2

3

Fogyatékos személyek

a közszolgáltatás ügyfelei

Alapismeretek a gyógypedagógia és a közszolgáltatás

területéről

4

A kiadvány az EFOP-1.9.2-VEKOP-16-2016-00001 kódszámú „MONTÁZS PROJEKT- A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése” című kiemelt projekt keretében készült.

Szerzők

Albert Judit Bácskai Tünde

Békésiné Füvesi Ágnes Bokor- Bachák Györgyi

Csóka Eszter Farkasné dr. Gönczi Rita

Fejes Ildikó Gáti-Bőti Mariann

Kovács Zsuzsanna Némethné Varga Viktória

Rácz Zsuzsanna Simó Judit dr.

Simonics Benjámin Szemők Krisztina

Szilaj Zsolt Szőke József Tóth Mónika

Veress Éva Ilona

Szakmai lektorok

Gáti-Bőti Mariann Kovács Zsuzsanna Locsmándi Alajos Szulyák Eleonóra

Szerkesztő Farkasné dr. Gönczi Rita

Borítóterv Fülöp Tibor

Szakmai vezető

Kovács Zsuzsanna

Projektvezető Kun Gábor

Kiadja a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Dr. Tóth Tibor, ügyvezető ISBN 978-615-81447-3-5 A kiadvány ingyenes, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja! ©Szerzők, 2020 ©Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ., 2020

5

Tartalomjegyzék Bevezető ......................................................................................................................................... 6

1. Jelenségek a fogyatékosság témakörében ....................................................................... 7

1.1 Fogyatékossággal kapcsolatos szemléletek ................................................................. 8

1.2 Tapasztalati szakértők .................................................................................................... 10

2. Az egyenlő esélyű hozzáférés szemlélete .......................................................................... 12

3. Alapismeretek a fogyatékosságügy területéről ................................................................... 22

3.1 Alapismeretek a hallássérülésről .................................................................................... 23

3.2 Alapismeretek a látássérülésről ..................................................................................... 30

3.3 Alapismeret a mozgássérülésről ................................................................................... 40

3.4 Alapismeret a beszéd- és nyelvi fogyatékosságról .................................................... 47

3.5 Alapismeret az értelmi fogyatékosságról ..................................................................... 53

3.6 Alapismeretek az autizmus területéről.......................................................................... 62

3.7 Alapismeretek a pszichoszociális fogyatékosságról .................................................. 74

3.8 Alapismeretek speciális célcsoportokról ...................................................................... 80

3.8.1 Siketvak személyek ............................................................................................. 82

3.9 Alapismeret a speciális kommunikációkról .................................................................. 89

3.9.1 Könnyen érthető kommunikáció ........................................................................ 89

3.9.2 Augmentatív és alternatív kommunikáció ........................................................ 91

4. A közösségi lakhatás bővíti a közszolgáltatások ügyfélkörét ......................................... 101

5. Fogyatékos személyek a közszolgáltatásban ................................................................... 105

5.1 Fogyatékos személyek az egészségügyi ellátórendszerben .................................. 106

5.2 Fogyatékos személyek a bűnmegelőzés területén .................................................. 111

5.3 Fogyatékos személyek a közművelődés területén ................................................... 119

5.4 Fogyatékos személyek a közösségi közlekedésben ................................................ 129

Zárszó .......................................................................................................................................... 137

Mellékletek .................................................................................................................................. 138

6

Bevezető

A Fogyatékos személyek a KÖZszolgáltatás ÜGYfelei – Fogyatékosságügyi alapismeretek és a közszolgáltatásban megvalósuló néhány jógyakorlat bemutatása a közszolgáltatásban dolgozó szakemberek számára című kiadvány egy négy részből álló, szakmai információs csomag egyik eleme. Ahogy a címben is megjelenik, a fogyatékos emberek a közszolgáltatás ügyfelei, az ezekhez a szolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférésük, közügy. A fogyatékos emberek társadalmi befogadásának egyik alapvető pillére a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása. A nemzetközi és hazai jogszabályok, iránymutatások megteremtették az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának keretét. A MONTÁZS projekt megvalósíthatósági tanulmánya bemutatja, hogy a fogyatékos személyek információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférése területi és minőségi szempontból rendkívül egyenetlen és esetleges. Az ellátási rendszerben közvetlenül és közvetve résztvevő szereplők közötti kommunikáció és együttműködés nem teljes körű. A MONTÁZS projekt célja, hogy a fogyatékosságból adódó igényekre reagáló közszolgáltatások minősége javuljon és hozzáférhetőségük bővüljön a közszolgáltató és szolgáltató rendszerben dolgozó munkatársak fogyatékosságügyi ismereteinek bővítése, felkészítő programok kidolgozása és megvalósítása révén. A (köz)szolgáltatásokban dolgozó szakemberek számára széleskörű, naprakész és gyakorlati megközelítésű fogyatékosságügyi ismereteket átadó képzések kidolgozása és megvalósítása azért is feladata a projektnek, mivel ezeknek a képzéseknek az ismeretanyagai is támogatják az egységes szolgáltatási rendszer létrejöttét. A projekt operatív célja érdekében az NFSZK a közszolgáltatás különböző szegmensei számára, az egyes célcsoport saját továbbképzési rendszerén belül, a szükséges specifikációk megtartásával dolgozott ki képzéseket és az azokhoz kapcsolódó módszertani és ismeretterjesztő tartalmakat. A tananyagfejlesztés a TÁMOP 5.4.5. – "A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása" című – kiemelt projektben kidolgozott tartalmak felhasználásával készült.

Kézikönyvünk célja, hogy a közszolgáltatásban dolgozó szakemberek felkészítését szolgáló szakmai képzésekhez segédanyagként szolgáljon, összefoglalva a fogyatékosságügyi alapismereteket, és az alapismeretek megjelenésének szükségességét a közszolgáltatások különböző területein. A könyvben található tananyagtartalom az oktatók támogatása mellett, a képzések hallgatói és minden érdeklődő számára használható, mivel közérthető információkat tartalmaz az egyenlő esélyű hozzáférés, a sérülésspecifikus ismeretek megismeréséhez. A kiadvány gyakorlatias ismereteket mutat be, melyhez gazdagon kínál további kiadványokat, filmeket a képzések színesítéséhez. Minden fejezet végén önellenőrző kérdésekkel segíti az ismeretelsajátítás sikerességének felmérését.

7

1. Jelenségek a fogyatékosság témakörében Farkasné dr. Gönczi Rita, Szemők Krisztina

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés (EEH) biztosításának egyik alappillére az érintett célcsoport szükségleteinek ismerete és ezen ismereteknek a szolgáltatásokban való alkalmazása. Ennek alapján csak az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának gyakorlati módszereivel felvértezett szakemberektől várható el, hogy saját területükön hatékonyan támogassák a fogyatékos személyek önálló ügyintézését, a szolgáltatások igénybevételét. Az egyenlő esélyű hozzáférés kialakítása során a közszolgáltatás területén is nélkülözhetetlen a „Semmit rólunk, nélkülünk” elv alkalmazása. A fogyatékosságügy mélyebb ismerete nélkül, az alapvető együttműködést segítő, a gyakorlati helyzetekre alkalmazható módszerek és eszközök elsajátítása viszont segítséget jelent. Ezek hiányában az érintett személlyel, mint a szolgáltatás igénybe vevőjével csak nehezen vagy egyáltalán nem jön létre az együttműködés. Eszter, 29 éves siket asszony, évek óta ugyanahhoz a nőgyógyászhoz jár, akivel jelnyelvi tolmács segítsége nélkül biztonságosan kommunikál. Az orvosa Eszter hatására elvégezte az alapfokú jelnyelvi tanfolyamot. A babavárás időszakában a kontrollvizsgálatokon minden rendben volt, viszont a kiírt időpont előtt egy héttel megindult a szülés. Az orvosa nem tudott jelen lenni a szülésen betegség miatt, így egy idegen orvos érkezett, aki nem volt felkészülve a siket asszony fogadására és a szülés során az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Az osztályvezető főorvos azonnal jelnyelvi tolmácsot hív Eszterhez, amíg a tolmács megérkezik, az egyik ügyeletes nővért küldi be segítségként, aki a szájról olvasás biztosításával segíti Eszter információhoz jutását. András, 39 éves Down-szindrómás fiatalember, elvesztette az iratait, miközben önállóan utazott a tömegközlekedésben. A jegyellenőrök tovább irányítják a rendőrséghez. A jegyellenőrök nem ismerik a könnyen érthető kommunikációt, ami szükséges lenne ahhoz, hogy sikeres legyen az eligazítás. Az egyik utas kíséri el Andrást, aki a rendőrség felé megy és meghallotta a beszélgetést. A rendőrségen az egyik kolléga már részt vett egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával kapcsolatos továbbképzésen, így rövid, egy-egy információt tartalmazó mondatokban tájékoztatja Andrást, hogy jelentenie kell az ügyet a legközelebbi okmányirodában. András megérti a teendőket. A rendőrtiszt térképet rajzol Andrásnak, amelyen könnyen beazonosítható képjelzéseket alkalmaz. A tájékoztatás során folyamatosan kérdésekkel ellenőrzi, hogy András megértette-e a feladatát. Emma kerekesszékes értelmi fogyatékos hölgy, aki szeretné megtanulni az egyszerű ételek elkészítését. Évek óta sikertelenül próbálkozik a helyi művelődési háznál, hogy szervezzenek neki és sorstársainak speciális programot, mert a vezető kivitelezhetetlennek tartja a kezdeményezést. Pár évvel később a művelődési ház új vezetőt kap, és ezzel egy időben nyílik a városban egy egészségfejlesztési iroda, amely az egészséges táplálkozás megismeréséről tart foglalkozásokat. Emma kezdeményezi, hogy a foglalkozás programját, a művelődési házzal együttműködve, egészítsék ki ételkészítéssel. A két közszolgáltató összefog és olyan programokat szervez, ahol kerekesszékkel

8

megközelíthető a tankonyha. A programot megvalósító művelődésszervező szakember a tankonyha ismertetőjét, a foglalkozások receptjeit könnyen érthető kommunikációval elkészíti, a helyi értelmi fogyatékos személyek érdekvédelmével foglalkozó szervezet segítségével. Később a művelődésszervező a program során kidolgozott receptek könnyen érthető könyvét is elkészít, melyet Emma lektorál. Ernő, 34 éves vak fiatalember rendszeresen részt vesz az egyenlő esélyű hozzáférés szemléletét átadó képzéseken tapasztalati szakértőként. Szimulációs gyakorlatokat vezet, amely során saját életéről is beszél, mindig az adott képzés célcsoportjának a szemszögéből megvilágítva. Dolgozott már rendőrökkel, tűzoltókkal, egészségügyi és közművelődési szakemberekkel. Szereti, hogy a feladatokban a résztvevők maguk fedezik fel a szükséges technikák alkalmazása mellett a partneri viszony megtartásának szűk területét. Munkájának eredményeként a lakhelyén található művelődési ház látássérült fiatalok számára szervez irodalmi felolvasó délutánokat. A program egyenlő esélyű hozzáférésének sikeres megvalósítása érdekében Ernőt bevonták a megvalósításért felelős munkacsoportba, mint szakmai együttműködőt. A fogyatékos emberek társadalmi részvételének egyik megvalósulási feltétele a fogyatékos személyekkel kapcsolatos pozitív társadalmi szemlélet. Az egyenlő esélyű hozzáférés ott jelenik meg a gyakorlatban, ahol a jogszabályi háttér mellett a résztvevők szemlélete is ezt támogatja. Az együttműködéshez szükséges fogyatékosságügyi, kommunikációs ismeretek elsajátítása, azok alkalmazása - az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása mellett - az érintett személy kiszolgáltatottságát csökkenti, hogy a saját életét érintő kérdésekben, mint kompetens személy járjon el ugyanúgy, mint bárki más. A fenti példák kapcsán érdemes végiggondolni az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának eltérő formáit a környezet fogyatékossággal kapcsolatos szemlélete és az akadálymentes környezet kialakításához szükséges felkészültség tükrében.

1.1 Fogyatékossággal kapcsolatos szemléletek

A fogyatékossággal kapcsolatos társadalmi szemlélet az elmúlt évszázadban távol állt az elfogadótól. A morális modell látásmódja szerint a fogyatékosság az egyén problémája, amely egyben bélyeg, stigma. A megbélyegzett személy alacsonyabb rendűnek számít a nem fogyatékos átlaghoz tartozóknál. A fogyatékos ember élete a saját maga vagy a családja felelőssége. A fogyatékos emberek vagy a családjuk körében szinte rejtőzve, vagy szegregált (elkülönített) intézményekben éltek. Alapvetően - a medikális rehabilitációs modell mentén - a sérült ember az orvosi és egészségügyi ellátások passzív befogadója volt. A fogyatékosságra úgy tekintettek, mint az egyén olyan sajátosságára, amelyet betegség, sérülés, születési rendellenesség okoz, és alapvetően az orvosi kezelésnek köszönhetően

9

javulhat vagy szűnhet meg.1 A szakértői hozzáállás nem tette lehetővé, hogy az érintett személy, mint partner legyen jelen az őt érintő kérdésekben, hanem passzív befogadóvá vált. A II. világháborút követően a társadalmi szemléletet meghatározta, elismerte és elfogadta a sérülést, mint az emberi lét egyik normális formáját. Az ötvenes évektől az orvosi modellt felváltja a képzési modell, amely speciális oktatás, fejlesztés keretében a fogyatékos ember megkérdezése nélkül, jogi alapon törekszik a felmerülő hiányosságok kompenzálására.2 A hetvenes évektől megjelent a szolgáltatói modell, amely elérhető áron nyújt a kliens számára elfogadható szolgáltatásokat, mely által már körvonalazódik a társadalom azon szemlélete, hogy a sérült embert érdemesnek tartja a „beilleszkedésre”. A nyolcvanas évektől, többek között a fogyatékos emberek önérvényesítő mozgalmainak hatására a szükségleten alapuló modell ereszt gyökeret, amelynek jogalanya az állampolgár, akinek állapotából és helyzetéből adódóan eltérő szolgáltatásokra lehet szüksége. Az előző modellek mellett folyamatosan meghúzódott az egyén és a szociális környezet felelősségének kérdése. A hatvanas évektől a szociális modell már a fogyatékos embert a társadalmi kapcsolatainak elemeként értelmezi, és az egyéni felelősség mellett hangsúlyozza a környezet felelősségét a társadalmi részvétel akadályozottsága esetén. A fogyatékosság nem betegség, hanem állapot, amely önmagában nem, csakis a környezettel és az alkalmazkodási körülményekkel együtt értelmezhető. A fenti modellek mindig keretet adtak a fogyatékosság fogalmának és tárgyának, a fogyatékos személynek. Kérdésként merül fel a fent említett modellek által meghatározott keretek szükségessége. Könczei György és munkatársainak 2015-ös publikációja kitágítja a fogyatékossággal kapcsolatos szemléleteket és megmutatja azok komplexitását, melyeket a posztmodell fogalomkörébe helyez. A fogyatékosságtudomány számára e tekintetben fontos a többdimenziós megélés, melynek egyik eleme – a fogyatékossággal élő emberek tapasztalata, tudása mellett – a környezet szereplői által is megélt tapasztalatok közös platformja. „A szétesett fogyatékosságkép helyén új látás, új kép, új látásmód, új episztemológia van formálódóban. Inhomogén és patchworkszerű lesz ez, miként a mi gondolattérképünk is az volt.”3

1 Huszka Klára, Vízvári László (2014): Fogyatékos személy a családban. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, 19-21. 2 Kálmán Zsófia, Könczei György (2002): A korai rehabilitációs modellek kialakulása. in A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris Kiadó, Budapest. Letöltés: 2019.01.27., URL: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_a_taigetosztol/ch02s02.html 3 Könczei György, Hernádi Ilona, Kunt Zsuzsanna, Sándor Anikó (2015): A fogyatékosság fogalom alakváltozásai. in A fogyatékosságtudomány a mindennapi életben, Digitális Tankönyvtár, letöltés: 2019.01.27., URL: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_a_fogyatekossagtudomany_a_mindennapi_eletben/FM/sfmjs43g.htm

10

1.2 Tapasztalati szakértők A fogyatékosság fogalomkörének körül járása lehetetlen az érintett populáció és környezete tapasztalatának beépítése nélkül. Az egyenlő esélyű hozzáférés komplex biztosításának alapja továbbá az egyéni szükségletekre reagáló módszerek és eszközök biztosítása. A szükségletek autentikus megfogalmazásához olyan fogyatékos személyekre van szükség, akik hitelesen, a saját populációjuk szükségletét általánosan tudják artikulálni, a tapasztalataikat mások számára hozzáférhetővé tenni. „A tevékeny tapasztalati szakértő tisztában van fogyatékosságával, állapotával,

betegségével (pl. stroke), ennek lelki és fizikai terheit kezelni tudja. Tapasztalatait

személyiségének fejlesztésére tudja használni, valamint e tapasztalatokat úgy

tudja átadni, hogy a fogyatékosság szélesebb körben megérthető, el- és

befogadható legyen, elősegítve az integráció folyamatát a személyes kapcsolaton

keresztül. A tapasztalati szakértő olyan személy, aki érintettsége révén a saját

állapotának, életének tapasztalatait mások számára hitelesen, tanulságos

formában adja át, hogy azonosulni tudjanak vele, és ezáltal változást

indukáljon.”4

A tapasztalati szakértő igen széles szakmai területen támogathatja az integráció

és az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósulását, például tréningek, képzések

tartásával, szakmai tartalmak kidolgozásával vagy szakértéssel, felmérések

segítésével.

Hazánkban ma már sok ígéretes példával rendelkezünk a tapasztalati szakértői

tevékenységre, mint például az ELTE BGGYK által kidolgozott inkluzív

felsőoktatás módszertana vagy a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért

Közhasznú Nonprofit Kft. (mint a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai

Központ Közhasznú Nonprofit Kft. elődszervezete) MONTÁZS projektjének

keretében kidolgozott tapasztalati szakértő című 30 órás képzés. A 2018-ban

megvalósult képzésben a résztvevők ismereteket szereztek a tapasztalati

szakértői szerepekről, feladatokról, a kommunikáció alapjairól. Elkészítették a

saját előadásuk anyagát egy, egy szimulációs játék alkalmazásával (pl. látássérült

puzzle, totó a támogatott döntéshozatalról). A képzésen felkészült tapasztalati

szakértők később műhelymunka keretében összegezték tudásukat és

elkészítették a Tapasztalati szakértő a gyakorlatban című kiadványt, amely

összefoglalja a mintaprojekt módszertanát. Továbbá folyamatosan részt vesznek

trénerként a közszolgáltatásban dolgozó szakemberek felkészülését célzó

képzéseken, a TÁRS projekt keretében szervezett műhelyeken és más, az egyenlő

esélyű hozzáférést érintő ismeretnyújtó alkalmakon.

Példák Tapasztalati szakértői tevékenységekre

- Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit

Kft. tanúsítványt adó tapasztalati szakértő képzése megváltozott

4 Bernáth Borbála, Farkasné Dr. Gönczi Rita, Fülöp Tibor, Szabados Miklós, Szilágyi-Major Szilvia, Szemők Krisztina, Tantó András, Tóth Gábor (2019): Fogyatékos személyek a KÖZszolgáltatás ÜGYfelei, Tapasztalati szakértők a gyakorlatban, NFSZK, Budapest, p. 13

11

munkaképességű munkavállalók számára.

https://nfszk.hu/kiadvanyok/egyenlo-eselyu-hozzaferes-temajaval-foglalkozo-

kiadvanyok/tapasztalati-szakertok-a-gyakorlatban

- ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, ahol egyes szakokon inkluzív

felsőoktatás folyik tapasztalati szakértő oktatók együttműködésével.

https://tka.hu/tudastar/8910/egyutt-tanitunk--inkluziv-oktatasi-modszerek-a-

felsooktatasban

- Az érdekvédelmi szervezetek fogyatékos képviselői, mint tapasztalati

szakértők is tevékenykednek. Többek között az Értelmi Fogyatékossággal

Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének Együtt - Velünk

önérvényesítő csoportja. http://egyuttvelunk.onervenyesites.hu/

- Loványi Eszter a segítőkutyájával átélt saját tapasztalatait osztja meg a NEO

Egyesülettel érzékenyítő alkalmak formájában és a Kukuról készült

mesekönyvével.

- Rajnai Imola tapasztalati szakértőként tart előadást 2010 óta diszkalkulia

témában, támogat egy szakmai kutatást, valamint egy rövidfilmben mesél

tapasztalatairól. http://www.dyscalculiaport.gonczirita.hu/eletek/

Tapasztalati szakértők szimulációs gyakorlatot tartanak az NFSZK szervezésében megvalósult képzésen (2018)

A tapasztalati szakértőn keresztül válhatnak érthetővé, átélhetővé a

fogyatékosságügyet átszövő kérdések, felvetések. Nélkülük mindez távol marad a

társadalom többi tagjától és a különböző szakemberek által átadott tudás csak

elméleti ismeretként marad meg. Tőlük kapnak a fogyatékosságügyi ismeretek

arcot, hangot és saját élményt. Az egyenlő esélyű hozzáférés szemléletének

nélkülözhetetlensége velük együtt érthető meg.

12

2. Az egyenlő esélyű hozzáférés szemlélete Simonics Benjámin

Az egyenlő esélyű hozzáférés kérdéskörének vizsgálatakor fontos, hogy preventív szemlélettel közelítsünk a szakterülethez, az épített környezet és a szolgáltatások akadálymentessé tételéhez. Ennek kapcsán megkerülhetetlen téma az, hogy miben is rejlik a megelőzést támogató szemlélet, szemben az utólagos, akadályokat megszüntető megközelítéssel. Ennek fontos fogalma az egyetemes tervezés eszméje, melynek gyökerei a XX. század közepére tehetők, a skandináv országok élenjárásával. A fogalom és a tartalom tudományos (ergonómiai) alapokon nyugvó tervezésre irányul, amely által a tervezők már az alkotás fázisában törekednek arra, hogy lehetőség szerint minden felhasználói csoport eltérő szükségleteit az adott tárgy, eszköz, épület, szolgáltatás a lehető legjobban kiszolgálja, és az adaptációra ne legyen szükség. Mint oly sok területen, itt is az egyén életminőségének jobbá tétele, az egyéni szabadság, az önállóság nagyobb fokú megteremtése volt az elsődleges cél. Az Európa Tanács a 2001. február 15. napján elfogadott Tomari határozatban (Council of Europe, 2001) tette igazán ismertté az Egyetemes Tervezés (Universal Design) fogalmát. A határozat rövid esszenciája, az egyetemes tervezés alapelveinek az épített környezettel kapcsolatos összes szakma képzési tervébe történő bevezetése. A határozat - a fogalmi meghatározás mellett - a szemlélet képzésekbe illesztéséről, a szakemberek ilyen szemléletű oktatásáról rendelkezik. Teszi ezt azért, mert a preventív szemlélet által, amennyiben a mindenkori tervezői generáció alapértelmezésben eszerint alkotja meg környezetet, az minden felhasználó számára használható lesz. Ehhez azonban az egyetemes tervezés eszméjét az alapképzésekbe, a felsőoktatásba és felnőttoktatásba is be kell emelni. Pandula András építészmérnök és rehabilitációs környezettervező szakmérnök így fogalmazott: „Az Egyetemes Tervezés egy olyan stratégia, amely arra irányul, hogy a különféle környezetek és termékek mindenki számára a lehető legönállóbb és legtermészetesebb módon, adaptációk és speciális tervezési megoldások nélkül legyenek hozzáférhetők, megismerhetők és használhatók. A stratégia holisztikus megközelítése révén a különböző életkorú, testméretű és képességű használók igényeinek kiszolgálására törekedve, továbbá az emberi élet előre haladásával bekövetkező változások figyelembevételével elősegíti a fokozottan felhasználó központú tervezés irányába történő elmozdulást (Pandula, 2006)”5

5 Szentkatolnay Miklós, Gombkötő Andrea, Páter Tünde, Szauer Csilla (2011): Hogyan biztosítsunk a különféle közszolgáltatásokhoz egyenlő esélyű hozzáférést mindenkinek?, Gyógypedagógiai Szemle, 39(1), 59., URL: https://epa.oszk.hu/03000/03047/00052/pdf/EPA03047_gyosze_2011_1_057-067.pdf, letöltés: 2019.01.31.

13

Az egyetemes tervezés alapjaira építve napjaink korszerű fogalma az egyenlő esélyű hozzáférés (EEH), amely fokozatosan szorítja ki és értelmezi újra az akadálymentesítés fogalmát. Ez a komplexebb megközelítés évek óta megmutatkozik számos jogszabályban és irányelvben. Az egyenlő esélyű hozzáférés leginkább szemléletében mutat túl az akadálymentesítés szó- és fogalomhasználatán. Az EEH-t megérteni igen triviális dolog, csupán túl kell tekinteni a fizikai akadálymentesítés megvalósításán és hozzá kell rendelni a szolgáltatásokat, információkat, azaz a nem épített, nem tervezett tényezőket is. Tehát az EEH tartalmazza a környezet, a tárgyak hozzáférhetővé tételét és az ember által biztosított korszerű szemléletű szolgáltatásokat, információkat is. Az egyenlő esélyű hozzáférés fogalma, de leginkább jelentősége (néhol még akadálymentesítésnek nevezve) olyannyira elterjedt az elmúlt bő évtizedben, hogy fontos nemzetközi és hazai irányelvekben, jogszabályokban főszereplővé vált. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (2007) Az ENSZ a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv című dokumentum 9. cikkében nyilatkozik az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának ügyéről. Az egyezmény alapján a részes államoknak biztosítaniuk szükséges a fogyatékos emberek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz - beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket -, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz a hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken. Ez egyrészt a különféle akadályok és korlátok azonosítását, másrészt pedig ezek lebontását, felszámolását jelenti. (lásd: a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény) Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010-2020 1. Akadálymentesítés A fogyatékos személyeknek hozzáféréssel kell rendelkezniük a javakhoz, a szolgáltatásokhoz és a segítő eszközökhöz. Ugyanúgy biztosítani kell számukra a közlekedéshez, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést, mint az egészséges személyek számára. Az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015–2025.) szóló 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat 12. Hozzáférhetőség A hozzáférhetőséget érintő infrastrukturális és egyéb fejlesztések során továbbra is alapelvként szükséges kezelni a komplex akadálymentességet, amely a fizikai és info-kommunikációs elemek mellett magában foglalja a valódi hozzáférhetőséget biztosító szolgáltatásszervezési lépéseket is. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény Ez a jogszabályunk fontos példa arra, hogy a hozzáférhetőség megteremtésének számos eleme van. Tágabban értelmezve a jelnyelvi törvény lehetőséget ad arra, hogy a felhasználói célcsoport egyenlő eséllyel, hozzáférhetőséggel vegye

14

igénybe a szolgáltatásokat, igénybe vehessen speciális szolgáltatásokat és tegye ezt az állam által támogatva. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) Ez a többször módosított jogszabály rendelkezik legrészletesebben az épített környezet akadálymentességre vonatkozó követelményeiről. A jogszabály igyekszik műszaki szempontból, érthetően megfogalmazni azokat a szempontokat, amelyek az épített környezet kialakításánál alapvetőek és betartandóak. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXII. törvény „A fogyatékos személy számára – figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.” Az egyenlő esélyű hozzáférést a következőképpen fogalmazza meg a törvénymódosítás: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. Érdemes megemlékezni a komplex akadálymentesítés fogalmáról is, amely gyakorlatilag az épített környezet olyan teljes körű akadálymentesítését jelenti, ahol hangsúlyt fektetnek azon túl az érzékszervi fogyatékos emberek számára történő akadálymentesítésre (pl: indukciós hurok telepítése bizonyos típusú hallókészülék-használók számára, vagy megfelelő helyeken Braille feliratok alkalmazása), más kifejezéssel az info-kommunikációs akadálymentesítésre. A komplex akadálymentesítés az egyenlő esélyű hozzáférés fizikai, épített, telepített környezet hozzáférhetőségét hivatott biztosítani. Az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, a korábbiakból is kikövetkeztethetően, életünk minden szegmensében fontos és törekedni kell rá. Ugyanakkor kijelenthető, hogy tökéletes (mindenki számára egyaránt, teljes mértékben használható) akadálymentesség csak nagyon nehezen érhető el, gyakran a fizikai korlátok vagy a nagy forrásigény miatt nem valósul meg. A másik oldalról azonban szintén fontos megjegyezni, hogy sokszor apró változtatások, az emberek, szolgáltatók odafigyelése nagyban segítheti bizonyos felhasználók számára a hozzáférhetőség növelését és ezek nem feltétlenül járnak költséggel. Klasszikus példa, hogy a szájról olvasás esetén ne tegyük a szánk elé a kezünket és figyeljünk a fényviszonyokra, arcunk megfelelő megvilágítására, a beszélők közötti távolságra, hogy a hallássérült beszélőpartnerünk jól lássa a szánkat. De ilyen jó példa lehet, hogy munkahelyünkön úgy telepítjük a bútorokat, hogy elegendő szabad közlekedő folyosó maradjon egy kerekesszéket használó személy számára is.

15

A fizikai környezet egyenlő esélyű hozzáférhetőségének utólagos megteremtése igen költséges dolog, ezért az elmúlt években számos hazai és nemzetközi forrás párosult hazánkban a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésére. Sajnos, kijelenthető, hogy a rengeteg bevont forrás ellenére is jelentős hiányok vannak még a területen. Az azonban tagadhatatlan, hogy a kiinduló állapothoz képest nagy előre lepések történtek. Kiemelendő, hogy számos új fejlesztés esetén a projektek a „Semmit rólunk, nélkülünk” elv jegyében, szorosan együttműködnek az érintetteket képviselő szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, ennek pozitív hatása pedig megkérdőjelezhetetlen. Jó példa erre a budapesti 4-es metró kialakítása, ahol hosszas egyeztetések folytak a különböző szervezetekkel a hozzáférhetőség minél szélesebb körű megteremtése kapcsán. Új pályázatok jelenleg nem érhetőek el kifejezetten akadálymentesítési témakörben, azonban infrastrukturális beruházási, fejlesztési jellegű pályázati kiírásoknál a komplex akadálymentesítés megteremtése (fizikai és info-kommunikációs egyaránt) horizontális, kötelező szempontként jelenik meg. Az egyenlő esélyű hozzáférés szemlélete szerencsére napjainkban egyre jobban megjelenik a szolgáltatói oldalon is. Számos példát lehet felhozni arra, hogy egy-egy szervezet miként kívánja elősegíteni a jobb hozzáférhetőséget az általa nyújtott szolgáltatáshoz. Jó gyakorlat például, hogy a Kormányablakokban jelnyelvet ismerő kollégákat is alkalmaznak, akik eredményesebb segítséget nyújtanak az ügyintézés során a jelnyelvet használó érintettek részére. De érdekes és nagyon hasznos példa a Sziget Fesztivál is, ahol sok éve már számos szolgáltatást biztosítanak a speciális igényű felhasználók számára (kerekesszék vagy elektromos moped kölcsönzési lehetőség, fesztiválon belüli személyi segítés, akadálymentes táborhelyek kialakítása, támogató szolgálat, stb.). Itt is látható, hogy napjaink törekvése az esélyegyenlőség előmozdítására párosul a profitorientált szolgáltatással, amely által a több potenciális felhasználó nagyobb hasznot is eredményez. Ez esetben mindkét fél jól jár. Számos szervezet, intézmény egyre jobban felismeri, hogy a társadalmi felelősségvállalás számukra akár konkrét eredményt, hasznot is jelenthet. Így vizsgálva, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése mindenki számára hasznos és érdekelt intézkedés lehet. Nem szabad elmenni azonban a korábbi évek tapasztalatai mellett, amelyek átgondolása remélhetőleg még jobban előmozdítja a fejlődést ezen a területen. A teljesség igénye nélkül az alábbi tapasztalatok állapíthatók meg:

• Jelentős forrásbevonások történtek a közszolgáltatások akadálymentesítése területén, azonban még mindig nem hozzáférhető minden szolgáltatás.

• Az EEH kialakítását követően azok fenntartási költségei növekedhetnek és erre hosszú távon tervezni kell forrást (elég csak a hírekből sajnálatos módon elhíresült Ferihegyi repülőtér 1. termináljánál közlekedő vasúti megállónál található lift esetét megemlíteni, ami a szolgáltató hibáján kívül, a sorozatos meghibásodás miatt többletköltséget eredményez). Kisebb léptékben jól szemlélteti ezt a többletköltséget például a tömegközlekedési eszközökön jó esetben hallható tájékoztató szöveg, amely a látássérült emberek számára ad tájékoztatást, azaz elősegíti a használatot, a

16

hozzáférhetőséget. A megfelelő hozzáférhetőség megteremtése keretében, forgalmi változás esetén ezeket a hanganyagokat aktualizálni kell, és ez többletmunkával, többlet erőforrás bevonásával jár.

• A szakmai tudás hiánya jelentős volt a tervezők, illetve a kivitelezők körében. (ls.Tomari határozat) A tervező szakemberek részére egyre több tudás kerül átadásra az EEH megteremtésével kapcsolatban, de fontos, hogy a terveket megvalósító kivitelező szakemberek is alapvető információval, hozzáértéssel rendelkezzenek a miértekkel kapcsolatban. Sajnos láttunk már arra példát, hogy egy jól megtervezett, akadálymentes épület a tervezőasztalról lekerülve már nem minden funkciójában volt hozzáférhető. Például egy nem megfelelő irányba nyíló ajtó az akadálymentes mosdónál.

• A rendszerszemlélet erősítése. Számos esetben nem rendszerszerű a források bevonása, míg egy konkrét épületet megfelelően akadálymentesítettek, addig az oda való eljutás továbbra sem megoldott. Hiába hozzáférhető egy felújított épület, ha az előtte lévő gyalogút nem felel meg az alapvető akadálymentesítési szempontoknak. Ezáltal a hozzáférhetőség sérül és kihasználatlan marad az épület.

• Fontos tudatosítani, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, de legalábbis a komplex akadálymentesítés nem csak a fogyatékos emberek, hanem lényegesen nagyobb felhasználói kör számára hasznos (idősek, babakocsival közlekedő szülők, ideiglenesen beteg, ezáltal például mozgásukban akadályozott emberek vagy esetleg a különböző megértési nehézségekkel küzdők).

• Amikor az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséről beszélünk, akkor gyakran elfelejtjük, hogy nem csak a felhasználók, látogatók, szolgáltatást igénybe vevők számára fontos ez, hanem sok esetben bizony a munkavállalói oldalt is támogatja. Egy ügyfélszolgálaton a pult minkét oldalán meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy fogyatékos ember használhassa azt, azaz lehet valaki ügyfél, de lehet valaki munkavállaló is.

A fentiekből is látszik, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése milyen sokszínű, mennyi odafigyelést igényel és milyen hatalmas lehetőségek rejlenek benne. Sokszor annyira triviális, hogy észre sem vesszük, hogy egy kis energiaráfordítással mekkora eredményeket lehet elérni. Az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése számos diszciplínában, szakmában megfogható, ezért foglalkozni kell vele. Érdemes belegondolni, hogy az EEH biztosítása az épített környezet hány szegmensében releváns feladat. Rugaszkodjunk el a magasépítészettől, azaz a házaktól. Egy mindenki számára élhetőbb világban például a kertek (parkok), a tömegközlekedési járművek (és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra), a játszóterek (és bútoraik), a használati eszközök, de akár a különböző formatervezési területek megnyilvánulásai (például egy kézzel is kibontható csomagolások) is elősegíthetik az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtését. De hol is kezdődik az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése? Információ és információ …

17

Ahhoz, hogy bármilyen szolgáltatást hozzáférhetőnek nevezzünk, az első lépés, hogy róla az információkat teljes körűen és minden felhasználó számára elérhetően biztosítjuk. Mai világunkban ezek leginkább a weboldalakat jelentik, ahol az alapvető információkat el lehet érni. Fontos, hogy nem csak az itt megtalálható tartalmak legyenek hozzáférhetőek, hanem ha kapcsolódik hozzá fizikai környezet, akkor arról is adjon hasznos tájékoztatást a weboldal (például: http://pestimagyarszinhaz.hu/akadalymentesites/). Ha bármelyikünk szeretne elmenni egy eseményre, egy szolgáltatóhoz, akkor az egyenlő esélyű hozzáférés szemléletének szemüvegén keresztül meg kell tudni előzetesen, hogy érdemes-e egyáltalán nekivágni az útnak. Kevés annál kellemetlenebb helyzet van, mint amikor a kapu előtt derül ki valamiről, hogy mégsem lehet bejutni, használni az épületet. Ezért nagyon fontos a megfelelő tájékoztatáshoz jutás, annak hozzáférhető verziójában. A weboldalak akadálymentesítésére a World Wide Web Consortium (W3C) szervezet által meghatározott WCAG szabványok adnak iránymutatást. A WCAG 2.0 már ISO szabványként is fellelhető. Ez a szabvány három szintet határoz meg a weboldalak akadálymentességére vonatkozóan (A, AA, AAA). A legmagasabb, legszigorúbb és ezáltal legjobban megfelelő szint az AAA-s besorolás.

Akadálymentes Szemléletformálás - Magyar Turisztikai Ügynökség imagefilmje (30,5 perc) URL: https://www.youtube.com/watch?v=FsHc4VunKnI&pbjreload=10 Letöltés: 2019. január 30.

Az egyenlő esélyű hozzáférés eszközei: Az EEH-t a fenti megközelítés alapján számos megoldás segíti. Az alábbi kategóriákat a könnyebb csoportosítás és megjegyezhetőség miatt érdemes megismerni. Számos más csoportosítás létezik, és a listák elemei adott esetben több csoportba is sorolhatók. A listák tartalma inkább gondolatébresztő jellegű. Az EEH a fizikai megvalósításban (beépített környezeti elemek)

• Rámpák • Felvonók (fontos, hogy az irányító felület taktilisan értelmezhető legyen és

a lift hangjelzéssel jelezze a pozícióját) • Vezetősávok • Akadálymentes mosdó helyiségek • Korlátok • Megfelelő szélességű és nyitási irányú ajtók • Csúszásmentes és csillogásmentes járófelületek • Csendes szoba (ingerszegény, nyugodt környezetet kínál autista emberek

számára) • Színkódolás a helyiségek vagy például emeletek között (pl.: földszint

fehérszínű fal, első emelet zöldszínű fal, második emelet kékszínű fal, stb.) • Alacsonypadlós járművek

18

Az EEH technikai jellegű támogatása • Képernyő tartalmat felolvasó programok (pl: JAWS) • Indukciós hurok • Síkírást felolvasó szkenner • Biztonsági rendszerek (olyan vészjelzőrendszer, amely egyszerre ad hang

és fényjelzést is) • Speciális kommunikációs segédeszközök (augmentatív és alternatív

kommunikációt használók számára) pl.: kommunikátorok, kapcsolók, fej- vagy szemvezérléssel működtetett számítógépek

EEH az információhoz jutás területén

• Weboldal (nem csak látássérültek számára fontos a hozzáférhetőség megteremtése, a honlapokon a tartalmak jelnyelvi verziójának elhelyezése, könnyen érthető tartalmak elhelyezése is ajánlott)

• Irányítótáblák (megfelelő tájékozódás elősegítése) • Piktogramok • Egységes grafikai rendszerek • Hangos térképek • Tapintható térképek

EEH a szolgáltatási oldalon:

• Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás • Audio-narrációs szolgáltatás (vizuális ingerek hanggal történő narrálása,

pl: színházi audio-narráció, múzeumi tárlatvezetés audio-narrációval támogatva) https://www.nfszk.hu/szolgaltatasok/audio-narracio

• Feliratozás • Könnyen érthető kiadványok készítése • Vakvezető-, segítőkutya

Érdekes továbbá megvizsgálni, hogy mely szempontok generálhatnak esetleges ellentéteket az egyenlő esélyű hozzáférés tekintetében. Ilyenek például az alábbiak:

• Az élet védelme, menekítési útvonalak, tűzoltósági, tűzbiztonsági szempontok.

• Műemlékvédelmi szempontok (igen nehéz és korlátozott változtatást engedélyeznek általában a műemlékvédelmi hatóságok az utólagos akadálymentesítés megvalósítására).

• Földrajzi adottságok.

Kommunikátor, forrás: www.nfszk.hu

Tapintható térkép, forrás: www.akadalymentesites.hu

Könnyen érthető kommunikációval készült (KÉK) kiadvány, forrás: https://nfszk.hu/kiadvanyok/ertelmi-

fogyatekossag-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/fogyatekossag-es-bantalmazas

19

Ezen felül szintén érdekes elgondolkodni azon, hogy az eltérő célcsoportok eltérő igényei milyen ellentétes hatást gyakorolhatnak. Azaz van, ami valakinek segítség, míg ugyanaz esetleg valaki másnak hátrány vagy nehézség:

• Triviális példa a süllyesztett járdaszegély, amely kerekesszékes személyek számára segítség, azonban fehérbotot használók számára kevésbé teszi érzékelhetővé a járda és az úttest határát, így számukra inkább veszélyt jelent.

• De ilyen ellentmondást bemutató példa lehet a hangos, erős fényjelzéssel bíró vészjelző rendszer riasztása is. A hallás- vagy látássérültek ezek segítségével észlelik a veszélyt, azonban előfordulhat, hogy egy autista személy ezekre az erős ingerekre rosszul, pánikkal reagál.

A fenti rövid áttekintés bepillantást nyújt abba, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése mennyire sokrétű, milyen sok szakterület együttműködését feltételezi. Tudta-e?

• Van akadálymentes betűtípus, illetve akadálymentes tipográfia. • Nem csak vakvezető kutyák vannak, hanem segítőkutyák is (különböző

jelzőkutyák, mozgáskorlátozott, autista vagy más fogyatékos személyek számára segítséget nyújtó kutyák).

• Több bútorgyártó is tervez „akadálymentes” bútorokat, például emelhető asztallappal ellátott asztalt.

• Számos tapintható múzeumi tárlat került már megrendezésre hazánkban.

Néhány rossz példa (azaz sajnos láttunk már olyat, amikor a szándék megvolt, de mégsem sikerült…):

• Plexilap mögött elhelyezett Braille kiírás. • Falnak vezetett vezetősáv. • Telepített indukciós hurok színházban, amit sosem kapcsolnak be, mert

nem tudják mire való. • Raktárnak használt akadálymentes mosdóhelyiség.

Saját élményű gyakorlat 1) Amikor hiányzott az egyenlő esélyű hozzáférés

a gyakorlat célja Az egyenlő esélyű hozzáférés hiányának megélése

előkészületek, szükséges eszközök

A csoporttagok körben ülnek.

időigény 20 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők felidéznek olyan momentumokat, amikor ők is megtapasztalták a hozzáférhetőség hiányát.

munkaforma közös megbeszélés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Az egyenlő esélyű hozzáférés mely eleme sérült a megvitatott helyzetben? Hogyan lehetett volna biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést?

20

2) Egyenlő esélyű hozzáférés projekt

a gyakorlat célja Az egyenlő esélyű hozzáférés eszközrendszerének teoretikus alkalmazása

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők 4-5 fős csoportokba rendeződnek. Megkapják egy rendezvény képét (pl. esküvő, koncert).

időigény 30 perc

a gyakorlat leírása A kiscsoportok megtervezik a kép alapján szervezendő rendezvény egyenlő esélyű hozzáférését. A tervezetet bemutatják egymásnak.

munkaforma kiscsoportos ötletelés, tervezés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Megvalósult-e az egyenlő esélyű hozzáférés fizikai és info-kommunikációs tekintetben?

Ajánló Kiadvány

- Palkovics Rozália és mts. (2015): „Segédlet” a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez (szerk. Pandula András), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, URL: https://www.nfszk.hu/kiadvanyok/egyenlo-eselyu-hozzaferes-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/segedlet-a-kozszolgaltatasokhoz-valo-egyenlo-eselyu-hozzaferes-megteremtesehez, letöltés: 2020.02.11.

- Az NFSZK elődszervezete által kiadott, a TÁMOP 5.4.5 „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása” megnevezésű kiemelt projekt keretében létrehozott Kézikönyv – Az akadálymentesség és egyetemes tervezés műszaki-tervezői szempontjai, követelményei kiadvány – 2008

Szolgáltatás

- Akadálymentességi felmérés: https://www.nfszk.hu/szolgaltatasok/akadalymentessegi-felmeres

- Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont: www.etikk.hu - https://www.nfszk.hu/kiadvanyok/egyenlo-eselyu-hozzaferes-temajaval-

foglalkozo-kiadvanyok/konferenciak-rendezvenyek-szabadidos-programok-utmutato-az-egyenlo-eselyu-hozzaferes-biztositasanak-szakmai-szempontjaihoz

- https://www.nfszk.hu/kiadvanyok/egyenlo-eselyu-hozzaferes-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/szinhazi-eloadasok-utmutato-az-egyenlo-eselyu-hozzaferes-biztositasanak-szakmai-szempontjaihoz

21

Önellenőrző kérdések

1) Soroljon fel 10 olyan eszközt, szolgáltatást, amelyek az egyenlő esélyű hozzáférést segíthetik!

