GYERMEKIRODALMI LAP • L. ÉVFOLYAM 570. SZÁM

2006

. ÁP

RIL

IS

41

Harangoznak Húsvétra, leszakadt a tyúklétra.

Fakadó rügy, szellõ hozta,Madár szállt az ablakomba.Nagy vidáman azt dalolta,Itt nyílik a legszebb rózsa.Locsolásért tojás jár,Minden gyermek arra vár.

Bálint Imre Attila

Így indulnak locsolni az orosz-hegyi másodikos legények:

Erdélyország, édes hazám,Ott nevelt fel édesapám.Mikor aztán felcseperedtem,A Firtos lovából kis vizet merítettem,S avval indultam el öntözni minden virágot.Mindenkinek békét, egészséget,És kellemes ünnepeket kívánok.

Szász Alpár

Kivirult a tavasz,Mosolyog az élet,Áldásokkal biztatA rózsás kikelet.Én is ide jöttem ifjú létemre,Hogy harmatot öntsekE szép növendékre.Mert ha meg nem öntjükE szép növendéket,Nem virágzik nékünkJövendõre szépet.

Bálint Hunor

Õsi szokás Húsvét napjánÖntözgetni járni,S minden háznál az IstennekÁldását kívánni.Azt kívánom szívembõl,Hogy e kis ház népeSok esztendõt, Húsvét napjátEgészségben érje.

Szász Ákos

Kinyílt egy szép rózsafácska,Lankadozik már az ága.Rózsafácska, ne hervadj el,Megöntözlek esõvízzel.Sose verjen könny esõje,Piros tojás lesz-e érte?

Szász Árpád

Udvarhelyi Eliza,Harasztos

Lepedus Janka,Szatmárnémeti

2

Az

oros

zheg

yi m

ásod

ikos

ok r

ajza

Boldog ünnepeket kívánok e háznak,Itt e csendes hajlék minden lakójának,Akik együtt élnek csendben, békességben,Köszöntünk titeket a Jézus nevében.

Legelõször is bocsánatot kérek,Mint hívatlan vendég hozzátok betérek.De hallottátok-e, nagy öröm szállt át,Hogy a Jézus sírját üresen találták.Elfordult a nagy kõ, nincs ott a nagy halott,Az Isten fia volt, mert õ feltámadott.

Azért jövök el én is tihozzátok,Hogy ezt az örömhírt ti is megtudjátok.Örvendezzetek ti is mind, Istenfélõ lelkek,Meglássátok majd tõle jutalmat nyertek.

E tövises úton úgy félre eveztem,Hogy a legfõbb dolgot szinte elfeledtem.Úgy hallottam, van itt egy szép kislányka,Hogyha megengedik, vizet öntök rája.Társaságom díja piros tojás lészen,Hogyha egyet adnak, megköszönöm szépen.

Hunyadi Róbert Tihamér, Magyarkirályfalva

Jó reggelt, jó reggelt,Felvirradt a Húsvét,Békét a Báránynak,Békét a Húsvétnak.

Eljöttem, itt vagyok,Eluntam locsogni,Megkérdem tõletek,Szabad-e locsolni?

Mihály Botond, Szentegyháza

Márciusnak a havánSikuljál el, rossz sátán!Várom a föltámadást,Lelkem adom Istenemnek,Testemet a fekete földnek,Krisztus föltámadott,Ennek emlékéreLocsolni jöttem,Üres tarisznyámba Piros tojást kérek!

Mircse Attila, Hilib

Boldog Húsvétotkívánunk!

Habi Márk István, Nagyvárad

Jakab Erika, Kézdivásárhely

3

Revnic Laura, Torda

4

– Csibe, pipe, fióka.– Hát belõle mi lesz?– Tyúk, pulyka, kacsa, liba. Vagyis:

háziszárnyas, baromfi, majorság. Talán kitaláltátok már, hogy a tyúkud-

var zajos népe csipog, kukorékol, kárál,hápog és gágog áprilisi Napsugarunk lapjain.

Velük köszöntjük a kivirító tavaszt, a szeretetmegváltó erejével biztató Húsvétot. A feltá-madt Jézus életet ígér, a tojás életet rejt.Ezért lett a termékenység, az újjászületésjelképe.

Miközben fested a piros tojást, gondol-kozz el azon, milyen csoda történik benne –ha meg nem fõzzük. A tojás egyetlen meg-termékenyített sejt, amelybõl a kotlószárnya alatt vagy a keltetõgépben 21nap múlva pihés csibe, 28 nap múlvakiskacsa, kispulyka, pipe kel ki.

Amelyik tyúk sokat kotkodácsol, keveset tojik.

Mivel tovább nem leli örömét a tojásházban,kopogva kérdi: “Milyen lehet a kinti világban?”És már hallatszik is bentrõla kipp-kopp,s a hasadó tojáshéjbóltitty-totty,kilép a fénybe igyekvõ,titty-totyogó,kis pelyhes tipegõ,s megszólal, mintha csak érdeklõdnék:“Ugye én is a világra jövék?”

Rudolfine Fellinger Mészely József fordítása

Nem kell mérleg hozzá,hogy megfigyeld: minél na-gyobb a szárnyas, annál na-gyobb és vastagabb héjú atojása. A kolibri tojása borsó-nyi, a fürjé diónyi, a struccé akkora, mint24 tyúktojás, héja rücskös és kéregvas-tagságú, az emu tojása koromfekete.

Végül egy kérdés, amire még senkisem találta meg a választ! Mi volt elõbb:tyúk vagy tojás?

Csõrikél akiscsibe,most kelt ki mégfrissibe!

Kotló néne nézi,majdhogy megigézi.

Páskándi Géza

Ettél-e már

tikmonyt?

Mi az?

A c

síkm

enas

ági

negy

edik

esek

toj

ásm

intá

i

MI VMI VAN AN

A TA TOJÁSBOJÁSBAN?AN?

Akié a tyúk, azé a tojás is.

5

AZ ARANYTOJÁSNÉPMESE

Élt egyszer egy faluban egy nagyon sze-gény ember, úgy hívták, hogy Tyúkos Miska.Nem volt egyebe egy vén kendermagos tyúk-nál. Nem szeretett dolgozni, csak üldögélt, sarra várt, hogy a tyúk megtojja a mindennapostojást ebédnek.

Hát amint egy nap a vén tyúk nagy kotko-dácsolással leszállt a fészkérõl, mit lát Miska aszalmán? Egy csudálatosan ragyogó, színaranytojást!

Nosza, el is szaladt tüstént a boltba, kértlisztet, cukrot, zsírt, kolbászt, és amikor a bol-tos gyanakodva nézett rá, elõszedte a zsebébõlaz aranytojást, és az orra alá dugta. A boltos-nak kidülledt a szeme a mohóságtól, adott min-

dent, bõvebben, mint máskor. Hanem amikorMiska fizetségül odaadta a tojást, és kilépett aboltból, az aranytojás utánagurult.

A csizmadiától is megkapta a legszebb párcsizmát, a csizmadiát is otthagyta a tojás. Deotthagyta még aznap a szabót, a takácsot, azasztalost, a bognárt, a tímárt; Miska kétlovasszekéren vitte haza a sok holmit, s este a kocs-mában már tíz hold földre s házra alkudott,mert mindenki megkívánta az aranytojást, akimeg becsapódott vele, nem merte a másiknakbevallani.

