GEO + LÓGIA (logosz)FÖLD - tudománya

Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus

előzményei) 1. Bolygónk kialakulása Szupersűrű állapotból kiinduló

ősrobbanás (Big Bang) kb.10-20 milliárd évvel ezelőtt

Protoszoláris felhő megjelenése, a részecskék ütközése és tömörödése révén a Naprendszer (csillag és a bolygócsírák) kialakulása kb.5 milliárd évvel ezelőtt

Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus

előzményei) 2. A Föld őslégköre redukáló jellegű, a

gázkitörések és vulkáni kigőzölgések során keletkezett (CH4, NH3, CO2, H2, H2O). Az oxigén szint a mainak ezred része volt, a CO2 mennyisége a mainál 200000-szer lehetett több

Az égitest lehűlésével a légköri páratartalom kicsapódott, esőzések révén kialakult az ősóceán.

KOZMIKUS EVOLÚCIÓ Szupersűrű Szupersűrű

állapotállapot Protoszoláris Protoszoláris

felhő: kozmikus felhő: kozmikus por, gáz, por, gáz, „bolygó csírák”„bolygó csírák”

Erős Erős radioaktivitás, radioaktivitás, izzó felszín, izzó felszín, égési gázokégési gázok

Becsapódások Becsapódások csökkenésecsökkenése

Ősrobbanás 10-Ősrobbanás 10-20M év20M év

Ütközések, Ütközések, tömörödéstömörödés→g nő→g nő

Fajsúly szerinti diff. Fajsúly szerinti diff. gázburok gázburok megtartásamegtartása

Lehülés →eső Lehülés →eső →óceán→óceán

Kémiai evolúció (prebiotikus szintézis, molekuláris

önszerveződés, az élővé alakulás folyamata) 1.

A sejtes élet kialakulásaAz „őslevesben biológiai monomerek (hidrogéncianidból és aldehidekből aminósavak, nukleotidok és monoszacharidok) képződése agyagásványok segítségével UV sugárzás és elektromos kisülések hatására

KŐZETBUROK

KŐZETBUROK=LITOSZFÉRAKŐZETBUROK=LITOSZFÉRA: : óceánok óceánok alatt kb. 50-55 km vastag, alatt kb. 50-55 km vastag, sszárazföldek zárazföldek alatt kb. 70-150 km vastagalatt kb. 70-150 km vastag

KÉREG: Óceánok alatt: átl.5-6(9-11)km KÉREG: Óceánok alatt: átl.5-6(9-11)km vastag, szárazföldek alatt átl. 35-45km vastag, szárazföldek alatt átl. 35-45km vastag (hegységek alatt 90km is lehet).vastag (hegységek alatt 90km is lehet).

A kéreg alsó határa a MOHO, vagy A kéreg alsó határa a MOHO, vagy Mohorovicic felületMohorovicic felület

KÉREG• felső gránitos, sial kéreg felső gránitos, sial kéreg

kevésbé sűrű, mert kevesebb kevésbé sűrű, mert kevesebb fémet és több szilikátot fémet és több szilikátot (Si+O2 (Si+O2 tartalmaz. tartalmaz. Ez a réteg az óceánok Ez a réteg az óceánok alatt hiányzik. Szárazföldek alatt kb. alatt hiányzik. Szárazföldek alatt kb. 15-20 km vastag átlagosan; 15-20 km vastag átlagosan;

• aalsó bazaltos, sima kéreg, lsó bazaltos, sima kéreg, nagyobb sűrűségű, mert több nagyobb sűrűségű, mert több fémet és kevesebb szilikátot fémet és kevesebb szilikátot tartalmaz. tartalmaz. Ez a réteg kb. 6-15 km Ez a réteg kb. 6-15 km vastagvastag..

KÉREG 2.KÉREG 2. Óceáni kéregÓceáni kéreg Szárazföldi Szárazföldi

kéregkéreg átl.5- 6-(11) km vastag átl.35-40km fiatalabb idősebb

(200 m évnél fiatalabb) (3000 m év(200 m évnél fiatalabb) (3000 m év<<) ) nagyobb sűrűség kisebb sűrűség

(3g/cm3)(3g/cm3) (2,7g/cm3)(2,7g/cm3)

több fémet tartalmaz gránitos bazalt, gabbró

FÖLDKÖPENY 1.

legfelső szilárd része:Kb. 50 km átl. vastagságú, Si, Mg, Fe, Cr építi fel. Radioaktív elemek bomlása jellemző, így a kőzetburok legalsó része megolvad.

FÖLDKÖPENY 2.

ASZTENOSZFÉRA rész („gyönge burok”, lágyköpeny)a kb. 100 km vastag, lefelé haladva kb. 250 km mélységig tart (60-200, 250km- ig terjed), képlékeny (nagy hőm.és nyomás miatt).(földrengéshullámok sebessége csökken) kis sebességgel mozgó hőkiegyenlítő áramlások jellemzik. A vékonyabb óceáni lemez alatt alacsonyabb a hőmérséklet, mint a vastagabb szárazföldi lemez alatt.

FÖLDKÖPENY 3.

Átmeneti rész: szubdukciós öv (Benioff zóna) 390-700km között.

Alsó rész köpeny legnagyobb része, Si, Mg, és Fe építi fel: Fe szilikátok

FÖLDMAG 1.

KÜLSŐ MAG, vagy MAGHÉJ: 2900 km-től kb. 5100 km mélységig a Lehmann határfelületig terjed, vastagsága: 1800km.Folyékony felépítésű, Fe-Ni olvadék. 500km vastag átmeneti zóna választja el a belső magtól.

FÖLDMAG 2.

BELSŐ MAG: 5100 km-től a földsugár középpontjáig (Egyenlítőnél 6378 km, sarkoknál: 6357 km, átl. 6371 km) terjed,vastagsága több, mint 1200 km. Szilárd felépítésű (ezt először Lehmann dán kutatónő állapította meg), Fe és Ni tartalmú.

FÖLD BELSEJÉNEK FIZIKÁJAKéregKéreg Geoterm. Geoterm.

gradiens gradiens szerint szerint

2,7-3,0 2,7-3,0 g/cm3 g/cm3

1 atm.=1 1 atm.=1 bar = 105 bar = 105 Pa=102 kPaPa=102 kPa

KöpenyKöpeny 800 800 C, 150 C, 150 kmkm

2000 km 2000 km 2200 2200 C, C, alján kb. alján kb. 3000 3000 (4000)(4000)C C

3,0-5,5 3,0-5,5 g/cm3 g/cm3

10000 10000 atm=10000 atm=10000 bar=109 bar=109 Pa=1 GPaPa=1 GPa

köpeny-köpeny-maghéj maghéj határán 1,2 határán 1,2 millió millió atm(1200kbatm(1200kbar) ar)

MagMag 4500-5000 4500-5000 C C

5,5-10,5-5,5-10,5-12,3-13,3 12,3-13,3 g/cm3 g/cm3

1,5 millió-1,5 millió-(3,5 millió) (3,5 millió) atm. atm. =1,5x1011 =1,5x1011 Pa,= 0,15 Pa,= 0,15 Tpa,= Tpa,= 1500kbar 1500kbar

A FÖLD HŐJE A Föld belső hőjeA Föld belső hője radioaktív anyagok radioaktív anyagok

(uránium, tórium) bomlásából származik(uránium, tórium) bomlásából származik. . Geotermikus gradiens: KifejeziGeotermikus gradiens: Kifejezi az 1 az 1 C -os hőmérséklet-növekedéshez C -os hőmérséklet-növekedéshez szükséges mélység-növekedés szükséges mélység-növekedés értékét. értékét. Átl. értéke: Átl. értéke: 33 méter a 33 méter a földkéregben földkéregben (100 méterenként ez kb. 3 (100 méterenként ez kb. 3 C -ot jelent)C -ot jelent)

Ősmasszívumokban:Ősmasszívumokban: 100-150 méter 100-150 méter az értéke, azaz 100-150 métert lefelé az értéke, azaz 100-150 métert lefelé haladva nő 1 haladva nő 1 C -ot.C -ot.(Dél-afrikai (Dél-afrikai aranybányák területén 3578 méter mélyen aranybányák területén 3578 méter mélyen kb.52 kb.52 C, kb. 100 m-ként nő 1 C, kb. 100 m-ként nő 1 C-ot)C-ot)

FÖLD HŐJE 2. Törésvonalak mentén, ahol erősebb Törésvonalak mentén, ahol erősebb

a kéregmozgás, pl.a kéregmozgás, pl. fiatal fiatal lánchegységek területelánchegységek területe:(7)- 15-20 :(7)- 15-20 méterenként 1 méterenként 1 C C (Vezúv 14(Vezúv 14C/100m= C/100m= 1fok/7m)1fok/7m)

Magyarországon, az Alföldön, vagy Magyarországon, az Alföldön, vagy Budapest területénBudapest területén: 12-16 : 12-16 méterenként lefelé haladva nő 1 méterenként lefelé haladva nő 1 C -ot.C -ot.(Budai hévforrások: 6-8 (Budai hévforrások: 6-8 C/100m= 1 C/100m= 1 fok/12,5-16m, Alföld 6fok/12,5-16m, Alföld 6C/100m=1 C/100m=1 fok/16m).fok/16m).