2) Gyűjtsön össze 5 szakterületet vagy szakmát, ahol konkrét feladat az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése!

3) Mondjon példát az egyetemes tervezés során a különböző célcsoportok számára alkalmas megoldásokra és a célcsoportok eltérő szükségletei miatt adódó nehézségekre!

Felhasznált irodalom Palkovics Rozália és mts. (2015): „Segédlet” a közszolgáltatásokhoz való egyenlő

esélyű hozzáférés megteremtéséhez (szerk. Pandula András), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, URL: https://nfszk.hu/kiadvanyok/egyenlo-eselyu-hozzaferes-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/segedlet-a-kozszolgaltatasokhoz-valo-egyenlo-eselyu-hozzaferes-megteremtesehez , letöltés: 2020.01.31.

Pandula András (2006): Az Egyetemes Tervezés. Tervezési stratégia a társadalmi részvétel és egyenlő jogok biztosítására. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest.

Szentkatolnay Miklós, Gombkötő Andrea, Páter Tünde, Szauer Csilla (2011): Hogyan biztosítsunk a különféle közszolgáltatásokhoz egyenlő esélyű hozzáférést mindenkinek?, Gyógypedagógiai Szemle, 39(1), 57-67., URL: https://epa.oszk.hu/03000/03047/00052/pdf/EPA03047_gyosze_2011_1_057-067.pdf, letöltés: 2019.01.31.

22

3. Alapismeretek a fogyatékosságügy területéről Farkasné dr. Gönczi Rita

Mi a fogyatékosság? Illyés Sándor megfogalmazásában a „biológiai állapot megváltozása, a testi, idegrendszeri tulajdonságterületek körében fennálló visszafordíthatatlan sérülés, károsodás, defektus.”6 A fogyatékosság a gyógypedagógia alapfogalma. A jelenleg a gyógypedagógia területén alkalmazott klasszifikációs rendszer alapján a fogyatékosság: „a károsodásokat, a tevékenység akadályozottságát és a részvétel korlátozottságát felölelő gyűjtőfogalom. Egy kóros egészségi állapotú egyén, valamint kontextuális (környezeti és személyes) tényezők közötti kölcsönhatás negatív oldalát jelöli meg.”7 A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § (a) bekezdése értelmében fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. A definíció meghatározza a jelenséget, de nem mutat rá a jelenséggel kapcsolatos külső tényezők felelősségére. A World Health Organisation (WHO) paradigmaváltása alapján, fogyatékosság esetén a károsodás következtében kialakuló akadályozottság egyszerre személyes (egyéni) és környezeti (társadalmi) szinten jelenik meg. A fogyatékosság tehát viszony és érték, amelytől függ, hogy a jelenséget fogyatékosságként értelmezi egy adott társadalom vagy sem. A közszolgáltatás egyenlő esélyű hozzáférése biztosításának egyik alaptézise, hogy a fogyatékosság egy állapot, amelyben az általa indukált akadályozottságot vagy társadalmi részvételt nagymértékben befolyásolja az egyén és környezete. Tehát a fogyatékos személy és környezete az egyenlő esélyű hozzáférés tekintetében szoros egységnek tekinthető. Nem várható el a fogyatékos személytől, hogy egyedül ő alkalmazkodjon a környezetéhez, hanem a környezet aktivitása és szükségszerű átalakulása is nélkülözhetetlen az érintett személyek és a fogyatékosság ismeretében.

A következőkben bemutatásra kerülnek sérülésspecifikus kategóriák és

jellemzőik, mely jellemzőket módosíthat a sérülés mértéke, az egyén

személyisége, a környezet és egyéb társuló fogyatékosság, betegség megléte.

Ez alapján nem beszélhetünk általában pl. a hallássérülésről, látássérülésről,

mozgássérülésről, minden általános információ óvatos kezelést kíván a

stigmatizáció elkerülése érdekében.

6 Illyés Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai. In: Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest. 25. o. 7 Egészségügyi Világszervezet (2004): FNO ‒ A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. OEP-ESZCSM, Medicina Könyvkiadó, Budapest.

23

3.1 Alapismeretek a hallássérülésről Kovács Zsuzsanna

Eset: Cochlearis Implantációt (CI) viselő siket fiatal hölgy, aki már két humán diplomával rendelkezik, jelenleg doktori iskolát végez és a doktori dolgozatához interjúkat készít. A CI-hez kapcsoltan hallókészüléket visel, amely a beszédértést és a környező hangok érzékelését is segíti. Az interjúkra visz magával jelnyelvi tolmácsot is, azonban tőle is orális tolmácsolást, azaz a számára könnyen leolvasható artikulációs tolmácsolást kéri. Az interjú egy kisebb magánszállodában zajlik a hotel kommunikációs vezetőjével, aki a siket hölggyel egykorú, harmincas évei elején járó hölgy. A hotelt vezető hölgy a megérkezésekor folyamatosan a tolmácshoz beszél, hogy „kérdezze meg” mit és hogy szeretne a siket doktorandusz. A tolmács többször is jelzi, hogy kérdezze közvetlenül az érintettet. Végül úgy helyezkednek el egy asztal körül, hogy a beszélgetők egymással szemben ülnek le, a tolmács a halló hölgy mellé ül, szembe a kliensével. Az egyik pincér megkérdezi tőlük, hogy mit kérnek, de csak azt hozza ki végül, amit a főnöke kért. A siket hölgy megkéri, hogy húzza be a függönyöket a nagy ablakok előtt, mivel erős napfény tűz be, ami az üvegen még csillog is, így nem tud szájról olvasni. A tolmács jelzi, hogy rendkívül zavaró az étteremben szóló erős zene, sőt a többi vendég beszélgetése, az edények zaja is, így átülnek egy csendesebb helyre. Az interjúalany zavarban van, folyamatosan nevetgél, kezét a szája elé tartja és gyorsan, hadarva beszél. A tolmácsnak rendszeresen meg kell ismételnie a válaszait, ill. több esetben segítenie kell, hogy értelmezni tudja a siket hölgy kérdéseit. Bár megérti a kérdező kicsit furcsa kiejtését, de értelmezni a kérdéseket csak nehezen tudja, nem a kérdésekre válaszol. Az interjú végén meglepődve veszi át az ajándékkönyvet a siket hölgytől. Amikor az elmondja neki, hogy ezt a mesekönyvet ő írta, akkor elkezd személyes kérdéseket is feltenni, melyekből látszik, hogy számára hihetetlen, hogy egy siket ember önálló életet él, diplomákat szerez és doktori iskolát végez. Mivel a beszélgetés privát részében a kérdezett olyan információkat mond el, melyek ellentmondanak a korábban elhangzottaknak, a doktorandusz a tolmácsot kérdezi meg, hogy mi a véleménye, melyik állítás lehet az igaz. A tolmács erre nem adhat választ, csak szubjektív benyomásait mondja el a hölgyről kliensének és átadja számára az interjú közben készített jegyzeteit, illetve ellenőrzi az interjú hangfelvételét, melyet egy feliratozó kolléganő fog legépelni a siket hölgy számára.

Definíció „A hallássérülés a hallószerv valamely részének veleszületett vagy szerzett sérülése, illetve fejlődési rendellenessége, mely az éptől eltérő hallásteljesítményt eredményez.”8

8 Harangozó Judit és mts. (2014): Célcsoportok bemutatása. Szakmai anyag foglalkozási tanácsadók részére. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, p.6

24

“Annak alapján, hogy a hallássérülés a hallószerv mely részének károsodása eredményeképpen jött létre, vezetéses, idegi, illetve kevert típusú hallássérülés különböztethető meg.”9

“A hallássérülés gyógypedagógiai fogalma elsősorban a beszédértéshez szükséges hallásterületen közepes vagy annál súlyosabb fokú nagyothallást, siketséggel határos vagy siketségnek diagnosztizált hallásveszteséget jelent. Más megközelítésben a hallássérültek pedagógiája a hallássérült kifejezést olyan halláscsökkenésre alkalmazza, amelynek következményeként a beszédfejlődés nem indult meg, vagy a beszéd oly mértékben sérült, hogy a beszéd megindításhoz, korrekciójához speciális beszédfejlesztő módszerek alkalmazására van szükség. (Farkas, 2000.)”10 “A hangerő csökkenés érzékelése szempontjából a következő kategóriák állíthatók fel a főbb beszédfrekvenciákon mért hallásveszteséget alapul véve:

- enyhe nagyothallás: 25 - 40 db hallásveszteség; - közepes nagyothallás: 40 - 60 db hallásveszteség; - súlyos nagyothallás: 60 - 90 db hallásveszteség; - átmeneti sáv a súlyos nagyothallás és a siketség között: 90 - 110 db

hallásveszteség; - siketség: 110 db felett.”11

A hallásveszteség mértékének és a beszédmegértésnek az összefüggései:

- enyhe fokú nagyothallás esetén a távoli, illetve a halk beszéd okozhat nehézséget.

- a közepes fokú nagyothallás esetén már a társalgások során is szükséges a beszélő megértéséhez, hogy az érintett lássa a beszélő száját, mivel a megértés csupán 50% körüli érték. Ebben az állapotban a hallókészülék használata szükséges.

- a súlyos nagyothallás esetében csak a közeli, nagy hangerejű beszéd megértése, illetve a környezeti zajok felismerése lehetséges. A beszédértés készülékhasználat nélkül nem lehetséges.

- a siket személyek már csak rendkívül erős zajokat, hanghatásokat érzékelnek, de ezek is inkább vibrációs érzékelések. Kommunikációjuk elsősorban a vizuális csatornákra - szájról olvasás, jelnyelv, írás, képek - épül.

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény kimondja, hogy hallássérült az a személy, aki olyan siket vagy nagyothalló, aki kommunikációja során a magyar jelnyelvet vagy valamely speciális kommunikációs rendszert használja, illetve siketvak személy az az egyidejűleg hallás- és látássérült személy, aki kommunikációja során speciális kommunikációs rendszert használ.

9 Harangozó Judit és mts. (2014): Célcsoportok bemutatása. Szakmai anyag foglalkozási tanácsadók részére. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, p.7 10 Farkas Miklós, Perlusz Andrea (2000): A hallássérült gyermekek óvodai nevelése és oktatása (in Illyés Sándor szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek, Bp.) 11 Harangozó Judit és mts. (2014): Célcsoportok bemutatása. Szakmai anyag foglalkozási tanácsadók részére. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, p.12

25

Ajánlott megnevezések - hallássérült - nagyothalló - siket - későbbi életkorban megsiketült - minimális nyelvi kompetenciával

rendelkező

Kerülendő megnevezése - süketnéma - siketnéma - néma - süket

Általános jellemzők - beszéde nem vagy csak nehezen érthető, furcsa a kiejtése; - az információ megértéséről adott pozitív visszajelzés nem mindig egyezik

cselekedeteivel; - sokszor visszakérdezhet; - a megszokottól eltérő megfogalmazásokat, kifejezéseket használ, szóban és

írásban agrammatikusan fogalmaz; - bizalmatlan lehet, a megnyilvánulások többségét saját magára veheti,

kisebbségi érzései lehetnek; - több idő szükséges a kommunikációhoz, érdemes többször megbizonyosodni

arról, hogy valóban megértette a közlendőnket; - információhiány, félinformációk, illetve félreértelmezett információk jellemzik

tudását; - írásban szívesen kommunikál, de csak rövid információcsere esetén; - türelmetlenség, agresszív viselkedés megjelenése, amennyiben akadályozott

a kommunikáció; - kiszorulás a mindennapos társalgásokból, közös programokból, amely

izolációhoz, elmagányosodáshoz vezethet; - sorstársközösségben, jelnyelvhasználók, kommunikációjukban figyelmes

személyek iránt túlzott bizalom megjelenése; - kommunikációja nyílt, gondolatait, érzéseit nyíltan közli; - jelnyelv használata estén a képi gondolkodás, a siketkultúra jellemzi

viselkedését.

Vezeték nélküli mobil indukciós hurok

Bellman fényjelző rendszer

26

Együttműködés hallássérült személlyel - ajánljunk fel írásos kommunikációt; - biztosítsunk jelnyelvi tolmácsot (a fővárosi és megyei tolmácsszolgálatoktól

az ügyfél ingyenesen igényelheti, lsd. tolmácsszolgálatok címjegyzéke); - biztosítsunk több időt a kommunikációra; - biztosítsunk megfelelő fizikai körülményeket: elhelyezkedés, fényviszony,

távolság, zajmentes, nyugodt környezet; - kommunikáljunk a hallássérült személlyel szemben, jól érzékelhető

artikulációval; - rendszeresen kérdezzünk vissza, hogy megértette-e az információt; - nyilvános eseményekre biztosítsunk: jelnyelvi tolmácsot, feliratozót,

jegyzetelőt, írásos vagy jelnyelvi tájékoztatókat; - a korszerű info-kommunikációs eszközök használatának gyakorlata:

adóvevők, indukciós erősítések, KONTAKT tolmács szolgálat, videotelefonálás, sms, mms, skype.

c

Reklámfilm siket szereplőkkel I. – Babavárás – kontakttolmácsolás (30 mp) URL: https://sinosz.hu/portfolio-items/reklamfilm-siket-szereplokkel-i-babavaras/?portfolioCats=92%2C1065%2C95%2C94%2C63%2C93 Letöltés: 2020.03.25.

Nehézségek és megoldások - siket ügyfél kiejtésének értelmezési nehézsége esetén javasolt az írásos

kommunikáció (lehet tableten, laptopon vagy akár mobiltelefonon is); - hallókészülék használata esetén, ha nem tudja a beszédet értelmezni (nem

hallja) az érintett, akkor teremtsünk akusztikailag megfelelő környezetet (háttérzajnak - pl. zene, mások társalgásának, zajforrásoknak - a kizárása, csereelem biztosítása, indukciós vagy hagyományos erősítés);

- ha a rendezvényen, eseményen nincsen jelnyelvi tolmács, biztosítsunk feliratozást (laptopon feliratozzuk az elhangzottakat és lehetőség szerint ezt vetítsük is ki);

- ha nem tud egyszerre a beszélőre is figyelni és jegyzetelni is az érintett, akkor jegyzeteljünk helyette és ezt később adjuk át neki;

- ha türelmetlen, ideges, feszült az ügyfél, akkor vizsgáljuk meg ennek az okát (pl. nem látja a beszélő száját; nem érti, amit mondanak; más választ, információt várt), biztosítsuk arról, hogy csak rá figyelünk és a megfelelő kommunikációs csatornát használva ismételjük meg az információátadást;

- ha nem tudunk kommunikálni a siket vagy nagyothalló személlyel, vegyük elő a jelnyelvi tolmácsok címjegyzékét, mutassuk meg neki és rögtön hívjuk is fel, egyeztessünk, hogy mikor tudna segíteni, ha a KONTAKT tolmácsszolgáltatás nem igénybe vehető, akkor ezt írjuk le az ügyfélnek (pl. tolmács jön 2019. március 10. 10.00).

- a jelnyelvi tolmácsolás szabályait követve érdemes a kézjeleket egyszínű hátteret biztosító ruházatban alkalmazni, amely a jeleknek könnyen értelmezhető vizuális hátteret ad.

27

Ugyanazon jel egyszínű és mintás háttér előtt.

Saját élményű gyakorlat 1) Mindennapok füldugóval

a gyakorlat célja A hallásvesztettség megtapasztalása

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők füldugót vagy vattát tegyenek mindkét fülükbe.

időigény 10 perctől akár 1 napig

a gyakorlat leírása A résztvevők vagy célirányos feladatokat vagy a mindennapi feladatokat lássák el hallásukban akadályozva.

munkaforma önálló tevékenyég

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

A hallásvesztett helyzetben mi okozott nehézséget? Milyen megoldásokat alkalmazott a kommunikáció érdekében?

2) Szájról olvasási élmény

a gyakorlat célja A hallásvesztettség megtapasztalása és a szájról olvasás kipróbálása

előkészületek, szükséges eszközök

Az NFSZK szájról olvasási szoftverének (egyszerű szavak, mondatok, közmondások, összetett mondatok, 2, 3 modellel) kipróbálása.

időigény 10 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők szájról olvasnak a szoftverben bemutatott személyekről, majd kiválasztják több válaszból a lehetséges jó megoldást.

munkaforma önálló gyakorlás

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mi nehezítette a szájról olvasását? Mi támogatta a szájról olvasást?

28

3) Élethelyzetek hallássérülten

a gyakorlat célja A hallássérült személyek életének elemzése

előkészületek, szükséges eszközök

Nagyothalló vagy siket személyek önvallomásainak olvasása, megbeszélése. A feladat lehetséges szövegére példa a 2. számú melléklet cikkrészlete.

időigény 20 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők elolvassák a cikkrészletet vagy más önvallomást. Közösen megbeszélik a leírtakat.

munkaforma közös megbeszélés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mit tapasztal a hallássérült ember? Milyen akadályai vannak az egyenlő esélyű hozzáférésnek? Mik a lehetséges megoldások?

Ajánló Információ

- szájról olvasási szoftver (NFSZK) - Segédeszközök siketvak személyeknek 1-2., 2008. (magyar nyelvű,

feliratos oktatófilm) 30 és 26 perc DVD (NFSZK) - Interjú felnőttkorban hallássérültté vált emberekkel, 2009. (magyar nyelvű,

feliratos oktatófilm) 49 perc DVD (NFSZK) - Halálos csend, 1997 (magyar nyelvű amerikai játékfilm) 105 perc DVD

(NFSZK) - Felelet az életnek – dr. Kósa Ádám, Matatek Judit és Gáspár Judit

beszélgetése, 2003. (magyar nyelvű, feliratos műsor a Duna TV gyártásban) 12 perc DVD (NFSZK)

Szolgáltatás

- www.sinosz.hu - https://sinosz.hu/#kontakt - https://www.nfszk.hu/szakmai-tevekenysegek/jelnyelvi-tolmacsszolgaltatas

- https://www.hallatlan.hu/ - http://macie.hu/hu - siketvak.hu

29

Önellenőrző kérdések

1. Használ-e hallókészüléket a CI használó? Kell-e ebben az esetben a megfelelő akusztikai környezetet biztosítanunk?

a) Nem használ készüléket, mindegy, milyen az akusztikai környezet. b) Használ készüléket, de nem a hagyományos értelemben, így mindegy,

milyen az akusztikai környezet. c) Használ készüléket, ezért figyelnünk kell arra, hogy milyen az akusztikai

környezet. d) Használ készüléket, de csak az erős zajokat, hanghatásokat érzékeli,

ezért mindegy, milyen az akusztikai környezet.

2. Mikor indokolt a jelnyelvi tolmács alkalmazása? a) Amikor a siket ügyfél csak jelnyelven kommunikál. b) Amikor a siket ügyfél nem tud beszélni, csak szájról olvas. c) Amikor írásban kommunikálunk a siket ügyféllel. d) Amikor külföldi a siket ügyfél és nem tud magyarul.

3. Mikor helytelen, ha írásban kommunikálunk a siket vagy nagyothalló

személlyel? a) Amikor nem értjük a hallássérült kiejtését. b) Amikor nem tud szájról olvasni, mert nehezen leolvasható (zárt beszéd,

bajusz, szakáll, szabálytalan vagy hiányos fogsor) az artikulációnk. c) Ha analfabéta a siket vagy nagyothalló személy. d) Ha telekommunikációs eszközöket – mobil, email, messenger –

használunk a kommunikáció során.

Felhasznált irodalom Farkas Miklós, Perlusz Andrea (2000): A hallássérült gyermekek óvodai nevelése

és oktatása (in Illyés Sándor szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek, Bp.) Harangozó Judit és mts (2014): Célcsoportok bemutatása – Szakmai anyag

foglalkoztatási tanácsadók részére, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Budapest, 6. oldal, 7. oldal, 12. oldal, URL: http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/04/celcsoportok_bemutatasa.pdf, letöltés: 2019.01.31.

30

3.2 Alapismeretek a látássérülésről Szilaj Zsolt, Veress Éva Ilona

Eset: Egy látássérült személy gondolatai: „Megint egy felhős nap. De ma már ki kell mennem az utcára, és el kell mennem a lakcímkártyámat átíratni. Remélem nem fog esni az eső, ilyenkor mindig panaszkodnak a vakvezető kutya szagára. De mit csinálhatnék? Adjak talán rá esőkabátot? Még jó, hogy tegnap felhívtam a hivatalt, és megkérdeztem, hogy pontosan hogyan tudom felismerni a bejáratot, merről könnyebb megközelíteni. Nagyon készségesen még azt is elárulták, hogy az épületen belül merre kell mennem. Végre ideértem. Itt kell bemennem. Vajon van itt portás? Lehet, mással van elfoglalva. Akkor megyek a telefonos útmutatás alapján. Itt fentről és lentről is jönnek hangok, nagyon visszhangzik és sötétebb is van. Ez lehet a lépcsőház, akkor itt fordulok jobbra. Áh, már hallom a sorszám hívó hangját! Ma sem fogom megúszni, hogy segítséget kérjek… Milyen hangzavar van itt! Vajon hol lehet a sorszámkiadó automata? Talán valamelyik sarokban? Jó lenne legalább valami feltűnő szín, amely segít, hogy felismerjem. „Legyen szíves arrébb állni.” – ez vajon nekem szól? Ha nem ér hozzám, sajnos nem fogom tudni. „Jó napot kívánok! A biztonsági őr vagyok. Miben segíthetek?” – Nagy megnyugvás, legalább az ügyintézőhöz eljutok!”

Definíció WHO BNO-9 1992-es definíciója. „Látássérültnek tekinthető az a személy, akinek jobbik szemén maximális korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a (V:0,3), vagy ennél kevesebb, illetve látótere nem több 20°-nál.” Három fő kategóriát állít fel a látásélesség és a látótér nagysága szerint. Az ép látást 0,3 vízusértékig határozza meg. A gyengénlátás (low vision) kategóriáján belül két alkategóriát állít fel: mérsékelt látássérülés és súlyos fokú látássérülés. A látásélesség V 0,3-0,1 közé esik, de csak súlyos fokú gyengénlátás esetén határozza meg, hogy a látótér nagysága egyenlő vagy kisebb 20°-nál. A V 0,05 alatti látásélesség a vakság kategóriája, ahol szintén megemlíti a látótér nagyságát, mely 5° vagy annál kevesebb.” Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete (2. melléklete) szerint: „A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (0-33%-os látásteljesítmény) közötti. Látássérült az a gyermek is, akinek látótere - tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°. (A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók.) - vakok azok a személyek, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0); - aliglátók azok a személyek, akik minimális látással rendelkeznek: fényt

érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés 0-0,1); - gyengénlátók azok a személyek, akiknek az életvitelét nagymértékben

korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33).”

31

Látássérülés esetén a látószerv (szemgolyó, látóideg, látókéreg) valamelyik eleme sérül különböző fokban. Látásteljesítmény alapján három nagy csoportot különítünk el: 1. vak - látáson kívüli érzékszervek használata; 2. aliglátó - fényt vagy nagyobb tárgyat érzékelnek - síkírás, olvasásra

megtaníthatók bizonyos esetekben és különböző segédeszközökkel; 3. gyengénlátó - látásvesztesége nagyfokú, mégis látó típusú életmódot folytatnak,

síkírás, olvasásra megtaníthatók, és a látást használják a mindennapi életükben is.

Látási funkciók problémái a következők lehetnek:

• látásélesség csökkenése / homályos látás (közel- és távollátás – myopia és hypermetropia)

• látótér kiesés, szűkület / mintha tölcséren keresztül nézne (látóidegsorvadás – atrophia nervi optici, farkasvakság-csőlátás – retinits pigmentosa, macula degeneratio)

• kontrasztérzékenység csökkenése (zöldhályog – glaucoma) • adaptáció zavara / nehezített a különböző fényviszonyokhoz való

alkalmazkodás, pl. felhős időben belép egy kivilágított helyiségbe (pl. cukorbetegség okozta retina sorvadás - diabetes retinopathia)

• színlátás zavara (agyi sérülés esetén) • fluktuáló látásteljesítmény / az egyik pillanatban még jól lát kisebb

részleteket, a másik pillanatban már csak a tárgyak körvonalát látja (pl. cukorbetegség, agyi sérülés)

Ajánlott megnevezések - látássérült - vak - aliglátó - gyengénlátó - látássérült

Kerülendő megnevezések - világtalan - vaksi - gyengelátó

Általános jellemzők Látásteljesítmény alapján Vakság esetén hang és tapintás útján szerzi az információkat; fehér bottal közlekedik. Aliglátás esetén kontúrokat, alakokat, mozgást, nagyméretű tárgyakat érzékel (de nem biztos, hogy látás útján azonosítja), nagyrészt hang és tapintás útján szerzi az információkat és oldja meg a helyzeteket. Gyengénlátás esetén főként a látására támaszkodik, általában nem használ fehér botot, különböző optikai segédeszközök használatával és/vagy a környezet megváltoztatásával alkalmazkodik, síkírást olvas.

32

A látássérülés a keletkezésének ideje szerint is különböző: Veleszületett látássérülés jellemzői: fogalmi hiányosságok, illetve sok esetben a szavak mögött nincs valós tartalom. Mimika és a gesztikuláció hiánya vagy bizarr megléte. Későbbi életkorban szerzett látássérülés jellemzői: jól támaszkodik a múltbeli tapasztalatokra (vizuális emlékekre), ismeri a látással kapcsolatos fogalmakat – használja azokat. Látható jellemzők:

• fehér bottal közlekedhet • vakvezető kutyával közlekedhet • személyi segítővel közlekedhet • szemen látható elváltozások (sok esetben fekete szemüveggel eltakarják) • színszűrös szemüveget használhatnak (erős színű lencsékkel – piros,

sárga, szürke, barna) • a szem ugráló, fura mozgásai (nystagmus) • fura fejtartás (úgy tűnik, mintha mellé nézne, félretekintene) • előfordulhat, hogy nagyítót, valamilyen optikai eszközt használ

Egyéb jellemzők Szerzett látássérülés esetén sok tevékenység elvégzése már a „kezében van”, azaz magát a tevékenységsort nem kell megtanítani, mert automatikusan megy (pl. aláírás, főzés lépései), de kisebb átalakítások, segédeszközök szükségesek, hogy a tevékenység elvégzése hatékony és biztonságos legyen, illetve minél önállóbban tudja elvégezni azt. Ismeretszerzése akadályozott, érzékleti tapasztalatszerzése akaratlagos, ezért oda kell mennie a dolgokhoz, hogy megismerje őket, valamint sokszor történik meg a valóság beszéd útján történő megismerése (más mondja el). A tapasztalat hiánya miatt a beszédben előfordulhat verbalizmus („Az ég kék”) - nincs tapasztalata arról, mi is az a fogalom. A tárgyak, terek, stb. leírásakor a megmaradt érzékszervekre jellemző tulajdonságokat használja, azt emeli ki. A megértésben és az önkifejezésben a gesztikuláció és mimika használata akadályozott, előtérbe kerül: a hanglejtés, a hangerősség, stb. A viselkedésben szélsőségek jelenhetnek meg: túlzott önbizalom (olyantól is elfogad segítséget, akitől nem kellene) vagy önállótlanság. Mivel kevésbé érzi a határokat, de keresi a társaságot (főleg veleszületett látássérült esetén), ezért sokszor tolakodónak tűnhet. Az érzékelés differenciáltabb, finomabb és szélesebb terjedelmű, mint a látóknál. Az érzékelést az egymásutániság jellemzi (szukcesszív) – lépésről lépésre halad a személy a megismerésben, ezáltal időigényesebb. Eszközök a teljesség igénye nélkül, amelyek a közszolgáltatások igénybevétele során is használhatóak. Különböző típusú speciális segédeszközök léteznek: beszélő eszközök, tapintható eszközök, közlekedést segítő fehér botok, informatikai eszközök, optikai segédeszközök. Néhány gyakrabban használt eszköz:

33

„Beszélő” eszközök:

- beszélő lázmérő, vérnyomásmérő és vércukormérő (normál orvosi mérő eszköz, csak az adatokat olvassa fel a látássérült személy számára)

Tapintható eszközök:

- Braille-óra (normál karóra méretű, de az üveglapja felnyitható és az idő tapintással leolvasható)

- Braille-írógép (látássérült személy által használt írógép, a hatpontos írás rögzítésére)

- Braille-tábla és pontozó (egy hordozható eszköz az írógép helyett, jegyzetelésre szolgál rövid mondatok, pár szó leírására)

- Aláíró-keret (Egy bankkártya kinézetű tárgy, aminek a közepén egy téglalap ki van vágva, hogy az aláírás helyét jelölje. Ebben a téglalapban ír alá a látássérült személy.)

Info-kommunikációs eszközök:

- beszélő szoftverek (ezekkel a programokkal képes a látássérült személy a számítógépet szinte teljes mértékben használni, szöveget szerkeszteni, táblázatot készíteni, interneten böngészni, levelezni stb. A legismertebb szoftverek a JAWS és az NVDA.)

- beszélő telefonok (A látássérült is használ mobiltelefont különböző applikációk segítségével, általában ezek a normál kereskedelemben kapható telefonok.)

- képernyőnagyító szoftverek (A gyengénlátó személy a program segítségével nagyíthatja a monitoron látott képet, illetve egyéb segítő beállításokat is használhat. A legismertebb szoftverek a MAGIC vagy a ZOOMTEXT.)

Optikai eszközök:

- különböző nagyítású kézi nagyítók (közeli látást segítő eszközök)

- távcsövek (távoli látást segítő eszközök) - digitális nagyítók (Ezek az eszközök rendelkeznek egy

érzékeny kamerával és egy kijelzővel. Kicsit nagyobb méretűek, mint egy telefon, de ugyanúgy hordozhatók. Ráhelyezik a szövegre és a kijelzőn látják felnagyítva.)

- Olvasó TV (Otthoni készülék, egy nagyméretű monitorból, egy hozzácsatlakoztatott kamerából és egy mozgatható olvasó tálcából áll. A tálcára ráhelyezik a szöveget, a monitoron olvasható a felnagyított kép.)

Colorino színfelismerő, forrás: www.nfszk.hu

MyReader2 olvasótévé, forrás: www.nfszk.hu

34

Együttműködés látássérült személlyel Kapcsolatfelvétel

- Nevezzük meg a személyt! Így biztosan tudja, hogy hozzá szóltunk. - Érintsük meg, hogy tudja, hogy hozzá beszélünk! Az érintést néhány

személy nehezen viselheti. Ebben az esetben ezt tartsuk tiszteletben és szóban köszönjünk először.

Látássérült személy kísérése

Látó személy halad elől kb. 1 lépéssel – a látássérült személy a látó ember könyökét fogja meg. Ez segíti a biztonságos közlekedést a látássérült személy számára. Ha a kísérő esne el, a látássérült személy el tudja engedni. Ha a látássérült személy esne el, meg tud kapaszkodni a kísérőben. Tárgykerülésnél a kísérő maga mögé húzza könyökével a látássérült személyt. Az önálló közlekedés esetén biztosítsunk vezető felületet (pl. fal, korlát, vezetősáv). A kísérés végén biztonságos helyen váljunk el a látássérült személytől, adjunk támpontot, hogy hol van és köszönjünk el.

VERCS - Hogyan segíthetsz egy vak embernek? URL: https://www.youtube.com/watch?v=vQDKWPr9bDI Letöltés: 2019. január 4.

Leülés segítése esetén nélkülözhetetlen az ülőalkalmatosság szóbeli leírása, és a környezetében tartózkodó személyek meghatározása. Az ülőalkalmatosság háttámlájára, karfájára vagy az ülő részére segítjük a látássérült személy kezét, hogy maga meggyőződhessen annak alakjáról, felületeiről, biztonságos használatáról.

35

Ismeretlen hely Látássérült embernek ajánljunk fel egy bemutató körbevezetést a helyszínen. Ha látássérült ember van a közvetlen környezetünkben, akkor a helyszín minden változásáról informáljuk őt, pl. a bútorzat átrendezéséről, megváltozott helyű készülékekről vagy tárgyakról. A közlekedési útvonalakról mindig távolítsuk el az akadályokat. Az ajtók vagy teljesen nyitva, vagy teljesen zárva legyenek, hogy ne ütközzön fájdalmasan bele! Bármit használunk, azt ugyanarra a helyre tegyük vissza. A rend és pontosság a látássérült ember életében alapvető fontosságú, ezért a következő szabályokat kell betartani: - minden tárgynak legyen meg a kijelölt helye, - mindig ott legyen megtalálható. Információszerzés - Szöveges anyagok esetén: a vak ember a legtöbb esetben látó ember

felolvasására van utalva. Fontos szabály, hogy mindent olvassunk fel a látássérült személy számára, nem rövidíthetünk. A technikai fejlődésnek köszönhetően ma már léteznek olyan olvasókészülékek és számítógépes szoftverek, melyek felolvasásra is képesek. A képernyőolvasó szoftverek lehetővé teszik a látássérült személynek a számítógépek használatát. Segíthetjük őt, ha az iratanyagokat, dokumentumokat – amit lehetséges – digitális, szöveges formátumban átadjuk a számára.

- Digitális anyagoknál használjunk szöveges formátumú anyagokat (word, txt kiterjesztésű fájlokat), kerüljük a szkennelt anyagokat.

- Gyengénlátó személy számára, ha nyomtatott anyagot állítunk elő, kérdezzük meg, hogy mekkora betűméretet tud elolvasni, és abban nyomtassuk ki számára a tájékoztató anyagokat. A legjobban használható betűtípusok az ARIAL, VERDANA. Kérdezzük meg, hogy használ-e optikai segédeszközt, ezzel is bátorítva annak használatát. A gyengénlátó számára a nagyobb sor- és betűtávolság ugyanolyan fontos, mint a betűk mérete. A feliratokat egymással éles kontrasztot alkotó színekkel kell elkészíteni. Érdemes megkérdezni a gyengénlátó személyt, hogy milyen kontraszttal állítsuk elő az írott anyagot (fekete alapon fehér betűk, kék alapon sárga betűk, fekete alapon sárga betűk).

Információátadás szóban Figyeljünk arra, hogy egyértelműen fejezzük ki magunkat, az irányokat pontosan határozzuk meg. Kerüljük az „erre, arra, itt, ott” kifejezéseket. Használjunk viszonyítási pontokat: „a jobb keze mellett”, „az ajtó bal oldalán”. Folyamatosan narráljuk az eseményeket. Fontos, hogy ne csak azokat írjuk le számára, ami vele fog történni, hanem azt is, ami a környezetében történik. Ha a látássérült személy kísérővel érkezik, figyeljünk arra, hogy ne a kísérőnek magyarázzunk vagy tőle kérdezzünk, hanem a látássérült személytől. A kísérő nem hivatalos képviselő, csak a közlekedésben segít. Beszélgetés során mindig a látássérült személy felé forduljunk! Aláírás Aláírásnál kérdezzük meg a látássérült személyt, hogyan szokott aláírni. Segíthetjük például azzal, hogy – jobb kezesség esetén – bal mutató ujját arra a sorra tesszük, ahová a nevét kell írnia. Amennyiben keretet vagy sablont használ, azt helyezzük az aláírás helyére. Ne engedjünk semmit aláírni, amit nem olvasott

36

fel neki valaki! Több esetben a hivatalos aláírás mellett „tanúzás” szükséges, melyet külön szabályoz a Polgári Törvénykönyv. Fényviszonyok Olvasáskor fontos a jó megvilágítás, azonban túl erős se legyen a fény. Ne ültessük a gyengénlátó személyt a fényforrással szembe! A szembetegséghez igazodó fényviszonyokat alakítsunk ki (pl. albinizmus esetén az erős fény, zavaró). Mindig kérdezzük meg tőle, hogy megfelelő-e számára a fényviszony! Időtényező Számítsunk arra, hogy a látássérült személlyel való ügyintézés időtartama hosszabb lehet, ezért mindig több időt tervezzünk a látássérült ügyfél számára! Biztassuk a személyt, hogy kérjen előre időpontot és jelezze, hogy látássérült személy és hogy milyen segítségre lenne szüksége. Információkérés Mindig a meglévő, a vizualitástól eltérő érzékszervekre alapozott információt kérdezzünk (pl. tapintásos vagy hanginformációk kérhetők). Iratok és pénzkezelés Segítsünk számára a saját rendszere szerint elrendezni, jelöléssel ellátni, hogyha szüksége lesz rá, akkor tudja, hogy hol keresse azokat. Pénz visszaadás esetén számoljuk le neki a visszajárót címletenként!

Nehézségek és megoldások - Beszélgetés során a látássérült személy furcsa fejtartással beszélgethet, pl.

olyan mintha oldalra nézne. Ez azért történik, mert az épen maradt látótere

excentrikusan helyezkedik el, így a furcsa fejtartásával igyekszik a

látásmaradványát használni.

- Vak személlyel történő kommunikáció esetén lehetséges, hogy fejét lefelé

vagy felfelé tartja. Ennek oka lehet a vizuális megerősítés hiánya.

- A vak személy, kísérés közben eltérő kéztartásban érezheti magát

biztonságban, például belekarolva a kísérőjébe. Ilyen esetben nem kötelező a

klasszikus kísérési kéztartás megtartása.

- A vak személy kísérése közben, bizonytalan helyzetben érdemes narrálni a

körülményeket és megbeszélni a döntési helyzeteket.

- Kísérés közben idegen személlyel történő váratlan beszélgetés indulása során

mindig vonja be a látássérült személyt a beszélgetésbe!

- Étkezés esetén meg kell kérdezni a látássérült személyt az étkezési

szokásairól, hogy biztonságos segítséget nyújthassunk.

- Minden váratlan helyzetet narrálni kell, azt is, ami a környezetben történik, még

ha nem is érinti közvetlenül a látássérült személyt (pl. különböző hangok -

durranás, nyekergés stb.).

Segítség? Segítség! című film Beszerezhető: NFSZK

37

Saját élményű gyakorlat 1) Láthatatlan előadás

a gyakorlat célja A vakság élményének megélése

előkészületek, szükséges eszközök

Előkészület nem szükséges. A résztvevők becsukják a szemüket vagy szemtakarót vesznek fel.

időigény 5 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők tovább hallgatják az előadást vizuális élmények nélkül.

munkaforma egyéni tapasztalatszerzés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mit éreztek a vakság megélésének ideje alatt? Mennyi információ jutott el hozzájuk az előadásból?

2) Láthatatlan ügyintézés

a gyakorlat célja A vakság élményének megélése

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők párokba rendeződnek. A pár egyik tagja felveszi a szemtakarót. A pár másik tagja egy ügyintézési helyzetbe vonja be társát.

időigény 10 perc

a gyakorlat leírása

A párok különböző, a saját munkájukhoz kapcsolódó párbeszédet alakítanak ki, pl. okmányirodában lakcím átíratása, orvosnál a tünetek kikérdezése. Közben az oktató különböző háttérzajokat ad, különböző hangerősségben (pl: tűzoltó – tűz hangja, recsegés, ropogás / orvos – fogfúró hangja / közlekedési zajok, útfelbontás (nyitott ablak) stb. 2-3 perc után szerepcsere.

munkaforma páros helyzetgyakorlat

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mit éreztek a vakság megélésének ideje alatt? Mi nehezítette a párbeszéd gördülékenységét? Mik voltak a segítő támpontok a szimulációs helyzetgyakorlatban?

3) Nyomtatványok kitöltése

a gyakorlat célja A látássérülés élményének megélése

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők szimulációs szemüvegeket vesznek fel és különböző nyomtatványokat, adatlapokat kapnak kitöltésre, különböző íróeszközökkel (pl. filc, ceruza, toll).

időigény 5 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők kitöltik, aláírják a nyomtatványokat szimulációs helyzetben.

munkaforma egyéni tapasztalatszerzés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mit éreztek a látássérülés megélésének ideje alatt? Mik nehezítették és mik támogatták a nyomtatványok, adatlapok kitöltését?

A gyakorlatoknál, ahol a résztvevő teljes látáslefedettségben tevékenykedik és/vagy szimulációs szemüvegeket használ, vegyük figyelembe, hogy megviselheti a szervezetet: szédülés, hányinger, fejfájás, stb. előfordulhat! Erre hívjuk fel a résztvevők figyelmét is. Ilyen esetekben ültessük le a személyt, lélegezzen lassan és mélyeket.

38

Ajánló Vakvezető kutyakiképzés

- Vakvezetőkutya-Kiképző Iskola MVGYOSZ https://www.mvgyosz.hu/amit-adunk-hu/latasserulteknek-hu/vakvezetokutya-kepzes/ (letöltés: 2020. március 24.) Ajánlott: Vakvezető kutyakiképzés minisorozat

- Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány http://www.barathegyisegitokutya.hu/ (letöltés: 2019. január 4.)

- Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány http://hvskalapitvany.hu/vakvezeto-kutyak (letöltés: 2019. január 4.)

Hasznos kiadványok

- A Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. kiadványai elérhetőek: URL: https://www.nfszk.hu/kiadvanyok/hallasserules-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/ (letöltés: 2020. február 11.)

- Pajor Emese: Látássérülés - Sérült látás? ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Budapest, 2017

- Inkluzív nevelés - Sérülésspecifikus eszköztár vak és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez, 2008, Educatio, Budapest, URL: http://kooperativ.hu/szockomp/sni-tanari-segedanyagok/sni-eszkozok/eszkoz_vak.pdf (letöltés: 2020. február 11.)

Hasznos videók

- VERCS - Hogyan segíthetsz egy vak embernek? https://www.youtube.com/watch?v=vQDKWPr9bDI (letöltés: 2019. január 4.)

- Vakvezető kutyakiképzés: Hogyan segítsünk megfelelően (9. rész) (MVGYOSZ VKI) https://www.youtube.com/watch?v=_DghEVKYUJI (letöltés: 2019. január)

Könyvek

- Helen Keller: Csöndes, sötét világom; Pont Kiadó, 1997 - Jacques Lusseyran: És lőn újra világosság; Szépnap Könyvek, 2005 –

látássérültként a francia ellenállási mozgalomban Filmek

- A kismadár (2017) – Helen Keller élete: https://www.youtube.com/watch?v=I7Hu3DWfAkY (letöltés: 2020.04.27.)

- Egy asszony illata (1992) – szerzett látássérült személy élete: https://videa.hu/videok/film-animacio/egy-asszony-illata-teljes-film-drama-ynIEC8xsyfe5kU9r (letöltés: 2020.04.27.)

- Ray (2004) – látássérült zenész: https://videa.hu/videok/film-animacio/ray.2004.dvdrip.xvid.hun.eng.ac3.5.1-gabe.avi-qrhFDzOZtGviHvMZ (letöltés: 20202.04.27.)

- Vakvagányok (2001) – magyar film: https://videa.hu/videok/film-animacio/vakvaganyon-teljes-film-kwWgxvMGM2JLiYGM (letöltés: 2020.04.27.)

39

Önellenőrző kérdések

1) Az ügyfél nem találja az aláírás helyét, még úgy sem, ha az ujjamat odateszem,,valamint nincs vonal, amit követni tudna.

a) aláírom helyette b) megkérdezem, hogy a toll hegyét vagy ujját tegyem a kezdő helyre c) a kísérőt kérem meg, hogy írja alá d) szó nélkül megfogom a kezét, és a toll végét odateszem a kezdőhelyre

2) Utcán eltévedt hölgy kér segítséget. a) elmagyarázom, éppen hol van, mindig mondom, melyik bolt éppen hol

van, minden irányt magamhoz viszonyítok b) a botot tartó karjához lépek, odakísérem a kerítéshez, hogy tapintható

támpontja legyen, majd elköszönök c) a botot nem tartó karjához lépek, odakísérem a kerítéshez, hogy

tapintható támpontja legyen, elmagyarázom melyik utca, hogy viszonyul egymáshoz,

d) a botot nem tartó karjához lépek, odakísérem a kerítéshez, hogy tapintható támpontja legyen, elmagyarázom melyik utca hol van hozzá képest

3) Orvosi vizsgálatnál a látássérült személynek fel kell feküdnie az

asztalra. a) elmondom, hogy hozzá képest milyen irányban van az asztal, hogyan tud

felülni rá, elmondom a vizsgálat menetét, melyik testrészén fogom megérinteni és milyen eszközöket fogok használni hozzá

b) elmondom, hogy hozzá képest milyen irányban van az asztal, elmondom a vizsgálat menetét, melyik testrészén fogom megérinteni és milyen eszközöket fogok használni hozzá, az eszközök hidegek lehetnek

c) odavezetem az asztalhoz, elmondom, hogyan tud felülni rá, majd elmondom a vizsgálat menetét és elmondom melyik testrészéhez fogok hozzáérni

d) odavezetem az asztalhoz, megvárom, míg felül rá, majd elmondom a vizsgálat menetét és elkezdem a vizsgálatot

Felhasznált irodalom Dávid Andrea, Dr. Gadó Márta, Csákvári Judit (2008): Látássérült emberek elemi

és foglalkozási rehabilitációja. Útmutató látássérült emberek rehabilitációjával foglalkozó szakemberek számára, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest

Pajor Emese (2017): Látássérülés. Sérült látás? ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest

40

3.3 Alapismeret a mozgássérülésről Bokor-Bachák Györgyi

Eset: M. Géza (35) születéskori agyi sérülés következtében súlyosan mozgáskorlátozott személy. Értelmi funkciói épek, önrendelkező. Alapvetően hangzó beszéddel kommunikál, ismerősei számára beszéde érthető, ám ismeretlenek számára gyakran érthetetlen. Hangereje gyakran erősen változó, beszédét szokatlan mimikai elemek kísérik. Zoltán elektromos kerekesszékkel közlekedik, amelynek irányító joystickjét orral, illetve állal irányítja. Kézfunkciói olyan mértékben sérültek, hogy azt sem fogásra, sem írásra, sem támaszkodásra nem tudja használni. Hivatali ügyeit önállóan intézi, mindennapi életvitelében önkéntesek segítik az étkezés, ruházkodás, mosdóhasználat területein. Őket személyesen szervezi csapatba és finanszírozza. Ügyintézés során az alábbiakat szükséges átgondolnia. 1. Az épületbe való bejutás lehetősége; az elektromos kerekesszékből önállóan

nem tud kiszállni, azzal együtt pedig a súly miatt nem lehet lépcsőn szállítani. 2. Fontos tudnia az ügyintézésre szánt várható időtartamot, illetve, hogy van-e

akadálymentesen használható mosdó és segítő személy az épületben. 3. Kommunikációs problémái a beszédértést nem érintik, viszont a hallgató

gyakran nem érti meg, amit Zoltán mond. Számítógépét mindig magánál tartja, ha szükséges, kéri, hogy vegye elő a segítséget adó személy. Ebbe begépeli a kérdéseit, válaszait.

