Augusztus 1–4. Szenvedélybetegek lelkigyakorlata8–11. Miskolci Exarchátus tanárainak lelkigyakorlata13–15. Etika tanárok lelkigyakorlata16–18. Gyalogos zarándoklat17–18. Nagybúcsú21–22. Országos elöljárói találkozó25. Öregdiákokéstanévkezdőkbúcsúja29–30. Ferences biciklis zarándoklat30. Szent Lukács Gyermekvédelem gondozottjainak lelkinapja

A Máriapócsi Lelkigyakorlatos ésés Zarándokház programjai, 2013

TÉRKÉPESTÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK

MÁRIA-ÚTKeresse aSzent Atanáz Könyv-és Kegytárgyboltban!

4400 Nyíregyháza,Bethlen G. u. 5.+36-42/310-431

w w w. s z e n t a t a n a z b o l t . h u

A Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola

PÁLYÁZATOT HIRDET1 fő napközis nevelő és 1 fő óvoda-iskola gondnoki állás betöltésére.

A jelentkezéshez, az önéletrajz és a szakmai vég-zettséget igazoló dokumentumok mellé, parókusi ajánlás is szükséges.

A pályázat benyújtásának határideje 2013 augusztus 10.A pályázók meghallgatása aug. 14-én, 11 órától lesz.

JELENTKEZNI:sojamiklosiskola@gmail.com email, vagy a4400 Nyíregyháza, Huszár tér 5. postacímen lehet.

• Kiadja: A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE • Honlapunk címe: www.gorogkatolikus.hu• A szerkesztőség címe: 4401 Nyíregyháza, Pf. 60. • Tel.: 42/415-901 • E-mail: sajto@gorogkatolikus.hu• Számlaszám: CIB 10702071-19204886-52300002 • Arculat: Zadubenszki Norbert és Szabó Sándor• Tördelés: Projekt-Team DTP Stúdió • Készült: ImiPrint-Nyomda • ISSN: 1416–793X • A Görögkatolikus Szemle megrendelhető postán a szerkesztőség címén, vagy elektronikus formában a sajto@gorogkatolikus.hu címen.Rendeléssel kapcsolatos információ a 42/415-901 telefonszámon kérhető.

2

A Jelenések könyve nem jövendölés az elkövetkezőidőkről,hanemazősegyházliturgiájánakábrázolá-sa. Igaz, nem a cselekmények részletezésével, hanem a mennyeiJeruzsálemföldiképekbenvalóleírásával.Ebbőltudjuk,hogyazőskeresztényekatömjénthamarvissza-hoztáka liturgikusgyakorlatukba.Ezazért ismeglepő,mertkezdetbenerőteljesviszolygásvoltahasználatávalszemben,hiszenapogányvallásokiselőszeretettelal-kalmazták, és sok esetben a tömjén parázsra helyezése egyenlővoltapogányáldozatbemutatással.Voltak,akikvértanúságot vállaltak azzal, hogy nem voltak hajlandók tömjéntgyújtaniabálványszoborelőtt.

Az Ószövetség korában is megtalálható volt a po-gány vallásokban és a zsidó nép kultikus gyakorlatában egyaránt. A próféták számtalanszor ostorozták a népet, amiérthamisistenekelőttmutattakbetömjénáldozatot(pl.Ez8,11).Mégis,márazelsőfrigysátorelkészítésekorfontos volt az a kicsi asztal, amelyen a tömjénnek kellett illatoznia(Kiv30,1).Ezalátványésillatolygyönyörűségvoltahívőzsidóemberszámára,hogySimonfőpapotis,arólaszólódicsérőénekbenhozzáhasonlítja:afüggönymögülkilépőfőpapolyan,„mint…azizzótömjénafüs-tölőparazsán”(Sir50,9).

Persze, nem holmi gyönyörkeltés eszköze volt csu-pán a tömjénillat. A fölszálló füst az imádság képe. A 140. zsoltár szavait mi is énekeljük minden esti istentisz-teletünkönaz„Uram,tehozzád”kezdetűsorokután:

„Igazodjék föl az én imádságom,mint a tömjénfüst a te színed elé…”

Azizzóparázsfölhevítiatömjént,settőlaforróság-tól annak füstje fölfelé száll. Éppen ilyen az imádság is: a forrószívbőlemelkedikalegkönnyebben.Ezértiskériazsoltáros,ésveleegyüttmiis,hogy„igazodjék”azimád-ságunk, vagyis legyen izzó a szívünk, s onnan vegye kedvesen az Úr a feléje szálló könyörgéseinket. Erre nem mindig gondolunk a szertartás közben, mégis a tömjén

illata, a fölszálló füst látványa ön-tudatlanul is késztet bennünket az odaadó imádságra. Ezért fontos és nélkülözhetetlen eleme a liturgi-ánknak a tömjénezés. Nem csupán ráadás, díszítő elem, a celebrációtkülönlegesebbé tevő érzelmi ha-tás, hanem imádságunk szerves ré-sze. Miként a buzgóság is az.

A Jelenések könyve arra is ta-nít, hogy a tömjén nem csupán buzgóságunkat serkenti, hanem az a szentek imádságát is jel-képezi. „Sok tömjént” adtak az

angyalnak…”, ugyanis sok imádságra van szükség azegyházban. A szentek imája bennünket is megerősít.Mindnyájan tapasztaljuk a magunk imájának csekély-ke erejét, szétszórtságunkból fakadó felszínességét. Jó tudni, hogy vannak szentek, akik viszont tudnak izzón, átszellemülten imádkozni, s mi is hozzájuk társulhatunk. Ezt is lelkünkbe idézi a tömjénfüst, amely betölti az egész templomot. A tömjén illata jelzi, hogy egy templomban mennyiregyakranimádkoznak.Van,aholasokzsolozs-ma illata egészen beleivódik a falakba, az oszlopokba, a padokba. S nemcsak az élettelen tárgyak, hanem sok-kal inkább az oda gyakran járó emberek itatódnak át az egyháznak ezzel az imádságával.

A tömjénezőn függő kis csengők ugyanezt amin-dentátjáróerőtteszikméghatékonyabbá.Újabbérzék-szervünket kapcsolják be a természetfölötti érzékelés-be. Fontos, hogy ráérezzünk, hol vagyunk, megsejtsük, hogy itt otthon vagyunk. A saját lakásunkban ugyan nemcsilingela tömjénező–báregyéni imánkközbenis gyújthatunk tömjént –, de ez egyébként is csak a földi otthonunk, amit majd egyszer fájdalmasan el kell hagy-nunk. A templom, a tömjénillatba vont mennyei Jeruzsá-lem már a mennyországhoz szoktat bennünket. Akkor fogjuk odaát is jól érezni magunkat, ha már itt is otthon-ra leltünk a bearanyozott, illattal átjárt szertartásban.

Nagy támadásnak vagyunk kitéve ezen a téren is. Mai, parfümökkel bódított köreinkben ez a jel is erejét vesznilátszik.Arámenősszagokéstökélyrefinomítottillatok úgy torpedózzák érzékeinket, hogy amit a temp-lom ezekhez képest kínálni tud, az csak gyenge után-zatnak tűnik.Holott ez is a valóság kifordítása. Éppenolyan szemfényvesztés, mint a mesterségesen építgetett édeni állapot. Az érzékszerveinket, a látást, hallást, szag-lást nem azért kaptuk, hogy sokszorosan habzsoljuk ve-lük a földi örömöket, hanem, hogy minél gazdagabban bekapcsolódhassunk az istendicséretbe. Igaz, segítenek a földi eligazodásban is, de mire jó a földi igazodás, ha annak iránya nem a menny felé vezet?

A fölfelé szálló tömjénfüst világosan jelzi imádsá-gunk s egyben életünk irányát.

Kocsis Fülöp

Hitünk látható jele:

A TÖMJÉNJött egy angyal, megállt az oltár előtt, aranyfüstölő volt nála. Sok tömjént ka-pott, hogy az összes szent imádásával tegye az aranyoltárra, amely az Isten trónusa előtt állt. Az angyal kezéből a tömjén füstje a szentek imádásával felszállt az Isten elé (Jel 8,3–4).

JELEN

3

Dr. Papp Szabolcs

Szent Bertalan apostolereklyéinek átvitele ésSzent Titusz apostol Augusztus 25.

Az ún. szinoptikus (Máté, Márk, Lukács) evangéliu-mokban Bertalan a 12 apostol között szerepel. Já-

nosevangélistánálnem,őazelsőtanítványokmeghí-vásánál Fülöp barátjaként Natanaelt nevezi meg (Jn 1, 43–51). Általános vélemény, hogy a két személy ugyan-az. Az apostol valódi keresztneve lehetett Natanael, míg az apára utaló másik név általános zsidó szokás volt: a Szentírásban szereplő Bartholomaiosz a „Bar-Tolmai”vagyis„Tolmaifia”elnevezésgörögösformája.Szent Bertalan apostoli tevékenységére és vértanúsá-gára az egyház június 11-én emlékezik (Barnabás apos-tollal együtt). Ezen a napon a szent ereklyéinek átvitelét ünnepeljük,amireaVI.századbankerültsor.Bertalanapostol az örményországi Albanusban (ma: Baku) szen-vedett Krisztusért 71-ben, s ereklyéi is ott maradtak. Számos csoda történt a szent apostol ereklyéi révén, és sok hitetlen tért meg Krisztushoz. Anasztáz császár alatt (491–518) Bertalan apostol ereklyéit átvitték az újonnan épült Anastasiopolisba, és ott maradtaVI.századvégéig.

Amikor Anastasiopolis városát Khozroész perzsa király elfoglalta, a ke-resztények az apostol ereklyéit tartalmazó ládával a Fekete-tenger partja felé mene-kültek. Pogány papok azonban utolérték őket,elkoboztáktőlükaládát,ésazerek-lyékkel együtt a tengerbe dobták. Isten gondviseléséből ezek a ládák nem süly-lyedtek a tenger mélyébe, hanem csodá-latos módon a hullámok felszínén úszva elérték Itáliát. A Bertalan apostol ereklyéit tartalmazó láda Lipari szigetére jutott. Az apostol erek-lyéinekérkezésérőlLipariszigeténekpüspöke,Agathonkinyilatkoztatásban értesült. Ekkor a klérussal kiment a tengerpartra,kiszedtealádátavízből,ésünnepélyesena templomba szállították.

