gazdálkodási modul gazdaságtudományi ismeretek i. közgazdaságtan

26
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Upload: ciara-allison

Post on 30-Dec-2015

28 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc. Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke. A mezőgazdasági jellemzői. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Page 2: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Erőforrások a mezőgazdaságban

22. lecke

Page 3: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A mezőgazdasági jellemzői

Az agrártermelés körülményeit a mezőgazdasági sajátosságok befolyásolják és e sajátos feltételrendszer legfontosabb elemei a termőföld, a termelő állatok, a kitettség, a szezonalitás, a biológiai faktor jelenléte.

Page 4: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A mezőgazdaság erőforrásai

A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása.

Termelés során termelési tényezők kerülnek felhasználásra:

– Munka (munkaerő)

– Természeti tényezők (föld)

– Tőke

Vállalkozó kézség

Kreativitás

Információ

Társadalmi tényezők

Page 5: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

MUNKAERŐ

Page 6: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai

• Helyhez kötöttség – mobilitási problémák

• A háztartási gazdaság sajátos hatása

• Alacsonyabb bérszínvonal

• A munkaerő képzettségbeli eltérése

• A munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben

• Falu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségei

• A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok

• Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban

Page 7: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A foglalkoztatottak száma és arányaA foglalkoztatottak száma és aránya

ÉvNemzetgazdaság Mezőgazdaság Élelmiszeripar

1000 fő % 1000 fő % 1000 fő %

1990 4880 100,0 693 14 234 5

1993 3827 100,0 349 9 197 5

1997 3646 100,0 288 8 160 4

2000 3871 100,0 241 6 161 4

2001 3868,3 100,0 243,4 6,3 158,0 4,1

2002 3870,6 100,0 240,9 6,2 161,1 4,2

2003 3921,9 100,0 215,2 5,5 152,0 3,9

2004 3900,4 100,0 204,9 5,3 141,1 3,6

2005 3901,5 100,0 194,0 5,0 140,4 3,6

Page 8: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A mezőgazdasági munkaerő-felhasználása A mezőgazdasági munkaerő-felhasználása (ÉME)(ÉME)

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Nem fizetett munkaerő

573415

532491

507762

521151

458037

426634

406641

Fizetett munkaerő

138561

132414

135175

125590

123870

127151

113980

Összesen 711976

664906

642937

646741

581907

553785

520621

ÉME (Éves Munkaerő Egység): egyetlen olyan személy munkaidő ráfordításának felel meg, aki egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben.

Page 9: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A munkaerő korcsoportok szerinti A munkaerő korcsoportok szerinti összetételeösszetétele

Korcsoportok

A munkaerő korösszetétel szerint (%)

Mezőgazdaság Ipar

1990 2001 1990 2001

14-29 év 23,5 17,9 28,2 28,4

30-39 év 31,0 23,1 30,9 24,4

40-49 év 27,2 34,0 26,5 30,1

50 év felett 18,3 25,0 14,4 17,1

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

Page 10: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Az aktív keresők iskolai végzettsége szerinti Az aktív keresők iskolai végzettsége szerinti összetételeösszetétele

Iskolai végzettség

A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (%)

Mezőgazdaság Ipar

1990 2001 1990 2001

Általános iskola 55,3 34,0 42,3 19,5

Középiskola 39,2 58,2 51,2 71,2

Felsőfokú iskola 5,5 7,7 6,5 9,2

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

Page 11: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A mezőgazdaság-, vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat beruházásainak alakulása ÉV 1990. évi változatlan áron (millió Ft)

1987 51 095

1990 26 396

1991 16 498

1992 10 671

1993 11 266

1995 11 205

1998* 47 987

1999 48 410

2000 44 500

2001 63 146

2002 65 559

2003 65 379

2004 42 941

* Módszertani változás (1998-tól a lakossági szektor beruházásait is tartalmazza)

Page 12: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Kemizálás

• Műtrágyázás

• Vegyszeres növényvédelem

• Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és –kiegészítők

• Műanyagok felhasználása

– Fóliák, csövek

Page 13: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Műtrágya-felhasználás

