fülöp márta marianna - isze · 2019-05-21 · dr. gyarmathy Éva mta pszichológiai...

A két agyféltekéhez kapcsolódó kétféle gondolkodás

Fülöp Márta Marianna

Tehetséggondozó projektek

és portfóliók készítése

informatikával

ViszonyokSzámolásRészletekSorozatokElemzésOlvasásBeszédLogika

Írás HumorMozgásEgészekKépzelet

VizualitásÉrzelmek

Zene értéseTéri képességek

globálisszimultánegyidejűtéri-vizuális

analitikusszekvenciálisegymásutániverbális

Fülöp Márta Marianna – Tehetséggondozó projektek és portfóliók

Tehetséggondozó projektek és portfóliók készítése informatikával

Fülöp Márta Marianna

Tehetséggondozó projektek és portfóliók készítése

informatikával

Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete Budapest, 2015.

Szakmailag ellenőriztedr. Gyarmathy Éva

MTA Pszichológiai Kutatóintézete tudományos főmunkatárs

Könyvtár-könyv projektet lektorálta Bacsó Ildikó

Könyvtárpedagógiai szaktanácsadó

Szerkesztés, lektorálás, számítógépes tervezés Tóth Tibor

© Fülöp Márta Marianna

ISBN: 978-963-89484-1-0

Kiadja az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete

Nyomdai munkálatokMetPrint Kft.

Tartalom

1. BEVEZETÉS ........................................................................................................7

2. PROJEKT- ÉS PORTFÓLIÓ MÓDSZER ALKALMAZÁSA A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN ......................................................................102.1. Projekt módszer ...........................................................................................102.2. Portfólió módszer .........................................................................................13

3. TEHETSÉGGONDOZÓ PROJEKTEK .............................................................20Könyvtár-Könyv projekt .....................................................................................20Közlekedés projekt .............................................................................................21Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában projekt

Videojátékok című nyári tábor projektje ........................................................21

3.1. A KÖNYVTÁR-KÖNYV PROJEKT ..............................................................233.1.1. A projekt leírása ........................................................................................233.1.2. A foglalkozások terve................................................................................253.1.3. Mi kerülhet a tematikus projekt-portfólióba? ...........................................273.1.4. Első csoport tevékenységének leírása .......................................................283.1.5. Második csoport tevékenységének leírása ................................................323.1.6. Harmadik csoport tevékenységének leírása ..............................................393.1.7. Negyedik csoport tevékenységének leírása ..............................................433.1.8. Ötödik csoport tevékenységének leírása ...................................................49Mellékletek .........................................................................................................57

3.2. KÖZLEKEDÉS PROJEKT .............................................................................64

3.3. VIDEOJÁTÉKOK PROJEKT .........................................................................77Az intenzív nyári program ..................................................................................80Hatásvizsgálatok .................................................................................................85Hatásvizsgálat – tanulók kérdőíve ......................................................................87Hatásvizsgálat – a tanulók iskolai tanárainak kérdőíve ......................................90

4. TEHETSÉGGONDOZÓ FELADATOK ÉS MÓDSZEREK A TANÓRÁN KÍVÜLI TEHETSÉGGONDOZÁSBAN .......................................92Bevezetés ............................................................................................................92Feladatötletek, projektötletek ..............................................................................92

IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................106

9

1. Bevezetés

Az informatika tantárgyi és készségterülethez kapcsolódó projektek alkalmazásá-val jó eredmények érhetők el komplex tehetséggondozásban: a sikeres tehetségesek sokoldalú fejlesztésében, valamint az alulteljesítő tehetséges tanulók erős oldalának megerősítésében és a tehetséggel összefüggő gyenge oldalának fejlesztésében.A projektmódszer egy központi téma sokoldalú megközelítésével a globális infor-mációfeldolgozásra épít, míg a projektkészítést, a tanulási folyamatot dokumentáló portfólió elkészítése, az elemző gondolkodást kíván. A projekt- és portfólió módsze-rek így, együttesen mindkét gondolkodásmódot igénylik, alkalmazásuk a tehetség-gondozásban önállóságot, függetlenséget, kreativitást, társas készségeket fejleszt, elősegíti az autonóm tanulóvá válást.Jelen kiadvány áttekintést nyújt a tehetséges diákok ellátásában hatékony projekt és portfólió módszerről, ezt követően pedig három komplex projektet ismertet. A pro-jektek különböző tanulásszervezés mellett, különböző korosztályoknak készültek, de tematikájuk adaptálható minden korosztály számára.A projektek leírása széleskörűen történik. Mindhárom projekt leírásánál a megvaló-sításának valamely fontos területét emelem ki, így a Könyvtár-Könyv projektben a projektágak mentén a feladatok, a mintafeladatok; a Közlekedés projektben a képes-ségterületek és a módszerek; a Videojátékok projektben a beválogatás és a hatásvizs-gálat került a bemutatás fókuszába.

1.1. A tehetségesek különböző típusai

A tehetség sokféle, és sokféle típusba sorolják. Egyik tipológia az alábbi kategóriá-kat állította fel (Gyarmathy 2007: 88–90):

– Sikeres típus. Az azonosított tehetséges gyerekek 90%-a sorolható a sikeres csoportba. Ők azok, akik könnyen tanulnak, jól teljesítenek az iskolai tanulmá-nyokban, jól teljesítenek a különböző teszteken. Ennél a csoportnál a rugalmas gondolkodást, a helyzetek felismerését, a több szempontú megközelítést, az újra definiálás képességét kell fejleszteni.

– Kreatív típus. Jellemzői: a fokozott kíváncsiság; kockázatvállalás; vonzódás a szokatlanhoz, az újszerű, a kétértelmű dolgokhoz; hagyománytisztelet hiánya. A kreatív típusú tehetségeseknél gyakori az önértékelési zavar.

Bevezetés

10

– Földalatti típus. Jelmondatuk „Nem jó kilógni a sorból” mondat lehetne. Nem akarják, nem merik felvállalni a tehetségüket.

– Lemorzsolódó típus. Érdeklődési körük kívül esik a normál iskolai tanterven, így nem kapják meg a szükséges megerősítést.

– Kettőscímkéjű típus. A tehetséget elfedi valamilyen testi vagy érzelmi sérülés, illetve zavar.

– Autonóm tanuló. Nagyon ritka típus. Ők azok, akik magabiztosan, önállóan, függetlenül, kreativitásukat és társas készségeiket is használva tevékenykednek kitűzött céljaik eléréséért.

1.2. Alulteljesítő tehetségesek

Alulteljesítésről beszélünk amikor a lehetséges és a megvalósuló tehetség kö-zött tartósan jelentős eltérés mutatkozik. Whitemore (1980) szerint az IQ teszt méréseknél a legfelső 5%-ot teljesítők fele az iskolában képességei alatt teljesít ( Gyarmathy 2002).Az alulteljesítő tehetségeseknek több, jól körülírható csoportja van:

– óvodás és alsó tagozatos tehetségesek; – szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségesek; – etnikai kisebbségekhez tartozó tehetségesek; – lányok esetében: a félelem a sikertől; a Csipkerózsika valamint a „Szélhámos

vagyok” szindróma jelentkezése; – képességeikben hátrányos tehetségesek; – specifikus tanulási zavarokkal küzdő tehetségesek.

Az alulteljesítő tehetségek erősségei képességeikben rejlenek: – magas absztrakciós készség; – erős képzelőerő; – szokatlan gondolatok és kérdések; – komplex kapcsolatok és rendszerek megértése; – átható éleselméjűség; – jó problémamegoldó készség.

Gyengeségeik az attitűd, a viselkedés és a személyiségjegyekben mutatkoznak meg: – alacsony önértékelés; – motiválatlanság; – felelősség alóli menekülés; – kihívások kerülése; – külső kontrollos attitűd.

Bevezetés

11

A kudarc, a frusztráció és kompenzáció az alulteljesítés ördögi körét alakítja ki, amely visszahat az alulteljesítő gyermek személyiségfejlődésére is. A megoldás el-sősorban a problémák kialakulásának a megelőzése, a minél fiatalabb korban történő azonosítás, majd célirányos gondozás.A szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetségesek körében jelentős a számos tekintetben ellátatlanok száma. Igazi problémájuk a tanulási-tanítási stílusból adó-dik. Míg hiányos ismereteik és hiányos szókincsük miatt verbalitás terén komoly nehézségekkel küszködnek, addig téri-vizuális képességeik igen jók lehetnek. Az analitikus, szériális információfeldolgozással szemben az egyidőben jelentkező in-formációkat tudják jobban feldolgozni. Ezért számukra az analitikus megközelítés helyett a globális tanítási stílus felelne meg.

12

2. Projekt- és portfólió módszer alkalmazása a tehetséggondozásban

2.1. Projekt módszer

A projektmódszer egyszerre ad lehetőséget a már meglévő tapasztalatok alkalmazásá-nak és új tapasztalatok szerzésének.A párizsi Építészeti Akadémián a alkalmazták legelőször (a 18. században), amikor a hallgatóknak önálló feladat formájában kellett megtervezni egy-egy épület részletét. Később, a 19. században az Egyesült Államokban építészeti, ipari, mezőgazdasági és művészeti szakképzésekben kapott szerepet (Gyarmathy 2007: 131).A módszer lényegét először Dewey fogalmazta meg az 1900-ban publikált The School and Society című könyvében. A projektek alapművének pedig Kilpatrick The Projekt Method című, 1919-ben megjelent műve tekinthető.A projekt jellegzetességei:

– interdiszciplinaritás: egy témát különböző oldalról, különböző aspektusokból megismerve dolgoz fel;

– több személy együttműködésére épül, társas készségeket fejleszt; – a projekteket alkalmazó pedagógusoknak tanítás során betöltött szerepe eltér a

hagyományos szereptől. A projektmódszer alkalmazása során a tanár a tanuló segítője, társa, irányítója az ismeretszerzésben.

2.1.1.Tehetséggondozó projekt

A tehetséggondozó projektek alkalmazásának célja a kreatív-produktív tehetsége-sek tevékenységalapú azonosítása és a már azonosított tehetséges tanulók gondozá-sa, fejlesztése. A tehetséggondozó projektek projektfeladatának megvalósítása így nagyobb kihívást: magasabb szintű és átfogó ismereteket, több gondolkodást, több kreativitást és önállóságot igényel.A tehetséggondozó projektek felépítése, ezért néhány pontban eltér az általános projektekétől. Tartalomtól függetlenül minden tehetséggondozó projektnek tartal-maznia kell intellektuális kihívást, társaskészség-fejlesztést és kreativitásfejlesztést (Gyarmathy 2007: 141) az alábbiak szerint:

Projekt- és portfólió módszer alkalmazása a tehetséggondozásban

13

Intellektuális kihívás: – logika; – következtetés; – rendszeralkotás; – ismeretek alkalmazása.

Társaskészség-fejlesztés: – önérvényesítés, vezetés; – együttműködés; – vita, érvelés, megegyezés; – vélemény és kritika.

Kreativitás: – eredetiség, fantázia; – nyitott lehetőség; – nézőpontváltás; – kombináció; – több dimenziós élmény; – kockázatvállalás; – problématalálás; – alternatívák keresése.

A projekt készítése

Lépések: – A kívánt cél kitűzése

y Mit akarok elérni? y Milyen ismereteket kell a diákoknak megszerezni? y Milyen képességek megjelenését szeretném elősegíteni?

– A projekthez szükséges információk összegyűjtése y Milyen ismeretek állnak rendelkezésünkre az adott témában?

– A konkrét feladat kidolgozása y Mit kell csinálniuk a diákoknak? y Mi fogja motiválni a diákokat a feladat elvégzésére?

– Megfelelő eszközök biztosítása y Mire lesz szükség, hogy a feladatokat elvégezhessék?

– A projekt kipróbálása y hogyan lehet jobban csinálni?


14

A projekt kipróbálása során gyűjtött gyakorlati tapasztalatokat célszerű leírni. A ki-próbálás után hasznos elvégezni a szükséges módosításokat.

A projekt leírása(Gyarmathy 2007: 141)

– A projekt célja: mit akarok elérni, milyen ismeretek, készségek elsajátítását célozza meg a projekt.

– Milyen diákoknak adom az anyagot? y átlagos vagy képesség szerint válogatott diákok; y osztály, csoport vagy egyén (létszám); y korosztály.

– Szervezési feltételek y időtartam, időbeosztás; y helyszín; y csoportosítás szempontjai.

– A projekt anyaga y a diákok feladata; y hogyan vezetem fel, milyen információkat, anyagokat kapnak a diákok és

mily módon (szóbeli közlés, fénymásolat, könyv, atlasz stb.); y milyen eszközöket kell biztosítanom.

– Milyen módon veszek részt a munkában (frontálisan, majd egyenként, csopor-tonként, kívül maradok vagy bevonódok stb.)?

– Milyen kérdéseket várok? – Milyen kiegészítő forrásokat tudok biztosítani (könyvek, folyóiratok, szemlél-

tető anyag, múzeumlátogatás stb.)? – Milyen variációs lehetőségei vannak a projektnek?

2.1.2. Tehetséggondozó projekt alulteljesítő tehetségeseknek

Az alulteljesítőknek készített tehetséggondozó projektek – a rugalmas gondol-kodás, a helyzetek felismerése, a több szempontú megközelítés, az újradefiniálás képességének fejlesztése mellett – az alulteljesítés mértékének csökkentését is megcélozzák.Az alulteljesítő tehetségeseknek készült projektek oly módon tartalmazzák az in-tellektuális kihívást, a kreativitás fejlesztését, a társas készségek fejlesztését, hogy közben az alulteljesítők erősségeire (egészleges megközelítés, interdiszciplinaritás) építve fejlesztik azokat a területeket, amelyek miatt a tehetséges tanulók alulteljesítő-vé váltak. Ezért az alulteljesítő tehetségeseknek készített projektek megtervezésekor


15

hangsúlyos szerepet kap a teljes agy használatának a „megtanítása”, az analiti-kus-szekvenciális gondolkodás erősítése:

– Elemző logikai-sorbarendezés y érvek, ellenérvek felsorakoztatása; y szempontok összevetése; y logikai műveletek végzése; y egymást követő információk rendezése; y elemzés; y következtetések levonása.

– EgymásutániságAz 1. ábra egy gondolattérkép segítségével átfogó képet nyújt az Alulteljesítő tehet-ségesek problematikájáról: jellemzőik, azonosításuk kulcselemeiről és fejlesztésük-ben hatékony módszerekről.

2.2. Portfólió módszer(Falus–Kimmel 2003)

A portfólió fogalma

– a teljesítménymérés területéről került be a pedagógia eszköztárába; – dokumentum dossziét, szakértői dossziét jelent; – tanulássegítő eszköz, a folyamatot dokumentálja; – egy adott területen szerzett tudást, jártasságot, hozzáállást tükröz; – egy vagy több tárgyból készített legjobb munkák gyűjteménye; – készítőjének egy adott időszakban elért fejlődését, előrehaladását mutatja be; – készítőjének portréja.

„A portfólió célja az, hogy a tanuló gondolkodási és problémamegoldó képességeit fejlődésükben, a tanulási folyamattal együtt mutassa be. Lényeges jellemzője, hogy a tanulók rendszeresen javíthatják a már elkészült munkáikat, a feladatok az egyén-hez és a csoporthoz illeszkednek, előmozdítják a fejlődést, a tanulók közötti együtt-működést, a tantárgyak közötti integrációt. További előnyeiként tarthatjuk számon a tanulásért, fejlesztésért és értékelésért fennálló felelősség megosztását, a fogalmak időben elnyújtott kialakulásának lehetőségét1, a fejlett kooperatív csoporttevékeny-séget, az önértékelés és az önkép fejlődését” (Falus–Kimmel 2003: 54).

1 Különösen fontos az alulteljesítő tehetségesek alulellátott, illetve tanulási zavarokkal küszködők cso-portja esetén.


16

1. á

bra

ALU

LTEL

JESÍ

TŐ

TEH

ETSÉ

GES

EK


17

A portfólió fő komponensei:

– Problémamegoldó kutatás – Kreatív kifejtést tanúsító rész – Fejlődést bizonyító írásos rész

Portfóliótípusok:

– Eredménybemutató portfólió – Kompetencia alapú portfólió – Bemutató portfólió – Pillanatfelvétel portfólió – Tantárgyközpontú portfólió – Készségeket bemutató portfólió – Tematikus portfólió: egy bizonyos témával kapcsolatosan összegyűjtött ismere-

tek interdiszciplináris szintetizált bemutatása. – Kutatási portfólió – Projektportfólió: egy projekt megvalósulásának folyamatát és a tanulónak a

projektben játszott szerepét dokumentálja. – Fejlődési portfólió – Diagnosztikus portfólió – Reflektív portfólió – Kimeneti portfólió – Felvételi portfólió

2.2.1. A portfólió készítésének folyamata tanári szempontból

Célok kitűzése: – típus kiválasztása; – felhasználás és célközönség meghatározása.

Tervezés:

A portfóliókészítés és a támogatás teljes folyamatának megtervezése: – vezérvonal kijelölése: a szabadság és a kötöttség arányainak megszabása; – a tanulók döntési helyzetbe hozása: pl. milyen gyakran legyen visszajelzés kér-

désének eldöntése; – reflexiót irányító, önértékelő kérdéssorok kidolgozása; – döntések a kivitelezésre vonatkozó „praktikus kérdések”-ben is: pl. mi legyen

a portfólió? (Kapocs, dosszié, füzet, doboz.)


18

Előkészítés: – a módszer megismerése;

y szakirodalom alapján (könyvek, internet), y kész munkák megismerése (a tanár saját és mások munkái).

– a tervezés szakaszában meghozott döntések közös elfogadása.

Visszajelzés: – milyen rendszerességgel; – kitől kapjanak visszajelzést;

y lehet a tanár, a tanuló szülője vagy tanárjelölt, y lehet kiscsoportos (3–5 diák, 2 tanár) portfóliómegbeszélés.

– visszajelzés szempontjai; y értékelési kritériumok, y tanári kérdéssorok: a tanulást, a reflexiót, önértékelést és a társaknak szóló

visszajelzést elősegítő kérdéssorok (pl. 1.sz. melléklet: önreflexiót elősegí-tő tanári kérdéssor).

Értékelés: – milyen az értékelés: külső, formatív vagy szummatív, csak önértékelés; – kik értékelnek: vezetőtanár, egy tanár, diáktárs, esetleg szülő; – értékelési szempontrendszer: értékelési táblázat készítése (lásd: 1. táblázat).

2.2.2. A portfólió készítésének folyamata a tanuló szemszögéből

Célok megismerése: – A portfólió fogalmának megismerése; – A portfólió céljának, felhasználási területének és leendő célközönségének meg-

ismerése.

Anyaggyűjtés: – Minden olyan dokumentum összegyűjtése, amely az adott tanulási folyamat

során keletkezett és a tanuló megítélése szerint a tanulási folyamatot segítette (pl. színházlátogatás, levelezés stb. dokumentálása belépőjegy, műsorfüzet segítségével).

Válogatás: – A portfólió céljai, az értékelési szempontrendszer, az irányító-, illetve segítő

kérdéssorok alapján a legjobb dokumentumok, munkák kiválasztása, amelyek bizonyítják a kitűzött cél elérését.


19

Reflexió: – A portfólióba beválasztott dokumentumokhoz kapcsolódnak. Arra mutatnak rá,

hogy a tanuló a cél elérésének folyamatában miért tartotta fontosnak a kiválasz-tott dokumentumot. Ha nincsenek reflexiók, akkor csak dokumentum-gyűjte-ményről beszélhetünk.

– A reflexiókat (reflektív jegyzeteket) áttekintve a tanuló képet tud alkotni az előrehaladásáról. Látván a hiányosságokat lehetőség van a javításra, a pótlásra, így az előrehaladásra.

Szerkesztés: – A portfólió formábaöntése lehet

y papíralapú, y elektronikus (pl. hangkazetta), y digitális, amelynek előnye, hogy könnyen kiegészíthető; alkalmazhatók

linkek, hivatkozások; a tanulói jegyzetek és a tanári visszajelzések jelszó-hoz köthetők. (Megjegyzés: a technikai megoldások ne szorítsák háttérbe a célt!)

– Tájékozódást segítő tartalomjegyzék, színkódolás alkalmazása.Értékelés és irányadás:

– Külső értékelés; – Portfólió interjú; – Konferencia.


20

Kri

téri

umok

Kitű

nőJó

Nem

kie

légí

tő

Meg

fele

lés a

kö

zöss

ég ig

é-ny

eine

k

Az

érté

kelő

k kr

itériu

mai

t kitű

nően

érti

, m

inde

n kr

itériu

mna

k m

egfe

lel.

Jól é

rti a

z ér

téke

lők

krité

rium

ait,

a le

g-tö

bb k

övet

elm

ényt

kie

légí

ti.N

em é

rti a

z ér

téke

lési

krit

ériu

-m

okat

, és n

em is

telje

síti

őket

.

Hite

less

égA

dok

umen

tum

ok d

átum

mal

ellá

totta

k,

a fo

rrás

okat

meg

jelö

lte,

a re

fere

nciá

k m

egbí

zhat

ók.

A d

okum

entu

mok

meg

vann

ak,

de a

fo

rrás

ok n

em m

indi

g m

egbí

zhat

ók.

Nin

csen

ek

doku

men

tum

ok,

vagy

nin

csen

ek m

egje

lölv

e a

forr

ások

.V

ilágo

sság

A

bizo

nyíté

kok

mag

uktó

l ér

tető

dők

vagy

gon

dos

mag

yará

zato

kkal

ellá

tot-

tak.

A le

gtöb

b bi

zony

íték

mag

yará

zatta

l bír,

vi

lágo

s a h

elye

, a sz

erep

e, d

e a

mag

ya-

ráza

tok

nem

min

dig

vilá

gosa

k.

Nin

csen

ek k

omm

entá

rok,

ille

t-ve

zav

aros

ak: n

em é

rthet

ő m

e-ly

ik b

izon

yíté

k m

ilyen

cél

lal

kerü

lt a

portf

ólió

ba.

Biz

onyí

téko

k m

inős

ége

Min

d ki

váló

min

őség

ű.A

bi

zony

ítéko

k m

inős

ége

kiel

égítő

va

gy jó

.A

biz

onyí

téko

k m

inős

ége

nem

ki

elég

ítő.

Gon

dola

ti m

élys

égFe

lülm

úlja

vag

y tú

lmut

at a

köv

etel

mé-

nyek

en, k

reat

ív, m

agas

szín

vona

lú g

on-

dolk

odás

és é

rvel

és je

llem

zi.

Elér

i a k

íván

atos

szin

tet.

Gon

dolk

odás

a és

érv

elés

e ke

llően

mag

as s

zínv

onal

ú,

de n

incs

ben

ne e

rede

tiség

.

Nem

tel

jesí

ti a

min

imál

is e

l-vá

ráso

kat

sem

. G

ondo

lkod

ása

seké

lyes

és z

avar

os.

Refl

exió

és

önér

téke

lés

Átg

ondo

lt,

érzé

keny

m

élye

nszá

ntó

gond

olat

ok é

s ko

mm

entá

rok;

jól

érti

a

min

őség

i m

utat

ókat

, és

eze

k fé

nyé-

ben

sajá

t erő

sség

eit é

s gye

nges

égei

t jól

m

éri

fel;

jól

hatá

rozz

a m

eg a

tov

ábbi

fe

jlődé

s le

hető

sége

it, ir

ányá

t és

azt i

s, ho

gyan

tudj

a el

érni

cél

jait.

Kom

men

tárja

i át

gond

olta

k és

mél

yen

szán

tók

a po

rtfól

ió ta

rtalm

ával

kap

cso-

latb

an, d

e sa

ját

mag

ával

kap

csol

atba

n ne

m. É

rti a

min

őség

i mut

atók

at, d

e sa

-já

t gye

nges

égei

t és

erős

sége

it ne

m é

r-zé

keli.

Tan

ulás

i cél

jait

kitű

zi, d

e a m

eg-

való

sítá

sra

ninc

sene

k ko

nkré

t ter

vei.

A k

omm

entá

rok

az á

ltalá

nos-

ságo

k sz

intjé

n m

ozog

nak;

nem

ér

ti a

min

őség

i m

utat

ókat

, és

sa

ját

telje

sítm

ényé

t se

m t

udja

ho

zzáj

uk v

iszo

nyítv

a fe

lmér

ni.

Nin

csen

ek ta

nulá

si c

élja

i.


21

Egy

ség

A c

él é

s a

tém

a m

indv

égig

vilá

gosa

n a

közé

ppon

tban

van

, evi

dens

. Min

den

rész

az

egés

zet s

zolg

álja

és

ninc

sene

k fe

lesl

eges

rész

ek.

A c

élt m

egje

lölte

, a té

ma

vilá

gos

a bi

-zo

nyíté

kokb

ól,

de v

anna

k fe

lesl

eges

an

yago

k, n

em a

por

tfólió

ba il

lő ré

szek

.

A c

él n

em v

ilágo

s, a

tém

a va

gy

nem

der

ül k

i, va

gy t

úl s

zéle

s, az

egy

es a

nyag

ok n

em á

llnak

ös

sze

egys

éggé

.V

álto

zato

sság

Din

amik

us: m

édiu

mok

, szí

nek

és a

nya-

gok

szél

es sk

áláj

át h

aszn

álja

.Tö

bbfé

le a

nyag

ot,

méd

ium

ot é

s sz

ínt

hasz

nál.

Csa

k eg

y va

gy k

ét m

édiu

mot

ha

szná

l.

Form

aR

ende

zett,

jól s

zerk

eszt

ett,

meg

fele

l a

form

ai k

övet

elm

énye

knek

, ni

ncse

nek

hely

esírá

si é

s gép

elés

i hib

ák.

Nag

yjáb

ól re

ndez

ett,

vann

ak b

enne

he-

lyes

írási

és

gépe

lési

hib

ák, a

form

átum

ki

ssé

zava

ros.

Ren

detle

n, h

anya

g, s

ok h

iba

mar

adt b

enne

, nem

fele

l meg

a

form

ai k

övet

elm

énye

knek

.Te

ljess

égM

inde

n fo

ntos

any

ag, b

izon

yíté

k és

ki-

egés

zítő

any

ag m

egta

lálh

ató,

kap

csol

ó-dá

si p

ontja

ik is

vilá

gosa

k.

Van

néhá

ny h

iány

zó b

izon

yíté

k, v

agy

olya

n, a

mel

yről

nem

der

ül k

i, ho

vá

kapc

soló

dik.

Több

biz

onyí

ték

vagy

fon

tos

alko

tóré

sz h

iány

zik,

bef

ejez

et-

len,

vag

y ne

m d

erül

ki,

mi

a fu

nkci

ója.

1. tá

bláz

at

Érté

kelé

si sz

empo

ntre

ndsz

er (F

alus

–Kim

mel

200

3: 3

0–32

)

22

3. Tehetséggondozó projektek

A Tehetséggondozó projektek fejezetben három projektet mutatok be. A projektek más-más korosztálynak készültek és más-más keretek között valósulnak meg. Be-mutatásukkor a tehetséggondozó projektek egy-egy sajátosságát emelem ki, az aláb-biak szerint:

Könyvtár-Könyv projekt

A Könyvtár-Könyv projektet középiskolásoknak készítettem2. Iskolai, tanórán kívüli projekt, amely tematikájában informatika tananyagot gazdagító, dúsító témából in-dul ki és fejlődik egy széles körű, több műveltségterületet felölelő témává.A projekt alapvető célkitűzése a tevékenységalapú tehetségazonosítás és fejlesztés. Megvalósítása jó lehetőséget ad az iskolában alulteljesítő tehetséges tanulók meg-találására és bevonására is. Az alulteljesítő tehetségeses tanulók egyéni erősségeire építve fejleszti az attitűd-, tanulási motiváció terén megmutatkozó elmaradásaikat.A projekt leírása tartalmazza a szakköri programként megvalósított projekttevé-kenység szervezésének lépéseit és végigkísér egy konkrét projekt tervezésének folyamatán.A projektleírás elején bemutatom a projekt grafikus tervét (2. ábra), a projekt ágak al-kotta struktúrát, amelyek a központi téma többirányú megközelítését teszik lehetővé. Az átfogó kép bemutatását követően, ismertetem az egyes projektágak feldolgozásá-nak egy lehetséges formáját. Minden projektághoz táblázatos formában (3–7. táblá-zat) rendszerbe foglalom a Bloom-taxonómia szerinti megismerési szintekhez kap-csolható feladatötleteket és megoldott mintafeladatokat. A Könyvtár-Könyv projekt leírásának (3.1.) mellékletében az egyik projektág (Könyvtári szolgáltatások) java-solt feldolgozását grafikusan is szemléltetem (6. ábra). Ezt követően a 8. táblázatban és a 9. táblázatban bemutatom, hogy hogyan jelennek meg az adott projektágban: a létrehozott produktumok/tevékenységek a Gardneri képességterületek tükrében. A végzett tevékenységek/létrehozott produktumok csoportosítását Bloom megisme-résre vonatkozó taxonómiája szerinti szinteknek (Megismerés, Megértés, Alkalma-zás, Analízis, Szintézis, Értékelés) megfelelően végeztem.A 10. táblázat a projektágak sorszámának feltüntetése mellett, a teljes projekt szint-jén mutatja meg ezt az összegzést. Az összegzésből jól látható, hogy Könyvtár-Könyv

2 Fülöp Márta Marianna (2009): Tehetséggondozó projektek készítése és használata alulteljesítő tehet-ségeseknek, ISZE Kiadó - átdolgozott kiadása.


