A homo sapienstnem ülésre formálta az evolúcióBontsuk ki a címben szereplő állítást: az ember biológiai lény is, még

ha erről modern korunkban, mesterséges környezetünkbenhajlamosak is vagyunk olykor elfeledkezni. Biológiai valónk, a testünk

az emberszabású közös ember-őstől néhány millió évnyi evolúciósfejlődés során alakult olyanná, amilyen az ma.

írta: Sustik Ferenc

Az emberi lény számára története és szerves fejlődése szerint az egy helyben levés (statikus) testtartá-sai közül az állás és a fekvés a két legtermészetesebb. Evvel szem-ben az ülés, különösen egy gyo-mor-magasságban elhelyezkedő vízszintes asztallap melletti, hosz-szú órákon át tartó, és minden-napos gyakorisággal történő és ráadásul szinte mozdulatlan ülés történelme csak néhány évtize-des, viszont gyakorlása az elmúlt 1-2 évtizedben példátlan széles körben és sebességgel elterjedt. Az emberi életmódot illetően te-hát óriási változás zajlott és zaj-lik, amelynek egyik vetülete, hogy ülve élünk!

Átlagos történelmi ismereteim alapján azt gondolom, 200 évvel ezelőtt és annál korábban az em-berek csak napi 1-2 órát tölthet-tek egy helyben ülve. Nagyszüle-

ink korában pedig egy átlagember legfeljebb napi 3 órát töltött ülve különböző tevékenységei során. Ma viszont ennek a háromszo-rosa, sőt négyszerese sem számít kirívó mértéknek. És mi ez a 2 ge-nerációnyi, vagy akár 2 évszázad-nyi idő az evolúciós skálán?! És e rövid idő alatt vajon mennyire tudott a homo sapiens genetikai-lag és anatómiailag alkalmazkodni ehhez az új szokásához, a széken üléshez? Véleményem szerint sajnos csak csekély mértékben. Esély sincs az organikus alkal-mazkodásra ilyen rövid idő alatt. Az egyetlen lehetőség, hogy az ülést célzottan erre kifejlesztett eszközökkel tegyük… ha nem is egészségessé, de legalább kevés-bé ártalmassá! Igen, azt állítom, hogy ennek a korábban elkép-zelhetetlenül nagy arányú ülést gyakorló életformának mint kul-turális megszaladásnak a kapcsán

a homo sapiens reális célkitűzé-se csak az lehet, hogy egészsége romlását fékezze.

Mert noha székgyártásból él a cégünk, legjobb tudásunk szerint mégis csak azt tudjuk kijelente-ni, hogy nincsen elég jó székünk sem nekünk, sem más gyártóknak ahhoz, hogy a ma átlagos ülési időtartamra biztonsággal vállalni tudnánk az egészség megőrzését.

Az egyik vezető autógyártó elnö-két egyszer megkérdezték, hogy szerinte melyik a legjobb autó, mire ő azt válaszolta, hogy az új autó a legjobb. Ehhez a szemlé-lethez kissé hasonlóan, ha minket megkérdeznek, melyik a legjobb, legegészségesebb szék, akkor arra hitelesen csak azt felelhetnénk, hogy az, amelyikben kevesebbet ülnek.

4

Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy ülni muszáj. A jó ta-nács az, hogy ha már ülünk, akkor üljünk változatosan, annak érde-kében, hogy egy-egy testtartás ne rögzüljön, és ne okozzon később egészségügyi problémát. Akik so-kat ülnek és van rá lehetőségük, azoknak a változatos üléshez azt javasoljuk, váltogassák székeiket. Tehát legyen egynél több ülőal-kalmatosságuk, amelyek lénye-gesen különböző testtartásokra késztetik és abban tartják a tes-tüket. Például a klasszikus for-gószék mellett egy térdeplőszék, vagy egy nyeregszék, és akár egy álláskönnyítő (magasított vagy emelhető asztallal kiegészítve) is jól szolgálhatja a változatosságot.