Megnevezés 1985 1990 1992 2002 2004

1 hektár mezőgazdasági terültre jut (kg) 205 104 31 72 79

Ebből:

Nitrogén 86 55 24 50 51

Foszfor 51 20 4 10 13

Kálium 68 29 3 12 15

Műtrágya-ellátás hatóanyagban (1000 tonna)

1338 671 179 423 461

Page 14: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Biológia - Genetika

• Növénynemesítés, fajtakeresztezés

• Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása

• Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok

• A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik

Page 15: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Állatállomány alakulása (1000 db)Állatállomány alakulása (1000 db)

Év Szarvasmarha Juh Sertés Felnőtt baromfi

1990 1571 1865 8000 31121

1995 928 977 5032 27549

2002 770 1103 5082 23235

2004 724 1397 4059 32814

2005 708 1405 3853 31902

Page 16: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

FÖLD

Page 17: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A termőföld sajátos tulajdonságai• Termékenységgel rendelkezik

Természetes termékenységközgazdasági termékenység

Mesterséges termékenység• Helyhez kötött (immobil faktor)• Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű

Kínálata tökéletesen rugalmatlan• Örökkévaló

Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs• Befolyásolja a mezőgazdasági termék egyéni

értékét

Page 18: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A föld, mint erőforrás mikro-, és makroökonómiai megközelítése

A föld kereslete származékos kereslet

Származékos kereslet: A vállalat azért keres inputtényezőket, mert a vásárlók meg kívánják venni a termékét, s ebből profitot remél. A termelési tényezők iránti kereslet a piaci kereslet által befolyásolt származékos kereslet.

A föld kínálata állandó, rugalmatlan

Page 19: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A földterület használata művelési ágak szerint (2006)

Megnevezés 1000 hektárSzázalékos megoszlás

Szántó 4509,6 48,5

Kert 96,0 1,0

Gyümölcsös 102,8 1,1

Szőlő 94,3 1,0

Gyep 1014,5 10,9

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 5817,2 62,5

Erdő 1776,7 19,1

Nádas 61,1 0,7

Halastó 34,2 0,4

TERMŐTERÜLET 7689,2 82,6

Művelés alól kivont terület 1614,2 17,4

ÖSSZES FÖLDTERÜLET 9303,4 100,0

Page 20: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

1994. évi LV. törvény a termőföldről1994. évi LV. törvény a termőföldről

I. Fejezet Bevezető rendelkezések

II. Fejezet A termőföld tulajdonjogának megszerzése

III. Fejezet A termőföldek használata

IV. Fejezet A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások

V. Fejezet A termőföld hasznosítása és védelme

VI. Fejezet A talaj védelme

VII. fejezet Hatálybalépés, átmeneti és záró rendelkezések

Page 21: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

A földtulajdonnal kapcsolatos kérdésekA földtulajdonnal kapcsolatos kérdések

Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőföld legyen.

A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az 1000 hektárt.

Page 22: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Belföldi jogi személyekBelföldi jogi személyek

Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet (szövetkezet és gazdasági társaság) termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg.

Kivéve:

• Magyar Állam,

• Önkormányzat,

• Közalapítvány.

Page 23: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Külföldi személyekKülföldi személyek

A jogszabály korábban egyértelműen kimondta, hogy a külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát NEM szerezeti meg.

2004. májusában elfogadott törvénymódosítás az alábbiakat tartalmazza:

A tagállami állampolgár, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

Külföldi magánszemély és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.

Page 24: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezésekHaszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések

Időtartam szerinti intézkedések:

Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve a Magyar Állam, önkormányzat) termőföldre haszonbérleti szerződést legfeljebb 20 évre köthet. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint bérbeadó által kötött haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 50 év lehet.

Erdő és ültetvény esetében a művelési ágak sajátosságainak megfelelő, a fentiektől eltérő szabályozás van hatályban.

A külföldi magán- és jogi személyek legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.

Page 25: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Haszonbérlettel kapcsolatos Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezésekrendelkezések

Terület nagysága szerinti intézkedések:

Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve a Magyar Állam, önkormányzat, a gazdasági társaság és a szövetkezet) legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.

Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 ha vagy 50000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától, vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől haszonbérel.

Page 26: Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!