fenntarthatÓ fejlŐdÉs...

KKÖÖRNYEZETVRNYEZETVÉÉDELEM A DELEM A FAIPARBANFAIPARBAN

ELSELSŐŐ RRÉÉSZ: SZ: ááltalltaláános alapoknos alapokŐŐKOLKOLÓÓGIAI ALAPISMERETEKGIAI ALAPISMERETEKFENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSLEVEGLEVEGŐŐTAISZTASTAISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEM

ÖÖKOLKOLÓÓGIAI GIAI ALAPISMERETEKALAPISMERETEK

BIOSZFBIOSZFÉÉRARAÖÖKOSZISZTKOSZISZTÉÉMMÁÁKKAZ ANYAGOK TERMAZ ANYAGOK TERMÉÉSZETES SZETES KKÖÖRFORGRFORGÁÁSASAAZ ANYAGOK MESTERSAZ ANYAGOK MESTERSÉÉGES GES MOZGMOZGÁÁSASA

BIOSZFBIOSZFÉÉRARA

A TA TÉÉRNEK AZT AZ ELEMRNEK AZT AZ ELEMÉÉT, MELYBEN T, MELYBEN AZ AZ ÉÉLET TERMLET TERMÉÉSZETES SZETES

KKÖÖRRÜÜLMLMÉÉNYEK KNYEK KÖÖZZÖÖTT TT LEHETSLEHETSÉÉGESGES

BIOSZFBIOSZFÉÉRRÁÁNAK NEVEZZNAK NEVEZZÜÜK. K. RRÉÉSZEI:SZEI:

ATMOSZFATMOSZFÉÉRA (levegRA (levegőő))HIDROSZFHIDROSZFÉÉRA (vRA (vííz)z)PEDOSZFPEDOSZFÉÉRA (talaj)RA (talaj)


TTÉÉRBELI RBELI KITERJEDKITERJEDÉÉSESE


EGYENSEGYENSÚÚLYI HELYZETLYI HELYZETÉÉT T AZ ANYAGOK AZ ANYAGOK ÉÉS AZ ENERGIA S AZ ENERGIA

HATALMAS BIOGEOKHATALMAS BIOGEOKÉÉMIAI MOZGMIAI MOZGÁÁSA SA TARTJA FENNTARTJA FENN

EZ A MOZGEZ A MOZGÁÁS S ZZÁÁRT KRT KÖÖRFOLYAMAT!RFOLYAMAT!

ENNEK MEGISMERENNEK MEGISMERÉÉSE SE ÉÉS MEGS MEGÉÉRTRTÉÉSESEEGYBEN A KEGYBEN A KÖÖRNYEZETVRNYEZETVÉÉDELEMDELEM

KULCSKKULCSKÉÉRDRDÉÉSESE

ÖÖKOSZISZTKOSZISZTÉÉMMÁÁKK

AZOKAT A BIOSZFAZOKAT A BIOSZFÉÉRRÁÁT ALKOTT ALKOTÓÓÖÖKOLKOLÓÓGIAI ALRENDSZEREKET, GIAI ALRENDSZEREKET, MELYEKNEK EGYMMELYEKNEK EGYMÁÁSTSTÓÓL JL JÓÓL L

ELKELKÜÜLLÍÍTHETTHETŐŐ SAJSAJÁÁTOS JELLEGTOS JELLEGÉÉT A T A KKÖÖRNYEZETI TRNYEZETI TÉÉNYEZNYEZŐŐK K

ALAKALAKÍÍTOTTTOTTÁÁK KI K KI ÖÖKOSZISZTKOSZISZTÉÉMMÁÁKNAK NEVEZZKNAK NEVEZZÜÜKK

(P(PÉÉLDLDÁÁUL: ERDUL: ERDŐŐ, R, RÉÉT, LEGELT, LEGELŐŐ, T, TÓÓ, STB.), STB.)

ÖÖKOSZISZTKOSZISZTÉÉMMÁÁKK

ÖÖKOSZISZTKOSZISZTÉÉMMÁÁKKKKÖÖRNYEZETIRNYEZETI TTÉÉNYEZNYEZŐŐKK

BIOTBIOTÓÓP, VAGY P, VAGY ÉÉLETTELEN (ABIOTIKUS)LETTELEN (ABIOTIKUS)NAPSUGNAPSUGÁÁRZRZÁÁS (S (ENERGIA, FENERGIA, FÉÉNY, UV NY, UV ÉÉS KOZMIKUS S KOZMIKUS SUGSUGÁÁRZRZÁÁS, STB)S, STB)VVÍÍZ (FELSZZ (FELSZÍÍNI, FELSZNI, FELSZÍÍN ALATTI, CSAPADN ALATTI, CSAPADÉÉK, STB)K, STB)LEVEGLEVEGŐŐ (KLIMATIKUS T(KLIMATIKUS TÉÉNYEZNYEZŐŐK, STB)K, STB)TALAJ, DOMBORZAT (FTALAJ, DOMBORZAT (FÖÖLDRAJZI HELYZET, LDRAJZI HELYZET, KITETTSKITETTSÉÉG, TALAJFAJTG, TALAJFAJTÁÁK, STB)K, STB)

BIOCBIOCÖÖNNÓÓZIS, VAGY ZIS, VAGY ÉÉLLŐŐ (BIOTIKUS)(BIOTIKUS)ÉÉLLŐŐLLÉÉNYEK FAJTNYEK FAJTÁÁI, KI, KÖÖZZÖÖSSSSÉÉGE GE ÉÉS S ÖÖSSZESSSSZESSÉÉGEGEÉÉLLŐŐLLÉÉNYEK EGYMNYEK EGYMÁÁSRA GYAKOROLT HATSRA GYAKOROLT HATÁÁSASA

ÖÖKOSZISZTKOSZISZTÉÉMMÁÁKKANYAG ANYAG ÉÉS ENERGIA S ENERGIA ÁÁRAMLRAMLÁÁSS

AZ AZ ÖÖKOSZISZTKOSZISZTÉÉMMÁÁK LEGINKK LEGINKÁÁBB BB A BENNA BENNÜÜK LEZAJLK LEZAJLÓÓ

ANYAG ANYAG ÉÉS ENERGIA S ENERGIA ÁÁRAMLRAMLÁÁS S TTÖÖRVRVÉÉNYSZERNYSZERŰŰSSÉÉGEIVEL GEIVEL

JELLEMEZHETJELLEMEZHETŐŐKKENNEK AZ ANYAG ENNEK AZ ANYAG ÉÉS ENERGIA S ENERGIA

ÁÁRAMLRAMLÁÁSNAKSNAKMEGJELENMEGJELENÉÉSI FORMSI FORMÁÁJA JA

A TA TÁÁPLPLÁÁLLÉÉK LK LÁÁNCNC

ÖÖKOSZISZTKOSZISZTÉÉMMÁÁKKTTÁÁPLPLÁÁLLÉÉK LK LÁÁNCNC

AZ ANYAGAZ ANYAG-- ÉÉS ENERGIA S ENERGIA ÁÁRAMLRAMLÁÁS TS TÖÖBB BB SZINTEN ZAJLSZINTEN ZAJLÓÓ BIOLBIOLÓÓGIAI FORMGIAI FORMÁÁJAJA

TROFIKUS SZINTEK:TROFIKUS SZINTEK:PRODUCENSEK (TERMELPRODUCENSEK (TERMELŐŐK)K)KONZUMENSEK (FOGYASZTKONZUMENSEK (FOGYASZTÓÓK)K)CSCSÚÚCSRAGADOZCSRAGADOZÓÓREKUPERREKUPERÁÁLLÓÓK (VISSZAFORGATK (VISSZAFORGATÓÓK)K)

JELLEMZJELLEMZŐŐ: : ZZÁÁRT KRT KÖÖRFOLYAMATRFOLYAMAT


ÁÁltalltaláános nos áábrbráázolzoláásasa


FenyFenyőőerderdőőbiocbiocöönnóózisazisa


A A kultkultúúrröökoszisztkoszisztéémmáábanbanaz ember veszi az ember veszi áát t a csa csúúcsragadozcsragadozóószerepszerepéétt


TermTerméészetes szetes éés s mestersmestersééges ges öökoszisztkoszisztéémmáák k öösszehasonlsszehasonlííttáásasa

AZ ANYAGOK TERMAZ ANYAGOK TERMÉÉSZETES SZETES KKÖÖRFORGRFORGÁÁSASA

GlobGlobáálislisvvíízkzköörforgrforgáássegyszeregyszerűűssíítetttettáábrbráájaja(milli(milliáárd mrd m33))


VVíízkzkéészletekszletek


ANTROPOGANTROPOGÉÉN HATN HATÁÁSS MEGJELENMEGJELENÉÉSESEVVííz kz köörforgrforgáásasa


ANTROPOGANTROPOGÉÉN HATN HATÁÁSS MEGJELENMEGJELENÉÉSESEA vA vííz kz köörforgrforgáásasa


ANTROPOGANTROPOGÉÉN HATN HATÁÁSS MEGJELENMEGJELENÉÉSESEFosszilis energia hordozFosszilis energia hordozóók hasznk hasznáálatalata


ANTROPOGANTROPOGÉÉN HATN HATÁÁSS MEGJELENMEGJELENÉÉSESEKarbon ciklus Karbon ciklus éés a faanyags a faanyagFotoszintFotoszintéézis: zis: 6 CO6 CO22 + 6 H+ 6 H22O O CC66HH1212OO66 + 6 O+ 6 O22


ANTROPOGANTROPOGÉÉN HATN HATÁÁSS MEGJELENMEGJELENÉÉSESEKarbon ciklus Karbon ciklus éés a faanyags a faanyagFatFatüüzelzeléés hats hatáása COsa CO22 semlegessemleges

KARBON CIKLUS KARBON CIKLUS ÉÉS A S A FAANYAGFAANYAG

AlapAlapöösszefsszefüüggggéések:sek:FotoszintFotoszintééziszis

AnyagmAnyagméérlegrleg

ÉÉgetgetééss

KARBON CIKLUS KARBON CIKLUS ÉÉS A S A FAANYAGFAANYAG

A A hazahazai erdi erdőők szk széénforgalmnforgalmáának nak ééves mves méérlege (millirlege (millióó t)t)

ÉÉves szves széénforgalom sornforgalom soráán illetve rn illetve röövid tvid táávon von ffelszabadulelszabadul-- levlevéélzetlzet-- bruttbruttóó fakitermelfakitermeléés s apadapadéékaka-- bruttbruttóó fakitermelfakitermeléés tusks tuskóó-- éés gys gyöökkéérr-- mennyismennyiséégege-- energiacenergiacééllúú felhasznfelhasznáálláás (ts (tűűzifa)zifa)-- faipari hulladfaipari hulladéékk

2,402,400,480,480,970,970,960,960,050,05

4,864,86

TartTartóósan besan beééppüüllőő illetve lekilletve lekööttöött sztt széénn--mennyismennyiséégg-- faipari termfaipari terméékekkek-- ééllőőfakfakéészletbenszletben éérintetlenrintetlenüül hagyott nl hagyott nöövedvedéékk

0,910,911,131,13

2,042,04

ÉÉves szves széénbenbeééppüülléés s éés leks lekööttéés s öösszesensszesen 6,96,9

ForrForráás: Fs: Füührer E., Mhrer E., Máátytyáás s CsCs. Magyar Tudom. Magyar Tudomáány, 2005/7ny, 2005/7

AZ ANYAGOK AZ ANYAGOK MESTERSMESTERSÉÉGES MOZGGES MOZGÁÁSASA

CSAK ANTROPOGCSAK ANTROPOGÉÉN (EMBERI) HATN (EMBERI) HATÁÁSRA JSRA JÖÖN N LLÉÉTRETRETTÁÁRSADALMI IGRSADALMI IGÉÉNYT ELNYT ELÉÉGGÍÍT KIT KIENERGIA FELHASZNENERGIA FELHASZNÁÁLLÁÁST IGST IGÉÉNYELNYELNYITOTT FOLYAMAT: ANYAGOK NYITOTT FOLYAMAT: ANYAGOK ÉÉS ENERGI S ENERGI LLÉÉP KI A RENDSZERBP KI A RENDSZERBŐŐLLA KILA KILÉÉPPŐŐ ANYAGOK ANYAGOK ÉÉS ENERGIA A S ENERGIA A

KKÖÖRNYEZETET SZENNYEZIK, RNYEZETET SZENNYEZIK, KKÖÖVETKEZMVETKEZMÉÉNY: NY: KKÖÖRNYEZETTERHELRNYEZETTERHELÉÉSS

A FAANYAGA FAANYAGÁÁRAM RAM (NYITOTT)(NYITOTT)

Faanyag nyitott Faanyag nyitott ttáársadalmi rsadalmi mozgmozgáássáának nak egyszeregyszerűűssíített tett áábrbráázolzoláásasa

A FAANYAG A FAANYAG ÁÁRAM RAM (ELM(ELMÉÉLETILEG ZLETILEG ZÁÁRHATRHATÓÓ))

FaanyagFaanyagegyszeregyszerűűssíítetttettelmelmééletilegletilegzzáártrtttáársadalmi rsadalmi mozgmozgáásasa

A FAANYAG KA FAANYAG KÖÖRFORGRFORGÁÁSASA(EGYSTER(EGYSTERŰŰSSÍÍTETT TETT ÁÁBRA)BRA)

A faanyagA faanyagááram ram elvileg zelvileg záárttrttáátehettehetőő (komplex (komplex faanyagfaanyaghasznoshasznosííttáás)s)

FAANYAG FAANYAG ÁÁRAM RAM (N(NÉÉMET)MET)

NNéémet fagazdasmet fagazdasáágg(fa (fa éés paps papííripar)ripar)faanyagfaanyagááramarama(Adatok milli(Adatok millióó mm33))

FAANYAGFAANYAGÁÁRAM RAM (MAGYAR)(MAGYAR)

HulladHulladéékkfelmfelméérréés, s, adatok 1000adatok 1000 mm33

(komplex(komplexfaanyag faanyag

hasznoshasznosííttáás)s)

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSS(EL(ELŐŐZMZMÉÉNYEK)NYEK)

TTÖÖRTRTÉÉNETI VISSZAPILLANTNETI VISSZAPILLANTÁÁSSRachelRachel CarsonCarson: : „„NNééma tavaszma tavasz”” c. kc. köönyve nyve 19621962RRóómai Klub: mai Klub: „„A nA nöövekedvekedéés hats hatáárairai”” 1972, 1972, ENSZ (un. ENSZ (un. BrundtlandBrundtland) bizotts) bizottsáág jelentg jelentéése se „„KKöözzöös js jöövvőőnknk”” ccíímen 1987, men 1987, RioRio--ii ENSZ vilENSZ viláág konferencia 1992 g konferencia 1992 „„Agenda 21Agenda 21”” c. dokumentuma,c. dokumentuma,


RachelRachel CarsonCarson: : „„NNééma ma tavasztavasz”” c. kc. köönyve (1962)nyve (1962)volt az elsvolt az elsőő nagyhatnagyhatáássúúíírráás, mely az egs, mely az egéész vilsz viláág g figyelmfigyelméét a kt a köörnyezeti rnyezeti problprobléémmáákra irkra iráánynyíítottatotta


RRóómai Klub: mai Klub: „„A nA nöövekedvekedéés hats hatáárairai”” c. c.

jelentjelentéés (1972) ms (1972) máár r tudomtudomáányos eszknyos eszköözzöökkel, kkel, szszáámmííttóóggéépes pes vilviláágmodellekkel kereste a gmodellekkel kereste a vváálaszokat laszokat


RRóómai Klubmai KlubMaedowsMaedows fféélelevilviláágmodellgmodell„„katasztrkatasztróófafa””vvááltozataltozata


RRóómai Klubmai KlubMaedowsMaedows ffééle le vilviláágmodell gmodell „„nulla nnulla nöövekedvekedééss””vvááltozataltozata


ENSZ (un. ENSZ (un. BrundtlandBrundtland) ) bizottsbizottsáága ga „„KKöözzöös js jöövvőőnknk”” c. c. jelentjelentéése (1987) szerint a se (1987) szerint a fenntarthatfenntarthatóó fejlfejlőőddééss fogalmafogalma::„„A fenntarthatA fenntarthatóó fejlfejlőőddéés a s a fejlfejlőőddéés olyan forms olyan formáája, amely a ja, amely a jelen szjelen szüükskséégleteinek kielgleteinek kielééggííttéése se mellett nem fosztja meg a jmellett nem fosztja meg a jöövvőőgenergeneráácicióóit sajit sajáát szt szüükskséégleteik gleteik kielkielééggííttéésséének lehetnek lehetőőssééggééttőőll””. .