Ha azonban reálisan nézzük, a többségünknek ma még az egyet-len jó szék is csak kivételes eset-ben áll rendelkezésére, nemhogy több jó szék. Ha az embernek egyetlen munkaszéke van, az ak-kor számít elég jónak, ha leülvén úgy érezheti, hogy ’beleül’ egy ké-nyelmes foglalatba és elzsibbadás, nyomódás, kényelmetlenség érzé-se nélkül meg tud feledkezni ar-ról, hogy éppen ül. Az olyan szék lehet alkalmas ilyen érzet kiváltá-sára, amely egyrészt a felhasználó testalkatának figyelembe vételével lett kiválasztva számára, másrészt sokféle módon állítható (magas-ság, dőlésszög, kartámla, rugózási erő, stb.) és ezáltal az adott tevé-kenységhez is igazítható. Ezeken kívül lényeges még az is, hogy a

szék a személyre szabás után is rugalmas maradjon, dinamikusan kövesse, illetve tegye lehetővé a székben ülő ember aktív mozgá-sát, és az önkéntelen, nem aka-ratlagos mikro-mozgásoknak is hagyjon teret.

Azon senki sem lepődik már meg, hogy a modern ember évszakon-ként, sőt egyes tevékenységeihez is különböző lábbeliket használ. Pedig néhány generációval koráb-ban, és azt megelőzően a többség számára az egyetlen cipő sem volt magától értetődő. És ma már az is magától értetődő, hogy a lábakat az átlagosnál erősebben igénybe-vevő tevékenységekhez, pl. futás-hoz, túrázáshoz speciális lábbelit hordunk. Az ergonomikus forgó-szék ehhez hasonlóan egy az em-ber fizikumát különösen igénybe vevő, megterhelő tevékenységhez kifejlesztett speciális eszköz.

Apropó eszközök. Az embert a többi élő lény közül kiemelő tulajdonságainak egyike az esz-közkészítés, másik pedig a fejlett kommunikáció és azáltal való kö-zösségszervezés volt, lévén tár-sas lény. A túléléséhez szükséges erőforrások megszerzésében az emberi faj használt először esz-közöket.

Az ügyes szerszámkészítési ké-pességgel létrehozott eszközöket a kommunikációs képesség révén az ember-ősök egymás között hatékonyan elterjesztették, majd

az eszközkészítőkhöz visszatérő kommunikáció újabb, még alkal-masabb eszközök létrejöttét segí-tette elő, és így tovább.

E két fő készsége és még néhány további mechanizmus által a ké-sőbbi homo sapiens olyan sike-resen alkalmazkodó fajnak bizo-nyult, hogy mára szinte a teljes természeti környezetet uralma alá hajtotta, miközben egyre maga-sabb szintű túlélésének minden aspektusát ezer és ezer eszköz szolgálja. És a kommunikáció ál-tal megteremtett civilizáció mint szervezettség ma már az egész bolygót összeköti. Populációnk (szerencsésebb) egyedei ma már bármikor, bármely területet il-letően igen részletes betekintést kaphatnak akár igen távol élő fajtársaik tevékenységét illetően, illetve átvehetik egymástól szoká-saik, eszközeik információját.

Az Antares ebben a civilizáci-ós rendszerben arra a feladatra vállalkozik, hogy e modernkori túlélés nélkülözhetetlen tárgyi feltételeinek egyikét, az ’ülőgé-pet’, vagyis a forgószéket bizto-sítsa az ülve dolgozók számára. Ezáltal vállalatunk célja, hogy a túlülés következtében felmerülő egészségügyi kockázatok csök-kentésére gyógyírként a széles nagyvilágból szállított hasznos információkkal, és megfelelő esz-közökkel szolgáljon.

forg

osz

ek.

hu

5

Az

története

Antares-csoport

írta: Szekszárdi Márta

Az 1990-es évek elején a rendszerváltás utáni kelet-európai piac hatalmas lehetőséget kínált a nyugat-európai befektetők számára. A másik oldalon pedig éppen úgynevezett „nemzetgazdasági érdek” volt a KGST-országok vezetői részére, hogy vegyesvállalatokat hozzanak létre a tőke-beáramlás biztosítása végett. 1991-ben két vállalkozó kedvű észak-itáliai fiatalember, Francesco Cosmi és Gabriele Briatti, amelyek közül az előbbi egy szép cseh lányt vett el feleségül, Itáliából Csehországba kezdett exportálni egyebek mellett irodaszékeket. Ennek kapcsán megalapították ott vállalkozásukat, amelynek nevét egy óriáscsillag, az Antares jól hangzó nevéről kölcsönözték. Francesco a cseh vállalatot irányította, Gabriele pedig az itáliai beszerzéseket. (Megj. Azokban az években Udine környéke volt az európai székgyártás központja, nagyságrendileg évi 40 millió darab szék kibocsátásával.)