LEMEZMOZGÁS=FÖLD SZERKEZETI MOZGÁS=LEMEZTEKTONIKA

A litoszféra nem egységes, A litoszféra nem egységes, kőzetlemezekrekőzetlemezekre (kőzetburok-lemezekre) tagolódik (kőzetburok-lemezekre) tagolódik A A kőzetlemezek mozgásának oka: kőzetlemezek mozgásának oka: az az asztenoszférában zajló hőkiegyenlítő áramlásokasztenoszférában zajló hőkiegyenlítő áramlások

A lemezmozgás A lemezmozgás sebességesebessége: Távolodás az : Távolodás az óceáni hátságoknál átl.: 2-3cm/év, Vörös-óceáni hátságoknál átl.: 2-3cm/év, Vörös-tengernél és a Kelet-afrikai ároknál 5mm, a tengernél és a Kelet-afrikai ároknál 5mm, a Nasca lemez távolodása a Csendes-óceánitól Nasca lemez távolodása a Csendes-óceánitól 17-18cm/év.17-18cm/év.

Közeledő, alábukó lemezek sebessége átl.: Közeledő, alábukó lemezek sebessége átl.: (5)10-11cm/év.(5)10-11cm/év.

Kőzetlemez-mozgások típusai és következményei

1.Egymás mellett elcsúszó 1.Egymás mellett elcsúszó kőzetlemezek (elnyíródó kőzetlemezek (elnyíródó lemezszegélyek)lemezszegélyek)

A kőzetlemezek egy törésvonal mentén A kőzetlemezek egy törésvonal mentén párhuzamosan elcsúsznak egymás párhuzamosan elcsúsznak egymás mellett.mellett.

A lemezek között keletkező feszültségek A lemezek között keletkező feszültségek földrengésekföldrengések formájában formájában felszabadulhatnak. felszabadulhatnak. Szent András-törés Szent András-törés ((Kaliforniai lemez 5 cm-t halad É felé)Kaliforniai lemez 5 cm-t halad É felé)

2.Távolodó kőzetlemezek (épülő lemezszegélyek, táguló óceáni

medencék) Az Az óceánközépi hátságok tengelyében óceánközépi hátságok tengelyében

hasadék húzódik,hasadék húzódik, s a hasadéktól távolodva a s a hasadéktól távolodva a kőzetek egyre idősebbek. Az asztenoszférából kőzetek egyre idősebbek. Az asztenoszférából magma áramlik fel, s ez szétfeszíti a kőzetburkot. A magma áramlik fel, s ez szétfeszíti a kőzetburkot. A tengervíz gyorsan lehűti, majd a kihűlő magma a tengervíz gyorsan lehűti, majd a kihűlő magma a lemezszegélyekhez tapad és óceáni kéreggé lemezszegélyekhez tapad és óceáni kéreggé szilárdul (szilárdul (riftesedés), riftesedés), miközben tenger alatti miközben tenger alatti vulkáni hegyek (a Föld leghosszabb hegységei, vulkáni hegyek (a Föld leghosszabb hegységei, össz hosszuk 80000km!!, esetenként szigetek, pl.: össz hosszuk 80000km!!, esetenként szigetek, pl.: Azori-szk. Galapagos-szk.) képződnek. Azori-szk. Galapagos-szk.) képződnek. A bazaltos A bazaltos vulkáni tevékenység, nem jár robbanással. vulkáni tevékenység, nem jár robbanással. Hasadékvulkánok, pajzs alakú vulkánok Hasadékvulkánok, pajzs alakú vulkánok jönnek létre. Atlanti-hátság, Kelet-Csendes jönnek létre. Atlanti-hátság, Kelet-Csendes óceáni-hátságóceáni-hátság

Közeledő kőzetlemezek

Alábukó kőzetlemezek, szubdukciós, térrövidüléses terület, BENIOFF zóna /alábukási sáv: 400-700 km a földrengések kipattanásának helye/, felemésztődő, pusztuló lemezszegélyek, mélytengeri árkok kialakulásának a helye lehet

Közeledő kőzetlemezek

3 típusa van3 típusa van: minden esetben : minden esetben hegységképződés, földrengések, és hegységképződés, földrengések, és robbanásokkal kísért andezit-típusú robbanásokkal kísért andezit-típusú vulkáni működés jellemző, melynek vulkáni működés jellemző, melynek során meredek falú, kúp alakú során meredek falú, kúp alakú rétegvulkánok keletkeznek. A rétegvulkánok keletkeznek. A szóródó törmelékből andezit,- és szóródó törmelékből andezit,- és riolittufa, a megszilárdult lávából riolittufa, a megszilárdult lávából andezit és riolit képződik.andezit és riolit képződik.

Két óceáni kőzetlemez közeledése

Az idősebb, jobban lehűlt, ezért sűrűbb óceáni lemez bukik a mélybe a mélytengeri árok

mentén. A megolvadt kőzetlemez anyaga a törésvonal mentén felszínre tör és heves

robbanásokkal zajló, savanyú, andezit-típusú vulkáni működés jellemző, vulkáni szigetívek

jönnek létre (az árokkal párhuzamosan). Gyakoriak a földrengések. Mikronézia, Új-Hebridák, Salamon-szk., Fülöp-szk, Kis-

Antillák…

Óceáni és szárazföldi kőzetlemez közeledése (az alábukás során az óceánperemi lemez (az alábukás során az óceánperemi lemez

teljesen felemésztődik, így találkozik az óceáni a teljesen felemésztődik, így találkozik az óceáni a szárazföldivel)szárazföldivel)

A sűrűbb (több fémet tartalmaz) és vékonyabb óceáni lemez a szárazföldi lemez alá nyomul, akár 500-700 km

mélyre is, az alábukás vonalában mélytengeri árkok keletkeznek. Az alábukó óceáni lemez anyaga

beleolvad a köpenybe, s a törésvonal mentén heves robbanásokkal járó (víztartalmú üledék mélybe

kerülése miatt) andezit típusú vulkáni tevékenység és a felgyűrődő üledékből hegységképződés indul meg, (de

ez itt alárendeltebb szerepű, főleg vulkáni vonulatok képződnek) melyet földrengések is gyakran kísérnek.

Andok, Koreai-hg

Két szárazföldi kőzetlemez találkozása (ha (ha az óceáni lemezek teljesen felemésztődtek, 2 szárazföldi az óceáni lemezek teljesen felemésztődtek, 2 szárazföldi

lemez ütközhet.)lemez ütközhet.)A két szárazföldi lemez találkozásakor a közöttük lévő

óceáni üledék meggyűrődik (ferde és fekvő redők révén takaróredős szerkezetek jönnek létre, vagyis a meggyűrt üledéké a döntő szerep) és hegységként a

magasba emelkedik. Az alábukás csak kisebb mélységig jellemző, így a vulkáni működés

alárendeltebb szerepű. Ütközéskor mikrolemezek szakadhatnak le, melyek megszabják az új hegység

elhelyezkedését (Himalája). Eurázsiai-hegységrendszer tagjai, Himalája, vulkánok közül: Etna, Vezúv,

Stromboli, robbanásos, savanyú, andezit típusú vulkánok.

Vulkáni működés

Előrejelzésére lézersugarakat használnak (magma-képződés miatt a vulkán megduzzad és a lézersugár hossza változik)

Magmatizmus: a mélyben, a földkéregben lejátszódó jelenség.

MAGMA: görög kifejezés, kőzetolvadékot jelent. Az asztenoszféra, vagy a kőzetburok megolvadt anyaga, mely a felszín fele tör, de nem éri el a felszínt. A felszín alatt megrekedt és lehűl, kikristályosodik (gránit, diorit, gabbro). (A mélyebb részben kikristályosodó tömbök a plutonok, a kéreg felső részében a lakkolitok keletkeznek, pl.: Ayers Rock).

Magmából olvadáspontjuknak megfelelően válnak ki az alkotórészek: mélységi ércképződés1200-1100 C -on nikkel, platina ércei izzó magmából válnak ki 1000 C -on a vas ércei700-350 C -on képződik az ónérc és az uránérc (tórium) a forró gőzökből, gázokból magmamaradékból válnak ki350 C alatt a forró vizes (hidrotermális) oldatokból válnak ki a rézérc, cinkérc, ólomérc, az arany és ezüst ércei, s kitöltik a kéreg repedéseit, a teléreket.

Vulkanizmus: a felszínen lejátszódó jelenség.LÁVA: a felszínre jutó magma. A kőzetolvadék kémiai összetétele meghatározza a kőzettípust, és a vulkáni működés hevességét, a vulkán formáját

Asztenoszféra anyaga kerül felszínre. A bazaltos láva hőmérséklete kb.: 1100-1200 C fok, a nyomás kb.: 260 atm., a láva színe sötét,

mert sok fémet és kevés szilikátot tartalmaz, bázikus kémhatású, nagyobb

sűrűségű (3 g/cm³) viszkozitása („folyóssága”) alapján hígabb anyag (feszítő

gázokban szegény).Lapos pajzsvulkánok (lejtés 5 -nál kisebb),

párnalávák ( kötéllávák, vánkos lávák) keletkeznek a hasadékok mentén

(hasadékvulkánok).

