Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban

A Magyar Lapkiadók Egyesülete ágazatikutatása

A médiareprezentáció vizsgálata fontos, mert: A kiskorúak megítélésében, a velük kapcsolatos sztereotípiák kialakulásában és attitűdök fenntartásában kiemelt szerepet játszik a hazai nyomtatott és írott sajtóban róluk alkotott kép

A kutatás elsődleges céljai: áttekintő képet kapjunk a 18 év alatti korosztály médiareprezentációjáról; megvizsgáljuk, hogy a gyerekek milyen kontextusokban jelennek meg a vizsgált médiumokban megvizsgáljuk a kiskorúak média reprezentációjára vonatkozó törvényi előírások, ajánlások figyelembe

vételét

A kutatás módszere: kvantitatív tartalomelemzés és fókuszcsoportos kutatásokTartalomelemzés forrása: 2012. szeptemberében megjelent nyomtatott és online cikkekAz MLE Magatartási Kódexének hatálya alá eső összes médium (440 db)

Fókuszcsoportok résztvevői : médiában dolgozó szakemberek, 12-16 éves olvasók, a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek

RÖVIDEN A KUTATÁS HÁTTERÉRŐL

2

3

A TARTALOMELEMZÉS MÓDSZERTANA Használt keresőszavak: gyermek, gyerek, kisgyerek, kisgyermek, kiskorú, óvodás, iskolás, iskoláskorú, kamasz, serdülő, tinédzser

Kódkategóriák kialakítása:Kvantitatív szempont szerint (lapra/site-ra vonatkozó alapinformációk, a cikkben szereplő gyerekek demográfiai jellemzői (kor, nem, származás), cikkek mérete, stb.

Kvalitatív szempont szerint: cikk hangvétele, tónusa , cikk nyelvezete, cikk kontextusának érthetősége, a kiskorúak szerep ábrázolása (pozitív-negatív tengely mentén), a fiatalok képek általi negatív, semleges vagy pozitív bemutatása

Nyomtatott sajtó

Online sajtó

Áttekintett források száma 118 db 52 db

Releváns újságok, weboldalak száma 66 db 46 db

Feldolgozott cikkek száma 1187 db 618 db

4

KUTATÁSI EREDMÉNYEK - KVANTITATÍV Mind a nyomtatott, mind az online sajtóban az oktatással, neveléssel és a sporttal, illetve

szabadidővel kapcsolatos cikkek aránya a legnagyobb, a bűnügyi jellegű cikkek csak ezután következnek.

A gyerekekkel foglalkozó cikkek túlnyomó része hazai hírforrásból és hazai történésekről ad hírt (nyomtatott:87%; online:75%).

Nagyon ritkán fordul elő a gyerekek cikkben történő megszólaltatása.A gyerekek ritkán kerülnek címlapra, tipikusan az újságok 3. és utolsó oldala közötti részben,

negyedoldalasnál kisebb cikkekben jelennek meg.A nyomtatott sajtóban nagyobb arányban jellemző a gyerekek képi megjelenítése (68%), mint

az online megjelenítés esetében (44%).A negatív képi ábrázolás az online sajtóban nagyobb arányú mint a nyomtatott sajtóban.A nyomtatott sajtóban kiegyensúlyozottabb a különböző korcsoportok média reprezentációja,

míg az online sajtó inkább a 0-6 évesekre fókuszál.A fiúk túl-, míg a lányok alul vannak reprezentálva mindkét médiumban.

Nem jellemző sem a nyomtatott, sem az elektronikus sajtóra, hogy a gyerekekre sértő, ártalmas, degradáló kifejezéseket használna.

Magas a negatív gyerekszerepekben ábrázolt cikkek aránya mind az online mind a nyomtatott sajtóban

5

Megsérült, kórházba vitték

Erőszak áldozata

Meghalt

Iskolába megy

Megszületett

Beteg, sérült

Veszélyben volt, van

Külföldi celeb

Bűncselekmény áldozata

Bűncselekményt követett el

Magyar celeb gyereke

Sikeres, tehetséges

0 5 10 15 20 25

1

1

2

2

3

5

5

6

12

15

17

20

7

7

6

2

14

7

7

10

13

2

7

Online sajtó Nyomtatott sajtó

GYEREKSZEREPEK RÉSZLETESEBBEN Mind a nyomtatott, mind az internetes sajtóban magas a negatív gyerekszerepek aránya - ez az online

sajtóra kifejezetten jellemző. A sikeres, tehetséges gyerekszerep ábrázolás a nyomtatott sajtóra jellemző nagyobb mértékben. A cikkek 63%-ában a gyerek kiszolgáltatott, tehetetlen, elszenvedő (passzív). A negatív színben feltüntetett karakter egyik sztereotípiája az erőszakot elkövető gyerek, míg a tipikusan

pozitív sztereotípia a valamilyen versenyt nyerő, jó teljesítményt nyújtó gyermek.

százalék

6

GYEREKÁBRÁZOLÁSOK RÉSZLETESEBBEN Az általános gyerek ábrázolások nagy része inkább semleges színezetű. Az oktatásügyi változásokkal kapcsolatos topikok közül a családi erőszak téma mindkét médiumban a

legnépszerűbb volt. Különbség a két médium között, hogy míg a nyomtatott sajtó jóval nagyobb arányban foglalkozott a

szakképzésbeli változásokkal, addig az online sajtó a családtámogatások megvonásának és a kötelező köpeny bevezetésével kapcsolatos témáknak biztosított nagyobb megjelenési arányt.

