Peillon, M' (1996): A Qualitative Comparative Analysis oÍWelfare State'*iAittil.

y. fturrit oTru'op*' iocia.t.Poticv' 6 (3)"175-190'

Ragin, C. (19 9 $ : e q""íit "";i"J :

J :t l.:.::: ^,.{n1}si s of rens

:i: "'tr:..iá'

'}' '. íu,,o,ti and A. M. Hicks (eds.): The Comparattae

Iitical Economy of the Welfare State' Cambridge University P:

Cambridge, 320-345'Sainsbury, D. (1996): Gendet, Equality andWelfare States' Ca

University Press, Cambridge. -. ^ . 1 7 ''' ). Ű)^r^u'i<

Schmidt, M' G' (1998): ioziaipolitik in Deutschland: Historische F

raicklung ura i't"noti'o'''''Iu Vergleich' Leske and Budrich' (

laden.Shalev M. (1996): The Priaatization of Social Polic.y? ?:'-:-p:::

ii,,il:,,,íá",L,^*",1,re State in America, Scandinar:ia and Japa

Macmillan, London'Siaroff, A. (1994): Work, Welfare and Gt-"|:: tO::ttjl- iYT:

"g). ild;;iltu".f 1"a'1' Genderingwelfare states' Sage'

82-100.SvallÍors, S' (1997): Worlds of Welfare and Attitudes to Redistributi

A Comparison of night Western Nations ' European Sociological

view,13 (3), 283-304'TriÍiletti, R. (1999): Southern European Welfar. o"''.*:: *1lT'1

ening Position of Women' Jouinal of European Social Policy' 9

49-64..ru., f .rrU"rgen, K' (L 99 5) : S o c i al C ap it a.',"T' 1t': !! ̂o

f Chr i st i an'-'-

*orrory"ond the Welfare State' Routledge' London'

Visser, J. and Hemeril.fJ,-'t' C' (1997): a o, ut^c1t Miracle: lob Growthjl /.^'.-^-.+;n* i- +he |rIpÍhp'rlands, AmstetdarÍt

Wrilrrr, Reform and Corporatism in the Netherlands' Amstert

UniversitY Press, Amsterdam'. WtilJ;; d.n"t, j. rur.-í.o*u", !, C,, and de Beer, P. (2001):

Worlds of Welfare: Institutions and their Effects in El-eoe-n \eStates.Social and Cutturat Planning Office of the Netherlands'

Hague'

78

z. Úl KIHÍVÁSoK: GLoBAL|aACIő,DEMoGRÁFIAI VÁLT ozÁsoK, MUNKAERŐ-pncl

M ^

RGINA uzeroonS,,IJ! SZoCIÁLIS KocKÁzRtoK''

Francis G. Castles

LEFELÉ VERSENY?*TARTó

NÉHÁNy ELoZETES SZEMPoNT

A 'lcfclé tartő verseny', gondolata a jőléti ellátásban csupán része egy

tágnlrb vitának arről, hogy a fokoződő nemzetkcizi verseny minden te-

ttilett,rr rombo1ja a szabá|yozási normákat. Ez az érveIés az Amerikai

Egyt,stiIt Áilamokban fogalmaződott meg elósztir a vállalati torvényke.

*ácrr.i1 szőlő kora 20. századí v1tákban azzalkapcsolatban, milyen nehéz

á vrt||lrlatokat szabá|yozás alá vonni abban az esetben, ha azok ahazai

|rrgrr-rrd alől kibríjhainak (Rieger és Leibfried, 2003). A jelenlegi viták-

bair .l g|obális verseny révén elóállt fenyegetó jőIéti megszorítások tu-

la|r|rrn[éppen csak egy kisebb szeletét jelentik annak a vitának, amely

nngv'.i'"l a bérek, a munkavédelmi ttirvények és a kornyezetvédelmi

e*rlll.rlyozás k rtil folyik (Drezner, 2000). A logika azonbanv1yanaz'.

A ;nt.iil cllátás k ltségeihez hasonlőan a jobb bérek és munkaktiriilmé-

nYek, illetve a krirnyezetvédelmi garanciák is aziz|eti szÍérát terhelik;

in:rg,irs rrlr5állítási ktiltséghez vezetnek, amit, szől az érvelés, csakis ott

ttlt.irr.k cl, ahol a vállalatnak nincs lehetósége arra, hogy egy számáta

Lcr|vt.z bb helyszínre teleptiljtin át. Ha az orczág eróteljesen'bekap-

:rrr|rtr|tltt a nemzetk<izi kereskedelembe, és nem lehet megakadályozni

. ti,iÁIE tlus, Francis G.: A Race to the Bottom? In Francis G. Castles (ed.):

lhe I ttlura of the Welfare State. oxford University Press, OxÍord, 2004,21'-46'

É, l I r lr lltl lJniversity Press

79

rin l990-es években átlagosan kevesebb vol! mint a GDP 3 száza|éka, és

cl' t| számaligha utal mindent elsiipró tókemobilitásta az orczágok kil.

,i''.' vcgtit, rígy trinik, hogy ezek á l"i.á"ok.t"ry"sen tévesen ítélik meg

lr 1rr|titi í.iuaa!át változásáinak dinamikáját. A ,lefelé tartÓ verseny"

plr.lttzés szerint az országokképesek u..u, hogy gyors iitemben lefelé

lnl.trr irányba igazítsákjő1éti kiadásaik szintjét, de a megváltozott po-

iir.t..lt.u* iosto íroaatom uralkodő ábrázo|ása szerint a szociálpolitikai

,.'i.'r.,.r.' lá.yát leginkább az a tehetetlenség és visszavonhatatlanság

a|nk ít ia, amelyet J,,novekvó nyereségek,,, valamint a "kényszerp

á|yfu!,

áttr i,.tj"*e,,yi fejlődés logikája táp1ál pierson, 2000). Karl Hinrichs

gyii,'yii..i hasonlatávat élv"e: a.társádalombiztosítási rendszerek olya-

r..'t, ,'.'i'.rt a xándorlő elefántok" (Hinrichs, 2001.). Amikor fiata1ok fej-

vt'c..|r't ten vágtatnak, de érett fejjel már egész'en lassan haladnak elóre.

lrrr ttil fiiggeileniil rengeteg eneígiát és nem kevés meggyózó e t igé-

ltyel rrrcgfordításuk.lil,l,L,.'n a fejezetben annak jeleit keressiiu, .no'' vajon tci.rtént-e egy

ilyl't|ilitlr visszafordulás az utőbbi két évtized folyamán. TosJ.:" *1-

ivurr rrr.irtékben kovetkezhetett be, annak alapján prőbáljuk eldtintenj,

li..gv ,l]"g,,i".gáljuk a jőléti kiadások irányait ktiltinféle mérések segít-

uuiuu..l' Etor"tiuue'ti''É az,hogy - né\ány kivételtől eltekintve - nincs

Éti..|rlrr, ,,|efelé tartÓ versenyró1;, beszélni a jÓléti ellátásban' ha ez nem

lelerr|k rneq a iÓléti tiadásokban.Ez azértvan, melt a legfejlettebb jő-

lui'. .li..''á[t'i" az el|átás nagy részéIiiivedelempőt]ő .íP"8?1í:* Í:iilicrr ,,'.,tgattatások formájábín adják, melyeket ktiliinféle adőkből fi-

llatto,t,.,Áuk. Ezeket u, uáőkxtekinti tehernek azizleli világ, és eze.

}ct rtkrllja, amiért nem tud versenyezni a nemzetkozi piacokon. A diag-

}t1l I a I rt:lyességéról meggyóz tt kormány:|llk csupán két lehetsé8es

s{la|l'gin an ,"",,a"tt""é",?.". .,ugy megnyirbálják a szociális juttatáso-

*át ..o'sz.,|gáltatásokat, vagy további kőlcsiinriket vesznek fel. Ugyan-

a*l.,,, ''riuát a tulzottan nágy osszegri k<ilcsonijk révén felhalmozott

!á..unu11,t. kamatának terhére szintén rígy tekintenek, mint ami a piac

!|ut l ,.1 ,..*scget cs kkenti, az egyetlen járhato ut a ,,Íe|eIós" kormányok

u*á,,..i,., n játati kiadások melnyirbáiása. Amennyiben ez az:'ry]:,

Qa,. v. r |., l'ii n "

n incsen a lternaiÍvá"' Azon országo|'''ul''1,1:] 1f iÍ|i"l|,rt.r,. rragyrészt államilag finanszírozott juttatások és szolgaltataSoK

*Énstl vnl.i*ui meg, a,,lefelé lartő verseny,, az aztkísétó k ltségcstikken-

leer'! r rr'| L ii l tjnellentmondás'

81

a vállalatok alac s onYabb klt s é gri ::l*': l:lTlj'ffi ÍTffillli:.igy .-"k'"*""k, *i

1 t, a mely nek''egy":*". ]i,Í',tat, ruga lma sabb mun-

g3á;"í".at""Y:::::1l,"ff ;.*:T[T**:;J.;iffi ai,J;t.".t1.kaerópiacot teremtsen'

#;*ú;"k".lnyezetvédelmi kérdéseket.