23

projekt projektfeladata épít az alulteljesítők erősségeire (pl. jó téri-vizualitás) és fej-leszti a gyenge oldalt (nyelvi, logikai-matematikai képességterületet).A projekt ismertetésekor kitérek az alkalmazható értékelési formákra is. A tevékeny-ségek és folyamatok értékelését beépítem az egyes projekt ágak szintézis és értékelés szintű feladataiba, míg a teljes projekttevékenység értékelésére egy projektportfó-lió tervezését és vezetését javasolom. A portfólió összeállítása a fejlesztés eszköze. Beépített reflexiói révén tudatossá teszi a csoport- és az egyén tanulási és fejlődési folyamatát.

Közlekedés projekt

Közlekedés projektet szakképzésben tanuló fiataloknak terveztem, tanórán kívüli te-hetséggondozó szakköri program tematikájaként. Célja egy konkrét csoport kogni-tív-, affektív- és szociális fejlesztése, a csoport- és az egyén szintjén.A projekt leírását a csoport jellemzőinek feltárásával indítom. Bemutatom azokat a módszereket, amelyek képet adnak a diákok és összességében a csoport érdeklő-déséről, az érdeklődés irányáról és mélységéről. Ezt követően bemutatom a csoport tagjainak egyéni érdeklődésmintázatai alapján megállapított preferált- és fejleszten-dő területeket, majd körvonalazom a fejlődést elősegítő feladatok körét.Az elkészítendő projekt tervét az egyetemes tervezés jegyében grafikusan, színes összeállításban mutatom meg. A projektágakhoz kapcsolódó feladatokat projektágak szerint kialakított többszintű lista jellegű kódolással is ellátom.A projektben megfogalmazott valamennyi mintafeladatot projektáganként ágstruk-túrát követve rendszerezem. Ezt követően más csoportosításban, a projekthez kap-csolódó valamennyi feladatot vízszintesen és függőlegesen is, a fejlesztési irány sze-rint mátrixszerűen rendezem.

Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában projekt Videojátékok című nyári tábor projektje

Az Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában projektet iskolán kívüli tehetséggondozó programként terveztem, általános iskola felső tagozatos ta-nulók komplex tehetségpontos tehetséggondozása céljából.A projekt több tekintetben is eltér az előzőektől. Egyrészt két tanulásszervezési mód-szert ötvözve – szakkörből és nyári tábor programrészekből áll. Másrészt iskolán kí-vüli tematikus tehetségpontban valósul meg, így a szakkörös tanulók különböző isko-lák, tehetségpontba továbbított diákjai. Végül, további egyedi jellemzője, hogy a nyári tábor projekttematikáját, a Videojátékok projekttémát a tanulók kezdeményezték.A Videojáték projekt szerkezetét a tanulókkal közösen építettük fel. A tanulók ál-tal javasolt projektelágazásokat, további projektágakkal egészítettem ki, amelyek


24

feldolgozása elősegíti a beválogatott tanulók fejlesztendő oldalaiknak fejlődését. A projekt így Ergonómia, Függősségek, Táblásjátékok és informatikai alkalmazá-sok bevonásával egészült ki. A biológia és a függőségek témakörök kidolgozásába szakos kollégák kapcsolódtak be. Így a projekt feladatainak kidolgozása is projekt-munkában zajlott.A projekttematika feldolgozása projektágak szerint zajlott, ami a nyári tábor napokra lebontott időtervét követte. A leírásban is ezt a módszert követtem.A projekt leírása tartalmazza a profil jellegű vizsgálatokkal végzett beválogatást, majd a program zárását követő hatásvizsgálatokat is. A hatásvizsgálatoknál a projekt-tevékenység hatásait saját tervezésű mérőeszközökkel, tanulói- és tanári oldalról is megvizsgáltam. A projekt teljes leírása szerepel a szerző „Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában” c. tanulmányában (Fülöp 2014), ami megje-lent a MATEHETSZ Géniusz Könyvek sorozatának 37. kötetében (15–38. oldal).

Projektleírásban kiemelt jellemző Könyvtár-Könyv

Közleke-dés

Video-játékok

Középiskolásoknak: iskolai, tanórán kívüli XOKJ képzés azonos évfolyam: iskolai, tanórán kívüli X

Általános iskola felsőtagozat: iskolán kívüli, tanórán kívüli, külső tehetségpontban X

Beválogatás módszerei X

Feladatok „csoportra szabása” X

Érdeklődéshez mért feladatok kiválasztása X

Projekttérkép kézzel rajzolva XProjekttérkép egyetemesen tervezve: rajzesz-köztárral színes változatban. X

Projekttérkép szoftverrel XFeladatok a Bloom-taxonómia megismerési szintjei szerint csoportosítva X

Feladatok kódolása projektágak szerint. XFeladatok csoportosítása képességterületek szerint, mátrix kialakítása. X

Feladatok csoportosítása időterv (napok) sze-rint. X

Értékelés módszerei: portfólió készítése X X

Hatásvizsgálat X

2. táblázat A három bemutatott projekt projektleírásban kiemelt jellemzői


25

3.1. A Könyvtár-Könyv projektAlulteljesítő tehetséges tanulók számára készített projekt bemutatása3

2008-ban egy belvárosi szakközépiskolában informatika tantárgyi és készségterület-hez kapcsolódó gazdagító, érdeklődésbővítő, tanulásmódszertani, problémamegoldó tehetséggondozó szakkört szerveztem alulteljesítő tehetséges tanulók számára.A szakkör résztvevői osztályfőnöki, szaktanári, szülői javaslat alapján4 látóköröm-be került olyan tanulók voltak, akiknek iskolai teljesítményük jelentős mértékben és tartósan elmaradt a jó képességeik alapján elvárható teljesítménytől. Az érintett tanulók erősségeinek és fejlesztendő oldalainak feltérképezése céljából tehetségfej-lesztési szakértőként, az iskola pszichológusának és fejlesztőpedagógusának bevo-násával, tehetségvizsgálatokat végeztem. Feltérképeztem a diákok érdeklődését, ta-nulási motívumainak egyes elemeit. Kérdőíves vizsgálattal és interjúval vizsgáltam szabadidős tevékenységeik körét is.A tanulók megismerését követően egy 12 fős iskolai szintű csoportot alakítottam ki, elsősorban azokból a tanulókból, akiknek a tervezett projekt a legtöbb fejlődést vetítette előre. A foglalkozásokat hetente egy alkalommal 2-3 óra terjedelemben tartottam, az iskola egyik számítógéptermében. Úgy terveztem, hogy a szakkörön félévente egy-két projektet készítünk el informatika tanításához kapcsolódó téma-körökben. Az első, itt bemutatásra kerülő Könyvtár-Könyv projekt témáját én java-soltam, de a további projektekben a tanulók is kezdeményezhettek projekttémákat.

3.1.1. A projekt leírásaA témaválasztás indoklása

– 2008 a reneszánsz éve (megjegyzés: a projekt tervezésének éve); – Környezettudatosság: könyv és e-könyv; – Informatikaoktatás: gazdagítás könyvtárismeret témakörében; – Informatikaoktatás: gazdagítás adatbázis, kiadványszerkesztés, bemutatókészí-

tés, interaktív tábla szoftverének megismerése témakörökben; – Interdiszciplinaritás: művészetek, történelem, irodalom, technika stb.

A projekt célja

– Érdeklődés feltérképezése, tehetségazonosítás; – Ismeretekhez juttatás, gazdagítás, gondolatébresztés; – Egészleges megközelítés;

3 Fülöp Márta Marianna: Tehetséggondozó projekt készítése és használata alulteljesítő tehetségesek-nek az informatika segítségével, Budapest., ISZE, 2009, 67 p.ISBN: 978-963-06-6559-9 – projekt átdolgozott kiadása.

4 Tanár, osztályfőnök, szülő véleménye kérdőív (Gyarmathy 2012: 162–164)


26

– Elemző-logikai-sorbarendező készség fejlesztése; – Társas készségek fejlesztése; – Önirányítás, független gondolkodás fejlesztése; – Autonóm tanulóvá válás elősegítése; – Csoportkooperáció: a tanulásért, fejlesztésért és értékelésért fennálló felelősség

megosztása; – Az önértékelés és a reális énkép kialakulásának elősegítése; – A tulajdonossági érzés kialakítása5.

Milyen diákoknak adom az anyagot

– 9–11. évfolyamos alulteljesítő tehetséges tanulók; – Szakköri foglalkozás tanteremben és tantermen kívül6.

Szervezési feltételek

– Szakkör formájában, tanítás után heten egy alkalommal 2-3 óra; – A tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak a felkínált témák/részté-

mákból. Az érdeklődés szerint kialakult csoportok párhuzamosan dolgoznak.

A projekt anyaga

– Felvezetés: ráhangoló beszélgetés könyvtárról, könyvről, e-könyvről; – Csoportalakítás: a tanulók érdeklődése szerint; – Feladat: a csoportok, a tanulók elmélyedése a kiválasztott témában; – Biztosítandó eszközök: számítógép; szkenner; digitális fényképezőgép vagy

kamera; interaktív tábla; internet elérési lehetőség; alkalmazói szoftverek; isko-lai könyvtár; plakátkészítéshez szükséges eszközök (plakát, filctollak, ragasz-tóeszközök, gyurmaragasztó stb.); igény szerint meghívott vendégek.

Milyen módon veszek részt?

– Irányítom a felvezető, ráhangoló beszélgetést; – Figyelemmel kísérem a tanulók érdeklődését, témaválasztását; – Megfigyelem (lejegyzem), hogy milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek a

tanulók a választott témával/résztémával kapcsolatosan; – Szükség esetén, a tanulók igénye szerint segítek a csoportok tevékenységének

beindításában;

5 A portfólió módszer alkalmazásával.6 Könyvtár-, múzeumlátogatás; tanulmányi kirándulás stb.


27

– Ismereteket adok át (adatbáziskezelés, képszerkesztés, interaktív tábla szoftve-rének használata stb.) témakörökben;

– Bevonom szükség szerint az irodalom-, történelem-, könyvtárszakos tanár-társakat;

– Követem a csoportok munkáját; szükség esetén segítek a folyamat tovább-vitelében;

– Értékelek és visszajelzek; – A tanuló önreflexióját segítő kérdéssorokat fogalmazok meg.

Milyen kiegészítő forrásokat tudok biztosítani?

– Szükség esetén, a folyamat tovább lendítése érdekében: szakkönyvek, általam összeállított internet linktár; elkészített adatbázis feladatrészek;

– Film, DVD; – Címajánló a „még érdeklődőbbeknek”.

3.1.2. A foglalkozások terve

Az első foglalkozás célja az ismerkedés: – bemutatkozás; – kedvenc időtöltés megnevezése; – néhány gondolat arról, hogy mit tart fontosnak magáról. – az egyéni érdeklődési területek feltárása profil jellegű tehetségvizsgálatokkal.

Pl. Érdeklődéstérkép készítése. (Megjegyzés: 2013-tól on-line is felvehető: www.erdeklodesterkepe.tehetseg.hu)

A következő foglalkozáson a tanár ismerteti a „Könyvtár-könyv” projekttémát, majd ötletbörzét szervez a témára való ráhangolódás segítésére. A tanár már itt, ebben a bevezető, gondolatébresztő szakaszban sok információt gyűjthet a tanulók készsé-geiről, kreativitásáról. A motiváció felkeltése után a tanár felajánlja a projekttéma bemutatásának tervezett aspektusait:

– könyvtár → elméleti blokk – könyvtár → szolgáltatások → téri-mozgásos, irodalmi blokk – könyvtár → saját könyvtár készítése → informatika (programozás) alkotó blokk – könyvtár → könyvtárak története → történelem, irodalom, informatika (alkal-

mazói) blokk – könyvtár → képjelektől a nyomtatott könyvig → történelem, technika, (alkal-

mazói) informatika blokk


28

2. á

bra


29

Ezek után ismerteti a dokumentálásra vonatkozó elvárásokat: a portfólió fogalmát, a portfólió készítésének folyamatát tanulói szemszögből. Ezt követően a tanulók a tanár vezetésével közösen meghozzák a célokra7, a visszajelzésre8, az értékelésre9 vonatkozó közös döntéseket. A tanulók megismerik és elfogadják az alkalmazásra kerülő értékelési szempontrendszert (1. táblázat). Ötletbörzeszerűen meghatározzák, hogy mi kerülhet egy-egy csoport tematikus portfóliójába (3.1.3. pont).A tanulók a témavonulatok és a módszerek10 megismerése után, kiválasztják azt a területet, amely a leginkább érdekli őket. A közös érdeklődés alapján kialakuló cso-portok a továbbiakban párhuzamosan fognak tevékenykedni, megtervezik a közös munkát, elmélyednek a kiválasztott témában, elkészítik a produktumokat, közben portfóliót készítve a megadott szempontok szerint maguk dokumentálják a tanulá-si folyamatukat. A csoportok a tematikus projektportfóliók összeállításával felké-szülnek a csoportmunkák bemutatására és az ezt követő érveléses foglalkozásra. Az egyes foglalkozások tartalma és minősége, a foglalkozások száma döntően a tanulók érdeklődésétől és képességeitől függ, ezért a foglalkozások leírása csupán irányadó szerepet tölt be.A projekt zárása: könyv–e-könyv néven, egy tárgyalásszerűen lezajló közös vita formájában történik, amelyben minden csoport egy-egy képviselőt küld. Az érvelési folyamatban a csoportok képviselői felhasználják csoportjuk analóg és/vagy digi-tális formátumban elkészített tematikus csoport-portfólióját, értékelnek, tekintet-be vesznek, megvédenek, igazolnak, bebizonyítanak tényeket. A „tárgyalás” során hangsúlyosan előtérbe kerül az elemző-logikai sorbarendezés:

– az érvek és ellenérvek felsorakoztatása; – szempontok összevetése; – logikai műveletek végzése; – egymást követő információk rendezése; – elemzés; – következtetések levonása.

3.1.3. Mi kerülhet a tematikus projekt-portfólióba?

– Bemutatkozás: Miért választottam pont ezt a témát/csoportot? Mit várok el ma-gamtól és a csoporttól? (egyéni feladat);

– Feladatterv (pontos célok, sorrendiség, feladatok, irányítók stb.);

7 Portfólió típusa: tematikus projektportfólió készítés.8 Pl.: hetente kiscsoportos portfólió megbeszélés.9 Pl.: milyen értékelés (formatív, szummatív, csak önértékelés); ki értékel.10 Projekt és portfólió módszer.


30

– A csoport munkamegosztását igazoló dokumentumok, fényképek, beszélgeté-sek, jegyzőkönyvek stb.

– A kutatási tevékenység mélységét igazoló dokumentumok (múzeum-, könyv-tárlátogatások; a témához kapcsolódó filmek megtekintése, könyvek felkutatá-sa és elolvasása, elkészített interjúk stb.);

– Fontos alkotások és a hozzájuk kapcsolódó indoklások: y a kiválasztott alkotás (jegyzetek, pókábra, elkészített írásbeli dokumentum,

audió- vagy videofelvétel, fénykép, rajz stb.); y a dokumentum helye és szerepe: miért fontos állomás a cél felé vezető

úton, mire nyújt bizonyítékot (kulcsszavak lehetnek tevékenységekre: ki-kerestem, utánanéztem, elolvastam, felhasználtam, megtanultam, rájöttem, elkészítettem, összekapcsoltam, elhelyeztem, átgondoltam, felfedeztem, megalkottam, megrajzoltam stb.; kompetenciákra és eredményre: fejlőd-tem, erősödtem, javult, újrakezdtem stb.);

– A projektvezető értékelőlapja, véleménye, javaslatai; – Az elvégzett javítások és új változatok (a visszalépések és újra strukturálások,

a nézőpontváltások eredményei); – Más reflexiók (tanárok, társak, szülők stb.); – Annak a tevékenységnek a leírása, amelyben az egyes csoporttagok irányító

szerepet töltöttek be (egyéni feladat); – A projektzárás előtt:

y A csoport erősségeinek és gyengeségeinek megfogalmazása; y A csoport mit csinálna ugyanúgy és mit csinálna másképpen; y Mi maradt ki a projektből idő, információ, szaktudás hiányában; y Mit nyújtott a csoporttagoknak ez a közös tevékenység: a téma, a projekt-

munka, a portfóliókészítés; y A csoport munkájának értékelése.

– A dokumentumok felülvizsgálata, elemzése és egységes egészbe rendezése után:

y Tartalomjegyzék elkészítése.

3.1.4. Első csoport tevékenységének leírása

Könyvtár–elméleti blokk

Feladat: Hogyan tanítaná meg korosztályának a könyvtárakkal kapcsolatos elméleti tudnivalókat? Készítsen szemléltető anyagot, kreatív feladatokat!


31

Kog

nitív

sz

inte

kM

it

jele

nt?*

Tevé

keny

-sé

gek

Cso

port

fela

dato

kA

lkot

ás/

kim

enet

Tehe

tség

gond

ozó

proj

ekt k

ihív

ásai

Alu

ltelje

síté

s m

érté

kéne

k c

sökk

enté

seMegisme-

résTé

nyek

, in

form

áció

k m

egje

gy-

zése

.

Elol

vas,

leír,

meg

-ra

jzol

, meg

-fig

yel.

Tanu

lmán

yozz

a az

ajá

n-lo

tt sz

akiro

dalm

at!

Kön

yv-

olva

sás,

jegy

zet.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

dagí

tás:

is

mer

etek

elm

élyí

tése

.K

ulcs

foga

lmak

m

egje

lölé

se.

Megértés

Info

rmác

iók

érte

lmez

ése.

Ass

zoci

ál,

érte

lmez

.Ta

nuljo

n m

eg g

ondo

lati

térk

épet

kés

zíte

ni. K

é-sz

ítsen

gon

dola

ti té

rkép

et

a kö

nyvt

ári d

okum

entu

-m

okró

l.

Gon

dola

ti té

rkép

.In

telle

ktuá

lis k

ihív

ás: g

ondo

lati

tér-

kép

kész

ítésé

nek

meg

ism

erés

e; K

rea-

tivitá

sfej

lesz

tés:

ere

detis

ég: f

orm

ák,

szín

ek, e

lrend

ezés

; alte

rnat

ívák

a

kivi

tele

zésr

e: k

ézze

l raj

zolv

a va

gy

szám

ítógé

pen

Free

Min

d pr

ogra

mm

al.

Új t

anul

ási m

ód-

szer

ek m

egis

-m

erés

e; T

anul

ási

stílu

s gaz

dagí

tá-

sa; I

nfor

mác

iók

rend

szer

ezés

e.

Alkalmazás

Info

rmác

iók

hasz

nála

ta.

Bem

utat

, m

egte

rvez

, m

egal

kot.

Kés

zíts

en k

épre

gény

t a

köny

vtár

ism

eret

ek b

e-m

utat

ásár

a!

Kép

re-

gény

.K

reat

ivitá

sfej

lesz

tés:

ere

detis

ég:

rajz

os fo

rma;

néz

őpon

tvál

tás:

egy

-eg

y sz

erep

lő sz

emél

yébe

n ad

ja á

t az

ism

eret

eket

; töb

b di

men

ziós

élm

ény:

ké

p, h

ang,

rajz

, ani

mác

ió; a

ltern

atí-

vák

kere

sése

: ana

lóg

vagy

dig

itális

pr

oduk

tum

; kéz

zel r

ajzo

lva

és sz

ken-

nelv

e va

gy sz

ámító

gépe

s raj

z.

Kul

csel

emek

ki

emel

ése;

Sor

-re

ndbe

rend

ezés

; Eg

ymás

után

iság

.

Kés

zíts

en fe

jlesz

tő g

ya-

korla

toka

t.R

ejtv

é-ny

ek.

Kre

ativ

itásf

ejle

szté

s: k

ombi

náci

ó és

szój

áték

ok (G

yarm

athy

Éva

200

7:

103–

104)

Elemzés

Info

rmác

iók

mag

yará

-za

ta.

Elem

ez,

oszt

ályo

z,

csop

orto

sít.

Térk

épez

ze fe

l kül

önbö

-ző

kor

oszt

ályo

k es

etéb

en

a kö

nyvt

árlá

toga

tási

szo-

káso

kat!

Kér

dőív

.In

telle

ktuá

lis k

ihív

ás: g

azda

gítá

s:

űrla

pele

mek

has

znál

ata;

társ

as k

ész-

sége

k fe

jlesz

tése

.

Egym

ásut

ánis

ág,

sorr

end;

Bes

zéd-

kész

ség

fejle

sz-

tése

.

3. tá

bláz

at (*

Gya

rmat

hy 2

007:

61.

old

al B

loom

-ren

dsze

r 2.1

tábl

ázat

felh

aszn

álás

ával

)


32

Tanulóknak ajánlott és az alábbi példákban felhasznált szakirodalom:

Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994a)Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994b)Rozgonyi-Borus Ferenc – Dr. Kokas Károly (2002)

Példa a könyvtári dokumentumokat rendszerező gondolattérképre (3. ábra).

Példa kreativitás-fejlesztő feladatokra (a feladattípus forrása: Gyarmathy 2007: 103–104).

Kombináció

Mi jut eszedbe a könyv-tárról?

KatalógusÖnművelésNYelvi szakszótárVilágatlaszTárgymutatóÁltalános könyvtárRaktári jelzett

Szójáték

Adott szó betűivel kezdve alkoss a megadott szóval kapcsolatos mondatokat! (Homor–Mészáros 1994a: 216)

Könyvtár állományát képező dokumentumok bibliográfiai leí-rásának rendezett gyűjteménye.A feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét biztosítja.Tartalmilag a műveket a szakkatalógus és a tárgyszókatalógus ismerteti.A könyvtári állomány feltárásának alapvető eszköze.Leíró katalógusban a bibliográfiai leírásban szereplő adatok alapján kereshető vissza a dokumentum.Ólykor sorozati katalógust is készítenek a könyvtárak (megj.: ékezethiba).Gyakori formája a kötet- vagy cédula katalógus.Ugyanakkor adathordozón is készülhet, így számítógépes adattár és mikrofilm is lehet.Szerzői- és a címszó katalógus egybeépítése eredményezi a „keresztkatalógust”.

Mit kérdeztem?

őrszó (custos)„A régi időkben a könyvek lapszámozása helyett használták. Az oldalak utolsó sora alá odaírták a következő oldal első szavát, ezzel jelezték az

oldalak egymásutániságát.” (Homor–Mészáros 1994a: 217)

A kérdőív lehetséges kérdései: – Aláhúzással jelöld, hogy milyen könyvtárakban jártál az alábbiak közül! (me-

gyei, városi, községi, iskolai, Országos Széchényi Könyvtár, Országos Műsza-ki Könyvtár, Egyetemi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

– Milyen gyakran jársz könyvtárban? (hetente, kéthetente, havonta, évente, soha)


33

3. á

bra


34

– Milyen típusú dokumentumokat keresel? (írott, képi, audiovizuális, elektroni-kus) stb.

A felmérés eredményeinek feldolgozása történhet táblázatkezelő program segítségével.

Példa egy képregény jelenetre (4. ábra)

4. ábra

3.1.5. Második csoport tevékenységének leírása

Könyvtár, könyvtári szolgáltatások, téri-mozgásos, irodalmi blokk.

Feladat: Mutassa be a könyvtári szolgáltatásokat!

DVD-t kölcsönöztél a könyvtárból??

Persze, a könyvtár-ban nem csak köny-

vek vannak! ??

Kezdjük az elején! A könyvtári dokumentumokat hordozó anyaguk szerint cso-portosítják. Vannak írott, képi, audiovizuális és elektronikus

dokumentumok.

Az írott doku-mentumokat ismerem, de

milyenek a képi dokumentumok?

A képi dokumentumok információs értékét a kép hordozza. Ábrák,

rajzok, fényképek sorol-hatók ebbe a csoportba.

Például?Egy moziplakát,

vagy híres emberek fényképei.


35


Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994a)Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994b)

A szakirodalom szerint egy iskolai könyvtár elrendezése a következő:

Piktogram példák:

kölcsönzésre helyben olvasásra másolásra


36

Kog

nitív

sz

inte

kM

it

jele

nt?*

Tevé

keny

-sé

gek

Cso

port

fela

dato

kA

lkot

ás/

kim

enet

Tehe

tség

gond

ozó

proj

ekt

kihí

vása

iA

lulte

ljesí

tés m

érté

-ké

nek

csök

kent

ése

Megismerés

Tény

ek, i

n-fo

rmác

iók

meg

jegy

-zé

se.

Elol

vas,

leír,

meg

-ra

jzol

, m

egfig

yel.

Kön

yv-

olva

sás;

je

gyze

t.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

Kul

csfo

galm

ak m

egje

-lö

lése

Azo

nosí

t, m

egfig

yel,

felid

éz,

felis

mer

.

Láto

gass

on e

l egy

kö

nyvt

árba

! – F

igye

lje

meg

a k

önyv

tár f

elép

íté-

sét a

hel

yszí

nen!

Tár

sas k

észs

égek

fejle

sz-

tése

Kom

mun

ikác

ió fe

jlesz

-té

se

Megértés

Info

rmác

i-ók

érte

lme-

zése

.

Ass

zoci

ál,

érte

lmez

.H

ason

lítsa

öss

ze a

z el

mél

eti i

smer

etek

et a

gy

akor

latb

an lá

totta

kkal

! –

Kés

zíts

e el

a k

önyv

tár

vázl

atos

rajz

át, j

elöl

je b

e az

azo

nosí

tott

rész

eket

!

Mag

yará

-za

t, ra

jz.

Kre

ativ

itásf

ejle

szté

s: e

re-

detis

ég: r

ajzo

s for

ma

Viz

ualiz

álás

Alkalmazás

Info

rmác

i-ók

has

zná-

lata

.

Bem

utat

, m

egte

rvez

, m

egal

kot.

Kés

zíts

en is

mer

tető

t a

meg

láto

gato

tt kö

nyv-

tárr

ól, a

z ad

ott k

önyv

tár

köny

vtár

i szo

lgál

tatá

sai-

ról!

Az

ism

erte

tőn

elhe

-ly

ezhe

t pik

togr

amok

at is

.

Szór

ólap

, is

mer

et-

terje

sztő

fü

zet

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: ki-

advá

nysz

erke

sztő

pro

gram

m

egis

mer

ése;

Kre

ativ

itás-

fejle

szté

s: e

rede

tiség

: raj

-zo

s for

ma;

néz

őpon

tvál

tás:

az

ism

erte

tő sz

emél

yébe

n ad

ja á

t az

ism

eret

eket

; al-

tern

atív

ák k

eres

ése:

ana

lóg

vagy

dig

itális

pro

dukt

um?;

sz

öveg

szer

kesz

tő v

agy

kiad

vány

szer

kesz

tő a

lkal

-m

azás

a?

Lény

egki

emel

és; I

sme-

rete

k re

ndsz

erez

ése


37

ElemzésIn

form

áci-

ók m

agya

-rá

zata

.

Kut

at.

Ker

esse

n in

form

áció

kat a

vi

selk

edés

i sza

bály

okka

l ka

pcso

lato

san

(pl.

illem

-ta

n tö

rténe

te)!

– T

alál

jon

ki e

gy k

árty

aját

ékot

a

meg

szer

zett

info

rmác

iók

gyak

orlá

sára

! – A

lkos

sa

meg

a já

téks

zabá

lyok

at,

kész

ítse

el a

játé

k ká

r-ty

áit!

Játé

k (p

apíro

n va

gy

digi

tális

fo

rmá-

ban)

.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: ga

zdag

ítás:

info

rmác

ió k

e-re

sés;

kre

ativ

itásf

ejle

szté

s;

társ

as k

észs

égek

fejle

szté

se.

Cél

orie

ntál

t inf

orm

á-ci

ó ker

esés

Szintézis

Info

rmá-

ciók

fel-

hasz

nálá

sa,

vala

mi ú

j m

egal

kotá

-sá

hoz.

Ada

ptál

, át

dolg

oz,

átal

akít,

al

kot.

Kés

zíts

en fo

galm

azás

t a

köny

vtár

i szo

lgál

tatá

sok-

ról,

a kö

nyvt

ári k

önyv

ek

hasz

nála

táró

l a k

önyv

sz

emsz

ögéb

ől!

Foga

lma-

zás

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: K

reat

ivitá

sfej

lesz

tés:

alte

r-na

tívák

ker

esés

e; fa

ntáz

ia;

ered

etis

ég; n

ézőp

ontv

áltá

s, kí

vül-b

elül

.

Értékelés

Vala

mel

y kr

itériu

mon

al

apul

ó íté

let m

eg-

alko

tása

.

Érté

kel,

teki

ntet

-be

ves

z,

meg

véd,

ig

azol

, bi

zony

ít.

Meg

jegy

zés:

az

érve

lés

sorá

n ha

szná

lja fe

l a c

so-

port

elké

szíte

tt te

mat

ikus

pr

ojek

t-por

tfólió

ját.

Bíró

sági

tá

rgya

lás,

vita

.