Így lett Tyúkos Miskából a falu leggazda-gabb embere, s így lett belõle a leggõgösebb is.

Egy nap aztán betért az új portára egy sze-gény vándor, illendõen köszönt, és szállástkért éjszakára. Hanem Miska ráordított:

– Pusztulj innen! Az én házam nem koldu-sok tanyája!

A vándor nem szólt semmit, lehajtotta a fe-jét, és kifordult a kapun. Hanem abban a pilla-natban a fösvény Miska zsebében mocorognikezdett az aranytojás, kiugrott a földre, és gu-rult, gurult egyenest a vándor után.

Kitudódott Tyúkos Miska minden hamissá-ga, hiszen mindenét az aranytojásért vette, éssemmiért sem fizetett meg. Dobra is ütötték aházát, s mehetett vissza abba a düledezõ kuny-hóba, ahonnan elindult. Csak a vén kenderma-gos tyúkját vihette magával, hanem az nem tojttöbb aranytojást: alkalmasint rájöhetett, hogyMiska nem érdemelte meg.

– Kot-kot-kot, nagy titkotmondhatok!

– Csip-csip-csip, ugyan mit?– Háp-háp-háp, mondjad hát!– Gá-gá-gá, esküdj rá!– Kár-kár-kár, halljuk már!– Mek-mek-mek, ne ijessz meg!– Be-be-be, ki vele!– Vak-vak-vak, nékem csak!– Mú-mú-mú, szomorú!

– Kot-kot-kot, leltem egykukacot!

Szilágyi Domokos

Ilyen zománcos,gyöngyös,

gyémántos arany-tojást hozott a

nyuszi az orosz cár gyermekeinek. A híres francia

ékszerész,Fabergé aranytojá-

sai pici hintót,koronát,

órát vagy éppen vonatot

rejtenek.

Két kakas egy szemétdombon nem fér meg.

A tyúk õse a Dél-Ázsiábanélõ bankivatyúk. 6000 éve há-ziasították. A Római Biroda-lomban még a kakasviadalokmiatt tartották. Mára 500 fajtáttenyésztettek ki belõle. A világ7 milliárdos tyúkállománya fe-dezi az emberiség húsfogyasz-tásának egyharmadát.

Lelketlen körülmények között, lámpák alatt, szûk élettérben,túladagolt tápláléktól a tojók évente 300 tojást tojnak, a csibék 8 hétalatt vágásra készre, két kilósra híznak.

A természetes környezetben élõ tyúk húsa, tojása finomabb ésegészségesebb, de sajnos jóval drágább.

Õt szegényt senki sem kérdezi meg, hogy rövid élete hol lenne bol-dogabb: egy napsütötte, füves udvaron vagy az összkomfortos tö-megszálláson.

Ejnye, koszos kakócája!Maszatos lesz tollruhája? Éppellenkezõleg: most fürdik – aporban. Belehempereg, majdfelborzolt tollait jól kirázza. Aporszemekkel együtt kirepül-nek az élõsködõk, bolhák, tet-vek is.

Kicsi, de hm!Nemcsak dí-szes, hanemigen harcias isaz angliai tör-pekakas. Nemj ó k e d v é b e nborzolja nyak-tollait!

„Bú, röf, háp, sípok, trombiták”...

Ki írt verset a tyúkudvardíszes társaságáról?

Volt egy kicsi kakasom,elvitte a róka.Jércém is a tavaszon,elvitte a róka.Volt egy ludam, jó tojó,elvitte a róka.Récém, tóban tocsogó,elvitte a róka.Gácsérom és gúnárom,elvitte a róka.Semmim sincsen, tirárom,vigye el a róka!

Kányádi Sándor

Kukurikú...Megszólalt a kis kakas,tarkatollú, tarajas:kukurikú...a diófa de magas!Az én hangom magasabb...oda száll föl,kukurikú...ahol jár a piros nap!

Tamkó Sirató Károly

Miért haragusznak az apá-

caiak a kakasra?

6

Lófarok a fején, tyúkész a fejében.

Hogyha egyszer nékem –gondolta a réce –kisudvarom volna,kistavat rendelnéknádassal körítvea legközepébe.

Hogyha egyszer nékem –gondolta a pulyka –kisudvarom volna,emelvényt rendelnékbíborral bevonva,körülnéznék róla.

Hogyha egyszer nékem –gondolta a jérce –kisudvarom volna,nem rendelnék semmit,továbbra is szépenkapirgálni kéne.

László Noémi

A pulykakakas a baromfi-udvar legpompásabb lakója, agyerekek mégis mindig azzalbosszantják: Szebb a páva,mint a pulyka, mérges pulyka,föl vagy fújva, glu-glu-glu... Õpedig széttárt szárnnyal és fa-roklegyezõvel, felborzolt tol-lakkal, vörösödõ bibircsekkel,peckes sarkantyúval jár körbe,de nem a méregtõl pukkado-zik, inkább a tojónak teszi aszépet.

Õshazája Mexikó, innen hoz-ták át 1500 körül a hódító spa-nyolok Európába.

A pulyka tojása pettyes, ezért mondják a szeplõs gyerekre, hogypulykatojás. A kikelõ pulykacsibék azonnal futkározni kezdenek, ésegyéves korukra elérhetik a 22 kilót.

A népes pulykacsaládból a legel-terjedtebb a fehér tollú, fehér és pu-ha húsú hollandi fajta. A hálaadásünnepén, november 30-án mindenamerikai családban pulykát sütnek,de a gesztenyés vagy diós pulyka-sült a franciáknak, az angoloknak iskedvenc karácsonyi pecsenyéje.

A kakas elsõkéntköszönti a napot, éb-reszti az alvókat. Há-zak tetején, templo-mok tornyán a szélka-kas nemcsak a szélirányát jelzi, hanemKrisztus eljövetelét isvárja, és jelezni fogja.

Veress Zoltán kakasai

50 éve, a legelsõ

Napsugárban kezdték

a veszekedést.

Mi a nevük?

Melyik népmesét rajzol-ta meg Bak Sári néni, a

végét megszépítve?

7

Ha a kacsa a víz alá merül, vagy beborul, vagy kiderül.

Csöszöge gácsér– háp-háp-háp! –egyre mondja:– Vágjál fát!

Szalad a kiskacsa utána,biceg-bócoga lába

Buda Ferenc

A házikacsát 5000 évekezdte tenyészteni az em-ber. Õse, a tõkés réce vízimadár, az maradt a házika-csa is. Teste csónak alakú,ujjai között úszóhártya fe-szül, tömött, könnyû tollaza-tát faggyúval keni be, hogyleperegjen róla a víz. Szereta víz alá bukva kanalazni:csõrének recés peremén avíz kifolyik, az élelem bentmarad.

A kacsa jól bírja anedves, meleg éghaj-

latot. A pekingi kacsa a legfinomabb kínai pe-csenye. Az indiai futókacsa falkát a Bali-szigetekena rizsföldek gyomtalanítására használják.

A kacsatojást nem fogyasztjuk, a libáét igen.Mindkettõjük pihetolla puha, jó hõszigetelõ. Õs-idõk óta párnát, paplant, kabátot bélelnek vele.

Néhol az élõ állatról évente 2-3 alkalommal is le-fosztják a pehelytollat.

