész emléktábl ájának Le|ep|ezésér e, Azx,paaűt 66. (Úp";t Galéria) falán elhelyezettdombormíívet az lJjpesti Közmíívelődési Körá||íttatta. A márványtáb|át M1hály GáborMunkácsy-díjas szobr ászmíivész készítette.Avatóbeszédet mond Szunyoghy András Der-kovits-díjas grafi kusmíívész.

Városvédő diákokAz Qpesti Városvédő Kör új elnöke, KovátsIvánné vezetésével a Venetianer utcai iskoladiákjai a Megyeri úti temetőben rendbehoztákdr. Ugró Gyula és családja síremlékét.

Szeptemberi számun}ban az L., I0., t|., t2., I4.,20', 2!', 27, és 30. oldalon látható fotókat és dokumen-tumokat az Ujpesti Hel}ttirténeti Gyűjtemény bocsátottarendelkezéstinlire.

Hehtörtóneti bírek