Gerván Patrícia

Az alvás tanulásban betöltött szerepe

Az alvás Az alvás szakaszai Miért alszunk - Hipotézisek

Alvás mintázat és szükséglet változása gyermekkorban Újszülött Kisgyermek Kisiskoláskor Serdülőkor

Alvászavarok fejlődéses zavarokban Alvászavar WMS-ben

Alvás , tanulás, memória

Alvászavarok lehetséges hatásai Fizikális Viselkedéses, szocális, pszichés Kognitív Alvás és iskolai teljesítmény

Alvászavarok viselkedéses kezelése

Normális alvás mintázat

Ébrenlét

REM

1. szakasz

2. szakasz

3. szakasz

4. szakasz

Az alvás szakaszai 1.szakasz – alvásba való átmenet, álmosság szubjektív

érzése, szabályos légzés, ellazult izmok (2-5%) 2. szakasz – leggyakrabban előforduló szakasz, EEG-ben

alvás orsók, K-Komplex (45-55%) 3/4. szakasz – mély alvás, delta hullámok, nehezen

ébreszthetőség, szabályos légzés és szívritmus (3-23%)

NON-

REM

75-80%

REM (Rapid eye movement): gyors szemmozgás,

álom, intenzív EEG aktivitás, szabálytalan légzés és szívritmus

Ultradián ritmus: non-REM and REM periódusok 90-110 perces ciklusokban váltakoznak.

év

óra

Ébrenlét

Miért alszunk? - Hipotézisek

„visszaállítási/visszanyerési" elmélet

ökológiai hipotézis

alvás – hőmérsékletszabályozás

idegsejt hálózatok formálása

Alvás mintázat és szükséglet változása gyermekkorban

A REM és NREM szakaszok már a harmadik trimeszterben felismerhetőek.

Három alvás szakasz: aktív és mély alvás szakaszok váltakoznak; REM-en szakaszon keresztül alszanak el.

A felnőtt alvásmintához képest nagyobb az REM szakaszok idői aránya.

kb. 16 óra alvás per nap, a nappali és éjszakai alvás ideje kb. ugyanannyi

Újszülöttek

3-4 órás alvások / 1-2 óra ébrenlét

Az alvás az idegsejtek hálózatainak kialakítása miatt nélkülözhetetlen.

A fizikai fejlődés szempontjából is nagyon fontos:Energia tartalékolás és újra feltöltődés – alacsonyabb testhőmérséklet és lecsökkent kémiai folyamatok

Növekedési hormonok kiválasztása

Izom fejlődés – kis mozdulatok nagy energia felhasználás nélkül

11 óra alvásszükséglet (9.5 -13.7 óra, nagy egyéni különbségek)

4,5 éves korra a legtöbb gyermeknél már nincs rendszeres délutáni alvás

Gyakoriak az alvás problémák ebben a korban, lefekvéssel, éjszakai felkelések (3 éves longitudinális vizsgálat 87%)

Óvodáskor

Kisgyermekek

Kb. 12 óra alvás szükséglet.

A második napközbeni alvást általában egy éves kor körül hagyják el a gyermekek.

Fejlődéses szempontból: szeparációs szorongás, éjszakai félelmek.

Fontosak a lefekvési rutinok, átmeneti tárgyak gyakoriak.

Az alvás későbbre tolódik.Cirkadián ritmusban relatív fázis eltolódásKörnyezetei hatás

Preferálják az ébrenlétet – élmények.Csökken az alvás/ébrenlét ciklusok rendszeressége.

Nagy eltérés van a hétköznapi és hétvégi alvás ciklusokbanA szülők kevésbé védik az alvás időt.Csökken a napközbeni éberség, és növekszik a napközbeni alvások ismét előfordulnak.Az alvás szükséglet ebben a korban még mindig 9 óra körül lenne, ám egy átlagos serdülő 7 óra körül alszik.

Serdülőkor

Kisiskoláskor

Alvásszükséglet kb. 9-10 óra.

Az alvásmintázat stabillá válik .

A napközbeni álmosság lecsökken, ritka a délutáni alvás.

Iskola, életmód hatása, későbbre tolódik a lefekvés és korábbra a felkelés, a nem rendszeres alvás/ébrenlét.

Alvás szerepe a tanulásban

Énekesmadarak dal tanulása  

Állattanulmányok

1.csoport:gyakorlás után minden zajtól elzárvaébren töltötte az időt

2.csoport:gyakorlás után minden zajtól elzárvaalvással töltötte az időt

pontosabb ének

pihenés alatt csökkent agyi aktivitásaz ének utánzásához képest

az alvás alatt fenntartott Magas agyi aktivitás

Patkány – elkerülő tanulás  

Tréning: különböző alagutak, egyesekben elektromos sokk érte az állatokat

1.csoportA tréning után alvásmegvonás.

2.csoportA tréning után alvás.