Közeledő lemezszegélyeknél:

Mélytengeri árkoknál a megolvadt kőzetlemez anyaga jut felszínre. Az andezites típusú

(andezit, riolit) láva hőmérséklete kb: 800-900 ºC, színe világosabb (szürke, fehéres), mert sok

szilikátot és kevesebb fémet tartalmaz, semleges, vagy savas kémhatású a SiO2

mennyisége alapján, sűrűsége 2,7 g/cm³, nagy viszkozitású, sűrűn folyó anyag. Heves

robbanásokkal jár a vulkán kitörése, és a szóródó törmelékből (piroklaszt, lapilli, hamu) és a megszilárdult lávából meredek kúpok,

rétegvulkánok keletkeznek.

dagadókúpok (gyorsan kihűlő savanyú láva megszilárdul dóm keletkezik, Magyarországon ilyen a Nógrádi várhegy, ill. a Mt Pelée), csatornás vulkánok):Indonéz-szk:Krakatau, Andok vulkánjai, Karib-szk: Mt. Peléé (Martini ue szi.), Vezúv, Etna, Stromboli, Mexikó vulkánjai, Fuji…Rétegvulkánok felépítése: magmakamra, csatorna, vagy kürtő, kráter, törmelék (piroklaszt), megszilárdult, kihűlt láva.A vulkáni törmelékből tufa kőzetek, a lávából kiömlési kőzetek képződnek

Lemezek területén:Hot spot= forró pont vulkanizmusMikor a kőzetlemez az asztenoszféra olyan pontja fölött „úszik el”, mely környezeténél jóval magasabb hőmérsékletű, ott a magma utat éget magának a kőzetlemezen keresztül, és vulkán keletkezik. Hawaii-szk.: Mauna Loa, Mauna Kea, kontinentális lemezen belül a Kelet-afrikai árok vulkánjai Kilimandzsáró,Teleki vulkán…

Utóvulkáni jelenségek:(vulkáni utóműködés típusai, posztvulkáni jelenségek)

Szolfatára: forró kén tartalmú gőzkitörés 200-400 C fok

Mofetta: száraz CO2-os kitörés (100 C fok alatti hőm.)

Gejzír: időszakos hévforrás, gőzkitörés (A nagy nyomás miatt a víz 100 C foknál

magasabb hőmérsékleten forr) szénsavas vizű források: borvizek, csevice

Megtalálhatók: Erdély Hargita, Olaszo. Nápoly környéke, Szicília,

Magyarországon a Mátrában két csevice található Parád közelében

Felszínformák

SelfSelf SzigetívekSzigetívek Ősmasszívumok (fedett, fedetlen)Ősmasszívumok (fedett, fedetlen) Hegységek Hegységek SíkságokSíkságok

Felszínformák kialakulása

Self:Self:kontinentális talpazat, a 200 kontinentális talpazat, a 200 méternél nem mélyebb, óceánok méternél nem mélyebb, óceánok (tengerek),(tengerek), és a szárazföldek és a szárazföldek találkozásánál fekvő tengervízzel találkozásánál fekvő tengervízzel borított terület.borított terület.

Jelentősége:Jelentősége: kőolaj és kőolaj és földgázkitermelés, halászatföldgázkitermelés, halászat

Szigetívek:szárazföldi és óceáni

lemezek, ill. 2 óceáni lemez ütközésekor

keletkeznek, főleg vulkáni kőzetekből épülnek fel, részei a tagolt partoknak

ŐSMASSZÍVUMOK

Legidősebb kéregrészek, az ŐS-ÉS Legidősebb kéregrészek, az ŐS-ÉS ELŐIDŐBEN képződött hegységekELŐIDŐBEN képződött hegységek

letarolt síkságokletarolt síkságok: Kanadai, Balti-: Kanadai, Balti-pajzspajzs

lépcsős felszíneklépcsős felszínek : Brazil-felföld, : Brazil-felföld, Guyanai-felföldGuyanai-felföld

hegyvidékekhegyvidékek: Dél-kínai-hegyvidék: Dél-kínai-hegyvidék fennsíkfennsík: Angara-masszívum, Dekkán-: Angara-masszívum, Dekkán-

fennsíkfennsík

Fedetlen ősmasszívum (pajzs)

Jégkorszaki több 1000 méter Jégkorszaki több 1000 méter vastag belföldi jégtakaró vastag belföldi jégtakaró lepusztította az ősföldre lepusztította az ősföldre rakódott üledékeket. rakódott üledékeket.

Jelentősége: a felszín közelébe Jelentősége: a felszín közelébe került nehézfémekkerült nehézfémek: : vas, nikkel, vas, nikkel, platina, krómplatina, króm

Pl.: Kanadai-pajzs, Balti-pajzsPl.: Kanadai-pajzs, Balti-pajzs

Fedett ősmasszívum

A süllyedő ősmasszívumokra A süllyedő ősmasszívumokra tengeri üledék rakódott főleg a tengeri üledék rakódott főleg a középidőben, s így táblás vidékek középidőben, s így táblás vidékek alakultak ki.alakultak ki.

Óidejű üledékkel borított aÓidejű üledékkel borított a Brazil- Brazil-felföld, ezért jelentős feketekőszén-felföld, ezért jelentős feketekőszén-lelőhely.lelőhely.

Középidejű üledékkel fedett az Középidejű üledékkel fedett az Ausztrál tábla, Arab-tábla és a Szahara Ausztrál tábla, Arab-tábla és a Szahara gazdag kőolaj-és földgázlelőhelyek gazdag kőolaj-és földgázlelőhelyek

Röghegységek

idős hegységek, ÓIDŐBEN idős hegységek, ÓIDŐBEN keletkeztekkeletkeztek

Mai szerkezetük vetődést mutatMai szerkezetük vetődést mutat, , (Kaledóniai, és a Variszkuszi hgr.)(Kaledóniai, és a Variszkuszi hgr.)

Jelentőségük: Jelentőségük: vasérc, vasérc, színesfémércek, nemesfémércek, színesfémércek, nemesfémércek, feketekőszén, az óidejű hegységek feketekőszén, az óidejű hegységek medencéiben keletkezett .medencéiben keletkezett .

Röghegységek

Hegységrendszer:Hegységrendszer: azonos időben azonos időben keletkezett, hasonló felépítésű keletkezett, hasonló felépítésű hegységek összessége.hegységek összessége.

Kaledóniai-hgr.:Kaledóniai-hgr.:

Appalache-hg. északi része, Appalache-hg. északi része, Skandinávia-hegyei, Skócia és É-Íro. Skandinávia-hegyei, Skócia és É-Íro. hegyei, Kelet-Grönland hegyei, hegyei, Kelet-Grönland hegyei,

Röghegységek

Variszkuszi-hgr.: Variszkuszi-hgr.: Appalache-hg. déli része, Appalache-hg. déli része, Dél-Anglia hegyei (Pennine-hg.), Dél-Anglia hegyei (Pennine-hg.), Francia-khg., Német-khg., Francia-khg., Német-khg., Lengyel-khg., Lengyel-khg., Cseh-medence peremhg.-ei, Cseh-medence peremhg.-ei, Rodope, Urál-hg.Rodope, Urál-hg.Nagy-Vízválasztó-hg.Nagy-Vízválasztó-hg.

Röghegységek

Vetődés:Vetődés:

szilárd kőzetanyag két tömbjének szilárd kőzetanyag két tömbjének töréses elmozdulása (függőleges, töréses elmozdulása (függőleges, vízszintes) ún. vetősík menténvízszintes) ún. vetősík mentén

Lánchegységek 100 millió évnél fiatalabb 100 millió évnél fiatalabb

hegységek, hegységek, KÖZÉPIDŐBEN, de főleg az KÖZÉPIDŐBEN, de főleg az

ÚJIDŐBEN gyűrődtek fel, ill ÚJIDŐBEN gyűrődtek fel, ill emelkednek még napjainkban is emelkednek még napjainkban is ( Himalája).( Himalája).

Mai szerkezetük gyűrődést Mai szerkezetük gyűrődést mutat, mutat, mert fiatal koruk miatt még mert fiatal koruk miatt még nem pusztultak le annyira, mint a nem pusztultak le annyira, mint a röghegységekröghegységek

Lánchegységek

Jelentőségük: Jelentőségük: színes-és színes-és nemesfémércek( vulkáni működés nemesfémércek( vulkáni működés miatt), hegylábi medencékben miatt), hegylábi medencékben barnakőszén, kőolaj, földgáz és barnakőszén, kőolaj, földgáz és sófélék felhalmozódásasófélék felhalmozódása

Tagjai: Eurázsiai-Tagjai: Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hgr. hegységrendszer, Pacifikus-hgr.

LánchegységekLánchegységek

Eurázsiai-hgr.:Eurázsiai-hgr.: Atlasz, Pireneusok, Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári és a Balkán-hegyvidék, Kaukázus, és a Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-med. hegyei, Kis-Ázsia és az Iráni-med. hegyei, HimalájaHimalája

Pacifikus-hgr.:Pacifikus-hgr.: Kamcsatka, Kuril- Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japán hegyei, Kordillerák, szigetek, Japán hegyei, Kordillerák, AndokAndok

LánchegységekLánchegységek

Gyűrődés:Gyűrődés:

A földkéreg rétegeinek oldalirányú A földkéreg rétegeinek oldalirányú nyomás hatására kialakuló nyomás hatására kialakuló meghajlása. meghajlása.

Nagy nyomás és magas hőm. Nagy nyomás és magas hőm. hatására képlékeny rétegekben hatására képlékeny rétegekben megy végbe.megy végbe.

(álló-, ferde-, fekve redő, áttolt redő) (álló-, ferde-, fekve redő, áttolt redő)

Síkságok

Vízszintes, vagy megközelítőleg vízszintes terültek, ahol a felszín lejtése nem nagyobb, mint 6 ‰ (60cm/100m), és a magasságkülönbség kisebb, mint 200 méter/km2.

Síkságok

Tökéletes síkság: Tökéletes síkság: 1 km1 km2-en belül a -en belül a magasságkülönbség kisebb, mint magasságkülönbség kisebb, mint 30m.30m.

Tökéletlen síkság: Tökéletlen síkság: 1km1km2-en belül a -en belül a magasságkülönbség nagyobb, mint magasságkülönbség nagyobb, mint 30m.30m.