A mindenség elmélete - az átváltozás URL: https://www.youtube.com/watch?v=C4GarnAGdbM Letöltés: 2019. január 31.

Definíció Gyógypedagógiai szempontból mozgáskorlátozottnak nevezzük azokat a személyeket, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának sérülése/hiánya következtében a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenység végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlődésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényel. Maradandó mozgásbeli állapotváltozás az élet bármelyik szakaszában felléphet. Lehet veleszületett vagy későbbi életkorban szerzett, ami baleset vagy betegség következtében a megtanult mozgásfunkciók részleges vagy teljes elvesztését jelenti, tehát más életminőség alakul ki. A mozgáskorlátozottság rendkívül sok variációban fordulhat elő, különböző súlyossági fokkal, ebből adódóan eltérő lehet a tanulók speciális megsegítés iránti szükséglete.

41

Ajánlott megnevezések - mozgáskorlátozott - mozgássérült - kerekesszék

- segédeszköz

Kerülendő megnevezések - rokkant - nyomorék - béna - beteg, - tolókocsi(s) - rokkantkocsi(s)

Általános jellemzők A mozgáskorlátozottság egy összetett helyzetet eredményez. Eltérő a világ megismerésének lehetősége. A mozgásállapotától függően, eltérően teljesít az érintett személy. Sok esetben a beszédfunkciók sérülése miatt a verbális kommunikáció nehézségbe ütközik. A mozgássérülés gyógypedagógiai szempontú típusai (Ágoston, 2006):

1. petyhüdt bénulások: az érző- vagy mozgatóideg-pályák vagy mindkettő sérülése révén alakul ki. Ilyen például a nyitott gerinc, traumás események következtében kialakuló harántsérülések, izombetegségek, Spinalis Muscularis Atrophia - SMA További példák: különböző végtagok bénulása (monoplégia - egy végtag érintett; paraplégia - mindkét alsó végtag érintett; triplégia - három végtag érintett, tetraplégia - mind a négy végtag érintett).

2. végtaghiányos fejlődési rendellenességek: alsó és felső végtagok rendellenessége, amik az önkiszolgálás területén érzékelhetők. Segédeszköz alkalmazása támogatja a mozgásfunkció hiány pótlását.

3. agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek: agy érintettségétől függően eltérő mozgás rendellenesség alakulhat ki. Például a spasztikus vagyis görcsös bénulás, atetózis (akaratlan, nagy kilengésű mozgás), hypotonia (izomtónus gyengeség), ataxia (remegés, egyensúlyzavar).

4. ortopédiai elváltozások: olyan elváltozások, amik mozgásszervi megbetegedés tünetét okozzák.

5. Egyéb eredetű, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák: Arthrogryposis A mozgássérüléshez más zavarok is társulhatnak, mint például kommunikációs-, kognitív zavarok, érzékszervi - észlelési zavarok, epilepszia. A mozgássérülés heterogén csoportot jelent mind a tárgyi környezet használata szempontjából, mind a hely- és helyzetváltoztatás, valamint a manipulációs képességek korlátozottsága szempontjából.

Kerek(es) világ URL: https://www.youtube.com/watch?v=SgHUs2LzzP0&feature=emb_logo Letöltés: 2020. január 31.

42

Együttműködés mozgássérült személlyel A közlekedés, a fizikai környezet bejárása során potenciális akadályt jelent a közösségi közlekedésben való részvétel, az épületekbe való bejutás, a szintkülönbségek (küszöbök, lépcsők, emeletek) leküzdése. Szintén problémás lehet a berendezési tárgyak és kezelőszervek (pl. bútorok, villanykapcsolók, mosdók, csapok, stb.) magassága. Mindezekre megoldást jelent a környezet fizikai akadálymentesítése. Akadálymentesen megközelíthető az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi és értelmi fogyatékosságának mértékétől függetlenül is lehetőség szerint a legönállóbban – külső segítség nélkül – kényelmesen, különösebb erőkifejtés nélkül elérhető. Ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének használata (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) nem korlátozott. Mozgássérülteknél a beszélőszervek is érintettek lehetnek. Az agysérültek nagy részénél súlyos beszédzavarok alakulnak ki. Az agyi sérülés következtében létrejött beszédzavarok összefoglaló neve afázia, míg a beszédmozgások koordinációjának, ill. a kiejtésnek a zavara a diszartria. A beszédzavarokon különböző logopédiai fejlesztéssel és alternatív kommunikációs eszközökkel lehet segíteni. Nehézséget jelenthet, ha az interakció során az ügyintéző feltűnően tanulmányozza az ügyfél testi különbözőségét, ha félreérti az ügyfél mimikáját, kézmozdulatait vagy beszédét. A beszédsérülés kísérő problémája a finommotorika sérülése, amely az írástól az étkezésig sokféle területen nehezíti a mozgáskorlátozott személyek életét. A gyakorlatban az elfogadó, türelmes, empatikus és tiszteletet tanúsító magatartás képes feloldani a fenti problémákból eredő feszültségeket. Legyünk türelmesek, biztosítsunk a megszokottnál több időt a beszélgetéshez, de más területen is (pl. írás). Kérdéseinket szükségtelen ismételgetni. A sérült személyre nézzünk, hozzá beszéljünk, ne az esetleg ott lévő segítőhöz. A beszélgetéshez használjuk az illető kommunikációs eszközét – amennyiben ez lehetséges –, vagy tegyünk fel eldöntendő kérdéseket. A mozgássérült embereknél sérüléstől függően, félreérthetők lehetnek a gesztusok, a mimika, a furcsaság viszont korántsem jelenti az értelmi sérülést. Minden esetben kérdezzük meg, mire van szüksége, miben segíthetünk neki. Csak annyit segítsünk, amennyit az illető kér, legyünk tisztelettel önállóságára. Lépcsőnél, ha nincs lift, kérdezzük meg, hogy segíthetünk-e és ha igen, miként. A kerekesszék a mozgássérült személy saját tulajdona, nem illik hozzányúlni, rátámaszkodni, tapogatni kérés, engedély nélkül. A segítőkutya a sérült ember társa, a munkáját végzi, ezért ne simogassuk, ne etessük!

43

Nehézségek és megoldások A mozgáskorlátozott személlyel folytatott interakció, pl. ügyintézés esetén a legfontosabb szem előtt tartandó feladatunk, hogy partnerségre törekedjünk, azaz elismerjük a közöttünk lévő egyenlőséget. Ezért fontos, hogy kommunikációnkban elsősorban hozzá szóljunk abban az esetben is, amennyiben a mozgáskorlátozott személlyel segítő is jelen van. Kérdezzük meg és vegyük figyelembe a rá jellemző sajátos problémamegoldó technikákat. Párbeszéd esetén adjunk hosszabb időt a válaszra, igyekezzünk türelmesen megvárni a válaszait. Elfogadó kommunikációnk fontos része a barátságos arckifejezés és egyéb bátorító gesztusok. A mozgáskorlátozottságból adódhatnak szokatlan arc- és kézmozdulatok, ezeket próbáljuk figyelmen kívül hagyni. A mozgáskorlátozott személy számára az utazás, a helyváltoztatás mindig hosszabb időt vesz igénybe, ezért tájékozódjunk előre pl. az alacsonypadlós buszok menetrendjéről, illetve a számára legmegfelelőbb helyszín kijelöléséről. Fontos tájékoztatni a mozgáskorlátozott személyt az ügyintézés várható időtartamáról (pl. arra az esetre, ha az épületben nincs akadálymentesen használható WC). Amennyiben a pult kialakítása nem teszi lehetővé a kerekesszékes ember interakcióját az ügyintézővel, az ügyintéző jöjjön ki a pultból és közösen válasszák ki a megfelelő helyszínt. Az ügyintézés során használt dokumentumokat mindig számára elérhető közelségbe helyezzük. Üljünk le, kerüljünk szemmagasságba és kérdezzük meg bátran, hogy milyen egyéb technikai segítséget tudunk nyújtani (pl. papír lefogása, papírok elpakolása a táskába, a táska felakasztása a kerekesszékre, stb.). A mozgáskorlátozott személy beszéde jelentősen eltérhet az átlagtól. Igyekezzünk megérteni, amennyiben ez mégsem sikerül, tegyük fel újra a kérdésünket vagy kérjünk egyéb segítséget (kérjük meg, hogy írja le vagy hívjunk be a szituációba egy másik személyt is). Nagyon fontos, hogy a mozgáskorlátozott személyt ne külső megjelenése vagy mozgásos teljesítménye alapján ítéljük meg, értelmi állapotára ne ennek alapján következtessünk. A mozgáskorlátozott személy hozhat magával különböző kommunikátor eszközt, amelynek alkalmazásával tud információt átadni vagy információhoz jutni. Ilyen eszközök lehetnek a kommunikátorok (pl. GoTalk) vagy egy betűtábla.

44

Saját élményű gyakorlat12

1) Manipulációs és kreatív tevékenységek egy kézzel vagy láb használatával

a gyakorlat célja

A kar vagy kéz hiányából vagy különböző sérüléséből adódó hátrányok kompenzálását célzó technikák, eszközök bemutatása, valamint olyan feladatok, amelyek bemutatják a manipuláció másfajta lehetőségeit.

előkészületek, szükséges eszközök

1. kreatív alapanyagok (só-liszt gyurma, többféle minőségű papír, festék, ecset, ecsetes tálka, stb.)

2. eszközök: vastagított ecsetek, ecsetes tálka, festékhenger, ujjecset, ujjnyomda, nagylyukú gyöngyök, ollók, speciális ollók, fejpálca, különböző formájú és méretű pogácsaszaggató, sütőforma

3. speciális ceruzafogó eszközök 4. gömb zsírkréta 5. egyujjas kesztyű

időigény 15 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők kipróbálják a kompenzálást biztosító eszközök használatát.

munkaforma egyéni tapasztalatszerzés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Milyen kompenzálási módszerre volt lehetőség? Mi okozott a kompenzálási technika mellett is nehézséget? A kompenzálást biztosító eszközök miben nyújtottak valódi segítséget és miben nem?

2) Közlekedés segédeszköz

a gyakorlat célja A különböző segédeszközök bemutatásával és kipróbálásával érzékeltethetjük az épített környezet okozta akadályokat.

előkészületek, szükséges eszközök

1. több típusú járókeret 2. mechanikus és/vagy elektromos kerekesszék

időigény 15 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők sétálnak a különböző járókeretekkel, kipróbálják a kerekesszéket szabad téren, zárt területen vagy akadálypályán.

munkaforma egyéni tapasztalatszerzés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mi támogatta és mi nehezítette a segédeszközökkel történő közlekedést? Milyen volt a segédeszközök használatának megtapasztalása és rutinszerű alkalmazása? A közlekedéshez kapcsolódóan mire kellett figyelni? Hogyan tudna táskát vinni magával?

12 Meggyesné, Hosszu T. & Máténé, Homoki T. (2013). A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban. Online: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tarsadalmi_erzekenyites_modszertana_kisgyermekkorban_ii/71_gyakorlatok.html (letöltés: 2019. 01. 10.)

45

3) Kommunikáció beszéd nélkül

a gyakorlat célja

Olyan alternatív eszközök és technikák bemutatása, melyekkel a nagyon nehezen vagy egyáltalán nem beszélő személyek kommunikálnak. Annak érzékeltetése, hogy a kommunikációnak több csatornája lehetséges a beszéden kívül.

előkészületek, szükséges eszközök

1. képes kommunikációs tábla 2. betűs kommunikációs tábla 3. kommunikátor 4. Bliss szótár 5. adaptált számítógép 6. fejegér, fejpálca, speciális klaviatúra (pl:

billentyűzet egérkiváltó kapcsolókkal) 7. nagyméretű egér, gömbegér 8. nagyméretű billentyűzet, műanyag billentyűrács

időigény 15 perc

a gyakorlat leírása

A résztvevők kipróbálják a kommunikátor használatát, a gesztusnyelvvel való kommunikációt, adott témában betűtáblán való kommunikációt, a gépi írás speciális eszközeinek használatát.

munkaforma egyéni tapasztalatszerzés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mi támogatta és mi nehezítette a kommunikációt?

4) Öltözködés egy kézzel

a gyakorlat célja A különböző segédeszközök bemutatásával és kipróbálásával érzékeltethetjük az öltözködés speciális folyamatát.

előkészületek, szükséges eszközök

1. ruhadarabok 2. speciális eszközök az öltözéshez, tisztálkodáshoz

(pl: tapadókorongos körömkefe és fogkefe, nyeles tisztálkodási eszközök, stb.)

időigény 15 perc

a gyakorlat leírása

A résztvevők egy kézzel öltözködnek vagy tisztálkodnak, majd speciális eszközök bemutatását követően kipróbálják azokat. Egymáson végzett gyakorlatok: pl. öltöztetés, fogmosás, ruhahajtogató verseny egy kézzel.

munkaforma egyéni tapasztalatszerzés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Milyen volt egy kézzel hajtogatni? A segédeszközök valóban megkönnyítették a folyamatot?

46

Ajánló

- Integrált tánc: https://www.youtube.com/watch?v=omaQw3dLNp8 - Adámi Zsanett és Pásztory Dóri előadása:

https://www.youtube.com/watch?v=Bf1SuVglk7w&app=desktophttp://uszas.ute.hu/hirek/Akik-nem-sopankodnak--hanem-csinaljak-vol-1--Adami-Zsanett-3187

- https://www.mosolyka.com/

Önellenőrző kérdések

1. Milyen összefüggés van egy ember mozgásállapota, mozgáskészsége és értelmi képessége között?

2. Milyen összefüggés van egy ember mozgásállapota, mozgáskészsége és beszédkészsége között?

3. Milyen típusú segédeszközei lehetnek egy mozgáskorlátozott embernek?

Felhasznált irodalom Sz.n. (2014). A mindenség elmélete – az átváltozás. URL:

https://www.youtube.com/watch?v=C4GarnAGdbM letöltés: 2019.01.31. Sz.n. (2015). Mozgássérültek Budapesti Egyesülete – érzékenyítés. URL:

http://www.mbeinfo.hu/wp-content/uploads/2015/10/Mozgássérültek.ppt, letöltés: 2019. 01. 10.

Ágoston Gabriella. (2006). Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás. SuliNova, Budapest, URL: http://www.kooperativ.hu/szovegertes/ajanlasok/szovegertes-06.pdf, letöltés: 2019.01.31.

Bisothka Noémi (é.n.). Akadálymentesítési fogalmak. URL: http://www.rehabszakerto.hu/index.php/akadalymentesitesfogalmai?fbclid=IwAR3OQ6O3lNVzLrFX8FKT7BMYgACPecg4-ViHndMorq3LygxQRjFOJe-G61c, letöltés: 2019. 01. 10.

Dávid Mária (2015). Speciális igényű hallgatók/tanulók a felsőoktatásban és a felnőttképzésben. Eger, k.n. URL: http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/kezek/03_david_04_15/524mozgskorltozottsg.html, letöltés: 2019. 01. 10.

Meggyesné Hosszú Tímea, Máténé Homoki Tünde. (2013). A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban. URL: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tarsadalmi_erzekenyites_modszertana_kisgyermekkorban_ii/71_gyakorlatok.html, letöltés: 2019. 01. 10.

47

3.4 Alapismeret a beszéd- és nyelvi fogyatékosságról Gáti- Bőti Mariann

Eset: Lázár (34) dadogó személy, havi bérletet vásárol a budapesti közlekedéshez. A pénztárnál gyűrűző sorban Lázár következik. Elmondaná, hogy mit szeretne vásárolni, mikor megérzi a mögötte álló személy rosszalló toporgását. Dadogása a feszült helyzettől fokozódik. A jegypénztáros megnyugtatóan mosolyog Lázárra, majd eldöntendő kérdésekkel segíti, végül elkéri az előző havi bérletet, hogy leírja róla a szükséges adatokat. Lázár hamar végez, a sor ismét meglódul előre.

Definíció Beszédben akadályozottságról akkor beszélünk, ha különféle károsodások következményeként megjelenő hang-, beszéd-, nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót, alkalmazkodást. „Zavar mutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelési és megértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, a finommozgások, a szem-kéz koordináció éretlenségében, valamint az ún. általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kiesésekben.”13 Az öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében kialakult beszédhibák a legenyhébb artikulációs eltéréstől az egész kommunikációt érintő súlyos zavarig terjedhetnek (Fehérné Kovács, 2001) FONTOS: a beszédfogyatékosság nem csak a beszéd zavarait, hanem a beszédértés zavarait is magában foglalja. „A DSM–5 (APA, 2013) meghatározásában a nyelvi zavar (language disorder) a nyelv elsajátításának és használatának különböző modalitásokban (például beszéd, írás, jelnyelv vagy egyéb) a fejlődés korai szakaszától tartósan megnyilvánuló nehézsége, amelynek hátterében beszédértési és/vagy produkciós zavarok húzódnak meg. Fő tünetei az alacsony receptív és expresszív szókincs, korlátozott grammatika (morfológiai és/vagy szintaktikai zavarok), illetve zavarok a társalgási képességekben. A nyelvi képességek számottevően és mennyiségileg meghatározhatóan elmaradnak az életkor alapján elvárttól, és működésükben korlátozzák a hatékony kommunikációt, a társas részvételt, az iskolai teljesítményt vagy a foglalkozásbeli teljesítményt. Kizáró kritérium, hogy a nyelvi zavar nem tulajdonítható hallás- vagy más szenzoros sérülésnek; motoros működészavarnak vagy egyéb egészségi, idegrendszeri állapotnak, és nem magyarázható intellektuális képességzavarral (Mészáros, 2015).”14

13 https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-

0021_12_sni_tanulok_tamogatasa_ikt_eszkozokkel/926_beszdben_akadlyozottak.scorml, (letöltés:2019.07.30.) 14 Fehérné Kovács Zsuzsanna, Kas Bence, Sósné Pintye Mária (2018): Szempontok a nyelv- és beszédfejlődési zavarok szűréséhez és állapotmegismeréséhez, p.5

48

Ajánlott megnevezések - beszéd- és nyelvi fogyatékos

- beszédhiba

- dadogó

- hadaró

- pösze

Kerülendő megnevezések - selypegő - affektáló - beszédfogyi

Általános jellemzők

• hangképzés (artikulációs) zavar: a beszédhangok, hangcsoportok kiejtésének a köznyelvi normától eltérő képzése (pl. pöszeség),

• orrhangzósság (rhinolalia): dünnyögő beszéd, amelytől a beszéd nazális színezetűvé válik,

• beszédritmus zavarai: a beszéd egész folyamatának, összhangjának felbomlása (dadogás: a beszéd folyamatosságának, ritmusának zavara, tünete: a beszéd görcsös megakadása; hadarás: a beszéd folyamatosságának zavara, tünete: a beszéd tempójának nem egyenletes, hirtelen felgyorsulása, ami miatt hangok, szótagok, szavak eshetnek ki a beszédből)

• afázia: agyvérzés, daganatok vagy egyéb trauma okozta idegrendszeri károsodás következtében fellépő beszéd és nyelvi zavar. Az elakadás a beszédmegértés vagy a beszédprodukció, esetleg mind a két területen jelentkezhet. Széles kórképpel rendelkezik.

• gége nélküli beszéd: a gégét érintő rosszindulatú daganatok eltávolításának egyik módja a gége eltávolítása. A műtét után a társadalmi érintkezés helyreállításához – mivel a beszéd feltételei nincsenek meg – új hangképzési mechanizmus elsajátítására van szükség. Ennek alapja a nyelőcsőhang-képzés. A beszédképzést gégemikrofonnal is lehet támogatni.

• disartria: az artikulációs izmok mozgatásáért felelős izmok sérülése következtében jön létre, legfeltűnőbb tünete az elmosódott, alig érthető vagy érthetetlen beszéd.

• olvasási, helyesírási, számolási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia): részképesség zavarok.

Diszlexia: a nyelvvel, beszéddel és az olvasás-tanulással kapcsolatos részképesség zavar. Problémát okozhat a betűk, szavak, számok felismerése, leírása, a betűket felcserélhetik vagy ellenkező irányban olvashatják. Diszgráfia: írászavar. Az írás rendezetlensége, pontatlansága jellemzi. Erősítsük a helyes szóhasználatot, hívjuk fel a figyelmet a bántó szóhasználatra! Diszkalkulia: számolászavar. A megértésre, az emlékezetre, illetve arra a képességre hat ki, hogy a számokkal manipuláljon vagy számadatokat kezeljen az ember. Beszédfejlesztő szoftverek,

forrás: www.nfszk.hu

49

Időskori kommunikációs zavarok: az Alzheimer kórban és egyéb demenciában szenvedő emberek kommunikációs képességei megváltoznak, nyelvi, beszédbeli zavarok alakulnak ki a beszédprodukció és beszédértés területén. Az értelmi képességek, az emlékezet romlásával csökken az adekvát kommunikáció sikeressége.

Együttműködésben beszéd- és nyelvi fogyatékos személlyel

• Tartsuk tiszteletben a beszédfogyatékos személy emberi méltóságát! • Legyünk türelmesek, ne sürgessük a beszédfogyatékos személyt! • Hagyjunk elég időt a kommunikációra! Ha nincs elég időnk, azt azonnal

mondjuk meg és ajánljunk fel más időpontot a beszélgetés folytatására. • Biztosítsunk empatikus, támogató jelenlétet! • Figyeljük meg a beszédképességét a személynek és arra alapozva

kommunikáljunk vele! • A beszédforma helyett a beszédtartalomra összpontosítsunk! • A beszélgetés alatt szemkontaktus fenntartása, ideális hangerő, tempó,

hangsúly, hanglejtés szükséges. • A helytelenül képzett hangok hallatán is tartsuk fenn a szemkontaktust és

ne javítsuk a hibákat! Ez nem a szolgáltató feladata. • Fogadjuk el a beszédhibás személyiségét (legyen bármilyen mulatságos,

esetleg a környezet számára nevetséges, érthetetlen a beszéde). • Érdemes alkalmazni vizuális segítségnyújtást: piktogramok, folyamatábrák

használata. • Mindig legyen kéznél papír, íróeszköz vagy számítógép, billentyűzet! • A kommunikációs zavarral küzdő beszédpartnerek érzékenyebben

reagálnak a beszédpartner reakcióira és a beszédhelyzet változásaira.

Csodabogarak című film részlete 10-12’ https://www.youtube.com/watch?v=rGGD3rL880U&t=24s Letöltés: 2019. január 31. Szempontok a film feldolgozó beszélgetéséhez:

Milyen általános jellemzői vannak a dadogásnak? Melyek a dadogás személyre szabott sajátosságai?

Nehézségek és megoldások Dadogó személyekkel történő kommunikáció A beszélgetés alatt végig tartsuk fenn a természetes szemkontaktust. Nem segítjük beszédpartnerünket olyan megjegyzésekkel, amelyek arra utalnak, hogy mi a közlemény formájára és nem a tartalmára koncentrálunk, azaz arra figyelünk, hogy hogyan mondja és nem arra, hogy mit (pl. "Beszélj lassabban!", "Ne idegeskedj" stb.). Ezek a megjegyzések a dadogót frusztrálják, így feszültebbek lesznek, a helyzet kommunikációs zavart eredményez. Ugyanilyen következménye van annak is, ha megakadó közléseiket, szavaikat, mondataikat mi akarjuk helyettük kimondani, kiegészíteni, ez számukra a türelmetlenség jele, arra utal, hogy nem vagyunk képesek a teljes közlés ”kivárására”.

50

Akkor is próbáljuk meg társalgás közben végig fenntartani a szemkontaktust, ha kezdetben – mert ilyen helyzetben még nem voltunk – kellemetlenül érezzük magunkat a megakadások végig hallgatása során. Próbáljunk ezen úrrá lenni, koncentráljunk a közlés tartalmára, próbáljuk meg leküzdeni a kellemetlenség érzését! Zavarunkban ne próbáljunk tréfálkozni vagy nevetni a helyzeten! Amikor beszélünk, akkor beszédünk legyen kimért és nyugodt tempójú, anélkül, hogy mindez túlzottnak vagy kevésbé természetesnek hatna. Próbáljuk meg a dadogó beszédpartnerünkkel azt éreztetni, hogy amit és ahogy beszél, az felkelti az érdeklődésünket. Ha a dadogó személy megakadásai időlegesen megszűnnek, és aktuálisan képes a folyékony beszédre, ne dicsérjük ezért, és ne mondjunk olyan mondatokat, hogy: "Most jól tudtál beszélni!" vagy "Gratulálok, most sokkal jobban beszéltél!". Ez azt az érzetet keltheti benne, hogy a kommunikációban a beszéde megítélése áll a központban, ettől úgy érezheti magát, mintha minden alkalom a beszéde megítéléséből állna, azaz nem rá, hanem a beszédére reagálunk a kommunikációban. Ne siettessük soha azzal, hogy félbeszakítjuk vagy befejezzük a közléseit, szavait, mondatait! Ezt az ismeretünket osszuk meg másokkal is, hogy ők se tegyék ezt. Hadaró személyekkel történő kommunikáció Hasonló stratégiák bevetésével sikereket érhetünk el, azzal a kivétellel, hogy az ő esetükben a beszéd gyorsaságának következményeire, az érthetetlenségre ráirányíthatjuk a figyelmüket, ez beszédjüket ebben az esetben lassítja, pontosabb artikulációra készteti őket.

Felelet az életnek – riport Erőss Tamás színésszel filmrészlet (10’) Film forrása: NFSZK

Afáziás személyekkel történő kommunikáció Hagyjunk kellő időt az alkalomra, a társalgásra. Kényelmesen helyezkedjünk el, üljünk le és teremtsünk szemkontaktust az afáziás személlyel. Beszéljünk lassan, megfelelő artikulációval. Használjunk rövid és egyszerű mondatokat, miközben a mondatok lényeges, tartalmas szavait hangsúllyal emeljük ki. A társalgás legfontosabb szavait írjuk is le, majd ismételjük meg közlendőnket. Az írott formát adjuk át az érintett személynek emlékeztetőül, amelyet későbbi kommunikációjában is fel tud majd eszközként használni. Segítsük az afáziás önkifejezését azzal, hogy támogatjuk rámutatással, gesztikulációval, rajzolással, írással történő kommunikációját. Buzdítsuk arra, ha képes rá, írjon vagy rajzoljon szándékai kifejezése érdekében. Ha az afáziás közölni akar valamit, a félreértések elkerülése érdekében pontosan tisztázni kell, hogy „miről”, „kiről” akar közölni valamit, mi történik vagy történt, illetve az esemény hol és mikor történik. Fontosak a megfelelő kérdések, a találékonyság, a módszeres előrehaladás a társalgásban, annak érdekében, hogy az események megfelelő módon alakuljanak. Törekedni kell a „többválasztásos” kérdések használatára, valamint a válasz lehetőségek felsorolására, amelyből az afáziás kiválaszthatja a kommunikációs szándékának leginkább megfelelőt.

51

Kulka János - Varga Sarolta interjúja https://www.youtube.com/watch?v=2zTHrKkbERU Letöltés: 2019. január 31.

Saját élményű gyakorlat 1) Nyelvtörő gyakorlat

a gyakorlat célja A nehezített beszédprodukció gyakorlása

szükséges eszközök Nyelvtörő mondókák nyomtatott formában

időigény 5 perc

a gyakorlat leírása A nyelvtörő elmondása.

munkaforma egyéni tapasztalatszerzés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Milyen élményt jelent egy nyelvtörő elmondásának nehézsége? Mi volt idegesítő a feladat során?

1) Cukor a szájban

a gyakorlat célja A nehezített beszédprodukció gyakorlása

szükséges eszközök kemény cukor

időigény 5 perc

a gyakorlat leírása Szövegek elmondása cukorral a szájban

munkaforma egyéni tapasztalatszerzés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mi okozott nehézséget a feladat teljesítése során?

Ajánló Filmek

- Dadogás- Logopédia: https://www.youtube.com/watch?v=DkTiBYRY-4M - Vida Gábor: Egy dadogás története:

https://www.youtube.com/watch?v=5qKIZrNHsMM - Mestersége színész: Őze Lajos (riport első része):

https://www.youtube.com/watch?v=pKYc5BJO9bY - A király beszéde című film

Felnőtt logopédiai ellátás

- Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. MONTÁZS projektje által működtetett felnőtt logopédiai szolgáltatás: www.efiportal.hu/a-projekt-szolgaltatasai/logopediai-pontok/

Szervezet

- Démoszthenész Egyesület: www.demoszthenesz.hu - Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság: www.mfflt.hu

Önellenőrző kérdések

52

1) Mik a legfontosabb útmutatások a dadogó személlyel történő kommunikáció esetén?

2) Gondolja végig, hogy ha idegen nyelven kellene megszólalnia, amit nem ismer jól, milyen segítségnek örülne a beszédértés tekintetében?

3) Mire figyel afáziás személlyel történő kommunikáció során?

Felhasznált irodalom Fehérné Kovács Zsuzsa (2001): Beszédben akadályozottság. In Mesterházi

Zsuzsa (szerk.) Gyógypedagógiai Lexikon. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest

Fehérné Kovács Zsuzsanna, Kas Bence, Sósné Pintye Mária (2018): Szempontok a nyelv- és beszédfejlődési zavarok szűréséhez és állapotmegismeréséhez, URL: http://real.mtak.hu/85740/1/Fehérné_Kas_Pintye_2018.pdf, letöltés: 2020.01.31.

Harangozó Judit és mts (2014): Célcsoportok bemutatása – Szakmai anyag foglalkoztatási tanácsadók részére, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Budapest, 6. oldal, 7. oldal, 12. oldal, URL: http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/04/celcsoportok_bemutatasa.pdf, letöltés: 2019.01.31.

Lajos Péter (2016): Dadogásról mindenkinek. Krasznár és társa Bt., Budapest Montágh Imre (1980): A gyakori beszédhibák, Tankönyvkiadó, Budapest

53

3.5 Alapismeret az értelmi fogyatékosságról Némethné Varga Viktória

Eset: Enyhe értelmi fogyatékos, 28 éves nő a megszokott, betanult vasúti közlekedésben tart hazafelé, bérlettel, Budapestről Dunakeszire. A vonatra felszállva közli a kalauz, hogy az nem indul, talán több mint egy óra is eltelhet a várakozással. Javasolja az utasoknak, hogyha valaki siet, az ne várjon, menjen át a távolsági buszmegállóba. A fiatal nő egyből leszáll a vonatról, habár nem siet sehová. Mivel ismeri az átjárást a két megálló között, sikeresen megérkezik a távolsági buszmegállóba. Itt ismeretlen számára a terep, egyszer-egyszer már utazott busszal is, de régebben. Tudja, hogy jegyet kell vennie, de a jegypénztár bezárt. Az egyik utastárs ajánlja, hogy a jegyadó automatánál vásárolja meg jegyét. A nő odamegy ugyan az automatához, de azt kezelni nem tudja, hiába olvassa el a mellékelt utasításokat. Beáll jegy nélkül a sorba. Mikor soron következik a felszállásnál, elmondja, hogy nincs jegye, mert nem tudta azt megváltani. A sofőr leszállítja a járműről.

Definíció Magyarországon az értelmi fogyatékosság meghatározása sok változáson ment keresztül az utóbbi években, évtizedekben. Meghatározásánál ma már nem elsődlegesen az intelligencia-tesztek eredményét veszik figyelembe, hanem az ún. adaptív viselkedés szintjét, amely az önálló élethez és a társadalmi részvételhez szükséges képességek és készségek szintjét mutatja (pl.: kommunikáció, tájékozódási készségek, idő és mennyiség kezelése, problémamegoldás, önellátás, kapcsolatteremtés, önirányítás, egészség és biztonság, szórakozás és munka stb.). Az értelmi fogyatékosság mértékét, amennyiben lehetséges, intelligenciatesztekkel határozzák meg, amiket más vizsgálatok is kiegészítenek, mint például az ún. adaptív viselkedést mérő skálák, melyek a fogalmi, szociális és praktikus készségek felmérésére szolgálnak. Az intellektuális képességek és az adaptív készségek a rehabilitáció és a fejlesztések hatására idővel pozitívan változhatnak. Értelmi fogyatékosság: „a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és/vagy környezeti hatások eredőjeként alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától – az első életévtől kezdve – számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott.” (Czeizel, Lányiné, Rátai 1978) A manapság használt megnevezés az „intellektuális képességzavar” jól leírja, hogy a sérülések következtében átfogó, a fejlődésmenetet komplexen érintő zavarról van szó, mely az érintett személy esetében az élet minden területére kihatással van. Érinti az intellektuális működést és az adaptív magatartás jelentős korlátozottságával jellemezhető (Luckasson, 2002 in. Lányiné, 2017). A fejlesztések és a rehabilitáció folyamán mind a mentális képességek, mind a mindennapi életben jól használható adaptív készségek segítése is hangsúlyos. Az utóbbi azért is fontos, mert a mentális és fizikai képességek akadályozottságát megfelelő támogatással – speciális eszközök, stratégiák tanításával, alkalmazásával – jól ki lehet egészíteni, kompenzálni annak érdekében, hogy az

54

értelmi fogyatékos személyek a képességeikhez mért legnagyobb fokú autonómiát megéljék.

Terminológia A fogalomnak sokféle elnevezése létezik. A régi, illetve köznyelvi elnevezések sokszor helytelenek, pejoratívak, félreérthetők. Az értelmi fogyatékossággal kapcsolatban az értelmi fogyatékos, értelmi sérült, intellektuálisan sérült, de a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott kifejezést is gyakran használják, ami két utóbbi gyógypedagógiai kifejezésként használatos (Csákvári, Mészáros 2012). Értelmi sérült emberek jelenlétében ezeket a gyógypedagógiailag helyes kifejezéseket sem célszerű használni, mert rosszul eshet nekik. A legjobbak a személy tevékenységére utaló kifejezések, pl. utas, tanuló, kliens, páciens, ügyfél, vásárló, számlatulajdonos stb., nem szükséges az értelmi állapot megnevezése.

Ajánlott megnevezések - értelmi sérült - értelmi fogyatékos - intellektuális képességzavar

Kerülendő megnevezések - hülye - elmebeteg - idióta - bolond - gyengeelméjű - mentális retardált

Általános jellemzők Az értelmi fogyatékosok csoportja három fő tulajdonsággal jellemezhető: 1) Normál övezet alá eső intellektuális működés: ez a kritérium hangsúlyozza az értelmi fogyatékosság intellektuális természetét. 2) Az adaptív magatartás a napi tevékenységek és a személy társadalmi részvételének teljesítéséhez szükséges képességek és készségek akadályozottsága: ez a kritérium utal a fogalmi (pl.: kommunikáció, írás-olvasási, tájékozódási készségek), a szociális és a praktikus készségek jelentős fejlődésbeli elmaradására. A személy önállósága és szociális felelőssége elmarad az életkortól és a szociokulturálisan elvártaktól. Az értelmi fogyatékos ember jellemzője a társadalmi támogatásra való ráutaltság, nehezebb beilleszkedés, az önálló életvezetésre való alkalmasság korlátozottsága, illetve abban való jelentős támogatottság. 3) Korai kezdet: ez a kritérium elkülöníti az intellektuális képességzavart a felnőttkorban kezdődő degeneratív betegségektől (pl. Alzheimer-kór) és a felnőttkori koponyasérülésektől (Csákvári, Mészáros 2012).

55

Enyhe értelmi fogyatékos – tanulásban akadályozott Óvodáskor végéig nehezen megállapítható, hogy csak lassabb fejlődésről vagy enyhe értelmi fogyatékosságról van szó: a pszichés funkciók kevés elmaradást mutatnak a hasonló korú gyermekekhez képest. Leginkább a tanulásban, az írás-olvasás-számolás, nyelvtanulásban vannak nehézségei. A mindennapokat jól szervezi, kevés segítséget igényel (időszakos támogatás). Általában önállóan közlekedik, dolgozik, vásárol, ügyet intéz. Beszéde érhető, esetleg nem választékos. A gyakorlati problémákat jól kezeli. Egyszerű szakmákat jól elsajátít, azokban eredményesen dolgozik.

Nehézségek/akadályok Megoldási javaslatok

Nehezen látja át az összefüggéseket.

Egyszerre egy utasítás vagy kérés hangozzon el. Rövid mondatok használata célravezető. Folyamatos türelem jelenléte. Lépésről-lépésre haladjunk a magyarázattal.

Figyelme elterelődik. Folyamatos visszakérdezés. Gyakori ismétlés.

Szokatlan/váratlan helyzethez nehezen alkalmazkodnak.

Beszélgetés, megnyugtatás, egyszerű kérdések használata.

Szorongás

Feszültségoldás, megnyugtatás, a következő lépések bemutatása és segítése. Folyamatos partneri viszony megléte.

(Illyés 2000, Mesterházi 2006.)

Mérsékelt fokban fogyatékos - értelmileg akadályozott Nem csak a tanulásban, hanem az élet több területén is adódnak nehézségei. Több, állandó vagy időszakos segítséget igényel. Nem feltétlenül tud írni, olvasni, számolni. Ügyintézésben korlátozott támogatást igényel. Kevésbé önálló, lassabb lehet, képességeihez és lehetőségeihez mérten tud munkát vállalni (pl. védett munkahelyek). Többségében nem beszél vagy csak nehezen érthetően. Gyakran motyog vagy túl hangosan beszél. Mozgása néha furcsa (összerendezetlen), pl.: széles talpon járás, lapozásnál papírtépés-/gyűrés, ügyetlen az íróeszközökkel. A tevékenységek sorrendjét nem tudja megjegyezni, felcseréli vagy kihagy lépéseket (pl.: főzés, űrlapok kitöltése).

Nehézségek/akadályok Megoldási javaslatok

Beszédértése gyenge.

Kevés információnyújtás egyszerre. Könnyen érthető kommunikáció alkalmazása képi megsegítéssel. Gyakori ismétlés. Kevés és egyszerű kifejezések használata. Bonyolult szakszavak használatának kerülése. Képekkel, képi szimbólumokkal történő megsegítés.

56

Nem vagy rosszul beszél – korlátozott nyelvtani szerkezetek, nyelvi- és beszédhibák előfordulhatnak.

Folyamatos türelem jelenléte. Segítő bevonása a mindennapi élet tevékenységeibe. A kommunikációnak augmentatív – képek, képi szimbólumok, gesztusok, jelek – módszerekkel és eszközökkel történő támogatása. Eldöntendő kérdések használata.

Váratlan helyzetben lefagy.

Megnyugtatás, a helyzet pontos, rövid elmagyarázása. Bonyolult, idegen szakszavak használatának kerülése.

Pénzhasználat nehézsége. Fizetés segítése.

Szabályokhoz való alkalmazkodás nehezítettsége.

Következetesség. A szabály elmagyarázása, megértetése és betartatása, nagy türelemmel.

(Hatos 2008) Súlyos és igen súlyos fokban fogyatékos - értelmileg akadályozott Önállósága minimális, minden tevékenységében folyamatos segítséget igényel (kiterjedt támogatás). Értelmi elmaradásához gyakran társul egyéb sérülés, pl.: beszédfogyatékosság, mozgássérülés. Megfigyelhető segédeszköz viselése/használata. Gyakran nem beszél, más módon kommunikál.

Nehézségek/akadályok Megoldási javaslatok

Általában nem tud beszélni.

Augmentatív és alternatív kommunikáció alkalmazása: testi jelzések, egyszerű gesztusok, képi kommunikációs megoldások – papír és elektronikus eszközökön való megjelenítés.

Nagyon lassúak. A megszokottól eltérően jóval több idő biztosítása.

Beszédértése gyenge.

Egyszerre egy információ nyújtása. Könnyen érthető kommunikáció alkalmazása. Képi megsegítés, ismétlés, kevés és egyszerű kifejezés használata. Szakszavak, idegenszavak használatának kerülése.

(Csákvári, Mészáros, 2012) Cselekvőképesség, támogatott döntéshozatal, helyettes döntéshozatal Magyarországon a cselekvőképességet érintően 3 fokozatot alkalmaz a joggyakorlat:

- Cselekvőképes minden 18. életévét betöltött, döntéshozásra képes személy.

- Korlátozottan cselekvőképes a 14. és 18. életév közötti személy, aki bizonyos kérdésekben hozhat önálló döntést.

57

- Cselekvőképtelen a 14. életévnél fiatalabb személy, aki nem dönthet önállóan a saját életét érintő kérdésekben. A helyettes döntéshozatal során hozzátartozója, gyámja dönt helyette, vele egyeztetve.

Az értelmi fogyatékos személyek esetében a kor mellett a belátási képesség határozza meg, hogy cselekvőképességét mennyire korlátozzák. A 2014. március 15. napjától hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vezette be a támogatott döntéshozatal jogintézményét, amely szabályozza a támogató kirendeléséről, a támogató feladatairól, a hivatásos támogatóról szóló, valamint a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos főbb rendelkezéseket. A cselekvőképes értelmi fogyatékos személy önállóan hoz meg minden döntést az életét érintően. Például önállóan vásárolhat lakást, vehet fel hitelt. A korlátozottan cselekvőképes státuszban, az értelmi fogyatékos személy egyes ügycsoportokban önállóan dönt, más ügycsoportokban helyettes döntéshozatallal más személy dönt az őt érintő kérdésekben. Helyettes döntéshozó például a szülő, gyám, gondnok. A támogatott döntéshozatal azt jelenti, hogy az értelmi fogyatékos személy továbbra is maga dönt az életét érintő kérdésekben, amihez egy számára bizalmi, támogató személy adja meg a szükséges információkat. A támogató személyt az értelmi fogyatékos személy választhat ki, akinek képzésen kell részt vennie a feladat ellátáshoz. A cselekvőképtelen státusz alapján a fogyatékos ember helyett hozzák meg a döntéseket, a megkérdezésével. Például egy drágább cipőt sem vehet meg egyedül. Az értelmi fogyatékos személyek önállósodását a mikrokörnyezetük, normalizációs elv alapján történő önmegismerés, személyes szabadság és önállóság gyakorlásával biztosíthatja. (Farkasné Gönczi, 2008)

Együttműködés értelmi fogyatékos személlyel Az értelmi fogyatékos személy gyakran már felkészítve megy ügyet intézni. Valószínű, hogy valaki támogatta, segített összeszedni az iratokat és egyeztette a feladatot. Lehet, hogy a felkészítő el is kíséri, de a háttérben akar maradni! Az ügyintézésre induló értelmi fogyatékos személy gyanútlan, nincs felkészülve atrocitásokra, visszautasításra, gonoszkodásra, arra számít, hogy a hivatal egy szolgáltatóhely, ahol az ő pénzéért, az ő ügyeit intézik, ehhez értő dolgozók. Az értelmi fogyatékos személynek kevés tapasztalata van a hivatalokkal. Szüksége van jóindulatú, segítőkész közszolgáltatásban dolgozó szakemberekre. Esetleg nehezen kezeli a negatív helyzeteket, nem helyénvaló módon reagál. Általában bízik a segítőkben, így az ügyintézőkben és szolgáltatókban is. Megfelelő időt kell minden esetben fordítani az értelmi fogyatékos személyre. A sürgetéstől feszültté válhat. Mindenképpen fel kell mérni, hogy milyen információkkal rendelkezik, milyen elképzelése van az ügymenettel kapcsolatban, legyen az orvosi rendelőben, hivatalban. Érdemes figyelembe venni, hogy gyakran dönt külső jegyek, szimpátia alapján (pl. az a nővér vegye le a vért, aki szimpatikus neki, akiben megbízik, amennyiben ez lehetséges).