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉS S ELELŐŐZMZMÉÉNYEKNYEK

A mA máásodik ksodik köörnyezetvrnyezetvéédelmi vildelmi viláágkonferencigkonferenciáán, n, Rio de JaneirRio de Janeiróóban, 1992ban, 1992--ben 178 orszben 178 orszáágg, k, kööztztüük k hazhazáánk is,nk is, éértett egyet annak szrtett egyet annak szüükskséégessgessééggéében, ben, hogy a fenntarthathogy a fenntarthatóóssáág jelenjg jelenjéék megk meg az alaz aláíáírróóorszorszáágok nemzeti kgok nemzeti köörnyezetvrnyezetvéédelmi politikdelmi politikáájjáában ban ééss tevtevéékenyskenysééggéében. ben. Ez az Ez az „„Agenda 21Agenda 21”” ccíímműű nyilatkozatban kernyilatkozatban kerüült lt rröögzgzííttéésre. Ennek alapjsre. Ennek alapjáán szn száámos orszmos orszáág, illetve g, illetve az Euraz Euróópai Unipai Unióó éés s MagyarorszMagyarorszáág is g is elkelkéészszíítette tette a saja sajáát, t, „„szemszeméélyre szabottlyre szabott”” programjprogramjáát.t.

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉS S ELELŐŐZMZMÉÉNYEKNYEK

Az Az „„Agenda 21Agenda 21”” ccéélkitlkitűűzzéései (egyszersei (egyszerűűssíítve):tve):kimerkimerüüllőő ererőőforrforráások igsok igéénybevnybevéételteléének nek cscsöökkentkkentééseseszennyezszennyezőőanyag kibocsanyag kibocsááttáás css csöökkentkkentéésesegazdasgazdasáági ngi nöövekedvekedééss

FENNTERTHETFENNTERTHETÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSALAPELVEALAPELVEKK

Figyelem Figyelem éés gondoskods gondoskodáás az s az ééletkletköözzöösssséégekrgekrőőllAz ember Az ember ééletminletminőőssééggéének javnek javííttáásasaA FA Fööld ld ééletkletkéépesspessééggéének nek éés diverzits diverzitáássáának megnak megőőrzrzéésese

Az Az ééletet tletet táámogatmogatóó rendszerek megrendszerek megőőrzrzééseseA A biodiverzitbiodiverzitááss megmegőőrzrzééseseA megA megúújuljulóó ererőőforrforráások folytonos felhasznsok folytonos felhasznáálhatlhatóóssáággáának biztosnak biztosííttáásasa

A meg nem A meg nem úújuljulóó ererőőforrforráások hasznsok hasznáálatlatáának minimaliznak minimalizáálláásasaA fA fööld eltartld eltartóó kkéépesspessééggééneknek keretekereteiin beln belüül kell maradnil kell maradniMeg kell vMeg kell vááltoztatni az emberek ltoztatni az emberek attitattitüüdjdjéétt éés magatarts magatartáássááttLehetLehetőővvéé kell tenni, hogy a kkell tenni, hogy a köözzöösssséégek gondoskodjanak sajgek gondoskodjanak sajáát t

kköörnyezetrnyezetüükrkrőőllBiztosBiztosíítani kell az integrtani kell az integráált fejllt fejlőőddéés s éés terms terméészetvszetvéédelem nemzeti delem nemzeti

kereteitkereteitGlobGlobáális szlis szöövetsvetsééget kell lget kell léétrehoznitrehozni

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSELELŐŐZMZMÉÉNYEKNYEK

MMagyaragyar jogszabjogszabáályban ellyban előőszszöör azr az 1995. 1995. éévi LIII. vi LIII. ttöörvrvéénynybenben ((mely a mely a kköörnyezet vrnyezet véédelmdelméének nek ááltalltaláános nos szabszabáályairlyairóóll szszóóll) szerepel) szerepel a fenntarthata fenntarthatóó fejlfejlőőddééss::„„1. 1. §§ (1) A t(1) A töörvrvéény cny cééljalja az ember az ember éés ks köörnyezete rnyezete harmonikus kapcsolatharmonikus kapcsolatáának kialaknak kialakííttáása, a ksa, a köörnyezet rnyezet elemeinek elemeinek éés folyamatainak vs folyamatainak véédelme, delme, a fenntarthata fenntarthatóófejlfejlőőddéés ks köörnyezeti feltrnyezeti feltéételeinek biztosteleinek biztosííttáása.sa.””Majd az Majd az 19971997--ttőől 2002l 2002--ig tartig tartóó ididőőszakra szszakra szóóllóó elselsőőNemzeti KNemzeti Köörnyezetvrnyezetvéédelmi Programdelmi Programba (NKP)ba (NKP) kerkerüült be lt be a a RioRio--ii vváállalllaláás. s.

ENNTARTHATENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSELELŐŐZMZMÉÉNYEKNYEK

IdIdőőkköözben sokan bzben sokan bíírrááltltáák k éés pontoss pontosíítotttottáák a k a fenntarthatfenntarthatóó fejlfejlőőddéés fogalms fogalmáát t éés a hangss a hangsúúly a ly a nnöövekedvekedéésrsrőől a ll a léétmintminőősséégre kergre kerüült:lt:

„„A fenntarthatA fenntarthatóó fejlfejlőőddéés a ts a táársadalmi lrsadalmi léétmintminőősséég g folytonos megvalfolytonos megvalóósulsuláása, ansa, anéélklküül, hogy az l, hogy az öökolkolóógiai eltartgiai eltartóó--kkéépesspessééget meghaladget meghaladóó mmóódon don nnöövekednvekednéénk.nk.”” (Herman (Herman DalyDaly))

ENNTARTHATENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSELELŐŐZMZMÉÉNYEKNYEK

A fenntarthatA fenntarthatóó fejlfejlőőddéés helyes s helyes éértelmezrtelmezéésséébbőől l kköövetkezik, hogy:vetkezik, hogy:

•• A fenntarthatA fenntarthatóóssáág cg cééljalja::•• a folytonos szocia folytonos szociáális jobbllis jobbléétt((éés nem az s nem az öönnöös, s, öönmagnmagáéáért valrt valóó gazdasgazdasáági gi

nnöövekedvekedéés)s)•• A cA céél l eleléérréésséébenben

•• a gazdasa gazdasáág eszkg eszkööz,z,•• a ka köörnyezet pedig feltrnyezet pedig feltéételtel. . (Azaz: c(Azaz: céél a jobbll a jobbléét, eszkt, eszkööz a gazdasz a gazdasáág, g, éés nem s nem

pedig: cpedig: céél a nl a nöövekedvekedéés, eszks, eszkööz a kz a köörnyezet)rnyezet)

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSS(Utak a fenntarthat(Utak a fenntarthatóóssáághoz)ghoz)

A fenntarthatA fenntarthatóóssáágrgróól, a fenntarthatl, a fenntarthatóóssáághoz vezetghoz vezetőő utakrutakróól l sokan, sokfsokan, sokfééleklekééppen vppen véélekednek.lekednek. A legfA legfőőbb bb vvéélemleméényeknyek alapjalapjáán an a fenntarthatfenntarthatóó fejlfejlőőddééss::

1.1. •• a fenntarthata fenntarthatóó gazdasgazdasáági ngi nöövekedvekedéésen keresztsen keresztüül l biztosbiztosííthatthatóó

2.2. •• a ka köörnyezetminrnyezetminőősséégen keresztgen keresztüül biztosl biztosíítja az ember tja az ember lléétmintminőőssééggéétt

3.3. •• az eraz erőőforrforráásokkal valsokkal valóó fenntarthatfenntarthatóó gazdgazdáálkodlkodáást st igigéénylinyli

4.4. •• a szega szegéénysnyséég lekg leküüzdzdéésséével, az ervel, az erőőforrforráásokhoz valsokhoz valóóigazsigazsáágos hozzgos hozzááfféérréésen keresztsen keresztüül vall valóóssííthatthatóó megmeg

5.5. •• csak paradigmavcsak paradigmavááltltááson keresztson keresztüül vall valóóssííthatthatóó megmeg

A FENNTARTHATA FENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSS(V(Véélemleméények )nyek )

1.1. A fenntarthatA fenntarthatóó gazdasgazdasáági ngi nöövekedvekedéésen keresztsen keresztüül biztosl biztosííthatthatóóEz a tEz a töörekvrekvéés azon as azon a remreméényennyen alapul, hogyha alapul, hogyha sikersikerüülllléétrehozunk egy ertrehozunk egy erőős gazdass gazdasáágot, got, mely segmely segíítstsééggéével avel a humhumáán n éés s öökolkolóógiaigiai problprobléémmááinkat megoldjuk. inkat megoldjuk. Ez a remEz a reméény csalny csalóóka, ka, mertmert problprobléémmááinkat inkat ééppen annak a gazdasppen annak a gazdasáágnak a mgnak a műűkkööddéése se teremti meg, amely hasznainak maximteremti meg, amely hasznainak maximáálláása sa éérdekrdekéében ben fféélreteszi a szocilreteszi a szociáális lis éés ks köörnyezeti szempontokat. rnyezeti szempontokat. E vE véélemleméénnyelnnyel úúgy gy áállllíítja be a dolgokat, mintha a gazdastja be a dolgokat, mintha a gazdasáág g tartantartanáá fenn a kfenn a köörnyezeti errnyezeti erőőforrforráásokat, s nem fordsokat, s nem fordíítvatva. . FeltFeltéételezitelezi az ember az ember kkéépes pes uraluralni ni a terma terméészetet. szetet. AA gazdasgazdasáág g ekkor ekkor ccéélllláá lléép elp előő, , pedig csakpedig csak eszkeszkööz a tz a táársadalmi jrsadalmi jóólléét t kielkielééggííttééssééhezhez..A tA táársadalmi jrsadalmi jóólléétet a gazdastet a gazdasáági ngi nöövekedvekedééssel azonosssel azonosííttóómegkmegköözelzelííttéés ns néépszerpszerűű, mert az emberek legt, mert az emberek legtööbbje a vilbbje a viláágot got anyagi javakban manyagi javakban mééri. ri.


2.2. A A kköörnyezetrnyezet minminőőssééggéén keresztn keresztüüll biztosbiztosííthatthatóóNagyon sokan Nagyon sokan úúgy gondoljgy gondoljáák, hogy jk, hogy jóó úúton haladton haladunkunk, csup, csupáán a n a kköörnyezet elszennyezrnyezet elszennyezéésese ááltal a kltal a köörnyezet minrnyezet minőőssééggéének nek cscsöökkenkkenéése fenyegeti else fenyegeti előőrehaladrehaladáásunkat. sunkat. Ez a szemlEz a szemléélet a fenntarthatlet a fenntarthatóó fejlfejlőőddéést hajlamos azonosst hajlamos azonosíítani a tani a kköörnyezetvrnyezetvéédelemmeldelemmel, , éés as a problprobléémmáák megoldk megoldáássáához hoz elegendelegendőőn, ha a gazdasn, ha a gazdasáág kg köörnyezeti teljesrnyezeti teljesíítmtméénynyéét kijavt kijavíítjuk.tjuk.Azokra a megoldAzokra a megoldáásokra helyezi a hangssokra helyezi a hangsúúlyt, ahol a klyt, ahol a köörnyezeti rnyezeti problprobléémmáák megoldk megoldáássáán keresztn keresztüül a gazdasl a gazdasáág is nyer, illetve a g is nyer, illetve a kköörnyezet minrnyezet minőősséége is javul. Ez a jge is javul. Ez a jóól ismert l ismert winwin--winwin (k(kéétszer tszer nyerni) megknyerni) megköözelzelííttéés. s. ((Sajnos azonban nem minden problSajnos azonban nem minden problééma oldhatma oldhatóó meg ilyen meg ilyen alapon, a malapon, a móódszer ellenzdszer ellenzőői azt i azt áállllíítjtjáák, hogy kk, hogy köönnynnyűű leszedni a leszedni a ffáárróól az alacsonyan csl az alacsonyan csüüngngőő gygyüümmöölcslcsööket, de ki fogja ket, de ki fogja leszleszüüretelni a fa tetejretelni a fa tetejéét?t?))


az eraz erőőforrforráásokkal valsokkal valóó fenntarthatfenntarthatóó gazdgazdáálkodlkodáást igst igéénylinyliE nE néézet abbzet abbóól a meggyl a meggyőőzzőőddéésbsbőől tl tááplpláálkozik, hogy elegendlkozik, hogy elegendőőBolygBolygóónk egy hnk egy háányadnyadáával fenntarthatval fenntarthatóó mmóódon bdon báánni, mnni, mííg a g a maradmaradéék rk réészszéén megengedhetn megengedhetőő a nem fenntarthata nem fenntarthatóó ererőőforrforráás s hasznhasznáálat, feltlat, feltéételezve, hogy a rossz ertelezve, hogy a rossz erőőforrforrááss--hasznhasznáálatot latot lehet, jlehet, jóóval kompenzval kompenzáálni.lni. ((Az osztozkodAz osztozkodáás a terms a terméészetvszetvéédelmi delmi terterüületek, rezervletek, rezerváátumok kijeltumok kijelöölléésséével mvel máár megkezdr megkezdőőddöött.tt.))A valA valóóssáágban azonban, mivel a problgban azonban, mivel a probléémmáák egy rendszert k egy rendszert alkotnak, nem vagyunk kalkotnak, nem vagyunk kéépesek izolpesek izoláálni a termlni a terméészet szet éés az s az ember harmember harmóóniniáájjáának szigeteit, a globnak szigeteit, a globáális probllis probléémmááktktóól azok l azok is szenvednek, akik semmit nem tettek azok lis szenvednek, akik semmit nem tettek azok léétrejtrejööttttéééért. rt. A fenntarthatA fenntarthatóóssáág ezen megkg ezen megköözelzelííttéése se úúgy vgy vééli, hogy az emberi li, hogy az emberi tudtudáás, technikai ismeretek bs, technikai ismeretek bőővvííttéésséével bvel bőősséégesen tgesen táággííthatthatóó az az öökolkolóógiai rendszerek eltartgiai rendszerek eltartóó--kkéépesspesséége. ge.