Az állatvédõk persze tiltakoznak ez ellen, akár-csak a libatömés szokása ellen. A kukoricát erõveltömik a liba begyébe, ettõl elhízik, mája zsíros éshatalmas lesz. Ebbõlkészül a méregdrágalibamájpástétom.

Hogy hívják a kacsa,

hát a libacsalád tagjait? Csak félig bu-kik a víz alá, smíg csõrévellent keresgél,kunkori farkavitorlaként in-teget. Járásközben popsi-ját murisan bil-legeti, lapát lá-bán nehézke-sen tottyanjobbra-balra:kacsázik.

BOGDÁN JÓZSEF

RÉCEPERPATVAR– Nászruhádra sem vigyázol!– Neked meg a körmöd gyászol!– Kosz borítja a farktollad!– Terajtad meg burján, bog-had!

– Fejeden a fekete csík,ha nem õrzöd, még leesik!– Attól ne tarts, acsarkodó,cifra szûröd foltos, fakó!

– Csõröd tövén egy nagy bütyök,ha rád nézek, megrémülök!– Pillantsál csak a tükörbe,meglátod, a nyakad görbe!

– Nem veszekszem, ennek vége,béküljünk ki, ruca-réce!– Jó, csókolj meg vagy legalábbitt a szárnyam, nem disznóláb!

8

Egyszer a liba elpanaszolta a szamárnak, hogy azemberek butának tartják õt:

– Pedig hát tudhatnák, hogy a régmúltvalamennyi nagy poétája... na, mivel írta aremekmûveit?

– Na, mivel? – ismételte gépiesen a szamár.– Hát lúdtollal!A csacsit ez gondolkodóba ejtette; aztán

megkérdezte:– Adnál nekem egyet?Amikor megkapta a lúdtollat, nekiült, hogy

mesét írjon. Majd elmondom, mikor sikerültbefejeznie.

Nem volt könnyû

gyerekkora.

Mi a címe

Andersen tanulsá-

gos meséjének?

Sok lúd disznót gyõz.

9

A RÓKA ÉS A LUDAKNémet népmese, fordította Mészely Réka

Egyszer a ravaszdi róka eljutott egy olyan mezõre, ahol egysereg szép, kövér lúd tanyázott, és nagy nyájasan így szólt hoz-zájuk:

– Olyan szépen egy seregbe gyûltetek, hogy egyiket a másik után rendre fel tudom falni.Az ijedtségbõl felocsúdva egyik bátrabb lúd megszólalt: – Mivel búcsút kell intenünk szép, fiatal életünknek, engedd meg nekünk, hogy elmond-

hassunk még egy utolsó imát, hiszen nem akarunk bûnös lélekkel a túlvilágra távozni, s utánaígérjük, majd sorba állunk, hogy a legkövérebbet válaszd ki közülünk.

– Hát jó, úgy legyen, ahogy óhajtjátok, hisz nem kértek nagy dolgot, imádkozzatok csak, s énaddig várakozom – állott rá a róka.

Az elsõ rágágintott egy jó hosszú imára, így könyörögve, hogy gá, gá, gá... s mivel nem szán-dékozott elhallgatni, s a második nem bírta kivárni, amíg a sor rákerül, õ is rágágintott: gá, gá,gá... majd a harmadik, a negyedik és a többi is követte õket a gágogásban, és talán még ma is gá-gogón imádkoznak, ha meghalni nem akarnak...

„Buta liba” – mondják a fiúk a lányokra. Per-sze igazságtalanul, hiszen sem a lányok, sem alibák nem ostobák.

Még a legelõre menetelést is megszervezik: azélen a tojó lépked, utána – persze „libasorban” – a pipék to-tyognak. A sort a nyakát nyújtogató, minden irányba éberenfigyelõ gúnár zárja be. Õ a hátvéd, ugyanakkor az esetleg elöl-rõl vagy oldalról támadót is szemmel tarthatja.

A libák ébersége még a kutyáén is túltesz. Az ókori Rómáta híres capitoliumi ludak gágogása figyelmeztette a barbárbetörésre. Éberségüknek ma is hasznát veszi az ember: egyskót whiskygyáros libákkal õrizteti hordóit a tolvajok ellen.

Hófehér kéményseprõ. Az írek kötélre kö-tött libát eresztettek le a kéményen. A szár-nyával ijedten csapkodó liba leverte a kor-mot a kémény faláról.

Bitay Éva

A liba is vízimadár. Õmég nem felejtett el repülni.Különösen õsszel hívja amesszeség, amikor õse, anyári lúd útra kel.

Melyik õsziünnepen sütöttekludat a magyarok?

Kinek a párnájábólhull a pihetollpuha hóként a

világra?

Mondd gyorsan:jobb egy lúdnyak két

tyúknyaknál!

Melyik mesehõsünk kapott

ki egyszer, és melyik

háromszor a ludak miatt?

11

MMMMIIII AAAA

CCCCSSSSOOOODDDDAAAA EEEEZZZZ????Vidám üdvözlet vagy titkos üzenet

a locsoló fiúknak.Vágd körül a rajzot a vastag vona-

lak mentén, a csõr vonalát vágd be.Fordítsd a túlsó oldalát felülre. Aszaggatott vonalaknál nagyon pon-tosan hajtogasd fel, le és kettõbe. Azalsó csõrét bújtasd ki, és a tövét

óvatosan tûrdmeg lefele, a fel-sõét pedig felfe-le. A csõrök he-gyét hajtsd be-felé. Ha nyitoga-tod, vígan tátog,csak épp, hogynem hápog.

MARÉK VERONIKAötlete nyomán

A gazdasszony bosszankodik, hazáptojást talál, te örülni fogsz neki.Mindjárt meglátod, mi-ért. Vágd ki a 2-3. oldal-ra rajzolt tojáskártyákatés a három nyuszit. Haj-togasd, és ragaszd mega fülüket. Ezek leszneka lépõkék. A hátsó borí-tón találod a játékmezõt. Rakd le atojásokat a zöld foltokra. Keress egydobókockát, hívj játszótársakat, smáris kezdõdhet a tojásgyûjtögetés.

Aki a legnagyobbat dobja, az kez-di a játékot. Rendre dobtok, s léptek.Ha tojáson álltok meg, felveszitek.Aki a záptojásra lép, felveszi, ésmég egyet dob.

Amikor mindenki végigszaladt azösvényen, számoljátok meg, ki-kihány tojást talált. A gyõztes kapjonegy igazi piros tojást vagy legalábbegy puszit.

HHHH UUUU RRRR RRRR ÁÁÁÁ ,,,,ZZZZ ÁÁÁÁ PPPP TTTT OOOO JJJJ ÁÁÁÁ SSSS !!!!Ez a

kacsaideál,

mosolyog,

nem kiabál...

BBoollddoogg

HHúússvvééttoott

kkíívváánnookk!!

12

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

Szász Artúr,Szászrégen:

1. Bácsi párja 2. Vé-gül gyors! 3. „Beszél” akutya 4. Zokogó 5. Ta-vaszi szín 6. BecézettIldikó

�

Veres Rita Renáta,Málnásfürdõ:

1. Vízben élõ állat 2. Víz-ben haladó 3. Ragadozómadár 4. Késsel aprít 5.Ádám párja 6. ...-zúz

�

Kalapács Zsolt,Zetelaka:

1. Piszok 2. Bol-dogság 3. BecézettLászló 4. Nem kicsi5. Nem hamis

�

Vajai Noémi Me-linda, Szászrégen:

Egészítsd nevekkéa betûsorokat, és ol-vasd össze, amit beír-tál.