MirhafolytBertalanapostolereklyéiből,amiszámos,különböző betegségben szenvedő embert gyógyítottmeg. Az ereklyék a IX. század közepéig maradtak Liparin, amikor a szigetet pogányok foglalták el. Keresztény ke-reskedők szállították át Beneventum városába, Nápolymellé,aholnagytisztelettelfogadtákésavárosfőtemp-lomában helyezték el, végül 1000 körül Rómába vitték.

A 70 tanítvány közül való Szent Titusz Kréta szigetén születettelőkelőpogányszülőktől.Fiatalkorábana

görögfilozófiátésazókori költészetet tanulmányozta.Tituszerényeséletetélt.Megőrizteszüzességét,amintIsten-hordozó Ignác szentéletű vértanú (ünnepe:dec.20.) tanúsítja róla.

Ezt az életmódot Isten mennyei kegyelmével támo-gatta. Mintegy húszéves lehetett Titusz, amikor álmában egy hangot hallott. Ez a hang azt javasolta, hogy hagy-ja el a görög bölcsességet, amely lelkének nem képes üdvösséget adni, hanem olyat keressen, amely az üd-vösségre vezet. Ez után az álom után Szt. Titusz meg-ismerkedettIstenprófétáinaktanításával.AzelsőIzajáspróféta könyve volt, melynek 47. fejezetben saját lelki állapotát vélte felfedezni.

Amikor hírek érkeztek Krétára egy nagy palesztinai prófétamegjelenéséről,valamintazáltalaműveltnagycsodákról, Kréta kormányzója (Titusz egyik nagybátyja) odaküldte őt. Ez a prófétamaga az Úr Jézus volt, akimegtestesülta legtisztább IstenszülőSzűzMáriától,azemberi nem üdvözítésére. Jeruzsálemben Szt. Titusz lát-ta azUrat. Hallotta tanítását és hitt benne. Tanúságottettszenvedésérőléskereszthaláláról,dicsőségesfeltá-madásárólésmennybemeneteléről.

Tituszt Pál apostol keresztelte meg, és egyik legkö-zelebbi tanítványa lett. Elkísérte Szt. Pált a missziós utakra, részese lett új egyházak alapításának, és Pállal volt Jeruzsálemben. Nemes jellemén kívül valószínűleg kiváló diplomáci-ai érzékkel is rendelkezett. Amikor a korintusi egyházban konfliktusoktámadtak, Szt. Pált is súlyosan meg-sértették. Először Timóteus indultKorintusba visszaállítani az egységet, de nem járt sikerrel. Ezután Titusz lá-togatta meg a lázongó közösséget, és neki már sikerült békét teremtenie (vö. 2Kor 7, 6–7).

Szt.Tituszttiszteletbőlazegyháza hetven tanítvány közé sorolta, Pál apostol pedig Kréta püspökévé tette.

65körül,nemsokkalbebörtönzéseelőtt,Szt.Pálpaszto-rális levelet küldött lelki gyermekének a hitben (Tit 1, 4). AmikorPáltbűnözőkéntRómábavitték,ésacsászárbí-róságaelőttállt,TituszegyidőreelhagytaKrétát,ésRó-mába ment lelkiatyja szolgálatára. Szt. Pál vértanúhalála után visszatért Gortynába, Kréta legfontosabb városába.

Szt. Titusz békében vezette egyházát, és igyekezett a pogányokat a Krisztusban való hit fényével megvilá-gítani. Az Úr megadta neki a csodatétel adományát is, mely kapcsán sokakat a krisztusi hitre vonzott. Szt. Titusz békében hunyt el 97 éves korában. Halála pillanatában az arca ragyogott, mint a Nap.

4

SZINAXÁRION

5

KELET

A kánonok szerint azért is köte-lezőmegfesteni(amitakeleti-

ekaz ikon„írásának”neveznek)éskitenni ikonokat a templomokban, mert betekintést engednek szá-munkra az örök, mennyei valóság-ba.Egymegfogalmazásszerint:„Azikon az Egyház nyelvéül szolgál, hogy feltárja a világ előtt az eljö-vendőörökkorszakot.”

1.Azikonográfiábanmegjelenőhit elválaszthatatlan Jézus Krisz-tus emberségétől. Éppen azért le-hetséges Megváltónk ábrázolása, mivel Őmegtestesült, sminthogyemberré lett, nem vált mentessé az emberi – épp ezért ábrázolható – vonásoktól. Az ikonok nagy védel-mezőjének,DamaszkusziJánosnaka logikája szerint Krisztus közénk jövetele ’lényegi fordulat’-ot jelent, s ha egyszer az Isten megmutat-kozott a megtestesülésben, akkor eme láthatóságát az ikonfestészet-ben nekünk kötelességünk foly-tatni. Imádságainkban is többször visszaköszön a VIII. század nagyteológiai mondása: „a láthatatlanláthatóvá lett”, elég csak a kará-csony ünnepének Germánosz pat-riarcha által írott ünnepi énekeire utalnunk.

2. Az ikonokon ugyanakkor Krisztus istenségét is ünnepeljük: benne jelen van Isten dicsősége

azŐemberi formájában,amintezki is fejeződött a Tábor hegyi szí-neváltozás tanítványokat letaglózó élményében. Az ikonok az Isten-emberség dogmájának megvallói, s cáfolatai minden ezzel ellentétes tanításnak. Uszpenszkij világosanrámutat, hogy az Istenszülő ábrá-zolása is Krisztus ábrázolhatóságán alapul:azőbeleegyezése„ameg-testesülés elengedhetetlen felté-televolt,egyúttalő tette lehetővéazt is, hogy Isten láthatóvá és le-írhatóvá váljék”. Az Ő ábrázolásaiígy hitünk azon alapigazságának megvallását jelentik, hogy ő IstenAnyja,azÚrvalóságosszülője.

3. A szentek ikonjai és ereklyéi szintén annak bizonyítékai, hogy a szellemi, láthatatlan, testetlen iste-ni energia az imádkozó embert is betöltheti, s halála után ereklyéje, földi ’anyaga’ kegyelemmel teljes, isteni energiával betöltött marad. Ennek ékes bizonyítékai a könnye-zőikonok,illatosolajatvagyműrótbuzogtató szentek földi maradvá-nyai. Az ikon az ember átistenült állapotának bemutatója, láttatja, miként részesedhetünk az isteni életben.Azembert„abűntőlmeg-tisztult és az isteni léttel egyesült földi természetének teljességében mutatja be”, és „tanúságtétel azemberi test megszentelődéséről”.

Így a szentek ikonjai a lehetőség-ként előttünk álló, eljövendő üd-vösség hitének, az átistenülés cso-dájának is tanúbizonyságai.

Az ikonnal kapcsolatban a Szentlélek szerepét is kell emel-nünk: Ő az, aki az Ősképet (aki-nek tiszteletünk szól) a földi ikon-nal egybekapcsolja, tiszteletünket őhozzá felviszi, segítaz ikonfestő-nek és valamennyiünknek az isteni „hasonlatosság” egyre tökélete-sebb kimunkálásában. Így az ikon a Szentlélekkel kapcsolatos hittanítá-sok bemutatója is.

Továbblépve azonban még többről is beszélhetünk: a festettikonográfián túl az egész Kelet li-

turgikusszemlélete„ikonikus”:ikona templom, a liturgia, a hierarchiá-ban szolgálók személye stb. Való-ban igaz tehát E. Sendler meglátá-sa,akiszerinta„hituniverzumába”lépünk be az ikonok szemlélése – és hozzátesszük – az egész Kelet iko-nikus látásmódja által!Damaszku-sziJánosekkéntbátorít:„havalakihitedrőlkérdeztéged,nekezddela dogmákat sorolni, hanem vezesd őt a templomba és mutasd megneki az ikonokat, amelyeket tisz-telsz.”Fogadjuk meg tanácsát!

Kanyó Árpád HIT ÉS LITURGIAA Hit évében azt keressük, „mit hisz”, amikor „ünnepel” az egyház. Soroza-tunk első része a liturgikus nap istentiszteleteit – a teljesség igénye nélkül – vizsgálva közelít hitünk vonásaihoz.

AHITLITURGIKUSÜNNEPLÉSE– AZ IKONOGRÁFIÁBAN – Kelet gondolatvilágában a szent ikonok szerepe szorosan kötődik az egyház istentiszteleti életéhez. Mivel szertartásaink – főként az isteni liturgia – valós kapcsolatban állnak az ’égi liturgiával’, ezért úgy a li-turgikus építészet, mint az istenszolgálatok megszerkesztésekor fon-tos, hogy minél több dolgot „ellessünk”, megpróbáljunk ’leképezni’ a ’mennyei liturgiából’.

KÖNYVESPOLC MELLETT

6

Legeza József

A házasság alkonya 9.Manapság igen sokan nem is értik a házasságnak ezt a nagy emberpróbáló kalandját. A szeretetnek ezt a nagy és sokszor igen nehéz iskoláját. Nagyon sok fi-atal van, aki egyáltalán nem is akar megházasodni. Mintha nem is értené, hogy mi abban a szép, ha va-laki az egész életét feltétel nélkül odaajándékozza valaki másnak. Mintha az az emberi nagyság már so-kakból hiányozna, hogy képesek legyenek és akarják is az egész életüket odaadni. Manapság sok ember csak úgy bele-belekóstolgat egy másik életbe, s ami-kor a dolog komolyra fordul, akkor kereket old. A sírig tartó szerelemhez szükség van újra és újra az Isten szeretetének nagyságára és végtelenségére. Az ember szeretete véges, s igen gyakran megtorpan és meggyengül.