58

Nehézségek és megoldások Használjunk egyszerű kifejezésmódot! Kommunikáljunk egyszerű szavakkal, egyszerű fogalmazással, képi megsegítéssel (könnyen érthető kommunikáció)! Egyszerre csak egy dologról beszéljünk, rövid egyszerű mondatokban! Folyamatosan figyeljünk, hogy követi-e az értelmi fogyatékos személy, amit mondunk neki. Időszakonként tartsunk szünetet, hogy jelezhessen vagy kérdezhessen, ha nem ért valamit. Türelmesen várjuk meg, amíg válaszol, ne válaszoljunk helyette. Kerüljük a túlsegítést, vagyis annyi segítséget adjunk, amennyire feltétlenül szüksége van. Partnerként beszélgessünk az értelmi fogyatékos személlyel, valós korának megfelelően! Kerüljük a lekezelő megszólítást és stílust! Ne beszéljünk róla a jelenlétében harmadik személyként! Tartsuk tiszteletben akaratát, gondolatait, magánéletét, meggyőződéseit és vallását! Legjobb, ha megkérdezzük tőle, hogy le tudja-e írni, jól hallja-e, el tudja-e mondani, megérti-e, amit mondunk neki, szüksége van-e segítségre, vagy egyedül is meg tudja oldani stb.15 A hivatalokban, ügyfélszolgálatokon kérhessen akadálymentes ügyintézést! Ezt „Akadálymentes ügyintézés” felirattal lehet jelezni vagy akár piktogrammal. Kérdéseket mindig hozzá intézzük, ha segítő van vele, a segítő csak interpretátor, a kommunikációs problémák áthidalója. (Gruiz 2009.)

Saját élményű gyakorlat 1) Idegen szavak könnyen érthetően

a gyakorlat célja A megértés nehézségének átélése

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők idegen szavakat kapnak kis szócsíkokon (pl. permanens, progrediáló, cortex)

időigény 10 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők kis csoportokban az idegen szavakból szöveget alkotnak. A másik csoport megpróbálja megérteni a szöveget.

munkaforma kiscsoportos alkotás

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Milyen a megértés lehetősége nélkül szöveget alkotni?

15 Kép forrása: http://akadalymentesites.com/akadalymentesites-tervezese/ugyfelszolgalat-akadalymentesites, letöltés: 2019.08.21.

59

1) Kártyajáték

a gyakorlat célja A szabályvesztettség átélése

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők különböző képeket ábrázoló kártyalapokat kapnak egy asztalra.

időigény 10 perc

a gyakorlat leírása Az osztó egy egyszerű szabály mentén fogad el bizonyos kártyákat. Pl. vízzel kapcsolatba hozható képek.

munkaforma közös játék

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Milyen volt a játék közben az érzelmi változás? Mi okozta az érzelmi változást?

1) Halandzsa

a gyakorlat célja A megértés nehézségének átélése

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők halandzsa nyelven írt szöveget kapnak.

időigény 15 perc

a gyakorlat leírása A résztvevőknek meg kell fejteni a halandzsa szövegek mondandóját.

munkaforma kiscsoportos munka

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Milyen a megértés lehetősége nélkül szöveget értelmezni?

Ajánló Szervezet

- http://info.kezenfogva.hu/ - http://efoesz.hu/ - http://www.nemadomfel.hu/ - http://www.baltazarszinhaz.hu/ - http://www.downalapitvany.hu/

Kommunikáció

- https://konnyenertheto.gonczirita.hu/ - www.efoesz.hu - www.downalapitvany.hu

Film

- És a 8. napon http://port.hu/adatlap/film/tv/es-a-nyolcadik-napon-es-a-nyolcadik-napon

- Gilbert Grape http:///www.mafab.hu/movies/gilbert-grape-44243.html - https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=btncEhMN

0L0 - https://www.youtube.com/channel/UCpIMfUE6Tf5sNOfyHKU50eQ - Virágot Algernonnak https://videa.hu/videok/film-animacio/charly-viragot-

algernonnak-drama-6h0vEKBYMfxSL5zC

60

- Egerek és emberek, John Steinbeck, Könyvmolyképző Kiadó Fft., 2016, https://videa.hu/videok/film-animacio/egerek-es-emberek-1992-teljes-film-dr5giNbV8jWw3q7q

Jogszabály - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

1998. évi XXVI. törvény: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.TV

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV

- 32/2012. EMMI rendelet – Irányelvek, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200032.EMM&txtreferer=A1100190.TV

Önellenőrző kérdések

1) Jenő 21 éves, középsúlyos értelmi fogyatékos. Édesanyjával orvoshoz megy. A váróteremben nyugodtan ül, de amikor az asszisztens szólítja, akkor pánikba esik, nem hajlandó bemenni a rendelőbe. Teendő:

a) Leszidjuk. b) Megpróbáljuk akarata ellenére bevinni a rendelésre. c) Megnyugtatjuk, elmagyarázzuk a helyzetet. d) Elküldjük.

2) Mária 45 éves, enyhe értelmi fogyatékos nő, aki rossz buszra szállt. Amint ezt észreveszi, azonnal le akar szállni a buszról. Arra kéri a sofőrt, kiabálva, hogy azonnal álljon meg. Teendő:

a) Elmagyarázva a helyzetet megnyugtatom, majd útba igazítom. b) Megállok a busszal és leszállítom róla. c) Figyelmen kívül hagyom a kérését és a következő megállónál leszállítom. d) Az egyik utast megkérem, hogy csillapítsa le.

3) Tűz üt ki a 38 éves, enyhe értelmi fogyatékos Tamás szomszédjában. A tűzoltók felszólítják, hogy hagyja el a lakását. Tamás erre nem hajlandó. Teendő:

a) Röviden elmagyarázni a helyzetet, kikísérni a lakásból. b) Szó nélkül kikísérni a lakásból. c) Minden tevékenységet magyarázattal kísérve, azonnal kikísérni a

lakásból. d) Ott hagyni, amíg megnyugszik.

Felhasznált irodalom Csákvári Judit, Mészáros Andrea (2012): Kézikönyv „Értelmi fogyatékos

(intellektuális képességzavarral élő) gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja” c. fejezetét írták Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest

61

Czeizel Endre, Lányiné Emgelmayer Ágnes és Rátai Csaba (1978): Az értelmi fogyatékosok kóreredete a Budapest vizsgálat” tükrében. Medicina Kiadó, Budapest

Farkasné Gönczi Rita (2008): Mikrokörnyezet. in Önismeret, Realitás, Önérvényesítés, Közösségi képviselet – ÖRÖK kézikönyv (szerk. Farkasné Gönczi Rita), ÉFOÉSZ, Budapest, 75-82

Gruiz Katalin (2009): Mentális Akadálymentesítés - Elvek, Etika, Gyakorlat; Down Alapítvány, Budapest, http://www.downalapitvany.hu/node/828

Hatos Gyula (2008): Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. APC Stúdió, Gyula

Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest, ELTE BGGYFK

Lányiné Engelmayer Ágnes (2017): Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest

Mesterházi Zsuzsa (2006): A (gyógy)pedagógiai diagnosztikai munkát segítő alapfogalmak. In (Gyógy) pedagógiai diagnosztika és tanácsadás. (szerk. Zsoldos Márta) Oktatási Minisztérium, Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány, Budapest

62

3.6 Alapismeretek az autizmus területéről Rácz Zsuzsanna, Dr. Simó Judit

Eset: A leírásra kerülő eset filmen is megnézhető. A filmeket a NAS (National Autistic Society) készítette társadalmi érzékenyítés céljából és letölthető a http://www.autizmusiroda.hu/dokumentum/ oldalon. A „Félreértett helyzet” címet viselő videóban egy felnőtt autista ember állásinterjúra megy és a recepción dolgozó hölgytől információt szeretne kérni arról, hogy az épületen belül pontosan hol találja azt a személyt, aki őt várja. Az autista férfi bemutatkozik, majd a recepciós hölgy nevét kérdezi. A hölgy nem válaszol erre, hanem unott arccal lapozgatni kezd egy könyvben, keresi, hogy hol van az épületen belül a keresett férfi irodája. A férfi egymás után többször bemutatkozik és elmondja, kit keres, de erre sem válaszol a hölgy, hanem feláll, elindul, hogy személyesen mutassa meg az utat. Miközben megy a lift felé, nagyon gyorsan beszél, a férfi próbálja őt követni és továbbra is próbálkozik azzal, hogy megtudja a hölgy nevét, és hogy elmondja, kit keres. Beszállnak a liftbe, a hölgy továbbra is folyamatosan beszél. A férfi észreveszi, hogy a hölgy blúzára van tűzve egy kitűző, amin ott van a neve. Túlságosan közel hajolva próbálja a névtáblát kibetűzni, a hölgy a mozdulat láttán felháborodik és perverznek nevezi a férfit. Értelmezés: Az autizmus egyik alapvető jellemzője, hogy az érintettek számára igen nehéz megérteni a társas helyzeteket. Ilyen pl. az írott és íratlan szociális szabályok megértése és az ebből fakadó elvárásokhoz való gyors, rugalmas alkalmazkodás. Az autizmussal élő emberek viselkedését egy hozzá nem értő ember gyakran félreértheti, tévesen ítélheti meg, mert az autizmus sokszor kívülről nem látható. Terminológia Jelenleg Magyarországon az autizmus spektrum zavarok diagnosztikai besorolása a BNO-10 (WHO) klasszifikációs rendszer alapján történik, ahol az autizmus spektrumába tartozó zavarokat (egyéb állapotok mellett) a pervazív fejlődési zavarok kategóriába sorolják. Az autizmus spektrum zavarokra vonatkozó, a nemzetközi és hazai gyakorlatban jelenleg használt BNO-10 diagnosztikus kategóriák és kritériumok az alábbiak:

- gyermekkori autizmus (F84.0) – minőségében eltérő fejlődés és viselkedés a kölcsönös kommunikáció és kölcsönös társas interakciók területén, valamint a viselkedés rugalmas szervezésében (beszűkült, sztereotip, repetitív érdeklődés és viselkedés), igazolható az eltérő fejlődés 3 éves kor előtt

- Asperger szindróma (F84.5) – minőségében eltérő fejlődés és viselkedés a kölcsönös kommunikáció és társas interakciók területén, valamint a viselkedés rugalmas szervezésében (beszűkült, sztereotip, repetitív érdeklődés és viselkedés), igazolható az eltérő fejlődés 3 éves kor előtt, de nem igazolható késés a beszédfejlődésben és nem áll fenn intellektuális képességzavar

- atípusos autizmus (F84.1) – a fent (F84.0) felsoroltak közül nem igazolható eltérés mindhárom területen vagy nem igazolható a 3 éves kor előtti kezdet; többnyire súlyos, halmozott fejlődési zavar esetén adott diagnosztikus kategória

63

- másként nem meghatározott pervazív fejlődési zavar (F84.9) – minőségében eltérő fejlődés és viselkedés a kölcsönös kommunikáció és kölcsönös társas interakciók területén, valamint a viselkedés rugalmas szervezésében (beszűkült, sztereotip, repetitív érdeklődés és viselkedés), igazolható az eltérő fejlődés 3 éves kor előtt, de a tünetek kifejezetten enyhék vagy jól kompenzáltak

A DSM-5 (Amerikai Pszichiátriai Társaság) a BNO-10-nél jóval frissebb besorolási rendszer, mivel ennek megújított változata 2013 óta hivatalos, ennek megfelelően naprakészebb autizmus-tudás és korszerűbb szemlélet tükröződik benne. A DSM-5 az úgynevezett autizmus spektrum zavar egységes diagnosztikus kategóriát használja, azon belül nem különít el alcsoportokat. Emellett a tüneteket (a korábbi három helyett) két csoportba sorolja: (A) társas kommunikáció és a szociális kapcsolatok folyamatosan és többféle helyzetben fennálló sérülése, (B) korlátozott, ismétlődő viselkedésmintázatok, érdeklődés és tevékenységek. Utóbbi területhez újabb tüneteket soroltak, úgymint fokozott vagy csökkent szenzoros érzékenység, szokatlan szenzoros reakciók, sztereotip beszéd. (Egészségügyi szakmai irányelv – Az Autizmusról/Autizmus spektrum zavarokról 2017) Időközben elkészült a BNO legújabb változata is, amely hasonló módon tárgyalja az autizmus spektrumba tartozó zavarokat. Értelmezés: sajnos sokszor a szakemberek sem használják következetesen az egyes fogalmakat, ami laikusként rendkívül elbizonytalanító lehet és összezavarhatja az embert. Annak ellenére, hogy pl. a jelenleg érvényes, spektrumba tartozó alcsoport diagnózisok között olyan is van, amiben el sem hangzik az autizmus szó (pl. Asperger szindróma, Nem-meghatározott pervazív fejlődési zavar), mégis ezek a fogalmak ugyanannak az idegrendszeri fejlődési zavarnak a jelenlétét jelzik, amelyet ma összefoglalóan autizmus spektrum zavarnak nevezünk. Az autizmus megnyilvánulása mind a fejlődési képben, mind pedig a viselkedési képben rendkívüli sokszínűséget mutat. Az autista emberek sok mindenben hasonlítanak egymásra, de sokkal több mindenben különböznek egymástól. Az érintettség mértéke, a társuló nehézségek és erősségek jellege, az egyéb alkati és környezeti adottságok nagymértékben befolyásolják, hogy egy adott gyermeknél vagy felnőttnél milyen módon és mértékben nyilvánul meg az autizmus. A ma használt korszerű fogalom, az autizmus spektrum zavar, ezt az egyszerre meglévő közös jellemzőt és sokszínűséget fejezi ki.

Definíció Autizmus/autizmus spektrum zavar: az idegrendszeri fejlődés zavara, amely etiológiai hátterét és jellegzetes viselkedéses mintázatait tekintve egyaránt heterogén. Egységességét az úgynevezett „autisztikus triász/diád” adja. Az autizmus spektrumába tartozó állapotok egész életen át befolyásolják a fejlődést és a viselkedést. Az összetett biológiai háttér közvetlenül jelenleg nem befolyásolható, azonban az egyénre szabott, autizmus-specifikus, komprehenzív, pedagógiai-pszichológiai beavatkozások jelentős fejlődést, életminőség javulást eredményezhetnek.

64

Autizmus spektrum: az autizmus klinikai képe rendkívül változatos, egyénen belül és egyének között is erősen variál. Az állapotot jelenleg tehát multidimenzionális spektrumként értelmezzük, ahol a nagyfokú heterogenitáshoz vezető legfontosabb dimenziók: az autizmusban való érintettség mértéke, az életkor, az intelligenciaszint, a beszéd és a beszédértés szintje, a személyiség, a környezeti hatások (pl. családi miliő, terápia intenzitása és minősége), valamint a társuló betegségek, zavarok. Az eddigi kutatási eredmények alapján nem lehetséges a spektrumon belül valid alcsoportokat elkülöníteni. Autisztikus triász/diád: a korábbi felfogás szerint az autizmusra utaló tünetek három viselkedéses területhez sorolhatók: a reciprok szociális interakciók és a reciprok kommunikáció minőségi eltéréseihez, valamint a szűk körű, sztereotip, repetitív érdeklődés, aktivitás, viselkedés területéhez. Az autizmus viselkedéses képét leíró kutatások eredményeinek bővülése vezetett az autisztikus triász újra értelmezéséhez: a DSM-5 már az autisztikus diád – tartós deficit a szociális kommunikációban és szociális interakciókban, valamint szűk körű repetitív mintáztok a viselkedésben, érdeklődésben, aktivitásban – mentén tárgyalja a tüneti képet. Triászon/diádon kívüli jellegzetességek: az autisztikus triászba be nem sorolható, de az állapotot gyakran jellemző viselkedések közül a szokatlan szenzoros reakciók (atipikus túl- vagy alul érzékenység bizonyos ingerekre, szenzoros élménykereső viselkedés) a DSM-5-ben beemelődtek a diád második területe alá. Változatlanul triászon/diádon kívüli jellegzetességként értelmezzük a gyakran jelentkező egyenetlen képességprofilt, illetve a szigetszerű képességeket. (Egészségügyi szakmai irányelv – Az Autizmusról/Autizmus spektrum zavarokról, 2017)

Ajánlott megnevezések - A fejlődési zavar neve: autizmus spektrum

zavar (ASD) - autista ember, autista gyermek, autista felnőtt - autizmussal élő gyermek/felnőtt - XY autizmussal él

Kerülendő megnevezések - autista – mint főnév - auti gyerek - auti felnőtt - XY auti

Általános jellemzők Minden egyes ember, így az autista ember viselkedését is olyan sokféle tényező határozza meg, hogy rendkívül nehéz lenne mindegyiket felsorolni. Azonban az életkor, a családi háttér, a környezeti hatások, a képességek általános szintje, társuló erősségek és gyengeségek, az iskolázottság, valamint a gyermek alkati, temperamentumbeli adottságai mindenképpen közéjük tartoznak. Mindezek ellenére minden autista embernél megtalálhatók közös jellemzők is. Az agy eltérő fejlődésének következtében az autizmussal élő emberek máshogy dolgozzák fel az egyes információkat, mint az átlagos emberek és máshogy is reagálnak a környezetükre. Az autista emberek számára nehéz a másokkal való kapcsolatteremtés és kommunikáció, gondolkodásuk és viselkedésük gyakran szokatlan, merev, rugalmatlan. A környezet ingereire – például a hangokra, fényekre, ízekre, illatokra vagy az érintésre – szokatlanul reagálhatnak vagy ezek megterhelést jelenthetnek számukra. Ezek az eltérések különbözőképpen

65

jelennek meg minden egyes embernél, de nem mindenkinél, nem egyformán és nem egyforma mértékben. A sokféleség ellenére elmondható, hogy az autista emberek számára:

- nehéz annak közlése, hogy mire van szüksége, vagy mit érez, - nehéz a másokkal való kapcsolatteremtés, - nehéz annak megértése, hogy a másik ember mit gondol, vagy mit érez, - a váratlan vagy szokásostól eltérő dolgok nyugtalanítóak lehetnek, - gyakran elvesznek a részletekben, - túlterhelődhetnek a környezeti ingerektől.

Az autizmus átlagosan 4-5-ször gyakrabban fordul elő fiúknál, mint lányoknál, bár a spektrumon való érintettség a lányok esetében – a kompenzációra való törekvés miatt – sokszor nehezebben derül ki. Az autizmus bárkit érinthet, előfordulása a világ bármely táján hasonló, nem befolyásolják pl. földrajzi, etnikai vagy társadalmi tényezők. Az autizmus már a születéstől jelen van, csak nem látjuk. Az első figyelemfelhívó jelek a viselkedésben többnyire csak egy éves kor után, leggyakrabban másfél-két éves kor körül jelennek meg. Az autizmus társulhat más eltérésekkel, így értelmi sérüléssel. Az autizmussal élők több mint fele azonban átlagos vagy afeletti értelmi képességekkel rendelkezik. Emellett jellemző lehet egyes készségek erőssége, például jó vizuális memória, zenei készségek, betűk-számok korai ismerete, stb. Azonban – a tévhittel ellentétben – különleges kiemelkedő képességekkel az autizmussal élők legfeljebb 10 %-a rendelkezik. Az autizmussal élő emberek rendkívüli változatos viselkedése megnehezíti a típusos viselkedési jegyek azonosítását, azonban megfelelő felkészültséggel az autizmus spektrum zavar diagnózisa a legtöbb esetben biztonsággal felállítható. Nincs azonban egyetlen tünet vagy viselkedéses megnyilvánulási forma sem, amely egyedül, önmagában igazolná vagy akár a hiánya kizárná az autizmus fennállását. A viselkedéses megnyilvánulásokat mindig összességében és összefüggéseiben, a teljes fejlődési kép ismeretében kell értelmeznünk. A viselkedési eltérések jelenthetik egy adott helyzetben várt viselkedés hiányát vagy akár szélsőségesen túlzott megjelenését, összességében másságát, a „típusos” viselkedéstől való minőségi eltérést. „Ha valaki beszél hozzám, gyakran csak késve reagálok, mivel időre van szükségem ahhoz, hogy feldolgozzam, mit mondtak nekem. Minél nagyobb stresszt okoz számomra a helyzet, annál nehezebb ez számomra.” (Donna Williams) „Emlékszem, hogy amikor kicsi voltam, a beszéd egyáltalán nem tűnt számomra fontosabbnak a többi hangnál. Egy ideig úgy tűnt, hogy a beszédhangok csak úgy egymásba olvadnak anélkül, hogy bármi értelmük lenne, és olyan zavaros betűhalmazt alkotnak, amelyet nagyon nehéz reprodukálni, nem hogy megérteni.” (Therese Joliffe) „Jobban meg tudtam érteni a szavakat, ha papíron voltak, mint ha hangosan kimondták őket.” (Therese Joliffe)

66

„Nem kommunikáltam beszéd útján, nem azért, mert képtelen voltam megtanulni a nyelv használatát, hanem azért, mert egyszerűen nem tudtam, hogy a beszéd erre való.” (Jim Sinclair) „Az echolálás nekem egyfajta csoda kicsit, mert a gyerek saját szókincse nem túl sok, viszont baromi érdekes, hogy a mondandójába legtöbbször tényleg belepasszol az a bizonyos szövegrészlet, amit idéz. Zseniális szerintem.” (autizmussalélni blog) „Nem érti a komplikált szavakat, nem ért annyira dolgokat, mint mi, például nem érti, hogy nemsokára. El kell neki mondani, hogy hány perc múlva, és hogy az hány másodperc. Mindent komolyan vesz, azt is, amit játékból mondasz neki, és olyankor néha mérges lesz. Nehéz az élet, ha a kistestvéred autizmusos.” (autizmusmesék blog) “Thomas egyáltalán nem tudja leolvasni az arckifejezéseket. Nem volt képes megérteni, ha egy felnőtt megharagudott rá, gyakran elkezdett nevetni, ha valakinek gyorsan megváltozott az arckifejezése. Azóta megtanítottam neki, mi a különbség a “boldog”, a “rémült”, és a “dühös” között. Több tucat képpel gyakoroltunk és a kis Thomas most már mindegyiküket tökéletesen meg tudja nevezni. Az ő számára sajnálatos módon azonban nem mindannyiunk arca egyforma, és ez még mindig nehézséget okoz neki. Amikor a nővére, Elizabeth egyik nap dühösen nézett rá, eléggé komolyan megkérdezte: “Elizabeth, miért vannak az arcodon ezek a vonalak?” (Hilde De Clerq) Az autizmus gyakran jár együtt a nyelvi fejlődés zavarával, de nem feltétlenül, azonban a nyelv kommunikációban való használata mindig mutat eltéréseket. A nyelvi eltéréseken túl nehézségeket tapasztalhatunk a nonverbális kommunikáció (pl. gesztusok, mimika, hanglejtés) értésével és használatával is. A kommunikáció eltéréseinek sokszínűsége megnyilvánulhat többek között a következőkben: van, aki

- nem beszél és van, aki nagyon jól, sőt szokatlanul sokat beszél és sokat vagy furcsa dolgokról kérdez;

- beszél, de keveset és máshogy, pl. korábban hallott kifejezéseket, mondatokat ismétel;

- jól beszél, mégis nehezen lehet vele beszélgetni, vagyis egymás mondandójára építkezve társalogni;

- rosszul érti a szavakat és mondatokat, és van, aki jól ért, de mégis gyakran félreérti vagy szó szerint értelmezi, amit hall;

- ritkán vesz fel szemkontaktust, van, aki gyakrabban, de mégis kevéssé tud a tekintetével egyértelműen üzenni a másik embernek, vagy a beszélgetést, közös játékot a tekintetével kísérni, szabályozni;

- alig használ gesztusokat, kevés érzelem vagy üzenet olvasható le az arcáról, és kevéssé is érti ezeket a jelzéseket és van, aki szélsőségesen használja ezeket a kommunikációs eszközöket;

„… a többi diák csúfolódásának és zaklatásának komoly célpontja lettem, igaz ekkoriban kezdtem megtanulni, hogyan védhetem meg magam, és arra is rájöttem,

67

hogy az emberi viselkedésnek és magatartásnak sok olyan íratlan szabálya van, amelyeket rajtam kívül mindenki ismer.” (Marc Segar) “Az emberek zavartak. Nem tudtam, miért vannak, vagy mit csinálhatnak velem. Nem mindig voltak egyformák és egyáltalán nem éreztem magam biztonságban velük. Még az is viselkedhetett néha másképp, aki mindig kedves volt velem.” (Sean Barron) „Egyszer azt olvastam, hogy az autizmus a valóságtól való visszahúzódás ………, de ez nagyon félrevezető. Tévedés lenne…. (ezt) mondani, hiszen ez azt jelenti, hogy az embernek ahhoz, hogy valamilyen okból visszahúzódjon a valóságtól, először is tudnia kell, hogy az mit jelent. Szerintem ezt úgy kellene leírni, hogy ez elsősorban a valóság megértésére való képtelenséget jelenti, amelynek következtében a személy visszahúzódóvá válik” (Therese Joliffe) “A társas lét nehéz, mivel látszólag nem követ semmilyen meghatározott sémát…. Amikor fiatal voltam, soha nem gondolkoztam el azon, hogy hogyan tudnék beilleszkedni a többiek közé, mivel nem vettem észre, hogy az emberek mások, mint a tárgyak. Amikor aztán rájöttem, hogy az embereket fontosabbnak tartják a tárgyaknál, és általában véve is többet megtudtam, a dolgok kezdtek új fénybe kerülni és még nehezebbnek tűnni.” (T. Joliffe) A társas viselkedés eltéréseinek sokszínűsége megnyilvánulhat többek között a következőkben: van, aki

- nem közeledik másokhoz és nem kezdeményez kapcsolatot másokkal, sőt talán el is utasítja, ha hozzá közelednek, de van, aki túl sokat és szokatlanul, olykor gátlások nélkül közeledik másokhoz;

- nehezen barátkozik a kortársaival és nehezen találja a helyét a közösségben, mások jobban beilleszkednek a csoportba, de akkor érzik biztonságban magukat, ha ők irányítják a többieket;

- sokszor zavarba ejtően viselkedik, nem érti, és nem tartja be az íratlan társas szabályokat, nyilvános helyen zavarba ejtően viselkedik (pl. hangos megjegyzéseket tesz az emberek külsejére), és van, aki túlságosan mereven követi azokat;

- nem utánoz és van, aki imitálja, „másolja”, amit lát, tapasztal; - nehezen alakít ki szelektív kapcsolatokat és van, aki erősen ragaszkodik

személyekhez. “A valóság egy autista számára események, emberek, helyek, hangok és látnivalók zavarba ejtő, egymással kölcsönhatásban álló halmaza. Úgy tűnik, semminek nincsenek határozott, világos határvonalai, rendje vagy jelentése. Életem nagy részét azzal töltöm, hogy megpróbálom kidolgozni az egyes dolgok mögött rejlő rendet. A megszokott rutinok, időpontok, a konkrét útvonalak és rituálék segítenek valamiféle rendszert teremteni ebben az elviselhetetlenül kaotikus életben.” Azzal, hogy változatlanságra törekednek (az autista emberek), valamennyire csökkentik ezt a rettenetes félelmet. Az életemet a félelem uralja. Én még akkor is félek, hogy valami borzalmas fog történni, ha a dolgok nem közvetlenül fenyegetőek, mert nem tudom megérteni, amit látok.” (Therese Joliffe)

68

“Thomas elég hangosan sikoltozik és kiabál ahhoz, hogy felébressze az egész utcát, ha például nem mindig ugyanazon az oldalon engedem beszállni az autóba, vagy ha rossz sorrendben öltöztetem vagy vetkőztetem, ha a fürdőszobában valaminek megváltozott a helye, ha más útvonalon megyek, ha X üzletben nem veszek “zöld” kávét és Y üzletben elemeket, vagy ha valami más szokástól eltérünk.” (Hilde De Clercq) “Szerettem a buszok egyformaságát – mindegyik ugyanolyan színű volt és ugyanazok a szavak voltak rájuk festve –, apró különbségek is voltak azonban közöttük, például mindegyiken más szám volt és az “orruk” formájában is voltak eltérések (voltak olyanok, amelyeknek hegyes orra volt, másoknak pedig lekerekített). Az volt a célom, hogy lássam az összes olyan buszt, amely abban az évben az iskoláé volt, és így mindet össze tudjam hasonlítani. Szerettem nézni őket, amikor mind egy sorban parkoltak, és dühös lettem, amikor a 24-es busz késett és haza kellett mennem anélkül, hogy láttam volna. Nem kellett volna ezt tennie! Ott kellett volna állnia egy sorban a többi busszal. Gyűlöltem, mert ez viselkedett a legrosszabbul és gyakran késett.” (Sean Barron) „A figyelmét nagyon lekötötték az iskolabuszok számai. A házunk előtt elhaladó összes busz számát tudta. Ragaszkodott ahhoz, hogy ezek egy bizonyos sorrendben legyenek. Amint hazaért az iskolából, odarohant az utcai ablakhoz, és nézte őket, hogyan mennek el, miközben minden megjelenő számot kimondott. Rendkívül izgatott volt, magában nevetgélt. Ha azonban a buszok nem a megfelelő sorrendben mentek el, összeomlott - sírt, kiabált. Ilyeneket kiabált: “Igen, ez 3-as busz volt – nem 14-es!” Nyilvánvaló volt, hogy szüksége van arra, hogy ellenőrizze maga körül a világot, és ha ez nem sikerült, az kínszenvedést okozott neki.” (Mrs. Barron) „Szerettem az ismétlődéseket. Amikor felkapcsolom a villanyt, mindig tudtam, hogy mi fog történni: a fény kigyulladt. Ez fantasztikus biztonságérzést adott, mert minden egyes alkalommal pontosan ugyanúgy zajlott le. … Ha már tudtam, akkor is izgalmas volt újra meg újra csinálni, mindig ugyanolyan volt.” (Sean Barron)

A rugalmas gondolkodás és viselkedés eltéréseinek sokszínűsége megnyilvánulhat többek között a következőkben: van, aki

- izgatott állapotban látványos, ismétlődő mozdulatokat tesz például a karjaival, van, aki gyakran ugrál vagy jár lábujjhegyen és van, aki örömében csak diszkréten megremeg;

- figyelmét a tárgyak jelentéktelen vagy mozgó alkatrészei (például a nyitogatható ajtók, a forgó kerekek vagy egy zsinór) keltik fel és van, akinek az érdeklődését egy-egy téma köti le szokatlan mértékben és ezen a területen igen tájékozott lehet (például a számok vagy betűk, a járművek vagy éppen a mosógépek);

- szereti sorba rendezni a tárgyakat és van, aki bonyolult játékokat játszik, de jellemzően mindig ugyanúgy;

- nehezen tűri a változást/változtatást a mindennapi rutinban, szokásaiban (pl. megszokott útvonal vagy ruházat) és van, aki alkalmazkodóbb, de egy területen, pl. az étkezésben nehezen változtat;

69

- szereti ugyanazt a néhány dolgot csinálni, egyhangúan játszik, képzelete csekély és van, aki gazdag képzelettel játszik, de nem lehet hozzá kapcsolódni vagy elképzelésein változtatni.

„Gyermekkoromban az erős hangok, mint például az iskolacsengő hangja, olyan sértőek voltak számomra, mint mikor a fogorvos fúrójával eltalál egy ideget.” (Temple Grandin) „Nem tudom elviselni, amikor a bőrfelületeim összeérnek, ezért inkább hosszúnadrágot viselek, hogy ezt az érzést elkerüljem.” (Temple Grandin) “A hangoktól való totális félelmemben a fém hangja kivétel volt. Ezt nagyon szerettem. Anyám szerencsétlenségére az ajtó csengője ebbe a kategóriába esett és én azzal töltöttem az időmet, hogy megszállottan csengettem.” (Donna Williams)

„Időnként elvesztettem a távolságérzékelésemet. A dolgok szörnyen nagynak látszottak, amikor gyorsan közeledtek felém, vagy nem voltam felkészülve rájuk. Rendkívüli módon meg tudtam rémülni, ha valaki hirtelen felém hajolt. Úgy éreztem, hogy valami rám esik, akár szét is morzsolódhatok alatta. Nem szaladtam el, nem dőltem a másik oldalra. Pánik volt bennem. Segítség! Összepréselődöm. Hol vagyok? Hol van a testem? Mi van fent és mi van lent?” (Gunilla Gerland)

A szenzoros ingerfeldolgozás eltéréseinek sokszínűsége megnyilvánulhat többek között a következőkben: van, aki

– sokkal érzékenyebb ezekre a hatásokra és van, aki éppen kevésbé, sőt sokan keresik is a hiányzó ingereket:

- túlérzékenység – csökkent ingerküszöb - csökkent érzékenység – magas ingerküszöb - szokatlan ingertartomány

Együttműködés autista személlyel

- Használjunk akadálymentes kommunikációs eszközrendszert és stílust! - hosszabb idő a feldolgozásra, - rövid, egyértelmű fogalmazás, metaforák, szarkazmus, irónia, terjengős

körmondatok használatának a kerülése, - változások, a szokásostól eltérő események időben történő

kommunikálása.

„Az élet küzdelem; azokkal a dolgokkal kapcsolatos határozatlanság, melyeket mások triviálisnak tartanak, rengeteg belső feszültséggel jár. Például, ha valaki azt mondja otthon: „holnap elmehetnénk bevásárolni” vagy azt, hogy „majd meglátjuk, mi történik”, úgy látszik, nem realizálja, hogy a bizonytalanság nagyon sok belső stresszt okoz nekem, és hogy állandóan dolgozom – kognitív értelemben – azon, hogy mi fog és mi nem fog történni.” (Therese Joliffe)

70

- Váratlan események esetén támogassuk egyértelmű algoritmusok segítségével!

- A fontosabb, bonyolultabb információkat írásos formában kommunikáljuk! - Szükség esetén biztosítsuk az AAK használatát! - A tájékozódás megkönnyítéséhez használjunk térképeket, piktogramokat! - A hosszabb folyamatokat bontsuk lépésekre!

- Igény esetén biztosítsuk az autista ember számára biztonságot nyújtó, őt jól ismerő személy jelenlétét!

Nehézségek és megoldások

- Segítség, ha a fontosabb információk, pl. az ügyintézés menete írásos formában is elérhető, lépésről lépésre (pl. honlapon, nyomtatható formában).

- Ismeretlen helyszínen a tájékozódás megkönnyítéséhez segítség a pontos térkép, fényképek azokról a személyekről, akikkel az autista személynek kapcsolatba kell kerülnie. Az épületen belül a tájékozódást megkönnyítik a jelek, feliratok, piktogramok.

- Biztosítsuk annak a lehetőségét, hogy a megbeszélésen jelen lehessen az autista ember számára biztonságot nyújtó, őt jól ismerős személy is, ha erre igénye van.

- Fontos a sajátos információ-feldolgozási stílusból adódó nehézségek miatt az egyértelmű, áttekinthető, vizuális információk nyújtása az ügyek intézéséhez. Az elvárásokat világos, egyértelmű módon, amikor csak erre lehetőség van, írásban kommunikáljuk.

- Megkönnyíti a megértést bármilyen összetett feladat, tevékenység részekre bontása, az egyes tevékenységekhez folyamatleírás, algoritmus készítésével nyújtott támogatás.

- Amennyiben erre még lehetőség van, szükséges a változások lehetőség szerinti, időben történő kommunikálása. Az elkerülhetetlenül előforduló váratlan események esetére egyértelmű megoldási algoritmus álljon az autista személy rendelkezésére.

- Hagyjunk időt az információ feldolgozására, az autista embereknél ez a folyamat sokszor lassabb, több időre van szükségük a reagáláshoz.

- Kommunikációnkban kerüljük a metaforákat, az iróniát, a szarkazmust, mert ezek megértése nehézséget okozhat, a hallottakat néha szó szerint értelmezik és ez félreértésekhez vezethet.

71

Saját élményű gyakorlat 1. Ollóforgó

a gyakorlat célja A társas helyzet nem értésének az átélése

előkészületek, szükséges eszközök

A csoporttagok körben ülnek körbe adnak egy ollót

időigény 10 perc

a gyakorlat leírása

A csoporttagok körben ülnek. Az a feladat, hogy adjanak körbe egy ollót úgy, hogy az olló nyitott vagy zárt helyzetben van, eldönthetik, hogy hogyan szeretnék. A tréner majd jelezni fogja, hogy a továbbadás jól sikerült-e vagy sem. A tréner nem árulja el, hogy mikor jó a továbbadás és mikor nem jó, a résztvevőknek kell rájönni. Az átadás szempontja, hogy az, aki éppen továbbadja az ollót és keresztben van a lába, akkor az olló is nyitott, keresztezett állású legyen, akinek pedig párhuzamosan áll a lába, az úgy adja tovább az ollót, hogy az olló szárai is párhuzamosak legyenek.

munkaforma frontális munka

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

A résztvevők visszajelzést adnak arról, hogy milyen érzés volt, amíg nem jött rá a szabályra. Utalni arra, hogy az autizmus a társas helyzetek nehezített értelmezésével jár együtt. A gyakorlatot egy önéletrajzi idézettel zárjuk: „…a többi diák csúfolódásának és zaklatásának komoly célpontja lettem, igaz ekkoriban kezdtem megtanulni, hogyan védhetem meg magam, és arra is rájöttem, hogy az emberi viselkedésnek és magatartásnak sok olyan íratlan szabálya van, amelyeket rajtam kívül mindenki ismer.” (Marc Segar)

2. Tedd meg!

a gyakorlat célja A kommunikáció akadályozottságának az átélése

előkészületek, szükséges eszközök

Kis papírokon instrukciók, minden papíron egy. A papírokat beletesszük egy vászonzsákba. A csoport tagjai párokba rendeződnek egy pár alakító gyakorlat segítségével.

időigény 10 perc

a gyakorlat leírása

Kis papírokra előre felírunk annyi instrukciót, ahány szereplő van. A résztvevők párokba rendeződnek. (Előtte csoportalakító feladat; mindenki csukja be a szemét, majd amíg szól a zene, lassan, tapogatózva mozogjon a térben. Amikor elhallgat a zene, nyissa ki mindenki a szemét, és akik először egymásra néznek, azok lesznek a párok). A páros egyik tagja húzzon egy instrukciót, amit el kell érni a párjával úgy, hogy ehhez nem beszélhet, csak a tekintetét használhatja, emellett bólogathat vagy fejet rázhat. Az instrukciók között legyen kérés jelzése, információkérés, érzelem

72

kifejezése, élménymegosztás, pl. érd el, hogy a társad menjen egy kört a szék körül. Érd el, hogy a társad guggoljon le. Kérjél a társadtól egy pohár vizet. Fáj a fejed, mondd el a társadnak, kérj segítséget. Kérdezd meg a társadtól, hogyan töltötte az estéjét? Meséld el a társadnak a tegnap estédet. Meséld el a társadnak a kedvenc filmedet.

munkaforma páros helyzet, majd frontális feldolgozás

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Kinek sikerült a feladat? Ki-mit érzett ennek a feladatnak a kapcsán? Autista embereknél hogyan jelenik meg a kommunikáció akadályozottsága? Mely instrukciókkal volt könnyebb, melyekkel nehezebb boldogulni, miért?

Ajánló Weboldalak

- Autizmusiroda (az NFSZK fenntartásában) - www.autizmusiroda.hu - https://auti.hu - Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú

Nonprofit Kft. MONTÁZS projektje által működtetett területi autizmus munkacsoportok – www.efiportal.hu/a-projekt-szolgaltatasai/teruleti-autizmus-munkacsoportok/

- Mars Alapítvány – https://marsalapitvany.hu Szolgáltató

- Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. MONTÁZS projektje által működtetett területi autizmus munkacsoportok – www.efiportal.hu/a-projekt-szolgaltatasai/teruleti-autizmus-munkacsoportok/

Könyvek

- NFSZK autizmus témájával kapcsolatos kiadványai: https://www.nfszk.hu/kiadvanyok/autizmus-spektrum-zavar-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok, letöltés: 2020.02.11.

- Uta Frith:Autizmus Rövid bevezetés http://www.autizmusiroda.hu/dokumentum/

- Howlin, Patricia: Autizmus - Felkészülés a felnőttkorra Kapocs Kiadó 2001.

73

Önellenőrző kérdések

1. Az autizmussal élő embereket gyakran félreértik. a) Tévesen ítélik meg, mert az autizmus kívülről nem látható. b) Az autisták gyakran felsőbbrendűként viselkednek. c) Szándékosan bosszantják a környezetükben élő embereket.

2.Mi az autizmus egyik alapvető jellemzője?

a) Az autizmus egyik alapvető jellemzője, hogy az érintettek számára gyakran igen nehéz megérteni a társas helyzeteket.

b) Az autizmus egyik alapvető jellemzője, hogy legjobban a szóban, bonyolult formában elmondottakat értik meg.

c) Az autista embereket felesleges felkészíteni a változásokra, mert szeretik a meglepetéseket.

3.Mi igaz az autista személyre? a) Az autista emberek makacs személyiségük miatt nehezen

meggyőzhetők. b) Az autizmusra jellemző tulajdonságokat és tüneteket nem

szándékosan választják az autista emberek, azok az agy eltérő fejlődésének a következményei.

c) Az autizmusra jellemző tünetek általában felnőtt korban alakulnak ki.

Felhasznált irodalom

Fred R. Volkmar – Lisa A. Wiesner: Az autizmus kézikönyve – amit minden szülőnek, családtagnak és tanárnak tudnia kell Geobook Kiadó 2013.

Uta Frith: Autizmus. Rövid bevezetés FSZK 2015 Egészségügyi szakmai irányelv – Az Autizmusról/Autizmus spektrum zavarokról

Emberi Erőforrások Minisztériuma –Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM 2017

CLEMENTS, John - ZARKOWSKA, Eva Viselkedésproblémák és autizmus spektrumzavarok - értelmezések és stratégiák a változtatásra Kapocs Kiadó 2007.

QUILL, Kathleen Ann: Tedd - Nézd - Hallgasd - Mondd! Kapocs Kiadó 2009. 2008.

74

3.7 Alapismeretek a pszichoszociális fogyatékosságról Békésiné Füvesi Ágnes

Eset: András depressziója miatt gyógyszert szed. Vannak jobb időszakai és vannak borús időszakai. A borús időszakaira jellemző, hogy negatívan látja az élethelyzetét, szociális kapcsolatait. A gyógyszer hatására lelassul, fáradt. Egyszer a kórházi ellátása során megjegyzést kapott a késői ébredésére, és kimaradt a reggeliből.

Definíció A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (továbbiakban: Fot.) 4. §-a határozza meg a fogyatékosság fogalmát, mely szerint “fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.” A definícióban megjelenő pszichoszociális fogyatékossággal foglalkozik ez a fejezet. A pszichoszociális fogyatékosság kifejezés az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének (CRPD) hatálybalépése után jelent meg egyre nagyobb rendszerességgel, melyet a Fot. is beemelt a törvény szövegébe. A CRPD szövegéből az derül ki, hogy pszichoszociális fogyatékossággal élőnek tekintjük azt a személyt, aki hosszantartó mentális károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.