Tár

sas k

észs

égek

fejle

szté

-se

: öné

rvén

yesí

tés,

veze

tés;

eg

yüttm

űköd

és; v

ita, é

rve-

lés,

meg

egye

zés;

vél

emén

y és

krit

ika.

Ana

litik

us-s

zekv

en-

ciál

is g

ondo

lkod

ás

erős

ítése

: Ele

mző

-lo-

gika

i-sor

bare

ndez

és:

érve

k és

elle

nérv

ek

fels

orak

ozta

tása

; sze

m-

pont

ok ö

ssze

veté

se;

logi

kai m

űvel

etek

vég

-zé

se; e

gym

ást k

övet

ő in

form

áció

k re

ndez

ése;

el

emzé

s; k

övet

kezt

eté-

sek

levo

nása

.

4. tá

bláz

at (*

Gya

rmat

hy 2

007:

61.

old

al B

loom

-ren

dsze

r 2.1

tábl

ázat

felh

aszn

álás

ával

))


38

Példa könyvtárbemutató ismertetőre:

A termékismertető elkészíthető pl. a Microsoft Publisher programmal. Az alábbi minta belső és külső oldala az említett program egyik sablonja.


39

Példa a „Tudta-e” típusú játék kártyáira:

Példakérdések-válaszok:

Kérdések Válaszok

............................................................... ...............................................................

............................................................... ...............................................................

A játékot tovább fejleszthetjük: „Mit ábrázol az eltakart kép?” játékra.Minden helyesen megválaszolt kérdés után megmutatunk11 egy-egy képrészletet. A képrészlet helyét (pl. A1, D2 stb.) a játékos választhatja meg.

A B C D

1

2

3

11 Digitális megoldás esetén átlátszóvá teszünk egy-egy képrészletet

? 1. kérdés:

........................


40

Hely Kérdések Válaszok

A1 .......................................................... ..........................................................

... .......................................................... ..........................................................

D3 .......................................................... ..........................................................

A játékot tovább nehezíthetjük, ha a helyes válaszért egy-egy puzzle darabot adunk meg a képből. A puzzle darab helye a „nagy képben” itt már nem ismert, a kép da-rabkák tetszőleges sorrendben érkeznek. A puzzle darabkák elkészítése grafikus szerkesztő programok segítségével oldható meg.


41

A játék interaktív táblára is tervezhető. Az alábbi ábra SMART interaktív tábla szoftverével készült. Kulcsszópéldák a könyv szemszögéből írt fogalmazáshoz:

y kikölcsönöznek; y elolvasnak; y vigyáznak rám; y beszkennelik a lapjaimat; y hivatkoznak soraimra; y idézik soraimat.

3.1.6. Harmadik csoport tevékenységének leírása

Könyvtár–informatika (programozás) alkotó blokk

Feladat: Írjon saját könyvtár programot!


42

Kog

-ni

tív

szin

tek

Mit

je-

lent

?*Te

véke

ny-

sége

kC

sopo

rtfe

lada

tok

Alk

otás

/ki

men

etTe

hets

éggo

ndoz

ó pr

ojek

t ki-

hívá

sai

Alu

ltelje

síté

s mér

té-

kéne

k cs

ökke

ntés

eMegismerés

Tény

ek,

info

rmá-

ciók

meg

-je

gyzé

se.

Elol

vas,

leír,

meg

-ra

jzol

, m

egfig

yel.

Tanu

lmán

yozz

a a

szak

iro-

dalm

at! –

Ism

étel

je á

t az

adat

típus

okró

l tan

ulta

kat!

Kön

yv-

olva

sás,

jegy

zet

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: új i

s-m

eret

ek sz

erzé

se (g

azda

gítá

s):

ETO

rend

szer

Kul

csfo

galm

ak m

eg-

jelö

lése

.

Azo

nosí

t, m

egfig

yel,

felid

éz,

felis

mer

Figy

elje

meg

az

isko

lai

köny

vtár

ban

a kö

nyve

k ET

O b

esor

olás

át!

Jegy

zet

Tár

sas k

észs

égek

fejle

szté

se.

Kul

csfo

galm

ak m

eg-

jelö

lése

.

Megértés

Info

rmác

i-ók

érte

lme-

zése

.

Ass

zoci

ál,

érte

lmez

Kés

zíts

en p

ókáb

rát a

z ET

O re

ndsz

er b

emut

atá-

sára

! – K

észí

tsen

ada

ttí-

pus n

evek

et ta

rtalm

azó

kere

sztre

jtvén

yt!

Póká

bra,

ke

resz

t-re

jtvén

y.

Kre

ativ

itásf

ejle

szté

s: e

rede

ti-sé

g: ra

jzos

form

a.V

izua

lizál

ás; T

anul

á-si

stílu

s fej

lesz

tése

: új

tanu

lási

, inf

or-

mác

ió fe

ldol

gozá

si

mód

szer

ek m

egis

me-

résé

vel.

Alkalma-zás

Info

rmác

i-ók

has

zná-

lata

.

Bem

utat

, m

egte

rvez

, m

egal

kot

Terv

ezze

meg

a k

önyv

-tá

rak

doku

men

tum

aina

k fe

ldol

gozá

sáho

z sz

üksé

-ge

s ada

tsze

rkez

etet

!

Terv

el-

kész

ítése

pa

píro

n.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

da-

gítá

s: a

dattí

puso

k, k

apcs

olat

ok

foga

lmán

ak e

lmél

yíté

se.

Lény

egki

emel

és;

Ren

dsze

rezé

s.

Elemzés

Info

rmác

i-ók

mag

ya-

ráza

ta.

Elem

ez,

oszt

ályo

z,

csop

orto

sít

Gon

dolja

át,

hogy

mily

en

csop

orto

sítá

sokr

a, m

ilyen

re

ndez

ések

re le

sz sz

ük-

ség!

Az

el-

kész

ített

terv

ki

egé-

szíté

se,

jegy

zet.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

da-

gítá

s: le

kérd

ezés

ek, ö

ssze

sítő

le

kérd

ezés

ek, k

eres

zttá

blás

le

kérd

ezés

ek fo

galm

ának

meg

-is

mer

ése,

ille

tve

elm

élyí

tése

.

Ren

dsze

rezé

s.


43

SzintézisIn

form

á-ci

ók fe

l-ha

szná

lása

, va

lam

i új

meg

alko

tá-

sáho

z.

Alk

otK

észí

tse

el a

pap

íron

meg

terv

ezet

t ada

tbáz

ist

adat

bázi

skez

elő

prog

ram

(M

S A

cces

s) se

gíts

égé-

vel!;

Pró

bálja

ki,

tesz

telje

pr

ogra

mjá

t!

Prog

ram

fá

jlIn

telle

ktuá

lis k

ihív

ás: g

azda

-gí

tás:

ada

tbáz

iské

szíté

s. K

rea-

tivitá

sfej

lesz

tés:

fant

ázia

, ere

-de

tiség

: a fe

lhas

znál

ói fe

lüle

t te

rvez

éséb

en. T

ársa

s kés

zség

ek

fejle

szté

se: ö

nérv

énye

síté

s, ve

zeté

s; e

gyüt

tműk

ödés

Mun

kam

ódsz

er

fejle

szté

se: s

orre

nd,

egym

ásut

ánis

ág;

Cso

port

mun

ka

Értékelés

Vala

mel

y kr

itériu

-m

on a

la-

puló

ítél

et

meg

alko

-tá

sa.

Érté

kel,

teki

ntet

-be

ves

z,

meg

véd,

ig

azol

, bi

zony

ít

Meg

jegy

zés:

az

érve

lés

sorá

n ha

szná

lja fe

l a c

so-

port

elké

szíte

tt te

mat

ikus

pr

ojek

tpor

tfólió

ját.

Bíró

sági

tá

rgya

-lá

s, vi

ta

Tár

sas k

észs

égek

fejle

szté

se:

önér

vény

esíté

s, ve

zeté

s; e

gyüt

t-m

űköd

és; v

ita, é

rvel

és, m

eg-

egye

zés;

vél

emén

y és

krit

ika

Ana

litik

us-

szek

ven c

iális

gon

-do

lkod

ás e

rősí

tése

: El

em ző

-logi

kai-

sorb

aren

dezé

s: é

rvek

és

elle

nérv

ek fe

lso-

rako

ztat

ása;

Sze

m-

pont

ok ö

ssze

veté

se;

Logi

kai m

űvel

etek

vé

gzés

e; E

gym

ást

köve

tő in

form

áció

k re

ndez

ése;

Ele

mzé

s;

Köv

etke

ztet

ések

le-

voná

sa

5. tá

bláz

at (*

Gya

rmat

hy 2

007:

61.

old

al B

loom

-ren

dsze

r 2.1

tábl

ázat

felh

aszn

álás

ával

)


44


Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994a)Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994b)

Példa egy adattípus neveket (Bodnár–Magyary 2007) tartalmazó kereszt-rejtvényre:

Vízszintes2. Dátum, beállítástól függő formában.5. Kép-, video- és hanganyag.6. Betű, szám, egyéb jel (legfeljebb 255 db).

Függőleges1. Szám (és tizedespont).3. Legfeljebb 64000 karakternyi szöveg.4. Két érték: igen vagy nem.


45

Példa az ETO besorolást szemléltető pókábrára:

3.1.7. Negyedik csoport tevékenységének leírása

Könyvtárak története, híres könyvtárak – történelem, irodalom, infor-matika (alkalmazói) alkotó blokk.

Feladat: Dolgozza fel a könyvtárak történetét!


46

Kog

nitív

sz

inte

kM

it je

lent

?*Te

véke

nysé

-ge

kC

sopo

rtfe

lada

tok

Alk

otás

/ki

men

etTe

hets

éggo

ndoz

ó pr

ojek

t kih

ívás

aiA

lulte

ljesí

tés m

érté

ké-

nek

csök

kent

ése

Megisme-rés

Tény

ek,

info

rmác

iók

meg

jegy

-zé

se.

Elol

vas,

leír,

m

egra

jzol

, m

egfig

yel.

Tanu

lmán

yozz

a a

szak

iroda

l-m

at!

Kön

yv-

olva

sás;

je

gyze

t.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

dagí

tás:

is

mer

etek

elm

élyí

tése

; új i

smer

etek

sz

erez

ése.

Kul

csfo

galm

ak m

egje

-lö

lése

.

Megértés

Info

rmác

iók

érte

lmez

ése.

Ass

zoci

ál,

érte

lmez

.K

észí

tsen

egy

viz

uális

időr

e-nd

i átte

kint

ést a

kön

yvtá

rak

törté

neté

ről!

– H

elye

zze

el

benn

e a

mag

yar k

önyv

tára

k tö

rténe

téne

k fő

bb á

llom

ásai

t!

Ábr

aK

reat

ivitá

sfej

lesz

tés:

ere

detis

ég:

rajz

os fo

rma.

Viz

ualiz

álás

; Tan

ulás

i st

ílus f

ejle

szté

se: ú

j ta

nulá

si, i

nfor

mác

ió

feld

olgo

zási

mód

szer

ek

meg

ism

erés

ével

.

Alkalmazás

Info

rmác

iók

hasz

nála

ta.

Gyű

jt, b

emu-

tat,

meg

ter-

vez,

alk

ot.

A c

sopo

rt gy

űjts

ön a

tém

ával

ka

pcso

lato

san

tová

bbi i

nfor

-m

áció

kat –

Állí

tsa

össz

e eg

y,

a kö

nyvt

árak

törté

neté

t bem

u-ta

tó p

reze

ntác

ió m

enür

ends

ze-

rét (

tarta

lom

jegy

zéké

t)! –

Ké-

szíts

e el

a p

reze

ntác

iót!

Bem

utat

ó fá

jl (m

e-nü

rend

-sz

er, d

ia-

kock

ák)

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

dagí

tás:

to

vább

i inf

orm

áció

k ke

resé

se, g

yűj-

tése

ana

lóg

és d

igitá

lis fo

rrás

okbó

l; K

reat

ivitá

sfej

lesz

tés:

ere

detis

ég;

több

dim

enzi

ós é

lmén

y: k

ép, h

ang,

ra

jz, a

nim

áció

; Tár

sas k

észs

égek

fe

jlesz

tése

: öné

rvén

yesí

tés,

veze

tés.

Ren

dsze

rezé

s; S

orre

nd;

Ana

lógi

ás é

s ass

zoci

á-ci

ós g

ondo

lkod

ás fe

j-le

szté

se.

Gyű

jt, m

eg-

terv

ez, m

eg-

foga

lmaz

, al

kot.

Kés

zíts

en k

reat

ív fe

lada

toka

t!K

reat

ív

fela

dato

k (p

l. re

jtvé-

nyek

).A

sszo

ciál

, gy

űjt,

meg

-te

rvez

, alk

ot.

Kés

zíts

en a

sszo

ciác

iós c

so-

porto

s ját

ékot

!A

sszo

ciá-

ciós

játé

k.

Elemzés

Info

rmác

iók

mag

yará

zata

.K

utat

, fel

fe-

dez.

Láto

gass

on e

l a c

sopo

rt eg

y hí

res m

agya

r kön

yvtá

rba!

–

Gaz

dagí

tsák

kön

yvtá

rtörté

neti

tudá

suka

t új i

nfor

mác

iók

ke-

resé

séve

l! –

Szám

olja

nak

be

krea

tív fo

rmáb

an a

láto

ttakr

ól,

a ta

pasz

talta

król

!

Bes

zám

o-ló

(han

g-fe

lvét

el).

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

dagí

tás:

új

info

rmác

iók

szer

zése

; Kre

ativ

i-tá

sfej

lesz

tés:

fant

ázia

, ere

detis

ég: a

be

szám

oló

form

áján

ak (h

ang,

kép

, írá

s stb

.) m

egvá

lasz

tásá

ban;

Tár

sas

kész

sége

k fe

jlesz

tése

: Kom

mun

iká-

ció,

öné

rvén

yesí

tés.

Kom

mun

ikác

ió fe

jlesz

-té

se; S

iker

élm

ényh

ez

jutta

tás.


47

SzintézisIn

form

áció

k fe

lhas

znál

á-sa

, val

ami ú

j m

egal

kotá

sá-

hoz.

Elké

pzel

, fe

ltéte

lez.

Kép

zelje

el a

jövő

kön

yvtá

rát!

Ker

esse

n m

egol

dáso

kat!

Meg

besz

é-lé

s.In

telle

ktuá

lis k

ihív

ás: l

ogik

a, k

ö-ve

tkez

teté

s; K

reat

ivitá

sfej

lesz

tés:

fa

ntáz

ia, e

rede

tiség

, néz

őpon

tvál

tás;

T

ársa

s kés

zség

ek fe

jlesz

tése

: vita

, ér

velé

s, m

egeg

yezé

s; v

élem

ény

és

kriti

ka.

Prob

lém

ameg

oldó

gon

-do

lkod

ás fe

jlesz

tése

„n

em a

vég

cél,

a m

eg-

oldá

s a fo

ntos

, han

em

az ú

t, a

mód

, aho

gyan

a

meg

oldá

shoz

juth

atun

k”

(Gya

rmat

hy 2

007:

118

.);

kérd

ezés

; pro

blém

ata-

lálá

s; tá

gító

és s

zűkí

tő

gond

olko

dás.

Értékelés

Vala

mel

y kr

itériu

mon

al

apul

ó íté

let

meg

alko

tása

.

Érté

kel,

teki

ntet

be

vesz

, meg

-vé

d, ig

azol

, bi

zony

ít

Meg

jegy

zés:

az

érve

lés s

orán

ha

szná

lja fe

l a c

sopo

rt el

ké-

szíte

tt te

mat

ikus

pro

jekt

port-

fólió

ját.

Bíró

sági

tá

rgya

lás,

Vita

Tár

sas k

észs

égek

fejle

szté

se: ö

nér-

vény

esíté

s, ve

zeté

s; e

gyüt

tműk

ödés

; vi

ta, é

rvel

és, m

egeg

yezé

s; v

élem

ény

és k

ritik

a.

Ana

litik

us- s

zekv

en-

ciál

is g

ondo

lkod

ás

erős

ítése

: Ele

mző

-lo-

gika

i-sor

bare

ndez

és:

Érve

k és

elle

nérv

ek

fels

orak

ozta

tása

; Sze

m-

pont

ok ö

ssze

veté

se;

Logi

kai m

űvel

etek

vég

-zé

se; E

gym

ást k

övet

ő in

form

áció

k re

ndez

ése;

El

emzé

s; K

övet

kezt

eté-

sek

levo

nása

6. tá

bláz

at (*

Gya

rmat

hy 2

007:

61.

old

al B

loom

-ren

dsze

r 2.1

tábl

ázat

felh

aszn

álás

ával

)


48


Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994a)Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994b)A még érdeklődőbbeknek (Homor–Mészáros 1994a: 91)Csapodi–Tóth–Vértesy (1987)Illés György (1984)Keresztury Dezső (1982)Tevan Andor (1973)

Példa a könyvtártörténet bemutató ábrára:Az alábbi ábra Promethean interaktív tábla szoftverével az ACTIVstudió program-mal készült. A felhasznált információk forrása (Homor–Mészáros 1994a: 123)

Példa a könyvtár történetét bemutató fájl menürendszerére:

Példa egy asszociációs játékraA feladattípus leírása és a játékszabály (Gyarmathy 2001: 65): “Csoportos játék. Minden csoportnak van 100 pontja. Az üres ábrát látják a gyerekek, az A, B, C so-rokban és számozott oszlopokban levő szavakat meg lehet kérdezni. (Pl. B3, C1 stb.) A válaszért 5 pontot kell fizetni. A három információ rávezet a következő, kitalálás


49

esetén 10 pontot érő fogalomra. Két 10 pontosból kitalálható a 20 pontos, és végül a 30 pontot érő fogalom. A játéknak akkor van vége, amikor az összes pontot érő fogalmat kitalálták. A számozott információk nem feltétlenül kerülnek mind beírás-ra, ha esetleg már két elemből kitalálták a 10 pontos fogalmat. Célszerű ’szószólót’ választani a csoportoknak, akire a játékvezető hallgat, különben mindenfélét bekia-bálnak a gyerekek.”Megjegyzés: a bemutatott példajátékban 4 sor: A, B, C, D sorok szerepelnek, így a pontszámokat, a szabályokat 4 soros táblázatnak megfelelően kell alkalmazni.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

A

agyagtábla, papírusz,

pergamente-kercs

nagyhírű tudós

kolostor, székesegy-

ház, káptala-ni iskola

uralkodói és magán-könyvtárak

nyomda-technika

forradalma

audio-vizuális

információ hordozók

Bláda, agyag-pad, nádko-

sár

almárium, cserépe-dény, tok

pergamen, papírkódex

Párizs, Ox-ford, Bolog-

na, Prága

nemzeti, tudományos

és szak-könyvtárak

számító-gépes in-formációs rendszerek

CHattusa,

Ugarit, As-sur

megkü-lönböztető

címke

könyvmáso-ló szerzetes

nagyhírű gyűjtemé-

nyek

ugrásszerű-en megnő a dokumentu-mok száma

dokumen-tációs köz-

pontok

D írnok nyilvános könyvtár

1000-2000 kötetes kis gyűjtemé-

nyek

városi és iskolai

könyvtárak

nyilvános közkönyv-

tárak

elektronikus könyvtárak

10 pont

Ókori Kelet könyvtárai

Görög-ró-mai könyv-

tárak

korai közép-kor

(5-10. szá-zad)

13-14. szá-zad

18-19. szá-zad

20-21. szá-zad

20 pont Ókori könyvtárak Nyugat-Európa könyvtárai

30 pont Egyetemes könyvtártörténet


50

Példák kreativitást fejlesztő feladatokraAnalóg feladatok (a feladattípus forrása: Gyarmathy 2007: 104).Az Ókori Kelet könyvtáraiban a könyveknek olyan a láda, az agyagpad és a nádko-sár, mint a Görög-római könyvtárakban a dokumentumoknak a(z) ...................... .(megoldás: az almáriumok, cserépedények, tokok).„Képzeld el a jövő könyvtárát!” – a könyvtári projekt könyvtártörténet, híres könyvtárak blokkját záró feladat célja a projektben résztvevő tanulók problémameg-oldó készségének fejlesztése. Az említett feladat elvégzése során a tanulók végigha-ladnak a problémamegoldás folyamatának (Gyarmathy 2007: 123) 5 lépésén:

– tények megtalálása – problémák megtalálása – ötletek megtalálása – megoldások megtalálása – elfogadtatás megtalálása

A folyamat különböző lépéseiben a tanulói csoport más és más gondolkodásmódot, módszereket kell alkalmazzon.

1. A tények megtalálása lépésben: például a csoport a Mit-miért-mikor-hogyan-hol-ki kérdések segítségével készítsen egy interjút, amelyben feltérképezi a könyvtár-látogatási szokásokat.2. A problémák megtalálása lépésben: a csoport az összegyűjtött információk alapján határolja be a területet, majd döntse el, hogy a probléma túlmutat-e a terü-leten. Végül brain-storming módszer segítségével vegye számba a problémákat.

Például: Milyen nehézségek adódnak napjainkban egy hagyományos könyvtárból történő kölcsönzés esetén?

3. Az ötletek megtalálása lépésben a lehetőségek elemzése és megkérdőjelezése történik. A csoport sorra veszi a felvetett problémákat és azt vizsgálja, hogy az adott felvetés releváns-e. Így ismét, most már pontosabban behatárolja a területet.

KölcsönzésNyitvatartás

Könyvek állaga

Idő hiánya

........................

Hagyományos könyvtár


51

Például: Milyen intézkedések meghozatala szükséges ahhoz, hogy az említett prob-lémák megoldódjanak?

4. Megoldások megtalálása lépésben a lehetséges megoldások értékelése törté-nik. A csoport sorra veszi a megoldásokat és elveti a hibás elgondolásokat. Ez a folyamat lemondással is jár.5. A problémamegoldó folyamat utolsó lépése az elfogadtatás megtalálásáról szól. A csoportnak különböző nézőpontokat kell megismernie és a megoldásokat egyeztetnie kell a megismert nézőpontokkal.

Például: Nem szereti az elektronikus könyvtárat, szívesebben keresgél a szabadpol-cokon. Szereti kézbe venni a könyvet stb.

3.1.8. Ötödik csoport tevékenységének leírása

Képjelektől a nyomtatott könyvig – történelem, technika, (alkalmazói) informatika blokk.

Feladat: Dolgozza fel a betűírás, a könyv, a nyomdászat kialakulását!

Legyen elektroniku-san elérhető24 órássá tétele

Folyamatos állagmegőrzés

Dokumentumok szkennelése

KÖLCSÖNZÉSNYITVATARTÁS

KÖNYVEK ÁLLAGA

IDŐ HIÁNYA

........................

Hagyományos könyvtár

........................


52

Kog

ni-

tív

szin

tek

Mit

je-

lent

?*Te

véke

ny-

sége

kC

sopo

rtfe

lada

tok

Alk

otás

/ki

men

etTe

hets

éggo

ndoz

ó pr

ojek

t ki

hívá

sai

Alu

ltelje

síté

s mér

téké

-ne

k cs

ökke

ntés

e

Megismerés

Tény

ek,

info

rmá-

ciók

meg

-je

gyzé

se.

Elol

vas,

leír,

meg

-zo

l, m

egfi-

gyel

.

Tanu

lmán

yozz

a a

szak

-iro

dalm

at!

Kön

yv-

olva

sás;

El

kész

í-te

tt je

gy-

zet.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

da-

gítá

s: is

mer

etek

elm

élyí

tése

; új

ism

eret

ek sz

erzé

se.

Kul

csfo

galm

ak m

egje

-lö

lése

.

Megértés

Info

rmác

i-ók

érte

lme-

zése

.

Érte

lmez

, as

szoc

iál.

Kés

zíts

en a

z új

ism

ere-

tek

elsa

játít

ását

segí

tő

ábrá

t (go

ndol

ati t

érké

p,

póká

bra,

foly

amat

ábra

st

b.)!

Ábr

aIn

telle

ktuá

lis k

ihív

ás: g

az-

dagí

tás:

új,

inte

rdis

zcip

linár

is

ism

eret

ek sz

erzé

se; K

reat

i-vi

tásf

ejle

szté

s: e

rede

tiség

: ra

jzos

form

a.

Viz

ualiz

álás

; Tan

ulá-

si st

ílus f

ejle

szté

se ú

j ta

nulá

si, i

nfor

mác

ió

feld

olgo

zási

mód

szer

ek

meg

ism

erés

ével

.

Alkalmazás

Info

rmác

i-ók

has

zná-

lata

.

Gyű

jt, te

r-ve

z, m

eg-

foga

lmaz

, m

egal

kot.

Kés

zíts

en a

tém

ához

ka

pcso

lódó

fela

dats

ort!

(Pl.

szöv

egsz

erke

sz-

tőve

l vag

y in

tera

ktív

tá

bla

szof

tver

ével

.)

Fájl

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

da-

gítá

s: in

tera

ktív

tábl

a sz

oftv

e-ré

nek

meg

ism

erés

e. K

reat

ivi-

tásf

ejle

szté

s: e

rede

tiség

.

Sike

rélm

ényh

ez ju

ttatá

s

Elemzés

Info

rmác

i-ók

mag

ya-

ráza

ta.

Elem

ez,

csop

orto

-sí

t, fe

lfe-

dez.

Kés

zíts

en a

tém

ához

ka

pcso

lódó

ism

eret

bő-

vítő

kre

atív

fela

dato

-ka

t, já

téko

t!

Fela

da-

tok,

rejt-

vény

ek

stb.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: gaz

da-

gítá

s: ú

j inf

orm

áció

k sz

erzé

se.

Kre

ativ

itásf

ejle

szté

s: fa

ntá-

zia,

ere

detis

ég; T

ársa

s kés

z-sé

gek

fejle

szté

se.

Szöv

egér

tés;

Egy

más

u-tá

nisá

g; S

orba

rend

ezés


53

SzintézisIn

form

á-ci

ók fe

l-ha

szná

lása

, va

lam

i új

meg

alko

tá-

sáho

z.

Elké

pzel

, m

egte

rvez

, át

alak

ít,

alko

t.

A c

sopo

rt ké

szíts

en

egy

„Kéz

irattó

l a

köny

vig”

cím

ű já

téko

t, am

ely

végi

gkís

ér e

gy

köny

v el

kész

ítésé

nek

foly

amat

án!

Szám

í-tó

gépe

s va

gy p

a-pí

rala

pú

játé

k.

Inte

llekt

uális

kih

ívás

: log

ika,

kö

vetk

ezte

tés.

Kre

ativ

itásf

ej-

lesz

tés:

fant

ázia

, ere

detis

ég;

néző

pont

váltá

s: a

fela

dat

meg

terv

ezés

e a

játé

kos s

zem

-sz

ögéb

ől. T

ársa

s kés

zség

ek

fejle

szté

se: v

ita, é

rvel

és, m

eg-

egye

zés;

vél

emén

y és

kri

tika.

Ana

litik

us- s

zekv

en-

ciál

is g

ondo

lkod

ás

erős

ítése

: Ele

mző

-logi

-ka

i-sor

bare

ndez

és: é

rvek

és

elle

nérv

ek fe

lsor

akoz

-ta

tása

; Sze

mpo

ntok

ösz

-sz

evet

ése;

Meg

besz

élés

ös

szeg

zése

; Kul

csel

e-m

ek v

izua

lizál

ása;

Értékelés

Vala

mel

y kr

itériu

-m

on a

la-

puló

ítél

et

meg

alko

-tá

sa.

Érté

kel,

teki

ntet

-be

ves

z,

meg

véd,

ig

azol

, bi

zony

ít.

Meg

jegy

zés:

az

érve

-lé

s sor

án h

aszn

álja

fel

a cs

opor

t elk

észí

tett

tem

atik

us p

roje

ktpo

rt-fó

liójá

t.

Bíró

sági

tá

rgya

-lá

s, V

ita

Tár

sas k

észs

égek

fejle

szté

-se

: öné

rvén

yesí

tés,

veze

tés;

eg

yüttm

űköd

és; v

ita, é

rvel

és,

meg

egye

zés;

vél

emén

y és

kri

-tik

a;

Ana

litik

us- s

zekv

en-

ciál

is g

ondo

lkod

ás

erős

ítése

: Ele

mző

-lo-

gika

i-sor

bare

ndez

és:

érve

k és

elle

nérv

ek

fels

orak

ozta

tása

; Sze

m-

pont

ok ö

ssze

veté

se;

Logi

kai m

űvel

etek

vég

-zé

se; E

gym

ást k

övet

ő in

form

áció

k re

ndez

ése;

El

emzé

s; K

övet

kezt

eté-

sek

levo

nása

7. tá

bláz

at (*

Gya

rmat

hy 2

007:

61.

old

al B

loom

-ren

dsze

r 2.1

tábl

ázat

felh

aszn

álás

ával

)


54

Tanulóknak ajánlott és az alábbi példákban felhasznált szakirodalom:Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994a)Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994b)A még érdeklődőbbeknek (Homor–Mészáros 1994a: 50)Drescher Pál (1938); Erdődy János (1972)Fitz József (1967); Haiman Kner György (1942)Tevan Andor (1973)

Néhány példa kreativitást fejlesztő feladatok szerkesztésére (Homor–Mészáros 1994b: 9–10)1. Helyezd el az alábbiakban felsorolt, az írás anyagait és eszközeit jelentő szavakat egy 15x 15-ös rácsba!Szavak: papiros; selyem; bambuszlapok; kő; fém; pergamen; palatábla; viasztábla; csont; papirusz; ecset; agyagtábla; stílus; kalamus; lúdtoll; tóra.