a szega szegéénysnyséég lekg leküüzdzdéésséével, az ervel, az erőőforrforráásokhoz valsokhoz valóó igazsigazsáágos gos hozzhozzááfféérréésen keresztsen keresztüül vall valóóssííthatthatóó megmeg

A vilA viláágon megtermelt javak bgon megtermelt javak bőősséégesen elegendgesen elegendőőek lennek lennéének nek ahhoz, hogy mindenki szahhoz, hogy mindenki szüükskséégletgletéét kielt kielééggíítstséék, sk, sőőt, ha csak a t, ha csak a ttéényleges sznyleges szüükskséégleteket kellene kielgleteket kellene kielééggííteni, teni, éés nem a s nem a mméértrtééktelen fogyasztktelen fogyasztáást, a jelenleg igst, a jelenleg igéénybevett termnybevett terméészeti szeti ererőőforrforráások tsok tööbb mint 40%bb mint 40%--áát megtakart megtakarííthatnthatnáánk. nk. Nagy kNagy kéérdrdéés azonban, hogy a fejlett orszs azonban, hogy a fejlett orszáágok ngok néépesspesséége ge hajlandhajlandóó lennelenne--e megve megvááltoztatni fogyasztltoztatni fogyasztáási szoksi szokáásait?sait?Az a nAz a néézet, hogy a szegzet, hogy a szegéények is rnyek is réészesedjenek a fejlszesedjenek a fejlőőddéés s ááldldáásaibsaibóól, igen nl, igen néépszerpszerűű, de ha ez a gazdagok fogyaszt, de ha ez a gazdagok fogyasztáási si szokszokáásaival jsaival jáár egyr együütt, az azzal a vesztt, az azzal a veszééllyel fenyeget, hogy a llyel fenyeget, hogy a harmadik vilharmadik viláág megindulg megindulóó fejlfejlőőddéése csak tovse csak továább terheli a bb terheli a kköörnyezetet, mind annak minrnyezetet, mind annak minőőssééggéét, t, mmind pedig erind pedig erőőforrforráásait, sait, aamint az mmint az máár lr láátszik is. tszik is.


csak paradigma vcsak paradigma vááltltááson keresztson keresztüül vall valóóssííthatthatóó megmegEbben a felfogEbben a felfogáásban a fenntarthatsban a fenntarthatóó fejlfejlőőddéés egy s egy úúj paradigma, j paradigma, amely amely áátfogtfogóó éés radiks radikáális vlis vááltoztatltoztatáásokat ksokat köövetelvetel.. Nemcsak Nemcsak úúj j termeltermelőői, de i, de úúj fogyasztj fogyasztóói minti mintáázatokra is szzatokra is szüükskséég vang van, ezzel , ezzel aalapvetlapvetőően ten táámadja a fogyasztmadja a fogyasztóói ti táársadalmak etikrsadalmak etikáájjáát. t. AA fenntarthatfenntarthatóóssáágghoz vezethoz vezetőő (fentebb v(fentebb váázolt)zolt) mmóódozatokatdozatokategyegyüüttesen, integrttesen, integrááltan kell alkalmazni. ltan kell alkalmazni. A kulturA kulturáális, morlis, moráális, etikai megfontollis, etikai megfontoláások mellsok melléé belbeléép a p a szubszidiszubszidiaaritritáás elvs elve, mint a globalize, mint a globalizáácicióó ellensellensúúlya.lya.Ennek Ennek jegyjegyéébebenn a ta táájban, jban, biogeogrbiogeográáfiaifiai terterüületi egysleti egyséégek gek alapjalapjáán n öönszerveznszervezőőddőő, , öönigazgatnigazgatóó ttáársadalmi szervezrsadalmi szervezőőddéések sek lléépnek, amelyek a gazdaspnek, amelyek a gazdasáági, tgi, táársadalmi szrsadalmi szüükskséégszergszerűűsséégek gek mentmentéén szervezn szervezőődnek nagyobb egysdnek nagyobb egyséégekbegekbe..

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSS(Id(Idéézetek )zetek )

Egyetlen problEgyetlen problééma sem oldhatma sem oldhatóó meg abban a meg abban a szemlszemlééletben, amelyben lletben, amelyben léétrejtrejöötttt””(A. Einstein)(A. Einstein)„„A FA Fööld ki tudja elld ki tudja elééggííteni mindenki szteni mindenki szüüksksééggéét, de nem t, de nem tudja kieltudja kielééggííteni mindenki kapzsisteni mindenki kapzsisáággáát.t.””((E. E. FrommFromm))„„A vilA viláág erg erőőforrforráásai elegendsai elegendőőek ahhoz, hogy kielek ahhoz, hogy kielééggíítstséék k mindenki szmindenki szüükskséégleteit, de nem elegendgleteit, de nem elegendőőek ahhoz, hogy ek ahhoz, hogy kielkielééggíítstséék mindenki mohk mindenki mohóóssáággáát.t.””((MahatmaMahatma Gandhi) Gandhi)

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSÖÖKOLKOLÓÓGIAI LGIAI LÁÁBNYOMBNYOM

Az Az öökolkolóógiai lgiai láábnyom fogalmbnyom fogalmáát t a WWF vezette be a a WWF vezette be a kköörnyezet igrnyezet igéénybevnybevéétel jelztel jelzéésséére, az alre, az aláábbi elvek szerint:bbi elvek szerint:

Minden egyes ember Minden egyes ember éés ts táársadalom elfoglal bizonyos teret rsadalom elfoglal bizonyos teret bolygbolygóónk felsznk felszíínnéébbőől azl azááltal, hogy itt termeljltal, hogy itt termeljüük meg k meg ééletletüünk nk kielkielééggííttééssééhez szhez szüüksksééges javainkat, ges javainkat, éés itt dolgoztatjuk fel a s itt dolgoztatjuk fel a termterméészettel azokat a hulladszettel azokat a hulladéékokat, amelyeket kibocskokat, amelyeket kibocsáátunk. tunk. Ennek a Ennek a terterüületnletnek a nagysek a nagysáággáát mt mééri az ri az öökolkolóógiai lgiai láábnyom.bnyom.Mivel minden egyes embernek Mivel minden egyes embernek éés ts táársadalomnak mrsadalomnak máás s éés ms máás s fogyasztfogyasztáási szoksi szokáásai vannak, ezsai vannak, ezéért az rt az öökolkolóógiai lgiai láábnyom bnyom nagysnagysáága utal jelenlegi ga utal jelenlegi ééletstletstíílusunkra is. lusunkra is. Az Az öökolkolóógiai lgiai láábnyom, tehbnyom, teháát a kt a küüllöönbnböözzőő ererőőforrforráásshasznhasznáálatlathoz khoz kööthetthetőő terterüületekbletekbőől tevl tevőődik dik öössze, feltssze, feltéételezve, telezve, hogy minden elvett erhogy minden elvett erőőforrforráás kifejezhets kifejezhetőő terterüületben.letben.

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉS S ÖÖKOLKOLÓÓGIAI LGIAI LÁÁBNYOMBNYOM

Az Az öökolkolóógiai lgiai láábnyom tehbnyom teháát a termt a terméészethasznszethasznáálat lat szintjszintjéét jelzt jelzőő mutatmutatóó, mely, mely

a javak ela javak előőáállllííttáássáához, azaz a fogyaszthoz, azaz a fogyasztáás s biztosbiztosííttáássáához szhoz szüüksksééges fges fööldterldterüületet jelzi letet jelzi nnéépesspesséégargaráányosan (ha/fnyosan (ha/főő mméértrtéékegyskegyséégben)gben)kiszkiszáámmííttáássáához az embereknek mindazon hoz az embereknek mindazon energiaenergia-- éés nyersanyagigs nyersanyagigéénynyéét veszi figyelembe, t veszi figyelembe, amely az amely az ééletvitelletvitelüükhkhööz (lakz (lakáás, ks, köözlekedzlekedéés, s, ruhruháázkodzkodáás, ts, tááplpláálkozlkozáás) szs) szüüksksééges.ges.

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉS S ÖÖKOLKOLÓÓGIAI LGIAI LÁÁBNYOM (BNYOM (ÁÁbrbráázolzoláás)s)


DEFINICIDEFINICIÓÓKKAz Az öökolkolóógiai lgiai láábnyom szbnyom száámszermszerűűssííti, mekkora hatti, mekkora hatáással bssal bíír az r az emberi emberi ééletmletmóód a termd a terméészetre. szetre. LegLegúújabb vjabb vááltozata szerint hltozata szerint hat at elembelembőől l ááll: ll:

a tera terüületbletbőől, amelyen a tl, amelyen a tááplpláálkozlkozááshoz szshoz szüüksksééges ges éélelem lelem megtermelhetmegtermelhetőő, , a legela legelőőbbőől, amely az ember l, amely az ember ááltal elfogyasztott hltal elfogyasztott húús s elelőőáállllííttáássáához kell, hoz kell, az erdaz erdőőterterüületbletbőől, mely a fal, mely a fa--éés paps papíírfogyasztrfogyasztáást fedezi,st fedezi,a hala hal--, r, ráákk-- éés kagyls kagylóófogyasztfogyasztáással arssal aráányos nagysnyos nagysáággúú tenger, tenger, a laka lakááshoz szshoz szüüksksééges fges fööldterldterüület let éés annak az erds annak az erdőőterterüületnek a nagysletnek a nagysáága, amely az egyga, amely az egyééni ni energiafogyasztenergiafogyasztáással arssal aráányos sznyos széénn--dioxidot megkdioxidot megkööti.ti.


DEFINICIDEFINICIÓÓKK

ÖÖkolkolóógiai kapacitgiai kapacitáás: vils: viláággáátlag, egy ftlag, egy főőrréészesedszesedéése a vilse a viláág g öökolkolóógiai kapacitgiai kapacitáássáábbóóllÖÖkolkolóógiai deficit: adott rgiai deficit: adott réégigióó (orsz(orszáág, g, kontinens, vilkontinens, viláág) lakosainak g) lakosainak áátlagos tlagos öökolkoláábnyomabnyoma éés ugyanazon rs ugyanazon réégigióó öökolkolóógiai giai kapacitkapacitáása ksa köözzöötti negattti negatíív kv küüllöönbsnbséég. (Ha a g. (Ha a kküüllöönbsnbséég pozitg pozitíív, akkor v, akkor öökolkolóógiai tartalgiai tartaléék k van, ez a jvan, ez a jóó helyzet!)helyzet!)

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSÖÖKOLKOLÓÓGIAI LGIAI LÁÁBNYOM BNYOM

(M(Méértrtééke 2006ke 2006-- banban))

20062006--ban a Fban a Fööld 6,1 millild 6,1 milliáárdos nrdos néépesspesséége mellett ge mellett az egy faz egy főőre jutre jutóó áátlagos tlagos öökolkolóógiai lgiai láábnyom 2,2 ha.bnyom 2,2 ha.Ez az adat MagyarorszEz az adat Magyarorszáágon fejenkgon fejenkéént 3,7 hektnt 3,7 hektáár.r.Azaz mind a hazai mind a vilAzaz mind a hazai mind a viláággáátlag tlag éértrtééke ke magasabb a fenntarthatmagasabb a fenntarthatóóssáág kritikus szintjg kritikus szintjéénnéél. l. (A vil(A viláágban tehgban teháát t öökolkolóógiai deficit van: ugyanis giai deficit van: ugyanis 6,1 milli6,1 milliáárdos vilrdos viláágngnéépesspesséég mellett a bolygg mellett a bolygóóbiolbiolóógiailag aktgiailag aktíív 11,3 milliv 11,3 milliáárd hektrd hektááros ros felfelüületletéébbőől az igazsl az igazsáágossgossáág jegyg jegyéében fejenkben fejenkéént nt legfeljebb 1,8 hektlegfeljebb 1,8 hektáár jutna.)r jutna.)


ALAKULALAKULÁÁSA 1960 SA 1960 ÉÉS 2005 KS 2005 KÖÖZZÖÖTT: TT:

19891989--óóta ta öökodeficitkodeficit!!


ALAKULALAKULÁÁSA 1960 SA 1960 ÉÉS 2005 KS 2005 KÖÖZZÖÖTTTT19611961 20052005

(Z(Zööld: ld: öökotartalkotartaléékk, piros: , piros: öökodeficitkodeficit))


ALAKULALAKULÁÁSA 1960 SA 1960 ÉÉS 2005 KS 2005 KÖÖZZÖÖTT TT komponensek szerinti megoszlkomponensek szerinti megoszláásban: sban:

(K(Kéék mezk mezőő az energia fogyasztaz energia fogyasztáás!)s!)


TTííz orszz orszáág, mely a globg, mely a globáális lis öökolkoláábnyombnyom ttööbb bb mint felmint feléét, ht, háárom orszrom orszáág USA, Kg USA, Kíína, India pedig na, India pedig kköözel negyedzel negyedéét adja (2005 vilt adja (2005 viláág g áátlag 2,1 ha/ftlag 2,1 ha/főő))


BiokapacitBiokapacitááss éés az s az öökolkoláábnyombnyom alakulalakuláása rsa réégigióók k éés ns néépesspesséég szerint (2005)g szerint (2005)


((JellegzetessJellegzetesséégek)gek)Ahogyan a GDP egyoldalAhogyan a GDP egyoldalúúan mutatja a gazdasan mutatja a gazdasáág g nnöövekedvekedéésséét, t, úúgy gy az az öökolkolóógiai lgiai láábnyom bnyom is is egyoldalegyoldalúúan mutatja az emberisan mutatja az emberiséég kg köörnyezeti rnyezeti hathatáássáát.t.A mutatA mutatóók k ennek ennek ellenellenéére is re is éérrttéékes jelzkes jelzééseket seket adnaadnak a fenntarthatk a fenntarthatóóssáágra vonatkozgra vonatkozóóan. an. ÚÚgy gy ttűűnik, hogy a magas GDP egynik, hogy a magas GDP együütt jtt jáár a magas r a magas öökolkolóógiai deficittel, giai deficittel, de az de az öökolkolóógiai deficitet az giai deficitet az elmaradott relmaradott réégigióók nk néépesspessééggééneknek nnöövekedvekedéésese is is fokozhatjafokozhatja..


((JellegzetessJellegzetesséégek)gek)A legtA legtööbb ipari rbb ipari réégigióóban a lban a láábnyom jelentbnyom jelentőős ms méértrtéékben kben meghaladja a helyben meghaladja a helyben ttéényleg nyleg rendelkezrendelkezéésre sre áállllóóterterüületet, amiletet, ami csak a vilcsak a viláágkereskedelem rgkereskedelem réévvéén mn máás s rréégigióókk eltarteltartóó kkéépesspessééggééneknek rovrováássáára valra valóósulhat meg. sulhat meg.

