Filme műfajok

A western

Mi is az a western?

� Western: az amerikai vadnyugaton játszódó kalandfilm.

� A polgárháborúban kettészakadt Észak és Dél viszályát, a nyugati partvidék meghódítását, a telepesek és az indiánok küzdelmét eleveníti fel újra és újra, a történelmi múltat gyakran mitizálva és kiszínezve.

� Tipikus hőse a gyakran a közösségével is szembekerülő, igazságosztó, erős, szabad „jó-rossz” ember, aki a ’60-as évekig mintegy az amerikai erkölcs foglalata.

� Jellegzetességei a látványos üldözésjelenetek és tűzpárbajok. Fénykora a ’30-as, ’40-es, ’50-es évek. A ’60-as, ’70-es években sokkal kiábrándultabb, kegyetlen, mítoszrombolóbb westernfilmek születnek, jellemző, hogy a legendás westernalakok is megcsúfoltatnak, megjelennek a vadnyugati antihősök.

Kis történet� Őstípusa „A nagy vonatrablás” (1903) E. Porter

� Megvan benne� Rajtaütés� Üldözés� Leszámolás

� van benne ökölharc, tűzharc, lovas hajsza s egy gyors közlekedési eszköz vizuális szenzációja.

� Megtalálható benne ugyanakkor a műfaj másik jellegzetessége is: a polarizált erkölcsi világ, a Jók és a Rosszak szembenállása.

Egy kis történet

� A nagy vonatrablás sikere után rengeteg western

� Megjelenik a tipikus westernhősikonja „good-bad guy”, akiben öszpontosul a� a határvidék vadsága, � a hódító kegyetlensége, � az ember jósága � és a hős tragikuma

William S. Hartwesternszínész

A western nagykorúsága

� a 20-as évek elején létrejön és a Hollywood producerek uralta filmipar.

� Ebben az új környezetben a good-badguy lekerül a műsorról, az árnyalt, sokrétű történet úgyszintén.

� Helyüket a „hiteles”, nagy költségvetésű díszletek és a talpig becsületes cowboy-sztárok veszik át, mint az amerikai álom megtestesítői „good-good-guy”.

John Ford

Talán a legnagyobb western rendező ikon

� Acéllovas (1924) epikus (elbeszélő) western (filmek a winyón)

� Hatosfogat (1939)� Ford és John Wayne – a western talán legismertebb ikonjának – első közös munkája sok szerző szerint az első „érett” western, amelyben a műfaj kliséi kiforrott rendszerben vannak jelen.

� Clementina, kedvesem (1946)

Western a II. vh. után

� oly módon ábrázolják a westernhőst, mint aki nem a társadalomért küzd meg a gonosszal, hanem inkább saját morális meggyőződése miatt.

� A társadalom ezekben a filmekben nem anyaöl immár, hanem egy olyan rendszer, amelybe a hős nem tud beilleszkedni.

� Ebben a korszakban születik meg a magányos hős, aki a film elején a hegyek közül belovagol a közösségbe, hogy aztán a film végén, ha élve megússza, épen vagy gyakran sérülten kilovagoljon belőle.

Az eurorópai western

� A 60-as évekre a western elfárad� A frissítés Európából jön� A német és az olasz western megjelenése 60-as évek

Német western

� Nyugat-Németországban Karl May regényeinek filmre vitelével kísérleteztek, és a siker nem maradt el.

� Az első ilyen film Az Ezüst-tó kincse volt (HaraldReinl, 1962).

� A Winnetou-filmek sorát megnyitó opusz sikerének titka az volt, hogy készítői nem törekedtek az amerikai westernek lemásolására, hanem inkább KarlMay mesevilágát próbálták ábrázolni, és az erkölcsi vonatkozások mellett az akcióra helyezték a hangsúlyt.

� Reinl a film világsikerét követően három részben vitte filmre a hollósörényű apacs törzsfőnök történetét.

Német western

� Az akkori Kelet-Németországban készült westernciklusok elsősorban az indiánok függetlenségi harcaival foglalkoztak.

� Jellemző, hogy a DEFA-westernek (pl. A nagy medve fiai, 1965; Vadölő, 1967; Osceola, 1971) rendezőtől függetlenül az indiánok dicsőítését, illetve az amerikaiak népirtó politikáját tűzték zászlajukra.