Egyangolférfinekoroszfeleségevolt.Egyidőmúlvafelvettekegyoroszfiatal lányt,Annát,azért,hogya

feleség tudjon vele oroszul beszélgetni. Emiatt, de azért is,mertLondonbanígypróbáltaksegíteniafiatallányon.NagyszükségisvoltAnnaderűsegyéniségére,ugyanisacsaládbanabbanaz időbenóriásivolta feszültségaférj és a feleség között. Húsvét reggelén történt. A férj és a feleség nagyon csúnyán összeveszett. A férfinakuralkodnia kellett magán, hogy meg ne üsse feleségét. Ígyültekleazünnepiasztalhoz,aférfiökölbeszorítottkézzel. Abban a pillanatban nyílt az ajtó. Anna lépett be az ünnepi tállal a kezében. Azt mondta: Krisztosz vokresz! A különbség leírhatatlan volt.Ők ketten egy-mással szemben telekeserűséggel,Annábólpedig su-gárzott az ünnep öröme. A feleség nem bírta tovább. Sírvafakadt.Aférfisemmitsemértett.Megkérdezte,mitmondott Anna. A feleség megtörölte a szemeit, odalé-pett urához. Ránézett egy olyan tekintettel, amit a fér-fi életében sohasem felejtett el. A felesége szemébenújraottvoltazarégiszeretet,amivelvalahaőtszerette.„Annaaztmondta,hogyKrisztusfeltámadt”–válaszoltaazasszony.Akkoraférfimindentmegértett.Hogyper-sze, hiszen húsvét van, és Oroszországban így szoktak köszönni az emberek. Mennyi szép emléket felidézett feleségébenezarégiköszöntés:„Krisztusfeltámadt!”Afeleségaférfiválláratetteakezét.Aztmondta:„nagyonsajnálom,bocsássmeg,hatudsz!”Aférfielbizonytala-nodott. Erre nem számított azok után, amiket a felesége a fejéhezvágottaznapreggel. „Énbocsássakmegne-ked?Nekemvanszükségematebocsánatodra.”Aznapreggel Krisztus tényleg feltámadt két ember szívében is. Egy házasság újjászületett, mert két ember túl tudott önmagán lépni, túl látni a maga sérelmein, és már nem csak önmagukra építettek.

A házasság nem magától marad szép. Amikor elin-dulegyférfiésegynőkapcsolata,úgyhiszik,maguktólomlanak le a falak, s ámulva fedezik fel, hogy kiléptek magányukbörtönéből,ésbeléptekamásikcsodálatosvilágába.RadnótiKisnyelvtancíműversébenírja:

Én én vagyok magamnaks néked én te vagyok,s te én vagy magadnak,két külön hatalom.S ketten mi vagyunk.De csak ha vállalom.

Előbb idéztük Radnóti másikversét versét a Tétova ódát, mely-benírja:„nemvagymásvilág”.Azértszűnikmegmásviláglenni,mertaköltő belép szerelme világába, ésotthonra talál benne. A szerelme-sek, amikor belépnek egymás vilá-gába, annyi mindent, ami addig az életükből hiányzott, a másik általmegkapnak. A másik öröme válik az ő boldogságukká. A másik fáj-dalmátőkishordozzák.Aszerelemelsőrózsaszínűködfelhőjehatalmaserővelforraszteggyékétembert.Aszerelem kezdetén ez a boldogító egység mintha ingyenes ajándék-ként hullana két ember ölébe. A fa-lakleomlanakköztük.Denemma-gától marad két ember egymáshoz közel. Annyi minden történik velük közös útjuk során, amit az egyik így, a másik úgy él meg. A kisebb-nagyobb hibák, amiket elkövetnek, falat építenek közéjük. Ha még el is tűnnekezekafalak,menthetetlenülelkezdenekvisszanőni,visszaépülni.Az élet természetes tehetetlensége két embert lassanként akaratlanul

is elsodor egymás mellől. Csak aza házasság marad szép, ahol két ember képes ezeket a falakat újra és újra lebontani, és az egység cso-dáját újrateremteni. S ehhez kell rengetegérzékenység,odafigyelés,nagyon sok jóindulat, megbocsátás, humor,kedvesség,rengetegidő,újmézeshetek és új nászutak.

Egy házaspár ötvenéves arany-lakodalmát ülte. Megkérdezték az idős férjet, mi volt az, ami ötvenéven keresztül fenntartotta a házas-ságát.Aférfielgondolkodottésaztmondta: „Istenkegyelménkívülaz,hogy mindennap mondtam valami szépet a feleségemnek. Mindennap, főlegesteezzelaludtunkel,sezzelébresztettem.” Mindennap valamiszépet mondani. Minden este, min-den reggel. Nem nagy dolog, mégis hatalmaserő.

Boldog gyermekek ilyen erősházasságokból születnek. Egy gyer-meket elsősorban nem szavak ne-velnek,hanemaszülőklénye.Ami-lyenek a szülők, azt sugázozzák átmajd a gyermekekbe. A legalapve-tőbbdolog,amiaszülőkéletébőlagyermekekrehat,azakettőjükegy-máshoz való viszonya. Ez adja meg

az otthon alaphangulatát. A gyere-kekerrőlfogjákmajdlemásolniké-sőbbazösszestöbbikapcsolatukat.Ezagyermekekelsőtapasztalataavilágrólésazéletről.Haotthonazttapasztalják, azt élik meg, hogy a dolgokat el lehet mondani, a má-sik megérti, ha valami félresikerül, ésnemtragédia,akkorőkmagukistúl tudnak majd kudarcaikon lépni, meg tudnak bocsátani másoknak is, tudnak mosolyogni az élet hepe-hupáin. A gyerekek azt érzik majd, hogy szép ez a világ, érdemes élni, és kinyílik a lelkükmások felé. Deha azt kénytelenek látni, hogy ott-hon felesleges akármit is elmonda-ni, mert a másik úgy sem érti, náluk minden szőnyeg alá van söpörve,mindenkiben óriási görcsök van-nak,aszülőkboldogtalanok,akkormajd a gyerekek is görcsösek lesz-nek, megijednek. Régi mondás, de nagyon igaz: a legtöbb, amit egy apa tehet gyermekeiért, az az, hogy szereti az anyjukat, és fordítva. Nem szabadelfelejteni,szülőkéntnagyonaz eszünkbe kell vésni, hogy egy jó házasság a legnagyobb ajándék a gyerekeknek. Olyan, mint a napfény, ami sugárzik rájuk.

7

KÖNYVESPOLC MELLETT

ÜZEN A BIBLIA

8

Elkána istenfélő ember volt. ABiblia nem beszél arról, hogy

saját indíttatásból vett-e másik fe-leséget. A történet tárgyilagosan rövid, azt viszont elmondja, hogy Anna olyan asszony, aki kapcsola-tot tart Istennel.

Anna sokat sírt. Nemcsak azért, mert gyermektelen volt, és így Istentőlelhagyatottnakéreztema-gát, hanem azért is, mivel Peninna, férje másik felesége, minden al-kalmat megragadott, hogy ezen a ponton sértegesse.

Az évenkénti nagy ünnepek, amikor a család közösen elment Silóba, hogy áldozatot mutasson be az Úrnak, alkalmasnak tűntekPeninna számára, hogy vetélytárs-nőjétgyötörje.

A férj, Elkána, meg akarta vigasz-talniAnnát,hogyőalegkedvesebbneki. Anna örült a kedves szavak-nak, de el is gondolkozott rajtuk. Tudta,hogymintÁbrahámot,őtiscsak Isten értheti meg, és csak Ősegíthet rajta. Ezért egyedül vissza-tér a szövetség sátrába. Ott kisírja magátIstenelőtt.Egyidőmúlvaki-csit megnyugszik, s akkor kezd sza-vakbanimádkozni.„SeregekUra!”–kezdiimáját.ABibliábanőazelső,

akiígyszólítjamegIstent.Őazégésaföld,mindenseregekUra(Ter2,1). Isten az Úr, aki oly sok csodát tett Izraelért. Aki helyesen ismeri Istent, az helyesen ismeri önma-gát is. Anna csak szolgálólány, és ezt háromszor is elmondja. Hitvány

féregő, de Istent szolgálni akarja.Ez a valódi értéke. Isten aprócska kegyéért könyörög. Csodát kér azÚrtól, nagy csodát.

Imádságát fogadalom köve-ti: „Egész életére az Úrnak adom,és nem érinti fejét a borotva” (Bir

Dr. Soltész Mihály

ABIBLIAÜZENÉVALÁNYAIRÓL

ANNA– Egy asszony, akinek Isten meghallgatta imáit(1Sám 1,9–18)

„A világon a legfontosabb emberek az imádkozók. Nem azokra gondo-lok, akik időt szakítanak maguknak az imádságra.” (D. Gordon)

A kérdés, vétkes-e Anna, hogy házasságuk Elkánával megromlott? Talán – mint Sára – ő is biztatta férjét, hogy vegyen magának mellékfeleséget, amikor rájött, hogy neki nem lehet gyermeke?

13,3–5).HaIstenfiúvalajándékozzameg, akkor az Úrnak lesz szentelve, nazír lesz.

A nép és a papság hanyatlását ismutatja,ahogyanÉlifőpapmeg-szólítjaAnnát.Ebbőllátjuk,hogyafőpap ismilyen sekélyes szellemi-leg. „Meddig tart még részegsé-ged?”– förmedráÉli.– „Józanodjkiamámorból!”

A főpap saját fiaival szembensem mert erélyesen fellépni (vö. 1Sám 2,22).

Anna valójában Isten jelenlé-tében volt ott. Ezért nem is védte magát.MajdÉlikijelentette:„Menjbékével! Izrael Istene teljesíti kéré-sedet, amit tőle kértél!” Anna en-nek hallatára Isten békéjét tapasz-talja meg. Gondját Istenre bízta (Fil 4,6–7).

Ahitbőljövőimamindigbékéthoz.„Ahitpedigareméltdolgok-ban való bizalom, és a nem látott dolgokrólvalómeggyőződés”–írjajóval később a Zsidókhoz írt levélszerzője (Zsid 11,1). Anna ezt ta-

pasztalta meg. Benne teljes bizony-ság van, hogy imádsága meghall-gatásratalál.Annaéleteettőlfogvamegváltozik. Nem szomorú többé. Ilyen az élet a hit valóságában, s ezt mások is észreveszik.