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSS„É„ÉLLŐŐBOLYGBOLYGÓÓ INDEXINDEX””

WWF WWF ééllőőbolygbolygóó indexe, indexe, mely a mely a biodiverzitbiodiverzitáássmméértrtéékkéét mutatja, t mutatja, áállatfajok populllatfajok populáácicióójjáának nak felmfelméérréése alapjse alapjáán kn kéészszüül.l.A 2008A 2008--ban kiadott ban kiadott jelentjelentéés szerint 1970s szerint 1970--hez hez kkéépest 30%pest 30%--kal cskal csöökkent kkent a megfigyelt fajok a megfigyelt fajok egyedeinek szegyedeinek szááma.ma.KihalKihaláás veszs veszéélye lye


PPéélda egyes fajok egyedszlda egyes fajok egyedszáámmáának alakulnak alakuláássáárara


Az Az ééllőőbolygbolygóó index alakulindex alakuláása 1970 sa 1970 –– 2005 k2005 köözzöötttt

Ez is 1989 utEz is 1989 utáán romlikn romlik


ÉÉS AZ S AZ „É„ÉLLŐŐBOLYGBOLYGÓÓ INDEXINDEX””

WWFWWF„É„Éllőőbolygbolygóójelentjelentéés 2008s 2008””alapjalapjáán azn az„é„éllőő bolygbolygóó indexindex””éés az s az öökolkoláábnyombnyomvvááltozltozáásasa


VESZVESZÉÉLYEZTETETT FAJOKLYEZTETETT FAJOKA A biolbiolóógusokgusok 5 5 ééss 15 15 millimillióórara becsbecsüüliklikma a ma a FFööldldöönn ééllőő fajok, fajok, nnöövvéényeknyek, , áállatokllatok ééss mikromikrobbáákk szszáámmáátt..De jDe jelenlegelenleg 300300 000 000 nnöövvéényny, 4, 4--8 8 millimillióórovarrovar ééss kköörrüülbellbelüüll 5050 000 000 gerincesgerinces fajfajismertismert azaz ember ember elelőőtttt. . Ma Ma azonbanazonban ezen ezen nnöövvéényny-- ééss áállatfajokllatfajokezreitezreit fenyegetifenyegeti a a kipusztulkipusztulááss veszveszéélyelye,,aaz z ééllőőhelyekhelyek elvesztelvesztéésese, , illegillegáálisliskereskedelemkereskedelem, , ttúúlvadlvadáászatszat ééss --halhaláászatszat, , szennyezszennyezééseksek ééss a a klklíímavmavááltozltozááss miattmiatt..


SZSZÁÁMMÍÍTSA KI A SAJTSA KI A SAJÁÁT T ÖÖKOLKOLÓÓGIAI GIAI LLÁÁBNYOMBNYOMÁÁT T ÖÖKOLKOLÁÁBNYOM BNYOM

KALKULKALKULÁÁTORRALTORRALhttp://http://www.kothalo.huwww.kothalo.hu//labnyomlabnyom//

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSJJÖÖVVŐŐ STRATSTRATÉÉGIGIÁÁKK

HIPOTHIPOTÉÉZIS: AZIS: A kköörnyezet minrnyezet minőősséégi romlgi romláása, sa, éés a s a ttáársadalmi belsrsadalmi belsőő feszfeszüültsltséégekgek,, azaz a globazaz a globáális lis humhumáán n éés s öökolkolóógiai krgiai kríízis, zis, oly moly méértrtéékben kben fokozfokozóóddiik,k, hogy azok visszahathogy azok visszahatáásai az emberi sai az emberi ttáársadalom belrsadalom belááthatthatóó ididőőn beln belüüli pusztulli pusztuláássáához hoz vezetnek.vezetnek.„„AA”” VVÁÁLTOZAT: LTOZAT: MaMa mmáár tr túúllllééptptüük azt a k azt a hathatáárt, ahol a folyamat javrt, ahol a folyamat javííthatthatóó..„„BB”” VVÁÁLTOZAT: LTOZAT: Ma mMa méég nem lg nem lééptptüük tk túúl azt a l azt a hathatáárt, ahonnan a folyamat mrt, ahonnan a folyamat máár nemr nem javjavííthatthatóó..


AA11 vvááltozat: ltozat: KatasztrKatasztróófa forgatfa forgatóókköönyvnyvkköövetkeztetvetkeztetéése: se: KKáár lenne tehr lenne teháát ft féékezni a kezni a jelenlegi njelenlegi nöövekedvekedéést, megfosztani a jelen st, megfosztani a jelen genergeneráácicióóitit attattóól, hogy kil, hogy kiéélvezze az ellvezze az eléért rt fejlfejlőőddéést.st.

AA22 vvááltozat: ltozat: KKéényszerpnyszerpáálya forgatlya forgatóókköönyvnyvkköövetkeztetvetkeztetéése: se: Az emberisAz emberisééget csak valami get csak valami tottotáális megrlis megráázkzkóódtatdtatáás ts téérríítheti el a jelenlegitheti el a jelenlegifejlfejlőőddéés s úútjtjáárróól. Az l. Az öösszeomlsszeomláás fogja s fogja kikkikéényszernyszerííteni a fenntarthatteni a fenntarthatóóssáág irg iráánynyáába tett ba tett igaziigazi vvááltoztatltoztatáásokat.sokat.


BB11 vvááltozat: ltozat: TechnoTechno--optimista forgatoptimista forgatóókköönyvnyvkköövetkeztetvetkeztetéése: se: Az emberisAz emberiséég eddig a tudomg eddig a tudomáány ny éés s

technika segtechnika segíítstsééggéével,vel, mindigmindig úúrrrráá tudott lenni a tudott lenni a problprobléémmáákon. Minden eskon. Minden eséélye megvanlye megvan annak, hogy annak, hogy nnöövekvvekvőő ismereteink vismereteink váálaszt adnaklaszt adnak majdmajd a ta táársadalmi rsadalmi éés ks köörnyezeti problrnyezeti probléémmáákk kezelkezeléésséére.re.

BB22 vvááltozat: ltozat: FenntarthatFenntarthatóó ttáársadalom forgatrsadalom forgatóókköönyvnyvkköövetkeztetvetkeztetéése: se: Ma mMa méég g öönknkéént, tudatosan nt, tudatosan vvááltoztathatunk jelenlegi ltoztathatunk jelenlegi felfogfelfogáásunkon (sunkon (fejlfejlőőddéési si nnéézeteinken,zeteinken, fogyasztfogyasztáási szoksi szokáásainkon) s sainkon) s íígy gy legylegyőőzzhetjhetjüük a k a globglobáális humlis humáán n éés s öökolkolóógiai krgiai kríízis zis vvéégzetes kgzetes köövetkezmvetkezméényeit. nyeit.


A vilA viláág orszg orszáágainak jelentgainak jelentőős rs réésze msze máár dr dööntntöött a tt a fenntarthatfenntarthatóó fejlfejlőőddéés megvals megvalóóssííttáása mellett (sa mellett (RioRio--iiENSZ vilENSZ viláágkonferencia 1992)gkonferencia 1992)A kialakA kialakíított strattott stratéégigiáák (emisszik (emisszióó cscsöökkentkkentéés, s, megmegúújuljulóó energienergiáák fokozk fokozáása) technosa) techno--optimista optimista jellegjellegűűekekA zA zööld mozgalmak egyre erld mozgalmak egyre erőősebben ksebben köövetelik vetelik azonban a paradigma vazonban a paradigma vááltltááson alapulson alapulóó, , fogyasztfogyasztáási szoksi szokáásokat megvsokat megvááltoztatltoztatóó stratstratéégigiáákatkat

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉS S (Nemzeti strat(Nemzeti stratéégigiáánk)nk)

MagyarorszMagyarorszáág sajg sajáát stratt stratéégigiáájjáát elt előőszszöör 2007r 2007--ben (Rio ben (Rio ututáán 15 n 15 éévvel) az elsvvel) az elsőő Nemzeti FenntarthatNemzeti Fenntarthatóó FejlFejlőőddéés s StratStratéégigiáája (NFFS) dokumentumban fogalmazta meg.ja (NFFS) dokumentumban fogalmazta meg.Ezalatt a 15 Ezalatt a 15 éév alatt v alatt MagyarorszMagyarorszáág fejlg fejlőőddéésséétt olyan, olyan, „„egymegymáással nem ssal nem öösszehangolt programok, fejlesztsszehangolt programok, fejlesztéési si tervek tervek éés projekteks projektek iriráánynyíítotttottáák, amelyek jelentk, amelyek jelentőősen sen korlkorláátozttoztáák a hatk a hatéékonyskonysáágot agot a fenntarthatfenntarthatóó fejlfejlőőddéés s alapelvei alapelvei éés megks megköözelzelííttéési msi móódjai szempontjdjai szempontjáábbóóll””(Id(Idéézet az OECD 2008 zet az OECD 2008 éévi vi „„FenntarthatFenntarthatóó fejlfejlőőddéés s MagyarorszMagyarorszáágongon”” ccíímműű kköörnyezetpolitikai teljesrnyezetpolitikai teljesíítmtméény ny éértrtéékelkeléésséébbőől)l)

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSS(A strat(A stratéégigiáák tervezett eredmk tervezett eredméényei)nyei)

Az Az öökolkoláábnyombnyom remreméélt vlt vááltozltozáása az idsa az időőbenben


ÖÖt vt vááltozat a nltozat a néépesspesséég vg váárhatrhatóó alakulalakuláássáárara


NNéépesspesséég megoszlg megoszláása sa


A nA néépesspesséég g vváárhatrhatóóvvááltozltozáása sa


FFenntarthatenntarthatóófejlfejlőőddééssvváárhatrhatóóvvááltozltozáásasa az az ididőőbenben(szeml(szemlééltetltetőőáábra)bra)

1 = IPAROSODÁS2 = RIO 1992 „AGENDA 21”

JÖVŐ

12

FEN

NT

AR

TH

AT

ÓSÁ

G

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉS S ÉÉS A FAGAZDASS A FAGAZDASÁÁGG

FA A FA A FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉS, A S, A JJÖÖVVŐŐNYERSANYAGANYERSANYAGA, , MERTMERTMEGMEGÚÚJJÍÍTHATTHATÓÓ ÉÉSS BBŐŐVVÍÍTHETTHETŐŐERERŐŐFORRFORRÁÁSBSBÓÓL SZL SZÁÁRMAZIK +RMAZIK +KKÖÖRNYEZETBARRNYEZETBARÁÁT!T!


A FENNTARTHATA FENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉS S KKÖÖVETELMVETELMÉÉÉÉNYE A FAGAZDASNYE A FAGAZDASÁÁGBAN:GBAN:

NNÖÖVEKVVEKVŐŐ FATERMESZTFATERMESZTÉÉSSNNÖÖVEKVVEKVŐŐ FAHASZNOSFAHASZNOSÍÍTTÁÁSS

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSKKÖÖVETELMVETELMÉÉNYEKNYEKA FAGAZDASA FAGAZDASÁÁGBANGBAN

NNöövekvvekvőő fatermesztfatermesztééssFakitermelFakitermeléés ns nöövelveléése (se (öökolkolóógiai giai kockkockáázatfelmzatfelméérréés)s)ÚÚj erdj erdőők telepk telepííttéése (terse (terüülethasznoslethasznosííttáás, s, ppéénznzüügyi tgyi táámogatmogatáás)s)Erdei Erdei „„apadapadéékk”” hasznoshasznosííttáása (technolsa (technolóógiai giai éés s logisztikai rendszerek)logisztikai rendszerek)

FENNTARTHATFENNTARTHATÓÓ FEJLFEJLŐŐDDÉÉSSKKÖÖVETELMVETELMÉÉNYEKNYEKA FAGAZDASA FAGAZDASÁÁGBANGBAN

NNöövekvvekvőő fahasznosfahasznosííttáás s ÉÉrtrtééknknöövelt fahasznosvelt fahasznosííttáás (s (fahasznosfahasznosííttááss magasabb magasabb éértrtééken)ken)FaFaééppííttéészet erszet erőőssííttéése (a fa, mint se (a fa, mint ééppííttőőanyag kedvezanyag kedvezőőmegmegííttéélléésséének az elnek az eléérréésséével a hatvel a hatóóssáágokngoknáál l éés az s az ééppííttetttetőőknknéél)l)FahulladFahulladéékok nkok nöövekvvekvőő hasznoshasznosííttáása (forgsa (forgáácscs-- ééss MDF MDF laplapgygyáártrtáásban)sban)A fatermA faterméékek kek éélettartamlettartamáának nnak nöövelveléése (konstruktse (konstruktíív v faanyagvfaanyagvéédelem)delem)ElhasznElhasznáált fatermlt faterméékek kek úújrahasznosjrahasznosííttáása (sa (recyclingrecycling))A fahasznosA fahasznosííttáás hierarchis hierarchiáájjáának jogi leszabnak jogi leszabáályozlyozáása (elssa (elsőődleges dleges az anyagaz anyagáában tban töörtrtéénnőő hasznoshasznosííttáás, ms, mííg mg máásodlagos az energia sodlagos az energia ccééllúú éégetgetéés lehets lehetőőleg az leg az ééletciklus vletciklus vééggéén)n)


A nA nöövekvvekvőő fatermelfatermeléés s éés hasznoss hasznosííttáás s öökolkolóógiai indoklgiai indokláássa ta tííz z ttéételbentelben

1. A helyes erd1. A helyes erdőőgazdgazdáálkodlkodáás a terms a terméészetet szolgszetet szolgáálja.lja.2. Az erd2. Az erdőő éés a faanyag szs a faanyag szééntntáárolrolóó. Az . Az éértelmes fahasznrtelmes fahasznáálat az atmoszflat az atmoszfééra COra CO22

nnöövekedvekedéésséét korlt korláátozni ktozni kéépes.pes.3. Az erd3. Az erdőő egy egy öönregenernregeneráállóó rendszer, a fa pedig egy igen jelentrendszer, a fa pedig egy igen jelentőős s éés folyton s folyton

megmegúújjííthatthatóó nyersanyag forrnyersanyag forráás.s.4. Az erd4. Az erdőő a fa termela fa termeléésséén kn kíívvüül ml méég szg száámos mmos máás s öökolkolóógiailag is hasznos giailag is hasznos éés s

fontos funkcifontos funkcióót tt töölt be.lt be.5. A faanyag megtermel5. A faanyag megtermeléése az erdse az erdőőn messzemenn messzemenőően ken köörnyezetbarrnyezetbaráát.t.6. A faanyag pedig maga az egyik legsokoldal6. A faanyag pedig maga az egyik legsokoldalúúbban hasznbban hasznáálhatlhatóó nyersnyersanyag.anyag.7. A fa a7. A fa az egyikz egyik legjelentlegjelentőősebb sebb éés folyton megs folyton megúújjííthatthatóó energia forrenergia forráás.s.8. A fa termeszt8. A fa termesztéése se éés a faterms a faterméékek gykek gyáártrtáása kevsa kevéésbsbéé energia igenergia igéényes nyes éés s

hulladhulladéék szegk szegéény.ny.9. A faterm9. A faterméékek hasznkek hasznáálata energia takarlata energia takaréékos kos éés css csöökkenti a kkkenti a köörnyezet rnyezet

terhelterheléésséét.t.10. A fa10. A faanyaganyag éés a faterms a faterméékek biolkek biolóógiailag lebomlanak giailag lebomlanak éés s íígy zgy záárhatrhatóó az az

anyagok termanyagok terméészetesszetes kköörforgrforgáása.sa.