" " ".Ti:|.:i:L::i:rx * ."",. ra .aría, ho gy. me gkérd ó j elezze a f enti

é.';lé,'l."'ikni1,n'^""t,l;nT,í:""'"ru'lli:,!i"''l!ii:il:"l'{li

*:l'#í:l?liriii*ii,i''"'*'::'":l*l;"";'n:'j"#l11l::lj[:érdemes nagyon oszln

san, hogy u ,,"m""tk##il !;gi':aia 13rt nem vezet feltétleniil

olvan szélsó sa g", t#it");J;yek-hez,, mint amilveneket e leírások

:,i;il;""Él*:l;,}::ru;*'mi;*tux":I-:ff ''.!i'$i

;::'T;iíff J"ffff i;Í'Ji;*'#Ílil''.Yq#l,*':9Ii'""-T',Tíf o nto] á s o ka t . f óld,, i

;i "

lóu*]l,-ok *. sJrrg i; 11 Y ; jÍ'" )"3iu í'|-'ÍJfontolásokat a IoLdtalzl

il]láb;;ffiiá'ior,to,, .*i''t

u" eló'állítást

*"'".Írf'il*fi llil' ji,TJx1Í'jTH11":.'r|i.'Í5".ilT*.,;'''fi

kijlts ések m1n1mallzdl4;''1ud; ;19 9 0 -e s évek kiizepér:

:."^"]':nek leíetséges kijvetke:

adők mindossze kb. to-*ii"teux *,Íh T:::i:*':'Í"jJ:t l::':1%'tilx"''-a;:;# - áQi1i,

1o o-9.

Y.1j.uszor, okunk van

f eltételezni,hogyagloba1izál.i.ik"'**tiT:y:l^11fl ::l.1'.",*}1.""''ff .,T1.í:i}T'J':';#;TiJ.i:ffi*''tí":J*#T:.:Ti:;:r:#,

szerint avilággazoasag .r .'.^l. x. +..Ít",tsák' sőt iavít;í"J[:'LH}:Tí,il"'!;";;*;Á;k,és-Jenntartsák,sót

javí

aszabá|yozásinormák';;;;i;;W.:i':;*:Y:l}"j#ÍJ-. x:: ií*i:'# ffi;:iffi ;;;;;' ác v is s ás kve tkezményeit (C a

i t ^'

il#,- D 82; K zZr'"':':'l.n::i.X *:i#i.tli'usa szko d.'' o iilf, :i? ;:,27,r :;;;;, ;;i; ;' "t "

gíau mő do n i s elruga szko dha

a valőságtÓl' ngy t,u,*uiiilTt, "#,á'. ::?::,::#:i1"Í"il;:Jil:Írjr"ii,v,'".*'". ahogy megjősolták az, hogy a nemzetK

;i?ff;;""ii'uá'a.i...^"*::,l}-"]:T-.}#i:.1ilTTTíi'?1í'T:1-,"x

"'c'."''n*j .i." u, i*pol! Í l exp oÍt átla gos sztr

aGDPszáza|ékos"'a,,yaíí""t'i"n::":.'*:'jiÍÍ;:ff l"' j-";a G|)L. szaza|cÁUD qrqrrJgv. u" isbo.u' években. Az \gaz, hogy

lékkal magasabb volt, n

azon idószakulatt u toz.,"tl* ttiuorai tókebefektetések átlagos

megdupláződott,.d;"1;!;',"1-?l"*".l;";#1t;l*i"Y?;me sduplazo oL'I L' uE ..,

"i"j'u*ia' u u, or'CD - or szágokb an az 1

a tágeientrili befektetér

80

Az osszKIADÁsoK MINTÁZATA

Elsőként az tisszes állami iőléti kiadás és az tisszes állami kiadástatőinak változásait kovetiiik nyomon/ mindkettót a GDP százanyában kifejezve. Már említettiik, hogy egy adott idószak jőléti kisainak alakulása adja a kulcsot annak eld<intéséhez, hogy a,,lefeléverseny,' hipotézis megállja-e a helyét, vagy el kell vetniink. A Gszáza|ékatányában kifejezett j léti osszkiadás gyakran használt mészám annak megállapításáta, hogy a kormányok milyen ,,jő|étí erószítéseket" tesznek állampolgáraik érdekében' Az ezekben tijrténttozások hasznos mutatői annak, hogy mennyire tartős egy államelkcitelezódése. Az állami <isszkiadásokra főkuszálva teremtiiika keretet a jőléti kiadások alakulásának tárgyalásához. Ennekgével megválaszolhatjuk, hogy a jőléti kiadások tipikusnak tekirányvonalai ismétlódnek-e az áIIamí kozkiadások egyéb teriileteinilletve hogy a szociálpolitikai célrí kiadások az állami kiadásoknak je.lentósebb vagy kevésbé jelentós aspektusává vá7tak az idó mrílásávMivel gondolatmenetiinket szeretnénk tágabb t<irténelmiis helyezni, nem csupán az általunk elemzett 1980-től 1998-ig tartőszakra adjuk meg az adatokat, hanem az azt megeIózó,1960-tő| 1980-igtartő két évtizedre is.

Az 1.. trÍblrÍzatban adatokat találhatunk az osszes jőléti kiadásr l'a GDP százalékos arányában kifejezve az 1960.as,1980-as és 1998.as évre, valamint a 1960-80 és az 1980-98 kcjzijtti idószakra nézve.'iL táb|ázat adatai az OECD Szociális kiadásokről szőIő adatbázisábő|származnak (OECD Social Expenditure Database; OECD 2001'c)' Ezra forrás 1980 őta szisztematikusan informáciőkat gyríjt ssze a jőlétikiadások tizenhárom ktil<jnÍéle cisszetevójéról az OECD valamennyirégi tagországára vonatkozőan. Az adatok 21' otszágta vannak meg.adva, melyeket négy kategőriába, l3,gynevezett,,államcsalád okba, osz-tottunk. Ezek a kategőriák a tijrténelemi, Ío|dtajzi, nyelvi és kulturálisrokonságokat és hasonlőságokat prőbálják megragadni. A négy csalá-dot az angolszász, a skandináv, a kontinentális nyugat-eur<ípai, illetvea dél-eurőpai országok alkotják, és ebben a sorrendben jelennek megaz alábbi táblázatokban, Két országot, }apánt és Svájcot nehéz volt be.sorolni az államcsaládok kategőriájába, így a rájuk vonatkoző adatokkiiltjn találhatők'

82

A,t,1_4.táblázatokbankiiltinábrázoltukazewesállamcsaládokát-lagait, illetve a 21 ország egyiittes át|agen. Ez 9gyszetú'.iőgji .ii"*,ffi*'.'r"i""'a'r'essiik, meiko-á a k lt'nbs ég az á||amcsaládok ki'zt. Az

.'JJ.i.k nu,o..lőságának egységes rnér,ószárnát nyríjtja a szőrási "gyY:t-

htlr1, amely a kiadási szintekre vonatkozőan van megadva, de az \do

il'rv.i'J" 'ir..ént

változásokra nem' Az egyiitthatő alacsonyabb értékei

l ií|i"' szőrás cscikkenó mértékét jelentik, az&tékekegyenletes titemri

érilkk.né," pedig azt jeirzi, hogy a kiadások mintázata egységesedik.

| |a elószor is áegnézzíik az-á|lamcsa|ádok csoportjainak eloszlásait

Bl iisszes kiadásokiekintetében, kiiltinbségeket fedezhetiink fel a ve.

iito iaa,' államok és a lemaradők kozt' Az1'. tábláza! szerint 1960-ban

l krlntinentális nyugat-eurőpai országok tették messze a legtiibb jőléti

!r.1t..:szitést, ^, uigo'|s,á,,és skandináv országok k vetik őket a sorban,

epvnláshozképesT kevés ktitonbséggel, és végiil Dél.Eurőpa - O]aszor-

llig kiuat"to.r, d _ ,a,iua sort. 1980-ra azonban a kiadások eme hierar-

t;t,i.íi, r"tto..llt, és két tágabb csoportba-rendeződott: a skandináv és

krlniinentális nyugat-eurőpai csoportok GDP.jiiknek kijriilbeliil egyne-

evtrdét kijlt ttéL siociálpoiitikai célokra , az angolszász és a dél-eurőpai

xi..'ag"r p"aig koriilbeiiil 15 száza|ékát. Végiil, abban az idószakban,

ni''.rr]'a foglaiko"unt, a hierarchia visszaállt, de a háborrí utáni korai

i.i.l."átr.'"ir.épe st egé szen más vonalak mentén. 1998 -t a e gyértelmti-

rn a skandináv országok váltak a vezetó jőléti államokká, átlagosan

a CDP csaknem 30 siáza|ékát k ltve jőléti kiadásokra. A kontinentá.

ih Nyugat-Eu tőpa országai kcivetkeztek :z:losan m<ig<ittiik, Dél-Eu-

'.|p".i'"áis nem sokkal uíó"tu *"g a sereghajtő ango|szász orszígokat.