Az üzlet jól működött, ezért az alapítók alig egy év múltán tovább léptek; úgy döntöttek, hogy Prága közelében egy kis kárpitozó üzemet hoznak létre, hogy helyi összeszereléssel biztosítsák még hatékonyabban az egyre növekvő kereslet kiszolgálását.

1993-ban az addig egységes Csehszlovákia két államra vált szét és evvel az Antares addigi belföldi vevőinek egy része egyik napról a másikra külföldivé vált. A szlovákiai vevőpartnerek kiszolgálá-sára ezért 2 éven belül, az egyik olasz unokatestvérrel megalakult a Pozsonyhoz közeli Somorján az Antares Eurotrade sro, amely nem sokkal később szintén helyi termelést alakított ki.

Az alapítástól eltelt néhány év múltán a vállalkozók arra a megállapításra jutottak, hogy cégük to-vábbi növekedését a helyi piac nem biztosítja, ezért a következő stratégiai terv született. Egyrészt meg kell hódítani a Csehországhoz közeli államok piacait, ahol a termékre igény van, és a piac még nélkülözi az agresszív konkurenseket. Másrészt saját alkatrészgyártást kell indítani, és a többi, Itáliából alkatrészt importáló székgyártóval szemben még versenyképesebben termelni.

Ezután a vállalat egyes szakmai részlege élére profi menedzsereket szerződtettek és egy új sebes-ségfokozatba kapcsoltak. 1994-ben Poznanban volt az első kiállítás, amelyen az Antares részt vett és ekkor kezdődtek az első exportszállítások Fehéroroszország, Oroszország, Lengyelország felé.

Gabriele fivére 1995. elején Magyarországon egy az egyetemről akkor kikerülő helyi fiatalember-rel, Olajos Tiborral közösen nyitott hasonló vállalkozást, Veneto 2000 Kft néven. (A társaság a gazdag olasz tartomány nevét vette föl, kiegészítve az akkor bűvösnek számító évszámmal.)

1996-ban megkezdődött a magasabb technológiai igényű, bőr kárpitozású főnöki székek gyártá-sa. 1997-ben indult előbb a műanyag székalkatrészek (támla- és ülésburkolatok) gyártása, majd 1999-ben az alapvető fém irodaszék alkatrészek (váz, mechanika, kioldó, stb.) gyártása, egy profi porszóró festőüzemmel együtt.

1998-ban az Antares Kolozsvárott is megkezdte működését és 2000-ben már ott is saját gyártást üzemeltetett. Jelenleg a cég Romániában piacvezetőként napi kb. 1000 szék előállításával szolgálja ki helyi és moldovai viszonteladóit. 2000-ben Szófiában megalakult az Antares Bulgaria Ltd., mely szintén meghatározó helyi szereplővé vált.

2008-ban a Balkán felé történő terjeszkedés céljával, a vajdaságbéli Zentán megalakult a szerbiai Antares. 2012-ben itt is egy saját kis összeszerelő üzem létesült, és annak révén, a válságot követő-en indult meg az ottani termelés, és azután a belgrádi kereskedelmi képviselet.

Az Antares International Group manapság több, mint 300 beszállítóval áll kapcsolatban a vi-lág különböző országaiban; belföldi piacain összesen kb. 2200 viszonteladó partnerrel működik együtt; export tevékenysége 12 további európai országra terjed ki; munkatársi létszáma megha-ladja a 300 főt; telephelyei összesen 35,000 m2-nyi gyártási- és raktárcsarnokkal működnek; a vállalatok összesített kibocsátása évi kb. 900.000 db szék, árbevételük 25 millió Euró összesen.

A vállalatcsoport a gazdasági válság ideje alatt a korábbi expanzió helyett azt a stratégiát követte és követi ma is, hogy a vállalatok működését optimalizálja, a szolgáltatási minőséget az adott pia-cokon a legmagasabbra fejlessze, valamint a felső-közép kategóriás irodaszékek szegmensében is kiépítse meghatározó piaci pozícióját.

7

PARTNERTALÁLKOZÓ, TERMÉKBEMUTATÓ

Budapest, 2014. március 12.