�

Rétyi Réka, Sepsiszentgyörgy: 1. Csen 2. Tüzet szüntet 3. Bál-nafajta 4. Téli nyakravaló 5. Kibogoz 6. Alsó végtag 7. Idõmérõ 8.Csapból folyik 9. Szántóeszköz 10. Mezõ 11. Ragadozó madár

�

– Kinek van a világon a leg-nagyobb zsebkendõje?

– A tyúknak, mert a földhöztörli a csõrét.

Tímár Rita, Csíkszentdomokos

�Peti, amikor életében elõször

látott pávát, örömmel futott amamájához:

– Nézd, anyu, ez a tyúk kivi-rágzott!

Deák László Csaba, Gyimesbükk

�– Anyu, ez a tojás nem friss!– Ne nyafogj, kisfiam, egyél

szépen!Kis idõ múlva:– Anyu, a csõrét is meg-

egyem?Balogh András,

Sepsiszentgyörgy

�– Peti, mondj egy szót, ami-

ben r betû van.– Tojás.– Hol van a tojásban az r betû?– Hát a fehérjében meg a sár-

gájában!Müller Dalma, Kolozsvár

HAHOTA☺ ☺

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

L

E

T

E

P

A

I

L

K

GY

EEHLL

AEIKR

AÁMST

EEEMS

AIPST

AALNT

AILNO

AJLOS

AÁKLR

GYISUZ

Add ide a répát, vagy hozom a hõsugárzót!

MÁRCIUSI MEGFEJTÉS

_DÖN

_OÉMI

_ERÉZ

_RS

_ITA

GY_ZÕ

Tíz név illetve becenév betûit megke-vertük. Rakd helyes sorrendbe õket, és írdbe az üres hálóba. Az elsõ betûk már a he-lyükre kerültek. A színes oszlopban egyhúsvéti jelkép neve alakul ki.

�

– Siess már,mindjárt jönnek

a vendégek!

Kántor Gyopár Terézia,Görgényüvegcsûr

1

2

3

4

5

6

1

2 SZ3

4

5

6

1

2

3

4

5

13

A FEBRUÁRI REJTVÉNY-PÁLYÁZAT megfejtése: Háromkirályoknapja. Nyertesek: Lukács Bence, Székelylengyelfalva; DebreczeniTamás, Kolozs; Elekes Szidónia, Medgyes; Balázs Orsolya, Lupény; aszatmárnémeti 5-ös Iskola III. B osztálya és a hídvégi III. B osztály.

VÍZSZINTES1. A megfejtés elsõ

sora8. Abroszt morzsátlanít 9. Középen nyom!11. Adnak neki12. Az elején rücskös!13. Kicsi mókusfajta15. Így ered a Maros!16. Gergely Ede névje-

gye17. Esõben álló18. Széken pihen19. Eladó

21. Súlybanegyre gya-rapodó

23. Kacat24. Ilyen

hamar25. Dino

mássalhangzói26. NevetFÜGGÕLEGES2. Zulu mássalhagzói3. Posztókabát (ZEKE)4. Gabonabetakarítás5. Mocsár

6. Emzé!7. GYÜRÜZ10. A megfejtés má-

sodik sora12. Rajzolni kezd!14. Olasz város

(VERONA)15. Több is veszett ...-nál

TTüünnddéérroorrsszzáágg rróózzssááii kköözztt

GGyyöönnggyyhhaarrmmaattoott sszzeeddtteemm......

Locsolóversem következõ két

sorát a rejtvény megfejtése után

olvashatod.

Nekem is postázd, öt beküldõre

szép könyvjutalom vár.

aa RReejjttvvéénnyykkiirráállyy

�NNYYEERRTTEESSEEKK

20. Puma belseje!22. Papírra vettet24. Egészen friss26. Kézszélek!27. Gáti Edit névjegye

A1

M10

13

16

19

23

25

J

2

8

14

3

11

20

A

4

17

26

5

Z

24

6

15

21

E

12

22

7

9

18

27

L

CS

M

N

�RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

KEDVES SZÜLÕK, PEDAGÓGUSOK!Köszönjük, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogatták a

NAPSUGÁR ALAPÍTVÁNYT. Az idéntõl már 2 %-ot ajánlhatnak fel gyermekeik, tanítványaik kedvenc folyóiratának.

Az Önök pénzével a gyermekeknek szerzünk örömet:„Nekem a Napsugárnak még a neve is tetszik.” „Az illyefalvi volt életem legszebb tábora.”

„Köszönöm az ajándék könyvet, még apukámék is elolvasták.”

Aki adóbevallásra nem köteles, a munkahelyérõl kapott Adózási Igazolványhoz (Fiºã Fiscalã) csatolja a mi adatainkkal kitöltött 230. számú ûrlapot,

és küldje el a helyi Pénzügyi Hivatalhoz . Aki adóbevallásra köteles, a 200. számú ûrlap III/2-es pontjához írja a mi adatainkat:

Fundaþia Culturalã Napsugár; Cod de identificare fiscalã: 7714627Cont IBAN: RO49RNCB2200000037970001

Leadási határidõ 2006. május 15.Köszönettel

a és a

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

14

A februári lapszám lila válaszai: Ve-ress Zoltán, Bodó Béla, Milne, Kipling; aropogó, piri mogyoróról; medve; mert azÉszaki-sarkkör hó- és jégbirodalmábannemigen talál növényi táplálékot; óriás;abszurdum; malac, süldõ, disznó, hízó,emse, koca, kan, ártány, röfi, cseka,cuga, coca. Sok lúd disznót gyõz. A disz-nó, ha szárnya volna, a legjobb madárvolna. Minden disznó megtalálja a magadörgölõdzõfáját. Utolsó este nem hízikmeg a disznó. Itt a kezem, nem disznó-láb. A disznóláb is görbe, mégis jó. Disz-nótor nem erõszak. Nyertesek: NagyHilda, Erdõszentgyörgy; Molnár Anita,Désháza; a gyergyóalfalui III. B; a ma-roskeresztúri III. B osztály.

Kedves olvasóink!Köszönünk minden külde-

ményt! Aki itt nem találja osztályát, nevét, keresse a májusi pos-tarovatunkban: a tordai Ioan Opriº Isk. IV. D; a csíkszeredaiMûvészeti Líceum III. D; a szentegyházai Tamási Áron IskolaIV. A és B; a zilahi A. Iancu Líceum IV. B; a kolozsvári JánosZsigmond Unitárius Kollégium II. A; a nagybányai N. Iorga Is-kola III. C osztálya, a P. Dulfu Iskola III. C; a brassói 8-as IskolaIII. F; a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola III., IV.A, B és V. B, a Salamon Ernõ Líceum IV. B osztálya; a marosúj-vári III. B; a bácsfalui II. B; a tordaharasztosi III.; a szilágylom-pérti III.; a völcsöki II.; a zsibói IV. B; a zabolai II. és IV. B; azárpádi II-IV.; a dési III. E; az érkörtvélyesi II. B, III. B és C; acsíkmenasági III. és IV.; a magyarkirályfalvi I-III. B; a vargya-si III.; a gyimesbükki IV.; a kovásznai III. B; az oroszhegyi II.;a magyarfenesi IV.; a szamosardói IV.; a bánffyhunyadi III.F; az avasújvárosi V. B és C; az érmihályfalvi III. B osztály.