KihasználtSzociálisan rászorult, hátrányos helyzetű

Digitális veszélyben vannakOktatási intézmények

Iskola, óvoda általábanIskolaköpeny

Valami megépül, megújul, elköltözikDemográfiai változások

Mindennapos testnevelés bevezetéseBeteg, sérült

Megvert, abuzáltSikert ért el, sikeres, előad vmitGyerekek egészsége, életmódja

Évkezdés (iskola, óvoda)Segítséget kap, kapott, kaptak

Tanfolyam, pályázat, programsorozat Rendezvényen, programon vesz, vett részt

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 201

1

2

2

2

3

3

3

3

5

6

6

8

8

12

12

17

2

4

1

2

4

4

3

3

5

4

5

9

4

11

8

18

Online sajtó Nyomtatott sajtó

7

KORCSOPORTOK MÉDIAREPREZENTÁCIÓJA

A 6-18 évesek alulreprezentáltabbak a nyomtatott és az online sajtóban is, a 0-6 évesek a legpreferáltabbak

A nyomtatott sajtóban sikeres gyermekszerep ábrázolás inkább a 14-18 évesekre jellemző, ugyanakkor bűneset elkövetőiként is az ő arányuk a legnagyobb. A 0-6 éveseket nagyobb arányban ábrázolják beteg gyermekként, és veszélyhelyzetekben.

Negatív képi ábrázolás nagyobb arányban fordul elő a 14-18 évesekről szóló cikkekben.

A „kicsik” védtelenek, a „nagyok”, a kamaszok durvák és erőszakosak

*erőszak, bűncselekmény áldozata, beteg, sérült, magatehetetlen** bűncselekmény, erőszak elkövetője, botrány elkövetője

Korcsoportok passzív* aktív**Nyomtatott sajtó

0-6 éves 93 87 -13 éves 63 3814-18 éves 31 69

Online sajtó0-6 éves 86 147 -13 éves 67 3314-18 éves 50 50

8

FIÚK-LÁNYOK MÉDIAREPREZENTÁCIÓJAA fiúk „rosszak”, a lányok „jók”

Az újságokban a fiúkat szignifikáns módon nagyobb arányban ábrázolják bűnesetek áldozataként és elkövetőjeként, míg a lányok aránya nagyobb az olyan cikkekben, amelyekben a gyerekek sikert érnek el.

Az online sajtóban a lányok inkább áldozatként szerepelnek, míg a fiúk aránya nagyobb a sérült, beteg gyerekszerepek, valamint a sikert elérő szerepek között.

A nyomtatott sajtóban a negatív képi ábrázolás inkább a fiúkra, a pozitív inkább a lányokra jellemző.

Szerep típusa Bűneset áldozata

Bűneset elkövetője Sikeres gyerek Magyar celeb

gyerek

Fiú 71 95 46 40

Lány 29 5 54 60

Nyomtatott sajtóban megjelent cikkek

Kvalitatív kutatási eredmények

10

KVALITATÍV KUTATÁS EREDMÉNYEI

Kiről szól? Kinek szól (mi a feladó intenciója)? Példák

Eléri-e a kiskorút (a feladó intenciójától

függetlenül)?

Megítélés(melyek a

neuralgikus pontok)

kiskorúról

kiskorúnak

iskolával, tanulással kapcsolatos témák; gyermeksikerek és tehetségek a sport, a művészetek területéről

igen +

nem -

nem kiskorúnak

bűnesetek, ahol a kiskorú vagy áldozat vagy elkövető; gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmak

igen -

nem +

nem kiskorúról

kiskorúnakzenekarokról és filmekről szóló tartalmak

igen +

nem -

nem kiskorúnakszexualitással kapcsolatos tartalmak

igen -nem +

A kiskorúakkal kapcsolatos médiatartalmak megítélése a felelősség vonatkozásában:

11

ÁLTALÁNOS TANULSÁGOK

Kevés a közös pont a fiúk és a lányok médiafogyasztásábanFiúk: speciális érdeklődési körrel, hobbival kapcsolatos Lányok: zene, divat, szerelem, sztárok

Szülő is, gyermek is jobban felfigyel a gyerekekkel, kiskorúakkal kapcsolatos hírre. Ezek a hírek, történetek kilépnek a média területéről, bekerülnek a

családi beszélgetésekbe, tiltások vagy tanulság levonására alkalmas történetek formájában

Egy kiskorúról szóló hírben az ártatlanság, a gyermek a legfontosabb értékHa egy kiskorú bűncselekmény elkövetőjeként jelenik meg, akkor ez

az alapérték kérdőjeleződik meg.