Síkságok keletkezése

Feltöltődött terület (tengeri üledék, folyami hordalék):

Példák: Hindusztáni-alf., Kínai-alf., Amazonas-Hindusztáni-alf., Kínai-alf., Amazonas-

medence, Mississippi-alf., Kelet-medence, Mississippi-alf., Kelet-európai-síkság, Ny-szibériai-alf., európai-síkság, Ny-szibériai-alf., Orinoco-alf., Ausztrál-alf., Orinoco-alf., Ausztrál-alf.,

Holland-Német-Lengyel-alf., Pó-síkság, Holland-Német-Lengyel-alf., Pó-síkság, Marica-alf., Szlovák-alf., Román-alf.Marica-alf., Szlovák-alf., Román-alf.(Havas-alf.), Alföld, Kisalföld(Havas-alf.), Alföld, Kisalföld

Síkságok keletkezése

Lepusztult, letarolt terület (jég által letarolt):

Példák: Kanadai-pajzs, Balti-pajzs részeként:

Svéd-és Finn tóhátság

Síkságok magassága

A tengerszinthez viszonyított helyzet A tengerszinthez viszonyított helyzet alapján:alapján:

Mélyföld: Mélyföld: tengerszintnél (0 m.) tengerszintnél (0 m.) mélyebben fekvő síkság:Holland-mélyebben fekvő síkság:Holland-mélyföld, Kaszpi-mélyföldmélyföld, Kaszpi-mélyföld

Alföld: Alföld: 0-200 méterig terjedő 0-200 méterig terjedő magasságú síkságmagasságú síkság

Fennsík: Fennsík: 200 m-nél magasabban 200 m-nél magasabban fekvő síkság: Tibet, Skandináv-fekvő síkság: Tibet, Skandináv-hegység fjelljei, Veszprémi-fe., Bükk-hegység fjelljei, Veszprémi-fe., Bükk-fe.fe.

FELSZÍNFEJLŐDÉS

Belső erők, mint a gravitáció, a vulkáni működés, gyűrődés, vetődés létrehozta a kiemelkedő felszínformákat és közöttük az alacsonyan fekvő tájakat.

Külső erők a kiemelkedő formákat főleg pusztították, míg az alacsony tájakat feltöltötték.

Külső erők

A külső erők munkájának A külső erők munkájának elvégzéséhez a belső erők által elvégzéséhez a belső erők által kialakított kőzettömeg megbontása kialakított kőzettömeg megbontása szükséges:szükséges:

1)1) APRÓZÓDÁSAPRÓZÓDÁS (fizikai átalakulás) (fizikai átalakulás)

2)2) MÁLLÁS MÁLLÁS (kémiai átalakulás)(kémiai átalakulás)

Külső erők-Aprózódás

1) Aprózódás:1) Aprózódás: a kőzetek fizikai változása, kisebb darabokra történő szétesése, de kémiai összetételük változatlan marad.

a)a) Hő okozta aprózódás:Hő okozta aprózódás: a hőmérséklet a hőmérséklet állandó változása miatt a kőzetek hol állandó változása miatt a kőzetek hol kitágulnak, hol összehúzódnak, s ezáltal kitágulnak, hol összehúzódnak, s ezáltal aprózódnak.aprózódnak.Hol? Hol? Ahol nagy a napi hőingás, forró övezet Ahol nagy a napi hőingás, forró övezet sivatagi területein.sivatagi területein.

KÜLSŐ ERŐK-Aprózódás

b) b) Fagy okozta aprózódás: Fagy okozta aprózódás: fagypont fagypont körüli hőingadozásra, körüli hőingadozásra, fagyváltozékonyságra van szükség.fagyváltozékonyságra van szükség.

A kőzetek repedéseibe kerülő víz térfogata A kőzetek repedéseibe kerülő víz térfogata fagyáskor 9%-kal nő. fagyáskor 9%-kal nő. Gyakori Gyakori térfogatváltozás kitágítja a kőzetek térfogatváltozás kitágítja a kőzetek repedéseit. repedéseit. Kőzet széttöredezik. Kőzet széttöredezik.

Növények, fák gyökerei is elősegíthetik,az Növények, fák gyökerei is elősegíthetik,az aprózódástaprózódást

KÜLSŐ ERŐK-Mállás

2) Mállás:2) Mállás: a csapadékvíz a levegő alkotóival a csapadékvíz a levegő alkotóival savat képez, mely megváltoztatja a savat képez, mely megváltoztatja a kőzetek kőzetek kémiai összetételétkémiai összetételét . .

- Hol? Hol?

Meleg, nedves trópusi, szubtrópusi éghajlatú Meleg, nedves trópusi, szubtrópusi éghajlatú ter.ter.

- Formái:Formái: oldásos mállás, oldásos mállás,

szilikátok mállása, szilikátok mállása,

oxidációs mállás, oxidációs mállás,

biológiai mállás.biológiai mállás.

Csapadékvíz: Csapadékvíz: felületi (areális) erózió felületi (areális) erózió jellemzi, esőbarázdák keletkeznekjellemzi, esőbarázdák keletkeznek

Mállás: Mállás: a csapadékvíz a levegő a csapadékvíz a levegő alkotóival savat képez, mely alkotóival savat képez, mely megváltoztatja a megváltoztatja a kőzetek kémiai kőzetek kémiai összetételétösszetételét . .

Karsztvíz:Karsztvíz: mészkő hegységekben oldó mészkő hegységekben oldó (szénsavas vízként) és eróziós (szénsavas vízként) és eróziós tevékenysége révén karsztjelenségek tevékenysége révén karsztjelenségek keletkeznek: víznyelő, barlang, keletkeznek: víznyelő, barlang, cseppkő, dolina, polje, karr-mező cseppkő, dolina, polje, karr-mező („ördögszántás”), karsztforrás, mészkő-(„ördögszántás”), karsztforrás, mészkő-szurdokszurdok

Folyóvíz munkája:Folyóvíz munkája:- Munkavégzés függ: vízhozam, meder

esése, áramlási sebesség.

- A folyó felszínformáló munkája a domborzat függvényében:

a) Felső szakaszjelleg: hegységi, emelkedő térszínen, V alakú völgyet mélyít (szurdok, kanyon)

b) Középső szakaszjelleg: süllyedő med.-be érve, alacsonyabb lejtésű ter.-en; a folyó kanyarogva halad (meanderező); épít (domború oldalon) és pusztít (homorú oldalon)

c) Alsó szakaszjelleg: mérsékelt lejtésű területen, a folyó esése, sebessége lecsökken; összes hordalékát lerakja; hordalékkúpot épít, szigeteket, zátonyokat hoz létre

Tengervíz munkája:Tengervíz munkája:

- Felszínformáló tevékenysége = ABRÁZIÓFelszínformáló tevékenysége = ABRÁZIÓ- Függ: partv. földtani felépítése, part Függ: partv. földtani felépítése, part

tagoltsága, tagoltsága, partok előtti vízmélységpartok előtti vízmélység

a)a) Mély vizű part: hullámtörésMély vizű part: hullámtörés abráziós abráziós fülke, abráziós terasz, abráziós torony, fülke, abráziós terasz, abráziós torony, tölcsér torkolattölcsér torkolat

b)b) Sekély vizű part: hullámmorajlásSekély vizű part: hullámmorajlás hordalékgátak, turzások jönnek létre hordalékgátak, turzások jönnek létre

(turzáskampó – Gdanszki-öböl (Hel-fsz.), (turzáskampó – Gdanszki-öböl (Hel-fsz.), turzásháromszög- szántódi turzásháromszög)turzásháromszög- szántódi turzásháromszög)

Szél munkája:Szél munkája:

- - Hol?Hol?

Száraz égh.-ú, növényzet nélküli ter.-en Száraz égh.-ú, növényzet nélküli ter.-en elsősorban sivatagokbanelsősorban sivatagokban

- Pusztító munka:Pusztító munka: a) szélkifúvás (defláció) a) szélkifúvás (defláció) deflációs medencék; szélbarázdákdeflációs medencék; szélbarázdák

b) szélmarás b) szélmarás (szállított homokszemcse (szállított homokszemcse csiszolja a felszíni kőzetet)csiszolja a felszíni kőzetet)

- - Építő munka: Építő munka: dűnéket, buckákat hoz létre; jellegzetes formái: barkánok, parabolabuckák

Jég munkája: Hegységekben: gleccser jég pusztító

munkája során U alakú völgyet váj, Építő munkája során: moréna rakódik le. Moréna: a jég által lerakott durva szemcséjű hordalék.(Germán-Lengyel-alf. Kelet-európai-síkság…) építő tev. során morénagátakat épít, pl.: gleccsertavak moréna által elgátolt tavak: Genfi-tó, Bódeni-tó, Garda-tó

Síksági területen (jégtakaró): pusztító tev. során letarolt síkságok keletkeznek, (Holland-, Német-, Lengyel-alföld)

FÖLDTÖRTÉNET 1.IDŐ IDŐ-SZAK KOR

Millió év FEL-SZÍN-FEJL.

MO. kőzet-ásvány

Élővilág

Archaikumősidő

4600-2500

kéreg

légkör ősóceán

heter.baktCianbakt.Ostoros1smoszatok

Prote-rozoi-kumelőidő

2500-570

4 hg. képz.Ősm. előhg-ei,eljege-sedés

VilyvitányZempléniÉK-i900m év

FÖLDTÖRTÉNET 2.aIDŐ IDŐ-SZAK KOR

Millió év FEL-SZÍN-FEJL.

MO. kőzet-ásvány

Élővilág

Paleo-zoikumÓidő

Kamb-rium

570-500 4 földrész

Ős-EUŐs-AMŐsÁzsGond-wana

KorallokCsigákTrilobiták

Ordo-vicium

500-440 Elje-gese-dés

FÖLDTÖRTÉNET 2.bIDŐ IDŐ-SZAK KOR

Millió év FEL-SZÍN-FEJL.

MO. kőzet-ásvány

Élővilág

Paleo-zoikum

Szilur 440-405 Kaledóniai-hgképz.