A fia Sámuel lesz. Nevének je-lentése: Isten meghallgatott. A gyermek születése után Anna töb-bé már nem jelentéktelen, hanem kiváltságos asszony lesz. Imája élete fordulópontjává lett. S egy idő múlva egész Izrael újra hal-lotta Isten igéjét (1Sám 3,1). Isten Sámuelen keresztül szól, amikor azmégkisfiú.Azegészországbanmindenki megtudja, hogy Sámuel az Istentől rendelt próféta (1Sám3,19–21). Az anya hite továbbél fiában. Századokkal később az őneve is bekerül a hit őseinek so-rába, akikről azt mondja az írás,hogy hit által országokat győztekle (Zsid 11,32–33). Sámuel számára nem imádkozni annyit jelent, mint vétkezni (1Sám 12,23). Izrael sokat köszönhet Sámuelnek, aki próféta és pap, s mint bíró kormányozta a népet.

Anna imádsága és gyönyö-rű magasztaló éneke (1Sám 2,1–10) Máriának, Jézus anyjának a Magnificatjátisihlette(Lk1,46–55).Anna teljesíti a fogadalmát, és gyermekét visszaadja Istennek, aki-tőlkapta.Ettőlkezdvecsakéventeegyszer látja Sámuelt, amikor fér-jével együtt áldozatot mutatnak be Istennek Silóban (1Sám 2,19–21).

Annánakerősahite.MindennapújraésújraIstennekszenteliafiát.Abban bízik, hogy Isten megőrziSámueltÉliésannakfiainakarosszhatásától. Anna életének a jellem-zői: imádság, hit, odaadás. Annamegtapasztalja, hogy aki mindent odaad Istennek, sokkal többet kap vissza, mint amennyit adott. Isten senkinek sem marad adósa. Az Úr Annát is még további öt gyermek-kel ajándékozta meg. Anna miért számíthatott arra, hogy imádsága

meghallgatásra talál? Mert Isten akarata szerint imádkozott. Anna, bár nem ismerte annyira, mint mi, oly világosan az ima feltételeit, mégis felismerte azokat.Mik ezek?

1. Azimádságalapjaabűnbocsá-nat (Zsolt 66,13–19; Zsid 10,14).

2. Isten nagyságát elismerve és azŐnevében imádkozzunk (Jn16,24).

3. Legyünk tudatában saját „sem-mi”-voltunknak(2Sám7,18–29).

4. Kérjük, hogy Isten akarata tel-jesedjen,jöjjönelazŐországa(1Jn 5,14–15).

5. Hittel imádkozzunk (Zsid 11,6; Mt 21,22).

ÜZEN A BIBLIA

9

10

PÉLDA

Aztán így szólt hozzájuk:

„Menjetek el az egészvilágra, és hirdessétek

az Evangéliumotminden teremtménynek.”

(Szt. Márk 16:15)

Apai nagybátyám és keresztapám – Orosz Péter Pál kárpátaljai már-tír görögkatolikus lelkész emléke még mindig élénken él bennem. Édesapám, Orosz János, szintén görögkatolikus lelkész, édes öcs-cse volt.

Péter atya szolgálati ideje egybe-esett azokkal a nehéz, háborús

és az azokat követő, háborúutáni,sötét sztálini terror éveivel, amelyek számos emberi életet követeltek, illetve fiatal munkaerőt vontak kia családokból a GULAG táboraibarabszolgamunkára.

DrágaPetibácsinkgyakoriven-dégünk volt Szeklencén (egy kis Huszt közeli községben, Kárpátal-ján), ahol ezekben az években édes-apám papi szolgálatát teljesítette parókusként, édesanyám pedig tanított a helyi iskolában. Kereszt-apám egy magas termetű, vonzókülsejű,sötéthajúfiatalembervolt.Beszélgetésben mindenkivel ked-ves, barátságos. Hároméves gyer-mekként egy jóságos kisugárzást éreztem arcából, úgy tűnt, mintha

az ragyogott volna. Az emberek-hez való viszonyulásában érezhe-tő volt mélységes emberszeretete.Amint az általában lenni szokott, a kis gyerekek emlékezetét nem any-nyira a kimondott szavak ragadják meg – mint az enyémet is –, hanem érzelmihatások–azőszerénysége,alázatossága, de mindenekfelett végtelenhűségesszolgálataUrunk-nak,Istenünknek,aSzűzMáriatisz-telete és szeretete.

Ezen látogatások alatt együtt mutatott be szentmisét édesapám-mal a kis szeklencei, Szt. Miklós tisz-teletére emelt fatemplomban. Ez a templom 1751-ben épült, és a ké-sőbbiekben kulturális örökségneklett nyilvánítva.

Idén Nagyboldogasszony ün-nepén (Juliánusz-naptár szerint) emlékszünk meg arra a 60 évvel ez-előtt bekövetkezett tragikus napra,amikor egy gyilkos golyó kioltotta fiatal életét. A titokban felszenteltgörögkatolikus püspök – Orosz Pé-ter – mindössze 37 évet élt meg. A lelkipásztori működésének kezde-tén, az emberi élet virágjában egy kegyetlen kéz megszakította papi hivatásának gyakorlását. Megemlí-teném,halálaelőttPéteratyameg-bízta egyik lelkipásztor barátját – Beszkid Miront, hogy mondjon érte hálaadó szentmisét. Esetleg volt-e valamilyen vészjósló előérzete?Ki tudhatja ezt most bizonyosan? EgyedülaMennyeiAtya…

Fodorné Orosz Erzsébet

Idén 60 éve halt vértanúhalált

Orosz Péter püspökOrosz Péter titkosan felszentelt mártír püspök emlékére

PÉLDA

11

Péter atya egy Máriapócshoz közeli Szabolcs-Szatmár megyei községben, Biriben született 1917. július 14-én. Édesapja – Orosz János – a helyi görögkatolikus templom parókusa volt, édesanyja Rakovszky Erzsébet, a berezniki (Kárpátalja) parókus lánya volt, Orosz Pál es-peres nagyapja pedig a kisvárdai görögkatolikus templom építtetőjevolt.

Arövidházasságbólkétfiúgyer-mek született – János 1914-ben (édesapám) és Péter, a jövőbeni,titkosan felszentelt görögkatolikus püspök. A két gyermek korán árva maradt. Először az édesapa 1918novemberében a spanyolnátha járvány idején, papi szolgálata 5. évében távozott az élők sorából.Az özvegy nagymamám a 4 éves

Jancsikával és a 2 éves Petikével rákényszerült hazaköltözni a szülőiházba Bereznikire, ahol édesapja, RakovszkyCirillvoltahelyiparókus.Később,aDudinszkiTiborjegyzővelkötöttházasságotkövetőenacsalád1921-ben Kereckére (Kárpátalja) köl-tözik. Itt két gyermek születik – kis-lányukErzsébet,ésTiborkisfiuk.

Azonban 1926 áprilisában meg-halt betegség miatt az édesanya is. A fogadott apa újra megházasodik. A két kisebbik gyermek vele maradt, a két nagyobbik fiúgyermek pedig– a 11 éves Jancsika és a 8 éves Pe-tike, apátlan-anyátlan árvák elke-rülneknagyapjukfiatalabbikhúgá-hoz, Orosz Annához és családjához Szkotárszki községbe (Kárpátalja), ahol gondos és szeretetteljes ne-velésben részesültek. Itt kezdték el a fiútestvérekazelemiiskolát.Ebbenafaluban parókusként szolgált a helyi görögkatolikus templomban Orosz Anna férje, Szabó Sándor. Azonban az árvák megpróbáltatásainak még nem volt vége. Meghalt Szabó Sán-dor. Az árvák nevelését a megboldo-gult parókus fiának családja, SzabóAndrás parókus és neje, Jackovics Zsófiafolytatták.

A püspök atya általi kinevezés után a család átköltözik Szeklencére, ahol András atya a helyi templom parókusaként szolgált. A Szabó csa-lád 6 saját gyermeke mellett szere-tetben nevelkedett a két árva is – Já-nos és Péter. Innen járt be Péter a huszti gimnáziumba, ahol 1937-ben sikeresen leérettségizett.Ugyaneb-ben az évben felvételt nyert az ung-vári papi szemináriumba.

A cölibátus felvétele után. Pétert Sztojka Sándor, a Munkácsi Egyház-megye püspöke, 1942. június 28-án pappá szentelte. Erre a nevezetes ünnepélyes eseményre Domonyaközségben (Kárpátalja) a Nagybol-dogasszony-templomban került sor. Ebben az időben ugyanitt szolgáltparókusként Szabó András atya. AzelsőSzentLiturgiátafiatallelki-pásztor Kvaszovo községben (Kár-pátalja)mutattabeaSzűzanyaOl-

talma templomában a helyi parókus koncelebrációjával. Magyar anya-nyelvén kívül Péter atya jól bírta a latint, a helyi ruszin, ukrán és francia nyelveket. Így mindig meg tudta ta-lálni a közös nyelvet a hívekkel.

Nem állhatom meg, hogy meg ne osszam a tisztelt olvasóval Pirigyi István atyának, volt hallgató társá-nak az ungvári papi szeminárium-ban a véleményét keresztapámról. Számos könyvében és tanulmányá-ban jellemezte Péter atya jellemzővonásait, úgy mint lelkipásztorét, úgy mint emberi tulajdonságait is. Barátainak István atya úgy beszélt róla, hogy még soha nem találko-zottélőszentemberrel,amilyennektartotta Péter atyát.

Szemináriumi hallgatóként Péter elhivatottan készült a papi pályá-ra, a hittudományt igyekezett elsa-játítani lehetőleg a legmagasabbszinten, nagy szorgalommal. Meg-nyilatkozásaiban érezhető volt az őminden kétséget kizáró rendíthetet-len görögkatolikus hite és rendkívüli szeretete a felebarátokhoz. Ez meg-mutatkozott az évfolyamtársaihoz való viszonyulásában is. Péter atyát valóban a Szentírás szavai vezérelték:

„Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc va-gyok vagy pengő cimbalom.” (Szt. Pál apostol A Korinthusiakhoz írt első leveléből 13:1)

Emlékezetes volt a derűs arca;mindenkihez akadt egy kedves, őszinte, jó szava, senkit sem ítéltmeg, nem bántott meg senkit. Pirigyi István szavai szerint olyan meleg szeretetet sugárzott egész személye, amilyet csak legnagyobb szentjeinktőllehetettmegtapasztal-ni.UgyanakkormagaPéteratyaön-megtagadó életet folytatott. Ezzel egyidőbennagyonistisztábanvoltKárpátalját és az egész világot súj-tóproblémákkal,világosvoltelőtte,hogy a keresztény hit legnagyobb ellenségeiafennhéjázásésagőg.

folytatjuk...