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEM

A A leveglevegőőtisztastisztasáágvgvéédelemdelem a ka köörnyezetvrnyezetvéédelem delem egy szakteregy szakterüülete, mely fellete, mely felööleli magleli magáában ban mindazokat a kmindazokat a küüllöönbnböözzőő szaktudomszaktudomáányokhoz nyokhoz tartoztartozóó ismereteket, melyek a levegismereteket, melyek a levegőőszennyezszennyezőőddééss

keletkezkeletkezéésséének megnek megéértrtééssééhezhezjellegzetessjellegzetesséégeinek megismergeinek megismerééssééhez hez éés les leíírráássááhozhozvizsgvizsgáálatlatáához, ellenhoz, ellenőőrzrzééssééhez hez éés elhs elháárrííttáássáához hoz szszüükskséégesges

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMAZ ATMOSZFAZ ATMOSZFÉÉRARA

A A „„TISZTATISZTA”” LEVEGLEVEGŐŐ AZ ALAZ ALÁÁBBI GBBI GÁÁZOK KEVERZOK KEVERÉÉKEKE

A LEVEGA LEVEGŐŐ VALVALÓÓJJÁÁBAN MINDIG TARTALMAZ MBAN MINDIG TARTALMAZ MÉÉG G SZENNYEZSZENNYEZŐŐ ANYAGOKAT ANYAGOKAT ÉÉS VS VÍÍZPZPÁÁRRÁÁT T

TfTf %% MM

NN22

OO22

ArArCOCO22

78,08478,08420,94620,9460,9340,9340,0300,030

28,02228,02232,00932,00939,96039,96044,02444,024

LevegLevegőő 28,97328,973


A lA léégkgköör r szerkezeteszerkezete


TroposzfTroposzfééra, ahol az ember berendezkedettra, ahol az ember berendezkedett


A lA léégkgköörrhhőőmméérr--sséékletikletiszerkezeteszerkezete

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Legkor.png


FFÜÜGGGGŐŐLEGES HLEGES HŐŐMMÉÉRSRSÉÉKLETI RKLETI RÉÉTEGZTEGZŐŐDDÉÉSS

normnormáál l éés s inverz inverz hhőőmméérr--sséékletikletiáállapotllapot

Normál

Hőmérséklet C0 Inverziós réteg

Inverz

m

m


INVERZIINVERZIÓÓ

http://en.wikipedia.org/wiki/File:SmokeCeilingInLochcarron.jpg

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZŐŐ ANYAGOKANYAGOK

CSOPORTOSCSOPORTOSÍÍTTÁÁSSSzilSziláárd:rd:•• PorokPorok•• AeroszolokAeroszolok•• FFüüststCseppfolyCseppfolyóós:s:•• KKööddöökkLLéégnemgneműű•• GGáázok zok éés gs gőőzzöökk

tengeri aeroszoltengeri aeroszol


A POR: tetszA POR: tetszőőleges alakleges alakúú éés ss sűűrrűűssééggűű szilsziláárd rd rréészecskszecskéékbkbőől l áállllóó, , ááltalltaláában kban kéétftfááziszisúúpolidiszperzpolidiszperz rendszer. Szemcsemrendszer. Szemcseméérete: 10rete: 1033 éés 1s 1µµkköözzöötttt.. KKéét kiemelt tartomt kiemelt tartomáánya: PM10 (xnya: PM10 (x<<1010µµ) ) éés s PM2,5 (x PM2,5 (x <<2,5 2,5 µµ))AEROSZOL: levegAEROSZOL: levegőőben lebegben lebegőő szilsziláárd rd szennyezszennyezőőddéés. s. ÁÁltalltaláában kisebb mint 1 ban kisebb mint 1 µµFFÜÜST: szerves anyagok tST: szerves anyagok töökkééletlen letlen ééggéésekor sekor keletkezkeletkezőő igen finom diszperzitigen finom diszperzitáássúú eleléégetlen getlen szszéénszemcsnszemcséék, melyek mk, melyek méérete 10rete 10--11 éés 10s 10--33 µµ kköözzöött tt vanvan


GGÁÁZOK ZOK ÉÉS GS GŐŐZZÖÖK: a levegK: a levegőő öösszetevsszetevőőivel ivel homoghomogéén kevern keverééket alkotnak. (Kipufogket alkotnak. (Kipufogóó ggáázok, zok, technoltechnolóógiai vgiai vééggggáázok, stb.)zok, stb.)KKÖÖDDÖÖK: finom diszperzitK: finom diszperzitáássúú rendszerek, rendszerek, melyeket kismmelyeket kismééretretűű (mint az aeroszolok) (mint az aeroszolok) folyadfolyadéékcseppek alkotnak. Igen stabil kcseppek alkotnak. Igen stabil rendszerek! (Kondenzrendszerek! (Kondenzáácicióóval, porlasztval, porlasztáásnsnáál stb. l stb. keletkeznek.) keletkeznek.)

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLEGJELENTLEGJELENTŐŐSEBB LSEBB LÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZŐŐ

ANYAGOKANYAGOK

POROKPOROKKKÉÉNN--DIOXID (SODIOXID (SO22))NITROGNITROGÉÉNOXIDOK (NONOXIDOK (NOXX))SZSZÉÉNHIDROGNHIDROGÉÉNEK (CNEK (CXXHHYY))SZSZÉÉNN--MONOXID (CO)MONOXID (CO)OZON (OOZON (O33))SZSZÉÉNN--DIOXID (CODIOXID (CO22) ) üüveghveghááz hatz hatáás miatt!s miatt!

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZETTSGSZENNYEZETTSÉÉG MG MÉÉRTRTÉÉKEGYSKEGYSÉÉGEIGEI

SzilSziláárd lrd léégszennyezgszennyezőőkre:kre:ttöömeg szerint: meg szerint: mg/Nmmg/Nm33

LLéégnemgneműű lléégszennyezgszennyezőőkre:kre:ttöömeg szerint: meg szerint: mg/Nmmg/Nm33

dede igen kis mennyisigen kis mennyiséégekre tgekre téérfogatarrfogataráányban: nyban: ppmppm ((partsparts per per millionmillion))ppbppb ( ( partsparts per per billionbillion))

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZÉÉSS

TERMTERMÉÉSZETESSZETESVulkVulkáánok: SOnok: SO22; ; aeroszolokaeroszolokVillVilláámlmláás: s: NONOxx

ErdErdőőttüüzek: CO; fzek: CO; füüst, st, CCxxHHyy

NNöövvéények: polleneknyek: pollenekLLááp, mocsp, mocsáár: CHr: CH44

FenyFenyőők: terpk: terpééneknekÓÓceceáánok: aeroszolok, SOnok: aeroszolok, SO22


MESTERSMESTERSÉÉGES GES (emberi hat(emberi hatáásra)sra)

IparIparKKöözlekedzlekedééssMezMezőőgazdasgazdasáággLakossLakossáágg

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZŐŐDDÉÉS FOLYAMATAS FOLYAMATA

A lA léégszennyezgszennyezőőddéés egy s egy öösszetett folyamat, mely sszetett folyamat, mely hháárom szakaszbrom szakaszbóól tevl tevőődik dik öössze, ezek:ssze, ezek:

EmissziEmisszióó EETranszmissziTranszmisszióó T T ImmissziImmisszióó II


E T E T II


EmissziEmisszióó: : lléégszennyezgszennyezőő anyag kibocsanyag kibocsááttáás s lléégszennyezgszennyezőő tevtevéékenyskenysééggegyben a kibocsegyben a kibocsááttáás ms méértrtéékekeJele: EJele: EMMéértrtéékegyskegyséége:ge:

ttöömegmegááramban: kg/hramban: kg/hkoncentrkoncentráácicióóval: mg/mval: mg/m33

fajlagos fajlagos éértrtéékben: mg/db; mg/kg; stb. (de pl.: autkben: mg/db; mg/kg; stb. (de pl.: autóókra kra gCOgCO22/100km /100km


EmissziEmisszióós norma: s norma: megengedett maximmegengedett maximáális kibocslis kibocsááttáás ms méértrtéékekehathatóóssáág g ááltal elltal előőíírt emisszirt emisszióós hats hatáárréértrtéékkJele: EJele: Enn

MMéértrtéékegyskegyséégegeááltalltaláános esetben: tnos esetben: töömegmegááramban,ramban,technoltechnolóógigiáára vonatkoztatva: koncentrra vonatkoztatva: koncentráácicióóban, ban, vagy fajlagos vagy fajlagos éértrtéékben kerkben kerüül meghatl meghatáározrozáásrasra


EmissziEmisszióót alakt alakííttóó ttéényeznyezőők az emisszik az emisszióós s paramparamééterek:terek:

a kibocsa kibocsáátott ltott léégszennyezgszennyezőő anyag mennyisanyag mennyiséégegea kibocsa kibocsáátott ltott léégszennyezgszennyezőő anyag:anyag:

fajtfajtáája, ja, áállapotallapotafizikai kfizikai kéémiai tulajdonsmiai tulajdonsáágaigai

a kibocsa kibocsááttáás ks köörrüülmlméényei: nyei: meteorolmeteorolóógiai: szgiai: széélsebesslsebesséég, turbulencia, hg, turbulencia, hőőmméérsrséékleti kleti rréétegztegzőőddéés (norms (normáál, vagy inverz l, vagy inverz áállapot)llapot)kibocskibocsááttóó forrforráás ts tíípusa: pontpusa: pont--, vonal, vonal--, vagy diff, vagy diffúúz forrz forráásspontforrpontforráás esets esetéén: effektn: effektíív kv kéémméénymagassnymagassáág g


PontforrPontforráás: a kibocss: a kibocsááttáás helye egy ponthoz rendelhets helye egy ponthoz rendelhetőő::koncentrkoncentráált paramlt paramééterterűű kibocskibocsááttóó forrforráás s ezezéért az emisszirt az emisszióó mméértrtééke pontosan meghatke pontosan meghatáározhatrozhatóóa leggyakoribb emisszia leggyakoribb emisszióós forrs forráás (pl. ks (pl. kéémméény, kny, küürtrtőő))

Vonal forrVonal forráás: a kibocss: a kibocsááttáás helye egy vonalhoz s helye egy vonalhoz rendelhetrendelhetőő::

kköözlekedzlekedéési vonalak: autsi vonalak: autóóppáálya, llya, léégi folyosgi folyosóóDiffDiffúúz forrz forráás: a kibocss: a kibocsááttáás helye nagy fels helye nagy felüületekhez letekhez kkööthetthetőő

ajtajtóó, ablak, falny, ablak, falnyíílláássszabadba telepszabadba telepíített technoltett technolóógia gia


EffektEffektíív kv kéémméény magassny magassáág (H) szg (H) száámmííttáásasa

Ahol: Ahol: FF= felhajt= felhajtóó ererőő, , vvgg= = kikiááramlramlóó ggááz sebessz sebesséégege, , r = r = kkéémméény ny áátmtméérrőő, , TTkk éés Ts Tgg =k=küülslsőő éés gs gááz hz hőőmméérsrséékletklet

H

h

Δh hhH Δ+=

g

kgg T

TTrgvF

−= 2

huFkh

3/1

114=Δ


TranszmissziTranszmisszióólléégszennyezgszennyezőő anyagok terjedanyagok terjedéésséének, hnek, híígulguláássáának nak éés s

áátalakultalakuláássáának folyamata az atmoszfnak folyamata az atmoszféérráábanbanlléégkgköörfizikai rfizikai éés ks kéémiai hatmiai hatáások eredmsok eredméénye, eznye, ezéértrta a diffdiffúúzklimatolzklimatolóógiagia tudomtudomáánya foglalkozik vele nya foglalkozik vele Jele: TJele: T


TranszmissziTranszmisszióót alakt alakííttóó ttéényeznyezőők a transzmisszik a transzmisszióós s paramparamééterek:terek:

EmissziEmisszióó éés ks köörrüülmlméényeinyeiLLéégkgköör fizikai kr fizikai kéémiai folyamatokmiai folyamatokMetorolMetorolóógiaigiai hathatáásoksokTopogrTopográáfiai hatfiai hatáásoksok


TranszmissziTranszmisszióós params paramééterek:terek:LLéégkgköör fizikai kr fizikai kéémiai folyamatokmiai folyamatok

diffdiffúúzizióóoxidoxidáácicióó, redukci, redukcióó, ioniz, ionizáácicióófotokfotokéémiai reakcimiai reakcióókktermikus termikus éés s higrikushigrikus reakcireakcióókkffáázis vzis vááltltááss


TranszmissziTranszmisszióós params paramééterek:terek:MeteorolMeteorolóógiai hatgiai hatáásoksok

leveglevegőő hhőőmméérsrsééklet, inverz, vagy normklet, inverz, vagy normáál l áállapotllapotszszéélirliráány ny szszéélsebesslsebesséég, turbulenciag, turbulenciafelhfelhőőzzööttsttséég, csapadg, csapadéékknapsugnapsugáárzrzááss


TranszmissziTranszmisszióós params paramééterek:terek:TopogrTopográáfiai ( felfiai ( felüületi) hatleti) hatáásoksok

talaj tulajdonstalaj tulajdonsáágokgoknnöövvéény borny boríítottstottsáággdomborzatdomborzatbebeééppíítettstettséégg


EE éés s II kköözzöött tt öösszefsszefüüggggéés van, ezs van, ezéért a vrt a váárhatrhatóó maxmaximmissziimmisszióó ((IIvmaxvmax) sz) száámmííthatthatóóKKöözelzelííttééssel:ssel:

Ahol: Ahol: ūūhh= = áátlagos sztlagos széélsebesslsebessééggp/q= p/q= diffdiffúúzizióós egys együütthattthatóó (0,5 ~0,63)(0,5 ~0,63)

qp

HuEI

hv 2

5

max1016,2 )=


A transzmissziA transzmisszióós folyamatokban s folyamatokban éérvrvéényesnyesüülhetlhet a levega levegőőööntisztulntisztulóó kkéépesspesséége, ge, úúgy mint:gy mint:

SzennyezSzennyezőőanyagok hanyagok híígulguláása diffsa diffúúzizióó rréévvéénnSzennyezSzennyezőőanyagok anyagok áátalakultalakuláása, lebomlsa, lebomláás rs réévvéén n kevkevéésbsbéé, vagy egy, vagy egyááltalltaláán nem n nem áártalmas anyagokkrtalmas anyagokkáá((íígy egyes esetekben, pl.: fotokgy egyes esetekben, pl.: fotokéémiai szmog, miai szmog, veszveszéélyesebb anyagok is keletkezhetnek!)lyesebb anyagok is keletkezhetnek!)Az atmoszfAz atmoszféérráábbóól vall valóó kikerkikerüülléés rs réévvéénn

SzSzááraz kikerraz kikerüülléés: kihulls: kihulláás, s, üülepedlepedéés (s (fallfall out)out)Nedves kikerNedves kikerüülléés: kimoss: kimosóóddáás (s (rainrain out,out,washwash outout))


ÖÖntisztulntisztuláás as alléégszennyezgszennyezőőddéési si folyamatbanfolyamatban

szennyeződéstisztulás

kölcsönhatás


Mi tMi töörtrtéénik akkor, ha a globnik akkor, ha a globáális llis léégszennyezgszennyezőőtevtevéékenyskenyséég oly nagy mg oly nagy méértrtéékkűű, hogy a leveg, hogy a levegőőööntisztulntisztulóó kkéépesspesséége mge máár nem elr nem eléégsgsééges?ges?