12

1. Tehetség, sikeresség Sport Tehetségkutató vetélkedők Iskolai versenyek Iskolai teljesítmény Művészetek (zene, rajz, írás)

Lényeges különbségeket látnak a válaszadók a tehetséges és sikeres gyerekek bemutatásában a lokális (megyei vagy kerületi) nyomtatott sajtótermékek és az országos média között

2. Gyermeknevelés, családi élet Főleg a női nyomtatott és online médiában jellemző Változás, a múlthoz képest

Most már a nem csupán a gyermekkor szép oldalát, hanem az árnyoldalát, nehézségeit is megjelenítik

Korábban a médiában megjelenő gyermekek a „mi gyermekeink” voltak, akikkel szemben felelősséggel tartozik az őt körülvevő közösség, a jelenben egyfajta távolítás figyelhető meg

3. Bűncselekmény – szélsőséges viselkedési minták Bulvár lapok, kereskedelmi tévécsatornák szenzációi – negatív megítélés

A MÉDIATARTALMAK MEGÍTÉLÉSE TEMATIKA ALAPJÁN

13

Melyik csatornán közvetített tartalom éri el könnyebben az érintett korosztályt?Médiában dolgozó szakemberek:

1. TV 2. Online 3. Nyomtatott sajtó

Borúlátók voltak, hogy mennyiben van lehetősége az írott sajtónak tompítani vagy orvosolni azokat a negatívumokat, amelyek a televízióból érkezően hatnak a kiskorúakra.

Gyermekvédelmi szakemberek szerint az online tartalmak az egyeduralkodók

12-16 éves olvasók:Vásárolják a nekik szóló lapokat, de a cikkek tartalmát illetően szinte semmi konkrétumot

nem tudtak mondaniA gyerekekről szóló médiatartalmak leképezik azt a társadalmi, kulturális folyamatot, a

fiatalkorúak és felnőttek világa között levő határ egyre inkább elmosódik.

A MÉDIATARTALMAK MEGÍTÉLÉSE AZ ELÉRÉS ALAPJÁN

14

A gyermekcsoport tagjai elsősorban vizuális és sokkal kevésbé írott tartalmakat fogyasztottak

TV csatornák Online tartalmak Tematikus csatornák:• Discovery Channel• Viva• Comedy Central

Kereskedelmi csatornák sorozatai:• Barátok közt• Gyanú árnyékában

•Facebook•You Tube•Viccek és képes idézetek gyűjteménye

A médiaszakértők úgy vélekedtek, hogy egy vizuális tartalom, egy képi anyag esetében a nézőben többnyire nem merül fel a kétely, hogy amit lát az igaz-e vagy sem,ezzel szemben egy írott tartalom az olvasóban sokkal inkább felveti a viszonylagosság kérdését.

A VIZUÁLIS TARTALMAK DOMINANCIÁJA

15

1. Napi kötelező testnevelés óra bevezetése Csupán a médiaszakértő csoporton került spontán említésre A téma kapcsán született tartalmak kevéssé szóltak magukról a gyerekekről A kiskorúakról a média által közvetített kép olyan elemeket is tartalmazott, amelyek egyfelől inkább

negatívak, másfelől a túlzott általánosítás miatt nem fedik a valóságot, nevezetesen a következők:o Nem sportolnako „Elhízottak, lusták”o Kizárólag motiváció-hiány miatt nem sportolnak, s nem a túlterheltség vagy időhiány miatt

2. Az iskolaköpeny kötelezővé tétele A világ országaiban aktuálisan már létező iskolai egyenruhák áttekintő bemutatása volt hangsúlyos a

nyomtatott sajtóban Felmerült az önkifejezés és az egyéniség kérdése

3. Kaposvári gyermekgyilkosság Negatív példa elsősorban a kereskedelmi tévék szenzációéhségére, a sajtó esetében nagyobb fokú

önkontroll volt tapasztalható

KIEMELTEN VIZSGÁLT TÉMÁK

16

KONKLÚZIÓK- KVALITAÍV KUTATÁS ALAPJÁN

Egyre csökkenőnek percipiálják az olyan médiatartalmak arányát a többivel szemben, amelyek egyfelől pozitív gyermekszerepeket közvetítenek, másfelől a nem kivételes helyzetekben, hanem a mindennapok tevékenységei mentén mutatják be, ábrázolják a gyermekeket.

Ez alól egyedül a nyomtatott sajtót ítélték kivételnek, azonban szkeptikusak és borúlátók voltak amiatt, hogy a nyomtatott sajtót elérés vonatkozásában a leginkább hátrányos helyzetűnek észlelik a többi média között

A válaszadók szerint kiskorúnak, gyermeknek lenni 2012-ben Magyarországon inkább veszélyes, mert: a gyermekeket nagyon sok esetben események, történések passzív elszenvedőiként

mutatják be, azt sugallva mindezzel, hogy jellemzően kiszolgáltatott helyzetben vannak; elenyészőnek érzik az olyan médiareprezentációk arányát, amelyben a kiskorúak vagy

gyermekek aktív és tevékeny szereplőkként kerülnek bemutatásra.

Köszönjük a figyelmet!

További információ: mle@t-online.hu