Megjegyzés: A fenti táblázat üres mezőit kiegészíthetjük véletlenszerűen elhelyezett betűkkel, így a feladat átalakítható egy fogalomkeresési feladattá is.

2. Készíts rejtvényt a tárgyírásfajtákból! A rejtvény megfejtése az egyik tárgyírás-fajta legyen! Mit jelent a megfejtésként kapott szó?

1

2

3

4


55

1. Hírközlésre használt kagylófüzérek.2. Botra vésett jelek, a hírvivőt a megbízás részleteire emlékeztették.3. Adósságok számontartására szolgált.4. Az állatok megjelölésére használták.

Megoldás:

1 A R O K K Ó

2 H Í R N Ö K B O T

3 R O V Á S P Á L C A

4 T U L A J D O N J E G Y

Kipu – Számadatok rögzítésére használt zsinórok és csomók.

Megjegyzés: A megfejtésben van egy ékezethiba, a Kipu szót „i”-vel írjuk.

3. Készíts keresztrejtvényt! A keresett szavak legyenek az előző rejtvényben meg-nevezett tárgyírásfajták!

Vízszintes

1. Botra vésett jelek, a hírvivőt a megbízás részleteire emlékeztet-ték.

3. Számadatok rögzíté-sére használt zsinórok és csomók.

5. Az állatok megjelö-lésére használták.

Függőleges

2. Adósságok számon-tartására szolgált.

4. Hírközlésre használt kagylófüzérek.


56

4. Játékpélda az egymásutániság fejlesztéséreHatározza meg a kép és a szöveg alapján a lépések sorrendjét! A lépések sorszámát írja a táblázat üres oszlopába és az ábra fehér mezőibe! Nevezze meg az egyes lé-pések szereplőit pl. olvasó, tördelő, szerkesztő stb.! Segítségképpen az utolsó, a 19. lépést megjelöltem. (Homor–Mészáros 1994a: 68–69)Megjegyzés: Az eredeti képen fehér téglalapokkal eltakartam az egyes lépésekhez tartozó szöveget. Az eltakart szövegek, véletlenszerű elrendezésben alkotják a meg-adott táblázat szövegét.Lépés-szám Lépés

A számítógép nyomtatója kiadja – immár nyomdai betűkkel – az első levonatot.A szerkesztő előkészíti a kéziratot, azaz kijavítja a hiányosságait (helyesírás, mon-datszerkesztés, írásjelek stb.)A szedőteremben a szedő – mintha csak írógépen írna – „beviszi” a szöveget a számítógépbe.A kiadó, miután eltervezte, milyen könyvet kíván megjelentetni, felkéri az adott témakörben jártas szakembert a szöveg megírására.Ezt a levonatot elolvassa a szerző és a kiadói korrektor.A művészeti szerkesztő kiválasztja az illusztrációkat; fotókat, rajzokat, térképeket készíttet.A kiadó vagy annak egy munkatársa, a szerkesztő vagy a lektor elolvassa és elbí-rálja (lektorálja) a szöveget. Ha megfelelőnek találja elfogadja.A tördelés, vagyis a „forgatókönyv” elkészítése hosszadalmas és aprólékos munka.A kinyomtatott íveket hajtogatják, füzetszerűen összeillesztik, és a lapokat varrás-sal vagy ragasztással összefogják.A tervező egy oldalpáron bemutatja a képek és a szöveg elhelyezését. Több meg-oldást is ajánl.Elektronikus készülék segítségével pontokra bontják a képet, hogy a legapróbb színkülönbségeket is érzékeltetni lehessen.A műszaki szerkesztő végleges méretű és elhelyezésű oldalpárokat készít a szö-vegből a képekkel. Az „imprimatúrát” a szerző és a szerkesztő ellenőrzi, majd aláírja, hogy a könyv nyomtatható.Kezdődhet a nyomtatás! Egy nyomdagépen óránként 7000 színes ív készül el, amelyek mindegyikén 64 oldal fér el.A kiadó megszervezi, hogy a szerző valamelyik könyvesboltban dedikálja művét. így az író személyesen találkozhat olvasóival.A forgatókönyv alapján minden képen bejelölik a szükséges nagyítás vagy kicsi-nyítés mértékét.A fűzött vagy kötött könyveket a kiadó raktárába szállítják.Néhány nappal később a könyvesboltok megkapják az újdonságot.

19 A könyvet most már ki-ki saját ritmusa szerint, ott és akkor olvashatja, ahol és amikor kedve tartja.Az íróval kötött szerződés és a könyv megjelenése között kb. 1-2 év telik el, néha még több is!


57

5. á

bra

19


58

5. Alkoss a tananyaggal kapcsolatosan asszociációs láncot és hálóasszociációt!

Példa láncasszociációra:

Példa hálóasszociációra:

Könyv ETO felépítés stb.Könyvtár rendszer alkat

KépDíj

Szerző Kölcsönzés

Szerzői jogvédelem

KÖNYV

Szöveg

Törvény

Levél

Papír

KÖNYVTÁR

Internet

E-könyvtárLetöltés

Adathordozó

E-KÖNYV


59

Mellékletek

1. sz. melléklet: (Falus–Kimmel 2003)

A tanuló önreflexióját elősegítő kérdéssor

Kutatási feladat: ____________________________________________________

A kutatási feladat egy általad választott kérdésre épül. Be kell mutatnod, milyen

mélységben folytattál kutatásokat az iskolai könyvtár anyagának és más forrásoknak

felhasználásával. Lábjegyzetek és referenciák szükségesek. Tekintsd át a feladathoz

kapcsolódó teljes szempontrendszert.

– Mi az általad kutatott kérdés?

– Magyarázd el röviden, melyik tudományos fogalomhoz kapcsolódik a kérdés!

– Milyen forrásokat használtál a kutatáshoz? (Az internetes forrásokat is tüntesd

fel!) Együtt dolgoztál valakivel? Részletezd!

Hogyan változtatta meg a kutatás a kérdésről vallott eredeti felfogásodat?

__________________________________________________________________

Ezt a lapot a portfólióban szereplő kutatási beszámolódhoz csatold!


60

2. sz. melléklet (MAGTÁR 2006: 26)

Hogyan tanultam meg?

– Jegyzeteket készítettem. – Megnéztem a könyvemben. – Elmentem könyvtárba olvasni. – Eszközt használtam a megértéshez. – Megbeszéltem másokkal. – Követtem a leírt utasítást. – Megfigyeltem a tanáromat vagy mást, hogyan csinálja. – Meghallgattam a tanáromat vagy valaki mást erről. – Kipróbáltam, mire megyek magam. – Megbeszéltem társaimmal csoportmunka során. – Magnóról hallgattam meg. – A tévében vagy videón láttam. – Számítógépet és internetet használtam hozzá. – .......................................... – ..........................................


Feladatterv

FeladataimMikorra

kell elkészülni?

Mikor készült el? Programjaim:

Hétfő Korábbi céljaimból ezt értem el:

Kedd Figyelnem kell erre:

Szerda Amit el szeretnék érni:

Csütörtök A szülő megjegyzései:

Péntek A tanár észrevételei:


61


Ötletek – diák saját magáról, tanulási stílusáról, erősségeiről szóló reflexióra

KULCS-kártya

Ez egy:................................................................

A tárgy megnevezése (a látható ered-mény).

A következő helyzethez kötődik:................................................................

Annak a helyzetnek a leírása, amelyben a produktum készül (a tanulási kontex-tus).

Ez azt mutatja rólam, hogy:................................................................

A tárgyban megjelenő kompetenciák és személyes tulajdonságok (tükörrefle-xió).

További mondatötletek a KULCS-kártyára: – Ez egy kedvenc munkám, mert ... – Erre a munkámra 20 év múlva is emlékezni fogok, mert ... – Ha újra kellene csinálnom, akkor ... – Sokak számára meglepetést okozna ez a munkám, mert ... – A szüleimnek is nagyon tetszett, mert ... – Ez a munka jelentette számomra a legnagyobb kihívást, mert ... – Ez még nem az igazi, mert ...


Ötletek KULCS-kártya készítésére


62

6. á

bra

Kön

yvtá

ri sz

olgá

ltatá

sok

proj

ektá

g

a ko

gnití

v is

mer

etsz

erzé

s Blo

om ta

xonó

miá

ja sz

erin

ti te

rve

(Fül

öp 2

011:

111

)


63

A kognitív isme-retszerzés Bloom taxonómiája sze-

rinti szintek

Gardneri képességterületek

Produktumok/tevékenységek Nye

lvi

Logi

kai-m

atem

.

Téri-

vizu

ális

Test

i-moz

gáso

s

Zene

i

Társ

as

Önr

eflex

ív

MEGISMERÉS

Jegyzetkészítésleír X Xelolvas Xrajzol (vázlat)megfigyel XKönyvtárlátogatásfelidéz Xazonosít a könyvtárban X X Xmegfigyel X Xfelismer X

MEGÉRTÉS

Összehasonlításasszociál X Xértelmez X Xrajzol (látottakat) X X

ELEMZÉS

Ismertetőkészítésbemutat (szemléltet, IKT) X X X X X XPiktogram-tervezéstervez X X Xmegalkot X X X X

ALKALMAZÁS

Játéktervezésszabályok tervezése X Xszabályok leírása X Xszervezés X X X Xegyüttműködés XJátékkészítésszínek, formák X Xrajzol X X XIKT-s tervező munka X Xtesztelés X X Xjavítás X X XKutatásproblémafelvetés X Xhipotézis Xadatgyűjtés X X Xfeldolgozás X Xleírás X X X


64

SZINTÉZIS

Fogalmazás – Szempontváltásátdolgoz, átalakít X X X Xadaptál X X Xalkot X X

ÉRTÉKELÉS

Tárgyalásmegvéd X X Xértékel X X X X Xigazol X XVitatekintetbe vesz X X X X Xbizonyít X X

8. táblázat Könyvtári szolgáltatások projektág megismerési szintek szerint csoportosított pro-

duktumaihoz kapcsolódó tevékenységek a Gardneri képességterületek tükrében.

A kognitív isme-retszerzés Bloom taxonómája sze-rinti szintek


Produktumok Nye

lvi

Logi

kai-m

atem

.

Téri-

vizu

ális

Test

i-moz

gáso

s

Zene

i

Társ

as

Önr

eflex

ívMEGISMERÉS Jegyzetkészítés X X X

Könyvtárlátogatás X X XMEGÉRTÉS Összehasonlítás X X X X

ALKALMAZÁS Ismertetőkészítés X X X X X XPiktogram-tervezés X X X X

ELEMZÉSJátéktervezés X X X X XJátékkészítés X X X X XKutatás X X X X X X

SZINTÉZIS Fogalmazás – Szempontváltás X X X X

ÉRTÉKELÉS Tárgyalás X X XVita X X X X X

9. táblázat Könyvtári szolgáltatások projektág megismerési szintek szerint csoportosított pro-

duktumai a Gardneri képességterületek tükrében.


65

A kognitív ismeretszerzés Bloom taxo-nómiája sze-rinti szintek cs

opor

t szá

ma


Produktumok Nye

lvi

Logi

kai-m

atem

.

Téri-

vizu

ális

Test

i-moz

gáso

s

Zene

i

Társ

as

Önr

eflex

ív

MEG

ISM

ERÉS

1. Könyvolvasás, jegyzetkészítés X X2. Könyvolvasás, jegyzetkészítés X X X2. Könyvtárlátogatás X X3. Könyvolvasás, jegyzetkészítés X X4. Jegyzet: azonosít, felismer X X4. Könyvolvasás, jegyzetkészítés X X5. Könyvolvasás, jegyzetkészítés X X

MEG

ÉRTÉ

S 1. Gondolattérkép X X X2. Összehasonlítás, magyarázat, rajz X X X X3. Pókábra, keresztrejtvény X X4 Ábra (időrendi áttekintés) X X5. Ábra (pókábra, folyamatábra) X X

ALK

ALM

AZÁ

S

1. Képregény X X X X X1. Rejtvények X X2. Ismertetőkészítés X X X X X X2. Piktogram-tervezés X X X X3. Adatszerkezet tervezése X X4. Menürendszer tervezése X X

4. Asszociációs játékok, rejtvények terve-zése X X X

5. Feladatsor tervezése X X X

ELEM

ZÉS

1. Kérdőív X X X2. Játéktervezés, játékkészítés X X X X X2. Kutatás X X X X X X3. Szűrések és rendezések, adat elemzés X X

4. Könyvtárlátogatás híres könyvtárba, hangfelvétel készítése X X X X X

5. Ismeretbővítő feladatok tervezése X X X X

SZIN

TÉZI

S

1. Diagramok, újságcikk a kérdő íves felmé-rés eredményeiből X X X

2. Fogalmazás – Szempontváltás X X X X3. Programírás X X X4. A jövő könyvtára X X X X

5. „Kézirattól a könyvig” papír alapú vagy digitális játék tervezése. X X X X X X

ÉRTÉKELÉS 1-5. Tárgyalás, vita X X X X X X X

10. táblázat A teljes Könyvtár-Könyv projekt megismerési szintek szerint csoportosított vala-

mennyi produktuma a Gardneri képességterületek tükrében.


66

3.2. Közlekedés projektA projekt középiskolásoknak és fiatal felnőtteknek készült, de minden olyan csoport esetében hatékony fejlesztést nyújt, ahol sok képességet szeretnénk megmozgatni. A projekt a központi „Közlekedés” témát 4 projektág keretében más-más szempont-ból közelíti meg: (1) Közlekedési típusok; (2) A jövő közlekedése – Közlekedés 2050-ben; (3) Közlekedési útvonalak; (4) Közlekedési szabályok és ismeretek elsa-játításának segítése (8. ábra).A projektleírásban mindegyik projektág a Gardneri képességterületek [nyelvi (N), matematikai-logikai (L), téri-vizuális (T), testi-mozgásos (K), zenei (Z), társas (J), önreflexív (A)] szerint kiegyensúlyozott arányban, feladatötletek sorát vonultatja fel. A tervezett feladatok lehetővé teszik, hogy a diákok előzetes tudásuk, érdeklődésük és motivációjuk alapján a Bloom féle megismerési modell (Bloom, 1956) a Megis-merés, a Megértés, az Alkalmazás, az Elemzés, a Szintézis és az Értékelés szintjén válasszanak tevékenységeket, illetve a Tapasztalatszerzés, a Tudás tudatosodása vagy az Alkotó gondolkodás szintjén (Gyarmathy 2013) tevékenykedjenek.

7. ábra A tanulás egymásra épülő aspektusai

A projekt kipróbálása: a feladatválasztás, a tevékenységek során megmutatkozó motiváció, a feladatvégzést kísérő attitűdök, az elkészült munkák színvonala mind-mind rálátást adnak arra, hogy a tanulók a különböző képességterületek tekintetében éppen hol, milyen szinten tartanak. Tehetséggondozó tanárként megtapasztalhatjuk, hogy milyen gyakori a kiegyenlítetlen képességstruktúra. Megfigyeléseink az előze-tesen felvett érdeklődéstérképpel együtt sok információt nyújtanak a tanulók erős-ségeiről és fejlesztendő területeiről, jó kiinduló pontjai az egyéni fejlesztési tervek összeállításának. A projekt ilyen módon, a tehetség megmutatkozására ad lehetősé-get és a tehetségazonosítást szolgálja. Jelen projekt egy konkrét célcsoportra készült, akiknek érdeklődési mintázatát (N, L, T, K, Z, J, A), erősségeiket és fejlesztendő területeiket az alábbi táblázat tartalmazza.


67

N L T K Z J A

1.

Erősségek: zenei (Z), társas (J), téri-vizuális (T)Fejlesztendő: matematikai-logikai (L), önreflexív (A)

2.

Erősségek: önreflexív (A), társas (J), téri-vizuális (T), testi-mozgásos (K)Fejlesztendő: nyelvi (N), matema-tikai-logikai (L)

3.Erősségek: önreflexív (A), mate-matikai-logikai (L)Fejlesztendő: társas (J), nyelvi (N)

4.

Erősségek: téri-vizuális (T), tes-ti-mozgásos (K), társas (J), önre-flexív (A)Fejlesztendő: nyelvi (N), matema-tikai-logikai (L)

5.

Erősségek: nyelvi (N), önreflexív (A), téri-vizuális (T)Fejlesztendő: testi-mozgásos (K), társas (J)

6.Erősségek: önreflexív (A)Fejlesztendő: nyelvi (N), társas (J), matematikai-logikai (L)


68

N L T K Z J A

7.

Erősségek: önreflexív (A), társas (J), testi-mozgásos (K)Fejlesztendő: matemati-kai-logikai (L), nyelvi (N)

8.

Erősségek: testi-mozgásos (K) önreflexív (A), téri-vizu-ális (T)Fejlesztendő: nyelvi (N), matematikai-logikai (L), ze-nei (Z)

9.

Erősségek: testi-mozgásos (K), önreflexív (A)Fejlesztendő: nyelvi (N), matematikai-logikai (L), téri-vizuális (T), társas (J), zenei (Z)

10.

Erősségek: önreflexív (A), téri-vizuális (T)Fejlesztendő: nyelvi (N), matematikai-logikai (L), tes-ti-mozgásos (K)

11.

Erősségek: önreflexív (A)Fejlesztendő: matemati-kai-logikai (L), testi-mozgá-sos (K)

12.

Erősségek: társas (J), nyelvi (N)Fejlesztendő: matemati-kai-logikai (L), testi-mozgá-sos (K)

11. táblázat


69

8. á

bra


70

1. P

roje

ktág

. Köz

leke

dés t

ípus

ai: A

köz

leke

dés e

szkö

zein

ek re

ndsz

erez

ése,

cso

porto

k ki

alak

ítása

. A

pro

jekt

ág te

ret a

d kr

eatív

szem

pont

ok sz

erin

ti cs

opor

tok

kial

akítá

sána

k is

.So

r-sz

ámTe

véke

nysé

gek

Tevé

keny

sége

k le

írás

aM

it fe

jlesz

t?IK

T es

zköz

ök,

szof

tver

ek1.

1.Já

rműv

ek c

so-

porto

sítá

sa é

s eg

y já

rmű

kivá

-la

sztá

sa

A p

roje

ktág

fela

data

„kl

assz

ikus

” fe

losz

tás (

szár

azfö

ldi/v

ízi/l

égi s

tb.)

mel

lett

tere

t ad

a kr

eatív

szem

pont

ok sz

erin

ti cs

opor

tok

kial

akítá

-sá

nak

is (p

l. ko

rsza

kok,

any

agok

, tec

hnol

ógiá

k st

b.).

A p

roje

ktág

at

meg

való

sító

tanu

lói c

sopo

rt 1x

4 fő

s vag

y 2x

4 fő

s mik

rocs

opor

tot

alak

ít ki

. A m

ikro

csop

orto

k eg

y-eg

y já

rműv

et v

álas

ztan

ak é

s az

aláb

-bi

1.1

.1.;

1.1.

2.; 1

.1.3

.; 1.

1.4.

stru

ktúr

a sz

erin

t moz

aik

mód

szer

rel

feld

olgo

zzák

a k

ivál

aszt

ott j

árm

ű té

máj

át. A

mun

kát m

aguk

szer

ve-

zik

és v

ezet

ik. A

taná

r fac

ilitá

tor s

zere

pet t

ölt b

e.

Új s

zem

pont

ok k

eres

ésév

el

a kr

eativ

itást

és a

rend

szer

ző

képe

sség

et. A

feld

olgo

zásb

an

alka

lmaz

ott m

ozai

k m

ódsz

er

fejle

szti

a tá

rsas

kés

zség

eket

, az

öná

llósá

got,

a fe

lelő

sség

-ér

zete

t.

1.1.

1.Tö

rténe

teA

kiv

álas

ztot

t jár

mű

törté

neté

nek

össz

eállí

tása

és m

egfo

galm

azás

a.

Prod

uktu

m: s

zöve

gsze

rkes

ztőv

el e

lkés

zíte

tt m

unka

, am

ely

tarta

l-m

az ta

rtalo

mje

gyzé

ket,

ábra

jegy

zéke

t, hi

vatk

ozás

okat

.

A fo

galm

azás

elk

észí

tésé

vel

a ve

rbal

itást

; a sz

aksz

erű

form

ába

önté

ssel

a sz

abál

y-kö

veté

st é

s az

IKT

kom

pe-

tenc

iáka

t.

Szám

ítógé

p, sz

öveg

-sz

erke

sztő

1.1.

2.Fe

ltalá

lók

Az

adot

t jár

mű

kial

akítá

sába

n és

fejle

szté

sébe

n sz

erep

et já

tszó

felta

-lá

lók

bem

utat

ása.

Pro

dukt

um: f

elta

láló

és t

alál

mán

ya je

llegű

bem

u-ta

tó ö

ssze

állít

ása.

A p

rodu

ktum

kés

zülh

et P

rezi

pro

gram

mal

meg

osz-

tott

felü

lete

n, d

e le

het e

gy tá

bláz

atos

, idő

sávo

s öss

zeál

lítás

is.

Ren

dsze

rezé

st, e

lem

ző-lo

gi-

kai k

észs

éget

; az

adat

ok h

até-

kony

bem

utat

ásán

ak k

észs

é-gé

t; pr

ezen

táci

ós k

észs

éget

.

Szám

ítógé

p, P

rezi

pr

ogra

m, t

áblá

zatk

e-ze

lő p

rogr

am st

b.

1.1.

3.B

emut

atás

aA

z ad

ott j

árm

ű tö

bb sz

empo

ntú

bem

utat

ása.

Pl.

mod

elle

k, fo

rmák

, üz

eman

yag

fogy

aszt

ás, á

rak

stb.

Pro

dukt

um: a

mod

elle

k és

form

ák

bem

utat

ása,

viz

ualiz

áció

ja: (

1.1.

3.a)

felir

atoz

ássa

l (1.

1.3.

c) e

lláto

tt pr

ezen

táci

ó. A

tech

nika

i sze

mpo

ntok

bem

utat

ásár

a tá

bláz

atok

, dia

g-ra

mok

(1.1

.3.b

).

Div

erge

ns g

ondo

lkod

ást,

rend

szer

ezés

t, el

emző

-logi

kai

kész

sége

t; ér

téke

lés k

észs

é-gé

t.

Szám

ítógé

p, P

hoto

-St

ory

prog

ram

, táb

-lá

zatk

ezel

ő pr

ogra

m.

1.1.

4.H

íres j

árm

ű az

iro

dalo

mba

n és

a

műv

észe

tekb

en.

A fe

lada

t az

adot

t jár

mű

műv

észe

tekb

en (i

roda

lom

(1.1

.4.a

), ze

ne

(1.1

.4.b

), fe

stés

zet (

1.1.

4.c)

stb.

) val

ó el

őfor

dulá

sána

k ke

resé

sére

irá-

nyul

. Pro

dukt

um: A

híre

s jár

műv

et sz

erep

elte

tő ir

odal

mi-,

zen

emű,

fe

stm

ény,

szob

or b

emut

atás

a.

Verb

alitá

st; p

reze

ntác

iós

kész

sége

t; té

ri-vi

zual

itást

, ze

nei m

űvel

tség

et (1

.1.4

.b).

Szám

ítógé

p, k

eres

ő-pr

ogra

mok

, Mag

yar

Elek

troni

kus K

önyv

-tá

r; M

úzeu

mok

ho

nlap

ja

12. t

áblá

zat


71

2. P

roje

ktág

: Köz

leke

dés 2

050-

ben?

A p

roje

ktág

a jö

vő p

robl

émái

n va

ló g

ondo

lkod

ás je

gyéb

en k

reat

ív fe

lada

tok

sorá

t von

ulta

tja fe

l.So

r-sz

ámTe

véke

nysé

gek

Tevé

keny

sége

k le

írás

aM

it fe

jlesz

t?IK

T es

zköz

ök,

szof

tver

ek

2.1.

Az

én já

rműv

em

…A

tanu

lók

ebbe

n a

proj

ektá

gban

meg

terv

ezhe

tik a

„sa

ját”

járm

űvü-

ket.

A te

rvez

ési f

olya

mat

ban

körb

ejár

ják

a jö

vő já

rműv

ének

tém

áját

: be

mut

atjá

k az

elk

épze

lt já

rműv

et, m

űköd

ési e

lvét

, váz

lato

s ter

v-ra

jzát

. Kés

zíth

etne

k m

aket

tet,

írhat

nak

repp

et.

2.1.

1.M

űköd

és e

lve

A fe

lada

t az

elké

pzel

t jár

mű

műk

ödés

i elv

ének

, ene

rgia

ellá

tásá

nak

stb.

ism

erte

tésé

re ir

ányu

l. Pr

oduk

tum

: leí

rás k

észí

tése

.Ve

rbal

itást

Szám

ítógé

p; sz

öveg

-sz

erke

sztő

pro

gra-

mok

.

2.1.

2.

Terv

rajz

A fe

lada

t az

elké

pzel

t jár

mű

terv

rajz

ásna

k is

mer

teté

sére

irán

yul.

Pro-

dukt

um: k

ülső

meg

jele

nésé

nek

bem

utat

ása

amel

y ké

szül

het r

ajzo

s al

kalm

azói

szof

tver

ekke

l (2.

1.2.

a), v

agy

inte

rakt

ív tá

bla

szof

tver

rel.

(2.1

.2.b

)

Mat

emat

ikai

-logi

kai é

s té-

ri-vi

zuál

is k

észs

éget

Szám

ítógé

p; ra

jzp-

rogr

amok

; int

erak

tív

tábl

a sz

oftv

ere

stb.

2.1.

3.

Bem

utat

ásA

fela

dat a

z el

képz

elt j

árm

ű be

mut

atás

ára

irány

ul. P

rodu

ktum

: pl

. ani

mál

t kép

soro

zat,

amel

y az

elk

épze

lt já

rműn

ek m

ozgá

sos f

or-

máb

an; s

zobo

répí

téss

el tö

rténő

meg

jele

níté

sérő

l szó

l (2.

1.3.

a). A

z el

képz

elt j

árm

ű ha

ngjá

nak

terv

ezés

e (2

.1.3

.b) é

s meg

szól

alta

tása

(2

.1.3

.c);

repp

írás

a (2

.1.3

.d) i

s fel

adat

rész

e le

het.

Együ

ttműk

ödés

t; m

atem

a-tik

ai-lo

gika

i és t

éri-v

izuá

lis

kész

sége

t; a

képe

k fe

ldol

go-

zása

kor a

z IK

T já

rtass

ágot

.

Szám

ítógé

p; fé

nyké

-pe

zőgé

p; k

épfe

ldol

-go

zó sz

oftv

er.

2.1.

4.M

aket

tA

fela

dat a

z el

képz

elt j

árm

ű m

aket

tjéne

k te

rvez

ése

(2.1

.4.a

) elk

észí

-té

se (2

.1.4

.b).

Prod

uktu

m: a

mak

ett.

Téri-

vizu

ális

kés

zség

et, t

es-

ti-ki

nesz

tetik

us in

telli

genc

iát

Szám

ítógé

p;

2.2.

Üze

man

yag

A fe

lada

t a jö

vő ü

zem

anya

gairó

l val

ó go

ndol

kodá

s (2.

2.b)

tere

pe. A

ta

nuló

k te

rmés

zettu

dom

ányo

s ism

eret

eine

k el

őhív

ása

jó a

lapo

t ad

az

indu

lásh

oz. A

fela

dat m

egol

dása

sorá

n ér

dem

es k

itérn

i: a

jele

nleg

i er

őfor

ráso

k fo

gyás

ának

üte

mér

e, il

letv

e az

új,

az a

ltern

atív

forr

ások

be

voná

sára

, sta

tiszt

ika

(2.2

.a) P

rodu

ktum

: Ism

eret

terje

sztő

any

ag,

szór

ólap

ok.

Term

észe

ttudo

mán

yos i

sme-

rete

k ga

zdag

ítása

, ele

mző

go

ndol

kodá

s, tö

mör

ítés.

A

prod

uktu

m e

lkés

zíté

se so

rán

IKT

járta

sság

erő

síté

se.

Szám

ítógé

p, k

i-ad

vány

szer

kesz

tő

prog

ram

ok.

2.3.

Info

grafi

kaA

fela

dat e

gy in

fogr

afika

terv

ezés

éről

szól

. Pro

dukt

um: I

nfog

rafik

a.Té

ri-vi

zuál

is, m

atem

ati-

kai-l

ogik

ai k

észs

éget

Szám

ítógé

p; k

ép-

szer

kesz

tő sz

oftv

er

13. t

áblá

zat


72

3. p

roje

ktág

: Köz

leke

dési

útv

onal

ak. A

z Ú

tvon

alak

pro

jekt

ág a

mat

emat

ikai

-logi

kai é

s a té

ri-vi

zuál

is k

épes

ségt

erül

etek

fejle

szté

sére

irán

yul.

A

hag

yom

ányo

s és d

igitá

lis té

rkép

ek h

aszn

álat

a, a

z irá

nyok

, a tá

vols

ágok

, az

időt

arta

mok

vál

toza

tos f

elad

atok

öss

zeál

lítás

át te

szi l

ehet

ővé.