A szennyezA szennyezőő anyag nem keranyag nem kerüül ki az atmoszfl ki az atmoszféérráábbóólla szennyeza szennyezőő anyag koncentranyag koncentráácicióója tartja tartóósan megnsan megnőő a a globglobáális hlis hááttttéér r lléégszennyezettsgszennyezettséégigi tartomtartomáánybannybanaz az a szennyezaz az a szennyezéés visszafords visszafordííthatatlan!?thatatlan!?


ImmissziImmisszióó::lléégszennyezettsgszennyezettséégigi áállapot (vagy mllapot (vagy máás szempontbs szempontbóól)l)leveglevegőő minminőőssééggJele: IJele: IMMéértrtéékegyskegyséége:ge:

mg/Nmmg/Nm33 (a l(a léégszennyezgszennyezőő anyag koncentranyag koncentráácicióója)ja)ppmppm; ; ppbppb (kis koncentr(kis koncentráácicióók esetk esetéén)n)

ImmissziImmisszióóss norma: levegnorma: levegőő minminőősséégi hatgi hatáárréértrtéék k (hat(hatóóssáági elgi előőíírráás)s)Jele: Jele: IInn (24 (24 óórráás ms méérréés s áátlagtlagáában megengedett) ban megengedett)

IInmaxnmax (f(fééllóórráás ms méérréés megengedett s megengedett maxmax. . éértrtééke)ke)


DefinDefiníícicióók:k:LLéégszennyezgszennyezőő anyag: a leveganyag: a levegőő minminőőssééggéét kt káárosan rosan befolybefolyáásolsolóó anyaganyagLLéégszennyezgszennyezéés: az a s: az a tevtevéékenyskenyséégg, amikor mesters, amikor mestersééges ges forrforráás okoz levegs okoz levegőőszennyezszennyezőőddééstst

KKááros lros léégszennyezgszennyezéés: az a tevs: az a tevéékenyskenyséég, melynek g, melynek sorsoráán a ln a léégszennyezgszennyezőő anyag koncentranyag koncentráácicióója a ja a leveglevegőőben a megengedett ben a megengedett éértrtéék (k (IInn) f) föölléé nnöövekedetvekedetKKááros lros léégszennyezgszennyezéést okoz az az st okoz az az áállampolgllampolgáár, jogi r, jogi szemszeméély, aki a szly, aki a száámmáára elra előőíírt emisszirt emisszióós norms normáát (Et (Enn) ) ttúúlllléépipi


DefinDefiníícicióók:k:LevegLevegőőszennyezszennyezőőddéés: az a s: az a folyamatfolyamat melynek sormelynek soráán n (term(terméészetes, vagy mestersszetes, vagy mestersééges forrges forráásbsbóól) a levegl) a levegőőbe be jutott ljutott léégszennyezgszennyezőő anyag koncentranyag koncentráácicióója ott megnja ott megnőőLevegLevegőő szennyezettsszennyezettséég: a levegg: a levegőő öösszetsszetéételteléének az a nek az a dinamikus egyensdinamikus egyensúúlyban llyban léévvőő, hosszabb ideig fenn , hosszabb ideig fenn áállllóó áállapotllapota, mely a levega, mely a levegőő szennyezszennyezőőddéése sorse soráán n alakult kialakult ki


LLéégszennyezgszennyezőő anyag (anyag (anyaganyag))

LevegLevegőőszennyezszennyezéés (s (tevtevéékenyskenyséégg) E) E

LevegLevegőőszennyezszennyezőőddéés (s (folyamatfolyamat) T) T

LLéégszennyezettsgszennyezettséég (g (áállapotllapot) I) I


OrszOrszáágosgosimmissziimmisszióóssmméérrőőhháállóózatzat

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZETTSGSZENNYEZETTSÉÉGI GI

TARTOMTARTOMÁÁNYOKNYOKLLéégszennyezettsgszennyezettséég ng nöövekedvekedééseseSzmogSzmog

VVáárosi alaprosi alap

RegionRegionáális hlis hááttttéérrGlobGlobáális hlis hááttttéérr

Helyi szennyezők

Helyi szennyezők

Globális háttér

Regionális háttér

Városi alapterhelés

In

In max

Szmog

Légszennyező anyag (mg/m3)


TARTOMTARTOMÁÁNYOKNYOK

GlobGlobáális hlis hááttttéérszennyezettsrszennyezettséégga levega levegőő ttéénylegesen mnylegesen méérhetrhetőő legkisebb legkisebb szennyezettsszennyezettséégegemagashegyi mmagashegyi méérrőő áállomllomáásokon sokon éés s óóceceááni kutatni kutatóóhajhajóókon kon áállandllandóóan man méérik!rik!ha a hha a hááttttéérszennyezettsrszennyezettséég tartg tartóósan megnsan megnöövekszik, vekszik, akkor fennakkor fennááll a folyamat irreverzibilitll a folyamat irreverzibilitáássáának nak veszveszéélye! (lye! (plpl: CO: CO22) )


TARTOMTARTOMÁÁNYOKNYOKSZMOGSZMOG

LONDON TLONDON TÍÍPUSPUSÚÚ SZMOG SZMOG 1952 t1952 téél, hideg, kl, hideg, kööd, szd, széélcsend lcsend éés inverzis inverzióó 4 napig, 4 napig, szszééntntüüzelzeléésbsbőől szl száármazrmazóó ffüüst, korom, SOst, korom, SO22, 4000 , 4000 halott. halott. 1956 1956 „„CleanClean Air Air ActAct””

LOS ANGELES TLOS ANGELES TÍÍPUSPUSÚÚ SZMOGSZMOG1965 ny1965 nyáár, meleg, err, meleg, erőős napss napsüüttéés s éés UV sugs UV sugáárzrzáás, s, gyenge lgyenge léégmozggmozgáás, inverzis, inverzióó, k, köözlekedzlekedéésbsbőől l szszáármazrmazóó NONOxx, CO, , CO, CCxxHHyy ezek fotokezek fotokéémiai miai reakcireakcióójjáábbóól igen agresszl igen agresszíív anyagok pl. PAN v anyagok pl. PAN ((peroxiperoxi--acetilacetil--nitrnitráátt) keletkezik) keletkezik


TARTOMTARTOMÁÁNYOK: ANYOK: A SZMOGSZMOGA A LondonLondon--ii szmog kszmog kéépekbenpekben

VVéédekezdekezéés: s: kibocskibocsááttáás css csöökkentkkentééssszmogriadszmogriadóó tervterv

http://en.wikipedia.org/wiki/File:Nelson%27s_Column_during_the_Great_Smog_of_1952.jpg


TARTOMTARTOMÁÁNYOK: ANYOK: A SZMOGSZMOGHalHaláálozlozáásoksokszszááma ma éés a s a lléégszennyezgszennyezőőanyagokanyagokkköözzööttittiöösszefsszefüüggggééss(London 1952)(London 1952)


TARTOMTARTOMÁÁNYOK: ANYOK: A SZMOGSZMOGPekingPeking

szmogszmog (f(füüstkstkööd)d) 2005 augusztus 2005 augusztus


TARTOMTARTOMÁÁNYOK: ANYOK: A SZMOGSZMOGLos AngelesLos Angeles--i szmog ki szmog kéépekbenpekben

szmogszmognincsnincs

vanvan

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMBUDAPESTIBUDAPESTI SZMOGRIADSZMOGRIADÓÓ TERV TERV

HATHATÁÁRR-- ÉÉS KS KÜÜSZSZÖÖBBÉÉRTRTÉÉKEIKEI

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMSZMOGRIADSZMOGRIADÓÓ TERVTERV

(AZ EL(AZ ELŐŐZZŐŐ TTÁÁBLBLÁÁZAT DEFFINICIZAT DEFFINICIÓÓI)I)

egegéészsszsééggüügyi hatgyi hatáárréértrtéékk: a l: a léégszennyezettsgszennyezettséég azon g azon mméértrtééke, amely alatt mke, amely alatt méég hosszg hosszúú idejidejűű behatbehatáás esets esetéén n sem ksem köövetkezik be egvetkezik be egéészsszséégkgkáárosodrosodáás. s. ttáájjéékoztatkoztatáási ksi küüszszööbbéértrtéékk: a l: a léégszennyezettsgszennyezettséég azon g azon mméértrtééke, amely az ke, amely az éérzrzéékeny lakosskeny lakossáági csoportokngi csoportoknáál l (gyerekek, id(gyerekek, időősek, lsek, léégzgzőőszervi, szszervi, szíív v éés s éérrendszeri rrendszeri betegsbetegséégben szenvedgben szenvedőők) okozhat egk) okozhat egéészsszsééggüügyi gyi problprobléémmáákat kat riasztriasztáási ksi küüszszööbbéértrtéékk: a l: a léégszennyezettsgszennyezettséég azon g azon mméértrtééke, amelynek rke, amelynek röövid idejvid idejűű ttúúllllééppéése is se is veszveszéélyeztetheti az emberi eglyeztetheti az emberi egéészsszsééget. get.

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZŐŐ ANYAGOK ANYAGOK

KKÁÁROSROSÍÍTTÓÓ HATHATÁÁSASAEgEgéészsszséég kg káárosrosííttáás:s:

kköözvetlen mzvetlen móódondonbelbeléélegezve a tlegezve a tüüddőőben ben éés/vagys/vagyszennyezszennyezőőddéést okozva a bst okozva a bőőrfelrfelüületen kifejtett hatleten kifejtett hatááss

kköözvetett mzvetett móódon a nagy rendszerekben kifejtett hatdon a nagy rendszerekben kifejtett hatáássüüveghveghááz hatz hatáás (globs (globáális felmelegedlis felmelegedéés, kls, klííma ma vvááltozltozáás)s)savasodsavasodáássóózon rzon rééteg kteg káárosrosííttáássfotokfotokéémiai szmogmiai szmog

EgyEgyééb kb káárosrosííttáás: ms: műűszaki szaki éés eszts esztéétikai ktikai káárokrok

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZŐŐ ANYAGOK ANYAGOK

KKÁÁROSROSÍÍTTÓÓ HATHATÁÁSASA

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZŐŐ ANYAGOK EGANYAGOK EGÉÉSZSSZSÉÉG G

KKÁÁROSROSÍÍTTÓÓ HATHATÁÁSASAKKöözvetlen mzvetlen móódon beldon beléélegezve a tlegezve a tüüddőőben kifejtett hatben kifejtett hatááss

SOSO22;; NONO22;; szszáállllóó por: savas, marpor: savas, maróó, izgat, izgatóó hathatáás, gyullads, gyulladáásos sos reakcireakcióók a lk a léégutakban, idgutakban, idüült hlt höörghurut, trghurut, tüüddőő ttáágulat, asztmagulat, asztmaCO: a hemoglobinhoz kCO: a hemoglobinhoz kööttőődve akaddve akadáályozza az oxiglyozza az oxigéén elln ellááttáást a st a vvéérbenrbenOO33: f: fááradtsradtsáág, torokban szg, torokban száárazsrazsáág g éérzet, szem krzet, szem köönnyeznnyezééssKorom: Korom: policiklikuspoliciklikus aromaromáás szs széénhidrognhidrogééneket (PAH, pl. 3,4 neket (PAH, pl. 3,4 benzpirbenzpirééntnt) tartalmaz, ezek r) tartalmaz, ezek ráákkeltkkeltőőkkPorok: szemcsemPorok: szemcseméérettrettőől (PM10; PM2,5), l (PM10; PM2,5), éés a szemcse s a szemcse anyaganyagááttóól fl füüggggőő hathatááss

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZŐŐ ANYAGOK EGANYAGOK EGÉÉSZSSZSÉÉG G

KKÁÁROSROSÍÍTTÓÓ HATHATÁÁSASA

KKöözvetlen mzvetlen móódondonbelbeléélegezve legezve a ta tüüddőőben ben kifejtett hatkifejtett hatááss

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMLLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZŐŐ ANYAGOK KANYAGOK KÁÁROSROSÍÍTTÓÓ

HATHATÁÁSA: SA: ÜÜVEGHVEGHÁÁZ HATZ HATÁÁSS

KKöözvetett mzvetett móódon a nagy rendszerekben kifejtett don a nagy rendszerekben kifejtett hathatáás: s: üüveghveghááz hatz hatáás (globs (globáális felmelegedlis felmelegedéés, s, klklííma vma vááltozltozáás)s)az antropogaz antropogéén ln léégszennyezgszennyezőő anyagok egy anyagok egy csoportja, az un. csoportja, az un. üüveghveghááz hatz hatáássúú ggáázok (rzok (rööviden: viden: ÜÜHG), a lHG), a léégkgköörbe kerrbe kerüülve fejthetik ki ezt a klve fejthetik ki ezt a kááros ros hathatáástst

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMÜÜVEGHVEGHÁÁZ HATZ HATÁÁSSÚÚ GGÁÁZOK (ZOK (ÜÜHG)HG)

A HATA HATÁÁS EGYSZERS EGYSZERŰŰSSÍÍTETT MECHANIZMUSATETT MECHANIZMUSA

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMÜÜVEGHVEGHÁÁZ HATZ HATÁÁSSÚÚ GGÁÁZOKZOK

SzSzéénn--dioxiddioxid (CO(CO22)) ffőőleg szerves leg szerves üüzemanyagok zemanyagok ééggéésséébbőől l szszáármazikrmazikmetmetáánt (CHnt (CH44)) tehenek, birktehenek, birkáák k éés ms máás ks kéérrőődzdzőők bocsk bocsáátjtjáák k ki, valamint rizsmezki, valamint rizsmezőők, szemk, szeméétleraktlerakóók, k, éés olajrs olajréétegektegekhaloghalogéénezett sznezett széénhidrognhidrogééneket (neket (CFCCFC--kk))hhűűttőőrendszerekben, mint hrendszerekben, mint hűűttőőkköözeg, valamint habokban zeg, valamint habokban éés s tiszttisztííttóóanyagkanyagkéént alkalmazznt alkalmazzáákktroposzftroposzféérikusrikus óózon (Ozon (O33)) ffőőleg az iparbleg az iparbóól l éés a s a kköözlekedzlekedéésbsbőől szl száármazikrmazikDinitrogDinitrogéénn--oxidoxid (N(N22O)O) a talajokban folya talajokban folyóó mikrobiolmikrobiolóógiai giai tevtevéékenyskenyséég sorg soráán kn kéépzpzőődik dik


COCO22 koncentrkoncentráácicióó nnöövekedvekedéésese


NHNH44 koncentrkoncentráácicióó nnöövekedvekedéésese


NN22O koncentrO koncentráácicióó nnöövekedvekedéésese


KKüüllöönbnböözzőő ÜÜHG esetHG esetéében az ben az üüveghvegháázhatzhatáás potencis potenciáált lt ((„„GWPGWP”” globalglobal warmingwarming potentialspotentials) CO) CO22 (sz(széénn--dioxid) dioxid) egyenegyenéértrtéékbekbe áátsztszáámolva adjmolva adjáák meg. Pk meg. Pééldldáául:ul:

JELJELÖÖLLÉÉSS MEGNEVEZMEGNEVEZÉÉSS GWPGWP100100

SZSZÉÉNN--DIOXIDDIOXID 11

METMETÁÁNN 2121

CFC 11CFC 11 TRIKLTRIKLÓÓRR--FLUORFLUOR--METMETÁÁNN 40004000

CFC 12CFC 12 DIKLDIKLÓÓRR--DIFLUORDIFLUOR--METMETÁÁNN 85008500

CFC 13CFC 13 KLKLÓÓRR--TRIFLUORTRIFLUOR--METMETÁÁNN 1170011700

NITROGNITROGÉÉNN--MONOXIDMONOXID 310310


A vilA viláág g ÜÜHG kibocsHG kibocsááttáása sa éés megoszls megoszláásasa


Az egyesAz egyesÜÜHGHGszerepe szerepe az az üüveghveghááz z hathatáásskialakulkialakuláássáábanban


A vilA viláág g ÜÜHG kibocsHG kibocsááttáássáának ternak terüületi eloszlleti eloszláása sa


ÜÜHG megoszlHG megoszláása szektoronksa szektoronkéént EU 2003nt EU 2003


GlobGlobáális lis szszéénkibocsnkibocsááttáássnnöövekedvekedéésese

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMÜÜVEGHVEGHÁÁZ HATZ HATÁÁSS

GLOBGLOBÁÁLIS FELMELEGEDLIS FELMELEGEDÉÉSS

Az un. Az un. üüveghveghááz hatz hatáássúú ggáázokzokkoncentrkoncentráácicióójjáának tartnak tartóós ns nöövekedvekedéése a se a leveglevegőőben a lben a léégkgkööri hri hőőmméérsrséékletet kletet megnmegnöövelhetivelhetitarttartóós felmelegeds felmelegedéést okozva st okozva globglobáális lis ééghajlatvghajlatvááltozltozáást st ididéézhetnek elzhetnek előő

(Az (Az áábra hibbra hibáás! Fa s! Fa éégetgetééseseCOCO22 semleges!) semleges!)