Antares

9

forrás: origo.hu

Ülni szeretünk, mert ülni jó! Ülünk a buszon, otthon a fotelban, és legtöbbet persze mun-kahelyünkön.

És nem gondolunk arra, hogy ennek a kényelemnek mekkora ára van.

Az ülés öl! Minél többet ülsz, annál kevesebb ideig élsz! Ezek drámai mondatok, de vajon igazak lehetnek? Nem ok nélkül merül fel ugyanis az emberekben ez a kérdés, lássunk tehát adatokat, felmérési eredményeket!

Ha naponta csak három órát ülnénk, két évvel tovább élhetnénk. Az ülő életforma olyan káros, hogy az orvostudományon belül külön terület foglalkozik a mozgásszegény élet-mód okozta tünetek kutatásával. A sok ülés növeli többek között az elhízás, a tüdőembó-lia, a stroke és a cukorbetegség kockázatát. Nem túlzás azt állítani, hogy korunk legújabb népbetegségéről van szó, aminek összefoglaló neve: ülésbetegség.

17 ezer kanadai felnőtt bevonásával készült egy 12 éven át tartó felmérés, ahol tanul-mányozták, a mozgásszegény életmód hogyan befolyásolja egészségüket. A résztvevők közül, akik a legtöbb időt, napi 11 órát vagy annál többet töltöttek ülve, 50 %-kal nagyobb valószínűséggel haláloztak el a kutatási időszak alatt azokhoz viszonyítva, akik náluk jó-val kevesebbet. Ez a különbség még akkor is megmaradt, ha az eredményt korrigálták az életkorral, a dohányzási szokásokkal, és a sportolással töltött idővel.

Ezen új kutatási terület egyik mérföldköve, hogy tudományosan is definiálták, mit jelent a mozgásszegény jelző. Eszerint mozgásszegény állapot jellemzi azt az embert, aki egy adott ébrenléti aktivitás során 1,5 metabolikus ekvivalensnél (MET) kevesebb energiát fogyaszt. Az 1 MET tehát oxigénszükségletet mér, azaz az alapanyagcsere energiaszükség-letét mutatja meg. Kalóriára lefordítva: ülő életmód jellemzi azt, aki félóránként csupán 30-38 kalóriát éget el.

Egy amerikai becslés szerint egy héten átlagosan 56 órát ülünk úgy, mint egy növény, egy helyben, mozdulatlanul. Amikor valaki hosszabb időt tölt ülve, az anyagcseréje lelas-sul. Az évmilliók során aktív életmódhoz alakult izmaink keringése a mozdulatlanságban lanyhul, így azok kevesebb kalóriát égetnek el. Csökken a zsírsavak lebontásáért felelős enzimek termelődése, ez növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Minél ke-vesebbet mozog valaki, annál kevesebb vércukrot használ fel a szervezete, nő a cukorbe-tegség kockázata. A depresszió is gyakoribb az irodai dolgozók körében: minél lassabb a keringés, annál kevesebb jó hangulatot biztosító hormon jut az agyba. A sok ülés megter-helést jelent a gerincre, különösen a gerinc alsó szakaszára.

És ez még nem minden, de ahhoz már elég információ, hogy fölkapjuk a fejünket és el-gondolkodjunk, mit tehetünk. Mert jó, ha tudjuk, hogy tehetünk valamit és tennünk is kell, hiszen ülni kell! Konkrét javaslatok a következő lapszámban.

Fektessünk hangsúlyt az ülésre!

$A valutaháborúés következményei

írta: Olajos Tibor

A 2008-ban kezdődött gazdasági válság – amely mára globális rendszerválsággá érett – egyik fontos aspektusára, a valuták háborújára szeretném felhívni a figyelmet.

Kezdetben csupán rövid lefutású hitel- és pénzügyi válságnak vélték a 2008 őszén elindult folyamatokat. Azonban a ban-kok csődhelyzete miatt leálló hitelezés a fogyasztás azonnali visszaesését hozta magával, és egy negatív spirálba került a reálgazdaság: a vállalatok eladásai zuhan-tak, emiatt elbocsátásokra kényszerültek, onnan növekvő munkanélküliség, csökke-nő adó bevétel, stb. származott.