A'1o ti áiíamok rangsorában az e1yes orczág^ok helyváltoztatása sem

,,u!|t u, államcsaládokénál kevésbé- drámai: Svájc 1960-ban az. utolső

e|rjtti volt az OECD-ors zágokkilzt a jÓléti kíadásokat tekintve, 1998-ta

rr |rarmadik helyre ktizdcilte Íel magát, |rorcz1qpedig,'amely 1?''o T'"tlttíg az oECD-átlag ftil tt helyezkedett el, 1998-ban a harmadik legKe-

uu,ibb"t koltijtte. Á nuaa'ot eloszládainak sokÍéleségét az 1'. táb7ázat

rrzemlélteti, és a számos torténelmi, kulturális és nyelvi hasonl<isággal

rendelkező ország viszonylag szoros csoportosítása, ugy tunlk' nem ta-

nrasztja aIá a krízisiroauío''ir'ipotéziséi, mely szerint a jőléti áIlamok

nlindenhol ugyanazokra az eróteljes kiilső erőkre reagáItak.

83

1'. t tíb l z a t : 21 oECD-ors zág a GDP százalékáb an kif ej ezettállami tisszki ad'ás a, 19 60 -ban, 1 98 O-ban, 199 8 -b an, valamint

a kÖztes ídószakokban bektivetkezet t' v áltozásokmértéke

84

. Mlv*l irz 1960-as és az 1980.as évre, valamint az 1980 utáni idószakra más-másR:rrárl'ri| szereztik az adatokat, a 1960 és 1980 ktj zti idószak vá|Lozásalt 1e|zö szám.#ElrlI crupán becslések.Farr,tx,k: Az 1960-ta vonatkoző adatok forrása: OECD 1994. A Dániára, Belgi-

H*lla ris Spanyolországra vonatkoző 1960-as számadatokat a társadalombiztosí-*ár| |rrrnszferek és az egészségiigyi kiadások cisszegéból kaptuk (adatok: Castles,l99i). Az 1980 utáni idószakra vonatkoző adatok forrása: OECD 2001c. Az1980.áE év |riiínyző adatai: munkaheiyi sériilésekkel kapcsolatos kiadások Ausztráli-áhnll rls tlgyéb előre nem láthatő eseményekkel kapcso|atos kiadások Dániában,f;iltitgrtrszágban és olaszországban. A pénzbeli munkanélkiiii-juttatásokra vo-iál|rtlr'ti 1980-as ausztriai, franciaországi és ítotszági adatokat az OECD 1985.tl: rrtlrllai alapján becsiiltiik. Az Egyesiilt Királyság .1-998-as tjsszkiadásait a GDPJ,3 czízalékával lejjebb vettiik az tiregkori pénzbeli juttatások definíciőjánakYá|lrrrlilil miatt. Valamennyi kiszámított adatnál előÍordu|hat kerekítésí hiba.

A kiadások novekedésének mintázataira áttérve az e|só dolog, amítBtegl.igyelhetiink, hogy milyen na1y az eltéÍés az egyes idószakok kci-*l|tt, Az 1960-tő| 1980-ig tartő idószak a jőIéti kiadások kitartő és jelen-tÓs rriivekedésének idószaka volt. Az1'. táb|ázatban szerepló Valameny-nv | ( ) IICD -or szágb afi ntivekedés tcirtént a GDP-arányos kiadásokban.|t| l)lírria és Svédország vezette a ncivekedési tátát, a kiadásokat a GDPl|l.2 tis 18,5 száza|ékával novelve' Az oECD-országok kiadásai általá.tratr vtíve 9 száza|ékkal novekedtek, amely 8yakorlaIi|agaz OECD i létiál|rr rnok átlagának megdupláz dását jelentette mindcissze két évtizeda|att. Elrhez képest az1980-tő|1'998-ig tartő idószakban a kiadásnijve-Lt.r|tis egyenetlenebb és kisebb mértékrí volt' Az első idószakban nyolctrrlziíg volt, amely a GDP t bb mint 10 százalékáva| n<ivelte kiadása-|}; nz, czt ktivetó idószakban viszont csupán kettó, Svájc és PortugáIia,|l||ll(lkettó a sor végéról tcirve eLóte, Az elsó idószakban a legkisebbl||cl.t(ikíí ncivekedés Atlszfiá|íában volt, a GDP 3,9 száza|éka; a krivetke.rr1 it|ííszakban kilenc otszág kiadásnrivekedése volt 3,9 százalék aLaIÍ,

Vr.gtil, a második idóperíődusban a kiadások ncivekedési tájának át-|egir ma|d, a felére csokkent, a GDP 9 száza|ékfuől a GDP 4 száza|ékátapgt.lt. Akár a g|obalizáciő, akár az események egyéb láncolatának kti-vr.l ktlztében, de kétségtelen, hogy a jő|étí állam ncivekedési sebességeItJt|() után drámaian csokkent,

Mindazonáltal semmi esetÍe sem hanyatlott olyan mértékben" mintrrlrrlgyan a krízisirodalom feltételezte' Az 1', táb|ázatban találhatő há.t.rltn számsor ezt teljesen világossá teszi. A "lefelé tartő versenyből,,lr 1riltiti kiadások általános csokkenése ktivetkezik. De ahogyan az.]',táb.

85

Az államcsalád át

A telies minta á

.ltl' -,]j-ZélandraésSvájcravonatkoz{jadatoknemállnakrendelkezésre.l' n z l960'as giiÍó8 számadat a ktizponti kormány aktuális kifizetéseire vonatkozik,

lrlrrr pedig uitj,."]kiudá.okra. Így á Giirtigország Összkiadásainak 1960 és 1980 ktj-

rril I i változásait jelzó szárnadatot tekintsiik becslésnek.t,,trisoki Az196}-asadatok- oqCD,1991,;a21980'as adatok- oECD,1997;1998-

ltn .tllatok - oEcD 2001a. Valamennyi kiszámított adatnál elófordulhat kerekítési

lrllrr.

A 2. táblázat. sok tekintetben ugyanazt tárja elénk, mint az 1'. táb-

|rir'.tl. Az ijsszkiadások mutatőia természetesen sokkal nagyobb/ mint

rr jrilóti kiadások esetében, hiszen az cisszkiadások átlaga háromszor

rrly.tlr magas szinttó|indul, mint a iőléti kiadásoké, és a végén is csak-

rrerrl kétsieresét teszi ki' 1998-ra az á||ami tjsszkiadások átlaga a GDP,I| s't,ázalékát tette ki az oECD-ben, ahol a GDP 55,5 százaLékát adő

87

( |rszáglállamcsalád 1960 1980 19981960-1980"

L980-1998

ld rr iir 24,8 56,2 54,0 J,t,at ao

lln( 26,6 38,1 48,'1. 11.,5 10,0

lrv(l 29,9 43,3 46,3 13,4 3,0

Itlrszá ,31,0 60,1 55,5 29,1 -4,6

Al' iiIlamcsalád 28,1. 49,4 51.0 21.,3 L,6

Atiazlria 35,7 48,1 50,3 1.2,4 2,2

tm 34,6 58,3 48,0 )a7 -10,3

FrBn( 34,6 46,1 49,9 11,5 3,8

Nr,nrt'tt-t J L,'T. 47,9 46,0 -1.,9

llll,rrrdia 33,7 55,8 43,4 ))1 -12,4

r'.iIlamcsalád 34,2 5L,1 47,5 76,9 -3,6

Lillir 17,4 30,4 L)7 r,3,0b 1)a

I llnszr 30,1 41.,9 47,6 11,8 5,7

|rrr.I rrgáIia 17,0 23,8 39,8 6,8 16,0

Ht 'rt

32,2 40,6 8,4

11 r ,t I l3rnggglz!!Bl,dir'

21,5 30,1 42,,7 10.5 12,6

trt l1 17,5 32,0 34,8 1.4,5 2,8

lr.lics minta 27,9 42.6 43,0 L5,2 0,7

tv szoras 2L.8 25,0 16,6

Iázat utolső oszlopa is mutatja, csupán két ország- Irországés Hollan-dia - volt, ahol az sszes jőléti kiadás átÍogő csokkentését vitték végbe.