„SZÜLÕFÖLDÖN MAGYARUL"

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSNEVELÉSI-OKTATÁSI, VALAMINT

TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ-TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRE

A pályázat célja: a romániai magyar nyel-vû oktatás és nevelés anyagi támogatása. A pályázók köre: Nevelési-oktatási, valamint Tankönyv- éstaneszköz-támogatásban részesülhet az apályázat benyújtásáig 18. életévét benem töltött kiskorú, aki Romániában mû-ködõ oktatási intézményben alap- vagyközépfokú tanulmányait magyar nyelvenfolytatja; valamint az, aki fakultatív ma-gyar nyelvû oktatásban részesül, és lakó-helyén nincs megfelelõ szintû magyarnyelvû oktatás;A támogatás összege és jogcíme:

A. NEVELÉSI-OKTATÁSI TÁMOGATÁS

– Gyermekenként 20.000 Ft-nak megfelelõlej összegû Nevelési-oktatási támogatás-ban részesülhet a saját háztartásában kis-korú gyermeke(ke)t nevelõ szülõ/neve-lõszülõ minden olyan kiskorú gyermekeután, aki:1. romániai alap- vagy középfokú oktatá-

si intézményben magyar nyelven ta-nul (a fakultatív oktatásban résztve-võk pályázatai iskolánkénti egyéni el-bírálásban részesülnek);

2. moldvai magyarok esetében nem in-tézményesített magyar nyelvû okta-tásban részesül.

B. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZTÁMOGATÁS

– Gyermekenként 2.400 Ft-nak megfelelõlej összegû Tankönyv- és taneszköz támo-

gatásban részesülhet a saját háztartásá-ban kiskorú gyermek(ek)et nevelõ szü-lõ, amennyiben a kiskorú gyermek(ek):1. romániai alap- vagy középfokú oktatá-

si intézményben magyar nyelven ta-nul (a fakultatív oktatásban résztve-võk pályázatai iskolánkénti egyéni el-bírálásban részesülnek);

2. moldvai magyarok esetében nem in-tézményesített magyar nyelvû okta-tásban részesül.

Az A. és B. pontok alatt megjelölt támo-gatás együtt pályázható (egy pályázaticsomagban). Mindkét (A. és B.) támogatás 2005-2006.tanévben egy alkalommal igényelhetõ.

Pályázati határidõ:Jelen pályázati felhívás alapján a 2005-2006. tanévben igényelhetõ támogatá-sokra 2006. február 15-tõl, április30-ig terjedõ idõszakban folyamato-san lehet pályázni.A 2006. április 30-a utáni postai bélyegzõ-vel beérkezõ pályázatok érvénytelenek.Pályázati feltételek:• megfelelõen kitöltött pályázati adatlap• kötelezõen csatolandó mellékletek:a.) a pályázó szülõ vagy nevelõszülõ sze-mélyazonossági igazolványának fénymá-solata;b.) a kiskorú gyermek(ek) születésianyakönyvi kivonatának vagy 14 év fe-letti kiskorú személyazonossági igazol-ványának fénymásolata;Amennyiben a kiskorú családneve nemegyezik meg a pályázó szülõ/nevelõszü-lõ családnevével, mellékelni kell a követ-kezõ dokumentumok valamelyikénekfénymásolatát eset szerint:1) válás esetén a válásról és a gyermekjogállásának megváltoztatásáról szóló bí-rósági végzés;2) házasságon kívül született 14 év felet-ti kiskorú esetén a gyermek születési bi-zonyítványa;

3) gyámok és nevelõszülõk esetében anevelõszülõ megbízásáról szóló hatóságidöntés.c.) a kiskorú gyermek iskolalátogatásiigazolásának eredeti példánya, amelytartalmazza az adott osztály/tagozat/cso-port tannyelvének megjelölését (ezenigazolások kibocsátására vonatkozó típus-kérvény a pályázati csomagban mellékel-ve);d.) a moldvai magyarok magyar tannyel-vû oktatásban való részvétele esetében,iskolalátogatást igazoló irat, vagy ennekhiányában a Moldvai CsángómagyarokSzövetsége által kiállított magyar tannyel-vû oktatást igazoló irat eredeti példánya.A „Szülõföldön Magyarul” támogatásiprogram lebonyolításában az Iskola Ala-pítvány együttmûködik a Romániai Ma-gyar Demokrata Szövetséggel.

A pályázati csomag beszerezhetõ: azRMDSZ helyi szervezeteinél, a megyeiTájékoztató irodáknál.A pályázatok leadása: ajánlott postaiküldeményként az Iskola Alapítvány pos-tafiókcímére kell küldeni. Ez a cím a pá-lyázati borítékon található. A pályázat elbírálása és a támogatásfolyósítása:A pályázatokat az Iskola Alapítvány kura-tóriuma bírálja el 30 napon belül, amelyhatáridõ hiánypótlási felhívás esetén egyalkalommal további 15 nappal meg-hosszabbítható. A döntésrõl a pályázókataz Iskola Alapítvány levélben értesíti. Atámogatás folyósítására – minden feltételteljesítése esetén – az elbírálást követõ60 napon belül kerül sor, a pályázati adat-lapon megjelölt módozatok szerint.További tájékoztatás munkanapokon1000–1400 között a 0-800-800-137ingyenes telefonszámon, aziskola@rmdsz.ro e-mail címen, vala-mint a megyei Tájékoztató irodákbanigényelhetõ.

LEVELEZÕ

16

Az egrespataki gyerekek avirágcsokor mellé Napsugárt isajándékozhatnak édesanyjuk-nak anyák napjára. Biztosanörömet szereznek vele, hiszenmájusi Itt születtem rovatunk-ban Egrespatakról mesélnek akis helytörténészek.

Itt születtem

Szülõvárosunk, Szászrégen (Reghin, Sächsisch Reen) a Gör-gényi-havasok aljában, a Maros és a Görgény folyó összefolyá-sánál fekszik. Lakóinak száma 39240, melybõl 12471 magyar,346 szász, 24601 román.

A település elsõ írásos említése – Regnum – 1228-ból szár-mazik. A XIII. század elején németek telepedtek itt le; 800 évesittlétük rányomta bélyegét a város arculatára. Bár nem volt sokkiemelkedõ történelmi esemény színhelye, annál több viszontag-ságban volt része. Többször végigdúlták a tatárok, érintette az1569-es székely felkelés, tûzvészek pusztították, lakóit megti-zedelte a pestis- és kolerajárvány, éhínség dühöngött falai kö-zött, az 1848-as események idején majdnem földig rombolták.Bár a két világháború nagyjából megkímélte, a második döntõ-en befolyásolta lakosságának összetételét.

Egy monda szerint a város jámbor polgárai úgy akarták meglá-gyítani a mongolok szívét, hogy menetben indultak elébük. SzentAndrás község határában találkoztak a templomi zászlók alatt ha-ladó régeniek a mongolokkal, akik irgalmatlanul lemészárolták azegész tömeget. Ma is mutogatnak a Lucpatak mentén egy helyet,ahol a „régi Szászrégen el van temetve”.

A városháza

1661-benSzászrégenbenválasztják meg

Kemény JánostErdély

fejedelmévé.

Legrégibb és legértékesebbtemplomunk, a szász evangé-likus templom 1330-ban épült.