A kormányok és jegybankok a nyuga-ti világban pénznyomtatással gondolták

megoldani a helyzetet, hogy ezzel a több-let pénzzel élénkítsék majd a gazdaságot. Azonban ez a pénzbőség nem ért el a re-álgazdaságba, hanem a pénzügyi szférá-ban maradt, és ez okozza azt a skizofrén helyzetet, hogy a tőzsdék újra szárnyalnak, korábbi rekordokat döntenek meg, mi-közben a GDP, a fogyasztás, a vállalatok kibocsátása visszaesik.

A pénznyomtatásnak ugyanakkor adódott egy másik fontos következménye is: a ja-pán, az angol és főleg az amerikai valuta fokozatos értékvesztése más országok pénzéhez képest. Ezzel a szándékos leér-tékeléssel az exportot kívánták elősegíteni, hogy versenyképesebbé váljon a termé-kük, és azáltal a saját iparuk, a világ többi

10

$nemzetének iparához képest.

Már 2010-ben, elsőként a brazil pénz-ügyminiszter jelentett ki, hogy a Fed-nek (USA jegybank) a QE politikája meg-indította a „valutaháborút”. Ezalatt azt értette, hogy a Fed arra késztetett szin-te minden országot, hogy megpróbálják gyengíteni a saját valutájukat, az export növelése érdekében. Amiatt volt dühös a brazil politikus, mert szerinte ez a lé-pés vészesen felerősítheti az inflációt az olyan feltörekvő piacokon, mint Brazília és destabilizálhatja az árfolyamokat.

Igaz, korábban, még a válság kitörése előtt, Kína tartotta mesterségesen alacso-nyan a valutáját, majd rögzítette a Jüan árfolyamát. Emiatt sok kritikát is kapott az USA-tól és a többi kereskedelmi part-nerétől, azonban az USA is ezt az eszközt vetette be 2009-től.

A feltörekvő, fejlődő országok (mint Bra-zília, Törökország, India, Indonézia, stb.) felvették a kesztyűt, és szintén elkezdték gyengíteni a valutájukat.

Ebből a folyamatból szinte csak az Euro-zóna és Svájc maradt ki, a német befolyás miatt (akik ahogyan egykor az erős már-kához, úgy most az erős Euróhoz ragasz-kodtak).

Néhány év elteltével, immár a 2014 év eleji események után láthatjuk e politika negatív következményeit. A szándékolt gyengítés sok fejlődő országban kicsú-szott a kontroll alól, és olyan nagymér-tékű leértékelést okozott, ami már magas inflációt gerjesztve a lakosság megélheté-sét veszélyezteti. Emiatt kamatemelésre kényszerültek a jegybankok, tovább nö-velve így a nemzeti adósságterheket. Mi-vel előbb-utóbb minden ország kénytelen csatlakozni a valutaháborúhoz, egy-egy ország csak átmeneti előnyre tehet szert a többiekhez képest. És amint Japán pél-dája mutatja, aki a legagresszívabb a Yen gyengítésével, nekik is csak rövid ideig

hozott gazdasági növekedést, utána pedig a bajokat súlyosbította. Végső soron így mindenhol a lakosság munkaereje, mun-kabére értékelődik le.

Milyen közvetlenebb következményekkel jár mindez akár ránk nézve, Magyaror-szágon, és a bútor ágazatban?

A pénzbőség bár még hivatalosan kimu-tatott inflációt nem okozott a világban, ugyanakkor a fontos ipari nyersanyagok és energiahordozók árának folyamatos növekedéséhez vezetett. Hiába stagnál az iparcikkek iránti kereslet, ennek ellenére az acél és a kőolaj (vegyipari termékek) ára növekszik, mint ahogyan a szállítások költsége is. Ez minden iparcikk, így töb-bek között az irodaszékek és alkatrésze-ik árának növekedését is magával hozta. Ráadásul ezek az árak amerikai Dollárban és Euróban emelkedtek. És a Forint is évről-évre kb. 3 %-kal gyengül.

Ez utóbbinak ugyanaz a háttere, mint föntebb említettük: a magyar gazdaság-politika is az export bővülését szorgal-mazza, ami legkönnyebben a fizetőesz-közünk gyengítésén keresztül érhető el. (Miután megoldást találnak a deviza hi-telesek problémáira, várhatóan tovább hagyják gyengülni a Forintot, amit a re-kord alacsony kamat is elősegít.)