A második idevágő számadat a kiadásoknak - a GDP száza|ékarártyá.ban kifejezett - 4 száza|ékos átlagnovekedése 1980 és 1998 kcizijtt' Haezt ugy akarjuk kifejezni, hogy százalékosan mennyi volt a kiadásnci.vekedés, azt kapjuk, ho gy az OECD-országok átlagos an valamivel ttibb,

mint 20 százalékkalnijvelték jőléti erőÍeszítéseiket - a GDP 18,7 száza.lékáről 22,7 száza|ékra - pontosan abban az idószakban, amelyben azuralkodő krízisnarratívák szerint a kiadásoknak hihetetlen mértékbenkeIlett volna cscikkennie. A fenti eredmények helytállóságár megeÍó.síti a számok egy harmadik csoportja, az elsó táblázat végén találhatőszőrásí egyiitthatő értékeinek kijvetkezetesen cscikkenó trendje, amelya jőléti kiadások szintjeinek egyre ncivekvó hasonlőságáről számol be

egy négy évtizedet át<jleló idószak alatt' A,,lefelé tartő verseny', mellet.ti érvelés éles tcjrést prognosztizál, mely szerin't kijzvetleniil a háborriutáni években a novekvó kiadások irányába ttirténik elmozdulás, de eztkésőbb a lefelé tartő konvergencia váltja ÍeI' Az1' táb|ázat arről tanrÍs.kodik' hogy a háborrí utáni idószakban a megniivekedett hasonlőságmcigott egyben megn<ivelt kiadások is állnak'

Most pedig nézzidrk meg az állami sszkiadások váItozásainak azelőzóekkel sszefiiggó mintázatait. A 2' tábldzat a kcizponti kormány.zat osszkiadásairől mutat be adatoka! az adatok az oECD Gazdaságikiirképének (Economic outlook) ki'il<jnféle évjárataiből származnak,azonos idópontokra és idószakokra lebontva, mint az 1". tábIázatban,

2. tdbl zat: A ktizponti kormány cisszkiadásai a GDP százalékábankif ej ezve 21 oECD -ors zágb an 19 60 -b an, 1 9 8 0-ban' 19 9 8 -b an,

valamint a koztes idószakokban bekovetkezett változások mértéke

86

Az államcsalád

A iőléti sszkiadások és az á||ami<isszkiadások kőzti diszkrepancia

rn,r.lÉí.,ii1 érdekes. A kiadásoknak azok a tételei, melyek szerepelnek

az állami cisszkiadásoknál, de aiő|ét1kiadások rubrikájában nem, a k -

vr.tkezők: általános kiizszolgáltatások, kiizrend,kilzbiztonság, védelmi

rri |irrdítások, lakhatási és kiizo s s é gi szolgáltatás ok, gazdas ági iigyek,

rz.rbadidó és kult ra, illetve egy ,egyéb,,kategőria, amely az adősság

L.t tnatainak visszafizetését jeltili (UN [ENSZ], t999)' Az.]., és 2. tábIáza-

llrt cgyszerre olvasva aztláíjuk,hogy az elm lt két évtizedben a kozki-

o.l.is.ot ,,nem szociális,, risszetevói nagyobb lemorzsolődásnak és lefelé

|rrrtri nyomásnak voltak kitéve, mint a szociális jellegri kiadások. ijsz-

,,",sége. Hogy ezek a cscikkentések elegendó méretííek-e ahhoz, hogy

.r.l' osslztiaarisbk tekintetében egy lehetséges ,,lefelé tartő versenyt',

rttga|ljanak, már egy másik kérdés. Az persze valőszínrísíthetó, hogy

ak'ii eueren figyelik a globalizáciős trendeknek aki)zszÍéta kiadásaira

svrrkorolt natiiát, szigniíikánsnak ítélnék meg a tényt, hogy Belgium,

ii.,,,'ág és Hollandia, aho1 az állami osszkiadásokat legjobban meg-

tryirbátTák, pont az a három ország, amely egyben a leginkább ki volt

eztl|gáltatva a nemzetktjzi gazd'aságnak198O és 1998 ktjz<jtt. Mindazo-

rr.ilriil a tények szerint azoknak azorczágoknakaszáma, ahol az tjsszes

kiizkiadást novelték, meghaladta azokét, ahol cscikkentették, továbbá

nr' iisszkiadások általánoi iránya, még ha csak kismértékben is, de fel-

felri mutat. Habár az ilsszes kiadás nagyobb nyomás alatt volt, mint az

{trrszcs jőIétí kiadás, és noha az egyes országok ingadozása számottevő-

crr nagyobb voi|- az.iisszkiiltségek letén, ez egyszerríen nem bizonyíték

rr "lrlíelé tartő versenyre,,.

A JóLÉT JELENTŐSÉcn És sZÍNvoNALA

Mrk(izben az cisszk ltségek alakulását bemutatő adatok nyilvánvalőan

r.a|irliák a ,,lefelé tartő verseny" hipotézisét, lehetséges, hogy egy más-

ía1|.r megk zelítés révén meg tudjuk magyatázni, miért ilyen pesszimis-

ral a kr]zis;ovendolések. Itíkét ezzel kapcsolatos kérdésre prőbálunk

vd|irszt adni' Etószor is arta keressiik avá|aszt, hogy a jőléti kozkiadá-qrrk az utőbbi évtizedekben az állami kiiltségvetésnekvajon jelentósebb

v,rg,y kevésbé jelentós részét alkották. Ha nótt a jelentóségiik, ez'már

iil, i'rngauu'' Ágnrivelheti az esetleges fenyegetettsé g érzését, M{so|-ut.u,, i--,tprőbá1juk megnézni, hogy a megniivekedett tisszkiadások eb-

89

Svédország járt élen, és a GDP 33,5 száza|ékát adő USA zárta a

Habár a Éiadások nagysága nem volt egyforma, az államcsa

mintázata hasonlőan alakult, az egyediili kivételt az jelentette,

a dél-eurrípai államok kozkiadásai jőva| az ango|szász államokéi a

maradtak1'980-ban'1998.taazállamcsaládokcsoportjainakajdkiadások terén észlelt hierarchiája majdnem teljesen megismétlÓdÓtl

az á||arni sszkiadások esetében is' Az ijsszes jőléti kiadás

si g<irbéi szintén jelentósen eltértek a két idószakban, Az 1960-as d

19í0-es években az, á|lamí cisszkiadások átlagos nrivekedése a GDP 1

száza|ékáttette ki, és ez ktiri.ilbe1i|60 százalékkal volt nagyobb' mint

jőléti kiadások n<ivekedése ugyanazon idószak alatt' Az 1'980-től 1

ig tartő idószakban azonban az oECD-ben az sszkiadásokat ere<

,iy",". mérsékelték, és így a kiadások szintje az1dószakvégére csupá

o,z cop száza|ékponttal volt magasabb, mint az elején'

Ez az egyet|errpont, ahol szigniÍikáns ktilijnbséget találunk az,o1z1

szes államii<iadás és az Összes jőléti kiadás tendenciáiban. 21

csupán kettőben cstjkkentették a jőlétí kiadásokat 1980 és 1998 kijzijtt,

viszont abből a 19 országből, amelyeknél rendelkezésre állnak az adatok

az sszes áIlami kiadásről, nyolcban csokkentették ugyanazon

alatt az ilsszes kozkiadást. A kiadások gorbéjének alakulását azok

azorczágoknakazesetébeniskikijvetkeztethetjiik,amelyeknélhiányoznnak azaáatok. Sváic jÓléti kiadásainak ezen periődus alatt végbemenó je.

lentós bővítését nyomon kiivethetjtik azl' táb|ázatban, illetve számos ta;

nulmánynak kijszijnhetóen (Lane,1999; Kriesi, 1999; Armingeon, 20(

Ezek alápján indokoltnak trínik a feltételezés, hogy Svájcban 1980

1998 koztt ielentósen megncivekedtek az állami sszkiadások. Ugyan.

ezen logikál éLve: az1. táblázatbanis bemutatott viszonylag kismérté.

kú' nyzé1andin vekedés, mely ráadásul egy kétségteleniil porig rombolt

kilzizÍé'ráva| egésziilt ki (Kelsey, 1993, Boston és Uhr, 1996; Stephens,

15199), hagy vJőszínríséggel a k zkiadások általános csiikkenésével j árt

uztgao utáni idószakban. Annak alapján tehát, hogy e két országban va.

lőszínrisíthetóen eltéró a kíadások fuánya, arra kcivetkeztethetiink' hogy

bizonyos mértékri kiadáscsijkkentés az oECD-országoknak csl\1e1 f e1

lében végbement' A kiadások gtirbéit tekintve is rendkíviili sokféleséget

tapasztaíhatunk' Belgiumb an,itorczágban és Hollandiában a GDP ti'bb

mint 1.0 százalékáva| csijkkentették a kiadásokat. Finnország, Gcir gor.

szág és Portugália k zszÍérája viszont hasonlő mértékben n<ivekedett,

88

lrlnr|iíst az á|lamí tisszkiadások arányához viszonyítva vizsgálja, segít

fe||r;rképezniink a jőIéti és a nem jő7éti ptioitásokat az állami kiadá-

r.,lilr.rrr. Így lehetóvé válik, hogy megnézziik, milyen a jőléti állam rela-

ttv jr'|cntóiége a kiiltinbtizó országok és az áIlamcsaládok k zti osszeha-

rr rt r | íi ásban, illetve a kiiltjnbozó idópontokban.A 3. t bltizat adatairől azt érdemes megemlíteniink, hogy nagyon

t.trls konvergenciáről adnak számot. Az1960-as években még nagyon

|elt,rrttis kiil<inbségek voltak az egyes országok és az államcsaládok cso.