Német western

� Gojko Mitic� 1977 – Severino� 1975 – Vértestvérek (Blutsbrüder)� 1974 – Ulzana� 1973 – Apacsok (Apachen)� 1972 – Tecumseh� 1971 – Osceola� 1970 – Meteorvadászok (Signale - EinWeltraumabenteuer)

� 1970 – Halálos tévedés (Tödlicher Irrtum)� 1969 – Fehér farkasok (Weiße Wölfe)� 1968 – A Sólyom nyomában (Die Spur des Falken)� 1967 – Vadölő (Chingachgook, die grosse Schlange)� 1966 – Nagymedve fiai (Die Söhne der Großen Bärin)� 1963 – Winnetou

Olasz western

� Az egyetlen európai western, amely (vissza)hatott az amerikaira, az olasz, amelyet Sergio Leone rendező neve fémjelez és alapjaiban változtatta meg a műfaj kliséit.

� Egy maréknyi dollárért (1964), � Pár dollárral többért (1965), � A jó, a rossz és a csúf (1966) – , � Volt egyszer egy vadnyugat (1968)

� Leone westernjeiben nyoma sincs nemzeti identitás-mítosznak, lovagló erkölcscsőszöknek. A spagetti-westernek hőse mindvégig abszolút kívülálló, tetteit nem az önzetlenség, hanem a pénzszerzés vagy a bosszú motiválja.

� A klasszikus amerikai western által piedesztálra helyezett erkölcsi kategóriák romba dőlnek, elszabadul az erőszak démona, a vászonról ömlik a pesszimista világszemlélet.

60-as, 70-esévek amerika� A hatvanas-hetvenes évek társadalmi és politikai

lidércnyomása (a két Kennedy, illetve Martin Luther King meggyilkolása, a vietnami háború, a Watergate-botrány stb.) hatására darabokra hullott a klasszikus western hatvan éven át több-kevésbé egységes mítosza.

� A szilánkokból egy új (ellen)mítosz kelt életre, a keresztapa-westernnek nevezett műfaj.

� A klasszikus westernnel ellentétben a keresztapa-western erkölcsi szükségszerűségnek, sőt, pozitív értéknek állítja be a könyörtelen agressziót és a hatalomvágyat. A magányos hős archetípusa is eltűnik, a korszak filmjeiben nyüzsögnek a többnyire hideg tekintetű, profi hősök, akik csak pénzért hajlandóak megvédeni a gyenge közösséget, amelyhez viszont még véletlenül sem fűzi őket semmilyen kötelék.

� A jó-rossz ellentét immár nem a társadalmi-erkölcsi értéken múlik, hanem a rokonszenvességen. A néző azzal azonosul, aki neki szimpatikus, az lesz tehát a jó, a vele szembenállók meg a rosszak. A végső üzenet pedig majd minden esetben az, hogy ez a világ nem tudja levezekelni bűneit.

60-as, 70-esévek amerika

� A korszak legendássá vált opuszai, � Aki megölte Liberty Valance-t, (John Ford, 1962),� a Vad banda (Sam Peckinpah, 1969), � a Butch Cassidy és a Sundance kölyök (George Roy Hill, 1969),

� A pap, a kurtizán és a magányos hős (SamPeckinpah, 1970),

� a Kis nagy ember (Arthur Penn, 1970), � A missouri fejvadász, (Arthur Penn, 1976),

� mind a klasszikus western demitizálásának mítoszát ábrázolják.

A western halála

� A 80-as évekre a western gyakorlatilag kihal

� Nyomokban egyes filmekben fellelhető

� pl nincs bocsánat, Maverick, Wyatt Earp, Nem vénnek való vidék

A western

Konvenciók, ikonok

Konvenciók

� A western eredeti hazája az 1865-1900 közötti évek, vadnyugata

� 1865-1890-ig zajlanak az indián háborúk, épül a vasút, jönnek a telepesek, zajlik a polgárháború (1861-65)

Helyszínek

� préri� elszigetelt erőd� farm� ranch � mulató� börtön� kisváros főutcája� határmenti falu/kisváros

Történet konvenció

� Törvényesség és jogrend fenntartása a határvidéken

� Konfliktus a � jó és a rossz� őslakosok (indiánok) és bevándorlók� ember és természet� civilizáció és vadság� gazember és hős� serif és gengszter� …

� között

Ikonok

� ellenség (sokszor indián)

� katonaság, puska, párbaj, harc

� erőszak és mészárlás� lovak� vonat és vonatrablás� bankrablás� postakocsi és kirablása� bandita, serif� marha, bölénycsorda� katona� üldözés

� western ruha� hős� arany� szekér� férfias ember� kurva� cowboy� …

Technika

� Széles sáv� remek zene� sok totál és premier� gyors fahrt� …