A törvényszék

17

Összeállították a III. B osztályosok Mátyás Erzsébet tanítónõ segítségével

Iskolánk Augustin Maior nevét viseli.

Kedvezõ fekvése – a havasok és a Mezõség közelsége –lehetõvé tette a két vidék termékeinek kicserélését,vásáros és ipari központtá fejlesztette Szászrégent.

A mai fõtér volt a hajdani nagy vásárok helyszíne.Régent szorgos iparosok, kereskedõk, szász, magyar,román, zsidó, roma közösségek lakták. Az azonosmesterséget ûzõ iparosok érdekvédelmi szervezetei, acéhek a XVI. századtól a XIX. század végéig szervezték,irányították Szászrégen lüktetõ gazdasági életét. Egy1749-ben készített összeírás szerint a városban tizenhétcéh létezett 202 mesterrel. Közülük a tímárok, a csiz-madiák, a kádárok és a szûcsök céhe volt a legnagyobb.

Hajdan a céhmester beiktatása és a céhláda át-adása ünnep volt. Felvonulást szerveztek, mely-nek élén virágokkal és szalagokkal díszített fehérruhás inasok és segédek haladtak. A mészárosle-gények szép, kövér, aranyozott szarvú ökröt ve-zettek fel. A tímárok szimbóluma egy ló volt, me-lyet azonban imitáltak: pokróccal leterített céhbe-liek játszották meg. A csizmadiák jelképe féllábúember volt, a kovácsok élén páncélruhába öltözte-tett vasember, a szûcsök élén medvebõrbe bújtférfi haladt. Azoknak a házak-nak az ablakait, ahol este a tán-cot rendezték, kitömött rókák-kal, nyulakkal, nyestekkel, mó-kusokkal díszítették fel.

Messze földön híresek voltak bútor- éshangszerkészítõink. Ez a hagyomány mais él, ezért Szászrégent a hegedûk városá-nak is nevezik. De volt Régennek fûrész-gyára, bõrgyára, szeszgyára, fémipara éstöbb malma is. A gazdasági felemelke-déssel járó jólét kihatott a város mûvelõ-dési életére. Olvasókörök, fúvós- és vonós-

zenekarok, dalegyletek és sportversenyek tet-ték színessé a békeidõket.

Régent a hegedûkvárosának is nevezik.

A néprajzi múzeum

Vásár Régen fõterén a kétvilágháború között

18

– A baromfiudvar lakói? Ugyan, mit lehetneróluk mondani? Unalmas egy társaság! Punk-tum, pássz – legyintett fölényesen Gazsi.

– Na, na, na! Lassabban az ítélettel – emeltefel figyelmeztetõen az ujját Sokattud. – A csir-keolimpiáról biztosan nem hallottál még?

– Csirkeolimpia? Hát az meg micsoda? – tá-totta el a száját Gazsi.

– Az úgy van, hogy amikor a csirkék tolla-sodni kezdenek, szabályos „csõrpárbajt” vív-nak. Külön a kakaskák éskülön a jércikék. A mér-kõzés teljesen sportszerû:soha sem fordul elõ, hogyegyre többen támadjanak.Az alulmaradt csibe azon-nal egy másikkal mérhetiössze az erejét, a gyõztespedig arra törekedik, hogymind magasabbra „vag-dalkozzék” fel a tyúktársa-dalom ranglétráján. Így az-tán kialakul a rend: min-denki pontosan tudja, kivelszemtelenkedhet, és ki elõl kell alázatosankitérnie. Ezek után az udvaron szent a béke.

– Na és a rucák? – érdeklõdött Kati.– Hát azokkal egy kis baj van – csóválta meg

a fejét Sokattud. – Az ember „túltenyésztette”õket. A csámpásan totyogó, hájas rucaasszony-ság arra még csak kapható, hogy egy-egy to-jást elpottyantson, de többet feléjük sem néz.Így aztán a gazdasszony kénytelen a rucatojá-sokat tyúkkotló alá tenni. A tyúk akkor néz na-gyot, amikor megpattannak a tojáshéjak, és ki-bújnak a kisrucák. „Vajon kire hasonlítanak?Na, de azért mégiscsak az én gyermekeim!” Akis sárga pihegombócok engedelmesen köve-tik nevelõanyjukat, de csak az elsõ kacsaúszta-tóig. Ott aztán faképnél hagyják a kotlót, és vi-dáman belevetik magukat a vízbe.

– Gyertek ki! Gyertek ki! Belefulladtok! –kárál kétségbe esve a parton tyúkanyó, hisz

gyermekeinek nemcsak a külseje, de a viselke-dése is teljesen „tyúkszerûtlen”.

– Na és a libák? – kacagott Kati.– Libáéknál egészen más a helyzet – magya-

rázott tovább Sokattud. – Õk példás családiéletet élnek, jóban-rosszban összetartanak. Havalaki a békésen pihenõ libafalka mellett haladel, a gúnár rögtön riadót fúj, elõrenyújtott nyak-kal, sziszegve az ellenségre ront. Erre az ellen-ség megfutamodik, a gúnár pedig diadalkiál-tással visszatér az övéihez.

Ezt a magatartást a házi liba még õsétõl, anyári lúdtól örökölte. A “diadalkiáltás” a családösszetartozásának megpecsételõje.

A nyári lúdnál a család roppant zárt köte-lék. A kis pipék születésüktõl kezdve élvezik

az odatartozás jogát, haazonban idegen libát pró-bálunk becsempészni, azszegény ott õgyeleghetnaphosszat árván a falkaközelében.

Teljesen idegent egyet-len esetben ajándékozmeg diadalkiáltásával, te-hát a szeretet és barátságjelével a libafalka: amikora fiatal gúnár “beleszeret”egy vadidegen lúdleányzó-ba. A vadonélõ nyári lúd-

nál szigorú egynejûség uralkodik, s a „házassá-got” szabályos jegyesség elõzi meg. Ha két fia-tal lúd diadalkiáltással üdvözli egymást, biz-tosak lehetünk afelõl, hogy egy pár lesz belõ-lük. S mivel a nyári lúd akár 50 évig is elélhet,a boldog házasság szerencsés esetben 48 évigis eltarthat.

KÁRÁLÓ, HÁPOGÓ,

GÁGOGÓ TÁRSASÁG

Említs három, nálunk is ismert tyúkfajtát. Melyik háziszárnyasunknak „szeplõsek” a

tojásai?Februári megfejtés: A medve is, ami a máján,

mindig azt morogja. Ne igyál elõre a medve bõ-rére. Ahol a medvét emlegetik, ott jelenik meg. Amedve a szõrét cseréli, a szokását nem.Nyertesek: Csejdi Helga, Vármezõ; Hilbert

Ervin, Szinérváralja; Fülöp Rúben, Alsósófalva;Török Kriszta, Nyárádremete.

KISKÓPÉHavonta

3 díjatsorsolunk ki

!

BITAY ÉVA

19

Benedek Elek: A két bors ökröcskecímû könyvét ajánlom minden gyerek-nek. Jó lenne, ha elolvasnátok ti is, ésmegtudnátok, hogy van benne tanulsá-gos mese és vicces mese is.