1rrirliai kriz tt a tekintetben, hogy mekkora prioritást adtak a jőléti ki-

rrr|rrstlknak. 1960-ban Németország az állami cisszkiadások tobb mint\\ srliz,alékát szántajőIéti kiadásokra, míg Japán, Norvégia és az USAl qttll.'in koriilbeliil 25 száza\ékát. Noha nem ilyen hangsrílyosan, mintaf|Irir.bb említett országoknál, azál|amcsa|ádok ktjzt is jelentós eltérések

vrr|l.r|<. Kezdetben e téren némileg másképpen alakultak a jellemzók,

tItittl az osszkiadások esetében. Az elsó táb|ázat.Íe|Íedi, hogy azl960-asrivt.klrcn olaszország kivételével a dél-eurőpai államok voltak a sereg-

lr*;ltik a kiadásokat tekintve, viszont a3. táb|ázatből . a hiányos adatok

,,|l.,rttíre -Láthatő,hogy ezek az országokhasonlő mértékíí prioritást ad-

t*'k tl i léti kiadásoknak, mint a kontinentális nyugat-eurőpai ot'szágok,

nLtk abban az idószakban a kiadások terén listavezetők voltak. Mindltlíl()-ban, mind pedig 1980-ban az ango|szász államok családján be-

lttl tirláIhatjuk aiokat az országokat, amelyek a legkevesebb prioritást

t|'||.l|( a 1őléti kiadásoknak. Az idószak végére az egyes országok koz-

Il hii|iinbség érezhetóen csokkent. Németország és Japán továbbra is a

ckrrIil két vegén Íoglatt helyet a jőlét jelentóségét tekintve, de a ktiztiiklpvrl kiilijnbsegsz,s-róI 17,2 száza\ékpontra csÖkkent. Csijkkent az ál-

ltttttr'sirládok kbzti ktiltjnbség, és az államcsaládok sorrendje is megvál-

lrlztll[' A jőléti kiadások jetentősége rendkíviil sokat nótt a skandináv{lir,iliigokban a csaknem négy évtized alatt, és ezekben az országokban

tl |t|.|8as szintij' Íordítások mellett ekkorra mát tapasztalhatő volt.e8Y

,,n11,ylTé'ték.í elkÖteleződés is az ilyen jellegíí kiadások iányába.1960-i,.rit ir jőlét fontossága terén11',6 százalékpontos kiiltinbség volt a sor

i,lr,it,n és végén állő - kontinentális nyugat-eurőpai és angolszász - or.

4'l+í)k ktizott. 1998$ana sor eleje és vége - Skandinávia és Dél-EurÓpa

Lrizt csupán 6,\ száza|ékpont volt a kiiltlnbség. Az iisszefoglalő adatok

ltlt,yi|Ilczt mutatiák, hiszen a relatív szőrás az idó elórehaladtával erőtel-

|:,5(.|l csokkenó tendenciát mutat.

91,

ben az idószakban vajon nem a j lét színvonalának cscikkenését fediel? Ha a nyugati áIlamok kormányai t<ibbé nem rígy tekintenek aáIis véde]emre, mint legfóbb prioritásra, és ha ennek ktivetkeztébenellátás színvonala cscikken, a jőIétí állam j<ivójével kapcsolatosgás sokkal érthetóbbé válik'

Grjtan Therborn (1983) szerinÍ. ahhoz, hogy egy állam jőléti á1nak minósiilj n, a jőIéti célokra fordított kiadásoknak meg haladniukegyéb célrí kiadásoka| Gosta Esping-Andersen (1990) ped1g azt á||hogy ennek a feltételnek csupán kevés jőléti állam felelt meg a viaz1970.es évekig. A ,'le{elé tartő verseny,' hipotézisének egyik éktivetkeztetése szerint bármennyivel is ntivekszik azon országok száamelyek a jőléti államok kiterjedésének ,,aranykorában,' a megn<ikiadások kovetkeztében iőléti államnak minóstiltek' a nÖvekedés vszín leg visszafordul az aztkovetó évtizedekben. Adatainkban a jőlétlkiadások hatalmas méretíí megnovekedése jelzi az 1.960.as és 1évek kcjzti ,,aranykort',. Ekkor az egészségiigyre, nyugdíjakra, táppére, munkanélkiili-ellátásokra és egyéb juttatásokra k ltott iőléti kisok fokozatosan versengeni kezdtek azokkal a kiadásokka], melaz áI|am korábban elónyben részesített: az áItalános k zszolgáltkal, a védelmi kiadásokkal, a ktizrenddel és kciztjsségi szolgáttatákal. Ha azonban az 1980-as és 1990-es évekbenvalőban ajőIétíprogfa.mokat érintették volna leginkább a megszorítások, ahogy a ,,lefelé tartőverseny,, hipotézise sugallja, akkor a modern állam legfóbb gondjának,a jőlétnek a státusa bizonyos mértékben veszélÉe keriilt volna.

Azt mát tudjuk' hogy egészében véve nem tcjrténhetett meg a jőlé.ti állam ncjvekvő jelentóségének ilyen visszájára fordulása. Az .l'. és 2,Í"áb(ázaÍ' szerint a jőléti kiadások átlagos ncivekedési rátájatulszárnyaltaaz áL|ami rjsszkiadások n<ivekedésí rátáját az 1980 utáni idószakban,amely csakis azt jelentheti, hogy az oECD.országok iőléti államainakjelentósége tovább ncivekedett' Amit viszont nem tudunk, hogy hogyanérintették a megváltozott kiadások az egyes országokat ebberr az idő.szakban. Például teljesen egybevágna eddigi elemzésiinkkel, ha azt ta.lálnánk, hogy a jőléti kiadások cscikkenését, illetve csupán kismértéktlnovekedését megéló országokban egyidejríleg a jőléti kiadások arányacstikkent volna a nem jőléti kiadásokhoz képest. Noha ez nem ugyan.az, mint a ,,leÍelé tartő verseny", kitrinóen megmagyarázná, hogy egyesországokban a jőléti elitek és a jőléti támogatásban részesiilók miértétezték, hogv nyomás alatt vannak. A 3' t bldzat, amely az cisszes jőléti

90

lixy rnásik nagyon fontos dolog, amit.me-g kell említeniink, hogy

,,;tl';;;;;{l"'-T'T.}ffi:5:";""**".n'ff :iffij-':;$ÍIsgvrr.' tiibb-or'"ic.:j.^].";;;"".sy"it"", u^"ty to|u forrást áldozott a iő-

i,; : : ii'li;#:il llí3f '-;,r

0.";" "

D án ia Né me t.or zágh e lyébe l ép.e t t,

|lt l t t r lt z OECD "gy..r",,*j

oij.i lrr"*u' 199 8.t a azonban a 3' táb|ázalb a^

E tt ! r {, l ) l 21. orczágb ő| m.fi;;;fu tm"c : i" 1_|:* "lménynek,

é s b át az

-l;,;,.1ffi' -.i3':::[m;:i:,nU;gi:T:$:i]

:lffi*r'.f|

ill-l.'..'';fu1?TÍ#l,1"J-ffi í:::ii::i*Í":.fu*;J;Í[á:l]ll]'[Yl'J;3í-1#i::ffi brff;':'r:'::j,t-".,::t,:l3'"""'.xlHl"4 |,,' t sl'ázalékuort; r s s 8 -'í 7 * i, i.::ázilék.

Há 1 ot u"t

" go ndo|un k,

IlIlll''il az oECD-térseg"e}i.o.iji joléti állammá vált, mivel olyan or.

.'io*"rt",.'-ía"]'iÍ;.;T*í*lt*'."*t#lfi :I'*-.:lil-;tl1ly.lnakkor :"n -:ll*",.Jiol''"ií't ktjziilkettó - Japán és az USAtrrltlti államnak nem n.':,;

E.b legnépesebb országa.,9lt'. ' .. .,

Az elóbbi ou"ite,nár}",'io.s dolgok kovetkeznek. Az utőbbi két év-

liztldben a legttlbb #;;;*a !ryo1",';.z1" magát a szociálpolitika

rrrrrrt legfőbb prio.itas ill É a3' táb\ázatban semmi nem mutat

nr.rn, hogy ", u,alto)a,,-.ffi ."q",un kimerítette volna lehetőségeit'

A lr o gyan láthu,.,,o,',t o -' jJ rd0:: : j:ekben.e gyrésÍ. f]":i:if "

,r.,l.ísok nilvekedtek,;;;il;í"galr{bb ily.en foiios, hogy a nem jőlé-

li kiadások.,on.u,,.löri.Til.si *1 ::.t,1.*k, a kiadási kategőriákat

krlrántsemváru,"t1uJ"gyí{í."]n":i.]::lt}"1";ií"llÍlÍ1,Ü*lfi:l

lrr:Ít*;"t.*;e1#:,Jhl'x'{.::'{i#'*;ildilu.,á,""-lítctték a jőléti p'io,iiJ*tut. Ez pedig nem az, amit a ,,lefelé tartó ver.

stlny,, teoretit,,,ui ,)J.'t,,J,,"t ámit.t''i veliink. A iőléti államok je-

ltlr.rleqi dinamikájánÍ. #u*:; i";7 u^,onuu"vi1ágosan kell látnunk,

lnfiiilil,,aiu" "gy i$!n iellegti optimalizálás. ,

Egy lehetség", a,i.i *á"a,, u *".ty. pa'huzamosan megmagyaf azna

rninJ'a j.1léti áltam 1iiváie""i,t"p.'"latos'á|talános szorongást, mind

pcdig a iőléti kiadásJ;;ly;;J i nijvekedését, hogy a jőlét iránti vágy

", igény "gy," 1ouuu"J;ii,L;";i ^,idíí.

elórehaladtával. Lényegében ez

ilz alapiapau r,i",,o.,.ít,, N,, Politics,of the Welfare State (A jőlé-

ti állam ríi politlká/, ;öii') .*o k nyvének. Érvei szerint a kiadások

93

3, tábl zat:21 oECD-országj6|éti osszkiadásai a k<izponti kormánytisszkiadásainak arányához viszonyítva, 1960-ban, 1980-ban és

orszáslállamcsalád L960 1980 1998

Ausztrália 34,3 36,1. 53,6

Kanada 31.,8 34,2 44,9

Irorszáe 3'1,1 38,4 49,0

Ui-Zé|and 53,1

Eevesiilt Királvsáe 31.,7 +ztJ 56,7

Esvesiilt Allamok 27,1 4L,8 47,8

Az államcsaládát|asa 31.,7 38,6 50,8

Dánia 42,7 51,7 55,2

Finnorszáe 33,"1 48,6 Eq?