újra tesztelés 10 óra úlvas

újra bemegy a„veszélyes” lyukba

elkerüli a„veszélyes” helyet

Humán tanulmányok

Alvás szerepe a tanulásban

Prodedurális

Memória

Deklaratív Non-Deklaratív

Epizo-dikus

Szeman-tikus

Proceduráliskészségek

Kondíci-onálás

Nemasszociatív

Priming

Alvás szerepe a procedurális tanulásban

Walker et al. (2002, 2003) kísérlet: motoros feladat

Kritika: akik ébren voltak, azért nem következett be fejlődés, mert napközben a motoros rdsz. aktív, nincs kapacitás konszolidációrade! megismétlés napközben inaktív kézzel, így is sincs fejlődés

Korrelációt találtak a sebességbeli fejlődés mértéke és 2NREM szakasz százalékos arány között

alvás

Gyakorlás10:00

Teszt122:00

Teszt210:00

Gyakorlás10:00 Teszt1

Teszt2 10:00 Gyakorlás22:00

Teszt110:00

Teszt2 22:00

Gyakorlás10:00

Teszt10:00

Teszt210:00

22:00

Seb

essé

gP

onto

sság

ERERE

RERER‘reggel’

‘este’

alvás függő tanulásra találtunk bizonyítékotugyanazon időtartam alatt és ugyannyi gyakorlás után a teljesítmény gyorsabban fejlődik azoknál a személyeknél akik két éjszakát alszanak

Eredmény

Alvás szerepe a perceptuális tanulásban

1.alk 2.alk 3.alk 4.alk 5.alk

reggel

2

2,4 2,5

2,92,8

2,2 2,3 2,4 2,4

2,9

1,51,71,92,12,32,52,72,93,1

A 'reggel' és 'este' csoport napi szint átlagai

reggel

este

**

**

Alvásfüggő

Kódolás/ElsajátításKonszolidáció

Stabilizáció Javulás

Előhívás Rekonszolidáció

A procedurális memória szakaszainak modellje

•Stickgold et al.(2000) és Walker et al.(2002, 2003) vizuális és motoros feladatokban 3-12 óra között találta a konszolidáció alapú stabilizációnak az idői lefolyását

Szópárok

De Kornick et al, 1989 – REM szakaszok aránya korrelál a tanulás sikerességével

Gais and Born, 2004 – NREM-ben előforduló lassú hullámú alvás (SWS) játszik szerepet a szópárok tanuásában

Téri tanulási feladatban a SWS fontos szerepe (Plihal and Born; 1997, 1999)

Alvás és deklaratív memória

Az alvás szerepe még nem teljesen tisztázott a deklaratív memória terén. Egyes tanulmányok ellentmondásos eredményeket mutatnak.

  

Arcok felismerése nem rosszabb alvásmegvonás után, de annak az azonosítása, hogy milyen környezetben látták őket, jelentősen romlik (kontextuális emlékezet) (Graves et al, 2003)

Munka memória ( Drummond et al, 1999)számolási feladatban , ahol a munka memóri használatára nagy szükség van, az alvásmegvonásos csoport gyengébben teljesít.fMRI , kisebb aktivitás a prefrontális kortexben

Verbális tanulás (Drummond et al, 2000) fMRI, az alvásmegvonásos csoportban kisebb temporális lebeny aktivitás (nyelv feldolgozás)

Alvás és deklaratív memória

Alvászavarok fejlődéses zavarokban

Fejlődési zavarral küzdő gyermekek esetén gyakoriak a különböző típusú alvásproblémák.

Különböző szindrómák jellemzően társulnak a különböző alvás zavarok.Pl.Autizmus – rendszertelen alvás/ébrenlét ciklus, hosszú éjjeli fennlétekDown Szindróma – obstruktív alvási apnoeRett Szindróma – abnormálisan rövid alvási ciklusokstb.

Az alvászavarok kezelése fokozottan fontos a ebben a populációban, legszerencsésebb viselkedéses és farmakológiai terápiás lehetőségek kombinált használata.

Normális alvás mintázat

Zavart, töredezett

alvás mintázat

óra

Ébrenlét

REM

1. szakasz

2. szakasz

3. szakasz

4. szakasz

Ébrenlét

REM

1. szakasz

2. szakasz

3. szakasz

4. szakasz

Alvázavar WS-ben

Abnormális alvás mintázat, jellemzően később alakul ki az éjszaka teljes átalvása (lehetséges, hogy a csecsemőkorban (4-10 hónap) jelentkező bélrendszeri irritabilitással is összefügg)

Williams Szindróma – Periodikus Végtagmozgászavar / Periodic Limb Movement Disorder (ARENS  et al, 1998)

Alvás közben periodikusan visszatérve (ált. nem érzékelve), végtagmozgás alakul ki (ált. lábak, ritkán a kezek)/néhány másodpercig, óránként legalább ötször

Poliszomnográfiás alvásvizsgálat szükséges a biztos diagnózishoz. Az éjszakai, alvás közben generálódó mozgás összetöredezi,

periodikusan újra és újra megszakítja az alvás menetét. Az alvás struktúra sérül, amely következménye az egyre növekvő

alvásdeficit, alvás hiány lesz, amitől a beteg megmagyarázhatatlanul álmos és fáradt lesz a napközben.