Sor-

szám

Tevé

keny

sége

kTe

véke

nysé

gek

leír

ása

Mit

fejle

szt?

IKT

eszk

özök

, sz

oftv

erek

3.1.

Térk

épek

A p

roje

ktág

útv

onal

ak te

rvez

ésér

ől, a

hag

yom

ányo

s és a

dig

itális

té

rkép

ek a

lkal

maz

ásár

ól sz

ól.

Mat

emat

ikai

-logi

kai,

téri-

vizu

-ál

is k

épes

ségt

erül

etek

etIn

tera

ktív

tábl

a,

fele

ltető

rend

szer

, di

gitá

lis té

rkép

ek.

3.1.

1.D

igitá

lis té

rké-

pek

meg

ism

erés

eA

fela

dat a

dig

itális

térk

épek

és i

roda

lmi h

elys

zíne

k in

tera

ktív

tá

blán

törté

nő k

ipró

bálá

sa, a

lkal

maz

ása

és a

tapa

szta

lato

k m

eg-

foga

lmaz

ása.

Pro

dukt

um: a

dig

itális

térk

épek

kip

róbá

lása

inte

r-ak

tív tá

blán

(3.1

.1.a

); a

tapa

szta

lato

k m

egfo

galm

azás

a (3

.1.1

.b);

refle

ktál

ás a

sajá

t tan

ulás

ra (3

.1.1

.c).

Irod

alom

-, tö

rténe

lem

-, fö

ld-

rajz

ism

eret

ek in

terd

iszc

iplin

á-ris

meg

erős

ítése

, gaz

dagí

tása

, is

mer

etst

rukt

úráb

a ill

eszt

ése.

A

tapa

szta

lato

k m

egfo

galm

a-zá

sáva

l az

önre

flekt

ív te

rüle

t er

ősíté

se.

Szám

ítógé

p, in

ter-

aktív

tábl

a, d

igitá

lis

térk

épek

, szö

veg-

szer

kesz

tő-,

tábl

ázat

-ke

zelő

pro

gram

ok.

3.1.

1.1.

Fela

datla

pok

A fe

lada

t a d

igitá

lis té

rkép

ekne

k az

irod

alm

i, a

törté

nelm

i, a

föld

rajz

i ism

eret

ek tö

bb sz

empo

ntú

meg

köze

lítés

ére

alap

ozó

fela

datla

p ké

szíté

se. P

rodu

ktum

: 10

kérd

ésbő

l álló

fela

datla

p ös

szeá

llítá

sa (3

.1.1

.1.a

), am

ely

a fe

lelte

tő re

ndsz

erre

l tör

ténő

is

mer

etel

lenő

rzés

t tes

z le

hető

vé (3

.1.1

.1.b

). A

fela

dat r

észe

a

prod

uktu

m k

ipró

bálá

sa a

pro

jekt

be b

evon

t más

tanu

lói c

so-

portb

an (3

.1.1

.1.c

) és a

kip

róbá

lás t

apas

ztal

atai

nak

meg

vita

tása

(3

.1.1

.1.d

), rö

gzíté

se (3

.1.1

.1.e

) az

eset

lege

s kor

rekc

iók

elvé

gzés

e (3

.1.1

.1.f)

.

A k

érdé

stíp

usok

meg

ism

e-ré

séve

l tan

ulás

-mód

szer

tani

fe

jlesz

tés;

a k

érdé

ssor

ok

össz

eállí

tása

kor a

z el

emző

go

ndol

kodá

s fej

lesz

tése

; a

fela

datla

p fe

lelte

tő re

ndsz

erre

al

akítá

sako

r az

IKT

kom

pe-

tenc

ia fe

jlesz

tése

; a fe

lada

tlap

kipr

óbál

tatá

sáva

l sze

rzői

m

inős

égbe

n a

pont

os m

unka

-vé

gzés

kés

zség

ének

erő

síté

se,

a m

otiv

áció

erő

síté

se; a

mun

ka

öröm

ének

meg

tapa

szta

lása

; a

gyak

orla

ti ki

prób

álás

tapa

szta

-la

tain

ak m

egfo

galm

azás

ával

az

önre

fl ekt

ív te

rüle

t erő

síté

se.

Szám

ítógé

p, in

ter-

aktív

tábl

a, fe

lelte

tő

rend

szer

, szö

veg-

szer

kesz

tő p

rogr

am.


73

Sor-

szám

Tevé

keny

sége

kTe

véke

nysé

gek

leír

ása

Mit

fejle

szt?

IKT

eszk

özök

, sz

oftv

erek

3.2.

Uta

zást

erve

zés

A fe

lada

t meg

adot

t útv

onal

on m

enet

rend

ekhe

z ig

azíto

tt pr

og-

ram

-időt

arta

mok

terv

ezés

ére

irány

ul. A

kirá

ndul

ás p

rogr

amjá

nak

össz

eállí

tása

; a te

rvez

ett n

evez

etes

sége

k és

az

indu

lási

-érk

ezés

i id

őpon

tok

meg

adás

a.

A p

rogr

amok

öss

zeál

lítás

ában

: in

form

áció

ker

esés

; ren

dsze

re-

zés-

, sze

rvez

őkés

zség

;

Szám

ítógé

p, in

tern

et.

3.2.

1.Pr

ogra

mte

rvez

és

időt

ervv

elM

egad

ott ú

tvon

alon

men

etre

ndek

hez

igaz

ított

prog

ram

terv

ezés

é-re

Pro

dukt

um: I

dősá

vEl

emző

- és h

olis

ztik

us g

ondo

l-ko

dásm

ód.

Tábl

ázat

keze

lő p

rog-

ram

.3.

2.2.

Ada

tkez

elés

A fe

lada

t az

előz

őekb

en v

ázla

tosa

n m

egte

rvez

ett ú

tvon

al p

on-

tosí

tása

. Táb

láza

tkez

elő

szof

tver

rel m

egol

dhat

ó fe

lada

t, am

ely

adat

bázi

sfüg

gvén

yek

és e

gym

ásba

ágy

azot

t füg

gvén

yek

sorá

t ig

ényl

i. Pr

oduk

tum

: a fe

lada

t meg

oldá

sa (3

.2.2

.a) é

s a m

egol

dás

szem

lélte

tése

(3.2

.2.b

).

Mat

emat

ikai

-logi

kai;

téri-

vi-

zuál

is k

észs

égek

fejle

szté

se;

elem

ző g

ondo

lkod

ás fe

jlesz

-té

se.

Szám

ítógé

p; tá

blá-

zatk

ezel

ő pr

ogra

m.

3.2.

3.D

iagr

amok

A fe

lada

t a 3

.2.1

. pon

tban

váz

lato

san

meg

terv

ezet

t útv

onal

és a

3.

2.2.

pon

tban

pon

tosí

tott

fela

dat a

data

inak

szem

lélte

tése

kül

ön-

böző

típu

sú d

iagr

amok

on. P

rodu

ktum

: kül

önbö

ző tí

pusú

dia

gra-

mok

(3.2

.3.a

), m

agya

rázó

szöv

egek

elh

elye

zése

(3.2

.3.b

).

Mat

emat

ikai

-logi

kai;

téri-

vi-

zuál

is;

Szám

ítógé

p; tá

blá-

zatk

ezel

ő pr

ogra

m.

3.3.

Térk

épol

vasá

sA

fela

dat G

PS k

oord

inát

ák h

aszn

álat

ára

épül

. Pro

dukt

um: A

ta-

nuló

knak

10

db h

ely

meg

hatá

rozá

sra

épül

ő ki

sebb

fela

datb

ól á

lló

fela

datla

pot k

ell t

erve

zni (

3.3.

a). A

fela

dat r

észe

túrá

zás k

eret

ében

tö

rténő

gya

korla

ti ki

prób

álás

is, e

gy ta

nuló

i cso

portt

al (3

.3.b

), am

elye

t jeg

yzők

önyv

felv

étel

ével

(3.3

.c) k

ell d

okum

entá

lniu

k.

A je

gyző

köny

vben

refle

ktál

ni k

ell (

3.3.

d) a

rra,

hog

y a

fela

dato

t te

rvez

ők a

fela

datta

l elé

rték-

e a

kívá

nt c

élt.

Mat

emat

ikai

-logi

kai,

téri-

vi-

zuál

is k

épes

ségt

erül

etek

et; a

z el

emző

gon

dolk

odás

mód

ot.

A g

yako

rlati

kipr

óbál

ássa

l fe

jlődi

k az

egy

üttm

űköd

és. A

re

flexi

ók k

észí

tése

fejle

szti

az

önre

flekt

ív te

rüle

tet.

Szám

ítógé

p; d

igitá

-lis

térk

épek

; GPS

; fé

nyké

pező

gép;

sz

öveg

szer

kesz

tő

alka

lmaz

ás.

14. t

áblá

zat


74

4. P

roje

ktág

: Köz

leke

dési

szab

ályo

k és

ism

eret

elsa

játít

ás se

gíté

se. A

pro

jekt

ág a

köz

leke

dési

szab

ályo

k, e

zen

belü

l a k

erék

páro

s és a

szem

élyg

ép-

kocs

is k

özle

kedé

s sza

bály

aina

k fe

ldol

gozá

sát t

űzte

ki c

élul

. A p

roje

ktág

tarta

lmaz

za a

z eg

yéni

ism

eret

elsa

játít

ást é

s az

önér

téke

lést

segí

tő m

ódsz

erek

be

mut

atás

át, k

ipró

bálá

sát é

s alk

alm

azás

át; t

arta

lmaz

za d

igitá

lis é

s nem

dig

itális

társ

as ta

nulá

s tám

ogat

ásán

ak le

hető

ségé

t. Fe

lhív

ja a

figy

elm

et a

több

ér

zéks

zerv

bev

onás

ának

font

ossá

gára

is.

Sor-

szám

Tevé

keny

sége

kTe

véke

nysé

gek

leír

ása

Mit

fejle

szt?

IKT

eszk

özök

, sz

oftv

erek

4.1.

Egyé

ni is

mer

et-

elsa

játít

ás se

gíté

-se

rejtv

énye

kkel

A fe

lada

t a k

erék

páro

s köz

leke

dés s

zabá

lyai

nak

elsa

játít

ását

se

gítő

rejtv

énye

k sz

erke

szté

se.

Verb

ális

, tér

i-viz

uális

; kre

ativ

itásf

ej-

lesz

tés:

kom

biná

ció

Szám

ítógé

p; in

tera

ktív

tá

bla;

rejtv

ényk

észí

tő

prog

ram

ok (p

l. sz

óke-

reső

pro

gram

)4.

1.1.

Szój

áték

okA

fela

dat a

ker

ékpá

ros k

özle

kedé

s sza

bály

aina

k el

sajá

títás

át

segí

tő re

jtvén

yek

szer

kesz

tése

. Pro

dukt

um: m

inim

um 2

sz

óját

ék.

Verb

ális

; kre

ativ

itásf

ejle

szté

s: k

om-

biná

ció;

ass

zoci

áció

stb.

Szám

ítógé

p

4.1.

2.K

eres

ztre

jtvé-

nyek

A fe

lada

t a k

erék

páro

s köz

leke

dés s

zabá

lyai

nak

elsa

játít

ását

se

gítő

ker

eszt

rejtv

énye

k sz

erke

szté

se. P

rodu

ktum

: min

i-m

um 2

0 m

egha

táro

zásb

ól á

lló k

eres

ztre

jtvén

y sz

erke

szté

se.

Verb

ális

, tér

i-viz

uális

;Sz

ámító

gép;

inte

rakt

ív

tábl

a; k

eres

ztre

jt-vé

ny-k

észí

tő p

rogr

a-m

ok.

4.1.

3.Ö

nelle

nőrz

ő te

szte

k fe

lelte

tő

rend

szer

en

A fe

lada

t a k

erék

páro

s köz

leke

dés s

zabá

lyai

nak

elsa

játít

á-sá

t seg

ítő fe

lada

tlapo

k lé

treho

zása

. Pro

dukt

um: f

elel

tető

re

ndsz

erre

alk

alm

azha

tó tu

dásm

érő

tesz

tsor

ok ö

ssze

állít

ása:

2

tém

akör

re m

in. 1

0–10

kér

désb

ől á

lló te

sztk

érdé

ssor

for-

máj

ában

.

A k

érdé

sek

meg

foga

lmaz

ásak

or:

kérd

ezés

tech

nika

; lén

yegk

iem

elés

ké

szsé

ge; A

tesz

tek

tech

nika

i lét

-re

hozá

sako

r: m

atem

atik

ai-lo

gika

i; té

ri-vi

zuál

is k

észs

égek

; IK

T ko

m-

pete

ncia

;

Szám

ítógé

p; in

tera

ktív

tá

bla;

fele

ltető

rend

-sz

er.

4.2.

Társ

as is

mer

etel

-sa

játít

ást s

egítő

já

téko

k.

A fe

lada

t aut

ós k

özle

kedé

s sza

bály

aina

k el

sajá

títás

át se

gítő

já

téko

k te

rvez

ése,

kiv

itele

zése

és k

ipró

bálá

sa.

Társ

as k

észs

égek

fejle

szté

se, t

ársa

s ta

nulá

si k

észs

ég fe

jlesz

tése

, kre

ativ

i-tá

s fej

lesz

tése

.4.

2.1.

Tábl

ásjá

téko

k in

tera

ktív

tábl

ánA

fela

dat a

z is

mer

etek

els

aját

ításá

t seg

ítő tá

blás

játé

k sz

er-

kesz

tése

inte

rakt

ív tá

blár

a. P

rodu

ktum

: a já

ték

terv

ének

tá

bláz

atos

leírá

sa. A

tábl

ázat

tarta

lmaz

za a

rész

fela

dato

kat,

ütem

ezés

üket

, fel

elős

eike

t. A

fela

dat r

észe

i: a

játé

k sz

abá-

lyán

ak k

iala

kítá

sa (4

.3.1

.a);

a tá

blás

játé

k tá

bláj

a és

a já

ték

figur

ái (4

.3.1

.b);

kérd

ésba

nk (4

.3.1

.c).

Elem

ző g

ondo

lkod

ás; m

atem

ati-

kai-l

ogik

ai; t

éri-v

izuá

lis k

észs

égek

; IK

T ko

mpe

tenc

ia; s

zerv

ezés

kés

zsé-

ge; e

gyüt

tműk

ödés

.

Szám

ítógé

p; tá

bláz

at-

keze

lő p

rogr

am.


75

4.2.

2.Sz

ófoc

iA

fela

dat a

z is

mer

etek

els

aját

ítása

társ

as ta

nulá

ssal

. Pro

-du

ktum

: fel

adat

bank

(4.3

.2.a

); a

mér

kőzé

s (4.

3.2.

b); c

so-

portr

eflex

iók

(4.3

.2.c

).

Társ

as k

észs

égek

fejle

szté

se, e

m-

pátia

, tol

eran

cia

fejle

szté

se; t

ársa

s ta

nulá

si k

észs

ég fe

jlesz

tése

A fe

lkés

zülé

s sor

án

szám

ítógé

p, in

tern

et.

A m

érkő

zés l

ebon

yolí-

tása

nem

igén

yel I

KT

eszk

özök

et.

4.3.

Ism

eret

elsa

játí-

tás s

egíté

se tö

bb

csat

orná

s inf

or-

mác

ió fe

ldol

go-

záss

al

A fe

lada

t egy

köz

leke

dési

szitu

áció

több

csa

torn

ás b

emu-

tatá

sáró

l szó

l. C

sopo

rtmun

ka fo

rmáj

ában

zaj

lik. P

l. ké

t, eg

yenk

ént 5

–6 fő

s csa

pat e

gyüt

tműk

ödés

ét ig

ényl

i. A

fela

dat

rész

e a

szitu

áció

meg

oldá

sa é

s érté

kelé

se is

.

Szab

ályk

övet

és; r

epro

dukc

ió a

kép

al

apjá

n; te

sti-m

ozgá

sos k

észs

ég

fejle

szté

se.

Mul

timéd

iás s

zám

ító-

gép,

mob

il es

zköz

ök,

kép-

és v

ideo

szer

kesz

-tő

-, ha

ngsz

erke

sztő

sz

oftv

erek

.4.

3.1.

Köz

leke

dési

sz

ituác

iók

meg

-el

even

ítése

A ré

szfe

lada

t egy

köz

leke

dési

szitu

áció

meg

elev

eníté

sére

irá

nyul

. A c

sapa

tok

kárty

ákat

húz

nak

és a

kár

tyán

szer

eplő

vá

zlat

os ra

jz a

lapj

án m

egel

even

ítik

a fe

lism

ert k

özle

kedé

si

szitu

áció

t. Pr

oduk

tum

: a k

özle

kedé

si sz

ituác

ió m

egel

even

í-té

se. A

szab

ályo

s köz

leke

dés s

zem

lélte

tése

.

Elem

ző g

ondo

lkod

ás; s

zabá

lykö

ve-

tés;

mat

emat

ikai

-logi

kai k

észs

ég é

s te

sti-m

ozgá

sos k

észs

ég fe

jlesz

tése

.

4.3.

2.„H

ango

s hel

y-sz

íni k

özve

títés

” eg

y kö

zlek

edés

-se

l kap

csol

atos

es

emén

yről

.

A ré

szfe

lada

t egy

köz

leke

dési

szitu

áció

ver

bális

leírá

sáró

l sz

ól. A

csa

pat e

gyik

tagj

a „h

elys

zíni

köz

vetít

ést”

ad

a lá

-to

ttakr

ól. A

mun

kát e

lkés

zítik

szám

ítógé

pes a

lkal

maz

ások

se

gíts

égév

el. P

rodu

ktum

: fog

alm

azás

, han

gfel

véte

l a lá

tot-

tak

leírá

sára

.

Nye

lvi k

észs

égek

; tér

i-viz

ualit

ás;

zene

i kés

zség

ek (h

angs

zín,

ritm

us)

fejle

szté

se. P

reze

ntác

iós k

észs

ég

fejle

szté

se.

Szám

ítógé

p, m

obil

eszk

özök

, han

gfel

véte

l ké

szíté

sére

, vág

ásár

a al

kalm

as sz

oftv

erek

.

4.3.

3.„H

elys

zíni

kö

zvet

ítés”

vi

zuál

isan

és

felir

atoz

ássa

l ak

adál

ymen

tesí

-te

tt fo

rmáb

an.

A ré

szfe

lada

t egy

köz

leke

dési

szitu

áció

kép

i és f

elira

to-

záss

al a

kadá

lym

ente

síte

tt le

írásá

ról s

zól.

Két

fő c

sapa

ttag

fény

képe

ket k

észí

t és f

elira

toka

t fog

alm

az a

kép

kock

ákho

z.

Prod

uktu

m: f

elira

tozo

tt fil

mfe

lvét

el, v

agy

felir

atoz

ott

képk

ocká

k. A

foto

-dok

umen

táci

ó ös

szek

apcs

olha

tó a

4.5

.1.

pont

ban

elké

szíte

tt ha

ngan

yagg

al is

.

Téri-

vizu

alitá

s fej

lesz

tése

(a b

emu-

tatn

i kív

ánt e

sem

ény

és fo

to-d

oku-

men

táci

ó el

kész

ítésé

nek

teki

ntet

ében

is

); a

felir

atok

meg

foga

lmaz

ásak

or

nyel

vi k

észs

égek

, lén

yegl

átás

fej-

lesz

tése

. Az

akad

álym

ente

síté

s tém

a be

építé

se a

z ér

zéke

nyíté

st sz

olgá

lja.

Szám

ítógé

p, m

obil

eszk

özök

, kép

felv

étel

ké

szíté

sére

, fel

dolg

o-zá

sára

alk

alm

as sz

oft-

vere

k.

4.3.

4.A

köz

leke

dési

sz

ituác

ió m

eg-

oldá

sána

k ér

té-

kelé

se

A ré

szfe

lada

t egy

köz

leke

dési

szitu

áció

meg

oldá

sáró

l szó

l. Pr

oduk

tum

: meg

besz

élés

, vita

, érté

kelé

s.A

rész

fela

dat a

kog

nitív

meg

ism

erés

sz

inté

zis é

s érté

kelé

s szi

ntű

fela

data

. Tá

rsas

kés

zség

eket

, ele

mző

kész

sé-

get,

érve

lést

echn

ikát

fejle

szt.

15. t

áblá

zat


76

„Az

embe

rek

azza

l fog

lalk

ozna

k sz

íves

en, a

mi s

zám

ukra

élv

ezet

es, é

s azt

élv

ezik

, am

it jó

l tud

nak

csin

álni

” (C

síks

zent

mih

ályi

201

0: 2

9)

Tehe

t-sé

gte-

rüle

tN

yelv

iL

ogik

ai-m

atem

a-tik

aiT

éri-v

izuá

lisTe

sti-m

oz-

gáso

sZ

enei

Tár

sas

Bel

ső é

let

Nyelvi

Egy

járm

ű tö

bb b

emut

atás

a:

prez

entá

ció

felir

atoz

ása

(a sz

ö-ve

g m

egal

kotá

sa te

kint

etéb

en)

(1.1

.3.c

); H

íres j

árm

ű az

irod

a-lo

mba

n. K

ulcs

szav

as k

eres

és.

Leírá

s. (1

.1.4

.a);

Rep

p sz

öveg

írá

sa. (

2.1.

3.d)

; Jeg

yzők

önyv

fe

lvét

ele

a G

PS h

elym

egha

táro

-zá

sra

épül

ő fe

lada

tlap

kipr

óbál

á-sa

kor.

(3.3

.c.);

Dig

itális

térk

épek

és

irod

alm

i hel

yszí

nek

inte

rakt

ív

tábl

án tö

rténő

szem

lélte

tése

(tu

dásg

yara

podá

s) (3

.1.1

.b);

Dig

itális

térk

épek

kel k

apcs

ola-

tos f

elad

atla

p ké

rdés

eine

k m

eg-

foga

lmaz

ása.

(3.1

.1.1

.a)

Egy

járm

ű tö

rténe

te

(kro

noló

gia,

tarta

lom

-je

gyzé

k, h

ivat

kozá

sok

stb.

) (1.

1.1.

); Eg

y já

rmű

több

szem

pont

ú be

mut

atás

a: ü

zem

-an

yag,

fogy

aszt

ás,

árak

. (1.

1.3.

b); H

íres

járm

ű az

irod

alom

ban

és a

műv

észe

tekb

en

doku

men

tum

: tar

ta-

lom

jegy

zék,

ábr

a-je

gyzé

k, h

ivat

kozá

sok

kész

ítése

(1.1

.4.);

Sz

óját

ékok

(4.1

.1.)

és K

eres

ztre

jtvén

y (4

.1.2

.)

A v

álas

ztot

t jár

mű

ki-

alak

ításá

ban

és fe

jlesz

-té

sébe

n sz

erep

et já

tszó

fe

ltalá

lók

bem

utat

ása.

(P

rezi

, táb

láza

tok)

(1

.1.2

); Eg

y já

rmű

több

sz

empo

ntú

bem

utat

ása:

m

odel

lek,

form

ák.

(1.1

.3.a

); D

igitá

lis té

r-ké

pek

és ir

odal

mi h

ely-

szín

ek sz

emlé

lteté

séne

k al

kalm

azás

a in

tera

ktív

tá

blán

(3.1

.1.a

)

A k

épze

letb

eli

járm

ű be

mut

a-tá

sa re

ppel

ve.

(2.1

.3.d

)

Híre

s jár

mű

a ze

nébe

n.

Kul

cssz

avas

ke

resé

s. (1

.1.4

.b)

Szak

értő

i moz

aik

mód

-sz

er (1

.1.)

A v

álas

ztot

t já

rmű

kial

akítá

sába

n és

fe

jlesz

tésé

ben

szer

epet

já

tszó

felta

láló

k be

mut

a-tá

sa. (

Prez

i, tá

bláz

atok

) (1

.1.2

); U

tazá

s pro

gram

-já

nak

terv

ezés

e (3

.2.1

)

Egy

járm

ű tö

bb

szem

pont

ú be

mu-

tatá

sa: p

reze

ntác

ió

akad

álym

ente

sí-

tése

(fel

irato

zás)

(1

.1.3

.c).

Refl

ektá

lás

a di

gitá

lis té

rké-

pek

hasz

nála

tára

(3

.1.1

.c).

Dig

itális

té

rkép

ekke

l kap

-cs

olat

os fe

lada

tlap

kipr

óbál

ásán

ak re

-fle

ktál

ása

(3.1

.1.1

.c).

GPS

hel

ymeg

hatá

-ro

zásr

a ép

ülő

fela

dat

kipr

óbál

ásán

ak

refle

ktál

ása

(3.3

.d)

Téri-vizuális

Ada

tkez

elés

sel k

apcs

olat

os

fela

dat k

eret

ében

kés

zíte

tt di

ag-

ram

ok (3

.2.3

.a) m

agya

rázó

sz

öveg

eine

k m

egfo

galm

azás

a.

(3.2

.2.b

); „H

ango

s hel

yszí

ni

közv

etíté

s” e

gy k

özle

kedé

ssel

ka

pcso

lato

s ese

mén

yről

. Ver

bá-

lis le

írás.

(4.3

.2)

Ada

tkez

elés

sel

kapc

sola

tos,

adat

bá-

zis f

üggv

énye

kkel

m

egol

dhat

ó fe

lada

t. (3

.2.2

.a)

Ada

tkez

elés

sel k

ap-

csol

atos

fela

dat m

eg-

oldá

sain

ak g

rafik

us

szem

lélte

tése

. (3.

2.2.

b);

„Hel

yszí

ni k

özve

títés

” vi

zuál

isan

és f

elira

-to

záss

al. A

z ak

adál

y-m

ente

síté

s tec

hnik

ai

kivi

tele

zése

. (4.

3.3.

)

Szob

oral

kotá

s (2

.1.3

.a);

Egy

közl

eked

ési

szitu

áció

kép

i le

írása

: film

-fe

lvét

el v

agy

foto

-dok

umen

-tá

ció

kész

íté-

se. (

4.3.

3.)

Felta

láló

k és

talá

lmá-

nyai

k be

mut

ató

Prez

i pr

ogra

mm

al, m

egos

ztot

t fe

lüle

ten

törté

nő sz

er-

kesz

téss

el. (

1.1.

2.);

GPS

he

lym

egha

táro

zásr

a m

egte

rvez

ett f

elad

at

utas

ítása

inak

kip

róbá

lása

eg

y ta

nuló

i cso

portt

al

(3.3

.b)

„Az

én já

rműv

em”

rajz

elk

észí

tése

. (2

.1.2

.a)


77

Tehe

t-sé

gte-

rüle

tN

yelv

iL

ogik

ai-m

atem

a-tik

aiT

éri-v

izuá

lisTe

sti-m

oz-

gáso

sZ

enei

Tár

sas

Bel

ső é

let

Logikai-matematikai

Az

én já

rműv

em m

űköd

ési e

l-vé

nek

meg

foga

lmaz

ása.

(2.1

.1).

Ism

eret

terje

sztő

any

ag ö

ssze

állí-

tása

az

üzem

anya

gokr

ól. (

2.2)

A jö

vő ü

zem

anya

gai,

erőf

orrá

sok

felté

r-ké

pezé

se, s

tatis

ztik

a (2

.2.a

). D

igitá

lis té

r-ké

pekk

el k

apcs

olat

os

fela

datla

p el

kész

ítése

fe

lelte

tő re

ndsz

erre

(3

.1.1

.1.b

). A

ker

ékpá

-ro

s köz

leke

déss

el k

ap-

csol

atos

szak

iroda

lmi

kérd

ések

átü

lteté

se

fele

ltető

rend

szer

re.

(4.1

.3.)

Felta

láló

k és

talá

l-m

ánya

ik, t

áblá

zato

s, id

ősáv

os, g

rafik

onos

be

mut

atás

. (1.

1.2.

); „A

z én

járm

űvem

” te

rvra

jzán

ak b

emu-

tatá

sa a

nim

ált r

ajzo

lt ké

pek

soro

zatá

val,

vagy

inte

rakt

ív tá

blán

. (2

.1.2

.b);

Ada

tkez

elés

-se

l kap

csol

atos

fela

dat

(ada

tbáz

is fü

ggvé

nyek

al

kalm

azás

a) d

iag-

ram

jain

ak e

lkés

zíté

se

(3.2

.3.a

); G

PS h

ely-

meg

hatá

rozá

sra

épül

ő fe

lada

t ter

vezé

se (3

.3.a

)

Egy

közl

eke-

dési

szitu

áció

m

egel

even

íté-

se (4

.3.1

.)

Felta

láló

k és

talá

lmá-

nyai

k be

mut

ató

Prez

i pr

ogra

mm

al, m

egos

ztot

t sz

erke

szté

ssel

. Idő

sáv.

(1

.1.2

.). G

PS k

oord

iná-

ták

hely

meg

hatá

rozá

sra

meg

terv

ezet

t fel

adat

ut

asítá

sain

ak g

yako

rlati

kipr

óbál

ása

egy

tanu

lói

csop

ortta

l (3.

3.b)

. Tár

-sa

sját

ék te

rvez

ésén

ek

szer

vezé

se, ü

tem

terv

ének

el

kész

ítése

. (4.