Norvésia 26,1 42,8 58,3

Svédorszáe 34,8 48,3 55,8

Az államcsalád' át|asa 34,2 47,8 56,L

Ausztria 44,5 49,4 53,3

Beleium 39,9 41.,5 5\,1

.Franclaorszag 38,7 49,2 57,8

Németorszás 55.9 42,3 59,3

Hollandia 34,7 48,9 55.1

Az államcsalád átlasa 42.7 46,3 55,3

Gtirrisorszáe 40,8 37,8 53,2

o|aszország 43,5 44,0 \)7Portugália 48,9 45,8

Spanvolország 49,0 48,5

Az államcsalád át|asa 42,1, 44,9 50,0

Sváic

Iapán 31,6 42,1

A telies minta átlasa 36.7 43.5 52,4

Relatív szőrás ))) 13,5 9.0

Megjegyzések és forrtísok: Az 1' táblázatban szelepiő j léti kiadásra vonatkoztjadatokat a kormányzati tisszkiadások száza(ékábantintettiik Íel. Az állami ósszki.adások forrásai tgyanazok, mint a 2. táb|ázatban. Valamennyi kiszámított adatnále'|ofordulhat kerekítési hiba.

92

cstikkentése azért jelent nehézséget a mai kormányok számáta,kcizben aztvárják el tólíik,.hogy a problémák széles skáláját onják' a deinduszttializáci,3től az elciregedó társadalomig, toiáabaegy sor j szo|gáLtatást nyríjtsanak a drogrehabilitáciőtrjl kezdveintézményekig, melyek a nóket segítik a munkaeró-piaci lészvéteíaz anyaság cisszeegyeztetésében. Ilyen kciriilmények ktiztitt nern nelmegérteni, hogy az elemzők miért a iőléti államra nehezedó nyorként vagy éppen válságként értelmezik a ttirténeteket. Ha a torYk azt'érzjk, hogy gazdaságiés politikai korlátai vannut

" *ugu,ub

adőztatásnak és a kiadások nciveléséne! de ugyanakkor nővlkszia jőléti szolgáltatások iránti igény, akkor a kijvetkezó dolgok ktjziil választhatnak: vagy azegyéb kiadásokat, vagy ajőléti ellátás színvonalákell csőkkentenitik.

.Azt már Láttuk, hogy a nem jőléti kiadások terén némi cscikkenésvolt tapasztalhatő' A kcivetkezókben rőviden azt nézzikmeg, hogy mit<irtént a jríléti szolgáltatások színvonalával. Bár a ,,7eÍe|étu'tZ.""'3á,.,y,hiPotézis alapvetóen arra vonatko zik,hogy a jőléti kiadásoknak mi lesza. jcivőbeni fuánya, egy hasonlő u.g.'*"''tá.iőíal lehet találkozni a jőlé-ti ellátások színvonalat illetóen is. Sót, a baloldali elemzók l"gtői;bjes'oámáta ez akozportti kérdés. Az aggasztja óket, hogy a tote a"már et-ért színvonal cs<ikkentésér e szorítji á kormányokat ánnak érdekében,|"s{," vállalatok a globáli.s. piacokon,,u''".,ykép"sek maradjanuk. Á"érvelés már ismerós. A vá|taLkozások elveszitik versenyképességiiketha a munkáltatőkat hatalmas tb-k ltségek terhelik, r'á u

"ugy;oiuríbetegszabadságolási lehetóségek tÖmeges hiányzáshoz veze"tnek, haa munkanélkiili-juttatás olyan magas, hosy nem késztet senkit mun-kakeresésre. A szociális védelem sz-ínvonJának cscikkentés e - a ,,jő|étidcimping,, - tigy jelenik meg, mintha ez volna az j tókevonzásánák ésa már meglévó megtartásának egyetlen m<ídia.

A gyakorlatban ez az érvelés elismeri, hogy nem a globalizáciőaz egyetlen tényezó, amely a kiadásn<ivekeaeii terotya'"ot1u, r,i,""ia megncivekedett iőléti ígények és iőléti ftiggóség ellenittyolzák a ,,1e-felé.tart<í versenyt". Ilyeténképpen a g|ob"íttzáciÓnak nem az ahatá-sa, hogy cscikkenti a j léti cissztiadásokat, hanem hogy cscikkenti azegyes jőIéti ellátások színvonalát'

A 4. tdbl zaÍ egy bevallottan egyszertísített mércét kínál annakmegállapítására, hog:y a jőléti államok ma milyen mértékben tudnakmegkiizdeni a ncivekvó elvárásokkal. A megntivákedett j léti

'"tit.4gl":

94

4, tdbltÍzat: 21 oECD-ors zág jőirétt bókez(tségi tája 1980-ban,

1 99tJ - ban, valamint a k<iztes időszakban bektivetkezet t. v á|tozás mértéke

orszás./á||amcsalád 1980 L998 AváLtozás

Ausztrália 0.73 0,89 0,16

Kanada 0,78 0,88 0,09

Irorszás, 0,93 0,83 -0,1L

Úi-zélana L,61 1,10 -0,51

Eevestilt Királvság 0,88 0,98 0,10

Esvesiilt Allamok 0,71 0,85 0,13

Az államcsalád átLaga 0,94 0,92 -0,02

Dánia '1,,36 1.,46 0,10

Finnország 1.,11 1,02 -0,09

Norvésia 1.,12 L,43 0,31

Svédország 1.,57 1.,20 -0,37

Az államcsalád át|aga 1,,29 L,28 -0,01

Ausztria 1,35 "1,36 0,01

Belsium 1.,07 0,87 -0,20

Franciaország 1.,04 1.,04 0

Németország 1,08 1,05 -0,03

Hollandia r,c1 '1.,34 -0,20

Az államcsalád átlasa 7,21 1.,13 -0,08

G rtjgország 0,72 0,81 0,08

o|aszorczág 0,89 0,86 -0,03

Portugália 0,6L 0,92 0,3'1.

Spanyolország 0,70 0,56 -0,1.4

Az államcsalád átlaga 0,73 0,79 0,06

Sváic 1.,09 1,,5? 0,43

Iaoán 0,91, 0,72 -0,19

A telies minta átlaga 1.,04 1,03 -0,01

Relatív szőrás 29,0 25,5

Megjegyzések és forr sok: A jőléti államok bókezűségi, táiát llgy kaptuk, hogy a'z

l. t"ea|a,utkiadásokrő1 szőlő adatait elosztottuk a 65 év feletti és a munka nélkiili

lakosság százalékának sszegével. Mind az idósekre, mind a munkanélktiliekre vo-

rratkozJadatok forrása; oEC-D, 2001b. Valamennyi kiszámított adatnál előfordulhat

kerekíiési hiba.

95

. |(tléti bőkezriség terén - ha nem is nagyon - de mégis kedvezótlenebb

ttendek alakultak ki, mint amiket a s,'íáblázatutolső oszlopának ada-

tll mutatnak.A 4' és 1'. táblázalot egyiitt nézve kideriil, hogy 1.|n.sg!'ési ",,i'!

tgnvicg sokat számíthat abban, hogyan értékeljiik.a j9]u,''']'^"I.l:'1,-1"

iui1**it*a"yot. Ez láthatővá válik, ha me gnézzikUjZ:]:'1i:: ::ffÍ:ida i't t r r a o -ua |, v agy Gorci gország i'Tt": 9. J"'i:Íszág Peldal at Ly y t - D |J L.

l- l.lrábbi idószaftan vj]zennákozel áll a kiadások átlagszlnÍjéhez,

i"rr s'al. *rahol hátutllullog, ám a rátát tekintveÚi-Zélaldaz OECD

i*giJrcl.nuu jőléti szolgáltatája a nyolcvanas években, Svá|c pedig az

ltlng k rnyék énmozoiEzazért lehetséges, mert ebben az idószakban

ereknek az államoknak a fiiggóségi szintje sokkal alacsonyabb' volt

, tiit,L,t oEDC-államhoz képesíi gii"rog és azo|aszpélda épp a forfit3.]|

hr |yze trcil á rulkod ik. r9981ban c 5rogJrszág és o\ászor szág kijríilbeltil

ap' ( )ECD kiadási átlagszintje k riil rriozgoti ám a szolgáltatásokbóke.