Devon 405-350 Ős-EuŐs-É-Am egybe-forr

HarasztokŐshalak

FÖLDTÖRTÉNET 2.cIDŐ IDŐ-SZAK KOR

Millió év FEL-SZÍN-FEJL.

MO. kőzet-ásvány

Élővilág

Paleo-zoikum

karbon 350-285 Varisz-kuszi-hgr.képz.

gránit(Velen-cei hg. Mórágy)palák(Soproni-hg)

ősrovarokkétéltűek

Perm 285-235 Pangea vöröshomokkő (Jakab-hBalaton-felv.)

hüllőkÉlő 1/3 †

FÖLDTÖRTÉNET 3.IDŐ IDŐSZAK Kor Millió

évFELSZÍN-FEJL.

MO. kőzet-ásvány

Élővilág

Mezo-zoikumKözépidő

Triasz 235-195

Üledék képz.Óc-háts. kial.

mészkődolomitvasércRudabá.Rudabá.

Nyitvat.emlősök

Jura 195-135

Pangea szétszakadLaurázsiaGondwanaPacifikus-hgr.

FszénMecsekMangánBakonymészkőGerecse

Őshüllők virágkora, ősmadár

Kréta 135-67 Eurázsiai-hgr

Bauxit Bakony,VértesbszénAjka

Pálmák, emlősökÉlő-75%†

FÖLDTÖRTÉNET 4.IDŐ IDŐ-

SZAKKOR Millió

évFEL-SZÍN-FEJL.

MO. kőzet-ásvány

Élővi-lág

Kaino-zoikum

Újidő

Harmad eocén

oligocén

miocén

pliocén

67-35

35-25

25-5

5-2,5

É-AmEuá-elv.Ausztr-Antarkt.-elválásEurázs.Pacifik.hgr.É-D-Am.összeér

b.szénrézércmárgaagyaghomokkőandezitriolit

bazalt,kőol.fgáz

emlősök

eml.háziáll.ősei

főemlő-sök

előem-ber

Negyed pleiszto-cén

holocén

2,5-0,01

0,01-től

jégkor-szak É-ifélgöm-bönmai felszín

lösz

futóho-mok

ősem-ber

mai ember

Magyarországi tájbeosztás kárpáti kitekintésben

Magyarország földje nem különálló Magyarország földje nem különálló természetföldrajzi egység, a természetföldrajzi egység, a Kárpát-Kárpát-medence 330000 kmmedence 330000 km²²-nyi -nyi területének része.területének része.

Hat magyarországi nagytáj közül Hat magyarországi nagytáj közül csak a Dunántúli-khg. „ér véget „ a csak a Dunántúli-khg. „ér véget „ a trianoni határokon, a mai trianoni határokon, a mai országhatáron belül. országhatáron belül.

-Nyugat – magyarországi peremvidék: a Keleti Alpok nyúlványait (Kőszegi- és

Soproni-hg.), és hegylábi előterét (dombsági tájrészek) foglalja magába.

- Kisalföld feltöltött síksága átnyúlik a Bécsi-medence és a Szlovák-alföld irányába.

- Észak- magyarországi középhegység a Kárpátok belső vulkáni vonulata.

- Az Alföld ÉK-en az ÉK-i Kárpátokig, keleten az Erdélyi-középhegységig, délen a

Száva-Duna vonaláig terjed.

Kárpát – medence kialakulása Tisia-elmélet:Tisia-elmélet: ún. kaptafa elmélet ún. kaptafa elmélet (az Alföld (az Alföld

helyén kr. közetű tömb, a Tisia tömb magasodott, helyén kr. közetű tömb, a Tisia tömb magasodott, a tömb a Kárpátok felemelkedésével a mélybe a tömb a Kárpátok felemelkedésével a mélybe süllyedt, a „kaptafa szerepét töltötte be; a merev süllyedt, a „kaptafa szerepét töltötte be; a merev tömb körül gyűrődött fel a Kárpátok)tömb körül gyűrődött fel a Kárpátok)

1950-1960-as évek mélyfúrásai cáfolták az 1950-1960-as évek mélyfúrásai cáfolták az elméletetelméletet

Mit találtak?Mit találtak?- Alföld aljazat nem egységes (Alföld aljazat nem egységes ( több ÉK-DNY több ÉK-DNY

irányú kőzetsáv építi fel)irányú kőzetsáv építi fel)- Különböző ősmaradványokat (Különböző ősmaradványokat (nem nem

ugyanakkor keletkeztek),ugyanakkor keletkeztek),- Paleomágneses vizsgálatok (Paleomágneses vizsgálatok ( különböző különböző

irányú mágnesezettséget találtak)irányú mágnesezettséget találtak)

Kárpát – medence kialakulása Kárpát – medence alatt az eurázsiai és Kárpát – medence alatt az eurázsiai és

az afrikai kőzetlemez találkozott a az afrikai kőzetlemez találkozott a Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal mentén.mentén.

Kb. 25 millió éve az afrikai lemez Kb. 25 millió éve az afrikai lemez ékszerűen az eurázsiai lemezbe ékszerűen az eurázsiai lemezbe nyomult. A lemez alábukását andezit nyomult. A lemez alábukását andezit vulkánok jelölték ki, peremén pedig vulkánok jelölték ki, peremén pedig felgyűrődött a Kárpátok vonulata. felgyűrődött a Kárpátok vonulata.

A medencealjzat Zágráb-Hernád A medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól délre eső része az eurázsiai, vonaltól délre eső része az eurázsiai, északra eső része az afrikai lemez északra eső része az afrikai lemez peremén jött létre. peremén jött létre.

A kőzetburok (litoszféra) építőanyagai

Ásvány-kőzettani alapfogalmak

ÁsványÁsvány: a kőzeteket felépítő : a kőzeteket felépítő egynemű, határozott vegyi egynemű, határozott vegyi összetételű anyagok, melyeket összetételű anyagok, melyeket kémiai úton kifejezhetünk: kémiai úton kifejezhetünk: kalcit: kalcit: CaCO3 , gipsz: CaSO4 X2H2O, pirit:FeS, CaCO3 , gipsz: CaSO4 X2H2O, pirit:FeS, kősó:NaClkősó:NaCl

ÉrcÉrc: olyan ásvány, melyből fém : olyan ásvány, melyből fém olvasztható ki: olvasztható ki: limonit: Fe2 O3 XH2O, limonit: Fe2 O3 XH2O,

KőzetKőzet: a kőzetburkot alkotó, : a kőzetburkot alkotó, heterogén, ásványokból álló anyagheterogén, ásványokból álló anyag

Ásványok keletkezése

1. magmából képződő ásványok 2. üledékes folyamatok (mállás)

során 3. nagy hőmérséklet és nyomás

átalakító hatására (pl. hegységképződés – metamorf folyamatok)

Magmából képződő ásványok 1.Magmából képződő ásványok 1. 1. 1. Folyó magmás szakasz ásványai Folyó magmás szakasz ásványai

(előkristályosodás)(előkristályosodás): 1200-700 : 1200-700 ººC C között kristályosodnak ki – között kristályosodnak ki – ércek: ércek: magnetit (Fe3O4), ilmenit magnetit (Fe3O4), ilmenit (FeTiO3)(FeTiO3)

- apatit (Ca5(F,Cl,OH)(PO4)3- apatit (Ca5(F,Cl,OH)(PO4)3

- egyes szilikátok, gyémánt, platina- egyes szilikátok, gyémánt, platina 2. 2. Pegmatitos szakasz Pegmatitos szakasz

(főkristályosodás)(főkristályosodás): gőz és gáz : gőz és gáz halmazállapotú illó alkotórészekből halmazállapotú illó alkotórészekből válnak ki 700- 550 válnak ki 700- 550 ººC között válnak ki C között válnak ki – – csillámok, földpátok, piroxének, csillámok, földpátok, piroxének, amfibólok, kvarcamfibólok, kvarc

Magmából képződő ásványok 2.Magmából képződő ásványok 2.

3. 3. Pneumatolitos (utómagmás) szakaszPneumatolitos (utómagmás) szakasz: : 550-375 550-375 ººC között az illékony C között az illékony alkotórészekből válik ki a turmalin alkotórészekből válik ki a turmalin (bórásvány) és a fluorit, ónkő-(bórásvány) és a fluorit, ónkő-kassziterit, uránásványok, gránátkassziterit, uránásványok, gránát

4. 4. Hidrotermális szakaszHidrotermális szakasz: 375 : 375 ººC-on és C-on és alatta a forróvizes oldatokból válnak ki alatta a forróvizes oldatokból válnak ki a színes ércek – pirit, kalkopirit, galenit, a színes ércek – pirit, kalkopirit, galenit, szfalerit, kvarc és különféle karbonátok.szfalerit, kvarc és különféle karbonátok.