Ajánlott megnevezések - pszichoszociális fogyatékos

ember

- mentális problémával küzdő

ember

- pszichiátriai betegséggel küzdő

személy

Kerülendő megnevezések - bolond

- flúgos

- őrült

- tébolyult

- dilinyós

- pszichiátriai beteg

Általános jellemzők A mentális zavarok kialakulásának okai:

1. genetikai hatások: kromoszóma-, illetve agykutatási programok foglalkoznak vele, még mindig keveset tudunk róla, veleszületett sérülékenységből adódó megküzdési nehézség

2. biológiai tényezők: 12 vegyület ügyel a sejtek közötti információ átadásra, ezek közül, ha egy-egy vegyület nem megfelelően működik (dopamin, serotonin), akkor az agy működése megváltozik, az információ feldolgozása sérül, ugyanazon információt nagyon eltérően értelmezi az érintett személy

75

3. szociális környezet hatásai: környezeti tényezők: korai-, gyermekkori élmények, társadalmi háttér (család), folyamatosan fennálló stresszel való megküzdés/megküzdési képesség hiánya

Pszichoszociális fogyatékosság típusai: pszichotikus zavarok: a pszichózis a valósággal való megfelelő kapcsolat megszakadását jelenti. A pszichózis tünetei:

a) Hallucinációk (érzékcsalódások) Hallucináció alatt a külső inger nélkül létrejövő kóros észrevevést értjük. (Tringer, 2010.) A hallucinációk egyik fajta osztályozása érzékszervek szerint történik. Látási, hallási, szaglási, tapintási, ízlelési és testi hallucinációkat különböztetünk meg. Látási hallucinációk elemi formája a fény – árnyék vagy szikralátás, máskor képeket, egész jeleneteket láthat a beteg. A hallási hallucinációk elemi formája a zörejhallás. A beszédhallás néha csak egy-egy hang formájában jelentkezik, máskor a beteg párbeszédet hall, akár több személy hangját is. A szaglási hallucinációk bizonyos epilepsziaformákban is előfordulhatnak. Az ízlelési érzékcsalódások esetén a beteg furcsa ízeket érez, ami a megmérgezés téveseszme (doxasma) kialakulásához vezethet. A tapintási hallucinációk elsősorban alkoholos delíriumokra jellemzőek, amikor a beteg úgy érzi például, hogy rovarok mászkálnak a bőrén. Különböző kábítószerek hatására is megjelenhetnek ezek a tünetek. A testi hallucinációk leggyakrabban skizofréniában fordulnak elő, melyek sokszor nagyon bizarrok. Például a beteg úgy érezheti, hogy drótok állnak ki a nyelvéből. A hallucinációk egyszerre több érzékszerv részéről is jelentkezhetnek (Tringer, 2010).

b) Téveszmék A valóságra vonatkozó téves, megalapozatlan ítéletet jelent, melynek valódiságáról az egyén meg van győződve. A téveszmék középpontjában az egyén áll, azok közvetve vagy közvetlenül az énre vonatkoznak. Az egyén a téveszméket valóságosnak fogja fel. (Tringer, 2010). Különböző téveszméket különböztetünk meg, ilyen lehet a teljesség igénye nélkül az üldözéses, a hypochondriás, a szerelmi vagy a féltékenységi téveszme. (Tringer, 2010.)

c) Skizofrénia A skizofrénia súlyos, átható tünetekkel járó pszichiátriai betegség, amely általában késő kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban indul. A skizofrénia kialakulásának oka a mai napig is csak részben ismert (Réthelyi 2011). Ezt a mentális zavart különböző klinikai tünetek jellemzik, mint például téveszmék, hallucinációk, érzelmi elsivárosodás, szociális visszahúzódás és dezorganizált, szétesett magatartás (van Os és Kapur, 2009). Az elmúlt években a kognitív funkciók zavarát, a testi betegségek magas arányú együttes előfordulását és a csökkent közösségi részvételt is a betegség alapvető tüneteiként tartják számon. A tevékenység színvonala egy vagy két olyan fő

76

területen, mint a munka, személyközi kapcsolatok vagy öngondoskodás jelentősen alacsonyabb. A zavar jelei legalább 6 hónapon át fennállnak. A skizofréniának több alcsoportját különböztetjük meg, a leggyakoribb forma a paranoid skizofrénia. A paranoid skizofrénia rendszerint későbbi életkorban (25-35 év) kezdődik. Téveszmékkel, hallucinációkkal jár, a téveszmék rendszerint üldöztetéses tartalmúak, logikusak, rendszerezettek. Kóros vonatkoztatások és jelentőségadások is előfordulhatnak. A hallucinációk többnyire hallásiak. A paranoid skizofréniában a személyiség torzulása nem jellemző, az érzelmi élet, a célirányos cselekvések kevésbé károsodnak. Negatív tünetek csak későn, hosszú betegségfennállás után kezdődnek. Ez a formakör reagál a legjobban pszichoszociális rehabilitációra.

d) Hangulatzavarok Depresszió: minden ember életében vannak olyan időszakok, amikor a vele vagy körülötte történő események hatására szomorúvá, elkeseredetté válik, kilátástalannak érzi a helyzetét. Ugyanakkor ezek az érzések az idő múlásával, a problémák, krízishelyzetek megoldásával/megoldódásával enyhülnek, majd megszűnnek. Depresszióról akkor beszélünk, amikor az egyén nem képes a szomorú hangulatán túllendülni és kórosan szomorú. A depresszió tünetei Tringer szerint:

1. Levert hangulat. 2. Az érdeklődés és öröm jelentős csökkenése. 3. Jelentős súlycsökkenés – vagy gyarapodás (havonta a testsúly 5 %- át elérő

változás). 4. Inszomnia vagy hiperszomnia (álmatlanság vagy túlalvás). 5. Fáradtság. 6. Értéktelenség érzése vagy kifejezett, indokolatlan önvád / bűntudat. 7. Csökkent gondolkodási, összpontosítási vagy döntési képesség. 8. A halál gondolatával való gyakori foglalkozás, vagy visszatérő öngyilkossági

gondolatok konkrét terv nélkül, vagy öngyilkossági kísérlet, vagy konkrét öngyilkossági terv (Tringer, 2010).

e) Mánia: a hangulati szint kóros emelkedése Tünetei:

1. mértéktelen határozottság 2. határtalan önbizalom 3. erős beszédkényszer 4. az alvásigény jelentős lecsökkenése 5. az étkezések elmaradása, ennek következtében jelentős

súlycsökkenés 6. az aktivitás fokozódása

Bipoláris zavar: két, egymástól élesen elkülönülő állapot, a depresszió és a mánia jellemzi, vagyis mindkét kórkép változó intenzitással jelen van az egyén életében.

f) Organikus zavarok Demencia: kóros szellemi hanyatlás, mely az idő előrehaladtával folyamatosan rosszabbodik, az agyi kapacitás pedig különböző okok hatására lényegesen és visszafordíthatatlanul csökken. A demencia kiváltó okai közül kevés ismert jelenleg, ezért nem is gyógyítható.

77

g) Neuroform, stresszhez társuló és szomatoform betegségek

Fóbiák, szorongás, kényszerbetegségek, nagy megrázkódtatás utáni poszttraumatikus stressz szindróma, pánikbetegség.

h) A felnőtt személyiség és viselkedésének zavarai Olyan, a társadalmi normáktól, viselkedési szabályoktól eltérő magatartásbeli és érzelmi megnyilvánulások, melyek kórosak és tartósak. Okai lehetnek genetikai vagy biológiai tulajdonságok, bántalmazás, elhanyagolás, trauma, gyermekkori fejlődési zavar. Személyiségzavar például a Borderline (érzelmileg labilis), az antiszociális, a nárcisztikus vagy az elkerülő tünetegyüttes.

Együttműködés pszichoszociális fogyatékos személlyel Pszichoszociális fogyatékossággal élő ember esetében a hatékony kommunikáció nagyon fontos és célravezető eszköz lehet, az asszertív kommunikáció segítséget nyújt az ügyintézés esetén. Ennek jellemzői: önkifejező, őszinte, egyenes, közvetlen, tekintettel van mások jogaira, konkrét helyzetre, célra, személyre irányul, szociálisan elfogadható. A pozitív, nem stigmatizáló, nem ítélkező magatartás és kommunikáció utat nyithat egy pszichiátriai diagnózissal rendelkező ember felé. Ugyanakkor szükséges arra is felkészülni, hogy szélsőséges esetben az agresszió is megjelenhet az ügyfél viselkedésében, ilyen esetben a nyugodt, lassú, egyértelmű, könnyen érthető beszéd lehet a megfelelő eszköz a helyzet kezelésében. A nyugodt légkör megteremtése mellett az értő figyelem és a higgadt, lényegre törő kommunikáció alkalmazása javasolt. A pszichoszociális fogyatékos személyt hagyjuk beszélni, miközben az odafigyelést jelképező nonverbális jelzéseket adunk. A beszélgetést összefoglaló és értelmező kérdésekkel támogathatjuk. A türelem fontos a kommunikációs helyzetben. Kerüljük az érintést, kivéve pánikroham esetén! Soha ne használjunk fenyegető hangnemet! A kommunikációs helyzetben tarthatunk szünetet, hogy a rövid ideig tartó figyelmet fenntarthassuk.

Nehézségek és megoldások Agresszív viselkedés esetén fontos a higgadtság, nyugalom! Beszéljünk halkan, nyugodtan, határozottan! Figyeljünk a nonverbális jeleinkre, hogy összhangban legyenek a nyugalmi állapottal! Ne grimaszoljunk! Ne mutassunk félelmet! Kerüljük a kommunikáció vagy más minősítését! Szükség esetén zökkentsük ki az ügyfelet a helyzetből! (Pl. víz kínálása.) Amennyiben máshoz kell küldeni az ügyfelet, segítő tevékenységgel tegyük. Mindig legyen fizikai kilépési lehetőségünk!

78

Saját élményű gyakorlat 1. Naplózó

a gyakorlat célja A pszichoszociális fogyatékosság megismerése naplóelemzéssel

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők megkapják a 3. mellékletben található szövegrészletet vagy a https://wmn.hu/wmn-life/48331-a-mentalis-betegseg-igazi-arca--avagy-harc-magunkkal-a-mindennapokban- linken elérhető cikket.

időigény 20 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők a cikk elolvasását követően beszélgetnek a tapasztalataikról.

munkaforma közös megbeszélés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

A cikk alapján a pszichoszociális fogyatékosság kórtörténetének elemzése.

2. Filmelemzés

a gyakorlat célja A pszichoszociális fogyatékosság megismerése filmelemzéssel

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők megnézik az Egy csodálatos elme című film részletét. A részlet alapján megbeszélik a tüneteket, illetve a környezet szerepét.

időigény 20 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők a film megnézését követően beszélgetnek a tapasztalataikról.

munkaforma közös megbeszélés

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

A film alapján a pszichoszociális fogyatékosság kórtörténetének elemzése.

Ajánló

Filmek

- Egy csodálatos elme: https://videa.hu/videok/film-animacio/egy-csodalatos-

elme-a-beautiful-drama-TKHCmxNaI44zbxMI, letöltés: 2019.01.31.

- Ébredések: https://videa.hu/videok/film-animacio/ebredesek-drama-film-

eletrajzi-9FLdp0B4uIIBpgvp, letöltés: 2020.04.16.

- Káin ébredése: https://videa.hu/videok/film-animacio/kain-ebredese-teljes-

film-amerikai-szinkronos-thriller-Cfh4CianIpAVhLhW, letöltés: 2020.04.16. - „Képtelen vagyok összeszedni magam.” szorongás és depresszió

fiatalkorban- https://www.youtube.com/watch?v=wGScYdDmd2g, letöltés: 2019.01.31.

79

- Megmaradt Alice-nek: https://videa.hu/videok/film-animacio/megmaradt-

alice-nek-teljes-film-alzheimer-dvd-streaming-HM3OywPTreXTx0a8,

letöltés: 2019.01.31. - Öt történet az elmezavarról:

https://www.youtube.com/watch?v=CytnShAhcEU, letöltés: 2019.01.31.

- Szeretni bolondulásig https://videa.hu/videok/film-animacio/szeretni-

bolondulasig.-romantikus-thriller-LHrOBeRJcOwXot5G

- Viharsziget https://www.youtube.com/watch?v=d6AnK8bbfgY

- Napos oldal: https://videa.hu/videok/film-animacio/napos-oldal-2012-film-

full-teljes-keOwwbjnSbLGvGwN, letöltés: 2020.04.16. Érdekvédelem

- Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum: https://pef.hu/

Önellenőrző kérdések

1) Depressziós személlyel van találkozója, mit vegyen figyelembe? a) minden információ lényeges b) fáradt lehet a szedett gyógyszer hatására c) illedelmesen köszönjön

2) Agresszív viselkedés esetén mit ne csináljon?

a) beszéljen higgadtan b) összegző kérdéseket tegyen fel c) fitogtassa az erejét

3) Gondolja végig, milyen mondatokkal lehet kizökkenteni a pszichoszociális fogyatékos személyt egy megbeszélés során, frusztrált helyzetben!

Felhasznált irodalom

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény

Réthelyi János dr. (2011): A szkizofrénia diagnózisa Bleulertől a DSM-V-ig. Neuropsychopharmacologia huNgarica 2011. XIII. évf. 4. szám, p 193-203

Tringer László dr. (2001): A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest Van Os, J. és Kapur, S. (2009): Schizophrenia. Lancet

80

3.8 Alapismeretek speciális célcsoportokról Farkasné dr. Gönczi Rita, Tóth Mónika

Eset: „A nevem K. Z., 1976. június 26-án születtem Szőnyben. A születésemkor fellépett komplikáció orvosi műhibához vezetett, melynek következtében nem kaptam időben oxigént. Emiatt lettem mozgás- és beszédképtelen… Az Ability Parkban dolgozom animátorként, ami igazából annyit tesz, hogy beszélgetek a látogatókkal, hogy megismertessem velük az én kommunikációs módszereimet, illetve, hogy lássák, hogy egy fogyatékos személy nem feltétlenül szellemileg is sérült. A munkám nagyon fontos nekem, hiszen úgy érzem, hogy itt végre lehetőségem nyílik minél több embernek megmutatni, hogy kerekesszékben is lehet boldogan élni. Úgy vélem, hogy ez nagyon fontos, és azért is tartom ezt küldetésemnek, mert a mai világ hajlamos mindenből problémát csinálni, holott minden egészséges embernek értékelnie kellene, hogy egyáltalán el tudja látni saját magát. A Parkban nagyon sok pozitív visszajelzést kapok a látogatóktól és a munkatársaimtól, így sosem érzem úgy, hogy hiába ébredtem fel, hiszen így én is a társadalom hasznos tagjának érezhetem magam. Ezen kívül Budapesten végre lehetőségem van olyan aktív életet élni, amilyet igénylek. Eljárhatok koncertekre, színházi előadásokra, rendezvényekre stb. Sosem kell unatkoznom.”16

Definíció A halmozottan fogyatékosság olyan állapot, amely egy vagy több azonos, vagy egymástól független időben fellépő biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre és „több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár” (Balázs 2001). A halmozottan fogyatékos személyek esetében az egyes sérülési területek eltérő súlyossági fokot mutathatnak. Igen széles spektrumban jelenhet meg a súlyosan-halmozottan fogyatékosság (pl. súlyos mozgássérülés és tanulási zavar). A súlyos, halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot. A testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók (pl. az érzékelés-észlelés, a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem) minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar jelentkezik (pl. súlyos mozgássérülés, enyhe tanulási akadályozottság és siketség).

Felelet az életnek – Zozó (30’) Forrás: NFSZK

16 Kollár Zoltán: Önéletrajz. in A fogyatékosság, mint komplex társadalmi jelenség. (szerző: dr. Kálmán Zsófia), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, Letöltés: 2019. 01. 27. URL: http://moodle.fszk.hu/pluginfile.php/371/mod_resource/content/2/tcs4_shs_sulyosan_halmozottan_serult_sz_mod1_v1/shs1_lecke3_lap1.html A tananyag a TÁMOP 5.4.5. „A fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai hátterének kialakítása” című projekt keretében készült.

81

Filmhez kapcsolódó gyakorlat

A bemutatás közben a film megállítása, amikor az a kérdés hangzik el Zozó felé, hogy melyik szót használod leggyakrabban. Feladat a csoporthoz: írd le, Te melyik szót használnád leggyakrabban, ha nem tudnál beszélni. Ezt mindenki lejegyzeteli, majd felolvassa. A film további megtekintése során elhangzik, hogy Zozó leggyakrabban használt szava a „légy szíves”. A tapasztalat alapján beszélgetés kezdeményezhető a segítségnyújtás típusairól és a nehézségekről.

A fejlődésmenetükben súlyosan akadályozottak a súlyosan-halmozottan sérült csoporton belül azon személyek, akik egész életen át a mindennapi tevékenységeikben folyamatos megsegítésre szorulnak. A súlyos akadályozottság leggyakrabban a központi idegrendszer komplex károsodása következtében kialakult állapot. A súlyosan és halmozottan sérült (SHS) vagy súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek csoportja heterogén csoport (pl. súlyos értelmi fogyatékosság, mozgássérülés és siketség). „E populációhoz tartoznak mindazok, akik a gesztusok, beszéd és/vagy az írásos kommunikáció átmeneti, vagy végleges zavar miatt nem képesek ezek révén kielégíteni valamennyi kommunikációs igényüket. Az ebből fakadó súlyos kommunikációs nehézségeik az AAK (augmentatív és alternatív kommunikáció) segítségével enyhíthetők. A kommunikációs akadály elsődleges oka ezeknél a személyeknél nem a halláskárosodás. Bár e csoport egyes tagjainál fellelhető bizonyos mennyiségű beszéd a fentieknek megfelelően ez soha nem elegendő arra, hogy a változatos kommunikációs igényeknek megfeleljen” (American Speech Language and Heraing Association, 2006). A kommunikáció különösen jelentős a kognitív képességek és a pszichikus funkciók fejlődésének támogatásában és a szociális kapcsolatrendszer kiépítésében. Ennek hiányában beszűkül a szociális háló, jelentős mértékben csökken az önrendelkezés mértéke, kiszolgáltatottá teszi a sérült embert a környezte számára. Az érintett csoportoknak speciális kommunikációs módszerek nyújtanak alternatívát. Mall (Grunick-Maier-Mihalitsch, 2010) nyolc személyközi kommunikációs csatornát különböztet meg: 1) a szemkontaktust, 2) a légzés ritmusát, 3) a beszélt nyelvet, 4) a hangadást, 5) a mimikát, 6) az érintést, 7) a gesztusokat, 8) a mozgást. A legsúlyosabb esetekben – a kommunikációs csatornáit tekintve – a légzés ritmusát, a hangadást, az érintést és a mozgást kell kiemelnünk, mint gyakori kommunikációs csatornát. Együttműködés súlyosan-halmozottan sérült személlyel A súlyosan-halmozottan sérült személy emberi méltóságát minden esetben tiszteletben kell tartani, életkorának megfelelő felnőttként kommunikálva. Sok időt szánjunk az ügyintézésre! Az érintett személy számára megfelelő kommunikációs formát használjuk vagy kérjünk segítséget, tolmácsolást! Amikor az érintett személyt családtag, szakember, segítő kíséri, az interakciót soha ne a személy feje felett folytassuk! Ha kommunikálni szeretnénk vele vagy róla, hozzá intézzük mondandónkat, kérdéseinket! Amennyiben szükséges,

82

kérjük a kísérők közreműködését a folyamat sikeres kivitelezéséhez! A súlyosan-halmozottan sérült személy az ügyfél, így mindig vele történjen a megbeszélés. Fontos információ lehet az akadálymentes mellékhelyiség, egy elvonulást biztosító hely (pl. átöltözés, táplálkozás miatt). Bizonyosodjunk meg arról, hogy biztosan érti-e a beszédet! Bizonyosodjunk meg a személy igen-nem jelzéseiről, hiszen ez nagyon egyedi lehet, nem feltétlenül mindig a bólintás vagy fejrázás az! Amennyiben a személy nem rendelkezik kommunikációs eszközzel vagy segítő személlyel, aki segíti a kommunikációs nehézségek áthidalását, a stabil igen - nem jelzéseket használva, eldöntendő kérdések formájában próbáljuk a kommunikációt kivitelezni. Ne felejtsük, hogy ezzel a módszerrel azonban lassú és fárasztó az interakció, mindkét fél számára. Amennyiben az érintett személy semmilyen speciális kommunikációs eszközzel – képeket tartalmazó lapok, füzetek, tableten/telefonon elérhető képkommunikációs applikáció, betűtábla, kommunikátor – nem rendelkezik, próbáljuk egyszerű, rövid tömör üzeneteinket gesztusokkal és képekkel kísérni. Képek hiánya esetén papír, ceruza használattal egyszerű rajzokat készíthetünk, melyek sokat segíthetnek a kölcsönös megértésben. Abban az esetben, ha a személy használ speciális kommunikációs eszközt, kérjük, hogy mutassa be, hogyan használja azt. Gondosan figyeljük meg az eszköz használatát. A betűtábla használat esetében a legegyszerűbb, ha néhány betű megmutatása után rákérdezünk a szavakra, ezzel lehet az üzenet kivitelezésének tempóját gyorsítani. Legyünk türelmesek, a kommunikációs tempó speciális eszközök használatával lassabb.

3.8.1 Siketvak személyek Eset: Barnabás siketvak személy új személyigazolványt szeretne csináltatni. Az okmányirodába kísérővel érkezik. Hosszú sor várakozik, amikor Barnabás sorra kerül. Az ügyintéző meglepetten tapasztalja, hogy a szokásos ügyintézési idő jelentősen megnyúlt. Bizonytalan abban, hogy a siketvak személy, aki cselekvőképes, aláírhatja-e a hivatalos dokumentumokat. Definíció A siketvakság fogalma gyűjtőfogalom. Alapvetően a halmozott fogyatékosság területére sorolják, mivel „egy vagy több, azonos vagy egymástól független időben fellépő biológiai sérülés/károsodás következményeként jön létre, és több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal jár” (Balázs, 2001). Mégis a modern gyógypedagógiai irány alapján – amely a WHO és az FNO definícióira alapoz – a siketvakság jelentősen eltér az adott területhez tartozó csoportoktól például a meghatározott speciális kommunikációs szükséglete miatt, így önálló fogyatékossági kategória. A siketvak személyek „látás- és hallássérülése egyidejűleg fennáll. A „siketvak” jelző nem szó szerint értendő, mivel az érintettek legtöbbjének van különböző mértékű látás- és hallásmaradványa. A két érzékszerv

83

egyidejű sérülése különbözik a „tisztán” hallássérült, illetve a látássérült állapottól, mivel az élethelyzetet, információ felvételt és a tanulási lehetőségeket tekintve teljesen speciális állapotot eredményez”.17 A siketvakság meghatározása lehetséges a kialakulás ideje alapján vagy érzékszervi érintettség alapján. Veleszületetten siketvak személy, amikor a két sérülés már a születés körül olyan mértékű, hogy számukra az információszerzés, a gondozás, fejlesztés és tanulás speciálisan a siketvakok számára kialakított módszerek és eszközök alkalmazásával lehetséges. Leggyakoribb kórokai a koraszülöttség, a rubeola szindróma, a terhesség alatt ért vírusfertőzés, születéskori fertőzések, agysérülések, és szindrómákkal járó állapot, olyanok, mint a Charge, Alstrom, Goldenhard, Treacher-Collins. A szerzett siketvakság esetében a meglévő látás- vagy hallássérüléshez a későbbi életkorban társul a másik érzékszerv károsodása. Az állapot hátterében vírusfertőzések, daganatos betegségek, időskori cukorbetegség, macula degeneratio, toxikus mérgezés vagy antibiotikum állhatnak. Az Usher szindróma esetében mindkét érszékszerv érintett, a belsőfül eredetű nagyothallás, siketség és a szem ideghártyájának sorvadása a vezető tünetek. A szembetegség a retinitis pigmentosa, ami fokozatos látótérszűkülettel és az ún. farkasvaksággal jár. A szindrómának három típusát különböztetjük meg a sérülések időbeli megjelenését és progresszivitását tekintően. A siketvakság a kialakulás szempontjából az alábbi főbb csoportokra bontható:

- Congenitalis (veleszületett) siketség és vakság, hallás- és látássérülés; - Congenitalis hallássérülés (siketség is), később jelentkező látássérüléssel; - Congenitalis látássérülés (vakság is) később fellépő hallássérüléssel; - Szerzett látás- és hallássérülés, mely a beszédtanulás után alakul ki.

Az érzékszervi érintettség alapján a következő kategóriák határozhatók meg:

- siket és vak; - vak és nagyothalló; - siket és gyengénlátó; - nagyothalló és gyengénlátó; - funkcionálisan siket és vak (fiziológiásan „ép” érzékszervek mellett fennálló

állapot, a sérülés agyi eredetű ún. cerebrális hallás- / látássérülés, mely szintén speciális megsegítést igényel). (Kiss Mária, 2009, 29)

Általános jellemzők A veleszületett siketvak személyek esetében a komplex sérülés az egész személyiségfejlődésre kihatással van. Jellemző az információszerzés, a kommunikáció, a szociális kapcsolatteremtés akadályozottsága. Bizonytalan, torzított információkkal rendelkeznek a világról, mivel súlyos mértékben akadályozott annak megismerése, hiszen leginkább a konkrét „kézzel fogható”

17 Kiss Mária (2009): Siketvaksággal kapcsolatos meghatározások. in Négykezes - Jegyzet és Szemelvénygyűjtemény Siketvakok kommunikációs segítői számára (szerk. Kovács Zsuzsanna, Simonics Benjámin), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 28. A kiadványban igen részletesen szerepel a siketvakság definiálása és terminológiájának deklarálása. A siketvakság a halmozottan sérültek csoportján kívül álló külön populációt jelez.

84

valóság tud legjobban beépülni. Nehezen látják előre az eseményeket, illetve az aktuálisan körülöttük zajló eseményeket is nehezen követik. Gondolkodásmódjuk egyénenként eltérő, jelentős mértékben függ a világból megszerezhető ismeretektől, azok feldolgozási folyamatától. Az oktatás és fejlesztés folyamatában az ismeretelsajátításukhoz, fogalmaik kialakításához elengedhetetlen egy komplex kommunikációs stratégia és szemlélet alkalmazása. A kommunikációs folyamatok kivitelezése segítőkön keresztül valósul meg. Az egyéni képességek felmérését követően tanítják meg a siketvak személyt a számára alkalmazható kommunikációs formára. A szerzett siketvak személyek esetében meghatározó, hogy melyik sérülés társult a már meglévőhöz. A kommunikációs módok használatát ez határozza meg leginkább. A hallássérüléshez társuló látássérülés esetében a jelnyelv, a számukra adaptált taktilis jelnyelv, a daktil és fonomimikai jelek kiegészítésre jól használhatóak. A síkírás tenyérbe jelölő módszerei, valamint a látássérülés formájától és mértékétől függően a képek, képi szimbólumok is jól alkalmazhatóak. A súlyos látássérüléshez időben később társuló hallássérülés esetében a taktilis jelnyelv, a Braille kézbe jelelt változata, a Tadoma, az írott Braille, valamint a tárgyas és taktilis szimbólumok használata javasolt (Királyhidi 2009). A kommunikáció mellett, különösen súlyos látássérülés esetében, az önálló életvezetés és a tájékozódás, közlekedés is jelentősen akadályozottá válik. A siketvak személyek számára az életvezetésükhöz legtöbb esetben – a speciális jelnyelvi tolmács mellett – a személyi segítő biztosítása is fontos. A következő táblázatban összesítve találhatók a siketvak személyekkel alkalmazott kommunikációs formák.18

Segédeszköz nélküli kommunikáció

- testnyelv: egyszerűen strukturált, tudatos és akaratlan is lehet a használata, nincs időbelisége (pl. fészkelődés, mimika)

- gesztusnyelv: egyszerűen strukturált kézjelek mondat értékkel, időbelisége van, alkalmazható taktilis (kézből kézbe) formában (pl. integetés, magával húzás)

- daktil vagy fonomimikai jelek: a betűk kézjelekkel történő bemutatása - kézjelek: tömörítésre, rövidítésre, alkalmas (pl. a daktil, a Braille abc, a

LORM- ábécé, a síkírás, kézbe jelelve) - jelnyelv: nyelvi rendszer nyelvtannal, időbeliséggel. Ritkán tanulják meg a

születetten siketvak személyek. - vibrotaktilis jelek: a kéz az arcon, és azon érzékeli a beszédet, változást (pl.

TADOMA) - vokalizáció: tudatos hangadás (pl. kiáltás vagy hangadás választásos

helyzetben) - beszéd: egyszerű, tömör szerkezet alkalmazható, nem használható a

szleng - egyéb jelzések (pl. izzadás, légzésritmus változás)

18 Királyhidi Dorottya (2009): Veleszületetten siketvak személyek kommunikációja. in Négykezes -

Jegyzet és Szemelvénygyűjtemény Siketvakok kommunikációs segítői számára (szerk. Kovács Zsuzsanna, Simonics Benjámin), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 55-59

85

Segédeszközt igénylő kommunikáció

- tárgyak, tárgyrészletek: alkalmazható teljes tárgy (pl. pohár az ivás jele), tárgyrészlet (pl. hinta kötelének egy darabja), kicsinyített tárgy (pl. autó), tárgyszimbólum (pl. vonaljegy). Összeállítása szakember feladata.

- képek: (pl. fotó, színes rajz, fekete-fehér rajz, vonalas ábra, szimbólum), de a speciális, a lapra ragasztott kicsinyített tárgy vagy tárgyszimbólum is kép. A képek képrendszerré alakíthatók, de függ a siketvak személy látásmaradványától és kognitív képességétől.

- írott nyelv: lehet a megszokott szöveg vagy Braille-írás. Leggyakrabban kiegészítő kommunikációs eszköz.

- AAK eszközök: lsd. AAK kommunikáció fejezetben

Együttműködésben siketvak személlyel Mindig egyeztetni kell a siketvak személlyel vagy a kommunikációs segítőjével a közlekedésről, az ügyintézés során az elhelyezkedésről és az alkalmazható kommunikációs formáról. A bekísérés a látássérült fejezetben megadott forma szerint történik, illetve a leültetés is. A közös kommunikáció során ne várjuk, hogy a siketvak személy a megszokott kommunikációs helyzetben az elvárható módon viselkedik. Például nem fog a szemünkbe nézni, a megbeszélés során nem ad megerősítő vizuális jelzést a megértésről. A megbeszélés alatt a tevékenységünket is narráljuk (pl. a nyomtatványt Ön elé teszem, a nyomtatványt elvettem). A megbeszélés során mindig a siketvak személynek szóljon az információ, még akkor is, ha a kommunikációs segítő tolmácsolja. Ez pont olyan helyzet, mint egy külföldi esetében, ott sem a tolmáccsal folyik a megbeszélés. Az információáramlás jelentősen lelassul. A kommunikáció során mindig kell időt hagyni a kommunikációs segítő tolmácsolására, a siketvak személy információ feldolgozására, válaszára és a válasz tolmácsolására. A megbeszélés során a könnyen érthető kommunikáció szóbeli szabályainak alkalmazása ajánlott, például egyszerű mondatok használata, egy mondatban egy információ megfogalmazása.

86

Saját élményű gyakorlat

1) SHS megbeszélés

a gyakorlat célja Súlyosan-halmozottan sérült helyzet szimulálása

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők párokba rendeződnek. A pár egyik tagja csak igen-nem jelzést adhat. A másik résztvevő beszélgetést kezdeményez egy témában (pl. tudj meg mindent a partnered munkájáról vagy hobbijáról). A helyzetgyakorlat szintjei: 1) bólintással adhat igen-nem jelzést 2) szemmozgással adhat igen-nem jelzést 3) pislogással adhat igen-nem jelzést 4) arc rezdítéssel adhat igen-nem jelzést

időigény 10 perc + 10 perc megbeszélés

a gyakorlat leírása

A párok beszélgetnek egymással úgy, hogy a pár egyik tagja beszél/kérdez, a pár másik tagja csak jelez, nem beszél. 3 percig kötelező beszélgetni. Majd cserélnek a párok.

munkaforma páros munka

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Meg kell beszélni az eldöntendő válaszokat adó résztvevő gondolatát, érzelmét. Továbbá érdemes megbeszélni, hogy mi segítette és mi gátolta a kommunikációt.

2) Siketvak tevékenység

a gyakorlat célja A siketvak élethelyzet megélése

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők párokba rendeződnek. A pár egyik tagja füldugót vagy vattát tesz a füleibe, szemtakarót vesz a szemére. A pár másik tagja húz egy feladatot, amit végre kell hajtatnia a társával.

időigény 10 perc

a gyakorlat leírása A pár másik tagja feladatot végeztet szimulációs helyzetben lévő párjával (pl. írás vagy rajzolás, evés, közös séta)

munkaforma páros szimulációs munka

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Milyen kommunikációs forma segített a feladat elvégzésében? Hogyan hangolódtak egymásra a pár tagjai? Milyen saját kommunikációs eszközök alakultak ki? A siketvakság megélése során milyen kérdések merülnek fel?

87

3) Siketvak személy napirendje

a gyakorlat célja A siketvak élethelyzet megélése

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők párokba rendeződnek. A pár egyik tagja füldugót vagy vattát tesz a füleibe, szemtakarót vesz a szemére. A pár másik tagja kis tárgyakat vesz magához, amik a napirend reggeli szakaszának részei lehetnek (pl. fogkefe, pohár, csésze, tányér, evőeszköz, telefon, pénztárca, ruha)

időigény 10 perc

a gyakorlat leírása A pár másik tagja siketvakon kirakja a tárgyak segítségével a reggeli napirendjét.

munkaforma páros szimulációs munka

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Hogyan sikerült kirakni a napirendet? Mi nehezítette a munkát? Mi segítette volna a napirend kirakását?

Fontos, hogy a szimulációs helyzetben lévő személy tudja, hogy bármikor abbahagyhatja a feladatot. Ha be szeretné fejezni, vegye ki a füldugót, vegye le a szemtakarót még csukott szemmel. Lassan nyissa ki a szemét. Vegyen mély levegőt. Segíteni kell a megnyugvást.

Ajánló Szervezetek, szolgáltatók

- Siketvakok Országos Egyesülete: https://www.siketvak.hu - SOVE Jelnyelvi Tolmácsszolgálat: https://svoe-tolmacs.hu/

Kisfilmek, előadások

- http://siketvak.hu/kepgaleria/videok/

Intézmény

- Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő

Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma

és Gyermekotthona siketvak tagozata - https://www.vakisk.hu/

88

Önellenőrző kérdések

1) Súlyosan-halmozottan sérült személlyel történő kommunikációs helyzetben milyen szempontokra kell figyelnie? a) Partneri viszony, több idő biztosítása a kommunikációra, mutassa be az

érintett személy a kommunikációs eszközének használatát. b) Partneri viszony, több idő a kommunikációra, a segítőnek intézzük a

kérdéseinket. 2) Siketvak személlyel történő kommunikáció esetén hogyan kezdi a kommunikációt?

a) Köszön a siketvak személynek és kézfogással üdvözli, majd hellyel kínálja a siketvak személyt.

b) Köszön a siketvak személynek és a kommunikációs segítőnek, bemutatkozik, megkérdezi, hogyan volna a legalkalmasabb a megbeszélés, és a válasz alapján cselekszik.

c) Köszön a siketvak személynek és a kommunikációs segítőnek, bemutatkozik, majd hellyel kínálja.

Felhasznált irodalom

Kálmán Zsófia (1997): Bánatkő, Keraban Kiadó Királyhidi Dorottya (2009): Veleszületetten siketvak személyek kommunikációja. in

Négykezes - Jegyzet és Szemelvénygyűjtemény Siketvakok kommunikációs segítői számára (szerk. Kovács Zsuzsanna, Simonics Benjámin), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 55-59, URL: http://fszk.hu/wp-content/uploads/2017/08/SV-kiadvany.pdf letöltés: 2019.01.31.

Kiss Mária (2009): Siketvaksággal kapcsolatos meghatározások. in Négykezes - Jegyzet és Szemelvénygyűjtemény Siketvakok kommunikációs segítői számára (szerk. Kovács Zsuzsanna, Simonics Benjámin), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 28. URL: file:///C:/Users/Rita/Downloads/137_4_SV%20Negykezes.pdf, letöltés: 2019.01.31.

Kocsisné Kálló Veronika, Túriné Gál Anikó, Ruzsics Ilona (2013): Kommunikáció fejlődése és fejlesztése értelmileg akadályozott személyeknél. URL: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Kommunikci_fejldse_s_fejlesztse_rtelmileg_akadlyozott_szemlyeknl/81_kit_tekintnk_slyoshalmozott_fogyatkos_szemlynek.html, letöltés: 2019.01.31.

Balázs Anna és mts. (2001): Gyógypedagógiai Lexikon, Eötvös Loránd

Tudományegyetem-Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar,

Budapest

89

3.9 Alapismeret a speciális kommunikációkról Farkasné dr. Gönczi Rita, Tóth Mónika

Eset: Egy mozgássérült és beszédfogyatékos személy érkezik a művelődési házba, hogy egyeztessen egy új érzékenyítő programról, melyben animátorként dolgozik. A megbeszélés elején segítője előveszi a betűtáblát, amellyel majd kommunikálni fognak. A művelődési házban dolgozó kolléga meglepetten nézi a betűtáblát. Hogyan alakul majd a megbeszélés? Eszter (29) értelmi fogyatékos hölgy, aki az aktuális népszámlálás során szeretné kitölteni a nyomtatványt, de az egész eljárás megértése számára bonyolultnak bizonyul. Eszter megnéz egy videót, amiben könnyen érthető kommunikációval magyarázzák el a népszámlálás folyamatát. Mit gondol a filmről? Könnyen érthető? Olvassa el a könnyen érthető kommunikáció módszertanát a válaszadáshoz!

Népszámlás 2011 - Mit jelent a népszámlálás? (könnyen érthető verzió) URL: https://www.youtube.com/watch?v=LzsymzMsr80 Letöltés: 2019. január 30.

Ajánlott kifejezések - speciális kommunikáció, kiegészítő

kommunikáció - augmentatív és alternatív kommunikáció - könnyen érthető kommunikáció

Kerülendő kifejezések - könnyített kommunikáció

3.9.1 Könnyen érthető kommunikáció „A könnyen érthető kommunikáció a köznyelvben megjelenő információ fontos tartalomegységeinek megjelenítése, vagy önálló információs tartalom kidolgozása egyszerű, letisztult formában, mely az információ valós megértését szolgálja. Az információ könnyen érthető kommunikációval történő átdolgozását/ kidolgozását, az adaptáció tartalmi és formai szabályainak betartása mellett, a képek és illusztrációk adekvát alkalmazása segíti. A könnyen érthető kommunikáció szövegének megjelenési formája eltérő lehet (például könnyen érthető print vagy digitális olvasmány, könnyen érthető beszéd). Az eltérő megjelenési formák esetén az alkalmazási alapelvek és fő szabályok azonosak” (Farkasné Gönczi, 2018).19

19 Farkasné Gönczi Rita (2018). A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle. 46.(1) További filmek megtekinthetők a könnyen érthető kommunikációról a következő honlapon: http://konnyenertheto.gonczirita.hu/konnyen-ertheto-kommunikacio-film/

90

A könnyen érthető kommunikáció fogalma URL: http://konnyenertheto.gonczirita.hu/konnyen-ertheto-kommunikacio-film/ Letöltés: 2019. január 31.

A könnyen érthető kommunikáció egységes európai módszertanát az Inclusion Europe szervezet az első nemzetközi Pattways projekt keretében dolgozta ki20, mely a következő alapelveket tartalmazza:

- Tudjuk, kinek készül a könnyen érthető szöveg. - Tudjuk, milyen formában dolgozunk. - Egyszerűen és érthetően mutassuk be az

információkat. - A szöveg kidolgozásba vonjunk be értelmi fogyatékos

embert. A módszertan két területet ölel fel: 1) Könnyen érthető kommunikáció tartalmi szabályai

- Észszerű, lényegre törő fogalmazás.

- Egyszerű tőmondatok.

- Építkező jellegű fogalmazás.

- Egy mondatban lehetőleg egy információ szerepeljen.

- Elsősorban cselekvő igealakok alkalmazása.

- Tagadás helyett pozitív mondatszerkezet alkalmazása, ha lehetséges.

- Bonyolult szavak, kifejezések kerülése.

- Azonos kifejezések alkalmazása a szövegben (pl. azonos jelentésű szavak

esetén a változatos formák kerülése – pl.: jár, megy, halad).

- Idegen szavak, mozaikszavak, szakszavak, rövidítések, elvont fogalmak

használatának kerülése. Alkalmazásuk esetén magyarázat vagy példa

megjelenítése.

- A szöveg személynek szóló megfogalmazása.

- Az azonos témák egységben tartása. Különböző témák elkülönítése.

- A nagy mennyiséget jelölő számok kerülése. Helyette a sok kifejezés alkalmazása javasolt.

- A megfogalmazás a célcsoport korának megfelelően tisztelettudó. 2) Könnyen érthető kommunikáció formai szabályai Írásbeli szerkesztés területén:

- Arab számok használata. - A számok számjegyekkel szerepeljenek, ne számnevekkel. - A római számok elkerülése. - A telefonszámok számjegyei csoportosítva szerepeljenek. - Letisztult, világos háttér használata. - A szöveg és a háttér jól elkülönüljön. - Egy mondat egy sorba kerüljön.

20 A könnyen érthető kommunikáció nemzetközi és hazai történetének elemeiről további információkat talál a http://konnyenertheto.gonczirita.hu/ismeret/tortenelem/ honlapon.

Könnyen érthető kommunikáció logója

91

- A névmások óvatos alkalmazása. - A mondatközi központozás és a zárójelek elkerülése. - Minden mondat új sorba kerüljön. - Több sorba kerülő mondat értelemszerű tagolása. - A szöveghez egyértelmű cím választása. - A szöveg elejére kerüljön a fontos információ. - A fontos információ vastag betűvel szerepeljen. - A szöveg baloldalra szedett legyen. - A sorok behúzása kerülendő. - Ne legyen sok szöveg egy oldalon. - A szövegértelmezést segítheti fénykép, kép vagy szimbólum.

Betűelemek területén:

- Könnyen olvasható betűtípus. Például: Ariel, Tahoma. - A dőlt betűk használatának kerülése. - A különleges szövegszerkesztés használatának kerülése. Például árnyékolt

vagy körvonalas betű. - A betűméret 14-es vagy ennél nagyobb legyen. - Teljes szavak ne szerepeljenek nagybetűkkel. - A szövegben egyféle betűtípus szerepeljen.

Szóbeli kommunikáció esetén - Normál tempójú vagy kissé lassúbb beszéd. - Témaegységenként rövid szünettel tagolás. - A mondanivaló támogatása természetes gesztussal, jelekkel. - Szöveg érthetőségének ellenőrzése kérdéssel.

A könnyen érthető kommunikáció szabályai változnak a célcsoport kommunikációs változásait követve, pl. a világos háttér- sötét betű alkalmazása mára nem törvényszerű (Farkasné dr. Gönczi, 2019).

A könnyen érthető kommunikáció szintjei: - Könnyen érthető kommunikáció 1. szint: képsorok - Könnyen érthető kommunikáció 2. szint: képsorok mondattámogatással - Könnyen érthető kommunikáció 3. szint: mondatok képi támogatással - Könnyen érthető kommunikáció 4. szint: szövegegységek orientáló képpel - Könnyen érthető kommunikáció 5. szint: szöveg témaorientáló képpel - Könnyen érthető kommunikáció 6. szint: szöveg kép nélkül

A célcsoport szükségletének megfelelő könnyen érthető kommunikáció szint egyben megszabja az alkalmazandó szabályrendszert (pl. kép alkalmazása vagy elhagyása).

3.9.2 Augmentatív és alternatív kommunikáció Az augmentatív, mint a beszédet kiegészítő, az alternatív, mint a beszédet helyettesítő eszközök és módok összességét jelenti. A köznyelvben az AAK rövidítés használata terjedt el.

92

Mi az AAK? „Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. Lényege, hogy hiányzó beszéde helyett a sérült személy nonverbális úton fejezi ki magát, felhasználva mindazt a lehetőséget, amelyet a hangjelzések, gesztusok, manuális rendszerek, jelnyelv stb. és/vagy a betűket, rajzokat, jelképeket, fotókat, tárgyakat stb. tartalmazó kommunikációs táblák, valamint a hangadó gépek (kommunikátorok) biztosítanak. (Kálmán, 1997)” Kiknek van szüksége AAK-ra? „E populációhoz tartoznak mindazok, akik a gesztusok, beszéd és/vagy az írásos kommunikáció átmeneti, vagy végleges zavara miatt nem képesek ezek révén kielégíteni valamennyi kommunikációs igényüket. A kommunikációs akadály elsődleges oka ezeknél a személyeknél nem a halláskárosodás. Bár e csoport egyes tagjainál fellelhető bizonyos mennyiségű beszéd a fentieknek megfelelően ez soha nem elegendő arra, hogy a változatos kommunikációs igényeknek megfeleljen” (American Speech Language and Heraing Association, 2006). A kommunikáció-fogyatékosság alapvetően két szempontból osztható fő csoportokra: formája szerint veleszületett vagy szerzett, maga az állapot pedig átmeneti vagy végleges.

VELESZÜLETETT ÁLLAPOTOK SZERZETT ÁLLAPOTOK

Maradandó Maradandó

Szülési agyi károsodás – cerebralis paresis

Traumás agykárosodás

Intellektuális képességzavar Egyéb agyi történések pl. agyvérzés,

daganat

Halmozott sérülés Embólia, Trombózis

Autizmus spektrum zavar Progrediáló idegrendszeri betegségek

pl. SM, DMP, ALS, Parkinson-kór

Fejlődési apraxiák, diszfáziák Hangképző szerveket érintő betegségek – gégedaganat

Átmeneti Átmeneti

Bizonyos pszichiátriai állapotok – pl. szelektív mutizmus

Shock, arcot és szájberendezést érintő beavatkozások, traumák, fül-

orr-gégészeti beavatkozások

Mivel a célcsoport igen heterogén a sérülés bekövetkezésének időpontja, valamint kiterjedésének függvényében, ezért az AAK-szükségletű (komplex kommunikációs igényű) személyek számára a speciális kommunikációs módok és eszközök széles tárházának kell rendelkezésre állnia. A gyors és dinamikus technológiai fejlődésnek köszönhetően a speciális kommunikációs módok elérhetőek a mindenki által használt eszközökön is. Az AAK eszközei és módjai A legegyszerűbb és legelterjedtebb rendszerezési elv a segédeszköz nélküli és a segédeszközzel működtetett kommunikáció szempontjából való tagolás.