'o^.'1;" szempontjábolmi,,átettó jőcskán az oECD-átlag alatt volt, mi.

ve| mindkettónéI viszonylag -ugá. volt a Íiiggóségi szint' Eqy.::::'11.

io s|u.,yoto.szág volt az ai orczág, ahol a magas és n vekvÓ tugBoseg

a lchetó legsrilyosabb kovetkezméiryekhez vezetett, ahol az e|képeszt.ó.-

; ; ;il"' íruíkanelttrii'l j ^iutt

i b 6kez s égt'szint j őval alacs onyabb

|ett, mínt az sszes t bbi oEcD-országban.Ahol a bókez ségaÍókritérium, otl a jőléti teljesítmények 1-á1*':""

euv háromfo kozatuhierarchiába rendezódnek. 1980-ban és 1998-ban

'Tiv.* p""."san kivehetó volt ez a hierarchia' amit a viszonylag magas

- tís az idő mríIásával sem csokkenó - relatív szőrás ís mutat. Mindkét

trr,riridusban volt az országoknak egy kis csoportja, ahol a b kez ség

ir, |t. rr tósen ma ga sabb v o\t az át|agná|. 198 0-ban idetartozott U l-Zetano,

livriclország, Hollandia, bánia és, Ausz tr ia. 1998 l a IJ yZé|and.és Sv,éd-

.,,*,ag ti^J"ll ott ebbói- az elit csoportből, s helyiikel Slij. Í:.N:*és''ui.'gr orT" el" Mindkét idószakban láthatunk .cI Tá':d].!-::i"^r':":*111.|yezkedő csoportot, mely szinte csak,skandináv és nyugat-europar

rrrszágokből aut, s e"e'khezisatlakozott ui-zevna1998-ban' A sor má.

ltk végén voltak a,oy u, o,,,ágok, ahola-.b ókezíiségjőval alacsonyabb

v o|L az oECD -átlagnál. ldetarioztak a dél-euroPii. 9T1"qok, Y_iff :'-lziísz országok és Jápán, valamint a korszakvége Íelé Belgium' o"'"":.::

ez r,,szágoiban a víszonylag alacsony szintíí kdltekezésnek más-más

rrkai vannak. ro,t.,gatiu'tiíét"lé.,ul á dél-eurőpai o1s1rí.q9k - és Bel-

gium - k ltekezés tekintetében kilriilbeliil az át|ag keiriil mozognak,

97

jő|étibókez(tség; ez elméletileg annak arányát mutatja meg, hogy akiadásokban a GDP hány százaléka jut a rászorulő népesség miegyes százalékára.

Az eÍfajta Összehasonlításnak két nyilvánval fogyatékossága vElósztir is minden orczágná| egy át|agszámot mutat, mikiizben tudjhogy nagy eltérés lehet aszerint, hogy egy-egy adott országban a rásrulők csoportjai milyen juttatásokat kapnak. Egyes országokban, .

lijncisen Dél-Eur pában (Ferrera, 1996), jelentós kíiltinbségeka munkaeró-piaci státuszok kozcitt, ami viszont kcizvetlen

teket mutattí, a szakirodalom által leggyakrabban hivatkozott kétmat a népesség elciregedése és a munkanélkiiliség n<ivekedése.megjegyzik, hogy ez utríbbi egy csapda, illetve cinbecsapás miszámáta, akik tisztán monetáris szempontből akarják mérni a jőlétilamokat, mivel az e címsző alatt megniivelt ktiltekezés pusztán arrríln skodik, hogy a jőléti állam számára mennyire kezelhetetlena munkanélkiiliség (Esping-Andersen, 1990; Mishra, 1990; ClaytonPontusson, 1998). A 4, t'áb|ázatban mindtissze annyit tesziink, hogy1', táb|ázatban találhatő <isszkiadásokat elosztiuk az eltartott né- a 65 év felettiek p|usz a munkanélkiiliként regisztráltak -arányával. Az így kiszámított ráta e|átu|ja, hogy kőrtilbeltil mekkora

ban van a társadalombiztosítási ellátásokkal, például a nyugdíjellátsokkal kedvezóbb a biztos helyzetrí (,,belső,,) munkaeró számáta, mia bizonytalan munkaerő.piaci helyzetriekvagy a munkanélktiliek eseben. MásodszoÍ, azt sugallja, hogy a jríléti kiadásokat csupán kétrulő csoport kapja. Ideális esetben a jÓléti sztikségletek e két hagyomá.nyos forrásán kíviil célszerrí lenne számba venni a családokátalakulásáb l kcivetkezó egy soÍ ríj sziikségletet (orlofÍ, L993; Da\y,1'997;Esping-Andetsen, 1999)' Az egysztilós családok száma jő mutat ,

lett volna ebból a szempontből , ám az ehhez szi.ikséges adatok egysze.rtien nem állnak rendelkezési.inkre a tanulmány á|ta|vizsgáIt idószak.ra nézve. A rendelkezésre áll legjobb adatok a 21 oECD.országbőtl8.ra vannak meg az 1986 és 7996kozottiidószakra vonatkozőan (Beaujotés Liq 2002). Ezen adatok alapján kiszámolhatjuk, hogy azegyszi\óscsaládban éló gyermekek száma ez a|att a tíz év alatt a lakosság 1,8százalékáről 2,4 száza|ékára emelkedett. Ez a fentiek koziil csupán iitországban _ Németorsz ágban, Uyzé|andon, Svédországba n, ui Egye-síilt Királyságban és az Egyesiilt Államokban - vezetett a rászorulrjkttjbb mint .]' százalékos ntivekedéséhéhez. Ezekben az orczágokban,

96

l:. t,l|átások színvonalában. A kiadásokra vonatkoző számos mutatő

eleprls vizsgálata után '"**'ry"" uizonyíték nem keriilt eló, ami ilyen

trelrrlckre utalna, é, "";;;;;il- ;uthatunk. más kijvetkeztetésre, mint

hogy a ,,lefelé tarto verseny,' intáuu egyválságmítosz, mintsem egy va-

hin válság' Bár számos ;;'Jil""l,oíát *"s'"orítások, vizsgálatunk

telicscn egyértelm en ,;;#;;;.", hogy 19"'80 és 1998 kozott a jőIéti

Ll,rrliísok átlagos ."i,,t;Ju" onéo-il"""_ akát a GDP száza|ékos ará-

n y ri b a n, akár r e á1ér tékb"e ;;;;rk -,agy emelkedett, vagy áltandő sult.

litil, tckintettel arra, n"sy.;Jiao,"utiatutt a jőléti kiadások GDP.hez

v|szonyított aránya "o.ilt"á".t, mikozben a nem ioléti kiadások cs k-

Lt.rrtck, a jőléti kiadá,ot iJo,,"t'"gyte hangsrílyosabbá váltak.

Lehet, ho gy " ki"d;i;;; "á?'"t"ae'áek

általános cstikkenésével

|lii rhuzamo s a. ^"

grigi.rh.t? me gnovekede,tt i elentó ség ré szben me g-

inagy at ázza,r,ogy *iait.;o""r.. JJ.. a jőléti átlam jtivójével kapcsolatos

ng,godalom egy olyan ]á?,"utuu'', u*iko, az osizes objektív mutatÓ

nzt,rint a kiadások o, u" "ttata,

minősége nagyiábőt a már elért szinten

rnaradtak. A iőléti arru* "u,u,',ykorábair,, u gyá.' gazdaság\ "o:*:d*

|t.|retóvé tette, hogy '';#;;';k.' ;"i*a"v"' fogyasztás szint|ének

r, s i ikkenté se vagy a kó;.éh ;í" házásokv.iiszaf oiása nélkiil széle sít-

$(lk a jőléti kiuaa,ot nítjtil i,..lr.tgao-"s és 1990."es években azonban

ar, u1 jőlérisztikegret!;et ,*i. ..ut az egy'éní fogYasztás visszafogása

rtivén vagy *a, ro,.jr.,-|*|,"*ot .o.,áiáru lehJiett kielégíteni. A jő-

ltiti állam számos to,",i"'gi,l.u''" uatt fo,,to'ubbá és sebezhetóbbé' Ez

lr y ilvánvalőan ""t j "l".t;"li;;l

Jot"ut, .utik

a i őléti állam határainak

|<i tcr I e s zté s én n, uao,iui, "]Jua

en az év t'izedeÉb en kemé nyebb en kel.

ltltt kiizdeníiit, *,,,. Juo,.g éveiben. Az,is nyilvánvalő, hogy egyes

.] *. a',l". . r' "s

zíte t tek," s

"í!"y- ". *l i |]' il ::, l!fl 'íi

i:'#'iT}'ilT;lvozo magyatázatokal találjanak arra' mler,

.i',,tarsadalmt haladás,, erói.