COCO2 2 koncentrkoncentráácicióó éés a hs a hőőmméérsrséékletklet



HHőőmméérsrsééklet alakulklet alakuláása sa éés a szs a széénkibocsnkibocsááttááss



A hA hőőmméérsrsééklet klet áátlagostlagoséértrtéékeinekkeineknnöövekedvekedéésese



HHőőmméérsrsééklet,klet,

tengerszint,tengerszint,

hhóótakartakaróóvvááltozltozáásaisai



TengerszintTengerszintemelkedemelkedéésskköövetkezmvetkezméényeinyei



El El NiNiňňoo jelensjelenséég: nagy g: nagy felszfelszííni idni időőszakos szakos tengervtengervííz hz hőőmméérsrséékleti kleti elteltéérréések, melyek sek, melyek ééghajlat vghajlat vááltozltozáást st ididééznek elznek előő

SzSzáárazabbrazabbMelegebbMelegebbNedvesebbNedvesebb

A globA globáális felmelegedlis felmelegedéés a szs a széélslsőőssééges idges időőjjáárráásisijelensjelenséégek gyakorisgek gyakorisáággáát fokozhatjt fokozhatjáák k éés ks káárosrosííttóóhathatáásukat is megnsukat is megnöövelhetik. Pvelhetik. Pééldldáául:ul:

torntornááddóó szszééldldööntntééss





TTÉÉNYEK (a VAHAVA jelentNYEK (a VAHAVA jelentéésbsbőől):l):aa lléégkgköör szr széénn--dioxid tartalma az ipari forradalom dioxid tartalma az ipari forradalom kezdetekor 280 kezdetekor 280 ppmppm volt, ma mvolt, ma máár 380 r 380 ppmppma Fa Fööld felszld felszíínnéének nek áátlaghtlaghőőmméérsrsééklete 1950klete 1950--ben 13,87 ben 13,87 00C, C, 20052005--ben 14,60 ben 14,60 00C C a sza széélslsőőssééges meteorolges meteorolóógiai giai éés hidrometeorols hidrometeorolóógiai giai esemeseméények (nyek (áárvrvííz, belvz, belvííz, z, öözzöönvnvíízszerzszerűű esesőők, aszk, aszáály, ly, hhőőssééghullghulláámok, szmok, széélviharok, korai lviharok, korai éés ks kééssőői fagyok, stb.) i fagyok, stb.) szszááma, intenzitma, intenzitáása sa éés ids időőtartama megntartama megnöövekedett az vekedett az ututóóbbi bbi éévtizedekben; vtizedekben; a sza széélslsőőssééges esemges eseméények egyre nagyobb nyek egyre nagyobb éés s öösszetettebb sszetettebb gazdasgazdasáági, eggi, egéészsszsééggüügyi, valamint mgyi, valamint máás ks káárokat okoznak. rokat okoznak.



A globA globáálislisfelmelegedfelmelegedéés s elelőőrejelzrejelzééseisei


GLOBGLOBÁÁLIS FELMELEGEDLIS FELMELEGEDÉÉSSELSELSŐŐ LLÉÉPPÉÉSEK A MEGELSEK A MEGELŐŐZZÉÉSBEN:SBEN:GlobGlobáális hatlis hatáás ellen csak globs ellen csak globáális lis öösszefogsszefogáás lehet s lehet sikeres. Ezt az sikeres. Ezt az öösszefogsszefogáást testesst testesííti meg az 1992ti meg az 1992--ben ben alaláíáírt ENSZ rt ENSZ ÉÉghajlatvghajlatvááltozltozáásisi KeretegyezmKeretegyezméény ny (UNFCCC)(UNFCCC)Ebben a fejlett ipari orszEbben a fejlett ipari orszáágok vgok váállaltllaltáák, hogy k, hogy ÜÜHG HG kibocskibocsááttáásaik 2000saik 2000--ben nem haladjben nem haladjáák meg az 1990k meg az 1990--es es szintet, valamint nyilvszintet, valamint nyilváántartntartáást vezetnek st vezetnek ÜÜHG HG kibocskibocsááttáásaikrsaikróól.l.HosszHosszúú éévek csatvek csatáározrozáássáát kt köövetvetőően 2005en 2005--ben ben ééletbe letbe lléépett az ENSZ pett az ENSZ ÉÉghajlatvghajlatvááltozltozáásisi KeretegyezmKeretegyezméénynyééhez hez csatolt csatolt KiotoiKiotoi JegyzJegyzőőkköönyv, amely az emberi nyv, amely az emberi tevtevéékenyskenyséég g ááltal a lltal a léégkgköörbe juttatott szrbe juttatott széénn--dioxid dioxid mennyismennyiséég vilg viláágmgmééretretűű cscsöökkentkkentéésséét t íírja elrja előő..



TOVTOVÁÁBBI LBBI LÉÉPPÉÉSEK (EU aktivitSEK (EU aktivitáás)s)Az Az ÉÉghajlatvghajlatvááltozltozáásisi KeretegyezmKeretegyezméény tovny továább bb fejlesztfejlesztééseksekéént az EU nt az EU ééghajlatpolitikaighajlatpolitikai ccéélklkéént tnt tűűzte zte ki, hogy a globki, hogy a globáális lis áátlaghtlaghőőmméérsrsééklet emelkedklet emelkedéése ne se ne haladhatja meg 2haladhatja meg 200CC--kal az ipari forradalom elkal az ipari forradalom előőtti tti szintet.szintet.Ennek elEnnek eléérrééssééhez az EU Khez az EU Köörnyezetvrnyezetvéédelmi Tandelmi Tanáácsa csa

szerint a fejlett orszszerint a fejlett orszáágok gok ÜÜHG kibocsHG kibocsááttáás css csöökkentkkentéési si vváállalllaláásainak msainak méértrtééke ke 20202020--ban 15ban 15--30%30%--os os nagysnagysáágrendgrendűűnek kell lennie az 1990nek kell lennie az 1990--es es szinthez viszonyszinthez viszonyíítvatva



ÚÚJ FEJLEMJ FEJLEMÉÉNY:NY:Az EU Parlament egyoldalAz EU Parlament egyoldalúúan dan dööntntöött (2008. tt (2008. 12.), az 12.), az ÜÜHG kibocsHG kibocsáájtjtáás 1990s 1990--es szinthez es szinthez kkéépest 20 %pest 20 %--os csos csöökkentkkentéése mellett,se mellett,de kde kéész ezt a msz ezt a méértrtééket 30%ket 30%--ra emelni, ha a ra emelni, ha a fejlett orszfejlett orszáágok is csatlakoznakgok is csatlakoznakKoppenhKoppenháágaga--ii klklíímakonferencimakonferenciáán (2009. 12.) n (2009. 12.) viszont nem szviszont nem szüületett megegyezletett megegyezééss

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMÜÜVEGHVEGHÁÁZGZGÁÁZ EMISSZIZ EMISSZIÓÓT CST CSÖÖKENTKENTŐŐ

INTINTÉÉZKEDZKEDÉÉSEK SEK HATHATÁÁSSÁÁNAK ELNAK ELŐŐREJLZREJLZÉÉSE SE

2000 2000 éés 2050 ks 2050 köözzöött, ha 39%tt, ha 39%--os kibocsos kibocsáájtjtáás css csöökkentkkentéés s nincs,nincs, éés has ha vanvan

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMÜÜHG EMISSZIHG EMISSZIÓÓT CST CSÖÖKENTKENTŐŐ

INTINTÉÉZKEDZKEDÉÉSEK MAGYARORSZSEK MAGYARORSZÁÁGONGON

KiotoKioto--ii (1997) egyezm(1997) egyezméénybnybőől fakadl fakadóó vváállalllaláássCOCO22 kibocskibocsáájtjtáás css csöökkentkkentéés (1985 s (1985 -- 19871987 bbáázisziséévekhez vekhez kkéépest 6% 2008 pest 6% 2008 éés 2012 ks 2012 köözzöött)tt)MegMegúújuljulóó ererőőforrforráásbsbóól szl száármazrmazóó energia nenergia nöövelveléése se (1990 b(1990 báázisziséévhez kvhez kéépest 4,3 % 2012pest 4,3 % 2012--ig)ig)

AA hazaihazai klklíímapolitikamapolitika tudomtudomáányosnyos megalapozmegalapozáásasaéérdekrdekéébenben a a KvVMKvVM ééss a MTA 2003a MTA 2003--banban hháárom rom éévesveskutatkutatáásisi projektetprojektet indindíítotttott. A . A projektprojekt neveneve rröövidenviden““VAHAVAVAHAVA”” ((VVÁÁltozltozááss--HAtHAtááss--VVÁÁlaszadlaszadááss))

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMÜÜHG EMISSZIHG EMISSZIÓÓ ALAKULALAKULÁÁSA SA

MAGYARORSZMAGYARORSZÁÁGONGON

ÜÜHG emissziHG emisszióó (milli(millióó tonna COtonna CO22 egyenegyenéértrtéékben)kben)

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMCOCO22 EMISSZIEMISSZIÓÓ KERESKEDELEMKERESKEDELEM

Az Az ÜÜHG emissziHG emisszióó kereskedelme egy olyan lehetkereskedelme egy olyan lehetőősséég, g, mely a vmely a váállalatokat gazdasllalatokat gazdasáágilag is gilag is éérdekelttrdekelttéé teheti a teheti a kibocskibocsááttáás css csöökkentkkentéésséében, mert ha a szben, mert ha a száámmáára ra engedengedéélyezett kibocslyezett kibocsááttáási kvsi kvóóttáát alul teljest alul teljesííti, a ti, a kküüllöönbnböözetet egy kereskedelmi rendszerben eladhatjazetet egy kereskedelmi rendszerben eladhatjaEzt a rendszert (ETS Ezt a rendszert (ETS EmissionEmission Trade Trade SchemeScheme) az EU ) az EU 20052005--ben indben indíította eltotta elA kibocsA kibocsááttáási kvsi kvóóttáákat 1985 kat 1985 -- 1987 b1987 báázisziséévek alapjvek alapjáán n hathatáároztroztáák meg, k meg, éés osztotts osztottáák ki bizonyos szisztk ki bizonyos szisztéémmáábanbanItthon 150 vItthon 150 váállaltnak 30 Mrd tonna COllaltnak 30 Mrd tonna CO22 kvkvóóta jutottta jutottAkkor van hozadAkkor van hozadééka, ha az eladott kvka, ha az eladott kvóóttáák bevk bevéételteléét t klklíímavmavéédelmi beruhdelmi beruháázzáásokra fordsokra fordíítjtjáákk



A klA klíímavmavááltozltozáás negats negatíív hatv hatáása a fagazdassa a fagazdasáágragraA gyakoribbA gyakoribbáá vváállóó szszéélslsőőssééges idges időőjjáárráás erds erdőőkkáárokat rokat okozhat (pl. szokozhat (pl. szééldldööntntéés)s)ÚÚj kj káárosrosííttóók (pl. rovarok) jelenhetnek megk (pl. rovarok) jelenhetnek megGlobGlobáális felmelegedlis felmelegedéés az erds az erdőőterterüületek letek visszaszorulvisszaszoruláássáát okozhatja (erdt okozhatja (erdőőssztyepp elssztyepp előőretretöörréés)s)



FFagazdasagazdasáág pozitg pozitíív hatv hatáása a klsa a klíímavmavááltozltozáásbansbanAz erdAz erdőő éés a faanyag COs a faanyag CO22 megkmegkööttőő (nyel(nyelőő), ami hazai ), ami hazai viszonylatban kviszonylatban köözel 2 millizel 2 millióó tonntonnáát jelent (lt jelent (láásd: sd: karbon ciklus tkarbon ciklus téémmáájjáát) ezt) ezéértrta fenntarthata fenntarthatóó fejlfejlőőddéés ks köövetelmvetelméénynyéének teljesnek teljesííttéése se (n(nöövekvvekvőő fatermesztfatermesztéés s éés fahasznoss fahasznosííttáás) az atmoszfs) az atmoszfééra ra COCO22 koncentrkoncentráácicióójjáának csnak csöökkentkkentéésséét is eredmt is eredméényezi nyezi ((„„winwin winwin”” kettkettőő nyer megoldnyer megoldáás)s)Az erdAz erdőőterterüületek nletek nöövelveléése, a fatse, a fatáárgyak rgyak éélettartamlettartamáának fokoznak fokozáása, a fasa, a faééppííttéészet erszet erőőssííttéése a fa se a fa recyclingrecycling stb. a fenti cstb. a fenti céélt is szolglt is szolgááljljáák (lk (láásd: sd: fagazdasfagazdasáág g éés a fenntarthats a fenntarthatóó fejlfejlőőddéés ts téémmáájjáát)t)



A fotoszintA fotoszintéézis alatt felvett COzis alatt felvett CO2 2 adja az adja az ééllőő fatest fatest komponenseinek (lignin, hemicellulkomponenseinek (lignin, hemicellulóóz, cellulz, cellulóóz) szz) széén n tartalmtartalmáátt

A fa feldolgozA fa feldolgozáássáával ez a szval ez a széén a fatn a fatáárgyakban mindaddig rgyakban mindaddig ttáárolva marad, mrolva marad, mííg elkorhad, vagy elg elkorhad, vagy eléégetik. getik.