Üledékes folyamatok hatására keletkező ásványok

Vizes oldatból válhatnak kiVizes oldatból válhatnak ki pl.: kalcit, pl.: kalcit, aragonitaragonit

Mállás hatására más ásványokból Mállás hatására más ásványokból kémiai átalakulás útján jönnek létrekémiai átalakulás útján jönnek létre pl.: agyagásványokpl.: agyagásványok

Metamorfózis útján képződő Metamorfózis útján képződő ásványokásványok

Termometamorfózis – márvány: ikerlemezes kalcit és dolomit ikerlemezes kalcit és dolomit átkristályosodásaátkristályosodása

Dinamometamorfózis- grafit: a szén a szén kristályos módosulata, főleg nyomás kristályos módosulata, főleg nyomás hatására kialakult pikkelylemezes hatására kialakult pikkelylemezes szerkezetűszerkezetű

talk – pikkelyes, Al2O3-at nem pikkelyes, Al2O3-at nem vagy kis mértékben tartalmazó vagy kis mértékben tartalmazó olivinból, amfibolból vagy dolomitból olivinból, amfibolból vagy dolomitból képződikképződik

Ásványok keménységeÁsványok keménysége

Karcolással szembeni ellenállás – MOHS-féle Karcolással szembeni ellenállás – MOHS-féle skála (1-2 körömmel karcolható, 3,4,5 skála (1-2 körömmel karcolható, 3,4,5 acéltűvel karcolható, 7-től acéllal ütve acéltűvel karcolható, 7-től acéllal ütve szikrázik)szikrázik)

1.1. Zsírkő (talk)grafit Zsírkő (talk)grafit 6. 6. FöldpátFöldpát

2.2. Kősó, baritKősó, barit 7.7. Kvarc,turmalin Kvarc,turmalin

3.3. KalcitKalcit 8. 8. TopázTopáz

4.4. FluoritFluorit 9. 9. Korund-rubinKorund-rubin

5.5. Apatit,piroxének,amfibolokApatit,piroxének,amfibolok 10. 10. GyémántGyémánt

Ásványok rendszerezése Ásványok rendszerezése vegyi összetétel alapjánvegyi összetétel alapján

SZILIKÁTOKSZILIKÁTOK

FöldpátokFöldpátok – tektoszilikátok – – tektoszilikátok – főkristályosodás- pegmatitos legfőbb főkristályosodás- pegmatitos legfőbb

kéregalkotó ásványokKálium, nátrium és kalcium tartalmú Kálium, nátrium és kalcium tartalmú

alumínium-szilikátokalumínium-szilikátok, keménységük:, keménységük:66 1. 1. ortoklász* KAlSi3O8, ált.rózaszínAlSi3O8, ált.rózaszín 2. 2. mikroklin KKAlSi3O8, gránitban AlSi3O8, gránitban

gyakori fehér, rózaszíngyakori fehér, rózaszín 3. 3. anortoklász ((NaNa, K)AlSi3O8, , K)AlSi3O8,

szienitben gyakoriszienitben gyakori 4. 4. plagioklászok CaAl2Si2O8 (anortit) Al2Si2O8 (anortit)

NaAlSi3O8 (albit) gránitban, andezitbenNaAlSi3O8 (albit) gránitban, andezitben

Csillámok – főkristályosodás - Csillámok – főkristályosodás - pegmatitos fázispegmatitos fázis

Víztartalmú alumínium-szilikátokVíztartalmú alumínium-szilikátok 1. 1. MuszkovitMuszkovit KAl2(AlSi3O10) (OH2) KAl2(AlSi3O10) (OH2)

elektromos szigetelő, nemes vakolat, elektromos szigetelő, nemes vakolat, díszítőkő adalékadíszítőkő adaléka

2. 2. BiotitBiotit K(Mg,Fe)3(AlSi3O10)(OH2)- K(Mg,Fe)3(AlSi3O10)(OH2)-fekete, mállott formában sárgafekete, mállott formában sárga

Piroxének- főkristályosodás- Piroxének- főkristályosodás- pegmatitos fázispegmatitos fázis

Mg(Ca-Fe-Mn)SiO3, keménységük: 5-6.

Bronzit- FeO tartalma 5-14% Hipersztén FeO tartalma több

mint 14% Augit- dioritek ásványa Diallág – gabbró ásványa

Amfibolok – főkristályosodás-Amfibolok – főkristályosodás-pegmatitospegmatitos

Ca,Na,K,Mg,Fe,Mn, tartalmú Ca,Na,K,Mg,Fe,Mn, tartalmú szilicium-aluminium-oxidokszilicium-aluminium-oxidok

Amfiból-azbeszt- Amfiból-azbeszt- 5-6 keménységű 5-6 keménységű éghetetlen (1150 éghetetlen (1150 ººC-on olvad), C-on olvad), savakkal ellenálló, palák, csempék, savakkal ellenálló, palák, csempék, tűzálló szövetek, szűrő és szigetelő tűzálló szövetek, szűrő és szigetelő anyagok készítésére alkalmasanyagok készítésére alkalmas

Bazaltos amfiból – Bazaltos amfiból – jelentős Fe2O3-jelentős Fe2O3-at tartalmaz.at tartalmaz.

Gránátok – pneumatolitos fázisGránátok – pneumatolitos fázis

Grosszulár zöldGrosszulár zöld Almandin vörösAlmandin vörös Melanit fekete – Melanit fekete – kristályaik kristályaik

drágakövek, csiszolószernek és drágakövek, csiszolószernek és csapágykészítésére alkalmas csapágykészítésére alkalmas anyagokanyagok

Zeolitok –hidrotermális szakaszZeolitok –hidrotermális szakasz

Víztartalmú alumíniumot, Na-ot, Víztartalmú alumíniumot, Na-ot, K-ot, Ca-ot tartalmazó szilikátokK-ot, Ca-ot tartalmazó szilikátok

Andezitben:Andezitben:• Chabasit – rózsaszínű- vörösesChabasit – rózsaszínű- vöröses• Dezmin – rostos kötegű fehér vagy Dezmin – rostos kötegű fehér vagy

sárga színűsárga színű BazaltbanBazaltban::

Apofillit- szürkés színűApofillit- szürkés színű

Egyéb szilikátokEgyéb szilikátok

Olivin: Mg-szilikát, 6-7 Olivin: Mg-szilikát, 6-7 keménységű, zöld színű, keménységű, zöld színű, bazaltban, gabbróban diabázban bazaltban, gabbróban diabázban fordul élő, kristályai drágakövekfordul élő, kristályai drágakövek

Turmalin: bórtartalmú Al-szilikát, Turmalin: bórtartalmú Al-szilikát, 7-es keménységű, oszlopos 7-es keménységű, oszlopos fekete színű, kristályai fekete színű, kristályai drágakövekdrágakövek

OXIDOKOXIDOK

Kovasav módosulataiKovasav módosulatai

Kvarcok – főkristályosodás-Kvarcok – főkristályosodás-pegmatitos fázispegmatitos fázis

AmetisztAmetiszt** RózsakvarcRózsakvarc TejkvarcTejkvarc FüstkvarcFüstkvarc

Opál Opál **(achát) (achát) ** -hidrotermális -hidrotermális folyamatok során folyamatok során

SiO2XH2O tartalmú féldrágakövekSiO2XH2O tartalmú féldrágakövek

ÉrcekÉrcek Vas ásványai:Vas ásványai:

• Magnetit Magnetit Fe3O4, vastartalom kb. 72 súly Fe3O4, vastartalom kb. 72 súly %, 5,5-6,5 keménységű, eruptív folyó %, 5,5-6,5 keménységű, eruptív folyó magmás kőzetek alkotójamagmás kőzetek alkotója

• Hematit Hematit Fe2O3, vastartalom 70 súly %, Fe2O3, vastartalom 70 súly %, karca vörös, keménysége: 5-6,5karca vörös, keménysége: 5-6,5

• Limonit – Limonit – vöröses-barnás elszineződést vöröses-barnás elszineződést ad a kőzeteknek –barnavasérc 2Fe2O3 X ad a kőzeteknek –barnavasérc 2Fe2O3 X 3H2O –Rudabánya3H2O –Rudabánya

• Sziderit- Sziderit- FeCO3FeCO3• Pirit Pirit (lúgos oldatokból)(lúgos oldatokból) – markazit – markazit

(savanyú oldatokból)(savanyú oldatokból) FeS2 kéngyártás FeS2 kéngyártás hidrotermális és üledékes keletkezésűhidrotermális és üledékes keletkezésű

Alumínium ásványaiAlumínium ásványai

Korund (rubin-vörös, zafír-kék, Korund (rubin-vörös, zafír-kék, sárga-barna változatok) Al2O3 – sárga-barna változatok) Al2O3 – 9-es keménységű, a kristályok 9-es keménységű, a kristályok drágakövekdrágakövek

Bőhmit- AlOOH bauxittelepek Bőhmit- AlOOH bauxittelepek elegyrészeelegyrésze

Színesfémek ásványaiSzínesfémek ásványai

Zn- szfaleritZn- szfalerit** ZnS sárgás-feketeZnS sárgás-fekete Ón-kassziterit-ónkő Ón-kassziterit-ónkő SnO2 SnO2

gyantabarna színű pneumatolitos gyantabarna színű pneumatolitos ásvány, bronz, ezüst papír, ásvány, bronz, ezüst papír, konzervdoboz előállítására alkalmaskonzervdoboz előállítására alkalmas

Cu-kalkopirit-Cu-kalkopirit-CuFeS2 – sárgás-zöld CuFeS2 – sárgás-zöld Malachit Malachit **(zöld) –azurit(kék) (zöld) –azurit(kék) réz-hidroxi-carbonátok réz-hidroxi-carbonátok /Cu2(OH)2CO3/Cu2(OH)2CO3 / /

Színesfémek ásványai 2.Színesfémek ásványai 2.NemesfémekNemesfémek

Pb- galenit- Pb- galenit- PbS hidrotermális PbS hidrotermális keletkezésűkeletkezésű

Au Au elemi állapotban vagy tellurral elemi állapotban vagy tellurral alkot vegyületet AuTe2 alkot vegyületet AuTe2

Ag-Ag-elemi állapotban vagy elemi állapotban vagy argentit argentit Ag2SAg2S

KARBONÁTOKKARBONÁTOK

Mészpát- kalcit*- CaCO3(trigonális rendszer)

Keménységük: 3-as

Aragonit- CaCO3(rombos kristályrendszer – termál vizekből

válik ki)

Dolomit- CaMg(CO3)2

Magnezit – MgCO3 – szürke, szürkéssárga- könnyűötvözetek gyártása (pl.

magnaluminium)