Így Magyarország is bekapcsolódott a valutaháborúba, hogy megőrizze az ex-port-képességét, illetve gazdasága ver-senypozícióját a nemzetközi versenyben. Azonban a gyengébb Forint automati-kusan az importált termékek Forintban kifejezett árának folyamatos növekedését fogja okozni.

Zárszóként: csak remélhetjük, hogy a nemzetek közötti valutaháború megma-rad ezen a szinten, és nem jut eszébe sen-kinek, hogy a gazdasági háborút hideghá-borúvá, vagy netán igazi háborúvá hagyja elfajulni, mint arra a közelmúlt ukrajnai eseményei is figyelmeztetnek.

11

Forgószék:hanem termelőeszköz

nem bútor, Az ülőmunkát végző ember egészsége és ké-nyelme szempontjából nézve a széke a leg-fontosabb munkaeszköze. Az irodai munka-körökben már 1999 óta létezik szabályozás a számítógépes munkahelyek kialakítására – 50/1999. (XI.3) EüM rendelet –, mert az illetékes állami vezetés már akkor felismerte, hogy fontos az ülőmunkát végző emberek egészségének megőrzése. E szabályozás az akkori viszonyok közepette előremutatónak számított, ma már viszont csupán az elvár-ható minimumnak tekinthető, és aktualizálá-sa lenne időszerű.

A számítógépeknek a munkaszervezés, mun-kavégzés és kommunikáció terén betöltött szerepe forradalmi módon nőtt az elmúlt negyedszázadban, aminek következtében az emberek még sokkal nagyobb arányban és hosszabb időtartamban valamilyen széken és egy monitor előtt ülve töltik munkaide-jük, sőt, az ébren töltött idejük nagy részét. Ugyanezen negyedszázad alatt a komfor-tos és egészség-megőrzésre alkalmas – egy szóval ergonomikus – forgószékek terén is hasonlóan jelentős technikai előrelépések történtek.

Azonban a gazdasági válság miatt sok he-lyen, a vállalatok és a közintézmények köré-ben egyaránt, még a 15 évvel ezelőtti felté-teleknek sem felelnek meg teljes mértékben. Ennek oka részben forrás szűke, részben az ülőmunka feltételeinek és a munkahaté-konyságnak, valamint a hosszú távú egész-ség-megőrzés összefüggéseinek figyelmen kívül hagyása, vagy e tényezők alábecsülése. Az ülő eszköz jelentőségét a következő ha-sonlattal lehet jól szemléltetni: Egy személy-gépkocsinak mint az ember helyváltoztatását szolgáló eszköz-együttesnek a motoron, ka-rosszérián, futóművön kívül elengedhetetlen részét képezik az ülések is. Ehhez hasonló-an, a számítógépes munkavégzéshez, illetve a digitális dimenziókba való behelyeződés-hez az embernek mint biológiai lénynek egy megfelelő eszköz-együttesre van szüksége, amelynek a különböző informatikai eszkö-

zök mellett, nélkülözhetetlen részét képezi a forgószék, vagy még kifejezőbb szóval az ülőgép is.

Az ülve dolgozó emberek számára a jelen-leginél jobb, valóban ergonomikus ülőalkal-matosság biztosítása révén a következő célo-kat lehet egyidejűleg elérni:a) Jobb munkahelyi közérzet - az ember ha-tékonyabban termel, az egyéni (és vállalati) értéktermelés már rövidtávon gyarapodik.b) Egészségmegőrzés - középtávon a túl sok és rossz ülésből eredő problémák elmaradá-sa kevesebb hiányzást hoz és táppénzt visz, a vállalat hatékonyabban termel. c) Egészségmegőrzés - a társadalom egész-ségügyi ellátási (tb) kiadásai hosszútávon csökkennek, az általános egészségi (jóléti) színvonal emelkedik.

Ezek által az ergonomikus munkaszékek mint termelési és mint egészségmegőrzést befolyásoló eszközök egyénileg, gazdasá-gilag, társadalmilag egyaránt hasznos célt szolgálnak. Ennek megfelelően célszerűbb a munkaszékekre nem bútorként, hanem gépként, ülőgépként, sőt termelőeszközként tekinteni.