93

A segédeszközt nem igénylő kommunikációs módok: - egyszerű természetes jelek és jelzések: ebbe a kategóriába tartoznak a testi

jelzések – mint például a félelem, vagy nem tetszés kifejezésére az összerándulás, elhúzódás – a mimikai jelzések, a konvencionálisabb nonverbális jelzések – például bólogatás, kézrázás – minden elemi megnyilvánulás, melynek üzenet jellege és értéke van. Az egyénre jellemző jelzések nem minden esetben a nem beszélő személy kezdeményezése során alakulnak ki, hanem ennek hiányában a környezet is tudatosan kialakíthatja és bővítheti ezeket.

- gesztusok: az általában közérthető, valamint az egyéni jellegű gesztusok. Ilyen lehet például az „Állj/Stop!” kifejezésére a tenyér kifele nyújtása, amely a megállást szimbolizálja, vagy a „kérem” kifejezésére a tenyér kinyújtásával való kifejezés. Az egyéni gesztusok azok, melyeket egyrészt az egyén használ, másrészt, nem feltétlenül egyértelmű mindenki számára, de a kommunikációban résztvevő partnerek közösen elfogadott, egyértelmű kölcsönös megértésén alapul.

- gesztusnyelv: gesztusjelek gyűjteménye és ezek alkalmazása mondatként, melyek elemi szinten nyelvtani szerkezeteket és elemeket is tartalmaznak. Hazánkban Erdélyi Andrea által összegyűjtött és adaptált gesztusjelek gyűjteménye terjedt el. (Erdélyi Andrea: Nézd a kezem! Egyszerű gesztusjelek gyűjteménye. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. 424 oldal, ISBN: 9789631955804).

- Jelnyelvek - Ujjábécék, kézábécék - Tadoma és egyéb taktilis kódok, jelrendszerek - Szájról olvasás - Segédeszközt igénylő kommunikációs módok:

o tárgyak / tárgyszimbólumok: lehetnek egész tárgyak, miniatürizált tárgyak, tárgyrészletek és ún. reprezentáns tárgyak is. A tárgyak utalhatnak egy konkrét személyre, tárgyra vagy cselekvésre is.

Kommunikációt segítő eszközök: tárgy: pet palack, tárgykép: kupak felragasztva, kép: pet palack képe

o képek: fotók, színes rajzok, vonalas rajzok. A képek utalhatnak egy

konkrét személyre, tárgyra vagy cselekvésre is. o képi szimbólumok: képrendszerek, mint például a PCS (Picture

Communication Symbols), Widget, PictoSelector, Oakland Picture Dictionary.

94

o Bliss nyelv o Egyéb nyelvi szintű jelképrendszerek, pl. Braille ABC és írás o Betűk, szóképek, írott szöveg

Az AAK alkalmazása Az AAK fejlesztés és támogatás során fontos megtalálni a személy számára azokat a módokat és eszközöket, melyek segítségével az egyén kommunikációs igényei és szükségletei kielégíthetők.

- Első lépésként szükséges egy alapos állapot-megismerés, mely során a kommunikációs képességek és készségek felmérése mellett az egyéni jellemzőket, valamint a sérülések kommunikációra tett hatását is felmérjük. Ezek mellett fontos megismerni azt is, hogy milyen kiegészítő támogatásokra, eszközökre van szüksége a személynek ahhoz, hogy a kiválasztott kommunikációs módot/eszközt minél hatékonyabban és mobilisabban tudja használni. Például a súlyos mozgáskorlátozottság esetében egy tableten elhelyezett képi kommunikációs szoftver használatához rögzítésekre, pozícionáló eszközökre is szükség lehet.

- Önmagában az eszközök kiválasztása még nem elégséges a hatékony kommunikációhoz. A fejlesztés és támogatás során szükséges megtanítani az eszközök alkalmazását is. A kommunikációs funkciók fejlesztése, mint figyelemfelkeltés, üdvözlés, kérés, visszautasítás, információszerzés stb., ugyanúgy hangsúlyos feladat.

- A mennyiségi és minőségi fejlesztés – minél több és változatosabb helyzetben és kommunikációs partnerrel, valamint bővülő fogalomkészlettel – egyaránt célja a kommunikáció fejlesztésének.

- A szimbólumok elrendezése és rendszerezése a használat szempontjából kulcsfontosságú. Olyan kérdések merülnek fel, mint például: „Hogyan rendszerezzem a képeket, lapon vagy füzetben, vagy csak egyenként tépőzárral rögzítve?”; Mennyi kép/tárgy legyen a táblán?”; „Melyek legyenek az általános fogalmak, melyek minden oldalon megjelennek?”; „Váltsunk a papír alapú kommunikációs füzetről, tableten futó szoftverre?”; „Hogyan tudja a személy könnyen elővenni és mobilizálni a tábláját/eszközét?”

- A kommunikációs készségek fejlődésének és állapotának folyamatos monitorozása szükséges. Az életkor változásával más eszközt és módot igényel egy AAK-használó személy, például a korai életszakaszban a kommunikációs tábláján zömében játékok, napi rutintevékenységek és a családtagjai találhatóak, míg tinédzserkorban a barátok és a szleng kifejezések is felkerülnek a táblára. Az élethelyzetek változásával, mint például költözés vagy szolgáltató váltás, szükségessé válhat az eszközök felülvizsgálata.

- az AAK-szükségletű (komplex kommunikációs igényű) személy esetében komplex kommunikációs rendszer használatában érdemes gondolkodni. Ez azt jelentheti, hogy a személy számára más kommunikációs eszköz szükséges a beszéd/információ megértéséhez, mint a saját gondolatai kifejezéséhez.

- Alapvető tévedés azt gondolni, hogy: o a modern és drága elektronikus eszközök megvásárlásával a

kommunikáció működni fog!

95

o az AAK-val történő kommunikáció fejlesztése egyenlő az info-kommunikációs technológiai eszközök, valamint az egyéb, mint képek, tárgyak, gesztusok alkalmazásával akkor, ha azokat nem kommunikációs céllal, szándékkal használják! Pusztán képes napirendet alkalmazni, vagy kapcsolóval játékokat, vagy egyéb elektromos berendezést működtetni, ez azonban még nem feltétlenül jelenti a kommunikációs készségek célzott fejlesztését, támogatását!

Képek az AAK eszközökről és az AAK-val támogatott kommunikációról

Képek forrása: https://insights.samsung.com/2015/08/26/how-special-education-technology-

improves-learning-video/, https://aprolepesek.blog.hu/2015/11/06/nema_gyereknek_anyja_se_erti_a_szavat_pecs_azaz_ke

pcseres_kommunikacio

Ajánló Jelenleg hazánkban lévő szimbólumok és szoftverek

1. PCS – BoardMaker szoftver segítségével a rajta található képkészletből nyomtatható kommunikációs táblák szerkesztése is lehetséges.

2. Verbalio – képkommunikációs szoftver, 4000 db kép segítségével kommunikációs funkciók kifejezésére és mondatszerkesztésre is alkalmas magyar nyelven. http://verbalio.com/

3. NikiTalk – képkommunikációs szoftver, angol nyelven. Beállítható magyar hangszintetizátor is. http://www.nikitalk.com/

4. Nagyon népszerű a szemvezérléssel is működtethető kommunikációs applikáció és kommunikátor a Tobii Dynavox. Ezek beszerzése rendkívül költséges, de néhány felhasználó számára valóban óriási lehetőség. https://www.tobiidynavox.com/

• Kommunikátorok és egyéb kiegészítő, valamint speciális fejlesztő eszközök megvásárlása érdekében érdemes felkeresni a következő honlapot: http://www.aaksni.hu/

• AAK szükségletfelmérést jelenleg az NFSZK projektjének munkatársai több régióban és a Bliss Alapítvány munkatársai végeznek. www.efiportal.hu/a-projekt-szolgaltatasai/aak-modszertani-kozpontok/ és http://www.blissalapitvany.hu/

96

Hazánkban működnek AAK-eszközkölcsönzők, ahol lehetőség van speciális AAK és kiegészítő eszközök kölcsönzésére:

- Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. – www.efiportal.hu/a-projekt-szolgaltatasai/aak-modszertani-kozpontok/

- Bliss Alapítvány, Budapest - http://www.blissalapitvany.hu/ - Immánuel Otthon, Debrecen - https://www.immanuelotthon.hu/ - Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium,

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Budapest - http://www.mozgasjavito.hu/

Saját élményű gyakorlat 1) Könnyen érthető kommunikáció

a gyakorlat célja A könnyen érthető kommunikáció fordítástechnikájának gyakorlása

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők kiscsoportokba rendeződnek. A csoportok megkapnak egy egyszerű cikket fordításra. Fontos, hogy a cikk kevés adattal rendelkezzen. Ajánlott szöveg: 4. melléklet

időigény 40 perc

a gyakorlat leírása

A résztvevők a cikk elolvasását követően lefordítják azt könnyen érthető kommunikációval, kiscsoportos munkában. Az elkészült fordításokat az óramutatóval megegyező irányba a csoportok továbbadják, majd a kapott fordítást javítják. Addig mennek körbe a fordítások, míg a csapatokhoz visszaér az eredeti.

munkaforma kiscsoportos munka

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Érdemes megbeszélni, hogy mennyire volt tudatos a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása, pl. nyelvi szint választása. Mi volt nehéz a fordítás során, miért?

97

2) AAK gyakorlat

a gyakorlat célja Az AAK kommunikáció szimulálása

előkészületek, szükséges eszközök

A résztvevők párokba rendeződnek. A pár egyik tagja 1 igen és 1 nem Boardmaker kártyát kap. A másik résztvevő beszélgetést kezdeményez egy témában (pl. tudj meg mindent a partnered munkájáról vagy hobbijáról).

időigény 10 perc + 10 perc megbeszélés

a gyakorlat leírása

A párok beszélgetnek egymással úgy, hogy a pár egyik tagja beszél/kérdez, a pár másik tagja csak a kártyákkal tud válaszolni/ nem beszél. 5 percig kötelező beszélgetni. Majd cserélnek a párok.

munkaforma páros munka

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Meg kell beszélni az AAK eldöntendő válaszokat adó résztvevő gondolatát, érzelmét. Továbbá érdemes megbeszélni, hogy mi segítette és mi gátolta a kommunikációt.

3.) AAK-val támogatott kommunikáció

a gyakorlat célja igen-nem jelzésekkel történő kommunikáció saját élményű gyakorlata

előkészületek, szükséges eszközök

szituációs kártya – a kártyákon a résztvevők utasításokat kapnak. Például: „Kérdezd meg mit csinált a hétvégén!”; „Tudd meg, hogy mit tervez a nyárra!”; „Derítsd ki, hol és hogyan intézi a nagybevásárlásait!” stb. A másik pakli szituációs kártyán az szerepel, hogy a személy, hogyan fejezi ki az igen-nem-et, illetve milyen sérülésekkel, hogyan funkcionál. Például súlyos fokban mozgáskorlátozott, a fejét oldalra billenti, kezét nagyon picit tudja felemelni stb. Az igen bólogatás, a nem az egyik kezével oldalra mutatás.

időigény 20 perc

a gyakorlat leírása A résztvevők párba rendeződnek. Mindkét fél megkapja a maga szituációs kártyáját. Alapvető, hogy a nem sérült fél rájöjjön a személy igen-nem jelzésére.

munkaforma páros gyakorlat

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Mi volt az igen-nem jelzése a személynek? Meddig jutottak az információ átadásában? Mit sikerült megtudni? Milyennek találták a beszélgetés tempóját? Mit találtak leginkább frusztrálónak ebben a helyzetben? Milyen egyéb eszközt találnának célravezetőnek ehhez a beszélgetéshez?

98

4) AAK interakció

a gyakorlat célja kommunikációs eszközök kipróbálása

előkészületek, szükséges eszközök

betűtábla, kommunikációs szótárak, tableten/telefonon megszerkesztett képes applikáció, többüzenetes kommunikátorok; Szituációs kártyák, melyeken egy-egy mondat szerepel.

időigény 30 perc

a gyakorlat leírása

Az érintett személy kap egy szituációs kártyát, melyen egy-két mondat/üzenet szerepel. Ezt kell közölnie a partnerével, akinek ezt ki kell találni, vagy végre kell hajtania. Utána a párok szerepet cserélnek és egymás között eszközt is, majd újabb kártyákat húznak.

munkaforma páros

feldolgozásra, megvitatásra javasolt kérdések

Elegendő volt az eszközön található fogalomkészlet? Mit csináltak, ha nem találtak olyan fogalmat az eszközön, amire szükség lett volna? Hogyan oldották meg? Milyennek találták a kommunikáció tempóját? Amennyiben túl lassúnak, mivel lehetett volna azt növelni, van-e ötletük rá? Milyen más/egyéb eszközt javasolnának ennek a feladatnak a megoldásához, ami nem állt rendelkezésre?

Ajánló Információ

- Könnyen érthető élet (információk a könnyen érthető kommunikációról) - www.konnyenertheto.gonczirita.hu

- Down Alapítvány, Budapest - http://www.downalapitvany.hu/node/828 - Bliss Alapítvány, Budapest - http://www.blissalapitvany.hu/

Szolgáltató

- Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. MONTÁZS projektje által működtetett szolgáltatás - www.efiportal.hu/a-projekt-szolgaltatasai/aak-modszertani-kozpontok/

99

Önellenőrző kérdések

1) A könnyen érthető kommunikáció esetén milyen betűvel írjunk? a) Arial 10-es betűméret b) Arial 14-es betűméret c) Garamond 10-es betűméret

2) A könnyen érthető kommunikációval történő fordítás esetén milyen alapelvet tartsunk be?

a) Legyünk kreatívak! b) A fordításba vonjunk be értelmi fogyatékos személyeket! c) Figyeljünk a külalakra!

3) Melyik nem az AAK segédeszközt igénylő módszer?

a) tárgyak, tárgyszimbólumok b) képi szimbólumok c) Bliss nyelv d) gesztusnyelv

Felhasznált irodalom American Speech Language and Heraing Association (2006) Farkasné dr. Gönczi Rita, Sugatagi Gábor PhD, Szilágyi Lajosné (2019). A

könnyen érthető kommunikáció 2 formai szabályának kismintás vizsgálati eredménye. In Rehabilitáció – életkorok, intézmények, szükségletek és lehetőségek a szolgáltatások hazai rendszerében- Tanulmánykötet a 47. Országos Szakmai Konferenciáról (szerk. Farkasné Gönczi R., Gereben Ferencné, Lénárt Z.), Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete és ELTE BGGYK, Budapest, ISBN 978-615-00-7240-1, 320-327

Farkasné Gönczi Rita (2018): A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, 46.(1), 64-76

Farkasné Gönczi Rita (2014). Könnyen érthető kommunikáció - Adaptációs kézikönyv középiskolában dolgozó pedagógusok számára. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest.

Farkasné Gönczi Rita (2013): Könnyen érthető kommunikáció nyelvi szintjei. Gyógypedagógiai Szemle, 41(3), 208- 212

Farkasné Gönczi Rita, Graf- Jaksa Éva (2010): Könnyen érthető kommunikáció. In Kommunikációs és információs technológiák és fogyatékosságügy jegyzet, Becsület és alázat – Fogyatékosságtudományi Tudástár, Budapest, 83- 100.

URL: www.konnyenertheto.gonczirita.hu, letöltés: 2019.01.31. Horváth Péter László (2017): Adalékok a könnyen érthető kommunikáció

nemzetközi történetéhez. Gyógypedagógiai Szemle, 45.(3), 159-174 Kálmán Zsófia (1997): Bánatkő, Keraban Kiadó Királyhidi Dorottya (2009): Veleszületetten siketvak személyek kommunikációja. in

Négykezes - Jegyzet és Szemelvénygyűjtemény Siketvakok

100

kommunikációs segítői számára (szerk. Kovács Zsuzsanna, Simonics Benjámin), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 55-59, URL: file:///C:/Users/Rita/Downloads/137_4_SV%20Negykezes.pdf, letöltés: 2019.01.31.

Kiss Mária (2009): Siketvaksággal kapcsolatos meghatározások. in Négykezes - Jegyzet és Szemelvénygyűjtemény Siketvakok kommunikációs segítői számára (szerk. Kovács Zsuzsanna, Simonics Benjámin), Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 28. URL: file:///C:/Users/Rita/Downloads/137_4_SV%20Negykezes.pdf, letöltés: 2019.01.31.

Kocsisné Kálló Veronika, Túriné Gál Anikó, Ruzsics Ilona (2013): Kommunikáció fejlődése és fejlesztése értelmileg akadályozott személyeknél. URL: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Kommunikci_fejldse_s_fejlesztse_rtelmileg_akadlyozott_szemlyeknl/81_kit_tekintnk_slyoshalmozott_fogyatkos_szemlynek.html, letöltés: 2019.01.31.

101

4. A közösségi lakhatás bővíti a közszolgáltatások ügyfélkörét A TÁRS Projekt munkatársai

Hazánkban több tízezer fogyatékos, pszichoszociális fogyatékos ember él nagylétszámú, bentlakásos szociális intézményekben. Ezen intézmények eredetileg a gondozás, élelmezés és menedéknyújtás biztosítására jöttek létre. A mögöttünk álló évtizedekben alapvető szemléletváltás ment végbe a fogyatékos emberekkel kapcsolatban, ami leginkább a medikális, orvosi szemlélet felől az emberi jogi, közösségi, társadalmi megközelítés felé történő elmozdulásban foglalható össze. Ebből adódóan a modern fogyatékosságügy a fogyatékos embert nem a társadalom jótékonykodására szoruló személynek tekinti, hanem a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagjaként, jogok birtokosának, akit abban szükséges támogatni, hogy életét a lehető legnagyobb – általa igényelt – önállósággal élhesse. Ennek az alapvető változásnak egyik legfontosabb következménye a nagylétszámú, bentlakásos intézményi ellátásról a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés szerte a világban, különösen Európában. Ezt a folyamatot nevezzük intézményi férőhely kiváltásnak. A kiváltási folyamat az utóbbi évtizedek legnagyobb szociálpolitikai változása, mely jelen időszakban zajlik. A kiváltás lényege, hogy a korábbi nagy intézményeket a fogyatékos ember lakóhelyén vagy annak közelében lévő, a megszokott lakókörnyezetben biztosított kislétszámú otthonokkal, lakásokkal váltsuk fel. A kiváltás során ugyanakkor nem csak a lakhatási körülmények javítása a cél, fontos szempont a fogyatékos lakók foglalkoztatása, a napközbeni tevékenységük szervezettsége, a mindenki által elérhető közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük biztosítása. Mindezen célok alapján a kiváltás fogalmát felváltotta a közösségi befogadás, amely az érintett fogyatékos személy környezete oldaláról közelíti meg a folyamatot. A kiváltás általános célja az intézménytelenítés, hogy a lakók minél inkább a társadalomba integrált, a többi emberekhez hasonló életet tudjanak élni. Ebben a megközelítésben a szolgáltatásokat igénybe vevők életminőségének javítása és az emberi jogi szempontok érvényesítése is kiemelten fontos. A fentiek alapján egyre nagyobb számban fognak megjelenni akár önállóan, akár kísérővel a közszolgáltatások és minden más szolgáltatás igénybevevőiként. Így az eddigieknél is fontosabb, hogy a szolgáltatók rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek birtokában támogatni tudják a fogyatékossággal élő emberek befogadását, integrációs törekvéseiknek megvalósulását, és ehhez a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Miért van szükség a közösségi befogadásra? Magyarország 2007-ben – a világon az elsők között – csatlakozott az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményéhez, melynek elsődleges célja a fogyatékos emberek jogainak biztosítása, esélyegyenlőségük és társadalmi életben való aktív részvételük előmozdítása, az önrendelkezés, az önálló életvitel, valamint a munkához és szolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének támogatása által. Az Egyezmény 19. cikke rögzíti a fogyatékos emberek egyenlő jogát a közösségben való élethez, valamint azt, hogy az államok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékos személyeknek

102

másokkal azonos alapon lehetőségük legyen lakóhelyük megválasztására, eldönthessék hol, kivel élnek együtt, továbbá ne legyenek kötelezhetők bizonyos megszabott körülmények között élni. A magyar kormány a fogyatékos emberek esélyegyenlőségről és a szociális szolgáltatásokról szóló törvényekben, valamint a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú koncepcióban döntött minderről. A kormány – az Európai Uniós célokkal összhangban – elkötelezett abban, hogy Magyarországon 2036-ig minden 50 férőhelynél nagyobb intézmény megszűnjön, s helyettük egy modernebb szolgáltatórendszer jöjjön létre, a jelenleg nagy intézményekben élő fogyatékos emberek pedig „támogatott lakhatás”-ba költözzenek. Mi a támogatott lakhatás? A fogyatékos embernek is – mindenki máshoz hasonlóan – joga van ahhoz, hogy maga dönthesse el, hogy hol és kivel éljen együtt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a támogatott lakhatás kialakítása során az állam bárhol vásárolhat lakást vagy házat a kiköltözőknek; hanem azt, hogy az intézmények átalakítása során figyelembe veszi, hogy mit szeretnének, és milyen szükségletei vannak a kiköltöző lakóknak. Az állam tudatában van annak, hogy segítenie kell a fogyatékos embereket annak érdekében, hogy minél inkább ugyanúgy élhessenek, mint akárki más, s ehhez biztosítsa azt – de csakis azt – a támogatást, ami szükséges, és ami ezt lehetővé teszi. A támogatott lakhatás (TL) olyan lakás vagy ház, amelyben a fogyatékos ember – legfeljebb tizenketted magával – ugyanolyan hétköznapi életet él, mint mások. Ezek a lakások vagy házak nem lehetnek telepszerűen elkülönítve és helyi tömegközlekedéssel könnyen elérhetőnek kell lenniük. Ezek a házak, lakások nem kerülnek a fogyatékos emberek tulajdonába, hanem térítési díj ellenében lakják azokat. A lakók dönthetnek arról, hogy kivel szeretnének egy szobában lakni, s ahogyan ezt önállóságuk engedi, egyre több területen saját maguk döntenek mindennapos ügyeikben. Mindehhez szakemberek nyújtanak nekik megfelelő támaszt. Fontos, hogy a házak, lakások illeszkedjenek a helyi környezetbe, fenntarthatók és gazdaságosan üzemeltethetők legyenek.

TÁRS projekt – Mi a kiváltás? című tájékoztatófilm (1 perc) URL: https://www.youtube.com/watch?v=3gkhm_5ubZw Letöltés: 2019. január 30.

A szociális intézményi férőhely kiváltás célja tulajdonképpen a minél önállóbb életvitel biztosítása a fogyatékos embereknek azért, hogy ők is olyan életet élhessenek, mint bárki más, az ehhez szükséges segítség biztosítása mellett. Nem helyettük kell dönteni, hanem mindenben támogatni kell őket, hogy saját maguk dönthessenek a saját életükről. Kívánatos cél, hogy részesei legyenek a helyi közösségnek és a helyi lakosok befogadják őket.

103

A kiváltási folyamat megvalósulása hazánkban Az intézményi férőhely kiváltás folyamata több szakaszban megy végbe, az első – 2007-2016 közötti – időszakba hat intézmény kapcsolódott be, melynek során közel 700 intézménylakó kiköltözése valósult meg. Ennek a folyamatnak az NFSZK elődszervezete, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft (FSZK) a kezdetektől aktív és meghatározó szereplője volt. Az NFSZK a hat intézményt mentorokkal, nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatásával, szakmai tudásbázis biztosításával, szakmai műhelyekkel támogatta. A kiváltás első szakaszának tapasztalatait feldolgozva társadalomtudományi kutatás készült, mely alapján szakmapolitikai javaslatok születtek. A kiváltási folyamatot tovább gondolva, az eredmények alapján a kiváltásban érintett közösségekre fókuszáltan a folyamat a közösségi befogadás megnevezést kapta. A közösségi befogadás folyamata a 2017-2023 közötti időszakban tovább folytatódik. A cél, mintegy 10000 intézményi férőhely megszüntetése mellett, a szociális alapszolgáltatások megerősítése, a közösségi befogadásban résztvevő fogyatékos emberek foglalkoztatásának, foglalkozási rehabilitációjának támogatása szerepel. Ezt a folyamatot segíti az NFSZK a közösségi befogadáshoz kötődő módszertani és koordináló feladatok ellátásával, melynek megfelelően 2016. április 1-jével elindult a „TÁRS – Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása” című - EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú - kiemelt projekt. A TÁRS projekt célkitűzése a szociális intézményi férőhely kiváltás, egyben a közösségi befogadás szakmai-módszertani hátterének biztosítása, melyben minden érintett személy, szülő, érdekvédő, szakember, fenntartó, döntéshozó együttműködése szükséges ahhoz, hogy a jelenleg intézményben élők minőségi szolgáltatásokat vehessenek igénybe, a saját szükségleteik szerint. Zárás A kiváltás korábbi tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagy létszámú intézményekhez képest támogatott lakhatásban megnő a fogyatékos emberek önállósága. A lakók várják a kiköltözést, nyitottak a más emberekkel való kapcsolatra. Ugyan sok esetben vannak kommunikációs akadályok, de ezek türelemmel, odafigyeléssel és támogatással áthidalhatók. Pár hét, hónap elteltével mind többen dolgoznak, alakítanak ki új emberi kapcsolatokat a szomszédokkal, helyiekkel, és egyre többen veszik igénybe a helyi közszolgáltatásokat.

c

TÁRS projekt – TL lakók közösségi élete – Mindennapi élet (3 perc) URL: https://www.youtube.com/watch?v=kajRyv5Ub1Y Letöltés: 2019. január 30.

TÁRS projekt kampányfotó

104

Ajánló

- További információk az intézményi férőhely kiváltásról az NFSZK honlapján: https://nfszk.hu/kiadvanyok/intezmenyi-ferohely-kivaltas-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/

- Mi az a kiváltás? Ismerkedés a közösségi befogadással (könnyen érthető kommunikációval készült digitális kiadvány, 2019): http://fszk.hu/kiadvany/mi-az-a-kivaltas-ismerkedes-a-kozossegi-befogadassal/

- Miért jó a kiváltás? Rövid animációs film: https://www.youtube.com/watch?v=yPlViLGRJkg&list=PLAHJ2f2vZW9ERnHVrUswNOZPpq75PLyxQ&index=2

- TL lakók közösségi élete (10 db 3 perces film olyan lakókról, akik a kiváltás első szakaszában költöztek Támogatott Lakhatásba): https://www.youtube.com/watch?v=d3qXxGD4yfw&list=PLAHJ2f2vZW9FjAEKAvWSNIpN6LWxL-CG0

Önellenőrző kérdések

1. Mi az intézményi férőhely kiváltás? a) nagylétszámú, bentlakásos intézmények felújítása, korszerűsítése b) nagylétszámú, bentlakásos intézményi ellátásról a közösségi életvitelt

támogató szolgáltatásokra való áttérés c) kislétszámú intézmények felújítása, korszerűsítése

2. Mi a szociális intézményi férőhely kiváltás legfőbb célja?

a) A minél önállóbb életvitel biztosítása a fogyatékos embereknek annak érdekében, hogy ők is olyan életet élhessenek, mint bárki más, az ehhez szükséges segítség biztosítása mellett.

b) A minél nagyobb mértékű segítségnyújtás biztosítása a fogyatékos embereknek, a mindennapi életvitel megkönnyítése érdekében.

c) A fogyatékos emberek nagylétszámú intézeteikből kisebb létszámú, emberközelibb lakókörnyezetbe történő átköltöztetése.

d) A fogyatékos emberek új környezetben, új lakóhelyen történő, teljes önállóságának elérése érdekében nyújtott szakértő támogatás.

3. Mik a kiváltás eddigi tapasztalatai?

a) a fogyatékos emberek önállósága nő, új emberi kapcsolataik születnek, beilleszkednek az új lakókörnyezetbe, közösségbe

b) a fogyatékos emberek önállósága csökken, sok segítséggel képesek beilleszkedni az új lakókörnyezetbe, közösségbe

c) a fogyatékos emberek önállósága nő, de új kapcsolatokat nem képesek kialakítani az új lakóhelyükön

d) a fogyatékos emberek önállótlanabbá válnak, és több segítségre szorulnak

105

5. Fogyatékos személyek a közszolgáltatásban A nagylétszámú intézmények „lebontása”, támogatott lakhatási szolgáltatások létrehozása, az integrációra, normalizációra való törekvés azt eredményezi, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg, mint fogyasztók/ügyfelek/kliensek/ vásárlók/vendégek a közszolgáltatások és minden más szolgáltatás igénybevevőiként a fogyatékossággal élő embertársaink. A fogyatékos emberek alapvető állampolgári, emberi jogaiknak érvényesítése csak úgy történhet meg zökkenőmentesen, ha igényeikre a szolgáltatói oldal felkészül, esélyt teremt mind a fizikai környezet optimalizálásával, mind az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésével a professzionális szolgáltatás nyújtására. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben (továbbiakban: Fot) a jogalkotó az alábbiak szerint definiálja a közszolgáltatás fogalmába tartozó tevékenységeket és az ahhoz való egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát. Közszolgáltatás tevékenységi körébe tartozik

- az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati médiaszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási, közlekedési szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,

- a helyi és nemzetiségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység – ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet –, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a nem állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartó és az egyházi jogi személy által fenntartott, közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott, az előző alpont szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,

- minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, - minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján

végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható.

Mára a közszolgáltatás területén is egyre több ígéretes gyakorlat jelenik meg, amelyekbe a következő fejezetegységekben kap betekintést az olvasó.

106

5.1 Fogyatékos személyek az egészségügyi ellátórendszerben Kovács Zsuzsanna

A gyógyító-megelőző ellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók összességét hívjuk összefoglaló néven egészségügyi ellátórendszernek. Az egészségügyi ellátások rendszere az egészségügyi szolgáltatások biztosítását, valamint a népegészségügyi célok megvalósítását teszik lehetővé. Az egészségügyi ellátások célja, hogy segítsék az egészség fejlesztését, helyreállítását, megakadályozzák az egészségromlást, valamint, hogy könnyítsék a megváltozott egészségi állapotú emberek munkába, illetve a közösségbe való beilleszkedését. A hazai egészségügyi ellátórendszer hagyományosan alap- és szakellátásból, illetve járóbeteg és fekvőbeteg szakellátásból, valamint egyéb egészségügyi ellátásokból tevődik össze. Ezek színterei lehetnek:

- az egészségügyi alapellátás fontosabb intézményei: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, a védőnői ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás,

- a járóbeteg-szakellátás (szakrendelők), - a fekvőbeteg szakellátás különféle formái a kórházak, klinikák, országos

intézetek, szanatóriumok és egyéb intézmények, - az egyéb egészségügyi ellátások körébe tartozik az ügyeleti ellátás, a

mentés, a betegszállítás, az ápolás, egyes különleges ellátási igényt kielégítő egészségügyi szolgáltatások, a haldokló beteg gondozása, a rehabilitáció, az orvostechnikai eszközellátás, a gyógyszerellátás, a pszichoterápia és klinikai szakpszichológia, a nem-konvencionális gyógyító és életminőség-javító eljárások, egyéb gyógyászati ellátások, egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység.

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (továbbiakban AEEK) által működtetett fogalomtár alapján az alábbi meghatározásokkal találkozunk. A két alapfogalom, amiből kiindulhatunk az egészség és a betegség. 1. „Egészség „Az egészség fogalma változó, fejlődő fogalom. A hagyományos megközelítés szerint az egészség a betegség hiánya. (Egészséges az, aki nem beteg ...) Ezzel szemléletében, filozófiájában teljesen ellentétes a WHO meghatározása, amely a "Global strategy for health for all by the year 2000” (1979) dokumentumában az egészség idealisztikus célállapotát fogalmazta meg, amikor az egészséget a „teljes testi – lelki és szociális jóllét”-ként definiálta. (Vigyázat: jóllét és nem jólét...). Ez a megközelítés alapvető paradigmaváltást eredményezett, de inkább filozófiai üzenetű, mint a gyakorlatban is alkalmazható, pl. egyes indikációk elbírálásánál vagy ellátási csomagok meghatározásánál. Realistának az alábbi meghatározás tekinthető: (Kincses, 2003) Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom által elvárt biológiai működése közötti megfelelés. Az egészség megítélése a funkciók működésén (képességek, korlátozottságok), a fájdalom létén, jellegén és mindennek az egyén általi mentális feldolgozásán (elfogadásán) alapul.

107

Az egészségkép – és annak szubjektív megítélése – koronként, kultúránként változik.” (Egészségtudományi fogalomtár, Egészség címszó, ld. felhasznált irodalom) 2. „Betegség A betegség a társadalmilag elfogadott egészségképtől való olyan eltérés,

- amely csökkenti az élettartamot vagy rontja az életminőséget (azaz halált vagy funkciózavart, és/vagy fájdalmat okoz), és

- amit az egyén vagy a környezete észlel (beleértve az ellátórendszer, a diagnosztikai eszközök észlelését is).

Ezen meghatározás szerint kultúrkörönként változhat az, hogy mit tekintenek betegségnek és mit nem. Az elfogadott egészségképtől való eltérés azt is jelenti, hogy az egyén, illetve a társadalom tenni is akar valamit ellene. Ebben az értelemben a betegség olyan állapot, amely rendelkezik azzal a képességgel, hogy valamilyen a gyógyításra vagy a megelőzésre irányuló egészségügyi tevékenységet indítson el.” (Egészségtudományi fogalomtár, Betegség címszó, ld. felhasznált irodalom) A számunkra még kiemelkedő jelentőséggel bíró alapfogalom a méltányosság vagy esélyegyenlőség (equity) meghatározása.” 3. „Méltányosság (esélyegyenlőség, equity) „Általános értelemben azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszer valamely jellemzője társadalmilag igazságos módon oszlik el a társadalmon belül. A "társadalmilag igazságos" fogalma mögött többnyire valamilyen normatív elosztási cél van. Margaret Whitehead javaslata szerint méltánytalanságnak számít az olyan egyenlőtlenség, amely elkerülhető és igazságtalan”[1]. „Gazdasági értelemben akkor valósul meg, amikor az egyének jövedelmi helyzete nem befolyásolja az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőséget, illetve gazdasági teherviselő képességük arányában járulnak hozzá az egészségügyi rendszer működtetéséhez. A méltányosságot a társadalombiztosítás az igazságosság, és a költség-hatékonyság mellett alapvető értékké emeli. Általánosságban véve igaz az a megállapítás, hogy az igazságosság és hatékonyság (az összeadott járulékforintjaink jobb felhasználása) érdekében a közösségi forrásokat úgy kell felhasználni, hogy az a közösség számára a legnagyobb egészség-nyereséget eredményezze. Ez, mint alapelv igaz, de a méltányosság elve miatt csak korlátozottan érvényesíthető. A költség-hatékonysággal pl. nem indokolható egyes életkor felett az intenzív terápia (statisztikailag kevesebb megmentett életév várható ugyanolyan vagy magasabb ráfordítás mellett, mint a fiatalok esetében), de ilyen alapon kimondható lenne az is, hogy egyes betegségek kezelése nem indokolt, mert aránytalanul drága és kevés eredménnyel kecsegtet. Ez természetesen nem megengedhető: a méltányosság elve alapján biztosítani kell az egyes életszakaszok és az egyes betegségek esélyegyenlőségét is, akár eltérő költség-hatékonyság mellett is. A fenti példák alapján is látszik, hogy annak eldöntése, hogy mi méltányos és mi nem, rendkívül nehéz és mindenképpen értékítélet szükséges hozzá. Némi támpontot nyújthatnak ehhez a társadalmi igazságosságról szóló elméletek, mint az egalitarizmus, utilitarizmus vagy a rawlsizmus.

108

A méltányosság kifejezést konkrét fogalomként - nem alapelvként - a társadalombiztosítás arra az esetre használja, amikor a biztosító erre törvény által feljogosított vezető állású tisztviselője egyedi méltányosság elbírálása alapján többletjuttatást engedélyez (Egészségtudományi fogalomtár, Méltányosság (esélyegyenlőség, equity címszó, ld. felhasznált irodalom) Az egészségügyi ellátások alapját érinti az egészségfejlesztés, ami a prevencióra, az állapot felmérést követő életmódváltásra fókuszál. A különböző népegészségügyi programok az életminőséget javító intézkedéseket fogalmaznak meg. Az ehhez kapcsolódó főbb fogalmakat az AEEK fogalomtárában szintén megtaláljuk a következő linken: https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/N%C3%A9peg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi_fogalmak „Az egészségfejlesztés az Ottawai Charta megfogalmazásában (Ottawa, 1986. november 17-21.): "Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek, egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjon ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége." A Charta az egészségfejlesztési tevékenységet (melynek célja mindazon - politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, viselkedési és a biológiai - tényezőknek, feltételeknek a kedvezővé tétele, amelyek az egészségre hatást gyakorolnak) az alábbiakban definiálja: Egészséget szolgáló közpolitikák Mely során valamennyi ágazatban és valamennyi szinten a politikát alakítók napirendjére kell tűzni az „egészséget”, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményeik lesznek az egészségre nézve, illetve olyan döntések meghozatalát elősegíteni, amelyek a különböző egészséget befolyásoló területeken az egészségre kedvező hatást gyakorolnak. Kedvező környezet kialakítása A gyorsan változó környezet olyan irányú befolyásolása, amely biztosítja, hogy ezek a bekövetkező változások az ember egészségének javára váljanak. Közösségi tevékenységek erősítése A közösség fejlesztése annak érdekében, hogy részvételét és ellenőrzését növeljék az egészséggel kapcsolatos kérdésekben. Egyéni képesség fejlesztése Az egyén információval való ellátása, egészségnevelése, Long Life Learning (élethosszig tartó tanulás) biztosítása, stb. annak érdekében, hogy minél több lehetőséget teremtsenek számára az egészség, az egészséges élet választásához.

109

Az egészségügyi rendszer átszervezése Annak érdekében és úgy, hogy az a maga teljességében vett egyén szükségleteinek az összességére helyezze a hangsúlyt.” (Egészségtudományi fogalomtár, Egészségfejlesztés címszó, ld. felhasznált irodalom)

Mit tudhatunk az Egészségfejlesztési Irodákról (EFI)? A TÁMOP 6.1.2. konstrukció keretében szerte az országban 62 járási egészségfejlesztési iroda jött létre. A következő tervezési időszakban az EFOP pályázatok lehetőséget nyújtanak a már működő EFI-k számára a lelki egészséget támogató tevékenységek felvállalására, valamint újabb irodák jöttek létre immár mindkét funkcióra együttesen, kiterjesztve a Közép-magyarországi régióra is. Az irodák listája és elérhetősége ezen a linken található: https://www.nnk.gov.hu/efi Az Egészségfejlesztési Iroda munkatársai sokrétű programok szervezésével segítik elő az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítását, valamint a közösségi értékek elterjesztését. Az adott kistérség valamennyi településén egészségnapok megrendezésével, ingyenesen igénybe vehető általános egészségügyi állapotfelméréssel és kockázatbecsléssel, betegklubok működtetésével, teljes körű szűrővizsgálatok lebonyolításával, felvilágosító előadásokkal, testmozgást népszerűsítő szabadidős tevékenységekkel ösztönzik a lakosságot az egészségtudatosabb magatartásra. Eset: A támogatott lakhatásba (TL) kerülő, korábban nagy bentlakásos intézményben élő értelmi sérült lakó új élethelyzetbe kerül. Az intézményi élet keretei között, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség szervezésében rendszeresen futballozott a többi lakóval és versenyekre, tornákra is eljártak. A TL keretében már nincs erre lehetőség, így a járási EFI-t keresték fel az esetfelelőssel, hogy milyen aktív sportolási, mozgási lehetőséget tud az új lakókörnyezetben felajánlani a lakó számára.

Ígéretes gyakorlatok A szombathelyi EFI bevonta mentálhigiénés, illetve életmódváltó programjaiba a városban működő nagy pszichiátriai intézmény lakóit. A szentesi EFI által szervezett egészségnapra meghívást kapott a városi Család- és Gyermekjóléti Központban dolgozó fogyatékosságügyi tanácsadó is, akivel közösen könnyen érthető segédanyagokat készítettek az értelmi sérült résztvevők számára.

Kreatív lehetőségek Az egyes EFI-k saját programjaikba – pl. szűrőprogramok, mozgásprogramok, életmódklubok, táplálkozási tanácsadások – be tudják vonni a fogyatékos embereket. A programokat az adott célcsoport számára akadálymentesíteniük kell, pl. az információkat jelnyelvi tolmácsolással, feliratozással, felolvasással vagy könnyen érthető módon is biztosítani.

110

Az egészségügyi alap-, illetve szakellátásban az akadálymenetes fizikai környezeten, speciális ellátási módokon túl, az információk elérhetővé tételére, az orvos-beteg kommunikáció minőségivé tételére kell fektetni a hangsúlyt. Fogászati centrumok, amelyek fogadnak fogyatékos személyeket: - Semmelweis Egyetem, Budapest - Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, a megyén túlról, az egész dél-

dunántúli régióból fogadja a fogyatékkal élő pácienseket - Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ - Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum - Heim Pál Gyermekkórház, Budapest - Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, Budapest - Mosonmagyaróváron működik egy nem OEP által finanszírozott, mégis

ingyenesen működő, kifejezetten fogyatékos emberek számára fenntartott fogászati klinika

Ajánló Film

Az élet kissé bonyolult (orvosnál) film (NFSZK TÁMOP 5.4.5.) DVD Infokommunikációsan akadálymentesített egészségügyi szolgáltatások

- http://www.downalapitvany.hu/node/347 - https://www.nnk.gov.hu/efi - http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/eg

eszsegugyi_ellatasok Linkek

- http://www.eubetegjog.hu/az-ellatorendszer-felepitese.html - https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Kezd%C5%91lap - https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/N%C3%A9peg%C3%A9szs%C3%A9g

%C3%BCgyi_fogalmak - https://www.nnk.gov.hu/efi - http://www.meosz.hu/blog/akadalymentes-ellatasokat-es-vizsgalatokat-

biztosito-egeszsegugyi-intezmenyek/

Önellenőrző kérdések

1. Milyen kéréssel keresheti fel a járási EFI-t egy kerekesszékes beteg? a) Speciális tüdőszűrésre szeretne bejelentkezni, ahol kerekesszékkel is be

tud állni a gépbe. b) Lakhelyén szeretne mozgáskorlátozottak számára szervezett

sporttevékenységbe bekapcsolódni. c) Gyógyászati segédeszközének szervizelésében kér segítséget. d) Párkereső hirdetést szeretne megjelentetni az EFI honlapján.

111

2. Milyen kommunikációs akadálymentesítésre nincs szüksége egy egészségnapon egy vak résztvevőnek?

a) Braille feliratokra az egyes standoknál b) hangostérkép a bejáratnál c) kísérő személyre, aki segíti a tájékozódást a helyszínen és a programok

audio-narrálását is biztosítja d) jelnyelvi tolmácsra a tanácsadásoknál és az előadásokra

3, Mely egészségügyi szolgáltatások tartoznak az EFI-k tevékenységi körébe?

a) alapellátás b) szakellátás c) járóbeteg-szakellátás d) egyéb egészségügyi ellátások

Felhasznált irodalom Egészségtudományi fogalomtár különböző definíciói:

- Egészség: https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Egészség - Betegség: https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Betegség - Méltányosság (esélyegyenlőség, equity):

https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Méltányosság_(esélyegyenlőség,_equity)

- Egészségfejlesztés: https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Egészségfejlesztés

5.2 Fogyatékos személyek a bűnmegelőzés területén Bácskai Tünde r. alezredes

Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot a Kormány azzal a céllal hozta létre, hogy támogassa a magas szintű közbiztonság megteremtését, fenntartását, a bűnözés visszaszorítását. Erősítse a bűnözést kiváltó jelenségek, a bűnalkalmak és a bűnelkövetők ellen történő következetes fellépést. A bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében cselekvési terveket dolgoz ki, illetve koordinálja azokat. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) kapta a megbízatást, hogy végrehajtsa a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát, mely meghatározza azon területeket, ahol a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával lehet és kell beavatkozni a bűnmegelőzési célok elérése érdekében. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács az áldozattá, illetve elkövetővé válás visszaszorítására egyaránt törekszik, minden korosztály tekintetében. Figyelmet fordít a külterületeken élők biztonságára, illetve vizsgálja, hogyan lehetne a települések biztonságát növelni az építészet eszközeivel, hiszen a rendezett, átlátható, élhető terek, épületek segíthetnek a bűnalkalmak csökkentésében.