Ez az egy\k"k" ; ;;;gmítoszok sziiletésének' Az ilyen leírások

cgyes konkrét orsza|ot nelatív tapasztalataiből tígy áttalánosítanak,

hogy az ilyesfajta ""?l'u*"f?'.n"'.oül? 'a!u,,uk, ei kevesebb váddal

kellien szembesijlni.' ili;;;;Jitikai szereplók olyan erókkel áll-

nuk szemben, u*.ry.r. ,,i.a,,yrtásuto., krvtil állnak", nem kell tt'bbé

mentséget t",u,,,itt?íorJj;,.". Á* a bukásalibik csak a torténet egy

részét jelentik. A J;;;k;;ugr. szolgáltatnak a iőIéti állam ellen-

ségei számár", h"gy;i;; ia"iáaa'"t"t jndítsanak (Drezner, 2000)'

A q'oba'izáciő, " .,óí.#;;;"Já"'isi "o"eked.és

vagy a válság valamely

99

ám nagyon magas a fiiggóségi szintjiik. Ezzel szemben az angolsziországok - kivéve Uj-Zélandot és az Egyesíilt Királyságot, de idetarz1klapán is - nagyon keveset koltenek, viszont alacsony a fiiggószintjiik. Azt mondhatjuk, hogy az utőbbí országok tudatos politiv áIasztás kovetkeztében nem folytatnak bókeztt politikát.

A legfontosabb ktivetkeztetés azonban ahhoz kapcsolődik,ebben az idószakban általában véve hogyan alakultak a bókeszintjei az oECD-ben. 1980 és 1998 kcizcitt az át'Iagos fiiggóségi szintaz OECD-országokban a népesség 17,8 száza|ékáről 22,8 száza|ékáraiazaz tobb mint 25 százaIékkal emelkedett. Amit a 4. táblázat elárul;az éppenséggel az, hogy a sziikségletek eme nagyfok ncivekedésétgy elégítették ki, hogy gyakorlatilag nem mődosult az oECD jőlétí

államok bókez ségének átlaga. A táblázatban szerepló országok k<izelfelében egyértelmrÍen cs<ikkent a színvonal, ám érde\es mődon a legko-molyabb csiikkentések azokban az országokban _ IJj-Zé|andon, Svéd.otszágban, és Hollandiában - tcirténtek, ahol a bókez(tség 1980-bana legmagasabb volt. Csak négy országban - Belgiumban, Írországban,}apánban, és Spanyolországban - voltak olyan jelentós cscikkentések,amelyek jÓval az OECD ellátásí színvonala alá sodorta őket. Ez egy.szer en nem elég ahhoz, hogy alátámassza azt az á|Iítást, míszerint haegy otszágegyre jobban ki van szolgáltatva a nemzetkozi gazdaságnak,akkor ez trendszerrien a jőlétikiadások csijkkenéséhezvezet. Az atényazonban, hogy a GDP száza|ékos arányában kifejezett jőléti kiadásokátlagosan 4 százalékos ncivekedése alapvetően változatlan szolgáltatásiszinteket produkált, bizonyítéknak tekinthetó annak a|átámasztásáta,hogy az oECD-államok mára elérték a jőléti állam bókezríségének ilymődon mért Íelsó határait.

KÓVETKEZTETÉsEK

E Íejezet fó célja azvo|t, hogy egy tobb orczágot feltjlelő iisszehasonlítővizsgálatfényébenmegállapítsa, vajon helytállő.e a,,lefelé tartő verseny,,hipotézis, vagy sem. Ha ennek a hipotézisnek van valami érvényessé-8e azon t l, hogy avizsgá|t idószakban néhány országban nehéz idókjártak, akkor ki kell mutatnia a kiadások cscikkentésével kapcsolatosvalami$en általános trendet, vagy azt - ami gyakorlatilag ugyanezenérvelés felhígított vá|tozata -, hogy volt valamilyen általános cscikkenés

9B

llalv, M. (1997):Welfare States under Pressure: Cash Benefits in Euro-

rr.rrrr welfare states over the Last Ten years. Journal of European

', rt r' i tt I P ol i c Y, 7 (Z), 24-59'

f flr,rttt'r, D. (2000): notio^ Feeders' Foreing Policv' 171 (Nov'-Dec')'

ír,l 70.

Ha t r i r ril,-Andersen, G' (1990) : Th e Thr e e W o rl d s of W el'f at e C ap it ali sm'

'l',,lity Press, Cambridge' t -,:

hr'rrru_Andersen, G. \t6g9\: social Fou_nd.ations of post-industriar

'"' ,' .'.,'i,j,,,.irr. oxford University Press, oxford'

ti:,r r.. rD, M. (1996): Th" ;;;"ih"i" M"ltl-. "lyelfare in social Europe'

Iuttrnal af Eutopean Social Policy' 6 (1\' 17-.37'

,,,, l,; i.;;'s. izoo o1' ea;"'iil* \*":1]: 1*"" to Economic Interna-

tionalization: strategies and outcomes.-tnf' w' scharpf "ig y A'

schmidt pa)t w'tliu "-a W*k in.the Open l'o:'T!: Y"!T:

ll: Diverse n.'po"Ju' to Co-*o" Challenges' Oxford Universtty

I'ress, Oxford, 597-645'

Itrrrrichs, K. (2001): Ele"fliants on thel{ove: Patterns of Public Pension

l(cform in oECD c"t""it"t' l" S' Liebfried' (ed'): Welfare State Fu-

tures' Cambridge Uiriversity Press' 9i*P:t9*"' 77-102'

K,rlzenstein, P. (1985): i'*oit Sior" in World Markets' Cornell Univet-

sitY Press, Ithaca, NY'lrt'lsev, J (1993): notti)g nacl( the State' Bridget Williams Books' Wel-

|ington. \ /4^n/\. t.-t^-,-^+in-nliznÍinnand,K,',;;;";;R' o. and Milner' H' V' (eds') (1996): Internationalization an

D ome stic P olitic s.cuáu.lag".universityTress, Cambridge.

trriesi, H. (1999):N"tJt" if'"i'lze of the Plblic Sector in Switzerland'

Rer:ue Suisse de Science Politique' 5 (2)' 106-109'

| ,,r rre, J.-E. (f SSS): fhe iliiic/Private Distinction in Switzerland' Reaue

Suisse de Sctence Politique' 5 (2)' 94-105'

Mishra, R. (1990): riu"i,|iÍo,, S'tate in Capitalist Society' University

of Toronto Press, Toronto'

oECD (1985) : Social i'i''"-'u"" 1960-1990: Problems of Growth and

C o n t r oI' O' gun"u;[nio' ntotlo-it Cooperation and Development'

t.lnPcTiiissrl : Histotical statistics' 1'g60-;'9Bg' Organization for Eco-

nomic Cooperation and Development'-Paris'

()ECD (1994)' N"* o.i;;;;o.,s Íor Social Policy. Social Policy studies,

12.

101

egyéb aktuáIis oka mind-mind egy legitimáci<ís leplet jelentenek iszámára, akik egyszerríen cscikkenteni kívánják az adőkat és a kisokat. Es h-a már meggyozték a dcintéshozőkat arről, hogy

"nincsa|ternatíva", és az állam már semmiképpen sem tud ellenáIlni aszemben fellépó nyomásnak, félig meg is nyerték a csatát' Ha a

"tart verseny,, komoIy lehetóség, akkor éráemes beszállni, méglnyakig. A válságmítoszok akkor bariánzanak, amikor mindkétÍelismeri, hogy a felelósség átpasszoiása kittínóen szolgá|ja érds egyikÍélsem kívánja megkérdójelezni az anekdotikus bízonyítékokamelyek állítőlag a|átámasztjáka nagyív trendeket. Mint ahogyanaÍejezet rámutat, amítoszgyáttás legjobb ellenszere a szisztematicisszehasonlít<j elemzés.

Fordíto tta Bumb erák Mdría

IRODALOM

Armingeon, K. (2001): Institutionalisíng the Swiss Welfare State. Inj.-E. Lane (ed.): The Swiss Labyrinth: Institutions, Outcomes and.Desing, Special issue of West European politics. Frank Cass, Lon-don,145-168"

Beaujot, R. and Liu, l. (2002) : Children, Social Assistance and Out-comes: Cross-national Comparisons. Discussion paper no. 01_20.Population Studies Centre, University of Western ontarío'

Boston, J. and Uhr, I. 0.996): Reshaping ihe Mechanics of Government.In F. Castles, R. Gerritsen, and J. Volwles (eds.): The Great Experi-ment: Labour Parties and public policy Transformation in Ausiraliaand Netu Zealand. Allen and Unwin, Svdnev, 4g_67.

Cameron, D. (1978): The Expansion of the public Economy: A Com_parative Analysis. American political Science Reaiezn, Ti (4), 1243_1261.

Castles, F. (1998): Comparatizte public policy: patterns of post_roarTran sfo r m ation. Edw ard Elgar, Cheltenham.

Clayton, R. and Pontusson, l. (1998): Welfare State Retrenchment Re_visited. Woild politics, 51 (1\,6T*9g.

100