Az Orosz Péter püspök tiszteletére épült kápolna Bilkén a templomkert-ben (a kápolna előtt állnak ballróljobbra: Karczubné Szabó Mária, Szabó Andrásatyalánya,FodorSándorDáni-el,FodornéOroszErzsébetfia,Fodor-né Orosz Erzsébet, Orosz Péter püspök keresztlánya, Szabó Gabriella, Szabó András atya lánya), 1992

12

GÖRÖGTŰZ, 2013

Ifj. Obbágy László

Örömkönnyek és találkozásoka GörögtűzönA régi-új helyszínen idén is erős lánggal lobogott a Görögtűz! Az idei táborra július 8–12 között ke-rült sor Hajdúdorogon (az előző két évben Fonyódligeten ütöttünk tábort). Nagyon kellemes néhány napot töltöttünk együtt közel 80 gyermekkel a Hajdúságban, töb-ben könnyeikkel küszködve intet-tek búcsút Hajdúdorognak.

Örömkönnyek voltak ezek. A tá-bor vezérmotívumául szolgáló

találkozás örömkönnyei. A Zake-ussal, az emmauszi tanítványokkal, a gazdag ifjúval és a tékozló fiúval való találkozáson keresztül találkoz-tunk egymással – és a Jóistennel is. A táborok lényege általában a talál-kozás, az ismerkedés – ha megnéz-zük, bizonyos közösségi portálokon az új ismerőseink, esetleg a függő kapcsolataink számát, láthatjuk, a tábor elérte célját. Persze, nem áll-hatunk meg: ezeket a kapcsolato-

kat, ismeretségeket és barátságokat el kell mélyíteni, folytatni kell.

Örömkönnyek voltak ezek. Örömkönnyek, melyek végigkísér-tek minket a heti élményeken: a hittan- és műveltségi vetélkedőkön, a sok-sok játékon, a nyíregyházi él-ményfürdőben és az állatparkban tett látogatásunkkor, az utolsó reg-gelt kezdő püspöki Szent Liturgián, s az éjszakai kincsvadászaton is, mely alighanem egyszerre okozott örömöt az álmos és kómás fejjel az ágyukból kikászálódó lurkóknak és az éjszaka razziázó rendőröknek is…

Örömkönnyek voltak ezek. Örömkönnyek, melyek utolsó este a táncparketten, a dorogi strandon ránk zúduló hatalmas jégesőben, illetve sportolásaink alkalmával is ránk találtak. Szinte végig nyári-as, meleg időnk volt, ám az egyik strandos napon nem úsztuk meg a vihart – ám pánik helyett közös já-tékkal múlattuk az időt. A métázás és az órákon át tartó röplabdázá-sok alkalmával is az összetartozás érzése, a csapatszellem erősödött bennünk.

Örömkönnyek voltak ezek. Örömkönnyek, mert kevesebb, mint egy év, s újra Görögtűz. Ennek re-ményében, azt hiszem, mindannyi-unk nevében mondhatom: könnyek nélkül várjuk a jövő nyarat…

SZENT DAMJÁN TÁBOR, Hajdúdorog 2013. július 15-20.

Egymás terhét hordoztuk

MISKOLCI APOSTOLI EXARCHÁTUS

14

Hosszú évezredeken keresztül, amikor valaki családról beszélt,

mindenki számára egyértelmű voltamitmondott, hittől, vallástól füg-getlenül. Napjainkban a szavak és a szavak által jelentett értékek válsá-gát éljük – minden jelenthet mást, minden megkérdőjelezhető, a régielavult és konzervatív, maradi. Az emberek nagy része, fásultságá-ban és Istentől való eltávolodásá-ban – hogy kitörjön a mindennapok szürkeségéből– igényt tartazújra(NEW, NEU) mindenben, mert ategnapi már unalmas, divatjamúlt, elavultszámára.Afejlődéstsokszorrosszul értelmezzük, s azt gondol-juk, hogy az tulajdonképpen nem más, mint a régi tagadása, s ebbé-li tévedésünkben, sokszor életünk és boldogságunk alapvető értékeittagadjuk meg, vagy próbáljuk saját elképzeléseink és a világ diktálta iránymutatások szerint átformálni azokat. Mondanom sem kell, hogy ez mindig rossz irányba visz, és az ideig-óráig tartó hamis boldogság. sok lelki és testi szenvedést és nyo-mort szül hosszú távon, az egyes

ember és a közösség életében egy-aránt.Éppen ezért nagy szükség van arra, hogyazegyszerűszavak–mintpl.„család” – által megjelenített érté-keket eredeti épségükben és szép-ségükben őrizzük meg, mutassukmegavilágnak,mindenkülsőnyo-más és elvárás nélkül, vagy éppen a báránybőrbe bújtatott hamis ideo-lógiákkal szemben.

Ez indított minket arra, hogy im-már második alkalommal hívjuk a Miskolci Apostoli Exarchátus csa-ládjait Komlóskára, ahol családon-ként külön-külön és együtt is, mint egy nagy család, megérezhettük és – együttlétünkkel, imádságunkkal és a közösen megélt öröm révén – kinyilváníthattuk, hogy az, amit az egyház a családról tanít, nem egy zárt kör elképzelése az emberi kap-csolatokról,hanemateremtő Istenterve, vagy ha úgy tetszik: az ember alapvetőkódoltságaazörömre,ki-teljesedésre,aférfiésnő,azemberés ember közötti kapcsolatokra vo-natkozóan.

Tyukodi Attila: Isten terve a család

MISKOLCI APOSTOLI EXARCHÁTUS

15

Ivancsó Bazil

AMICSALÁDUNKKomlóskán 2013!

Péter-Pálünnepén2.alkalommalgyűltekösszeazexar-chátusterületénélőcsaládok,hogyegyütt töltsékel

eztanapot.Püspökiliturgiávalkezdődött,majdaruszinháznál ebéd után a Kalamajka bábszínház nemcsak a gye-rekek,dea felnőttekfigyelmét is lekötötteelőadásával.Gyerekek körében mindig jól beválik az ugrálóvár, kicsik és nagyobbak fáradhatatlanul rótták a köröket benne /még szerencse,hogynekünk,felnőttekneknemvoltkötelezőaz ugrálás/, így mi beszélgethettünk, gyönyörködhettünk aszéptájban,ésszívtukazüdítő,frisslevegőtmagunkba.AzEsztenásegyüttes nagyon lenyűgözteagyerekeket,akikörömmelkapcsolódtakbeafelkínáltlehetőségekbe.Gyermekekésfelnőttekbüszkénhordtákazerreanaprakészített,bőrszíjra függesztettcsaládinap logót.Párhu-zamos programok követték egymást, vagy zajlottak egy-szerre, így ki-ki a neki legszimpatikusabb helyre mehetett. Mik is voltak ezek? Cserkészek tartottak bemutatót, ésfoglalkoztattákazérdeklődőket,SülyeKláraszalmakiállí-tást rendezett be, és megtanította néhány fogásra mind-azokat, akik kedvet kaptak a szalmafonásra. Mosolygó Vera,éstársakézművesfoglalkozásthozottnekünk,sokszépmunkaszületettazirányításukkal.Veraazértisdicsé-retet érdemel, hiszen másnap templombúcsút tartottak, és mégis fontosnak tartotta, hogy félretegye egyéni dol-gait,ésittlegyen.AfelnőttekbeszélgethettekNagyEtapszichológussal. Fontos számomra, hogy nemcsak pszi-chológus, de vallásos ember is, így jobban, hitelesebben tudja segíteni a megtorpant embereket. Nem akart ránk erőltetnisemmit,kíváncsivolt,miérdekelnebennünket,éshagyta,hogyazokfeléterelődjönabeszélgetés.JármiZoltán és felesége stílusosan Péter-Pál ikonok ragasztá-sában segítette a gyerekeket. BodnárDániel a tavaly issikeresnépijátékokatkibővítveújraelhozta,mindenkiki-próbálhatta ügyességét. A Számadó együttes zárta ezen a helyszínen a programokat. Nem ijedtek meg a zuhogó esőtőlsemők,semmi.Agyerekekésmi,felnőttekmeg-ismerkedhettünk jó pár hangszer nevével és hangjával, sőt a vállalkozó kedvűek együtt zenélhettek velük szá-mos hangszert kipróbálva. Fergeteges táncházzal zártuk anapotitt.Majdalegkitartóbbakazimmárelcsendesedőesőben hálát adhattak püspök atyával együtt a temp-lombanazegésznapértegygyönyörűenegyütténekeltvecsernyével. Teljes és kerek volt ez a nap. A templomból kilépvegyönyörűszivárványfogadottbennünket,mind-annyiunk arcára vidámságot csalogatva.

Találkozzanak jövőre is Komlóskán aMI CSALÁDJAINK!

14

FESZTIVÁL

16

Domokos Zsolt

E F O T T 2 0 1 3

CSAKSZABADON„FIGYI,HOZHATOKMÉGEGYSÖRT,AZTÁNFOLYTASSUK,MERTEZNAGYONÉRDEKEL”

Akár az is lehetett volna az alcíme ennek a rövid beszá-molónak, hogy „Mit keresett négy kispap Magyaror-szág legnagyobb hallgatói buliján?” A kérdés jogos, és mielőtt elindultunk, bennünk is felmerült, hogy vajon mennyire lesznek nyitottak a kortársaink az általunk felmutatott értékekre, a fogyatékosságra, a fergetege-sen jó hangulat kellős közepén. De ahogy a alcímben megemlítettem, az ott megtapasztalt élmények a vára-kozásinkat felülmúlták.