112

A gyerekek és fiatalok, az idősek, valamint a fogyatékossággal élők biztonsága külön figyelmet kap, hiszen ők azok, akiket a bűnelkövetők gyakrabban tekintenek célpontjuknak abban bízva, hogy kevésbé képesek magukat megvédeni. Ennek kapcsán például számos képzés közül választhatnak azok a rendőrök, pedagógusok és a segítő szakmában dolgozók, akiknek feladatkörébe tartozik a fiatalok védelme, és mindazok a szakemberek, akik szívügyüknek tekintik a fiatalok biztonságát és szeretnék segíteni őket abban, hogy tehessenek saját biztonságuk védelmében. Nem csak a pedagógusok, de maguk a fiatalok is lehetőséget kapnak ezen önvédelmi mechanizmusok elsajátítására, illetve arra is, hogy egy speciális képzés során felkészüljenek arra, hogy kortársaikat hasznos tanácsokkal, információkkal láthassák el a biztonság vonatkozásában. Felkészültségük nem merül ki az ismeretekben, hiszen a tréningek során sokkal többet kapnak ennél. Megtapasztalják az együttműködés előnyeit, hogy továbbadhassák az élményt kortársaiknak, segítve ezzel megelőzni oly sok rossz döntés forrását, a kirekesztettséget, az egymástól való elszigetelődést. Fogyatékos személyek biztonsága A fogyatékos személyek biztonsága speciális terület, hiszen független a nemektől és életkoroktól, a fogyatékosság jellege és mértéke is rendkívül szerteágazó lehet, ami az önálló életvitel lehetőségét is meghatározza. Ennek vonatkozásában az érintettek különböző struktúrákban élnek, az önálló életviteltől a bentlakásos otthonokig. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács több projektet dolgozott ki ezen a területen a látássérült emberek, valamint az értelmi fogyatékos személyek számára. Bűnmegelőzés az értelmi fogyatékos személyeknek A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács 2014 végén egyeztetéseket kezdett az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségével (továbbiakban ÉFOÉSZ) annak érdekében, hogy a bűnmegelőzéssel kapcsolatos információk eljuttatása révén segíthessék a különböző fokú értelmi sérüléssel élő fiatalok, illetve felnőttek áldozattá válásának megelőzését. Az együttműködés eredményeként megszületett egy elképzelés, mely szerint a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és az ÉFOÉSZ közösen, egy bűnmegelőzési szoftvert dolgoz ki, mely az értelmi fogyatékos személyek – de akár idegen ajkúak, vagy gyermekek – számára nyújt a virtuális térben gyakorlati információkat és begyakorlásra alkalmas tevékenység-folyamatokat. A szoftver egyik célja az volt, hogy segítsen felismerni a hétköznapokban előforduló veszélyhelyzeteket, hiszen a megelőzési stratégiákat csak a veszély azonosítását követően lehet megfelelően megválasztani. A másik célkitűzés szerint a szoftvernek alkalmasnak kellett lennie az említett stratégiák elsajátíttatására, vagyis, hogy olyan viselkedési formák felé orientáljon, melyek az adott helyzetben lehetővé teszik az áldozattá válás elkerülését, összességében pedig támogassák az egyén önvédelmi mechanizmusainak aktiválását. Szintén elvárásként jelent meg, hogy a program megfeleljen – az értelmi fogyatékosság mértékétől függően – az önálló használat feltételeinek, illetve a segítségre szorulók esetében, a segítő személy számára átlátható, átfogó tematikát nyújtson. A témakörökben megjelentek azok a helyszínek, melyek a mindennapokban az életterük lehet, így pl. bolt, gyógyszertár, könyvtár, munkahely, étterem, vagy akár

113

a buszmegálló, de maga az otthon, a lakás is. A kiválasztott helyszínek mellett a témáknak is testközelieknek kellett lenniük, így épült a programba a telefonhasználat, a vásárlás, az idegen emberekkel való kapcsolatba kerülés, a bankkártya használat, az értékek őrzése, az utcai közlekedés, az indulás előtti teendők, a biztonságos internet használat, vagy éppen a bankautomata biztonságos használata. Példaként a bolti vásárlás egyik eleme: A főmenü felirata a következő figyelmeztetés: Vigyázat! A grafika – mely egyszerű és könnyen értelmezhető – egy boltot ábrázol több vásárlóval. A megfelelő megoldás négy ikon közül választható ki:

1. kép: TOMI bevásárlókocsit tol, benne néhány árucikk, de személyes holmi nincs

2. kép: TOMI bevásárlókocsit tol, rajta a kabátja, zsebéből kilóg egy tárca 3. kép: TOMI bevásárlókocsit tol, rajta a táskája nyitva 4. kép: TOMI bevásárlókocsit tol, ráakasztva a kulcscsomója

A megfelelő válasz megjelölése esetén „tapsvihar” hallatszik és az „IGEN!” felirat villan fel egy zöld csillag formában. A helyes megfejtést – egyben a megelőzési üzenetet – egy felugró szöveg is megerősíti, a fenti példa esetében: Ne feledd! A bevásárlókocsin ne hagyj értékeket! Rossz választás esetén sem jelenik meg bírálat vagy minősítés a „HOPPÁ! Gondold át újra!” felirat villan fel egy piros csillag formában. Az értékelés kapcsán kiemelt szempont volt az élményszerű ismeretátadás, így kizárólag motiváló visszajelzés kerülhetett a programba. Az esetleges továbbfejlesztés érdekében, a felhasználókkal kapcsolatban a játék használójának korát/nemét/régióját tartalmazó blokk kitöltésére van lehetőség. A tartalmi rész kidolgozása során szoros együttműködésre volt szükség az értelmi fogyatékos emberek segítése területén, valamint a bűnmegelőzés területén dolgozó szakemberek részéről, hiszen az üzenetek kiválasztásánál, valamint azok megfogalmazásánál és megjelenítésénél is össze kellett hangolni a szakmai álláspontokat egy, a célcsoport számára valóban használható, és egyben hatékony program létrehozásához. Az oldal az alábbi linken érhető el: http://vigyazzmagadra.efoesz.hu Program látássérült gyerekek és fiatalok számára A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona, a „Szól a szív Alapítvány” közreműködésével 2015 és 2016 között dolgozott ki a vak és gyengén látó fiatalok számára egy speciális bűnmegelőzési programot. A program a fiatalok életkora, speciális igényei és az őket veszélyeztető tényezők figyelembevételével került összeállításra, azzal a szándékkal, hogy a foglalkozások során segítse a trénert a foglalkozás ívének kialakításában, adjon biztos támpontokat, azonban adjon lehetőséget is a tréner számára, hogy a témák

114

feldolgozása során saját személyiségéhez igazodó elemekkel színesíthesse a programot. Ami ennél is fontosabb, igazodhasson a fiatalok igényeihez a tekintetben, hogy számukra mi a fontos, illetve milyen aktuális élethelyzetekben vannak éppen. Ezt a fajta rugalmasságot az indokolta, hogy a foglalkozás vezetője minden esetben kapjon lehetőséget a pillanatnyi helyzetek feldolgozására, hiszen egy gyerek által felvetett probléma akár krízishelyzetre is utalhat, melynek megoldása, feldolgozása nem halogatható. Természetesen minden esetben a tréner feladata annak mérlegelése, hogy az adott szituáció feloldását a csoporttal kell megkezdeni és végig vinni, vagy ezt az érintett gyermekkel/fiatallal négyszemközt, esetleg szakember bevonásával szükséges megoldani. A kidolgozás során pedagógiai – ezen belül speciális élmény- és gyógypedagógiai – ismereteket, valamint rendészeti – ezen belül bűnmegelőzési – ismereteket kellett konstruktívan felhasználni. A pedagógiai hátteret a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona munkatársai biztosították, míg a rendészeti területtel kapcsolatos információkhoz a területet elméleti és gyakorlati oldalról is ismerő szakemberek segítségét kérték. A közös munka tette lehetővé, hogy a speciális igényű gyerekek számára készülő programba olyan módszerek és ismeretanyagok kerüljenek, melyekkel a kitűzött célok hatékonyan megvalósíthatók. Már a témák kiválasztásánál szükségessé vált a közös munka, hiszen az intézmény pedagógusai, akik a napi oktató-nevelő munkát ellátják, pontosan ismerik azokat a nehézségeket, melyeket a gyerekek közvetlenül tapasztalnak, átélnek a biztonsággal kapcsolatban, illetve azokat a kérdéseket, melyekre válaszokat várnak. A rendészeti terület szakemberei pedig az őket veszélyeztető bűncselekmények típusa, jellege, gyakorisága alapján tudták a programot optimalizálni. Ezen felül természetesen különös hangsúlyt kapott az áldozattá válás elkerülésének fontossága, ami a vak és gyengénlátó gyerekek esetében rendkívül fontos szempont volt, hiszen gyakorta tekintik őket potenciális áldozatnak elsősorban vagyon elleni bűncselekmények esetében, bízva abban, hogy nem képesek magukat és értékeiket önerőből megvédeni. A kitűzött célok az alábbiak voltak:

- fejlődjön a gyerekek kockázatfelismerő képessége, - váljanak egyre tudatosabbá a gyerekek interakciói az utcán, a

lakókörnyezetben és az interneten egyaránt, - a gyerekek sajátítsanak el a kritikus szituációk elkerüléséhez és

megoldásához szükséges konkrét viselkedési paneleket, - fejlődjön a felelősségtudatuk mind önmagukkal, mind a csoporttal szemben.

A foglalkozások tekintetében mérföldkő volt az első alkalom, mely során a tréner egy már összeszokott csoporttal ismerkedett meg. A foglalkozást megelőzően szükségessé vált egy szakmai ún. tájékozódó egyeztetés, hiszen a csoport tagjai számos speciális tulajdonságot hordoztak. Abból a tényből kellett kiindulni, hogy a gyerekek látásfunkciója nem azonos mértékben csökkent, hiszen vannak, akik gyakorlatilag vakok és vannak, akik különböző mértékben észlelik a külvilágot. Ez a heterogén összetétel a tréner számára komoly nehézséget okozott, hiszen ez alkalmanként a tematikában leírt módszerek módosítását tette szükségessé. A trénernek továbbá ismernie kellett a gyerekek egyéb tulajdonságait, pl. van-e bármilyen pszichés eltérés, magatartásbeli, esetleg a figyelem összpontosításával kapcsolatos nehézség. A tréner ez irányú felkészítésében a csoport osztályfőnöke, egyben a velük legtöbb időt töltő pedagógus nyújtott segítséget. Bár a tematika

115

komplett foglalkozásokat körvonalazott, a foglalkozások azzal a nem titkolt szándékkal valósultak meg, hogy a módszer minden esetben rugalmasan alkalmazkodik a gyerekek igényeihez. Ilyen volt például a táblán történő megjelenítés és a gyerekek azzal kapcsolatos aktív tevékenysége, mely a várakozással ellentétben használható – sőt igényelt – módszer volt a csoportban. A tervezetteknek megfelelően számos interaktív elemet sikerült a foglalkozásokon beépíteni, amelyre tudatosan törekedtünk már a program tervezése során annak érdekében, hogy az információátadást minél élményszerűbbé tegyük. A gyerekek ennek segítségével olyan élményeket és aggodalmakat hoztak be a csoportba, szinte észrevétlenül, melyek megalapozták a problémák célirányos feldolgozását, az elkerülés alternatíváinak közös megismerését. Hasonlóan jó eredményt hozott az élménypedagógiai elemek alkalmazása, mely igen pozitív hatást gyakorolt a gyerekek csoportban mutatott aktivitására. A foglalkozáson résztvevő gyerekek egy részénél zajlott az önálló közlekedésre történő felkészítés, míg voltak, akik nemrég kezdtek el egyedül közlekedni iskolájuk és lakhelyük között. Főként utóbbiak visszajelzéseiből kaptunk olyan érdemi információkat, melyekben megjelent a foglalkozásokon elsajátított ismeretek gyakorlati jelentősége. Mindezen eredmények nem csupán az utólagos beszámolók alapján jelentkeztek, hanem az utazásra történő felkészülés során is, amikor elképzelt, bár konkrét eshetőségekkel kapcsolatban fordultak a pedagógusokhoz tanácsért, melyek azt jelezték, hogy tudatosan készülnek, felmérik a potenciális veszélyeket, és szeretnék ezek kockázatát elkerülni, illetve csökkenteni. Hasonló hatás volt megfigyelhető az internet témájú foglalkozások eredményeként is, amikor javult a fiatalok kockázatazonosító képessége, mely a témákkal kapcsolatban feltett kérdéseikből, elmesélt tapasztalataikból is kiderült. A foglalkozások egyéb eredményei között kell megemlíteni, hogy javult a közösség tagjainak egymáshoz való viszonya, emelkedett az értelmi sérült társak elfogadása, ezáltal az egymásra figyelés, illetve az egymásért való felelősségvállalás. A kidolgozott program négy – előzetesen szakmai szempontok alapján kiválasztott – témára helyezte a hangsúlyt:

1. utcai események - lopás, rablás, trükkös tolvajok, bankkártya használat 2. függőség - értékek, döntések, következmények 3. internetes biztonság - álinformációk, megosztott információk, internetes

ismerősök 4. buli, szórakozás - kulturált szórakozás, biztonságos szórakozás

Példafeladat a középiskolás korosztály számára kidolgozott „függőségek” témaköréből: A függőségek témakörének célja az értékek meghatározása, a számunkra értékes dolgok, tulajdonságok, lehetőségek elvesztésének következményének modellezése, és korántsem a tudatmódosító szerek „listázása”, megismertetése! A foglalkozáson a tréner részéről nincs szükség e szerek említésére, azonban, ha a fiatalok hoznak be ilyesmit, arra a trénernek reagálnia kell. Példafeladat a függőségek témaköréből - Mire van szükségünk az életben? Mindenkinek vannak az életben olyan álmai, vágyai, elképzelései, amelyeket szeretne elérni, megvalósítani. Vannak olyan dolgok is, melyek rendelkezésünkre állnak, csak nem mérjük fel az igazi jelentőségüket, csak esetleg abban az

116

esetben, amikor valamilyen okból elveszítettük. Ez az ok gyakran valamilyen szenvedélybetegség, melynek esetleges következményeit nem sikerült még időben azonosítani. A feladat célja, hogy a gyerekekkel azonosítsuk azokat az értékeket, melyek számukra fontosak, és tudatosítsuk, hogyan érhetik el, tarthatják meg azokat, ezzel szemben érzékeltessük, milyen könnyen elveszíthetjük, ha döntéseink következményeivel nem számolunk, figyelmen kívül hagyjuk azokat. A feladatot a Maslow-féle szükséglet piramis inspirálta. Jól szemlélteti az alkohol, illetve tudatmódosító szerek pozícióját a mindennapi szükségleteink között. A feladathoz kapcsolódó beszélgetés során tudatosíthatjuk – és szemléltethetjük – hogy például az alkohol kapcsán hogyan omolhatnak össze, hogyan sérülhetnek az élet alapvető funkciói. A feladat megoldása során képet kapunk a gyerekek értékrendjéről, mely információkat felhasználhatjuk a velük való további munka során. A feladathoz az ún. „érték-kockákat” használjuk, melyek egyszerű fakockák, ám az egyik oldalukon a megjeleníteni kívánt kifejezést egy tapintható ábra teszi a gyerekek/fiatalok számára „olvashatóvá”. Osszuk ki a gyerekeknek az „értékeket” megjelenítő kockákat és kérjük meg őket, hogy a következő módon építsenek fel egy piramist: 1. sor: 4 db kocka: a legalapvetőbb, legfontosabb szükségletek, 2. sor: 3 db kocka: a fontossági sorrendben következő szükségletek, 3. sor: 2 db kocka: a maradék szükségletekből kiválasztott fontosabb elemek, 4. sor: 1 db kocka: a maradék szükségletekből kiválasztott fontosabb elem.

A feladathoz speciális, 10X10 cm-es fakockákat használtunk, melyek erre a célra készültek. A kockák oldalain az alábbi kifejezések jelentek meg arra utaló, tapintható szimbólumok formájában: étel, ital, víz, alvás, levegő, orvos, barátság, tanulás, szeretet, pénz, alkohol, biztonság, kérdőjel (amely szabadon elnevezhető). (A kockák és más feladatokhoz használt eszközök gyártását egy megváltozott munkaképességű embereket – látássérülteket is – foglalkoztató üzem végezte, így a munka ellenértéke hozzájárult az üzem további működtetéséhez is). A foglalkozások tematikája számos, a fenti példához hasonló játékos feladatot tartalmaz, ahol nem jellemző, hogy a biztonsággal kapcsolatos üzenetek a tréner szájából direkt módon hangoznak el, sokkal inkább a gyerekek, fiatalok mondják ki azokat a feladatokban való aktív részvételük során. Így azok sokkal maradandóbbakká válnak, sokkal könnyebben lesznek felidézhetők a valós szituációk során. A programot egy európai szakemberekből álló csoport véleményezte. A GENVAL - SEVENTH ROUND OF MUTUAL EVALUATIONS, „The practical implementation and operation of the European policies on prevention and combating cybercrime” program keretében, évente több ország szakemberei gyűjtik össze a bűnmegelőzési területet érintő megelőzési módszereket Európa szerte. A bizottság tagjainak érdeklődését felkeltette a látássérült gyerekek és fiatalok számára kidolgozott bűnmegelőzési program, mely a mindennapi biztonságot és a későbbi önállóság megteremtését hivatott elősegíteni. 2016-ban nemzetközi szakmai team látogatta meg a program egyik foglalkozását. A foglalkozást követően számos kérdést tettek fel a módszerrel kapcsolatban, melyekre a tréner,

117

valamint a látássérült gyerekekkel foglalkozó szakemberek adtak választ. A delegáció tagjai a záró találkozás alkalmával ismertették megállapításaikat, melyben pozitívumként említették meg a szakemberek téma iránti nyitottságát, pozitív szemléletét és a munkánk iránti elkötelezettségét. Nagyon tetszett a változatos, jól felépített program, melyet pl. a Ciprusról érkezett szakember egyenesen a nemzetközi jó gyakorlatok közé sorolta. Program felnőtt látássérültek számára A Vakok Állami Intézete, a Fény a sötétben Alapítvány közreműködésével és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szakmai és anyagi támogatásával 2016-ban hozta létre azt a vak és gyengénlátó felnőttek biztonságának támogatását szolgáló programot, mely egyik különlegessége volt az őket támogató személyek aktív bevonása. A projekt célja a vak és gyengén látó emberek életének – bűnmegelőzési szempontból – biztonságosabbá tétele a közterületeken, otthonukban és az internet világában. Nem titkolt szándék volt az is, hogy a program tökéletesítésével lehetővé váljon annak az intézet alapprogramjai közé történő beemelése, esetleges országos kiterjesztése. A felnőtt korban látássérültté vált személyek a látásvesztéssel a saját biztonságuk feletti kontrollt vesztik el. Emiatt a látássérült személyek fokozottan ki vannak téve annak, hogy személy és vagyon elleni bűntettek áldozataivá váljanak. A mindennapokban pl. nehezebben észlelik, ha valaki az értékeik ellopására készül, vagy a titkos azonosító adataikat megfigyeli. Ezért a rehabilitációs folyamat egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a látássérült személyeknek elsajátítani mindazokat a magatartásformákat, eljárásokat, amelyek erősítik a balesetek és/vagy az áldozattá válás megelőzését. A program három területet dolgoz fel, melyek szorosan kapcsolódnak a hétköznapi élethez, ám bűnügyi kockázatokat rejtenek valamennyiünk számára.

1. Utcai események – lopás, rablás, trükkös tolvajok, bankkártya használat 2. Otthoni események – betörés, trükkös tolvajok, házalók 3. Internetes biztonság – álinformációk, internetes vásárlás

Különösen hangsúlyosak ezek a veszélyek abban az esetben, ha valakit a kora, egészségi állapota stb. korlátoz az önvédelmi mechanizmusok alkalmazásában. A speciális befogadáshoz alkalmazkodó tréningeken a résztvevőket információkkal látjuk el, illetve ez irányú készségeiket, képességeiket fejlesztve szeretnénk megerősíteni őket abban a tudatban, hogy nem potenciális áldozatok, hogy tegyenek többet saját biztonságuk érdekében, ezzel is pozitív irányba formálva a róluk alkotott társadalmi megítélést. A tréningprogramon együtt vettek részt vak és gyengénlátó emberek, valamint a látássérültek foglalkoztatásával, fejlesztésével foglalkozó intézeti munkatársak. A foglalkozások alapvető elemei a következők: Tájékoztató előadás interaktív elemekkel - A program felvezetése során sor kerül a résztvevők lakóhelyére, közvetlen környezetére jellemző bűnügyi információk interaktív formában történő feldolgozására. Az adatok értékelése során történik meg a reális veszélyek azonosítása. Élménypedagógiai feladatok – élménypedagógiai módszerek adaptációja, igazodva a speciális feltételekhez - A gyakorlatok célja az egyén önismeretének fejlesztése, a csapat együttműködésének kialakítása, a témához kapcsolódó szituációk interaktív feldolgozása.

118

Esettanulmány – az aktuális témához kapcsolódó megtörtént események feldolgozása - A feldolgozásra kerülő eset valós alapokkal rendelkező, a téma jellemző elemeit magában foglaló történet, mely a hétköznapok során bárkivel megtörténhet, kellő elővigyázatosság hiányában. A kiválasztás során, a „típusosság” mellett, a figyelem felkeltése is szerepet játszik. A feldolgozás lehetőséget kínál a történések több nézőpontból való értelmezésére, a kritikus fordulópontok pozicionálására, és megoldási alternatívák keresésére. Az esetleírások forrásai rendőrségi adatok, tapasztalati segítő. Reflexiók megismerése – Valamennyi foglalkozás záró eleme, mely tapasztalatok a szakmai anyag tökéletesítéséhez is hozzájárulnak. Példafeladatok a tréningprogramból – Ismeretlen emberek, ismeretlen szándékok témakör A látássérült emberek észlelése korlátozott, így a hallás alapján történő megítélésre helyeződik a hangsúly. Hogy mennyire megtévesztő lehet az első – hangalapú – benyomás, annak érzékeltetésére egy olyan hanganyagot használunk, ahol több ember egymás után bemutatkozik. Különböző nemű és különböző korosztályhoz tartozó emberek mondják el keresztnevüket és mindent, amit magukról fontosnak tartanak. A csoport feladata, hogy szavazzon arról, kit tart hitelesnek, vagyis ki mondott magáról igazat. Helyenként azonos tippek születnek kisebb eltérésekkel, ami arra enged következtetni, hogy hasonló kommunikációs elemek határozzák meg a hitelességet. Ezeket az elemeket a csoport közösen értékeli, a tréner pedig a beszélgetés során ösztönzést ad arra, hogy a konklúzió fontos elemeként jelenjen meg az információk ellenőrzésének fontossága. Egy másik hasonló célú feladat felvezetéseként a résztvevők meghallgatnak egy rövid bemutatkozást, mely során az idegen a bemutatkozás alkalmával elmond magáról néhány fontos adatot (név, honnan jött, milyen céget képvisel, hol van a cég telephelye, hol hirdetnek, hol ellenőrizhetők a cég adatai) a hétköznapi beszélgetésekhez hasonló formában. A hanganyag előtt nem adunk semmilyen instrukciót, viszont közvetlenül az elhangzást követően megkérünk valakit, mondja el, mire emlékszik a férfi/hölgy bemutatkozásából. A feladat megoldását követő beszélgetés az alábbi kérdéseket járja körül:

- Mennyire figyelünk a másikra egy találkozás alkalmával? - Mi az, amire mindenképpen figyelünk, mi az, ami nem érdekes számunkra? - Mit tudhatunk meg egy bemutatkozás során valakiről? - Mennyire számít, hogyan mondja/mit mond? Melyik a fontosabb? - Szoktunk-e visszakérdezni, pontosítani? Ha nem, miért nem? - Mennyire segítheti a rábeszélést, meggyőzést, ha valakit ismerünk? - Vannak-e bizalmi személyek, akiknek adunk a szavára, csak azért, mert „az,

aki” (orvos, pap, ügyvéd, rendőr), vagyis mennyire vihetnek félre valaki megítélésében a sztereotípiák?

Nonverbális kommunikáció kapcsán szó esik az érintésekről és a személyes zónáról, vagyis mit tehet egy idegen és mit nem, amikor meg szeretne győzni egy látássérült embert. A beszélgetés során a gyakorlatban is bemutatásra és kipróbálásra kerül az ún. mini hangrögzítő, mely legfeljebb 90 másodperces szöveg felvételére alkalmas, de egyszerűen, gombnyomásra működésbe hozható. A készülék olcsón

119

beszerezhető és sok esetben tesz hasznos szolgálatot, amikor a látássérült egy idegennel kerül kapcsolatba, és kizárólag a hallottakra támaszkodhat. A funkcióval ma már a mobiltelefonok is rendelkeznek, így a mini hangrögzítő eszköz ezekkel már kiváltható. A kételkedéssel összefüggő információellenőrzés fontossága valamennyi témában a tréning alapeleme. Volt olyan online biztonsággal kapcsolatos foglalkozás, melyet követően egy fiatal vak lány segítője arról számolt be, hogy a közös banki ügyintézés során átadott – személyes adatokat tartalmazó – cédulát az adatok rögzítését követően a lány határozottan visszakérte az ügyintézőtől és megsemmisítette azt. Ez azért volt nagyon fontos és örömteli eredmény, mert ez a lány úgy érkezett a csoportba, hogy a szülei nem sokkal korábban tudták meg, hogy két idegen több telefon előfizetés vásárlására vette rá a jóhiszemű lányt. A tréning résztvevőinek összetétele – látássérültek és segítőik – rendkívüli hozadékkal szolgált, mert az együtt végrehajtott tevékenységek közel hozták egymáshoz a résztvevőket. A közös szituációk, közös felismerések élményét adták számukra. A program természetesen „tiszta” segítői részvétellel is lezajlott, ahová az ország szinte minden részéből érkeztek szakemberek. Esetükben az is cél volt, hogy olyan attitűdváltozást érjünk el náluk, ami arra készteti őket, hogy bátran nyúljanak a bűnmegelőzés témájához, használják örömmel az elsajátított ismereteket, módszereket a látássérült emberekkel való foglalkozás során.

Jó gyakorlat A TÁRS Projekt keretein belül készült kisfilmben bemutatott élettörténetek rávilágítanak arra, hogy a fogyatékos emberre nem csak úgy gondolhatunk, mint kiszolgáltatott, védelemre szoruló embertársainkra. Az integrált körülmények között élő fogyatékos embertársaink megjelenhetnek egy közösség életében úgy is, mint segítő, védelmező, közfeladatot ellátó állampolgárok.

TL lakók közösségi élete – A TL lakók és a munkavállalás (1.56-tól) URL: https://www.youtube.com/watch?v=Xt7zroWUDpU&t=6s Letöltés: 2019. január 31.

5.3 Fogyatékos személyek a közművelődés területén Csóka Eszter, Farkasné dr. Gönczi Rita, Fejes Ildikó, Kovács Zsuzsanna

Az esélyegyenlőség kérdésköre átszövi a közművelődési intézmények tevékenységeit, a közösségi és kulturális szolgáltatások rendszerét és a korszerű szakmai módszertani munkát egyaránt. A fejezet célja, hogy összegyűjtse a közösségi művelődés területén megvalósuló esélyegyenlőségi szempontokat, felsorakoztassa azokat az ígéretes gyakorlatokat, amelyek könnyen adaptálhatók a településeken, intézményekben. További cél, hogy a közös szakmai gondolkodás eredményeképpen jobban érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve. A fejezet rövid összegző képet kíván adni a közművelődési szakma küldetéséről, tevékenységéről, a jogszabályi környezetben megjelenő esélyegyenlőségi szempontokról és a megvalósuló jó gyakorlatokról.

120

A művelődéshez való jog: Magyarország Alaptörvénye minden állampolgár számára biztosítja; nemre, korra, vallásra, politikai vagy más véleményre; nemzeti, etnikai- vagy társadalmi származásra, vagyoni-, születési, vagy egyéb helyzetre való megkülönböztetés nélkül. Az Alaptörvény a XI. cikk (2) bekezdésében ezt a jogot „a közművelődés kiterjesztésével, és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.” A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.évi CXL. törvény 4. § alapján mindenkinek joga, hogy megismerhesse a kulturális örökség javait, igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátórendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait, műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa; közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, szervezetet alapítson és működtessen közösségi színtér létrehozásához szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon. (Nemzeti Művelődési Intézet, 2018) „Közművelődési tevékenység: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.”21 Jogszabályi keretek a közösségi művelődés terén A múzeumi intézményekről, a nyilvános könyvtárakról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény céljaiban és alapelveiben megjelennek az esélyegyenlőség szempontjai. A törvény céljai az 1§ a) és d) pontok szerint: „a) a társadalmi jólét és a fenntartható fejlődés biztosítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése, az életminőség javítása, valamint a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében rendelkezni a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános szabályairól, […] d) mindenki számára biztosítani a közművelődési tevékenységekben való részvétel lehetőségét, szabályozni a közművelődési tevékenységek folytatásának, a közművelődési alapszolgáltatások nyújtásának és igénybevételének feltételrendszerét,” A törvény alapelveiben hangsúlyozza az egyenlő bánásmód követelményét, valamint, hogy az állami és a települési önkormányzati fenntartású intézmények nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. Törvény kötelez és ugyanakkor szakmai belső indíttatás is, hogy az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe vegyük szakmai munkánk és szolgáltatásaink tervezésekor. Az intézmények közpénzből működnek, tevékenységeikbe mindenkit be kell vonni, szolgáltatásait, az intézmény infrastruktúráját mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A kultúrához való hozzáférést, a közművelődési alapszolgáltatások körét országosan biztosítani kell, azaz minden településen, a megyei jogú városokban, a községekben egyaránt. A Központi Statisztikai Hivatal 2017. évi adatai alapján 3155 településen 5717 közművelődési feladatot ellátó intézmény működik (KSH 2017-es adatok alapján).

21 1997. CXL törvény 1. számú melléklet r) pont

121

Mindez azt is jelenti, hogy ez az intézményrendszer van a legközelebb az állampolgárokhoz, a legkönnyebben elérhető, alacsony küszöbű kulturális szolgáltatást kínáló intézményeivel, közösségi színtereivel. Szakmai küldetése is az, hogy minden lehetőség, program, tudás, információ, kulturális érték, amely a településeken megtalálható, legyen elérhető mindenki számára, járuljon hozzá minél többek társadalmi, gazdasági, kulturális részvételéhez, hozzájáruljon az egyének és közösségek fejlődéséhez. A szakmai programok tervezésekor figyelembe veszi, hogy minden korosztályú és minden érdeklődési körű ember megtalálja az őt érdeklő programot, és közösségekhez kapcsolódhasson. A következő társadalmi csoportok elérése, bevonása valósul meg, azaz jellemzően ők használják az intézményrendszer szolgáltatásait, ők kapcsolódnak be közösségekbe, könnyen aktivizálhatók önkéntesként: időskorúak, kisgyermekes családok, fiatalok, nők. További csoportok köre: gyermeküket egyedül nevelők, munkanélküliek, mélyszegénységben élők, szegregált (telepszerű) környezetben élők, fogyatékos emberek, romák - ők alkalomszerűen jelennek meg az intézményekben, s azok programjain. Ezekben a formákban vannak jelen a fogyatékos gyermekek és felnőttek az intézményekben, közösségi színtereken: Egyesületi formában: azaz az intézmények köré számos civil szervezet szerveződik, közöttük mozgássérült, hallás- és látássérült embereket tömörítő szervezetek. Az intézmények sok esetben helyet biztosítanak a civil szervezet közgyűléseire, programjaira, gyakran pályázati és marketingtámogatást is kapnak az őket befogadó intézményekben dolgozó szakemberektől. Látogatóként, programon résztvevőként: általános gyakorlat, hogy a színházi előadások alkalmával külön bejáraton előre beengedik a kerekesszékkel érkezőket, számukra helyet biztosítanak a megadott sorokban. Közösségben, ez a legtermészetesebb közeg, amikor egy érdeklődési kör mentén – pl. a festészet iránt érdeklődők –, klubban tömörülnek, közösségi programokat, akciókat szerveznek, pl. alkotó tábor, akciófestészet stb. Előadóként, fellépőként: számos művészeti ágban egyéni vagy csoportos fellépőként, vagy éppen tudományos területen előadóként is megjelennek. Munkavállalóként: egyre elterjedtebb a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, portás, információs, asszisztensi, vagy éppen projektmenedzseri munkakörben. Eset: Mozgássérült látogató érkezett a művelődési házba, és számítógépes tanfolyamot, illetve klubot keres. Az intézmény földszinti egysége akadálymentesített, lift nincs a felsőbb szint eléréséhez. A földszinten elhelyezkedő információs pultot meg tudta közelíteni. A pult viszont nem megfelelő méretű, az információs munkatárs – felismerve a kommunikációs helyzet adta akadályt – kijött elé, így megkezdődhetett az információadás. Az intézményben induló számítógépes tanfolyam, a számítógépes terem az épület emeletén van. A munkatárs több lehetőséget tudott felajánlani az érdeklődőnek, hogy ő a számára legkedvezőbbet választhassa: be tud kapcsolódni a meghirdetett csoportba és munkatársaink minden alkalommal segítik a le- és a feljutását. Igénybe veheti egyéni tanóra lehetőségét hétvégi időpontban, az intézmény földszintjén. Más intézményt keresnek a lakhelyéhez közel, ahol akadálymentesen meg tudja közelíteni az oktatótermet.

122

Eset: A tábor második napján a művészeti foglalkozás közben az egyik kisfiú hangos dühkitörésével és heves mozdulataival akadályozza meg a csoportmunka folytatását. A többi gyerek megijed, nem érti a helyzetet, a kisfiú nagy és lendületes mozgása miatt ijesztően élik meg ezt a váratlan szituációt. A csoportvezetők egyik tagja félrehívja a gyereket és külön foglalkozik vele. Délután a szülőkkel történt beszélgetésben kapják meg a választ a nem várt viselkedési formára, a gyerek autista. Mind nagyobb számban jelennek meg a gyerekcsoportokban, közösségekben és a táborokban SNI-s gyerekek. Míg az oktatási intézményekben több helyen vannak már felkészült szakemberek, addig a művelődési házak munkatársai, illetve a foglalkozások, táborok csoportvezetői nincsenek felkészülve erre.

Ígéretes gyakorlatok A közművelődés különböző szereplői már évek óta dolgoznak azon, hogy a fogyatékos személyek egyenlő eséllyel férjenek hozzá a szolgáltatásaikhoz. A különböző törekvések hasznosítható eredményeit mutatjuk be a mostani fejezetben, a teljesség igénye nélkül. Célunk, hogy a különálló tevékenységek közös teret kapjanak, ezzel is támogatva a komplex gondolkodásmódot a közművelődés egyenlő esélyű hozzáférésének kialakítása során. Egyenlő esélyű hozzáférés a múzeumok és könyvtárak világához Már a 2000-es évek elején több múzeum megkezdte a tapintható kiállítások szervezését, ahol a gyűjtemény egy részét tették elérhetővé a látássérült látogatók számára. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) már 2003-ban, együttműködve a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével és Nagyné Ács Monika szakmai tanácsadó kulturális menedzser, külső szakértővel valósította meg a „Tapintva láss” című programot. A „Fehér bot napja” alkalmából az MNM új állandó régészeti kiállításán került kialakításra a vakok és gyengénlátók számára is használható „tapintható, hallható, szagolható tárlat”. A kiállításhoz kifejezetten látássérültek számára készült egy audioguide, a Hang-Vezető, melynek segítségével látó kísérő nélkül is teljes biztonsággal mozoghatnak a kiállítás területén és élvezhetik az önálló felfedezés örömét. A Hang-Vezető hármas tagolású rendszerben készült, melyet három jellegzetes hang is kiemel. Az egyik hangon minden korszakról általános ismertető hangzik el. Más hang mesél az interaktív bemutatókhoz kapcsolódó érdekességekről, a harmadik hang pedig egy hangostérkép segítségével az önálló közlekedést és tájékozódást segíti a termekben. A Magyar Nemzeti Múzeum 2005-ben könnyen érthető múzeumi honlapot alakított ki az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége együttműködésével. Az MNM megújuló honlapjához készült egy könnyen érthető kommunikációval készült oldal is, múzeumi területen elsőként. A honlap a főoldalról egyből elérhető volt, vizuális megjelenése letisztult, szerkezete világos, egyértelmű. A Tanulunk! menüpont alatt az MNM akkori, kifejezetten a

123

gyerekeknek fejlesztett honlapjának (kolyokmuzeum.hu) letölthető feladatlapjai alapján könnyen érthető játékos feladatlapok segítették az élményszerű múzeumlátogatást. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. 2008-ban, a Szépművészeti Múzeum együttműködésével jelentette meg a „Múzeumot mindenkinek - Az integrált tárlat kialakításának szempontjai és tapasztalatai” című kiadványát, amely bemutatja a megelőző évek együttműködésének sikeres eredményeit és az integrált tárlat kialakításának szempontjait. Az együttműködés keretében elsőként egy „tapintható tárlat” valósult meg, majd az „…és akkor megérkeztek az inkák” című kiállítás már a fogyatékos személyek minden csoportjának igényeit figyelembe véve került kialakításra. A Múzeumok mindenkinek program az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett projekt, melynek projektgazdája a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt, melyhez egy negyven fős, országos múzeumi koordinátorhálózat társult. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum oktatási központjában jelenleg is rendszeresen tart a fogyatékos látogatók fogadását elősegítő képzéseket. A projekt hatására a múzeumok feltüntetik honlapjukon a fogyatékos személyeknek szóló információkat, foglalkozásokat. A Könyvtári Intézet évek óta szervez a fogyatékos személyek fogadását támogató képzéseket, melybe rendszeresen bevonja a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft-t. A Magyar Nemzeti Múzeum kiemelt feladataként folytatja az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának újszerű megközelítését. Ennek mentén a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (MNM OMMIK) „Inkluzív Múzeum” címmel kezdeményezett 2019-ben együttműködést a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft-vel (NFSZK), a MONTÁZS projekt keretében. Az együttműködés részeként az OMMIK honlapján (ommik.hu) az Inkluzív Múzeum címmel biztosít szolgáltatást, melynek keretében az egyenlő esélyű hozzáférés külföldi és hazai jó gyakorlatait, a hazai múzeumok jelenlegi helyzetét, a témakörhöz tartozó információs bázist, valamint a releváns hazai szervezetek elérhetőségeit, szakmai ajánlásait tartalmazza. Az online tartalmak szakmai ellenőrzését az NFSZK szakemberei végzik. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (MNM OMMIK) másik projektje, melyet a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft-vel (NFSZK) és a Digitális Pedagógiai Módszertani Központtal valósít meg, a „Múzeumok a méltányos oktatásért”. A közgyűjteményekben folyó digitalizálás és az oktatás számára történő hozzáférés segítését célzó Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia megvalósítása keretében az MNM OMMIK két mintaprojektet tervez: „Múzeumok a méltányos oktatásért”, illetve „Utazás térben és időben”. Az első projekt keretében 500 műtárgy digitalizálása és kapcsolódó digitális tartalmak létrehozása történik. A mély és sokrétegű tartalmak segítségével a műtárgyak értelmezése kontextusban válik lehetővé (kik, mire, mikor, hogyan használták, miért érdekes a műtárgy). A leírások az egyenlő esélyű hozzáférés

124

szempontjait figyelembe véve KÉK kommunikáció formájában is elérhetővé válnak. Az „Utazás térben és időben” című projekt múzeumi túraösvényeket, kirándulási ajánlatokat dolgoz ki az oktatás (Műtárgyközpontú osztálykirándulások) és az idegenforgalom (turisztikai ajánlatok, „mit láthatunk a környéken?”) számára. Külön internetes oldal, letölthető mobil applikáció készül a gamifikációs megoldásokra, interaktivitásra, közösségi élményre fókuszálva. A mintaprojekt során az 500 műtárgyat biztosító múzeum egyenlő esélyű hozzáférését (EEH) az NFSZK átvilágítja, a MONTÁZS projekt keretében működő fogyatékosságügyi tanácsadói szolgáltatás keretében, majd az ellenőrzési munkáról múzeumonként egy EEH listát állít össze, amelynek eredményét a www.efiportal.hu oldalon megjelenteti. Egyenlő esélyű hozzáférés a művelődési házakhoz Több művelődési ház akadálymentesített. A mozgássérültek, babakocsival érkezők feljutását segítő rámpák kerültek kialakításra, sok épületben lifteket építettek be. Az intézményekben akadálymentes mosdó és abban kialakított pelenkázó áll rendelkezésre. Arra is találunk jó példát, hogy az épületen belül vakok és gyengénlátók számára vezetősávokat alakítottak ki és a teremkiírásoknál megjelenik a Braille felirat is. Az intézményi honlapok akadálymentesítésére is több jó példa áll rendelkezésre. Egyenlő esélyű hozzáférés a színházakban A színházak világában már hosszú évek óta megfigyelhetők azok a kezdeményezések, melyek a színházi előadások, produkciók akadálymentesítését, napjainkban már az egyenlő esélyű hozzáférését igyekeznek megteremteni. A kulturális tárca mintegy 10 éve ír ki minden évben az adott évadra szóló pályázati felhívást, hogy ezen kezdeményezéseket támogassa. Elsőként a fizikai akadálymentesség megteremtését segítették pl. rámpák, emelőliftek, akadálymentes mosdók kialakításával. Az utóbbi években már az infokommunikációs akadálymentesítés formái is bekerültek a megpályázható összegek körébe, így a feliratozás, a jelnyelvi tolmácsolás vagy az audio-narráció is megjelent az előadásokon. Több fővárosi és vidéki kőszínház, illetve független társulat is rendszeres pályázója a kiírásnak. Az érdekvédelmi szervezetek, valamint az NFSZK www.efiportal.hu oldalán is rendszeresen közreadják azokat a kulturális eseményeket – pl. színházi előadások, feliratos filmek, audio-narrálós cirkuszi produkciók, fesztiválok és egyéb programok –, melyek az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából teljes- vagy részleges formában elérhetőek. Az NFSZK három kiadványt készített e témában:

- Múzeumok mindenkinek – Az integrált tárlat kialakításának szempontjai és tapasztalatai (szerk. Pandula András, 2008 FSZK)

125

- Színházi előadások – Útmutató az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának szakmai szempontjaihoz (szerk. Kovács Zsuzsanna, FSZK 2011)

- Konferenciák, rendezvények, szabadidős programok - Útmutató az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának szakmai szempontjaihoz (szerk. Kovács Zsuzsanna, FSZK 2011)

A kiadványok az NFSZK honlapjáról letölthetők: - https://nfszk.hu/kiadvanyok/egyenlo-eselyu-hozzaferes-temajaval-

foglalkozo-kiadvanyok/konferenciak-rendezvenyek-szabadidos-programok-utmutato-az-egyenlo-eselyu-hozzaferes-biztositasanak-szakmai-szempontjaihoz

- https://nfszk.hu/kiadvanyok/egyenlo-eselyu-hozzaferes-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/szinhazi-eloadasok-utmutato-az-egyenlo-eselyu-hozzaferes-biztositasanak-szakmai-szempontjaihoz

A közművelődési intézményrendszer társadalmi szerepvállalása, hogy a befogadáson, együttműködésen túl az érzékenyítés területén is nagy szerepet vállal. A településeken gyakran jelennek meg érzékenyítő programok, így például az Ability Park, a Láthatatlan Kiállítás, ahol az ismeretterjesztés, az aktív részvétel és játék mentén bepillantást lehet nyerni a mozgássérült és a látássérült emberek mindennapjaiba. A színpadi fellépők között gyakori meghívott vendég a sérült előadóművészekből álló Nem adom fel Együttes és különböző kerekesszékes produkciók. A közösségeket, csoportokat vizsgálva sokszor találkozunk speciális csoportokkal, pl. autista tagokból álló színjátszó csoporttal, vagy a kórusokban, alkotó műhelyekben a közösségen belül egy-egy fogyatékos emberrel. Ezekben az integráló közösségekben a különbözőség inkább az azonosságot jelenti; azonos érdeklődési kört, azonos szabadidő eltöltést, rendszeres közösségi programokon és alkalmakon való részvételt. Jellemző az egyén és a közösség erős kapcsolata, a tagok egymásra hatása. Ezekben a közösségekben az azonos értékrend kialakulása/megléte alap, a bizalom, egymás segítése, az önkéntes tevékenység, a közösen meghatározott cél és a közösen megélt sikerélmény mind-mind erősíti ezt. A közösségben az egyének kibonthatják képességeiket, megmutatkozhatnak, egymástól tanulhatnak, közösen fejleszthetik egymást. Az egyén fontossá válik, része az egésznek, a közösség tagja hat a közösségre (tudásával, jelenlétével, aktivitásával) és maga a közösség is visszahat az egyén életére. Ray Oldenburg, amerikai szociológus írta le az első, a második és a harmadik hely fogalmakat. Az első hely az otthon, amelyet a hozzánk legszorosabban kötődő emberekkel, családunkkal, de legfeljebb a legközelibbi barátainkkal osztunk meg. Az együttélésnek íratlan szabályai vannak, amelyek mindenki számára egyértelműek, és senki nem kérdőjelezi meg azok érvényességét. A második a munkahely vagy az iskola. Itt töltjük napjaink jelentős részét. Nem minden esetben mi választjuk meg azokat az embereket, akikkel együtt vagyunk, de itt is szükségesek a közös értékek, a normák, amelyek megadják az együttlét kereteit. Napjaink nagyvárosaiban ezeken túl szükség van az úgynevezett harmadik helyre is, amely minden olyan közösségi teret jelent, ahová az emberek szívesen járnak. (Oldenberg 1989)

126

A közművelődéi intézmények, közösségi terek tipikus harmadik helyek. Oldenburg munkájában sorra veszi a harmadik hely tulajdonságait, melyekből kiemelendők a legtöbb közművelődési intézményre, közösségi színtérre is érvényesek. Közel hozza egymáshoz a környéken élőket, a látogatóknak a „közösség kapuja” lehet, emberi kapcsolatok, barátságok szövődnek itt, elősegíti különböző csoportok (művészeti, alkotó, sport stb.) kialakulását, szórakoztat, élményekkel gazdagít, közelíti egymáshoz a generációkat, elősegíti az egyéni fejlődést, hozzájárul az életminőség javulásához, segíti a közvetlen környezet, a település, környék fejlődését. A harmadik helyek elengedhetetlenek a közösségek, a normák és az értékrendek formálódásában, ezért a társadalom egészére hatással vannak. Az Európai Unió által finanszírozott projektek nagy számban valósulnak meg a közművelődés területén, így sok intézmény rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel és ehhez kapcsolódóan az esélyegyenlőségi referenseket is kijelölték. Maga a fogalom és annak fontossága, társadalmi jelentősége már köztudott ezen a szakterületen, az előzőekben említett példák alapján is. A munkatársak körében az is egyre gyakoribb, hogy találkozunk jelnyelvet használó kollégával. Az esélyegyenlőségi szemlélet esetenként, még mindig nem jelenik meg szervesen az intézmények szakmai programjainak kialakításakor, nem figyelnek tudatosan ezekre a speciális igényű csoportokra. Az eseti szituációkat inkább ösztönösen jól vagy kevésbé jól kezelik, de hiányzik a tudatosság, és az erre vonatkozó protokollok sem jelentek meg a gyakorlatban. A jó megvalósulás azokban az intézményekben van jelen, ahol működik sérült tagokat tömörítő közösség vagy civil szervezet. Ott, ahol megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, ez a téma természeténél fogva előkerül, beszélnek róla és megszületik a szándék a tudatosabb szakmai és intézményvezetői munkára egyaránt. Amint megtörténik az érintettek bevonása – lehet ez egy személy, közösség, civil szervezet –, akkor az előkészítés szakaszába bekerülnek ezek a speciális szempontok, felkészülnek a várható helyzetekre, szituációkra és a közös munka során megszületnek jó megoldások. Javaslatok - A közösségi művelődés, közösségi programok és szolgáltatások alapvetése

az állandóan változó és folyamatosan megújuló társadalmi igényekhez való igazodás, a helyi igényekből és hiányosságokból kiinduló társadalomfejlesztő szemlélet.