Éber állapotban a végtagban megjelenő nyugtalan érzésről számolnak be.

Sajnos a jelenség mechanizmusai nem ismertek eléggé, így csak tüneti kezelés létezik.

Farmakológiai ágensek: dopaminerg szerek (prekurzorok és agonisták), gyenge opioidok, benzodiazepinek (alvás optimalizálás)

Alvászavarok lehetséges fizikai hatásai

Növekedés: a növekedési hormon alvás alatti felszabadulásának zavaraImmun funkciók: az alvás depriváció jelentősen károsítja az immunrendszer védekező funkciójátEndokrin rendszer: cortisol, prolactin thyroid hormonok szabályozása alvás alattMetabolikus reguláció: az alvásdeprivációhoz kapcsolható elhízottság Sérülések: gyakoribbak alvászavarral küzdő gyermekeknél

Hangulat szabályozás és érzelmi változások: megnövekedett irritabilitás, kevésbé pozitív hangulat

Pszichés problémák. Közepesen erős összefüggés a pszichés zavarokkal

Viselkedéses problémák: agresszivitás, hiperaktivitás, impulzivitás

Család: megnövekedett szülői stressz, anyai depresszió, a szülők inadekvát alvása

Alvászavarok lehetséges viselkedéses, pszichés és szociális

hatásai

Neurokognitív deficitek és az alvás problémák között erős összefüggés (O’Brien et al, 2003)

Figyelem (vizuális f., fonológiai f.)

Végrehajtó funkciókszervezés

munka memória

probléma megoldás

Alvászavarok lehetséges kognitív hatásai

Alvászavarok vizsgálata sérült populációban

286 intellektuális deficittel élő gyermek alvási problémáinak vizsgálata (családi környezetben élők) Didden, et al, 2002

Eredmény: a súlyos alvási problémákkal küzdő gyermekeknél - súlyosabb intellektuális deficit - gyakoribb orvossághasználat- nagyobb a gyakorisága az epilepsziának- nappali alvások gyakoribbak- több a napközbeni viselkedés probléma (pl. agresszió, hiperaktivitás)

Paavonen, 2004 ; ~6000 gyermek

Alvás problémák – Iskolai teljesítmény

Alvásminősége

SAP

SAP

AP

NAP

SAP – súlyos alvás problémák; AP – alvás problémák, NAP – nincsen alvás probléma

Teljesítmény szint: átlagos átlag alattátlag felett

Taras, H., 2005összefoglaló tanulmány 21, iskoláskorú gyermekek alvás minőségének javítását célzó tanulmány eredményeiről

Eredmény:mindegyik vizsgálatban azt találták, hogy az alvás minőség javulását követően a vizsgálati személyek iskolai teljesítménye javult – ezzel párhuzamosan a kognitív tesztekben nyújtott eredményeik is.

Alvás problémák – Iskolai teljesítmény

Rendszeres lefekvési idő.

Ne várjuk meg amíg a gyermek nagyon fáradt.

Egy rutin kialakítása, amelyben jellegzetes és bejósolható lépések vannak (10-30 perc).

Átmeneti tárgyak használatának bátorítása.

A szoba elhagyása, amíg a gyermek ébren van.

Tiszta elvárások a lefekvéssel kapcsolatban, és konzisztens megerősítések adása.

A szabályok elmagyarázása a gyermeknek.

Jutalmazás.

Alvázavarok viselkedéses kezelése

Napközbeni rendszeres időbeosztás fenntartása.

A napközbeni alvások limitálása (korfüggően).

Lefekvés előtt pár órával a gyermek ne egyen csokoládét, igyon szénsavas üdítőt.

Amennyiben orvosságra van szüksége, pl. köhögéscsillapító, igyekezzünk olyat választani, amelyben nincsen valamiféle stimuláns anyag.

Lefekvés előtt a gyermek ne nézzen TV-t, számítógépezzen, játsszon videojátékot.

A gyermek az ágyban ne csináljon olyan tevékenységeket, amelyek inkompatibilisek az elalvással

játék, TV

Alvázavarok viselkedéses kezelése

Hosszan fennálló alvászavar estén érdemes szakemberhez fordulni, és többféle módszer együttes alkalmazásával javítani a gyermek alvásminőségén.

OPNI AlváscentrumVezető: Dr. Szűcs AnnaHelye: OPNI főépület, 1.emeletPostacím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116Tel: 06 1 391 53 00 / 1363, 1414