Olajos Tibor, Sustik Ferenc

Jáger István

Az Antares Hungary Kft. 2013 év elején egy fá-rasztva vizsgáló tesztelő gépet üzemelt be szék-gyártó üzemében. Azt valljuk ugyanis, hogy a tesztelés a tudás anyja, és nem az ismétlés, különös tekintettel, ha hibáról van szó. A tesztek segítségé-vel tudunk meggyőződni az új termékek és alkatré-szek főbb jellemzőiről, használatuk biztonságáról.

Ezen kívül a (vásárlói) felhasználói visszajelzéseket közvetlenül tudjuk ellenőrizni, és probléma esetén mind a vásárlók, mind pedig az alkatrész beszállí-tók felé tárgyszerű adatokat tudunk így közvetíteni.

A tesztelés tematikája:1. Igényfelmérés; a vizsgálat céljának azonosítása2. Tesztelés végrehajtása és nyomon követése - hibák rögzítése - tapasztalatok feljegyzése - dokumentálás3. Az eredmények kiértékelése, majd közreadása

E fárasztva vizsgáló tesztelő gépünket tárgyaló-székek, forgószékek tesztelésére egyaránt tudjuk használni, továbbá az egyes alkatrészeket (pl. láb-kereszt, görgők, gázlift, mechanika, karfák) is tud-juk ellenőrizni, vizsgálni.

Az ülőlapokat 10 kg-tól 160 kg-ig fokozat nélküli, tetszés szerinti terheléssel tudjuk tesztelni, a hát-támlákat pedig 10 kg-tól 60 kg-ig terjedően.

Mód van vizsgálni az ülőlapot és a háttámlát egy-szerre, de csak ülőlapot vagy háttámlát külön-kü-lön is, sőt az egyes alkatrészeket, pl. karfákat is külön.

A tesztelési adatok bevitele a tesztelő gép érintő-képernyős computerén történik, és az alábbi pa-ramétereket állítjuk be: terhelés, nyomóerő, ciklus hossza (ismétlések mennyisége), maximális nyo-móerő hossza és az egyszeri terhelés időtartama, terhelési hiba idő. A berendezés számlálja és rög-zíti a ciklusokat, jelzi és rögzíti a hibajelenségeket, törés esetén pedig automatikusan leáll.

A teszt végeztével a tapasztalatokat kiértékeljük, és azok függvényében fogalmazzuk meg a további teendőket, hogy végül mindenki megelégedésére szolgáló irodaszékeket készítsünk.

A fárasztvavizsgáló gép

13

14

A Fehér család tönkölykenyereCsaládunk öt tagjával igyekszünk egészséges élelmiszereket fogyasztani, köztük a tönkölybúzából készült kenyeret is. Ezt eleinte boltban vásároltuk, de bevallom, nagyon zavart a magas ára. Mivel édesanyám szakácsnő volt, és gyakran segédkeztem mellette a konyhában, gondoltam, én is kipróbálom a kenyérsü-tést. Mindig volt valami kelesztett kalács otthon, aminek az illata ellenállhatatlan volt! Korábban a rétes nyújtásra is vállalkoztam, gondoltam ez biztosan könnyebb lesz annál. És ha már kenyér, akkor legyen a lehető legjobb és legyen bio. Számomra nem nehézség, hanem inkább élvezet a kenyérsütés. Megesik, hogy hajnalban ébredek fel, és mire a család álmosan a konyhába kóvályog, a frissen sült, ropogós kenyér illata segíti az ébredést!

Hozzávalók:1 kg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt (legjobb a friss őrlésű)1 kg fehér (finom) tönköly vagy normál liszt 5 dkg élesztő5 dkg vagy 2 evőkanál só1 kiskanál cukorlangyos víz, amennyit a massza felveszmagvak tetszés szerint (kömény, len, napraforgó, de lehet dió és tökmag is)