- Az országos szakmai szervezetek és a Nemzeti Művelődési Intézet közötti kapcsolat erősítése, közös programok kialakítása és működtetése.

- Szakemberek egymás közötti információ-, és ismeretátadási lehetőségének biztosítása, tapasztalatcserék megszervezése a megyei igazgatóságokon keresztül.

- Országos érzékenyítő programok indítása, csatlakozási lehetőségek biztosítása pl. vándorkiállítás, tájékoztató előadássorozat formájában.

- Összehangolt médiakampány az intézmények honlapján, Facebook felületein. Szemléletformáló fotósorozatok, filmek népszerűsítése.

- Hálózati együttműködés kialakítása a térségben, járásban annak érdekében, hogy a célcsoportokat elérjék, tapasztalatátadásokkal segítsék és kiegészítsék a kulturális intézmények feladatellátását.

127

- Az akadálymentesítés kiterjesztése – a közösségi tereken és épületeken túl – a szolgáltatások hozzáférésének területén.

- Munkatársak felkészítése, általános információk összeállítása, mentorálás. - Az információszolgáltatás, a honlapok teljes körű akadálymentesítése. - Útmutatók, javaslatok művészeti események, szabadtéri rendezvények

szervezéséhez. - A helyi szereplők (civilek, nevelési, szociális, és közművelődési intézmények)

közötti együttműködések kialakítása. - Az érintett személyek és családok bevonása a szabadidős tevékenységekbe,

önkéntességbe.

Ajánló

- „Csongor Anna (szerk.) (2018): Esélyegyenlőségi módszertani útmutató. „Cselekvő Közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” EFPOP-1.3.1-15-2016-00001. kódszámú projekt. URL: https://cselekvokozossegek.hu/tudastar/intezmenyei eselyegyenloseg/, letöltés: 2019.01.23.

- Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár és a „Mint a többi ember” Alapítvány. URL: https://kozossegimuvelodes.hu/projektbemutato/bartok-bela-muvelodesi-haz-es-konyvtar-es-a-mint-a-tobbi-ember-alapitvany/, letöltés: 2019.01.23.

- Képszínház „A csitári hegyek alatt”, URL: https://kozossegimuvelodes.hu/megyei-iroda-hir/alternativ-kepszinhaz-a-csitari-hegyek-alatt/, letöltés: 2019.01.23.

- Akadálymentesített közművelődési intézményi honlapokra példa: A Művészetek Háza Gödöllő honlapja, URL: http://www.muza.hu/?srs=igen, letöltés: 2019.01.23.

- A Szentendrei Kulturális Központ honlapja, URL: https://szentendreprogram.hu/#, letöltés: 2019.01.23.

Önellenőrző kérdések

1. Igaz, hogy a közművelődési intézményekben csak látogatóként, résztvevőként jelennek meg a fogyatékos látogatók?

a) igen b) nem igaz, résztvevő, látogató, vagy együttműködő partnerként jelennek

meg c) nem igaz, mert egyesületi együttműködő partnerként, látogatóként,

részvevőként, előadóként, fellépőként és munkatársként is megjelennek 2. Igaz-e, hogy az esélyegyenlőségnek és az egyenlő bánásmód elvének nincs törvényi szabályozása a közművelődési szakterületen?

a) igaz b) van szabályozás, a törvényi jogszabályi előírások alapján és a szakmai

munka tervezési és megvalósulási szakaszán is megjelennek az esélyegyenlőség szempontjai, és az egyenlő bánásmód elve

c) van szabályozás, de nem tartják be

128

3. Mi a teendő mozgássérült látogató érkezésekor?

a) Elnézést kérünk, hogy nem tud feljutni az emeletre. b) Több megoldást kínálunk fel neki, hogy a számára legmegfelelőbbet

választhassa. c) Előállunk egy frappáns megoldással és rábeszéljük.

Felhasznált irodalom Árpássy Miklós és mts. (2008): Múzeumok mindenkinek. Az integrált tárlat

kialakításának szempontjai és tapasztalatai. (szerk. Pandula András), FSZK, Budapest

Nemzeti Művelődési Intézet (2018): Útmutató a közművelődési terület megújult jogszabályi környezetének alkalmazásához. Budapest, Nemzeti Művelődési Intézet (2017): Közművelődési intézmények és rendezvények 2000-2017. URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zkz008.html, letöltés: 2019.01.23.

Oldenburg, R. (1989) The Great Good Place. New York, Paragon Books. 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről URL: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700140.tv, letöltés:2020.04.23.

129

5.4 Fogyatékos személyek a közösségi közlekedésben dr. Albert Judit

Bevezető A világon minden ember demokratikus joga, hogy aktívan részt vegyen a társadalom működésében. A gazdasági, társadalmi, kulturális, szabadidős és rekreációs tevékenységekben való részvétel egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében a megfelelő tárgyi környezet kialakítása mellett, sok múlik az épületekben található szolgáltatások kialakításán és működtetésén, továbbá fontos szerepet játszik ezen szolgáltatások akadálymentes elérhetősége a közösségi közlekedés igénybevételével. A fejezet rövid összegzést ad a közösségi közlekedési tevékenységről, a jogszabályi környezetben megjelenő esélyegyenlőségi szempontokról és megvalósuló jó gyakorlatokról.

Közösségi közlekedés A közösségi közlekedés közszolgáltatás, mely az állam vagy az önkormányzat támogatásával működik. (A közszolgáltatások körébe tartoznak azok a szolgáltatások, melyeket az adott településre jellemző intézményrendszer és egyéb humán és irányítási jellegű szolgáltatások biztosítanak az ott élő népesség részére. Ehhez megfelelő információra és kommunikációra is szükség van.) A mobilitási igények kielégítésére egyéni és kollektív formák szolgálnak. A közösségi közlekedés (tömegközlekedés) fogalma magában foglal minden olyan közlekedési rendszert, utazási módot, amelyekben az utasok nem saját járművekkel közlekednek. Azaz olyan szolgáltatást vesznek igénybe, ahol az utazás másokkal együtt, a közlekedési eszköz megosztásával történik. Az utasok alkalmazkodnak mások utazásának időpontjához és útvonalához, s a szolgáltató ezeket az igényeket a közlekedési eszköz megosztott használatával, menetrend alapján, kollektív módon elégíti ki. A közlekedési eszköz alapján megkülönböztethető:

- helyi (városi és elővárosi) forgalomban a városi autóbusz, trolibusz, a kötöttpályás eszközök (villamos, metró, földalatti vasút, fogaskerekű vasút, siklóvasút, HÉV, vasút), vízi közlekedés;

- helyközi (más szóval: településközi; belföldi és nemzetközi) forgalomban az autóbusz, a vasúti közlekedés, légi közlekedés, vízi közlekedés.

Bár a közösségi közlekedés akadálymentes infrastrukturális feltételeit (járművek, a megállók, ügyfélközpontok) a szolgáltatóknak kell megteremteniük, de ugyanilyen fontos a többi közlekedő figyelmét is felhívni az akadálymentes közlekedés előmozdítására, támogatására (pl. elsőbbség illeti meg a liftre várók között a kerekesszékben ülőt, még a nagy csomaggal várakozókkal szemben is.) Ne kapjon senki megjegyzést azért, mert a kerekesszékkel közlekedő miatt várni kell a megállóban, amíg a rámpa lehajtásával bejut az autóbuszba. Ne feledjük, hogy mi is kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor átmenetileg segítségre van szükségünk a közlekedésben (pl. nehéz csomaggal közlekedve lassabban szállunk fel a járművekre, vagy egy baleset miatt kénytelenek vagyunk bicegve eljutni az orvoshoz).

130

Eset: 2015. októbertől a budapesti M2 és M4 metróvonalakon közlekedő metrókocsikon egyedi (szelektív) ajtónyitási rendet vezettek be annak érdekében, hogy javuljon a járművek légkondicionálási hatékonysága és csökkenjen az ajtók elhasználódása. Tehát az utasoknak ki- és beszálláskor meg kellett nyomniuk az ajtónyitó gombot. Az új rend bevezetése után a fogyatékos embereket képviselő érdekvédelmi szervezetektől jelzések érkeztek arról, hogy a megállóba érkező szerelvényeken a látássérült utasok nem tudják biztonságosan megtalálni a kívül található ajtónyitó gombokat, s ez balesetveszélyes helyzeteket okozhat. A helyzet megvizsgálása után a cég úgy döntött, hogy visszaállítja az automatikus nyitási rendet, így a szerelvények ajtói egyszerre nyílnak és záródnak. A továbbiakban a 4-es vonalon a nyitási és a záródási folyamat automatikus lett, a 2-esen pedig a járművezető irányítja központilag. Így az ajtók záródását jelző hang- és fényjelzés kezdetén, a gombokon látható zöld fény kialszik, jelezve az ajtónyitó gombok inaktívvá válását. A jelzés után 5 másodperccel az ajtók automatikusan becsukódnak, tehát ekkor a járművekre már nem szabad sem be-, sem róluk leszállni.

Ígéretes gyakorlat Az érintettek bevonása a BKK Zrt. szakmai munkájába, fejlesztéseibe. A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt., mint a főváros közlekedésszervezője fő tevékenysége mellett kiemelt figyelmet fordít a közlekedési kultúra fejlesztésére is, ezen belül a speciális helyzetű csoportokkal való együttműködésre. Mintaértékű gyakorlatok alakultak ki a BKK és a fogyatékos emberek országos és helyi szintű érdekvédelmi szervezetei között. Ezúton is köszönettel tartozunk ezeknek a szervezeteknek. Egyik jellemző tevékenység, amikor az infrastrukturális fejlesztések tervezési szakaszában az érintett felek véleményezik a koncepciókat, terveket. Több alkalommal tesztelték az elkészült fejlesztéseket is, így téma volt pl. a CAF villamosok elsőbbségi helyeinek használhatósága, az elektronikus jegyrendszer beléptetőkapuinak és jegykezelőkészülékeinek használata. Az érintettek bevonásával végzett közös munka egyrészt a felhasználói igények közvetlen visszacsatolását jelenti a fejlesztések különböző szakaszaiban a tervezők, megrendelők felé, másrészt segíti az egyenlő esélyű hozzáférés és az egyetemes tervezési szempontok szélesebb körben való megismertetését, elterjesztését. A BKK törekszik arra, hogy az esélyegyenlőségi szemlélet minél szervesebben jelenjen meg a cég szolgáltatásaiban. Ennek érdekében a cég a munkatársainak tartott oktatásokba beépíti a speciális igényű csoportokra vonatkozó ismereteket. Emellett az érzékenyítő képzésekben előadóként részt vesznek különböző fogyatékosságú emberek, akik saját élményeiket, közlekedésben való akadályozottságukat, eseti szituációikat megosztva mutatják be élethelyzeteiket, keresnek közös megoldásokat, lehetséges előre lépesi módszereket. Ezen alkalmak segítségével elérhető, hogy a munkatársak felkészültebben, tudatosabban és bátrabban kezeljék a speciális igényű csoportok helyzeteit, és segíteni tudják őket. Ugyancsak közösen szervezett program volt az Esélyegyenlőségi Nap, ahol a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei és a cég munkatársai közvetlenül, különböző játékokban való részvétellel kötetlen formában ismerhették meg egymást.

131

Egyetemes Tervezési és Akadálymentesítési Útmutató – Arculati kézikönyv A közösségi közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekben szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált a városi szintű egységes akadálymentesítési irányelvek lefektetése és az egyetemes tervezés magas szintű alkalmazása. Példa mindenkit tájékoztató infokommunikációs rendszerre: látható és hallható információk közvetítése: Budapest, FUTÁR – rendszer (Szabó, 2018.) „A FUTÁR – Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer – utazástervezésre (akár akadálymentes útvonal tervezésére is) és a járatok valós idejű nyomon követésére alkalmas. Az utazástervezés a BKK honlapján és okostelefonokra telepíthető alkalmazásokon keresztül lehetséges. A tervező az aktuális forgalmi helyzetet figyelembe véve ad útvonal-javaslatokat. A forgalmi zavarokkal és a terelésekkel kapcsolatos információk valós idejű közvetítésére tervezték. A rendszerhez tartoznak továbbá a járatokon felszerelt fedélzeti kijelzők és a köztéri tájékoztató kijelzők is…” (Szabó, 2018., p. 63). „…Miért felel meg az egyetemes tervezés elveinek? - Az egyenlő használat szempontja érvényesül azáltal, hogy a közlekedési

információk az applikációban és a megállókban található táblákon látható és hallható formában is az utasok rendelkezésére állnak (pl. a kijelzőtáblák információit a látássérült személyek számára egy a kulcstartójukra akasztható kis felolvasó eszköz hallhatóvá teszi).

- Az értelmezésükhöz nem szükséges semmilyen korábbi tapasztalat. Azonban a mobilapplikáció használata alapos jártasságot igényel a mobileszközök és az Internet világában.

- Az információk könnyen érzékelhetősége sem teljesül maradéktalanul, hiszen a tájékoztató táblák sok esetben nem láthatók megfelelően. Ahol pedig nem áll rendelkezésre tájékoztató tábla, ott nem jut el az információ a mobiltelefonnal nem rendelkező utashoz.

- A tévedés minimalizálása teljesül azáltal, hogy a FUTÁR-rendszer használata során semmilyen veszélyes helyzet nem jöhet létre.

- A FUTÁR - rendszer erőkifejtés nélkül használható. - A megfelelő hely és méret elvének teljesüléséhez a FUTÁR – rendszer további

fejlesztése szükséges.” (Szabó, 2018., p. 64-65)

Speciális közlekedési igények A közösségi közlekedést igénybe vevő utazók között közlekedési szempontból megkülönböztetünk speciális (azaz az átlagostól eltérő képességekkel rendelkező), illetve nem speciális célcsoportokat a közlekedési lehetőségek elérése vagy a forgalmi szituációk kezelése alapján. Ahhoz, hogy az eltérő képességekkel rendelkező közlekedők is önállóan és biztonságosan tudjanak eljutni az indulási helytől a célállomásig, biztosítani kell számukra, hogy az utazáshoz igénybe veendő közlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények és kapcsolódó szolgáltatások egyenlően hozzáférhetőek és akadálymentesek legyenek. Azaz biztosítani kell, hogy ugyanazokat a szolgáltatásokat tudják igénybe venni, mint az átlagos utazók. Meg kell tudni közelíteni az állomásokat, megállókat és be kell tudni szállni a járművekbe, ezen

132

túl hozzá kell jutni az utazási információkhoz, az utazáshoz szükséges jegyet online és személyesen is be kell tudni szerezni. Az utazás során felmerülő fizikai, infokommunikációs akadályok leginkább a lakosság körülbelül 10%-át érintő, tartósan fogyatékos személyek közlekedését gátolják vagy nehezítik meg. Ugyanakkor a társadalomban együtt élünk azokkal a csökkent mozgásszervi és érzékszervi képességgel rendelkező társainkkal (kb. 40%) – idősek, nehéz csomaggal vagy kisgyermekkel közlekedők, turisták stb. –, akik számára szintén közlekedési nehézséget okoznak ugyanezek az akadályok. Utazási kedvezmény A Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolványt annak a részére állít ki, aki fogyatékossági támogatásban részesül, illetve aki, vagy aki után a szülője magasabb összegű családi pótlékot kap. Az utazási kedvezményre jogosító hatósági igazolvánnyal az a kedvezményre jogosult személy, akinek nevére az igazolványt kiállították, utazási kedvezményt vehet igénybe a belföldi közforgalmú menetrend szerinti közlekedésben. Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól. A kedvezmény érvényesítésekor (jegyvásárlás, ellenőrzés) a sorszámozott igazolvány mellé személyi igazolvány, vagy egyéb személyazonosságot igazoló okmány (például útlevél, diákigazolvány) felmutatása is megkövetelhető. Hatósági igazolvány igényléséhez további információ: https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/utaz%C3%A1si-kedvezm%C3%A9nyek.html Speciális élethelyzetben lévők közlekedése A továbbiakban a főváros közlekedési rendszerében mutatunk be néhány jellemző példát az akadálymentes közlekedési megoldásokra. Sajnos a fővárosi közlekedés nagy része még nem akadálymentes, a probléma a villamos- és a hálózat gerincét alkotó, nagy kapacitású metróhálózaton a legfeszítőbb. A főváros tervei szerint folyamatos beszerzésekkel és beruházásokkal el kell érni, hogy 2020 és 2030 között a villamosközlekedésben és a metró esetében is 50%-ról 100%-ra emelkedjen az akadálymentes szolgáltatások aránya. Ugyanakkor pozitívum, hogy napjainkban a fővárosi autóbuszok több mint 80%-a és sok trolibusz jármű is korszerű alacsonypadlós. Az új fejlesztések és az átépülő infrastruktúra, valamint a korszerű járművek beszerzése esetén alapkövetelmény az akadálymentes kialakítás. Az esélyegyenlőség megvalósulásához, a fizikai akadályok felszámolása mellett, az infokommunikációs akadálymentesítés is hozzájárul: a hangos utastájékoztatás megújítása, a jól látható és érthető speciális jelzések kihelyezése. Mozgáskorlátozott emberek közlekedése A különböző mértékű mozgáskorlátozottság alapján számos speciális szükségletű emberrel találkozunk, akik valamilyen okból nem rendelkeznek a biztos és önálló mozgás képességével. Ők állapotuk függvényében, a közlekedési helyzetekben önállóan vagy segítővel vehetnek részt. - A hagyományos értelemben vett mozgássérültek mozgásképessége

veleszületett vagy szerzett (pl. betegség, baleset járulékos eredménye) ok miatt állandósult módon csökkent, megváltozott.

133

- A közlekedésben résztvevő, mozgásában korlátozottnak számít az olyan egyéb, valamilyen oknál fogva megváltozott testfunkciós képességű utas, aki ideiglenesen vagy tartósan, kora vagy állapota miatt nincs teljesen birtokában testfunkcióinak, vagy különösen sérülékeny (pl. az idős emberek, a várandós anyák, a kisgyerekkel vagy babakocsival közlekedők, a szélsőséges testméretű és súlyú egyének, az időszakos sérüléssel küzdők és a nehéz, nagy csomagokkal közlekedők).

A közlekedésüket segítő megoldások, jó gyakorlatok: - Az épített akadályok megszüntetésének általános és legegyszerűbb módja a

szegélyek lesüllyesztése és a lépcsők mellett lejtő (rámpa) kialakítása. Így a gyalogátkelőhelyek felújításakor, illetve az újak kialakításánál a BKK figyel arra, hogy azok süllyesztett szegélyűek legyenek, a könnyebb haladás érdekében.

- A járművekbe történő szintbéli fel- és leszállást segítik a magasított peronok, a beszállást segítő automatikus működésű berendezések, a kellő szélességű ajtók, kapaszkodók. Pl. Budapesten az 1-es, a 3-as, a 4-es és 6-os villamos megállói (utóbbiak a Boráros tér kivételével) akadálymentesek. Szintén akadálymentesek a Bartók Béla úti, a Fehérvári úti, a Villányi úti és az Alkotás úti villamosmegállók.

- A szintkülönbségek leküzdésére lépcsők, mozgólépcsők, liftek használata lehetséges, ami segíti elkerülni a hosszabb, fárasztóbb akadálymentes útvonal használatát.

- A metróvonalak közül jelenleg az M4-es metró állomásai érhetők el akadálymentesen, liftek segítségével. Az M2-es vonalon az Örs vezér tere, a Pillangó utca és a Puskás Ferenc Stadion állomás akadálymentes. Az Örs vezér terén a peron kialakítása teszi lehetővé az akadálymentes be- és kiszállást, míg a többi helyen liftet lehet igénybe venni. Az M3-as metróvonal legtöbb állomása akadálymentesen megközelíthető néhány kivétellel, mint például a Gönczi Árpád vársközpont metróállomás.

- A járművekben kialakított, megfelelő méretű elsőbbségi helyeken való elhelyezkedés és megfelelő rögzítési módok kialakítása. A kerekesszékkel és a babakocsival közlekedők az alacsonypadlós autóbuszokra (illetve villamosokra) a piktogrammal megjelölt ajtónál szállhatnak fel, ahol a kerekesszék rögzítése is lehetséges. Ők akkor is igénybe vehetik ezt az ajtót, ha az adott járaton egyébként az elsőajtós felszállási rend érvényes.

- Midibusz-szolgáltatás: a mozgáskorlátozottak háztól-házig szállítását végző midibuszok közlekedési rendjét a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége budapesti szervezetével egyeztetve alakította ki a BKK Zrt. A midibuszt a mozgáskorlátozott személy és egy kísérője használhatja térítés ellenében, előzetes bejelentés alapján, munkanapokon 5:30 és 23:30, továbbá hétvégén 8:00 és 16:00 óra között.

Látássérült emberek közlekedése A gyengénlátás, az aliglátás és a teljes vakság között széles sávban különböző mértékű és módú hiányosságok (színlátás, éleslátás, fény-sötét adaptáció stb.) miatt a látássérült emberek heterogén csoportot alkotnak. A gyengénlátó emberek alapvetően vizuális úton igyekeznek megszerezni az információkat, így ez a csoport elsősorban a felerősített vizuális jelzéseket igényli. A vak és aliglátó emberek mindennapi életük során elsősorban a látást részben

134

helyettesíteni képes egyéb érzékszervi észleléseken alapuló (hallás, tapintás) információkra támaszkodnak. Ezért a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés során mindkét típusú információszerzés (hallási, tapintási és jól észlelhető vizuális információ) lehetőségét meg kell teremteni, mivel ezek jól kiegészítik egymást. Tapasztalatok szerint az örökletes szembetegségek mellett az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb a kisebb-nagyobb látás- és hallásromlás, mely folyamatot az emberek pszichésen is nagyon rosszul élhetik meg. Számukra a közlekedés biztonságát elsősorban a közlekedési információk akadálymentes hozzáférhetővé tételével lehet támogatni. Előre nem jelzett eseményeknél (karbantartási problémák, felújítások esetében útakadályok érzékelhetősége, új forgalmi szituációk, pótló járatok használata) a helyszíni szóbeli tájékoztatás nyújt biztonságot a közlekedőnek. A közlekedésüket segítő megoldások, jó gyakorlatok: - A gyengénlátó emberek többsége a közlekedés során nem használ fehérbotot.

Számukra elsősorban a vizuális információk jól láthatósága a fontos, pl. nagy betűméretű és kontrasztos feliratok, tükröződésmentes, jó megvilágítás, káprázás-mentes felületek.

- A nyomtatott információt a vak ember akkor érzékeli, ha az Braille-formátumú, vagy hallható, mert pl. egy okos telefonra fejlesztett applikációval meghallgatható.

- Megállókban, gyalogátkelőknél a taktilis veszélyjelző és figyelmeztető jelzések, nagy tereken való áthaladásnál taktilis vezetősávok kerülnek kialakításra. Ezek a redőzött, illetve pontozott felületű burkolati elemek a vakok és gyengénlátók közlekedését segítő taktilis vezetősávok, megállítójelek és egyéb elemek.

- A vak vagy gyengénlátó emberek jól tudják használni a lépcsőt vagy mozgólépcsőt, azonban a balesetmegelőzés érdekében azokat vizuális és taktilis figyelmeztető jelzésekkel egyaránt szükséges jelezni. Jól lehet érzékelni pl. a lépcsőt, ha az első és az utolsó lépcsőfokot kontrasztos színnel megkülönböztetjük a többitől.

- Utazásuk során a járművekre való felszállás vagy az állva utazás nem jelent számukra nehézséget, de problémát jelent a megálló megtalálása, illetve a megállóban állva megtudni, hol áll meg a jármű, hol nyílnak ki az ajtók, mi a járat menetiránya, hányas viszonylatszámú járat érkezett meg, vagy honnan indul az átmenetileg nem közlekedő villamost, metrót pótló busz. A megállókban található FUTÁR kijelzők alkalmasak hangos utastájékoztatásra is. A szövegfelolvasó funkciót távirányító segítségével lehet bekapcsolni. Ekkor a táblára szerelt hangszóróból hallható, hogy az adott megállóból mikor indulnak a járatok. A FUTÁR táblák listája elérhető: https://www.bkk.hu/akadalymentes/futar

- Az okostelefonra letölthető FUTÁR applikáció felolvasóprogramja szintén hatékonyan segíti a vakok közlekedését. Az applikáció Android, iOS és Windows Phone operációs rendszeren is elérhető, az alkalmazásboltokból letölthető.

- Számos budapesti útkereszteződésben működik olyan forgalomirányító lámpa, amely hangjelzéssel vagy beszéddel jelzi, amikor biztonságosan át lehet kelni az úton. Ezek egyik típusánál a látássérült távirányítójával tudja bekapcsolni a berendezést. A másik típus a kapcsolóórás, amelyik éjszaka

135

nem vagy csak halkan működik, hogy ne zavarja a környéken lakók nyugalmát. A hangos jelzőlámpák listája itt található: https://www.bkk.hu/akadalymentes/gyalogatkelok

- A járműveken nehézséget okoz megtudni, melyik megálló következik, ezért egyre több járművön található a vizuális információt közlő utastájékoztatás kijelzőjéhez kapcsolva hangos tájékoztatás is.

- A látássérült személyek egy része vakvezető kutya segítségével közlekedik. A vakvezető kutya – más segítőkutyákkal22 megegyező módon – a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően ingyenesen, szájkosár nélkül utazhat a közösségi közlekedésben. A vakvezető kutyával közlekedő látássérült utas az átlagnál nagyobb helyet igényel, így a fogyatékos vagy más közlekedési nehézséggel élő személyek számára kijelölt elsőbbségi helyeket ennek megfelelően kell kialakítani. Fontos, hogy itt legyen hely a kutyának bebújni az ülés alá. A vakvezető kutyával való közlekedés mozgólépcsőn nem biztonságos, ezért gazdáik előnyben részesítik a liftet, illetve az álló mozgólépcsőt használják, szükség esetén megállíttatják azt.

Az eddig taglalt különbözőségeken túl megállapítható, hogy a teljes élethosszt tekintve folyamatosan változó életkori szakaszokat élünk meg, melyek különböző akadályozottságokat jelenthetnek a közlekedésben (is). Mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél előfordulhatnak nehezítő körülmények. Pl. méretük vagy egészségi állapotuk miatt nehezebben közlekednek a lépcsőkön, nehézkes és/vagy koordinálatlan mozgás, látás- és hallásromlás, mentális fejletlenség vagy állapotromlás stb. jellemzi őket. A babakocsival közlekedő vagy várandós édesanyáknak, esetleg baleset miatt átmenetileg begipszelt lábú emberek számára is kedvezőbb a lift használata a hosszú lépcsősorok helyett. Bármikor kerülhetünk mi is hasonló „speciális” élethelyzetbe! Az egyenlő eséllyel hozzáférhető, teljesen akadálymentes közösségi közlekedési hálózathoz még hosszú út vezet: a meglévő infrastruktúra utólagos – és gyakran csak részleges – akadálymentesítése mellett fontos fejlődés, amikor az új létesítmények tervezésénél, járművek beszerzésénél a teljes akadálymentesség szempontja érvényesül.

Ajánló FUTÁR szolgáltatás bemutatása

- https://bkk.hu/fejleszteseink/futar/ - http://budapest.hu/Lapok/2018/futar-t-es-kamerarendszert-kaptak-a-

combino-villamosok.aspx Telebusz szolgáltatás

- https://index.hu/belfold/budapest/2013/12/09/nepszeruek_a_bkk-telebuszok/

22 A 27/2009. (XII. 3.) SZMM a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelete 1. § b)1 pontja alapján a segítőkutya a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs, rehabilitációs feladatokat ellátó, a külön jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő kutya.

136

Önellenőrző kérdések

1) Mivel lehet segíteni az enyhén értelmi fogyatékos személy közlekedését?

a) Könnyen érthető információval, amivel önállóan tájékozódhat. b) Mobiltelefonos, csillogó, gyorsan változó utazástervező applikációval. c) Minden közlekedési információt tartalmazó, színes, szöveges plakáttal.

2) A FUTÁR szolgáltatás miben nem segíti a különböző sérülésspecifikus csoportokat!

a) hangos utastájékoztatás b) letölthető applikáció a tájékoztatáshoz c) akadálymentes felszállás a járművekre

3) Melyik nem a közösségi közlekedés egyenlő esélyű hozzáférést támogató szolgáltatása?

a) FUTÁR szolgáltatás b) vizuális információt közlő utastájékoztatás kijelzőjéhez kapcsolva hangos

tájékoztatás c) ELVIRA menetrend

Felhasznált irodalom Szabó Henriett (2018): Egyetemes Tervezés – Jó példák tára. Egyetemes

Tervezés Információs és Kutatóközpont, Budapest, URL: http://www.etikk.hu/wp-content/uploads/2018/06/Egyetemes-tervez%C3%A9s-

J%C3%B3-p%C3%A9ld%C3%A1k-t%C3%A1ra-03-86___web.pdf, letöltés: 2019.01.31.

Pandula András (szerk.) (2015): Segédlet a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtéséhez. Fogyatékos Személyek Esélyégyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft, Budapest, URL:

https://nfszk.hu/kiadvanyok/egyenlo-eselyu-hozzaferes-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/segedlet-a-kozszolgaltatasokhoz-valo-egyenlo-eselyu-hozzaferes-megteremtesehez, letöltés: 2020.01.31.

Kisgyörgy Lajos (2014): Utak. Typotex Kiadó, Budapest, URL: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-

0023_Utak/html/section-0136.html, letöltés: 2019.01.31. BKK Zrt. hatályos üzletszabályzata, utazási feltételek, URL: https://bkk.hu/tomegkozlekedes/jegyek-es-berletek/kedvezmenyek/utazasi-

feltetelek-uzletszabalyzat/, letöltés: 2019.01.31. BKK Akadálymenetes honlap, URL: https://www.bkk.hu/akadalymentes/, letöltés:

2019.01.31. Down Alapítvány könnyen érthető kommunikációval készült közlekedési

információi, URL: http://www.downalapitvany.hu/sites/default/files/K%C3%89R%20-

%20K%C3%B6zleked%C3%A9s%20BP-en_kicsi_0.pdf, letöltés: 2019.01.31. Egyetemes Tervezési és Akadálymentesítési Útmutató – Arculati kézikönyv (BKK

kézirat, szerk: Fördős-Hódy Erzsébet)

137

Zárszó Kiadványunkat a fogyatékosságügyi ismeretek közszolgáltatásban dolgozók felkészítéséről szóló képzéseinkhez készítettük, tréneri felkészítő háttéranyagként, azért, hogy biztosítsuk a képzések egységes ismeretanyagát. Éppen ezért a KÖZÜGY kiadvány csomag más típusú fogyatékosságügyi ismeretet érintő képzés, tréning, előadás, rendezvény hasznos alapját is képezheti. Célunk volt, hogy az egyes szakterületek sajátosságai mellett megtaláljuk az azokban felelhető közös pontokat és egységes szemléletet közvetítsünk minden szakember, felhasználó számára. A képzések és a közös ismeretanyag, illetve gyakorlatok lehetőséget nyújtanak arra is, hogy az egyes szakterületek nyissanak egymás felé és megtalálják azokat az együttműködési lehetőségeket, melyeken keresztül a fogyatékos gyermekek és felnőttek számára egy hozzáférhetőbb világot teremthetnek. A képzések kidolgozói és oktatói évtizedek óta azon fáradoznak, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés szemléletét minél szélesebb körben elterjesszék. Hosszú évek tapasztalatai alapján érdemes ezen munkálkodni, mert már látható, tapasztalható a változás. Egyre több terület nyit az akadálymentesség, az egyenlő esélyű hozzáférés témája felé, mind többen szeretnének ismereteket, jártasságokat, tapasztalatokat szerezni a speciális igényű személyekkel kapcsolatos szolgáltatásokban. Bízunk benne, hogy kiadványunk és a hozzá kapcsolódó képzéseink segítségükre lesznek ebben a folyamatban és minden érdeklődő, nyitott szakember számára hasznos tudástartalmakat, gyakorlatokat tudunk átadni.

138

Mellékletek

139

1. melléklet

Önellenőrző kérdések megoldókulcsa 2. Egyenlő esélyű hozzáférés 1. Válasz: a fejezetben szereplő eszközlista 2. Válasz: építészet, járműtervezés, weboldal programozás, ergonómai, csomagolás-tervezés, televíziós adások készítése (feliratozás vagy jelnyelvi tolmács megjelenítése), kertész (kertépítés) 3. Válasz: OTÉK 3.1 Alapismeretek a hallássérülésről Megoldás: c, a, c 3.2 Alapismeretek a látássérülésről Megoldás: b, d, b 3.3 Alapismeretek a mozgássérülésről 1. Válasz: nincs összefüggés. Az értelmi képesség érintetlen lehet. 2, Válasz: beszéde jelentősen eltérhető lehet 3. Válasz: pl. kommunikátor, betűtábla 3.4 Alapismeretek a beszéd- és nyelvi fogyatékosságról 1. Válasz: a fejezetben szereplő adekvát leírás 2. Válasz: a fejezetben szereplő adekvát leírás 3. Válasz: a fejezetben szereplő adekvát leírás 3.5 Alapismeretek az értelmi fogyatékosságról Megoldás: c, a, c 3.6 Alapismeretek az autizmusról Megoldás: a, a, b 3.7 Alapismeretek a pszichoszociális fogyatékosságról Megoldás: b, c 3.8 Alapismeretek a speciális célcsoportokról Megoldás: b, c 3.9 Alapismeretek a speciális kommunikációkról Megoldás: b, b, d 4. TÁRS projekt Megoldás: b, a, a 5.1 Fogyatékos személyek az egészségügyi ellátórendszerben Megoldás: a, a, d 5.3 Fogyatékos személyek a közművelődés területén Megoldás: c, b, b 5.4 Fogyatékos személyek a közösségi közlekedésben Megoldás: a, c, c

140

2. melléklet Részlet a www.webbeteg.hu oldal 2012-es cikkéből: Siket beteg az orvosnál: egyedül még nem megy! Gyakoriak a félreértések Megosztotta velünk tapasztalatait Éva és Tamás, akik siketek. „A legjobb tolmáccsal menni a vizsgálatra, nélküle nagy felelősség a félreértés és elértés miatt, ami ebben a helyzetben akár végzetes is lehet.” „Amikor köszönök az orvosnak, akkor van, aki felismeri, hogy ez egy a „siket” hang és akkor már tudja, hogyan kell kommunikálni velem. Ha mégsem, akkor jelzem, hogy hallássérült vagyok és szájról olvasok.” „Néhány orvos hajlandó lassan vagy artikuláltabban beszélni, viszont, ha én valamit kérdezek, akkor azt már nem mindig érti. Ekkor írásban tudom megoldani a kommunikációt, ami nehézkes és nem mindig célravezető. Gyakran a páromtól kérek segítséget a tolmácsolásban vagy tolmácsot hívok.” Tegyük hozzá, hogy nem minden esetben szereti a beteg, ha ott van az orvosnál egy harmadik ember, nem tartozik rá az adott probléma, a felülvizsgálat menete. „A kommunikáció akadályozottsága miatt nem kapok elég információt. Általában 2-3 szóban elintézi az orvos a vizsgálatot és már kint is vagyok a rendelőből. Jellemző a szemkontaktus hiánya és a túl kevés, rövid információ.” Jelnyelvi tolmácsokat kérdeztünk a jelenlegi helyzetről. Jó tudni! „A rendelőbe való bejutás is problémás egy hallássérült számára. Ahol sorszámos megoldás van, a kijelzőn követhető, hogy mikor kerül sorra. Ahol ez nincs, ott a nővérek névbemondással hívják be a betegeket. Tolmács jelenlétében ez nem gond, de tolmács nélkül könnyen előfordulhat, hogy a hallássérült kiszolgáltatva várakozik az ajtó előtt.” „Az egészségügyben dolgozók nincsenek felkészülve az ilyen helyzetekre. Erőteljesen támaszkodnak a kísérő családtag vagy a tolmács közreműködésére, többnyire az érintett siket beteg "kihagyásával". Néhány orvos sértésnek veszi a tolmács jelenlétét, ennek hangot is szoktak adni.” „Többszöri találkozás alkalmával vannak pozitív példák is: szemkontaktus keresése, tagolt artikuláció az orvos részéről.” Összegezve, az orvos hozzáállása, nyitottsága, empátiája és legfőképpen türelme határozza meg a vizsgálattal töltött együttlét minőségét. (WEBBeteg - Tóth András, újságíró) Megjelenés: 2012.06.04 12:21 Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13172/siket-beteg-az-orvosnal, letöltés: 2019.01.31.

141

3. melléklet

A mentális betegség igazi arca – Avagy: harc magunkkal a mindennapokban (részlet)

’Huszonegy éves vagyok, és bipoláris zavarral, valamint erős depresszióval diagnosztizáltak öt hónappal ezelőtt. Előtte évekig nem tudtam, mi a bajom. Ha jól emlékszem, 14-15 éves lehettem, amikor először éreztem, hogy nincs rendben velem valami, túl sok a szorongás, a szomorúság, az önutálat bennem. Túl sok a félelmetes, rossz gondolat. Az évek során ezeket a gondolatokat tettek is követték. Arra lettem figyelmes, hogy a lelki fájdalmamon enyhítenek a fizikai fájdalmak. Tudom, ez a mondat eléggé sablonosnak hat, pláne azok számára, akik nem érintettek. Persze akkoriban még én is azt mondtam magamnak, „ez csak a kamaszkor majd jobb lesz”. A belső szenvedésem vagy csillapodott, vagy erősödött.” […] „Elmúlt a kamaszkor, de egyre rosszabb lett minden. A mindennapjaim része, hogy szorongok ismeretlenek között, az utcán lehajtott fejjel közlekedem, vagy a telefonomba bújok remélve, hogy valójában észre sem vesznek. Amikor új városba költöztem a főiskola miatt két évre, viszonylag stagnált az állapotom. Sok emberrel ismerkedtem meg, sok volt a pozitív megerősítés, és az életvidám emberek társasága engem is kicsit életvidámabbá tett. Valójában pár hozzám közel álló emberen kívül sosem tudta senki, milyen vagyok, mi megy végbe bennem. Mondhatni, „az álcázás mestere vagyok” ezen a téren. A két év hamar eltelt. Hazaköltöztem, és ezzel megszűntek a végtelen nevetések, bulizások, és jöttek a szürke hétköznapok. 2017 nyarán mindenki, aki csak rám nézett, azt hihette, minden rendben velem. Dolgoztam, délutánonként pedig folyton mentem valahova a barátaimmal. Sosem volt megállás még hét közben sem, megesett, hogy három óra alvás után mentem be dolgozni. Nevettünk, minden időnket együtt töltöttük, egy családnak éreztük magunkat. Persze ők hamar észrevették, hogy valami megint nincs velem rendben, és csak megjátszom néha a mosolyt. Azt mondták, sokszor látták a szememben, hogy nagy bajban vagyok. Volt, amikor nevetve távoztam a szobából, majd amikor pár perc múlva visszatértem a társasághoz, úgy éreztem, hogy mégis inkább meg akarok halni. Ekkoriban volt az első pánikrohamom is pár barátom szeme láttára. Sajnáltam őket, hogy el kell viselniük. Nyár végére a szorongás és a depresszió teljesen úrrá lett rajtam, mindenkiben a rosszat láttam, és a barátaimat is sorban ellöktem magam mellől. Mára már nem is beszélek velük, pedig kamaszkorom óta az ő társaságuk volt a biztos menekülési pont a számomra. De akkor azt éreztem, jobb, ha békén hagynak, és különben is, minek élek?! Nem akartam élni, egyre jobban átadtam magam a szenvedésnek, és amit olyan sokszor elfojtottam már, most nem akartam.” […] „Végül rájöttem, ez így nem mehet tovább, húztam évekig, de kimondtam végre hangosan is: szakember segítségére van szükségem. Így hát felkerestem a kórházat, és kértem egy időpontot. Természetesen egy hónapot várnom kellett, és az ügyintéző hölggyel is érdekesen alakult a beszélgetésem: – Jól van? – Tessék?! – Azt kérdeztem, minden rendben van-e? – Ha rendben lennék, nem kérnék most időpontot.

142

Aztán eljött végre a nap. Hosszas beszélgetés, és a tesztek kitöltése után a doktornő azt állapította meg, hogy bipoláris zavarom van, majd elmagyarázta, mit is jelent ez pontosan, és ekkor minden világossá vált számomra. A beteg számra az élet olyan mintha egy hullámvasúton ülne, a hangulatai olyan mértében ingadoznak. Valamint esetemben ehhez egy erős depresszió is társul, ezáltal a hangulati skálám rossztól-jóig ingadozik, kihagyva az igazi boldogság érzetét. Havonta egy beszélgetésre kell járnom, hangulatnaplót vezetnem, amiben jól láthatók, hogy egy nap alatt is mennyit ingadozik a kedvem (erre sokszor mondom, hogy „nem volt hangulatom írni bele”). Kétféle gyógyszert szedek: hangulatstabilizátort és hangulatjavítót. Ezek vagy segítenek, vagy nem. Vannak napok, amikor sokkal jobban érzem magam, de a doktornő is azt mondta: „sajnálom, nem mondhatom azt, hogy minden rendben lesz, hiszen ahhoz egy új kezdet kéne”. Forrás: https://wmn.hu/wmn-life/48331-a-mentalis-betegseg-igazi-arca--avagy-harc-magunkkal-a-mindennapokban- letöltés: 2020.04.28.

143

4. melléklet Telefon A telefon – magyarosított, mára már elavult nevén távbeszélő – olyan távközlő eszköz, mely beszédet továbbít elektromos jelek formájában. A telefon lehetővé teszi, hogy emberek egymással olyankor is tudjanak beszélgetést folytatni, amikor hallótávolságon kívül tartózkodnak. Ennek természetesen feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen olyan készülékkel, amely a telefonhálózathoz van csatlakoztatva. A telefon ma az élet egyik legalapvetőbb és legismertebb készüléke. Forrás: Wikipedia Könnyen érthető kommunikációval történő fordítás javaslat

A telefon régi neve távbeszélő. A telefon a beszédet közvetíti. A telefonnal az emberek messziről is beszélgethetnek. A telefonbeszélgetéskor mindenkinek kell telefon. Telefonbeszélgetéskor a telefont hálózatba kapcsolják. A telefont sokszor használjuk az életünkben. Feladat forrása Farkasné Gönczi Rita (2014): Könnyen érthető kommunikáció, Adaptációs kézikönyv

középiskolában dolgozó pedagógusok számára. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest, 44.

144