Egyéb ásványokEgyéb ásványok

Vas-ötvözők ásványaiVas-ötvözők ásványai

CrCr Krómit- FeOXCr2O3Krómit- FeOXCr2O3 MnMn Piroluzit MnO2Piroluzit MnO2 Manganit- MnO2XMn(OH)2Manganit- MnO2XMn(OH)2 Rodokrozit MnCO3- málnapát- Rodokrozit MnCO3- málnapát-

ÚrkútÚrkút NiNi Nikkelin NiAs Nikkelin NiAs (nikkel-arzén vegyület)(nikkel-arzén vegyület)

Grafit-C- trigonális rendszer- 1-es keménységűGyémánt C- szabályos rendszer- 10-es

keménységű

Fluorit CaF2- 4-es keménységű kékes-vöröses színű savanyú magmás kőzetek alkotója-

pneumatolitos fázis

Apatit- Ca5(PO4)3- fehér-rózsaszín, keménysége:5 folyó magmás szakasz

Barit* –BaSO4- leggyakrabban barna színű, keménysége:2,5

Fő kőzetalkotó ásványokFő kőzetalkotó ásványok

Magmás kőzetalkotó ásványokMagmás kőzetalkotó ásványok Kvarc – Kvarc – SiO2SiO2

• Amorf kvarc változat: kalcedon – Amorf kvarc változat: kalcedon – szarukő, tűzkőszarukő, tűzkő

Földpátok és földpátpótlókFöldpátok és földpátpótlók• Ortoklász (kálium-Al-szilikát)Ortoklász (kálium-Al-szilikát)• Plagioklász (Ca-Al-szilikát)Plagioklász (Ca-Al-szilikát)

Piroxének Piroxének (Mg-Fe-Si2O6=metaszilikátok) (Mg-Fe-Si2O6=metaszilikátok) – amfibólok (Ca-Na-Mg-Fe-Si4O11)– amfibólok (Ca-Na-Mg-Fe-Si4O11)

Olivin Olivin MgFe-SiO4MgFe-SiO4- - bázisos kőzetekbenbázisos kőzetekben Csillámok- Biotit Csillámok- Biotit (K(Mg,Fe)3-Al-szilikát, (K(Mg,Fe)3-Al-szilikát,

muszkovit muszkovit (K-Al-szilikát)(K-Al-szilikát)

Üledékes kőzetalkotó ásványokÜledékes kőzetalkotó ásványok Limonit- Fe-hidroxid-RudabányaLimonit- Fe-hidroxid-Rudabánya Azurit- malachit Cu-karbonát és Azurit- malachit Cu-karbonát és

Cu-hidroxidCu-hidroxid Kuprit- vörös-rézérc- Cu2O – Kuprit- vörös-rézérc- Cu2O –

szénsavas víz hatására malachittá szénsavas víz hatására malachittá alakul.alakul.

Agyagásványok – földpátokból Agyagásványok – földpátokból hidrotermális hatásra keletkeznek hidrotermális hatásra keletkeznek – kaolinit, montmorillonit, bentonit– kaolinit, montmorillonit, bentonit

Kalcit, dolomit, diatómaföldKalcit, dolomit, diatómaföld Só-félék: Na, MgSO4-ok, Só-félék: Na, MgSO4-ok,

gipszgipsz**CaSO4X2H2O, anhidritCaSO4X2H2O, anhidrit

3.Kőzetalkotó metamorf 3.Kőzetalkotó metamorf ásványokásványok

Metamorfózis: szilárd fázisú átkristályosodás. A kőzetek különféle földtani folyamatok (például orogenezis, szubdukció, utólagos magmabehatolás) hatására, eredeti képződési körülményeiktől jelentősen eltérő nyomás- és hőmérséklet viszonyok közé kerülhetnek, melyek során kőzetalkotó ásványaik kémiai és kristályszerkezeti átalakuláson (átkristályosodáson) mennek keresztül, valamint szerkezetük (például palásodás) és kőzetszövetük is megváltozik. Az ilyen módon keletkező kőzeteket metamorf kőzeteknek nevezzük.

KŐZETEK

Kőzetek rendszerezése

Magmás (eruptív): mélységi: gránit, diorit, gabbró

kiömlési: andezit, riolit, bazalt, törmelékes: andezit,-riolit-és bazalttufa

Üledékes: törmelékes: homok, kavics, agyag, lösz, homokkő, vegyi: mészkő,

dolomit, sófélék szerves: mészkő, szén-félék, szén-hidrogének,

Átalakult (metamorf) nagy nyomás, és hőmérséklet hatására: márvány, palák:

gneisz, fillit, gránát

Mélységi (intruzív) magmatitokMélységi (intruzív) magmatitok

Túltelített, savanyú kőzetek: 66-90% SiO2 (szabad kvarc, földpátok, piroxének, amfibolok)

Telített, semleges – neutrális kőzetek: 48-66% SiO2

Telítetlen vagy bázisos: 48%-nál kevesbb a SiO2 mennyisége (földpátpótlók)

Mészalkáli GRANITOID magmás kőzetek

Gránit-granodiorit csoport: SIAL táblák alapja, orogén övek magja

Gránit: SiO2 66-74% Granodiorit: SiO2 64-71% Szienit (ókori helynév Syene-Asszuán

mellett): SiO2 54-60%• Káliföldpát (ortoklász)• Kvarc• Színes elegyrészek, csillámok: muszkovit,

biotit Felszíni megfelelői: riolit (obszidián,

perlit), dácit (kvarc-plagioklász)

Neutrális mélységi magmás kőzetek

Diorit (kvarc-diorit):plagioklász és színes elegyrész amfibol tartalmú, SiO2 47-57%

kiömlési változata az andezit

Bázikus mélységi magmás kőzetek

Gabbró: bázikus plagioklász és színes elegyrész, piroxén (olivin)• SiO2 43-51%• Kiömlési kőzete a bazalt, és diabáz

Wehrlit: ultrabázisos FeO 30%-nál több TiO2 15%.

Kiömlési (effuzív) magmás kőzetek

Riolit: gránitnak megfelelő kiömlési kőzet, LIPARIT-nak is nevezik a Lipari-szk után• Riolit változatok: obszidián• Szurokkő• Perlit• horzsakő

Riodácit, dácit: granodioritnak és kvarcdioritnak megfelelő

Andezit: diorit felszíni megfelelője

Bázikus kiömlési kőzetek

Bazalt: gabbro-magma neovulkáni kiömlési kőzete

Diabáz: paleovulkáni felszíni gabbró összetételű kőzet

Vulkáni tufákVulkáni tufák

Tufa: finomszemű piroklasztitAgglomerátum: durvaszemű

piroklasztit Riolittufa Dácittufa Andezittufa Bazalttufa

KŐZETEK 2.

Üledékes kőzetek

Üledékképződési környezet és Üledékképződési környezet és folyamatokfolyamatok

A felszíni kőzetek aprózódása, mállása, helyben maradása vagy elszállítását követő földtani folyamatok – üledék-lerakódáshoz, üledékképződéshez vezetnek.

Üledékes kőzettéválás = diagenezis (felszíntől kb. 20 m mélységközben zajlik)- kompakció + cementáció.

Aprózódás Mechanikai változás – aprózódás

• Hőhatás – inszolációs vált. - hőingás,• fagyhatás (jégnek 9 %-kal nagyobb a

térfogata, mint a víznek), • só kiválások - só kikristályosodások

(humid területeken az anhidrit vízfelvétele és gipsszé alakulása repesztő hatású),

• növények gyökérhatása (ozmózisnyomásból eredő gyökérnyomás),

• állatok ásó-fúró élettevékenysége

Mállás 1. Vegyi átalakulás – oldódás

• Befolyásolja: Kőzet szerkezete, ásványos összetétele Éghajlat Domborzat Vízelvezetés Élőlények anyagcsere termékei,

gyökérsavak• Esővíz, felszíni és felszín alatti vizek a

bennük oldott ionokkal oldják a kőzeteket.• Savanyú vagy lúgos vizes oldatok az oldat

és a tiszta víz pH- különbségének megfelelő mértékben oldanak

Mállás 2. Kémiai mállás folyamatai

• 1. Oxidáció Talajvízben oldott vagy légköri O2 okozza Vízben oldott sók, savak és baktériumok segítik

• Pirit (FeS2) ferro-SO4 ferriSO4 ferri-hidroxid=limonit

• 2. Hidratáció Ásványok vízfelvétele, vízmegkötése CaSO4 – anhidrit

CaSO4X2H2O gipszHematit – Fe2O3 limonit Fe2O3XnH2O

Domborzat Vízelvezetés Éllőlények anyagcsere termékei, gyökérsavak

• Esővíz, felszíni és felszín alatti vizek a bennük oldott ionokkal oldják a kőzeteket.

• Savanyú vagy lúgos vizes oldatok az oldat és a tiszta víz pH- különbségének megfelelő mértékben oldanak

Mállás 3.

• 3. Oldódás, hidrolízis Legkönnyebben a kálisók oldódnak,

természetes kibúvásokban ezért nincsenek

Kősó nehezebben oldódik, ezért száraz, félszáraz helyeken jellegzetes felszíni formákat alkot (Parajd)

Szénsavas víz CO3-kat oldja Ca(HCO3)2 alakjában

Mállás 4. Földpátok alkálifém elemei (K, Na, Ca)

kioldódnak és CO2 tartalmú vizekben kaolinit képződik – sziallitos mállással, agyagásványok képződése (agyagosodás)

• Savanyú magmás kőzetekből kaolinit, bentonit

• Intermedier és bázisos kőzetekből bentonit, montmorillonit

Kaolinitból a Si kioldódása révén bauxit-ásványok (böhmit) keletkeznek allitos-laterites mállással

Tengerfenéken sós vízben a vulkáni tufák bentonitosodnak, zeolitosodnak –szubmarin mállás

Üledékes kőzetek képződése

1. fizikai aprózódás, kémiai mállás 2. szállítás

• Helyben marad• Gravitációs• Folyóvízi• Szél által• Jég által

3. lerakódás 4. diagenezis

Szemcseméret szerinti osztályozás

< 0,006 mm - agyag agyagpala 0,006-0,03 mm – aleurit aleurolit

(iszapkő)0,03- 1 mm homok homokkő1 mm< kavics konglomerátum,

breccsa

Törmelék-felhalmozódás

Fizikai aprózódás hatására törmelék keletkezik.

