géza - államalapítás előzményei

4

Click here to load reader

Upload: tamas-kovacs

Post on 19-Jun-2015

121 views

Category:

Documents


1 download

DESCRIPTION

Eszterházy Károly Főiskola Történelem Ba szakának Őstörténet, Árpádkor jegyzete. Géza fejedelem tevékenysége az államalapítás előzményei.

TRANSCRIPT

Page 1: Géza - államalapítás előzményei

ÁRPÁDKOR EA. 2010-03-01

- Gézának nyitnia kell nyugat felé- a kortársak is a keresztény térítést tartották a legfontosabbnak a beilleszkedéshez Európába- a külföldi források is ezt emelik ki a legfontosabb momentumként- gazdasági egység megteremtése(!)- István esküvője bajor Gizellával> fontos diplomáciai lépés: nyugati támogatás- a keresztény elvek szerint István próbálja meg átvenni apja hatalmát

o Géza névlegesen irányít minden törzset, valós hatalma csak az Árpádok fölött volt- senioratus: legidősebb férfi rokonnak biztosítja a hatalmat:

o ekkor Koppány volt a legidősebbo Balatontól D-re fekvő területeket uralta

- többféle lista az Árpádokról, de csak későbbről, ezért megkérdőjelezhető a hitelessége> nem tudjuk milyen jogon tart igényt Koppány

- Koppány bizánci keresztény volt- a keresztény értékrendben nem elfogadható a senioratus> tehát inkább a pogány elvek mellett döntött- el akarta venni Saroltot, ez a sógorházasság (leviratus)- Székesfehérvár környékén összecsapás: német segítséggel István győz- a német lovagok Koppány birtokaiból kapnak jutalmat- Vecelin – Somogy megyében lesz birtokos és a Rád nemzetség ősatyja lesz (István hadvezére a csatában)- Koppány testét 4 településre: Esztergom, Győr, Erdély és Visegrád

o propaganda értéke vano a sajátjai előtt akarja bizonyítani, hogy ő a törzs vezetőjeo Erdély: a gyulának szól, István megvédi az anyját az ilyen inzultusoktól, vagy így jár aki István ellen támad

- 997 végére István nagyfejedelemként lép apja örökébe- 973 – Sankt Gallen-i Bruno vezetésével érkeznek bencés szerzetesek

o leginkább mozgatható szerzeteseko nincsenek plébániához, püspökséghez kötveo monostor a térítés központja

- térítők nevei (kétségesek): Domonkos, Sebestyén, Radla, Asztrik, Anasztáz- 1001-es Ravennai zsinat:

o Magyar egyházszervezést jóváhagyják - 1019 Bambergi püspökség felszentelésekor magyar klerikusok szerepelnek- Querfurti Brúnó munkáiból tudjuk meg a legtöbbet

o többször járt Mo.-no 1004-05, 1007-08 között járt itto ő jegyezte le Szt. Adalbert életét o Szt. Adalbert legendából következtetünk vissza a magyar egyházszervezésre

- Adalbert fogja össze a fent említett neveketo cseh előkelő (Slavnik nemzetség) származásúo a Premysl családdal állt harcba a Slavnik nemz. o Prága püspöke o Rómába menekült: keresztül Magyarországono Adalbert hatása a magyar térítésreo elvileg Istvánt is ő bérmálta, vagy jelen volt o kiemelt figyelmet szentelt a magyar térítésneko a császárral és a pápával is jóban volt > Adalbert követőinek volt nagy szerepe a térítésbeno Adalbert lett volna a nevelője Istvánnak> nem, mert túl kevés ideig tartózkodott itto de a magyar egyházszervezés szellemi atyja

- Radla: Adalbert nevelőjeo 990-es években érkezik a Kárpát-medencébeo utolsó római útjára nem tart Adalberttel

- Adalbert nem tudott Csehországba visszatérni, hiába hogy Prága püspöke- 999-re tehetően a Pomerániai pogányokat akarta megtéríteni> vértanúhalált halt - 1-2 éven belül szentté avatták- Radla itt is fejezi be pályafutását- Asztrik:

o a neve elíráso helyes olvasata: Asriko nagy valószínűséggel Adalbert tanítványao ő is bencés szerzetes

Oldal: 1 / 3

Page 2: Géza - államalapítás előzményei

- Sebestyénről is hasonlókat feltételeznek- 997 – előtt amit alapítanak az a Veszprémi Püspökség

o 996-ra datálják egyezményeseno egyrészt Gizellához és Sarolthoz kötik o királynék szerepét bizonyítja: a királynéi birtokok központja később is Veszprémo később a mindenkori veszprémi püspök a királyné kancellárja (Asszem.)o védőszentje Szent Mihály