2.)

A jö

vő ü

zem

anya

-ga

iról v

aló

gond

ol-

kodá

s. A

jele

nleg

i er

őfor

ráso

k fo

gyá-

sána

k üt

eme,

ille

tve

az ú

j, az

alte

rnat

ív

forr

ások

bev

onás

a.

(2.2

.b).

„Hel

yszí

ni

közv

etíté

s” v

izuá

li-sa

n és

felir

atoz

ássa

l ak

adál

ymen

tesí

tett

form

ában

: aka

dály

-m

ente

síté

s fog

alm

á-na

k m

egis

mer

ése

és

az in

foko

mm

unik

á-ci

ós a

kadá

lym

ente

sí-

tési

tech

niká

k ki

vite

-le

zése

. (4.

3.3.

)

Testi-mozgásos

„H

elys

zíni

köz

vetít

és”

vizu

á-lis

an é

s fel

irato

záss

al a

kadá

ly-

men

tesí

tett

form

ában

: a fe

lirat

ok

szöv

egén

ek m

egfo

galm

azás

a.

(4.3

.3.)

Mak

ettk

észí

tés.

Mak

ettk

észí

tés.

Köz

-le

kedé

si sz

ituác

iók

meg

elev

eníté

se. K

o-re

ográ

fia a

szem

lélte

tő-

kárty

a al

apjá

n. (4

.3.1

.)

Az

én já

rmű-

vem

mak

ettjé

-ne

k el

kész

ítése

(2

.1.4

.b)

Rep

p el

ő-ad

ása.

GPS

koo

rdin

áták

hel

y-m

egha

táro

zásr

a te

rve-

zett

fela

dat g

yako

rlati

kipr

óbál

ása

(túrá

záss

al)

egy

csop

ortta

l (3.

3.b)

. A

köz

leke

dési

szitu

áció

m

egol

dása

. Tér

beli

szem

-lé

lteté

se é

s érté

kelé

se

(4.3

.4.).

Köz

leke

dési

sz

ituác

iók

meg

elev

eníté

-se

(4.4

.1.)


78

Tehe

t-sé

gte-

rüle

tN

yelv

iL

ogik

ai-m

atem

a-tik

aiT

éri-v

izuá

lisTe

sti-m

oz-

gáso

sZ

enei

Tár

sas

Bel

ső é

let

Zenei

Az

elké

pzel

t já

rmű

terv

e-ze

tt ha

ng-

jána

k m

eg-

szól

alta

tása

. (2

.1.3

.c)

Zene

hallg

atás

. Híre

s já

rmű

a ze

nébe

n (1

.1.4

.)

Társas

Kom

mun

ikác

ió a

GPS

hel

y-m

egha

táro

zásr

a ép

ülő

fela

dat

kipr

óbál

tatá

sa so

rán

(saj

át

tanu

lói c

sopo

rtban

) (3.

1.b)

; K

omm

unik

áció

a d

igitá

lis té

r-ké

pekk

el k

apcs

olat

os fe

lada

tlap

kipr

óbál

ása

sorá

n (m

ás ta

nuló

i cs

opor

tban

) (3.

1.1.

1.c)

. Dig

itális

té

rkép

ekke

l kap

csol

atos

fela

dat-

lap

kipr

óbál

ását

köv

ető

csop

ort-

tapa

szta

lato

k m

egfo

galm

azás

a.

(3.1

.1.1

.e)

Dig

itális

térk

épek

kel

kapc

sola

tos,

fele

ltető

re

ndsz

eres

ism

eret

el

lenő

rzés

ének

terv

e-zé

se. (

3.1.

1.1.

b)

Túra

szer

vezé

s a

3.1.

1.1.

c fe

lada

t ker

e-té

ben.

Túra

a

3.1.

1.1.

c. fe

la-

dat k

eret

ében

.

Dig

itális

térk

épek

kel

kapc

sola

tos f

elad

atla

p ki

prób

álás

át k

övet

ő ta

pasz

tala

tok

átgo

ndo-

lása

, meg

vita

tása

. Cso

-po

rtrefl

exió

. (3.

1.1.

1.d)

. Sz

ófoc

i

Dig

itális

térk

épek

kel

kapc

sola

tos f

elad

at-

lap

kipr

óbál

ását

kö

vető

tapa

szta

lato

k át

gond

olás

a. Ö

nre-

flexi

ó. (3

.1.1

.1.f)

. Sz

ófoc

i ját

ék so

rán

az e

gym

ásra

figy

e-lé

s, em

pátia

, tol

eran

-ci

a fe

jlesz

tése

.

Belső élet

Info

grafi

ka te

rvez

ése

és lé

treho

zása

(2.3

).In

fogr

afika

terv

ezés

e és

lé

trhoz

ása

(2.3

).Sz

obor

alko

tás

(2.1

.3.a

).A

z el

kép-

zelt

járm

ű ha

ngjá

nak

meg

terv

ezés

e (2

.1.3

.b).

16. t

áblá

zat

A K

özle

kedé

s pro

jekt

val

amen

nyi f

elad

ata

fejle

szté

si te

rüle

tek-

mát

rix e

lrend

ezés

ben.

A F

ejle

szté

si te

rüle

tek-

mát

rix

segí

tség

et n

yújt

az é

rdek

lődé

snek

és a

fejle

szté

si c

élok

nak

legi

nkáb

b m

egfe

lelő

fela

dato

k ki

vála

sztá

sába

n.


79

3.3. Videojátékok projekt

Az Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában projektet iskolán kívüli tehetséggondozó programként terveztem, általános iskola felső tagozatos ta-nulók komplex tehetségpontos tehetséggondozása céljából.A projekt több tekintetben is eltér az előzőektől. Egyrészt két tanulásszervezési mód-szert ötvözve – szakkörből és nyári tábor programrészekből áll. Másrészt iskolán kí-vüli tematikus Tehetségpontban12 valósul meg, így a szakkörös tanulók különböző iskolák, Tehetségpontba továbbított diákjai. Végül, további egyedi jellemzője, hogy a nyári tábor projekttematikáját, a Videojátékok projektcímet a tanulók kezdeményezték, de a diákok által kezdeményezett projektelágazásokat, további projektágakkal egé-szítettem ki (Ergonómia, Függőségek, Táblajátékok)13. A projekt szerkezetét a 9. áb-rán látható gondolattérkép szemlélteti. A gondolattérkép ingyenesen használható szoftver segítségével készült. (https://www.text2mindmap.com)

9. ábra: Videojátékok projekt szerkezete

A projekt leírása tartalmazza a profil jellegű vizsgálatokkal végzett beválogatást, majd a program zárását követő hatásvizsgálatokat is. A hatásvizsgálatoknál a projekt-tevékenység hatásait saját tervezésű mérőeszközökkel, tanulói- és tanári oldalról is

12 ISZE Tehetségpontban13 A biológia és a függőségek témakörök kidolgozásába szakos kollégák is bekapcsolódtak.


80

megvizsgáltam. A projekt teljes leírása szerepel a szerző „Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában” c. tanulmányában (Fülöp 2014), ami megje-lent a MATEHETSZ Géniusz Könyvek sorozatának 37. kötetében (15–38. oldal). A következőkben a tanulmánynak a beválogatás módszere; az intenzív nyári prog-ram és hatásvizsgálat elveit bemutató részeit közöljük (21.; 23–24.; 26–38. oldal).

Beválogatás

Az Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában című gazdagító programpárba a beválogatást a Tehetségpontba továbbított tanulók körében és a Tehetségpont hálózatába tartozó 4 iskola egy-egy osztályában végeztük. Azono-sítási alapelveinknek megfelelően szubjektív és objektív adatokat gyűjtöttünk, és több lépcsőben szűrtük a tanulókat (iskolai tapasztalatok, kognitív profil, érdeklő-dési térkép stb.).Szándékaink szerint a programba azokat a tehetséges tanulókat válogattuk be, akik számára ez a programunk a legtöbb fejlődést nyújthatja.A gazdagító programpárokban törekedtünk arra, hogy a beválogatott tanulók csoport-jára „szabjuk” a programot és a módszereket, ezáltal minél erősebben támogassuk a tanulási-tanítási folyamatot, így még hatékonyabban támogassuk az ismeretszerzést és a nevelést. A program „csoportra szabásakor” első körben megvizsgáltuk a beválogatott tanulók érdeklődésének irányát és mélységét, képességterületeiknek mintázatát. A vizsgálat-hoz online mérési eszközt használtunk és az eredmények értelmezésében figyelembe vettük a szoftveres kiértékelés és érdeklődés mátrixban (Gyarmathy 2010: 165) ösz-szefoglalt tevékenység-javaslatokat14.A következő vizsgálatban a tanulók tanulási motívumaiknak feltárására törekedtünk. A vizsgálat elvégzésében és kiértékelésében Réthy Endréné vizsgálati módszerét használtuk (Réthy 2003), az alábbiak szerint. A feltárás módszere – Írásbeli ki-kérdezés „Miért tanulok jól vagy rosszul?” című fogalmazás elkészítésével. A fo-galmazás megírására a tanulóknak max. 45 perc állt rendelkezésre. A feldolgozás módszerei – Tartalomelemzés, az empirikus anyag kódolása; matematikai-statisz-tikai elemzések.A kódolásnál alkalmazott kategóriák kialakításának módszerei – A szöveg-elemzés, tartalomelemzés kvalitatív módszerrel a tanulók „saját hangját” kerestem, a tanuló tanulási értékeinek, motivációjának, illetve a motiváció hiányának feltárása céljából. A beválogatott tanulók fogalmazásainak kódolása egy fogalmi keret men-tén történt. A motívumokat a szakirodalom szerinti főkategóriákba (beépült, belső, külső, kedvezőtlen motívumok) és a hozzájuk kapcsolódó alcsoportokba soroltam.

14 A tanulmány tartalmazza a mérés teljes leírását és az eredmények kiértékelését.


81

A tanulási motívumok kategóriarendszere: – Internalizált, belső: A tanulás társadalmi és egyéni jelentőségének felismerése;

y A tanulás jelentőségének interiorizálása: tanulás kötelességtudatból, lelki-ismereti okok miatt.

y A tanulás személyiségfejlesztő hatásának a felismerése. y A tanulás gyakorlati hasznának a felismerése. y Tanulás a továbbtanulás, a jövő hivatásra való felkészülés miatt.

– Belső: Megismerési, érdeklődési motívumok; y Érdeklődés a tanulás tartalma iránt. y Érdeklődés az egyes tanulási tevékenységek iránt. y A tanulás általános szeretete.

– Külső motívumok; y Presztízsmotívumok. y Tanulás a felnőttekkel való általános identifikáció miatt. y Tanulás a szülőkért. y Tanulás a barátok, az osztálytársak miatt. y Tanulás a tanár miatt. y Tanulás a kellemetlenségek elkerülése miatt. y Tanulás a jegyért. y Tanulás kényszer hatása miatt. y Tanulás tárgyi jutalomért.

– Kedvezőtlen, elkerülő motívumok; y A tanulást akadályozó negatív kognitív és személyiségjegyek. y Lustaság, a szorgalom teljes hiánya, szórakozás. y Az iskola kedvezőtlen objektív és szubjektív feltételei (a tanár rossz ta-

nítási stílusa, rossz tanár-diák viszony, skatulyázás, előítélet, szubjektív értékelés stb.).

y Fáradtság (bejárás, különórák, versenysport). y Egyéni perspektívavesztés. y Társadalmi depresszió.

A programba való beválogatás után, alkotó közegben folytattuk a tehetségazonosí-tást, a tanulók tehetségének megfigyelését.


82

Az intenzív nyári program

A nyári program tematikáját a tanulókkal közösen határoztuk meg. Elvárásként állí-tottuk be, hogy a projekttéma több tantárgy ismereteit érintse, továbbá a projektmun-kát dokumentáló portfóliót a program első szakaszában megismert Prezi program segítségével kellett elkészíteni. Ily módon a szakköri csoport egy e-Portfóliót hozott létre, amely tetszőleges szempontok szerint „járható be”, mutatható meg.A nyári intenzív programban a tanulók a Videojátékok témakört választották. A téma kiválasztását indokolta, hogy a diákok érdeklődési körének megfelelt, emellett szá-mos nevelési, életviteli és egészségvédelmi vonzata van. Hozzájárul az informati-kai gazdagításhoz is, hiszen a projekttéma feldolgozása során a tanulók korszerű IKT-eszközöket és -szoftvereket (interaktív tábla, feleltető rendszer), valamint tanu-lást is segítő alkalmazói szoftvereket (pl. RoboBraille15, hangszerkesztő programok, Prezi program) ismernek meg és alkalmaznak. További érv a témaválasztás mellett a téma interdiszciplinaritás jellege: az informatika, a biológia és az önreflexív, társas területek összekapcsolása. Az alábbiakban a projekt részletes leírását közöljük16.

A projekt célja

– érdeklődés feltérképezése, tehetségazonosítás; – ismeretekhez juttatás, gazdagítás, gondolatébresztés; – egészleges megközelítés; – elemző–logikai–sorbarendező készség fejlesztése; – társas készségek fejlesztése; – önirányítás, autonóm tanulóvá válás elősegítése, független gondolkodás; – csoportkooperáció: a tanulásért, fejlesztésért és értékelésért fennálló felelősség

megosztása; – az önértékelés és az önkép fejlődése; – a kialakított produktummal kapcsolatosan „tulajdonossági érzés” kialakítása.

Célcsoport

Általános iskola felső tagozatára járó, sikeres vagy alulteljesítő tehetséges tanulók.

Szervezési és tárgyi feltételek

– Intenzív nyári tábor formában (6 nap, 5 óra/nap. Összesen: 30 óra). – A tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak a felkínált témákból/rész-

témákból. Az érdeklődés szerint kialakult csoportok párhuzamosan dolgoznak.

15 www.diszlexia.hu16 A projektleírás Fülöp (2009) Könyvtár-könyv projekt leírásának alapján készült.


83

– Csoportalakítás: a tanulók érdeklődése szerint. – Feladat: a csoportok, a tanulók elmélyedése a kiválasztott témában. – Biztosítandó eszközök: számítógép; szkenner; digitális fényképezőgép vagy

kamera; interaktív tábla; feleltető rendszer, internetelérési lehetőség; alkal-mazói szoftverek; plakátkészítéshez szükséges eszközök (plakát, filctollak, ragasztóeszközök, gyurmaragasztó stb.); táblajátékok.

A projekt anyaga

Felvezetés: Tehetséggondozás tematikájú film megtekintése. Ráhangoló beszélgetés a tehetségről, az alulteljesítő tehetségről.

Milyen módon vesznek részt a foglalkozások vezetői a programban?

– A projekt informatikai oldalát érintő tevékenységeket Fülöp Márta Marianna informatikatanár, tehetségfejlesztési szakértő vezette és facilitálta. Feladata: ismeretátadás (portfólió; alkalmazói szoftverek: RoboBraille; Prezi.com; inter-aktív tábla szoftverének használata; feleltető rendszer szoftvere stb.) és tehet-ségvizsgálatok elvégzése, eredmények feldolgozása és kiértékelése, a tehetség megfigyelése.

– A biológiai területet érintő Ergonómia és egészségvédelem témakör foglalko-zásait Kőnigné Ferencz Zsuzsanna biológiatanár, tehetségfejlesztési szakértő dolgozta ki és vezette. Feladata: gazdagítás egészségvédelem és ergonómia té-makörökben, a tehetség megfigyelése.

– Az inter- és intraperszonális területeket érintő, függőségek tematikához kap-csolódó projektágat Szalay Lilla pszichológus dolgozta ki és vezette. Feladata: egy tehetséggondozó film megtekintését követő beszélgetésben való részvétel; függőségek – videojáték-függőség témakör feldolgozása, kérdőív készítésének segítése.

1. nap: A nyári tábor nyitónapja a ráhangolódás és a projekttéma tervezésének jegyé-ben telt. Közösségépítés céljából Filmklubot szerveztünk. Célja olyan, tehetséggel kapcsolatos film megtekintése volt, amely árnyalja a tanulók tehetségről kialakított képét. Pozitív példájával ösztönözi a tanulókat arra, hogy tudatosítsák saját erőssé-geiket, és gondolkozzanak el azon, hogy ezekkel az erősségekkel hogyan tudnák fejleszteni gyenge oldalukat. A film megtekintését egy elemző beszélgetés követte a fentebb bemutatott foglalkozásvezetők részvételével. Ezt követően a csoport önis-mereti, valamint kommunikációt fejlesztő feladatokat végzett.A nyitónap második felében a tanulók ötletbörzével kulcsszavakat gyűjtöttek a Videojátékok témához, majd ezeket csoportokba rendszerezve kialakították a projekt-téma gondolattérképét. A gondolattérképet nagyméretű (A0 méretű) csomagolópapí-ron, színes filcekkel rajzolták meg.


84

A projekt az alábbi témák köré szerveződött17: – Videojátékok osztályozása, fajtái; – Videojátékok technikai háttere; – Videojátékok 5 generációja – Történelem, technika fejlődése blokk; – Videojáték-függőségek blokk; – Ergonómia–Egészségvédelem blokk; – Így is lehet játszani! – táblajátékok, téramőbák18.

2. nap: A tanulók csoportmunka keretében megismerkedtek a portfólió fogalmával és a projekttevékenység dokumentálása céljából készíthető tematikus projektportfó-lió elemeivel. A foglalkozás célja tudatosítani a tanulókban, hogy miben különbözik egy portfólió egy dokumentumdossziétól, és milyen többletet hoz a saját tanulásuk-ról való gondolkodás formába öntése.A Portfólió és az e-Portfólió módszer megismerését követően a tanulók csoportmun-kában elkészítették az első két nap reflexiókkal ellátott dokumentációját. A Prezi programmal kialakították a projektterv digitális változatát is. A program lehetővé teszi különböző modulok, multimédiás alkalmazások beépítését, így a szakköri cso-port tanulói a portfólió készítése során sok kreatív ötletet formába önthettek. Meg-örökítették munkafolyamataikat, de készíthettek képmontázst is az új ismeretek szemléltetésére. A portfólió elengedhetetlen eleme a visszajelzés, amelyeket akár hanganyag, riport formájában is elhelyezhetnek a Prezi felületen.Az e-Portfólió készítésének komplex fejlesztő hatásait a következőkben foglalhatjuk össze:

– a tanulók elgondolkodnak saját tanulásukról; – a reflexiók elősegítik a tanuló önértékelési képességének fejlődését; – a portfólió kialakítása során a fejlődik az elemzőkészség; – fejlődik a téri-vizuális képességterület; – a produktum létrehozása teret ad a kreativitás kibontakoztatásának; – fejlődik az IKT-eszközök és alkalmazói szoftverek megismerésének és alkal-

mazásának készsége.

3. nap: A tanulók 3 csoportban a Videojátékok osztályozása; Videojátékok technikai háttere és a Videojátékok 5 generációja – Történelem, technika projektágakat dol-gozták ki. Ehhez internetes kereséssel adatokat gyűjtöttek. A keresés technikájával kapcsolatosan felelevenítettük és gazdagítottuk az iskolai tananyagban megtanult ismereteket: hatékony információkeresés; találatok szűrése; a kapott eredmény meg-

17 lásd 9. ábra18 A táblajátékokat Tehetségpontunk a Tehetséghidak Programban „Az én gyermekem is tehetséges”

alprojekt „Gondolkodásfejlesztés táblajátékokkal” hejőkeresztúri képzésén vette át.


85

bízhatósága. A terület további fontos eleme a kapott eredmények felhasználásának módja: a szerzői jogvédelem betartása; a hivatkozások szakszerű feltüntetése.Ezt követően a tanulók a megkeresett releváns adatok felhasználásával mindhá-rom csoportban egy-egy bemutatót készítettek az ingyenesen letölthető PhotoStory programmal. A képekből filmmé alakítható anyagot szövegesen feliratozták, majd egy következő lépésben a feliratot hangzóvá tették. A szövegek felolvastatásához RoboBraille programot alkalmaztak. Ez egy ingyenes fájlkonvertáló program, amely lehetővé teszi az írott szöveg (doc, docx, rtf, pdf és html kiterjesztésű fájlok) MP3 kiterjesztésű hangfájllá konvertálását. A konverter több nyelvet ismer, így szakkö-rös tanulóink feliratai több nyelven is megszólaltathatók. A program megismerése és alkalmazása jó alapot nyújtott arra, hogy végiggondoljuk egy felolvasóprogram alkalmazási lehetőségeit. A programnak kulcsszerepe van az esélyegyenlőségben: a nem látók és a gyengén látók infokommunikációs akadálymentesítésében, de jól hasznosítható a diszlexiások tanítás-tanulás folyamatában, és hatékony segítséget nyújt az idegen nyelvek tanulásában is.A munka során az információkereséssel fejlődött az elemző-logikai készségük, a kép anyag feldolgozásával téri-vizuális képességeik, a feliratok kialakításával fogal-mazókészségük, a hanggá alakítás IKT-jártasságot erősített, míg az akadálymentesí-tés az empátiát, a toleranciát, az önreflexív területet fejlesztette.

A 4. nap és az 5. nap témaköre a Videojáték-függőség és az Ergonómia–Egészség-védelem volt. A központi „Videojátékok” témából kiindulva beláthatjuk, hogy a videojátékok túlzott használata szellemi egészségkárosodáshoz, az emberi kapcso-latok beszűküléséhez vezet. A gondolatot továbbfűzve a szellemi károsodás mellett fizikai egészségkárosodás is létezik. Ezt a károsodást a helytelenül kialakított szá-mítógépes munkakörnyezet is okozhatja, ilyen módon került látótérbe az Ergonómia témakör.Az intenzív nyári program 4. napján a Videojáték-függőség témakört, míg az 5. na-pon az Ergonómia–Egészségvédelem témakört fejtettük ki. A Videojáték-függőség foglalkozást pszichológus vezette. A tevékenység kulcselemeiről így írt: „tematikus foglalkozás keretein belül a függőséggel, játékszenvedéllyel a központban játékos, kreatív feladatokat végeztek a fiatalok, melyek célja a motivációk feltérképezése, az attitűdök módosítása/megváltoztatása és a probléma tudatosítása volt. A foglalkozás végső produktumaként a gyermekek kidolgoztak és megszerkesztettek egy játék-szenvedélyt vizsgáló önjellemzéses kérdőívet” (Szalay Lilla pszichológus).A kérdőív kérdéseinek összeállítása és elemzése után a tanulók elkészítették a kér-dőív interaktív változatát. Ehhez egy külön informatikai foglalkozás blokk keretében megismerték a SMART interaktív tábla SENTEO feleltető rendszerének a haszná-latát. Ezt követően megtanultak különböző típusú kérdéseket (feleletválasztós, igen/nem stb.) előállítani a szoftver segítségével. A foglalkozás záró részében a kérdőívet RoboBraille programmal idegen nyelvre „fordították”.


86

A foglalkozás fejlesztő hatásait a következőkben összegezhetjük: – játékfüggőséggel kapcsolatos attitűdök feltérképezése, módosítása és a lehetsé-

ges probléma tudatosítása; önreflexív terület fejlesztése; – kommunikáció fejlesztése; – kreativitás fejlesztése; – együttműködés és kooperáció fejlesztése; – IKT-jártasság erősítése (interaktív tábla, feleltető rendszer); – SENTEO és RoboBraille programok megismerése, alkalmazása; – motiváció erősítése az idegen nyelvek tanulása terén.

Az Ergonómia–Egészségvédelem téma teljes mértékben hatott az újdonság erejével. A foglalkozást vezető biológiatanár rávilágított az ergonómia fontosabb területeire. A hosszan tartó ülés, a rossz testhelyzet, a helytelenül beállított székek, asztal- és monitormagasságok mozgásszervi panaszokhoz vezetnek: nyak-, hát-, derékfájda-lom, vállövi panaszok jelentkezhetnek. A gyakori fejfájás, tarkótáji fájdalom, csukló-fájdalom, ínhüvelygyulladások, karban, ujjakban jelentkező zsibbadás mind-mind lehetnek a helytelenül kialakított számítógépes munkakörnyezet következményei. A videojátékok túlzott használatával kapcsolatosan továbbá elgondolkodtatóak a hang- és fényhatások egészségromboló következményei is.A tanulók a témakör megismerése után gyűjtőmunkát végeztek. Áttanulmányozták a Sulinet Tudásbázisban a témára vonatkozó szakirodalmat, majd kitöltötték az ott található tudásfelmérő tesztet19 is. Ezt követően, csoportmunka formájában maguk is összeállítottak egy kérdéssort, amelyet az előző nap elsajátított SENTEO programmal dolgoztak fel és teszteltek. A nap programjának zárásaként a szakköri csoport átte-kintette a 4–5. napon készült munkákat, és kiegészítették tematikus e-Portfóliójukat.

A 6. zárónapon a csoport a Videojátékok projekt utolsó ágát, az „Így is lehet játsza-ni! – táblajátékok, téramőbák” ágát teljesítette ki. A tanulók a játékok megismerését követően egy kiválasztott táblajátékról tetszőleges szoftver segítségével ismertetőt, reklámanyagot, képmontázst stb. készíthettek „Ezért ajánlom a … táblajátékot” címmel.A zárónap programjának második felében, Videojátékok – Táblajátékok címmel egy közös vitát szerveztünk, amelyben minden csoport egy-egy képviselő útján vehetett részt. Az érvelési folyamatban a csoportok képviselői felhasználták csoportjuk ana-lóg és/vagy digitális formátumban elkészített tematikus produktumait, értékeltek, tekintetbe vettek, megvédtek, igazoltak, bizonyítottak tényeket. A vita lebonyolí-tásában hangsúlyosan előtérbe kerül az elemző logikai sorba rendezés folyamata (Gyarmathy 2007):

– az érvek és ellenérvek felsorakoztatása;

19 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/az-egeszseges-elet-mod/az-ergonomia/az-ergonomia/.


87

– szempontok összevetése; – logikai műveletek végzése; – egymást követő információk rendezése; – elemzés; – következtetések levonása.

A tanulók a vita zárásaként megfogalmazták, hogy minden tevékenységben fontos az arányok megtartása. Így a videojátékok használatában is ez a kulcsfontosságú tényező. A felhasználók nem válhatnak az eszközeik rabjaivá, legyen szó videojáték-ról, okostelefonról, számítógépről stb., azonban minden tevékenységnek, megfelelő időkorláttal végezve vannak előnyei, fejlesztő hatásai is.A videojátékoknál is körvonalazható a fejlesztő hatás. Megfelelő időkorláttal hasz-nálva fejlesztik az ügyességet, figyelmet és szórakoztatnak is. Az időrabló és ag-resszív játékok azonban függőséget, szellemi károsodást okozhatnak. Ez komoly veszélyt jelent!

Hatásvizsgálatok

A tehetséggondozó program céljainak elérését hatásvizsgálattal mérjük. A vizsgála-tot kérdőíves módszerrel, a programzárást követően 3 hónappal végezzük, a szak-körös tanulók és a tanulók iskolai tanárainak körében. A tanulók számára készített kérdőív a tanulók érdeklődését, motivációját, csoportban betöltött szerepét, elkö-telezettségét kívánja felmérni. A kérdőív változatos formákban (feleletválasztós, kifejtős, nyílt végű stb.) kéri ki a tanulók véleményét. Feldolgozása kvantitatív és statisztikai módszerekkel történik. A pedagógusoknak készített kérdőív a szakkörös tanuló érdeklődésében, motivációjában, önmagára találásában tapasztalt visszajel-zésre ad lehetőséget.A vizsgálatot a teljes projekt zárását követően 3 hónappal végeztük el, 2014. március végén. A szakkörös tanulók 80%-a és a tanulók iskolai tanárainak 75%-a szolgáltatott adatokat. A tanulói és tanári kérdőívek feldolgozását követően a kapott eredmények igazolták, hogy a tehetséggondozó gazdagító programpár program elérte a célját. A tanulók válaszaikban kiemelték, hogy új ismeretekkel gazdagodtak, és a szakköri tevékenység során szerzett élmények, tapasztalatok felkeltették az érdeklődésüket a természettudományos tantárgyak, illetve az informatika iránt. A szakköri temati-kához kapcsolódóan a szakkör ideje alatt és azt követően is utánanéztek témáknak, elmélyítették ismereteiket. Különösen fontos eredmény, hogy a kérdőívekre adott válaszok szerint sokan az „összefüggések meglátása terén” is fejlődtek.Hasonlóképpen fontos eredményként értékeljük, hogy a tanulók válaszaiban jelentős arányban jelentek meg a szociális készségek fejlődésére utaló motívumok: „megér-tettem, hogy milyen fontos a csapat”; „megértettem, mit jelent az, hogy figyelünk egymásra”; „a program megmutatta, milyen fontos az együttműködés”.


88

A tanári kérdőív kérdéseire adott válaszok, a tanárok esetleírásai megerősítik, hogy az iskolán kívüli tehetséggondozó program hatására a tanulók fejlődtek. Ez a fejlő-dés pozitív módon mutatkozik meg a tanulók iskolai tanítási-tanulási folyamatában, a motivációban és az attitűdökben.