Gravitáció, esővíz, olvadékvíz hatására lejtőtörmelék (DELUVIUM) képződik:•Száraz helyen – karbonátos

eolikus kőzettörmelék, kőzetliszt•Nedves éghajlaton – agyagos

alkotók túlsúlya, talajfolyás, kolluviális üledékképződés

Folyóvízi üledékképződés Alluvium = hordalék

• Durva mederhordalék = hordalékkúp szakasz

• Kevert hordalék = középszakasz jellegű folyóknál: folyómedri üledékek (mederfenék, mederzátony) és parti v. övzátonyok a domború parton

• Finom szemcséjű lerakódás = folyami (ártéri) síkság, parti síkság, delta övezet – homokos kőzetliszt , agyagos üledékek

Morotvák- mocsaras területek, folyami teraszok (klímatikus, tektonikus genezis)

Tavi üledékképződés 1.

Limnikus üledékképződés – éghajlat és relief függő

Tó táplálása szerinti rendszer:• Forrástavak• Átfolyásos tavak• Lefolyástalan tavak feltöltődés

(fertő, mocsár, láp)

Tavi üledékképződés 2.

Tó-keletkezési módok:• Tektonikus• Gleccser-fjordos tavak• Deflációs• Vulkáni: krátertó, iszaptó• Morotvató• Laguna-tó• Duzzasztott tavak• Karszttavak

Tavi üledékképződés 3.

Tavi üledékek típusai

• Tóba hordott folyami lerakódások, terrigén üledékek

• Vulkánok által beszórt tufitok• Élő szervezetek maradványaiból

organogén, biogén üledékek• Oldott vagy szállított sók és kolloidok

kicsapódása révén kemogén üledékek

Tavi üledékképződés 4.

Tavi üledékek elrendeződése• Öves elrendeződés- több oldalról

befolyó vízfolyások esetén• Aszimmetrikus üledékképződés 1

irányú befolyás, pl. delta esetén Száraz, meleg égh. területeken sós

tavak üledékei• Meszes üledékek• NaCl-os üledékek• Szikes tavak üledékei

Mocsári és lápi üledékképződés

Tőzeglápok• Tőzegtelepek, limonit - mocsárérc

(gyepvasérc)• Felláp (kiszáradó láp) oligotróf (oxigénben

gazdag, szerves anyagban szegény)• Mélyláp disztróf (oxigénben és szerves

anyagban szegény)

Mélyebb oxigén hiányos erősen redukáló környezetben anaerob baktériumok – szapropeli- CH-ek anyakőzete

Forrás – és barlangi üledékek

Hideg vagy meleg vizekből mészüledékek válnak ki – forrásmészkő (travertinó)• 30 ºC alatt és 100 ºC felett

KALCIT• 30-100 ºC között ARAGONIT

Gejzírek kovasavas üledékek - gejzirit

Eolikus üledékképződés

Szemcsenagyság szerint:• Kőzetliszt és agyagból LÖSZ (kvarc 40-80%,

mész: 6-15%, csöves szerkezetű, jó vízvezető)

• 0,05 mm felett DŰNEHOMOK (70% kvarc, barkán - , félig kötött

• területeken parabola bucka)• Sivatagi környezet üledékei• Hammada, szerir, homok és vádi üledékek

•

Glaciális üledékképződés

Glaciális – moréna – tillit kőzet képződése• Drumlin- elnyúlt halmok• Ózok- kavicsgátak

Fluvioglaciális törmelék (gleccserpatakok hordaléka)• Kavics és homoksíkságok – szandr• Áramló vizek közötti halmok - kémek

Üledékképződés lagúnákban

Lídó (turzásgát) – lagúna Túlsós, normál-sós, csökkent-sós

édesvizű lagúnák • Evaporizáció (párolgás) és befolyó

édesvizek függvénye• Evaporit összlet• Túlsós lagúnákban a sókiválás az

oldhatósággal fordított arányban történik (anhidrit, gipsz;kősó, fedősók a medence lefűződésekor válnak ki)

Tengeri üledékképződés Tengerparti – litoralis régió

• Meredek partokon durva abráziós törmelék

• Sekély, lapos homokpart• Karbonátos self-üledék – korallos-

algás zátonyfácies Sekélytengeri üledékképződés

• Szegély-, sánczátony és atoll Mélytengeri – pelágikus

üledékképződés (óceáni hátságok, mélytengeri árkok)

Kőzetté válás

Tömörödés, kompakció• Térfogatcsökkenés,

sűrűségnövekedés Cementáció – kötőanyag

• Cementanyagok: CaCO3, vasoxidok, sziderit, kova

Diagenetikus differenciáció• Üledéken belüli oldódás és diffúziós

anyagátrendeződés (szaru- és tűzkőgumók mészkőben)

Üledékes kőzetek települése

Konkordáns• Az egymásra települt rétegek

csapásiránya megegyezik Diszkordáns

• Az egymásra települt rétegek csapása, dőlésiránya különbözik

Üledékes kőzetek szerkezete Elsődleges kőzetszerkezetek

• Az üledékképződés mechanikai folyamatát tükrözik

• Párhuzamos, ferde, kereszt és összetett rétegzettség, hullámos rétegzettség (gyors üledékképződés esetén), áramlási rétegzettség

Másodlagos kőzetszerkezetek• Kémiai folyamatok, oldódás

kőzetszerkezetek (főleg karbonátok) Organikus üledékes

kőzetszerkezetek

Földtani kifejlődés = fácies

Adott keletkezési hely üledékeinek jellemző kőzettani és őslénytani sajátosságainak együttese• Kőzettani – litofácies pl. homokkő

fácies = anyaga homokkő, képződése parti, sekélytengeri környezetben, posztorogén fácies

• Őslénytani – biofácies (életkifejlődés)• Keletkezési hely szerint szárazföldi,

tengeri (pl.lagúna fácies)

Üledékes kőzetek rendszere

Törmelékes üledékes kőzetek• Kavics, homok - homokkő, agyag,

lösz – löszbaba Vegyi üledékes kőzetek

• Mészkő, dolomit, só-félék, gejzirit Szerves, organiuks üledékes

kőzetek• Korall-mészkő, szén-félék, CH-ek,

tűzkő – kovavázú élőlények vázának felhalmozódása által (kovamoszatok, szivacsok)

METAMORF KŐZETEK

Metamorfózis Szilárd fázisú átalakulási folyamat

(ásványtani és szerkezeti) nyomás és/vagy hőmérséklet hatására

Osztályozása:• Kiterjedés szerint (lokális, regionális)• Kiváltó hatás szerint (kontakt v.

termális – hő hatására kisebb területen - lokális, dinamometamorfózis – tektonikus metamorfózis – regionális mértkű)

Metamorfózis 2.

Agyagos kőzetből – fillit, csillámpala

Homokkő – kvarcit Mészkő, dolomit – márvány Savanyú magmatit – csillámpala,

gneisz Bázisos magmatit – zöldpala,

amfibolpala, eklogit (ultrabázisos, földköpeny anyagához hasonló, piroxén, gránát összetételű)

Lokális metamorfózisLokális metamorfózis

Kontakt metamorfózis• Magmás intrúziók olvadékanyagának

hőhatása környezetére – szaruszírt – szurokfényű, Al2O3-ban gazdag ásványok, pl. turmalin

• karbonátos kőzetben mész-szilikát• Vasas metaszomatózis

Tektonikus metamorfózis• Kéregmozgásokat követő nyírási

jelenség – felőrlődő kőzetek

Regionális metamorfózisRegionális metamorfózis

Betemetődés útján, süllyedéssel jön létre• A kőzetoszlop súlya okozza, kisfokú

átalakulással jár, eredeti kőzetszerkezet marad

Dinamo-termális metamorfózis• Konvergens lemezszegélyeknél –

térrövidülés közben összegyűrődés, palás szerkezet kialakulása

Regionális metamorfózis Regionális metamorfózis ásványok szerinti besorolásaásványok szerinti besorolása

1. Nagyon kis fokú metamorfózis: palásság még nem alakult ki, zeolit ásványok

2. Kisfokú metamorfózis: már palás szerkezet, zeolit nincs, kis nyomás, alacsonyabb hőm. –OH tartalmú ásványok: kloritpala (bázikus tufák metamorfózisa), agyagpala-szericit, fillit, talk, szerpentinit (ultrabázisos olivin és piroxének átalakulásával)

Regionális metamorfózis ásványok Regionális metamorfózis ásványok szerinti besorolásaszerinti besorolása

3. Közepes metamorfózis: kitűnően palás szerkezet kloritfélék már nincsenek, közepes nyomás és hőmérséklet gránátok, muszkovit, biotit tartalmú csillámpala, gneisz, kvarcpala (kvarcit)

4. Nagyfokú metamorfózis: víz semmilyen formában nincs jelen, piroxének - gneisz

Magyarország metamorf kőzetei

Szendrői, Upponyi márvány kisfokú metamorfitok

Kőszegi-hg. mezoz. fillit, csillámpala, kloritpala, talkpala, szerpentinit

Soproni-hg. Gneisz Velencei-hg. Kontakt pala Balaton-felvidék: fillit