Egy nagy sátoron belül, több stand mellett kaptunk mi isegyet,amitigyekeztünkalehetőleghívogatóbban

feldíszíteni. Úgy gondolom, ez sikerült is. Hatalmas esz-közkészlet állt a rendelkezésünkre a fesztiválozók becsá-bítgatására: kitaláltuk, hogy ingyen limonádét kapnak tőlünkmindazok,akikmeghallgatnakminketéskitöltikarövidkérdőívünket.Meglepetésgyanántavégénmégegykulcstartó-tollatiskaptak,amelyenaSzentDamjántábor honlapjának címe szerepelt.

Utunk főcélja a fogyatékossággal élő emberek éle-tének bemutatása volt. Tapasztalatunk, hogy a legtöbb félelem és távolságtartás velük szemben abból fakad, hogynem ismerikőketkellőképpen.Legtöbbesetben,csak egy felszínes tapasztalattal bírnak róluk.

AztánbeszéltünkmégaDamjántáborról,ahármasfő célról, amimiatt létrejött ez a tábor, aztán kiderült,hogy mi, biza’, keresztények vagyunk, de nem csak úgy simán, ráadásul kispapok is.

Ahozzánkbetérőkethidegzuhanykéntérteezasokúj információ. Mert míg idáig eljutottunk, igen jó han-gulatban,„csakszabadon”beszélgettünk,ésemiattegyközvetlen, barátias légkör alakult ki közöttünk.

A sok-sok beszélgetés közben kiderült, hogy kortár-sainkban, akiknek csak felszínes tudása van az egyházról, vagy éppenséggel teljesen ennek a berkein kívül nevel-kedtek, igen komoly sztereotípiák élnek az egyházról,

keresztényekről, főleg a fiatal keresztényekről. Úgy élbennüka keresztény „társadalom”,mint szürkeegerekgyülekezete, akik nem találnak boldogságot e világban, ésemiattegymásikrólábrándoznak.Vanegymásikké-pük is, amely a csalódásokról szól, amelyet a jól ismert „bortiszikésvizetprédikál”kifejezéssellehetnefelcím-kézni.Perszesokpozitívtapasztalattalisbírtak,amitelőlehetett csalogatni a beszélgetés folyamán a negatív ta-pasztalatok árnyékából.

Meghökkentővoltszámukra,hogymifiatalonezzelfoglalkozunk, hogy komolyan próbáljuk megélni a hi-tünket, ennek szenteljük az életünket, és ami a leghihe-tetlenebb volt számukra, hogy komolyan is gondoljuk. Hosszú ideig néztek minket, várták, hogy mikor nevetjük el magunkat, és mikor mondjuk, hogy csak vicc volt az egész.Devárhatták.

Az a fiatal fiú, akit idéztem az alcímben,másik kétbarátjával együtt, két órán keresztül ült a standunknál, ésteljesenfelszabadultan,őszinténkérdezgetettrólunk,és mesélt önmagáról.

De jó volt azt is megtapasztalni, hogy voltak, akikajánlottak minket, és nem csak az ingyen limonádé mi-att. Sokan dicsérték az ötletet, hogy ott voltunk. Voltolyan srác, aki megdicsérte mottónkat: „Hordozzátokegymásterheit”.Nemhiszem,hogytudta,hogyhonnanszármazik az idézet.

FESZTIVÁL

17

Úgy gondolom, hogy a tapasz-talatok azt mutatják, van helyünk ezeken a rendezvényeken, ha nem is mindegyiken. Szabadon, bátran, vidáman lehet és kell is nyitni, s ki-menni az emberek közé. Fontos ta-nulság számomra az is, hogy nem szabad lerohanni őket egyháziasviselkedéssel, kifejezésekkel, min-denkit ott és úgy kell megszólítani, ahogyan be tudja fogadni az üze-netet. Ott van mindenkiben a vágy (a szeretetre, igazságra… mind-egy, hogy hogyan nevezzük, mert mindegyik Istenre utal és Hozzá vezet), csak engedni kell helyes iránybafejlődni.

Intőjelszámunkra,hogyaszte-reotípiákat ne erősítsük tovább, azéletünk vonzó és hitelességre törek-vőlegyen.

CSAKSZABADON,KRISZTUSIAN!

Horváth ZsókaMikor belevetettem magam az EFOTT forgatagába, sok minden-re számítottam, de arra nem, hogy ha barátnőimmel a Balaton felétartva elfogadunk egy limonádéra tett ajánlatot, akkor megváltozik a nyaram. A limonádés srácról kide-rült, hogyőaSzentDamjánTáborvezetője, és a hűsítőkért cserébepár perc figyelmet kért tőlünk. Apercekbőltöbbmintfélóralett,deegy picit sem bántuk. A damjános srácok vicces, kellemes társasága, lelkesítő lelkesedése és a finom li-monádékon kívül saját bűntuda-tunk is hozzájárult maradásunkhoz. Rohanó kis világainkban céljaink, vágyaink és mindennapos bosszú-ságaink az elsők, s elfeledkezünkemberikötelességünkről.Testilegésértelmileg sérült társaink különösen igénylik figyelmünket, gondosko-dásunkat. Miközben segítünk nekik, mi sokkal többet kapunk, mutattak ráafiúk(akikrőlmegdöbbenésünk-re kiderült, hogy papnövendékek, sőtennekellenére teljesennormá-lisak). Az alatt a fél óra alatt, amit a vidámSzentDamjánTáborfelirattaljelzett standon töltöttem, rengeteg motivációt kaptam, melynek ered-ményeképp idén már én is részt ve-szekatáborbansegítőként.

Zsirai Zsófia Hát milyen tapasztalataim is vol-tak....Nagyon jó volt találkozni veletek, látni, hogy milyen szeretettel fog-lalkoztok az értelmileg sérült gye-rekekkel.A kérdőív elég komoly kérdéseketfeszegetett, amelyekre sokszor na-gyon nehéz volt válaszolni, mert még nem igazán gondoltam bele ilyen dolgokba, valamint legtöbb-ször nagyon összetett dolgokra kér-deztetek rá.A standnál mindenki nagyon kedves volt, és nagyon finom volt a limo-nádé.Ui:Máignemértem,miértvoltszük-séges megadni a magasságunkat.

Novák Anikó Hát először is, tök jó, hogy vagy-tok, és örülök, hogy találkoztunk. Ezelőttmégnemhallottamrólatok,de nagyon jó, hogy megalakul-tatok, és évről évre gyarapodtok.Terjeszkedhetnétek erre a Dunán-túl felé is.Remélem, a következő évtől én istagja lehetek majd a kis csapato-toknak.

Néhány gondalat azoktól, akik betértek hozzánk:

KINCSEINK

18

„Akik házad ékességét szeretik”

A mogyoróskaitemplom

szentségházárólAz utóbbi idők családfakutatóinak többféle motivá-ciójuk van. Sokan szeretnének nemesi eredetet bizo-nyítani, valakik eltűnt rokoni ágak után nyomoznak, és olyanok is vannak, akik a ma kihívásaihoz gyűjtenek erőt az ősök értékeinek felkutatásával.

A mi családunk vonatkozásában – számos egyéb ok mellett – van egy nagyon konkrét indok, ami arra

sarkallt, hogy elmélyüljek a család történetében. A mogyoróskai görögkatolikus temp-lomfőoltárán,aszentségházonkétnév szerepel adományozóként: He-gedűsMihályésneje,FerenczZsu-zsanna.Őkazapaiágúdédszüleim.A felkutatott levéltári adatok alapján bizonyítható, hogy 1778-ban már éltHegedűsMihálynevezetűősünkMogyoróskán. A Trautson család kihalása után a bécsi kamara által elrendelt, latin nyelvű birtokleírás-ban a mogyoróskai lakosok között szerepel:MichaelHegedűs.Néhányévvel később, 1784-benFranciscusRömisch, kamarai geodéta részletes leírásában már a Hegedűs Mihálytulajdonában lévő dűlőnevek (pl.:Csonkás stb.), illetve a tulajdonlásmértéke is megtalálható.

A fellelt egyházi anyakönyvi adatok alapján a fent említett szentségházat adományo-zónéhaiHegedűsMihályMogyoróskán,1862.október13-án született, és ugyancsak Mogyoróskán, 1935 kö-rül halálozott el. Míg felesége, néhai Ferencz Zsuzsanna Baskón, 1861-ben született, és Mogyoróskán, 1947. áp-rilis 12-én, 86 éves korában hunyt el. A családi legendá-rium szerint egy pár ökör árát adták a szentségházért. Adédszüleimnekhétgyermekük–ötfiúéskét lány–született.Alegfiatalabbfiú,akiakeresztségbenszinténaMihálynevetkapta,1906.április2-ánszületett,ővoltazapainagyapám.Azőházasságábólkétgyermekszü-letett, egyikük néhai édesapám volt, akit szintén Mihály-nakkereszteltek.Ő2012. július17-énhagytaelaföldilétet, ezzel az írással rá is emlékezünk. (Hegedűs Attila)

A regécivártövében,festőikörnyezetbenfekszikMo-gyoróska.Amamárinkábbüdülőfalunaktekinthető

településen egykor szinte mindenki görögkatolikus volt. Az egyházközség pontos alapítási idejét nem ismerjük, a 17. században már biztosan létezett, legalábbis erre az alapításiidőszakrautalt,hogy1905-benmégkét,a17.századból származó harangja volt: az egyiket 1621-ben, a másikat 1635-ben öntötték. Az egyházközség történe-tétekkorírtamegelőszörahelybéliparókus(megjelenta Görög Katholikus Hírlap hasábjain 1905-ben, a 9. és 10.számban),akiművéhezalaposanátnézteazegyház-községiratait.Tőletudjuk,hogya jelenlegitemplomakorábbi fatemplomok helyén 1806 és 1862 között épült hosszabb-rövidebb megszakításokkal, tornya csak a 20. század elején lett kész. Az oltárral kapcsolatban ennyit jegyzettföl:„Atemplomoltárameglehetősszép,azon-ban latin stylben, baldachin nélkül, egy értékes 180 fo-rintosMária-képpel1864-benellátva.”