Elkészítés:Egy edényben 3 dl langyos vizet a cukorral, az élesztővel és 3 kanál fehér liszttel elkeverünk. Hagyjuk fel-futni, kb. 5 perc. Ezalatt néhányszor megkeverjük.Közben egy nagy edényben összekeverjük a liszteket a sóval és a magvakkal.Amikor az élesztős keverék felhabosodott, összekeverjük a liszttel és annyi langyos vizet öntünk hozzá, hogy dagasztani lehessen. Pontos mennyiséget nem tudok mondani, mert a teljes kiőrlésű lisztek sok vizet felvesznek. Érdemes több lépcsőben adagolni, mert ha sok vizet teszünk, újra kell lisztet adni hozzá stb.Nem szükséges sokáig dagasztani, amikor leválik a kezünkről, már jó!Amikor elkészült a tészta, 1 órára, az 50 fokra előmelegített sütőbe tesszük.1 óra után kizsírozott tepsibe tesszük, és esetleg kukoricadarával meghintjük a tepsit.Közben a sütőt 180-200 fokra melegítjük.Én 4-5 cipót szoktam formálni a tésztából, mert szeretjük a kérgét. Be is vághatjuk a tetejét 2-3 centinként egy éles késsel, legalább 2-3 cm mélyen.Kb. 30 percig sütjük, majd a sütő aljára tesszük, 5 percre, maximális hőfokon, és megpirítjuk alulról.Ha van grill a sütőben, akkor felülre is tehetjük, hogy a teteje is megpiruljon, de óvatosan, mert hamar oda-ég! Így a kérge ropogós lesz, a belseje is megsül, de nem szárad ki.

Fehér Attila

Canton International Furniture Fair (CIFF) Canton, 2014. március 28. - április 1.A világ legnagyobb irodaszékekhez kapcsolódó kiállítása Kínában, ahol a készter-mékek mellett bemutatják az alkatrész kínálatot, az ehhez kapcsolódó nyersanyago-kat és azok megmunkáló berendezéseit.www.cantonfair.net

Salone Internazionale del Mobile Milánó, 2014. április 3-13.Bútoripari szakkiállítás elsősorban az olasz tervezők újdonságaival, melyek itt kerül-nek először bemutatásra, fontos szerepet biztosítva így ennek a kiállításnak.www.cosmit.it

Orgatec Köln, 2014. október 21-24.Az idei fő tematika: ’Modern Office & Facility’. Hogyan dolgozunk és élünk? Milyen követelményeket kell teljesíteni annak érdekében, hogy ideális munkakörül-ményeket teremtsünk? A munka teljes világa kerül bemutatásra!www.orgatec.com

Nemzetközi kiállítások

forgoszek.hu2014/1

Információk az egészséges ülés szempontjairól és eszközeiről az ülő embereket kiszolgáló szakmai közönség részére

IMPRESSZUMfelelős kiadó: Sustik Ferenc

fotó: Kovács István Pétergrafikai tervezés: Varsányi Anna

A címlapon az Antares Hungary Kft. ’Eszter’ koncept széke látható.

Szóeredet-fejtés

E kis magazin első lapjain szerepelnek a médium, közbenjáró, közvetítő és gyógyír szavak. Látszólag nin-csen egymáshoz közük. De valójában van, lássuk, miként, mert ez érdekes!Gyógyír: latinul a medicina jelenti a gyógyírt, gyógy-szert, amely közvetve a medicus (gyógyító, egészséges) melléknévre, végtére pedig a medeor, medéri = gyógyít, közbenjár jelentésű igére vezetődik vissza. Ez az ige két tagból tevődik össze: a med- gyök jelentése köz-tes, közép, míg az eo ige pedig azt jelenti megy, jár. A gyógyító tehát lényegében (a megelőző jelleggel történő) közbe lépés, közben járás képét eleveníti fel.Médium: ugyancsak a fent említett med- gyökből származik, a belőle képzett latin medium melléknév, amely a jelzett szó (talán instrumentum?) eltűné-sét követően vált önálló főnévvé, közvetítő eszköz jelentéssel. Manapság általában, és az itt hivatko-zott írásban is tömegközlési csatorna értelemben van használva.Közbenjáró: e szó latin tükörfordításának két tag-ja a fentebbiek szerint a med+eo; míg a közvetítő pedig ennek szinonimája. Ez az indoeurópai közös med- szótő a magyar köz- tővel feleltethető meg. A köz- finnugorkori szó, egyrészt ’a test közepe, két vég-pont közötti közép’ jelentéssel, másrészt ’személyeket, dolgokat egymástól elválasztó terület, térköz’ értelem-ben.A medicina és medium szavakat ugyan idegen erede-tűnek érezzük, de ugyanez a tő jelen van másutt is a nyelvünkben, anélkül viszont, hogy ott idegennek érzékelnénk, például a mezsgye (köztes határvonal), vagy a vármegye (közigazgatási terület) szavainkban.

f o r g o s z e k . h u