- kitüntetett szerepe volt Mihály arkangyalnak a keleti kereszténységben, ez Saroltra mutat- De a katonák védőszentje is, ez pedig a győztes csatára mutat, Gizellára- mindkettőjüket magába foglalja- Pannonhalmi apátság alapítása is 996-ra van datálva

o Szent Márton hegye néven szerepel a középkorban o Savaria területén születetto Szent Márton Európában széles körben ismert> első magyar apátság felszentelése propagandao az antik kereszténység hatalmát fejezik ki, nem vetik meg a korábbi Pannónia területén élt szenteket,

próbálják összekötni a két korszakot- Pannonhalmának, mint monostornak elsődleges feladata a papképzés - mindenféle nyelven beszélő térítőpapok kevésbé hatásos mintha saját ismertsége lenne- Győri 1000 előtt már állt, kiemelt település> oda küldik az egyik darabját Koppánynak- Győri alapításban a német hatás- érsekséghez kell minimum 3 püspökség - István legfontosabb szándéka: független egyházszervezet

o korán próbál leválni a német hatásról- III. Ottó – az ideák emberének tartották, komoly koncepciója volt, csak túl korán halt meg

o szövetségi rendszerben képzelte el a keleti terjeszkedést- legkorábbi magyar püspökök között nincsenek németek - István tudatosan próbálja távol tartani a németeket

o Csehországból importál papokat- ahol érsekség van az közvetlenül a pápa alá tartozik> nem tud senki beleszólni - egyházi adó a legstabilabb bevétel, stabil haderő - 1001–ben már áll Esztergom érseki rangban

o valószínűleg az első érsek Domonkos- későbbi személyek azonosítása nehéz, mert bonyolódnak a szálak- Őt követi Sebestyén, de néhány év múlva megvakul> alkalmatlanná válik- Asrik helyettesíti Sebestyént- Sebestyén visszanyeri a látását- Asrik helyzete bizonytalan, mit kezdjenek vele? - itt jön képbe a Kalocsai érsekség. - Asrik egyenlő-e Anasztázzal?

o elvileg 1019-es Bambergi alapítólevélben ugyanaz Anasztáz, mint Asrik rangilag o több oklevélben mint pécsi apát szerepelo lehet, hogy 4 különböző személy is lehet, de az lehet, hogy 3,2,1.o általánosan elfogadott nézet: 2 Anasztáz amelyikből az egyik Asrik

- A Kalocsai érsekség ehhez a szituációhoz köthető feltételezhetően- Querfurti Brúnó könyvében már mint kalocsai érsek szerepel: hamarabb alapította meg az érsekséget mint ez a vakság-

konlfiktus- Kalocsa 1002-körül már állhatott- kérdéses hogy minek kellett két érsekség- Pseudo-Isidorus egyházjogi gyűjtemény szerint: 1 érsekség, 10-12 püspökség - fekete magyarok kérdése

o egyik magyarázat szerint: a honfoglalókhoz csatlakozott néptöredékek o szerepeltek itt muszlimok egyéb népeko a Duna alsó folyásánál telepedtek meg o ellenálltak a térítésnek?o másik magyarázat: késő avarok, akik hamarabb érkeztek ide, mégjobban ellenállnak a térítésneko Kalocsa és Asrik szerepének fontossága a Hartvik – legendában

- Hartvik – legenda: 1100-as évek fordulóján készülto Kálmán íratta, propaganda céljából o ezáltal bizonyítja a függetlenségét a császártól és a pápátólo kalocsai érsekek listája a 12. századtól kezdve ismert

- mindenki vitatta a második érsekség létjogosultságát - Pécsi egyházmegye 1009-ből származik az alapítólevele

Oldal: 2 / 3

Page 3: Géza - államalapítás előzményei

- határai alapján a kalocsai rovására terjeszkedett: Balatontól D-re lévő területeket, Dunától K-re is átnyúlt- Esztergomhoz tartoznak Felvidéki területek- Pécsi egyházmegye a veszprémi és a kalocsai közé- erdélyi egyházmegye: 1002-03 környékére tehető - Észak-Erdélyt fegyverrel hódítja meg István

o központja Dobokao 1004-ben D-Erdélyben van a sereg és legyőzik a Keánt (bolgár hatalom megtestesítője – kán) o Gyulafehérvárra áttelepíti a központot.

- 1005-1010 között megalapítják az egri püspökséget: diplomáciai lépéso Aba Sámuel feleségül veszi István húgát

- Aba Sámuel lesz az első palotaispánja, későbbiekben nádornak nevezik ezt a tisztséget - Szt. János tiszteletére szentelik fel - elképzelés szerint: Veszprémből Sarolt ide tette át özvegyi rezidenciáját - Pécs védőszentje Szent Péter, Kalocsáé Szent Pál - Azo ostiai bíboros jelen van Magyarországon a pécsi alapításnál (Szent Péter városa, Róma képviseletében) - Csanádi püspökség alapítása 1030-ra van datálva Körös-Maros vidéke

o itt élt Ajtony o Marosváron ortodox kolostor: Szent György tiszteletére o nem ismeri el István hatalmáto Csanád győzi le Ajtonyt o Csanádról kapja a nevét a vármegye, az egyházmegye, a terület

- Marosvárról Oroszlámosra költöztetik őket át - I. Csanádi püspök Gellért lesz - Gellért korábban a Szent György apátságának volt a vezetője- ezért a védőszentje is Szent György lesz - Bihar és Vác bizonytalan hogy István alapította- területeiket más püspökségekből hasították ki- Szeged a 15. században is Egerhez tartozik - Istváni rendszer nem változik az újkorig, új püspökségek csak a peremterületeken, vagy új területeken jön létre

Oldal: 3 / 3