A tehetségsegítő programból kikerülők segítése/nyomon követése

A tehetségsegítő programban részt vevők követésére felhasználjuk folyamatosan frissülő tehetség-adatbázisunkat, amelyben tevékenységenként, korosztályonként, dátumonként visszakereshetőek a tehetséggondozó rendezvényeink és a részt-vevők köre.Törekszünk a szülő, a családok bevonására is: az ISZE évente rendezett tehetség-napján/szakmai napján egy szekciófoglalkozás formájában lehetőséget nyújtunk a beszámolásra, új együttműködések megalapozására és tehetség-tanácsadásra.


89

Melléklet

Hatásvizsgálat – tanulók kérdőíve

Kedves volt ISZE tehetségiskolás táborozó diákunk!2013. 05. 01–2013. 12. 31. időszakban részt vettél az ISZE Tehetségiskola „Alkal-mazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásában” című gazdagító prog-rampár programjában, a szakköri programrészben és nyári táborában.Három hónap elteltével hatásvizsgálatot végzünk, és ebben fontos szerepe van a Te véleményednek is. Ezzel a kérdőívvel szeretnénk felmérni, hogy három hónap elteltével hogyan vélekedsz a programban megvalósított tevékenységedről; hogyan tudod hasznosítani a megszerzett új ismereteket; és milyen fejlődést tapasztalsz.Kérjük, hogy olvasd el figyelmesen a kérdéseket, és válaszként jelöld meg a Rád leg-inkább jellemző választ. Több helyen pontozott sorokat helyeztünk el. Kérjük, hogy ezeknél a kérdéseknél fejtsd ki a véleményedet20. A kérdőív kitöltése név feltüntetése nélkül, kódszámmal történik. A kérdőívhez csatolva megtalálod a nyári táborban megvalósított projekt tervének gondolattérképét. Az emlékek felelevenítése céljából tekintsd át, majd válaszolj a következő kérdésekre.

1. Melyik projektág és azon belül melyik feladat tetszett a leginkább? Max. 3 fel-adat jelölhető meg tetszési sorrendben (a leginkább tetsző feladatot írd az első helyre)! Válaszodat indokold meg!

............................................................................................................................. .............................................................................................................................

2. Melyik projektágban és azon belül melyik feladatban szerezted a legtöbb szá-modra fontos, új ismeretet, és melyek voltak ezek az ismeretek? Max. 3 feladat jelölhető meg fontossági sorrendben! Válaszodat a feladat és az új ismeret meg-jelölésével indokold meg!

............................................................................................................................. .............................................................................................................................

3. Melyik projektágban és azon belül melyik feladatban szerezted a legtöbb olyan új ismeretet, amelyet jelenlegi tanulmányaidban használni tudsz, és melyek voltak ezek az ismeretek? Max. 3 feladat jelölhető meg fontossági sorrendben! Válaszodat a feladat és az új ismeret megjelölésével indokold meg!

............................................................................................................................. .............................................................................................................................

4. Melyik projektágban és azon belül melyik feladatban tudtál a legjobban együtt-

20 Ha a kijelölt rész nem elegendő a kifejtéshez, akkor a válaszadást folytasd a kérdőív végén, illetve folytasd a kifejtést egy új lapon, amelyet a kérdőívhez csatolsz.


90

működni a társaiddal? Max. 3 feladat jelölhető meg fontossági sorrendben! Vá-laszodat a feladat és az új ismeret megjelölésével indokold meg!

............................................................................................................................. .............................................................................................................................

5. Szerinted miben vagy jó, és véleményed szerint a tábor programja során, illet-ve annak hatására melyik területen fejlődtél a legtöbbet? Válaszodat indokold meg!

............................................................................................................................. .............................................................................................................................

6. Fejezd be a következő mondatot! Több választ is megjelölhetsz.Három hónappal a teljes programpár programnak a zárását követően, úgy gondolom, hogy ez a program...a) rámutatott az alkalmazói informatika gyakorlati hasznára.b) megerősített abban, milyen jó, ha az ember sok ismerettel rendelkezik.c) ráébresztett arra, hogy milyen jó tanulni!d) megmutatta, hogy milyen fontos az együttműködés.e) lehetőséget nyújtott arra, hogy új barátokat szerezzek.f) egyéb: ..............................................................................................................

7. Fejezd be az alábbi mondatot! Több választ is megjelölhetsz.Három hónappal a teljes programpár programnak a zárását követően, a program hatására...a) kedvet kaptam a természettudományos tantárgyak tanulásához.b) megértettem a matematikát/fizikát/kémiát …c) a tábor ideje alatt otthon is foglalkoztam a témával.d) később utánanézek egyes témáknak.e) jövőre szorgalmasabban fogok tanulni az iskolában.f) megértettem, milyen fontos a csapat!g) megértettem, mit jelent az, hogy figyelünk egymásra.h) egyéb: .............................................................................................................

8. Fejezd be az alábbi mondatot! Több választ is megjelölhetsz.Jövőre, ha lenne ilyen tehetséggondozó program, akkor...a) szívesen eljönnék.b) még gondolkodom azon, hogy eljönnék-e.c) nem jönnék el.d) szívesen eljönnék diákmentornak.


91

e) a szülős programra elhívnám a szüleimet is.f) elhívnám a barátomat is.g) egyéb: .............................................................................................................

9. A pontozott részre írj 1–1 olyan mondatot, amellyel jellemeznéd a 3 hónapja lezajlott programot! Mit írnál erről a programról a barátodnak/tanárodnak/szü-leidnek?a) barátnak: .........................................................................................................b) tanárnak: .........................................................................................................c) szülőnek: .........................................................................................................

10. Kérjük, írd le, véleményed szerint mi tenné még jobbá a programot! ............................................................................................................................. .............................................................................................................................

Köszönjük, hogy kitöltötted a kérdőívet!


92

Hatásvizsgálat – a tanulók iskolai tanárainak kérdőíve

Kedves Kolléga!Az Ön egyik tanítványa a 2013. 05. 01. és 2013. 12. 31. közötti időszakban részt vett az ISZE Tehetségpont OPER 1708 kódszámú gazdagító programpár (szakkör és nyári tábor) tehetséggondozó programpárjában.Programunk komplex módon: kognitív, affektív és szociális területen kívánta fej-leszteni a beválogatott tanulókat. A kérdőívhez mellékletként csatoljuk a nyári tábor-ban megvalósított projekt tervének gondolattérképét21.A program keretében22:

– Lehetőséget adtunk: y az önálló, önirányított tanulásra: egyéni munka, egyéni tempóban való

haladás és időbeosztás megtanítása; rendszerezés elsajátíttatása; a tanulók érdeklődésére és motivációjára szabott gazdagítás;

y tapasztalatcserére: találkozás kortársakkal más iskolákból, diákmentorokkal; y hatékony tanulási technikák megismerésére: tanulással kapcsolatos ta-

pasztalatok áttekintése; új módszerek megismerése (pl. konvertálóprogra-mok) a másként tanulóknak; gondolattérkép nyújtotta lehetőségek; belső összefüggésekre rávilágító tanulás;

y magasabb szintű kognitív munka: gazdagító ismereteket nyújtottunk. – Bátorítottunk:

y elmélkedésre: problémaérzékenység; kritikai gondolkodás fejlesztése; a kérdések továbbgondolása; kreatív megközelítés; asszociáció;

y kérdésfelvetésre: új, szokatlan kérdések megfogalmazása; y kockázatvállalásra: siker-kudarc problematika; reális önértékelés a fel-

adatválasztásban. – Segítséget nyújtottunk:

y együttműködésben: társas készségek fejlesztése csoportmunkával és kooperatív csoportmunkával; felelősségvállalás;

y tiszteletadásban: szabálykövetés, beszélgetés, filmklubtematika; y önelfogadásban: önbizalom erősítése; hozzájárulás a reális énkép kialakí-

tásához; y érdekérvényesítésben: önbizalom fejlesztése; önismeret, szituációs játékok; y vezetőiszerep-felvállalásban: feladatok a kooperatív csoportban, kudarcke-

rülés problematikája; reális énkép; felelősségtudat.21 lásd 9. ábra22 A rendszerezés szempontjai: hivatkozás Dr. Heimann Ilona: Tehetségfejlesztő programok Tanegy-

ség, ELTE PPK, Tehetségfejlesztési szakértő szakirányú továbbképzés.


93

Tehetséggondozó munkánk hatékonyságának felmérése céljából a teljes gazdagító programpár zárását követően, 3 hónap távlatából hatásvizsgálatot végzünk. A vizs-gálat a tanulók fejlesztésének eredményeképpen bekövetkezett változások feltérké-pezésére irányul. Arra keresünk választ, hogy a program hatására tapasztalható-e változás a tanuló érdeklődésében és motivációjában.Kérjük, hogy a bemutatott fejlesztési vázlat alapján gondolja át, az ISZE Tehetség-pontban történt fejlesztést követően tanítványánál tapasztalt-e változást a tanulás-ban; az információ feldolgozásának módjában; az együttműködésben; a kérdésfel-vetésben; az önértékelésben stb.Gondolatait megfogalmazhatja szabadon, de követheti az alábbi struktúrát is, rövi-den kifejtve a tanulónál fejlődést mutató szempontokat. Örömmel vesszük, ha konk-rét példákat is hoz.

– Az önálló, önirányított tanulás megismerése, alkalmazása – A tapasztalatcsere hatása – A hatékony tanulási technikák megismerése és használata – A magasabb szintű kognitív munka (gazdagító ismeretek) végzése – Elmélkedés – Kérdésfelvetés – Kockázatvállalás – Együttműködés – Tiszteletadás – Önelfogadás – Érdekérvényesítés – Vezetői szerep felvállalása

Köszönjük az együttműködést!

94

4. Tehetséggondozó feladatok és módszerek a tanórán kívüli tehetséggondozásban

Bevezetés

Jelen fejezetben olyan gazdagító jellegű témaköröket, projektötleteket, valamint a feldolgozásukhoz szükséges módszereket mutatok be, és elemzek, amelyek a ta-nulók sokféle képességeire építenek és figyelembe veszik egyéni szükségleteiket, így jól alkalmazhatóak az alulteljesítő tehetséges tanulók tanórán kívüli ellátásában. A bemutatott feladatok megvalósíthatók az ismertetett formában, illetve adaptálha-tók a helyi feltételek és igényeknek megfelelően. A feladatok tovább gondolhatók, kiegészíthetők további fejlesztő elemekkel.Jelen fejezet a „Tehetséggondozó feladatok és módszerek a tanórán kívüli tehetség-gondozásban” c. módszertani anyagom, megjelent az ISZE elektronikus folyóiratá-nak, az e-Inspirációnak Tehetségkülönszámában. (Fülöp 2013: http://www.isze.hu/download/inspiracio/NTP-ITM-12-P-0050.pdf 13-22. oldal)A digitális kor gyermekei önbizalommal és autonóm módon viszonyulnak az új tech-nológiákhoz. Ilyen módon, a szakkörön a tanulók média iránti érdeklődésére építve alapozzuk meg új ismereteiket. Programjainkban kiemelt szerepet töltenek be a mul-timédiás informatikai eszközök (a számítógép; a fényképezőgép; a videokamera; az interaktív tábla; a feleltető rendszer), valamint a multimédiás alkalmazások (kép-szerkesztő-, videoszerkesztő-, honlapszerkesztő programok).A számítógépes multimédia teret ad a vizualitásnak, az önkifejező képesség kibonta-koztatásának. A számítógépes vizuális önkifejező képesség, mint erős képességterü-let, valamint a multimédia téma iránti belső motiváció – összekapcsolva a fejleszteni kívánt területtel – az alulteljesítés csökkentését eredményezheti.Az alábbi feladatok erre adnak ötleteket.

Feladatötletek, projektötletekKészíts videofilmet!

Az alulteljesítő tehetségígéret tanulók az iskolában, osztályzataik alapján rendsze-rint képességeik alatt teljesítenek, ugyanakkor az érdeklődési területükön sok isme-rettel rendelkeznek. Ezt mutatja pl. a tehetséggondozó program képszerkesztés és

Tehetséggondozó feladatok és módszerek a tanórán kívüli tehetséggondozásban

95

honlapszerkesztés blokkjának nyitó foglalkozásain készült munkák sora is. A pro-duktumokból látszik, hogy tanulók jelentős része a tanórán kívüli foglalkozásokra már előzetes tapasztalati tudással érkezik, de hozott ismereteik felületesek és bi-zonytalanok. Rendszerezésre szorulnak.A szakkörökön a fogalmak letisztulását követően kezdődhet el az ismeretek módsze-res feldolgozása, elsajátítása. A kép- és videoszerkesztés szakköri blokk zárásakor a tanulók saját videofilmet készítenek. Maguk választják meg a film tematikáját, majd forgatják, vágják és feliratozták filmjüket. A videofilm készítése fejleszti a tanulók művészi önkifejező készségét, valamint a digitális kompetenciájukat. Ugyanakkor a videofilm forgatása és vágása az analitikus-szekvenciális, elemző információfeldol-gozás; a feliratozás pedig a nyelvi készségek, a verbalitás fejlődését eredményezi.

Mutasd be fotósorozattal!

Kiss Virág forrás-oldala a művészetpedagógiáról23 fotósorozat témái jól beépíthetők tanórán kívüli tehetséggondozó program multimédiás tematikájába.A felsorolt fotótémákból különböző speciális képességeket24 érintő feladatokat vá-lasztottam ki (17. táblázat 1. oszlopa: Fotósorozat feladattémák). A feladatokat ele-mezve látható, hogy a téma egy erős képességhez kapcsolódva fejlesztheti a gyenge oldalt. Ha az alábbi feladatokat választásra ajánljuk fel, akkor minden tanuló érdek-lődésének megfelelően választhat feladatot. Aki pl. „a sportág bemutatását” választ-ja, valószínűleg maga is kedveli a mozgást: jó a testi-kinesztetikus, a téri-vizuális területe. Egy esemény fotosorozattal történő dokumentálása jó interperszonális ké-pességeket feltételez stb.A feladat megoldásával a tanuló egy motivált területén vizuális önkifejező képessé-gét erősíti, ugyanakkor a fotózási szemszögváltásokkal és a kívül-belül fotós-sporto-ló/családtag (a feladatválasztástól függően) nézőpontváltással megmutathatja krea-tivitását is. A fotósorozat kialakításával fejlődik módszeres információ-feldolgozó képessége és amennyiben a sorozathoz szöveget is társít, akkor nyelvi készségei, verbalitása is jobb lesz.A feladat megoldható úgy is, hogy fotók helyett rajzok készülnek. Így, a jó vizuális képességgel rendelkező tanuló fotósorozat helyett rajzai sorozatát készítheti el. Majd a rajzok digitalizálásával egy kreatív „fotósorozatot” hozhat létre.

23 https://sites.google.com/site/mitiszi/Home/feladatgyujtemeny-art-assignments24 A tehetség irányát megadó speciális képességek Gardner csoportosítása szerint: a nyelvi, zenei, ma-

tematikai-logikai, téri-vizuális, testi-mozgásos, interperszonális, intraperszonális, természeti


96

Fotósorozat feladattémaKinek ajánlom?

Erős képességterü-let/tehetségterület Mit fejlesztek?

Mutass be fotósorozaton egy sportágat!

testi-kinesztetikustéri-vizuális

módszeres információ-feldolgo-zás, sorba rendezésvizuális önkifejező képességverbalitáskreativitás (nézőpontváltás, új-radefiniálás)

Mutassátok be egy szerkezet (pl. egy háztartási gép) működését és részeit fotósorozattal!

matematikai-logikaitéri-vizuálisnyelvészeti

módszeres információ-feldolgo-zás, sorba rendezésvizuális önkifejező képességverbalitásrész-egész

Egy adott teret berendezését (pl. játszótér) fotózzatok le több né-zőpontból! Készítsétek el a fotók alapján a játszótér alaprajzát!

matematikai-logikaitéri-vizuális

vizuális önkifejező képességrész-egészkreativitás (nézőpontváltás, kí-vül-belül)

Készítsetek a természetben érde-kes kompozíciókat falevelekből, kavicsokból és fotózzátok le őket!

természetitéri-vizuális

vizuális önkifejező képességrész-egészkreativitás (nézőpontváltás, új-radefiniálás)

Mutass be fotósorozat segítségé-vel egy családi vagy egy iskolai ünnepet!

intraperszonális vizuális önkifejező képességkreativitás (nézőpontváltás)

Állítsatok össze diavetítést zené-re saját vagy gyűjtött fotókból!

interperszonáliszenei

vizuális önkifejező képességkreativitás együttműködés

17. táblázat

Vizualizáld a tananyagot!Az alulteljesítő másként tanulók (diszlexiások, diszgráfiások stb.), a szociokulturáli-san hátrányos tanulók tanulásmódszertanában különösen fontos az információ képi megjelenítése, vizualizálása. A grafikus megjelenítési formák (rajzok, gondolattér-képek, folyamatábrák, diagramok, táblázatok stb.) segítik a gyenge verbalitású, de jó téri-vizualitással rendelkező tanulók iskolai tanulását. A tananyag feldolgozásának hatékony módszere a gondolattérképek készítése. A te-hetséggondozó programban a gondolattérképeket az előzetes ismeretek rendszerezé-sére; gazdagító jellegű új téma feldolgozásában, illetve projekt-téma interdiszcipli-náris körvonalazására használhatjuk (Gyarmathy Éva 2010).A kulcsfogalmak kiemelése, a kapcsolódások és összefonódások feltüntetése, a szí-nek és a hívóképek használata sokat segít a gyenge verbalitással, de jó téri-vizuális


97

képességekkel rendelkező tanulók információ feldolgozásában. A központi témából kiindulva sugaras elrendezésben: főágak, mellékágak, kisebb elágazások hierarchi-áját készíthetjük el. A szerkezet, az összefüggések, a szövegek és képek globális rálátást adnak az egész témára. A gondolattérképek készülhetnek csomagolópapíron filcekkel; számítógépen külön-böző programok rajzeszköztárának elemeivel, illetve készülhetnek speciális, akár ingyenesen letölthető szoftverekkel.Érdekes feladat kerekedik ki, amikor a feladatot fordítottan végezzük. Nem szöveg-hez készítünk gondolattérképet, hanem egy megadott gondolattérképhez készítünk szöveget úgy, hogy az eredeti szöveget nem ismerjük. Ilyen módszerrel a tanulók a gondolattérkép verbális és képi információi szövik mondatokká, kerek egésszé Az adatok jellegétől függően ismertető szöveget (technikai adatok) vagy történetet, mesét is írhatnak. A feladat az erős téri-vizualitásra épül, és jól fejleszti a nyelvi készséget.A gondolattérkép szöveggé alakítása feltételezi az egésznek tekintett, globálisan megközelített képi és kevés verbális információ részekre bontását, majd a „részek” eseményfonállá fűzését. A feladat így, a globális információ megközelítése mellett, előhívja a tanuló elemző-logikai sorba rendező gondolkodásmódját is.Egy komplex történet-, mese írásakor, ha a tanulók egyénileg dolgoznak és ugyanazt a részletekre is kiterjedő fogalom-hálót „fordítják le” képről szövegre, akkor érde-mes az elkészült munkákat összehasonlítani. Valószínűsíthető, hogy a tanulók az azonos „grafikus vázlatról” a részeket, a történet-elemeket különböző változatokban „rakják” össze, az eseményeket más-más szemszögből közelítik meg. Ilyen módon más-más megoldás születik.A történetek összehasonlításával sor kerül a szempontok összevetésére, az érvek és ellenérvek felsorakoztatásában, az elemzésre, majd a következtetések levonására.Valószínűsíthető a vélemények ütközése, amely egy vitában teljesedik ki. A vita az érvelés, a vélemény és a kritika megfogalmazásának terepe, de az önérvényesítés mellett hordozza az megegyezésre irányuló együttműködés lehetőségét is. Így min-den elemében fejleszti a tehetségesek társas készségeit is.A gondolattérképek „dekódolásának” feladata Bloom féle megismerési modellre (Bloom 1956) vetítve a magasabb megismerési szinteken valósul meg. A megadott gondolattérkép feldolgozása a történet kulcselemeinek azonosításával az elemzés szinten indul, majd a történet megalkotásával a szintézis szinten folytatódik. A tanu-lók fogalmazásainak összevetése, az egyes vélemények ütköztetése pedig a megis-merési folyamat értékelés szintjére helyezhető.Az alapfeladat további feladatrészekkel bővíthető. Például az egységesített tör-ténet RoboBraille programmal átalakítható más formátumú fájllá. Konvertálható hanganyaggá vagy e-könyvolvasón olvasható formátumra. Hasonlóképen megvaló-sítható a történet színpadi rendezése és előadása, majd filmesítése is.


98

Az alapfeladat továbbgondolása (rendezés, színjátszás, filmfelvétel) teret nyújt a szöveg többirányú megközelítésére, a téri-vizuális- és a művészeti területeken tehet-ségesek tanulók azonosítására is.

Mutass be egy múzeumi tárgyat!

Kiss Papp Csilla „Vizuális tehetséggondozás” c. könyvében így ír: „Sok tehetségígé-ret a vizuális éhségét úgy elégíti ki, hogy számukra szép, esztétikus, érdekes tárgya-kat gyűjt. A régiségek, művészethez köthető tárgyak, hagyatékok nagy böngészőivé válhatnak. Képesek felfedezni a tárgyakban a szépet, az esztétikusoknak beazono-sítják a korukat, meghatározzák a történetüket stb.” (Mező–Kiss–Subicz 2010: 62)A gondolatra egy vizuális önkifejező képességet fejlesztő projektet terveztem, amely az alábbi fő feladatokból áll:

– Múzeumlátogatás – Egy tetszőleges tárgy kiválasztása – Ismertető készítése kiadványszerkesztő programmal a kiválasztott tárgyról

y A tárgy korának meghatározása. Történetek megismerése y Képek és érdekességek keresése a kiválasztott tárgyról

– Az ismertető lefordítása idegen nyelvre – Fogalmazás készítése a kiválasztott tárgy szemszögéből – Hasonló tárgy tervezése

y Papíron, ceruzával y Számítógépes programmal

– A kiválasztott tárgy honlapjának tervezése az elkészült munkákból – Egy tetszőleges feladat tervezése és megoldása – A produktum bemutatása

A feladatok széles skálája lehetőséget nyújt az érdeklődés és motiváció szerinti fel-adatválasztásra. Valamennyi feladat egyszerre több képességterületet érint, egyes területeket megerősít, más területeket pedig fejleszt.A projekt feladatok lehetőséget nyújtanak, a magasabb szintű megismeri tevékeny-ségek végzésére is. A kognitív hierarchikus szintek szerint a feladatok az alábbi rendszert alkotják: A megismerés szintjéhez kapcsolódik a múzeumlátogatás, a mú-zeumban kiállított tárgyak megfigyelése, egy tárgy kiválasztása. A megértés szintjén az információ értelmezése, asszociációk keresése zajlik. Az alkalmazás magasságá-ban az információk használatával a tanulók ismertetőt terveznek az adott tárgyról. Az ismertető szöveganyagát idegen nyelvre is lefordítják. Az elemzés szintjén az információk magyarázatára kerül sor: a tanulók az adott tárgyhoz hasonló tárgyat terveznek rajz vagy számítógépes rajz formájában. A szintézis szintjén fogalmazás készül nézőpontváltással, a tárgy szemszögéből, valamint elkészül a tárgy honlapja


99

is, keretbe foglalva a projekttel létrehozott valamennyi produktumot. A 6. kognitív szinten, az értékelés szintjén, a munkák bemutatására, az elkészült honlap megtekin-tésére kerül sor.

Készíts rajzfilmet!

A rajzfilmkészítési feladat szintén a vizuális önkifejező képességet segíti, de ezúttal a rajzok egy nyelvi készségekhez kapcsolt kreatív feladat teljesítést követően ké-szülnek el.A rajzfilmkészítési feladat magába foglalja a három rajzfilmhős karakterének meg-tervezését és a történet megírását is. A feladatot nehezíti, hogy a történetben köte-lezően szerepelnie kell a könyvtár, felhő, egér szavaknak. A tanulók észrevehetik, hogy mindhárom megadott szónak két jelentése van. A köznapi jelentésük mellett, a számítógépes világban is jelentéssel bírnak. Így a tanulóknak gyakorlatilag há-rom-három szópárból kell egy-egy szót választani. Mindez bővíti az asszociációs lehetőségeket, ezáltal nagyobb teret ad a fantáziának, a kreatív megoldásoknak.A történet kialakítását követően kezdődik a rajzos feladat. A tanulóknak el kell készí-teniük a tervezett rajzfilm 5 kockáját. Rajzolhatnak papíron ceruzával, illetve mun-kájukat elkészíthetik digitálisan is. Az elkészült rajzfilmrészletet a tanulói csoport értékeli.

Hívd életre fantázia állatod!

A feladat alapötlete Gyarmathy Éva könyvében (Gyarmathy 2010) „Állatmix – ér-dekes állatok” címmel szerepel. Így szól: „Gyűjtsetek állatneveket!; Képezzetek új állatneveket úgy, hogy az egyik állatnév utolsó szótagja és a másik állatnév első szó-tagja ugyanaz legyen, pl. macska – kakas: ebből lesz a macskakas; Képzeljétek el és rajzoljátok le az így keletkezett állatot!; Írjátok le a jellemzőit! (külső megjelenése, tulajdonságai, élőhelye stb.)”Az alapfeladatot a fantázia állat hangjának és mozgásának megtervezésével folytattam.

– Képszerkesztő program (pl. Gimp) segítségével tervezd meg a fantázia állat képét! Használj rétegeket!

– Mutasd be a fantázia állat mozgását (pl. PowerPoint animáció vetítés vagy film)! – Milyen a fantázia állat hangja? Tervezd meg és szintetizáld a hangot! – Írj egy történetet, amelyben a fantázia állat a főszereplő!

A kialakított fantázia állatnév eredetisége a tanulók kreativitásától és kombinációs készségétől függ. A két állat tulajdonságainak mixeléséből „születő” képzeletbeli állat külső megjelenésének tervezése és megrajzolása a Bloom féle megismerési mo-dell ismeretek alkalmazása szintjéhez köthető. A tanulók az eredeti állatokról birto-kolt ismereteiket ötvözik és jelenítik meg – választásuk szerint – papíron ceruzával vagy digitális képszerkesztőben „rajzolva”.


100

A folytatásában, cél a fantázia állat „életre keltése”. A tanulók az egyedi állatot, mint egységes egészet, több szemszögből közelítik meg, elemzik. Körvonalazzák az állat mozgását, hangját, belső tulajdonságait. A feladategyüttes sok készségre épül. Az állatmozgásának kivitelezése téri-vizualitást igénylő feladat, a hangtervezés jó zenei készségeket igényel, és valamennyi művelet megkívánja a számítógépek, a számító-gépes kép- és hangszerkesztő programok ismeretét is. A történetírás a nyelvi-verbális terület érinti. A kép-, video-, hangszerkesztési, valamint a meseírási részfeladatok végrehajtása elemzéssel indul. A tanulók különböző mozgásokat figyelnek meg és értelmeznek, majd kép- és videoszerkesztési ismereteiket alkalmazva, megalkotják a mozgás effektusokat. Hasonló módszerrel készül a hanganyag is. A meseírásban a fantá-zia állat külső és belső tulajdonságainak az elemzése képezi a kiindulópontot. Az összegzés szintjén a tanulók összeszerkesztik a fantázia állat mozgását és hangját, és a történetet, amelyben mesebeli állatuk a főhős. Az elkészült munkákat honlapon, objektumként beágyazva helyezzük el. Értékelését a honlapra helyezett szavazással végezzük.

Így kérdeznek „reflektorfényben”

A „reflektorfényben” kifejezés Paul Ginnis: Tanítási tanulási receptkönyv c. művé-ben bemutatott „Reflektorfényben” módszerére utal, amely így írható le:Önkéntes jelentkező áll a „reflektorfénybe” és a tanár 10 kérdést intéz hozzá az éppen tanult tananyaggal kapcsolatosan. Ezalatt a többiek egyénileg mérlegelik a válasz-adó válaszainak helyességét. Egy papírlapon minden kérdés mellett „+”, „-„ és „?” jelekkel jelölik: az egyetértésüket, egyet nem értésüket, illetve saját bizonytalansá-gukat a válasz helyességének megítélésében. A 10 kérdés és a vélemények bejelölése után a tanár sorra veszi a kérdéseket, feltérképezi, hogy a tanulók milyen arányban ítélték helyesnek vagy tévesnek a reflektorfényben adott választ, majd megbeszélik a helyes megoldást.A tanórán kívüli gazdagító programban a tanulóknak ilyen reflektorfényben al-kalmazható kérdésbankot kell alkotniuk, egyéni vagy csoport munka formájában. A kérdéskör kapcsolódhat iskolai tananyaghoz, de felvezethet egy gazdagító jellegű témakört is. Pl. használhatjuk tájékozódásra, előzetes ismeret felmérésére. Lehet vi-taindító, témára hangoló, érzékenyítő jellegű is.Fontos, hogy a kérdéseket összeállító tanulók a kérdésalkotás folyamatában ráéb-redjenek arra a pozitív szemléletre, hogy a „reflektorfénybe állni” jó, megerősítő. A „ reflektorfény” így nem a megszégyenülés terepe, hanem egy lehetőség a képes-ségek megmutatására.Véleményem szerint, Paul Ginnis a módszer megalkotója, maga is utal erre a mód-szer leírását felvezető idézetében „Ha az ember reflektorfénybe kerül, minden kide-rül. Most mindenki ragyoghat.” (Ginnis 2007: 180).