Az utóbbi száz évben az oltár összképe jelentősenmegváltozott, bár az említett Mária-kép ma is megvan.

Szentségháza templom formára emlékeztet: négy sarkán nyolc-szögletű talapzatoncsavartoszlo-pok állnak, a párkány fölött kismé-retű, esztergált hagymakupolákonkeresztek magasodnak. A szent-ségház ajtaja félkörívesen záródik, a kenyeret és bort megáldó Krisz-tust ábrázoló festmény díszíti.

A szentségház két oldalán az ajtóval egyező kialakítású képme-zőkben további festményeket he-lyeztekel:aKeresztrőlvalólevételt,illetveaSzentCsaládmenekülésétEgyiptomba. A szentségház köz-ponti részét alkotó szekrényt egy tornyocskával ékesített kupola fedi, csúcsán latin kereszt magasodik. Az egész építmény aranyozott. Az ajtó alatti lábazaton az adományo-

zók nevét fekete felirat örökítimeg: „HegedüsMihályés neje Ferencz Zsuzsanna ajándéka”. Évszám sajnosnem szerepel. Mivel az 1905-ös cikk még nem, viszont a templom 1913-as leltára már említi a szentségházat, az adományozók nevét is kiemelve, a szentségház beszer-zésére a két évszám között megadott intervallumban kerülhetett sor.

Aszentségházatvalószínűlegnemkörnyékbelimes-terek készítették, hanem valamelyik városi, kegytárgya-katgyártó,műipariintézettőlrendelték.Hasonlóképpenjártakelpl.KenézlőnésNyírlugoson,aholszinténfelira-tok emlékeznek az adományozókra. A mogyoróskai ol-tárfölémagasodóbaldachinegyemberöltővelkésőbb,1955-ben készült el. (Terdik Szilveszter)

19

NŐI OLDAL

Laskay Anna

Női oldalA nagymamáéegész más világHárman üljük körül az asztalt, hónapról hónapra. Nők, feleségek és családanyák. Beszélgetünk. Sokszor csak elmesélve a saját történetünket, segítjük egymást tovább. Gondolatainkat közreadva, reméljük, sokan magukra ismernek, s „leülnek közénk”.

Anna: Mit gondoltok a nagymamákról? Nekem a nagy-mamám csodaként él az emlékeimben, hiába lát-tam őt megöregedni. A gyermeki rajongástól aszeretőtámogatásigértemel.

Ildi: Igen, a nagymamák valahogy mindig jobbak, szebbek, ügyesebbek,mintmi. De én ugyaneztérzem az édesanyámmal, anyósommal kapcsolat-ban is.

Andi: Én azt látom, hogy az időmúlásával egyre job-ban segítjük egymást. Ahogy a nagymamák (már a gyerekeinké) idősödnek, úgy egyensúlyozódikki a viszony, segítünk egyre többet. Szerintem egyfajtakötelességis,hogytámogassukőket!Miigyekszünk erre példát adni a gyermekeinknek!

Anna: Én most még csak a nagymamák támogatását érzem, ahogy édesanyám vigyáz a gyerekekre, áthoz egy-egy ebédet, tanácsot ad a kertészke-désnél.Sperszealelkitámogatásiskomolyerő-forrás! Ahogy mondtad, Andi, hálás vagyok érte énis,hogymegmutatta,hogyanállafiatalazidősmellett, amikor az már végére ért a földi életének.

Ildi: Irigykedve hallgatom, hogy nektek milyen közel vannak a nagyszülők! Bár 130 km-ről is buszraül az anyukám vagy az anyósom, hogy segítsen, azért nem olyan, mintha itt lennének a szomszéd-ban. Naponta telefonálunk, minden hónapban hazamegyünk, de mégsem szaladhatnak át a gye-rekek, ha eszükbe jut! Ezt nem tudtuk hosszú évek alatt sem megszokni!

Andi: Én szoktam azon gondolkodni, hogy milyen nagy-mama leszek. Remélem, sok unokám lesz! Alig vá-rom, hogy önfeledten játszhassak velük!

Ildi: A férjem nagymamája túl a kilencvenen, közel negyven unokával, dédunokával a család motorja! Mai napig aktív, használja az internetet, és számon tartmindent.Afiatalokfigyelnekisaszavára!

Andi: Nagy áldás lehet!Anna: Jó összetartó családokról hallani, s nekünk is nagy

előny,hogyegymáshozközellakvanemcsaksajátmagunkban gondolkodhatunk, hanem a tágabb családunkra is hagyatkozhatunk. Persze adódnak ebből nehézségek is, elég, ha az anyós –menyviszonyra gondolunk!

Andi: Szerintemazidőkfolyamánakülönbségszelídül,s itt is marad az egymásra hagyatkozás.

Anna: Én azt látom, hogy anyaként a család összetar-tása fontos feladat.Ugyanezt teszi az anyós is,amíg a gyermekei családot nem alapítanak. Ezért van sok ütközés, míg ki nem alakulnak az új, kö-zös elvek.

Ildi: Nekem nagy szerencsém van, mert én mindenben inkább a támogatását és a segítségét éreztem! Abbanis,hogyjófiútnevelt.Egyébkénta„jelsza-va”isez:„Együtt,egymásért!”

Anna: Én azt kaptam örökül, hogy fontosak a nagy-szülők, ezért az is természetes, hogymindenki-nek megvan a saját helye a családban, amit nem tölthet be senki más. Azt szeretném továbbítani a gyerekeimnek, hogy mindkét részről kelleneka nagyszülők, legyen az az édesanyám vagy azanyósom.

MOZIVÁSZON ELŐTT

20

A TIMOTHY GREEN KÜLÖNÖS ÉLETE (The Odd Life of Timothy

Green)című2012-esfilmmelisméta kisgyermekeseknek kezdvezek, hiszen egy családi filmről van szó.Én bár már nem vagyok kisgyerek, nagy örömmel néztem ezt a kife-jezetten kedves és szeretetteljes történetet, mely nemcsak a szülőiszeretetről szól, de egy kisfiú tör-ténetén keresztül megmutatja, ho-gyan hagyhatunk nyomot mások életében.

Cindy (Jennifer Garner) és Jim(Joel Edgerton) nagyon régóta vá-gyik közös gyermekre. Nagyon szeretik egymást, boldog a házas-ságuk, nyugodt kisvárosi életet élnek. Cindy a helyi múzeumbantárlatvezető, Jim pedig a városkaceruzakészítő üzemében dolgozik.Boldogságukhoz csak az hiányzik, hogy szülők legyenek. Olyannyiravágynakszülőkkéválni,hogyszintemár gyermek nélkül is azok. Azon-ban nagyon összetörnek, amikor az orvos közli, hogy nem lehet gyer-mekük, hiába minden gyógyszeres kezelés, vagy bármely egyéb be-avatkozás. Letörten mennek haza a kórházból, és még a kórház liftjében is egygyermekét kísérőédesanyá-ba botlanak. A szívük szakad meg, hogyőknemlehetnekmindennekacsodánakarészesei.Visszatérnekamindennapokba, igyekeznek össze-szedni magukat. Jim azonban látja, hogy felesége milyen szomorú, és látja azt is, hogy milyen jó anya len-ne. A házukban már a gyerekszoba is megvolt, amikor az orvos közölte a hírt. Jim ebben a szobában talál-jaegyikesteCindyt,amintsírdogál

magában. Az asszony minden ere-jével azon van, hogy továbblépjen, elfogadja a tényt, hogy nem lehet gyermeke. Férje, látva felesége küz-delmét, rájön, hogy bár ő nem sír,de ennyi év utánmégő sem készarra, hogy ezen ilyen könnyen túl-lépjen. Felesége elé áll. „Évek ótagondolkozunk azon, milyen lenne a gyermekünk. Holnap is ráérünk továbblépni. Csak ma estére nemteszünk úgy, mintha mégis lehet-ne gyermekünk?” – kérleli a férj afeleséget. Mint egy gyermek. kép-zelődni, álmodozniakar. „Hallottadmit mondott az orvos. Azt mondta, eljött az a pillanat, amikor fel kell adnunk”–rántjavisszaférjétazasz-szony.„Sohaneaddfel!Amigyere-künk olyan lenne, aki soha nem adná fel”–válaszoljaaférj,ésmárkezdiisírnikiscetlireazelsőtulajdonsá-got. „Tudodmit gondolokmég? Ami gyerekünk a te jószívűségedetörökölné”–márismegvanamáso-diktulajdonság.ÉsCindyiselkezdiélvezni az álmodozást, és egyik cetli

után jön a másik, egyik tulajdon-ságutánamásik: „amigyerekünkhumoros lenne, mint Bub bácsi.”„Olyangyereklenne,akinekmindighihetsz,őszinteésigazmondó.”„Dene legyen tökéletes! Nem akarok egyidegesítőentökéletesgyereket.”„Szeretnéd, hogy kacsingasson azene felé?” – kérdezi Cindy. „Min-denképpen”– feleli Jim. „Rendben,jólenneazenébenis.”„Legyenegyművész. Egy Picasso a ceruzával.”„Legyen optimista és szerethető.”A képzelgéseikben is igyekeznek reálisak maradni: „Ne legyen nagyfocista, hisz te borzalmas voltál a focibanJim.”„Rendben–válaszoljaa férj –, de akkor állapodjunk meg abban,hogyegyszerőlőnéanyer-tesgólt.”Ahogyígygyűlnekacetlik,Cindy hirtelen elszomorodik, hiszbár azt a gyereket még elképzelni is örömteli, de mindez mégiscsak ál-modozás. Összeszedik tehát a cet-liket, és egy fadobozba téve elássák a kertjükben.

Úgy érzem,mintha az enyém lenne...