FatermFaterméékek szkek szééntntáárolrolóók: a faanyag k: a faanyag abszabsz. sz. szááraz raz ttöömegmegéének ~ 50%nek ~ 50%--a sza széén, mely a levegn, mely a levegőő COCO22--jjáábbóól l szszáármazik, ezrmazik, ezéért art a

FatermFaterméékek a lkek a léégkgköör COr CO22--jjáát cst csöökkenteni kkkenteni kéépesekpesekA csA csöökkentkkentéés szs száámmííttáása:sa:

Ahol: Ahol: ρρ=b=báázis szis sűűrrűűsséég, g, 3,67=a fotoszint3,67=a fotoszintéézis sorzis soráán 1 kg C keletkezn 1 kg C keletkezééssééhez hez

szszüüksksééges COges CO2 2 (atoms(atomsúúlyok alapjlyok alapjáán 44/12)n 44/12)Pl.: 1 mPl.: 1 m33 erdei erdei fenyfenyőő (~ 420 kg) 210 kg sz(~ 420 kg) 210 kg széén, 770,7 kg COn, 770,7 kg CO22

67,322ρ

=nyelésCO



A fatermA faterméékek szkek szééntntáárolrolóó éés COs CO22 cscsöökkentkkentőő kkéépesspesséége a ge a ttöömegtmegtőől l éés s éélettartamtlettartamtóól fl füügggg

FatFatöömegmeg

(kg)(kg)

ÉÉlettartamlettartam

((éév)v)

TTáárolt C rolt C

(kg)(kg)

COCO22cscsöökkentkkentéés s

(kg)(kg)

RaklapRaklap 66 22 33 1111

BelsBelsőő ajtajtóó 1212 3030 66 2222

FahFahááz z (140m2)(140m2)

15 00015 000 7575 7 5007 500 2752527525

BBúútorzattorzat(3 szob(3 szobáás)s)

1 4001 400 3030 700700 25692569

Parketta Parketta (25m2)(25m2)

126126 1515 6363 231231



HazHazáánkban a faipari nkban a faipari kkéésztermszterméékekben kekben éévente vente 0,3 0,3 --0,5 milli0,5 millióó tonna sztonna széén n ttáárolroláássáárróól lehet szl lehet szóó. Ez . Ez 1,1 1,1 –– 1,5 milli1,5 millióó tonna COtonna CO22Ha nHa nööveljveljüük a k a hasznhasznáálatban llatban léévvőőfatfatáárgyak krgyak kéészletszletéét, ezzel t, ezzel hozzhozzáájjáárulhatunk a lrulhatunk a léégkgköör r COCO22 cscsöökkentkkentééssééhez hez HasznHasznáálj flj fáát ! (fat ! (faééppííttéészet) szet) klklíímavmavéédelemdelem



KKüüzdj a klzdj a klíímavmavááltozltozáás ellen: haszns ellen: hasznáálj flj fáát! Erre t! Erre szszóóllíít fel az Eurt fel az Euróópai Faipari Szpai Faipari Szöövetsvetséég (g (CEICEI--BoisBois))

EurEuróópa hasznpa hasznáálatban llatban léévvőő fatermfaterméékei becskei becsüült 220 lt 220 millimillióó tonna COtonna CO22--ot tot táárolnak rolnak Ezen fatermEzen faterméék k áállomllomáány ny éévrvrőőll--éévre nvre nőő, , éévente vente tovtováábbi 20 millibbi 20 millióó tonna COtonna CO22--ot tot táárolvarolva(Forrás: Frühwald, A: Hamburg University, 2004)



KLKLÍÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT MA SZKEPTIKUSOK SZERINT Nincs is vNincs is vááltozltozáás (ms (méérréési hiba, ill. megsi hiba, ill. megáállt a llt a melegedmelegedéés)s)Nem jelentNem jelentőős a melegeds a melegedéés (fs (fööldtldtöörtrtééneti neti viszonyviszonyííttáások)sok)Van vVan vááltozltozáás, de ez terms, de ez terméészetes eredetszetes eredetűűTTöökkééletlenek a vizsgletlenek a vizsgáálati modellek, nem biztos, lati modellek, nem biztos, hogy folytathogy folytatóódikdik



KLKLÍÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT: az MA SZKEPTIKUSOK SZERINT: az áátlag tlag hhőőmméérsrsééklet ciklikusan ingadozik (kklet ciklikusan ingadozik (kéék k éés piros s piros hullhulláámok) mok) éés nem a COs nem a CO22 koncentrkoncentráácicióó vvááltozltozáása miatt sa miatt



KLKLÍÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT a globMA SZKEPTIKUSOK SZERINT a globáális lis felmelegedfelmelegedéés egyetlen s egyetlen „„tudomtudomáányosnyos”” bizonybizonyííttáásasa



KLKLÍÍMA MA SZKEPTIKUSOK SZKEPTIKUSOK SZERINT:SZERINT:a kla klííma ma befolybefolyáásolsoláássáára tett ra tett ererőőfeszfeszííttéés csak az s csak az adadóófizetfizetőők pk péénznzéének nek felesleges pocsfelesleges pocséékolkoláása sa



KLKLÍÍMA SZKEPTIKUSOK SZERINT: MA SZKEPTIKUSOK SZERINT: az az ééghajlatvghajlatvááltozltozáással valssal valóóriogatriogatáásra egy psra egy péénzszerznzszerzőőideolideolóógia gia ééppüült lt FFőő ideolideolóógusuk gusuk AlAl GoreGoreSzervezetSzervezetüük az IPCCk az IPCCÉÉghajlatghajlat--vvááltozltozáási si KormKormáányknyköözi Testzi Testüület let (IPCC, (IPCC, IntergovernmentalIntergovernmentalPanel Panel onon ClimateClimate ChangeChange))



GREENPEACE elfogadja a klGREENPEACE elfogadja a klíímavmavááltozltozáást, st, éés az s az elkerelkerüüllééssééhez szhez szüüksksééges szennyezges szennyezéés css csöökkentkkentéése se mellett vanmellett van



NehNehééz eldz eldöönteni mi nteni mi veszveszéélyesebblyesebb

a kla klííma vma vááltozltozáást st hirdethirdetőő, vagy az, vagy azezt tagadezt tagadóó klklííma ma szkeptikus szkeptikus áállllááspontspont

de szembe kell nde szembe kell néézni zni a vala valóóssáággal!ggal!


HATHATÁÁSA: SAVASODSA: SAVASODÁÁSS

KKöözvetett mzvetett móódon nagy rendszerekben kifejtett don nagy rendszerekben kifejtett kkáárosrosííttóó hathatáás: savasods: savasodáássA lA léégkgköörbe jutott SOrbe jutott SO22; ; NONOxx; NH; NH33 lléégszennyezgszennyezőőanyagok a semleges csapadanyagok a semleges csapadéék pH k pH éértrtéékkéét a savas t a savas tartomtartomáányba visziknyba viszikKKöövetkezmvetkezméény: savas esny: savas esőő

vegetvegetáácicióó kkáárosodrosodáásasamműűszaki szaki éés eszts esztéétikai ktikai káárokrok

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMSAVASODSAVASODÁÁSS

A savas esA savas esőő keletkezkeletkezéés ks kéémiai mechanizmusamiai mechanizmusaSOSO22 emissziemisszióónnááll

2 SO2 SO22 + O+ O22 →→ 2 SO2 SO33

SOSO33 + H+ H22O O →→ HH22SOSO44

NONOxx emissziemisszióónnááll2 NO2 NO22 + H+ H22O O →→ HNOHNO22 + HNO+ HNO33

NN22OO44 + H+ H22O O →→ HNOHNO22 + HNO+ HNO33


SavasodSavasodáás hats hatáása: vegetsa: vegetáácicióó kkáárosodrosodáásssavas essavas esőő

SOSO2 2 éés/vagy s/vagy NONOxx emissziemisszióó

pl. erdpl. erdőő pusztulpusztuláássbarnaszbarnaszéén ern erőőmműű


SavasodSavasodáás hats hatáása: msa: műűszaki kszaki káár pl. szobor pusztulr pl. szobor pusztulááss19501950 20002000


HATHATÁÁSA: SA: ÓÓZON RZON RÉÉTEG KTEG KÁÁROSODROSODÁÁSS

KKöözvetett mzvetett móódon nagy rendszerekben kifejtett kdon nagy rendszerekben kifejtett káárosrosííttóóhathatáás: s: óózon rzon rééteg kteg káárosodrosodáássA lA léégkgköörbe jutott rbe jutott CFCCFC--kk (halog(halogéénezett sznezett széénhidrognhidrogéének nek pl.: freonok, pl.: freonok, halonokhalonok, , szszééntetrakloridntetraklorid, stb.) , stb.) éés s dinitrogdinitrogéénn--oxidoxid (N(N22O) lO) léégszennyezgszennyezőő anyagok a anyagok a sztratoszfsztratoszfééra ra óózonrzonréétegtegéében (ben (óózon pajzs) az zon pajzs) az óózon zon koncentrkoncentráácicióójjáát cst csöökkentikkkentikKKöövetkezmvetkezméény: az ny: az „ó„ózon pajzszon pajzs”” elvelvéékonyodik konyodik ((„„kilukadkilukad””) ) éés ks káárosan megnrosan megnőő a fa fööldfelszldfelszíínre nre éérrőő UV UV sugsugáárzrzááss

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMÓÓZON RZON RÉÉTEG KTEG KÁÁROSODROSODÁÁSS

Az atmoszfAz atmoszféérikus rikus óózon eloszlzon eloszláása sa éés hats hatáásasa


Az Az óózon rzon rééteget teget kkáárosrosííttóómestersmestersééges ges lléégszennyezgszennyezééss


Az Az óózon rzon rééteg kteg káárosodrosodáás ks kéémiai mechanizmusa miai mechanizmusa klklóór ion esetr ion esetéében ben


A klA klóór kikerr kikerüülléési mechanizmusa lasssi mechanizmusa lassúú ezezéért rt hosszhosszúú ideig kideig kéépes az atmoszfpes az atmoszféérráában maradniban maradni


A legnagyobb A legnagyobb „ó„ózonlyukzonlyuk”” a da déélilippóólus felettlus felett2006 szeptember2006 szeptember(Min(Minéél kl kéékebbkebbannannáál kisebb azl kisebb azóózon koncentrzon koncentráácicióó))


HATHATÁÁSA: FOTOKSA: FOTOKÉÉMIAI SZMOGMIAI SZMOGKKöözvetett mzvetett móódon nagy rendszerekben kifejtett don nagy rendszerekben kifejtett kkáárosrosííttóó hathatáás: fotoks: fotokéémiai (miai (óózon) szmogzon) szmogA lA léégkgköörbe jutott VOC; rbe jutott VOC; CCxxHHyy; ; NONOxx lléégszennyezgszennyezőőanyagok fotokanyagok fotokéémiai reakcimiai reakcióók kk köövetkeztvetkeztéében a ben a talaj ktalaj köözeli lzeli léégrgréétegben az tegben az óózon koncentrzon koncentráácicióójjáát t megnmegnöövelikvelikKKöövetkezmvetkezméény: toxikus hatny: toxikus hatáás, egs, egéészsszséégkgkáárosodrosodááss

(VOC=(VOC=VolatileVolatile OrganicOrganic CompoundsCompounds, ill, illéékony szerves kony szerves komponensek)komponensek)

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMFOTOKFOTOKÉÉMIAI SZMOGMIAI SZMOG

FotokFotokéémiai (miai (óózon) szmog mechanizmusazon) szmog mechanizmusa

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMFOTOKFOTOKÉÉMIAI SZMOGMIAI SZMOG

ÓÓzonkoncentrzonkoncentráácicióó alakulalakuláása vsa váárosi krosi köörnyezetbenrnyezetben

LEVEGLEVEGŐŐTISZTASTISZTASÁÁGVGVÉÉDELEMDELEMHATHATÁÁROKON ROKON ÁÁTLTLÉÉPPŐŐ LLÉÉGSZENNYEZGSZENNYEZÉÉSS

SavasodSavasodáás, s, óózonpajzs kzonpajzs káárosodrosodáás, fotoks, fotokéémiai szmog miai szmog hathatáárokon rokon áátltlééppőő lléégszennyezgszennyezéésre vezethetsre vezethetőő vissza. vissza. (kezdeti felismer(kezdeti felismeréés: 1960s: 1960--as as éévek skandinvek skandinááv v erderdőőpusztulpusztuláás)s)EmissziEmisszióó cscsöökkentkkentőő egyezmegyezméények kezdetben knyek kezdetben küüllöön n lléégszennyezgszennyezőő anyagokra:anyagokra:

SOSO22 1985 Helsinki, 1994 1985 Helsinki, 1994 OslOslóóNONOxx 1988 Sz1988 SzóófiafiaVOC 1991 GenfVOC 1991 GenfCFC 1987 CFC 1987 MontreMontreááll

ÖÖsszkibocssszkibocsááttááss cscsöökkentkkentőő egyezmegyezméény: 1999 Gny: 1999 Gööteborg teborg Megjelent az EurMegjelent az Euróópai Unipai Unióó 2001/81/EK ir2001/81/EK iráányelvnyelvéébenben

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

kilotonna

technológiaimező, erdő, vízgazd.iparhőközpontokerőművekközlekedésszolgáltatáslakosság

A savasodA savasodáás megfs megféékezkezéésséére hozott intre hozott intéézkedzkedéések sek eredmeredméényt hoztak: nyt hoztak: CsCsöökken az erdkken az erdőőpusztulpusztuláások sok üüteme, mertteme, mertCsCsöökkent a kibocskkent a kibocsáájtott SOjtott SO22 mennyismennyiséégege

EurEuróópapa MagyarorszMagyarorszáágg



A fotokA fotokéémiai szmog megfmiai szmog megféékezkezéésséére hozott re hozott intintéézkedzkedéések is hoztak rsek is hoztak réészleges eredmszleges eredméényt: nyt:

A felszA felszííni ni óózonzon--koncentrkoncentráácicióó eloszleloszláása (2002 jsa (2002 júúlius)lius)

HatHatáárréértrtéék tk túúllllééppéések szsek szááma csma csöökken, de mkken, de méég g magas. (Lokmagas. (Lokáális hatlis hatáások ersok erőőssöödnek nagyvdnek nagyváárosok)rosok)

A felszíni ózon határérték túllépései (K-puszta)

0

20

40

60

80

100

120

140

160

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Egészségügyi 8 órás (110 ug/m3)

Lakossági tájékoztatás 1 órás (180 ug/m3)


Az Az óózonrzonrééteg kteg káárosodrosodáás megfs megféékezkezéésséére hozott re hozott intintéézkedzkedéések is jsek is jóó eredmeredméényt hoztak:nyt hoztak:BetiltottBetiltottáák a k a CFCCFC--kk (kozmetikai, h(kozmetikai, hűűttőőkköözeg, zeg, haboshabosííttóószerszer, stb.) haszn, stb.) hasznáálatlatááttA A CFCCFC--kk éélettartama az atmoszflettartama az atmoszféérráában igen ban igen hosszhosszúú ezezéért, elhrt, elhúúzzóóddóó hathatáásuk msuk méég jelen van.g jelen van.

KKÖÖRNYEZETVRNYEZETVÉÉDELEM A DELEM A FAIPARBANFAIPARBAN

I. RI. RÉÉSZSZÁÁLTALLTALÁÁNOS ALAPOKNOS ALAPOK

VVÉÉGEGE

fenntarthatÓ fejlŐdÉs...

Documents