101

Tervezz feladatot „Bingó” módszerre!

A Bingó módszer Paul Ginnis: Tanítási tanulási receptkönyv c. műve szerint a követ-kező: A tanulók egyénileg egy üres kilenckockás „bingórácsot” rajzolnak. A tanár az aktuális tananyagból 12 kulcsszót ír a táblára. Itt kezdődik a feladat. A tanulók tet-szőleges sorrendben kitöltik a kilenc kockát a kulcsszavakkal. A játék az „Indul!”-ra indul és a tanár találomra elmondja a 12 kifejezés meghatározását. A tanuló, amikor úgy gondolja, hogy egy felolvasott meghatározás illik valamelyik lapjukon szereplő kifejezésre, akkor kihúzzák a szót a rácsból. Amikor egy tanuló vízszintesen, függő-legesen vagy ferdén kihúz egy egész sort, akkor azt kiáltja, hogy „Bingó” és vissza-olvassa a sor kulcsszavait és jelentésüket. A játék így folytatódik a teljes kitöltésig. A győztes újraolvassa a szavakat és a szavak meghatározásait.A tanulók a módszer megismerését követően elgondolkodhatnak alkalmazhatóságá-ról és feladatot terveznek, majd a feladatot kipróbálják a csoportban.A feladat készítése kulcsszavak kiválasztása segíti a szövegértést, a szöveg értelme-zését, elemzését, míg a kulcsszavakhoz tartozó meghatározások megfogalmazása fejleszti a nyelvi-verbális képességeket is. Az elkészült „Bingó” feladat alkalmazá-sakor az elhangzott meghatározások és hozzájuk tartozó kulcsszavak követése a rács vízszintes, függőleges és ferde sorain fejleszti a téri-vizualitást. A „Bingó” elérése-kor az adott sor három meghatározásának visszaidézése memóriafejlesztő.A játék győztese a szavak és a szavak meghatározásainak újraolvasásával segíti az ismeretek bevésődését. Valószínűsíthető, hogy néhány tanuló egy tantárgy valamelyik témaköréhez dol-goz ki fogalom-meghatározás jellegű feladatot. Pl.: történelemi tematikához évszá-mok-események; matematikában számok többféle megjelenítése (pl. 4x4, 2 a ne-gyedik hatványon, 256 négyzetgyöke stb.), idegen nyelvi feladatban rokon értelmű szavak stb.Valószínűsíthető továbbá az is, hogy néhány tanuló olyan eredeti és szokatlan felada-tokat fog alkotni, amely asszociációs készségükről és rugalmas gondolkodásukról tanúskodik.

„Szófocival” az együttműködés fejlesztéséért!

A „Szófoci” módszer Paul Ginnis: Tanítási tanulási receptkönyv c. művében szere-pel. Két csapat szellemi játéka. A módszer lényege az következő:A „Szófoci” az igazi focihoz hasonlóan: mérkőzésből áll, amelyet szellemi edzés előz meg. Az edzés szellemi erősödésből áll: ismeretelsajátítást, tananyag- vagy gaz-dagító témakör áttekintését jelenti, amely csapatszinten valósul meg.A játék kezdetének, a továbbításnak, a szerelésnek a szellemi fociban is rögzített sza-bályai vannak. A „kezdőrúgás” érmefeldobással dől el, és elvégzése az első kérdés


102

megválaszolásának lehetőségét jelenti. A feltett kérdésekre a csapat bármely olyan tagja válaszolhat belül, aki még addig nem válaszolt. Ha a csapat egyik válaszadásra jogosult tagja tudja a választ és 5 mp-en belül válaszol, akkor a labda a csapatnál ma-rad és jöhet a következő kérdés. Három egymást követő helyes válasz jelenti a gólt. Gól után a labda átkerül az másik csapathoz. A következő kérdésre tehát, az ellenfél csapata jogosult válaszolni.A játékvezető a szabálytalanságokat sárga- és ismételt előfordulása esetén piros la-pokkal bünteti. Sárga lapot kap az, aki jogosulatlanul válaszol, aki bekiabálja a vá-laszt miközben a másik csapaton van sor, aki felesel a játékvezetővel.A „Szófoci” nyertese az a csapat, amelyik a mérkőzésen több gólt szerez.Ginnis módszere jól használható a pillanatnyi tudásállapot diagnosztikus felmérésé-re, de hatékony módszer az előzetes tudás feltérképezésében, valamint az ismétlés-ben is. A módszer egyaránt sikeres felzárkóztatásban, és a gazdagító tehetséggondo-zó programokban is.Tehetséggondozásban különösen értékes módszer. Alkalmazásával a tudásgyarapo-dásban megmutatkozó eredményesség szinte csak másodlagos a társas készségek fejlődése, az együttműködés fejlődésében tapasztalható eredményekhez képest.A csapat csak akkor nyer, ha minden tagja válaszolni tud a mérkőzésvezető tanár va-lamennyi kérdésére, ezért minden csapattag alapvető érdeke, hogy a gyengébbek is alaposan „edzzenek”. Továbbá mérkőzés során mérlegelni kell azt is, hogy ki milyen nehézségi szintű feladatot vállal be. A válaszadással a tanuló elveszíti a további kér-dések megválaszolásának jogosultságát. Ily módon, ha a csoport legjobbjai a könnyű kérdésekre gyorsan bemondják a választ, akkor a nehezebb kérdések a bizonytala-nabb tudású tanulókra maradnak. Előfordulhat, hogy Ők ezekre a kérdésekre nem tudnak választ adni és így a csapat elveszti a labdát. Ugyanakkor a mérlegelést, az egymásra várást sem lehet elhúzni, mert a kérdések megválaszolásának 5 mp-es időkorlátja van. Ez a folyamat az egymásra figyelést, az empátiát segíti, támogatja a kooperációt.A feladat erősíti a figyelmet, mert a csapattagoknak figyelemmel kell kísérniük, hogy csoportjukban kik azok, akik már válaszoltak, és kik, azok akik még jogosultak vá-laszadásra.Amennyiben a csapatok nem tudnak térben elkülönülni, akkor a kérdések és vála-szok pörgésében figyelni kell még arra is, hogy a kérdés-labda továbbításakor ki melyik csapatba tartozik.Ha a feladatot könnyíteni szeretnénk, akkor a mérkőzést szervezzük úgy, hogy a csa-patok megkülönböztető jelzést (pólót, sapkát, kitűzőt) viseljenek, valamint a válasz-ra már nem jogosult tanulók üljenek le, vagy hagyják el a „pályát”. Így a mérkőzés menete követhetőbb lesz.


103

Tehetséggondozásban az „edzésprogramot” célszerű több képességterületre építeni, és a csapatok kialakításánál figyelni lehet arra, hogy a tanulók milyen képességstruk-túrával rendelkeznek, melyek az erőségeik és melyek azok a képességek, amelyeket fejleszteni szeretnénk. Amennyiben sikerül kiegyensúlyozott képességterületű cso-portokat létrehozni, akkor valószínűsíthető, hogy minden feladat gazdára talál. Így minden feladatnál lesz olyan, aki „mestere” lesz az adott területnek és lesznek olya-nok, akik fejlesztésre, megerősítésre szorulnak az adott képességterületen. A csapatedzést így az egymás tanítása és az egymástól tanulás fogja jellemezni. Az információt befogadó tanulók új ismeretekre tesznek szert és a társtól való tanulás fokozza a tanulási motivációt is. A társait tanító tanuló magyarázata során, akaratla-nul is saját ismereteinek rendszerezésére, összegzésére kényszerül. Ezáltal az egy-más tanítása – az egymástól tanulás folyamata minden résztvevő számára előnyös.

Készíts projektet a megadott gondolatébresztő segédanyagokból!

A feladat a Szakma Módszertár25 „Svédasztal” és „Tanplakát” módszereire épül. A „svédasztal” módszer keretében a tanár képeket, lapokat, digitális anyag gyűjte-ményeket bocsát a tanulók rendelkezésére. A papíralapú és elektronikus anyagokat tartalmazó adathordozókat (CD, pendrive) egy asztalra helyezi, amelyet a tanulók körbejárhatnak. A tanulók egyedül, vagy kis csoportokban végignézik, áttanulmá-nyozzák a „svédasztal kínálatát” és megjelölik azokat a képeket, amelyek fontosak számukra egy előre kitűzött projekttéma kidolgozásához. A képek kiválasztásával a tanulók valójában forrásanyagokat választanak, amelyekhez kapcsolják további gyűjtőmunkájukat. Az összegyűjtött releváns információkból összeállítják projektjüket, amelyet „tan-plakáton” mutatnak be társaiknak. A tanplakát funkciója: az projekt új ismereteinek elsajátítását segítő vizualizálás. Az információk, a kapcsolódások grafikus bemuta-tása elősegíti az ismeretek globális feldolgozását. A tanplakát feltűnő, áttekinthető, könnyen értelmezhető, ezáltal jól megjegyezhető információkat tartalmazó produk-tum. Tartalma szerint lehet anyagorientált plakát, jól behatárolható tényeket, infor-mációkat közlő (szavak, kifejezések, évszámok) és lehet folyamatorientált plakát, amely folyamatként mutatja be az új ismereteket.A tanplakátokat a Szakma Módszertár felhasználó szerint is csoportosítja. Így meg-különböztet személyes- és csoportos tanplakátokat is. A személyes tanplakát az egyéni tanulást szolgálja. Megalkotásakor az alkotó figyelembe veszi saját tanulási szokásait, hangsúlyt helyezve arra, hogy mi az, amit különösen nehezen tud megje-gyezni; mi az, ami felkelti az érdeklődését stb.A csoportos tanplakátok egy tanulócsoportnak készülnek. Az alkotók igyekeznek megtalálni az adott csoport számára optimális információközlési módot. (Szakma Módszertár)25 http://szakma.nive.hu/szakmamodszertar/


104

Mindkét módszer alkalmazása számos előnnyel bír. Jól alkalmazható az átlagos, he-terogén képességű csoportokban, és kiemelt fontosságú a felzárkóztatásban (Fülöp, 2008: 19–20/30-as feladatlap, fejlesztési terv)26, valamint a tehetséggondozásban is. A tehetséggondozó projekttémák komplexebbek és elvontabbak. Így a „svédasztal” kínálata is gazdagabb kreativitást igénylő forrásötletekből áll. A képek utalhatnak távoli asszociációra, vagy megfejtésük fejlett kombinációs készséget igényelhet. A tehetséggondozó forrásanyagoknál ugyanannak a fogalomnak vagy eseménynek több szempontú megközelítése, a kívül-belül nézőpont is gyakori jelenség. Ezáltal a tanulmányozni kívánt források is szerteágazóbbak lesznek. Ilyen módon a feladat azt is segíti, hogy a tehetséges tanulók tanuljanak meg mérlegelni. Legyenek képe-sek dönteni és meghatározni azokat a projekttéma-ágakat, amely jelen munkájuk idő és energia kereteibe belefér. A feladatok kiválasztásával tanuljanak meg érvelni valami mellett, és tudják megmondani, hogy mi az, amivel jelen munkájukban nem tudnak foglalkozni. A feladatok kiválasztását követően tudjanak tervet készíteni és azt betartva haladni. A csapongás elkerülése kiemelten fontos feladat az alulteljesítő tehetségesek tehetséggondozásában. Esetükben jellemző a pillanatnyi fellángolás, de a folyamat logikus, elemző végigvitele már nehezen valósítható meg. Az újabb ötletek, csapongások befejezetlen munkák sorát eredményezheti. Ez az attitűd a te-hetségesek elkallódásához, tehetségvesztéshez vezethet.A tanplakát készítése önmagában is fejlesztő feladat, azonban a „svédasztal” projekt-tel együtt különösen eredményes. A csoportok a tanplakát mindkét formáját elkészít-hetik. A csoportos tanplakát a csoport projektmunkájáról szól, sokrétű gazdagító ismeretet nyújt arról a témáról, amelyben a csoport elmélyedt. Elkészítése érdekér-vényesítést igényel, fontos a saját szempontok ütköztetése, és végül a kialakuló kon-szenzus is. Így a tanplakát elkészítése során külső megfigyelőként az együttműkö-désnek egy különleges formáját láthatjuk.A személyes tanplakátnak személyes üzenete van. Minden tanuló saját magának készíti és számára fontosak az arra elhelyezett információk. A személyes tanplakátot nem kell bemutatni, sőt a foglalkozás-vezető tanárnak sem kötelező beszámolni róla. Természetesen, ha a diákok egyénileg megmutatják plakátjukat, akkor erről lehet beszélni, tanácsot és ötleteket adni. A személyes tanplakát tudatosítja a tanulóban azt, hogy Ő milyen módon szeret tanulni. A friss munkaélmények megfogalmazása és rendszerezett papírra vetése hatékonyan támogatja a további tanulási folyamatot. Ezt követően a tanuló tudatosan fog figyelni az információfeldolgozásra, annak le-hetséges módjaira. Saját tanulásának megismerése, az erről való gondolkodás segíti Őt abban, hogy kiválassza a számára a legelőnyösebb tanulási formát.

Kvízmátrix és Internet-rally

Mindkét módszert a Szakma Módszertár módszergyűjteményéből merítettem. A „Kvízmátrix” módszer ötletgyűjtésre használható. Lényege abban áll, hogy a 26 19–20/30-as feladatlap, fejlesztési terv


105

tanulók 3–4 fős tanulói csoportokban, olyan gyűjtő fogalmakat keressenek, ame-lyekhez sok példa sorolható. A fogalmakat egyenként felírják egy-egy üres kártyára. A tanár összegyűjti és átnézi a kártyákat. Az esetlegesen előforduló ismétlődések-ből, az azonos fogalmat jelölő kártyákból csak egyet őriz meg, majd a kártyákat szöveggel lefele fordítva gyurmaragasztóval táblázatszerű elrendezésben a táblára ragasztja. Ezt követően az oszlopok fölé az ABC betűit írja, a sorokat pedig sorszá-mozza, így kialakítja minden kártya hivatkozási betű-szám jelét. A tanulói csoportok rendre kiválasztanak egy-egy kártyát, majd megfordítják kártyáikat. Feladatuk az lesz, hogy a kártyára írt gyűjtőfogalomhoz gyűjtsenek kapcsolódó fogalmakat. Az „Internet- rally” módszer funkciója önálló ismeretszerzés. A módszer célja: „a sze-lektív, illetve részletes olvasás gyakorlása, irányított információkereséssel egybeköt-ve”. (Szakma Módszertár – Internet-rally.)A két módszer összeolvasztásából egy ismeretszerzésre motiváló, több képességre építő, valódi tehetséggondozó feladat alakítható ki, amely egyaránt alkalmas tehet-séggondozásra és felzárkóztatásra (Fülöp, 2008: 19–20/30-as feladatlap, fejlesztési terv)27 is. A tanulók a „Kvízmátrix” módszernél leírt módon dolgoznak: kártyákra egy-egy gyűjtőfogalmat írnak, majd az összesített kártyákból csoportszinten kivá-lasztanak egy kártyát. A kiválasztott kártyára írt gyűjtőfogalomhoz Internet-rally módszerrel fogalmakat gyűjtenek, majd ezekből interneten elért releváns informáci-ók felhasználásával rejtvényt készítenek. A feladat minden részfeladatában tartalmaz a tehetség azonosítására és gondozására irányuló elemeket: pl. a gyűjtőfogalomhoz kapcsolódó fogalmak keresése asszociáci-ós készséget fejleszt. A tehetséges tanuló az összegyűjtött fogalmakból asszociációs láncot, fejlettebb formájában asszociációs hálót is képezhet. Az internetes keresé-sek a kulcsszavak pontos megjelölésével a lényegkiemelést, a rendszerezést és a logikus gondolkodást fejlesztik. Az információkeresési feladat különösen fontos ho-zadéka, hogy felhívja a tanulók figyelmét releváns és kevésbé hiteles információk szétválasztására. A megfelelő információkat tartalmazó oldalakból a tanulók egy-részt linkgyűjteményt állítanak össze, másrészt a fogalom–meghatározás párosok-ból keresztrejtvényt készítenek. A rejtvény készülhet manuálisan vagy valamelyik ismert, ingyenes programmal. A manuális rejtvényszerkesztés erőteljesen fejleszti matematikai-logikai és a téri-vizuális képességterületeket. A keresztrejtvény-készítő programok használatával azonban a téri-elrendezést a számítógép oldja meg, így a feladat aktuális része csupán a fogalom–meghatározás párok beírásából áll.A rejtvénykészítési feladatot a tanulók értékelik. A csoportok rejtvényt cserélnek, és megoldják azokat. Ha elakadnak, akkor segítségért a link-listához fordulhatnak.

Így tanulok

A feladat alapja a Szakma Módszertár „Tanulási Napló” módszere, amelynek célja: „a tanulási folyamat állandó értékelése az egyéni motiváció és az egyéni előrehaladás 27 29–30/30-as feladatlap


106

szempontjából.” (Szakma Módszertár, „Tanulási Napló” módszer). A feladat egy naplóírási feladat. A tanulók foglalkozásonként feljegyzést készítenek arról, hogy azon a foglalkozáson: mit csináltak; mi tetszett Neki és miért tetszett; mi nem tetszett (annyira) és miért nem tetszett (annyira). A Naplót a tanulók ezekből a feljegyzés-la-pokból fűzik össze. Minden alkalommal felkérhetünk 2–3 tanulót, hogy reflektálja a foglalkozás menetét. A tanulók naplói egy közös mappába fűzhetjük és időnként a bejegyzések kapcsán beszélgethetünk, értékelhetjük a féléves/éves munkát. (Szakma Módszertár, „Tanulási Napló” módszer)A Tanulási Napló készítése segít a tehetséges tanulóknak pontosítani a saját tanulá-sukról kialakított képet. A Szakma Módszertár alapmódszerét bővítve, a tanulóknak felhívnám a figyelmét arra, hogy a véleménykérő kérdésekre szövegesen és nem szövegesen is lehet válaszolni. A nem szöveges válaszok lehetnek hangulatjelek, egyszerű ábrák stb., bármi, ami kifejezi, leírja a tanuló véleményét és pillanatnyi érzéseit. Úgy gondolom, hogy a válaszok indoklását az elkészült munkák megmuta-tásával lehet hatásosabban alátámasztani. Így a naplófeljegyzésekhez célszerű papír alapú vagy digitális munkákat csatolni.Egy tanuló feljegyzéseinek sorát vizsgálva képet kapunk a tanuló tanulási sajátos-ságairól, a tanulás iránt tanúsított attitűdjéről. A „tetszett”, „nem tetszett (annyira)” vélemények a hozzájuk kapcsolt indoklásokkal rámutatnak a tanulók érdeklődésére és motivációjára, így a naplófeljegyzések sorából úgy a tanuló, mint a tanár értékes többletinformációkat nyerhet. A tanár felfigyelhet képességeik alatt teljesítő tanu-lókra, illetve megtalálhatja az okát a gyengébb iskolai teljesítménynek. A tanulók számára pedig azért előnyös, mert mind a tanárral, mind a társak között elindul egy beszélgetés a tanulásról, a tanulással kapcsolatos vélemény kialakításáról. A jelenség pozitív hatással bír a tanulás iránti attitűdre, a tanulói elvárások megfogalmazására.

Közösen írt történetek galériája

A „Közösen írt történetek galériája” tanórán kívüli kooperatív tanulásra épített fog-lalkozás produktuma. A foglalkozásterv szerkezetét a „Szövegforgó” és a „Galéria” Szakma Módszertárból merített módszerek adják. A Szakma Módszertár leírása szerint: a „Szövegforgó” módszer célja a szövegértés fejlesztése és a szövegalkotás gyakorlása. A „Szövegforgó” csoportok kialakításá-val, majd szövegdarabok kiosztásával indul. Valamennyi szöveg egy eseménydús történet eleje (kezdő sorai) vagy első bekezdése. A tanulók elolvassák a szöveget, majd közösen folytatják a történetet. Az írásra öt perc áll rendelkezésükre, majd a csoportok az óramutató járásával megegyezően rendre átülnek a következő aszta-lokhoz. Az új helyeken elolvassák az asztalon talált szövegeket, és továbbírják a történetet. A részfeladat teljesítésére a csapatoknak egyre hosszabb idő áll rendelke-zésre (8 perc, 10 perc, 15 perc), mert az alapszöveg folyamatosan bővül a csoportok munkájával, így a folytatandó szöveg elolvasása egyre több időt vesz igénybe. A kör


107

bezáródásával a csapatok visszajutnak az eredeti szövegükhöz. Elolvassák a kész történetet és kiegészíthetik a szövegkohéziót erősítő elemekkel. A „Galéria” mód-szer a kész munkák bemutatására szolgál.A feladat egy kreativitást és szociális kompetenciát erősítő tehetséggondozó feladat. Alkalmas a nyelvi képességterületen és a problémamegoldásban tehetséges tanulók azonosítására. Kulcsfontosságú eleme a csoportok kialakítása, amely a követendő cél függvényében több szempont szerint valósulhat meg. Kialakíthatunk vegyes, szocio-metrikus, véletlenszerű szervezésű, érdeklődés szerinti csoportokat. A vegyes csopor-tok kialakításánál az eltérő kreativitást és eltérő nyelvi képességekre lehet alapozni, de alkothatunk az információfeldolgozás szempontjából heterogén csoportokat is.A feladat meghatározó eleme az időkorlát beállítása is, amely keretet szab a közös alkotó munkának. A sikerességhez így, a kreativitás mellett, gyorsaság is társul. Asz-talról asztalra járva, a feladat folyamatos lezárást és újrakezdést ötvöz. A tanulóknak a rendelkezésre álló időintervallumban fel kell dolgozniuk a csoportonként alkotott szövegeket, az egymást követő információkat, majd a szöveget birtokolva, erede-tiséget és fantáziát megmozgató sorokat kell hozzá fűzniük. A feladat fokozatosan nehezedik. Átlátása, úgy globális, mint elemző megközelítéssel, a rendelkezésre álló időintervallumban, egyre nehezebb lesz. A feladat fejleszti a problématalálást, a ru-galmas gondolkodást. A történetírás befejezése után, minden csapat javíthat azon a történeten, amelyet Ő kezdett el. Ezt követően elkészítik a kialakított történetet be-mutató plakátot. A rajzos elemekből, ábrákból és szövegekből kialakított plakátnak a „Galéria” részeként tükröznie kell a csapatok törekvéseit. A munkák értékelését a tanulók közösen végzik, figyelnek arra, hogy egy csapat plakátja kifejezi-e a tanulók közös törekvéseit.

108

Irodalomjegyzék

Bloom, B. S. (1956): Taxonomy of Educational Objectives: The Classification of Educational Goals. Longman Publishing Group, White Plains.

Bodnár István – Magyary Gyula (2007):Adatbázis-kezelés. Kiskapu KiadóCsapodi Csaba – Tóth András – Vértesy Miklós (1987): Magyar könyvtártörténet. Budapest:

Gondolat KiadóCsíkszentmihályi Mihály (2010): Tehetséges gyerekek – Flow az iskolában. , Budapest: Nyi-

tott Könyvműhely Kiadó.Drescher Pál (1938): A szép magyar könyv 1473-1938. Budapest. Officina Kiadó.Erdődy János (1972): András mester krónikája. Budapest. Móra Kiadó.Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest: Gondolat Kiadói Kör.Fitz József (1967): A magyarországi nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem törté-

nete. Budapest. Akadémiai Kiadó.Fülöp Márta Marianna (2008): „Ismét tanulok!” – új, kompetencia alapú tanulási technikák

megismerése informatikai alapismeretek elsajátításában” – 30 órás fejlesztési terv a ta-nulási kudarccal küszködő fiatal felnőttek, illetve az iskolarendszerből már hosszú ideje kikerült felnőttek részére, HEFOP 3.2.2. – B komponens

Fülöp Márta Marianna (2009): Tehetséggondozó projekt készítése és használata alulteljesítő tehetségeseknek az informatika segítségével, Budapest., ISZE, 2009, 67 p.ISBN: 978-963-06-6559-9

Fülöp Márta Marianna (2011): Projektverseny a szakiskolában” megjelent a „Tehetséggon-dozás az ISZE Tehetségpontban”, ISZE Kiadvány, 2011, ISBN: 978-963-89484-0-3

Fülöp Márta Marianna (2013): Tehetséggondozó feladatok és módszerek a tanórán kívüli tehetséggondozásban.

link: e-Inspiráció 2013 II. Általános Iskolai Tehetséggondozás NTP-ITM-12-P-0050 - ISZE Tehetségkülönszám

Fülöp Márta Marianna (2014): Alkalmazói szoftverek és táblajátékok a tanulás támogatásá-ban. In. Polonkai Mária (összeállította): Gazdagító programpárok jó gyakorlatai, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest, 15-38. oldal, ISSN 2062-5936, http://tehetseg.hu/konyv/gazdagito-programparok-jo-gyakorlatai

Gyarmathy Éva (2001): Projektkönyv – Tehetséggondozó projektek készítése és használata [GyÉPK]. Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete.

Gyarmathy Éva (2002): Alulteljesítő tehetségesek. www.diszlexia.hu Gyarmathy Éva (2007): A tehetség – Háttere és gondozásának gyakorlata. Budapest: ELTE

Eötvös KiadóGyarmathy Éva (2010):Hátrányban az előny. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek

Szövetsége

http://www.diszlexia.hu

Irodalomjegyzék

109

Gyarmathy Éva (2012): A tehetség – Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Gyarmathy Éva (2013): Tehetséghálózat a különleges tehetségek ellátásában, Inspiráció, 2–11. oldal, Inspiráció tehetségkülönszáma, 2013, ISSN szám: 1217-0178 „http://www.isze.hu/download/inspiracio/tehetseg.pdf”e-Inspiráció 2013 III. ISZE Tehetségsegítő Ta-nács NTP-TTM-MPA-12-004 Tehetségkülönszáma

Haiman Kner György (1942): A nyomtatott betű művészete. Budapest. Officina Kiadó.Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994a): Az információ és az ember. Segédkönyv az isme-

retszerzés elsajátításához 12-18 éves tanulók részére. Budapest: Gondolat Kiadó.Homor Tivadar – Mészáros Antal (1994b): Az információ és az ember. Feladatgyűjtemény.

Budapest: Gondolat Kiadó.Illés György (1984): Mesélő könyvtárak. Budapest: Móra KiadóKeresztury Dezső (1982): Híres magyar könyvtárak. Budapest: RTV-MinervaLandau, Erika (1997): Bátorság a tehetséghez (ford.: Tarján T. Katalin). Budapest: Calibra

Kiadó.MAGTÁR (2006): Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszerve-

zéshez. Budapest: OKI.Mező Ferenc – Kiss Papp Csilla – Subicz István (2010): Képzőművész tehetségek gondozá-

sa. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek SzövetségeGinnis, Paul (2007): Tanítási tanulási receptkönyv. Budapest: Alexandra KiadóRéthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulok jól vagy rosszul? Budapest:

Nemzeti TankönyvkiadóRozgonyi-Borus Ferenc – Dr. Kokas Károly (2002): Informatika középiskolásoknak – Szá-

mítástechnika és könyvtárhasználat. Szeged: Mozaik Kiadó.Szakma Módszertár http://szakma.nive.hu/szakmamodszertar/Tevan Andor (1973): A könyv évezredes útja. Budapest: Gondolat Kiadó

A kötet szerzője:Fülöp Márta Marianna ([email protected])

ISBN: 978-963-89484-1-0Felelős kiadó: Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete

A kiadásért felel: dr. Bánhidi SándornéA kiadó székhelye: 1133 Budapest, Vág u. 2/C.

www.isze.huFelelős szerkesztő: dr. Bánhidi Sándorné

Nyomdai munkálatok: MetPrint Kft.www.metprint.huBudapest, 2015

Az informatika tantárgyi és készségterülethez kapcsolódó projektek alkalmazásával jó eredmények érhetők el komplex tehetséggondo-zásban: a sikeres tehetségesek sokoldalú fejlesztésében, valamint az alulteljesítő tehetséges tanulók erős oldalának megerősítésében és a tehetséggel összefüggő gyenge oldalának fejlesztésében.A projektmódszer egy központi téma sokoldalú megközelítésével a globális információfeldolgozásra épít, míg a projektkészítést, a ta-nulási folyamatot dokumentáló portfólió elkészítése, az elemző gon-dolkodást kíván. A projekt- és portfólió módszerek így, együttesen mindkét gondolkodásmódot igénylik, alkalmazásuk a tehetséggon-dozásban önállóságot, függetlenséget, kreativitást, társas készsége-ket fejleszt, elősegíti az autonóm tanulóvá válást.Jelen kiadvány áttekintést nyújt a tehetséges diákok ellátásában ha-tékony projekt és portfólió módszerről, ezt követően pedig három komplex projektet ismertet. A projektek különböző tanulásszervezés mellett, különböző korosztályoknak készültek, de tematikájuk adap-tálható minden korosztály számára.

Fülöp Márta Marianna tehetségfejlesztési szakértő

www.isze.huInformatika-Számítástechnika

Tanárok Egyesülete

ISZ

fülöp márta marianna - isze · 2019-05-21 · dr. gyarmathy Éva mta pszichológiai...

Documents