Palotás Enikõ Mária, Szalárd

Az égigérõ paszuly a kedvenc mesém,de nagy szeretettel olvasom a Grimmtestvérek meséit is. Ajánlom nektek Ha-mupipõke édesanyjának tanácsát: „Légymindig jó és jámbor, akkor mindig jóra fogfordulni a sorsod, és boldog lesz az éle-ted”. Péter Tímea, Felsõboldogfalva

Én azért szeretem a Nagyapó mesefá-ja címû könyvet, mert sok tanulságosmese van benne, és sokat lehet belõletanulni. Ugron Emõke Márta, Zabola

Szólj,szám!1. Mit jelent: pulykaméreg,

tyúkész, libabõr, ludas a do-logban, kakaskodik?

2. Utolsó este nem hízikmeg a disznó. Keressetek egyhasonló jelentésû közmondásta lóval.

3. Bencze István versét áprili-si ajándékul küldjük. Játsszatokszavainkkal: a csók egyesszámban csó, a kis szalonkaanyukája szalon?

Kezdjük tán a jó szóval: tárgy esetben jót.Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.Egyes számban kõ a kõ, többes számban kövek.Nõnek nõk a többese, helytelen a növek.

ÁÁPPRRIILLIISS

Józsa Boglárka, Kökös

Februári megfejtések: 1. Ép-pen ezt szeretem. Épen õrizdmeg a könyvet. Pálcát tör fö-lötte. Kezében villan a tõr. Kitártkarok fogadtak. Ezek a szõlõka-rók. Karról karra adják a babát.A kelõ nap rád ragyog. Kellõ idõ-ben érkezz. A csikós lovát ugrat-ja. Csíkos inget viselek. 2. toljon,tollal, szívjon, szívvel, osszon,osztállyal, olvasson, olvadjon,vaddal; 3. Aki sokba avatkozik,semminek sem tesz eleget.Nyertesek: Tõtõs Benjámin,Szilágyzovány; a kolozsvári Já-nos Zsigmond Unitárius Kollégi-um II. A; a marosújvári LucianBlaga Iskola III. B; a csernátoni3-as Iskola III. osztálya.

KönyKönyvmolyvmoly

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

11

33

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

SSzzõõccss BBeeááttaa,,

OOzzssddoollaa

HHaalláásszz CCssiillllaa,,

KKöörröössrréévv

��

Nehéz lenne egy hangot, zenét, zajt ábrázolni, de a

forrását annál könnyebb. Rajzold le azt, aminek a hang-

ját a legjobban szereted.

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

AA ffeebbrruuáárrii pályázatra érke-

zett disznótoros rajzok közül

KKoosszzttrruucc AAnnddrreeaa JJúúlliiaa,

krasznahorváti (1); KKeelleemmeenn

HHuunnoorr AAttttiillaa, mérai (2) és

KKeeddvveess BBeerrnnaaddeetttt, csíkszent-

domokosi (3) inasaim rajzait

jutalmazom.

22

Vágjátok ki, és ragasszátoknevetek mellé a gyûjtõlapra. És

ezzel itt is a vége! A gyûjtõlapokatés az osztály névsorát küldjétek

be szerkesztõségünkbe.

20

SÜTÕ ANDRÁS

RÓKA MARCI ÉS

AZ ÁSÓLÚD

Élt egyszer, hol nem élt, és mentegette kín-keservesen az irháját a Duna-mentén egy ró-ka: Róka Marci. Kicsin múlott, hogy nem ke-rült mégis valamely asszony nyakára prémsál-nak. Kopók és vadászok elõl menekültében ad-dig futott, mígnem a Deltába érkezett.

Nem tudta, hova legyen a csodálkozástól.Madarak égen és földön, halak a vízben. Kána-án, nem egyéb!

– No, itt megélek valamiképpen! – mondtamagában, és napokig tartó, szorgos munkávalkotorékot ásott magának.

Azután kiült a lik szájába sütkérezni.A hasa gordonkázott az éhségtõl.Akkor megpillantotta a lúdszerû madarat,

mely alacsonyan kerengett fölötte. A feje és anyaka zöldes-fekete volt, rozsdavörös csík amelle alatt, a szárnya tükre pedig ugyancsakzöldesen csillogott.

Szép volt. Hát még az a piros csõre, meg arózsaszínû lába!

Róka Marci odakiáltott neki:– Szállj le, szép szárnyas asszony!– Miért szállnék? – kérdezte fentrõl a madár.Róka Marci gondolkozott. Mivel is tudná a

szándékát eltitkolni? Azt mondta hát:

– Mert szeretlek!– Úgy szeretsz, hogy majd megeszel? – kér-

dezte kacéran a piroscsõrû, majd tisztes távol-ba leszállva illegetni kezdte magát.

Nézte Róka Marci, hogy a szeme majd ki-esett, s a nyála csurrant el. A kacérság hajlan-dóság is, gondolta, és nyakló nélkül kezdettudvarolni, mondván:

– Nagy kín a távolság, amely elválaszt ben-nünket. Jer közelebb! – rimánkodott. – Nélkü-led bizonyos, hogy meghalok... Étlen halok.

– Ne halj meg. Szükségem van rád – mond-ta a szépséges szárnyas vendég. – Tetszik ne-kem a lakásod.

Gondba esett Róka Marci. Mit akar vajon amadár? Dicsérni kezdte a szállását:

– Ennél szebbet, se jobbat nem láttál.Vadonatúj, szellõs, kettõs kijáratú. Hajtásba ke-rülök? Emitt besirülök. Újból megszorulok?Amott kisuttyanok. No gyere, nézd meg belül-rõl is. Bolha sincs benne.

– Bemegyek – mondta a madár –, ha egyez-séget köthetünk.

– Mi legyen az? – kérdezte Róka Marci.– Megígéred nekem, hogy nem magadba fo-

gadsz, csak magad mellé.– Úgy is jó lesz! – mondta lelkesen Marci, és

magában azt gondolta: – Legyünk csak egy he-lyen. Majd megtalálom a módját, hogy a ha-samba kerülj.

S nem csupán a hegyes ábrázata, füle-farkais csupa rókamosoly volt a boldogságtól.

Ám akkor fölreppent a madár, s odakiáltott:

21

– Menekülj! Rejtõzz el! Vadászok jönnek!Róka Marci beugrott a likba. A madár utána-

szólt:– Ne a likba! A nádasba! Kutyák is jönnek!– Hû, a teremburáját!Róka Marci lúdmellet, püspökfalatot feledve

ugrott ki a kotorékból, s tûnt el a nádasban.Ott meghúzta magát, várta, hogy elmúljék aveszedelem. Közben gondolkozott: miféle ma-dár lehet az, amelyik még nálánál is figyelme-sebb? Lám, messzirõl észrevette a vadászokat.A szimatjával a bajt maga is megneszelte volna,de rossz a széljárás. Szégyen bizony, hogy egylibaszerû szárnyas fehérnép mentette meg azéletét. Jó lenne megenni, gondolta Róka Mar-ci, de még jobb lenne a jó szemét hasznosítani.

– Hol vagy, te hegyesfülû? – szólt le rá a ma-gasból a madár. – Bátran elõjöhetsz.

Még mindig gondba esetten sunnyogott visz-sza Róka Marci a kotorékjához. A fekete-fehérszoknyás madár tisztes távolból újból megtele-pedett, és azt mondta:

– Emitt besirülök? Amott kisuttyanok? Pró-báltad volna meg, barátom! A vadászok a likad-nak mind a két száját elállták. Azután két kopótküldtek hozzád látogatóba.