„Ma iszonyú nagy hit van bennem, hogy a kóválygó felhőknek is útja van

s minden léptem után nyomot hagyok.”(DsidaJenő)

FILMAJÁNLÓ

21

Éjszaka nagy vihar támad. Jim felkel, lemegy, hogy bezárja a ve-randaajtót. Hall valamit, mintha nyíl-na a kertajtó, de visszamegy aludni Cindymellé.Ekkorújabb lépésekethall a gyerekszoba felől. Odamen-nek Cindyvel, hogy megnézzék,ki járkál a házban. Ekkor kinyitva a gyerekszoba ajtaját, egy koszos, 6-7 évesformakisfiúttalálnakaszobá-ban. Olyan koszos, mintha szó sze-rintaföldbőlbújtvolnaelő.Bemu-tatkozik:Timothy.Cindybenmegállazütő:amikorelkezdtéktervezniababát, 55 lánynév volt a listájukon, és csak egyetlen fiúnév: Timothy.Jimelmegytelefonálniarendőrség-nek. Épp tárcsáz, amikor meglátja az ablakon keresztül a kertet: pont ahova elásták a dobozt a cetlikkel, egylyuktátong.Deennéliskülönö-sebb dolgot vesznek észre: amikor megmosdatják a kisfiút, a bokájafölött zöld, élő leveleket vesznekészre. A kisfiú pedig mamának éspapánakhívjaőket.Hirtelensemmi

semszámít:semaz,hogykiő,sema levelek a bokáján, sem az, hogy honnan jött, csakis az, hogy az övék ez a gyermek és egy családot alkot-nak. A rokonoknak, szomszédok-nak és barátoknak egyszerűen aztmondják: „Nem titok, hogy régótapróbálunk családot alapítani. Most van egy jó hírünk. Tudjuk, hirtelen történt. A neve Timothy. Kérlek, ne

kérdezzetek egyebet!” Cindyt fag-gatják a szomszédasszonyai: „denemfurcsa,hogyőnemategyere-ked?”„Úgyérzem,minthaazenyémlenneazóta,miótaelőszörmeglát-tam”–áradnakfelazanyaiérzésekCindyben. Minden rendben halad,Timothyt mindenki megszereti, mert épp azokkal a tulajdonságok-kal a rendelkezik, amelyek a cetlin voltak, és erre szülei is kezdenek rá-jönni: valóban optimista, szeretetre-méltó és humoros. Még az aprósá-gokisegyeznek:gyönyörűenrajzol,akárPicasso.Cindyfőnöke(DianneWiest) egy zord, távolságtartó, kon-tyos özvegyasszony. Timothy leraj-zolja, és gyönyörűnek rajzolja. Akeményasszonymeghatódik.Deakisfiúazenébenisügyes.

Cindyék, bár látják, hogy nemmegy Timothynak a foci, mivel ráír-tákacetlire,várjákagyőztesgóltis,hogybüszkeszülőkkénteldicseked-hessenek a fiukkal. A baj csak az,

hogy Timothy a saját csapata kapu-jába rúgja be a gólt. Mindenki csa-lódott,atöbbiszülőis.CindyésJimösszevesznek, mert azzal hibáztat-ják magukat, hogy nem voltak elég jó szülők, túlságosanakarták azt agólt. Miközben mindez történik és szaladnakelőreahetek,hónapok,Timothy levelei hullani kezdenek. Mindig, amikor valami különleges dolog történik, és Timothy egy-egy gesztusával nyomot hagy vala-ki életében, a bokája fölül egy levél lehull. Timothy félreteszi ezeket a leveleket, mert tudja, amikor az összes levél lehullik, ő is elmegy.Cindyperlekedik,amikoreztmeg-érti:„Demimégnemvagyunkké-szen, csak most kezdtünk el jó szü-lőklenni.”„Eznemígyvan.Készenálltok, mindig is készen álltatok”– feleli akisfiú.Timothyküldetésebevégeztetett, és azon az ismét vi-haros éjszakán ismét eltűnik. Éppúgy, épp olyan hirtelenséggel, ahogyfelbukkantJimésCindyéle-tében. A házaspár ezen a különös kisfiún keresztülmegbizonyosodikarról,hogyjószülőklennének,ígybeadják kérelmüket, és a gyámha-tóság nekik ítél egy kislányt, akit nemsokkalTimothyeltűnéseutánörökbe fogadnak.

Persze a falevelekkel borított lábú, földbőlkibújtkisfiú történetemese, mégis szép példája annak, hogyan hozhatunk fényt mások életébe, megtestesítve azt, ami-re vágynak. A szülőknek Timothymegtestesítette a jó gyermeket, a zord, magányos asszonynak azt az egyetlen személyt, aki képes volt meglátni benne a szépséget, az em-berek számára pedig a nyitottságot, kedvességet és optimizmust. A le-veleit Timothy jelképesen otthagyta azoknak, akik közel kerültek hozzá.

Mindannyiunk lábán vannak ilyen képzeletbeli levelek, melyek akkor hullanak le, ha fénylünk má-sok életében. Akkor teljesítjük be mindazt, ami miatt itt vagyunk a föl-dön,hajótteszünkés„leveleinkkel”nyomot hagyunk mások életében.

22

Biztosan van, aki szeretne egy ilyen közösség-be járni, vagy csak a technikát megtanulni, de eddigmégnemhallotta lehetőségről.Ezértimmár itt is hirdetjük: továbbra is várjuk az ér-deklődőket. Kedvcsinálóként következzen azegyikrésztvevő,Pintye Orsolya beszámolója:

„Tavalyoktóberbennagyörömmelolvas-tam a Hajdúdorogi Egyházmegye honlapján, hogy ikonfestő kör indul, nagyon fellelke-sültem. Egy ideje már elkezdett érdekelni a festészet, hobbiként elkezdtem festeni. Több alkalom adódott, de elszalasztottam, és min-dig megbántam, hogy nem jelentkeztem. Azt gondoltam,hogyazikonfestőkörreljóalka-lom lesz arra, hogy fejlesszem technikai és elméleti tudásomat, és bíztam benne, hogy megtalálhatomaztabelsőbékét,amifestésközben átjár. Szerettem volna elmélyíteni a hitemet, valamint az Istennel való kapcsola-tomaterősíteni,ésúgyéreztem,ezegyolyanlehetőség,amiszintegondviselésszerűenta-lált rám. Azt, amit kerestem az ikonfestésben, megtaláltam. A hangulat, a zenei aláfestés is elősegíti, hogy rá tudjak hangolódni a fo-lyamatra. A készítési mód nagyon egyedi és igen érdekes, és bár lehet, hogy sokszor na-gyon is ügyetlennek érzem magam, mégsem tudja kedvemet szegni, mivel minden egyes lépés közelebb visz a képhez. A tanárunk na-gyon segítőkészen és nagy türelemmel állhozzánk, ami engem igencsak ösztönöz a további alkalmakon való megjelenésre.

Nagyszerű döntésnek tartom, hogy je-lentkeztem. Ha valaki nem érez magában elég kézügyességet, vagy bátorságot ahhoz, hogy elkezdje, annak ez ne legyen vissza-tartóerő,mertacélnemegytökéletesképmegalkotása, hanem a kép közben megtett lelkiút.”

Októberben lesz egy éve, hogy Nyíregyházán, az Ago-ra Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában amatőrikonfestő kört kezdtünk szervezni. Néhányan érdeklőd-

tek,jöttekkispapokis,azelsőtalálkozásontöbbminthuszonötenvoltunk. Aztán többen elmaradoztak; mára csak egy maroknyi kiscsapattartottki.AtanítónkSeresTamás,helyettesítőjeBajzikAnna. Két remek, ifjú mester! Ritkán sikerül alkalmat találni a ta-lálkozásra, havonta egyszer egy délután vagy este, emiatt lassú léptekkelhaladunkelőre.Mindenóránrengetegújdonságotta-nulunk, a többségünk számára szinte minden információ új. Egye-sekrutinosabban,másokakezdőkügyetlenségéveltapogatóznakelőre.Ezdrágahobbi,deagyakorláshozhasználtalapanyagokittingyenállnakrendelkezésre.(Milyenkülönlegesanyagok!Csont-enyv,kréta,nyestszőrecset,lakktetűváladéka,aranyfüstlap,ás-ványieredetűpigmentek,keverjüktojássárgájával,levendulaolaj-jal, borecettel.) Mindnyájan, akik hónapról hónapra jelen vagyunk, gyakorolunk, tanulunk, alkotunk, egybehangzóan mondhatjuk:

„jó itt nekünk”

JELENTKEZÉS: AGORA (Nyíregyháza, Bercsényi u. 13.), Telefon: 20/599-51-31 E-mail: agora@gorogkatolikus.hu

AGORA

44. DebreceniVirágkarnevál

augusztus 16–20., Egyetem tér CSEH SÖRÜNNEP • cseh sörgyárak és kézműves magyar sörök, sörkülönlegességek • Becherovka-kóstoló és koktélbár • grill terasz

augusztus 16., 6 óra, Kossuth tér CLASS FM – CLASS NYÁRaugusztus 17., 20 óra, Kossuth tér A 90 évES KODÁLY FILHARMONIKuSOK KONCERTJEaugusztus 18., 20 óra, Kossuth tér KARNEvÁLOK TÁNCA, TÁNCOK KARNEvÁLJA

augusztus 19., 10 óra, Emlékkert MEzőK LILIOMAI – ég MADARAI Kenyérszentelés Böjte Csaba ferences testvérrel

augusztus 19., 16 óra, Kossuth tér gALIBA gYERMEK- FESzTIvÁL éS JuNIOR vIRÁgKARNEvÁLaugusztus 19., 19 óra, Kossuth tér SzTÁROK A TéRENaugusztus 20., 8 óra vIRÁgKARNEvÁL, TűzIJÁTéK, uTCABÁL

Központilelátó

Kölcseylelátó

Sim

onffy

utc

ai

lelá

tó

Rózsa utcai

lelátó

Sim

onyi

úti

lelá

tó

Bejárat a

Stadionhoz

(Vidámpark)

Bejárat a

Stadionhoz

(Vidámpark)

ww

w.fonixinfo.hu

ww

w.d

ebre

ceni

vira

gkar

neva

l.hu

gYuLAI ISTvÁNATLéTIKAI

STADIONúJHELYSzíNEN!

Élje át a karneváli forgatag varázsát a felvonulás útvo-nalán épített lelátókon! Jegyek vásárolhatók a Kölcsey Központban, az Apolló moziban, a Főnix Csarnokban és az Interticket hálózatában!www.interticket.hu • www.fonixinfo.hu