– Jaj! – borzadt el még jobban Róka Marci.Már ott látta magát rókamálként valamely va-dászfeleség hátán. – Köszönöm, hogy figyel-meztettél. Te honnan tudod mindezeket? Mifé-le madár vagy te, hogy ilyes-mikkel foglalkozol?

– Lúd vagyok – mondta amadár –, de nem akármilyen.

– Azt látom – bámulta Marcia megmentõjét. – Közönségeslibát eleget ettem. Te másmi-lyen vagy.

– Ásólúd – mondta a madár.– Ugyancsak szerencsétlen,üldözött sorstársad.

S elmesélte, hogy természe-te szerint maga is lyukat kapara földbe fészeknek, menedék-nek is, ahol a tojásait kikelt-hesse, pipéit megvédje a raga-dozóktól. De bizony a gyönge,hártyás lábával gyatra kis mé-lyedéseket képes csak létre-hozni. Cigányputrit egy palotá-

hoz képest, amilyen a rókalyuk is. Ilyenben la-kott mostanáig, egy másik rókával együtt, mígel nem ûzte õket onnan az árvíz.

– Pedig szépen megfértünk egymás mellett– sóhajtott az ásólúd. – Õ védelmezett engemgörénytõl, vadmacskától, vércsefélétõl, én pe-dig... láthattad... Idejében figyelmeztettem õt,ha vadászveszedelem fenyegette.

Eltûnõdött Róka Marci, majd azt mondta:– Maradj itt velem.– Ha meg tudod állni, hogy ne szeress olyan

nagyon engem.– Majd szeretek mást – mondta Róka Marci.

– Hát akkor fáradj beljebb, tekintsd meg az újlakásunkat.

Az ásólúd még várt egy keveset, hogy azutolsó csepp félelem is elhagyja.

– A házamat ne nézd halál torkának – biztat-ta Róka Marci. – Hanem inkább az élet mene-dékének.

– Így beszélj mindig! – birizgálta meg az or-rát zöldtükrös szárnyával az ásólúd. – És neemlegesd a püspökfalatomat.

Róka Marci az önmegtartóztatást újból meg-ígérte szentséges rókaesküvel. S élnek azóta isketten, közös, föld alatti házikóban. A vándor,aki látja õket, csodára gondol, és azt mondja:az ilyen csodát el kéne szaporítani az emberekközött is.

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajzai

22

Mindenhonnan füstemelkedik jelezvén,hogy ilyen jó idõbenmindenki a kertbenszorgoskodik. A leve-gõben nagy izgés-moz-gás hallszik, és a mé-hecskék éhesen ke-resnek fel minden picivirágot. Elõkerülneklassan a kicsi bogarakis, és a természet el-kezdi újból varázslatosmunkáját.

Koszta Frida Jutka, Tordatúr

Itt a tavasz, itt van már,Örül minden kismadár,Örülnek a gyermekek,Mászhatják a hegyeket.

Kiss Ildikó, Gógán

Április hónapjána tavaszt megértük,az idõjárás-vezetõtõlhóvirágot kértünk.Örüljön hát mindenki,hogy elmúlt a tél,a fákon a rügyúj életre kél.

György Tündike, Gyergyószentmiklós

Virágos kertek, nyíljatok,Szép bimbókat hozzatok!Legyetek sárgák, mint a nap,Legyetek kékek, mint az ég,Legyetek szépek, mint az éj.

Kovács Krisztina, Margitta

Itt a tavasz, hû, de szép,Virágokkal tele a rét.Az égbolt is csuda kék,Kismadárkák szerteszét.A gólyák is itt vannak,S a szántásban kutatnak.

Csiki Imola Boglárka, Bodola

Irkafirka

Itt a tavasz újra,Eljött hozzánk újra.Kinyíltak a virágok,Virágot szednek a lányok.A fák is rügyeznek már,Az ibolya is kinyílt már.A fiúk bókolnak,A lányok pirulnak.Itt a tavasz újra,Eljött hozzánk újra.

Bíró Henrietta, Nagyvárad

Puskás Tamás,Szatmárnémeti

Cseh Anett Krisztina, Körtvélyfája

Lukács Katalin, Zajzon

Bustya Roland, MarosvásárhelySipos Virág,Szilágyszeg

Gavriluþ Dóra, RévPál Tímea,Nagyvárad

Április, április, mi van a zsebedben?Hó, esõ, napsütés, még mi jut eszedbe?Villámlás, mennydörgés, zivatar,mit már gyermek nem akar.Április, pajkos kedvedet tedd félre,s küldj napsütést a gyerekek kedvére!

Székely Tamás, Balánbánya

�

�

23

Farn

as R

uth

Júlia

,Sz

ilágy

som

lyó

Volt egyszer egy fekete kiskutya, Boj-tos. Hosszú tél után örömmel sza-ladgált a réten. Hamarosan elfáradt.

– Bár csak tudnék repülni! – kívánta.Ekkor megbotlott egy fagyökérben,

és nagyot repült elõre.– Hurrá! Tudok re-

pülni! – de öröme nemtartott sokáig, merthamar a földre zuhant.Lukács Tímea, Margitta

Nyuszi, nyuszi, Barna nyuszi,Barna nyuszi dolga:Hímes tojást tegyen A kosarakba,Mire megjön A Húsvét napja.

Láng Laura, Csanálos

A hóvirág is kibújt már,A gólya is vadászni jár,Fecske anyó fészket rakA kicsi fiókáinak.

Bálint Dávid, Zilah

Kinyílott a kék ibolya,Jaj, de fényes Húsvét napja.A fiúk a falut járják,A lányokat locsolgatják.

Vitályos Ágnes, Gidófalva

Irkafirka

Itt a tavasz, szereted?Lesz még tél, ne keseregj!Csodás az egész világ,Örülj velünk te is hát!

István Zsuzsánna, ZilahEresz alatt sürgés-forgás,Kicsi fecske fészkét rakja,Sárral bõven betapasztja,Hogy kicsinyeit megóvja.

Nagy Palika, Zilah

A gyerekek kint labdáznak,és boldogan fogócskáznak.Vidámak, és jót nevetnek,a tavasznak mind örülnek.Erdõdi István, Zilah

Itt a tavasz, itt van már,Megérkeztek a gólyák.Meghozták a kisbabát,Lerakták a sok tojást.

Mikola Norbert, Zilah

Varg

a E

liza,

Had

ad

Fikó Dalma,Gyimesközéplok

Kub

inyi

Reg

ina

Ale

xand

ra,

Szat

már

ném

eti

Tolokán Andrea,

Marosludas

Címlap: Láng Edina, Csanálos; Hátlap: SZABÓ ZELMIRA

�

Tolnai Máté, Szilágyfõkeresztúr

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõ-szerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme:400446 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõségcímén. E-mail: napsugar@clicknet.ro A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: ContRO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL.CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,5 lej

Kocsis Erzsébet,Zimándújfalu

E lapszám meg-jelenését támogatta

a SZÜLÕFÖLD ALAPa határon túl élõ

magyarokmegsegítéséért

HH HHuu uu

rr rrrr rráá áá,, ,, zz zz

áá áápp pp

tt ttoo oojj jjáá áá

ss ss!! !!

Ajáték leírását a 11. o

ldalo

nolvash

atod!

CC CCÉÉ ÉÉ

LL LL

RR RRAA AA

JJ JJTT TT